nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2016. évi CV. törvény
a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről
2016-10-30
infinity
2

2016. évi CV. törvény

a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről1

(A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás és Mellékleteinek 2015. évi módosításai Magyarország vonatkozásában 2015. július 1-jén léptek nemzetközi jogilag hatályba, 2016. évi módosításai 2016. július 1-jén léptek nemzetközi jogilag hatályba.)

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodást (SzMGSz) és Mellékleteit a 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetben e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az SzMGSz 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetbe foglalt hiteles orosz nyelvű szövege, valamint annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

MHKT_1.PDF

MEGÁLLAPODÁS
A NEMZETKÖZI VASÚTI ÁRUFUVAROZÁSRÓL
(SZMGSZ)

A közvetlen nemzetközi vasúti árufuvarozás szervezése céljából

az Albán Köztársaság,

az Afganisztáni Iszlám Köztársaság,

Azerbajdzsán Köztársaság,

a Belorusz Köztársaság,

a Bolgár Köztársaság,

az Észt Köztársaság,

Grúzia,

az Iráni Iszlám Köztársaság,

a Kazah Köztársaság,

a Kínai Népköztársaság,

a Kirgiz Köztársaság,

a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság,

a Lengyel Köztársaság,

a Lett Köztársaság,

a Litván Köztársaság,

Magyarország,

a Moldovai Köztársaság,

Mongólia,

az Oroszországi Föderáció,

a Szlovák Köztársaság

a Tádzsik Köztársaság,

Türkmenisztán,

Ukrajna,

az Üzbég Köztársaság,

a Vietnami Szocialista Köztársaság

vasúti közlekedését felügyelő minisztériumok2 (a továbbiakban: Felek) meghatalmazottaik személyében a következő Megállapodást kötötték:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

A Megállapodás tárgya

Ez a Megállapodás szabályozza

az Albán Köztársaság,

az Afganisztáni Iszlám Köztársaság,

Azerbajdzsán Köztársaság,

a Belorusz Köztársaság,

a Bolgár Köztársaság,

az Észt Köztársaság,

Grúzia,

az Iráni Iszlám Köztársaság,

a Kazah Köztársaság,

a Kínai Népköztársaság,

a Kirgiz Köztársaság,

a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság,

a Lengyel Köztársaság,

a Lett Köztársaság,

a Litván Köztársaság,

Magyarország,

a Moldovai Köztársaság,

Mongólia,

az Oroszországi Föderáció,

a Szlovák Köztársaság

a Tádzsik Köztársaság,

Türkmenisztán,

Ukrajna,

az Üzbég Köztársaság,

a Vietnami Szocialista Köztársaság

vasútjain végzett közvetlen nemzetközi vasúti áruforgalmat.

Ezen államok érdekeit a vasúti közlekedést felügyelő minisztériumok3 képviselik, amelyek ezt a Megállapodást megkötötték.

2. Cikk

Meghatározások

A jelen Megállapodás értelmezésében a következőkben felsorolt szakkifejezések jelentése a következő:

áru – kereskedelmi áru, a nem a fuvarozó tulajdonában lévő vasúti kocsi fuvareszközként és más, olyan tárgyak, amelyeket fuvarozási szerződés megkötésével vesznek fel fuvarozásra;

árufuvarozás – közvetlen nemzetközi vasúti forgalomban és közvetlen nemzetközi vasúti-komp forgalomban végzett árufuvarozás;

árufuvarozás közvetlen nemzetközi vasúti forgalomban – az árunak a teljes továbbítási útvonalra kiállított egyetlen okmánnyal (fuvarlevéllel) kettő vagy több ország területén vasúton végzett fuvarozása;

árufuvarozás közvetlen nemzetközi vasúti-komp forgalomban – az áru közvetlen nemzetközi vasúti forgalomban végzett fuvarozása a vízi közlekedés részvételével, azzal a feltétellel, hogy az árut a feladási állomástól a rendeltetési állomásig vasúti kocsiban vagy saját kerekein fuvarozzák;

átvevő – az a személy, aki a fuvarlevélben az áru átvevőjeként van megjelölve;

bírság (büntetés, kamat) – meghatározott pénzösszeg vagy a kötelezettség százalékában meghatározott pénzösszeg, amelyet a fuvarozás egyik résztvevője köteles megfizetni a fuvarozás másik résztvevőjének, ha a fuvarozási szerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesíti;

díjszabás – a díjtételek rendszere és a fuvarköltségek számításának azon szabályai, amelyek meghatározzák a fuvarköltségek mértékét;

feladó – az a személy, aki az árut fuvarozásra feladja, s aki a fuvarlevélben feladóként van megjelölve;

fuvarköltségek – olyan költségek, amelyek magukban foglalják a fuvardíjat, az árukísérő, a járműszerelvény vezetőjének menetdíját, pótdíjakat és más, a fuvarozási szerződés megkötése és az árunak az átvevő részére történő kiszolgáltatása közötti időszakban felmerült költségeket, beleértve az áru átrakásával vagy a forgóalvázak átszerelésével összefüggő költségeket is;

fuvarozás résztvevője – feladó, fuvarozó, átvevő;

fuvarozó – szerződő fuvarozó és minden következő fuvarozó, aki részt vesz az áru fuvarozásában, beleértve a nemzetközi vasúti-komp forgalom vízi szakaszának fuvarozóját is;

infrastruktúra (vasúti infrastruktúra) – műszaki együttes, amely magában foglalja a közhasznú vasúti vágányokat, a vasútállomásokat, egyéb olyan létesítményeket és berendezéseket, amelyek ennek az együttesnek a működését biztosítják, s amelynek az igénybevételével a fuvarozók az árufuvarozást végzik;

infrastruktúra kezelője – az a személy, aki szolgáltatást nyújt a fuvarozók részére az infrastruktúra felhasználásához;

intermodális fuvarozási egység (UTI) – olyan konténer, közúti csereszekrény, nyerges pótkocsi vagy más hasonló rakományegység, amelynek rendeltetése kettő vagy több közlekedési ágazat által végzett árufuvarozás, a közlekedési ágazat váltásakor áru átrakása nélkül;

kocsizár – ellenőrző elem, amely olyan egységes szerkezet alkotórészét képezi, amely az áruhoz a vasúti kocsi, UTI vagy KFE lezárt szerkezeti nyílásain keresztül történt hozzáférés elmaradását bizonyítja. Kocsizárnak kell tekinteni a biztonsági kocsizár szerkezetet (BKZ) is;

következő fuvarozó – olyan fuvarozó, aki a (szerződő fuvarozóval megkötött) fuvarozási szerződésbe belépve továbbfuvarozásra átveszi az árut a szerződő fuvarozótól vagy másik következő fuvarozótól;

közúti fuvareszköz (KFE) – rakott tehergépkocsi, járműszerelvény, pótkocsi, valamint tehergépkocsi, járműszerelvény, pótkocsi üres állapotban a vasúton végzett árufuvarozásra való felhasználást megelőzően vagy azt követően;

küldemény – olyan áru, amelyet egy fuvarlevéllel, egy feladótól, egy állomáson vesznek fel fuvarozásra egy átvevő címére, egy rendeltetési állomásra;

leszámolási pénznem – az a pénznem, amelyben a díjszabás díjtétele meghatározásra kerül;

rakszerek – olyan eszközök, amelyek rendeltetése a fuvarozott áruk elhelyezése, biztosítása, épségének megőrzése;

szerződő fuvarozó – az a fuvarozó, aki a feladóval a jelen Megállapodásnak megfelelően a fuvarozási szerződést megkötötte;

vasút – egy állam területén található infrastruktúra;

vasúti kocsi tulajdonosa – olyan személy, aki tulajdonjog alapján vagy más jogi alapon rendelkezik a vasúti kocsival, és ilyen minőségben a nemzeti jogszabályokban foglaltaknak megfelelően bejegyezték a fuvareszközök nyilvántartásába.

3. Cikk

A Megállapodás alkalmazása

1. § Ez a Megállapodás a közvetlen nemzetközi vasúti forgalomban és a közvetlen nemzetközi vasúti-komp forgalomban megkötött árufuvarozási szerződések egységes jogi normáit határozza meg.

2. § Az árufuvarozást közvetlen nemzetközi vasúti áruforgalomban a jelen Megállapodás szerződő Feleinek nemzeti jogszabályaival összhangban áruforgalomra megnyitott állomásai között, közvetlen nemzetközi vasúti-komp forgalomban – vízi útszakasz részvételével pedig az ilyen fuvarozásokra a szerződő Felek által kihirdetett állomások között kell végezni.

3. § Ha a Felek egyidejűleg más, a vasúti árufuvarozási szerződés jogi normáit szabályozó nemzetközi megállapodásoknak is részesei, akkor az árufuvarozás e Felek vasútjainak állomásai között végezhető ezeknek a megállapodásoknak a feltételei szerint is.

4. Cikk

A fuvarozás módja

Amennyiben az áru feladási állomása és a rendeltetési állomása eltérő nyomtávolságú vasutakon található, akkor a fuvarozást a műszaki lehetőségektől függően a következők szerint lehet végezni: az áruk átrakásával az egyik nyomtávolságú vasúti kocsiból a másik nyomtávolságú vasúti kocsiba, a vasúti kocsik másik nyomtávolságú forgóalvázakra történő átszerelésével vagy változtatható nyomtávolságú forgóalvázak alkalmazásával.

5. Cikk

A nemzeti jogszabályok alkalmazása

Ha a jelen Megállapodás nem tartalmaz megfelelő rendelkezéseket, akkor annak a Félnek a nemzeti jogszabályait kell alkalmazni, amelyben az erre jogosult személy jogait érvényesíti.

6. Cikk

Kötelező jellegű jog

A fuvarozási szerződésnek a jelen Megállapodás feltételeitől közvetlenül vagy közvetve eltérő rendelkezései semmisek és érvénytelenek azon esetek kivételével, amelyekről a jelen Megállapodás külön rendelkezik. Az ilyen feltételek semmissége nem jelenti a fuvarozási szerződés más feltételeinek semmisségét.

7. Cikk

A fuvarozás szerződéskötést megelőző egyeztetése

A fuvarozás szerződéskötést megelőző egyeztetését a fuvarozási szerződés megkötését megelőzően a következő rendben kell végezni:

– a feladó és a szerződő fuvarozó között – a nemzeti jogszabályokban meghatározottak szerint;

– a szerződő fuvarozó és a következő fuvarozók között – az általuk egyeztetett rend szerint.

