6/2016. (IV. 7.) NKFIH utasítás
6/2016. (IV. 7.) NKFIH utasítás
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatáról1
2016.12.08.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdés b) pontja és (12) bekezdése, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 2. § (1), (2) bekezdése és 50. § (2) bekezdése alapján, tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára és a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 6. §-ára és 8. § (1) bekezdésére, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2015. (I. 16.) MvM utasítás 1. melléklet 13. § (3) bekezdésére és 33. § (1) bekezdés a) pontjára a következő utasítás adom ki:
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap eszközeinek értékelési szabályai
1. A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai
1. A befektetett eszközöket és a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve az elszámolt értékvesztés összegével, növelve az előző évek elszámolt értékvesztésének a visszaírásával.
2. Az eszközök bekerülési értékének a meghatározása
2. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. § (1) bekezdése alapján bekerülési érték az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) eszközeinek jellegéből adódóan az Szt. szerinti általános megfogalmazás nem értelmezhető, ezért a jelen utasítás (a továbbiakban: Szabályzat) a továbbiakban minden eszköznél meghatározza – az NKFI Alap tekintetében – az adott eszköz bekerülési értékét.
3. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökre vonatkozó előírások
3. Az NKFI Alap immateriális javakkal, vagyoni értékű jogokkal, szellemi termékekkel és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, ezért ezek értékelésére vonatkozóan a Szabályzat nem tartalmaz előírásokat.
4. Befektetett pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik az NKFI Alap, ezért a Szabályzat erre vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat.
4. Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközökre vonatkozó előírások
5. Az NKFI Alap a Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközökkel nem rendelkezik, ezért a Szabályzat erre vonatkozóan sem tartalmaz előírásokat.
5. Pénzeszközök
6. Az NKFI Alap hosszúlejáratú betétekkel nem rendelkezik, „saját” pénzeszközei pedig pénztárban, betétkönyvben nem, csak fizetési számlán, az NKFI Alap célelszámolási forintszámlán tarthatók. Az NKFI Alap devizaszámlával nem rendelkezik.
7. A fizetési számlát nyilvántartás szerinti értéken kell kimutatni, ezért a könyvviteli mérlegben a Forintszámla mérlegsoron az NKFI Alap Magyar Államkincstárban vezetett számlájának – a számlakivonattal egyező – tárgyév december 31-i értékét kell kimutatni.
6. Követelések
8. A követelések között kell kimutatni a következőket:
a) követelések működési, illetve felhalmozási célú támogatások bevételeire; itt kell kimutatni
aa) az államháztartáson belüli szervezetektől feladatátadással átvett források miatt fennálló követeléseket, valamint
ab) az államháztartáson belüli adósokkal szemben fennálló követeléseket;
b) követelések működési, illetve felhalmozási célú bevételekre; itt kell kimutatni az államháztartáson kívüli adósokkal szemben fennálló követeléseket;
c) követelések működési, illetve felhalmozási célú átvett pénzeszközökre; itt kell kimutatni
ca) az államháztartáson kívüli szervezetektől feladatátadással átvett pénzeszközök miatt fennálló követeléseket, valamint
cb) az utólagos elszámolási kötelezettséggel államháztartáson kívülre nyújtott támogatások elszámolási maradványainak a folyósítás évét követő években történő visszafizetése miatt előírt követeléseket;
d) az államháztartáson belüli, illetve kívüli adósokkal szembeni követelések között kell kimutatni
da) a szerződésszegés miatt visszakövetelt és még vissza nem fizetett támogatásokat, valamint
db) az előírt (felszámított) ügyleti kamatot és az esetlegesen felmerülő késedelmi kamatokat.
