8/2016. (IV. 25.) NKFIH utasítás
8/2016. (IV. 25.) NKFIH utasítás
az eszközök és források értékelési szabályzatáról1
2017.05.18.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdés b) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdésében, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 50. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára és a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 6. §-ára és 8. § (1) bekezdésére a következő utasítást adom ki:
A szabályzat hatálya, alkalmazási köre
1. Az utasítás (a továbbiakban: szabályzat) alkalmazási köre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal hivatali szervezetére (a továbbiakban: NKFI Hivatal) és annak – mint központi költségvetési szerv – eszközeire és forrásaira terjed ki.
2. A szabályzat hatálya az NKFI Hivatal valamennyi szervezeti egységére, illetve az NKFI Hivatal állományába tartozó személyekre terjed ki. A szabályzatban foglalt feladatok és kötelezettségek teljesítéséért – amennyiben a szabályzat másként nem rendelkezik – az NKFI Hivatal Költségvetési Főosztálya (a továbbiakban: Költségvetési Főosztály) vagy annak a szabályzatban kijelölt szervezeti egysége felelős.
3. Az NKFI Hivatal az eszközeit és forrásait:
a) a szabályzatban foglaltak szerint minősíti;
b) a szabályzatban leírt értékelési elvek szerint veszi fel a nyilvántartásokba;
c)2 a mérlegben – az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatáról szóló és a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályairól szóló NKFIH utasításban meghatározottak szerint – a leltározással, egyeztetéssel végrehajtott ellenőrzés után a szabályzatban foglaltak szerint egyedi értékelés alapján szerepelteti, csoportos értékelés csak a szabályzatban foglaltak szerint lehetséges.
Értelmező rendelkezések
4. A szabályzat alkalmazásában:
a) értékelés: az eszközök és források könyvviteli nyilvántartásba vételhez alkalmazott értékének és az éves költségvetési beszámoló mérlegébe kerülő értékének meghatározása;
b) minősítés: döntés az adott eszköz befektetett eszközök vagy forgóeszközök, azon belül az egyes eszközcsoportok közé való besorolásáról.
A mérlegtételek minősítésének, értékelésének általános szabályai
5. Az eszközök befektetett eszközzé vagy forgóeszközzé történő minősítését kizárólag az eszköz használhatósága, rendeltetése, továbbá a tervezett használati idő alapján kell meghatározni. Az egy éven túl használatos eszközöket a nemzeti vagyonba tartozó befektetett, az egy évnél rövidebb ideig használandó eszközöket pedig a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé kell besorolni.
6. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése az 5. pont szerinti besorolást követően megváltozik, akkor azok besorolását meg kell változtatni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 23. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
7. A mérlegtételek értékelésénél
a) a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, és a tevékenység folytatásainak ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn, az alábbiak szerint: a mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek érvényesülését;
b) az előző év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül, ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell;
c) a folytonosság elve alapján az eszközök és források értékelésének elve az egymást követő években csak meghatározott szabályok alapján változhat;
d) gondoskodni kell, hogy érvényesüljön az egyedi értékelés elve, mely alapján az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell értékelni, ezen elv alól kivételt képeznek az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések;
e) az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – az Szt.-ben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell;
f) figyelembe kell venni azt, hogy az értékelés során megállapított hiba a számviteli politikában meghatározott jelentős összegű hiba-e, és a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba-e.
8.3 A Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya a bekerülési érték részét képező tételeket a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor veszi számításba a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés megtörtént, de a számla, megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget a hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni, és a negyedév végén így veszi állományba a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben az eszközök beszerzése során a rendelkezésre álló bizonylatokból egyértelműen nem állapítható meg a beszerzett eszköz besorolása (tárgyi eszköz, immateriális javak vagy készletek), a besorolást a Gazdasági Osztály a beszerzést kezdeményező szakmai szervezeti egységnek az eszközre vonatkozó szakmai véleményére is figyelemmel hajtja végre.
A forgalmi, piaci érték meghatározása
9. A forgalmi, piaci érték meghatározásában a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya köteles figyelembe venni, hogy az adott vagyonnak
a) az eladási vagy
b) a vételi
árát kell-e meghatározni.