8. Cikk

Árufuvarozási Szabályzat

1. § A jelen Megállapodásban foglalt rendelkezések alkalmazásának szabályairól, valamint egyes áruféleségek különleges fuvarozási feltételeiről az Árufuvarozási Szabályzat (a jelen Megállapodás 1. Melléklete) rendelkezik.

A feladó, az átvevő és a fuvarozásban résztvevő fuvarozók közötti szerződés az áru fuvarozására különleges feltételeket is előírhat. Ezek a különleges feltételek előnyben részesítendők az Árufuvarozási Szabályzatban foglalt feltételekkel szemben.

2. § Az Árufuvarozási Szabályzat részletezett szabványos megoldásokat és eljárásokat tartalmaz, amelyek biztosítják a jelen Megállapodás egységes értelmezését és alkalmazását.

9. Cikk

Veszélyes áruk fuvarozása

1. § A veszélyes áruk fuvarozásáról a Veszélyes Áruk Fuvarozási Szabályzata (a jelen Megállapodás 2. Melléklete) rendelkezik. A jelen Megállapodás vonatkozó cikkeit és a jelen Megállapodás 8. «Árufuvarozási Szabályzat» Cikkében hivatkozott Árufuvarozási Szabályzatot csak azon rendelkezéseik tekintetében kell alkalmazni, amely kérdésekről a Veszélyes Áruk Fuvarozási Szabályzata nem rendelkezik.

2. § Veszélyes áruknak a közvetlen nemzetközi vasúti-komp forgalomban végzett fuvarozásánál be kell tartani a veszélyes áruk tengeri fuvarozásáról szóló nemzetközi egyezmény (IMDG) rendelkezéseit is.

10. Cikk

Az áruk berakása és biztosítása

1. § Az áruknak az 1520 mm nyomtávolságú vasúti kocsikba való berakását és biztosítását az Áruk Berakásának és Biztosításának Műszaki Feltételei (a jelen Megállapodás 3. melléklete) szerint kell végezni, ha a fuvarozók nem egyeztettek ezektől eltérő feltételeket.

2. § Az áruknak az 1435 mm és 1000 mm nyomtávolságú fedett vasúti kocsikba való berakását és biztosítását a berakás helyén érvényes nemzeti jogszabályokban foglaltak szerint kell végezni, ha a fuvarozók nem egyeztettek ezektől eltérő feltételeket, míg nyitott kocsikba – a vonatkozó nyomtávolságú vasúti kocsiban történő fuvarozást végző fuvarozók között egyeztetett feltételek szerint.

11. Cikk

Nem a fuvarozó tulajdonát képező vasúti kocsi fuvareszközként történő fuvarozásának szabályai

1. § A jelen Megállapodásban foglalt feltételek alkalmazásának rendjéről, a nem a fuvarozó tulajdonában lévő vasúti kocsi fuvareszközként történő felhasználása tekintetében, a Nem a fuvarozó tulajdonát képező vasúti kocsi fuvareszközként történő fuvarozásáról szóló Szabályzat (a jelen Megállapodás 4. Melléklete) rendelkezik, míg azon kérdéseket illetően, amelyekről a Nem a fuvarozó tulajdonát képező vasúti kocsi fuvareszközként történő fuvarozásáról szóló Szabályzat nem rendelkezik, a jelen Megállapodás 8. «Árufuvarozási Szabályzat» Cikkében hivatkozott Árufuvarozási Szabályzatot kell alkalmazni.

2. § A Nem a fuvarozó tulajdonát képező vasúti kocsi fuvareszközként történő fuvarozásáról szóló Szabályzat részletezett szabványos megoldásokat és eljárásokat tartalmaz, amelyek biztosítják a jelen Megállapodás egységes értelmezését és alkalmazását.

12. Cikk

Információs Kézikönyv

1. § Az Információs Kézikönyv a jelen Megállapodás feltételeivel végzett árufuvarozáshoz igénybe vett vasúti infrastruktúráról és vízi útszakaszokról, valamint az ilyen fuvarozásokat végző fuvarozókról tartalmaz adatokat (a jelen Megállapodás 5. melléklete).

Az Információs Kézikönyvbe felvett adatok bárki számára hozzáférhetőek, és azokat nyilvánosan hitelesnek kell tekinteni.

2. § Az Információs Kézikönyv szerkezetében módosításokat és kiegészítéseket a jelen Megállapodás módosításaira és kiegészítéseire megállapított rendben lehet alkalmazni.

3. § Az Információs Kézikönyvben szereplő adatok módosítása és kiegészítése a Felek bejelentése alapján történhet. Valamennyi Fél bejelentést küld az OSZZSD Főbizottság részére a saját állama vasúti infrastruktúrájára, vízi útszakaszaira és a saját állama területén bejegyzett és a nemzetközi fuvarozásokban résztvevő fuvarozókra vonatkozó adatok módosításairól és kiegészítéseiről.

Azokat az adatokat, amelyek alapján az OSZZSD Főbizottság módosításokat és kiegészítéseket hajt végre az Információs Kézikönyvben, legkésőbb azok hatálybalépését 30 nappal megelőzően kell rendelkezésre bocsátani.

Az OSZZSD Főbizottság az Információs Kézikönyv adatainak módosításaira és kiegészítéseire vonatkozó információt annak kézhezvételét követő 3 napon belül megjelenteti az OSZZSD honlapján, megjelölve hatálybalépésük időpontját.

13. Cikk

Árufuvarozás a CIM/SZMGSZ fuvarlevél alkalmazásával

Az árufuvarozás végezhető CIM/SZMGSZ fuvarlevél alkalmazásával. A fuvarlevél mintáját, valamint kitöltési és alkalmazási szabályait a CIM/SZMGSZ Fuvarlevél Kézikönyv (a jelen Megállapodás 6. Melléklete) tartalmazza. A jelen Megállapodás 8. «Árufuvarozási Szabályzat» Cikkében hivatkozott Árufuvarozási Szabályzatot azon kérdések tekintetében kell alkalmazni, amelyekről a CIM/SZMGSZ Fuvarlevél Kézikönyv külön nem rendelkezik.

II. FEJEZET

FUVAROZÁSI SZERZŐDÉS

14. Cikk

Fuvarozási szerződés

1. § A fuvarozási szerződésnek megfelelően a fuvarozó kötelezettséget vállal, hogy a feladó által rábízott árut díjazás ellenében a feladó és a szerződő fuvarozó által egyeztetett útvonalon a rendeltetési állomásra fuvarozza, és azt az átvevőnek kiszolgáltatja.

2. § A fuvarozó a jelen Megállapodás feltételei mellett elvégzi az áru fuvarozását, ha:

1) a fuvarozó vagy a feladó rendelkezik a fuvarozás elvégzéséhez szükséges fuvareszközzel;

2) a feladó betartja a jelen Megállapodás feltételeit;

3) a fuvarozás elvégzését nem akadályozzák olyan körülmények, amelyeket a fuvarozó nem tud megelőzni, és amelyek elhárítása tőle nem függ;

4) a fuvarozást az áru továbbítási útvonalára a fuvarozók egyeztették.

3. § A fuvarozási szerződés megkötését a fuvarlevél bizonyítja.

4. § A fuvarlevélbe valótlan vagy pontatlan adatok bejegyzése, valamint a fuvarlevélnek a fuvarozó általi elveszése nem befolyásolják sem a fuvarozási szerződés meglétét, sem annak érvényességét.

5. § Valamennyi következő fuvarozó az árut a fuvarlevéllel átvéve belép a fuvarozási szerződésbe, és az abból eredő kötelezettségeket magára vállalja.

6. § Az áru fuvarozásához a vasúti kocsit a fuvarozó vagy a feladó biztosítja.

A fuvarozáshoz a nemzetközi forgalomban történő közlekedtetésre engedélyezett vasúti kocsikat kell biztosítani.

15. Cikk

Fuvarlevél

1. § A fuvarlevélnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

1) a feladó neve és postai címe;

2) az átvevő neve és postai címe;

3) a szerződő fuvarozó neve;

4) a feladási vasút és állomás megnevezése;

5) a rendeltetési vasút és állomás megnevezése;

6) az átmeneti határállomások megnevezése;

7) az áru megnevezése és kódja;

8) feladási szám;

9) a csomagolás módja;

10) az árudarabok száma;

11) az áru tömege;

12) a vasúti kocsi (konténer) száma, ki bocsátotta rendelkezésre a vasúti kocsit az áru fuvarozásához (a feladó vagy a fuvarozó);

13) a feladó által a fuvarlevélhez csatolt kísérőokmányok felsorolása;

14) a fuvarköltségek fizetése;

15) a kocsizárak mennyisége és jelei;

16) az áru tömeg-megállapításának módja;

17) a fuvarozási szerződés megkötésének időpontja.

2. § A fuvarlevélnek a jelen cikk 1. §-ában felsoroltakon kívül szükség esetén a következő adatokat is tartalmaznia kell:

1) a következő fuvarozók megnevezése;

2) a feladónak az árura vonatkozó közleményei;

3) kikötői vasútállomások és a víziközlekedésnek történő átadást végző kikötők;

4) egyéb, az Árufuvarozási Szabályzatban előírt adatok.

3. § A fuvarlevél űrlap kinyomtatását és kitöltését az OSZZSD hivatalos nyelveinek (kínai, orosz) egyikén végzik, nevezetesen:

– Azerbajdzsán Köztársaság, Belorusz Köztársaság, Bolgár Köztársaság, Észt Köztársaság, Grúzia, Lengyel Köztársaság, Lett Köztársaság, Litván Köztársaság, Iráni Iszlám Köztársaság, Kazah Köztársaság, Kirgiz Köztársaság, Magyarország, Moldovai Köztársaság, Mongólia, Oroszországi Föderáció, Szlovák Köztársaság, Tádzsik Köztársaság, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbég Köztársaság rendeltetés/feladás esetében vagy ezen államokon keresztül átmenetben – orosz nyelven;

– a Vietnami Szocialista Köztársaságból, a Kínai Népköztársaságból és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból végzett fuvarozás esetében – kínai nyelven;

– a Vietnami Szocialista Köztársaságba, a Kínai Népköztársaságba és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba az Oroszországi Föderációból és a Kazah Köztársaságból végzett vagy ezeken keresztül átmenetben történő fuvarozás esetében – orosz nyelven.

A fuvarlevél nyomtatványok, valamint azok összes vagy egyes rovatainak bejegyzései elláthatóak más nyelvre történő fordítással is.

A fuvarozás résztvevőinek egymás közötti megállapodása szerint a fuvarlevél kitölthető bármely más nyelven is.