9. A támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségek nem teljesítése esetén a támogató nevében a Támogatáskezelési és Innovációs Főosztály köteles a kedvezményezettet írásban – elektronikus levélben vagy postai ajánlott levélben – felszólítani a mulasztás, hiánypótlás teljesítésére. Amennyiben a kedvezményezett a felszólító levélben meghatározott határidőig sem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a támogató a folyósított támogatást vagy részteljesítés esetén a támogatás meghatározott részét visszakövetelő levélben visszaköveteli. A visszakövetelő leveleket 2 példányban kell kiállítani, melyből 1 példányt a kedvezményezett részére kell megküldeni – postai levélként – a második példány a Költségvetési Főosztály NKFI Alap Számviteli és Pénzügyi Osztályáé, amely ez alapján előírja a követelést. A visszakövetelő levélben a kedvezményezettel a felszámított ügyleti kamatot összegszerűen is közölni kell.
10. A követeléseket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve az elszámolt értékvesztésekkel és növelve az előző év, illetve évek elszámolt értékvesztésének a visszaírásával. A mérlegben a követeléseket a költségvetési évben, illetve a költségvetési évet követően esedékes követelés-megbontásban kell szerepeltetni annak megfelelően, hogy a kötelezett számára a követelést előíró okiratban meghatározott fizetési határidő a tárgyévben vagy azt követően jár le.
11.2 Az adósokkal szembeni követelések bekerülési értéke a visszakövetelt összeg, illetve a felszámított ügyleti kamat. Egyéb követelések bekerülési értéke a követelésről szóló dokumentumban meghatározott érték.
7. Aktív időbeli elhatárolások
12. A mérlegben aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat. Az aktív időbeli elhatárolásokat a könyvviteli mérlegben nyilvántartás szerinti értéken kell kimutatni.
8. A követelések elismertetésének módja
13. Az év végi értékelési feladatok keretében az NKFI Alap nyilvántartásában szereplő valamennyi követelés esetében tájékoztatnia kell az adóst (a fizetésre kötelezettet) a fennálló tartozás nagyságáról. Ez alól kivételek azok a követelések, amelyek visszakövetelő rendelkezését az adós nem kifogásolta, valamint azok a kintlévőségek, melyek jogi úton történő érvényesítés alatt állnak, továbbá a megállapodás alapján feladatátvétellel kapcsolatos követelések. Ezekben az esetekben nincs szükség egyenlegközlő levél küldésére.
14. A követelések egyeztetésének folyamatában a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal postai vagy elektronikus levelet küld a kedvezményezett részre, magyarországi levelezési címmel rendelkező kedvezményezett esetén tértivevényes levél formájában, külföldi címmel rendelkező kedvezményezett esetén elektronikus levél formájában. Bármely kézbesítési mód alkalmazása esetén a kézbesített visszaigazolás (papíralapú levél esetén a postai tértivevény, elektronikus levél esetén az olvasási visszaigazoló e-mail, amelyet kinyomtatva kell megőrizni) alapján született követelés mutatható ki a mérlegben.
9. Követelések értékelési elvei
15. A behajthatatlannak minősített követelések a leltárban és a mérlegben nem mutathatók ki.
16. A leltározás során behajthatatlannak minősítendők azok a követelések, amelyek az Szt. 3. §-a és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet. (a továbbiakban: Áhsz.) 1. §-a alapján behajthatatlannak minősülnek.
16a.3 Behajthatatlan követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.
16b.4 Behajthatatlan követelés leírása során a behajthatatlanság tényét és mértékét az azt alátámasztó bizonylatok másolatának csatolásával feljegyzésben kell megállapítani. A feljegyzést a Támogatáskezelési és Innovációs Főosztály készíti el, a követelés leírását az NKFIH elnöke hagyja jóvá.
16c.5 A behajthatatlanság tényét alátámasztó bizonylatok különösen:
a) nemleges foglalási jegyzőkönyv a végrehajtás sikertelenségének alátámasztására,
b) a felszámoló írásbeli nyilatkozata a fedezethiányról,
c) a felszámolási eljárásban keletkezett vagyonfelosztási javaslat,
d) gazdasági társaság cégnyilvántartásból való törlését igazoló cégkivonat, tartalma szerint,
e) arra vonatkozó dokumentum, gazdaságossági számítás, hogy a követelés csak veszteséggel, magasabb költségráfordítással hajtható be,
f) a 10 000 Ft alatti követelések esetében az önkéntes teljesítésre történő felhívás, eredménytelensége esetén,
g) tértivevényes postai küldemény postahivatal által igazolt visszaérkezése az adós fel nem lelhetőségéről,
h) az elévülés tényét igazoló okirat,
i) felszámolási eljárás vagy adósságrendezési eljárás befejezését igazoló iratok.
