146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

1. §¹ A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó 1. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat) vagy annak visszavonását ajánlott levélben is megteheti bármely fővárosi és vármegyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal), továbbá a 10/B. §-ban kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal). A polgár korlátozó nyilatkozatát és annak visszavonását a kijelölt kormányhivatalnál elektronikus úton is előterjesztheti.

2. §² Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát megtette vagy visszavonta, az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik.

2/A. §³ A polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is megteheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervnél (a továbbiakban: nyilvántartást kezelő szerv). Ha a polgár korlátozó nyilatkozatát vagy annak visszavonását a nyilvántartást kezelő szervnél elektronikus úton teszi meg, akkor a nyilvántartást kezelő szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. Az automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatásához a polgárnak a kérelemben meg kell adnia az 1. mellékletben meghatározott adatokat.

3. §⁵ (1)⁶ Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárokat az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus úton megküldött értesítésében szereplő adatokkal – a honosítási, visszahonosítási okirat kiállításának időpontjával – a kijelölt kormányhivatal hivatalból veszi nyilvántartásba.

(2)⁷ Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét a járási hivatalnál, a hivatásos konzuli tisztviselőnél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) vagy a nyilvántartást kezelő szervnél terjesztheti elő.

(3)⁸ Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételére irányuló eljárás a külföldi letelepedési nyilatkozat megtételét követően hivatalból indul.

(4) Ha a nyilvántartásba vett, Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez, akkor – az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő közreműködésével – az érintettet az eskü vagy fogadalomtétel időpontjával az Nytv. 4. § (2a) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárként kell nyilvántartani.

(4a)⁹ Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal az állampolgársági ügyekben eljáró szerv veszi nyilvántartásba.

(4b)¹⁰ Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés f) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv veszi nyilvántartásba.

(4c)¹¹ Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés g) pontja szerinti magyar állampolgárt a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a születés helye szerinti anyakönyvvezető veszi nyilvántartásba.

(4d)¹² Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés h) pontja szerinti magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a nyilvántartást kezelő szerv veszi nyilvántartásba.

(5)¹³ A külföldön élő magyar állampolgár a konzuli tisztviselőnél, a kijelölt kormányhivatalnál vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnál is bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, megteheti vagy visszavonhatja a korlátozó nyilatkozatát.

(6) A (2) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban, ha az érintett magyar állampolgárságát a magyar állampolgárságról szóló törvény szerint nem tudja igazolni, az állampolgárság megállapítása iránt az állampolgársági ügyekben eljáró szervet kell megkeresni.

(7)¹⁴ A (3) és (5) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban az érintett természetes személyazonosító adatai, családi állapota, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye magyar hatóság által kiállított okirattal, a nőtlen vagy hajadon családi állapot személyes nyilatkozattal is igazolható.

(7a)¹⁵ A (2) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban az érintett természetes személyazonosító adatai, családi állapota, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye magyar hatóság által kiállított okirattal, a nőtlen vagy hajadon családi állapot személyes nyilatkozattal is igazolható. Ha a magyar állampolgár családi állapotára, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyére vonatkozó, külföldön történt anyakönyvi eseménye a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárásában nem anyakönyvezhető, akkor a polgár családi állapotát, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét az általa bemutatott külföldi okirattal és személyes nyilatkozatával igazolhatja.

4. § (1)¹⁶

(2)¹⁷ A nyilvántartásba az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a külföldön élő magyar állampolgár lakóhelyeként az általa bejelentett országot, települést és lakcímet (postacímet) kell bejegyezni.

(3) A nyilvántartásba vett külföldön élő magyar állampolgárok adatai — az ellenkező értesítés hiányában — 100. életévük betöltéséig maradnak az aktív nyilvántartásban.

5. § (1)¹⁸ A konzuli tisztviselő a nála előterjesztett kérelmeket, adatváltozásról szóló bejelentéseket haladéktalanul továbbítja a kijelölt kormányhivatalnak.

(2)¹⁹

(3)²⁰ Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a 3. § (4a) bekezdése szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.

(4)²¹ A hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv a 3. § (4b) bekezdése szerinti esetben haladéktalanul gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.

(5)²² Az anyakönyvvezető a 3. § (4c) bekezdése szerinti esetben a születés bejegyzésével egyidejűleg gondoskodik a külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartásba történő felvételéről.

(6)²³ A polgárnak a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a konzuli tisztviselőnek, a kijelölt kormányhivatalnál, vagy bármely járási hivatalnál.

8. §²⁷ (1)²⁸ Helyi szinten a nyilvántartást a községi, városi – fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi – önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat) polgármesteri hivatalában kezelik.

(2)²⁹ A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző – a járási hivatal útján – a vonatkozó határozat véglegessé válását követő nyolc napon belül értesíti a nyilvántartást kezelő szervet.

9. §³⁰ (1)³¹ A jegyző vagy a járási hivatal a nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások, valamint az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár adatváltozásának és adatjavításának nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(2)³² A jegyző a feldolgozott adatváltozások és az adatjavítások alapiratait, valamint a leadott személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványt haladéktalanul továbbítja a járási hivatalnak. A járási hivatal az intézkedését vagy a jegyző intézkedését követően gondoskodik az alapiratoknak a nyilvántartást kezelő szervnek való továbbításáról.

(3)³³ Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásban jelentik be, a járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal értesíti az adatváltozásról a nyilvántartást kezelő szervet.

(4)³⁴ A járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson

(5)³⁶

(6)³⁷ A lakóhely szerint illetékes járási hivatal az Nytv. 8/A. § c) pontjában foglalt eset kivételével felveszi a nyilvántartásba a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgárt.

(7)³⁸ A lakóhely szerint illetékes járási hivatal felveszi a nyilvántartásba a menekült és az oltalmazott jogállású polgárt.

(8)³⁹ Az eljáró hatóság a családi állapot igazolással egyidejűleg – a polgár kérelmére – kiállítja az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatványt.

10. §⁴⁰ (1) A Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a járási hivatal veszi nyilvántartásba.

(2)⁴¹ Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerinti magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a nála, valamint – elektronikus azonosítási szolgáltatás használata nélkül – elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén a járási hivatal veszi nyilvántartásba.

10/A. §⁴² A kijelölt kormányhivatal hatósági jogkörében:

10/B. §⁵⁰ Az Nytv. 8/A. §-a szerinti kijelölt kormányhivatalként a Kormány Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

11. §⁵¹ A személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal

12. § (1)⁵⁷ A nyilvántartást kezelő szerv hatósági jogkörében

(2)⁶⁰ A nyilvántartást kezelő szerv működteti a nyilvántartás központi rendszerét, továbbá közreműködik a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványainak kialakításában, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.