4. § A fuvarlevél elkészíthető elektronikus fuvarlevél formában is. Az elektronikus fuvarlevél a papír alapú fuvarlevél funkcióját tölti be, és olyan elektronikus adathalmazt képez, amely megegyezik a papír alapú fuvarlevél adathalmazával.

16. Cikk

Felelősség a fuvarlevélbe bejegyzett adatokért

1. § A feladó biztosítja az általa a fuvarlevélbe bejegyzett adatok és nyilatkozatok helyességét. Felelősséget visel ezeknek az adatoknak és nyilatkozatoknak a helytelen, pontatlan vagy hiányos voltából, valamint a fuvarlevél nem megfelelő rovatába történt bejegyzéséből származó valamennyi következményért. Ha a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a fuvarozó jegyzi be a fuvarlevélbe a feladó rendelkezéseit, ezt úgy kell tekinteni, hogy a feladó megbízásából jár el, hacsak az ellenkezőjét nem bizonyítják.

2. § Amennyiben a fuvarozási szerződés megkötését megelőzően a fuvarozó azt állapítja meg, hogy a fuvarlevélben helytelen, pontatlan vagy hiányos adatok találhatók, akkor a feladó köteles kiállítani új fuvarlevelet, ha az Árufuvarozási Szabályzat rendelkezései értelmében a fuvarlevélbe bejegyzett adatok és nyilatkozatok javítása nem megengedett.

3. § A feladó köteles a fuvarozónak bírságot fizetni, ha a fuvarozási szerződés megkötését követően a fuvarozó a feladó által a fuvarlevélbe bejegyzett adatok és nyilatkozatok helytelenségét, pontatlanságát vagy hiányát tárja fel, s ennek során megállapítja, hogy:

1) az árun belül olyan tárgyakat vettek fel fuvarozásra, amelyeknek az államhatáron keresztül való átszállítása legalább egy olyan államban tilos, amelynek területén a fuvarozást végre kell hajtani;

2) veszélyes árut vettek fel fuvarozásra fuvarozási előírásainak megsértésével;

3) az árunak a feladó által végzett berakása során a terhelési határ túllépésével túlterhelték a vasúti kocsit;

4) a fuvarköltségeket emiatt alulszámolták;

5) a közlekedésbiztonságot veszélyeztető körülmények fordultak elő.

A jelen paragrafus 1, 2, 4, 5 pontjai szerinti bírságot a 31. «A fuvarköltségek és bírságok megfizetése» Cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően az előírások ilyen megsértését feltáró fuvarozónak járó fuvardíj ötszörös mértékében kell megfizetni.

A jelen paragrafus 3 pontja szerinti bírságot a 31. «A fuvarköltségek és bírságok megfizetése» Cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően a többlet árutömeg fuvarozásáért ezt a tömegtöbbletet feltáró fuvarozónak járó fuvardíj ötszörös mértékében kell megfizetni.

A jelen paragrafusban előírt bírságokat a fuvarozó jogosult beszedni, függetlenül a lehetséges kár megtérítésétől és a feladó vagy az átvevő által a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően megfizetett más bírságoktól.

17. Cikk

Az áru értékének bevallása

1. § A fuvarozó és a feladó közötti megegyezés esetén az áru fuvarozása végezhető az áru értékének bevallásával.

2. § A fuvarozó többlet díj fizetését követelheti az áru értékének bevallásáért.

18. Cikk

Göngyöleg, csomagolás és jelölés

1. § Azokat az árukat, amelyekhez göngyöleg vagy csomagolás szükséges annak érdekében, hogy azoknak a fuvarozás során előforduló elveszését, sérülését, megromlását és minőségromlását megelőzzék, továbbá megelőzzék a fuvareszközök vagy más áruk megsértését, beszennyezését, valamint az emberek egészségének, az állatoknak, a környezetnek és a vasúti infrastruktúrának történő károkozást, e követelményeket biztosító göngyölegben vagy csomagolásban kell feladni fuvarozásra.

2. § A feladó köteles biztosítani az általa az árudarabokra felfestett vagy azokhoz rögzített jelölések, ragaszbárcák vagy függőbárcák, valamint a vasúti kocsikon, UTI-kon és KFE-ken elhelyezett bárcák helyességét.

3. § Ha a fuvarozásra felkínált áru göngyölegének (csomagolásának) külső vizsgálata során olyan hiányosságot észlelnek, amely aggályossá teszi az átrakás lehetőségét, elveszést, hiányt, az áru és a fuvareszköz sérülését (megromlását) okozhatja, a fuvarozó megtagadja az áru fuvarozásra való felvételét, vagy azt csak különleges szerződési feltételekkel veszi fel fuvarozásra.

Ha a göngyöleg vagy a csomagolás állapota nem teszi lehetővé annak további fuvarozását, akkor az áruval a 28. «Fuvarozási és kiszolgáltatási akadály» Cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni.

4. § A feladó felelősséggel tartozik a göngyöleg vagy csomagolás hiányának vagy nem megfelelő állapotának, valamint a jelölés, a ragaszbárcák vagy a függőbárcák hiányának vagy helytelenségének következményeiért, nevezetesen, köteles megtéríteni a fuvarozó részére az ezek következtében okozott kárt.

19. Cikk

Az áru berakása és tömegének meghatározása

1. § Az áru berakását műszakilag ép, a vonatkozó áru fuvarozására alkalmas és kitisztított vasúti kocsiba kell végezni.

2. § A feladási ország nemzeti jogszabályai határozzák meg, hogy a vasúti kocsiba történő berakást kinek kell végeznie – a fuvarozónak vagy a feladónak.

Az UTI és a KFE áruval történő megrakását a feladó végzi.

3. § A berakást végző személy felelősséggel tartozik a vasúti kocsi adott áru fuvarozásra való alkalmasságának megállapításáért, az árunak a vasúti kocsiba, UTI-ba és KFE-be való berakásával és biztosításával szemben támasztott követelmények betartásáért, valamint a nem megfelelő berakás valamennyi következményéért.

4. § Amennyiben a fuvarlevélben nincs feltüntetve a berakást végző kiléte, azt kell feltételezni, hogy a berakást a feladó végezte.

5. § Az áru tömegének meghatározását az Árufuvarozási Szabályzatban foglaltak szerint kell végezni.

20. Cikk

Lezárás

1. § A lezáráshoz olyan kocsizárakat kell alkalmazni, amelyek eltávolítása megsértésük nélkül nem lehetséges. A kocsizárakat úgy kell felhelyezni, hogy az áruhoz való hozzáférés azok megsértése nélkül ne legyen lehetséges.

2. § A kocsizárakkal és azok jeleivel szemben támasztott követelményeket az Árufuvarozási Szabályzat tartalmazza.

3. § Az olyan országokban, amelyekben nem alkalmazzák ezt a Megállapodást, a vasúti kocsikra, az UTI-kra vagy KFE-kre felhelyezett, ép kocsizárak, egyenértékűek a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően felhelyezett kocsizárakkal.

21. Cikk

Az áru felvétele fuvarozásra

Az árut a feladótól a szerződő fuvarozó veszi fel fuvarozásra.

22. Cikk

Hatósági előírások teljesítése

1. § A feladó a fuvarlevélhez csatolja a vám és más hatósági rendelkezések teljesítéséhez az áru fuvarozásának teljes útvonalán szükséges kísérőokmányokat. Ezek az okmányok csak azokra az árukra vonatkozhatnak, amelyeket az illető fuvarlevélbe bejegyeztek.

Ha a feladó a fuvarlevélhez nem csatolja a hatósági előírások teljesítéséhez szükséges okmányt, hanem azt megküldi a vonatkozó ellenőrző hatósági szervnek, akkor a megküldés adatait a fuvarlevélbe bejegyzi.

2. § A fuvarozó nem köteles ellenőrizni, hogy a feladó által a fuvarlevélhez csatolt kísérőokmányok helyesek és elégségesek.

3. § A feladó a fuvarozó felé felelősséggel tartozik a kísérőokmányok hiányának, elégtelenségének vagy helytelenségének következményeiért.

4. § A feladó az általa a fuvarlevélhez csatolt kísérőokmányokat köteles feltüntetni a fuvarlevélben.

Ha a feladó nem teljesíti e paragrafus rendelkezéseit, akkor a szerződő fuvarozó köteles megtagadni az árunak a fuvarozásra történő felvételét.

5. § Amennyiben a fuvarozást vagy az áru kiszolgáltatását késlelteti az a körülmény, hogy a feladó nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges kísérőokmányokat vagy az általa rendelkezésre bocsátott és a fuvarlevélben feltüntetett okmányok nem elégségesek vagy helytelenek, a fuvarozó részére meg kell fizetni az ezzel kapcsolatban felmerült többlet fuvarköltségeket és azon költségeket, valamint bírságokat, amelyeket a nemzeti jogszabályok előírnak, a jelen Megállapodás 31. «A fuvarköltségek és bírságok megfizetése» Cikkében szabályozott eljárás szerint.

6. § A vasúti kocsi, UTI vagy KFE felnyitásáról a határőrizeti, vám, közegészségügyi, állategészségügyi, növény-egészségügyi és más ellenőrzések elvégzése céljából a fuvarozó Felnyitási jegyzőkönyvet vesz fel.

7. § A vámszervek vagy a fuvarozó által a határőrizeti, vám, közegészségügyi, állategészségügyi, növény-egészségügyi és más ellenőrzések elvégzését követően felhelyezett ép kocsizárak egyenértékűek az eredetileg felhelyezett kocsizárakkal.

23. Cikk

Az áru ellenőrzése

1. § A fuvarozó jogosult ellenőrizni, hogy a feladó betartotta-e a fuvarozási feltételeket, és a küldemény megfelel-e a feladó által a fuvarlevélben feltüntetett adatoknak. Az ellenőrzés a nemzeti jogszabályokban meghatározott rend szerint történik.

2. § Ha a feladó nem tartotta be a fuvarozási feltételeket, vagy a küldemény nem felel meg a feladó által a fuvarlevélben feltüntetett adatoknak, akkor a jelen Megállapodás 31. «A fuvarköltségek és bírságok megfizetése» és 32. «Az áru fuvarozásával összefüggő többletköltségek» Cikkében előírt rendben a fuvarozó részére meg kell téríteni mindazon költségeket, amelyek az ellenőrzéssel kapcsolatban felmerültek, és amelyek dokumentumokkal igazoltak.

24. Cikk

Fuvarozási határidő

1. § A feladó és a fuvarozó ellenkező értelmű megállapodásának hiányában a fuvarozási határidőt az áru továbbításának teljes útvonalára kell megállapítani, és az nem haladhatja meg a jelen cikkben meghatározott normaidők alapján számított időtartamot.

2. § Az áru fuvarozási határidejét a következő normákból kiindulva kell megállapítani:

– konténereknél – 1 nap minden megkezdett 150 km távolságra;

– egyéb küldeményeknél – 1 nap minden megkezdett 200 km távolságra.

A műszaki jellemzőik alapján sebességkorlátozást igénylő, rakodási szelvényen túlnyúló és külön mozdonnyal, különvonatban továbbított áruk esetében a fuvarozási határidőt a fuvarozó határozza meg.

A közvetlen nemzetközi vasúti-komp forgalomban fuvarozott áruk esetében a fuvarozási határidőt a vízi útszakaszra a vonatkozó útszakaszon történő fuvarozást végző fuvarozó határozza meg.

3. § A fuvarozási határidőt 1 nappal meg kell növelni az áru feladásával összefüggő műveletekre.

A fuvarozási határidőt 2 nappal meg kell növelni:

– az árunak más nyomtávolságú vasúti kocsiba történő valamennyi átrakása esetében;

– a vasúti kocsinak, illetve a saját tengelyein futó árunak másik nyomtávolságú forgóalvázakra történő valamennyi átszerelése esetében;

– az árunak közvetlen nemzetközi vasúti-komp forgalomban történő fuvarozása esetében.

4. § A fuvarozási határidő meghosszabbodik a fuvarozótól független okból a továbbítási útvonalon előforduló összes feltartóztatás idejével.

5. § A fuvarozási határidő folyamatát a fuvarozási szerződés megkötésének napját követő nap 0.00 órájától kell számítani, s az az átvevőnek az áru megérkezéséről való értesítése időpontjában fejeződik be, ahol a nem teljes napot teljes napnak kell figyelembe venni.

6. § Amennyiben az áru a fuvarozási útvonalon megosztásra kerül, akkor a fuvarozási határidőt az áru azon részére kell számítani, amely a fuvarlevéllel érkezett meg.

7. § A fuvarozási határidő megtartottnak tekintendő, ha az áru a rendeltetési állomásra a fuvarozási határidő lejártáig megérkezett, és a fuvarozó az átvevőt az áru megérkezéséről és rendelkezésre bocsátásának lehetőségéről értesítette. Az átvevő értesítésének rendjéről a kiszolgáltatás helyén érvényes nemzeti jogszabályok rendelkeznek.

25. Cikk

A fuvarozási szerződés módosítása

1. § A fuvarozónak az árura vonatkozóan a feladó, valamint az átvevő adhat rendelkezést, és ilyen módon módosíthatja a fuvarozási szerződést. A feladó a szerződő fuvarozóhoz, az átvevő az árut kiszolgáltató fuvarozóhoz fordulhat.

2. § A feladó a fuvarozási szerződést a következők szerint módosíthatja:

1) megváltoztathatja az áru rendeltetési állomását;

2) megváltoztathatja az áru átvevőjét.

3. § Az átvevő a fuvarozási szerződést a következők szerint módosíthatja kizárólag a rendeltetési ország határain belül:

1) megváltoztathatja az áru rendeltetési állomását;

2) megváltoztathatja az áru átvevőjét.

Az átvevő a fuvarozási szerződést a jelen Megállapodás feltételei alapján csak addig módosíthatja, amíg az áru a rendeltetési ország beléptető határállomásán tartózkodik.

Ha az áru már elhagyta a rendeltetési ország beléptető határállomását, akkor az átvevő a fuvarozási szerződést a rendeltetési országban érvényes nemzeti jogszabályokban foglaltak szerint módosíthatja.

4. § Nem megengedett a fuvarozási szerződés olyan módosítása, amely a küldemény megosztását eredményezi.

5. § A feladónak a fuvarozási szerződés módosítására való joga megszűnik attól az időponttól, amikor a fuvarlevelet az átvevő részére átadták vagy az áru megérkezett a rendeltetési ország beléptető határállomására, ha a fuvarozó már rendelkezik az átvevő írásbeli nyilatkozatával a fuvarozási szerződés módosítását illetően.

6. § Attól az időponttól kezdve, amikor az átvevő a fuvarozási szerződést módosítja, a feladónak a fuvarozási szerződés szerinti kötelezettségei az átvevőt terhelik.

7. § A feladó nem visel felelősséget a fuvarozási szerződésnek az átvevő nyilatkozata alapján történt módosítása eredményeként előforduló következményekért.

8. § A fuvarozó csak akkor jogosult a fuvarozási szerződés módosításának megtagadására vagy e módosítás végrehajtásának visszatartására, ha:

1) ez a fuvarozó szempontjából a fuvarozási szerződés módosítására vonatkozó nyilatkozat kézhezvételének időpontjában végrehajthatatlan;

2) ez a vasút üzemeltetésében zavart okozhat,

3) a rendeltetési állomás megváltoztatásának esetében az áru értéke nem fedezi az új rendeltetési állomásig feltételezett valamennyi fuvarköltséget, kivéve azokat az eseteket, amikor e költségek haladéktalanul megfizetésre kerülnek, vagy megfizetésükre garanciát nyújtanak.

4) a rendeltetési állomás megváltoztatásakor változnak a fuvarlevélben feltüntetett fuvarozók, és az új fuvarozók a fuvarozáshoz nem járultak hozzá.

9. § A fuvarozó jogosult a fuvarozási szerződésnek általa végrehajtott módosításával összefüggésben felmerülő többlet fuvarköltségek és költségek megfizetését követelni.

26. Cikk

Az áru kiszolgáltatása

1. § Az árunak a rendeltetési állomásra való megérkezésekor a fuvarozó köteles az átvevőnek a fuvarlevelet átadni és az árut kiszolgáltatni, az átvevő pedig köteles átvenni az árut és a fuvarlevelet.

2. § Az átvevő csak olyan esetben tagadhatja meg az áru átvételét, ha az áru minősége a fuvarozó hibájából olyan mértékben megváltozott, amely kizárja annak eredeti rendeltetés szerinti részleges vagy teljes mértékű felhasználását.

3. § Az áru kiszolgáltatása azt követően történik, hogy az átvevő valamennyi fuvarköltséget kiegyenlítette a fuvarozó felé, ha a közöttük megkötött megállapodás nem rendelkezik ettől eltérően. Az átvevő köteles a fuvarköltséget a fuvarlevélben feltüntetett valamennyi áru után megfizetni abban az esetben is, ha a fuvarlevélben feltüntetett áru egy része hiányzik.

4. § Olyan esetben, ha az árut az átvevő rakja ki, a fuvarozó köteles részt venni a darabszámlálásban, az áru állapotának vagy tömegének ellenőrzésében, ha:

1) az áru a rendeltetési állomásra olyan állapotban érkezett meg, amely a vasúti kocsiban, UTI-ban vagy KFE-ben található áruhoz való hozzáférés lehetőségéről tanúskodik olyan sértetlen feladói kocsizárak mellett, amelyek jelei megfelelnek a fuvarlevélben feltüntetetteknek;

2) az áru a rendeltetési állomásra a vasúti kocsiban, UTI-ban vagy KFE-ben elveszett, sérült vagy a fuvarlevélben feltüntetettektől eltérő jelekkel ellátott kocsizárakkal érkezett meg; ennek során a fuvarozó megtagadhatja az áru ellenőrzésében való részvételt, ha legalább egy olyan ép feladói kocsizár megmaradt, amely kizárja az áruhoz való hozzáférést, s annak jelei megfelelnek a fuvarlevélben feltüntetetteknek;

3) a nyitott vasúti kocsiban fuvarozott áru a hiány, sérülés (megromlás) külső szemlével megállapítható nyomait viseli;

4) a gyorsan romló áru a fuvarozási határidő túllépésével érkezett meg;

5) a fuvarozó nem tartotta meg az általa kiszolgált hőszabályozású kocsikban a fuvarozás előírt hőmérsékleti körülményeit;

6) az árut a fuvarozó rakta be.

5. § A vasúti kocsinak, konténernek az áru kirakása után a fuvarozónak való visszaadásakor az átvevő köteles azt a fuvarozónak tiszta állapotban visszaadni.

27. Cikk

Az áru elveszésének vélelme

1. § Ha a fuvarozási határidő lejártát követő 10 napon belül az árut nem szolgáltatják ki az átvevőnek, a feladó a szerződő fuvarozóhoz vagy az átvevő a kiszolgáltatást végző fuvarozóhoz jogosult kérelmet benyújtani az áru kutatására. Az áru kutatására irányuló kérelem nem minősül az elveszett áruért való felszólamlás benyújtásának.

2. § Az áru akkor tekinthető elveszettnek, ha az árut a fuvarozási határidő lejártát követő 30 napon belül nem szolgáltatják ki az átvevőnek.

3. § Ha az áru a fuvarozási határidő eltelte utáni 30. napon túl megérkezik a rendeltetési állomásra, a fuvarozó köteles erről az átvevőt értesíteni. Az átvevő köteles átvenni az árut, ha az legkésőbb a fuvarozási határidő lejáratát követő 6 hónapon belül megérkezik, és visszafizetni a fuvarozónak azokat az összegeket, amelyeket az kártérítés címén az áru elveszéséért, a fuvardíj és a fuvarozással kapcsolatos egyéb költségek megtérítéseként részére kifizetett.

Ha a kártérítés a feladó részére került kifizetésre, a feladó a kártérítés összegét köteles visszafizetni a fuvarozónak.

Ennek során fennmarad a jog a fuvarozóval szemben felszólamlás benyújtására az áru fuvarozási határidejének túllépéséért való bírság, valamint az áru elveszéséért, a tömegének hiányáért, sérüléséért (megromlásáért) vagy minőségének csökkenéséért való kártérítés megfizetése tárgyában.

28. Cikk

Fuvarozási és kiszolgáltatási akadály

1. § Amennyiben a fuvarozótól független fuvarozási akadály fordul elő, a fuvarozó maga dönt, hogy a feladótól kér rendelkezést vagy az áru fuvarozását a rendeltetési állomásig az eredeti továbbítási útvonal megváltoztatásával végzi.

2. § Ha a fuvarozó tőle független okból nem tudja végrehajtani az áru elfuvarozását az eredeti továbbítási útvonal megváltoztatásával, a fuvarozást folytatni vagy az árut kiszolgáltatni az átvevőnek, akkor haladéktalanul rendelkezést kér a feladótól.

3. § Amennyiben a feladóhoz intézett felkérés elküldését követő nyolc napon belül, gyorsan romló áruk tekintetében – három napon belül, élő állatok tekintetében – két napon belül a feladótól nem érkezik rendelkezés vagy végrehajthatatlan rendelkezés érkezik az áruval való teendők vonatkozásában, akkor a fuvarozó jogosult az áru feletti rendelkezésre.

4. § A fuvarozó jogosult az áru felett rendelkezni a jelen Cikk 3. §-ában meghatározott határidők betartása nélkül is, ha az áru állapota halaszthatatlan intézkedések meghozatalát igényli.

5. § Ha a feladó a fuvarlevélben rendelkezett az áruval való teendőkről fuvarozási és kiszolgáltatási akadály esetére, akkor a fuvarozó ezeknek a feladói rendelkezéseknek megfelelően jár el. Amennyiben a fuvarozó úgy határoz, hogy e rendelkezések teljesítése nem lehetséges, akkor a jelen Cikk 1–3. §-aiban foglalt rendelkezések szerint jár el.

6. § Amennyiben a fuvarozási vagy kiszolgáltatási akadály a fuvarozótól független okból következett be, a fuvarozó részére meg kell fizetni az akadály miatt felmerült többlet fuvarköltségeket és egyéb kiadásokat, valamint bírságokat, ha a nemzeti jogszabályok ilyeneket előírnak.

29. Cikk

Kereskedelmi jegyzőkönyv

1. § A fuvarozó Kereskedelmi jegyzőkönyvet vesz fel, ha az árunak a fuvarozás ideje alatt vagy kiszolgáltatáskor végzett ellenőrzése során megállapítja:

1) az áru megnevezésének, tömegének vagy az árudarabok számának eltérését a fuvarlevélben feltüntetett adatoktól;

2) az árudarabokon feltüntetett feliratok eltérését a fuvarlevélben az árudarabok jeleire (védjegyeire), rendeltetési vasútjára és állomására, átvevőjére, az árudarabok számára vonatkozó adatoktól;

3) az áru sérülését (megromlását);

4) az adott áruhoz tartozó fuvarlevél vagy egyes lapjainak hiányát vagy a vonatkozó fuvarlevélhez tartozó áru hiányát (elveszését).

2. § Ha az áru rendeltetési országának jogszabályai lehetővé teszik kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyv felvételét, akkor az átvevő jogosult az árut kiszolgáltató fuvarozóhoz fordulni kiszolgáltatás utáni Kereskedelmi jegyzőkönyv felvételének igényével, amennyiben a kiszolgáltatás során az áru külső szemléjével a hiányosság nem volt megállapítható. Az árut kiszolgáltató fuvarozó ilyen értelmű megkeresését az átvevő az áru elveszésének, hiányának, sérülésének (megromlásának) megállapítását követően haladéktalanul, és legkésőbb az áru kiszolgáltatását követő három napon belül köteles benyújtani.

30. Cikk

A fuvarköltségek számítása

1. § A fuvarköltségeket a fuvarozást végző fuvarozók által alkalmazott díjszabások alapján kell számítani.

2. § A fuvarköltségeket a fuvarozásban résztvevő valamennyi fuvarozó külön számítja fuvarozási távolságára és pénznemében, amelyeket a vonatkozó, nemzetközi forgalomban végzett fuvarozásra alkalmazott díjszabásnak megfelelően határoz meg.

A vízi útvonalszakasz fuvarköltségeit a vonatkozó fuvarozásra alkalmazott díjszabás szerint kell számítani.

3. § A fuvarköltségek számítása a fuvarozási szerződés megkötésének napján érvényes díjszabások szerint történik.

4. § A vasúti kocsi terhelési határa felett vagy a statikus tengelyterhelés megengedett értéke felett megrakott vasúti kocsi észlelése esetén a külön kocsiba átrakott többlet tömeg fuvarozásának költségét önálló küldeményként kell számítani az észlelés napján érvényes díjszabások szerint.

5. § Amennyiben a fuvarlevélben helytelen, pontatlan vagy hiányos adatokat tárnak fel, akkor az eltérést feltáró fuvarozó és a következő fuvarozók a fuvarköltségeket a ténylegesen fuvarozott árura számítják.

6. § Ha a fuvarozótól független okból merült fel fuvarozási akadály, és az áru továbbítási útvonala megváltoztatásra került, a fuvarköltségeket a módosított útvonalra kell számítani.

7. § Ha a fuvarozótól független okból a fuvarozás útvonalán a küldeményt egy vasúti kocsiból ugyanolyan nyomtávolságú kettő vagy több vasúti kocsiba kell átrakni, akkor a vasúti kocsik mindegyikébe berakott áru fuvarköltségét külön, önálló küldeményként kell számítani.

8. § Ha a különböző nyomtávolságú vasutak csatlakozó állomásán a küldeménynek az egyik nyomtávolságú egy vasúti kocsiból történő átrakásához kettő vagy több másik nyomtávolságú vasúti kocsi szükséges, akkor a fuvarozó jogosult az egyes vasúti kocsikba berakott áruk fuvarköltségét külön, önálló küldeményként számítani.

9. § A fuvarozási szerződés módosítása esetében a fuvarköltségek számítása külön történik a fuvarozási szerződés módosítását végrehajtó állomásig megtett távolságra, illetve ettől az állomástól az új rendeltetési állomásig.

31. Cikk

A fuvarköltségek és bírságok megfizetése

1. § Ha a fuvarozás résztvevői közötti megállapodás másként nem rendelkezik, a fuvarköltségek fizetése a következőket terheli:

1) a feladót – a fuvarozásban résztvevő fuvarozók részére az általuk végzett fuvarozásért, kivéve az árut kiszolgáltató fuvarozót;

2) az átvevőt – az árut kiszolgáltató fuvarozó részére az általa végzett fuvarozásért.

A bírságok tekintetében azonos rend érvényes.

2. § Ha a feladó vagy az átvevő a jelen Cikk 1. §-ában előírt kötelezettségeinek teljesítését harmadik személyre ruházza, akkor ezt a személyt a feladó köteles megjelölni a fuvarlevélben költségviselőként, akinek rendelkeznie kell a vonatkozó fuvarozóval megkötött megállapodással.

3. § Ha az átvevő nem vette át az árut, és nem élt a 25. «A fuvarozási szerződés módosítása» Cikk 3. §-ában, illetve a 26. «Az áru kiszolgáltatása» Cikk 2. §-ában előírt jogaival, vagy nem jelent meg az áru átvételére, akkor az adott fuvarozási szerződés alapján a fuvarköltségeket a feladónak kell megfizetnie.

4. § A fuvarköltségek hibás kiszámítása esetében a nem beszedett költségeket meg kell fizetni, a túlfizetett költségeket vissza kell téríteni.

5. § A fuvarköltségeket és a bírságokat a fuvarozó részére a fizetés államában érvényes nemzeti jogszabályok által előírt rendben kell megfizetni.

6. § A fuvarozó jogosult a fuvarköltségek megfizetését a fuvarozás megkezdése előtt követelni.

32. Cikk

Az áru fuvarozásával összefüggő többletköltségek

1. § A fuvarozó részére meg kell téríteni az áru fuvarozásával összefüggő, valamennyi olyan költségét, amelyet az alkalmazott díjszabások nem írnak elő, és amelyek a fuvarozótól független okból merülnek fel. Ezeket a költségeket a felmerülésük időpontjára, küldeményenként külön kell megállapítani, és megfelelő dokumentumokkal igazolni.

2. § A többletköltségek megtérítése a 31. «A fuvarköltségek és bírságok megfizetése» Cikkben előírt rendben történik.

33. Cikk

Utánvét és készpénzelőleg

Az utánvét és készpénzelőleg nem megengedett.

34. Cikk

A fuvarozó zálogjoga az árura

1. § A fuvarozási szerződésből eredő valamennyi követelése megfizetéséig a fuvarozó jogosult az őrizetében lévő árut visszatartani.

2. § A zálogjog érvényesítését annak az országnak a jogszabályai határozzák meg, ahol a fuvarozó zálogjogát érvényesíti.

35. Cikk

A fuvarozók egymás közötti leszámolása

1. § Az a fuvarozó, amelyik megkapta vagy meg kell kapnia a fuvarozási szerződés alapján a fuvarozásban résztvevő, más fuvarozóknak járó fuvarköltségeket, köteles azokat az említett fuvarozóknak megfizetni.

2. § A fuvarozók között a jelen Megállapodás alkalmazásának eredményeként felmerülő leszámolásokat a fuvarozók között a leszámolások rendjéről kötött megállapodásban foglaltak szerint kell végezni.

36. Cikk

A fuvarozók egymás közötti követelései a kifizetett kártérítési összegek megtérítését illetően

1. § A jelen Megállapodásban előírt esetekben és annak megfelelően a feladónak, átvevőnek kártérítést kifizető fuvarozó jogosult viszontkövetelés benyújtására a fuvarozásban résztvevő, másik fuvarozók felé a következő rendelkezésekkel összhangban:

1) ha a kárt egyetlen fuvarozó mulasztása okozta, akkor azért kizárólagos felelősséget visel;

2) ha a kárt több, a fuvarozásban résztvevő fuvarozó mulasztása okozta, akkor mindegyikük csak olyan mértékben visel felelősséget, amilyen mértékben a kárt ő okozta;

3) ha nem bizonyítható, hogy a kár egy vagy több fuvarozó hibájából következett be, akkor a fuvarozók megállapodnak a felelősség felosztásának rendjéről. Ha a fuvarozók nem tudnak megállapodni a felelősség felosztásának rendjéről, akkor a felelősséget a küldemény által az egyes fuvarozóknál megtett díjszabási távolságok arányában kell felosztani, kivéve azokat, akik bizonyítják, hogy a kár nem az ő hibájukból következett be.

2. § A fuvarozási határidő túllépéséért fizetett kártérítés megtérítésénél, ha az áru fuvarozási határidejének túllépése több fuvarozó hibájából fordult elő, a kártérítés számításához a százalékos arányokat a 45. «A fuvarozási határidő túllépéséért fizetett kártérítés mértéke» Cikk 2. §-ában foglaltak szerint kell meghatározni, a teljes fuvarozási útvonalon előfordult összes határidő túllépésből kiindulva, és a fuvarozási határidőt túllépő egyes fuvarozók által beszedett fuvardíjakból kell kiszámítani.

3. § Az a fuvarozó, akivel szemben kifizetett kártérítési összeg megtérítésére viszontkövetelést támasztottak, nem jogosult a viszontkövetelést támasztó fuvarozó által teljesített kifizetés jogszerűségét vitatni, ha a kártérítést bírói ítélet állapította meg, és azt a fuvarozót, akivel szemben a viszontköveteléssel fellépnek, a peres eljárásról kellő időben értesítették.

4. § A felszólamlás alapján kifizetett kártérítésre vonatkozó viszontköveteléseket a kártérítési összeg tényleges kifizetésének napjától számított 75 napon belül kell érvényesíteni.

Bírói ítélet alapján fizetendő kártérítésre vonatkozó követeléseket a bírói ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított 75 napon belül kell érvényesíteni.

37. Cikk

A fuvarozó felelőssége

1. § A fuvarozó kizárólag a fuvarozási szerződésből eredően, a jelen Megállapodásban meghatározott rendben és határok között tartozik felelősséggel a feladóval vagy az átvevővel szemben.

2. § A fuvarozó az árunak fuvarozásra történt felvétele időpontjától a kiszolgáltatásának időpontjáig felel az áru elveszéséért, hiányáért, sérüléséért (megromlásáért).

A fuvarozónak az áru elveszéséért, hiányáért, sérüléséért (megromlásáért) való felelősségéhez alapul szolgáló körülményeket Kereskedelmi jegyzőkönyvvel kell igazolni.

3. § A fuvarozó felelősséggel tartozik a fuvarozási határidő túllépéséért.

38. Cikk

Személyek, akiknek cselekedeteiért a fuvarozási szerződés részesei felelősséggel tartoznak

1. § A fuvarozási szerződés részesei felelősséggel tartoznak saját alkalmazottaik és más, olyan személyek cselekedeteiért, akiknek a szolgáltatását a fuvarozási szerződés teljesítéséhez igénybe veszik, amikor ezek az alkalmazottak vagy más személyek szolgálati kötelezettségeiket látják el.

2. § A vasúti infrastruktúra kezelőjét olyan személynek kell tekinteni, akinek a szolgáltatását a fuvarozó igénybe veszi a fuvarozási szerződés teljesítéséhez.

39. Cikk

A fuvarozó felelősségének mértéke

1. § A fuvarozó felelősségének mértéke nem lehet nagyobb a fuvarozó által az áru elveszése esetében fizetendő kártérítés mértékénél.

2. § A fuvarozó mentesül a felelősség alól a fuvarozásra felvett áru elveszéséért, hiányáért, sérüléséért (megromlásáért), ha ezek előfordulása:

1) olyan körülmények következtében történt, amelyeket a fuvarozó megelőzni nem tudott, és elhárításuk tőle nem függött;

2) az áru, a göngyöleg és csomagolás nem megfelelő minősége vagy az áru, a göngyöleg és csomagolás különleges természeti és fizikai tulajdonságai következtében történt, amelyek a sérülést (megromlást) okozták;

3) a feladó vagy az átvevő mulasztása vagy az általuk támasztott igények miatt történt, amiért a fuvarozó nem hibáztatható;

4) az áru berakásával vagy kirakásával összefüggő okból történt, ha a berakást vagy a kirakást a feladó vagy az átvevő végezte;

5) az árunak a fuvarozáshoz szükséges göngyölege vagy csomagolása hiányának következtében történt;

6) annak következtében történt, hogy a feladó helytelen, pontatlan vagy hiányos megnevezésű tárgyakat adott fel fuvarozásra, vagy nem tartotta be a jelen Megállapodás feltételeit;

7) annak következtében történt, hogy a feladó az adott áru fuvarozására alkalmatlan vasúti kocsiba vagy konténerbe végezte a berakást;

8) annak következtében történt, hogy a feladó a gyorsan romló áruhoz nem megfelelő fuvarozási módot vagy vasúti kocsi (konténer) típust választott;

9) a feladó, átvevő részéről a vám vagy más hatósági előírások teljesítésének elmulasztása vagy nem kellő módon való teljesítése miatt történt;

10) annak következtében történt, hogy állami szervek a fuvarozótól független ok miatt ellenőrizték, feltartóztatták, elkobozták az árut.

3. § A fuvarozó mentesül a felelősség alól a fuvarozásra felvett áru elveszéséért, hiányáért, sérüléséért (megromlásáért), ha ezek különleges szerződési feltételek mellett fuvarozott áruval fordultak elő, és a felelősség alól történő mentesítést ezek a különleges szerződési feltételek írták elő.

4. § A fuvarozó mentesül a hiányért való felelősség alól:

1) göngyölegben vagy kötegben fuvarozott áru esetében, ha az árut teljes darabszámban, ép göngyölegben vagy kötegben, a tartalomhoz való hozzáférés olyan külső jelei nélkül szolgáltatták ki az átvevőnek, amelyek okát képezhették volna az áru hiányának;

2) göngyöleg vagy kötegelés nélkül fuvarozott áru esetében, ha az árut teljes darabszámban és az áruhoz való hozzáférés olyan külső jelei nélkül szolgáltatták ki az átvevőnek, amelyek okát képezhették volna az áru hiányának;

3) a feladó által vasúti kocsiba, UTI-ba vagy KFE-be berakott áru esetében, ha azt ép feladói kocsizárakkal, valamint az áruhoz való hozzáférés olyan külső jelei nélkül szolgáltatták ki az átvevőnek, amelyek okát képezhették volna az áru hiányának;

4) a feladó által vasúti kocsiba (ajtókkal befelé) berakott konténerben fuvarozott áru esetében, ha a konténereket ebben a vasúti kocsiban a fuvarozás közben nem helyezték át, és az átvevőnek a kocsizárak ellenőrzése nélkül és az áruhoz való hozzáférés olyan külső jelei nélkül szolgáltatták ki, amelyek okát képezhették volna az áru hiányának;

5) a nyitott vasúti kocsiban fuvarozásra felvett áru esetében, ha az árut út közben nem rakták át, ép vasúti kocsiban érkezett, és nem visel olyan jeleket, amelyek áruhiány fuvarozás közbeni keletkezéséről tanúskodnak;

6) a lezárt UTI-ban vagy KFE-ben található leszerelhető vagy tartalék alkatrészek esetében, ha ez az UTI vagy KFE ép feladói kocsizárakkal volt kiszolgáltatva az átvevő részére.

5. § A fuvarozó mentesül az áru sérüléséért való felelősség alól nyitott vasúti kocsiban fuvarozásra felvett áru esetében, ha az árut út közben nem rakták át, ép vasúti kocsiban érkezett, és nem visel olyan jeleket, amelyek az áru sérülésének (megromlásának) fuvarozás közbeni keletkezéséről tanúskodnak.

6. § A fuvarozó mentesül az áru fuvarozási határidejének túllépéséért való felelősség alól, ha ennek a túllépésnek az oka:

1) olyan körülmények előfordulása, amelyeket a fuvarozó megelőzni nem tudott, és elhárításuk tőle nem függött;

2) a feladó vagy az átvevő mulasztása vagy az általuk támasztott olyan igények, amelyek miatt a fuvarozó nem hibáztatható;

3) a feladó, az átvevő vagy az általuk felhatalmazott személy által a vám vagy más hatósági előírások teljesítésének elmulasztása vagy nem kellő módon való teljesítése.

7. § A fuvarozó a közvetlen nemzetközi vasúti-komp forgalomban végzett fuvarozás esetében szintén mentesül a fuvarozásra felvett áru elveszéséért, hiányáért, sérüléséért (megromlásáért) vagy az áru fuvarozási határidejének túllépéséért való felelősség alól, ha az áru elveszése, hiánya, sérülése (megromlása) vagy a fuvarozási határidő túllépése a következők miatt következett be:

1) tűzeset, ha a fuvarozó bizonyítja, hogy nem saját vagy olyan személyek mulasztása miatt következett be, akiknek szolgáltatását a fuvarozási szerződés teljesítéséhez igénybe vette, amikor ezek a másik személyek saját kötelezettségeik teljesítését végezték;

2) életmentő intézkedések vagy javak mentésére irányuló intézkedések ésszerű keretek között;

3) kockázat, vészhelyzet vagy baleset.

Ennek során a fuvarozó csak abban az esetben hivatkozhat a felelősség alól történő mentesülés felsorolt okaira, ha bizonyítja, hogy az áru elveszése, hiánya, sérülése (megromlása) vagy a fuvarozási határidő túllépése a vízi útszakaszon, a vasúti kocsiba berakott árunak a vízi fuvareszközbe történt berakása kezdetétől a vízi fuvareszközből történő kirakásáig terjedő időszakban fordult elő.

40. Cikk

Vélelem a fuvarozási szerződés jogi szabályozási rendszerének megváltoztatása esetében

Ha olyan országból végzett fuvarozás esetében, amelyben a jelen Megállapodást nem alkalmazzák, a fuvarozási szerződés jogi szabályozási rendszerének megváltoztatásával összefüggésben a jelen Megállapodás előírásainak megfelelően végzett fuvarlevél-váltás után állapítják meg az áru sérülését (megromlását) vagy hiányát, a fuvarozó viszont a küldeményt észrevétel nélkül vette át, akkor ellenkezőjének bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az áru sérülése (megromlása) vagy hiánya az utóbbi fuvarozási szerződés teljesítése idején keletkezett.

41. Cikk

Bizonyítási teher

1. § A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy az áru elveszését, hiányát, sérülését (megromlását) a 39. «A fuvarozó felelősségének mértéke» Cikk 2. §-ának 1. és 4. pontjaiban felsorolt körülmények okozták.

2. § Ha megállapítást nyer, hogy az áru elveszését, hiányát, sérülését (megromlását) a 39. «A fuvarozó felelősségének mértéke» Cikk 2. §-ának 2., 3., 5–10. pontjaiban, 7. §-ának 2., 3. pontjaiban felsorolt körülmények okozhatták, azt kell vélelmezni, hogy a kárt ezek a körülmények okozták, amíg a feladó vagy az átvevő ennek ellenkezőjét nem bizonyítja.

3. § Annak a bizonyítása, hogy a fuvarozási határidő túllépése nem a fuvarozó mulasztása miatt következett be, a fuvarozót terheli.

42. Cikk

A kártérítés mértéke az áru elveszése vagy hiánya esetében

1. § Olyan esetben, ha a jelen Megállapodás a fuvarozót kártérítés fizetésére kötelezi a feladó vagy az átvevő részére az áru elveszéséért, hiányáért, akkor a megtérítendő kárt az áru értékéből kiindulva kell meghatározni.

Az értékbevallással fuvarozott áru elveszése, hiánya esetében a fuvarozó a feladónak vagy az átvevőnek a bevallott érték összegét vagy a bevallott értéknek az áru elveszett részével arányos összegét téríti meg.

2. § A jelen Cikk 1. §-ában előírt kártérítésen kívül a fuvarozónak vissza kell fizetnie az elveszett áru vagy annak elveszett része fuvarozásáért kapott fuvarköltségeket, a feladó (átvevő) egyéb költségeit, ha azokat az áru értéke nem tartalmazza.

3. § Az áru tömegének hiányáért történő kártérítés mértékének kiszámításánál a fuvarozó jogosult az árutöbbletet beszámítani a hiány fedezésére, ha egy feladótól egy átvevő részére érkezett, azonos megnevezésű és minőségű áru kiszolgáltatásakor, beleértve az út közben átrakott árut is, az egyik fuvarlevélnél áruhiányt, másik fuvarlevélnél árutöbbletet állapítottak meg.

43. Cikk

A felelősség korlátozása az áru tömegének hiánya esetében

1. § Azoknál az áruknál, amelyek természeti tulajdonságaik következtében a fuvarozás közben tömegveszteségnek vannak kitéve, a fuvarozó az áru által megtett távolságtól függetlenül a hiánynak csak azért a részéért visel felelősséget, amely meghaladja a következő százalékos normákat:

1) a tömeg két százaléka a folyékony vagy nyers (nedves) állapotban feladott áruknál;

2) a tömeg egy százaléka a száraz áruknál.

Az ömlesztve, szórással vagy fejtéssel fuvarozott áruknál, ha azokat út közben át kell rakni, a megjelölt normákat átrakásonként 0,3%-kal megnövelve kell alkalmazni.

2. § Azoknál az áruknál, amelyek természeti tulajdonságaik következtében a fuvarozás közben tömegveszteségnek nincsenek kitéve, a fuvarozó az áru által megtett távolságtól függetlenül a hiánynak csak azért a részéért visel felelősséget, amely meghaladja az áru tömegének 0,2%-át.

3. § Amennyiben egy fuvarlevéllel több árudarabot fuvaroznak, akkor a veszteséget minden árudarabra külön kell számítani, ha azok tömegét a fuvarlevélben külön feltüntették, vagy az más módon megállapítható.

4. § Az áru elveszéséért vagy egyes árudarabok hiányáért történő kártérítés kiszámításánál a jelen Cikk 1. §-ában és 2. §-ában meghatározott normákat az elveszett árura vagy a hiányzó árudarabokra vonatkozóan nem lehet figyelembe venni.

44. Cikk

A kártérítés mértéke az áru sérülése (megromlása) esetében

1. § Olyan esetben, ha a jelen Megállapodás a fuvarozót kártérítés fizetésére kötelezi a feladó vagy az átvevő részére az áru sérüléséért (megromlásáért), akkor a kártérítés mértékének meg kell felelnie annak az összegnek, amellyel az áru értéke csökkent.

2. § Az értékbevallással fuvarozott áru sérülése (megromlása) esetében a fuvarozó a bevallott érték olyan hányadát köteles kártérítésként megfizetni, amely arányában megfelel az áruban a sérülés (megromlás) következményeként bekövetkezett értékcsökkenés százalékos mértékének.

3. § A jelen Cikk 1. és 2. §-aiban előírt kártérítések mértékét a 42. «A kártérítés mértéke az áru elveszése vagy hiánya esetében» Cikk 1. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell meghatározni, figyelembe véve az áru értékcsökkenésének a rendeltetési helyen a nemzeti jogszabályok alapján megállapított mértékét.

45. Cikk

A fuvarozási határidő túllépéséért fizetett kártérítés mértéke

1. § Ha a fuvarozó nem tartotta meg az áru fuvarozására a 24. «Fuvarozási határidő» Cikkben foglaltak szerint kiszámított fuvarozási határidőt, a fuvarozó bírság formájában kártérítést fizet a fuvarozási határidő túllépéséért.

2. § A fuvarozási határidő túllépéséért való bírság mértékét a fuvarozási határidőt túllépő fuvarozónak a fuvardíjából és a fuvarozási határidő túllépésének nagyságából (időtartamából) kiindulva kell meghatározni, mégpedig a túllépésnek (napokban) a teljes fuvarozási határidőhöz viszonyított arányszáma alapján, nevezetesen:

a fuvardíj 6%-a, ha a fuvarozási határidő túllépése nem több, mint teljes fuvarozási határidő egy tizede;

a fuvardíj 18%-a, ha a fuvarozási határidő túllépése a teljes fuvarozási határidő egy tizedénél több, de legfeljebb három tizede;

a fuvardíj 30%-a, ha a fuvarozási határidő túllépése több, mint a teljes fuvarozási határidő három tizede.

3. § Olyan esetekben, ha a jelen Megállapodás a fuvarozót az áru elveszéséért kötelezi kártérítésre, a fuvarozási határidő túllépéséért bírságot nem kell fizetni.

Áruhiány esetében a fuvarozási határidő túllépéséért csak az áru kiszolgáltatott része után számított mértékben kell megfizetni a bírságot.

Az áru sérülése (megromlása) esetében a fuvarozási határidő túllépéséért fizetett kártérítés nem zárja ki a 44. «A kártérítés mértéke az áru sérülése (megromlása) esetében» Cikkben foglaltak szerinti kártérítés kifizetését.

46. Cikk

Felszólamlások

1. § A fuvarozóhoz felszólamlást a feladó és az átvevő jogosult benyújtani.

A többletként beszedett fuvarköltségeknek a 31. «A fuvarköltségek és bírságok megfizetése» Cikk 4. §-ában foglaltak alapján történő visszatérítésére irányuló felszólamlás joga megilleti azt a személyt is, aki a jelen Megállapodás 31. «A fuvarköltségek és bírságok megfizetése» Cikk 2. §-ában foglaltak alapján ezeket a fuvarköltségeket megfizette.

A követelés jogának átruházása nem megengedett.

2. § A felszólamlást megfelelően indokolva és a kártérítés összegének feltüntetésével írásban kell benyújtani.

A felszólamlást benyújthatja:

– a feladó – a szerződő fuvarozóhoz;

– az átvevő – az árut kiszolgáltató fuvarozóhoz.

3. § A felszólamlásokat minden küldeményre külön kell benyújtani, kivéve:

1) a többletként beszedett fuvarköltségek visszafizetésére irányuló felszólamlásokat. Az ilyen felszólamlások vonatkozhatnak több küldeményre is;

2) az olyan eseteket, amelyeknél több küldeményről vettek fel egy Kereskedelmi jegyzőkönyvet. Ilyen esetben a felszólamlást a Kereskedelmi jegyzőkönyvben feltüntetett valamennyi küldeményre vonatkozóan kell benyújtani.

4. § Küldeményenként a 23 CHF vagy annál kisebb összegű felszólamlást nem kell elismerni. Ha a felszólamlást ennél nagyobb összegről nyújtják be, de kielégítésre 23 CHF vagy annál kisebb összegben kerül elismerésre, akkor ezt az összeget a felszólamló részére nem kell kifizetni.

5. § A felszólamló köteles a felszólamláshoz csatolni mindazon dokumentumokat, amelyek a felszólamlást megalapozzák, s amelyeket az Árufuvarozási Szabályzat előír.

A fuvarlevelet és a Kereskedelmi jegyzőkönyvet az eredetiben kell csatolni.

6. § Ha a felszólamlást a jelen Cikk 3. §-ában és 5. §-ában foglalt rendelkezések megsértésével állították össze, azt a fuvarozóhoz való megérkezésének napjától számított 15 napon belül, megvizsgálás nélkül, a visszaküldés okának megjelölésével vissza kell küldeni a felszólamlónak. Ilyen esetben a 48. «Elévülési idő» Cikk 3. §-ában előírt elévülési idő szünetelése nem áll fenn. Ha a fuvarozó a felszólamlást a 15 napos határidő lejárta után küldi vissza, akkor az elévülési idő szünetel a határidő lejártát követő naptól a vonatkozó felszólamlásnak a fuvarozó által a felszólamló részére történő elküldése napjáig. Az Ilyen felszólamlások fuvarozó által történő visszaküldése nem minősül elutasításnak, és nem jogosítja fel a felszólamlót bírósági kereset indítására.

7. § A fuvarozó köteles a felszólamlás benyújtásától számított 180 napos határidőn belül megvizsgálni azt, válaszolni a felszólamlónak, és teljes vagy részleges elismerése esetében a felszólamlót megillető összeget kifizetni részére.

8. § A felszólamlás teljes vagy részleges elutasítása esetében a fuvarozó közli a felszólamlóval az elutasítás indoklását, és egyidejűleg visszaküldi a felszólamláshoz csatolt dokumentumokat.

9. § Valamennyi olyan esetben, amelyekre a jelen Megállapodás hatálya kiterjed, a fuvarozóhoz bármely felszólamlást csak a jelen Megállapodásban foglalt rendelkezések feltételeivel és korlátain belül lehet benyújtani. Ez a rendelkezés bármely olyan felszólamlásra is vonatkozik, amely a fuvarozó alkalmazottait és a 38. «Személyek, akiknek cselekedeteiért a fuvarozási szerződés részesei felelősséggel tartoznak» Cikk rendelkezései értelmében a felelőssége körébe tartozó személyeket illetően nyújtanak be.

47. Cikk

A fuvarozási szerződésen alapuló követelések. Bírói illetékesség

1. § Kereset csak a vonatkozó felszólamlás benyújtását követően indítható és csak azzal a fuvarozóval szemben, akihez a felszólamlást benyújtották. A jelen Megállapodásra alapuló kereset benyújtásának joga csak azt a személyt illeti meg, aki a fuvarozóhoz felszólamlást nyújthat be.

2. § A felszólamlás és a kereset benyújtásának joga a következők szerint áll fenn:

1) az áru hiányáért, sérüléséért (megromlásáért), valamint fuvarozási határidő túllépéséért fizetendő kártérítés tárgyában – az árunak az átvevő részére történő kiszolgáltatása napjától;

2) az áru elveszéséért fizetendő kártérítés tárgyában – a fuvarozási határidő lejártát követő 30 nap elteltével;

3) többletként beszedett fuvarköltségek visszatérítése tárgyában – a fuvarköltségek megfizetésének napjától;

4) egyéb követelések tárgyában – a benyújtás alapjául szolgáló körülmények felmerülésének napjától.

3. § Kereset akkor indítható:

1) ha a fuvarozó a felszólamlásra nem adott választ a felszólamlás megvizsgálására meghatározott határidőn belül;

2) ha a fuvarozó a felszólamlás megvizsgálására meghatározott határidőn belül teljes mértékben vagy részlegesen elutasította a felszólamlást.

4. § A keresetet az alperes székhelye szerint illetékes bírói szervnél kell indítani.

48. Cikk

Elévülési idő

1. § Jelen Megállapodásra alapozott kereset benyújtható:

1) a fuvarozási határidő túllépése alapján – 2 hónapon belül;

2) egyéb alapon – 9 hónapon belül.

2. § A jelen Cikk 1. §-ában megjelölt határidőket attól az időponttól kell számítani, amikor a kereset benyújtására a jelen Megállapodás 47. «A fuvarozási szerződésen alapuló követelések. Bírói illetékesség» Cikke 2. §-ában meghatározott jog megnyílik. Az elévülési idő kezdetének napja az elévülési időbe nem számít bele.

3. § A jelen Megállapodás 46. «Felszólamlások» Cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően összeállított felszólamlás benyújtása szünetelteti a jelen Cikk 1. §-ában meghatározott elévülési idő folyamatát.

Az elévülési idő attól a naptól folytatódik, amikor a fuvarozó értesíti a felszólamlót felszólamlásának teljes vagy részleges elutasításáról vagy a jelen Megállapodás 46. «Felszólamlások» Cikkének 7. §-ában meghatározott határidő leteltének időpontjától, ha a felszólamlásra a fuvarozó nem adott választ.

Felszólamlásnak ugyanazon az alapon történő ismételt benyújtása nem szünetelteti a jelen Cikk 1. §-ában meghatározott elévülési idő folyamatát.

4. § Az elévülési határidő elmulasztása alapul szolgál a követelés elutasítására.

III. FEJEZET

NEM A FUVAROZÓ TULAJDONÁBAN LÉVŐ VASÚTI KOCSI FUVAROZÁSA FUVARESZKÖZKÉNT

49. Cikk

Alkalmazott jog

1. § E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása mellett a vasúti kocsi fuvarozásánál ennek a Megállapodásnak egyéb rendelkezéseit is alkalmazni kell, amennyiben azok nem ellentétesek a jelen fejezet rendelkezéseivel.

2. § A fuvarozó és a vasúti kocsi tulajdonosa között megkötött megállapodás a jelen Megállapodás feltételeitől eltérő rendelkezéseket is meghatározhat a vasúti kocsira vonatkozó fuvarozási szerződés feltételeinek szabályozására. E rendelkezések elsőbbséget élveznek a jelen Megállapodás feltételeivel szemben.

50. Cikk

A vasúti kocsi fuvarozása

1. § A vasúti kocsira vonatkozó fuvarozási szerződés megkötését a fuvarlevél bizonyítja.

2. § A fuvarozásra felkínált vasúti kocsin a vasúti kocsik nemzetközi forgalomban való közlekedésének engedélyezését szabályozó előírásokban meghatározott jelöléseknek és feliratoknak szerepelniük kell.

3. § A fuvareszközként fuvarozásra felkínált vasúti kocsira értékbevallás nem megengedett.

4. § A feladó és az átvevő az üres vasúti kocsira megkötött fuvarozási szerződést a következők tekintetében módosíthatja:

1) megváltoztathatja a vasúti kocsi rendeltetési állomását;

2) megváltoztathatja a vasúti kocsi átvevőjét.

5. § Vasúti kocsi fuvarozása esetében Kereskedelmi jegyzőkönyvet csak abban az esetben kell felvenni, ha a fuvarozó a jelen Megállapodás 29. «Kereskedelmi jegyzőkönyv» Cikke 1. §-ának 4. pontjában megjelölt tényállást állapítja meg.

6. § A fuvarozó részére a 31. «A fuvarköltségek és bírságok megfizetése» Cikk és a 32. «Az áru fuvarozásával összefüggő többletköltségek» Cikk rendelkezéseinek megfelelően meg kell téríteni valamennyi, a meghibásodás napjáig küldeményenként külön megállapított és megfelelő dokumentumokkal igazolt, a vasúti kocsi meghibásodásával összefüggő többlet fuvardíjat és egyéb költséget, ha a vasúti kocsi meghibásodását kiváltó ok független a fuvarozótól.

7. § A vasúti kocsi kutatására irányuló kérelmet a feladó, az átvevő és a kocsi tulajdonosa nyújthat be.

8. § Az átvevő a fuvarozó által a fuvarozási szerződés alapján számára kiszolgáltatott vasúti kocsival a vasúti kocsi tulajdonosának rendelkezései szerint jár el.

51. Cikk

Felelősség a vasúti kocsi elveszése vagy sérülése esetén

1. § A fuvarozó a vasúti kocsi fuvarozásra való felvételének időpontjától kiszolgáltatásának időpontjáig felelősséget visel annak elveszéséért, sérüléséért, ha nem bizonyítja, hogy ez nem az ő hibájából következett be.

2. § A fuvarozó nem tartozik felelősséggel a vasúti kocsi leszerelhető tartozékainak elveszéséért, ha ezeknek a tartozékoknak a megléte nem volt feltüntetve a vasúti kocsi mindkét külső oldalfalán.

3. § A vasúti kocsi elveszése esetében a fuvarozó által fizetett kártérítés összege a vasúti kocsi maradvány értékére korlátozódik, amelyet az elveszése időpontjában való kopásának figyelembevételével kell megállapítani.

4. § A vasúti kocsi sérülése esetében a fuvarozó által fizetett kártérítés összege a kocsi helyreállításával kapcsolatos költségek megfizetésére korlátozódik, amelynek összege nem lehet magasabb, mint amely a vasúti kocsi elveszése esetében járna.

52. Cikk

Felelősség a vasúti kocsi által okozott kárért

A vasúti kocsi tulajdonosa felelősséggel tartozik a vasúti kocsi által okozott kárért, kivéve azokat az eseteket, amelyek a fuvarozó vétkessége okán fordultak elő.

53. Cikk

Felszólamlások és keresetek a vasúti kocsi elveszéséért vagy sérüléséért való kártérítés tárgyában

1. § A vasúti kocsi elveszéséért és sérüléséért való kártérítés tárgyában a felszólamlás és kereset benyújtásának joga a vasúti kocsi tulajdonosát illeti meg.

2. § A felszólamlást ahhoz a fuvarozóhoz kell benyújtani, akinek a sérülés vagy elveszés időpontjában a vasúti kocsi a használatában volt.

3. § A felszólamló köteles a felszólamláshoz csatolni a felszólamlást megalapozó dokumentumokat.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. Cikk

Szolgálati Utasítás a Megállapodáshoz

A fuvarozók egymás közötti kapcsolatait a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás Szolgálati Utasítás (SZMGSZ SZU) szabályozza. Az SZMGSZ SZU nem alkalmazható egyik részről a feladó és az átvevő, másik részről a fuvarozók közötti jogviszony szabályozására.

55. Cikk

Ügyvitel

A jelen Megállapodás és a Szolgálati Utasítás ügyvitelét az OSZZSD Főbizottsága látja el, amely a Vasutak Együttműködési Szervezetének Alapszabályzata, valamint a Miniszteri Értekezlet Ülésszakainak Eljárási Szabályzata és az OSZZSD Főbizottsága Ügyrendjének előírásai szerint végzi tevékenységét.

56. Cikk

A Megállapodás és az SZMGSZ SZU módosításai, kiegészítése és kihirdetése

1. § A jelen Megállapodás és az SZMGSZ SZU a Felek egymás közötti megállapodása alapján módosítható vagy egészíthető ki a Vasutak Együttműködési Szervezete (OSZZSD) illetékes Bizottságának ülésén történő tárgyalás vagy az OSZZSD Főbizottsága útján folytatott levélváltás útján.

Az elfogadott módosítások és kiegészítések a következő év július 1. napján lépnek hatályba, ha azoknak a valamennyi Fél részére történt megküldését követő 2 hónap folyamán valamelyik Féltől nem érkezik ellenvetés.

Az illetékes Bizottság által kidolgozott módosításokat az OSZZSD Főbizottsága hagyja jóvá a Miniszteri Értekezlet ülésszakára tudomásulvétel céljából történő utólagos előterjesztéssel.

2. § A jelen Megállapodás és az SZMGSZ SZU módosításaira és kiegészítéseire vonatkozó javaslatokat az OSZZSD Főbizottsága és egyidejűleg valamennyi Fél részére kell megküldeni, legkésőbb az illetékes Bizottság ülésének összehívását 2 hónappal megelőzően.

Az OSZZSD Főbizottságának javaslatait, amelyeket e Bizottság ülésén való megvizsgálásra terjeszt elő, a Felek részére legkésőbb e Bizottság ülésének összehívását 1 hónappal megelőzően kell megküldeni.

3. § A módosítások és kiegészítések hatálybalépésének időpontját az OSZZSD Főbizottsága hirdeti ki.

4. § A jelen Megállapodás és az SZMGSZ SZU módosításairól és kiegészítéseiről szóló közleményt az OSZZSD Főbizottsága úgy köteles szétküldeni, hogy azok valamennyi Félhez megérkezzenek legkésőbb a módosítások és kiegészítések hatálybalépését 45 nappal megelőzően.

5. § A jelen Megállapodást, az SZMGSZ SZU-t, valamint a jelen Megállapodás és az SZMGSZ SZU módosításait és kiegészítéseit a Felek nemzeti jogszabályaiban foglaltak szerint kell kihirdetni. A jelen Megállapodás, az SZMGSZ SZU, valamint a jelen Megállapodás és az SZMGSZ SZU módosításainak és kiegészítéseinek kihirdetéséről szóló közleménynek tartalmaznia kell a hatálybalépés időpontját. A módosításokat és a kiegészítéseket legkésőbb azok hatálybalépését 15 nappal megelőzően ki kell hirdetni.

57. Cikk

Hatálybalépés

Ez a Megállapodás 1951. november 1-jén lép hatályba.

58. Cikk

Csatlakozás a Megállapodáshoz

Új Feleknek a jelen Megállapodáshoz való csatlakozását, valamint a jelen Megállapodásból történő kilépést az OSZZSD Alapszabályzata és az OSZZSD Főbizottságának Ügyrendje szabályozza.

59. Cikk

A Megállapodás szövegei

A jelen Megállapodás kínai és orosz nyelven készült. Eltérő értelmezés esetében az orosz nyelvű szöveget kell alkalmazni.

60. Cikk

A Megállapodás érvényessége

A jelen Megállapodást határozatlan időre kötötték.”

3. § Az SzMGSz Mellékletei 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetbe foglalt hiteles orosz nyelvű szövegét, valamint annak hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2)4

(3) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

1. melléklet a 2016. évi CV. törvényhez

MHKT_2.PDF

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!