17. A „megmaradt” követeléseket – tételenként – az esedékesség időpontjában történt fizetés, illetve nem fizetés tényétől, valamint a késedelem időtartamától függően az 1. mellékletben foglaltak szerint kell minősíteni.
18. A követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet akkor tekinthető tartósnak, ha a késedelem időtartama meghaladja a 180 napot, jelentős összegű eltérésnek pedig akkor, ha meghaladja a 100 000 Ft-ot.
19.6 A „rossz minősítésű” kintlévőségekre a 2. mellékletben foglalt táblázat alapján kell az értékvesztést elszámolni. A Támogatáskezelési és Innovációs Főosztály tárgyévet követő év február 28-ig javaslatot tesz a 2. melléklet szerint az elszámolandó értékvesztés százalékos mértékére, feltüntetve az esedékesség évét. Az értékelt követelésekről készített kimutatást a Támogatáskezelési és Innovációs Főosztály a számviteli nyilvántartásokban való rögzítés céljából átadja az NKFI Alap Számviteli és Pénzügyi Osztálya részére.
20. Az értékelési szabályokkal és az értékvesztések elszámolásával kapcsolatos sajátosságok a következők:
a) az előző évi, illetve évekbeli elszámolt értékvesztés összegét vissza kell írni azokban az esetekben, amikor az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt értékvesztés teljes összegét vissza kell írni, és év végén kell az értékelést ismételten elvégezni; és
b) azoknál a kintlévő tételeknél, amelyek esetében az előző évben már történt értékvesztés-elszámolás, de nem 100%-os mértékű, és a kintlévőség továbbra is „rossz” minősítésű, akkor a táblázat szerinti elszámolandó értékvesztés %-ának meghatározása után figyelembe kell venni a már elszámolt értékvesztést, és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni.
21. A részletfizetés engedélyezése egyben a korábbi esedékesség időpontját is megváltoztatja, és a késedelem időtartamát az új esedékességhez képest kell megállapítani.
22. A tőke- és kamattartozásokból álló követelések esetében a minősítést a tőketartozás alapján kell elvégezni azzal, hogy a kamattartozást is abba a minősítési kategóriába kell besorolni, ahová a tőketartozást, és azonos %-kal kell az értékvesztést is elszámolni, függetlenül attól, hogy a kamat felszámítására mikor került sor. A tárgyév december 31-én felszámított kamattartozás is „rossz” minősítésű, amennyiben a tőketartozás már 180 napon túli.
23. A kintlévőségeknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés-elengedésnek vagy törlésnek, ez esetben az értékvesztés elszámolása ellenére az adóstól továbbra is az eredeti összegű követelést kell behajtani, és a kamatszámítás alapját is ez az összeg képezi.
24. Az adós által el nem ismert követelések rendezésének módja, feladatai, felelősei és bizonylatolásának rendje a következő:
a) az adós megnevezés alatt valamennyi követelésfajta fizetésre kötelezettje értendő;
b) az adós által el nem ismert követelés két esetben fordulhat elő, melyek a következők:
ba) a visszakövetelő rendelkezéssel szemben az adós jogorvoslattal él, vagy
bb) az egyenlegközlő levelet az adós 5 napon belül írásban kifogásolja;
c) az adós által el nem ismert követelés rendezésének menete az, hogy az adós által el nem ismert követelést ismételten ellenőrizni kell az NKFI Alap nyilvántartásaiban (PKR, EPR), és
ca) amennyiben megállapítható, hogy az adós kifogása jogos volt, akkor az NKFI Alap nyilvántartásaiban a követelés összegét korrigálni kell; ha az adós személyesen vett részt az egyeztetésen, akkor az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, ez a jegyzőkönyv az „új” követelés, azaz az egyeztetett összeg elismertetésének a dokumentuma; ha az adós személyesen nem vett részt az egyeztetésen, akkor az egyeztetés eredményéről (a kifogásolt követelés adós általi összegének elfogadásáról) levélben kell tájékoztatni az adóst,
cb) amennyiben megállapítható, hogy az adóssal szemben a követelés továbbra is fennáll, akkor, ha az adós személyesen vett részt a követelés egyeztetésében, az egyeztetést jegyzőkönyvben kell rögzíteni, ezáltal a követelés elismertnek tekintendő; ha az adós személyesen nem vett részt az egyeztetésben, akkor az egyeztetés eredményéről, valamint a követelés behajtására vonatkozó szükséges intézkedések megtételéről levélben kell tájékoztatni az adóst.
