nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
2020-05-13
infinity
20
Jogszabály

383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) pontjában,

a III. fejezet tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) pontjában és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés e) pontjában,

az 1. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (1) bekezdésében,

a 2. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdés b) pontjában,

a 4. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában,

az 5. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (2) bekezdés a)–e) pontjában,

a 8. alcím tekintetében tekintetében a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. pontjában,

a 9. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés c)–e) pontjában,

a 10. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § f) pontjában, a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 61. § (1) bekezdésében,

a 11. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 12. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § f) pontjában,

a 13. alcím tekintetében a pálinkaellenőrző alcím tekintetében a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 15. § (1) bekezdésében,

a 14. alcím tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában,

a 15. alcím tekintetében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 16. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában,

a 17. alcím tekintetében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 18. alcím tekintetében az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 19. alcím tekintetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdés a) pontjában, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 20. alcím tekintetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (2) bekezdésében,

a 21–33. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában a földügyi igazgatás kiterjed

a) az ingatlan-nyilvántartással,

b) a földhasználati nyilvántartással,

c) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartással (a továbbiakban: földműves nyilvántartás),

d) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokkal és alapmunkákkal – ide nem értve a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenységet – a földméréssel, térképészettel, távérzékeléssel, térinformatikai rendszerek működtetésével és az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel,

e) a földminősítéssel, a földvédelemmel, a földhasznosítási előírások érvényesülésével,

f) a földtulajdoni és a földhasználati előírások érvényesülésével,

g) a földforgalommal,

h) a telekalakítással

összefüggő feladatok ellátására.

II. FEJEZET

SZAKMAI IRÁNYÍTÁS A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÁGAZAT TERÜLETÉN

2. §1 (1) A megyei kormányhivatalok agrárkár-megállapító, állatvédelmi, borászati, erdészeti, élelmiszerlánc-felügyeleti, földművelésügyi igazgatási, halgazdálkodási, mezőgazdasági igazgatási, növénytermesztési, pálinkaellenőrzési, talajvédelmi, telepítési, tenyésztési és vadászati, valamint a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak állatvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti feladat- és hatáskörének gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az agrárminiszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2) A minisztert az (1) bekezdés szerinti szakmai irányító jogkörei gyakorlásában

a) a földügyi és az erdészeti igazgatás kivételével a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH),

b) az erdészeti igazgatás területén a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK)

jogszabályban meghatározottak szerint támogatja.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak az (1) bekezdésben, valamint a NÉBIH-nek e rendeletben meghatározott hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(4) Az 1. § b), c), e), f), g) pontjában meghatározott földügyi igazgatási, továbbá a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet keretébe tartozó feladat- és hatáskörök gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(6) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek az 1. § a), d) és h) pontjában meghatározott feladat- és hatáskörei gyakorlásával összefüggésben a Ksztv.-ben meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.

III. FEJEZET

KÜLÖNÖS ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYOK

3. § (1) A Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége – ha e rendelet vagy más kormányrendelet másként nem rendelkezik – az e rendeletben meghatározott hatósági feladatok tekintetében a főváros és Pest megye területére terjed ki.

(2)2 Az agrárkár-megállapító szervként, borászati hatóságként, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként növény- és talajvédelmi hatáskörben, földművelésügyi igazgatási hatáskörben, pálinkaellenőrző hatóságként, talajvédelmi hatóságként, valamint tenyésztési hatóságként eljáró megyei kormányhivatal illetékessége a megye egész területére kiterjed. A főváros területére kiterjedő megyei kormányhivatali feladatokat a Pest Megyei Kormányhivatal látja el.

(3) A földügyi igazgatási feladatkörében eljáró

a) földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv illetékességi területe a hatáskörébe tartózó ügyekben az ország területére,

b) fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területe a hatáskörébe tartozó ügyekben az adott megye (főváros) területére,

c)3

terjed ki.

(4)4

(5)5

(6)6

(7)7

IV. FEJEZET

KIJELÖLŐ RENDELKEZÉSEK

1. Az agrárkár-megállapító szerv kijelölése

4. §8 A Kormány

a) a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben (a továbbiakban: Mkk tv.),

b) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 138. § (1) bekezdés t) pontjában és 145. § (1) bekezdés h) pontjában,

c) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 63. § (1) bekezdésében

foglaltak tekintetében agrárkár-megállapító szervként a megyei kormányhivatalt jelöli ki.

2. Az állatvédelmi hatóság kijelölése

5. § (1) A Kormány állatvédelmi hatóságként

a) a minisztert,

b) a NÉBIH-et,

c) a Pest Megyei Kormányhivatalt,

d) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,

e)9 az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: járási hivatal),

f) a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban együtt: jegyző)

jelöli ki.

(2)10 Az állatvédelmi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

6. § (1)11 Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 43. § (2), (3) és (9)–(12) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 45/B. §-ában és 48/C. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, megyei kormányhivatal, járási hivatal, a területi természetvédelmi hatóság, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(2) Az Ávtv. 43/B. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(3) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal jár el

a) az Ávtv. 24/A. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében,

b) a súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal járó állatkísérlet engedélyezése és a tevékenység ellenőrzése iránti eljárásban.

(4)12 Az Ávtv. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, megyei kormányhivatal, a járási hivatal, valamint a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(5) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el

a) az Ávtv. 30. § (1) és (6) bekezdésében, 31. § (1) és (2) bekezdésében,

b) a súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal járó állatkísérletek kivételével az Ávtv. 32. § (1)–(3) bekezdésében és 33. § (1)–(3) bekezdésében

foglaltak tekintetében.

(6)13 Az Ávtv. 19/A. § (2) bekezdésében, 24/A. § (1), (2), (4) és (8) bekezdésében, 24/B. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 24/C. § (1)–(4) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 42/A. § (1a) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(7) Az Ávtv. 41. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési eljárásban az állatvédelmi hatóságként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a nyilvántartás tényét az összes adattartalommal együtt közli az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatallal.

(8) Az Ávtv. 24/F. §-ában és 48/B. §-ában foglaltak tekintetében a területi természetvédelmi hatóság a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(9) Az Ávtv. 48/A. § (1), (3) és (4) bekezdése tekintetében a jegyző a kijelölt állatvédelmi hatóság.

(10)14 A jegyző, illetve a járási hivatal az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.

(11)15 Ha a jegyző, illetve a járási hivatal az Ávtv. 6–8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni.

(12)16 A jegyző, illetve járási hivatal az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, illetve – a (13) bekezdés kivételével – az állattartást korlátozhatja vagy megtilthatja.

(13)17 A jegyző, illetve járási hivatal a (12) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles közölni a természetvédelmi hatósággal is. Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén az állat tartásának korlátozását vagy megtiltását a jegyző, illetve a járási hivatal a természetvédelmi hatóságnál kezdeményezi.

(14)18 A rendőrség képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.

6/A. §19 (1) Az Ávtv. 21. § (1)–(3), (7) és (8) bekezdésében, 22. és 23. §-ában, 39. §-ában foglaltak tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – állategészségügyi hatóságként a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el.

(2) Az Ávtv. 21. § (1) bekezdésében meghatározott különösen veszélyes állatfaj országba történő behozatalának és országból történő kivitelének, a 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott közepesen veszélyes állatfaj, illetve elővigyázatosságot igénylő állatfaj országba történő behozatalának engedélyezése, valamint a 40. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében állategészségügyi hatóságként a természetvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

(3) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 44. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állategészségügyi hatóságként a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el.

3. A borászati hatóság kijelölése

7. § A Kormány borászati hatóságként

a) a NÉBIH-et,

b) a Pest Megyei Kormányhivatalt,

c)20 a megyei kormányhivatalt

jelöli ki.

8. § (1)21

(2)22 A borászati hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

9. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény)

a) 22. § (3) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 24/A. §-ában, 28. §-ában a tételes minősítés tekintetében, 29. §-ában, 30. § (2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 45. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH,

b)23 11. § (4) bekezdésében, 13/B. § (1) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 44. § (1) és (2) bekezdésében, 47/A. §-ában, 48. §-ában, 51. § (1) és (4) bekezdésében, 51/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és a megyei kormányhivatal,

c) 24. § (1) bekezdésében a nyilvántartásba vétel, illetve annak honlapon történő közzététele, valamint a 44. § (4) bekezdése tekintetében a Pest Megyei Kormányhivatal,

d)24 24. § (1) bekezdésében a borászati üzemek engedélyezése tekintetében, 24. § (2) bekezdésében a megyei kormányhivatal

a kijelölt borászati hatóság.

(2) A Kormány a továbbfeldolgozási vagy kiszerelési céllal Magyarország területére behozott, az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államában közfogyasztásra forgalomba még nem hozott borászati termék bor származási bizonyítványának kiállításához szükséges igazolás kiállítására a NÉBIH-et jelöli ki. Az igazolás kiállítása során a NÉBIH a bortétel és a kísérődokumentumban foglaltak egyezőségét vizsgálja. A NÉBIH az igazolást 90 napon belül hatósági bizonyítvány formájában adja ki.

(3) A NÉBIH

a) a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: hegyközségi törvény) 29. §-ában,

b) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 11. § (1) bekezdés e) pont ek) alpontjában

meghatározott borászati hatóság.

4. Az erdészeti hatóság kijelölése

10. §25 A Kormány erdészeti hatóságként

a) a minisztert,

b) a NÉBIH-et,

c) a Pest Megyei Kormányhivatalt,

d) a 2. mellékletben meghatározott megyei kormányhivatalt,

e) az NFK-t

jelöli ki.

11. §26 (1) Erdészeti hatóságként – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az erdőterület fekvése szerint illetékes, a 2. mellékletben meghatározott megyei kormányhivatal jár el. Budapest területén fekvő erdőterület esetén a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti erdészeti hatóság felügyeleti szerveként a miniszter jár el.

(3) Az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége a 12. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében az ország egész területére kiterjed, valamint az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal a 12. § (6) bekezdésében meghatározott feladat tekintetében az ország egész területén eljár.

12. § (1)27 A NÉBIH jár el elsőfokon országos illetékességgel

a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 90/A–90/M. §-a,

b) az Evt. 108. § (4) bekezdése,

szerinti erdészeti hatóságként.

(1a)28 Az Evt. 76/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti erdészeti hatóságként az NFK jár el.

(1b)29 Az NFK vezeti az Evt. 76/B. §-a szerinti nyilvántartást.

(2)30 A NÉBIH feladatkörét érintően vezeti

a) a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységet végzők nyilvántartását,

b) a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységhez kapcsolódó nyomtatvány kiállító programok nyilvántartását,

c) az Evt. 111/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást,

d) a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységhez kapcsolódó nyomdai úton előállított nyomtatványok nyilvántartását,

e) a faanyag-kereskedelmi lánc tevékenységhez kapcsolódó adatszolgáltatások nyilvántartását,

f) a kitermelt faanyag mennyiségére, minőségére, fafajára, származási helyére vonatkozóan ügyféli elektronikus bejelentésen alapuló hatósági nyilvántartást.

(2a)31 A faanyag-kereskedelmi lánc ellenőrzési feladatok ellátása érdekében a NÉBIH részére folyamatos hozzáférés biztosításával leíró, származtatott és térképi adatokat kell átadni:

a) az Országos Erdőállomány Adattárból,

b) az erdőgazdálkodói nyilvántartásból,

c) az erdészeti szakirányítói névjegyzékből,

d) a szabadrendelkezésű erdők nyilvántartásából.