10. Ha az adott vagyontárgy:
a) értékesítésre kerül, akkor az értékelés időpontjában azt kell meghatározni, hogy a vagyontárgyat mennyiért lehet értékesíteni, vagy
b) nem ismert értékben került az NKFI Hivatal birtokába, és ezért kell értékelni, akkor az értékelés időpontjában azt kell meghatározni, hogy a vagyontárgyat milyen összegért lehetne beszerezni.
11. A piaci érték meghatározásakor figyelembe kell venni:
a)4 az értékelés időpontját és az értékelés időpontjában érvényes árakat;
b) a vagyontárgy állapotát;
c) az értékelést meghatározó környezeti feltételeket;
d) azt, hogy a piaci értékelés tárgya a piacon megtalálható-e;
e) azt, hogy az eszköz egyedi sajátosságai alapján eladható-e.
12. A piaci értékelés során ügyelni kell arra, hogy amennyiben olyan vagyon piaci értékét kell meghatározni, amely a piacon már nem található meg, akkor az annál korszerűbb vagyonra vonatkozó árat kell megkeresni, majd az árakat a két vagyon között arányosítással kell megállapítani. A piacon tapasztalt árat csökkenteni kell, figyelembe véve azt, hogy az érintett eszköz mennyivel gyengébb tulajdonságokkal rendelkezik.
13. Amennyiben az eszköz piaci ára nem állapítható meg azért, mert a piacon már nem lelhető fel, vagy egyedi sajátosságai miatt általában nem képezi adás-vétel tárgyát, a piaci érték meghatározása szakértő igénybevételével történik.
Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelési szabályai
14. A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
15. Ha a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket) kell forintra átszámítani, az átszámítást az Szt. 60. § (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni.
16. Az év végi értékelésnek a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya által követendő munkamenete a következő:
a) a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének megállapítása;
b) a fordulónapi érték meghatározása valamennyi külföldi pénzértékre szóló tételnél (részesedések, követelések, valutakészlet, deviza, számlán lévő deviza, kötelezettség) külön-külön az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Áhsz.) meghatározott árfolyamon;
c) az árfolyam-különbözetek megállapítása valamennyi külföldi pénzértékre szóló tételre külön-külön;
d) az a)–c) pont szerinti értékelési összegek alapján az összevont árfolyam-különbözet nagyságának meghatározása, majd minősítése;
e) amennyiben a költségvetési szerv számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű az év végi összevont nem realizált árfolyam-különbözet, ezt a főkönyvi könyvelésben is rögzíteni kell, egyenként minden külföldi pénzértékre szóló tételnél.
17. A valuta- és devizaszámlák esetében az árfolyam-különbözeteket – jellegüknek megfelelően – bevételként vagy kiadásként kell elszámolni.
18. Ha a nyilvántartásban lévő külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke és a fordulónapi árfolyamon számított értéke közötti különbözetek összege a számviteli politikában meghatározott jelentős összeget nem éri el, akkor nem kell módosítani a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét.
19. A devizás értékelések során elvégzett számítások az év végi értékelés dokumentációját képezik.
A követelések értékelésére vonatkozó sajátosságok
20. A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható.
21. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását az Áhsz. 18. § (4) bekezdése alapján a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya alakítja ki, a követelésbeszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján.
21a.5 A kisösszegű követelések esetében az NKFI Hivatal követelései behajthatatlannak minősülnek, ha a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (azaz ha a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget). A végrehajtással kapcsolatos költségeket minden esetben egyedileg, azok felmerülésekor kell meghatározni a korábbi évek behajtási tapasztalatainak adatai alapján megállapított átlagos értéken.
21b.6 Az értékelés dokumentálása során az értékelő elvégzi:
a) az értékelés dokumentálásához szükséges, az adott évre meghatározott, felülvizsgált, minősítési kategóriák meghatározását;
b) az éves zárási összesítők elkészítését.