24a.7 A kis összegű követelések összegének meghatározásánál a követelések bekerülési értéke az irányadó, amely a kötelezettségvállalásból jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeken alapul. A kis összegű követelések összegének meghatározásánál nem vehető figyelembe a követelések után szerződés szerint járó késedelmi kamat összege. A kis összegű követelésként meghatározott követelések pénzügyi rendezésének elmaradása esetén a növekvő késedelmi kamat összege nem eredményezi az ilyenként meghatározott követelések kis összegű követelések közül történő átsorolását. A kis összegű követelések felülvizsgálatára negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap végéig kerül sor.
24b.8 A 10 000 Ft és afeletti kis összegű követelés értékelésének dokumentálása során az értékelő elvégzi
a) az értékelés dokumentálásához szükséges, az adott évre meghatározott, felülvizsgált minősítési kategóriák meghatározását;
b) az éves zárási összesítők elkészítését.
24c.9 Az értékelés megállapításait rögzítő dokumentumnak tartalmaznia kell:
a) az értékelés időpontját és az értékelés időszakát;
b) az egyes minősítési kategóriákhoz tartozó adósokkal szembeni eredeti követelés meghatározását és az egyes csoporthoz tartozó értékvesztési százalékot;
c) az értékvesztési százalékok alapján az értékvesztés összegének meghatározását;
d) az értékelést elvégzők aláírását.
24d.10 Az értékelésre vonatkozó 24c. pont szerinti dokumentumot a leltárt és a mérleget alátámasztó dokumentumként való megőrzéséről az NKFI Alap Számviteli és Pénzügyi Osztálya gondoskodik.
24e.11 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. § (1) bekezdése alapján a 10 000 Ft alatti kis összegű követelések esetében az állami adóhatóság általi behajtás nem kezdeményezhető. Erre tekintettel az NKFI Alap 10 000 Ft alatti követelései behajthatatlanná minősíthetők, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívás eredménytelennek minősült. Ezeket a követeléseket behajtásra nem kell előírni.
24f.12 A követelések érvényesítésére vonatkozó szabályokat az NKFIH elnöke külön rendelkezésben állapítja meg.
24g.13 A kis összegű követelések értékelése és dokumentálása a Támogatáskezelési és Innovációs Főosztály feladata, az NKFI Alap Számviteli és Pénzügyi Osztály közreműködésével.
24h.14 Az egyszerűsített értékelés dokumentálására a kis összegű követelések dokumentálásának szabályait megfelelően alkalmazni kell.
Az NKFI Alap forrásainak értékelési szabályai
10. A mérlegben szereplő források értékelésének általános szabályai
25. A saját tőkét, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az NKFI Alap egyéb forrással nem rendelkezik, ezért a Szabályzat ezekre vonatkozó előírásokat nem tartalmaz.
11. Saját tőkére vonatkozó előírások
26. Az NKFI Alap esetében a saját tőke az alábbiakból tevődik össze:
a) nemzeti vagyon induláskori értéke,
b) felhalmozott eredmény és
c) mérleg szerinti eredmény.
27. Nemzeti vagyon induláskori értékeként kell kimutatni a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását.
28. A mérlegben felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet.
29. A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni.
12. Kötelezettségekre vonatkozó előírások
30. Az NKFI Alap a „Kötelezettségek” közül csak az egyéb működési és felhalmozási célú kiadásokra vonatkozó kötelezettségekkel rendelkezhet, ezért a Szabályzat a többi – előzőekben fel nem sorolt –, a könyvviteli mérleg „Kötelezettségek” csoportjába tartozó forrásokra vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat.