(3) A Pest Megyei Kormányhivatal jár el

a)32 az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 101. § b) pontja szerinti erdészeti hatóságként és

b) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20. § (7) bekezdése szerinti

erdészeti hatóságként.

(4) Az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal vezeti

a)33

b)34

c) az Evt. 72. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartást.

(5)35 Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatal

a) vezeti az Országos Erdőállomány Adattárat,

b) látja el az erdészeti igazgatási feladatokat.

(6) Az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal vezeti

a)36 az Evt. 72. § (4) bekezdés b) pontja szerinti, illetve

b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 20. § (1) bekezdése szerinti

számlát.

(7)37 A Magyar Természetjáró Szövetség vezeti az Evt. 93. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartást.

(8)38 A NFK jár el országos illetékességgel

a) az Evt. 33. § (1)–(6) bekezdése szerinti összevont körzeti erdőtervezési hatósági,

b) az a) pontban megjelölt eljárással egyesített

ba) az Evt. 6/A. § (1) bekezdése,

bb) az Evt. 13. § (6) bekezdése,

bc) az Evt. 23. § (2) bekezdése,

bd) az Evt. 23. § (6) bekezdés b)–d) pontja és

be) az Evt. 23/A. §-a

szerinti,

c) az Evt. 56. § (3) bekezdése szerinti Országos Erdőkár Nyilvántartás vezetési

eljárásokban.

(9)39 Az NFK jogosult az Országos Erdőállomány Adattárban, az Országos Erdőkár Nyilvántartásban, az Országos Erdőtűz Adattárban, az erdővédelmi és az erdőgazdálkodási bírságokról vezetett nyilvántartásban, az erdőgazdálkodói nyilvántartásban, a szakirányítói névjegyzékben, a föld alatti gomba gyűjtésre jogosult személyekről és a részükre kiadott tanúsítványokról és gyűjtési naplóról vezetett nyilvántartásban foglalt adatok kezelésére, adattovábbításra, és közreműködik az Evt. 38–39/B. §-a szerinti feladatok végrehajtásában.

(10)40 Az NFK az általa működtetett erdészeti hatósági nyilvántartási adatbázisból adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben egyedi megállapodás alapján

a) az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program adatfelvételeihez,

b) hatóság részére hatósági eljárások teljesítéséhez vagy

c) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátásához

az Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatok teljes tartalmára, illetve ezeket tartalmazó szemlemásolatokra kiterjedő adatleválogatást és adattovábbítást végez. Az adattovábbítás elektronikusan is végezhető. Több kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén az adatleválogatást és az adattovábbítást az NFK végzi.

(11)41 Az NFK feladatkörét érintően vezeti

a) az Országos Erdőállomány Adattárat,

b) az Evt. 98. § (1) bekezdése szerinti névjegyzéket,

c) az Evt. 111/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást és

d) az Evt. 17. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást.

5. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kijelölése

13. §42 A Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként

a) a minisztert,

b) az országos főállatorvost,

c) a NÉBIH-et,

d)43

e) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,

f)44 a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal),

g) a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal),

h) a jegyzőt,

i)45 a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,

j)46 a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt

jelöli ki.

14. § (1)47

(2)48

(3)49 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

(4)50 A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal illetékessége a megye egészére kiterjed. A Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége a fővárosra és Pest megyére terjed ki.

(5) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal illetékességi területét a 3. melléklet tartalmazza.

15. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 71. § (3) bekezdése alapján a miniszter a NÉBIH közreműködésével a megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt ad ki.

16. § (1) Az országos főállatorvos – a NÉBIH útján –

a) állatjárványügyi intézkedésként elrendeli megfigyelési körzet kialakítását, vakcinázást, gyógykezelést, vagy szolgáltató állatorvosok közcélú igénybevételét,

b) elrendeli a több megyére kiterjedő – az Éltv. szerinti – ellenőrzések és intézkedések végrehajtását,

c) elrendeli a NÉBIH-en belül az országos járványügyi központ felállítását, valamint az országos élelmiszerlánc-esemény kezelő központ felállítását, valamint

d) jogszabályban meghatározott járványügyi vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben utasítást adhat

da) a kormánytisztviselőknek a NÉBIH-től a megyei kormányhivatalokhoz, vagy a járási hivatalokhoz történő kirendelésére,

db) az eszközök NÉBIH-től a megyei kormányhivatalokhoz, illetve a járási hivatalokhoz történő átcsoportosítására,

e) jogszabályban meghatározott járványügyi vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben javaslatot tehet a megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottnak

ea) állami tisztviselőknek NÉBIH-hez történő, valamint megyei kormányhivatalok és járási hivatalok közötti kirendelésére,

eb) az eszközök NÉBIH-hez történő, valamint megyei kormányhivatalok és járási hivatalok közötti átcsoportosítására,

f)51 ellátja az Éltv. 29. § m) és n) pontjaiban foglalt feladatokat.

(2) A miniszternek az Éltv. 28. § a)–d) pontjában, 52. § (3) bekezdésében, valamint 71. § (1) bekezdésében leírt feladatait átruházott hatáskörben az országos főállatorvos gyakorolja.

(3) Az Éltv. 23. § (4) bekezdésében meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az országos főállatorvos.

17. § (1) A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. § t) pontjában,

b) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés m) pontjában és 37. § (1b) bekezdésében,

c) az Ávtv. 42/A. § (3) bekezdésében és 45/A. §-ában,

d)52 az Éltv. 5. § (6) bekezdésében, 15. § (5) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 17/A. § (3) bekezdésében, 17/B. § (4) bekezdésében, 18. § (5a) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 22. § (3) és (4) bekezdésében, 23. § (5) és (6) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés e) pontjában, 31. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés c), d), n)–r), t), u)–w) pontjában, 32. § (2) bekezdés d) pontjában, 32. § (3) és (5) bekezdésében, 33. § a) pontjában, 34. § (1) bekezdés g) és h) pontjában, 34. § (4) bekezdés a) és j) pontjában, 35. § (3) bekezdés b) pontjában, 35. § (4) bekezdés d)–f) pontjában, 35. § (5) és (6) bekezdésében, 35/A. §-ában, 37. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 37. § (3) bekezdés e), g) és i) pontjában, 38. § (1) bekezdés 9., 13–14. pontjában, az engedélyezett állatgyógyászati termékek vonatkozásában a 15. pontjában, 18., 20. és 23. pontjában, 26. pont c)–f) és h) alpontjában és 27. pontjában, 38. § (5)–(8) bekezdésében, 38/A. § (1), (3)–(11) bekezdésében, 38/B. §-ában, 38/D. § (1) bekezdésében, 38/G. § (1) bekezdésében, 40. § (1)–(3) bekezdésében, 41. §-ában, 47/B. § (1), (11) és (12) bekezdésében, 47/C. § (3) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés e) pontjában, 63/A. §-ában, 71. § (4), (5), (9) és (10) bekezdésében,

e) a Vámtv. 11. § (1) bekezdés e) pont ej) alpontjában

foglaltak tekintetében.

(2) A NÉBIH

a) ellátja a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 75. cikk (1) bekezdés szerinti hatáskörrel rendelkező hatósági és (2) bekezdés szerinti nemzeti koordináló hatósági feladatokat,

b)53 koordinálja az engedélyköteles növényvédő szerek és termésnövelő anyagok hivatalos vizsgálataiban közreműködő, növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal tevékenységét, amelynek keretében előkészíti az engedélyezési vizsgálatokat, nyilvántartja és ellenőrzi a kísérleteket,

c) ellátja a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben az illetékes hatóság számára megállapított feladatokat.

18. § (1) Az Éltv.

a)54 4. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 28. § l) pontjában, 29. § c) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 33. § d) pontjában, 35. § (2) bekezdésében, 38/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 38/C. § (1) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 44. § (1)–(6), és (8)–(9) bekezdésében, 53/B. §-ában, 56. §-ában, 57. §-ában, 59. § (6) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, 64. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

b)55 a közcélú igénybevétel kivételével a 34. § (3) bekezdés a) pontjában, 34. § (4) bekezdés k) pontjában, 35. § (3) bekezdés a) és c)–f) pontjában, 53. § (3) és (4) bekezdésében, 58. §-ában, 61. §-ában, 72. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

c)56 60. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

d)57 23/A. §-ában, 27. § (5) bekezdésében az elismert tanúsító szervezet hiányában a tanúsítvány kiadása, 38. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

e)58 62. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(2) Az Éltv.

a)59 32. § (1) bekezdés h) pontjában az ökológiai gazdálkodás és integrált gazdálkodás, valamint az ahhoz kapcsolódó élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

b)60 32. § (1) bekezdés h) pontjában a géntechnológiával módosított szervezetekkel, szaporítóanyagokkal, élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos feladatok tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és járási hivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

c)61 26. § (1) bekezdés e) pontjában, 32. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 34. § (4) bekezdés h) pontjában az irányítás tekintetében, 38. § (1) bekezdés 1., 3–7., 10., 12., 16. és 26. pont a) és b) alpontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

d)62 32. § (1) bekezdés a), b), e)–g), i)–m), s) pontjában, 38. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(3)63 Az Éltv. 8. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés g) pontjában, 19. § (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. § c) pontjában, 34. § (2) bekezdés b)–l) pontjában, (3) bekezdés b)–c) pontjában, (4) bekezdés b), f)–g) pontjában, az ellenőrzés tekintetében h) pontjában, valamint i) pontjában, 35. § (4) bekezdés a) pontjában a harmadik országba exportáló élelmiszer-előállító létesítmények tekintetében, 35. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 36. § (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés 11. és 24. pontjában, 51. § (3) bekezdés a)–d), h)–k) és m)–p) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(3a)64 Az Éltv. 17. § (8) bekezdésében, 17/B. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 27. § (5a) bekezdésében, 32. § (4) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a)–d), f) és j) pontjában, 38. § (1) bekezdés 8., 21., 22. és 25. pontjában, 48. §-ában, 49. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(3a)65 Az Éltv. 17. § (8) bekezdésében, 17/B. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 27. § (5a) bekezdésében, 32. § (4) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a)–d), f) és j) pontjában, 38. § (1) bekezdés 8., 21., 22. és 25. pontjában, 48. §-ában, 49. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(4) A NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és járási hivatal

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 48. §-ában, valamint 74. § (1) és (4) bekezdésében,

b) a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOK tv.) 15. § (2) bekezdés a) pontjában és 43. § (3) bekezdésében

meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(5)66 Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletben, valamint az annak végrehajtására kiadott bizottsági rendeletekben az illetékes hatóság számára megállapított feladatokat, valamint az Éltv. 38. § (1) bekezdés 26. pont g) alpontja szerinti feladatot a NÉBIH és a Pest Megyei Kormányhivatal látja el.

(6)67 Az állami védekezés elrendelésére a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a NÉBIH előzetes tájékoztatásával jogosult.

(7)68 Az Éltv.

a) 34. § (3) bekezdés a) pontjában a közcélú igénybevétel,

b)69 51. § (3) bekezdés e)–g), l) és q)–u) pontjában foglaltak

tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a NÉBIH a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(8)70 A Kormány a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény szerinti borászati termékek vonatkozásában az Éltv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a NÉBIH-et és a borászati hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(9)71 A Kormány a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti szeszes italok vonatkozásában az Éltv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a NÉBIH-et és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(10)72 A Kormány az egyéb alkoholos italok vonatkozásában az Éltv. 35. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként, mint alkoholos italokat ellenőrző hatóságként a NÉBIH-et és a megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(11)73

19. §74 Az Éltv. 8/A. § (3) bekezdésében, 8/B. § (1) és (3) bekezdésében, 33. § e) pontjában, 34. § (1) bekezdés f) pontjában, 38. § (1) bekezdés 15. pontjában az engedélyezett mikrochipek tekintetében, valamint a 38. § (1) bekezdés 19. pontjában az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

20. § (1) A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

a) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 35. § (2) bekezdésében és 91. §-ában foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

b)75 a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény 2. § (3) bekezdés c) pontjában és 19. § (9) bekezdésében foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

c)76 az Éltv. 23. § (1) bekezdésében, az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság engedélyezése és nyilvántartásba vétele, valamint az állatmenhely, állatpanzió, az állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, hulladékként történő ártalmatlanítását végző vállalkozás bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétele kivételével a 34. § (1) bekezdés d) pontjában, 34. § (2) bekezdés a) pontjában, a 35. § (1) bekezdésében, 36. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 36. § (2) bekezdésében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

d) a MÁOK tv. 4. § (6) bekezdés i) pontjában, 4. § (7) bekezdésében és 47. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

e)77 az Éltv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdés h) pontjában, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,

e)78 az Éltv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdés h) pontjában, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

f)79 az Éltv. 33. § b) pont ba) és bc)–be) alpontjaiban foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

f)80 az Éltv. 33. § b) pont ba) és bc)–be) alpontjaiban foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal.

(2)81 A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal hivatalos vizsgálóhelyként a NÉBIH felkérésére közreműködik az Éltv. Mellékletének 24. pontja szerinti engedélyköteles termékek vizsgálatainak elvégzésében.

(3) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal ellátja a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 13-i 616/2009/EK bizottsági rendelet végrehajtása során a tagállami feladatokat.

(4)82 Az Éltv. 33. § b) pont bb) alpontja tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

21. § A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

a) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 19. § (4) bekezdésében és 47. § (4) bekezdésében,

b) a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 319. § (3) bekezdésében,

c) a Fétv. 6. § (2) bekezdésében

foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal.

22. § (1) Az Éltv. 55. §-ában meghatározott kártalanításról

a) ötmillió forint összeghatárig az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal,

b) ötmillió forintot meghaladóan az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

dönt.

(2) Az Éltv. 32. § (3) bekezdése alapján az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, azok adatait a NÉBIH részére – értékelés és közzététel céljából – megküldi.

23. § (1)83 Az Éltv.15. § (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés e) és f), h) és i) pontjában, 18. § (5) bekezdésében, 20. § (3a) bekezdésében, 23. § (2) és (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság engedélyezése és nyilvántartásba vétele, valamint az állatmenhely, állatpanzió és az állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, hulladékként történő ártalmatlanítását végző vállalkozás bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétele tekintetében d) pontjában, valamint e), i)–j) pontjában, (4) bekezdés c)–e) pontjában, a 35. § (1) bekezdésében, 35. § (4) bekezdés a) pontjában a harmadik országba exportáló élelmiszer-előállító létesítmények kivételével, 36. § (1) bekezdés c) pontjában, 53. § (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatala a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(2)84 Az állati eredetű melléktermékekből készített komposztok mezőgazdasági területen történő felhasználásának hatósági engedélyezési eljárása tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el.

(3)85 A szomszédos ország területén működő magyar növény-egészségügyi határkirendeltség a működtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal székhelye szerinti, annak szervezeti egységét képező belföldi munkahelynek minősül.

24. § Az Éltv. 38. § (1) bekezdés q) pontja szerinti nyilvántartást a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete vezeti.

25. § Élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a jegyző jár el az Éltv.

a) 18. § (6) bekezdésében foglaltak,

b) 50. § (1) és (4) bekezdése alapján belterületen, a növényvédelmi tevékenység keretében, a károsítók elleni védekezési kötelezettség betartásának ellenőrzése, illetve a közérdekű védekezés elrendelése

tekintetében.

26. § Élelmiszerlánc-felügyeleti szervként

a)86 a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 64/A. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal és megyei kormányhivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

b) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 45. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és az élelmiszerlánc-felügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

jár el.

26/A. §87 (1) Az Éltv. 38/A. § (12) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyei kormányhivatal; az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a NÉBIH.

(2) Az Éltv. 38/A. § (13) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, a Pest Megyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyei kormányhivatal, azzal, hogy a gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz való hozzáférés a FELIR-en keresztül biztosított.

6. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv kijelölése

27. § (1)88 A Kormány a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladat- és hatáskörének gyakorlására a földügyért felelős minisztert, a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, valamint a Nemzeti Földügyi Központot jelöli ki. A (2) bekezdésben és a 38. §-ban meghatározott hatósági hatásköröket a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, a (3) bekezdésben meghatározott hatósági hatáskört a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a (4) bekezdésben meghatározott hatásköröket a Nemzeti Földügyi Központ gyakorolja.

(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos illetékességgel

a) eljár a jogszabályokban meghatározott vagy delegált országos adatbázisok kezelése, üzemeltetése, változásvezetése és az azokból történő adatszolgáltatás során,

b) működteti a nemzeti téradat-infrastruktúra rendszert,

c) üzemelteti a kozmikus geodéziai obszervatóriumot,

d) eljár a földügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása, szakmai információs rendszerek, adattárak fejlesztése, üzemeltetése, más számítógépes rendszerekkel a kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosítása során,

e) eljár a földmérési, térképészeti és távérzékelési tudományos kutatás végzése és országos összhangjának megvalósítása során,

f) ellátja az ország teljes területére vonatkozó állami földmérési alaptérképek eladási példányainak őrzését, valamint az állami topográfiai térképek eredeti és eladási példányainak őrzését, kezelését, szolgáltatását, illetve értékesítését,

g) fenntartja, fejleszti és szolgáltatja az ország területére a domborzatmodellt, a felületmodellt, és geoportált üzemeltet,

h) vezeti a közigazgatási és fekvéshatárok adatbázisának központi nyilvántartását és abból adatot szolgáltat,

i) ellátja az állami alapmunkákkal összefüggő, a feladatkörébe utalt megrendeléssel és szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat,

j) végzi az állami térképi adatbázisok készítésével kapcsolatos – feladatkörébe utalt – légifényképezésre és az űrfelvételek beszerzésére vonatkozó koordinációs, megrendelői, előfeldolgozási feladatokat,

k) ellátja az ingatlan-nyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartási térképkezelő, valamint a földműves- és földhasználati nyilvántartás számítógépes rendszerének fejlesztését,

l) kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat végez, ezen belül különösen a szakmai információs rendszerek fejlesztését, irányítását, rendszerfelügyeletét, valamint a földügyi igazgatást érintő földmérési, térképészeti, távérzékelési és térinformatikai tudományos kutatások végzését, országos összhangjának megvalósítását látja el,

m)89 közreműködik a Nemzeti Földügyi Központ (4) bekezdés szerinti feladatainak ellátásában,

n)90

o)91

p) ellátja a nemzetközi kötelezettségből származó feladatokat,

q) ellátja a nemzeti téradat-infrastruktúra alapjainak létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat,

r) ellátja az állami alapadatok adatbázisainak hálózati szolgáltatón keresztül történő egyedi szerződést követő hozzáférések biztosítását,

s) ellátja az állami földmérési és ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisok üzemeltetésével kapcsolatos minőségbiztosítási feladatokat,

t) tevékenységi körébe tartozó szakértői véleményt készít,

u) ellátja a szakirányú konferenciák, valamint a szakirányú továbbképzés akkreditálását,

v)92 kiállítja a földmérő igazolványokat és vezeti az ahhoz kapcsolódó nyilvántartást,

w) jogszabályban foglaltaknak megfelelően ellátja az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos feladatokat,

x) fenntartja és működteti az országos földügyi és távérzékelési levéltárat.

(3)93 A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos illetékességgel kiállítja a földminősítő igazolványokat és vezeti az ahhoz kapcsolódó nyilvántartást.

(4)94 A Nemzeti Földügyi Központ – a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével – országos illetékességgel

a) ellátja az agrár-szakigazgatás területalapú támogatásainak megvalósítását célzó hazai és európai uniós, a kifizető ügynökség által átruházott feladatok végrehajtását,

b) eljár a parlagfűvel szennyezett területekkel kapcsolatos adatbázisok kezelésével, változásvezetésével és adatszolgáltatási feladatokkal kapcsolatban,

c) ellátja a szőlőültetvények azonosítását, az ágazati támogatások kifizetése, valamint a bor eredetvédelme térképi ellenőrzésének alapját szolgáló rendszer adatbázisainak előállítását, változásvezetését és a közzétételével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.

7. A géntechnológiai hatóság kijelölése

28. § (1)95 A Kormány a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) szerinti

a) környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóságként,

b) termesztési hatóságként, valamint

c) nyilvántartó szervként

a minisztert jelöli ki.

(2) A Kormány a Gtv. szerinti ellenőrzésére jogosult hatóságként

a) a NÉBIH-et és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki

aa) a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerű felhasználása,

ab) a géntechnológiai módosítást végző létesítmény létrehozása,

ac) az állategészségügy és az egyéb ipari célú géntechnológiai tevékenység területén a géntechnológiával módosított szervezetek nem forgalomba hozatali célú kibocsátása

tekintetében,

b) az élelmiszeripar és a takarmányozás területén a géntechnológiával módosított szervezetek nem forgalomba hozatali célú kibocsátása tekintetében a NÉBIH-et és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt és a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalát jelöli ki,

c)96 a növény- és talajvédelem szakterületén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki,

d) a növénytermesztés és állattenyésztés területén a géntechnológiával módosított szervezetek nem forgalomba hozatali célú kibocsátása tekintetében a NÉBIH-et jelöli ki,

e)97 a géntechnológiával módosított szervezeteknek és az azokból előállított termékeknek az Európai Gazdasági Térség tagországain kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) történő behozatalának, harmadik országba történő kivitelének, valamint az Európai Gazdasági Térség tagországai közötti szállításának ellenőrzése tekintetében a NÉBIH-et és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt és járási hivatalt, valamint növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki,

f) az élelmiszerek tekintetében a NÉBIH-et és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt jelöli ki,

g)98 a forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított szervezetek forgalmazásának ellenőrzése tekintetében a NÉBIH-et és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki.

8. A halgazdálkodási hatóság kijelölése

29. § A Kormány halgazdálkodási hatóságként

a) a minisztert,

b) a NÉBIH-et,

c) a Pest Megyei Kormányhivatalt és

d)99 a megyei kormányhivatalt

jelöli ki.

30. § (1)100 Halgazdálkodási hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a halgazdálkodási vízterület medrének fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi halgazdálkodási hatóság) jár el – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a megyére kiterjedő illetékességi területen.

(2)101 A Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége területi halgazdálkodási hatóságként a fővárosra és Pest megye területére terjed ki.

(3) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 67. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a jogsértő személy lakóhelye szerint illetékes területi halgazdálkodási hatóság jár el.

(4) Ha a halgazdálkodási vízterület két vagy több területi halgazdálkodási hatóság illetékességi területén helyezkedik el,

a) állóvíz esetén – a c) és d) pontban foglalt kivétellel – az a területi halgazdálkodási hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a halgazdálkodási vízterület nagyobb hányada található;

b) folyóvíz esetén – a c) és d) pontban, valamint az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a területi halgazdálkodási hatóság illetékessége a megyehatáron belüli folyószakaszokra, part-, illetve mederrészekre terjed ki;

c) nagyvízi mederben elhelyezkedő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek nyilvántartásában az a területi halgazdálkodási hatóság jár el, amelynek illetékességi területét a főmeder érinti;

d) két vagy több területi halgazdálkodási hatóság illetékességi területén elhelyezkedő nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nyilvántartása esetén az érintett területi halgazdálkodási hatóságok megállapodással a Hhvtv. 34. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az a)–c) pontban foglaltaktól eltérhetnek.

(5) Ha a folyóvíz medre hosszanti, illetve keresztirányban több területi halgazdálkodási hatóság illetékességi területét is érinti, – a (4) bekezdés c) és d) pontjában foglalt kivétellel – az a területi halgazdálkodási hatóság jár el, amelynek az illetékességi területe szerinti megyénél a Hhvtv. hatálybalépését megelőzően a vízterület a halászati vízterületek nyilvántartásában szerepelt.

(6) A Hhvtv. 67. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a vízilétesítmény elhelyezkedése szerint illetékes területi halgazdálkodási hatóság jár el.

(7)102 A területi halgazdálkodási hatóság felügyeleti szerveként a miniszter jár el.

31. §103 A Hhvtv. 16. § (6) bekezdésében, 23/A. §-ában, 29. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 46. § (7), (7a), (7d) bekezdésében, valamint a 74. § (4a) bekezdésében meghatározott halgazdálkodási hatóság a miniszter.

32. § (1)104 A Hhvtv. 20. § (1a) bekezdésében, 42. § (1), (4), (7) és (7a) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében, valamint – az állami halőr tekintetében – a Hhvtv. 56. § (2), (4), (5) és (9) bekezdésében foglalt hatáskört a NÉBIH gyakorolja.

(1a)105 A Hhvtv. 52. § (1) bekezdés végrehajtásához szükséges informatikai programot üzemeltető halgazdálkodási hatóság a NÉBIH.

(2) A turista állami horgászjegy, valamint a hozzá tartozó fogási napló kiadásával kapcsolatos feladatokat a NÉBIH országos illetékességgel látja el.

(3) A NÉBIH ellátja a Tanács 2008. szeptember 29-i, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1005/2008/EK rendelete 16–18. cikkében, valamint 21. cikkében meghatározott tagállami illetékes hatósági feladatokat.

(4)106 Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CXX. törvény) 9. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott halgazdálkodási hatóság a NÉBIH.

(5)107 A NÉBIH jogosult a Hhvtv. 45. § (1) bekezdése, 53. § (3) bekezdése, 56. § (13) bekezdése, 61. § (6) bekezdése szerinti ellenőrzések lefolytatására, továbbá megilletik a Hhvtv. 43. § (2) és (3) bekezdésében, 44. § (6) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében, 52. § (2) és (3) bekezdésében, 56. § (8) bekezdésében, 58. § (3) és (4) bekezdésében, 61. § (2) bekezdés a)–j) és l)–o) pontjában, 61. § (4) bekezdésében, 62/B. § (1) és (2) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 65. §-ában, 65/A. §-ában, 66. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 67. § (1), (2), és (4)–(6) bekezdésekben, 69/A. §-ában, és 70. §-ában foglalt jogosítványok. Ez a rendelkezés nem érinti a területi halgazdálkodási hatóság, illetve a Pest Megyei Kormányhivatal ellenőrzési és intézkedési jogosultságát.

33. § A Hhvtv.

a) 54. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a miniszter, a NÉBIH, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal,

b)108 56. § (13) bekezdése, 63. § (4) bekezdése, 63/A. §-a és 74. § (7) bekezdése szerinti esetben a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a NÉBIH.

34. § (1) Országos illetékességű halgazdálkodási hatóságként – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyben – a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

(2) A Pest Megyei Kormányhivatal jár el a Hhvtv.

a) 13. § (2) bekezdésében,

b) 19. § (2) bekezdésében,

c) 14. § (2) és (4) bekezdésében,

d) 61. § (2) bekezdés k) pontjában

meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben.

(3)109 A Hhvtv. 10. § (1) és (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében és 15. §-ában foglalt eljárások tekintetében a Kormány halgazdálkodási hatóságként Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki, ha az eljárás két vagy több megyét érint.

35. §110 Az állami halászati engedély, a halász fogási napló és a fogási tanúsítvány nyomtatványtömbök kiadásával kapcsolatos feladatokat a területi halgazdálkodási hatóság látja el.

9. Az ingatlanügyi hatóság kijelölése

36. § A Kormány ingatlanügyi hatóságként

a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet,

b)111 a földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt

c)112

jelöli ki.

37. § (1)113 Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jár el ingatlanügyi hatóságként.

(2)114

(2a)115 A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, valamint az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránti megkeresésnek az illetékes elsőfokú ingatlanügyi hatóságok részére történő továbbítására a törvényszék székhelye szerint illetékes elsőfokú ingatlanügyi hatóságot jelöli ki.

(3)116

(4)117 Ha a különböző becslőjárásba vagy osztályozási vidékbe tartozó települések határa területrész átadása-átvétele következtében megváltozik, és a változás több megye területét érinti, a földminősítési eljárást a legnagyobb területtel érintett fővárosi és megyei kormányhivatal folytatja le.

(5) A több megye területére kiterjedő becslőjárás, illetve osztályozási vidék esetén a járási mintaterek felülvizsgálatával, újak kijelölésével kapcsolatos feladatokat – az érintett megyei kormányhivatalok javaslatainak figyelembevételével – a legnagyobb területtel érintett megyei (fővárosi) kormányhivatal látja el.

38. § (1) Ingatlanügyi hatóságként országos illetékességgel a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladata

1. az ingatlan-, a földműves, valamint földhasználati nyilvántartás országos központi adatbázisának üzemeltetése, valamint az abból történő adatleválogatás és adattovábbítás,

2. a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése,

3.118 a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti hozzáférési jogosultság megadása, visszavonása vagy felfüggesztése tárgyában történő határozat meghozatala, valamint a hozzáférés biztosítása,

4. a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybevevők adatlekérdezései jogszerűségének és a biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

5. tulajdoni lap elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolatának fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel történő ellátása,

6. az új állami alapadatok alapadatbázisainak állami átvétele,

7. az állami alapadatok tárolása, kezelése és szolgáltatása, valamint az adatbázisok kezelése és üzemeltetése,

8. az állami alapadatok és adatbázisok elektronikus (hálózaton keresztüli) szolgáltatása,

9. a Magyarország területére vonatkozó űrtávérzékelt adatok beszerzése, kezelése és szolgáltatása,

10. az államhatár földmérési jelei (határjelei), valamint az aktív GNSS hálózat vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlása,

11. az államhatár határjeleinek és határpontjainak EOV rendszerbeli koordinátáinak meghatározása,

12. a részben vagy egészben közpénzek felhasználásával készített, az állami topográfiai térképi adatbázis és az állami távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatok kezelése és szolgáltatása,

13. az országos térképtár létesítése és működtetése,

14. az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus formában szolgáltatott hitelesített másolat fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel történő ellátása,

15. az alapponthálózati pontok áthelyezésével, megszüntetésével, pótlásával kapcsolatos feladatok elvégzése,

16. a kormányhivatal alappont helyszínelésének ellenőrzése,

17. az állami alapadatok jogszerű felhasználásának ellenőrzése és bírság kiszabása a hatáskörébe utalt esetekben,

18. a részben vagy egészben közpénzek felhasználásával készített állami alapadatok adatbázisát érintő adatok átadásának elmulasztásáért kiszabandó bírságok kiszabása,

19. a hatáskörébe utalt földmérési és térképészeti szakfelügyeleti tevékenység,

20.119 az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti, a magyarországi ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása,

21.120 a föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló kormányrendeletben szabályozott biztonsági okmány beszerzése, az ingatlanügyi hatóságok részére történő elosztása, szállítása,

22.121 a papíralapú hiteles tulajdonilap-másolat kiállításához szükséges biztonsági elemek beszerzése, az ingatlanügyi hatóságok részére történő elosztása, szállítása.

(2)122 A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 34. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében ingatlanügyi hatóság a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal.

39. § (1)123 A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait szerződés alapján igénybevevőknek az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti ellenőrzésére, továbbá a hozzáférési jogosultság visszavonására vagy felfüggesztésére irányuló javaslat megtételére jogosult ingatlanügyi hatóság – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az igénybevevő székhelye, illetve ha a szolgáltatások igénybevétele attól eltérő telephelyen történik, a telephelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv évente egyszer rendszeresen, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresésére eseti tájékoztatást ad a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait szerződés alapján igénybevevőkről.

(2) Az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatósági jogkörben végzett földmérési és térképészeti feladatai:

a) az alapponthálózati pontok vonatkozásában:

aa) ellátja az adatbázisából történő adatszolgáltatást,

ab) gyakorolja az alapponthálózati pontok felett a tulajdonosi jogokat,

ac) intézkedik a pusztult alapponthálózati pont pótlásával kapcsolatos eljárás megindítása iránt,

ad) intézkedik a pusztult pontok esetében a pótlásra kötelezett felé a költségek megfizetéséről,

ae) intézkedik szükség esetén a szabálysértési eljárás megindításáról,

af) intézkedik a rongált alapponthálózati pontok helyreállításával kapcsolatos eljárás megindításáról,

ag) intézkedik az új alapponthálózati pont elhelyezése esetén a kártalanítás megállapításáról,

ah) ellátja az állandó földmérési jelek helyszínelését, karbantartását,

ai) gyakorolja az állandó földmérési jelek által elfoglalt területre vonatkozó közérdekű használati jogot, valamint eljár az azzal kapcsolatos ügyekben;

b) ellátja az állami földmérési térképi adatbázisból, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból történő adatszolgáltatást;

c) ellátja a földmérési és térképészeti szakfelügyeletet;

d) ellátja az állami alapmunkákkal kapcsolatban a kormányhivatalra háruló hatósági feladatokat;

e) ellátja a közigazgatási és fekvéshatárok központi nyilvántartásával kapcsolatos, rá háruló feladatokat;

f) vezeti a jogszabályokban meghatározott nyilvántartásokat;

g) megindítja a bírságolási eljárást az állami alapadat-adatbázisokat jogosulatlanul felhasználóval, valamint a jogosulatlan földmérési munkavégzővel szemben;

h)124

i) létesíti és működteti az illetékességi területére vonatkozó adat- és térképtárat;

j) negyedévente adatot szolgáltat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére a közigazgatási és fekvéshatárok adatbázisához;

k) a földmérési engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a tevékenységre jogosultnál lefolytatott hatósági ellenőrzés;

l)125 ellátja az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelését, a változások folyamatos vezetését,

m)126 eljár a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatos ügyekben,

n)127 ellátja az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező vázrajzok és vázlatok vizsgálatát és záradékolását,

o)128 lefolytatja a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárást,

p)129 elvégzi az állami alapadatok adatbázisaiban bekövetkezett, hivatalból észlelt változásokkal kapcsolatos munkákat,

q)130 elvégzi az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állami alapadat tartalmának időszakos helyszíni ellenőrzését.

40. §131

41. § A földügyi igazgatás szervei a rendelkezésükre álló adat- és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységükön felül, egyéb – a fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában foglalt – szolgáltatási tevékenységet is végezhetnek, ha az a jogszabályban előírt feladataik ellátását nem veszélyezteti.

10. A mezőgazdasági igazgatási szerv kijelölése

42. § (1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a NÉBIH-et jelöli ki

a) a mezőgazdasági élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvényben,

b) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben,

c) az Mkk tv.-ben,

d) a 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés g) pontjában,

e)132 a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Mgtpt.) 20. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § (1), (2) és (5) bekezdésében

foglaltak tekintetében.

(2)133 A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az Szja tv. 81/C. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH-et jelöli ki.

(2a)134 A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az Mgtpt. 7. § (3) bekezdésében, 7/A. § (5) bekezdésében, valamint 8. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH-et és a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki azzal, hogy az Mgtpt. 7/A. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a feldolgozó mezőgazdasági üzemközpontja szerint illetékes földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el.

(3) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/C. § (3) bekezdése tekintetében a földművelésügyi igazgatási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(4)135 A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki

a) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 25/A. §-ában,

b) a 9/C. § (3) bekezdése kivételével az Fkbt.-ben,

c) a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 64. §-ában,

d) a hegyközségi törvény 34. § (4) bekezdésében, 51. § (2) és (3) bekezdésében, 52. §-ában és 59. §-ában,

e) a Bit. 138. § (1) bekezdés t) pontjában és 145. § (1) bekezdés h) pontjában,

f)136 a Földforgalmi tv. 35. § (1) bekezdésében, (4) bekezdésében és (5) bekezdés második mondatában

foglaltak tekintetében.

(5)137

(6) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a Tfvt. 5. § (6) bekezdése és a 61. § (1) bekezdése tekintetében a Magyar Államkincstárt jelöli ki.

43. § (1)138 A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földműves nyilvántartás vezetésére a földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2)139 A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a Földforgalmi tv. szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a Földforgalmi tv.-ben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, továbbá az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazására, valamint a Fétv.-ben meghatározott, a biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek ellenőrzésére.

(3)140 A Kormány a föld fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásra, valamint a szerzési feltételek és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására.

(4)141 Ha több kormányhivatal illetékességi területén fekvő földre adásvételi szerződés vagy csereszerződés alapján kérik a tulajdonjog megszerzésének hatósági jóváhagyását, valamint a szerzési képesség és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására hatósági bizonyítvány kiállítását, az eljárás lefolytatására az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották. Ha az eredeti okiratokat több kormányhivatalhoz is benyújtották, az a kormányhivatal jár el, amelyhez először benyújtották azokat. Egyidejű benyújtás esetén az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez nagyobb számú érintett föld tartozik, azonos számú föld esetén az a kormányhivatal jár el, amelynek az illetékességi területéhez tartozó érintett földek összterülete nagyobb.

(5)142 A Kormány a föld fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására irányuló eljárások lefolytatására, továbbá a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására.

(6)143 Ha több kormányhivatal illetékességi területén fekvő földre kérik a földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyását, továbbá a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását, az eljárás lefolytatására az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották. Ha az eredeti okiratokat több kormányhivatalhoz is benyújtották, az a kormányhivatal jár el, amelyhez először benyújtották azokat. Egyidejű benyújtás esetén az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez nagyobb számú érintett föld tartozik, azonos számú föld esetén az a kormányhivatal jár el, amelynek az illetékességi területéhez tartozó érintett földek összterülete nagyobb.

44. § (1) A NÉBIH ellátja a 2004. május 1-je előtt meghirdetett, nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt

a) a fiatal gazdálkodók támogatási programja,

b) a kedvezőtlen besorolású térségekben gazdálkodó mezőgazdasági termelők éven túli hitelterheinek mérsékléséről szóló program, valamint

c) a gazdahitel program

szerinti támogatások felhasználásával összefüggő jogszabályban előírt egyes feladatokat.

(2) Az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdésében, valamint 11. §-ában a miniszter hatáskörébe utalt ügyek döntés-előkészítését a NÉBIH végzi.

(3)144 A földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal ellátja az 1993. január 1-jétől 2004. május 1-jéig terjedő időszakban kihirdetett jogszabályok – így különösen a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól szóló 6/1993. (I. 30.) FM rendelet módosításáról szóló 19/1994. (IV. 22.) FM rendelet, a Mezőgazdasági és Erdészeti Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/1995. (IV. 28.) FM rendelet, a földművelésügyi alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet, egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatási rendjéről szóló 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/1997. (I. 18.) FM rendelet, az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról szóló 109/1997. (XII. 30.) FM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet, a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági célok 2001. évi költségvetési támogatásáról szóló 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet, az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet, az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet, az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 290/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet, az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet – tekintetében a nemzeti költségvetési előirányzat terhére odaítélt, a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházási támogatások felhasználásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Államkincstár közreműködésével.

(4)145 A birtokösszevonási célú termőföldvásárlás nemzeti hatáskörben nyújtott támogatása, továbbá a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel- és lízingdíj-támogatás tekintetében – földművelésügyi igazgatási jogkörben – a megyei kormányhivatal jár el.

11. A növénytermesztési hatóság kijelölése

45. § A Kormány növénytermesztési hatóságként

a) a minisztert,

b) a NÉBIH-et,

c)146

d)147 növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt

jelöli ki.

46. § (1)148

(2)149 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok a 4. mellékletben foglaltak szerint több megyére kiterjedő illetékességgel járnak el.

47. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: vetőmagtörvény)

a) 7. § (1) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében az új fajtafenntartó bejelentésének vonatkozásában, 18/B. § (1) bekezdésében, 18/C. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés d) és f) pontjában, h) pont ha) és hb) alpontjában foglaltak tekintetében a miniszter,

b) 10. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok tekintetében a miniszter,

c) 23. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter és a NÉBIH,

d)150 7. § (5) bekezdésében, 8. §-ában, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdés a) pontjában, 12. §-ában, 14. § (1) bekezdésében, a közzététel vonatkozásában a (3) bekezdésében foglaltak, 15. § (8) bekezdésében a nyilvántartás vonatkozásában, 15. § (10) és (11) bekezdésében, 19. § (1) és (3) bekezdésében, 21/A. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a), c), e) pontjában, h) pont he) alpontjában, j) pont ja) alpontjában, (5) bekezdésében, 24. § b) pontjában, 26. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH,

e)151

f)152 20. § (1) és (3)–(6) bekezdésében, 21/A. § (3) és (4) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés g) pontjában, h) pont hc) alpontjában, i) pontjában, j) pont jb) és jc) alpontjában, k) pontjában, 26. § (2) bekezdés c) pontjában, 27. §-ában, 28. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH és a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

g)153 15. § (1a), (2), (7)–(9) bekezdésében, 18/C. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés h) pont hd), hf) és hg) alpontjában, j) pont jd) alpontjában foglaltak tekintetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal

a kijelölt növénytermesztési hatóság.

(2) A NÉBIH a vetőmagtörvény szerinti feladatok ellátása érdekében fajtakísérleti állomásokat és fajtakitermesztő állomást működtet.

(3) A vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok, valamint azok termesztésbe bocsátása esetén az érintett növényi kultúra géntechnológiai eredetének vizsgálata, hatósági ellenőrzése tekintetében a NÉBIH és a NÉBIH irányítása mellett közreműködőként a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatal jár el.

48. § Növénytermesztési hatóság

a)154 a Tfvt.

aa) 60. § (1) bekezdésében,

ab) 64/A. § (1), (4) és (5) bekezdésében

foglaltak tekintetében a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

b) a bortörvény

ba) 2. § 8. pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH,

bb)155 8. § (1) bekezdésében, 43/B. §-ában, 43/C. §-ában, 43/D. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak tekintetében a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

c)156 a hegyközségi törvény 40. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltak tekintetében a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

d)157 a Fétv. 7. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a föld fekvése szerint illetékes növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

e) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH.

11/A.158 A fajtavizsgálatot végző szerv kijelölése

48/A. § A Kormány a vetőmagtörvény 8. §-ában, 9. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés k) pontjában és 26. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében fajtavizsgálatot végző szervként a NÉBIH-et jelöli ki.

11/B.159 Az állami elismerési nyilvántartást vezető szerv kijelölése

48/B. § A Kormány a vetőmagtörvény 9. § (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében, 15. § (8) és (11) bekezdésében, 16. § (4) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, és 23. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állami elismerési nyilvántartást vezető szervként a NÉBIH-et jelöli ki.

11/C.160 A minősítést végző szerv kijelölése

48/C. § A Kormány a vetőmagtörvény 15. § (9) bekezdésében és 19. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében minősítést végző szervként a NÉBIH-et jelöli ki.

12. Az őstermelői nyilvántartást vezető szerv kijelölése

49. § A Kormány az Szja tv. 81/A. § (1), (4), (5) és (7) bekezdése szerinti őstermelői nyilvántartást vezető szervként a NÉBIH-et jelöli ki.

13. A pálinkaellenőrző hatóság kijelölése

50. § (1)161 A Kormány a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 8. §-ában, 11. § (1) bekezdés d) pontjában, 11. § (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglaltak tekintetében pálinkaellenőrző hatóságként a NÉBIH-et és a megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2)162

14. A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság kijelölése

51. § A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként

a) a NÉBIH-et jelöli ki

aa) az állattenyésztési törvényben szabályozott inszeminátor és embrióátültető szolgáltatási tevékenység,

ab) ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az Éltv. hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység,

ac) a Tfvt. 51/A. §-a szerinti szakértői tevékenység,

ad) a vágóállatok vágás utáni minősítése szolgáltatási tevékenység,

ae) a Vtv.-ben szabályozott hivatásos vadász tevékenysége,

b)163 a növénytermesztési hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki a vetőmagtörvényben szabályozott, a szőlő-, gyümölcs-, dísznövény-, zöldségpalánta-, erdészeti és fás szárú energetikai szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala szolgáltatási tevékenység,

c) az állatotthon helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalt jelöli ki az állatotthon létesítése és üzemeltetése

tekintetében.

15. A talajvédelmi hatóság kijelölése

52. § (1)164 A Kormány a Tfvt. szerinti talajvédelmi hatóságként – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal) jelöli ki.

(2) A Kormány a Tfvt. 32. § (3) bekezdésében foglaltak, valamint a Tfvt. 33. § (1) bekezdése szerinti Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer működtetése tekintetében talajvédelmi hatóságként a NÉBIH-et jelöli ki.

(3) A Kormány talajvédelmi hatóságként

a)165 a Kvt. 64/A. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH-et, valamint a talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,

b)166 az Atv. 45. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt

jelöli ki.

(4)167

16. A telekalakítási hatóság kijelölése

53. § (1)168 A Kormány – a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben foglaltak tekintetében telekalakítási hatóságként az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány telekalakítási hatóságként az összevont telepítési eljárást lefolytató építésügyi hatóságot jelöli ki, ha az összevont telepítési eljárásban telekalakítási eljárás is lefolytatásra kerül.

17. A telepítési hatóság kijelölése

54. §169 A Kormány telepítési hatóságként a Tfvt. 59. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 60. §-ában, 62. §-ában, 63. § (2) és (3) bekezdésében, 64. § (1)–(3) bekezdésében és 64/A. § (1), (4) és (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki.

18. A tenyésztési hatóság kijelölése

55. §170 A Kormány tenyésztési hatóságként

a) a minisztert,

b) a NÉBIH-et,

c)171 a megyei kormányhivatalt

jelöli ki.

56. §172 Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény

a) 4. és 5. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH,

b)173 6. és 7. §-ában foglaltak tekintetében a miniszter, a NÉBIH és a megyei kormányhivatal

a kijelölt tenyésztési hatóság.

57. §174

57/A. §175

57/B. §176

19. A termőhelyi katasztert vezető szerv kijelölése

58. § A Kormány termőhelyi katasztert vezető szervként

a) a bortörvény 3. § (2), (3) és (6) bekezdésében,

b) a hegyközségi törvény 5. § (7) és (8) bekezdésében,

c) a Tfvt. 58/A. § (4)–(6) bekezdésében

foglaltak tekintetében a NÉBIH-et jelöli ki.

20. A vadászati hatóság kijelölése

59. § A Kormány vadászati hatóságként

a) a minisztert,

b) a NÉBIH-et,

c) a Pest Megyei Kormányhivatalt és

d)177 a megyei kormányhivatalt

jelöli ki.

60. § (1)178 Vadászati hatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a vadászterület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi vadászati hatóság) jár el – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a megyére kiterjedő illetékességi területen.

(2)179 A Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége vadászati hatóságként Budapestre és Pest megye területére terjed ki.

(3)180

(3a)181 A területi vadászati hatóság felügyeleti szerveként a miniszter jár el.

(4) Ha a vadászterület két vagy több területi vadászati hatóság illetékességi területén található, az a területi vadászati hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a vadászterület nagyobbik hányada található.

(5) Két vagy több területi vadászati hatóság illetékességi területét érintő vadászterületre vonatkozó ajánlást az a területi vadászati hatóság készíti el, amelynek illetékességi területén az ajánlással érintett vadászterület nagyobb hányada található.

(6) Országos illetékességű vadászati hatóságként – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyben – a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

61. § (1) A Vtv. 66. § (1a) bekezdésében meghatározott vadászati hatóság a miniszter.

(2) A Vtv.

a) 26. § d) pontjában,

b) 27/A. § (1) és (6) bekezdésében,

c) 27/B. § (4) bekezdésében,

d) 27/C. § (3)–(5) és (7) bekezdésében,

e) 27/D. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 27/E. §-ában,

f) 27/F. § (2) és (4) bekezdésében,

g) 28. § (7) bekezdésében,

h) 38/A. § (4) bekezdésében

meghatározott vadászati hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal.

(3) A Kormány a 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés d) pontja tekintetében vadászati hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

62. § A NÉBIH jogosult a Vtv. I/A. Fejezetében meghatározott tevékenységek ellenőrzésére. Ez a rendelkezés nem érinti a területi, illetve az országos vadászati hatóság ellenőrzési és intézkedési jogosultságát.

V. FEJEZET

SZAKHATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE

21.182

63–64. §

22.183

65. §

23.184

66. §

VI. FEJEZET

SZAKKÉRDÉSEK VIZSGÁLATA

24. Az állatkísérlet során felhasznált állat kihelyezésére vonatkozó akcióterv jóváhagyása iránti eljárásában vizsgálandó szakkérdések

67. § Az állatvédelmi hatóság a kísérlet során felhasznált vagy ilyen felhasználásra szánt állat természetes élőhelyre vagy állatkertbe történő kihelyezésére vonatkozó akcióterv jóváhagyása iránti eljárásában szakkérdésként vizsgálja, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek az akciótervben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

25. Az erdészeti hatóság elsőfokú és másodfokú eljárásaiban vizsgálandó szakkérdések

68. § A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő – a NÉBIH részére átadott – EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, vagy műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték, műemlék területen

a) az erdészeti magánút, műtárgy, csatorna, tározó létesítésére, bővítésére, helyreállítására, korszerűsítésére, megszüntetésére, illetve használatbavételére, fennmaradására irányuló eljárásban,

b) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,

c) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,

d)185 az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint

e) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban

szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

69. § (1)186 Védett természeti területen és védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén

a) az Evt. 15. § (5) bekezdése szerinti erdészeti létesítmény létesítésére, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, illetve használatbavételére, fennmaradására vagy a rendeltetésének megváltoztatására irányuló eljárásban,

b) az erdőterv megállapítására és módosítására irányuló eljárásban,

c) az erdőnek tisztásként, erdei farakodóként és készletező helyként, erdészeti létesítményhez tartozó területként, nyiladékként, valamint cserjésként fátlan állapotban tartás engedélyezésére irányuló eljárásban,

d) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,

e) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,

f) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített erdő fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban,

g) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban,

h) újonnan telepített erdő, az önerdősülés, az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően telepített, de fennmaradásra engedélyezett erdő esetében az üzemmód megállapítására irányuló eljárásban,

i) az erdő üzemmódjának megváltoztatására irányuló, az erdőgazdálkodó kérelmére indult eljárásban,

j) az erdő egészségi állapotának megőrzése, javítása, veszély elhárítása vagy az erdő felújítása érdekében szükséges fakitermelés elrendelésére irányuló eljárásban,

k) lovaglásra, valamint járműközlekedésre használható út kijelölésére irányuló eljárásban

ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e, valamint a d), e) és g) pontban foglaltak esetén a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

(2)187 Ha az erdőterv megállapítása védett természeti területen az Evt. alapján készített körzeti erdőtervben foglaltak szerint, az adott erdőre vonatkozóan abban rögzített erdőgazdálkodási jogok és kötelezettségek módosítása nélkül, hivatalból történik, akkor az eljárást az (1) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálata nélkül kell lefolytatni.

(3)188 Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken található erdő esetén lovas sportverseny rendezésének engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(4)189 Tájképvédelmi elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában álló, az Evt. 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben – az Evt. 10. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén – tarvágás engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(5) Védett természeti területen vagy Natura 2000 területen lévő önerdősülés

a) teljes vagy részleges felszámolására vagy

b) erdőként, illetve szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban

szakkérdésként kell vizsgálni, hogy az önerdősülés fennmaradása a természet védelmére vonatkozó nemzeti vagy európai uniós jogszabályokba ütközik-e.

(6) Tájképvédelmi rendeltetésű erdő esetén

a) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,

b) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,

c) új erdő telepítésekor az erdő elsődleges és további rendeltetésének megállapítására vonatkozó eljárásban, kivéve, ha a rendeltetés megállapítását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kezdeményezte, valamint

d) az erdő elsődleges és további rendeltetése megváltoztatására vonatkozó eljárásban,

ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a tájvédelem nemzeti és európai uniós jogi követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(7) Az erdőterületen található védett növénytársulásokkal kapcsolatos erdészeti hatósági eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló jogszabályban foglalt előírásoknak való megfelelést.

(8) A növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek országos jelentőségű védett természeti területen található erdőterületen történő tömeges elszaporodása esetén az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére kötelező döntés iránti eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy az elvégeztetni kívánt védekezés a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek megfelel-e.

26. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések

70. § (1)190 Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a kizárólag állati eredetű melléktermékek égetését vagy együttégetését végző üzem működése engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni az állati melléktermék égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási előírásoknak és határértékeknek való megfelelést, valamint a levegővédelmi ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó előírások teljesítését.

(2) A kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka céljára a jogszabályban meghatározott, tilalmazott, Magyarországon nem honos károsítónak, illetve az egyéb, Magyarországon nem honos, életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatala engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3) A Kormány a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés a) és e)–j) pontjában meghatározott tevékenységet végző üzem működésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként vizsgálni kell

a) az egészségkárosító kockázatokat és esetleges hatásokat, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, továbbá a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartását, valamint

b) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesítését, valamint a hulladékgazdálkodási előírások alapján a technológiából származó környezetterhelések kockázatát,

c) barlang védőövezetén belül tervezett tevékenység esetén a barlang védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelést.

(4)191 A kegyeleti állattemető működésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, az egészségvédelmi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, a környezetvédelmi előírások, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások teljesítését.

(5)192 A kiskapacitású égetők működésének engedélyezésére irányuló eljárásban – ha kizárólag állati mellékterméket és azokból származó terméket kezelnek – a környezetvédelmi szakkérdéseket nem kell vizsgálni.

27. A halgazdálkodási hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések

71. § A természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi előírásoknak való megfelelőséget szakkérdésként kell vizsgálni

a) a védett természeti területen, Natura 2000 területen található halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén az őshonos halfajokra meghatározott tilalmi idő megrövidítésére és a tilalmi idő alóli felmentés engedélyezésére irányuló eljárásban,

b) a Hhvtv. 16. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásban,

c) az országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés megadására irányuló eljárásban,

d) a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának riasztására, gyérítésére való kötelezés elrendelésére irányuló eljárásban,

e) az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok elleni védekezés elvégzésére, elvégeztetésére való kötelezés elrendelésére irányuló eljárásban,

f) országos jelentőségű védett természeti területen a halgazdálkodási terv jóváhagyására, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására, valamint a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló eljárásban,

g) az f) pont alá nem tartozó Natura 2000 területet érintő, a jóváhagyott halgazdálkodási terv módosításának jóváhagyására és a halgazdálkodási terv hivatalból történő módosítására irányuló eljárásban, ha a halgazdálkodási terv módosítása a halállomány mennyiségének, összetételének, illetve a hasznosításnak a Hhvtv. végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott jelentős változásával jár,

h) a halgazdálkodási kíméleti területté nyilvánítás feloldására irányuló eljárásban, továbbá

i) a védett természeti területen található halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén a Hhvtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásban.

28. A gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezése iránti eljárásban vizsgálandó szakkérdések

72. §193

29.194

73. §

30. Zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében országos jelentőségű védett természeti területen történő alkalmazás elrendelésére irányuló eljárásban vizsgálandó szakkérdések

74. § A kötelező növényvédelmi technológia – zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében országos jelentőségű védett természeti területen történő – alkalmazásának elrendelésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint és a további feltételek mellett megfelel-e.

31. A talajvédelmi hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések

75. § (1) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezése és az engedély meghosszabbítása iránti eljárásban, továbbá a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési és az engedély meghosszabbítása iránti eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni

a) a vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, valamint a vizek felhasználhatóságát befolyásoló körülményeket, tényezőket,

b) a tevékenységnek a környezet és a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek való megfelelőségét.

(2) A mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásban, ha a tereprendezés

a) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelnek-e,

b) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár, szakkérdésként kell vizsgálni a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségét, fajtáját, felhasználását, a hasznosítás módjának meghatározását, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítését, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettséget.

(3)195 A mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásban a bányászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt kell szakértőként kirendelni.

32. A vadászati hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések

76. § (1) A védett természeti területen, Natura 2000 területen található nemzetközi vagy kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken történő vízivad vadászat rendjének szabályozására irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

(2) A vizes területek védősávjának ólomsörét használatának vonatkozásában való kijelölésére irányuló eljárásban, ha a vizes terület védett természeti területen, Natura 2000 területen található, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

(3) A védett természeti területen

a) a szelektív méregnek a vadgazdálkodási, humán- vagy állategészségügyi indokok alapján történő alkalmazására irányuló engedélyezési eljárásban,

b) a mesterséges vadtenyésztési tevékenység folytatására, vad zárttéri tartására, valamint vad vadászterületre történő kiengedésére irányuló engedélyezési eljárásban

szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

(4)196 Apróvadra történő vadászat esetén a jogszabályban meghatározott vadászati idény védett természeti területen történő meghosszabbítására, rövidebb időszakban történő megállapítására, egy vagy több vadfaj vadászatának a vadászati idényen belüli megtiltására vagy korlátozására irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelmények a kérelemben foglaltak szerint megfelelően érvényesülnek-e.

77. § (1) A vadászati tilalmi időben apróvad fajra vonatkozó vadászat védett természeti területen, vízivad esetén védett természeti területen vagy Natura 2000 területen való engedélyezésére és elrendelésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a vadászat engedélyezése a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e.

(2) A védett természeti területre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyására irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a vadgazdálkodási üzemterv a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

(3) A vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásban, ha a vadászterület védett természeti területet osztana meg, szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a vadászterület megállapítása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a megkeresésben foglaltak szerint megfelel-e.

78. § Szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e

a) a vadászati jog kényszerhasznosításának elrendelésére irányuló eljárásban, ha a kényszerhasznosított vadászterület határa védett természeti területet oszt meg,

b) a madarak fészkének és fészkelésének vadászati célra engedélyezett vagy más eszközzel való zavarására, megrongálására vagy elpusztítására vonatkozó tilalom alóli felmentés megadására irányuló eljárásban.

79. § (1) A Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos állatfaj vadászterületen történő vadászati célú telepítésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

(2) A vadaskert, továbbá a vadaspark védett természeti területen, barlang védőövezetében történő létesítése iránti eljárásban szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel-e.

33.197 Az újrahasznosítási eljárásban és a földvédelmi hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések

79/A. § (1)198 A kormányhivatal az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete szerinti, a Tfvt. hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a bevonás és a közreműködés e mellékletben meghatározott feltételeinek fennállása esetén, az e mellékletben megjelölt szakkérdések tekintetében, az e mellékletben meghatározott hatóságokat mint kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni.

(2) A Tfvt. hatálya alá tartozó eljárásokban az ingatlanügyi hatóságnak a 79/B–79/D. §-ban meghatározott szakkérdéseket is vizsgálnia kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárások eredményeként kiadott határozatnak – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglalt előírásokon túl – tartalmaznia kell:

a) a rendelkező részben a vizsgált szakkérdésekkel összefüggő előírásokat és feltételeteket,

b) az indokolási részben a vizsgált szakkérdések és a vizsgálat során tett, a döntés szempontjából lényeges megállapításokat, valamint

c) a rendelkező részbe foglalt előírások és feltételek indokainak részletes bemutatását.

(4)199

79/B. § (1) Az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott újrahasznosítási eljárásban, a termőföld időleges, illetve végleges más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indított eljárásban minden esetben meg kell történnie a (2) bekezdésben meghatározott talajvédelmi szakkérdés vizsgálatának.

(2) A talajvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a termőföld újrahasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése, illetve az engedély nélküli más célú hasznosítása megfelel-e a termőföld minőségi védelme tekintetében meghatározott követelményeknek.

79/C. § (1) A 79/B. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban, ha az érintett földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van, a (2) bekezdésben meghatározott természetvédelmi szakkérdés vizsgálatának is meg kell történnie.

(2) A természetvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a termőföld újrahasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése, illetve a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása megfelel-e a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek.

(3) Termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárásban, illetve a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indított eljárásban a (2) bekezdésben meghatározott természetvédelmi szakkérdést akkor is vizsgálni kell, ha az érintett földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint barlang felszíni védőövezetén van.

79/D. § (1) A 79/B. § (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban, ha az eljárás olyan földrészletet érint, amely a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket, nyilvántartott műemléki értékeket és műemlékeket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel, a (2) bekezdésben meghatározott kulturális örökségvédelmi szakkérdést is vizsgálni kell.

(2) A kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a termőföld újrahasznosítása, más célú hasznosításának engedélyezése, illetve az engedély nélküli más célú hasznosítása a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme törvényben rögzített követelményeinek.

(3)200

34.201 A telekalakítási eljárásokban vizsgálandó szakkérdések

79/E. § (1) Az R. 1. melléklete szerinti telekalakítási eljárásokban a bevonás és a közreműködés e mellékletben meghatározott feltételeinek fennállása esetén, az e mellékletben megjelölt szakkérdések tekintetében, az e mellékletben meghatározott hatóságokat mint kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni.

(2) A telekalakítási eljárásokban az ingatlanügyi hatóságnak a 79/F–79/I. §-ban meghatározott szakkérdéseket is vizsgálnia kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárások eredményeként kiadott határozatnak – az Ákr.-ben foglalt előírásokon túl – tartalmaznia kell:

a) a rendelkező részben a vizsgált szakkérdésekkel összefüggő előírásokat és feltételeteket,

b) az indokolási részben a vizsgált szakkérdések és a vizsgálat során tett, a döntés szempontjából lényeges megállapításokat, valamint

c) a rendelkező részbe foglalt előírások és feltételek indokainak részletes bemutatását.

(4)202 A fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt 15 napon belül megvizsgálja. A fővárosi és megyei kormányhivatal által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi a szakkérdések vizsgálatának, valamint a kijelölt szakhatóság vagy szakértő megkeresésének, alapját, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező földrészletet vagy földrészleteket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve. Ebben az esetben a telekalakítási kérelmet – szakhatóságok megkeresése nélkül – el kell utasítani.

(6)203

79/F. § (1) Az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott telekalakítási eljárásokban (a továbbiakban: telekalakítási eljárás), ha a telekalakítás, olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma

a) a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel,

b) műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó kulturális és örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel a (2) bekezdésben meghatározott kulturális örökségvédelmi szakkérdést is vizsgálni kell.

(2) A kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelméről szóló törvényben rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3)204

79/G. § (1) A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom földvár, természeti terület Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, természeti emlék, barlang felszíni védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve, a (2) bekezdésben meghatározott természetvédelmi szakkérdés vizsgálatának is meg kell történnie.

(2) A természetvédelmi szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a telekalakítás a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

79/H. § (1)205 A telekalakítási eljárásokban a (2)–(4) bekezdésben meghatározott közlekedésbiztonsági szakkérdéseket is vizsgálni kell, amennyiben a telekalakítás

a) eredményeként új útterület jön létre, és az olyan földrészlet kialakítására irányul, amelynek megnevezése kivett út,

b) meglévő út területét érinti,

c) a víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érinti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közlekedésbiztonsági szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy a tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre jutnak-e.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a (2) bekezdésben foglaltakon túl szakkérdés vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy szükséges-e a közútkezelői hozzájárulás felülbírálása.

(4)206 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a szakkérdés vizsgálata arra irányul, hogy a tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, valamint hajózási létesítmények működését. Ha a szakkérdés elbírálására az ingatlanügyi hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára szakértőként Budapest Főváros Kormányhivatala rendelhető ki.

(5)207

(6)208

(7)209

79/I. § A telekalakítási eljárásokban, ha az eljárás erdő megosztására irányul az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a alapján a fenntartható erdőgazdálkodást (erdészeti szakkérdés) is vizsgálni kell.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

80. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

81. § (1) Ez a rendelet

a) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet,

c) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet,

d) a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai biztonsági megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 13-i 616/2009/EK bizottsági rendelet,

e) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a rendelet

a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

82. §210 E rendeletnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 18. § (1) bekezdés d) és e) pontjának hatálybalépése előtt megkezdett és a hatálybalépése211 időpontjában folyamatban lévő eljárásokat a 2017. június 30. napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

1. melléklet a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez212

2. melléklet a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez213

Az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatalok illetékességi területe

1. Pest Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Alsó-Tápió-vidéki

2. Budai-hegyek

3. Budapesti

4. Csévharaszt-Felső-Tápió-vidéki

5. Dél-Vértesi

6. Gerecsei

7. Gerecse-Vértesi

8. Gödöllői-dombság

9. Mezőföldi

10. Mezőföld-Sárrét

11. Nagykőrösi

12. Pilisi-Visegrádi

13. Pilismaróti

14. Pusztavacsi

15. Súri-Bakonyaljai

16. Szentendrei

2. Veszprém Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Bakonyszentlászlói

2. Balatonfüredi

3. Devecseri

4. Farkasgyepűi

5. Kab-hegyi

6. Keszthelyi-hegység

7. Pápai

8. Tapolcai

9. Várpalotai

10. Zirci

3. Vas Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Alpokaljai

2. Alsó-Őrségi

3. Dél-Hansági

4. Észak-Hanság és Szigetközi

5. Felső-Kemenesháti

6. Felső-Őrségi és Vendvidéki

7. Gyöngyös-Pinka-menti

8. Győri

9. Kemenesi cser

10. Körmendi

11. Pannonhalmi-Téti

12. Rábaközi-Iváni cser

13. Répce-síki

14. Sárvár-Celldömölki

15. Sopron-Fertőmelléki

4. Zala Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Surdi

2. Baki

3. Bánokszentgyörgyi

4. Nagykanizsai

5. Keszthelyi

6. Lenti

7. Letenyei

8. Szentgyörgyvölgyi

9. Zalacsányi

10. Zalaegerszegi

11. Zalakomári

5. Somogy Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Barcsi

2. Igali

3. Iharosi

4. Kaszói

5. Kelet-Zselic

6. Lábodi

7. Marcali

8. Nagyatádi

9. Nagybajomi

10. Nyugat-Ormánsági

11. Nyugat-Zselic

12. Somogyvári

13. Zamárdi

6. Baranya Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Bátaszék-Bonyhádi

2. Bédai

3. Dél-Baranyai

4. Gemenci

5. Hetvehelyi

6. Hőgyészi

7. Kárászi

8. Kisvaszari

9. Nagydorogi

10. Pécsi

11. Pécsváradi

12. Pincehelyi

13. Sásdi

14. Sellyei

15. Szigetvári

16. Tamási

17. Vajszlói

7. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Alsó-Duna-menti

2. Ásotthalmi

3. Bajai

4. Bugaci

5. Harkakötönyi

6. Kecskeméti

7. Kelebiai

8. Kiskőrösi

9. Kiskunhalasi

10. Kisteleki

11. Körös-Maros közi

12. Körös-vidéki

13. Közép-Duna-menti

14. Marosszög-Csanádi

8. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Baktalórántházai

2. Debrecen-Halápi

3. Guthi

4. Hajdúhát-Bihari

5. Közép-Tiszai

6. Nyírbátori

7. Nyíregyházi

8. Rétköz-Beregi

9. Szatmár-Nagyecsedi

10. Szolnok-Jászsági

9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Alsó-Hegyközi

2. Bánhorváti

3. Bodrogközi

4. Csereháti

5. Dél-Borsodi

6. Dél-Bükki

7. Erdőbényei

8. Erdőhorváti

9. Felső-Hegyközi

10. Fónyi

11. Gömöri

12. Gönci

13. Hernádvölgyi

14. Jósvafői

15. Lillafüredi

16. Parasznyai

17. Sárospataki

18. Szendrői

19. Szerencsi

20. Tornai

10. Heves Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Berceli

2. Diósjenő-Királyréti

3. Egri

4. Felsőtárkányi

5. Gyöngyössolymosi

6. Hatvan-Hevesi

7. Kelet-Cserháti

8. Kemencei

9. Kiskörei

10. Nagybátonyi

11. Nagymarosi

12. Nyugat-Borsodi

13. Parádi

14. Pétervásárai

15. Romhányi

16. Salgótarjáni

17. Szécsényi

18. Szilvásváradi

19. Tarnaleleszi

20. Váci

21. Verpeléti

3. melléklet a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalok illetékességi területe

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalok illetékessége az alábbiakban meghatározott járások illetékességi területére terjed ki.

1. Baranya megye

1.1. Komlói Járási Hivatal

Komlói járás

Pécsváradi járás

Hegyháti járás

1.2. Mohácsi Járási Hivatal

Bólyi járás

Mohácsi járás

1.3. Pécsi Járási Hivatal

Pécsi járás

1.4. Siklósi Járási Hivatal

Sellyei járás

Siklósi járás

1.5. Szigetvári Járási Hivatal

Szigetvári járás

Szentlőrinci járás

2. Bács-Kiskun megye

2.1. Bajai Járási Hivatal

Bajai járás

2.2. Kalocsai Járási Hivatal

Kalocsai járás

Kunszentmiklósi járás

Kiskőrösi járás

2.3. Kecskeméti Járási Hivatal

Kecskeméti járás

Tiszakécskei járás

2.4. Kiskunfélegyházi Járási Hivatal

Kiskunfélegyházi járás

Kiskunmajsai járás

2.5. Kiskunhalasi Járási Hivatal

Kiskunhalasi járás

jánoshalmai járás

Bácsalmási járás

3. Békés megye

3.1. Békéscsabai Járási Hivatal

Békéscsabai járás

Békési járás

3.2. Gyomaendrődi Járási Hivatal

Gyomaendrődi járás

Szarvasi járás

Szeghalmi járás

3.3. Gyulai Járási Hivatal

Gyulai járás

Sarkadi járás

3.4. Orosházi Járási Hivatal

Orosházi járás

Mezőkovácsházai járás

4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

4.1. Edelényi Járási Hivatal

Edelényi járás

Putnoki járás

Ózdi járás

Kazincbarcikai járás

4.2. Encsi Járási Hivatal

Encsi járás

Gönci járás

Szikszói járás

4.3. Mezőkövesdi Járási Hivatal

Mezőkövesdi járás

Mezőcsáti járás

Tiszaújvárosi járás

4.4. Miskolci Járási Hivatal

Miskolci járás

Szerencsi járás

4.5. Sárospataki Járási Hivatal

Sárospataki járás

Cigándi járás

Sátoraljaújhelyi járás

Tokaji járás

5. Csongrád megye

5.1. Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal

Hódmezővásárhelyi járás

Makói járás

5.2. Kisteleki Járási Hivatal

Kisteleki járás

Mórahalmi járás

5.3. Szegedi Járási Hivatal

Szegedi járás

5.4. Szentesi Járási Hivatal

Csongrádi járás

Szentesi járás

6. Fejér megye

6.1. Bicskei Járási Hivatal

Bicskei járás

Gárdonyi járás

Móri járás

6.2. Dunaújvárosi Járási Hivatal

Dunaújvárosi járás

Martonvásári járás

Sárbogárdi járás

6.3. Székesfehérvári Járási Hivatal

Enyingi járás

Székesfehérvári járás

7. Győr-Moson-Sopron megye

7.1. Csornai Járási Hivatal

Csornai járás

Kapuvári járás

7.2. Győri Járási Hivatal

Győri járás

Téti járás

Pannonhalmi járás

7.3. Mosonmagyaróvári Járási Hivatal

Mosonmagyaróvári járás

7.4. Soproni Járási Hivatal

Soproni járás

8. Hajdú-Bihar megye

8.1. Berettyóújfalui Járási Hivatal

Berettyóújfalui járás

8.2. Debreceni Járási Hivatal

Debreceni járás

Nyíradonyi járás

8.3. Derecskei Járási Hivatal

Derecskei járás

Hajdúszoboszlói járás

8.4. Hajdúböszörményi Járási Hivatal

Hajdúböszörményi járás

Balmazújvárosi járás

8.5. Hajdúnánási Járási Hivatal

Hajdúnánási járás

Hajdúhadházi járás

8.6. Püspökladányi Járási Hivatal

Püspökladányi járás

9. Heves megye

9.1. Egri Járási Hivatal

Egri járás

Bélapátfalvai járás

Pétervásárai járás

9.2. Füzesabonyi Járási Hivatal

Füzesabonyi járás

9.3. Gyöngyösi Járási Hivatal

Gyöngyösi járás

Hatvani járás

9.4. Hevesi Járási Hivatal

Hevesi járás

10. Jász-Nagykun-Szolnok megye

10.1. Jászberényi Járási Hivatal

Jászberényi járás

Jászapáti járás

10.2. Karcagi Járási Hivatal

Karcagi járás

Tiszafüredi járás

Kunhegyesi járás

10.3. Mezőtúri Járási Hivatal

Mezőtúri járás

Kunszentmártoni járás

10.4. Szolnoki Járási Hivatal

Szolnoki járás

Törökszentmiklósi járás

11. Komárom-Esztergom megye

11.1. Esztergomi Járási Hivatal

Esztergomi járás

11.2. Kisbéri Járási Hivatal

Kisbéri járás

Komáromi járás

11.3. Tatabányai Járási Hivatal

Tatabányai járás

Tatai járás

Oroszlányi járás

12. Nógrád megye

12.1. Balassagyarmati Járási Hivatal

Balassagyarmati járás

Rétsági járás

12.2. Pásztói Járási Hivatal

Pásztói járás

Bátonyterenyei járás

12.3. Salgótarjáni Járási Hivatal

Salgótarjáni járás

Szécsényi járás

13. Pest megye

13.1. Ceglédi Járási Hivatal

Ceglédi járás

Nagykőrösi járás

13.2. Dabasi Járási Hivatal

Dabasi járás

Gyáli járás

13.3. Érdi Járási Hivatal

Székhely: Érd

Budakeszi járás

Érdi járás

Pilisvörösvári járás

Szentendrei járás

Székhely: Budapest, XIII. kerület

I. kerület

V. kerület

VI. kerület

VII. kerület

VIII. kerület

IX. kerület

XI. kerület

XII. kerület

XVIII. kerület

XIX. kerület

XX. kerület

XXI. kerület

XXII. kerület

XXIII. kerület

13.4. Gödöllői Járási Hivatal

Székhely: Gödöllő

Gödöllői járás

Aszódi járás

Székhely: Budapest, XIII. kerület

II. kerület

III. kerület

IV. kerület

X. kerület

XIII. kerület

XIV. kerület

XV. kerület

XVI. kerület

XVII. kerület

13.5. Monori Járási Hivatal

Monori járás

Nagykátai járás

Vecsési járás

13.6. Ráckevei Járási Hivatal

Ráckevei járás

Szigetszentmiklósi járás

13.7. Váci Járási Hivatal

Váci járás

Szobi járás

Dunakeszi járás

14. Somogy megye

14.1. Kaposvári Járási Hivatal

Kaposvári járás

14.2. Marcali Járási Hivatal

Marcali járás

Fonyódi járás

14.3. Nagyatádi Járási Hivatal

Nagyatádi járás

Barcsi járás

Csurgói járás

14.4. Siófoki Járási Hivatal

Siófoki járás

Tabi járás

15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

15.1. Fehérgyarmati-Vásárosnaményi Járási Hivatal

Fehérgyarmati járás

Vásárosnaményi járás

15.2. Ibrányi Járási Hivatal

Ibrányi járás

Kemecsei járás

Baktalórántházai járás

15.3. Kisvárdai Járási Hivatal

Kisvárdai járás

Záhonyi járás

15.4. Mátészalkai Járási Hivatal

Mátészalkai járás

Csengeri járás

15.5. Nyírbátori Járási Hivatal

Nyírbátori járás

Nagykállói járás

15.6. Nyíregyházi Járási Hivatal

Nyíregyházi járás

Tiszavasvári járás

16. Tolna megye

16.1. Bonyhádi Járási Hivatal

Bonyhádi járás

Paksi járás

Szekszárdi járás

Tolnai járás

16.2. Tamási Járási Hivatal

Dombóvári járás

Tamási járás

17. Vas megye

17.1. Celldömölki Járási Hivatal

Celldömölki járás

17.2. Körmendi Járási Hivatal

Körmendi járás

Szentgotthárdi járás

17.3. Sárvári Járási Hivatal

Sárvári járás

Vasvári járás

17.4. Szombathelyi Járási Hivatal

Szombathelyi járás

Kőszegi járás

18.214 Veszprém megye

18.1. Devecseri Járási Hivatal

Ajkai járás

Devecseri járás

18.2. Pápai Járási Hivatal

Pápai járás

18.3. Tapolcai Járási Hivatal

Tapolcai járás

Sümegi járás

18.4. Veszprémi Járási Hivatal

Veszprémi járás

Balatonfüredi járás

Balatonalmádi járás

Várpalotai járás

Zirci járás

19. Zala megye

19.1. Keszthelyi Járási Hivatal

Keszthelyi járás

Zalaszentgróti járás

19.2. Lenti Járási Hivatal

Lenti járás

19.3. Nagykanizsai Járási Hivatal

Nagykanizsai járás

Letenyei járás

19.4. Zalaegerszegi Járási Hivatal

Zalaegerszegi járás

4. melléklet a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez215

A növénytermesztési hatóságként több megyére kiterjedő illetékességgel eljáró kormányhivatalok illetékességi területe

I. Vetőmagokat érintő feladatok

A

B

1.

Kormányhivatal

Illetékességi terület

2.

Békés Megyei Kormányhivatal

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye

3.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

4.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye

5.

Baranya Megyei Kormányhivatal

Baranya, Somogy és Tolna megye

6.

Fejér Megyei Kormányhivatal

a fővárosra, Fejér és Veszprém megyére, valamint Pest megye Dunától nyugatra eső részére,

7.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye, valamint Pest megye Dunától keletre eső részére,

8.

Vas Megyei Kormányhivatal

Vas és Zala megye

II. Kertészeti szaporítóanyagokat érintő feladatok

A

B

1.

Kormányhivatal

Illetékességi terület

2.

Békés Megyei Kormányhivatal

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye

3.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

4.

Baranya Megyei Kormányhivatal

Baranya, Somogy és Tolna megye

5.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye, valamint a főváros

6.

Vas Megyei Kormányhivatal

Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye

III. Erdészeti szaporítóanyagokat érintő feladatok

A

B

1.

Kormányhivatal

Illetékességi terület

2.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

3.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Zala megye

4.

Baranya Megyei Kormányhivatal

Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád, Somogy és Tolna megye

5.

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér, Heves, Nógrád, Pest és Veszprém megyére

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!