(3)⁶¹ A nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a törvényben előírt feladatok végrehajtásához szükséges rendszertechnikai fejlesztések végrehajtásáról, ezen belül olyan rendszerek kidolgozásáról és az illetékes szervekhez történő eljuttatásáról, amelyek lehetővé teszik az adatállomány számítástechnikai módszerrel történő karbantartását.

(4)⁶² A nyilvántartást kezelő szerv gondoskodik a települési szintet meghaladó területszervezési döntés kihirdetését követően a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(5)⁶³

13. §⁶⁴ A nyilvántartást kezelő szerv felügyeli a nyilvántartás helyi és területi szerveinek lakcím bejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A nyilvántartást kezelő szerv jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba megszüntetésének módjára.

14. §⁶⁵ (1)⁶⁶ A nyilvántartást kezelő szerv ellátja a járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal által végzett – a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (a továbbiakban: hatósági igazolvány) kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos hatósági tevékenység szakmai felügyeletét.

(2)⁶⁷

(3)⁶⁸ A nyilvántartást kezelő szerv az okmánynyilvántartásban rögzíti az általa kiadott hatósági igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli a – a Nytv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint – az eljárásban keletkezett alapiratokat.

(4)⁶⁹ A nyilvántartást kezelő szerv a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a hatósági igazolványok visszavonása tényének az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.

15. § (1)⁷⁰ A nyilvántartás a névadatokat úgy tartalmazza, hogy a nyilvántartásban vagy az annak alapján kiadott iratokban legfeljebb – a polgár által megjelölt – kéttagú családinév és két utónév szerepelhet.

(2)⁷¹

(3)⁷² A születési, házassági, bejegyzett élettársi és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket – az anyakönyvekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – az esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezető, valamint a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv őriz.

(4)⁷³ A nyilvántartás az adatokat a magyar ábécé betűinek felhasználásával kezeli.

(5)⁷⁴ A lakcím adattartalma:

(6)⁷⁶

(7)⁷⁷ A nyilvántartásban rögzíteni kell az adatok keletkezésének, változásának és megszűnésének, továbbá a tartózkodási hely megújításának időpontját.

(8)⁷⁸ A nyilvántartás szervei és üzemeltetői kezelik azokat a technikai jellegű, nem személyes adatokat, melyek a nyilvántartás működtetéséhez szükségesek, így különösen a nyilvántartás szervei és a szolgáltatást igénybe vevők azonosító adatait, valamint a jelszórendszereket.

15/A. §⁷⁹ (1)⁸⁰ Ha a kijelölt kormányhivatal jár el, a honosított polgár esetében az Nytv. 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban – az Nytv. 17–24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével – a döntés-előkészítés során az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által elektronikus úton megküldött adatokat kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azt követően, hogy a honosított polgár az állampolgársági esküt vagy fogadalmat letette, továbbá ha a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát vesztette.

15/B. §⁸¹ (1) Külföldön történt születés, elhalálozás, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a nyilvántartás a helység hivatalos elnevezésén kívül az ország magyar nyelvű megnevezését is tartalmazza.

(2) A nyilvántartás a polgár kérelmére a külföldi helységnek a hivatalos magyar elnevezését is tartalmazza.

15/C. §⁸² (1) Az Nytv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a magyar állampolgárok esetében a 15/B. §-t a (2)–(5) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az anyakönyvi esemény időpontjában a külföldi helység Magyarország területéhez tartozott, akkor a település nevét kizárólag a hivatalos magyar elnevezéssel kell bejegyezni.

(3) Ha az anyakönyvi esemény időpontjában a külföldi helység nem Magyarország területéhez tartozott, de a külföldi helységnek volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét a hivatalos magyar elnevezéssel, valamint az adott országban hivatalos elnevezéssel kell bejegyezni.

(4) Ha a külföldi helységnek nem volt hivatalos magyar elnevezése, akkor a település nevét az adott országban hivatalos elnevezéssel kell bejegyezni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben a helységnév bejegyzését követően az adott ország nevét – az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon, magyar elnevezéssel – is be kell jegyezni.

15/D. §⁸³ (1) A doktori címet az érintett kérelmére, viselt nevéhez „dr.” jelzéssel, az azt igazoló okirat adatai alapján, a kérelem előterjesztésének napjával kell a nyilvántartásba bejegyezni. A kérelmező több doktori címe közül csak egy jegyezhető be. Tudományos fokozat – a doktori cím kivételével – a nyilvántartásba nem jegyezhető be.

(2) Ha a polgár a doktori címének a nyilvántartásba való bejegyzése időpontjában házassági nevet visel, a „dr.” jelzőt

(3) Ha a doktori cím viselésére a férj jogosult, a férj doktori címét viselni kívánó feleség csak abban az esetben kérheti a doktori cím bejegyzését, ha a férj már kérelmezte annak nyilvántartásba vételét.

(4)⁸⁷ A feleség házassági névviselésében a férj doktori címét a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.

16. §⁸⁸ (1)⁸⁹ Az Nytv. 13. § (1) bekezdése szerinti hatósági igazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat a polgár törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.

(2)⁹⁰ A hatósági igazolvány az Nytv. 13. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül tartalmazza a hatósági igazolvány okmányazonosítóját, kiállításának keltét és a kiállító hatóság megnevezését.

(3)⁹¹ A hatósági igazolvány a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód formájában is tartalmazza.

(4)⁹² A polgár születési hely adatának a hatósági igazolványba történő bejegyzésénél a 15/B. és 15/C. §-a szerint kell eljárni.

(5) A polgár egyidejűleg csak egy érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezhet.

17. §⁹³ (1)⁹⁴ A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben eljáró hatóságok:

(2)¹⁰⁹ Az eljáró hatóság a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel

(2a)¹¹² A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv

(3)¹¹³ Az eljáró hatóság a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben továbbítja az illetékes járási hivatalnak a hatósági igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat, iratokat.

(4)¹¹⁴ Az eljáró hatóság a hatósági igazolványhoz – a polgár kérelmére – kiállítja az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatványt.

18. §¹¹⁵ (1)¹¹⁶

(2) A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha

(3) Az érintett polgár kérelmére akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a polgár

(3a)¹²⁴ Az újszülött első lakcíméről szóló hatósági igazolványt az eljáró hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és személyesen történő benyújtás esetén automatikus döntéshozatal útján állítja ki.

(4)¹²⁵

(5)¹²⁶ A 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselői nevének és telefonszámának feltüntetésére irányuló kérelmet a 4. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni.

(6)¹²⁷ A hatósági igazolványt

(6a)¹⁴³ A külképviselet vezetője, az eskütételi igazgatás szerv tisztviselője vagy a polgármester a hivatalból kiállított hatósági igazolványt a kijelölt kormányhivatalnak haladéktalanul visszaküldi, ha a kiadása alapjául szolgáló honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette.

(6b)¹⁴⁴ A hatósági igazolványt az Nytv. 7. § (4) bekezdése szerinti állampolgár részére a nyilvántartást kezelő szerv kézbesíti, illetve a járási hivatal adja át vagy kézbesíti.

(6c)¹⁴⁵ Magyarországon született külföldön élő magyar állampolgár újszülött hatósági igazolványát – átvétel hiányában – a törvényes képviselőnek történő átadás céljából külföldi cím esetén a járási hivatal a konzuli tisztviselőnek küldi meg.

(6d)¹⁴⁶ A (6c) bekezdés szerinti át nem vett hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő a hatósági igazolvány kiállításától számított 1 év elteltével érvénytelenítés céljából megküldi a kijelölt kormányhivatalnak.

(7)¹⁴⁷ A nyilvántartást kezelő szerv – a 17. § (1) bekezdés c) pont cd) és ce) alpontjában meghatározott kivétellel – és a kijelölt kormányhivatal a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az érintettnek.

(8)¹⁴⁸ A hatósági igazolványt a 21. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a járási hivatal személyes átvételre irányuló kérelem hiányában postai úton továbbítja a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgárnak, a menekültnek és az oltalmazottnak.

19. §¹⁴⁹ (1)¹⁵⁰ Bármely járási hivatal és a kijelölt kormányhivatal – a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén kizárólagos hatáskörben – a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, azt eltulajdonították, vagy megrongálódása miatt használhatatlanná vált.

(1a)¹⁵¹ Ha az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet a polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében nyújtja be, az új hatósági igazolványt

(2) Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha

(3) Megszűnik a hatósági igazolványra való jogosultság, ha

(3a)¹⁶⁰ A menekültként vagy oltalmazottként és egyidejűleg huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezőként nyilvántartott személy hatósági igazolványra jogosultsága abban az esetben szűnik meg, ha mindkét jogállását igazoló okmányát, illetve engedélyét, elismerését visszavonták.

(4)¹⁶¹ A (2) bekezdés a)–e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak vagy a nyilvántartást kezelő szervnek, az elhalálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a kijelölt kormányhivatalnak gondoskodnia kell a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az anyakönyvvezető az anyakönyvi eljárásról szóló törvény szerint jár el.

(4a)¹⁶² A (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításának helye szerint illetékes járási hivatal, a konzuli tisztviselőnél megindított eljárásban az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal gondoskodik a hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés tényének nyilvántartásba vételéről.

(5)¹⁶³ A (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben a hatósági igazolvány elvételére az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság intézkedik. Az elvett hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából továbbítani kell a kijelölt kormányhivatalnak.

(6)¹⁶⁴ A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja a kijelölt kormányhivatalnak.

(7)¹⁶⁵ Az érvénytelen hatósági igazolványt a polgár, illetve – elhalálozása esetén – hozzátartozója vagy az egészségügyi vagy szociális intézmény köteles nyolc napon belül leadni a (4), (5) és (6) bekezdésben megjelölt hatóságnak.

(8)¹⁶⁶ Ha a magyar állampolgár hatósági igazolványa a (2) bekezdés a) pontja alapján a külföldi letelepedési szándék bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható

(9)¹⁶⁷ Ha a polgár hatósági igazolványa a lakcímbejelentése vagy a magyar állampolgár magyarországi letelepedés szándékával külföldről történő hazatérése elektronikus úton történő bejelentésének nyilvántartásba vételére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható

19/A. §¹⁶⁸ (1) A 18. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a költözéssel nem járó címváltozás miatt csere alatt álló hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvényességére vonatkozó bejegyzésről a járási hivatalnak a hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezését követően kell gondoskodnia.

(2) Ha a 18. § (2) bekezdés e) pontja szerint hivatalból kiállított hatósági igazolvány kézbesítése másodszori alkalommal is sikertelen, a járási hivatal a hatósági igazolványt a címváltozás szerint illetékes jegyzőnek küldi meg személyes átadás céljából.

(3) Ha a címváltozás szerint illetékes jegyző a hatósági igazolványt személyesen átadja, az átadás tényéről értesíti a járási hivatalt. A járási hivatal az értesítés alapján az (1) bekezdés szerinti bejegyzést teszi a nyilvántartásba.

(4) Ha a címváltozás szerint illetékes jegyző a hatósági igazolványt személyesen nem adja át, a hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából visszaküldi a járási hivatalnak. A járási hivatal a hatósági igazolványt érvényteleníti, valamint a csere alatt álló hatósági igazolvány és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére vonatkozó bejegyzést tesz a nyilvántartásba.

(5)¹⁶⁹ A 18. § (2) bekezdés e) pontja szerint hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezésének hiányában a járási hivatal a polgárt írásban nyilatkoztatja arról, hogy a hatósági igazolványt átvette-e. A polgárt tájékoztatni kell arról is, hogy ha a hivatalból kiállított hatósági igazolványt nem vette át, az új hatósági igazolványa kiállítására kérelmére kerül sor, és a birtokában lévő csere alatt álló hatósági igazolványa adatváltozás miatt érvénytelen.

(6) Ha a polgár az (5) bekezdés szerinti esetben úgy nyilatkozott, hogy

(7)¹⁷⁰ Ha a járási hivatalnak a polgár (5) bekezdés szerinti nyilatkozattételére irányuló megkeresése eredménytelen vagy a megkeresés kézbesítése sikertelen, a járási hivatal a címváltozás szerint illetékes jegyzőt keresi meg a tényállás tisztázásához. A tényállás tisztázása esetén az (1) és (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(8) Ha a tényállás tisztázása során a 18. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hatósági igazolvány fellelhetősége nem állapítható meg, a járási hivatal a (7) bekezdés szerinti jegyző értesítése alapján a (4) bekezdés szerint jár el.

(9) A polgár a címváltozás miatt érvénytelenné vált hatósági igazolványát a járási hivatalban vagy a címváltozás szerint illetékes jegyzőnél adhatja le.

19/B. §¹⁷¹ (1) Az Nytv. 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött hatósági igazolványának törvényes képviselő részére személyesen az egészségügyi szolgáltatónál vagy az anyakönyvvezetőnél történő átadását, illetve a törvényes képviselő lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére történő kézbesítését a törvényes képviselő nyilatkozata alapján a születést anyakönyvező anyakönyvvezető végzi.

(2) Az át nem vett hatósági igazolványt a születést anyakönyvező anyakönyvvezető haladéktalanul átadja vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként megküldi az újszülött lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a hatósági igazolványt a járási hivatal adja át vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti az újszülött törvényes képviselőjének lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.

(4) Az át nem vett hatósági igazolványt a járási hivatal a második sikertelen kézbesítés napját követő 30 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a hatósági igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

19/C. §¹⁷² (1) Az Nytv. 7. § (4) bekezdésében meghatározott magyar állampolgár hatósági igazolványa belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kerül kézbesítésre lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.

(2) A hatósági igazolvány külföldi cím esetén a konzuli tisztviselőnek kerül megküldésre. A konzuli tisztviselő a hatósági igazolványt személyesen adja át, vagy a kérelmező választása szerint külföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a postai úton át nem vett hatósági igazolvány a polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak kerül megküldésre.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a hatósági igazolványt a polgárnak a járási hivatal adja át, vagy belföldön postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíti a lakóhelyére vagy ennek hiányában tartózkodási helyére.

(5) Ha a polgár hatósági igazolványa házasságkötése nyomán megváltozott név adatának a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő bejegyzésére tekintettel érvénytelen, az érvénytelen hatósági igazolvány leadható

(6) A házasságkötésből eredő névváltozás miatt érvénytelenné váló hatósági igazolvány érvénytelenségének tényére és a hivatalból kiállított hatósági igazolvány érvényességére vonatkozó, nyilvántartásba történő bejegyzésről a hivatalból kiállított hatósági igazolvány átvételét igazoló tértivevény visszaérkezését követően kell gondoskodni.

(7) Az át nem vett hatósági igazolványt a járási hivatal a második sikertelen kézbesítés napját követő 30 nap elteltével átvétel hiányában érvényteleníti, és gondoskodik e ténynek a hatósági igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről.

(8) Az át nem vett hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő a hatósági igazolvány kiállításától számított 1 év elteltével érvénytelenítés céljából megküldi a kijelölt kormányhivatalnak.

20. §¹⁷⁴ Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatkezelője automatikusan, az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson az anyakönyvbe történő bejegyzésből eredő adatváltozásokat, adatjavításokat.

21. §¹⁷⁵ (1)¹⁷⁶ A magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatérő magyar állampolgár – az Nytv. 26. § (2a), (2b) és (2e) bekezdése szerinti eset kivételével – a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges – okirattal igazolt – személyi és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(1a)¹⁷⁷ Ha az (1) bekezdésben meghatározott magyar állampolgár családi állapotára, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyére vonatkozó, külföldön történt anyakönyvi eseménye a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárásában nem anyakönyvezhető, akkor a polgár családi állapotát, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét az általa bemutatott külföldi okirattal és személyes nyilatkozatával igazolhatja.

(1b)¹⁷⁸ Az (1) bekezdés szerinti bejelentés elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján akkor teljesíthető, ha

(1c)¹⁷⁹ Az (1b) bekezdés szerinti elektronikus bejelentést tárolni és az Nytv. általános szabályai szerinti ideig őrizni kell, valamint a bejelentésről az Nytv. általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.

(2)¹⁸⁰ Az idegenrendészeti hatóság – az Nytv. 8/A. § c) pontjában meghatározott eset kivételével – a huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány kiállításától számított öt napon belül a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(3)¹⁸¹ A menekültügyi hatóság a menekült és az oltalmazott jogállását elismerő határozat kiállításától számított öt napon belül a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba vétele érdekében a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat elektronikus úton továbbítja a menekült és az oltalmazott lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(3a)¹⁸² A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról törvény alapján nemzetgazdasági érdekből kiadott nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár a magyarországi lakóhelyére történő beköltözésétől számított öt napon belül köteles bármely járási hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcímadatokat bejelenteni. A személyi adatok igazolása az idegenrendészeti hatóság által kiadott huzamos tartózkodási jogosultságot igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíthető. Az adatok nyilvántartásba vételéről a járási hivatal hatósági igazolványt ad ki.

(4)¹⁸³ A külföldön letelepedni szándékozó polgár esetében a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által személyesen, törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján vagy postai úton leadott hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a nyilvántartást kezelő szervnek, amely azt továbbítja az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak.

(4a)¹⁸⁴ A (4) bekezdéstől eltérően a 30. § (7) bekezdése szerinti, külföldön letelepedni szándékozó polgár esetében a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot és a külföldön letelepedni szándékozó polgár által személyesen, törvényes képviselő, meghatalmazott útján vagy postai úton leadott hatósági igazolványt a konzuli tisztviselő haladéktalanul megküldi a nyilvántartást kezelő szervnek, amely azt továbbítja az érintett polgár utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak.

(5)¹⁸⁵ Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének kitűzött időpontjáról az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő a kitűzést követő nyolc napon belül értesíti a kijelölt kormányhivatalt.

(6)¹⁸⁶ A honosítási, visszahonosítási okirat kiadásáról és a honosítási, visszahonosítási eljárásban engedélyezett névmódosításról, továbbá arról a tényről, hogy a honosítási, visszahonosítási okirat hatályát vesztette az állampolgársági ügyekben eljáró szerv haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt.

(6a)¹⁸⁷ Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes anyakönyvvezető a magyar állampolgárság megszerzését, és a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(6b)¹⁸⁸ Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a magyar állampolgárság megszűnésének tényét és időpontját, valamint – ha az eskü vagy fogadalom letételére a külképviselet vezetője előtt került sor – a honosított polgár okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotát haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(6c)¹⁸⁹ Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerint illetékes konzuli tisztviselő a magyar állampolgárság megszerzését haladéktalanul átvezeti a nyilvántartáson.

(7)¹⁹⁰ A menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt

(8)¹⁹² Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt

(9)¹⁹⁵ Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nyilvántartásba vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatokról.

(9a)¹⁹⁶

(9b)¹⁹⁷

(10)¹⁹⁸ A járási hivatal gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, valamint az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által hozott jogerős vagy végleges és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről.

(11)¹⁹⁹ Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnéséről, valamint a huzamos tartózkodási jogosultság megszerzéséről, illetve korábbi, visszavonásra nem került huzamos tartózkodási jogosultságáról.

(12)²⁰⁰ A jegyző, a járási hivatal, a kijelölt kormányhivatal, valamint a konzuli tisztviselő a polgár Nytv. 11. § (5) bekezdése szerinti kérelmét haladéktalanul továbbítja a nyilvántartást kezelő szerv részére.

(13)²⁰¹ Az útiokmány-nyilvántartó szerv az útlevél, valamint a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását vezető szerv a kártyaformátumú vezetői engedély okmányazonosítójáról, érvényessége, illetve érvénytelenné válása tényéről és okáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervet automatikus információátadással haladéktalanul értesíti.

22. §²⁰² (1)²⁰³ Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetve lakcímét, csoportos adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító igazolványra, az útlevélre, valamint a vezetői engedélyre vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány okmányazonosítóját kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas, amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti, nemzetiségi hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.

(2)²⁰⁴ A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) alapján vagy az érintett által a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított személynek vagy szervnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.

(2a)²⁰⁵ Az arcképelemzési tevékenységet végző szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtörvény) 11. § (4) bekezdésében és 12. § (5a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor kizárólag a technikai kapcsoló számot adja meg.

(2b)²⁰⁶ Az Arcképtörvény 9. §-a és 9/A. § (1) bekezdése szerinti szerv az Nytv. 24/F. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor kizárólag a technikai kapcsoló számot adja meg.

(2c)²⁰⁷ Az Arcképtörvény 9. §-a és 9/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti szerv, valamint a 9/A. § (4) bekezdése szerint az e-közigazgatásért felelős miniszter az Nytv. 24/F. § (2b) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás igénylésekor a polgár természetes személyazonosító adatait adja meg.

(3) Egyedileg azonosítandó személy adatainak igénylése esetén a nyilvántartás szerve adatszolgáltatást teljesít, amennyiben a közölt ismérveknek csak egy személy adata felel meg.

(4)²⁰⁸ A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. § b)–j) pontjában, valamint 22–24. §-ában meghatározott szervek, továbbá az állami és önkormányzati adóhatóságok, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a kormányablak, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, valamint a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába történő bejegyzéssel összefüggő feladataik ellátásával kapcsolatban az adatkezelőkként eljáró közigazgatási szankciót alkalmazó hatóságok egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése esetén a kérelemben közölt – személyazonosításra alkalmas – adatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.

(5)²⁰⁹ A nyilvántartás szerve

(6) Az adatigénylő felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilvántartás szerve által tévedésből közölt, vagy a (4)–(5) bekezdések szerinti adatszolgáltatás esetén a személyazonosítás elvégzését vagy meghiúsulását követően feleslegessé vált adatokat haladéktalanul törölje.

(7) Rendszeres adatszolgáltatást az első alkalommal történő igényléskor (alapszolgáltatás) kell kérni. A személyi azonosító kezelésére nem jogosult adatigénylő a rendszeres adatszolgáltatást kapcsolati kód alkalmazásával is kérheti

(8)²¹⁸ Az Nytv. 18. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a hatósági igazolványról a nyilvántartást kezelő szerv elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján benyújtott kérelem esetén automatikus döntéshozatal útján teljesíti.

22/A. §²¹⁹ (1) Az Nytv. 19/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során az adatigénylőnek meg kell adnia

(2) A Szaztv. alapján a személyi azonosító kezelésére és továbbítására feljogosított adatigénylőnek az adatszolgáltatással érintett polgár személyi azonosítóját és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1) bekezdés szerint igényelhet adatot.

(3) Az adatszolgáltatás során az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek a 22. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint is igényelhetnek adatot.

(4) Az adatszolgáltatás személyazonosító igazolvány esetén az Nytv. 29. § (3) bekezdése szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor alapján is kérhető.

23. § (1)²²⁰ A nyilvántartásból statisztikai célra adatszolgáltatás – az Nytv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt kivétellel – egyedi azonosításra alkalmatlan módon teljesíthető.

(2)²²¹ Statisztikai adatszolgáltatás igénylésekor meg kell jelölni a felhasználás célját, az érintettek körét (különösen a területi, időbeli meghatározást és a személyi kört), az adattartalmat és az adatszolgáltatás teljesítésének kért formáját (papír, elektronikus levélcímre történő küldés vagy elektronikus adathordozó).

(3)²²² Statisztikai adatszolgáltatás keretében

(4)²²³ A nyilvántartást kezelő szerv az adatszolgáltatás teljesítése érdekében a (2) bekezdés szerinti kérelemben megjelölt kritériumok összetettségére, az érintetti kör nagyságára figyelemmel hatósági szerződést köthet a statisztikai adatszolgáltatást igénylővel a (3) bekezdésben meghatározott adattartalom-igénylésre vonatkozóan.

(5)²²⁴ A hatósági szerződés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottak mellett tartalmazza

23/A. §²²⁵ Statisztikai adatszolgáltatás keretében a nyilvántartást kezelő szerv a központi címregiszterből automatikus adatátvétellel átvett valamennyi címelemet, címkoordinátát, a címtörténeti állományt és a címek egyedi azonosító kódját a Központi Statisztikai Hivatal részére a statisztikai egységek címeinek nyilvántartása céljából térítésmentesen átadja.

24. §²²⁶ A polgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a nyilvántartásból adatszolgáltatást írásban — vagy jegyzőkönyvbe foglalva — kérhet. A kérelem adattartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.

25. § (1)²²⁷ A kérelmező a jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetve eseményt köteles igazolni, amely bizonyítja azt az adatfelhasználási célnak alapot adó kapcsolatot, amely az érintett polgár és közötte fennáll, vagy fennállt.

(2)²²⁸ A kérelmező igazolja:

(3)²³⁰ A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított, továbbá az Nytv. 21–24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati adóhatóság, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a kormányablak a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi igazgatás és az egészségügyi igazgatás szervei, az országos tisztifőorvos, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással igazolják.

(4)²³¹ Ha az adatszolgáltatásra jogosult közvetlen (on-line) hozzáféréssel kívánja az adatokat átvenni, az adatigénylésnek – a 24. §-ban és a 25. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül – tartalmaznia kell

(5) A feljogosított személyében és egyedi azonosítójában bekövetkezett változást haladéktalanul közölni kell az adatszolgáltatást végző nyilvántartó szervvel.

(6) Az Nytv. 21—24. §-aiban felsorolt szervek számára — ha az adatvédelmi előírások biztosíthatók — telefonon is szolgáltatható adat.

26. § (1) Az egyedi adatszolgáltatási engedély tartalmazza

(2) Csoportos adatszolgáltatás esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az engedély tartalmazza az adatszolgáltatás módját, a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos egyéb feltételeket, illetve követelményeket.

(3)²³²

(4)²³³

(5)²³⁴

(6)²³⁵

27. § (1) A jegyző az általa vezetett nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat, illetve szolgáltathat adatot ugyanazon települési önkormányzat képviselő-testületének, polgármesterének, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézőjének feladatai ellátásához, feltéve, hogy ezt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján teljesített adatszolgáltatást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.

(2)²³⁶ A fővárosi és vármegyei kormányhivatal és a járási hivatal a nyilvántartásból külön kérelem nélkül is felhasználhat adatot, feltéve, hogy az törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, és azt a törvény lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján történt adatfelhasználást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.

29. § (1)²³⁹ A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál is bejelentheti. A járási hivatal a lakcímbejelentésről hatósági igazolványt állít ki és kézbesíti a polgár részére.

(1a)²⁴⁰ A polgár lakóhelyének megváltozását és tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését az új lakóhely szerint illetékes jegyzőnél vagy bármely járási hivatalnál egyidejűleg is bejelentheti.

(2)²⁴¹ A jegyző eljárásában teljesített lakcímbejelentés esetén a hatósági igazolvány kiállítása során a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal jár el.

(2a)²⁴² A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2c) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét az állampolgársági eljárásban a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat megtételével, vagy az állampolgárság igazolása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.

(2b)²⁴³ A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2d) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét a hazai anyakönyvi eljárásban a születés, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.

(2c)²⁴⁴ A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2e) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét az útlevél-hatósági eljárásban az útlevél kiadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.

(3)²⁴⁵ A 21. § (3a) bekezdésben foglalt kivétellel a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár, a menekült és az oltalmazott nyilvántartásba való első bejelentési kötelezettsége a 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárással teljesül.

(4)²⁴⁶ A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, a huzamos tartózkodási kártya, az állandó tartózkodási kártya, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be. Az idegenrendészeti hatóság az eljárásban a 34. § (1) bekezdése szerint jár el.

30. § (1)²⁴⁷ A kiskorú gyermek lakóhelyeként – ha a bíróság vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) a gyermek lakóhelyéről jogerősen vagy véglegesen másként nem határoz – a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni.

(2)²⁴⁸ Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét – a születés tényével együtt – az anyakönyvvezető jelenti be.

(3)²⁴⁹ A nevelésbe vett gyermek lakóhelyét – a szülőjének lakóhelyével megegyezően – a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként – ha az fontos okból érdekében áll – a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy – ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult – a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.

(4)²⁵⁰ Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének, ennek hiányában törvényes képviselőjének lakóhelyével.

(5)²⁵¹ Titkolt terhesség esetén – az anya kérelmére – az újszülött első lakóhelye a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelye.

(6)²⁵² Titkos örökbefogadással, valamint annak hatálytalanná válásával vagy felbontásával összefüggésben az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár anyakönyvben rögzített – Nytv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott – személyi adatait, valamint lakóhelyét – kiskorú esetén az (1) bekezdésnek megfelelően vagy külföldi lakóhely esetén magyarországi lakóhelyének hiányát – átvezeti a nyilvántartáson.

(7)²⁵³ A (6) bekezdés szerinti adatok nyilvántartáson történő átvezetését követően külföldi lakóhely esetén a polgárnak Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását külföldi letelepedési nyilatkozattal be kell jelentenie.

(8)²⁵⁴ A (6) bekezdéstől eltérően a titkos örökbefogadással, valamint annak hatálytalanná válásával vagy felbontásával összefüggésben az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy a nyilvántartás hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár anyakönyvben rögzített – Nytv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott – személyi adatait, valamint külföldi lakóhelyét – kiskorú esetén az (1) bekezdésnek megfelelően – átvezeti a nyilvántartáson.

31. § (1)²⁵⁵ A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét – a 29. § (3) bekezdése, valamint a (2)–(5) bekezdés szerinti esetek kivételével – személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti.

(2) Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.

(3)²⁵⁶ A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését törvényes képviselője teljesíti. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

(4)²⁵⁷ Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.

(5)²⁵⁸ A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületében lakó polgár bejelentését a lakcím tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti.

32. §²⁶⁰ (1)²⁶¹ A lakcímbejelentést – a 29. § (3) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, valamint az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdésében, valamint jogszabályban meghatározott kivétellel – a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben – az Nytv. 27/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.

(1a)²⁶² Az (1) és (1b) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezett vagy a szállásadó írásképtelen vagy írástudatlan, a 3. számú melléklet 1.8. pontjában és 3. pontjában a szállásadó aláírásánál az eljáró hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.

(1b)²⁶³ A 29. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentőlapot – az (1) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek – két esetben – és a szállásadónak saját kezűleg alá kell írnia.

(2)²⁶⁴ Az (1) bekezdés szerinti bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személyazonosító igazolvány, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány adattartalmával egyezően kell kiállítani. Ilyen okmány hiányában az adatok igazolására szolgál

(3)²⁶⁹ A bejelentkezés teljesítésekor a polgár köteles bemutatni és átadni a személyazonosító igazolványát vagy – ha személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik – bemutatni más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát, és leadni a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát.

(4)²⁷⁰ A lakcímadatoknak a bejelentkezés teljesítésekor átvett személyazonosító igazolvány tároló elemén történő rögzítését követően az eljáró szerv haladéktalanul gondoskodik a személyazonosító igazolvány polgár részére történő visszaadásáról.

33. § (1) A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó

(2) Szállásadó továbbá

(3)²⁷² A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős vagy végleges és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímbejelentő lapján a ,,tulajdonos'', ,,bérlő'', illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.

(4)²⁷³ Ha a lakcímbejelentéssel érintett ingatlannak több szállásadója van, a szállásadók hozzájárulását a lakcímbejelentés során eljáró szállásadó írásbeli nyilatkozatával igazolja.

34. § (1)²⁷⁴ A bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok – és ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle – alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi. Ha

(1a)²⁷⁵

(2)²⁷⁶ Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel a címnyilvántartásban, de a polgár a lakcím természetbeni létezését igazolja, a bejelentést – a jegyző által annak központi címregiszterbe bejegyzésével – el kell fogadni.

(2a)²⁷⁷ Ha a szállásadó az Nytv. 27/B. §-a szerinti értesítés szolgáltatást igényelt, a szállásadó választásának megfelelő módon

(3)²⁷⁸ Ha az érvénytelenítéssel vagy „fiktív” jelzés szerepeltetésével érintett lakcím szerint illetékes jegyző, illetve járási hivatal a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, vagy a lakcímbejelentés nem felelt meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, akkor

(3a)²⁷⁹

(4)²⁸⁰ A lakcímbejelentés (1) bekezdés szerinti elutasításáról a jegyző vagy a járási hivatal, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapításáról a járási hivatal a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

(5)²⁸¹ A kiskorú gyermek lakóhelye érvénytelenségének megállapításáról vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetéséről a járási hivatal, továbbá a kiskorú gyermek 36. § (4) bekezdésében meghatározott lakóhelye nyilvántartásba vételéről a jegyző, illetve a járási hivatal haladéktalanul értesíti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatot.

35. § (1)²⁸² Ha a Magyarországon élő polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.

(2)²⁸³ A bíróság vagy más hatóság – ha a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került – erről értesíti a járási hivatalt, amely hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be vagy a járási hivatal a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, az (1) bekezdésnek megfelelően kell eljárni.

(3)²⁸⁴ A szállásadó Nytv. 26. § (5b) bekezdésében meghatározott nyilatkozata esetén – ellenkező okirati bizonyítás hiányában – a jegyző, illetve a járási hivatal a 34. § (3) bekezdése szerint jár el. A jegyző, illetve a járási hivatal a szállásadó tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(3a)²⁸⁵ A szállásadó az Nytv. 26. § (5b) bekezdése szerinti nyilatkozatában kijelenti, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár számára az Nytv. 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulását nem adta meg, vagy azt visszavonta.

(4)²⁸⁶ A lakcím érvénytelenítése vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a járási hivatal haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

(5)²⁸⁷

36. § (1) A mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, lakóhelyként, egyéb esetben tartózkodási helyként kell bejelenteni.

(2)²⁸⁸ Az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni.

(3)²⁸⁹ A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie.

(4)²⁹⁰ Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett ,,lakcím nélküli'' bejegyzést kell tenni.

(5)²⁹¹

37. §²⁹² (1)²⁹³ A központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.

(2) A lakcímadat (1) bekezdés szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával állítja ki a változással érintett lakcím szerint illetékes járási hivatal a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt.

38. §²⁹⁴ Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés vagy átrendelés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, az Országgyűlési Őrség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.

39. §²⁹⁵ (1)²⁹⁶ A jegyző, illetve a járási hivatal átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait. A járási hivatal megküldi a lakcímbejelentő lapot és a 9. § (2) bekezdése szerint átvett lakcímbejelentő lapot a nyilvántartást kezelő szervnek. A járási hivatal gondoskodik a leadott, valamint a 9. § (2) bekezdése szerint továbbított hatósági igazolványnak az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerinti selejtezéséről.

(1a)²⁹⁷ A lakcímbejelentés során eljáró szerv gondoskodik a 33. § (4) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozat (alapirat) megőrzéséről.

(2)²⁹⁸

(3)²⁹⁹

(4)³⁰⁰

40. §³⁰¹ (1) A bejelentő akkor teljesítheti elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentést, ha

(2) Elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján a lakcímbejelentés akkor is benyújtható, ha a szállásadó a szállásadói hozzájárulását a rendelkezési nyilvántartásban tette meg. A bejelentő a benyújtáskor erről nyilatkozni köteles.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus eljárás során a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(3a)³⁰³ Ha a lakcímbejelentés az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, a bejelentő – ha a rendelkezési nyilvántartásban meghatalmazást nem tett – kizárólag saját maga tekintetében teljesítheti a lakcímbejelentést.

(3b)³⁰⁴ A (3a) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton a bejelentő a 40. § (1) bekezdés a), b) pontjában vagy a (2) bekezdésben foglaltak esetén teljesítheti a lakcímbejelentést.

(3c)³⁰⁵ Ha az ügy az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, az ügyfél választja ki, hogy mely járási hivatal gyakorolja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatásköreit az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem alapján indult eljárásban.

(3d)³⁰⁶ A kijelölt kormányhivatalban kialakított elektronikus ügyintézési ponton benyújtott lakcímbejelentés iránti kérelem ügyintézés céljából a polgár választása szerinti járási hivatalnak kerül megküldésre.

(4) A tartózkodási hely újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetésére irányuló eljárást a járási hivatal az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárás útján folytatja le.

(5) Ha a járási hivatal a lakcímbejelentés elfogadása után állapítja meg a (3) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel fennállását, akkor a 34. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(6) A lakcímbejelentés (3) bekezdés e) pontja szerinti elutasítása, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapítása esetén a járási hivatal a 34. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(7) A kiskorú gyermek lakóhelye érvénytelenségének megállapítása vagy „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a járási hivatal a 34. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(8) A törvényes képviselő a kiskorú kérelmező lakcímbejelentéséhez hozzájáruló nyilatkozatot elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is tehet, vagy az ilyen nyilatkozatát csatolhatja.

(9) A járási hivatal a törvényes képviselő elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében megtett hozzájáruló nyilatkozatát a rendelkezési nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(10) Az elektronikus lakcímbejelentést tárolni és az Nytv. általános szabályai szerinti ideig őrizni kell, valamint a bejelentésről az Nytv. általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.

41/A. §³⁰⁸ (1) A Magyarország területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó polgár a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatát az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal nyújtja be.

(2)³⁰⁹ Ha a kiskorú gyermek külföldi letelepedéséhez a Ptk. 4:175. § (3) bekezdése alapján gyámhatósági döntés szükséges, azt a törvényes képviselő a kiskorú gyermek külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozata mellett igazolja.

41/B. §³¹⁰ A jegyző az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f) és g) pontját érintő adatjavításokat és adatváltozásokat a vonatkozó döntés véglegessé válását követően átvezeti a címnyilvántartásban, a cím központi címregiszterbe történő bejegyzésével egyidejűleg.

41/C. §³¹¹ (1) A nyilatkozattételi jogosultsággal rendelkező tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatát és a nyilatkozat visszavonását a járási hivatal vezeti át a címnyilvántartáson. A járási hivatal gondoskodik a feldolgozott nyilatkozatok (alapiratok) megőrzéséről.

(2) Ha a járási hivatal bejelentés útján vagy hivatalból tudomást szerez a nyilatkozattételi jogosultság megszűnéséről – és e tényt az ingatlan-nyilvántartásba történt betekintéssel való ellenőrzés eredménye is megerősíti – a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatot hivatalból haladéktalanul törli a címnyilvántartásból.

42. § (1) A nyilvántartás szerveinél az adatvédelemért felelős vezető, valamint a számítástechnikai rendszerek üzemeltetője gondoskodik az adatállomány fizikai megsemmisülés elleni védelméről, a rendszerben alkalmazott adatkezelési eljárások és az adatállományok biztonságáról, valamint az illetéktelen hozzáférés elleni védelemről.

(2) A nyilvántartás kezelője, illetve üzemeltetője

(3)³¹² A nyilvántartást kezelő szervnél kezelt, illetve a helyi papír alapú nyilvántartások esetén is megfelelően gondoskodik a kezelő a fizikai megsemmisülés elleni védelméről, és arról, hogy e nyilvántartásokhoz csak a 43. § (1) bekezdés szerint jogosult személyek férhessenek hozzá.

43. § (1) Az adatok kezelésére, illetve a számítógépes rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására felhatalmazott személyek az adatokhoz csak a feladatuk ellátásához szükséges mértékben, a (2)—(3) bekezdésben foglaltak szerint férhetnek hozzá.

(2)³¹³ A rendszerben adatkarbantartást kizárólag a felelős vezető által erre felhatalmazott személy végezhet. Az adatszolgáltatást igénybe vevő, illetve a nyilvántartást vezető vagy üzemeltető szerv alkalmazottja az adatállományban változtatást nem végezhet. Az általa észlelt adathiba esetén erről a felhatalmazott személyt értesíti, aki a kijavítás elvégzéséről intézkedik.

(3) A rendszerfejlesztők a feladataik ellátásához szükséges mértékig az adatállományokhoz hozzáférhetnek, az adatokat azonban nem használhatják fel más célra, és nem hozhatják mások tudomására.

44. § (1)³¹⁴ A nyilvántartó szerv, az üzemeltető, illetve az adatszolgáltatást közvetlenül (online) igénybe vevő szerv alkalmazottai kizárólag meghatározott jelszó és azonosító használatával férhetnek hozzá az adatállományhoz, amelyek egyidejűleg meghatározzák az adathozzáférési jogosultság mértékét is.

(2) A rendszer üzemeltetői csak az adatállományok kezelésére, a nyilvántartás szervei által jelentett változások átvezetésére, a szolgáltatásokkal kapcsolatos technikai feladatok ellátására, a számítógépes rendszer működéséhez szükséges beavatkozások elvégzésére jogosultak. Az üzemeltető az adatállományban szereplő adatokat más, általa kezelt nyilvántartáshoz törvényi felhatalmazás nélkül nem használhatja fel.

45. §³¹⁵ A nyilvántartást kezelő szerv, valamint a nyilvántartás területi és helyi szerve a következő nyilvántartásokat vezeti:

46. § (1)³¹⁶ Az Nytv. 31. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatást a polgár a nyilvántartás helyi és területi szervétől, valamint a nyilvántartást kezelő szervtől kérheti.

(2)³¹⁷

(3)³¹⁸

(4)³¹⁹

46/A. §³²⁰ A polgár részére személyes adataihoz való hozzáférési joga gyakorlása céljából – kérelmére – a nyilvántartásból kivonatot vagy másolatot, illetve szóbeli tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás az Nytv. 11. § (1) bekezdés j) pont szerinti jelzésről, ha azt a jelzés elhelyezését elrendelő szervre vonatkozó törvény kizárja, vagy a jelzés elhelyezését elrendelő a törvényre hivatkozva megtiltja.

47. § (1) Az állami költségvetésből kell biztosítani a nyilvántartás működtetését és fejlesztését, így különösen

(2) A nyilvántartás szervein kívüli, továbbá a nyilvántartás szervei között nem a nyilvántartás vezetésével összefüggő adatátadás adatszolgáltatásnak minősül.

48. § (1)–(5)³²²

(6)³²³

(7)³²⁴ A nyilvántartást kezelő szerv vezetőjének megbízásából a fővárosi és vármegyei kormányhivatal adatfeldolgozást végezhet.

(8)³²⁵ Az Nytv. hatálybalépése előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap és a személyi számról kiadott igazolás együtt, továbbá az Nytv. alapján a személyazonosító jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványnak minősül.

48/A. §³²⁶ (1) E kormányrendeletnek az egyszerűsített honosítási eljárással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 26/2011. (III. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító kormányrendelet) megállapított rendelkezései az 1. módosító kormányrendelet hatálybalépése³²⁷ előtt kiadott okmányok érvényességét nem érinti.

(2) Az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. §-t a nyilvántartás vezetése során az 1. módosító kormányrendelet hatálybalépését³²⁸ követő eljárásokban lehet alkalmazni.

(3) Ha a nyilvántartás nem az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. § szerinti formában tartalmazza a külföldi helység nevét, akkor az érintett kérheti, hogy a nyilvántartás a külföldi helység nevét az 1. módosító kormányrendelettel megállapított 15/B. és 15/C. § szerint tartalmazza.

48/B. §³²⁹ A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat lezárásáig a nyilvántartásban a felülvizsgálattal érintett címeket érvényes címként kell kezelni, azonban azok 2015. január 1-jét követően a nyilvántartásban nem módosíthatók, törölhetők.

48/C. §³³⁰ Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

48/D. §³³¹ 2020. július 1. napját követően az eljáró hatóság a lakcímbejelentés során az átadott személyazonosító igazolvány tároló elemén – amennyiben nem, vagy hibásan szerepel rajta – rögzíti a polgár személyi azonosítóját és lakcímét.

49. § (1) E rendelet — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — 1993. november 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 36. § (4) bekezdése, 40. §-a, 45. § b) pontja 1994. január 1-jén, 15. § (3) bekezdése 1995. január 1-jén lép hatályba.

(3)³³²

50. §³³³ E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 340/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2011. január 1-jét követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

50/A. §³³⁴ (1) E rendeletnek az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 269/2018. (XII. 20.)Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2019. február 16. napját követően indult családi állapot igazolás és hatósági igazolvány kiállítására irányuló eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott többnyelvű formanyomtatvány kiállítása a 2019. február 16. napját megelőzően kiadott, érvényes hatósági igazolványokhoz is kérelmezhető.

51. §³³⁵ (1) E rendelet 9. § (6) bekezdése, 10/A. § f) pontja, 19. § (3a) és (6) bekezdése és 21. § (2) bekezdése a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 9. § (8) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 50/A. §-a az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.