21c.7 Az értékelés megállapításait rögzítő dokumentumnak tartalmaznia kell:
a) az értékelés időpontját és az értékelés időszakát;
b)8 az egyes minősítési kategóriákhoz tartozó adósokkal szembeni eredeti követelés meghatározását és az egyes csoportokhoz tartozó értékvesztési százalékot;
c) az értékvesztési százalékok alapján az értékvesztés összegének meghatározását;
d) a 21a. pont szerint megállapított átlagos végrehajtási költséget;
e) az értékelést elvégzők aláírását.
21d.9 Az értékelésre vonatkozó 21c. pont szerinti dokumentumot a leltárt és a mérleget alátámasztó dokumentumként meg kell őrizni.
21e.10 A kisösszegű, 100 000 Ft alatti követelések bírósági végrehajtását nem kell kezdeményezni.
21f.11 A vevőnkénti, adósonkénti kisösszegű követelések lehetnek:
a) azok a követelések, amelyekre korábban már értékvesztés került elszámolásra, ezen belül növelni vagy csökkenteni kell az értékvesztés összegét, illetve
b) azok a követelések, amelyekre még nem került értékvesztés elszámolásra.
21g.12 A kisösszegű követelések értékelése és dokumentálása a Gazdasági Osztály feladata, amely feladatok teljesítéséért a Gazdasági Osztály vezetője a felelős.
21h.13 Az egyszerűsített értékelés dokumentálására a kisösszegű követelések dokumentálásának szabályait megfelelően alkalmazni kell.
22. Az egységes rovatrend „B31. Jövedelemadók”, „B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok”, „B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók”, „B34. Vagyoni típusú adók” és „B35. Termékek és szolgáltatások adói” rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott és annak alapján a pénzügyi számvitelben elszámolt követelések értékelési elveinek meghatározása során a kötelezetteket legalább – státuszuknak megfelelően – folyamatosan működő adósok és folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti – így különösen felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt – csoportosításban kell részletezni.
23. A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya tovább bontja legalább
a) 90 napon belüli;
b) 91–180 napos;
c) 181–360 napos és
d) 360 napon túli
minősítési kategóriákra.
24. Az értékvesztések elszámolása a követelés esedékességi dátumának figyelembevételével, az alábbi rend szerint történik:
a) fél évet (180 napot) meg nem haladó tartozások esetében nem számol el értékvesztést a Hivatal;
b) fél évet meghaladó, de az egy évet el nem érő tartozások (181–360 nap) esetében az értékvesztés elszámolásánál 50% az elszámolandó értékvesztés;
c)14 a 360 napot meghaladó tartozások teljes egészükben (100%) értékvesztésként elszámolásra kerülnek.
25. A követelések működési célú támogatások bevételeire és a követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről értékvesztés nem számolható el.
26. Nem lehet értékvesztést elszámolni a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák esetében.
27. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, készletek és követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át de legalább a százezer – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió – forintot. Az értékvesztés tartós jellege nem vizsgálható.
27a.15 A tulajdonosként, tulajdonosi joggyakorló szervezetként a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni:
a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját,
b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget,
c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.
27b.16 A vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során:
a) el kell számolni a vagyonkezelő által közölt állományváltozásokat, azok hatásait (a vagyonkezelésbe adott eszközökön elvégzett beruházások, felújítások, a tárgyévben elszámolt, illetve visszaírt terven felüli értékcsökkenés hatását), illetve
b) a terv szerinti értékcsökkenés azon különbözetének hatását, amely a tényleges és a terv szerinti értékcsökkenés különbözetéből adódik.
27c.17 A vagyonértékelési eljárás során figyelembe kell venni:
a) a vagyonkezelői joggal érintett eszközök
aa) múltbeli bekerülési értékét,
ab) jelenlegi bekerülési értékét,
ac) jelenlegi műszaki állapotát;
b) a múltbeli bekerülési érték alapján elszámolt, elszámolandó tervszerinti értékcsökkenési leírás összegét;
c) az üzembe helyezéstől eltelt időt;
d) minden olyan körülményt, ami a vagyon értékét, valamint a vagyonkezelői jog értékét befolyásolja.
