nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
14/2017. (III. 23.) FM rendelet
a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról
2020-09-28
infinity
5
Jogszabály

14/2017. (III. 23.) FM rendelet

a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés b), c), e), f) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. §1 Az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

a) az 1. mellékletben felsorolt gyümölcstermő növénynemzetségek, növényfajok és azok hibridjei fajtáira,

b) az 1. mellékletben fel nem sorolt alany, vagy más növényi rész céljára szolgáló fajokra, azok hibridjeire és fajtáira, melyekre az a) pontban felsorolt nemzetségek, növényfajok és azok fajtái, valamint hibridjei szaporítóanyagát oltották, vagy oltani fogják,

c) az a) és b) pontokban felsorolt nemzetségeknek, fajoknak, azok hibridjeinek és fajtáinak kiinduló anyagként, törzsültetvényként, szaporítóanyagként felhasznált növényállományaira, továbbá ezek forgalomba hozott szaporítóanyagára, valamint

d) mindazon fajokra, melyek fajtáját, illetve klónját gyümölcs fajtaelismerésre bejelentették.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. anyanövény felszaporítása: anyanövény vegetatív úton történő előállítása az ugyanazon kategóriába tartozó anyanövény kívánt számának elérése érdekében;

2. anyanövény megújítása: az anyanövénynek a belőle vegetatív úton előállított növénnyel való lecserélése;

3. bázis anyanövény: bázis szaporítóanyag előállítására alkalmas anyanövény;

4. bázis szaporítóanyag: olyan szaporítóanyag,

a) amelyet közvetlenül vagy ismert számú lépésen keresztül vegetatív módon állítottak elő prebázis szaporító alapanyagból a fajta azonosságának, fontos pomológiai jellemzőinek és növény-egészségügyi állapotának megőrzését biztosító módon,

b) amelyet certifikált anyanövény előállításra szánnak, és

c) amely megfelel a bázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növény-egészségügyi és egyéb követelményeknek;

5. bujtvány: anyanövényen gyökereztetett hajtás vagy vessző, amely a meggyökeresedés után leválasztva oltásra alkalmas alany vagy gyümölcsösbe kiültetésre, illetve faiskolai továbbnevelésre alkalmas gyümölcstermő növény;

6. certifikáció: a szaporítóanyag-előállítás minősítési rendszere, amely során a hivatalos ellenőrző szervek igazolják, hogy a termelő a terméket a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásoknak megfelelően adott kategória szerint állította elő;

7. certifikációs címke: a certifikációs rendszerben előállított szaporítóanyag-tétel növényeire, illetve kötegeire, zárt csomagolási egységeire felhelyezett, annak kategóriáját tanúsító, fémzár jellegű jelölés, amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges összes adatot, beleértve a növényútlevél adatait is;

8. certifikált anyanövény: certifikált szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;

9. certifikált szaporítóanyag: olyan

a) szaporító alapanyag,

aa) amelyet vegetatív módon állítottak elő prebázis vagy bázis szaporító alapanyagból, certifikált anyanövényből vagy magonc alanyok esetében bázis vagy certifikált magtermő ültetvény magjából,

ab) amely certifikált ültetési anyag előállítására szolgál, és

ac) amely megfelel a certifikált szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növény-egészségügyi és egyéb különleges követelményeknek;

vagy

b) ültetési anyag,

ba) amelyet közvetlenül certifikált, bázis vagy prebázis szaporító alapanyagból állítottak elő,

bb) amely gyümölcstermesztésre szolgál, és

bc) amely megfelel a certifikált szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növény-egészségügyi és egyéb különleges követelményeknek;

10. certifikált törzsültetvény: prebázis vagy bázis szaporítóanyagból létesített, certifikált fokozatú szaporítóanyag előállítására szolgáló, növényállomány;

11. C.A.C. (Conformitas Agraria Communitatis) szaporítóanyag: a certifikációs rendszeren kívül fajtaazonos és megfelelően fajtatiszta szaporítóanyag, vagy szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény, vagy gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyag, amely megfelel a kategóriára meghatározott minőségi és növény-egészségügyi követelményeknek;

12. csemete: faiskolai továbbnevelésre, vagy ültetvénytelepítésre alkalmas gyökeres növény (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány, sarj) és félkész termék;

13. faiskola: gyökeres gyümölcs szaporító- és ültetési anyagot előállító szaporító terület a rajta lévő növényállománnyal, törzsültetvénnyel, felszerelésekkel, épületekkel;

14. faiskolai lerakat: a faiskolában termelt ültetési anyagnak a faiskolán kívüli – gyümölcs szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatalát végző – árusítóhelye, így különösen az áruda, kertészeti áruház;

15. fajtaazonosság: a szaporítóanyag megjelölés szerinti fajtájának, oltvány esetén az alany fajának vagy fajtájának való megfelelés;

16. fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajtájú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag;

17. gyökeres dugvány: dugványból nevelt oltásra alkalmas alany, vagy gyümölcsösbe kiültetésre, továbbnevelésre alkalmas gyümölcstermő növény;

18. gyümölcstermő bokor: rendszerint tőből elágazódó, meghatározott számú egyéves vesszőből álló cserje;

19. harmadik ország: bármely ország Magyarország és az Európai Unió tagállamain (a továbbiakban: tagállam) kívül;

20. házi faiskola: ültetési anyagot kizárólag saját felhasználás céljára előállító, szaporítóanyag forgalomba hozatalára nem jogosult faiskola;

21. hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajta: olyan növényfajta, beleértve a tájfajtát is, amely nem részesült DUS vizsgálatban, hanem a Közösségi Növényfajta Oltalmi Hivatal, vagy a növényfajták szabadalmi oltalmára létrehozott nemzetközi egyezmény által készített vizsgálati irányelvben szereplő fajtatulajdonságoknak való megfelelését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) ellenőrzi és az ellenőrzés alapján a szállító által készített fajtaleírást a NÉBIH elfogadja;

22. károsító: a növényre vagy növényi termékre káros bármely növény, állat, kórokozó vagy egyéb fertőzőképes megbetegedést okozó szervezet;

23. károsítóktól gyakorlatilag mentes: a károsítóknak a szaporítóanyagon való jelenléte megfelelően alacsony mértékű a szaporítóanyag elfogadható minőségének és hasznosíthatóságának biztosításához;

24. kiinduló anyag: olyan fajtaazonos prebázis anyanövény-jelölt állomány, amelyet alkalmasnak minősítettek arra, hogy szaporulatából prebázis törzsültetvény létesüljön;

25. kombinált oltvány: olyan gyümölcstermő növény, amely több, nemes fajtát tartalmaz;

26. koronás oltvány és facsemete: meghatározott törzsmagasságban kinevelt koronájú gyümölcstermő növény;

27. közbeoltott oltvány: olyan oltvány, amikor az alany és a nemes fajta közé további fajtát oltottak;

28. krioprezerváció: a növényi szaporítóanyag ultraalacsony hőmérsékletre hűtve történő fenntartása, amelynek célja a szaporítóanyag életképességének megőrzése;

29. magcsemete: magból nevelt oltásra alkalmas növény;

30. magtermő ültetvény: generatív szaporítású alanyfajták vegetatív úton előállított ültetési anyagával telepített, magot termő ültetvény;

31. mikroszaporítás: a növényi szaporítóanyag felszaporítása nagyszámú egyed előállítása céljából, a növényről vett differenciált vegetatív hajtás- vagy gyökérmerisztéma in vitro tenyészetének alkalmazásával;

32. minőséget rontó hibáktól gyakorlatilag mentes: a szaporítóanyag minőségét és hasznosíthatóságát kedvezőtlenül befolyásoló hibák mértéke nem haladja meg a helyes termesztési és kezelési gyakorlatok eredményeként várható szintet, és összhangban van a helyes termesztési és kezelési gyakorlatokkal;

33. prebázis anyanövény: prebázis szaporítóanyag előállítására szánt anyanövény;

34. prebázis szaporítóanyag: olyan szaporító alapanyag,

a) amelyet az e kategóriára kidolgozott, a fajta azonosságának, fontos pomológiai jellemzőinek és növény-egészségügyi állapotának megőrzésére alkalmas módszerek alapján állítottak elő,

b) amelyet bázis vagy certifikált anyanövény előállításra szánnak, és

c) amely megfelel a prebázis szaporítóanyagra vonatkozóan megállapított növény-egészségügyi és egyéb követelményeknek;

35. prebázis törzsültetvény: prebázis anyanövényből vagy annak szaporítóanyagából létesített növényállomány, amely prebázis fokozatú szaporító alapanyag előállítására szolgál;

36. sarj: a gyökér járulékos rügyeiből fejlődött, gyökeresedés után leválasztott gyümölcstermő növény, amely gyümölcsösbe való kiültetésre, faiskolai továbbnevelésre alkalmas;

37. suháng oltvány és facsemete: korona nélküli gyümölcstermő növény;

38. szállító: bármely természetes vagy jogi személy, aki a gyümölcs szaporítóanyagok tekintetében a szaporítást, termesztést, fenntartást, kezelést, importálást vagy forgalmazást hivatásszerűn végzi;

39. szaporítási fokozat: a certifikációs rendszerben a továbbszaporítás során a prebázis anyanövényhez viszonyított leszármazási szint, kategória, amely a szaporítás sorrendjében lehet: prebázis, bázis, certifikált fokozat vagy a certifikációs rendszerbe nem tartozó C.A.C. kategória;

40. szaporítóanyag kiskereskedelmi forgalomba hozatala: végső felhasználók részére történő nem árutermő ültetvény létesítését szolgáló ültetési anyag értékesítése;

41. szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala: saját előállítású vagy vásárolt szaporítóanyag értékesítése árutermő gyümölcs ültetvény telepítés céljából, faiskolák, lerakatok részére, valamint a szaporítóanyag export és import;

42. szaporítóanyag tétel: egy egységként kezelt, azonos fajú, fajtájú, alanyú, szaporítási fokozatú szaporító anyag, amely homogén, áruösszetétel és árueredet alapján azonosítható;

43. termelői címke: C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagok növényeire, illetve kötegeire a szállító által felhelyezett, a fajtaazonosságot és minőséget igazoló jelölés, amelynek előállításáról a termelő gondoskodik, és amely tartalmazza a felhasználó számára szükséges legfontosabb adatokat;

44. tesztelés: a 2. melléklet 3. pontjában szereplő károsítók előfordulását vizsgáló, vizuális ellenőrzéstől eltérő vizsgálat;

45. törzsgyümölcsös: olyan gyümölcshozó növény, amely a fajták eredeti tulajdonságainak folyamatos ellenőrzésére, hiteles megőrzésére hivatott virágzó és termést hozó ültetvény, amelyet a prebázis és bázis anyanövényekkel párhuzamosan, azonos tételből származó ültetési anyaggal létesítenek;

46. vizuális ellenőrzés: növények vagy növényrészek szabad szemmel vagy optikai eszközzel végzett vizsgálata;

47. zárlat: a követelményeknek nem megfelelő minőségű vagy nem megfelelő módon előállított szaporítóanyag felhasználásának, illetve forgalomba hozatalának korlátozása.

2. A gyümölcs szaporítóanyag előállításának és forgalomba hozatalának általános követelményei

3. § (1)2 A gyümölcs szaporítóanyagok előállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos ellenőrzési, minősítési feladatokat a növénytermesztési hatáskörben eljáró NÉBIH, a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal látja el.

(2) Gyümölcs szaporítóanyagot faiskolában vagy szaporítás céljára engedélyezett ültetvényben szabad forgalomba hozatal céljára előállítani. Forgalomba hozatal céljából szaporítani csak azokat a fajtákat, klónokat, alany fajokat szabad, amelyek a hazai Nemzeti Fajtajegyzékben szerepelnek, más tagállamban elismertek vagy állami elismerés iránt bejelentettek.

(3) A certifikációs rendszerben nem szaporíthatóak azok a fajták, melyeket valamely tagországban regisztráltak, de legfeljebb hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkeznek és 2012 előtt nem voltak forgalomban.

(4) Forgalomba hozni csak az e rendeletben előírt, legalább a C.A.C. kategóriára előírt követelményeknek megfelelő szaporítóanyagot lehet.

(5) Az előállítás és forgalomba hozatal során a szállító köteles a 11. §-ban meghatározott, az általa folytatott tevékenységre jellemző kritikus pontokat figyelemmel kísérni és azokról írásos feljegyzéseket készíteni.

(6) A szaporítóanyag előállító köteles a tárgyévi tevékenységét a NÉBIH-nek minden év február 28-áig bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyévi faiskolai, szaporítóanyag nagykereskedelmi tevékenység folytatásáról,

b) a C.A.C. szaporító alapanyag előállító ültetvények üzemeltetéséről, valamint

c) az előállított szaporítóanyag kategóriájáról

szóló nyilatkozatot.

4. § (1) A szaporítóanyagot a szaporítás, nevelés, kitermelés, osztályozás, árukikészítés, kötegelés (csomagolás), tárolás és szállítás során tételenként el kell különíteni, és egyértelműen meg kell jelölni certifikációs címkével, továbbá gondoskodni kell arról, hogy minőségét a szállítás és tárolás során megőrizze.

(2) Ha különböző eredetű gyümölcs szaporító- és ültetvényanyagokat együttesen kezelnek a csomagolás, a raktározás, a szállítás vagy a kiszállítás során, a szállító nyilvántartást vezet az árutétel összetételéről és az egyes összetevők eredetéről.

(3) A certifikációs rendszer keretében előállított szaporítóanyag csak certifikációs címkével ellátva és jelen rendeletben előírt követelményeknek megfelelő minőségben hozható forgalomba. A C.A.C. kategóriájú szaporítóanyagot termelői címkével megjelölten hozható forgalomba.

5. § (1) A hazai előállítású C.A.C. szaporítóanyag minőségének el kell érnie az 3. és 4. mellékletben foglalt követelményeket, kivéve, ha a szállító és a vásárló írásban attól eltérően állapodott meg. Minőségi vita esetén – írásbeli megállapodás hiányában – az 3. és 4. mellékletben meghatározott követelmények az irányadóak.

(2) A C.A.C. szaporítóanyagok minőségének

a) vegetatív szaporító alapanyagok tekintetében a 3. mellékletben,

b) ültetési anyagok és alanycsemeték tekintetében pedig a 4. mellékletben

foglalt követelményeknek kell megfelelnie, kivéve a 4. melléklet 1.1.2.2.2. és 1.1.2.2.3. pontja szerinti táblázatban foglalt méretekre vonatkozó előírásokat.

(3)3 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal ellenőrzi a certifikációs rendszerbe nem tartozó gyümölcs szaporítóanyagoknak az Európai Unió minimum követelményeinek megfelelő előállítását és forgalomba hozatalát.

(4) A kereskedelmi forgalomban vásárolt szaporító alapanyag megbontott kötegzárú tételből nem továbbértékesíthető.

(5) A szaporítóanyagot csak azzal a fajtanévvel lehet forgalomba hozni, amelyet a fajta szaporíthatóságát biztosító származási igazolvány, szemlejegyzőkönyv, növényútlevél és szaporítási jegyzék tartalmaz.

3. A fajtaleírásnak való megfelelés követelményei

6. § (1) A NÉBIH a prebázis anyanövény minősítésére bejelentett jelöltet prebázis anyanövénynek minősít és a minősítést követően, annak eredménye alapján nyilvántartásba vesz, ha az anyanövény megfelel az adott növényfajtára vonatkozó fajtaleírásnak és a megfelelés a következő dokumentumokon alapul:

a) a tagállamok nemzeti nyilvántartásai valamelyikébe bejegyzett, illetve a növényfajta-oltalom által jogilag védett fajták hivatalos DUS fajtaleírása;

b) bármely tagállam nemzeti jegyzékére vétel, vagy növényfajta-oltalom céljából bejelentett fajták esetében valamely európai uniós vagy harmadik ország hivatalos szerve által készített jelentés, amely igazolja, hogy az adott fajta megkülönböztethető, egynemű és állandó; vagy

c) hivatalosan elismert fajtaleírás, amennyiben a fajta be van jegyezve valamely tagállam nemzeti fajtajegyzékébe.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén az adott tagállamban a fajtanyilvántartásba vételének időpontjáig az érintett anyanövény és a belőle nyert szaporítóanyagok kizárólag bázis vagy certifikált szaporítóanyag előállítására használható, és nem forgalmazható prebázis, bázis vagy certifikált szaporítóanyagként.

(3) Amennyiben a fajtaleírásnak való megfelelés megállapítása csak a gyümölcshozó növény tulajdonságai alapján lehetséges, akkor a fajta tulajdonságainak kifejeződését a prebázis és bázis anyanövényből szaporított növény gyümölcsein kell ellenőrizni. Az anyanövény-jelölt növényeket el kell különíteni az anyanövényektől és a szaporítóanyagoktól.

(4) A gyümölcshozó növény (3) bekezdés szerinti vizuális ellenőrzését az adott faj vagy nemzetség tekintetében az évnek a fajtatulajdonságok ellenőrzésére legalkalmasabb időszakaiban, az érintett nemzetségekhez vagy fajokhoz tartozó növényeknek megfelelő éghajlati és termesztési feltételek mellett kell elvégezni.

4. A szaporítóanyagok minősítésére vonatkozó követelmények a certifikációs rendszerben

7. § (1) A certifikációs rendszerben történő szaporítóanyag akkor minősíthető, ha

a) a szaporítóanyag előállítását szolgáló anyanövény megfelel a fajta leírásának, és ez ellenőrzésre került,

b) a szaporítóanyag fenntartása az e rendeletben foglaltak szerint történik,

c) a szaporítóanyag megfelel az egészségi állapotra vonatkozó, e rendeletben meghatározott követelményeknek,

d)4 a szaporítóanyag – a rovarmentesen termesztett prebázis anyanövény és szaporítóanyag kivételével – megfelel az 5. melléklet szerinti, a termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelményeknek,

e) a szaporítóanyag megfelel a minőségi hibák tekintetében az e rendeletben meghatározott követelményeknek,

f) a szaporítóanyagot közvetlenül a kategóriájának megfelelő anyanövényből szaporították,

g) a szaporításra vonatkozó, e rendeletben meghatározott egyedi feltételek teljesülnek,

h) az oltvány szaporítási fokozatát az alacsonyabb szaporítási fokozatú komponens határozza meg.

(2) A NÉBIH prebázis szaporítóanyagként minősíti azokat a szaporítóanyagokat, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A NÉBIH bázis szaporítóanyagként minősíti azokat a szaporítóanyagokat, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, továbbá prebázis szaporítóanyagból vagy bázis anyanövényből felszaporítással állították elő.

(4)5 A C.A.C. szaporítóanyagnak is meg kell felelnie a 7. § (1) bekezdés a)–e) pontjában nevesített feltételeknek, amit a szállítónak ellenőriznie kell.

(5)6 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal certifikált szaporítóanyagként minősíti azokat az anyanövénytől eltérő szaporítóanyagokat, melyek megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, továbbá prebázis, bázis szaporítóanyagból kerültek szaporításra.

(6)7 A NÉBIH és a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a minősített tételeket certifikációs címkével, valamint a növény-egészségügyi előírásoknak megfelelően növényútlevéllel látja el.

(7) Amennyiben az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) lehetővé teszi a prebázis anyanövények vagy szaporítóanyagok szabadföldön, nem rovarmentes környezetben történő termesztését, a talajnak meg kell felelni az e rendeletben foglaltaknak.

(8) A meghatározott fajtához nem tartozó alanyok prebázis vagy bázis szaporítóanyagként történő minősítése ivaros szaporítással történt előállítás esetén is lehetséges. Ivaros szaporítás esetén a magtermő és a beporzó fák szaporítása közvetlenül valamely anyanövényből, vegetatív szaporítás útján történik.

(9) A NÉBIH, illetve a szállító az érintett fajtától és az alkalmazott szaporítási módszertől függően időközönként ellenőrzi a prebázis, bázis és certifikált anyanövények, valamint a prebázis és bázis szaporítóanyagok fajtaleírásnak való megfelelését.

(10) Az anyanövények és szaporítóanyagok (9) bekezdés szerinti ellenőrzésén túlmenően a NÉBIH, illetve a szállító minden egyes megújítás után ellenőrzi az előállított anyanövényeket a fajtaleírásnak való megfelelés szempontjából.

(11) Ha valamely anyanövény vagy szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelményeknek, akkor a szállító

a) patogén mentesítésre vagy továbbnevelésre vonatkozó intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen a vonatkozó követelményeknek, vagy

b) köteles eltávolítani azt a többi anyanövény és szaporítóanyag közeléből.

(12) Az eltávolított anyanövény vagy szaporítóanyag alacsonyabb kategóriájú vagy C.A.C. szaporítóanyagként felhasználható, amennyiben megfelel az adott kategóriára vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

5. Az anyanövény és szaporítóanyag fenntartására vonatkozó követelmények a certifikációs rendszerben

8. § (1) A prebázis anyanövényeket és szaporítóanyagokat olyan, az érintett nemzetségek vagy fajok számára kijelölt, rovarmentes létesítményekben kell fenntartani, amelyek az előállítási folyamat során biztosítják a légbeli vektorok általi vagy bármely egyéb lehetséges forrásból eredő fertőzéstől való mentességet.

(2) A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok fenntartása során az előállítási folyamat egészében biztosítani kell az egyedi azonosíthatóságot.

(3) A prebázis anyanövényeket és a prebázis szaporítóanyagokat a talajtól elszigetelten, talajmentesen vagy sterilizált termesztő közegben kell termeszteni vagy előállítani. Az anyanövényeket és szaporítóanyagokat a nyomon követhetőségüket biztosító címkékkel kell azonosítani.

(4) A Bizottság az 1. melléklet szerinti fajok és nemzetségek esetében engedélyezheti a prebázis anyanövények és prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben történő szabadföldi előállítását. Az engedély akkor adható meg, ha biztosítható a növények légbeli vektorokkal, gyökérérintkezéssel, gépekkel, oltóeszközökkel történő, vagy bármely más forrásból eredő megfertőzésének megakadályozása. A nem rovarmentes körülmények között előállított szaporítóanyagokat nyomon követhetőségük biztosítása érdekében címkével kell azonosítani.

(5) A prebázis anyanövények és a prebázis szaporítóanyagok krioprezerváció útján is fenntarthatóak.

(6) A prebázis anyanövények csak a fajta állandósága, vagy a termesztés környezeti feltételei és a fajta állandóságára hatást gyakorló tényezők figyelembe vételével meghatározott időtartam alatt használhatóak fel.

(7) A prebázis anyanövény-jelölteket is rovarmentes környezetben, a prebázis anyanövényektől fizikailag elkülönítve kell tartani mindaddig, amíg a prebázis anyanövény jelölteknek a 2. mellékletben felsorolt károsítóktól való mentessége nem nyert bizonyítást.

(8) A bázis és certifikált anyanövényeket és szaporítóanyagokat olyan földterületeken kell fenntartani, amelyek el vannak szigetelve a légbeli vektorok vagy a gyökerekkel való érintkezés által előidézett fertőzés, a gépek vagy az oltáshoz használt eszközök révén bekövetkező keresztfertőzés potenciális forrásaitól és bármely egyéb lehetséges fertőzésforrástól.

(9) A földterületeken alkalmazandó izolációs távolságot a helyi körülmények, a szaporítóanyag-típus, a károsítóknak az érintett területen való jelenléte és a NÉBIH által a minősítés során, a helyszíni szemlén megállapított kapcsolódó kockázatok függvényében kell meghatározni.

6. A gyümölcs szaporítóanyag forgalmazása, megjelölése, címkézése

9. § (1)8 A gyümölcs szaporítóanyag megjelölésére felhasznált certifikációs címkét a NÉBIH biztosítja a szállítók számára. A címkeminőség és a címke-előállítás ellenőrizhetősége mellett a NÉBIH engedélyezheti a certifikációs címke saját célra történő előállítását. Saját célra történő címke-előállítás esetén a szállító a növényútlevél használata iránti igényét előzetesen bejelenti a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak.

(2) A C.A.C. szaporítóanyagok megjelölésére szolgáló termelői címkét a szállító készíti vagy szerzi be és helyezi fel a szaporítóanyag-tételre.

(3) Az e rendeletben meghatározott termékjelölés (certifikációs vagy termelői címke) nélküli termékek nem hozhatóak forgalomba. A címkék anyagának és a rajtuk lévő szövegnek olyan ellenállónak kell lennie, hogy legalább egy évig biztosítsa a feltüntetett adatok olvashatóságát a termesztés, a forgalmazás és a tárolás során.

(4) A certifikációs rendszerben kiadott jelölésen, valamint a C.A.C. ültetési anyagokra készített termelői címkén az alábbi információknak kell szerepelni:

a) az „uniós szabályok és szabványok” felirat;

b) a jelölés helye szerinti tagállam vagy annak kódja;

c) a NÉBIH vagy a hatósági kód;

d) a szállító neve vagy a NÉBIH által adott regisztrációs szám vagy kód;

e) a csomag vagy köteg referenciaszáma vagy egyedi sorozatszáma, a naptári hetet jelző szám vagy a tételszám;

f) a botanikai név;

g) szaporítási fokozat, valamint bázis szaporítóanyagok esetében a generációszám;

h) a fajta és adott esetben a klón megnevezése,

ha) amennyiben az alany nem tartozik fajtához, a faj vagy az interspecifikus hibrid neve;

hb) a beoltott ültetési anyagok esetében ezeket az információkat az alany és a nemes vesszők tekintetében kell megadni;

hc) olyan fajták esetében, amelyek vonatkozásában a hivatalos nyilvántartásba vételi kérelem vagy a növényfajta-oltalom iránti kérelem folyamatban van, a „javasolt elnevezés” és „folyamatban lévő kérelem” felirat;

i) a „hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajta” felirat, amennyiben a fajta csak hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkezik;

j) a mennyiség;

k) a termesztés helye szerinti ország neve és annak kódja, amennyiben eltér a jelölés szerinti országtól;

l) a kibocsátás éve és

m) az eredeti jelölés kibocsátásának éve, ha az eredeti jelölést másik jelölés váltja fel.

(5) A certifikációs címkén szereplő adatokat magyar nyelven is fel kell tüntetni, kitörölhetetlenül, jól láthatóan és jól olvashatóan.

(6) Ha a növények vagy növényi részek bármely kategóriája tekintetében színes jelölés felhasználására kerül sor, a jelölés a következő színű lehet:

a) prebázis szaporítóanyag esetében fehér, átlós lila csíkkal;

b) bázis szaporítóanyag esetében fehér;

c) certifikált szaporítóanyag esetében kék;

d)9 a C.A.C. kategóriájú szaporítóanyag esetében sárga.

(7) A jelölést a szaporítóanyagként vagy gyümölcstermő növényként forgalmazni kívánt növényeken vagy növényi részeken kell elhelyezni. Ha az ilyen növények vagy növényi részek csomagban, kötegben vagy tartályban kerülnek forgalomba, akkor a jelölést e csomagon, kötegen vagy tartályon kell elhelyezni.

10. § (1) A szabadgyökerű fás oltványok minden egyedét a kitermelést megelőzően, az egyéb ültetési anyagot, a szamócapalántákat és a kötegelt árut a forgalomba hozatalt megelőzően kell címkével ellátni. A fás oltványok kötegelten láthatók el tanúsító címkével, ha

a) árutermő ültetvény telepítése céljára hozzák forgalomba,

b) az egy telepítő részére forgalmazni kívánt tétel legalább 200 db oltványból áll, és

c)10 a szállítónak a telepítőtől írásos megrendelése van, melyet a kötegellenőrzéskor eljáró NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal részére bemutatott.

(2) A kötegelten tanúsított fás oltványokat megbontott kötegből tovább forgalmazni tilos.

(3) A címkét terméktípustól függően

a) a koronás oltványokra a korona vesszők közötti törzsrészre, illetve a suháng oltvány fele magasságában,

b) az egyéb tenyészedényes növények esetén – szamóca kivételével – azok tövi részére,

c) a kötegelten jelölhető faiskolai termékekre – a fémzárolás gyakorlatához hasonlóan – a köteg felső kötésére

úgy kell felhelyezni, hogy az sérülés nélkül ne legyen megbontható.

(4) A címkét oly módon kell felhelyezni, hogy a köteget a címke levétele nélkül ne lehessen felbontani, vagy fémzárat kell alkalmazni.

(5) A saját felhasználásra, nyilvántartott kísérletre, illetve kísérleti, nemesítési vagy génmegőrzési célra szaporított tételek a faiskola saját címkéjével is felhasználhatók, illetve forgalomba hozhatók. A forgalomba hozatal során a származási igazolványon fel kell tüntetni a felhasználás célját.

(6) A szaporítóanyagot a szállító által kiállított származási igazolvány kíséri. A származási igazolvány

a) az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén készült, melynek kitörölhetetlennek, jól láthatónak és jól olvashatónak kell lennie,

b) legalább 3 példányban (szállító, vásárló és NÉBIH) áll rendelkezésre és

c) a szaporítóanyagot a szállító telephelyétől a vásárló címére kíséri.

(7) A származási igazolvány tartalmazza:

a) a 9. § (4) bekezdésében foglalt információkat, valamint az adott címkén jelzett információkat,

b) a vásárló nevét és címét,

c) az igazolvány kiállításának helyét és dátumát,

d) a tételenkénti mennyiséget és

e) az érintett tétel vonatkozásában releváns további információkat.

(8) Ha a származási igazolványban foglalt információk ellentmondanak a jelölésen szereplőknek, akkor a jelölésen szereplő információkat kell figyelembe venni.

7. A szállítók ellenőrzési feladatai

11. § (1) A szállítónak a szaporítóanyag-termő ültetvény, a faiskola és a nagykereskedelmi telephely üzemeltetése során figyelemmel kell kísérnie a tevékenységére vonatkozó alábbi kritikus pontokat:

a) a felhasznált szaporító alapanyagok és ültetési anyagok kezelése, tárolása során biztosítania kell, hogy azok minősége feleljen meg a 3. és 4. mellékletben foglalt minőségi követelményeknek;

b) a szaporítóanyagok kiültetése (magvetés, ki- vagy átültetés) során

ba) biztosítani kell az a) pont szerinti minőségi követelmények fenntartását,

bb) a tételeket megfelelően jelölni kell a keveredés elkerülése érdekében, és

bc)11 a műveleteket dokumentálni kell szabadföldi azonosításra alkalmas vázrajzon, illetve a 12. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartásban, melyeket kérésre a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal rendelkezésére kell bocsátani;

c) a 2. mellékletben felsorolt kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében a kártevők diagnosztizálására legalkalmasabb időszakban folyamatosan ellenőrizni kell a növényállományt és meg kell tenni a szükséges növényvédelmi és mechanikai védekezéseket;

d) ki kell dolgozni a termelésre vonatkozó technológiai leírást vagy tervet, a szaporítóanyag előállítási folyamat kritikus pontjaival, amely tartalmazza a növények elhelyezkedését és számát, a termesztés és a szaporítási műveletek ütemezését, továbbá a csomagolási, tárolási és szállítási műveleteket;

e) a faiskolai nevelés, a szaporítóanyag-termő ültetvények fenntartása folyamán, a növényállományokon a károsítók megtelepedésének megakadályozása és megfelelő fejlődésük érdekében

ea) azokat megfelelő szinten gyommentesen kell tartani, különös tekintettel azokra a gyomfajokra, melyek a termesztett fajt károsító kártevőkkel közös gazdanövények,

eb) gondoskodni kell a megfelelő vízellátásról, és

ec) a metszési munkákat a megfelelő időben és minőségben kell elvégezni;

f) a szaporítási műveletek során különös figyelmet kell fordítani a szaporító alapanyagok életképességének fenntartására, valamint az egyes tételek keveredésének elkerülésére;

g) a szaporító alapanyagok szedése és az ültetési anyagok kitermelése során úgy kell eljárni, hogy a szaporítóanyag az a) pont szerinti minőségi követelményeknek megfeleljen; a szedés, kitermelés, átmeneti és tartós tárolás, kötegelés, csomagolás és szállítás tekintetében a 3. és 4. mellékletben foglaltak az irányadók;

h) az ápolási műveletek során, különös tekintettel a szaporítóanyag sebzésével járó beavatkozásokra a károsítók elterjesztésének megakadályozására kell törekedni a művelő eszköz tételenkénti fertőtlenítésével;

i) a növényállományban végzett kezeléseket (növényvédelem, tápanyag utánpótlás, egyéb kémiai beavatkozások) dokumentálni kell a kezelés okának feltüntetésével;

j) a tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásokat folyamatosan, szakszerűen és napra készen kell vezetni, különös tekintettel az egyes tételek azonosíthatóságára vonatkozó feljegyzésekre;

k) a szállítói nyilvántartást a szaporítóanyagok előállításától számítva öt éven keresztül meg kell őrizni; és

l) a szemlékre, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó nyilvántartott adatokat az adott szaporítóanyag kitermelésétől vagy forgalmazásától számítva még öt éven át meg kell őrizni.

(2) A szállítónak gondoskodnia kell az (1) bekezdés d) pontja szerinti technológiai leírásban foglaltak betartásáról, illetve az egyes szaporítóanyag-tételek (1) bekezdés a), bc), i), j), k), l) pontja szerinti nyomonkövetési nyilvántartásról.

8. A szállítók által vezetett nyilvántartások

12. § (1) A gyümölcsszaporítóanyag-termő ültetvénnyel, az árutermelő faiskolával és a nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező szállító köteles a felhasznált, előállított szaporítóanyagokról a NÉBIH által rendszeresített nyilvántartást folyamatosan vezetni és azt az ellenőrzés során a hatóság részére átadni vagy megküldeni.

(2) A gyümölcsszaporítóanyag-felhasználás és forgalomba hozatal esetén a szállító köteles a NÉBIH által sorszámozott nyomtatványként átadott származási igazolványt a nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint kiállítani – amellyel kötelezettséget vállal a gyümölcs szaporítóanyag megfelelő fajtatisztaságára, fajtaazonosságára és minőségére – és annak egy példányát az áru származási igazolványaként a vásárlónak átadni, egy példányát a NÉBIH részére megküldeni, a tőpéldányt pedig a nyomtatványtömbbel együtt megőrizni.

(3) Kiskereskedelmi értékesítés esetén eladási jegyzéket kell kiállítani, amely tartalmazza a 9. § (4) bekezdés a), c), e), h) és j) pontjában meghatározott adatokat. A (4) bekezdésben meghatározott időpontig a kistételes-értékesítésekről kiállított eladási jegyzék tételenkénti összesítésével kell származási igazolványt kiállítani.

(4) A forgalomba hozott tételekről kiállított származási igazolvány egy példányát meg kell küldeni a NÉBIH részére legkésőbb:

a) az ültetési anyagok és szaporító alapanyagok vonatkozásában

aa) őszi forgalomba hozatal esetén a tárgyév december 15-ig;

ab) tavaszi forgalomba hozatal esetén a tárgyév május 15-ig;

b) a szemzőhajtás forgalomba hozatala vonatkozásában a tárgyév október 1-ig;

c) az oltóvessző forgalomba hozatala vonatkozásában a tárgyév május 25-ig.

13. § (1)12 Az Európai Unió tagállamaiból behozott szaporító alapanyagról és ültetési anyagról a faiskolai vagy nagykereskedelmi engedélyes a behozatalt követően az e rendeletben meghatározott honosító származási igazolványt köteles kiállítani és a továbbiakban ezt nyilvántartásaiban feltüntetni. A honosító származási igazolvány egy példányát a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére a 12. § (4) bekezdése szerinti határidőig kell megküldeni.

(2) A honosító származási igazolványon fel kell tüntetni a forgalmazó nevét, a szaporítóanyag ellenőrző hatóság által nyilvántartott regisztrációs számát, valamint a származási ország megnevezését. Az engedélyes nyilvántartásaiban e bizonylatot kell szerepeltetni, a szállítótól átvett származási bizonylat másolati példányát a honosító származási igazolvány mellékleteként kell kezelni, melyet az ellenőrzés során be kell mutatni.

(3) A 12. § (1)–(3) bekezdése szerinti nyilvántartást és mellékleteit 10 évig meg kell őrizni.

(4) Az adminisztráció vezetéséért a faiskolai engedélyben szakmai vezetőként megjelölt személy, faiskolai lerakat esetén a faiskolai lerakatot üzemeltető a felelős.

9. Növény-egészségügyi követelmények

14. § (1)13 Forgalomba hozni csak a NÉBIH, illetve a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal által a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt növény-egészségügyi követelmények alapján ellenőrzött gyümölcs szaporítóanyagot szabad.

(2) Egy állomány akkor tekinthető növény-egészségügyi szempontból a certifikációs rendszer szerint megfelelőnek, ha

a) a termőhelye előzetes növény-egészségügyi szemle alapján (izoláció, elővetemény, talajvizsgálat) alkalmasnak minősül a telepítésre,

b) a felhasznált szaporítóanyag a certifikációs rendszerben előállított növényállományról vagy annak a kategóriának megfelelő körülmények között fenntartott szaporulatairól származik,

c) a növény-egészségügyi állapot megőrzésére vonatkozó technológiai előírásokat a termelő betartotta, és

d) kötelező és rendszeres növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatban részesült.

(3)14 A törzsültetvényekben és faiskolákban a vegetációs időszak folyamán legalább két alkalommal, bogyós törzsültetvényekben legalább három alkalommal a károsítók diagnosztizálására legmegfelelőbb időpontban a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal vizuális ellenőrzést végez. A vizuális ellenőrzés során karantén-károsítókkal fertőzöttnek diagnosztizált növényeket haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(4) A C.A.C. növényállománnyal való keveredés (az izolációs távolság be nem tartása) esetén a virológiai állapotra vonatkozó jelzést valamennyi növényről el kell távolítani, a szaporítóanyag csak C.A.C. minősítésű lehet.

(5) A NÉBIH a certifikált jelzés használatát azonnali hatállyal megtiltja, ha a szaporítóanyag az ellenőrző vizsgálatok alapján nem felel meg a kategóriájára vonatkozó követelménynek és a termesztés során a termelő a vonatkozó növény-egészségügyi állapot fenntartását biztosító technológiai előírásokat nem tartotta be.

15. § (1)15 A prebázis anyanövény-jelöltről, majd a certifikációs rendszerben az anyanövényről, valamint annak megújításával előállított szaporítóanyagnak a létesítményekben, illetve a földterületeken az 5. melléklet követelményei szerint elvégzett vizuális ellenőrzés alapján mentesnek, a C.A.C. szaporítóanyagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti károsítóktól.

(2)16 Károsító jelenléte vagy jelenlétének gyanúja esetében mintavétel és laboratóriumi vizsgálat útján kell meggyőződni arról, hogy az (1) bekezdés szerinti szaporítóanyag prebázis, bázis és certifikált (tanúsított) szaporítási fok esetén mentes a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti károsítótól.

(3)17 A C.A.C. szaporítóanyagnak gyakorlatilag mentesnek kell lennie a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti károsítótól, amelyet vizuális vizsgálattal, gyanú esetén laboratóriumi vizsgálattal kell igazolni.

(4) Ha valamely C.A.C. anyanövény vagy szaporítóanyag már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti követelményeknek, akkor a szállító

a) patogén mentesítésre vagy továbbnevelésre vonatkozó intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az anyanövény, illetve a szaporítóanyag ismét megfeleljen az (1) bekezdés szerinti követelményeknek vagy

b) köteles eltávolítani azt a többi anyanövény és szaporítóanyag közeléből.

(5)18

(6)19

(7)20 A szaporítóanyagra vonatkozó vizuális ellenőrzést és – gyanú esetén – mintavételt a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti károsítók esetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a szállító, C.A.C. szaporítási fok esetén a szállító végzi. A laboratóriumi vizsgálatot az 5. melléklet meghatározottaknak megfelelően a NÉBIH végzi. A NÉBIH a laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából igénybe vehet hatósági laboratóriumi hálózaton kívüli laboratóriumi szolgáltatást.

(8)21 A vizuális ellenőrzés során a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti károsítók jelenléte vagy annak gyanúja esetén minden esetben mintát kell venni az érintett növényből laboratóriumi vizsgálat céljából.

(9)22 A szállító ellenőrzése során a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal ellenőrzi:

a) az előállítási folyamat egyes kritikus pontjainak ellenőrzésére alkalmazott módszerek alkalmasságát és a szállító általi tényleges használatát, és

b) a szállító személyzetének az e rendeletben előírt tevékenységek végrehajtására való általános képességeinek meglétét.

(10)23 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal feljegyzéseket készít és vezet az általa elvégzett valamennyi vizuális ellenőrzés, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat eredményeiről és időpontjáról.

(11) A mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot az évnek a károsítók diagnosztizálására legalkalmasabb időszakában, az éghajlati viszonyoknak és az adott növénytermesztési feltételeinek, valamint a növény szempontjából releváns károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell elvégezni. Amennyiben felmerül az érintett károsítók jelenlétének gyanúja, az év bármely egyéb időpontjában is sor kerül mintavételre.

(12)24 A NÉBIH, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint a szállító mintavétel és laboratóriumi vizsgálat céljára az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (a továbbiakban: EPPO) eljárását vagy más, nemzetközileg elismert eljárásokat alkalmaz. Ezen eljárások hiányában a NÉBIH által kidolgozott nemzeti eljárást kell alkalmazni, melyet a NÉBIH a Bizottság rendelkezésére bocsát.

(13)25 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal olyan eljárásokat alkalmazhat, amelyeket a nemzetségek és fajok szempontjából előzetesen teszteltek egy olyan időszak során, amely elég hosszúnak tekinthető ahhoz, hogy a növények fenotípusa a gyümölcstermelésnek vagy az alanyok vegetatív fejlődésének a megfigyelése alapján megerősíthető legyen a fajtaleírásnak való megfelelés tekintetében.

(14) A prebázis anyanövény-jelöltek esetében a vírusok, a viroidok, a vírusszerű betegségek és a fitoplazmák kimutatására alkalmazandó tesztelési módszer az indikátornövényeken végzett biológiai vizsgálat. Más tesztelési módszerek akkor alkalmazhatóak, ha megállapítható, hogy az e módszerekkel kapott eredmények ugyanolyan megbízhatóak, mint az indikátornövényeken elvégzett biológiai vizsgálatok eredményei.

(15)26 A magonc anyanövény jelölt esetében csak a 2. melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt pollennel terjedő vírusok, viroidok vagy vírusszerű megbetegedések tekintetében kell megkövetelni a vizuális ellenőrzést, a mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot, amennyiben az érintett anyanövényt tünetektől mentes növény magjából állították elő, és e rendelet előírásainak megfelelően tartották fenn.

(16)27 A megújítás útján előállított prebázis anyanövényre az (1), (11) és (13) bekezdést is alkalmazni kell.

(17) Az (1) bekezdés krioprezervációs fenntartás esetén nem alkalmazandó a prebázis, bázis és certifikált anyanövényekre, valamint a prebázis bázis és certifikált és C.A.C. szaporítóanyagokra.

10.28 Az anyanövényre, a prebázis-, bázis-, certifikált-, valamint C.A.C. szaporítóanyagra vonatkozó, talajjal kapcsolatos követelmények

16. § (1)29 A certifikációs rendszerben az anyanövények és szaporítóanyagok kizárólag olyan talajban termeszthetők, amely mentes valamennyi, a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt és az adott nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítótól. Az ilyen vírushordozó károsítóktól való mentességet talajvizsgálat útján a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal állapítja meg.

(2)30 A talajvizsgálatot az (1) bekezdés szerinti anyanövények, és szaporítóanyagok elültetése előtt a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt károsítók biológiai jellemzőinek a figyelembevételével kell végrehajtani, és amennyiben felmerül az említett károsítók jelenlétének gyanúja, a termesztés során a vizsgálatot meg kell ismételni.

(3)31 Nem szükséges talajvizsgálatot elvégezni, ha az adott termőtalajban legalább öt éve nem termesztettek olyan növényeket, amelyek a 2. melléklet 3. pontjában az érintett nemzetség vagy faj tekintetében felsorolt károsítók gazdanövényei, és amennyiben igazolható, hogy az adott nemzetséget vagy fajt megtámadó vírust hordozó károsítók nincsenek jelen az adott talajban.

(3a)32 A (3) bekezdéstől eltérően certifikált (tanúsított) ültetési anyagok esetében nem szükséges a mintavételt és a tesztelést elvégezni.

(4)33 A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal talajvizsgálat céljára az EPPO eljárását vagy más, nemzetközileg elismert eljárásokat alkalmaz. Amennyiben ilyen eljárás nem létezik, akkor a NÉBIH által kidolgozott nemzeti eljárás alkalmazandó.

11. A minőséget kedvezőtlenül befolyásoló hibákra vonatkozó követelmények

17. § (1) A certifikációs rendszerben minősített anyanövényekről és szaporítóanyagokról, valamint a C.A.C. szaporítóanyagokról vizuális ellenőrzés útján kell megállapítani, hogy a minőséget rontó hibáktól gyakorlatilag mentesek.

(2)34 A vizuális ellenőrzést prebázis, bázis szaporítási fok esetében a NÉBIH, certifikált szaporítási fok esetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, C.A.C. szaporítási fok esetében a szállító végzi.

(3)35 A C.A.C. szaporítási fok esetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jogosult a tevékenységet ellenőrizni. A sérülések, az elszíneződések, a hegszövetek és a kiszáradás hibáknak minősülnek, amennyiben kihatnak a minőségre és a szaporítóanyag hasznosíthatóságára.

12. A prebázis és bázis anyanövény felszaporítására, prebázis anyanövény megújítására és szaporítására vonatkozó követelmények

18. § (1) A prebázis anyanövények megújítás céljából vagy prebázis szaporítóanyag előállítása céljából szaporíthatóak.

(2) A prebázis anyanövények mikroszaporítás útján csak további prebázis anyanövény előállítása, megújítása céljából vagy prebázis szaporítóanyagok előállítása céljából szaporíthatóak.

(3) A prebázis anyanövények felszaporítására, megújítására az EPPO eljárását vagy más, nemzetközileg elismert eljárást kell alkalmazni.

(4) A prebázis szaporítóanyagból előállított bázis anyanövények több generáción keresztül felszaporíthatók bázis anyanövények előállítása céljából. A bázis anyanövényeket mikroszaporítás útján is fel lehet szaporítani. A generációk legnagyobb megengedett számát és a bázis anyanövények élettartamának megengedett felső határát az adott nemzetségek vagy fajok tekintetében a 6. melléklet határozza meg.

(5) Ha engedélyezett a bázis anyanövények több generáción át történő szaporítása, akkor valamennyi, az elsőt követő generáció bármely korábbi generációból előállítható.

(6) A különböző generációkhoz tartozó szaporítóanyagokat egymástól elkülönítve kell tartani.

13. Kiinduló növényállomány nyilvántartásba vétele

19. § (1) A növényfajtát állami elismerésre bejelentőnek, az államilag elismert vagy oltalmazott fajta esetén a fajtafenntartónak a fajta azonosítására szolgáló növényállományt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a NÉBIH-nek. Ha a bejelentett állomány fajtája még nem részesült állami elismerésben vagy fajtaoltalomban, illetve az állomány még nem alkalmas a fajtaazonosság elbírálására, a fajta nyilvántartásba vételéig vagy a növények kifejlődéséig az állományt a NÉBIH nyilvántartásba vételre előjegyzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a növények eredetét, pontos területi elhelyezkedését és az ültetés idejét.

(3) A bejelentett növények továbbszaporításra való alkalmasságát a NÉBIH bírálja el. Az állomány legkisebb nagysága fás fajok esetében négy, bogyós fajoknál öt egyed. Az alkalmasnak minősített anyanövényt a NÉBIH a nyilvántartásába veszi és erről a bejelentőt értesíti.

(4) A nyilvántartásba vett anyanövény állomány szerepét az értékelés alapján azonos pomológiai értékű törzsgyümölcsös veheti át.

14. Kiinduló anyanövény, prebázis törzsültetvény

20. § (1) A prebázis törzsültetvény a fajtafenntartó által igazolt eredetű, nyilvántartásba vett anyanövény, fajtaazonos és fajtatiszta kiinduló anyag szaporulatából létesíthető.

(2)36 A továbbszaporításra kiválasztott anyanövény egyedet a fajta fenntartója jelöli ki, ennek helyszíni vizuális hatósági ellenőrzését a szállító kérelmére a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a NÉBIH végzi.

(3) A kiválasztott anyanövény helyszíni ellenőrzése kiterjed a növény és környezete egészségi állapotára, a 2. melléklet 1. és 2. pontjai szerinti károsítók jelenlétére, valamint pomológiai jellemzőire.

(4) Az anyanövény és a kiinduló anyag felszaporításáról és virológiai tesztelésének, illetve vírusmentesítésének elvégzéséről a fajtafenntartó gondoskodik.

(5) A prebázis anyanövény a mentességet megőrző körülmények biztosításával szaporítható tovább. A kapott szaporulatot a gyökérérintkezéssel, pollennel, légbeli vagy talajban élő vektorokkal történő fertőzéstől mentességet biztosító körülmények között kell nevelni. A növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatok elvégzése után ez az anyag a fajta (klón) prebázis törzsültetvény és törzsgyümölcsös alapanyaga.

15. A gyümölcsszaporítóanyag-termő ültetvényekre vonatkozó általános követelmények

21. § (1) A szaporítóanyag előállítást szolgáló növényállománynak fajtatisztának és fajtaazonosnak kell lennie.

(2) A prebázis, illetve bázis törzsültetvényről évente előállított szaporítóanyag valamennyi tételéből ellenőrző termesztésre mintát kell átadni a NÉBIH részére.

(3) A törzsültetvényekben lévő fajtákat, illetve klónokat egymástól jól elkülöníthetően, és a tételeket időjárásálló egyértelmű jelöléssel ellátva kell fenntartani.

22. § (1)37 Az engedélyezett törzsültetvény minősítését és éves szemléjét a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal növény-egészségügyi szemléjét követően a NÉBIH végzi a vizsgálatra legalkalmasabb időpontban.

(2) A törzsültetvény minősítő szemléjéről készített jegyzőkönyv tartalmazza a törzsültetvény elfogadott kategóriáját, valamint a szaporítóanyag szedésének és forgalomba hozatalának engedélyezhetőségét.

(3)38 A törzsültetvény megszüntetéséről a tulajdonosnak értesítenie kell a növénytermesztési hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: Pest Megyei Kormányhivatal), amely tájékoztatja erről a NÉBIH-et és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.

23. § (1) Az ültetvény és az egyed kondíciójának, kezeltségének alkalmasnak kell lennie az előírt minőségű szaporítóanyag termelésének biztosítására.

(2) A törzsültetvények növényeit szaporítóanyag-termesztésre csak akkor szabad felhasználni, ha azok rendelkeznek a NÉBIH tanúsítványával és éves minősítő szemle során a követelményeknek megfeleltek. A C.A.C. ültetvény növényeinek rendelkeznie kell az adott évre kiállított érvényes hivatalos szemlejegyzőkönyvvel.

(3) A törzsültetvények állományáról a NÉBIH által rendszeresített formanyomtatvány szerinti nyilvántartást kell vezetni, amely a bogyós gyümölcsű és az alanytermő ültetvények esetében az adott év szemlejegyzőkönyve. A tanúsítvány csak a nyilvántartó lappal, illetve az adott év szemlejegyzőkönyvével együtt érvényes.

(4) A törzsültetvényeken termett szaporítóanyagokról, valamint azok felhasználásáról a szemlejegyzőkönyveken és származási igazolványokon alapuló naprakész nyilvántartást kell vezetni.

24. § (1) A törzsültetvény szaporítóanyaga mindaddig felhasználható, amíg az ültetvény megfelel a kategóriájára előírt növény-egészségügyi követelményeknek, és a megtermelt szaporítóanyag eléri a 3. és 4. mellékletben előírt minőségi követelményeket. E követelmények nem teljesülése esetén a NÉBIH a törzsültetvények tanúsítványát visszavonja.

(2) A tanúsítvánnyal rendelkező törzsültetvényekben üzemeltetésük ideje alatt a NÉBIH évente elvégzi a minősítő szemlét.

(3) A C.A.C. kategóriájú szaporításra kijelölt fákat, ültetvényeket a NÉBIH-hez évenkénti szemlére a tárgyév február 28-áig be kell jelenteni. A kérelemben fel kell tüntetni az ültetvények fajtáját, területnagyságát vagy egyedszámát és helyét (település, helyrajzi szám, táblaszám).

16. Prebázis törzsültetvény létesítése, fenntartása

25. § (1) A fajtafenntartó csak a Nemzeti Fajtajegyzékre, vagy más európai uniós tagállamok fajtajegyzékébe felvett növényfajták közül, azok nyilvántartásba vett kiinduló növényeiből, vagy az általa igazoltan fajtaazonos kiinduló anyag felhasználásával létesíthet prebázis törzsültetvényt.

(2) Törzsültetvény a Pest Megyei Kormányhivatal engedélyével létesíthető. A törzsültetvény létesítése iránti kérelmet a törzsültetvény telepítését megelőzően legalább 6 hónappal kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni:

a) a tervezett telepítés helyét, nagyságát,

b) a törzsültetvény típusát és

c) a telepítendő fajokat.

(3)39 A kérelemhez mellékelni kell a faiskolai engedélyt és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal előzetes termőhelyi szemléjének jegyzőkönyvét.

(4) Az előzetes termőhelyi szemle kiterjed

a) az izolációs távolság felmérésére,

b) az előveteményekre,

c) a talaj vírusvektor fonálféreg fertőzöttségének meghatározására, valamint

d) a területnek a kérelemben megjelölt fajokra vonatkozó, talajvizsgálaton alapuló talajtani alkalmasságára.

(5) A Pest Megyei Kormányhivatal a törzsültetvény létesítésének engedélyezése tárgyában határozatot hoz.

(6) A szaporítás célját szolgáló prebázis és bázis törzsültetvényekben a fajtafenntartó vagy megbízottja, a certifikált törzsültetvényben az ültetvény fenntartója szükség esetén köteles negatív szelekciót végezni, és az ültetvényt minősítésre, szemlére előkészíteni.

26. § (1) A törzsültetvény fenntartása során a fenntartó köteles olyan növényvédelmi technológiát alkalmazni, amely a vírusátvitel szempontjából veszélyes vektorok, illetve egyéb károsítók megtelepedését megakadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedések végrehajtása érdekében

a) az ültetvényt gyommentesen kell tartani,

b) az ültetvényben a légbeli vektorok megjelenését arra alkalmas módszerekkel kell előre jelezni,

c) a sharka vírusfertőzésre fogékony (sharka-gazda) fajoknál a fertőzött egyedek szelektálását a tünetek jelentkezésének időpontjában, a vegetációban folyamatosan kell elvégezni, a fertőzésre gyanús növényeket meg kell jelölni, és szelektálás céljából az ellenőrzésre jogosultnak be kell jelenteni,

d) az előírt növény-egészségügyi ellenőrző vizsgálatokat el kell végezni, illetve végeztetni,

e) minden olyan eseményt, munkafázist (telepítés, szemzés, szelektálás, kitermelés), amely az elhelyezett növények állagát, növény-egészségügyi állapotát módosíthatja, az ellenőrzést végzőnek be kell jelenteni, és

f) a növény-egészségügyi előírásokat és egyéb biztonsági intézkedéseket maradéktalanul be kell tartani.

(3) A prebázis törzsültetvényben a növényeket a pollennel, légbeli vagy talajlakó szervezetek által történő fertőzés megakadályozása érdekében izolátor alatt, tenyészedényben kell tartani.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettség alól kivételt képeznek a prebázis magonc alany előállítására szolgáló magtermő fák, melyeket évente egyedileg a kategóriára előírt vizsgálandó károsítókra ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni.

(5) Az izolátort és 20 méteres környezetét kiemelt növényvédelmi körzetként kell kezelni, amelyen belül pollennel terjedő vírusok gazdanövényei nem lehetnek.

(6) Az izolátor alatti elkülönített elhelyezés előírásai:

a) az izolátornak olyan stabil építménynek kell lennie, amely a szélsőséges időjárási körülmények között is alkalmas a növények védelmére,

b) egy izolátor alatt különböző szaporítási fokozatú szaporítóanyag elhelyezése kizárólag csak a teljes légteret elválasztó válaszfalak beépítése esetén engedélyezhető,

c) a tenyészedényben felhasznált tápközeg vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat, tápanyag utánpótlásra szerves trágya nem használható, valamint

d) az izolátor alatt nevelt növények talaját ültetés céljára ismételten felhasználni tilos.

(7) A szemzőhajtást termő törzsültetvény növényeiről a csonthéjas fajoknál a pollennel történő vírusátvitel, az almatermésűeknél a tűzelhalás (Erwinia amylovora) terjedésének megakadályozása céljából a virágokat bimbós állapotban el kell távolítani.

(8) A (7) bekezdés szerinti kötelezettségtől eltérni csak a fajtaazonosság megállapítása esetében lehet.

(9) Vizuális ellenőrzés alapján a szabadföldre kiültetett bogyós törzsültetvény anyagban fajtánként, klónonként egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas speciális laboratóriumi vizsgálatot a fajta (klón) egyedeinek húsz százalékára ki kell terjeszteni. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fajtát (klónt) az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

(10) Törzsültetvényben köztes kultúra termesztése nem engedélyezhető.

(11) A törzsültetvény létesítésének és fenntartásának részletes szabályait a 7. és 8. melléklet, a törzsültetvény fenntartásának részletes növény-egészségügyi követelményeit a 9. melléklet tartalmazza.

17. Bázis törzsültetvény létesítése, üzemeltetése

27. § (1) Bázis törzsültetvény létesítésére a kategóriának megfelelő növény-egészségügyi körülmények között előállított, hatóságilag ellenőrzött, a kategóriára előírt növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő, fémzárolt, minőségi származási igazolvánnyal ellátott prebázis szaporítóanyag használható fel.

(2) A bázis törzsültetvény létesítésével egyidejűleg azonos szaporítóanyag tételből bázis törzsgyümölcsöst kell telepíteni.

(3) A törzsültetvény növényállományát saját állományáról származó szaporító alapanyagból, annak kategóriájára előírt növény-egészségügyi követelmények között nevelt, fajtaazonos ültetési anyaggal lehet megújítani.

18. Certifikált törzsültetvény létesítése

28. §40 Certifikált törzsültetvényt csak a NÉBIH által fémzárolt, prebázis vagy bázis, vagy valamely tagállam ellenőrző hatósága által e kategóriákban tanúsított szaporítóanyaggal lehet létesíteni. Harmadik országból behozott prebázis vagy bázis szaporítóanyag a növény- és talajvédelmi megyei kormányhivatal növény-egészségügyi vizsgálata után használható fel erre a célra.

19. A C.A.C. ültetvény követelményei

29. § (1) A C.A.C. ültetvény tételeit egymástól el kell különíteni és a 9. § (3)–(7) bekezdésében foglaltak szerint meg kell jelölni.

(2) A tételek fajtaazonosságának meg kell felelnie a 6. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltaknak, a tételek fajtaazonosságát és fajtatisztaságát a szállító a tétel származási bizonyítványával, illetve saját írásos nyilatkozatával tanúsítja.

(3)41 Az ültetvény szaporítóanyagának felhasználását a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a szemle során megállapított szaporításra való alkalmasság és a növény-egészségügyi szemlejegyzőkönyv alapján évente engedélyezi.

20. Gyümölcsfaiskola létesítése, megszűnése

30. § (1)42 Gyümölcs szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából előállítani csak a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal engedélyével rendelkező gyümölcsfaiskolában lehet.

(2) A gyümölcsfaiskola létesítése és üzemeltetése a kérelmező részére akkor engedélyezhető, ha

a) a kérelemben megjelölték a faiskola szakmai felelősét, aki az ellenőrző hatóságokkal kapcsolatot tart,

b) a szakmai vezető legalább középfokú kertészeti vagy mezőgazdasági növénytermesztési végzettséggel rendelkezik, és ezt a végzettséget igazoló okirat másolatát mellékelve igazolja, továbbá nyilatkozik a gyümölcs faiskolai tevékenység jogszabályi és nyilvántartási előírásainak ismeretéről,

c) a termesztésre kijelölt terület a mellékelt vázrajz alapján beazonosítható, a jogszerű földhasználat igazolt,

d)43 a területnek növény-egészségügyi alkalmasságát a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal igazolja, és

e) a szállító a kérelem benyújtását megelőző öt évben a növényfajták állami elismerésére, valamint a szaporítóanyag előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó jogszabályok előírásait nem sértette meg.

(3)44 A gyümölcsfaiskolai engedélyt a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal adja ki.

(4)45 Az engedély adataiban történt változást az engedélyes köteles 30 napon belül írásban bejelenteni a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak.

(5)46 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a gyümölcsfaiskolai engedélyt visszavonja, ha

a) az engedélyes a szaporítási tevékenységet megszünteti,

b)47 az engedélyest a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló kormányrendelet alapján három alkalommal az ellenőrző hatóság végleges határozatával minőségvédelmi bírság megfizetésére kötelezte,

c) a faiskolai terület növény-egészségügyi szempontból alkalmatlanná válik,

d) az engedélyes három egymást követő évben nem folytat termelést, vagy

e) a (2) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem teljesül.

(6)48 A megszűnt faiskolában lévő szaporítóanyag kitermelésének és felhasználásának határidejét a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal véleményének figyelembe vételével írja elő.

(7) A NÉBIH tájékoztatja a Bizottságot az engedély visszavonásáról, ha arra az (5) bekezdés b) vagy c) pontja miatt került sor.

(8)49 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal minden gyümölcsfaiskola engedélyezési ügyben hozott határozatról tájékoztatja a NÉBIH-et, illetve a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.

21. A gyümölcsfaiskola üzemeltetése és ellenőrzése

31. § (1) A gyümölcsfaiskolában felhasználásra kerülő, nevelés alatt álló és előállított szaporítóanyagnak meg kell felelnie a vonatkozó növény-egészségügyi jogszabályok követelményeinek.

(2) Céltermeltetésre zárlati termesztés keretei között a megrendelés szerinti mennyiségben bármely fajta szaporítható, amennyiben származása igazolt és a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak megfelel.

(3) Nemesítési célt szolgáló szaporítás esetén a nemesítő írásos megrendelése szükséges.

(4) A tanúsított szaporítóanyagot előállító és a C.A.C. gyümölcsfaiskolát – az izolációs távolság megtartásával – elkülönítetten kell fenntartani.

(5) A tételeket egymástól egyértelműen el kell választani és meg kell jelölni.

(6) A növényállomány területi elhelyezkedéséről vázrajzot kell készíteni, amely alapján a tételek azonosíthatók.

32. § (1)50 A faiskola működését prebázis és bázis szaporítási fok esetében a NÉBIH, certifikált és C.A.C. szaporítási fok esetében a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a vegetációs időben végzett helyszíni szemlék és a gyümölcsfaiskola által vezetett nyilvántartások – beleértve az 11. §-ban meghatározott kritikus pontok figyelemmel kísérésének dokumentációját is – ellenőrzése útján a kategóriának megfelelő technológiai előírások betartására, a bizonylatolásra, a nyilvántartásra és a tanúsítás rendjére is kiterjedően felügyeli, egyúttal minősíti a faiskolai növényállományt.

(2) A faiskola fenntartója köteles az ellenőrzés során a faiskola növényállományát, a termeléssel kapcsolatos bizonylatokat, valamint nyilvántartásokat bemutatni.

(3) A gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag termelésről a szállítónak a NÉBIH által rendszeresített dokumentum alapján nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást

a) a telepített alanycsemetékről, csírásmagról és az elvetett vetőmagról évente május 25-ig,

b) a kézben oltásokról, a továbbnevelésről, a tenyészedényes nevelésről és az iskolázott dugványokról, sarjról, palántáról évente május 25-ig, a gesztenye oltásokról évente június 20-ig,

c) a tárgyévi szemzésekről és bogyós oltásokról évente október 30-ig,

d) a fás és az október 30. utáni kitermelésre előállított szamóca kivételével a bogyós ültetési anyagleltárról évente július 20-ig,

e) az alanycsemete (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány) és az október 30. után kitermelendő szamóca palánta leltárról évente október 30-ig

kell a NÉBIH részére megküldeni.

(4) A NÉBIH a certifikációs címkét a faiskolai szemle jegyzőkönyv és a szállító által beküldött, (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján adja át a faiskolának.

(5) A szaporításra és forgalomba hozatalra vonatkozó nyilvántartásokat a származási igazolványok adatai szerint kell vezetni. A certifikációs rendszer keretében nevelt vírusmentes (vírustesztelt) tételeket a C.A.C. szaporítástól külön kell nyilvántartani.

(6) A szabadgyökerű ültetési anyagot csak nyugalmi állapotban lehet kitermelni és forgalomba hozni. A gyümölcsfaiskolát a tárgyév október 10. napja előtt kitermelni tilos.

(7)51 A (6) bekezdés szerinti kötelezettségtől eltérni prebázis és bázis szaporítási fokozatú ültetési anyag esetében a NÉBIH, certifikált és C.A.C. szaporítási fokozatú ültetési anyag esetében a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal engedélyével lehet.

22. A certifikációs rendszerben működő faiskola üzemeltetése, ellenőrzése

33. § (1)52 A certifikált szaporítóanyagot termelő gyümölcsfaiskolákban a NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal évente két szemlét tart. Az első szemlét legkésőbb a tárgyévben július 15-ig, a második szemlét pedig legkésőbb a tárgyévben október 10-ig, de még kitermelés előtt, lombos állapotban kell végezni.

(2)53 A NÉBIH, illetve az növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a szakmai felügyelet keretében a termelés más időpontjaiban is végezhet ellenőrzést.

(3) Az első gyümölcsfaiskolai szemlén

a) a területre kiadott gyümölcsfaiskolai engedély érvényességét,

b) az előző évben előállított, forgalmazott és selejtezett szaporítóanyag mennyiségét, valamint a nyilvántartási napló, a származási igazolványok, a szemle jegyzőkönyvek és a zárolt tételek selejtezési jegyzőkönyvei alapján a felhasználás és forgalomba hozatal szabályszerűségét,

c) a tárgyévi nyilvántartási napló szakmailag helyes vezetését, a helyszínrajzzal való egyezését, a felhasznált szaporító alapanyagok származását, a származási igazolványok felhasználását, a kiadás jogosságát és helyes kitöltését,

d) a fajta szaporíthatóságát,

e) a nyilvántartási napló és a területi szemle alapján a vázrajz helyességét,

f) a szaporított tételek elválasztását, megjelölését,

g) a szaporítások becsült tételenkénti mennyiségét, egyeztetve a nyilvántartási napló adataival, valamint

h) a 11. §-ban meghatározott kritikus pontok nyomonkövetésének dokumentáltságát

kell ellenőrizni.

(4) A második gyümölcsfaiskolai szemlén

a) az első szemle intézkedéseinek elvégzését,

b) a nyilvántartási napló, a vázrajz adatai és a faiskolai táblában történt megjelölése alapján azonosított minden kitermelésre szánt tétel fejlettségét, kezeltségét, fajtatisztaságát, valamint becsléssel az üzemi leltár adatainak valódiságát, és

c)54 a növény-egészségügyi vizsgálat megtörténtét a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jegyzőkönyve alapján

kell ellenőrizni.

(5)55 A NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a (3) bekezdés e) és g) pontja, valamint (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények vizsgálatával összevont szemlét végez a szállítónál, amennyiben az elmúlt három év gyümölcsfaiskolai szemléi során

a) a szaporítóanyag fajtaazonosságával, fajtatisztaságával,

b) az állomány gyommentességével és

c) a növényápolási munkák szakszerűségével

kapcsolatban nem került szabálytalanság jegyzőkönyvben rögzítésre.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott összevont szemlét a második gyümölcsfaiskolai szemle időpontjában kell végezni.

23. C.A.C. szaporítóanyagot termelő faiskola üzemeltetése, ellenőrzése

34. § (1)56 A C.A.C. gyümölcsfaiskolában a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal évente legalább egy szemlét tart, amely során ellenőrzi a 29. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szemlét legkésőbb a kitermelést megelőzően el kell végezni.

(3) Ha a faiskolában nevelt ültetési anyag és alanycsemete tételek nem érik el a 4. mellékletben foglalt, a méretekre vonatkozó részletes minőségi követelményeket, de a 4. mellékletben foglalt,

a) az oltványokra,

b) a gyökeres dugványokra és bokrokra,

c) a málnára, szederre, málnaszederre,

d) a szamóca palántára,

e) a termesztőedényben nevelt ültetési anyagokra és

f) az alanycsemetékre

vonatkozó alapvető minőségi követelményeknek eleget tesznek, azt az ellenőrzés során kiállítandó jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

24. A gyümölcsfaiskolai ellenőrzés részletes követelményei

35. § (1) A gyümölcsfaiskolai ellenőrzésről a szemle időpontjában jegyzőkönyvet kell készíteni, amely

a) az ellenőrzött faiskola nevét és címét,

b) az ellenőrzés tárgyát,

c) a vizsgálat helyét és időpontját,

d) a szemlén részt vevők nevét és beosztását,

e) az ellenőrzött szaporítóanyag és a zárolt tételek szabványos megnevezését, mennyiségét,

f) a szaporítóanyag előállításával, felhasználásával és forgalomba hozatalával kapcsolatban végzett vizsgálat megállapításait,

g) az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra vonatkozó intézkedéseket, valamint

h) az esetleges hiányosságok megszüntetésének határidejét, és az ellenőrzöttnek a megállapításokra vonatkozó nyilatkozatát

tartalmazza.

(2) A gyümölcsfaiskola teljes növényállományát zárolni kell, ha

a) nem engedélyezett területen létesítették,

b) oly mértékben károsodott vagy gyenge a fejlettsége, hogy a szakmai előírásoknak nem felel meg, vagy

c) növény-egészségügyi zárlat alatt áll.

(3) A gyümölcsfaiskolai tételt zárolni kell, ha

a) a szaporított fajta nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak

b) a szaporításhoz felhasznált alapanyag származása nem igazolt, a származási igazolványról azonosítást szolgáló adat hiányzik vagy valótlan,

c) a szaporítóanyag az 5. § (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb követelményeket sem elégíti ki,

d) fajtaazonossága vagy fajtatisztasága nem megfelelő vagy nem állapítható meg, nem egyezik meg a nyilvántartás, illetve a származási igazolvány adataival, vagy

e) növény-egészségügyi zárlat alatt áll.

(4) A gyümölcsfaiskolai tételt alacsonyabb kategóriájúnak kell minősíteni, ha

a) a különböző kategóriájú növényeket nem különítették el, és azonos származásfokozatú tételként jelölték, amely esetben a legalacsonyabb származásfokozatú szaporítóanyag határozza meg az érintett tételek kategóriáját, vagy

b) a tanúsított gyümölcsfaiskolában előállított szaporítóanyag nem felel meg a 4. és 7. melléklet szerinti minőségi követelményeknek.

(5)57 Az egyéb hiányosságok megszüntetését a NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal határidő és jelentési kötelezettség megállapításával együtt előírja.

(6) A zárlatfeloldás feltételeit az ellenőrzöttel közölni kell.

(7) A zárlatot haladéktalanul fel kell oldani, ha a korlátozásra okot adó körülmények megszűnnek, és a szaporítóanyag megfelel az e rendelet előírásainak.

25. Késztermék-ellenőrzés

36. §58 A NÉBIH, illetve a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a kitermelést követően a faiskolai tárolóhelyeken, valamint a kis- és nagykereskedelmi telephelyeken szúrópróbaszerűen ellenőrzi a forgalomba hozatalra szánt, illetve forgalmazott szaporítóanyagok tekintetében

a) az 5. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak teljesülését,

b) a termékek kategóriájának és a forgalomba hozatal módjának megfelelő megjelölését, és a forgalomba hozatallal kapcsolatos nyilvántartások vezetését, valamint

c) a tárolás módjának szakszerűségét.

26. Házi faiskola

37. § (1) Saját árutermelő ültetvény létesítéséhez történő szaporítás esetén a termelő házi gyümölcsfaiskolát létesíthet. A házi faiskolában előállított ültetési anyag forgalomba nem hozható.

(2)59 A házi faiskola létesítését a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint a növényvédelmi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére évente február 28-ig be kell jelenteni.

(3) A bejelentésben meg kell jelölni a házi faiskola helyét (település, helyrajzi szám), területét, a szaporított tételek fajtáját, mennyiségét, kategóriáját, oltvány esetében alanyát, a szaporító gazdaság nevét és címét. A termelőnek a fajta szaporításához be kell szereznie a fajtajogosult engedélyét.

(4) Házi faiskolában csak a 7. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő szaporító alapanyagot lehet felhasználni. A házi faiskolában előállított ültetési anyag a felhasznált alapanyagtól függetlenül csak C.A.C. kategóriájú lehet.

(5) A házi faiskolában termelt szaporítóanyagot legalább a C.A.C. faiskolákra előírt követelmények szerint kell üzemeltetni és ellenőrizni.

27. Szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatala

38. § (1) A faiskolai engedélyes saját telephelyén szaporítóanyag nagykereskedelmi forgalomba hozatalára, valamint viszonteladására jogosult.

(2)60 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt telephellyel rendelkező kérelmező részére akkor engedélyezi, ha

a) a kérelmező, illetve a nagykereskedelmi tevékenység végzéséért felelős szakmai vezetőként tevékenykedő alkalmazottja a 30. § (2) bekezdés b) pontja szerinti végzettséggel rendelkezik,

b) a szakmai vezető nyilatkozik a gyümölcsszaporítóanyag-forgalmazás jogszabályi és nyilvántartási előírásainak ismeretéről,

c) a kérelmező mellékelte a telephely jogszerű használatát igazoló okirat másolatát és helyszínrajzát,

d) a helyszíni szemlén megállapította, hogy a telephely alkalmas a vásárolt szaporítóanyag szakszerű átmeneti tárolására, mely során az életképesség megőrzése biztosított, és a tételek elkülönített tárolása megoldható,

e)61 a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal igazolja, hogy a telephely alkalmas a tárolás, illetve árukezelés során a tételek elkülönítésére, életképességének és eredeti növény-egészségügyi állapotának megtartására, és

f) a kérelmező és a szakmai vezető a kérelem benyújtását megelőző öt évben nem sértette meg a szaporítóanyagok előállítására, felhasználására vagy forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokat.

(3)62 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a telephellyel nem rendelkező, kizárólag a szaporítóanyagok közvetítésével foglalkozó szállítónak a nagykereskedelmi forgalomba hozatalt akkor engedélyezi, ha a szállító teljesíti a (2) bekezdés a)–c) és f) pontjában foglalt előírásokat.

(4) A nagykereskedelmi forgalmazó köteles

a) a vásárolt tételeket elkülöníteni és az értékesített szaporítóanyag-tételekről naprakész nyilvántartást vezetni és azt a bizonylatokkal együtt öt évig megőrizni, és

b) az értékesített tételekről viszonteladói származási igazolványt kiállítani, annak egy példányát a vásárló részére átadni, egy példányát pedig a NÉBIH-nek megküldeni.

(5)63 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a nagykereskedelmi telephelyeken valamint a csak közvetítéssel foglalkozó szállítók esetén a szállító irodájában évente legalább egy szemlét végez. A szemle során ellenőrzi

a) a telephelyen folytatott tevékenységtől függően a szaporítóanyag szakszerű tárolását, csomagolását, tételenkénti elkülönítését,

b) a termékek életképességének, minőségének megóvását,

c) az alkalmazott, a tételek keveredésének elkerülését biztosító anyagmozgatási, jelölési eljárás hatékonyságát,

d) a 11. §-ban foglaltak teljesülését, és

e) a forgalomba hozatal bizonylatolását a 12. §-ban foglaltak szerint.

39. § (1)64 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal az engedélyt visszavonja, ha

a)65 az engedélyest a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló kormányrendelet alapján három alkalommal az ellenőrző hatóság végleges határozatával minőségvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, vagy

b) az engedélyes 3 évig nem folytat nagykereskedelmi forgalomba hozatali tevékenységet.

(2)66 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal határozata alapján a NÉBIH tájékoztatja a Bizottságot az engedély visszavonásáról, ha arra a (1) bekezdésben meghatározott okból került sor.

(3) Az engedély megszerzése nem mentesít a kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges egyéb feltételek teljesítése alól.

28. Kiskereskedelmi forgalomba hozatal

40. § (1)67 A NÉBIH, a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal az árusítóhelyen annak nyitvatartási idejében ellenőrzést tarthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés kiterjed

a) az árusítóhelyen lévő technikai feltételek szakmai alkalmasságának,

b) az üzemeltetés szakszerűségének,

c) a forgalomba hozatal jogszerűségének, valamint

d) a forgalmazott ültetési anyagok minőségének

vizsgálatára.

(3) A faiskolai lerakat az e rendeletben foglalt minőségi követelményeknek megfelelő, dokumentált származású ültetési anyagot vehet át értékesítésre és hozhat forgalomba. A származást igazoló okiratnak tartalmaznia kell az ültetési anyag szállítóját, faját, fajtáját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét és a forgalomba hozatal időpontját. A vásárolt tételekről folyamatosan nyilvántartást kell vezetni, és azt öt évig meg kell őrizni.

(4) Árutermelő ültetvény létesítésére ültetési anyagot kiskereskedelmi forgalomba hozatal keretében árusítani tilos.

41. § (1) A faiskolai lerakat üzemeltetése során folyamatosan gondoskodni kell

a) a szaporítóanyagok minőségének, életképességének és épségének megőrzéséről,

b) tételeinek megjelöléséről, keveredésének megakadályozásáról,

c) minőség szerinti elkülönítéséről, valamint

d) a selejt elkülönítéséről.

(2) Az árusítóhelyen jól látható módon fel kell tüntetni a szaporítóanyagok árumegnevezését, árát, fajtáját, oltvány esetén alanyát.

(3) Az eladásra szánt növények csak az e rendeletben előírt módon megjelölten kerülhetnek forgalomba. Fás oltványok kivételével a kötegelten vagy más egységcsomagként címkézett ültetési anyag esetében a címkézési egységnél kisebb tételű értékesítésnél az eladó köteles a szaporítóanyagot saját árucímkével ellátni, azon feltüntetni a szaporítóanyag fajtáját, klónját, oltvány esetén alanyát, kategóriáját, mennyiségét.

(4) A faiskolai lerakatban a vásárló részére hozzáférhetővé kell tenni a szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok minőségi előírásait.

(5) Az árusítóhely az értékesítés során az eladott szaporítóanyagról a vevő kérésére eladási jegyzéket köteles adni, amely tartalmazza

a) az árusítóhely és a vásárló megnevezését, címét,

b) az értékesítés időpontját, és

c) az ültetési anyag mennyiségét, fajtáját, kategóriáját, gyümölcsoltvány esetén alanyát.

(6)68 Amennyiben az árusítóhelyet a szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló kormányrendelet alapján három alkalommal az ellenőrző hatóság véglegessé vált döntéssel elmarasztalta, a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal az árusítóhely engedélyének visszavonását kezdeményezi.

29. Szaporítóanyag import és export

42. § (1) Harmadik országból forgalomba hozatal céljára csak az e rendelet előírásainak megfelelő szaporítóanyagot lehet importálni a NÉBIH engedélyével. A szabad forgalomba csak az engedélyen feltüntetett szaporítóanyag bocsátható.

(2) A szaporítóanyag behozatala iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szaporítóanyag faját, fajtáját, klónmegjelölését, alanyát, kategóriáját, mennyiségét, növény-egészségügyi állapotát, származási helyét és a szállítás időpontját (határidejét), valamint a felhasználás célját.

(3) Továbbszaporítás céljából szaporítóanyagot a NÉBIH által meghatározott kategóriában lehet importálni.

(4) A NÉBIH az engedély elbírálása során megvizsgálja, hogy a küldő országban működő szaporítóanyag ellenőrzési rendszer, a szaporítóanyagok megjelölése, a csatolt szállítói dokumentum, valamint a növényútlevél megfelelnek-e a hazai követelményeknek.

(5) A szállító a harmadik ország ellenőrző hatósága által vizsgált és alkalmasnak minősített szaporítóanyagra nyújthat be behozatali kérelmet.

(6)69 A behozott szaporítóanyag tárolási helyéről és mennyiségéről a szállító köteles két munkanapon belül növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt értesíteni, és kérni a belföldiesítő ellenőrzést.

(7)70 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a (6) bekezdés szerinti ellenőrzése során

a) vizsgálja a behozott szaporítóanyag minőségének a NÉBIH engedélyében foglaltaknak való megfelelőségét, valamint

b) jogosult a szaporítóanyagból mintát venni további ellenőrzés céljából.

(8) Ha az engedély a szaporítóanyag minősége tekintetében nem tartalmaz előírást, az meg kell, hogy feleljen a hazai előállítású certifikált szaporítóanyagokra előírt minőségi követelményeknek.

43. § (1)71 A növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a tétel virológiai állapotára vonatkozó állásfoglalása, valamint a szaporítóanyag bizonylatai és vizsgálata alapján dönt arról, hogy a szaporítóanyag belföldön felhasználható-e, illetve, hogy milyen szaporítási fokúnak fogadja el az importált anyagot.

(2)72 A beérkezett szaporítóanyag-tételekről a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal belföldiesítő jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv alapján az importőr honosító származási igazolványt állít ki, ami a felhasználó, illetve a tételek megosztása esetén a viszonteladó alapbizonylata.

(3) A (2) bekezdés szerinti belföldiesítő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az exportőr nevét,

b) a származási országot,

c) az importőr nevét és címét,

d) a NÉBIH importengedélyének számát, valamint

e) az importőr által kiállított honosító származási igazolvány számát.

44. §73 Az exportőr kérelmére – amennyiben a kivitelre szánt szaporítóanyag a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel – a növénytermesztési hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal nemzetközi származási igazolványt állít ki.

30. Fajtaazonosság ellenőrzése

45. § (1) A bázis kategóriájú ültetési anyag és a certifikált anyanövény fajtaazonosságának ellenőrzését minden esetben el kell végezni. A fajtaazonosság megállapítása történhet ellenőrző termesztéssel vagy más arra alkalmas, hivatalosan elfogadott módszer alkalmazásával. A mintavételt a 10. mellékletben foglaltak szerint kell végezni.

(2) Amennyiben egy ültetési anyag vagy tétel életképessége, fajtaazonossága vagy fajtatisztasága tekintetében kétség merül fel, a NÉBIH elvégzi az ültetési anyag ellenőrző termesztését.

(3) A NÉBIH bármely érdekelt megrendelésére a fajtaazonosság ellenőrzését szolgáltatási tevékenységként is végezheti.

(4) A fajtaazonosság ellenőrzésének eredményéről a NÉBIH jegyzőkönyvet állít ki, amelyet az érdekeltek részére megküld.

31. Hatósági ellenőrzés

46. § (1)74 A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a gyümölcsszaporítóanyag-tételek zárlati károsítóktól és a 2. melléklet 1–3. pontjai szerinti károsítóktól való mentességét vizuálisan ellenőrzi, mintát vesz a vizsgálatokhoz, valamint elvégzi a minták laboratóriumi vizsgálatát.

(2) A szaporítóanyag minőségének vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.

(3)75 A NÉBIH, a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, illetve a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal köteles a Bizottság által szervezett ellenőrzésekhez a szükséges információkat megadni, a Bizottsággal együttműködni, és minden egyéb módon biztosítani az ellenőrzés elvégzésének feltételeit.

32. A szállítók hatósági nyilvántartásba vétele

47. § (1) A NÉBIH vezeti és naprakészen tartja a szállítók nyilvántartását (a továbbiakban: szállítói nyilvántartás). A NÉBIH a szállítókat 8 napon belül értesíti a nyilvántartásba vételükről, vagy annak bármely változásáról.

(2) A szállítói nyilvántartás az alábbi információkat tartalmazza:

a) a szállító neve, címe és elérhetőségei,

b) a szállító által végzett, e rendelet 2. § 39. pontja szerinti tevékenységet, az érintett telephely címét, valamint az érintett fő növénynemzetségeket vagy -fajokat, valamint

c) a nyilvántartási számot vagy kódot.

(3) Amennyiben a szállító már nem végez az e rendelet 2. § 39. pontja szerinti tevékenységet, a NÉBIH törli a szállítói nyilvántartásból.

(4) A szállító köteles a (2) bekezdés a) és b) pontjában szereplő információt, valamint az információval kapcsolatos bármely változást bejelenteni.

33. Záró rendelkezések

48. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

49. § A 2016. december 31-e előtt már meglévő és hivatalosan minősített, vagy a C.A.C anyagként való minősítés feltételeit teljesítő, de e rendelet követelményeinek nem megfelelő anyanövényekről származó szaporítóanyag 2022. december 31-ig Magyarország területén forgalomba hozható.

49/A. §76 (1) A 2020. április 1-je előtt már használatban volt, a sárgától eltérő színű címkével jelölt C.A.C. szaporítóanyag 2021. június 30-ig Magyarország területén forgalomba hozható.

(2) A 2020. április 1-je előtt már használatban lévő, a sárgától eltérő színű címkével jelölt C.A.C. szaporítóanyag és gyümölcstermő növény szállítói okmányán, amennyiben az jelölésként kerül felhasználásra, szerepelnie kell a 2019/1813/EU bizottsági végrehajtási irányelv 3. cikkére történő hivatkozásnak.

50. § E rendelet

a) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról szóló, 2008. szeptember 29-i, 2008/90/EK tanácsi irányelvnek,

b) a 2008/90/EK irányelv hatálya alá tartozó gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyagok jelöléséről, fémzárolásáról és csomagolásáról szóló, 2014. október 15-i, 2014/96/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

c) a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek a szállítók és a fajták nyilvántartásba vétele, valamint a közös fajtajegyzék tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. október 15-i, 2014/97/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek, valamint

d) a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek az ugyanazon irányelv I. mellékletében említett gyümölcstermő növénynemzetségekre és növényfajokra vonatkozó különleges követelmények, a szállítók által teljesítendő különleges követelmények és a hivatalos vizsgálatokra vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. október 15-i, 2014/98/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

e)77 a 2008/90/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve gyümölcstermesztésre szánt ültetési anyagok jelöléséről, fémzárolásáról és csomagolásáról szóló 2014/96/EU végrehajtási irányelvnek a szaporítóanyagok és gyümölcstermő növények tanúsított kategóriái jelölésének színe, valamint a szállítói okmány tartalma tekintetében való módosításáról szóló, 2019. október 29-i 2019/1813/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek,

f)78 a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek, a 93/49/EGK és a 93/61/EGK bizottsági irányelvnek, valamint a 2014/21/EU és a 2014/98/EU végrehajtási irányelvnek a vetőmagok és egyéb növényi szaporítóanyagok károsítói tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. február 11-i 2020/177/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

51. §79 E rendelet a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

A rendelet hatálya alá tartozó gyümölcsfajok, illetve -nemzetségek

1. Castanea sativa Milletve (szelídgesztenye)

2. Citrus L. (citrusfélék)

3. Corylus avellana L. (közönséges mogyoró)

4. Cydonia oblonga Milletve (birs)

5. Ficus carica L. (füge)

6. Fortunella Swingle (kumkvat)

7. Fragaria L. (szamóca)

8. Hipophoe rhamnoides (homoktövis)

9. Juglans regia L. (nemes dió)

10. Malus Mill. (alma)

11. Olea europea L. (olívabogyó)

12. Mespilus germanica L. (naspolya)

13. Pistacia vera L. (pisztácia)

14. Poncirus Raf. (vadcitrom)

15. Prunus amygdalus Batsch (mandula)

16. Prunus armeniaca L. (kajszibarack)

17. Prunus avium L. (cseresznye)

18. Prunus cerasus L. (meggy)

19. Prunus domestica L. (házi szilva)

20. Prunus persica (L.) Batsch (őszibarack)

21. Prunus salicina Lindl. (japán szilva)

22. Pyrus L. (körte)

23. Ribes L. (ribiszke, köszméte, ribiszke X köszméte)

24. Rubus L. (málna, szeder, málnaszeder)

25. Sambucus nigra L. (fekete bodza)

26. Vaccinium L. (áfonya)

2. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez80

1.     Azon vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jegyzéke, amelyek jelenlététől a prebázis anyanövény, prebázis, bázis és certifikált (tanúsított) szaporítóanyagnak mentesnek, a C.A.C. ültetési anyagoknak gyakorlatilag mentesnek kell lenniük és erre vonatkozóan vizuális vizsgálatot, valamint – kétség esetén – mintavételt és tesztelést kell végezni

 

A

B

1.

Nemzetség vagy faj

Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók

2.

Castanea sativa Mill.

1. Gombák és oospórás gombák

3.

1.1. Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr [ENDOPA]

4.

1.2. Mycosphaerella punctiformis Verkley & U. Braun [RAMUEN]

5.

1.3. Phytophthora cambivora (Petri) Buisman [PHYTCM]

6.

1.4. Phytophthora cinnamomi Rands [PHYTCN]

7.

2. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

8.

2.1. Gesztenye mozaik ágens (Chestnut mosaic agent)

9.

Citrus L, Fortumella Swingle, Poncirus Raf.

1. Gombák és oospórás gombák

10.

1.1. Phytophthora citrophthora (R.E. Smith & E.H. Smith) Leonian [PHYTCO]

11.

1.2. Phytophthora nicotianae var. parasitka (Dastur) Waterhouse [PHYTNP]

12.

2. Rovarok és atkák

13.

2.1. Aleurothrixus floccosus Maskell [ALTHFL]

14.

2.2. Parabemisia myricae Kuwana [PRABMY]

15.

3. Fonálférgek

16.

3.1. Pratylenchus vulnus Allén & Jensen [PRATVU]

17.

3.2. Tylenchulus semipenetrans Cobb [TYLESE]

18.

Corylus avellana L.

1. Baktériumok

19.

1.1. Pseudomonas avellanae Janse et al. [PSDMAL]

20.

1.2. Xanthomonas arborkola pv. Corylina (Miller, Bollen, Simmons, Gross & Barss) Vauterin, Hoste, Kersters & Swings [XANTCY]

21.

2. Gombák és oospórás gombák

22.

2.1. Armillariella mellea (Vahl) Kummer [ARMIME]

23.

2.2. Verticillium albo-atrum Reinke & Berthold [VERTAA]

24.

2.3. Verticillium dahliae Kleb [VERTDA]

25.

3. Rovarok és atkák

26.

3.1. Phytoptus avellanae Nalepa [ERPHAV]

27.

Cydonia oblonga Mill. és Pyrus L.

1. Baktériumok

28.

1.1. Agrobacterium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn [AGRBTU]

29.

1.2. Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. [ERWIAM]

30.

1.3. Pseudomonas syringae pv. Syringae van Hall [PSDMSY]

31.

2. Gombák és oospórás gombák

32.

2.1. Armillariella mellea (Vahl) Kummer [ARMIME]

33.

2.2. Chondrostereum purpureum Pouzar [STERPU]

34.

2.3. Glomerella cingulata (Stoneman) Spaulding & von Schrenk [GLOMCI]

35.

2.4. Neofabraea alba Desmaziéres [PEZIAL]

36.

2.5. Neofabraea malicorticis Jackson [PEZIMA]

37.

2.6. Neoneária ditissima (Tulasne & C. Tulasne) Samuels & Rossman [NECTGA]

38.

2.7. Phytophthora cactorum (Lebert & Cohn) J. Schröter [PHYTCC]

39.

2.8. Sclerophora pallida Yao & Spooner [SKLPPA]

40.

2.9. Verticillium albo-atrum Reinke & Berthold [VERTAA]

41.

2.10. Verticillium dahliae Kleb [VERTDA]

42.

3. Rovarok és atkák

43.

3.1. Eriosoma lanigerum Hausmann [ERISLA]

44.

3.2. Psylla spp. Geoffroy [1PSYLG]

45.

4. Fonálférgek

46.

4.1. Meloidogyne hapla Chitwood [MELGHA]

47.

4.2. Meloidogyne javanica Chitwood [MELGJA]

48.

4.3. Pratylenchus penetrans (Cobb) Filipjev & Schuurmans-Stekhoven [PRATPE]

49.

4.4. Pratylenchus vulnus Allén &Jensen [PRATVU]

50.

Ficus carica L.

1. Baktériumok

51.

1.1. Xanthomonas campestris pv.fici (Cavara) Dye [XANTFI]

52.

2. Gombák és oospórás gombák

53.

2.1. Armillariella mellea (Vahl) Kummer [ARMIME]

54.

3. Rovarok és atkák

55.

3.1. Ceroplastes rusci Linnaeus [CERPRU]

56.

4. Fonálférgek

57.

4.1. Heterodera fici Kirjanova [HETDFI]

58.

4.2. Meloidogyne arenaria Chitwood [MELGAR]

59.

4.3. Meloidogyne incognita (Kofold & White) Chitwood [MELGIN]

60.

4.4. Meloidogyne javanica Chitwood [MELGJA]

61.

4.5. Pratylenchus penetrans (Cobb) Filipjev & Schuurmans-Stekhoven [PRATPE]

62.

4.6. Pratylenchus vulnus Allén &Jensen [PRATVU]

63.

5. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

64.

5.1. Füge mozaik ágens (Fig mosaic agent) [FGM000]

65.

Fragaria L.

1. Baktériumok

66.

1.1. Candidatus Phlomobacter fiagariae Zreik, Bővé & Garnier [PHMBFR]

67.

2. Gombák és oospórás gombák

68.

2.1. Podosphaera aphanis (Wallroth) Braun & Takamatsu [PODOAP]

69.

2.2. Rhizoctonia fragariae Hussain & W.E.McKeen [RHIZFR]

70.

2.3. Verticillium albo-atrum Reinke & Berthold [VERTAA]

71.

2.4. Verticillium dahliae Kleb [VERTDA]

72.

3. Rovarok és atkák

73.

3.1. Chaetosiphon fragaefolii Cockerell [CHTSFR]

74.

3.2. Phytonemus pallidus Banks [TARSPA]

75.

4. Fonálférgek

76.

4.1. Ditylenchus dipsaci (Kuehn) Filipjev [DITYDI]

77.

4.2. Meloidogyne hapla Chitwood [MELGHA]

78.

4.3. Pratylenchus vulnus Allén &Jensen [PRATVU]

79.

5. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

80.

5.1. Candidatus Phytoplasma asteris Lee et al. [PHYPAS]

81.

5.2. Candidatus Phytoplasma australiense Davis et al. [PHYPAU]

82.

5.3. Candidatus Phytoplasma fragariae Valiunas, Staniulis & Davis [PHYPFG]

83.

5.4. Candidatus Phytoplasma pruni [PHYPPN]

84.

5.5. Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. [PHYPSO]

85.

5.6. Here virágelzöldülés fitoplazma (Cloverphyllody phytoplasma) [PHYP03]

86.

5.7. Szamóca hajtás-burjánzás fitoplazma (Strawberry multiplier disease phytoplasma) [PHYP75]

87.

Juglans regia L.

1. Baktériumok

88.

1.1. Agrobacterium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn [AGRBTU]

89.

1.2. Xanthomonas arboricola pv. Juglandis (Pierce) Vauterin et al. [XANTJU]

90.

2. Gombák és oospórás gombák

91.

2.1. Armillariella mellea (Vahl) Kummer [ARMIME]

92.

2.2. Chondrostereum purpureum Pouzar [STERPU]

93.

2.3. Neonectria ditissima (Tulasne & C. Tulasne) Samuels & Rossman [NECTGA]

94.

2.4. Phytophthora cactorum (Lebert & Cohn) J. Schröter [PHYTCC]

95.

3. Rovarok és atkák

96.

3.1. Epidiaspis leperii Signoret [EPIDBE]

97.

3.2. Pseudaulacaspis pentagona Targioni-Tozzetti [PSEAPE]

98.

3.3. Quadraspidiotus perniciosus Comstock [QUADPE]

99.

Malus Mill.

1. Baktériumok

100.

1.1. Agrobaáerium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn [AGRBTU]

101.

1.2. Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. [ERWIAM]

102.

1.3. Pseudomonas syringae pv. Syringae van Hall [PSDMSY]

103.

2. Gombák és oospórás gombák

104.

2.1. Armillariella mellea (Vahl) Kummer [ARMIME]

105.

2.2. Chondrostereum purpureum Pouzar [STERPU]

106.

2.3. Glomerella cingulata (Stoneman) Spaulding & von Schrenk [GLOMCI]

107.

2.4. Neofabraea alba Desmaziéres [PEZIAL]

108.

2.5. Neofabraea malicorticis Jackson [PEZIMA]

109.

2.6. Neonectria ditissima (Tulasne & C. Tulasne) Samuels & Rossman [NECTGA]

110.

2.7. Phytophthora cactorum (Lebert & Cohn) J. Schröter [PHYTCC]

111.

2.8. Sclerophora pallida Yao & Spooner [SKLPPA]

112.

2.9. Verticillium albo-atrum Reinke & Berthold [VERTAA]

113.

2.10. Verticillium dahliae Kleb [VERTDA]

114.

3. Rovarok és atkák

115.

3.1. Eriosoma lanigerum Hausmann [ERISLA]Psyíía spp. Geoffroy [1PSYLG]

116.

4. Fonálférgek

117.

4.1. Meloidogyne hapla Chitwood [MELGHA]

118.

4.2. Meloidogyne javanica Chitwood [MELGJA]

119.

4.3. Pratylenchus penetrans (Cobb) Filipjev & Schuurmans-Stekhoven [PRATPE]

120.

4.4. Pratylenchus vulnus Allén & Jensen [PRATVU]

121.

Olea europaea L.

1. Baktériumok

122.

1.1. Pseudomonas savastanoi pv. savastanoi (Smith) Gardán et al. [PSDMSA]

123.

2. Fonálférgek

124.

2.1. Meloidogyne arenaria Chitwood [MELGAR]

125.

2.2. Meloidogyne incognita (Kofold & White) Chitwood [MELGIN]

126.

2.3. Meloidogyne javanica Chitwood [MELGJA]

127.

2.4. Pratylenchus vulnus Allén & Jensen [PRATVU]

128.

3. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

129.

3.1. Olajfa levélsárgulással társult vírus (Olive leaf yellowing-associated virus) [OLYAVO]

130.

3.2. Olajfa érsárgulással társult vírus (Olive vein yellowing-associated virus) [OVYAVO]

131.

3.3. Olajfa sárgafoltossággal és pusztulással társult vírus (Olive yellow mottling and decline associated virus) [OYMDAV]

132

Pistacia vera L.

1. Gombák és oospórás gombák

133.

1.1. Phytophthora camhivora (Petri) Buisman [PHYTCM]

134.

1.2. Phytophthora cryptogea Pethybridge & Lafferty [PHYTCR]

135.

1.3. Rosellinia necatrix Prillieux [ROSLNE]

136.

1.4. Verticillium dahliae Kleb [VERTDA]

137.

2. Fonálférgek

138.

2.1. Pratylenchus penetrans (Cobb) Filipjev & Schuurmans-Stekhoven [PRATPE]

139.

2.2. Pratylenchus vulnus Allén &Jensen [PRATVU]

140.

Prunus domestica L. és Prunus dulcis (Miller) Webb

1. Baktériumok

141.

1.1. Agrobaderium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn [AGRBTU]

142.

1.2. Pseudomonas syringae pv. morsprunorum (Wormald) Young, Dye & Wilkie [PSDMMP]

143.

2. Gombák és oospórás gombák

144.

2.1. Phytophthora cactorum (Lebert & Cohn) J. Schröter [PHYTCC]

145.

2.2. Verticillium dahliae Kleb [VERTDA]

146.

3. Rovarok és atkák

147.

3.1. Pseudaulacaspis pentagona Targioni-Tozzetti [PSEAPE]

148.

3.2. Quadraspidiotus perniciosus Comstock [QUADPE]

149.

4. Fonálférgek

150.

4.1. Meloidogyne arenaria Chitwood [MELGAR]

151.

4.2. Meloidogyne incognita (Kofold & White) Chitwood [MELGIN]

152.

4.3. Meloidogyne javanica Chitwood [MELGJA]

153.

4.4. Pratylenchus penetrans (Cobb) Filipjev & Schuurmans-Stekhoven [PRATPE]

154.

4.5. Pratylenchus vulnus Allén & Jensen [PRATVU]

155.

Prunus armeniaca L.

1. Baktériumok

156.

1.1. Agrobacterium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn [AGRBTU]

157.

1.2. Pseudomonas syringae pv. morsprunorum (Wormald) Young, Dye & Wilkie [PSDMMP]

158.

1.3. Pseudomonas syringae pv. Syringae van Hall [PSDMSY]

159.

1.4. Pseudomonas viridiflava (Burkholder) Dowson [PSDMVF]

160.

2. Gombák és oospórás gombák

161.

2.1. Phytophthora cactorum (Lebert & Cohn) J. Schröter [PHYTCC]

162.

2.2. Verticillium dahliae Kleb [VERTDA]

163.

3. Rovarok és atkák

164.

3.1. Pseudaulacaspis pentagona Targioni-Tozzetti [PSEAPE]

165.

3.2. Quadraspidiotus perniciosus Comstock [QUADPE]

166.

4. Fonálférgek

167.

4.1. Meloidogyne arenaria Chitwood [MELGAR]

168.

4.2. Meloidogyne incognita (Kofold & White) Chitwood [MELGIN]

169.

4.3. Meloidogyne javanica Chitwood [MELGJA]

170.

4.4. Pratylenchus penetrans (Cobb) Filipjev & Schuurmans-Stekhoven [PRATPE]

171.

4.5. Pratylenchus vulnus Allén & Jensen [PRATVU]

172.

Prunus avium L. és Prunus cerasus L.

1. Baktériumok

173.

1.1. Agrobaáerium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn [AGRBTU]

174.

1.2. Pseudomonas syringae pv. morsprunorum (Wormald) Young, Dye & Wilkie [PSDMMP]

175.

2. Gombák és oospórás gombák

176.

2.1. Phytophthora cactorum (Lebert & Cohn) J. Schröter [PHYTCC]

177.

3. Rovarok és atkák

178.

3.1. Quadraspidiotus perniciosus Comstock [QUADPE]

179.

4. Fonálférgek

180.

4.1. Meloidogyne arenaria Chitwood [MELGAR]

181.

4.2. Meloidogyne incognita (Kofold & White) Chitwood [MELGIN]

182.

4.3. Meloidogyne javanica Chitwood [MELGJA]

183.

4.4. Pratylenchus penetrans (Cobb) Filipjev & Schuurmans-Stekhoven [PRATPE]

184.

4.5. Pratylenchus vulnus Allén & Jensen [PRATVU]

185.

Prunus persica (L.) Batsch és Prunus salicina Lindley

1. Baktériumok

186.

1.1. Agrobaáerium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn [AGRBTU]

187.

1.2. Pseudomonas syringae pv. morsprunorum (Wormald) Young, Dye & Wilkie [PSDMMP]

188.

1.3. Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie [PSDMPE]

189.

2. Gombák és oospórás gombák

190.

2.1. Phytophthora cactorum (Lebert & Cohn) J. Schröter [PHYTCC]

191.

2.2. Verticillium dahliae Kleb [VERTDA]

192.

3. Rovarok és atkák

193.

3.1. Pseudaulacaspis pentagona Targioni-Tozzetti [PSEAPE]

194.

3.2. Quadraspidiotus perniciosus Comstock [QUADPE]

195.

4. Fonálférgek

196.

4.1. Meloidogyne arenaria Chitwood [MELGAR]

197.

4.2. Meloidogyne incognita (Kofold & White) Chitwood [MELGIN]

198.

4.3. Meloidogyne javanica Chitwood [MELGJA]

199.

4.4. Pratylenchus penetrans (Cobb) Filipjev & Schuurmans-Stekhoven [PRATPE]

200.

4.5. Pratylenchus vulnus Allén & Jensen [PRATVU]

201.

Ribes L.

1. Gombák és oospórás gombák

202.

1.1. Diaporthe strumella (Fries) Fuckel [DIAPST]

203.

1.2. Microsphaera grossulariae (Wallroth) Léveillé [MCRSGR]

204.

1.3. Podosphaera mors-uvae (Schweinitz) Braun & Takamatsu [SPHRMU]

205.

2. Rovarok és atkák

206.

2.1. Cecidophyopsis ribis Westwood [ERPHRI]

207.

2.2. Dasineura tetensi Rübsaamen [DASYTE]

208.

2.3. Pseudaulacaspis pentagona Targioni-Tozzetti [PSEAPE]

209.

2.4. Quadraspidiotus perniciosus Comstock [QUADPE]

210.

2.5. Tetranychus urticae Koch [TETRUR]

211.

3. Fonálférgek

212.

3.1. Aphelenchoides ritzemahosi (Schwartz) Steiner & Buhrer [APLORI]

213.

3.2. Ditylenchus dipsaci (Kuehn) Filipjev [DITYDI]

214.

4. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

215.

4.1. Az aukuba mozaik ágens (Aucuba mosaic agent) és a ribiszke sárgaság vírus (Blackcurrant yellows agent) együttes jelenléte

216.

Rubus L.

1. Baktériumok

217.

1.1. Agrobacterium spp. Conn [1AGRBG]

218.

1.2. Rhodococcus fasdans Tilford [CORBFA]

219.

2. Gombák és oospórás gombák

220.

2.1. Peronospora rubi Rabenhorst [PERORU]

221.

3. Rovarok és atkák

222.

3.1. Resseliella theobaldi Barnes [THOMTE]

223.

Vaccinium L.

1. Baktériumok

224.

1.1. Agrobacterium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn [AGRBTU]

225.

2. Gombák és oospórás gombák

226.

2.1. Diaporthe vaccinii Shear [DIAPVA]

227.

2.2. Exobasidium vaccinii (Fuckel) Woronin [EXOBVA]

228.

2.3. Godronia cassandrae Peck (anamorf alak: Topospora myrtilli) [GODRCA]

2.     Azon vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jegyzéke, amelyek jelenlététől a prebázis anyanövény, prebázis, bázis és certifikált szaporítóanyagnak mentesnek, a C.A.C. ültetési anyagoknak gyakorlatilag mentesnek kell lenniük, és erre vonatkozóan vizuális vizsgálatot az e rendelet 5. melléklete szerint, valamint – klónok esetében – mintavételt és tesztelést kell végezni.

 

A

B

1.

Nemzettség vagy faj

Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók

2.

Citrus L., Fortunella Swingle és Pondrus Raf.

1. Baktériumok

3.

1.1. Spiroplasma citri Saglio et al. [SPIRCI]

4.

2. Gombák és oospórás gombák

5.

2.1. Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley [DEUTTR]

6.

3. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

7.

3.1. Citrus cristawrtis ágens [CSCC00]

8.

3.2. Citrus exocortis viroid [CEVD00]

9.

3.3. Citrus impietratura ágens [CSI000]

10.

3.4. Citrus levélfoltosság vírus (Citrus leafblotch virus) [CLBV00]

11.

3.5. Citruspsorosis vírus [CPSV00]

12.

3.6. Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) [CTV000]

13.

3.7. Citrus tarkaság vírus (Citrus variegation virus) [CW000]

14.

3.8. Komló törpülés viroid (Hop stunt viroid) [HSVD00]

15.

Corylus avellana L.

1. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

16.

1.1. Alma mozaik vírus (Apple mosaic virus) [APMV00]

17.

Cydonia oblonga Mill.

1. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

18.

1.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (Apple chlorotic leaf spot virus) [ACLSV0]

19.

1.2. Alma fapuhulás ágens (Apple rubbery wood agent) [ARW000]

20.

1.3. Alma törzsbarázdáltság vírus (Apple stem grooving virus) [ASGV00]

21.

1.4. Alma törzsgödrösödés vírus (Apple stem-pitting virus) [ASPV00]

22.

1.5. Körte kéregnekrózis ágens (Pear bark necrosis agent) [PRBN00]

23.

1.6. Körte kéreghasadás ágens (Pear bark split agent) [PRBS00]

24.

1.7. Körte terméshólyagosodás viroid (Pear blister canker viroid) [PBCVD0]

25.

1.8. Körte kéregvastagodás ágens (Pear rough bark agent) [PRRB00]

26.

1.9. Birsalma sárga foltosodás ágens (Quince yellow blotch agent) [ARW000]

27.

Fragaria L.

1. Baktériumok

28.

1.1. Xanthomonas fragariae Kennedy & King [XANTFR]

29.

2. Gombák és oospórás gombák

30.

2.1. Colletotrichum acutatum Simmonds [COLLAC]

31.

2.2. Phytophthora cactorum (Lebert & Cohn) J. Schröter [PHYTCC]

32.

2.3. Phytophthora fragariae C.J. Hickman [PHYTFR]

33.

3. Fonálférgek

34.

3.1. Aphelenchoides besseyi Christie [APLOBE]

35.

3.2. Aphelenchoides blastophthorus Franklin [APLOBL]

36.

3.3. Aphelenchoides fragariae (Ritzema Bos) Christie [APLOFR]

37.

3.4. Aphelenchoides ritzemahosi (Schwartz) Steiner & Buhrer [APLORI]

38.

4. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

39.

4.1. Arabis mozaik vírus (Arabis mosaic virus) [ARMV00]

40.

4.2. Málna gyűrűsfoltosság vírus (Raspberry ringspot virus) [RPRSVO]

41.

4.3. Szamóca göndörödés vírus (Strawberry crinkle virus) [SCRV00]

42.

4.4. Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (Strawberry latent ringspot virus) [SLRSVO]

43.

4.5. Földieper enyhe sárga levélszélűség vírus (Strawberry mild yellow edge virus) [SMYEVO]

44.

4.6. Szamóca foltosság vírus (Strawberry mottle virus) [SMOV00]

45.

4.7. Szamóca érszalagosodás vírus (Strawberry vein banding virus) [SVBV00]

46.

4.8. Paradicsom fekete gyűrűs vírus (Tomato black ring virus) [TBRV00]

47.

Juglans regia L.

1. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

48.

1.1. Cseresznye levélsodródás vírus (Cherry leaf roll virus) [CLRV00]

49.

Malus Mill.

1. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

50.

1.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (Apple chlorotic leaf spot virus) [ACLSV0]

51.

1.2. Alma gyümölcsgöndörödés viroid (Apple dimple fruit viroid) [ADFVD0]

52.

1.3. Alma áglaposodás ágens (Apple fiat limb agent) [AFL000]

53.

1.4. Alma mozaik vírus (Apple mosaic virus) [APMV00]

54.

1.5. Alma fapuhulás ágens (Apple rubbery wood agent) [ARW000]

55.

1.6. Alma gyümölcshegesedés viroid (Apple scar skin viroid) [ASSVD0]

56.

1.7. Alma csillagszerű repedés ágens (Apple star crack agent) [APHW00]

57.

1.8. Alma törzsbarázdáltság vírus (Apple stem grooving virus) [ASGV00]

58.

1.9. Alma törzsgödrösödés vírus (Apple stem-pitting virus) [ASPV00]

59.

1.10. Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider [PHYPMA]

60.

1.11. A gyümölcs betegségei: apró termés (chat fruit) [APCF00], zöld ráncosodás (green crinkle) [APGC00], a Ben Davis fajta gyümölcsének egyenetlen felszíne (bumpy fruit of Ben Davis), megvastagodott héj (rough skin) [APRSK0], csillagszerű repedés (star crack), vörösesbarna gyűrűk (russet ring) [APLP00], vörösesbarna szemölcsszerű foltok (russet wart)

61.

Olea europaea L.

1. Gombák és oospórás gombák

62.

1.1. Verticillium dahliae Kleb [VERTDA]

63.

2. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

64.

2.1. Arabis mozaik vírus (Arabis mosaic virus) [ARMV00]

65.

2.2. Cseresznye levélsodródás vírus (Cherry leaf roll virus) [CLRV00]

66.

2.3. Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (Strawberry latent ringspot virus) [SLRSVO]

67.

Prunus dulcis (Miller) Webb

1. Baktériumok

68.

1.1. Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. [XANTPR]

69.

2. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

70.

2.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (Apple chlorotic leaf spot virus) [ACLSV0]

71.

2.2. Alma mozaik vírus (Apple mosaic virus) [APMV00]

72.

2.3. Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider [PHYPPR]

73.

2.4. Szilvahimlő vírus (Plumpox virus) [PPV000]

74.

2.5. Szilva törpülés vírus (Prune dwarf virus) [PDV000]

75.

2.6. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (Prunus necrotic ringspot virus) [PNRSV0]

76.

Prunus armeniaca L.

1. Baktériumok

77.

1.1. Xanthomonas arborkola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. [XANTPR]

78.

2. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

79.

2.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (Apple chlorotic leaf spot vírus) [ACLSV0]

80.

2.2. Alma mozaik vírus (Apple mosaic virus) [APMV00]

81.

2.3. Kajszi látens vírus (Apricot latent virus) [ALV000]

82.

2.4. Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider [PHYPPR]

83.

2.5. Szilvahimlő vírus (Plumpox virus) [PPV000]

84.

2.6. Szilva törpülés vírus (Prune dwarf virus) [PDV000]

85.

2.7. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (Prunus necrotic ringspot virus) [PNRSV0]

86.

Prunus avium L. és Prunus cerasus L.

1. Baktériumok

87.

1.1. Xanthomonas arborkola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. [XANTPR]

88.

2. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

89.

2.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (Apple chlorotic leaf spot virus) [ACLSVO]

90.

2.2. Alma mozaik vírus (Apple mosaic virus) [APMV00]

91.

2.3. Arabis mozaik vírus (Arabis mosaic virus) [ARMV00]

92.

2.4. Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider [PHYPPR] Cseresznye zöld gyűrűsfoltosság vírus (Cherry green ring mottle virus) [CGRMV0]

93.

2.5. Cseresznye levélsodródás vírus (Cherry leaf roll virus) [CLRV00]

94.

2.6. Cseresznye levélfoltosság vírus (Cherry mottle leaf virus) [CMLV00]

95.

2.7. Cseresznye nekrotikus rozsdaszínű foltosság vírus (Cherry necrotic rusty mottle virus) [CRNRM0]

96.

2.8. Cseresznye aprógyümölcsűség vírus 1 és 2 (Little cherry virus
1 and 2) [LCHV10], [LCHV20]

97.

2.9. Szilvahimlő vírus (Plumpox virus) [PPV000]

98.

2.10. Szilva törpülés vírus (Prune dwarf virus) [PDV000]

99.

2.11. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (Prunus necrotic ringspot virus) [PNRSV0]

100.

2.12. Málna gyűrűsfoltosság vírus (Raspberry ringspot virus) [RPRSV0]

101.

2.13. Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (Strawberry latent ringspot virus) [SLRSV0]

102.

2.14. Paradicsom fekete gyűrűs vírus (Tomato black ring virus) [TBRV00]

103.

Prunus domestica L., Prunus salicina Lindley és a Szilvahimlő vírus iránt fogékony más Prunus L. fajok a Prunus L. hibridjei esetében

1. Baktériumok

104.

1.1. Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. [XANTPR]

105.

2. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

106.

2.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (Apple chlorotic leaf spot virus) [ACLSV0]

107.

2.2. Alma mozaik vírus (Apple mosaic virus) [APMV00]

108.

2.3. Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider [PHYPPR]

109.

2.4. Mirabolán látens gyűrűsfoltosság vírus (Myrobalan latent ringspot virus) [MLRSV0]

110.

2.5. Szilvahimlő vírus (Plumpox virus) [PPV000]

111.

2.6. Szilva törpülés vírus (Prune dwarf virus) [PDV000]

112.

2.7. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (Prunus necrotic ringspot virus) [PNRSV0]

113.

Prunus persica (L.) Batsch

1. Baktériumok

114.

1.1. Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. [XANTPR]

115.

2. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

116.

2.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (Apple chlorotic leaf spot vírus) [ACLSV0]

117.

2.2. Alma mozaik vírus (Apple mosaic virus) [APMV00]

118.

2.3. Kajszi látens vírus (Apricot latent virus) [ALV000]

119.

2.4. Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider [PHYPPR]

120.

2.5. Őszibarack látens mozaik viroid (Peach latent mosaic viroid) [PLMVD0]

121.

2.6. Szilvahimlő vírus (Plumpox virus) [PPV000]

122.

2.7. Szilva törpülés vírus (Prune dwarf virus) [PDV000]

123.

2.8. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (Prunus necrotic ringspot virus) [PNRSV0]

124.

2.9. Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (Strawberry latent ringspot virus) [SLRSV0]

125.

Pyrus L.

1. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

126.

1.1. Alma klorotikus levélfoltosság vírus (Apple chlorotic leaf spot virus) [ACLSVO]

127.

1.2. Alma fapuhulás ágens (Apple rubbery wood agent) [ARW000]

128.

1.3. Alma törzsbarázdáltság vírus (Apple stem grooving virus) [ASGV00]

129.

1.4. Alma törzsgödrösödés vírus (Apple stem-pitting virus) [ASPV00]

130.

1.5. Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider [PHYPPY]

131.

1.6. Körte kéregnekrózis ágens (Pear bark necrosis agent) [PRBN00]

132.

1.7. Körte kéreghasadás ágens (Pear bark split agent) [PRBS00]

133.

1.8. Körte terméshólyagosodás viroid (Pear blister canker viroid) [PBCVD0]

134.

1.9. Körte kéregvastagodás ágens (Pear rough bark agent) [PRRB00]

135.

1.10. Birsalma sárga foltosodás ágens (Quince yellow blotch agent) [ARW000]

136.

Ribes L.

1. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

137.

1.1. Arabis mozaik vírus (Arabis mosaic virus) [ARMV00]

138.

1.2. Fekete ribiszke reverziós vírus (Blackcurrant reversion virus) [BRAV0]

139.

1.3. Uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus) [CMV000]

140.

1.4. Köszméte érszalagosodás vírus (Gooseberry vein banding associated virus) [GOVB00]

141.

1.5. Málna gyűrűsfoltosság vírus (Raspberry ringspot virus) [RPRSV0]

142.