13. Dologi kiadásokra vonatkozó kötelezettségek
31. A mérlegbe dologi kiadásokra vonatkozó kötelezettségként kell beállítani a beérkezett, tárgyév december 31-ig teljesített, működtetési jellegű szolgáltatásról szóló, december 31-ig ki nem fizetett számla – főkönyvi nyilvántartásban végleges kötelezettségvállalásként rögzített – összegét.
14. Egyéb működési célú kiadásokra vonatkozó kötelezettség
32. Egyéb működési célú kiadásokra vonatkozó kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben a tárgyév december 31-ig ki nem fizetett, 31. pontban nem nevesített, előző években vállalt kötelezettségek forintösszegét, amelyekre vonatkozóan a teljesítésigazolás alapjául szolgáló dokumentumok (elszámolás, számla, számlamásolatok) beérkeztek, a teljesítésigazolás tárgyév december 31-ig kiállításra került, és a számviteli nyilvántartásban „végleges” kötelezettségvállalásként nyilvántartásra került.
33. A mérlegben a kötelezettségeket a költségvetési évben, illetve a költségvetési évet követően esedékes kötelezettség bontásban kell szerepeltetni annak megfelelően, hogy a kötelezettséget előíró okiratban meghatározott fizetési határidő a tárgyévben vagy azt követően jár le.
34. A kisösszegű követelésekre az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 5. pontja irányadó.
15. Passzív időbeli elhatárolások
35. A mérlegben passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket. A passzív időbeli elhatárolásokat a könyvviteli mérlegben nyilvántartás szerinti értéken kell kimutatni.
Záró rendelkezések
36. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
37. A Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
38.15
1. melléklet a 6/2016. (IV. 7.) NKFIH utasításhoz
1. |
A |
B |
2. |
kiváló minősítésűek |
Nincs késedelem. |
3. |
jó minősítésűek |
A késedelem megszűnt, vagy 1–90 nap közé esik. |
4. |
közepes minősítésűek |
A késedelem 91–180 nap közé esik. Az esedékesség napja |
5. |
rossz minősítésűek |
A késedelem 180 nap feletti. Az esedékesség napja és a mérlegforduló napja közötti időtartam meghaladja a 180 napot, és a tárgyév végén fennálló lejárt esedékességű tartozás a mérlegkészítés időpontjáig nem került teljes összegben megfizetésre (A tárgyév július 1-jét megelőzően esedékessé vált kintlévőségek tartoznak ide.). |
2. melléklet a 6/2016. (IV. 7.) NKFIH utasításhoz16
1. |
A |
B |
2. |
tárgyév |
20% |
3. |
tárgyév mínusz 1 év |
40% |
4. |
tárgyév mínusz 2 év |
50% |
5. |
tárgyév mínusz 3 év |
80% |
6. |
tárgyév mínusz 3 év az azt megelőző évek |
100% |
* A „C” oszlop indirekt módon azt mutatja, hogy az egyes években esedékessé vált „rossz” minősítésű kintlévőségtételek közül milyen összeghatárt meghaladóak után kell értékvesztést elszámolni.
1
Az utasítást a 15/2020. (XI. 19.) NKFIH utasítás 67. pontja hatályon kívül helyezte 2020. november 20. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 65–66. pontját.
2
A 11. pont a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 1. pontjával megállapított szöveg. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
3
A 16a. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 2. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
4
A 16b. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 2. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
5
A 16c. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 2. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
6
A 19. pont a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 3. pontjával megállapított szöveg. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
7
A 24a. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 4. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
8
A 24b. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 4. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
9
A 24c. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 4. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
10
A 24d. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 4. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
11
A 24e. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 4. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
12
A 24f. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 4. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
13
A 24g. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 4. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
14
A 24h. pontot a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 4. pontja iktatta be. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
15
A 38. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
16
A 2. melléklet a 18/2016. (XII. 7.) NKFIH utasítás 5. pontja szerint módosított szöveg. E módosító utasítás 7. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás