nyomtatás  nagyítás kicsinyítés  ablak bezárása 
Betöltés...
2016. évi LVIII. törvény
a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről
2016-06-19
Nem ismert
1

2016. évi LVIII. törvény

a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről1

Magyarország a modern kori olimpiákon elnyert 168 aranyérmével, 148 ezüstérmével és 170 bronzérmével, valamint a paralimpiákon szerzett 30 aranyérmével, 41 ezüstérmével és 55 bronzérmével az olimpiai és paralimpiai játékok történetének legeredményesebb sportnemzetei közé tartozik, a világelsők között áll az egy főre jutó olimpiai és paralimpiai érmek számát tekintve. Magyarország a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapítójaként kiemelkedő szerepet játszott a modern olimpizmus megteremtésében, valamint azóta is aktív és megbecsült tagja az olimpiai mozgalomnak, az olimpiai közösségnek.

A viharos huszadik század nem adta meg a lehetőséget, hogy Magyarország rendezője is lehessen az egyetemes sport legnagyobb ünnepének, az olimpiai és paralimpiai játékoknak. Hisszük, hogy most elérkezett az idő arra, hogy Hazánk történelme során első ízben olimpiát rendezhessen, azaz házigazdája legyen a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékoknak, és vendégül láthassa a világ sportolóit és nemzeteit.

Ez a lehetőség három történelmi tényező szerencsés együttállásán alapul.

1989-ben leomlott a berlini fal és az Európát megosztó vasfüggöny. Az azóta eltelt negyedszázad alatt Közép-Európa népei visszanyerték szabadságukat, újjáépítették országaikat, újraindították gazdaságaikat, és sikeresen illeszkedtek be a szuverén, szabad nemzetek közösségébe. 2024-ben, egy emberöltővel az új szabadság kivívása után, az első közép-európai olimpia sikeres befejezése lenne e történelmi vállalkozásnak, az átalakulás korszakának, és egyben kezdete is lenne a 150 milliós lakosú Közép-Európa XXI. századi története sikeres, új korszakának.

Magyarország és Közép-Európa gazdasági teljesítményében is megújult: 2024-ben az olimpiarendezés feltételei zömében olimpia nélkül is adottak lesznek Budapesten, Magyarországon. Már most is, és 2024-re még inkább Magyarország, az európai uniós kohéziós forrásokat is felhasználva, gyökeresen megújított, korszerű infrastruktúrával, közlekedési hálózattal, turisztikai infrastruktúrával és sportlétesítményekkel bír.

2014 végén a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a játékok megújítása mellett döntött, és elfogadta a gazdaságos olimpia reformprogramját, az „Agenda2020” programot. Az Agenda2020 célja az ésszerűbb, gazdaságosabb, takarékosabb és így megtérülő olimpiarendezés elősegítése. Az Agenda2020 újra reális esélyt biztosít az olimpiarendezésre a Budapest méretű nagyvárosok számára – csak úgy, mint korábban, amikor a Budapesthez hasonló méretű Antwerpen, Stockholm, Helsinki és Barcelona is rendkívül sikeres nyári játékokat rendezett.

Az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésével Magyarország nem kizárólag a világ legnagyobb sporteseményének lebonyolítására vállalkozik. Az olimpiai és paralimpiai játékok megrendezése Hazánkra irányítja az egész világ figyelmét, és lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk a magyar nemzet kiválóságát és erényeit, alkotó- és szervezőképességét, büszke történelmét, gazdag kultúráját, a szabadság, a béke, a sport és az olimpiai mozgalom iránti elkötelezettségét, hogy együtt szerezzünk dicsőséget és hírnevet külföldön, és múlhatatlan nemzeti önbecsülést idehaza. Hiszünk abban, hogy Budapest és Magyarország az „Agenda 2020” nevű olimpiai reformprogram szellemiségében, az ahhoz illeszkedő friss és újszerű megközelítésű olimpiarendezési elképzeléseivel, a fiatalabb nemzedékek megszólításán keresztül képes hozzájárulni a nemzetközi olimpiai mozgalom megújításához. Hisszük továbbá, hogy az olimpiarendezés egy olyan össznemzeti ügy lehet, amely közös célt tud adni a nemzet valamennyi tagjának, ezáltal lendületet ad Budapest, valamint az egész ország további fejlődésének.

A 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok sikeres pályázatához, illetve rendezéséhez nélkülözhetetlen a nemzeti együttműködés, a hosszú távú tervezhetőség, és a kitartó támogatás biztosítása. A sikeres pályázat, illetve rendezés hatékony és gyors lebonyolítását egy speciális szabályozó rendszer döntő mértékben segítheti.

Az Országgyűlés ennek szem előtt tartásával a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló 31/2015. (VII. 7.) OGY határozat alapján

– a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Olimpiai Chartájában foglalt modern olimpizmus eszméje és az olimpizmus alapelvei és értékei iránti elkötelezettséggel;

– tisztelegve Magyarország mint olimpiai nemzet, és a magyar olimpizmus múltja, jelene, hagyományai, eredményei és sportolói előtt;

– kiemelve, hogy a sportolás Magyarország Alaptörvényének XX. cikke alapján a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének kötelezően támogatandó eszköze;

– elismerve, hogy a sport, a parasporttal együttesen a társadalom szerves része, az életminőség, az egészség javításának, az ifjúság nevelésének pótolhatatlan eszköze;

– elismerve, hogy a világ legnagyobb sportfesztiválja, az olimpiai és paralimpiai játékok, a nemzeti összetartozás kifejezésének és megélésének, a világ országai nemes versengésének nagyszerű eseménye;

– felelősséggel azért, hogy Magyarország hozzájáruljon a világ országainak és nemzeteinek békés együttéléséhez, egymás megbecsüléséhez és tiszteletéhez, egy békés és jobb világ építéséhez;

– kifejezésre juttatva az Alaptörvény P) cikkében is oltalmazott a jövő nemzedékek iránt érzett felelősségét és

– elkötelezve az iránt, hogy Magyarország és Budapest a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 127. közgyűlésén elfogadott „Agenda 2020” reformprogramban lefektetett gazdaságosság és az Alaptörvény Q) cikkében is közös célként megjelölt fenntartható fejlődés szempontjait érvényesítő, az egész világ elismerését kivívó olimpiai és paralimpiai játékoknak adhasson otthont,

a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok hatékony és sikeres pályázata, illetve rendezése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Ez a törvény – az olimpizmus alapelveivel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) és az olimpiai mozgalom alapokmányával (a továbbiakban: Olimpiai Charta), továbbá a NOB összes szabályzatával és előírásával összhangban – a 2024. évi XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok (a továbbiakban: Olimpiai és Paralimpiai Játékok) rendezési jogának elnyerésére irányuló pályázattal összefüggő valamennyi eljárásra, továbbá a rendezési jog elnyerése esetén az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza.

(2) E törvény célja az Olimpiai és Paralimpiai Játékok

a) pályázati eljárásának, továbbá rendezésének hatékony lebonyolításához szükséges szabályok megalkotása;

b) pályázati eljárásához, továbbá rendezéséhez kapcsolódó, ahhoz szükséges intézmények, eljárások, feladatok és hatáskörök, tevékenységek, fejlesztések és finanszírozás biztosítása;

c) pályázati eljárásához, továbbá rendezéséhez igazodó, azt támogató országos és fővárosi fejlesztéspolitika, nemzeti, regionális, városi és egyéb fejlesztési tervek és stratégiák kialakításának, elfogadásának és végrehajtásának biztosítása;

d) pályázati eljárásához, továbbá rendezéséhez kapcsolódóan az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos szellemi alkotások teljes körű, különleges védelmének biztosítása.

2. § E törvény alkalmazásában

1. Együttműködési Megállapodás: a Magyar Állam, Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) és a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) között létrejött szerződés az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési joga elnyerése érdekében benyújtandó pályázat tekintetében;

2. garanciák: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezése érdekében a NOB által előírtak szerint kiállítandó egyoldalú kötelezettségvállaló jognyilatkozatok;

3. olimpiai család tagja: a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XI. melléklet 2. cikk 2. pont szerinti olimpiai család tagja;

4. Olimpiai Közlekedési Terv: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezése során a közlekedés rendjét szabályozó terv;

5. olimpiai személyzet: a NOB képviselői, a média akkreditált képviselői, továbbá a NOB által ellenőrzött intézményekkel, az időmérés és a pontozási-eredmény szolgáltatások hivatalos szállítójával és alvállalkozóival, a közvetítési jogokat birtokló műsorszolgáltatókkal, a nemzetközi sport szövetségekkel, a nemzeti olimpiai bizottságokkal, az olimpiai marketing partnerekkel és az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezésével, megrendezésével összefüggő feladatot ellátó szervvel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek;

6. Olimpiai Útvonal Hálózat: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezvényeinek megközelítése céljára, továbbá az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos egyéb közlekedési célra kijelölt, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti utak összessége;

7. Pályázat: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának elnyerését megelőző pályázati eljárás;

8. Pályázat Vezetője: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezése érdekében benyújtásra kerülő Pályázat elkészítésével, összehangolásával és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásért felelős, a MOB és a Fővárosi Önkormányzat által a Kormány egyetértésével a feladatok ellátására kijelölt személy;

9. Rendező Város: Budapest;

10. Rendező Város Szerződés: a NOB, a MOB és a Fővárosi Önkormányzat között létrejövő, a felek Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit meghatározó szerződés.

3. § Magyarország Alaptörvénye és jogszabályai garantálják a hátrányos és méltánytalan megkülönböztetés bármely formájának tilalmát, és azt, hogy nincsenek az Olimpiai és Paralimpiai Játékok magyarországi megrendezését gátló jogi akadályok.

4. § (1) Magyarország biztosítja az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos és békés megrendezését és ünneplését.

(2) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos megrendezése érdekében Magyarország biztosítja a rendfenntartó szervek megfelelő közreműködését.

(3) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Pályázatának időszakában és a rendezés jogának elnyerését követően is Magyarország biztosítja

a) az olimpiai létesítmények és egyéb olimpiai vonatkozású projektek megvalósítása és lebonyolítása során a fenntartható fejlődés, valamint a környezet- és természetvédelem szempontjainak érvényesülését;

b) az Olimpiai és Paralimpiai Játékokból származó, elérhető legnagyobb előnyök, a bevételek maximalizálása és a rendezés gazdaságossága szempontjainak érvényesülését;

c) a szükséges intézkedések végrehajtását annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb mértékben csökkenjen bármely kedvezőtlen környezet- és természetvédelmi vagy szociális szempontból kedvezőtlen hatás, amely az olimpiai létesítmények építésével, illetve egyéb olimpiai vonatkozású projektek megvalósításával kapcsolatban felmerül;

d) az Alaptörvény M) cikkének is megfelelően a fogyasztói érdekek védelmét, továbbá a tisztességes piaci magatartás követelményeinek érvényre juttatását.

(4) Az Országgyűlés és a Kormány biztosítja minden szükséges intézkedés megtételét annak érdekében, hogy Magyarország az Olimpiai Chartából, a Rendező Város Szerződésből, a Rendező Város Szerződésben előírt olimpiai marketing terv szerződésből, továbbá az Olimpiai és Paralimpiai Játékok magyarországi megrendezését szabályozó összes megállapodásból eredő kötelezettségeinek megfeleljen.

(5) Az állam az Olimpiai és Paralimpiai Játékok helyszínéül szolgáló, az állam tulajdonában álló létesítményeket az Olimpiai és Paralimpiai Játékok időtartamára, továbbá az Olimpiai és Paralimpiai Játékok próbaeseményeire díj- és költségmentesen, valamint minden kereskedelmi jogtól és kötelezettségtől mentesen biztosítja az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága részére.

II. FEJEZET

A PÁLYÁZAT INTÉZMÉNYI RENDSZERE

1. Sportolói Bizottság

5. § (1) A Sportolói Bizottság a Pályázatot támogató, olimpikonokból álló tanácsadó testület.

(2) A Sportolói Bizottság legfeljebb 24 tagból áll. A Sportolói Bizottság elnöke és tiszteletbeli elnöke az Együttműködési Megállapodás feleinek együttes, egyhangú felkérése alapján látja el tisztségét. A Sportolói Bizottság további tagjait a MOB elnöke, a Fővárosi Önkormányzat főpolgármestere (a továbbiakban: főpolgármester) és a Pályázat Vezetője együttesen kérik fel.

(3) A Sportolói Bizottság a Pályázat során stratégiai iránymutatással támogatja, továbbá népszerűsíti a Pályázatot. A Sportolói Bizottságnak – a tagok egyszerű többsége döntésén alapuló – előzetes jóváhagyása szükséges minden, a NOB részére készített pályázati anyag benyújtásához.

(4) A Sportolói Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

2. Olimpiai Védnökök Testülete

6. § (1) Az Olimpiai Védnökök Testülete a Pályázat megvalósításának támogatására létrehozott, Magyarországon elismert és közmegbecsülésnek örvendő személyekből álló reprezentatív, egyeztető, véleményező és javaslattevő testület.

(2) Az Olimpiai Védnökök Testülete legfeljebb 24 tagból áll. Az Olimpiai Védnökök Testületének elnöke a NOB magyar tagja.

(3) Az Olimpiai Védnökök Testületének tagjait az Országgyűlés elnöke kéri fel – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a MOB elnökével, a főpolgármesterrel, a Pályázat Vezetőjével, valamint a parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel folytatott egyeztetést követően.

(4) Az Olimpiai Védnökök Testületébe minden országgyűlési képviselőcsoport egy-egy tag delegálására jogosult.

(5) Az Olimpiai Védnökök Testülete stratégiai ajánlásokat tesz a Pályázat előkészítésével kapcsolatban, figyelemmel kíséri és támogatja a Pályázat előkészítését, valamint közreműködik a Pályázat népszerűsítésében.

(6) Az Olimpiai Védnökök Testületének – a tagok egyszerű többségének döntésén alapuló – előzetes jóváhagyása szükséges minden, a NOB részére készített pályázati anyag benyújtásához.

(7) Az Olimpiai Védnökök Testülete ügyrendjét maga állapítja meg.

3. Olimpiai Egyeztető Fórum

7. § (1) Az Olimpiai Egyeztető Fórum a Pályázat sikeres előkészítése, összeállítása és megvalósítása érdekében a Kormány által létrehozott testület.

(2) Az Olimpiai Egyeztető Fórum tagja a miniszterelnök, a MOB elnöke, a főpolgármester, a NOB magyar tagja, a sportpolitikáért felelős miniszter és a Pályázat Vezetője. Az Olimpiai Egyeztető Fórum elnöke a MOB elnöke.

(3) Az Olimpiai Egyeztető Fórum feladata a pályázati folyamat rendszeres áttekintése és a szükséges koordinációs feladatok elvégzése, ideértve az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Pályázata időszakában az e törvény szerinti testületek és a döntéshozók közötti, a szervezést érintő információk megosztását.

(4) Az Olimpiai Egyeztető Fórum ügyrendjét maga állapítja meg.

4. A Pályázat Vezetője

8. § (1) A Pályázat Vezetőjének feladata a Pályázat folyamatának és szervezésének stratégiai irányítása, a Pályázatban részt vevő szervezetek és személyek tevékenységének koordinálása, a Pályázat felső szintű képviselete a NOB-bal és az olimpiai család tagjaival való együttműködés során.

(2) A Pályázat Vezetőjének tevékenysége és eljárása nem sértheti a MOB vagy a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatásköreit.

(3) A Pályázat Vezetője a Pályázattal kapcsolatos minden kérdésről rendszeresen beszámol a MOB-nak és a Fővárosi Önkormányzatnak.

(4) A Pályázat Vezetője valamennyi, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Pályázatával összefüggő lényeges – így különösen a MOB-ot és a Fővárosi Önkormányzatot érintő – döntéssel kapcsolatban kikéri a MOB elnöke és a főpolgármester véleményét.

5. Budapest 2024 Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

9. § (1) A Budapest 2024 Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Budapest 2024 Zrt.) a Pályázattal kapcsolatos operatív feladatokat ellátó, a pályázati anyagokat elkészítő és a Pályázathoz szükséges szervezeti háttér megteremtéséért, továbbá a rendezés jogának elnyerése esetén – az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságaként (a továbbiakban: az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága) – az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezéséért felelős szerv, nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság.

(2) A Budapest 2024 Zrt. részvényesei a Fővárosi Önkormányzat és a MOB 50-50%-os arányban.

(3) A Budapest 2024 Zrt. feladata különösen

a) a Pályázattal kapcsolatos operatív teendők ellátása;

b) a pályázati anyagok, továbbá a Pályázat során benyújtandó minden egyéb dokumentum elkészítése, azok benyújtásának előkészítése és kivitelezése;

c) minden, a Pályázattal kapcsolatos egyéb tevékenység szervezése;

d) a Pályázat tekintetében, illetve a Pályázattal összefüggő feladatokkal kapcsolatban együttműködés a Pályázatban részt vevő, vagy a Pályázattal kapcsolatban bármilyen feladatot ellátó személyekkel, szervezetekkel;

e) a MOB és a Fővárosi Önkormányzat Pályázatra történő felkészülésének elősegítése és támogatása, ideértve a Pályázathoz szükséges források előteremtését, továbbá a jelentkezés, a Pályázat ütemtervének, valamint pénzügyi tervének kidolgozását és az Olimpiai és Paralimpiai Játékok tervezett helyszíneinek kijelölésében való együttműködést;

f) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének népszerűsítését szolgáló hazai és nemzetközi kommunikációs kampány irányítása; valamint

g) a garanciák előkészítése és az illetékes szervek részére történő benyújtása.

(4) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságának szervezetét és működési rendjét az Olimpiai Chartával, a NOB összes szabályzatával és előírásával, továbbá a Rendező Város Szerződés rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.

(5) A Budapest 2024 Zrt. működéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja.

III. FEJEZET2

10–15. §

IV. FEJEZET

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ OLIMPIAI ÜGYEK

16. § (1) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, így különösen az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezéséhez szükséges, illetve ahhoz kapcsolódó építmények és egyéb létesítmények megvalósításával, a rendezvények lebonyolításával, a helyszínek biztosításával kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyet a Kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilváníthat (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű olimpiai ügy).

(2) A kiemelt jelentőségű olimpiai ügyekben a beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendőek, és a beruházás megvalósítása érdekében kötött szerződések teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.

(3) A kiemelt jelentőségű olimpiai ügyekben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

17–18. §3

19. § (1) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt nappal az eljáró hatóság és az érintett szakhatóságok közreműködésével az előzetes tervegyeztetés legalább egy alkalommal kötelező.

(2) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő – ha jogszabály rövidebb határidőt vagy környezet- és természetvédelmi hatósági ügyek esetében hosszabb határidőt nem állapít meg – legfeljebb harminc nap.

(3) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben hiánypótlásra történő felhívás, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben hozott elsőfokú határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(5) Kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben a kiemelt jelentőségű olimpiai üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat.

(6) A kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben indult eljárás díj- és illetékmentes.

20. § A közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben tartandó külön jogszabály szerinti egyeztetésen kötelezően részt vesz

a) a Pályázat időszaka alatt a Budapest 2024 Zrt. képviselője; továbbá

b)4

V. FEJEZET

AZ OLIMPIAI BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS SAJÁTOS ÉPÍTÉSÜGYI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZABÁLYOK

21. § (1) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, az olimpiai létesítmények és a kiemelt jelentőségű olimpiai beruházások megvalósításával, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok helyszíneinek biztosításával kapcsolatos minden építési tevékenység és építésügyi hatósági ügy tekintetében a külön jogszabályban meghatározott előírásokat e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti építési tevékenységek és építésügyi hatósági ügyek tárgyát képező építmények (a továbbiakban: olimpiai építmények) telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés sajátos szabályait.

(3) Amennyiben az olimpiai építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan a Kormány rendeletben állapítja meg a beépítés sajátos szabályait, akkor az érintett telkekre vonatkozó településrendezési eszközöket a beépítés sajátos szabályai szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ha a településrendezési eszköz a beépítés sajátos szabályaival ellentétes, vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor azt nem lehet alkalmazni.

(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja az olimpiai építményekkel kapcsolatos, az országos építési követelményektől eltérő sajátos építési követelményeket és az országos építési követelményektől való eltérés szabályait, az olimpiai építményekre vonatkozó tervezési program tartalmi követelményeit és azok részletes szakmai szabályait.

22. § (1) Kiemelt jelentőségű olimpiai üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű olimpiai építési ügy) az építtető kérelmére a szakhatóság – a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, kivéve, ha környezet- és természetvédelmi ügyek esetében a jogszabály hosszabb határidőt nem állapít meg. Ha a szakhatóság határidőn belül nem nyilatkozik, a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(2) Ha kiemelt jelentőségű olimpiai építési ügyben az engedély iránti kérelem nem tartalmazza az (1) bekezdés szerinti előzetes szakhatósági állásfoglalást vagy az előzetes szakhatósági hozzájárulás az (1) bekezdés alapján nem tekinthető megadottnak, az építésügyi hatóság a szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében a kérelem benyújtásától számított öt napon belül keresi meg a szakhatóságot.

23. § Amennyiben kiemelt jelentőségű olimpiai építési ügyben a 19. § (2) bekezdésében meghatározott határidővel az érdemi határozat meghozatalára nem került sor, a felettes szerv a kérelem elbírálását magához vonja, amely intézkedéstől számított öt napon belül a felettes szervhez az iratokat fel kell terjeszteni. A felettes szervnek az érdemi határozatot az iratok hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül kell meghoznia.

7. Olimpiai és Paralimpiai Játékok Építési Szabályzata

24. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében Budapesten a Fővárosi Önkormányzat az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésének helyszínéül kijelölt területek felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Építési Szabályzatában (a továbbiakban: OJÉSZ) állapítja meg.

(2) Az OJÉSZ készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, továbbá a mindenkor hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait figyelembe kell venni.

(3) Az OJÉSZ több ütemre, továbbá külön, az egyes együtt tervezendő területekre bontva is készülhet.

(4) Az OJÉSZ tekintetében a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) Az OJÉSZ készítésének időszakára az érintett területre a Fővárosi Önkormányzat rendeletével változtatási tilalmat írhat elő az OJÉSZ rendelkezésének hatálybalépéséig, de legfeljebb öt év időtartamra.

VI. FEJEZET

OLIMPIAI CÉLÚ KISAJÁTÍTÁS

25. § (1) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, így különösen az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezéséhez szükséges létesítmények megvalósításával, a rendezvények lebonyolításával, és a helyszínek biztosításával kapcsolatos minden ügy, tevékenység és fejlesztés a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-a szerinti közérdekű célnak minősül (a továbbiakban: olimpiai célú kisajátítás).

(2) Olimpiai célú kisajátítás esetében a Kstv. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

26. §5

27. § Olimpiai célú kisajátítás közérdekű célra az alábbi esetekben lehetséges:

a) az infrastruktúra fejlesztése keretében a sport- és ehhez kapcsolódó kiegészítő létesítmény létesítésére, bővítésére, fejlesztésére az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezése érdekében kerül sor; és

b) az ingatlant a Kormány olimpiai célú fejlesztés helyszíneként jelölte ki.

28. § Olimpiai célú kisajátítás esetében az adásvételi vagy csereszerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni, ha

a) a kisajátítást kérőnek – a kisajátítási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül megtett – ajánlatára a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem tesz a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésére is alkalmas elfogadó nyilatkozatot;

b) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban és azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték, feljegyzés alatt áll, illetve más módon igazolták; vagy

c) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy a kisajátítást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok vagy más kártalanításra jogosultak nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek.

29. § (1) Az olimpiai célú kisajátítási eljárás ügyintézési határideje hatvan nap.

(2) Az olimpiai célú kisajátítási eljárás költségeit – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is – az állam viseli.

VII. FEJEZET6

30–31. §

VIII. FEJEZET7

32–34. §

IX. FEJEZET

AZ OLIMPIAI SZELLEMI TULAJDON

35. § (1) Az Olimpiai Charta 7. cikkelyében meghatározott olimpiai tulajdonnak a 36. § (1) bekezdésében felsorolt tárgyai, valamint az olimpizmussal, az olimpiai mozgalommal és az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal kapcsolatos, a 36. § (2) bekezdésében említett megjelölések (a továbbiakban együtt: olimpiai megjelölés) e törvény erejénél fogva külön védelemben részesülnek (a továbbiakban: különleges védelem).

(2) A különleges védelem e törvény hatálybalépésének napján keletkezik, és azon a napon szűnik meg, amikor e törvény jelen fejezete hatályát veszti.

(3) A különleges védelem nem érinti a NOB és a MOB jogát arra, hogy megjelöléseire, illetve szellemi alkotásaira – a külön törvényekben meghatározott feltételekkel – iparjogvédelmi oltalmat szerezzen, továbbá nem érinti a NOB-ot és a MOB-ot megillető szerzői jogi vagy kapcsolódó jogi védelmet.

36. § (1) Az e törvény szerinti különleges védelemben részesül az Olimpiai Charta 8–14. cikkelyében meghatározott

a) olimpiai zászló;

b) olimpiai jelmondat;

c) olimpiai embléma;

d) olimpiai láng, olimpiai fáklya; és

e) olimpiai elnevezés.

(2) Az e törvény szerinti különleges védelemben részesülő megjelölések:

a) „OLIMPIA”;

b) „PARALIMPIA”;

c) „OLIMPIAI”;

d) „PARALIMPIAI”;

e) „OLIMPIAI JÁTÉKOK”;

f) „PARALIMPIAI JÁTÉKOK”;

g) „OLIMPIKON”;

h) „PARALIMPIKON”;

i) a „BUDAPEST” szó és a „2024” évszám összekapcsolásával alkotott kifejezés; valamint

j) az a)–h) pontban meghatározott megjelölések angol nyelvű változata.

37. § (1) A különleges védelem jogosultja a NOB.

(2) A különleges védelem alapján a NOB-nak kizárólagos joga van az olimpiai megjelöléseknek az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggő használatára. E kizárólagos használati jog alapján a NOB bárkivel szemben felléphet, aki

a) az Olimpiai és Paralimpiai Játékokkal összefüggésben engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ az olimpiai megjelölések bármelyikével azonos, illetve olyan jelzést (különösen árujelzőt vagy szimbólumot), amelyet a fogyasztók az olimpiai megjelölések bármelyikével összetéveszthetnek a megjelölés és a jelzés azonossága vagy hasonlósága miatt;

b) az olimpiai megjelölések bármelyikét az olimpiai mozgalom alapelveivel összeegyeztethetetlen módon használja.

(3) E kizárólagos használati jogra a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban Vt.) 12. § (3) bekezdését és 15–16. §-át megfelelően alkalmazni kell.

(4) A különleges védelem érvényesítése érdekében Magyarországon a MOB – saját nevében, a NOB javára – felléphet.

(5) A különleges védelem alapján a NOB, továbbá a MOB nem tilthat el mást attól, hogy – a jóhiszeműség és tisztesség követelményeivel összhangban –

a) az őt megillető, e törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerzői jogi védelemből, illetve jóhiszeműen megszerzett iparjogvédelmi oltalomból eredő jogait gyakorolja;

b) az olimpia eseményeiről tájékoztasson vagy az ilyen tájékoztatást a nyilvánossághoz közvetítse, feltéve, hogy az nem szolgál közvetlen vagy közvetett reklámozási célokat.

(6) A különleges védelmet megsérti, aki az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével az olimpiai megjelölések bármelyikét jogosulatlanul használja. A különleges védelem megsértése esetén támasztható polgári jogi igényekre és az ilyen jogsértés miatt indított perekre a Vt. V. és XII. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a különleges védelem megsértése miatt indított perekben meghatalmazottként eljárhat az adott megjelölésnek a MOB által erre feljogosított használója is. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 184/A. §-ának és 187. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában védjegybitorláson az olimpiai megjelölések e törvény szerinti védelmének megsértését is érteni kell.

38. § (1) A különleges védelem alatt álló olimpiai megjelölések kereskedelmi célú használatának engedélyezésére kizárólag a MOB – saját nevében, a NOB javára – jogosult.

(2) A Fővárosi Önkormányzat – a NOB és a MOB előírásaival, továbbá a Rendező Város Szerződés és a Rendező Város Szerződésben előírt olimpiai marketing terv szerződés rendelkezéseivel összhangban – a Pályázat során jogosult az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, 1981. szeptember 26-án elfogadott szerződés kihirdetéséről szóló 2008. évi LX. törvényben meghatározott olimpiai jelképet (a továbbiakban: olimpiai jelkép) tartalmazó saját jelkép kialakítására és nem kereskedelmi célú használatára.

(3) A Kormány – a NOB és a MOB előírásaival, továbbá a Rendező Város Szerződés és a Rendező Város Szerződésben előírt olimpiai marketing terv szerződés rendelkezéseivel összhangban – a Pályázat során jogosult az olimpiai jelképet tartalmazó saját jelkép kialakítására és nem kereskedelmi célú használatára.

(4) Az olimpiai jelképet tartalmazó saját jelképnek a Kormány vagy a Fővárosi Önkormányzat általi használatának módját, formáját, tartalmát és terjedelmét a MOB-bal előzetesen egyeztetni kell.

(5) Az olimpiai jelképet tartalmazó saját jelkép használatát a Kormány, továbbá a Fővárosi Önkormányzat másnak nem jogosult átengedni.

11. A védjegyeljárásokra vonatkozó különös rendelkezések

39. § (1) A Vt. 5. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában más korábbi iparjogvédelmi jogán a különleges védelmet is érteni kell.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a MOB által benyújtott felszólalás gyorsított elbírálását hivatalból rendeli el. A felszólalás gyorsított elbírálására a Vt. 73/A. § (5) bekezdését és (6) bekezdés a)–b) pontjait megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a törlési kérelmet a MOB nyújtja be, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a gyorsított törlési eljárást hivatalból rendeli el. Az ilyen gyorsított törlési eljárásra a Vt. 73/A. §-ának kizárólag az (5) és (6) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a Vt.-nek a védjegybejelentés felszólalás alapján történő érdemi vizsgálatára, illetve a törlési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

40. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a MOB által benyújtott védjegybejelentés meghirdetése iránt az elismert bejelentési naptól számított harminc napon belül intézkedik, kivéve, ha a bejelentőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni

a) a védjegybejelentés benyújtását követő vizsgálat során (Vt. 55–56. §);

b) a védjegybejelentés alaki vizsgálata során (Vt. 59. §); vagy

c) a védjegybejelentés hivatalból történő érdemi vizsgálata során (Vt. 61. §).

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a MOB által benyújtott védjegybejelentés meghirdetése iránt az elismert bejelentési naptól számított harminc napon belül intézkedik akkor is, ha ennek nincs akadálya a MOB kellő időben benyújtott hiánypótlása illetve nyilatkozata alapján.

(3) A MOB által benyújtott bejelentésekre, az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Vt.-nek a védjegy lajstromozására irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a következő eltérésekkel:

a) a Vt. 61/A. § (1) bekezdésétől eltérően a védjegybejelentés meghirdethető a kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldésétől számított egy hónap elteltét megelőzően is;

b) a Vt. 41. § (2) bekezdésétől eltérően a MOB részére a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre öt napos határidő is kitűzhető, amely az ügyfél kérésére egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.

X. FEJEZET8

41. §

XI. FEJEZET

A PÁLYÁZAT ÉS A RENDEZÉS FINANSZÍROZÁSA

42. § (1) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges forrásokat – a (4) bekezdés kivételével – a központi költségvetés biztosítja.

(2) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázata és rendezése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3/A. §-a szerinti közfeladatnak minősül.

(3) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés különösen az alábbi területeken biztosítja:

a) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok létesítményeinek kivitelezése, különösen az olimpiai stadion, a versenyhelyszínek és az edzést biztosító létesítmények;

b) az olimpiai és média falu létesítményeinek kivitelezése;

c) a nemzetközi közvetítési központ és a média központ létesítményeinek kivitelezése;

d) a közlekedési projektek kivitelezése;

e) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottságának összes pénzügyi kötelezettségvállalása.

(4) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatához és rendezéséhez szükséges forrásokat a lehető legnagyobb hányadban adományokból, illetve központi költségvetési forráson kívüli támogatásokból kell fedezni.

(5) A Kormány, a Fővárosi Önkormányzat, a MOB, továbbá az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága kötelesek erre irányuló összehangolt programok megvalósítása, továbbá egyéb megfelelő eszközök útján biztosítani, hogy az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázatára és rendezésére irányuló eljárásokban a lehető legnagyobb mértékben vonjanak be magánforrásokat.

(6) Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága költségvetésének tervezésénél tekintetbe kell venni a NOB pénzügyi hozzájárulását az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Szervezőbizottsága költségvetéséhez.

(7) Az Országgyűlés biztosítja, hogy Magyarország adó- és vámjogi tárgyú törvényei olyan módon kerülnek elfogadásra és alkalmazásra, hogy azok megfeleljenek az Olimpiai és Paralimpiai Játékok magyarországi megrendezését szabályozó Rendező Város Szerződésben, továbbá a Pályázat során benyújtandó garanciákban foglaltaknak.

43. § (1) A Pályázat időszaka alatt a Budapest 2024 Zrt. a Pályázattal kapcsolatos ügyekben és eljárásokban teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.

(2)9

44. §10

XII. FEJEZET

OLIMPIAI GARANCIÁK

12. A garanciák tárgya, a garanciák kiadására köteles szervek és személyek

45. § (1) E törvény szerinti garanciákat az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázata és rendezése elnyerése érdekében, a NOB előírásainak megfelelő formában és tartalommal, kötelezően kell kiállítani.

(2) E törvény szerinti garanciák nem minősülnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), továbbá az államháztartásról szóló törvény szerinti garanciaszerződésnek vagy garanciavállaló nyilatkozatnak. A garanciában vállaltak teljesítésére a Ptk. 6:2. § (2) bekezdése szerinti egyoldalú jognyilatkozatból származó kötelem jön létre.

(3) A Pályázat során a garanciákat három szakaszban kell benyújtani a NOB számára. A Pályázat első szakaszában benyújtott garanciákon túlmenően a Pályázat második és harmadik szakaszában benyújtandó, e törvény alapján kiállítandó garanciák tárgyát, kötelező tartalmát és az egyes garanciák kiállítására jogosult és köteles szerveket, illetve személyeket (a továbbiakban együtt: kiállító szerv) az 1. és a 2. melléklet határozza meg.

13. A garanciák kiadásával kapcsolatos szabályok

46. § (1) E törvény szerinti garanciákat a Pályázat Vezetője megkeresése (a továbbiakban: kérelem) alapján kell kiállítani.

(2) A kérelem mellékletként tartalmazza a kiállítani kért garancia szövegének tervezetét. A tervezetet kérésre elektronikus úton is meg kell küldeni a kiállító szerv részére. A tervezet szövege a kiállító szerv által kizárólag a Pályázat Vezetője előzetes írásbeli jóváhagyásával módosítható, kivéve a tervezet szövege szerint a kiállító szerv által kitöltendő részeket, adatokat.

(3) A garanciát soron kívül, de legfeljebb a kiállítására irányuló kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül ki kell állítani és a Pályázat Vezetője részére egy eredeti példányt és két hiteles kiadmányt a kiállítástól számított egy napon belül postai úton meg kell küldeni. A nyolc napos határidőbe nem számít bele az az időtartam, ami alatt a garanciát kiállító szerv a Pályázat Vezetője mulasztása, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem tud eleget tenni az eljárási kötelezettségének. A garanciát kiállító szerv belső működésével összefüggő ok nem minősül elháríthatatlan akadálynak. A postai út helyett a Pályázat Vezetője – választása szerint – képviselője útján a garanciát a kiállító szerv székhelyén személyesen is átveheti. A személyes átvételi lehetőség érdekében a garancia kiállításának megtörténtéről a Pályázat Vezetőjét a garancia kiállításának napján elektronikus úton tájékoztatni kell.

(4) Az 1. és a 2. melléklet szerinti garanciáknak a kérelemben foglaltak szerinti kiadása nem tagadható meg. A kérelemben foglaltaknak megfelelően, de az 1. és a 2. melléklet szerinti tartalomtól bármilyen okból eltérő tartalommal kiállított garanciáért a kiállító szerv nem felelős.

(5) A (3) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén a garanciát e törvény erejénél fogva kiállítottnak kell tekintetni. Ezt a tényt a Pályázat Vezetője jogosult a NOB számára igazolni.

(6) A kérelemben foglaltaknak megfelelően, de az 1. és 2. melléklet szerinti tartalomtól bármilyen okból eltérő tartalommal kiállított garancia tartalmának módosítása, a garancia más tartalommal történő ismételt kiállítása határidő nélkül kérhető.

(7) Amennyiben a Pályázat első vagy második szakaszában benyújtott tervekben vagy garanciákban lényeges változás következik be, akkor az érintett garanciát – a Pályázat Vezetője kérelme alapján – újra ki kell állítani, valamennyi lényeges változás átvezetésével.

(8) A garancia ismételt kiadására irányuló kérelem esetén az (1)–(7) és a (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(9) Amennyiben a kiállító szerv a Kormány, a Pályázat Vezetője előterjesztést nyújt be a Kormány részére a garancia kiadására vonatkozóan. Ebben az esetben a garancia kiállítására nyitva álló határidő az előterjesztés benyújtásától számított tizenöt nap.

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. Felhatalmazások

47. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az olimpiai megvalósítási hatóság (hatósági) eljárására vonatkozó részletes szabályokat;

b) az olimpiai örökség hatóság (hatósági) eljárására vonatkozó részletes szabályokat;

c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű olimpiai ügyek körét és az építtető személyét;

d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben az olimpiai megvalósítási hatóság koordinációs feladatokra történő kijelölését, az ezzel kapcsolatos feladat- és hatáskörét, a koordinációt rendező részletes eljárási szabályokat;

e) a kiemelt jelentőségű olimpiai ügyben az e törvényben foglalt határidőknél rövidebb határidőket;

f) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű olimpiai ügyek körét;

g) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével, az építmények és létesítmények megvalósításával, a helyszínek biztosításával kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályait;

h) az olimpiai célú fejlesztés helyszíneként kijelölt ingatlanok körét;

i) az OJÉSZ tartalmi követelményeinek, egyeztetésének és elfogadásának a részletes szabályait;

j) az olimpiai építményekkel kapcsolatos, az országos építési követelményektől eltérő sajátos építési követelményeket és az országos építési követelményektől való eltérés szabályait, az olimpiai építményekre vonatkozó tervezési program tartalmi követelményeit és azok részletes szakmai szabályait;

k) az olimpiai építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan a beépítés sajátos szabályait;

l) a 24. § (1) bekezdése szerinti helyszínek kijelölését;

m) a hatósági hatásköröket érintő eltérő anyagi és eljárásjogi szabályokat (tűzmegelőzési, vízügyi és vízvédelmi hatósági, hálózatbiztonság);

n) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével összefüggésben a személyek és anyagi javak biztonságával összefüggő feladatokra vonatkozó szabályokat, különösen az olimpiai falura és olimpiai létesítményekre vonatkozó tűzoltás, műszaki mentés, „települési veszélyelhárítási terv” a különféle természeti és civilizációs kockázatokra, kritikus infrastruktúrák védelme és az ellátás folytonossága, üzembiztonsága, illetve a többi rendvédelmi szerv közbiztonsági, VIP védelmi, terrorelhárítási feladatait.

(2) Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:

a) az Olimpiai Közlekedési Terv elfogadásának és végrehajtásának szabályait;

b) az Olimpiai Útvonal Hálózat részletes elemeit és az azzal összefüggő szabályokat;

(3) Felhatalmazást kap a Fővárosi Önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg az OJÉSZ-t.

15. Hatálybalépés

48. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) A III. Fejezet, a 17. §, a 18. §, a 20. § b) pontja, a 26. §, a VII–VIII. Fejezet, a X. Fejezet, a 43. § (2) bekezdése és a 44. § az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogának Magyarország által történő elnyerését kihirdető döntés napját követő hónap első napján lép hatályba.

(3) A III. Fejezet, a 17. §, a 18. §, a 20. § b) pontja, a 26. §, a VII–VIII. Fejezet, a X. Fejezet, a 43. § (2) bekezdése és a 44. § hatálybalépésének naptári napját a sportpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

49. § (1) E törvény IX. fejezetét a MOB által e törvény hatálybalépését követően benyújtott felszólalásokra, valamint azokra a védjegyeljárásokra kell alkalmazni, amelyek e törvény hatálybalépését követően indulnak.

(2) E törvény IX. fejezete szerinti különleges védelem megsértése miatti eljárásokban a különleges védelem tartalma, korlátai, terjedelme és megsértése tekintetében a cselekmények elkövetésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

16. Átmeneti rendelkezések

50. § A XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló 31/2015. (VII. 7.) OGY határozat és az Együttműködési Megállapodás alapján létrehozott, illetve megalakult Sportolói Bizottság, Olimpiai Védnök Testülete [a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló 31/2015. (VII. 7.) OGY határozat 4. bekezdés l) pontja alapján korábbi nevén: Olimpiai Pályázati Bizottság] és a Kormány normatív határozata alapján létrehozott Olimpiai Egyeztető Fórum az e törvény II. Fejezetében meghatározott Sportolói Bizottságként, Olimpiai Védnökök Testületeként és Olimpiai Egyeztető Fórumként látja el az e törvényben ezen testületek számára meghatározott feladatokat.

51. § Az olimpiai megvalósítási hatóság és a biztonsági szerv a III. Fejezet hatálybalépését követő huszadik napon kezdi meg a működését. A Kormány a biztonsági szerv kijelöléséről és működtetéséről a III. Fejezet hatálybalépését követő tizenötödik naptól gondoskodik.

1. melléklet a 2016. évi LVIII. törvényhez

A Pályázat második szakaszában benyújtandó garanciák

szám

név

kiállító szerv/személy

tartalom

G 2.2

Rendezvény

Kormány/
főpolgármester/
polgármesterek

A (Város) és a (valamennyi hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat:
· Nem lesz a városban, annak környékén, vagy olyan városban, ahol verseny helyszínek találhatók, vagy ezek környékén a Játékok alatt, az azt megelőző és az azt követő héten a NOB előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül olyan jelentős nyilvános vagy privát esemény, konferencia, vagy egyéb találkozó, amelynek hatása lehet a Játékok sikeres tervezésére, szervezésére, finanszírozására és lebonyolítására, valamint a médiában való megjelenésére.

G 2.3

Olimpiai tulajdon

Kormány/
főpolgármester/
polgármesterek/
Gazdasági Versenyhivatal

A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat:
· Az olimpiai tulajdon, különösen az olimpiai szimbólumok, az olimpia kifejezés (angolul „Olympic” vagy „Olympiad”) és az olimpia mottója megfelelő és folyamatos jogi védelemben részesül a NOB nevében a rendező országban;
· A jogi háttér megfelelő, vagy megfelelő lesz legkésőbb 2022. január 1. napjáig annak érdekében, hogy a NOB Játékokkal kapcsolatos érdekei biztosítva legyenek, összhangban a Rendező Város Szerződés követelményeivel. A jogi háttérnek biztosítania kell különösen: i) védelmet a gerilla-marketing ellen (vagyis meg kell előzni vagy minimalizálni kell az olimpiai tulajdonnal és/vagy a Játékokkal kapcsolatos közvetlen és/vagy közvetett jogtalan asszociációt, azok kihasználását vagy promócióját; ii) fellépést a Játékok környezetében történő jogtalan utcai árusítás ellenőrzése érdekében (a nyitó ceremóniát megelőző második héttől a záró ceremóniáig); iii) intézkedéseket és szankciókat a jogtalan jegy viszonteladások megelőzésére és szankcionálására; iv) intézkedéseket a Játékokhoz kötődő hamis áruk gyártásának és forgalmazásának a megelőzésére; v) intézkedéseket a nyilvános és a privát hirdetési felületek biztosítására (például: óriásplakátok, hirdetések a tömegközlekedési eszközökön, légtérben stb.); vi) intézkedéseket a jogtalan élő online közvetítések, nyilvános közvetítések és más hasonló közvetítések szabályozására; vii) védelmet a Játékok során készült képek jogtalan közvetítése és továbbközvetítése ellen az egész médiában;
· Eljárások és jogorvoslatok amelyek lehetővé teszik vagy lehetővé fogják tenni, hogy a fent említett ügyekkel kapcsolatos jogviták időben rendezésre kerüljenek, amikor ezen jogviták az Olimpiai és Paralimpiai Játékok alatt és az előkészítő időszakban merülnek fel, gyorsított eljárással.

G 2.4

Vámok

Kormány

A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat:
· A Játékok tervezett időpontját megelőző legkésőbb négy (4) évig és legalább a Játékok befejezését követő egy (1) évig terjedő időszakban minden állat és felszerelés amely a rendező országba a Játékokkal összefüggésben (ideértve valamennyi Játékok előtti próba eseményt és előkészületet), és a NOB általi használat céljából került behozatalra; a NOB által ellenőrzött intézmények, az időmérés és a pontozási-eredmény szolgáltatások hivatalos szállítója és alvállalkozói, közvetítési jogokat birtokló műsorszolgáltatók; nemzetközi szövetségek, nemzeti olimpiai bizottságok, a média és az olimpiai szponzorok és a beszállítók e célból minden esetben beléphetnek a rendező országba anélkül, hogy illetékek, vámok, adók és hasonló terhek fizetése terhelné őket, azzal a feltétellel, hogy ezen állatok, berendezések, felszerelések és egyéb elemek felhasználásra kerülnek a rendező országban, azokon túladnak (kivéve az eladást) vagy exportálásra kerülnek a Játékok befejezését követő ésszerű időn belül.

G 2.5

Idegenrendészet

Belügyminisztérium Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium

A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat:
· Minden érvényes útlevéllel és Olimpiai Személyi és Akkreditációs Kártyával rendelkező személy jogosult belépni az országba és részt venni a Játékokon az Olimpiai és Paralimpiai Játékok ideje alatt, beleértve az Olimpiai és Paralimpiai Játékok előtti és utáni legalább egy hónapig terjedő időszakot a Rendező Város Szerződés szervezési követelményeinek megfelelően.
· Minden szükséges intézkedés végrehajtására sor fog kerülni annak érdekében, hogy a rendező ország munkajogi tárgyú törvények akkreditált személyekre történő alkalmazása ne akadályozza vagy gátolja ezen személyeket az Olimpiával kapcsolatos feladataik ellátásában, összhangban az ezen feladatokra jellemző különleges szükségletekkel és követelményekkel.

G 2.6

Munkavállalási engedélyek

Belügyminisztérium Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium

A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat:
· az olimpiai személyzet, akik a rendező országban meghatározott Olimpiával kapcsolatos feladatokat látnak el (ideértve különösen a munkavállalókat, ügynököket vagy a NOB képviselőit, a NOB által ellenőrzött intézményeket, az időmérés és a pontozási-eredmény szolgáltatások hivatalos szállítóját és alvállalkozóit, közvetítési jogokat birtokló műsorszolgáltatókat; nemzetközi sport szövetségeket, nemzeti olimpiai bizottságokat és a média képviselőit, valamint az olimpiai marketing partnereket) – az olimpiai személyi és akkreditációs kártya birtoklására jogosultak mellett –, a rendező országban jogosultak lesznek a szükséges belépési vízumok és munkavállalási engedélyek gyorsított és egyszerűsített eljárás során történő megszerzésére, bármely díj vagy más hasonló költség megfizetése nélkül, legkésőbb az Olimpiai és Paralimpiai Játékok tervezett kezdési időpontja előtti egy évtől a Játékok befejezését követő legalább egy évig terjedő időszakban (vagy egy bővített időszakban a NOB írásbeli kérésének megfelelően, az egyes szervezetek és személyzet különleges szervezési igényeinek alapulvételével).

G 2.9

Hirdetés

főpolgármester/
polgármesterek/
Budapest 2024 Nonprofit Zrt.

Garancia a pályázati bizottságtól és a várostól, arra vonatkozóan, hogy biztosította az érintett harmadik személyekkel szemben az összes létező és/vagy a jövőben létrehozott szabadtéri hirdetési felület megszerzésének opcióját (pl. hirdetőtáblák):
· Valamennyi olyan területen, ahol az Olimpiai és Paralimpiai Játékok zajlanak vagy ahhoz kapcsolódó eseményeket tartanak, valamint bármely, ezen területek 500 m-es körzetében található szomszédos területen; és
· A Rendező Város, valamint egyéb, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezésében részt vevő város (pl.: városok ahol olimpiai helyszín található, belépő kapu, közlekedési csomópontok (beleértve a benti és szabadtéri hirdetést reptereken) tömegközlekedési eszközein (pl.: busz, metró, villamos, stb.) valamint az ahhoz tartozó parkoló helyiségekben.

G 2.10

Pénzérme, bankjegy

Magyar Nemzeti Bank

Szükséges garancia/garanciák a (hatáskörrel rendelkező intézmény) részéről, amely vállalja pénzérme és bankjegy program megvalósítását a Szervezőbizottsággal együttműködve, valamint garantálja a Szervezőbizottság, valamint a NOB bevétel részesedését bármely ilyen tervezett programból.

G 2.11

Közigazgatási és biztonsági szolgáltatások

Kormány

Garancia a (hatáskörrel rendelkező szervtől) igazolva, hogy az ezen hatóságok által nyújtott szolgáltatások (különösen a rendvédelmi és biztonsági, az egészségügyi, a közlekedés-hatósági, a közlekedési, az idegenrendészeti, a vám- és adóhatósági) ingyenesen elérhetőek lesznek a Szervezőbizottság számára, továbbá lista nyújtása az összes ilyen szolgáltatásról. Adott esetben a Szervezőbizottság pénzügyi hozzájárulását fel kell tüntetni.

G 2.12

Adó

Kormány

A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében, ezúton tudomásul vesszük, hogy a Rendező Város Szerződésnek megfelelően, a Rendező Város, a MOB és a Szervezőbizottság kötelezettsége, hogy a Rendező Ország hatáskörrel rendelkező hatóságaival egyeztetve minden szükséges intézkedést megtegyenek annak érdekében, hogy a Rendező Ország adójogi tárgyú törvényei oly módon kerüljenek elfogadásra és alkalmazásra, hogy garantálják a következőket (a nagybetűs fogalmak Rendező Város Szerződésben meghatározott jelentéssel bírnak):
· a Szervezőbizottság élvezheti a NOB és NOB által ellenőrzött intézmények által biztosított forrásokból származó előnyöket, annak érdekében, hogy segítse a Játékok tervezésének, szervezésnek, finanszírozásának és lebonyolításának a hatékonyságát; valamint nincs alávetve a Rendező Országban semmilyen, a NOB vagy a NOB által ellenőrzött intézmény által a Rendező Város Szerződés alapján a Szervezőbizottság részére történő fizetésből vagy egyéb hozzájárulásból származó követlen vagy közvetett adófizetési kötelezettségnek;
· A NOB, a NOB által ellenőrzött intézmények és az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Hivatalos Időmérője által a Szervezőbizottság részére teljesített kifizetések és egyéb hozzájárulások teljes mértékben a Játékok tervezési, szervezési, finanszírozási és lebonyolítási folyamatai során kerülnek felhasználásra és az azokból származó, a Játékokkal kapcsolatos bevételek az Olimpiai Chartával összhangban teljes mértékben az Olimpiai Mozgalom fejlesztését és a sport népszerűsítését szolgálják. Ebből a célból a NOB, a NOB által ellenőrzött intézmények, valamint az Olimpiai és Paralimpiai Játékok Hivatalos Időmérője nincsenek alávetve a Rendező Országban a Játékok lebonyolításából származó bevételek tekintetében a Szervezőbizottságtól kapott kifizetésekből vagy bármely más az általuk a Szervezőbizottság részére teljesítendő kifizetésből származó követlen vagy közvetett adófizetési kötelezettségnek;
· A Rendező Város Szerződésben részletezett valamennyi szükséges intézkedés megtételére sor fog kerülni a sportolók és egyéb olimpiai érdekeltek (a Rendező Város Szerződésben felsorolt jogi és természetes személyek) – akik a Rendező Országban átmenetileg vannak jelen a Játékokkal kapcsolatos feladataik teljesítése céljából – a kettős adóztatásának elkerülése érdekében; és
· A NOB és egyéb olimpiai érdekeltek (a Rendező Város Szerződésben felsoroltak szerint) – akik átmenetileg vannak jelen a Rendező Országban a Játékokkal kapcsolatos feladataik teljesítése céljából – a közvetett adók tekintetében ugyanolyan elbánásban kell részesíteni, mint a Szervezőbizottság Marketing Partnereit vagy egyéb belföldi szereplőket.
A fentiek tekintetében a (hatáskörrel rendelkező szerv) ezúton garantálja, hogy a Rendező Városnak, a Rendező Nemzeti Olimpiai Bizottságnak és a Szervezőbizottságnak minden szükséges támogatást és együttműködést biztosít és minden szükséges intézkedést megtesz, hogy elvégezze a Rendező Város Szerződésben foglalt adó-vonatkozású követelményeknek teljesítését, ideértve – amennyiben szükséges – az átmeneti jogalkotási intézkedések elfogadását és alkalmazását.

G 2.13

Tisztességes árképzés

Kormány/
Gazdasági Versenyhivatal/
főpolgármester/ polgármesterek

Nyilatkozat a (hatáskörrel rendelkező szervtől) arra vonatkozóan, hogy hogyan szándékozik a tisztességtelen árképzés problémáját kezelni a Játékok előtt és alatt, különös tekintettel a bárki, ideértve a nem akkreditált nézők által igénybe venni kívánt szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások árára.

G 2.14

Létesítmények

Kormány/
főpolgármester/
polgármesterek

A létező, tervezett vagy kiegészítő létesítményekre vonatkozó, a Kérdőívben részletezett beruházások azonosítása és garanciák biztosítása a (hatáskörrel rendelkező szervektől, vagy az érintett magán fejlesztőktől/tulajdonosoktól) a projektek finanszírozására és kivitelezésére vonatkozóan. Ideértve valamennyi lényeges, a javasolt Rendező Városban és egyéb helyszíneken folyó munkát, amelyek a Játékokra közvetlen befolyással lesznek, ideértve:
· Verseny helyszínek     · Edzési létesítmények     · Olimpiai stadion
Minden létesítmény vonatkozásában csatolni szükséges a létesítmény számát és a különböző intézmények által vállalt költségek százalékos arányát.

G 2.15

Olimpiai Falu

Kormány

Az Olimpiai Faluval kapcsolatos beruházások azonosítása és garancia/garanciák biztosítása a (hatáskörrel rendelkező szervektől, vagy az érintett magán fejlesztőktől/tulajdonosoktól) az Olimpiai Falu finanszírozására és kivitelezésére vonatkozóan.

G 2.16

Olimpiai Falu

Kormány

Garancia vállalása (helyi, regionális és nemzeti szintű szervektől) vagy más megbízható garanciavállalási folyamaton keresztül, az Olimpiai Falu finanszírozása tekintetében felmerülő esetleges deficit esetére.

G 2.17

Nemzeti Közvetítési Központ / Média Központ

Kormány

A Nemzetközi Közvetítési Központtal / Média Központtal kapcsolatos beruházások azonosítása és garancia/garanciák biztosítása a (hatáskörrel rendelkező szervektől, vagy az érintett magán fejlesztőktől/tulajdonosoktól) az IBC/MPC finanszírozására és kivitelezésére vonatkozóan.

G 2.18

Média Falu

Kormány

A Média Faluval kapcsolatos beruházások azonosítása és garancia/garanciák biztosítása a (hatáskörrel rendelkező szervektől, vagy az érintett magán fejlesztőktől/tulajdonosoktól) a Média Falu finanszírozására és kivitelezésére vonatkozóan.

G 2.19

Közlekedési infrastruktúra

Kormány/
főpolgármester

Garancia/garanciák a (hatáskörrel rendelkező szervektől, vagy az érintett magán fejlesztőktől/tulajdonosoktól) a Kérdőívben szereplő táblázatokban feltüntetett közlekedési projektek finanszírozására és kivitelezésére vonatkozóan.

G 2.20

Létesítmények használata

Kormány/
főpolgármester/
polgármesterek

Az összes kulcsfontosságú Olimpiai Létesítménnyel kapcsolatosan (verseny helyszínek, nyitó/záró ünnepség helyszíne(i), Olimpiai Falu(k), és Nemzetközi Közvetítési Központ / Média Központ), írásbeli garancia biztosítása a [jelenlegi és jövőbeli tulajdonosoktól], mely alapján engedélyezik a Szervezőbizottságnak a létesítmények használatát és ellenőrzését valamennyi, a létező és jövőben kialakításra kerülő Olimpiai Létesítménnyel kapcsolatban arra az időszakra, amely alatt a létesítmény a Szervezőbizottság irányítása alatt áll, beleértve a próba eseményeket is. A garanciának tartalmaznia kell a garancia új tulajdonos(ok)ra való átruházásának kötelezettségét adásvétel esetén.
A létesítményekhez kapcsolódó egyedi számkódot szükséges jelölni a garancián.

G 2.21

Létesítmények használata (Paralimpiai Játékok)

Kormány/
főpolgármester/
polgármesterek

Garancia valamennyi (jelenlegi és jövőbeli tulajdonostól) minden olyan, a paralimpiai időszak alatt használni kívánt létesítmény használatára és a hozzájuk kapcsolódó kereskedelmi jogok ellenőrzésére vonatkozóan, amelyet a fenti garanciák nem biztosítanak.

G 2.22

Megközelíthetőség

Kormány/
főpolgármester/
polgármesterek

Garancia a (hatáskörrel rendelkező szervtől) arra vonatkozóan, hogy a Paralimpiai Játékok során a nemzeti és nemzetközi megközelíthetőségi sztenderdek alkalmazására sor kerül (ideértve az Olimpiai és Paralimpiai Falut) megerősítve, hogy a megközelíthetőség biztosítása a tervezési és kivitelezési folyamatok során figyelembe lett véve.

G 2.24

Olimpiai Falu

Kormány/
főpolgármester

Garancia a (tulajdonosoktól), amelyben beleegyeznek, hogy a Szervezőbizottság az Olimpiai Falut tervező csapat tagja legyen.

G 2.25

Fenntarthatóság

Kormány/
főpolgármester/
polgármesterek

Garancia/garanciák a (hatáskörrel rendelkező szervektől), biztosítva, hogy valamennyi a létesítményeket érintő, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezéséhez szükséges építkezés és infrastrukturális fejlesztési projekt eleget tesz:
· a helyi, regionális és nemzeti szabályozásnak és jogszabályoknak;
· a Rendező Ország Kormánya által jóváhagyott, vagy egyébként alkalmazandó szabályoknak (ezek listázása szükséges) a tervezésre, építkezésre, környezetvédelemre, természetvédelemre, egészségre, biztonságra, munka és anti-korrupciós jogszabályokra vonatkozóan.

G 2.26

Energia

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Garancia a (hatáskörrel rendelkező szervektől), hogy a közmű szolgáltatók megfelelő minőségű, valamint az Olimpiai és Paralimpiai Játékok igényeihez mért elegendő energiát szolgáltatnak majd, továbbá működési támogatást biztosítanak valamennyi olimpiai helyszínen, a „szokásos üzleti ügymenetre” tett potenciális behatások teljes tudatában, anélkül, hogy az a meglévő ügyfélkört hátrányosan érintené.

G 2.27

Telekommunikáció

Kormány/
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Garancia a (hatáskörrel rendelkező szervtől), amely megerősíti, hogy:
· az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megszervezéséhez nélkülözhetetlen telekommunikációs infrastruktúra és szolgáltatásjavítás megvalósítására sor került;
· minden egyes verseny és nem-verseny helyszínnel elegendő rögzített és mobil telekommunikációs kapacitás és szolgáltatás-minőség áll rendelkezésre, amely az Olimpiai és Paralimpiai Játékok működési, és a nagyközönség, a látogatók valamint a helyi lakosság Olimpiai és Paralimpiai Játékok során fennálló kommunikációs igényeit kielégíti.

G 2.28

Telekommunikáció

Kormány/
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Garancia/garanciák a (hatáskörrel rendelkező szervektől), megerősítve kötelezettségvállalásaikat az alábbiakra nézve:
· Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szervezéséhez szükséges frekvenciák (beleértve a szabályozatlan frekvenciák kezelését) allokálása, kezelése és felügyelete.
· Ingyenes hozzáférés biztosítása a rádiófrekvenciához az alábbi ügyfélcsoportoknak:
– Sportolók
– NOB
– Szervezőbizottságok
– Nemzeti Olimpiai Bizottságok
– Nemzetközi Sport Szövetségek
– Média
– Műsorszolgáltatók
– Olimpiai Partnerek
a foglaláshoz, allokáláshoz, kezeléshez és az allokált frekvenciákkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz a Nyitó Ünnepséget megelőző hónaptól kezdve, a Paralimpia Záró Ünnepsége utáni első hét végéig.

G 2.29

Közlekedési infrastruktúra

Kormány/
főpolgármester

Valamennyi hatóság (nemzeti, regionális, városi) amely felelős lesz új, korszerűsített, a Kérdőívben foglaltak szerinti közlekedési infrastruktúra tervezéséért és kivitelezéséért garanciát nyújt, amely az alábbiakat tartalmazza:
· Szükséges engedélyek
· Projektekért felelős testületek által adott megerősítések
· Építési határidők

G 2.30

Közlekedési eszközök

Kormány/
főpolgármester

Biztosíték az összes (tervezett és kiegészítő) közlekedési eszközre vonatkozóan, mely tartalmazza:
· Projektért felelős testületeket
· Finanszírozást

G 2.31

Közlekedési integráció

Kormány/
főpolgármester

Garancia a (hatáskörrel rendelkező szervektől), hogy a városi és a regionális közlekedés valamint a forgalomirányítási- és ellenőrzési központok elérhetőek lesznek és sor fog kerülni azoknak a Játékok átfogó közlekedési és forgalmi koncepciójába történő integrálására.

G 2.32

Biztonság

Kormány/
főpolgármester/
polgármesterek

Garancia a (hatáskörrel rendelkező nemzeti, regionális és helyi szervektől) az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos és békés ünneplésének biztosítására. A garanciának tartalmaznia kell valamennyi érintett hatóság (pénzügyi, tervezési, irányítási stb.) felelősségének meghatározását és meg kell jelölnie, hogy a biztonsági kérdésekkel összefüggő ügyekben ki viseli a végső felelősséget.

G 2.33

Egészségügy

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Garancia a (hatáskörrel rendelkező szervtől/szervektől) mely megerősíti, hogy Rendező Város Szerződésnek megfelelően minden, a Játékok vonatkozásában felmerülő egészségügyi és orvosi szolgáltatás teljesítéséért felelősséget vállal/vállalnak.

G 2.34

Csapatorvosok

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Garancia a (hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó testülettől), hogy a csapatorvosok a próbaversenyek és az Olimpiai és Paralimpiai Játékok alatt elláthatják a delegációjukat, ideértve a receptek felírását és az orvosi vizsgálatok elrendelését az Olimpiai Faluban, a származási országukban orvosi tevékenység gyakorlására való jogosultságot igazoló igazolványuk felmutatásával.

G 2.35

Médiaszolgáltatások

Kormány/
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A (kormány) és (más érintett hatóság/ok) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat
· a Nemzetközi Közvetítési Központ és a Média Központ megnyitásának időpontjától (körülbelül nyolc héttel a Játékok tervezett kezdetét megelőzően) a Paralimpiai Játékok végéig, nem lesznek megszorítások és korlátozások az alábbiakra nézve
– sajtószabadság a Játékokra és Paralimpiai Játékokra és kapcsolódó eseményekre vonatkozó független hírszolgáltatás biztosítása céljából és szerkesztői szabadság a média által közvetített vagy nyilvánosságra hozott anyagok tekintetében;
– a Játékokon részt vevők és szurkolók közösségi médiához, online médiához és az akkreditált média digitális platformjaihoz való hozzáférésének biztosítása;
– a helyi Olimpiai Műsorszolgáltató joga, hogy tevékenységét teljes függetlenségben végezze.

G 2.36

Szerencsejáték

Kormány

A (város) és (bármely más hatáskörrel rendelkező nemzeti szerv(ek)) ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat:
· A (Szerv) sem közvetlenül sem közvetve nem vesz részt semmiféle, a Játékokhoz kapcsolódó sportfogadásban, illetve azt nem támogatja, vagy az általa nem kerül támogatásra;
· A (Szerv) támogatja a NOB-ot annak biztosításában, hogy a sport integritása teljes körű védelemben részesüljön tekintettel valamennyi, a Játékok kapcsán felmerülő fogadási tevékenységre és a verseny befolyásolására;
· A (Szerv) megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megkönnyítse a NOB és a hatósági jogkörrel rendelkező szervek, a sport integritásáért és sportfogadásokért felelős nemzeti hatóságok valamint a nemzeti fogadóiroda/fogadóirodák közötti kapcsolattartást.

G 2.37

Dopping

HUNADO

A (hatáskörrel rendelkező szerv) nevében ezennel megerősítjük és vállaljuk az alábbiakat:
· A Nemzeti Doppingellenes Szervezet megfelel a Nemzetközi Doppingellenes Kódexnek;
· A Nemzeti Doppingellenes Szervezet rendelkezik a szükséges forrásokkal, tapasztalattal és szaktudással, hogy nemzeti és nemzetközi szinten megvalósítsa a dopping kontroll programokat és vállalja a Szervezőbizottság tanácsadással, személyzeti képzésekkel és forrásokkal történő támogatását a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) előírásainak megfelelően;
· Együttműködés és információcsere a sporttal foglalkozó szervezetek és hatóságok (rendőrség, vámhatóság) között a doppingellenes harc és a rendező ország az UNESCO Doppingellenes Egyezményében és a Nemzetközi Doppingellenes Kódexben foglalt kötelezettségvállalásainak megvalósítása céljából;
· Minden más, a WADA és a NOB által előírt az Olimpiai és Paralimpiai Játékokra irányadó doppingellenes szabályrendszer szerinti kötelezettség tiszteletben tartása.

2. melléklet a 2016. évi LVIII. törvényhez

A Pályázat harmadik szakaszában benyújtandó garanciák

szám

név

kiállító szerv/személy

tartalom

G 2.1

Rendező Város Szerződés

Budapest 2024 Nonprofit Zrt./
főpolgármester/
MOB

A Pályázati Bizottság, a Város és a MOB (továbbiakban együttesen „Felek”) elismerik és kijelentik, hogy tájékozódtak a szerződést illetően, amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal („NOB”) kerül megkötésre amennyiben a Várost választják a XXXIII. Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezőjének (ezen szerződés, továbbá valamennyi melléklet és egyéb dokumentum a továbbiakban, mint „Rendező Város Szerződés” és a Játékok, mint a „Játékok”), továbbá a Város és a MOB megerősítik, hogy készek fenntartás vagy módosítás nélkül aláírni a Rendező Város Szerződést. Erre tekintettel a Felek kijelentik, hogy a Város pályázati időszakában tartózkodni fognak attól, hogy részesei legyenek vagy jóváhagyjanak bármely cselekményt, kötelezettséget vagy bármilyen más ellentétes intézkedést, amely kihatással lehet a Rendező Város Szerződésben előírt kötelezettségek teljesítésére. Amennyiben a Felek már jóváhagytak olyan kötelezettséget, amely ellentétes lenne, veszélyeztetné, meggátolná vagy ellehetetlenítené a Rendező Város Szerződés bármely rendelkezésének teljesítését, a Felek kötelesek a NOB Végrehajtói Bizottságának tudomására hozni az összes ilyen jellegű kötelezettségvállalást, legkésőbb 2017. február 3. napjáig.
A felek kijelentik, hogy az ilyen kötelezettségvállalás NOB-bal szemben nem kikényszeríthető és az effajta kötelezettségvállalásokat, a NOB és bármely olyan fél tekintetében, amellyel a NOB a Játékokra tekintettel megállapodást köt érvénytelennek kell tekinteni, kivéve ha azt a NOB kifejezetten jóváhagyja. Továbbá, a Feleknek minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy megszüntessék az olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek ellentétesek a Rendező Város Szerződésben foglalt kötelezettségekkel.
A Felek vállalják, hogy betartják az Olimpiai Chartát, különösen az Olimpiai Tulajdonra vonatkozó Szabályzatokat és „testületi-rendeleteket”, valamint megerősítik, hogy biztosították, vagy biztosítani fogják, hogy a NOB az Olimpiai Jelkép, az „Olimpiai” és „Olimpia” kifejezések, és az Olimpia Mottója tekintetében védelmet élvez. A MOB igazolja, hogy az Olimpiai Chartával összhangban az Olimpiai Tulajdon védelme biztosított a MOB számára, és a MOB gyakorolja az ezzel kapcsolatos jogokat a NOB Végrehajtó Bizottságától kapott utasításokkal összhangban.
A felek kijelentik, hogy a Város pályázati időszaka alatt a jelen Kötelezettségvállalással kapcsolatosan felmerülő bármely vitás kérdést a Lausanne-ban található Sport Választottbíróságnak kell rendeznie a Sport Választottbírósági Szabályzat alapján. Jelen Kötelezettségvállalásra a svájci jog irányadó.

G 3.4

Közlekedési sávok

Kormány/
főpolgármester

Amennyiben a terv tartalmaz speciális és elsőbbséget biztosító, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok résztvevői számára külön fenntartott Közlekedési Sávot, garancia benyújtása szükséges a (hatáskörrel rendelkező szervtől) arra vonatkozóan, hogy ilyen megoldás kivitelezhető, és annak megvalósítására sor fog kerülni.

G 3.5

A Szervezőbizottság pénzügyi vesztesége

Kormány

Pénzügyi garancia az (illetékes szervektől) vagy más pénzügyi garancia, amely fedezi a Szervezőbizottság valamennyi pénzügyi hiányát, ideértve a NOB által a Szervezőbizottság részére nyújtott előlegek vagy más támogatások visszatérítését, amelyet a NOB előre nem látott események, mint például az Olimpiai és Paralimpiai Játékok elmaradása esetén köteles esetlegesen harmadik személyeknek visszatéríteni.

G 3.6

Paralimpiai Játékok

Kormány

Garancia valamennyi – nemzeti, regionális, helyi vagy más – finanszírozó forrástól a Paralimpiai Játékok finanszírozására vonatkozóan.

Címer Jogszabálykereső
Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Logó