nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1993. évi LXXIX. törvény
a közoktatásról
2014-01-01
2015-08-31
75

1993. évi LXXIX. törvény

a közoktatásról1

A művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzetiségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény szabályozási köre

1. §3

Alapelvek

2–3. §4

4. §5

4/A. §6

5. §7

A tankötelezettség

6. § (1)8

(2)9

(3)–(4)10

(5)11

(6)12

7. §13

A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák rendszere14

8. §15

8/A–8/B. §16

9. §17

II. FEJEZET

A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI
ÉS KÖTELESSÉGEI

A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei

10–11. §18

12. § (1)19 A tanuló kötelessége, hogy

a)20

b)–h)21

(2)–(6)22

A szülő jogai és kötelességei

13–14. §23

III. FEJEZET

A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK

A közoktatásban alkalmazottak köre

15. § (1)–(2)24

(3)25 A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsőfokú végzettségű és más végzettségű szakember segíti. A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg.

(4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt.

(5)–(6)26

Alkalmazási feltételek, a munkavégzés egyes szabályai

16. § (1)27

(2)–(3)28

(4)29

(5)–(7)30

(8)31 A munkaerő-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerő-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik.

17. §32

17/A. §33

A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei

18. §34

A pedagógus jogai és kötelességei

19. §35

IV. FEJEZET

A KÖZOKTATÁS RENDSZERE

A közoktatás intézményei

20. §36

21. §37

22–23. §38

Az egyes közoktatási intézmények

Az óvoda

24. §39 (1)40

(2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.

(3) A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.

(4)41

(5)42

Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai

25. §43

Az általános iskola

26. §44

A szakiskola

27. §45

A gimnázium

28. §46

A szakközépiskola

29. §47

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény48

30. §49

30/A. §50

Az alapfokú művészetoktatási intézmény

31. §51

A kollégium

32. §52

A többcélú intézmény

33. §53

A pedagógiai szakszolgálatok

34–35. §54

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások

36. §55

V. FEJEZET

A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE

A működés általános szabályai

37–38. §56

39. § (1)–(2)57

(3)58

(4)59

A működés rendje

40–43. §60

A nevelési és pedagógiai program61

44–51. §62

A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő,
a tanórán kívüli foglalkozások63

52. § (1)–(14)64

(15)–(16)65

(17)–(18)66

53. §67

A közoktatási intézmény vezetője

54. §68

55. § (1)–(4)69

(5)70

A nevelőtestület

56–57. §71

A szakmai munkaközösség

58. §72

A szülői szervezet73

59. §74

Az iskolaszék75

60–61. §76

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

62–64. §77

Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony
és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése

65. §78

66. § (1)–(8)79

(9)80

(10)–(11)81

67–68. §82

A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése

69. § (1)83 A gyermeket, kérelemre – ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt.

(2)84

(3)–(5)85

70–73. §86

Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony
és a kollégiumi tagsági viszony megszűnése

74. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha

a)87 a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;

b) a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon;

c) az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető — a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után — megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján;

d) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján;

e)88 a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.

(2) Megszűnik az óvodai elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.

(3)89 Az (1) bekezdés b)–c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá, ha a gyermek e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.

75. §90

A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége91

76–77. §92

A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések93

78. § (1)94

(2)95

(3)–(7)96

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott
közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok

79. §97

79/A. §98

80–82. §99

Eljárási szabályok

83–84. §100

VI. FEJEZET

A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége

85–89. §101

A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése102

89/A. §103

A szakképzés feladatainak regionális megszervezése104

89/B. §105

90–91. §106

Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai107

92–93. §108

94. § (1)–(2)109

(3)110 Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a)–e)111

f)112

g)–k)113

l)114

m)–p)115

(4)–(7)116

95. §117

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal118

95/A. §119

95/B–95/C. §120

Az Országos Köznevelési Tanács

96. §121

A Közoktatás-politikai Tanács122

97. §123

Szakmai bizottságok124

98. §125

A közoktatás országos mérési feladatai126

99–100. §127

Az Országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék128

101. §129

A fenntartói irányítás

102–106. §130

A közoktatási intézmény ellenőrzése

107. §131

VII. FEJEZET

NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK

Külföldi nevelési-oktatási intézmények Magyarországon, magyar nevelési-oktatási intézmények külföldön

108. §132

Magyar állampolgárok külföldi tanulmányai

109. §133

Nem magyar állampolgárok
magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása

110–111. §134

Elismerés és honosítás

112. §135

Az oktatási intézmények iratainak külföldre vitele

113. §136

VIII. FEJEZET

A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI

Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

114. §137

A térítésidíj-fizetési kötelezettség

115. §138

A tandíjfizetési kötelezettség

116. §139

A térítési díj és a tandíj mértéke

117. §140

A finanszírozás egyéb kérdései

118. § (1)–(2)141

(3)–(4)142

(5)143

(6)144

(7)–(11)145

(12)–(14)146

119. §147

A magántanulóra, a fejlesztő felkészítést teljesítőre
és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó külön rendelkezések148

120. §149

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

121. § (1)150 E törvény alkalmazásában

1–13.151

14.152

15–45.153

46.154

47.155 megyei fenntartó: a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvény szerint kijelölt szerv.156

48.157 önkormányzati feladatellátás: önkormányzati feladatot lát el a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású – ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzati fenntartású, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzat által átvett nevelési oktatási intézményt az átvétel időtartama alatt – nevelési-oktatási intézmény, amely a 81. § (1) bekezdése e) pontja szerinti közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzat kötelező feladatának ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó egyoldalú nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött.

(2)158

(3)159

(4)–(5)160

(6)161

(7)–(10)162

(11)163 Ha a nevelési, oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását

is érteni kell.

(12)164 Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességét

is érteni kell.

Vegyes rendelkezések

122. §165 (1)166

(2)–(11)167

(12)168

(13)169

(14)170

(15)171

Az Európai Unió jogának való megfelelés172

122/A. §173

Hatálybalépés

123. §174

Átmeneti rendelkezések

124–127. §175

128. § (1)–(7)176

(8)177

(9)–(15)178

(16)179

(17)–(18)180

(19)–(20)181

(21)–(22)182

(23)183

129. §184

130–132. §185

133. §186

1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez187

2. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez188

3. számú melléklet az 1993. év LXXIX. törvényhez189

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!