27d.18 A vagyonértékelési eljárás során tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az értékvesztés okát, mértékét. A jegyzőkönyv, valamint az értékvesztés visszaírására vonatkozó javaslat elkészítésének határideje: tárgyévet követő év február 25. A jegyzőkönyv, valamint az értékvesztés visszaírására vonatkozó javaslat elkészítéséért a Gazdasági Osztály vezetője a felelős.
27e.19 A vagyonértékelés előkészítéséért, megszervezéséért a gazdasági vezető a felelős.
28. Az értékvesztéseket a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya minden esetben dokumentálja (így különösen felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, végrehajtás folyamatáról nyert információkkal).
A mérlegben értékkel szereplő eszközök és források értékelési szabályai
29. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése során az NKFI Hivatal az Szt. 57–68. §-ának előírásai alapján jár el, a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztályának felelősségével.
Az értékcsökkenés, értékvesztés elszámolási szabályai
1. Terv szerinti értékcsökkenés
30. Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre az Szt. 52. § (1), (2) és (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni. Az Szt. 52. § (1), (2), (5)–(7) bekezdése és 53. §-a előírásai szerint a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya felelős a terv szerinti értékcsökkenéssel összefüggő kötelezettségek teljesítéséért.
31.20 Nem lehet maradványértéket meghatározni a 25 millió Ft bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenésének megállapításánál.
32. Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.
33. A kis értékű immateriális javak bekerülési értékét a beszerzést, a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékét az üzembe helyezést, használatbavételt követően, legkésőbb a negyedévi záráskor kell terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolni.
34. Az értékcsökkenési kulcsok az NKFI Hivatal esetében a következők:
a) az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa:
aa) vagyoni értékű jogoknál 16% vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs,
ab) szellemi termékeknél 33%;
b) az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik;
c) nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásnál;
d) az értékcsökkenést negyedévente, a negyedév utolsó napján állományban lévő tárgyi eszközök után, az éves szintű leírási kulcsok alapján, tényleges használatuknak megfelelően, napokra számított összeggel kell elszámolni.
2. Terven felüli értékcsökkenés, valamint a visszaírás elszámolása
35. A terven felüli értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat az Áhsz. 17. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti eltéréssel alkalmazza a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya. Az NKFI Hivatal év végi piaci értékelést nem végez, így év végi értékelés alapján nem számol el terven felüli értékcsökkenést.
3. Az értékvesztés elszámolási szabályai
36. Az NKFI Hivatalnak az alábbi eszközök után értékvesztést kell elszámolni:
a) gazdasági társaságban lévő részesedések;
b) készletek;
c) követelések.
37. Az értékvesztés elszámolására az Áhsz.-ben foglalt eltérésekkel az Szt. 54–56. §-ában foglaltakat a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya köteles alkalmazni.
A mérlegben szereplő tételek értékelési szempontjai
38. A mérlegtételek értékelésének általános szabályaira az Szt. 46. §-át kell alkalmazni.
4. Immateriális javak
39. A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken vagy a bekerülési értéknek
a) a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett;
b) a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt
könyv szerinti értékén kell kimutatni.
5. Tárgyi eszközök
40. A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt bekerülési értéken vagy a bekerülési értéknek
a) a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett;
b) a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt
könyv szerinti értéken mutatja ki a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya.
6. Tartós részesedések
41. A mérlegben a tartós részesedéseket a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya a bekerülési érteken mutatja ki, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben.
7. Készletek
42.21 A mérlegben a mérleg fordulónapján használatba nem vett, vásárolt készleteket az Áhsz. 21. § (5) bekezdésében foglaltak alapján kell kimutatni.
8. Pénzeszközök
43. A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken köteles a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
9. Követelések
44. A követeléseket a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya bekerülési értéken köteles kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
45. Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni.
46. Az értékelés során gondoskodni kell:
a) az el nem ismert követelések kivezetéséről;
b) a behajthatatlan követelések kivezetéséről;
c) az elengedett követelések elszámolásáról, majd kivezetéséről;
d) az értékvesztés elszámolásáról;
e) az elszámolt értékvesztés visszaírásáról.
47. A mérlegben csak az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti követelés tekinthető követelésnek.
48. Az el nem ismert követelést – ideértve azt a követelést is, amelyet eredetileg elismertek, de később vitatnak vagy kifogásolnak – ki kell vezetni a követelések közül.