1.6. Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (Strawberry latent ringspot virus) [SLRSV0]

143.

Rubus L.

1. Gombák és oospórás gombák

144.

1.1. Phytophthora spp. de Bary [1PHYTG]

145.

2. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

146.

2.1. Alma mozaik vírus (Apple mosaic virus) [APMV00]

147.

2.2. Arabis mozaik vírus (Arabis mosaic virus) [ARMV00]

148.

2.3. Fekete málna nekrózis vírus (Black raspberry necrosis virus) [BRNV00]

149.

2.4. Candidatus Phytoplasma rubi Malembic-Maher et al. [PFíYPRU]

150.

2.5. Uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus) [CMV000]

151.

2.6. Málna bokros törpeség vírus (Raspberry bushy dwarf virus) [RBDV00]

152.

2.7. Málna levéltarkulás vírus (Raspberry leafmottle virus) [RLMV00]

153.

2.8. Málna gyűrűsfoltosság vírus (Raspberry ringspot vírus) [RPRSV0]

154.

2.9. Málna érklorózis vírus (Raspberry vein chlorosis vírus) [RVCV00]

155.

2.10. Málna sárga foltosodás (Raspberry yellowspot) [RYS000]

156.

2.11. Rubus sárga érhálósodás vírus (Rubus yellow net vírus) [RYNV00]

157.

2.12. Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus (Strawberry latent ringspot virus) [SLRSV0]

158.

2.13. Paradicsom fekete gyűrűs vírus (Tomato black ring virus) [TBRV00]

159.

Vaccinium L.

1. Vírusok, viroidok, vírusszerű betegségek és fitoplazmák

160.

1.1. Áfonya mozaik járulékos vírus (Blueberry mosaic associated ophiovirus) [BLMAV10]

161.

1.2. Áfonya vörös gyűrűsfoltosság vírus (Blueberry red ringspot virus) [BRRV00]

162.

1.3. Áfonya virág- és levélszáradás vírus (Blueberry scorch virus) [BLSCV0]

163.

1.4. Áfonya átmeneti hajtás-pusztulás vírus (Blueberry shock virus) [BLSHV0]

164.

1.5. Áfonya levélelkeskenyedés vírus (Blueberry shoestring virus) [BSSV00]

165.

1.6. Candidatus Phytoplasma asteris Lee et al. [PHYPAS]

166.

1.7. Candidatus Phytoplasma pruni [PHYPPN]

167.

1.8. Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al. [PHYPS0]

168.

1.9. Tőzegáfonya álvirágzás fitoplazma (Cranberry falsé blossom phytoplasma) [PHYPFB]

3.     Azon károsítók jegyzéke, amelyek talajban való jelenléte esetén a 16. § rendelkezései irányadók

 

A

B

1.

Nemzettség vagy faj

Vizsgálatköteles nemzárlati károsítók

2.

Fragaria L.

1. Fonálférgek

3.

 

1.1. Longidorus attenuatus Hooper [LONGAT]

4.

 

1.2. Longidorus elongatus (de Man) Thorne & Swanger [LONGEL]

5.

 

1.3. Longidorus macrosoma Hooper [LONGMA]

6.

 

1.4. Xiphinema diversicaudatum (Mikoletzky) Thorne [XIPHDI]

7.

Juglans regia L.

1. Fonálférgek

8.

 

1.1. Xiphinema diversicaudatum (Mikoletzky) Thorne [XIPHDI]

9.

Olea europaea L.

1. Fonálférgek

10.

 

1.1. Xiphinema diversicaudatum (Mikoletzky) Thorne [XIPHDI]

11.

Pistacia vera L.

1. Fonálférgek

12.

 

1.1. Xiphinema index Thorne & Allén [XIPHIN]

13.

Prunus avium L. és Prunus cerasus L.

1. Fonálférgek

14.

 

1.1. Longidorus attenuatus Hooper [LONGAT]

15.

 

1.2. Longidorus elongatus (de Man) Thorne & Swanger [LONGEL]

16.

 

1.3. Longidorus macrosoma Hooper [LONGMA]

17.

 

1.4. Xiphinema diversicaudatum (Mikoletzky) Thorne [XIPHDI]

18.

Prunus domestica L., Prunus persica (L.) Batsch és Prunus salicina Lindley

1. Fonálférgek

19.

 

1.1. Longidorus attenuatus Hooper [LONGAT]

20.

 

1.2. Longidorus elongatus (de Man) Thorne & Swanger [LONGEL]

21.

 

1.3. Xiphinema diversicaudatum (Mikoletzky) Thorne [XIPHDI]

22.

Ribes L.

1. Fonálférgek

23.

 

1.1. Longidorus elongatus (de Man) Thorne & Swanger [LONGEL]

24.

 

1.2. Longidorus macrosoma Hooper [LONGMA]

25.

 

1.3. Xiphinema diversicaudatum (Mikoletzky) Thorne [XIPHDI]

26.

Rubus L.

1. Fonálférgek

27.

 

1.1. Longidorus attenuatus Hooper [LONGAT]

28.

 

1.2. Longidorus elongatus (de Man) Thorne & Swanger [LONGEL]

29.

 

1.3. Longidorus macrosoma Hooper [LONGMA]

30.

 

1.4. Xiphinema diversicaudatum (Mikoletzky) Thorne [XIPHDI]

3. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez81

Vegetatív szaporító alapanyagok követelményei, kötegelése, jelölése

1. Minőségi követelmények

1.1. Általános minőségi követelmények.

1.1.1. A szemzőhajtás, oltóvessző, oltóvessző, dugvány legyen:

1.1.1. 1.     egészséges, fagy, illetve egyéb károsodástól, mézgásodástól mechanikai sérüléstől, elhalt részektől (a kambium és a farész egyaránt) mentes;

1.1.1.2.     az életképességhez szükséges nedvességtartalmú;

1.1.1.3.    a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő;

1.1.1.4.     mérete, megnevezése, csomagolása, szállítása a melléklet előírásainak megfelelő;

1.1.1.5.     diónál a hajtás és az oltóvessző hengeres, hosszú ízközű, a nóduszon kifejlődött ülőrügyekkel rendelkező, és a bélszövet ne legyen vastagabb a vesszőátmérő egyharmadánál;

1.1.1.6.    szaporításra alkalmas, legalsó rügy alatt és a legfelső rügy felett legkevesebb 2 cm hosszú csaprésze, kivéve a csúcsrüggyel zárulókat, amelyeknél a szárrész csak az alsó részén követelmény;

1.1.1.7.    a vizsgált tételben a szaporítóanyag mennyisége az 50 000 db-ot nem haladhatja meg.

1.2. Részletes minőségi követelmények.

1.2.1. A szemzőhajtás legyen:

1.2.1.1.    a héj színét tekintve a fajtára jellemző;

1.2.1.2.     a héjkéreg és a farész szemmel láthatóan elkülönülő;

1.2.1. 3.    ép, érett, legalább 5 db szaporításra alkalmas (kifejlődött) rüggyel rendelkező, levél nélküli, legfeljebb 15 mm hosszú csonkra metszett levélnyelű;

1.2.1.4.     dió esetében 8–25 mm, köszméte és ribiszke esetében 4–8 mm, az összes többi gyümölcsfajnál 7–10 mm átmérőjű.

1.2.2. Az oltóvessző legyen:

1.2.2.1.     az érettséget, továbbá köszméténél és ribiszkénél a vitorla- és a lomblevél eltávolítását leszámítva a 2.2.1. pont követelményeivel megegyező.

1.2.3. Az oltóvessző és oltógally esetében legyen:

1.2.3.1.     a héj színe a fajtára jellemző;

1.2.3.2.     teljesen érett, megfásodott, rugalmasan hajlítható és szilárdan törő;

1.2.3.3.     ép, kifejlődött rügyekkel együtt nyugalmi állapotú, legalább 6 db, köszméténél és ribiszkénél legalább 3 db oltásra alkalmas rüggyel rendelkező;

1.2.3.4.     dió 10–25 mm, gesztenye 5–15 mm, köszméte és ribiszke 4–8 mm és az összes többi gyümölcsfaj esetében 8–12 mm átmérőjű.

1.2.4. A fás dugvány legyen érett, megfásodott, legalább 20 cm hosszú és legalább 6 mm átmérőjű.

2. Szedés, osztályozás, kötegelés

2.1. A szemzőhajtás, oltóvessző, oltógally és dugvány leszedése a szaporítás céljának megfelelő állapotban és időpontban történjék.

2.2. A leszedett, az 1. pontban foglaltaknak megfelelő, minőség és méret szerint osztályozott szaporítóanyagot az alábbiak szerint kell kötegelni, felhasználásig tárolni, illetve szállításra előkészíteni, megjelölni:

2.2.1.     egy kötegbe csak azonos tétel szaporítóanyaga köthető;

2.2.2.    az azonos fejlettségű (osztályozott) szaporítóanyagot egy kötegen belül azonos végükkel egy irányba rakva kell elhelyezni;

2.2.3.     egy kötegbe 5-tel osztható számú szaporítóanyag köthető, de 100 db-nál több ne legyen.

3. Megnevezés, megjelölés

3.1. A 2. pont szerint osztályozott és kötegelt szaporító alapanyagot kötegenként kategóriájának megfelelő címkével kell ellátni. A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló jogszabályban felsorolt fajok esetében szaporító alapanyag csak a NÉBIH, illetve az növény és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal felhatalmazásával kiállított növényútlevéllel forgalmazható.

4. Csomagolás, szállítás, tárolás

4.1. Csomagolás

4.1.1. Csomagolóanyagként felhasználható minden olyan anyag, amely a terméket megvédi az 5.1.1. pont szerinti károsodástól és a szaporítóanyagot nem károsítja.

4.1.2. A szaporítóanyagok csomagolása függ a szállítás és tárolás módjától, ezek időtartamától és az uralkodó időjárástól. Ennek megfelelően kell a szaporítóanyagot tartalmazó csomagolási egységeket a szállítóeszközön elhelyezni.

4.1.3. A szemzőhajtást, oltóvesszőt, félfás és zöld dugványt a nedvességet jól tartó nyirkos csomagolóanyaggal be kell burkolni, majd a növényekre nem káros száraz csomagolóanyaggal be kell csomagolni. Hosszabb (5 napot meghaladó) tárolás, szállítás esetén a kiszáradás megakadályozása érdekében az egész csomagot műanyag fóliával vagy egyéb vízhatlan anyaggal kell körülkötni úgy, hogy a szaporítóanyag szellőzése biztosítva legyen.

4.2. Tárolás

4.2.1. A szaporításra alkalmas növényekről leszedett szaporítóanyagot – a közvetlen szállítás esetét kivéve – azonnal megfelelő tárolóba kell helyezni.

4.2.2. A tárolás akkor felel meg a követelményeknek, ha annak időtartama alatt, továbbá a ki- és betárolás során a szaporítóanyag minőségében romlás nem következik be, életképességét és épségét károsodás nem éri.

4.2.3. A szaporítóanyagot a tárolóban úgy kell elhelyezni, hogy az egyes tételek egymástól jól elkülönüljenek, ne keveredjenek, azonosíthatók legyenek.

4.3. Fás dugvány tárolása

4.3.1. Hűtő tárolóban 0, +2 °C közötti állandó hőmérsékletet és 95–98% relatív páratartalmat kell biztosítani.

4.3.2. Szabadföldi vermelőben a szaporítóanyagot úgy kell elhelyezni, hogy az legalább a dugvány felső végétől számított 30 cm mélyen legyen, és azt a talaj hézagmentesen takarja. A vermelő talaját megfelelő előkészítéssel (öntözéssel, talajműveléssel) olyan állapotba kell hozni, hogy az a fenti feltételeknek megfeleljen.

4.3.3. Átmeneti tárolás.

4.3.3.1. Fedett tárolóban (pincében) az alábbi feltételek szerint végezhető:

4.3.3.1.1.     a tároló hőmérsékletének 0, +10 °C között, relatív páratartalmának pedig 90% felett kell lenni;

4.3.3.1.2.     a tárolás időtartama nem haladhatja meg a biztonságos tárolhatóság felső határát, amely kb. 10 nap.

4.3.3.2. Szabadföldi tárolást ponyvatakarással a következők szerint lehet végezni:

4.3.3.2.1.     kizárólag 0 °C feletti hőmérséklet esetén alkalmazható;

4.3.3.2.2.     a takaró alatti légteret 90% feletti relatív páratartalmon kell tartani;

4.3.3.2.3.     a tárolás időtartama nem haladhatja meg a biztonságos tárolhatóság felső határát, amely kb. 5 nap.

4.3.4. Oltóvessző tárolása azonos a dugványéval.

4.3.5. Szemzőhajtás tárolása.

4.3.5.1. A tároló hőmérsékletének +1, +3 °C között kell lenni, és a tárolás időtartama nem haladhatja meg a 10 napot.

4.3.5.2. A szemzőhajtás tárolása előtt megfelelő csomagolásról minden esetben gondoskodni kell.

5. Minősítés

A gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag akkor alkalmas a forgalomba hozatalra, ha a 10. melléklet szerint vett minta vizsgálata alapján az 1. pont minőségi követelményeinek megfelel.

4. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

Ültetési anyagok és alanycsemeték, követelményei, kötegelése és jelölése

1. Minőségi követelmények

1.1. Gyümölcsfaoltvány és a facsemete minőségi követelményei

1.1.1. Általános minőségi követelmények. Az ültetési anyag legyen:

1.1.1.1.    fajta (klón) azonos, a nemes, az alany és a közbeoltott része egyaránt, megnevezésével megegyező;

1.1.1.2.     az előállításához felhasznált alapanyagok igazoltan legalább szaporítóanyag termesztésre ideiglenesen engedélyezett (C.A.C.) gyümölcstermő növényről származzanak;

1.1.1.3.     fagy- és egyéb károsodástól, mézgásodástól mentes;

1.1.1.4.     az életképességéhez szükséges nedvességtartalmú;

1.1.1.5.     a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő;

1.1.1.6.     kategóriájának és virológiai állapotának megfelelő tanúsító (certifikációs) vagy termelői (C.A.C.) címkével ellátott;

1.1.1.7.     az oltásforradás hézagmentes legyen, benne és környékén kötöző anyag, körkörös hegképződés (kambium- gyűrű) nélküli, sebhely és csonk ne legyen.

1.1.1.8. Faiskolai táblából való kitermelés október 10-e előtt ne kezdődjön meg.

1.1.2. Részletes minőségi követelmények

1.1.2.1. A koronás oltvány és a facsemete minősége:

1.1.2.1.1. A korona a kívánt törzsmagasság felett szakszerűen, faiskolai neveléssel kialakított legyen.

1.1.2.1.2.     a korona legfeljebb 1 éves, ép, egészséges a rügyekkel együtt kétharmad hosszúságig érett, nyugalmi állapotú, fajtára jellemző vesszőkből álljon;

1.1.2.1.3.     megújított korona esetében a visszavágás helyén legfeljebb 4 rügyes, 2 éves gallyrész van megengedve, amely a koronavessző hosszúságába nem számítható be;

1.1.2.1.4.     a törzs törzserősítő csapoktól, sarjaktól mentes legyen;

1.1.2.1.5.     egyenes, legfeljebb közbeoltott oltványok esetében egymással ellentétes oldalon levő két (visszavágásból vagy csapeltávolításból eredő) görbülettel;

1.1.2.1.6.     a kajszi, a szilva, a körte, a köszméte, a ribiszke és a ribiszkeköszméte fajták esetén a függőleges egyeneshez azonosítva a törzsvastagság háromszorosánál nem nagyobb törzsgörbület van megengedve;

1.1.2.1.7.     a bogyós gyümölcsű oltványok törzsének a lombtalan koronát elhajlás nélkül kell megtartania;

1.1.2.1.8.     a törzsön a törzsnevelés során keletkezett vágási felület (metszlap, csaphely) legyen körkörösen behegedt, friss metszlap és csonk nincs megengedve;

1.1.2.1.9.     mechanikai sérülésből származó 3 cm2 felületet meg nem haladó, teljesen beforrt sebhely meg van engedve, de a sebhely szélessége a törzskerület 1/4 részénél szélesebb ne legyen;

1.1.2.1.10.     a törzs kora legfeljebb 3 év, őszibaracknál, mandulánál 1 év;

1.1.2.1.11.     a gyökérzet legyen arányban a növény föld feletti részeivel.

1.1.2.1.12.     a gyökérzet ép egészséges legyen, szakított vagy más eredetű súlyos mechanikai sérülés, beforratlan sebhely, repedés nincs megengedve.

1.1.2.2. Koronás oltványok és facsemete mérete

1.1.2.2.1. A sudaras koronájú oltványok esetén a koronavesszők számába a sudár vessző is beleszámít. A törzs átmérőjét a gyökérnyak (talajfelszín) felett 30 cm magasságban, a gyökérágak átmérőjét az elágazástól 5 cm-re mérjük.

1.1.2.2.2. Ültetési anyagok törzs- és hajtásrendszere:

A

B

C

1.

Az ültetési anyag típusa

A koronavesszők

Törzsátmérő legalább
(mm)

2.

száma
(db)

hossza
(cm)

3.

Koronás oltvány és facsemete

3

30

14

4.

Koronába oltott oltvány

3

30

14

5.

Katlan alakú oltvány és facsemete

3

30

13

6.

Gyenge növekedésű alanyon spurfajták, valamint körtefajták

3

25

12

7.

Bogyós oltvány

1

25

12

8.

3

20

12

9.

Kombifa

2

30

14

1.1.2.2.3. Ültetési anyagok gyökérzete:

 

A

B

 

1.

Az ültetési anyag típusa

Gyökérágak

 

száma
(db)

hossza
(cm)

 

2.

Fás oltvány, facsemete

4

20

 

3.

Magonc alanyú körteoltvány

2

20

 

4.

Vegetatív alanyú körteoltvány

3

20

 

5.

Bogyós oltvány

bojtos

10

 

1.1.2.3. Suháng oltvány és facsemete minősége

1.1.2.3.1.     a melléklet szerinti magasságig érett, a fajtájára jellemző héjszínű és megfásodott legyen;

1.1.2.3.2.     a talajtól számított 30 cm magasságig hónaljhajtásoktól, sarjaktól mentes legyen; 1.1.2.3.3.     legfeljebb 1 (visszavágásból vagy csapeltávolításból eredő) görbülettel, és feleljen meg az 1.1.2.1.1.-1.1.2.1.10. pontok követelményeinek;

1.1.2.3.4.     kora 1 év, gyenge növekedésű alany-nemes kombinációjú oltványoknál 2 év, kivétel az őszibarack és mandula, amelyek 1 évesnél idősebbek ne legyenek;

1.1.2.3.5.     kötegen belül az oltványok magasságában 30 cm-nél nagyobb méretkülönbség nincs megengedve;

1.1.2.3.6.     a gyökérzet minősége az 1.1.2.1.11. és 1.1.2.1.12. pont szerint.

1.1.2.4. Suháng oltvány és facsemete mérete

1.1.2.4.1.     magassága legalább 80 cm, gyenge növekedésű fajtakombinációk és gyenge növekedésű körtefajták esetén legalább 70 cm;

1.1.2.4.2.     a suháng átmérője (a talaj felett 30 cm-re) legalább 10 mm, gyenge növekedésű fajtaalany kombinációk és gyenge növekedésű körtefajták esetén legalább 8 mm;

1.1.2.4.3.     a gyökérzet mérete az 1.1.2.2.3. pont szerint.

1.2. Gyökeres dugvány, a bujtvány és a bokor minőségi követelményei

1.2.1.Általános minőségi követelmények (mogyoró, ribizke, köszméte, ribiszkeköszméte)

1.2.1.1. A növény 1 éves, a rügyekkel együtt 2/3 hosszúságig érett, ép, egészséges és nyugalmi állapotú vesszőkkel rendelkezzen.

1.2.1.2. A megújított (továbbnevelt) bokrok esetén legfeljebb 4 rügyes 2 éves gallyrész meg van engedve, amely a vessző hosszába nem számítható be.

1.2.1.3. A gyökérzet legyen gazdagon elágazott, arányban a növény föld feletti részével ép, egészséges, szakított vagy más eredetű mechanikai sérüléstől (sebhely, repedés) mentes.

1.2.1.4. Gyökeres dugvány, a bujtvány és a bokor vesszői és gyökérágai számára és hosszára vonatkozó követelmények:

A

B

C

D

1.

Megnevezés

Kor
(év)

A vesszők

A gyökerek

2.

száma
(db)

hossza
(cm)

száma
(db)

hossza
(cm)

3.

Dugvány, bujtvány

1

1

40

8

10

4.

Bokor

3

3

35

10

12

1.3. A málna és a szeder ültetési anyagának minőségi követelményei

1.3.1. Általános minőségi követelmények

1.3.1.1. Az ültetési anyag lehet 1 éves gyökérsarj, illetve bujtvány vagy 2 éves iskolázott növény.

1.3.1.2. Érett, ép (az életképességet károsan befolyásoló sérüléstől mentes), egészséges, szikkadástól mentes vesszői legyenek. Sarj és bujtvány esetében jól fejlett a vessző alapján lévő járulékos rüggyel.

1.3.1.3. Jól fejlett, ép, egészséges, bojtos gyökérzete legyen arányban a föld feletti részekkel. A gyökéren az eredést veszélyez- tető mechanikai eredetű sebhely, sérülés, továbbá szikkadásból, fagysérülésből eredő károsodás ne legyen.

1.3.2. Részletes minőségi követelmények

A

B

C

D

1.

Megnevezés

Kor
(év)

A vesszők

A gyökerek

2.

száma
(db)

hossza
(cm)

3.

Sarj, bujtvány

1

1

80

bojtos

4.

2 éves, iskolázott

2

2

70

bojtos

1.4. A szamócapalánta minőségi követelményei

1.4.1. Általános minőségi követelmények (leveles és hűtőben tárolt, azaz frigó)

1.4.1.1. A leveles palánta lehet őszi (augusztus-szeptember) és tavaszi felszedésű.

1.4.1.2. A leveles palánta zömök, fajtájára jellemzően fejlett, nem felnyurgult, ép, egészséges lomblevelekkel és üde, fejlődő szívlevéllel (csúcslevéllel) vagy jól fejlett zárt csúcsrügye legyen.

1.4.1.3. A hűtőben tárolt (frigó) palánta lomblevél nélküli, nyugalmi állapotú, nagy, jól fejlett csúcsrüggyel. A gyökérzet bojtos, csonkítás nélküli, elágazásokkal rendelkező, sárgásbarna színű és talajmaradványoktól mentes legyen.

1.4.1.4. A hűtőben való tárolásra a nyugalmi állapotban lévő palánták fagymentes napokon szedhetők fel.

1.4.2. Részletes minőségi követelmények:

 

A

B

C

D

E

F

1.

Megnevezés

Kor
(év)

A lomblevelek száma
(db)

A szívlevél hossza legfeljebb
(cm)

A gyökerek

A gyökértörzs átmérő

2.

száma
(db)

hossza
(cm)

(mm)

3.

Leveles palánta

1

3

10

6

7

4.

Hűtőben tárolt (frigó) palánta

1

2

10

6

7

1.5. Termesztőedényes (konténeres) ültetési anyagok minőségi követelményei

1.5.1. Általános minőségi követelmények

1.5.1.1. Tenyészidőszakban forgalomba kerülő termesztőedényes növények hajtásainak ép, egészséges lombozata legyen.

1.5.1.2. A növény gyökérzete a termesztőközeget jól szője át, de a gyökerek a termesztőedényt ne nőjék túl.

1.5.1.3. A tenyészedényes növényeket olyan térállásban kell nevelni, hogy a növény természetes habitusát kifejleszthesse.

1.5.1.4. A tenyészedény legyen összhangban a növény méretével.

1.5.2. Részletes minőségi követelmények

 

A

B

C

D

E

1.

Megnevezés

Hajtások

A növény magassága legalább
(cm)

A törzs átmérője
(mm)

A termesztő edény mérete
(liter)

száma
(db)

hossza
(cm)

2.

Koronás oltvány és facsemete

4

30

12

5

3.

Suháng oltvány és facsemete

80

7

2

4.

Gyümölcstermő bokor

3

30

1

5.

Szeder

1

40

1

6.

2

25

1

7.

Szamócapalánta

3 levél

0,2

1.6. Gyümölcsfaiskolai alanyok minőségi követelményei

1.6.1. Általános minőségi követelmények (magcsemete, gyökeres dugvány, bujtvány)

1.6.1.1. Az alanynak fajta(faj-)azonosnak, sérüléstől, fagykárosodástól mentesnek, egészségesnek kell lennie, rendelkeznie kell az életképességhez szükséges nedvességtartalommal, azaz továbbnevelésre alkalmasnak kell lennie.

1.6.1.2. Az aranyribiszke (ribes aureum) bujtványon csonk ne legyen, a nevelési metszések sebfelületei körkörösen beforrottak legyenek, az egyéb mechanikai sérülések teljesen beforrottak legyenek. Egyenes, az átmérő háromszorosát meg nem haladó görbület megengedett.

1.6.1.3. A magcsemete a gyökérnyak felett legalább 10 cm magasságig egyenes, elágazástól mentes legyen.

1.6.1.4. Az alanycsemete 2 évesnél idősebb ne legyen, kivétel a gesztenye, amely 3 éves is lehet.

1.6.1.5. A magcsemete 2 éves korban csak tűzdelt vagy alávágott állapotban szabványos minőségű.

1.6.2. Alanycsemeték részletes minőségi követelményei

A

B

C

D

E

1.

Megnevezés

Magasság
(cm)

Éves növekedés
(cm)

Gyökérnyak átmérő 1 és 2 éves
(mm)

*Gyökérzet

2.

1 éves

2 éves

1 éves

2 éves

3.

Vegetatív alanyok
Alma, körte és csonthéjas
(Prunus spp.) fajok

25

20

4–12

25

bojtos

4.

Aranyribiszke
(a növény magassága)

70–90

90–140

4

bojtos

5.

6

6.

Magoncalanyok
Alma
Körte
Szilva
Sajtmeggy
Myrobalan
Őszibarack
Mandula
Mandulabarack

25

25

4–12

jól elágazott

7.

Dió (Juglans regia)
Fekete dió (Juglans nigra)
Gesztenye (Castanea staiva)

25

20

6–14

bojtos

1.6.3. Az alanycsemeték méret szerinti osztályozása. A 2.5. és 2.6. pont szerint meghatározott módon

1.6.3.1. a gyökérnyak átmérő alapján

1.6.3.1.1. a magcsemeték és vegetatív szaporítású alanyok a dió, gesztenye és aranyribiszke kivételével a 4–6 mm; 6–9 mm; 9–12 mm-es osztályokba sorolva lehet kötegelni,

1.6.3.1.2. a dió és a gesztenye alanyokat 6–9 mm; 9–12 mm; 12–14 mm-es osztályokba sorolva lehet kötegelni,

1.6.3.2. az aranyribiszke alanyokat a csemete magassága alapján 70–90 cm; 90–110 cm; 110–140 cm-es osztályokba sorolva lehet kötegelni.

2. Kitermelés, osztályozás, kötegelés

2.1. A gyökeres gyümölcsfaiskolai csemete- és ültetési anyag a faiskolai táblából való ki- és az anyanövényekről való letermelése lombtalan állapotban végezhető, lombhullástól rügyfakadásig, azokon a napokon, amikor a hőmérséklet +2 °C feletti, és a talaj nem fagyott.

2.2. A ki-, illetve a letermelés akkor kezdődjön meg, amikor a növények lombja a hajtások hosszúságának 3/4 részéről könnyen pattanva leválik (ez az időpont növényfajonként változik), de október 10-e előtt ne kezdődjön meg.

2.3. Minden szaporítóanyagot ki- vagy letermelést követően kiszáradástól, fagyástól azonnali vermeléssel, védett helyre szállítással, takarással kell megóvni. A szamócapalántákat a felmelegedéstől és a befülledéstől is védeni kell.

2.4. A ki- vagy a letermelt szaporítóanyagot a 3. pontban meghatározott minőségi követelmények figyelembevételével kell tárolásra vagy szállításra előkészíteni.

2.5. A szállításra, tárolásra előkészített csemete- és ültetési anyagot kötegelni kell, egy kötegbe csak azonos tétel növényeit szabad kötni. A kötegeket általában két helyen (gyökérnyaki részén és a felső harmadban) kell tartós, a növényeket nem károsító, roncsolást nem okozó kötözőanyaggal 5-tel osztható mennyiségű kötegekbe összekötni.

2.6. Az egy kötegbe köthető növények száma:

2.6.1. oltványok, gyümölcsfacsemeték, 10 db;

2.6.2. koronás őszibarack, mandula, bogyós oltvány és bogyós bokor, 5 db;

2.6.3. málna (sarj), szeder, bogyós gyökeresdugványok és dió magonc, 25 db;

2.6.4. szamócapalánta, 25 db;

2.6.5. ivartalanul szaporított alanyok (gyökeres bujtvány és dugvány) 25 vagy 50 db;

2.6.6. magoncalanyok 50 vagy 100 db.

2.7. A hidegen tárolt (frigó) palántákat az 1500 db-ot meg nem haladó mennyiséget tartalmazó fóliazsákban, fóliával bélelt dobozban vagy rekeszben lehet elhelyezni, de a csomagolási egységben csak azonos tételből származó palánta legyen.

2.8. A csemete- és ültetési anyag-tételeket a kitermelés, az árumozgatás, a kötegelés, a tárolás és a szállításra való előkészítés során oly módon kell kezelni, hogy azok pontosan azonosíthatók és kellően elkülöníthetők legyenek.

3. Csomagolás, szállítás, tárolás

3.1. Csomagolás

3.1.1. A gyümölcsfaiskolai csemete- és ültetési anyag csomagolása olyan legyen, hogy megvédje a szállítás alatt:

3.1.1.1. a mechanikai sérüléstől;

3.1.1.2. az időjárás és egyéb környezeti tényezők okozta minőség- és életképesség-romlásától;

3.1.1.3. a fertőzéstől.

3.1.2. Csomagolásra a gyümölcsfaiskolai csemete- és ültetési anyagot fagymentes védett helyen kell előkészíteni oly módon, hogy

3.1.2.1. a kívánt szaporítóanyag kerüljön csomagolásra;

3.1.2.2. jelölése megfelelő legyen;

3.1.2.3. a gyökérzet védve legyen;

3.1.2.4. az időjárásnak megfelelő védőcsomagolást kapjon (fagyos időben száraz, fagymentes időben nyirkos).

3.1.3. Csomagolóanyagként felhasználható minden olyan anyag, amely a terméket megvédi és nem károsítja.

3.2. Szállítás

3.2.1. A 3.1. pont előírásainak megfelelően csomagolt csemetét és ültetési anyagot szabályozott légterű járművel vagy egyéb, zárt légterű közúti járművel vagy zárt vasúti kocsival lehet szállítani.

3.2.2. A szállítás olyan módon történjen, hogy

3.2.2.1. be- vagy a kirakodás és a szállítás során a szaporítóanyag minőségében és mennyiségében változás ne következzen be és

3.2.2.2. életképességében és épségében károsodást ne szenvedjen.

3.3. Tárolás

3.3.1. A faiskolában kitermelt, továbbá a faiskolai lerakatban (árudában) és telepítőhelyre szállított csemetét és ültetési anyagot azonnal tárolóba vagy vermelőbe kell helyezni.

3.3.2. A szaportíóanyagot a tárolóban úgy kell elhelyezni, hogy a tételek egymástól elkülönüljenek, ne keveredhessenek, azonosíthatóak (megjelöltek) és megközelíthetőek legyenek.

3.3.3. A tárolás akkor megfelelő, ha időtartama alatt és az anyagmozgatás során a csemete és ültetési anyag minőségében romlás nem következik be, életképességét vízveszteség, fagysérülés nem éri, nyugalmi állapota fennmarad.

3.3.4. Tárolási módok

3.3.4.1. Hűtőtárolóban: a tárolási hőmérséklet (szabadgyökerű termékeknél) 0 °C és +2 °C közötti, szamócánál –2 °C, a relatív páratartalom pedig a 95%-ot meghaladja. A tárolás időtartama legfeljebb 9 hónap.

3.3.4.2. Fedett tárolóban szabadgyökerű tárolás esetén a hőmérséklet 0 °C és +5 °C közötti legyen, és a relatív páratartalom haladja meg a 95%-ot. Legfeljebb három hét időtartamra alkalmas ideiglenes tárolási mód.

3.3.4.3. Szabadföldi tárolás (vermelőben):

3.3.4.3.1. a vermelő közeg rögmentes és nyirkos, jól megmunkált legyen, alkalmas a gyökérzet hézagmentes fedésére (száraz időjárás esetén a vermelőt öntözni kell, hogy a gyökérzóna mélységében a vermelő közeg folyamatosan nedves legyen);

3.3.4.3.2. a szaporítóanyagot – a málna, a szamóca kivételével – egyedenként célszerű vermelni, a vermelő közege a törzs alsó mintegy 30 cm-es részét is takarja;

3.3.4.3.3. a vermelő kissé lejtsen, csapadékos tél esetén a felesleges víz elvezetéséről gondoskodni kell.

3.3.4.4. Szabadföldi ideiglenes vermelés

3.3.4.4.1. Az őszi vagy tavaszi időszakon belül a szállításig és a telepítésig történő tárolás, a vermelőbe a szaporítóanyag fektetve és kötegelve helyezhető, nedves takaró közeggel fedve a gyökérzetet és a törzs egyharmadát.

4. Minősítés

4.1. A gyümölcsfaiskolai csemete és ültetési anyag akkor alkalmas a forgalomba hozatalra, ha a 11. mellékletben foglaltak szerint vett minta vizsgálata alapján az 1. pont minőségi követelményeinek megfelelnek.

5. A gyümölcsfaiskolai csemete és ültetési anyag károsodásának okai, tünetei

5.1. A gyümölcs szaporítóanyag leggyakrabban a szakszerűtlen tárolás és kezelés következtében károsodik. A különböző károsodások okai és tünetei a következők.

5.1.1. Fagyhatás

5.1.1.1. Oka:

5.1.1.1.1. a gyökérzet esetében fagypont alatti hőmérsékleten tárolt vagy szállított csemete és ültetési anyag gyökerének fedetlenül, takarás nélkül hagyása, vagy szabadban végzett téli tárolásnál a gyökerek sekélyen vagy hézagosan végzett vermelése, tárolása.

5.1.1.1.2. föld feletti részek esetében a mínusz 10 °C alatti tartós hideg, vagy a tél végi időjárásban a hőmérséklet erős, átmenet nélküli ingadozása.

5.1.1.2. Tünetei:

5.1.1.2.1. a gyökéren és a föld feletti részeken a funkcionális szövetek, a rügyalap és a rügy belsejének elbarnulása, elhalása;

5.1.1.2.2. a tünetek törzsön és a vesszők vastagabb részein gyakran csak foltokban (fagyfoltok), a gyökéren és a vesszők vékonyabb részein összefüggő felületen jelentkezhetnek.

5.1.2. Víztartalom-csökkenés (szikkadás)

5.1.2.1. Oka: a szaporítóanyag gyökérzetének takarás nélküli vagy száraz közegben történő levegős, hézagos tárolása, vermelése.

5.1.2.2. Tünetei: a kéregrész a térfogatcsökkenés miatt ráncos. A belső szövetek elszíneződnek, metszlapot ejtve száraz tapintásúak.

5.1.3. Gombás megbetegedések

5.1.3.1. Oka: az előző alpontokban leírt helytelen kezelésből eredő szöveti károsodás következtében a szaporítóanyagon szaprofita gombák telepedhetnek meg.

5.1.3.2. Tünete: a betegség következtében a szaporítóanyag felületén a közvetlen vizsgálatnál különböző jellegű penészbevonat tapasztalható.

5. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez82

Az egyes nemzetségek, fajok és minősítési kategóriák (prebázis, bázis, certifikált és C.A.C.) tekintetében elvégzendő vizuális ellenőrzésre, mintavételre és laboratóriumi vizsgálatra vonatkozó követelmények

1. A növényi szaporítóanyagnak meg kell felelnie a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban az uniós zárlati károsítókra és a védett zónás zárlati károsítókra meghatározott követelményeknek, valamint a 2016/2031/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseknek.

2. Az 1. pontban foglaltakon kívül az érintett nemzetségek, fajok és kategóriák szerinti alábbi követelményeknek is meg kell felelnie:

2.1. Castanea sativa Mill.

2.1.1. Minden kategória

2.1.1.1. Vizuális vizsgálat

2.1.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.1.1.2. Mintavétel és tesztelés

2.1.1.2.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.1.2. Prebázis kategória

2.1.2.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.1.2.1.1. Abban az esetben, ha egy eltérés lehetővé teszi a teszi az egyes gyümölcstermő növényfajokhoz tartozó, nem rovarmentes környezetben, szabadföldön előállított prebázis szaporítóanyagok tanúsításának egyes tagállamok számára történő ideiglenes engedélyezéséről és az (EU) 2017/167 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 29-i 2017/925/EU bizottsági végrehajtási határozat (a továbbiakban: 2017/925/EU bizottsági végrehajtási határozat) értelmében a prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben, szabadföldön történő előállítását, a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr tekintetében a következő követelmények alkalmazandók:

2.1.2.1.1.1. a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr károsítótól; vagy

2.1.2.1.1.2. nem észlelték a termőhelyen a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr tüneteit a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta.

2.1.3. Bázis kategória

2.1.3.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.1.3.1.1. a bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr károsítótól; vagy

2.1.3.1.2. nem észlelték a termőhelyen a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr tüneteit a bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta.

2.1.4. Certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategória

2.1.4.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.1.4.1.1. a certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr károsítótól; vagy

2.1.4.1.2. nem észlelték a termőhelyen a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr tüneteit a certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta; vagy

2.1.4.1.3. a Cryphonectria parasitica (Murrill) Barr tüneteit mutató certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategóriájú szaporító- és ültetési anyagokat gyökerestől eltávolították, a többi szaporító- és ültetési anyagot hetente megvizsgálták, és a termesztés helyén a szállítást megelőző legalább három hét során nem észleltek tüneteket.

2.2. Citrus L., Fortunella Swingle és Poncirus Raf.

2.2.1. Prebázis kategória

2.2.1.1. Vizuális vizsgálat

2.2.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente kétszer kötelező végezni.

2.2.1.2. Mintavétel és tesztelés

2.2.1.2.1. Minden egyes prebázis anyanövényt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Spiroplasma citri Saglio et al. jelenléte tekintetében.

2.2.1.2.2. Minden egyes prebázis anyanövényt három évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd hároméves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) jelenléte tekintetében.

2.2.1.2.3. Minden egyes prebázis anyanövényt hat évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd hatéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt, a Citrus tristeza vírustól (EU-izolátumok) és a Spiroplasma citri Saglio et al. károsítótól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében, valamint abban az esetben, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.2.2. Bázis kategória

2.2.2.1. Vizuális vizsgálat

2.2.2.1.1. Évente kétszer vizuális vizsgálatokat kell végezni a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok), a Spiroplasma citri Saglio et al. és a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley tekintetében.

2.2.2.1.2. Évente egyszer vizuális vizsgálatokat kell végezni a 2. mellékletben felsorolt valamennyi vizsgálatköteles nemzárlati károsító tekintetében, a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok), a Spiroplasma citri Saglio et al. és a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley kivételével.

2.2.2.2. Mintavétel és tesztelés

2.2.2.2.1. A rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben fenntartott bázis anyanövények esetében minden egyes bázis anyanövényt háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) jelenléte tekintetében.

2.2.2.2.2. A bázis anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Spiroplasma citri Saglio et al. jelenléte tekintetében.

2.2.2.2.3. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott bázis anyanövények esetében a bázis anyanövények reprezentatív hányadát minden évben mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) és a Spiroplasma citri Saglio et al. jelenléte tekintetében azért, hogy egy kétéves időszakon belül valamennyi anyanövény esetében sor kerüljön tesztelésre. Abban az esetben, ha a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) előfordulása tekintetében pozitív vizsgálati eredmény születik, a termesztési helyen található összes bázis anyanövényt mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni.

2.2.2.2.4. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott bázis anyanövények reprezentatív hányadát hatévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók tekintetében, a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) és a Spiroplasma citri Saglio et al. kivételével.

2.2.3. Certifikált (tanúsított) kategória

2.2.3.1. Vizuális vizsgálat

2.2.3.1.1. Évente kétszer vizuális vizsgálatokat kell végezni a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok), a Spiroplasma citri Saglio et al. és a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley tekintetében.

2.2.3.1.2. Évente egyszer vizuális vizsgálatokat kell végezni a 2. mellékletben felsorolt valamennyi vizsgálatköteles nemzárlati károsító tekintetében, a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok), a Spiroplasma citri Saglio et al. és a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley kivételével.

2.2.3.2. Mintavétel és tesztelés

2.2.3.2.1. A rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben fenntartott certifikált (tanúsított) anyanövények esetében a certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát négyévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) jelenléte tekintetében azért, hogy egy nyolcéves időszakon belül valamennyi anyanövény esetében sor kerüljön tesztelésre.

2.2.3.2.2. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott certifikált (tanúsított) anyanövények esetében a certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát minden évben mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) jelenléte tekintetében azért, hogy egy hároméves időszakon belül valamennyi anyanövény esetében sor kerüljön tesztelésre.

2.2.3.2.3. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt károsítók – a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) kivételével – jelenlétének gyanúja.

2.2.3.2.4. Abban az esetben, ha a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) előfordulása tekintetében pozitív vizsgálati eredmény születik, a termesztési helyen található összes certifikált (tanúsított) anyanövényt mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni.

2.2.4. Bázis és certifikált (tanúsított) kategória

2.2.4.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények:

2.2.4.1.1. a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Citrus tristeza vírustól (EU-izolátumok), valamint a Spiroplasma citri Saglio et al. és a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley károsítótól; vagy

2.2.4.1.2. a rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben termesztett, bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében nem észleltek a Spiroplasma citri Saglio et al. vagy a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley okozta tüneteket az adott növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban, és az anyagot a forgalmazást megelőzően véletlenszerű mintavételnek és tesztelésnek vetették alá a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) tekintetében; vagy

2.2.4.1.3. a rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben termesztett, certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében nem észleltek a Spiroplasma citri Saglio et al. vagy a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley okozta tüneteket az adott növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban, és a forgalmazást megelőzően az anyag reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek vetették alá a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) tekintetében; vagy

2.2.4.1.4. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben termesztett, certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében:

2.2.4.1.4.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley vagy a Spiroplasma citri Saglio et al. okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; és

2.2.4.1.4.2. a forgalmazást megelőzően a növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek vetették alá a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) tekintetében, és a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-át találták pozitívnak. Az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették. A termőhely közvetlen közelében található növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat véletlenszerű mintavételnek és tesztelésnek vetették alá, és valamennyi pozitív eredményt adó növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették.

2.2.5. C.A.C. kategória

2.2.5.1. Vizuális vizsgálat

2.2.5.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.2.5.2. Mintavétel és tesztelés

2.2.5.2.1. A C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan azonosított szaporítóanyag-forrásból kell előállítani, amely vizuális vizsgálat, mintavétel és tesztelés alapján mentes a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítóktól.

2.2.5.2.2. A rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben fenntartott, azonosított szaporítóanyag-forrás esetében az anyag reprezentatív hányadát nyolcévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) jelenléte tekintetében.

2.2.5.2.3. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott, azonosított szaporítóanyag-forrás esetében az anyag reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) jelenléte tekintetében.

2.2.5.3. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények:

2.2.5.3.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Citrus tristeza vírustól (EU-izolátumok), valamint a Spiroplasma citri Saglio et al. és a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley károsítótól; vagy

2.2.5.3.2. a rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben termesztett, C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében nem észleltek a Spiroplasma citri Saglio et al. vagy a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley okozta tüneteket az adott növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban, és az anyagot a forgalmazást megelőzően véletlenszerű mintavételnek és tesztelésnek vetették alá a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) tekintetében; vagy

2.2.5.3.3. a rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben termesztett, C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében nem észleltek a Spiroplasma citri Saglio et al. vagy a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley okozta tüneteket az adott C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették, és a forgalmazást megelőzően az anyag reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek vetették alá a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) tekintetében; vagy

2.2.5.3.4. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben termesztett, C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében:

2.2.5.3.4.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Spiroplasma citri Saglio et al. vagy a Plenodomus tracheiphilus (Petri) Gruyter, Aveskamp & Verkley okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; és

2.2.5.3.4.2. a forgalmazást megelőzően a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek vetették alá a Citrus tristeza vírus (EU-izolátumok) tekintetében, és a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-át találták pozitívnak. Az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették. A termőhely közvetlen közelében található növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat véletlenszerű mintavételnek és tesztelésnek vetették alá, és valamennyi pozitív eredményt adó növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették.

2.3. Corylus avellana L.

2.3.1. Minden kategória

2.3.1.1. Vizuális vizsgálat

2.3.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.3.1.2. Mintavétel és tesztelés

2.3.1.2.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.4. Cydonia oblonga Mill.

2.4.1. Minden kategória

2.4.1.1. Vizuális vizsgálat

2.4.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat kell végezni az utolsó teljes vegetációs időszak alatt az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. tekintetében. Az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. kivételével valamennyi vizsgálatköteles nemzárlati károsító tekintetében évente egyszer kell vizuális vizsgálatokat végezni.

2.4.2. Prebázis kategória

2.4.2.1. Mintavétel és tesztelés

2.4.2.1.1. Minden egyes prebázis anyanövényt tizenöt évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.4.2.2. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.4.2.2.1. Abban az esetben, ha egy eltérés lehetővé teszi a 2017/925/EU bizottsági végrehajtási határozat értelmében a prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben, szabadföldön történő előállítását, az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. tekintetében a következő követelmények alkalmazandók:

2.4.2.2.1.1. a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. károsítótól; vagy

2.4.2.2.1.2. a termesztési helyen a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat a legutóbbi teljes vegetációs időszakban megvizsgálták, és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. okozta tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket azonnal gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.4.3. Bázis kategória

2.4.3.1. Mintavétel és tesztelés

2.4.3.1.1. A bázis anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében, a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.4.4. Certifikált (tanúsított) kategória

2.4.4.1. Mintavétel és tesztelés

2.4.4.1.1. A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében, a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.4.4.1.2. A certifikált (tanúsított) ültetési anyagokat abban az esetben kell mintavételnek és tesztelésnek alávetni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.4.5. Bázis és certifikált (tanúsított) kategória

2.4.5.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények:

2.4.5.1.1. a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. károsítótól; vagy

2.4.5.1.2. a termesztési helyen a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat a legutóbbi teljes vegetációs időszakban megvizsgálták, és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. okozta tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket azonnal gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.4.6. C.A.C. kategória

2.4.6.1. Mintavétel és tesztelés

2.4.6.1.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.4.6.2. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények:

2.4.6.2.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. károsítótól; vagy

2.4.6.2.2. a termesztési helyen a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat a legutóbbi teljes vegetációs időszakban megvizsgálták, és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. okozta tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket azonnal gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.5. Ficus carica L.

2.5.1. Minden kategória

2.5.1.1. Vizuális vizsgálat

2.5.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.5.1.2. Mintavétel és tesztelés

2.5.1.2.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.6. Fragaria L.

2.6.1. Minden kategória

2.6.1.1. Vizuális vizsgálat

2.6.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente kétszer, a vegetációs időszakban kell végezni. A Fragaria L. levélzetét vizuális vizsgálatnak kell alávetni a Phytophthorafragariae C.J. Hickman jelenléte tekintetében.

2.6.1.1.2. A mikroszaporítás útján előállított, három hónapnál rövidebb ideig fenntartott növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében a vegetációs időszakban csak egy vizsgálatot szükséges végezni.

2.6.2. Prebázis kategória

2.6.2.1. Mintavétel és tesztelés

2.6.2.1.1. Minden egyes prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd vegetációs időszakonként egyszer mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.6.3. Bázis kategória

2.6.3.1. Mintavétel és tesztelés

2.6.3.1.1. Ha a levélzeten a Phytophthora fragariae C.J. Hickman tünetei észlelhetők, a gyökerek reprezentatív mintáját mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca göndörödés vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus, a Földieper enyhe sárga levélszélűség vírus, a Szamóca érszalagosodás vírus és a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tünetei nem világosak a vizuális vizsgálat során. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt valamely vizsgálatköteles nemzárlati károsító jelenlétének gyanúja a következők kivételével: Arabis mozaik vírus, Phytophthora fragariae C.J. Hickman, Málna gyűrűsfoltosság vírus, Szamóca göndörödés vírus, Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus, Földieper enyhe sárga levélszélűség vírus, Szamóca érszalagosodás vírus és Paradicsom fekete gyűrűs vírus.

2.6.3.2. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.6.3.2.1. Phytophthora fragariae C.J. Hickman esetében:

2.6.3.2.1.1. a bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Phytophthora fragariae C.J. Hickman károsítótól; vagy

2.6.3.2.1.2. a bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok levélzeten nem voltak észlelhetők a Phytophthora fragariae C.J. Hickman tünetei a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban, és valamennyi fertőzött növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot, valamint az azok mellett 5 m sugarú körön belül található növényeket megjelölték, kizárták a felszedésből és a forgalmazásból, majd a fertőzésmentes növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok felszedése után megsemmisítették;

2.6.3.2.1.3. Xanthomonas fragariae Kennedy & King esetében:

2.6.3.2.1.4. a bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Xanthomonas fragariae Kennedy & King károsítótól; vagy

2.6.3.2.1.5. a termesztési helyen a bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Xanthomonas fragariae Kennedy & King okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették;

2.6.3.2.2. Phytophthora fragariae C.J. Hickman esetében:

2.6.3.2.2.1. a Phytophthora fragariae C.J. Hickman észlelése és a következő ültetés között egy legalább tízéves nyugalmi időszaknak kell eltelnie, amely során az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat nem termesztik; vagy

2.6.3.2.2.2. a termesztési helyre vonatkozó termesztési adatokat, valamint a korábban bekövetkezett, talajból történt fertőzések adatait nyilván kell tartani;

2.6.3.2.2.3. Xanthomonas fragariae Kennedy & King esetében:

2.6.3.2.2.4. a Xanthomonas fragariae Kennedy & King észlelése és a következő ültetés között egy legalább egyéves nyugalmi időszaknak kell eltelnie, amely során az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat nem termesztik;

2.6.3.2.3. a Xanthomonas fragariae Kennedy & King és a Phytophthora fragariae C.J. Hickman károsítótól és a vírusoktól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra vonatkozó követelmények:

2.6.3.2.3.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban azoknak a bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagoknak és ültetési anyagoknak a százalékos aránya, amelyek az alábbi vizsgálatköteles nemzárlati károsítók tüneteit mutatták, nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

2.6.3.2.3.1.1. 0,05% az Aphelenchoides besseyi esetében;

2.6.3.2.3.1.2. 0,1% a Szamóca hajtás-burjánzás fitoplazma (multiplier disease) esetében;

2.6.3.2.3.1.3. 0,2% a következők esetében:

2.6.3.2.3.1.3.1. Candidatus Phytoplasma asteris Lee et al.;

2.6.3.2.3.1.3.2. Candidatus Phytoplasma pruni;

2.6.3.2.3.1.3.3. Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al.;

2.6.3.2.3.1.3.4. Verticillium albo-atrum Reinke & Berthold;

2.6.3.2.3.1.3.5. Verticillium dahliae Kleb;

2.6.3.2.3.1.4. 0,5% a következők esetében:

2.6.3.2.3.1.4.1. Chaetosiphon fragaefolii Cockerell;

2.6.3.2.3.1.4.2. Ditylenchus dipsaci (Kuehn) Filipjev;

2.6.3.2.3.1.4.3. Meloidogyne hapla Chitwood;

2.6.3.2.3.1.4.4. Podosphaera aphanis (Wallroth) Braun & Takamatsu;

2.6.3.2.3.2. 1% a Pratylenchus vulnus Allén & Jensen esetében; valamint az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat és a környezetükben lévő gazdanövényeket gyökerestől eltávolították és megsemmisítették; továbbá

2.6.3.2.3.3. ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca göndörödés vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus, a Földieper enyhe sárga levélszélűség vírus, a Szamóca érszalagosodás vírus és a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tüneteit mutató bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében pozitív vizsgálati eredmény születik, az érintett növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot gyökerestől el kell távolítani és azonnal meg kell semmisíteni;

2.6.3.2.4. A valamennyi vírusra vonatkozó követelmények:

2.6.3.2.4.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 1%-án észleltek a 2. mellékletben felsorolt bármely vírus okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették.

2.6.4. Certifikált (tanúsított) kategória

2.6.4.1. Mintavétel és tesztelés

2.6.4.1.1. Ha a levélzeten a Phytophthora fragariae C.J. Hickman tünetei észlelhetők, a gyökerek reprezentatív mintáját mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca göndörödés vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus, a Földieper enyhe sárga levélszélűség vírus, a Szamóca érszalagosodás vírus és a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tünetei nem világosak a szemrevételezés során. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt valamely vizsgálatköteles nemzárlati károsító jelenlétének gyanúja a következők kivételével: Arabis mozaik vírus, Phytophthora fragariae C.J. Hickman, Málna gyűrűsfoltosság vírus, Szamóca göndörödés vírus, Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus, Földieper enyhe sárga levélszélűség vírus, Szamóca érszalagosodás vírus és Paradicsom fekete gyűrűs vírus.

2.6.4.2. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.6.4.2.1. Phytophthora fragariae C.J. Hickman esetében:

2.6.4.2.1.1. a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Phytophthora fragariae C.J. Hickman károsítótól; vagy

2.6.4.2.1.2. a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok levélzeten nem voltak észlelhetők a Phytophthora fragariae C.J. Hickman tünetei a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban, és valamennyi fertőzött növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot, valamint az azok mellett 5 m sugarú körön belül található növényeket megjelölték, kizárták a felszedésből és a forgalmazásból, majd a fertőzésmentes növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok felszedése után megsemmisítették;

2.6.4.2.1.3. Xanthomonas fragariae Kennedy & King esetében:

2.6.4.2.1.4. a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Xanthomonas fragariae Kennedy & King károsítótól; vagy

2.6.4.2.1.5. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Xanthomonas fragariae Kennedy & King okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették;

2.6.4.2.2. Phytophihora fragariae C.J. Hickman esetében:

2.6.4.2.2.1.83 a Phytophthora fragariae C.J. Hickman észlelése és a következő ültetés között egy legalább tízéves nyugalmi időszaknak kell eltelnie, amely során az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat nem termesztik; és

2.6.4.2.2.2. a termesztési helyre vonatkozó termesztési adatokat, valamint a korábban bekövetkezett, talajból történt fertőzések adatait nyilván kell tartani;

2.6.4.2.2.3. Xanthomonas fragariae Kennedy & King esetében:

2.6.4.2.2.4. a Xanthomonas fragariae Kennedy & King észlelése és a következő ültetés között egy legalább egyéves nyugalmi időszaknak kell eltelnie, amely során az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat nem termesztik;

2.6.4.2.3. a Xanthomonas fragariae Kennedy & King és a Phytophthora fragariae C.J. Hickman károsítótól és a vírusoktól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra vonatkozó követelmények:

2.6.4.2.3.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban azoknak a certifikált (tanúsított) kategóriájúnövényi szaporítóanyagoknak és ültetési anyagoknak a százalékos aránya, amelyek az alábbi vizsgálatköteles nemzárlati károsítók tüneteit mutatták, nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

2.6.4.2.3.2. 0,1% a Phytonemus pallidus Banks esetében;

2.6.4.2.3.3. 0,5% a következők esetében:

2.6.4.2.3.3.1. Aphelenchoides besseyi Christie;

2.6.4.2.3.3.2. Szamóca hajtás-burjánzás fitoplazma (multiplier disease);

2.6.4.2.3.4. 1% a következők esetében:

2.6.4.2.3.4.1. Aphelenchoides fragariae (Ritzema Bos) Christie;

2.6.4.2.3.4.2. Candidatus Phlomobacter jragariae Zreik, Bové & Garnier;

2.6.4.2.3.4.3. Candidatus Phytoplasma asteris Lee et al.;

2.6.4.2.3.4.4. Candidatus Phytoplasma australiense Davis et al.;

2.6.4.2.3.4.5. Candidatus Phytoplasma fragariae Valiunas, Staniulis & Davis;

2.6.4.2.3.4.6. Candidatus Phytoplasma pruni;

2.6.4.2.3.4.7. Candidatus Phytoplasma solani Quaglino et al.;

2.6.4.2.3.4.8. Chaetosiphon fragaefolii Cockerell;

2.6.4.2.3.4.9. here virágelzöldülés fitoplazma;

2.6.4.2.3.4.10. Ditylenchus dipsaci (Kuehn) Filipjev;

2.6.4.2.3.4.11. Meloidogyne hapla Chitwood Chitwood;

2.6.4.2.3.4.12. Podosphaera aphanis (Wallroth) Braun & Takamatsu;

2.6.4.2.3.4.13. Pratylenchus vulnus Allén & Jensen;

2.6.4.2.3.4.14. Rhizoctonia fragariae Hussain & W.E.McKeen;

2.6.4.2.3.5. 2% a következők esetében:

2.6.4.2.3.5.1. Verticillium albo-atrum Reinke & Berthold;

2.6.4.2.3.5.2. Verticillium dahliae Kleb; valamint az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat és a környezetükben lévő gazdanövényeket gyökerestől eltávolították és megsemmisítették; továbbá

2.6.4.2.3.6. ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca göndörödés vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus, a Földieper enyhe sárga levélszélűség vírus, a Szamóca érszalagosodás vírus és a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tüneteit mutató certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében pozitív vizsgálati eredmény születik, az érintett növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot gyökerestől el kell távolítani és azonnal meg kell semmisíteni;

2.6.4.2.4. valamennyi vírusra vonatkozó követelmények:

2.6.4.2.4.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a 2. mellékletben felsorolt bármely vírus okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették.

2.6.5. C.A.C. kategória

2.6.5.1. Mintavétel és tesztelés

2.6.5.1.1. Ha a levélzeten a Phytophthora fragariae C.J. Hickman tünetei észlelhetők, a gyökerek reprezentatív mintáját mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca göndörödés vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus, a Földieper enyhe sárga levélszélűség vírus, a Szamóca érszalagosodás vírus és a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tünetei nem világosak a szemrevételezés során. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt valamely vizsgálatköteles nemzárlati károsító jelenlétének gyanúja a következők kivételével: Arabis mozaik vírus, Phytophthora fragariae C.J. Hickman, Málna gyűrűsfoltosság vírus, Szamóca göndörödés vírus, Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus, Földieper enyhe sárga levélszélűség vírus, Szamóca érszalagosodás vírus és Paradicsom fekete gyűrűs vírus.

2.6.5.2. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.6.5.2.1. Phytophthora fragariae C.J. Hickman esetében:

2.6.5.2.1.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Phytophthora fragariae C.J. Hickman károsítótól; vagy

2.6.5.2.1.2. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok levélzeten nem voltak észlelhetők a Phytophthora fragariae C.J. Hickman tünetei a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban, és valamennyi fertőzött növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot, valamint az azok mellett 5 m sugarú körön belül található növényeket megjelölték, kizárták a felszedésből és a forgalmazásból, majd a fertőzésmentes növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok felszedése után megsemmisítették;

2.6.5.2.1.3. Xanthomonas fragariae Kennedy & King esetében:

2.6.5.2.1.4. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Xanthomonas fragariae Kennedy & King károsítótól; vagy

2.6.5.2.1.5. a termesztési helyen a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Xanthomonas fragariae Kennedy & King okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították; vagy

2.6.5.2.1.6. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 5%-án észleltek a Xanthomonas fragariae Kennedy & King okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették;

2.6.5.2.2. A vírusokra vonatkozó követelmények:

2.6.5.2.2.1. ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca göndörödés vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus, a Földieper enyhe sárga levélszélűség vírus, a Szamóca érszalagosodás vírus és a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tüneteit mutató C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében pozitív vizsgálati eredmény születik, az érintett növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot gyökerestől el kell távolítani és azonnal meg kell semmisíteni.

2.7. Juglans regia L.

2.7.1. Minden kategória

2.7.1.1. Vizuális vizsgálat

2.7.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.7.2. Prebázis kategória

2.7.2.1. Mintavétel és tesztelés

2.7.2.1.1. Minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd egyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.7.3. Bázis kategória

2.7.3.1. Mintavétel és tesztelés

2.7.3.1.1. A bázis anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében.

2.7.4. Certifikált (tanúsított) kategória

2.7.4.1. Mintavétel és tesztelés

2.7.4.1.1. A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében.

2.7.4.1.2. A certifikált (tanúsított) ültetési anyagokat abban az esetben kell mintavételnek és tesztelésnek alávetni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.7.5. C.A.C. kategória

2.7.5.1. Mintavétel és tesztelés

2.7.5.1.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.8. Malus Mill.

2.8.1. Minden kategória

2.8.1.1. Vizuális vizsgálat

2.8.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.8.2. Prebázis kategória

2.8.2.1. Mintavétel és tesztelés

2.8.2.1.1. Minden egyes prebázis anyanövényt tizenöt évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.8.2.2. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.8.2.2.1. Abban az esetben, ha egy eltérés lehetővé teszi a 2017/925/EU bizottsági végrehajtási határozat értelmében a prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben, szabadföldön történő előállítását, a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. tekintetében a következő követelmények alkalmazandók:

2.8.2.2.1.1. Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider esetében:

2.8.2.2.1.1.1. a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider károsítótól; vagy

2.8.2.2.1.1.2. a termesztési helyen a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették;

2.8.2.2.1.2. Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. esetében:

2.8.2.2.1.2.1. a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. károsítótól; vagy

2.8.2.2.1.2.2. a termesztési helyen a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat a legutóbbi teljes vegetációs időszakban megvizsgálták, és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. okozta tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket azonnal gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.8.3. Bázis kategória

2.8.3.1. Mintavétel és tesztelés

2.8.3.1.1. A rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben fenntartott bázis anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében.

2.8.3.1.2. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott bázis anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében; a bázis anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tizenöt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében, kivéve a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider károsítót, valamint a vírusszerű betegségeket és a viroidokat; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.8.4. Certifikált (tanúsított) kategória

2.8.4.1. Mintavétel és tesztelés

2.8.4.1.1. A rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben fenntartott certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében.

2.8.4.1.2. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát ötévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében; a certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tizenöt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében, kivéve a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider károsítót, valamint a vírusszerű betegségeket és a viroidokat; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.8.4.1.3. A certifikált (tanúsított) ültetési anyagokat abban az esetben kell mintavételnek és tesztelésnek alávetni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.8.5. Bázis és certifikált (tanúsított) kategória

2.8.5.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.8.5.1.1. Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider esetében:

2.8.5.1.1.1. a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider károsítótól; vagy

2.8.5.1.1.2. a termesztési helyen a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.8.5.1.1.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették, a tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat tartalmazó tételek fennmaradó tünetmentes növényi szaporítóanyagainak és ültetési anyagainak reprezentatív mintáját tesztelésnek vetették alá, és a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider károsítótól mentesnek találták;

2.8.5.1.2. Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. esetében:

2.8.5.1.2.1. a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. károsítótól; vagy

2.8.5.1.2.2. a termesztési helyen a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat a legutóbbi teljes vegetációs időszakban megvizsgálták, és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. okozta tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket azonnal gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.8.6. C.A.C. kategória

2.8.6.1. Mintavétel és tesztelés

2.8.6.1.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.8.6.2. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.8.6.2.1. Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider esetében:

2.8.6.2.1.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider károsítótól; vagy

2.8.6.2.1.2. a termesztési helyen a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.8.6.2.1.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider okozta tüneteket, és a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették, a tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat tartalmazó tételek fennmaradó tünetmentes növényi szaporítóanyagainak és ültetési anyagainak reprezentatív mintáját tesztelésnek vetették alá, és a Candidatus Phytoplasma mali Seemüller & Schneider károsítótól mentesnek találták;

2.8.6.2.2. Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. esetében:

2.8.6.2.2.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. károsítótól; vagy

2.8.6.2.2.2. a termesztési helyen a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat a legutóbbi teljes vegetációs időszakban megvizsgálták, és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. okozta tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket azonnal gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.9. Olea europaea L.

2.9.1. Minden kategória

2.9.1.1. Vizuális vizsgálat

2.9.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.9.2. Prebázis kategória

2.9.2.1. Mintavétel és tesztelés

2.9.2.1.1. Minden egyes prebázis anyanövényt tíz évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tízéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.9.3. Bázis kategória

2.9.3.1. Mintavétel és tesztelés

2.9.3.1.1. A bázis anyanövények reprezentatív hányadát mintavételnek kell alávetni oly módon, hogy a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján egy harmincéves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön tesztelésre a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében.

2.9.4. Certifikált (tanúsított) kategória

2.9.4.1. Mintavétel és tesztelés

2.9.4.1.1. A vetőmagtermelésre használt anyanövények (a továbbiakban: vetőmag-anyanövények) reprezentatív hányadát mintavételnek kell alávetni oly módon, hogy a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján egy negyvenéves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön tesztelésre a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében. A vetőmag-anyanövényektől eltérő anyanövények esetében oly módon kell mintát venni az ilyen növények reprezentatív hányadából, hogy a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján egy harmincéves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön tesztelésre a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében.

2.9.5. C.A.C. kategória

2.9.5.1. Mintavétel és tesztelés

2.9.5.1.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.10. Pistacia vera L.

2.10.1. Minden kategória

2.10.1.1. Vizuális vizsgálat

2.10.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.10.1.2. Mintavétel és tesztelés

2.10.1.2.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül az 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.11. Prunus armeniaca L., Prunus avium L., Prunus cerasifera Ehrh., Prunus cerasus L., Prunus domestica L., Prunus dulcis (Miller) Webb, Prunus persica (L.) Batsch és Prunus salicina Lindley

2.11.1. Prebázis kategória

2.11.1.1. Vizuális vizsgálat

2.11.1.1.1. Évente kétszer vizuális vizsgálatokat kell végezni a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider, a Szilvahimlő vírus, a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. és a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie [Prunus persica (L.) Batsch és Prunus salicina Lindley] tekintetében. 2.11.1.1.2. Évente egyszer vizuális vizsgálatokat kell végezni a 2. mellékletben felsorolt valamennyi vizsgálatköteles nemzárlati károsító tekintetében, a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider, a Szilvahimlő vírus, a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. és a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie kivételével.

2.11.1.2. Mintavétel és tesztelés

2.11.1.2.1. A Prunus armeniaca L., a Prunus avium L., a Prunus cerasus L., a Prunus domestica L. és a Prunus dulcis (Miller) Webb prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagainak és ültetési anyagainak az előző vegetációs időszakban tesztelésnek alávetett és a Szilvahimlő vírustól mentesnek talált anyanövényektől kell származniuk.

2.11.1.2.2. A Prunus cerasifera Ehrh. és a Prunus domestica L. prebázis alanyainak az előző vegetációs időszakban tesztelésnek alávetett és a Szilvahimlő vírustól mentesnek talált anyanövényektől kell származniuk. A Prunus cerasifera Ehrh. és a Prunus domestica L. prebázis alanyainak az előző öt vegetációs időszakban tesztelésnek alávetett és a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítótól mentesnek talált anyanövényektől kell származniuk.

2.11.1.2.3. Minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd egyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilva törpülés vírus és a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus jelenléte tekintetében. A Prunus persica esetében minden egyes virágzó prebázis anyanövényt egy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az Őszibarack látens mozaik viroid jelenléte tekintetében. Minden egyes, kifejezetten beporzás céljából ültetett fát és – adott esetben – a környéken található főbb beporzó fákat mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilva törpülés vírus és a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus jelenléte tekintetében.

2.11.1.2.4. Minden egyes prebázis anyanövényt öt évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd ötéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider és a Szilvahimlő vírus jelenléte tekintetében. Minden egyes prebázis anyanövényt tíz évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tízéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben az adott fajra vonatkozóan felsorolt, a Szilva törpülés víruson, a Szilvahimlő víruson és a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság víruson kívüli vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítókjelenléte tekintetében abban az esetben kell tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja. A prebázis anyanövények reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni abban az esetben, ha felmerül a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. jelenlétének gyanúja.

2.11.1.3. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.11.1.3.1. Abban az esetben, ha egy eltérés lehetővé teszi a 2017/925/EU bizottsági végrehajtási határozat értelmében a prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben, szabadföldön történő előállítását, a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider, a Szilvahimlő vírus, a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. és a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie tekintetében a következő követelmények alkalmazandók:

2.11.1.3.1.1. Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider esetében:

2.11.1.3.1.1.1. a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítótól; vagy

2.11.1.3.1.1.2. a termesztési helyen a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.11.1.3.1.1.3. a termesztési helyen a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat el kell különíteni a többi gazdanövénytől. A termesztési helyen alkalmazandó elkülönítési távolságot a regionális körülmények, a növényi szaporítóanyag típusa, a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítónak az érintett területen való jelenléte és az illetékes hatóságok által vizsgálat útján megállapított kapcsolódó kockázatok függvényében kell meghatározni;

2.11.1.3.1.2. Szilvahimlő vírus esetében:

2.11.1.3.1.2.1. a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Szilvahimlő vírustól; vagy

2.11.1.3.1.2.2. a termesztési helyen a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Szilvahimlő vírus okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.11.1.3.1.2.3. a termesztési helyen a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat el kell különíteni a többi gazdanövénytől. A termesztési helyen alkalmazandó elkülönítési távolságot a regionális körülmények, a növényi szaporítóanyag típusa, a Szilvahimlő vírusnak az érintett területen való jelenléte és a növény és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal által vizsgálat útján megállapított kapcsolódó kockázatok függvényében kell meghatározni;

2.11.1.3.1.3. Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie esetében:

2.11.1.3.1.3.1. a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti &. Gardán) Young, Dye & Wilkie károsítótól; vagy

2.11.1.3.1.3.2. a termesztési helyen a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették;

2.11.1.3.1.4. Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. esetében:

2.11.1.3.1.4.1. a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. károsítótól; vagy

2.11.1.3.1.4.2. a termesztési helyen a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették.

2.11.2. Bázis, certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategória

2.11.2.1. Vizuális vizsgálat

2.11.2.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.11.3. Bázis kategória

2.11.3.1. Mintavétel és tesztelés

2.11.3.1.1. A rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben fenntartott anyanövények

2.11.3.1.1.1. A bázis anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilva törpülés vírus, a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus és a Szilvahimlő vírus jelenléte tekintetében. A bázis anyanövények reprezentatív hányadát tízévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében.

2.11.3.1.2. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott anyanövények

2.11.3.1.2.1. A nem alanyok előállítására szánt bázis anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilvahimlő vírus jelenléte tekintetében oly módon, hogy egy tízéves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön a tesztelésre.

2.11.3.1.2.2. Az alanyok előállítására szánt bázis anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilvahimlő vírus jelenléte tekintetében, ami alapján mentesnek kell lenniük az említett vizsgálatköteles nemzárlati károsítók A Prunus domestica L. fajhoz tartozó, alanyok előállítására szánt bázis anyanövények reprezentatív hányadát az előző öt vegetációs időszak során mintavételnek és tesztelésnek kellett alávetni a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében, ami alapján mentesnek kellett lenniük az említett vizsgálatköteles nemzárlati károsítótól.

11.3.1.2.3. A bázis anyanövények reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni abban az esetben, ha felmerül a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et dl. jelenlétének gyanúja.A bázis anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tízévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében, kivéve a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítót, a Szilva törpülés vírust, a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírust és a Szilvahimlő vírust; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.11.3.1.2.3.1. Virágzó anyanövények

2.11.3.1.2.3.1.1. A virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider, a Szilva törpülés vírus és a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus jelenléte tekintetében.

2.11.3.1.2.3.1.2. A Prunus persica (L.) Batsch esetében a virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján évente egyszer mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az Őszibarack látens mozaik viroid jelenléte tekintetében. A kifejezetten beporzás céljából ültetett fák reprezentatív hányadát és – adott esetben – a környéken található főbb beporzó fákat a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilva törpülés vírus és a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus jelenléte tekintetében.

2.11.3.1.2.3.2. Nem virágzó anyanövények

2.11.3.1.2.3.2.1. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott, nem virágzó bázis anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilva törpülés vírus, a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus és a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsító jelenléte tekintetében.

2.11.4. Certifikált (tanúsított) kategória

2.11.4.1. Mintavétel és tesztelés

2.11.4.1.1. A rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben fenntartott anyanövények

2.11.4.1.1.1. A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát ötévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilva törpülés vírus, a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus és a Szilvahimlő vírus jelenléte tekintetében oly módon, hogy egy tizenöt éves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön a tesztelésre. A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében.

2.11.4.1.2. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott anyanövények

2.11.4.1.2.1. A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilvahimlő vírus jelenléte tekintetében oly módon, hogy egy tizenöt éves időszakon belül valamennyi növény esetében sor kerüljön a tesztelésre.

2.11.4.1.2.2. Az alanyok előállítására szánt certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilvahimlő vírus jelenléte tekintetében, ami alapján mentesnek kell lenniük az említett vizsgálatköteles nemzárlati károsítótól. A Prunus cerasifera Ehrh. és a Prunus domestica L. fajhoz tartozó, alanyok előállítására szánt certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát az előző öt vegetációs időszak során mintavételnek kellett alávetni és tesztelni kellett a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében, ami alapján mentesnek kellett lenniük az említett vizsgálatköteles nemzárlati károsítótól.

2.11.4.1.2.3. A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni abban az esetben, ha felmerül a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. jelenlétének gyanúja. A certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tizenöt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében, kivéve a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítót, a Szilva törpülés vírust, a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírust és a Szilvahimlő vírust; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítókjelenléte tekintetében abban az esetben kell tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.11.4.1.3. Virágzó anyanövények

2.11.4.1.3.1. A virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider, a Szilva törpülés vírus és a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus jelenléte tekintetében. A Prunus persica (L.) Batsch esetében a virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján évente egyszer mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az Őszibarack látens mozaik viroid jelenléte tekintetében. A kifejezetten beporzás céljából ültetett fák reprezentatív hányadát és – adott esetben – a környéken található főbb beporzó fákat a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Szilva törpülés vírus és a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus jelenléte tekintetében.

2.11.4.1.4. Nem virágzó anyanövények

2.11.4.1.4.1. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott, nem virágzó certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma prunorum, a Szilva törpülés vírus és a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus jelenléte tekintetében.

2.11.5. Bázis és certifikált (tanúsított) kategória

2.11.5.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.11.5.1.1. Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider esetében:

2.11.5.1.1.1. a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítótól; vagy

2.11.5.1.1.2. a termesztési helyen a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.11.5.1.1.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 1%-án észleltek a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették, a tüneteket mutató növényeket tartalmazó tételek fennmaradó tünetmentes növényi szaporítóanyagainak és ültetési anyagainak reprezentatív mintáját tesztelésnek vetették alá, és a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítótól mentesnek találták;

2.11.5.1.2. Szilvahimlő vírus esetében

2.11.5.1.2.1. a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Szilvahimlő vírustól; vagy

2.11.5.1.2.2. a termesztési helyen a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Szilvahimlő vírus okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.11.5.1.2.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 1%-án észleltek a Szilvahimlő vírus okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették, a tüneteket mutató növényeket tartalmazó tételek fennmaradó tünetmentes növényi szaporítóanyagainak és ültetési anyagainak reprezentatív mintáját tesztelésnek vetették alá, és a Szilvahimlő vírustól mentesnek találták;

2.11.5.1.3. Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie esetében:

2.11.5.1.3.1. a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti &. Gardán) Young, Dye & Wilkie károsítótól; vagy

2.11.5.1.3.2. a termesztési helyen a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.11.5.1.3.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették;

2.11.5.1.4. Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. esetében:

2.11.5.1.4.1. a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. károsítótól; vagy

2.11.5.1.4.2. a termesztési helyen a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.11.5.1.4.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették.

2.11.6. C.A.C. kategória

2.11.6.1. Mintavétel és tesztelés

2.11.6.1.1. A C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan azonosított szaporítóanyag-forrásból kell előállítani, amelynek reprezentatív hányadát az előző három vegetációs időszak során mintavételnek és tesztelésnek vetették alá, és a Szilvahimlő vírustól mentesnek találták.

2.11.6.1.2. A Prunus cerasifera Ehrh. és a Prunus domestica L. fajhoz tartozó, C.A.C. kategóriájú alanyokat olyan azonosított szaporítóanyag-forrásból kell előállítani, amelynek reprezentatív hányadát az előző öt év során mintavételnek és tesztelésnek vetették alá, és a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítótól, valamint a Szilvahimlő vírustól mentesnek találták.

2.11.6.1.3. A C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni abban az esetben, ha felmerül a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. károsító jelenlétének gyanúja.

2.11.6.1.4. A vizuális vizsgálat során a Szilvahimlő vírus tüneteit nem mutató, C.A.C. kategóriájú ültetési anyagok reprezentatív hányadát a szóban forgó ültetési anyagok megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni az említett vizsgálatköteles nemzárlati károsító jelenléte tekintetében, valamint abban az esetben, ha azok közvetlen közelében tüneteket mutató növények találhatók.

2.11.6.1.5. Ha a termesztési helyen vizuális vizsgálat alapján a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider okozta tüneteket mutató, C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat észlelnek, a tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat tartalmazó tételek fennmaradó tünetmentes, C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagainak és ültetési anyagainak reprezentatív hányadát mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében.

2.11.6.1.6. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt, a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítótól és a Szilvahimlő vírustól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.11.6.2. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.11.6.2.1. Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider esetében:

2.11.6.2.1.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítótól; vagy

2.11.6.2.1.2. a termesztési helyen a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.11.6.2.1.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 1%-án észleltek a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették, a tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat tartalmazó tételek fennmaradó tünetmentes növényi szaporítóanyagainak és ültetési anyagainak reprezentatív mintáját tesztelésnek vetették alá, és a Candidatus Phytoplasma prunorum Seemüller & Schneider károsítótól mentesnek találták; vagy

2.11.6.2.1.4. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie és a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették;

2.11.6.2.2. Szilvahimlő vírus esetében:

2.11.6.2.2.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Szilvahimlő vírustól; vagy

2.11.6.2.2.2. a termesztési helyen a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Szilvahimlő vírus okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.11.6.2.2.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 1%-án észleltek a Szilvahimlő vírus okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették, a tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat tartalmazó tételek fennmaradó tünetmentes növényi szaporítóanyagainak és ültetési anyagainak reprezentatív mintáját tesztelésnek vetették alá, és a Szilvahimlő vírustól mentesnek találták;

2.11.6.2.3. Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie esetében:

2.11.6.2.3.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti &. Gardán) Young, Dye & Wilkie károsítótól; vagy

2.11.6.2.3.2. a termesztési helyen a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.11.6.2.3.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Pseudomonas syringae pv. persicae (Prunier, Luisetti & Gardán) Young, Dye & Wilkie okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették;

2.11.6.2.4. Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. esetében:

2.11.6.2.4.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. károsítótól; vagy

2.11.6.2.4.2. a termesztési helyen a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokon és ültetési anyagokon a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.11.6.2.4.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Xanthomonas arboricola pv. pruni (Smith) Vauterin et al. okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették.

2.12. Pyrus L.

2.12.1. Minden kategória

2.12.1.1. Vizuális vizsgálat

2.12.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.12.2. Prebázis kategória

2.12.2.1. Mintavétel és tesztelés

2.12.2.1.1. Minden egyes prebázis anyanövényt tizenöt évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd tizenöt éves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt, vírusszerű betegségektől és viroidoktól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.12.2.2. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.12.2.2.1. Abban az esetben, ha egy eltérés lehetővé teszi a 2017/925/EU bizottsági végrehajtási határozat értelmében a prebázis szaporítóanyagok nem rovarmentes környezetben, szabadföldön történő előállítását, a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. tekintetében a következő követelmények alkalmazandók:

2.12.2.2.1.1. Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider esetében:

2.12.2.2.1.1.1. a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider károsítótól; vagy

2.12.2.2.1.1.2. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették;

2.12.2.2.1.2. Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. esetében:

2.12.2.2.1.2.1. a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et cd. károsítótól; vagy

2.12.2.2.1.2.2. a termesztési helyen a prebázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat a legutóbbi teljes vegetációs időszakban megvizsgálták, és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. okozta tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket azonnal gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.12.3. Bázis kategória

2.12.3.1. Mintavétel és tesztelés

2.12.3.1.1. A rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben fenntartott bázis anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében.

2.12.3.1.2. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott bázis anyanövények reprezentatív hányadát háromévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében; a bázis anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tizenöt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében, kivéve a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider károsítót, valamint a vírusszerű betegségeket és a viroidokat; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.12.4. Certifikált (tanúsított) kategória

2.12.4.1. Mintavétel és tesztelés

2.12.4.1.1. A rovarvektorok bejutását megakadályozó létesítményekben fenntartott certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát tizenöt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében.

2.12.4.1.2. A rovarvektorok bejutását nem megakadályozó létesítményekben fenntartott certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát ötévente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider jelenléte tekintetében; a certifikált (tanúsított) anyanövények reprezentatív hányadát a szóban forgó növények megfertőződésének kockázatára vonatkozó értékelés alapján tizenöt évente mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében, kivéve a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider károsítót, valamint a vírusszerű betegségeket és a viroidokat; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.12.4.1.3. A certifikált (tanúsított) ültetési anyagokat abban az esetben kell mintavételnek és tesztelésnek alávetni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.12.5. Bázis és certifikált (tanúsított) kategória

2.12.5.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.12.5.1.1. Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider esetében:

2.12.5.1.1.1. a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider károsítótól; vagy

2.12.5.1.1.2. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.12.5.1.1.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették, a tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat tartalmazó tételek fennmaradó tünetmentes növényi szaporítóanyagainak és ültetési anyagainak reprezentatív mintáját tesztelésnek vetették alá, és a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider károsítótól mentesnek találták;

2.12.5.1.2. Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. esetében:

2.12.5.1.2.1. a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. károsítótól; vagy

2.12.5.1.2.2. a termesztési helyen a bázis és certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat a legutóbbi teljes vegetációs időszakban megvizsgálták, és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. okozta tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket azonnal gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.12.6. C.A.C. kategória

2.12.6.1. Mintavétel és tesztelés

2.12.6.1.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.12.6.2. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.12.6.2.1. Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider esetében:

2.12.6.2.1.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider károsítótól; vagy

2.12.6.2.1.2. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban nem észleltek a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider okozta tüneteket, a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették; vagy

2.12.6.2.1.3. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 2%-án észleltek a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették, a tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat tartalmazó tételek fennmaradó tünetmentes növényi szaporítóanyagainak és ültetési anyagainak reprezentatív mintáját tesztelésnek vetették alá, és a Candidatus Phytoplasma pyri Seemüller & Schneider károsítótól mentesnek találták;

2.12.6.2.2. Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. esetében:

2.12.6.2.2.1. a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. károsítótól; vagy

2.12.6.2.2.2. a termesztési helyen a C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat a legutóbbi teljes vegetációs időszakban megvizsgálták, és az Erwinia amylovora (Burrill) Winslow et al. okozta tüneteket mutató növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket azonnal gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.13. Ribes L.

2.13.1. Prebázis kategória

2.13.1.1. Vizuális vizsgálat

2.13.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente kétszer kötelező végezni.

2.13.1.2. Mintavétel és tesztelés

2.13.1.2.1. Minden egyes prebázis anyanövényt négy évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd négyéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.13.2. Bázis, certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategória

2.13.2.1. Vizuális vizsgálat

2.13.2.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.13.2.2. Mintavétel és tesztelés

2.13.2.2.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.13.3. Bázis kategória

2.13.3.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.13.3.1.1. A termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban az Aphelenchoides ritzemabosi (Schwartz) Steiner & Buhrer tüneteit mutató bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok aránya nem haladhatja meg a 0,05%-ot, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.13.4. Certifikált (tanúsított) kategória

2.13.4.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.13.4.1.1. A termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban az Aphelenchoides ritzemabosi (Schwartz) Steiner & Buhrer tüneteit mutató certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok aránya nem haladhatja meg a 0,5%-ot, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a környezetükben lévő gazdanövényeket gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.14. Rubus L.

2.14.1. Prebázis kategória

2.14.1.1. Vizuális vizsgálat

2.14.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente kétszer kötelező végezni.

2.14.1.2. Mintavétel és tesztelés

2.14.1.2.1. Minden egyes prebázis anyanövényt két évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd kétéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.14.2. Bázis kategória

2.14.2.1. Vizuális vizsgálat

2.14.2.1.1. Ha a növényi szaporítóanyagokat és az ültetési anyagokat szabadföldön vagy termesztőedényben termesztik, évente kétszer kell vizuális vizsgálatot végezni.

2.14.2.1.2. A mikroszaporítás útján előállított, három hónapnál rövidebb ideig fenntartott növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében a vegetációs időszakban csak egy vizsgálatot szükséges végezni.

2.14.2.2. Mintavétel és tesztelés

2.14.2.2.1. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus és a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tünetei nem világosak a vizuális vizsgálat során. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt valamely vizsgálatköteles nemzárlati károsító jelenlétének gyanúja a következők kivételével: Arabis mozaik vírus, Málna gyűrűsfoltosság vírus, Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus és Paradicsom fekete gyűrűs vírus.

2.14.2.3. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.14.2.3.1. Ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus vagy a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tüneteit mutató bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében pozitív vizsgálati eredmény születik, az érintett növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot gyökerestől el kell távolítani és azonnal meg kell semmisíteni;

2.14.2.3.2. az Arabis mozaik vírustól, a Málna gyűrűsfoltosság vírustól, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírustól és a Paradicsom fekete gyűrűs vírustól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra vonatkozó követelmények:

2.14.2.3.2.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban azoknak a bázis kategóriájúnövényi szaporítóanyagoknak és ültetési anyagoknak a százalékos aránya, amelyek az alábbi vizsgálatköteles nemzárlati károsítók tüneteit mutatták, nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

2.14.2.3.2.1.1. 0,1% a következők esetében:

2.14.2.3.2.1.1.1. Agrobacterium spp. Conn.;

2.14.2.3.2.1.1.2. Rhodococcus fascians Tilford; valamint az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat és a környezetükben lévő gazdanövényeket gyökerestől eltávolították és megsemmisítették; továbbá

2.14.2.3.3. a valamennyi vírusra vonatkozó követelmények:

2.14.2.3.3.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 0,25%-án észleltek a 2. mellékletben felsorolt bármely vírus okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették.

2.14.3. Certifikált (tanúsított) kategória

2.14.3.1. Vizuális vizsgálat

2.14.3.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.14.3.2. Mintavétel és tesztelés

2.14.3.2.1. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus és a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tünetei nem világosak a vizuális vizsgálat során. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt valamely vizsgálatköteles nemzárlati károsító jelenlétének gyanúja a következők kivételével: Arabis mozaik vírus, Málna gyűrűsfoltosság vírus, Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus és Paradicsom fekete gyűrűs vírus.

2.14.3.3. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.14.3.3.1. Ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus vagy a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tüneteit mutató certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében pozitív vizsgálati eredmény születik, az érintett növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot gyökerestől el kell távolítani és azonnal meg kell semmisíteni;

2.14.3.3.2. az Arabis mozaik vírustól, a Málna gyűrűsfoltosság vírustól, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírustól és a Paradicsom fekete gyűrűs vírustól eltérő vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra vonatkozó követelmények:

2.14.3.3.2.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban azoknak a certifikált (tanúsított) kategóriájúnövényi szaporítóanyagoknak és ültetési anyagoknak a százalékos aránya, amelyek az alábbi vizsgálatköteles nemzárlati károsítók tüneteit mutatták, nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

2.14.3.3.2.1.1. 0,5% a Resseliella theobaldi Barnes esetében;

2.14.3.3.2.1.1.1. 1% a következők esetében:

2.14.3.3.2.1.1.2. Agrobacterium spp. Conn.;

2.14.3.3.2.1.1.3. Rhodococcus fascians Tilford; valamint az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat és a környezetükben lévő gazdanövényeket gyökerestől eltávolították és megsemmisítették;

2.14.3.3.3. a valamennyi vírusra vonatkozó követelmények:

2.14.3.3.3.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok legfeljebb 0,5%-án észleltek a 2. mellékletben felsorolt bármely vírus okozta tüneteket, és az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat, valamint a közvetlen közelükben található, tüneteket mutató növényeket gyökerestől eltávolították és azonnal megsemmisítették.

2.14.4. C.A.C. kategória

2.14.4.1. Vizuális vizsgálat

2.14.4.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.14.4.2. Mintavétel és tesztelés

2.14.4.2.1. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus és a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tünetei nem világosak a vizuális vizsgálat során. Mintavételt és tesztelést kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt valamely vizsgálatköteles nemzárlati károsító jelenlétének gyanúja a következők kivételével: Arabis mozaik vírus, Málna gyűrűsfoltosság vírus, Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus és Paradicsom fekete gyűrűs vírus.

2.14.4.3. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.14.4.3.1. Ha az Arabis mozaik vírus, a Málna gyűrűsfoltosság vírus, a Szamóca látens gyűrűsfoltosság vírus vagy a Paradicsom fekete gyűrűs vírus tüneteit mutató C.A.C. kategóriájú növényi szaporítóanyagok és ültetési anyagok esetében pozitív vizsgálati eredmény születik, az érintett növényi szaporítóanyagot és ültetési anyagot gyökerestől el kell távolítani és azonnal meg kell semmisíteni.

2.15. Vaccinium L.

2.15.1. Prebázis kategória

2.15.1.1 Vizuális vizsgálat

2.15.1.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente kétszer kötelező végezni.

2.15.1.2. Mintavétel és tesztelés

2.15.1.2.1. Minden egyes prebázis anyanövényt öt évvel a prebázis anyanövényként való elfogadása után, majd ötéves időközönként mintavételnek és tesztelésnek kell alávetni a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében; a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte tekintetében abban az esetben kell mintavételt és tesztelést végezni, ha felmerül a szóban forgó károsítók jelenlétének gyanúja.

2.15.2. Bázis kategória

2.15.2.1. Vizuális vizsgálat

2.15.2.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente kétszer kötelező végezni.

2.15.2.2. Mintavétel és tesztelés

2.15.2.2.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.15.2.3. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.15.2.3.1. Agrobacterium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn esetében

2.15.2.3.1.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak alatt nem észlelték az Agrobacterium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn tüneteit;

2.15.2.3.2. Diaporthe vaccinii Shear esetében:

2.15.2.3.2.1. a bázis kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Diaporthe vaccinii Shear károsítótól; vagy

2.15.2.3.2.2. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak alatt nem észlelték a Diaporthe vaccinii Shear tüneteit;

2.15.2.3.3. Exobasidium vaccinii (Tuckel) Woronin és Godronia cassandrae (anamorf alak: Topospora myrtilli) Peck esetében

2.15.2.3.3.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban azoknak a bázis kategóriájúnövényi szaporítóanyagoknak és ültetési anyagoknak a százalékos aránya, amelyek az alábbi vizsgálatköteles nemzárlati károsítók tüneteit mutatták, nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

2.15.2.3.3.2. 0,1% a Godronia cassandrae (anamorf alak: Topospora myrtilli) Peck esetében;

2.15.2.3.3.3. 0,5% az Exobasidium vaccinii (Fuckel) Woronin esetében; valamint az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat és a környezetükben lévő gazdanövényeket gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

2.15.3. Certifikált (tanúsított) és C.A.C. kategória

2.15.3.1. Vizuális vizsgálat

2.15.3.1.1. Vizuális vizsgálatokat évente egyszer kötelező végezni.

2.15.3.2. Mintavétel és tesztelés

2.15.3.2.1. Mintavételt és tesztelést akkor kell végezni, ha felmerül a 2. mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenlétének gyanúja.

2.15.4. Certifikált (tanúsított) kategória

2.15.4.1. A termesztési helyre, a termőhelyre vagy a területre vonatkozó követelmények

2.15.4.1.1. Diaporthe vaccinii Shear esetében:

2.15.4.1.1.1. a certifikált (tanúsított) kategóriájú növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat olyan területeken kell előállítani, amelyek ismerten mentesek a Diaporihevaccinii Shear károsítótól; vagy

2.15.4.1.1.2. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak alatt nem észlelték a Diaporthe vaccinii Shear tüneteit;

2.15.4.1.2. Agrobacterium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn, Exobasidium vaccinii (Fuckel) Woronin és Godronia cassandrae (anamorf alak: Topospora myrtilli) Peck esetében:

2.15.4.1.2.1. a termesztési helyen a legutóbbi teljes vegetációs időszakban azoknak a certifikált (tanúsított) kategóriájúnövényi szaporítóanyagoknak és ültetési anyagoknak a százalékos aránya, amelyek az alábbi vizsgálatköteles nemzárlati károsítók tüneteit mutatták, nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

2.15.4.1.2.2. 0,5% a következők esetében:

2.15.4.1.2.2.1. Agrobacterium tumefaciens (Smith & Townsend) Conn;

2.15.4.1.2.2.2. Godronia cassandrae (anamorf alak: Topospora myrtilli) Peck;

2.15.4.1.2.3. 1% az Exobasidium vaccinii (Fuckel) Woronin esetében; valamint az érintett növényi szaporítóanyagokat és ültetési anyagokat és a környezetükben lévő gazdanövényeket gyökerestől eltávolították és megsemmisítették.

6. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

A szabadföldön, nem rovarmentes körülmények között termesztett generációk legnagyobb megengedett száma és a bázis anyanövények élettartamának megengedett felső határa nemzetségek, illetve fajok szerint

1. Castanea sativa Mill.

1.1. Bázis kategória

1.1.1. A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

1.1.2. Amennyiben a bázis anyanövény alany, akkor az anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

1.1.3. Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, akkor az alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

2. Citrus L., Fortunella Swingle és Poncirus Raf.

2.1. Bázis kategória

2.1.1. A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb egy generáción át megengedett.

2.1.2. Amennyiben a bázis anyanövény alany, akkor az anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

2.1.3. Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, akkor az alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

3. Corylus avellana L.

3.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

4. Cydonia oblonga Mill., Malus Mill., Pyrus L.

4.1. Bázis kategória

4.1.1. A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

4.1.2. Amennyiben a bázis anyanövény alany, az anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

4.1.3. Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, akkor az alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

5. Ficus carica L.

5.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

6. Fragaria L.

6.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb öt generáción át megengedett.

7. Juglans regia L.

7.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

8. Olea europaea L.

8.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb egy generáción át megengedett.

9. Prunus amygdalus, P. armeniaca, P. domestica, P. persica és P. salicina, Prunus avium
és P. cerasus

9.1. Bázis kategória

9.1.1. A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

9.1.2. Amennyiben a bázis anyanövény alany, az anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett.

9.1.3. Ha az alanyok részei bázis anyanövényeknek, akkor az alanyok alkotják az első generáció bázis szaporítóanyagát.

10. Ribes L.

10.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb három generáción át megengedett. Az anyanövények legfeljebb hat éven keresztül tarthatók fenn anyanövényként.

11. Rubus L.

11.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett. Az egyes generációk anyanövényei legfeljebb négy éven keresztül tarthatók fenn anyanövényként.

12. Vaccinium L.

12.1. Bázis kategória

A bázis anyanövény felszaporítása legfeljebb két generáción át megengedett.

7. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

Gyümölcs szaporítóanyagot termő ültetvények irányadó felhasználási időtartama

1. A vegetatív szaporítóanyag termő törzsültetvények szaporítóanyagának irányadó felhasználási időtartama a telepítéstől számítva:

 

A

B

1.

Faj

Élettartam
(év)

2.

Szamóca

1

3.

Málna

4

4.

szeder, szedermálna

6

5.

piros, fekete és fehér ribizke, őszibarack, kajszibarack, mandula, ivartalanul szaporítható alany

10

6.

köszméte, köszméte alany, cseresznye, meggy, szilva, birs, naspolya, alma, körte

12

7.

dió, gesztenye

20

2. A magtermő törzsültetvények szaporítóanyagának irányadó felhasználási időtartama a telepítéstől számítva:

2.1. vadőszibarack, mandula, mandulabarack, myrobalán, vadkajszi esetében 15 év,

2.2. sajtmeggy, vadcseresznye esetében 20 év,

2.3. vadalma, vadkörte esetében 30 év.

8. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez84

A törzsültetvények és a certifikált gyümölcsfaiskolák létesítésének részletes növény-egészségügyi feltételei

1. A törzsültetvények és certifikált szaporítóanyagok megengedett legkisebb izolációs távolságát eltérő virológiai státuszú ültetvényektől és közös vírusgazda kultúrnövényektől törzses gyümölcsfajoknál a 3. pont alatti táblázat tartalmazza.

2. A nem termesztett közös vírusgazda növények listáját a NÉBIH által kiadott módszertani útmutató tartalmazza.

3. A megengedett legkisebb izolációs távolság gyümölcs törzsültetvényeknél és certifikált szaporítóanyagoknál:

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Ültetvény típusa

Növényfaj

Sharka-gazda*

Alma

termésű

Cseresznye meggy

Dió

Mogyoró

2.

 

Almatermésű Prebázis

Izolátor

 

 

 

 

3.

Magtermő Prebázis, Bázis és Certifikált törzsültetvény,


Szemző-
hajtást termő
Prebázis és Bázis törzsültetvény

Almatermésű Bázis

Elv. út**

50

Elv. út

Elv. út

Elv. út

3.

Prebázis és bázis szemzőhajtást termő sharka-
gazda

Izolátor

4.

Prebázis, Bázis és Certifikált magtermő-
sharka-gazda

1000

Elv. út

1000

Elv. út

Elv. út

5.

Cseresznye, Meggy Prebázis szemzőhajtást termő

Izolátor

 

 

 

 

6.

Cseresznye, Meggy magtermő Prebázis, Bázis és Certifikált és szemzőhajtást termő bázis

1000

Elv, út

1000

Elv. út

Elv. út

7.

Dió Prebázis vegetatív szaporítású

Izolátor

 

 

 

 

8.

Dió Bázis vegetatív szaporítású és Prebázis, Bázis Certifikált magtermő

Elv. út

Elv. út

Elv. út

500

Elv. út

9.

Mogyoró vegetatív szaporítású Prebázis

Izolátor

 

 

 

 

10.

Mogyoró vegetatív szaporítású Bázis

Elv. út

Elv. út

Elv. út

Elv. út

500

11.

Szemzőhajtást termő certifikált törzsültetvény,
vegetatív szaporítású törzsültetvények, certifikált szaporítóanyag

Almatermésű

Elv. út

50

Elv. út

Elv. út

Elv. út

12.

Sharka-gazda

500

Elv. út

500

Elv. út

Elv. út

13.

Cseresznye, Meggy

500

Elv. út

500

Elv. út

Elv. út

14.

Dió

Elv. út

Elv. út

Elv. út

300

Elv. út

15.

Mogyoró

Elv. út

Elv. út

Elv. út

Elv. út

300

* Sharka-gazda = Plum pox virusra (PPV) fogékony gyümölcsfajok: szilvafélék, őszibarack, kajszibarack, mandula

** elválasztó út = adott gyümölcsfaj más gyümölcsfajtól való izolációs távolsága, minimálisan 2 m

3.1. Mindegyik ültetvénytípus alkalmassági vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy az uralkodó szélirányban 200–300 m távolságon belül fertőzési gócok ne legyenek.

4. A certifikált fokozatú törzsültetvény fenntartása, valamint certifikált szaporítóanyag előállítás esetén a megengedett legkisebb izolációs távolsága bogyós gyümölcsűeknél:

4.1. ribiszke: 100 m,

4.2. szamóca: 50 m,

4.3. málna 25 m.

5. A törzsültetvények és a certifikált faiskolák telepítését megelőző két évben virológiai szempontból az alábbi vírusgazda kultúrnövények előveteményként történő telepítése nem engedélyezett:

 

A

B

1.

Beta

Pastinaca

2.

Brassica

Phaseolus

3.

Cannabis

Pisum

4.

Daucus

Prunus

5.

Helianthus

Pyrus

6.

Humulus

Raphanus

7.

Lycopersicon

Ribes

8.

Malus

Rubus

9.

Medicago

Rumex

10.

Nicotiana

Solanum

5.1. Azonos fajú növények telepítése csak 5 év elteltével engedélyezhető.

5.2. A telepítendő területen a vírusvektor fonálféreg fertőzöttséget a növény és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal ellenőrzi.

5.3. A megvizsgált talajminta vírusvektor fonálférgeket nem tartalmazhat.

6. A gyümölcsfélék és bogyósfajok szaporítóanyag termesztésében tilalmazott vírusvektor fonálférgek

 

A

B

1.

Vírusvektor
fonálféreg
faj

Növényfaj

2.

Alma,
körte

Cseresznye

Őszibarack

Mandula

Szilva

Málnafélék

Ribiszke-
félék

Szamóca

3.

Longidorus attenuatus

+

+

+

4.

Longidorus elongatus

+

+

+

+

R. rubrum

+

5.

Longidorus macrosoma

+

+

R. rubrum

+

6.

Xiphinema diversicaudatum

+

+

+

+

+

9. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

A törzsültetvények fenntartásának növény-egészségügyi követelményei, a törzsültetvények kötelező utótesztelése

1. A törzsültetvényekben a kötelező vírusteszteléseket a következők szerint kell elvégezni:

1.1. A törzses gyümölcsfajok magtermő, illetve csonthéjas zölddugványt termő prebázis, bázis és certifikált törzsültetvényekből, valamint a szemzőhajtást termő prebázis és bázis törzsültetvényekből:

1.1.1. cseresznye és meggy esetében, 4 éves kortól az állomány 100%-án ELISA, teszt a PNRSV és PDV vírusra.

1.1.2. sharka-gazda csonthéjasoknál, 2 éves kortól a növények 100%-án, évente ELISA vagy PCR teszt PPV, PNRSV és PDV vírusra. Amennyiben az elvégzett tesztelések PPV fertőzést mutatnak ki, a fajta minden egyedét üvegházi vagy szabadföldi gyorstesztben kell részesíteni.

1.1.3. almatermésűeknél fitoplazma fertőzöttség gyanúja esetén meg kell vizsgálni laboratóriumi módszerrel. Ez a rendelkezés az 1.1. pont alá tartozó mindegyik gyümölcsfajra vonatkozik.

1.1.4. kajszinál 2 éves kortól a növények 100 %-án, évente nested PCR tesztet kell végezni a csonthéjasok európai sárgaság fitoplazma betegségének (ESFY) kimutatása céljából.

1.2. Szemzőhajtást termő certifikált törzsültetvényekből:

1.2.1. cseresznye és meggy esetében, 4 éves kortól évente az állomány 25%-át kell tesztelni, melynek 100%-át ELISA, tesztben kell részesíteni PNRSV és PDV vírusokra

1.2.2. sharka-gazda csonthéjasoknál, 2 éves kortól a növények 25%-án, évente ELISA vagy PCR teszt elvégzése PPV, PNRSV és PDV vírusra.

1.2.3. kajszinál 2 éves kortól a növények 25%-án, évente nested PCR tesztet kell végezni a csonthéjasok európai sárgaság fitoplazma betegségének (ESFY) kimutatása céljából.

1.3. Vizuális ellenőrzés alapján a károsítóktól mentes gyümölcs szaporítóanyagot termő prebázis és bázis törzsültetvény csonthéjas és héjas anyagában fajtánként (klónonként) egy növényegyed vírusfertőzöttségének észlelése esetén, valamint a gyümölcs szaporítóanyag-termő certifikált törzsültetvény csonthéjas anyagánál fajtánként (klónonként) 20%-nál nagyobb vírusfertőzöttség észlelése esetén a vírus kimutatására alkalmas laboratóriumi vizsgálatot a fajta (klón) összes egyedére el kell végezni.

1.3.1. A vizsgálat lezárásáig a fajta (klón) továbbszaporításra nem használható fel.

1.3.2. Pozitív tesztelési eredmény esetén a fertőzött egyedet az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

1.3.3. Almatermésű gyümölcs esetén a fitoplazmával fertőzött egyedeket meg kell semmisíteni, az ültetvény többi növényét fokozott vizuális ellenőrzésben kell részesíteni.

1.4. Bogyósgyümölcsű törzsültetvényekből:

1.4.1. Prebázis és bázis törzsültetvény esetében laboratóriumi vizsgálat szükséges a következő károsítókra:

1.4.1.1. szamóca esetében SMoV vírusra indikátor növényen történő tesztelés vagy PCR, SMYEV vírusra indikátor növényen történő, ELISA vagy PCR tesztelés;

1.4.1.2. málna és szederfélék esetében RBDV vírusra ELISA tesztelés;

1.4.1.3. ribiszkefélék esetében BRV és GVBaV vírusra indikátor növényen történő tesztelés vagy PCR.

1.4.2. Az 1.4.1. pont alatti vizsgálat esetén az alábbi mintavételi arány szükséges:

1.4.2.1. 10–100 növény esetében fajtánként (klónonként) 10%,

1.4.2.2. 101–10 000 növény esetében fajtánként (klónonként) 1%, de legalább 10 növény,

1.4.2.3. 10 000-nél több növény esetén fajtánként, klónonként 0,05%, de legalább 100 növény

a vizsgálati módszertan alapján a kórokozó kimutatására alkalmas módszernek megfelelően.

1.4.3. Vírusfertőzöttség esetén a fertőzött fajta (klón) összes egyedét a továbbszaporításból ki kell zárni, a fertőzött növényeket az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

1.4.4.Certifikált törzsültetvények:

1.4.4.1. Ha a vizuális ellenőrzés fertőzés gyanúját állapítja meg, a tüneteket mutató egyedeket laboratóriumi vizsgálatban kell részesíteni.

1.4.4.2. Ha ez fertőzöttséget mutat ki, a laboratóriumi vizsgálatot ki kell terjeszteni az állományra.

1.4.4.3. A fertőzött egyedeket az ültetvényből el kell távolítani és meg kell semmisíteni.

1.5. A laboratóriumi vizsgálat alatt lévő növények szaporítóanyagát a vizsgálat elvégzéséig elkülönítetten kell tárolni. Amennyiben a gyors módszerrel megvizsgált növények között fertőzött egyed található, valamint a keveredés gyanúja beigazolódik, a fajta (klón) törzsültetvény létesítésére nem használható, szaporítóanyagként forgalomba nem hozható.

2. A vírusmentesség és egyéb károsítóktól való mentesség igazolása

2.1. A mentességre vonatkozó határozat akkor adható ki az anyanövényre, illetve szaporítóanyagra, ha a vizuális ellenőrzés során vírusbetegségek és egyéb károsítók tüneteit nem észlelhetők, és a folyamatosan végzett ellenőrzések során megállapítható, hogy a szállító a belső ellenőrzéseket, az előírt vizsgálatokat elvégezte, a növény-egészségügyi állapot megőrzését biztosító technológiai előírásokat megtartotta, valamint az ellenőrző diagnosztikai vizsgálatok eredménye negatív.

2.2. A certifikációs rendszerben vizsgálatköteles károsítóktól való mentességi igazolás visszavonásig érvényes, amennyiben a tulajdonos a mentesség megőrzését biztosító (technológiai) előírásokat a vizsgálat és a szaporítás során a szállító maradéktalanul betartja, valamint az előírt laboratóriumi vizsgálatokat meghatározott gyakorisággal elvégezteti, és amíg azok eredménye negatív.

10. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

1. A szaporítóanyag mintavételre vonatkozó előírások (a növény egészségügyi laboratóriumi vizsgálatok kivételével):

A

B

C

1.

A mintavételi tétel nagysága
(db)

A minta legkisebb mennyisége
(db)

Tűrés a 2. oszlop alatti mintából

2.

közvetlen vizsgálathoz

 

3.

1.

2.

3.

4.

50-ig

A tétel minden egyes db-ja

0

5.

51–500

50

3

6.

501–5 000

100

5

7.

5 001–10 000

200

10

8.

10 001–30 000

300

15

9.

30 001–50 000

400

20

2. Ültetési anyagok és facsemeték mintavétele (a növény egészségügyi laboratóriumi vizsgálatok kivételével):

A

B

C

1.

A mintavételi tétel nagysága
(db)

A minta legkisebb egysége

Tűrés a 2. oszlop alatti mintából

2.

közvetlen vizsgálathoz

 

3.

1.

2.

3.

4.

50-ig

minden db

0

5.

51–150

20

1

6.

151–300

35

2

7.

301–500

50

3

8.

501–1 200

80

5

9.

1 201–3 200

130

7

10.

3 201–10 000

200

10

11.

10 001–35 000

320

14

2.1. A mintavételről – ha a mintát nem közvetlen vizsgálat céljára veszik, vagy a vizsgálatra nem a mintavétel helyén kerül sor, hanem más szervnél kívánják megvizsgáltatni – jegyzőkönyvet kell felvenni és a mintázott szaporítóanyagtól függően a 1. vagy a 2. pontban foglalt táblázat 3. oszlopában feltüntetett egyedszámú mintát kell megküldeni.

3. A minta jelölése

3.1. A nem közvetlen vizsgálatra kerülő mintát azonosítás végett függő címkével kell ellátni.

3.2. A címkén fel kell tüntetni:

3.2.1. a tétel megnevezését, kategóriáját és a mennyiségét,

3.2.2. a mintavételi jegyzőkönyv számát (hivatalos és hiteles minta esetén),

3.2.3. a minta kötegein el kell helyezni a megmintázott tétel kötegeiről származó tanúsító vagy termelői címkét is.

4. A mintavételi jegyzőkönyv

4.1. A mintavételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

4.1.1. a tétel termelőjének, illetve forgalmazójának nevét, címét,

4.1.2. a mintavétel helyét, időpontját,

4.1.3. a mintavételnél közreműködők nevét, beosztását és munkahelyét,

4.1.4. a mintázott tétel pontos megnevezését, kategóriáját és mennyiségét,

4.1.5. a mintavétel módját,

4.1.6. a mintavétel célját és a minőséghiba megjelölését,

4.1.7. a szaporítóanyag tárolásának helyét, módját és körülményeit,

4.1.8. a minta beküldésére kötelezett nevét és lakcímét,

4.1.9. a minta mennyiségét,

4.1.10. a minta vizsgálatát végző intézmény nevét és pontos címét,

4.1.11. a mintázott tételre vonatkozó hatósági rendelkezéseket,

4.1.12. a vett minta rendeltetését, annak közlésével, hogy a mintát a rendelet előírása szerint vették.

4.2. A mezőgazdasági termékértékesítésből származó minőségviták esetén a vonatkozó jogszabályi előírásokat az eljárás és a jegyzőkönyv felvétele során figyelembe veszik.

5. A minta csomagolása, szállítása, tárolása

5.1. A mintát úgy kell csomagolni, hogy a szaporítóanyag-minta minőségében és mennyiségében a mintavételtől a vizsgálat megkezdéséig változás ne következzék be, a csomagolóanyag és a zár sértetlen maradjon.

5.2. A csomagolóanyag zárható nyílását fémzárral, vagy más módon le kell zárni úgy, hogy a csomag tartalmához annak megsértése nélkül hozzáférni ne lehessen.

11. melléklet a 14/2017. (III. 23.) FM rendelethez

A szaporítóanyag minta vizuális ellenőrzése és laboratóriumi vizsgálata

1. Közvetlen vizsgálatok

1.1. A vegetatív szaporító alapanyagok vizsgálata

1.1.1. A méretek vizsgálata. A szaporítóanyag méretének és sérülésének vizsgálata e rendelet előírásai szerint:

1.1.1.1. a hajtás, vessző, gally, dugvány vastagság és hosszúság,

1.1.1.2. a hajtás, vessző, gally és dugvány csaprész hossz.

1.1.2. Külső szöveti részek vizsgálata. Sérülésmentesnek tekinthető a szaporítóanyag, ha

1.1.2.1. a 6. mellékletben meghatározott legkisebb hosszúságig sérüléstől mentes,

1.1.2.2. a sérülés csak a holt kérget károsította, illetőleg az beforradt (nem nyílt) és felülete elparásodott,

1.1.2.3. a szaporítóanyag rügyei nyugalmi állapotban vannak, nem duzzadtak, nem hajtottak ki, a rügypikkely ép, sérüléstől mentes.

1.1.3. A morfológiai érettség és hajtásfejlettség vizsgálata.

1.1.3.1. Morfológiailag érett a vessző, ha fajtájának megfelelő színű, rajta ép, egészséges jól fejlett rügyek vannak, és erős hajlítással szálkásan törik.

1.1.3.2. A hajtás megfelelő, ha az előírt hosszúságot elérte és a morfológiai bélyegek alapján a fajtára jellemző.

1.1.4. A nedvességtartalom vizsgálata.

1.1.4.1. Káros mértékű a vízveszteség, ha

1.1.4.1.1. a vessző ráncos, matt színű, száraz tapintású és könnyű,

1.1.4.1.2. a hajtás hervadt vagy száradt, turgeszcenciáját tartósan elvesztette.

1.2. Ültetési anyagok és alanycsemeték

1.2.1. A növény épségének és alakjának vizsgálata. A minta növényeinek szemrevételezése, során bírálni kell:

1.2.1.1. a gyökérzet, a törzs és a korona méreteit, alakját;

1.2.1.2. törzs és a vesszők érettségét (a fajtára jellemző színe és a törési próba alapján);

1.2.1.3. törzs és a vesszők szikkadását;

1.2.1.4. a rügyek nyugalmi állapotát (a rügypikkelyek zártságát, a rügy nem duzzadtságát, növekedési állapotát);

1.2.1.5. a növény épségét (mechanikai sérülések, állati kártételek és a nevelés vágásfelületeinek nagyságát, valamint beforrottságát, csonkoktól és sarjaktól való mentességét),

1.2.1.6. betegségek és egyéb károsodásokat (gyökérgolyva, gyökérpenész, mézgásodás).

1.2.2. A növény szöveteinek vizsgálata

1.2.2.1. A csemete és ültetvényanyag életképességét, szöveteinek épségét azok átmetszésével lehet megállapítani.

1.2.2.2. A növény életképes, ha

1.2.2.2.1. a gyökérzet funkcionális szövetei (háncs, kambium, fatest) rugalmas állományúak, a vágási felület csontfehér, elhalástól mentes és nedves tapintású,

1.2.2.2.2. a törzs háncs és kambium szövetei zöldesfehérek vagy sárgásfehérek, a fatest csontfehér színű és a metszlap nedves tapintású,

1.2.2.2.3. az éves vegetatív részek szövetei nedves tapintásúak a háncs és kambium zöld, a fatest kemény állapotú, halvány zöldesfehér színű,

1.2.2.2.4. a rügyalap és a rügy belseje élénkzöld színű és vízzel kellő mértékben telített.

1.3. Faj-, illetve fajtaazonosság és a fajtatisztaság vizsgálata.

1.3.1. Fajtaazonosnak kell tekinteni azt a szaporítóanyag tételt, amely a tétel azonosítására szolgáló okmányon (címke, származási igazolvány) feltüntetett fajra, illetve fajtára jellemző morfológiai bélyegekkel rendelkezik.

1.3.2. Faj-, illetve fajtatiszta a szaporítóanyag, ha a tételen belül a morfológiai bélyegek egyöntetűek, a tétel idegen fajtájú, illetve fajú egyedet nem tartalmaz és ez a morfológiai bélyegek alapján egyértelműen meghatározható.

1.4. Az egészségi állapot vizsgálata

1.4.1.Egészségesnek tekinthető a szaporítóanyag, ha károsítótól és károsító szervezet által okozott tünettől mentes.

1.4.2. A belső szövetrészek vizsgálata: a szaporítóanyag-minta egyes darabjainak szöveteit átmetszéssel, hosszanti feltárással kell megvizsgálni.

1.4.3. Az éves vessző (oltóvessző, fás dugvány) akkor érett, életképes, ha a kéreg a fajra jellemző színű, a háncs és a kambium élénkebb zöld, a fatest kemény állományú, halványan zöldes-fehér, a bélszövet sárgásfehér.

1.4.4. A szemzőhajtás, oltóvessző, félfás dugvány, akkor érett, életképes, ha

1.4.4.1. a héj színe a fajtájára jellemzően kialakult,

1.4.4.2. a farész félig megfásodott és a héjkéregtől szemmel láthatóan elkülönült,

1.4.4.3. a nedvességgel kellően telített, rugalmas szövetállományú.

1.4.5. A rügy életképes, ha a rügyalap és a rügy belseje élénk zöld, vízzel kellő mértékben telített.

2. Laboratóriumi vizsgálatok

2.1. A szaporítóanyagok laboratóriumi vizsgálatát hatósági ellenőrzés vagy minősítés alkalmával akkor kell végezni, ha közvetlen vizsgálat során

2.1.1. a szaporítóanyag épsége és egészségi állapota közvetlen vizsgálat útján megbízhatóan nem állapítható meg,

2.1.2. karantén vagy veszélyes károsítóval való fertőzöttség gyanúja merül fel, de az a tünetek alapján nem egyértelmű, vagy

2.1.3. a szaporítóanyagra káros vegyszerrel való szennyezettség vagy kezelés gyanúja merül fel.

2.2. A NÉBIH vagy az általa erre feljogosított laboratórium a fajtaazonosságot genetikai vagy géntermék vizsgálat útján is meghatározhatja hivatalosan elfogadott módszer alapján.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!