10. Aktív időbeli elhatárolások
49. A mérlegben aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat. Az aktív időbeli elhatárolásokat a mérlegben könyv szerinti értéken kell a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztályának kimutatnia.
11. A saját tőke értékelése
50. A mérlegben a saját tőkén belül kell kimutatni a nemzeti vagyon induláskori értékét és változásait, az egyéb eszközök induláskori értékét és változásait, a felhalmozott eredményt, az eszközök értékhelyesbítésének forrását és a mérleg szerinti eredményt, ennek előkészítéséért a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztálya felelős.
51. A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékeinek forrását kell kimutatni.
52. A mérlegben a nemzeti vagyon változásai között a 2014. január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök változásait kell kimutatni.
53. A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni.
12. A kötelezettségek értékelése
54. A mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték, vagy egyéb módon nem rendezték.
55. A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza a kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat is.
13. Passzív időbeli elhatárolások értékelése
56. A mérlegben a passzív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket. A passzív időbeli elhatárolásokat a mérlegben könyv szerinti értéken kell a Költségvetési Főosztály Gazdasági Osztályának kimutatnia.
Egyéb rendelkezések
57. A szabályzat kiadásáért – mint a költségvetési szerv vezetője – az NKFI Hivatal elnöke felelős. A szabályzat előkészítéséért, aktualizálásáért és annak végrehajtásáért az NKFI Hivatal Költségvetési Főosztályának vezetője a felelős. Az NKFI Hivatal munkatársai a szabályzatban foglaltak végrehajtásáért a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2015. (I. 16.) MvM utasítás szerinti feladat- és hatáskörükben felelősek.
Záró rendelkezések
58. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
59. A szabályzat rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
60.22 Ezen utasításnak az eszközök és források értékelési szabályzatáról szóló 8/2016. (IV. 25.) NKFIH utasítás módosításáról szóló 7/2017. (V. 17.) NKFIH utasítással [a továbbiakban: 7/2017. (V. 17.) NKFIH utasítás] megállapított 3. pont c) alpontját, 8. pontját, 11. pont a) alpontját, 21c. pont b) alpontját, valamint 31. és 42. pontját a 7/2017. (V. 17.) NKFIH utasítás hatálybalépésekor23 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
1
Az utasítást a 6/2023. (V. 19.) NKFIH utasítás 72. pontja hatályon kívül helyezte 2023. május 20. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező utasítás 71. pontját.
2
A 3. pont c) alpontja a 7/2017. (V. 17.) NKFIH utasítás 1. pontjával megállapított szöveg.
3
A 8. pont a 7/2017. (V. 17.) NKFIH utasítás 2. pontja szerint módosított szöveg.
4
A 11. pont a) alpontja a 7/2017. (V. 17.) NKFIH utasítás 3. pontjával megállapított szöveg.
5
A 21a. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 1. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
6
A 21b. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 1. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
7
A 21c. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 1. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
8
A 21c. pont b) alpontja a 7/2017. (V. 17.) NKFIH utasítás 4. pontjával megállapított szöveg.
9
A 21d. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 1. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
10
A 21e. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 1. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
11
A 21f. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 1. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
12
A 21g. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 1. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
13
A 21h. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 1. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
14
A 24. pont c) alpontja a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 3. pontjával megállapított szöveg, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
15
A 27a. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 2. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
16
A 27b. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 2. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
17
A 27c. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 2. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
18
A 27d. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 2. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
19
A 27e. pontot a 14/2016. (VI. 30.) NKFIH utasítás 2. pontja iktatta be, e módosító utasítás 5. pontja alapján rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
20
A 31. pont a 7/2017. (V. 17.) NKFIH utasítás 5. pontjával megállapított szöveg.
21
A 42. pont a 7/2017. (V. 17.) NKFIH utasítás 6. pontjával megállapított szöveg.
22
A 60. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, újonnan a 7/2017. (V. 17.) NKFIH utasítás 8. pontja iktatta be.
23
A hatálybalépés időpontja 2017. május 18.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás