nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet
a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról
2017-07-02
2017-12-31
3
Jogszabály

161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet

a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 2. alcím és a 2. melléklet tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában,

a 3. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat jogállása, szervezete

1. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) a bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. Az MBFSZ gazdasági szervezettel rendelkezik.

(2) Az MBFSZ vállalkozási tevékenységet az alaptevékenysége veszélyeztetése nélkül, az összeférhetetlenség szabályainak figyelembevételével folytathat.

2. § (1) Az MBFSZ-t elnök vezeti.

(2) Az elnök munkáltatói jogkört gyakorol az MBFSZ alkalmazottai felett.

3. § (1) Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány az MBFSZ-t, továbbá a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Pest és a Veszprém Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jelöli ki. A kormányhivatalok illetékességi területét és székhelyét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A kormányhivatal bányafelügyeleti és állami földtani feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)–i) pontjaiban meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(3) A kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság feladatait az MBFSZ gyakorolja.

(4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a 4. § (2) bekezdésében, az 5., 6. és a 10. §-ban foglalt kivétellel – első fokon a kormányhivatal jár el.

(5) Az MBFSZ bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szervként hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el. Döntése kizárólag közigazgatási perben támadható meg.

(6) Több kormányhivatal illetékességi területét érintő, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó ügy esetben az eljáró kormányhivatalt az MBFSZ elnöke jelöli ki.

2. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat feladata

4. § (1) Az MBFSZ ellátja a jogszabályokban és az alapító okiratában meghatározott feladatokat.

(2) Az MBFSZ elsőfokú hatósági hatáskörébe tartozik

1. a bányajáradék nyilvántartása, a bányajáradék számításának, a bányajáradék önbevallás alapjául szolgáló adatoknak és a bányajáradék fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a bányászatról szóló törvény szerinti bírság és a tevékenység felfüggesztés alkalmazása, a bányajáradék és késedelmi kamatainak behajtása iránti intézkedés kezdeményezése és a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés;

2. a Magyar Államkincstár beszámolási és könyvvezetési feladatainak teljesítéséhez, valamint a bányajáradék beszedésével kapcsolatos követelések és kötelezettségek tekintetében nyilvántartás vezetése és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás;

3. a felügyeleti díj nyilvántartása, számításának ellenőrzése, a felügyeleti díj befizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a bányászatról szóló törvény szerinti bírság és a tevékenység felfüggesztés alkalmazása, továbbá a felügyeleti díjnak és a bányászatról szóló törvényben meghatározott térítési díjnak és ezek késedelmi kamatainak behajtása iránti intézkedés kezdeményezése;

4. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” Mellékletének, illetve a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat Mellékletének (a továbbiakban: Fuvarozási melléklet) 1. osztályába tartozó robbanóanyagokkal és tárgyakkal, a járulékos veszélyként robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagokkal, valamint a Fuvarozási melléklet 4.1 osztályába tartozó önreaktív anyagok, a Fuvarozási melléklet 5.2 osztályába tartozó szerves peroxidok besorolásával és szállítási feltételeivel kapcsolatos hatósági feladatok;

5. a bányászatról szóló törvény szerinti szénhidrogén-szállítóvezeték, a földgázelosztó és – a célvezeték, valamint földgáz tároló létesítmény, egyéb gáz- és gáztermékvezeték és a szén-dioxid-szállítóhálózat tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyes vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték és a szén-dioxid-szállítóhálózat üzemeltetője által kidolgozott műszaki-biztonsági irányítási rendszer jóváhagyása;

6. a szénhidrogének felszín alatti tárolására bányatelek megállapítása;

7. a bányászatról szóló törvény szerinti szén-dioxid geológiai tárolása tekintetében

a) a szén-dioxid geológiai tárolásával összefüggő hatósági eljárásokban való részvétel,

b) a kiadott tárolási engedélyekre, valamint a bezárt tárolóhelyre és az azt övező tárolókomplexumra vonatkozó nyilvántartás vezetése,

c) az új tárolási engedély pályázat lebonyolítása és az új tárolási engedély engedélyesének kijelölése;

8. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló kormányrendeletben meghatározott minőségbiztosítási rendszer jóváhagyása;

9. a bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozó bányászati és gázipari biztonsági szabályzatok előírásai alól történő általános eltérés, felmentés engedélyezése;

10. a bányászatról szóló törvény szerinti üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása;

11. a bányavállalkozó bányászati jogának a bányászatról szóló törvény szerinti törlése utáni, a bányatelekben fennálló bányászati jog átruházásra szolgáló pályázat lebonyolítása és a bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottjának kijelölése;

12. a bányászatról szóló törvény szerinti geotermikus védőidom kijelölése;

13. a geotermikus energia hasznosításához kapcsolódó nyilvántartások vezetése és ezek alapján a bányászatról szóló törvény szerinti igazolás kiadása az alábbiak tekintetében:

a) a geotermikus energiavagyon,

b) a geotermikus védőidomra vonatkozó adatok,

c) a kinyert geotermikus energia mennyisége,

d) a hasznosított geotermikus energia mennyisége, valamint

e) a geotermikus energia kinyerő létesítmények;

14. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/B. § (12) bekezdése szerinti igazolás kiadása;

15. egyes gázipari engedélyeseknek a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti műszaki-biztonsági szempontú minősítése;

16. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-ában és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-ában meghatározott feladatok ellátása;

17. a bányászatról szóló törvény szerinti alábbi szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos eljárás, valamint e tevékenységek folytatására jogosult személyek nyilvántartásának vezetése:

a) bányaüzemi felelős műszaki vezetői,

b) nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői,

c) hites bányamérői,

d) földtani szakértői;

18. a bányászatról szóló törvény szerinti

a) kutatási területre és a bányatelekre,

b) használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokra,

c) robbantómesterekre és a robbantásvezetőkre

vonatkozó nyilvántartások vezetése;

19. a bányászati hulladékok kezeléséről szóló miniszteri rendelet szerinti bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása;

20. a bányászatról szóló törvény szerinti, a termelés megkezdését követően az ásványvagyonban bekövetkezett változásról, valamint a bánya bezárásakor a visszahagyott ásványvagyonról készített jelentéssel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

21. az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás vezetése, és az ebből történő igazolás kiadása;

22. a bányászatról szóló törvény szerinti földtani és ásványvagyonra vonatkozó éves adatszolgáltatással és -kezeléssel kapcsolatos eljárások;

23. az évenkénti adatszolgáltatási kötelezettség keretében leadott bányaművelési térképek ellenőrzése, ellenőrző mérések végzése, és jogsértés esetén a jogkövetkezmények meghatározása;

24. a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló miniszteri rendelet szerinti képzési program jóváhagyása;

25. a koncessziós szerződésben foglaltak, valamint a koncessziós szerződésből a bányavállalkozóra vonatkozó hatósági jellegű kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése;

26. a bányászatról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti művelési eljárás növelt hatékonyságúnak minősítése.

(3) Az MBFSZ által végzett, a (2) bekezdés 13. pontjában, a 17. pont a) alpontjában és 18–19. pontjában szereplő nyilvántartások vezetéséhez a kormányhivatalt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A kormányhivatal a bányászatról szóló törvény szerinti kutatási zárójelentés, az összefoglaló földtani jelentés egy példányát megküldi az MBFSZ-nek.

(4) Az MBFSZ a (2) bekezdés 25. pontban foglalt ellenőrzési feladatát a kormányhivatal bevonásával végzi. A kormányhivatal a koncessziós területekkel kapcsolatos határozatok egy példányát megküldi az MBFSZ-nek.

5. § A Kormány a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási tevékenység, a polgári robbantási tevékenység, a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység, a földtani szakértői, valamint a hites bányamérői tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az MBFSZ-t jelöli ki.

6. § A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának engedélyezése tekintetében műszaki biztonsági hatóságként az MBFSZ-t jelöli ki.

7. § Az MBFSZ

1. előkészíti a bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozó bányászati, gázipari biztonsági szabályzatokat;

2. véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány-előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket;

3. meghatározza a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területeket;

4. közreműködik a miniszter 3. § (2) bekezdésében meghatározott irányítási és ellenőrzési feladataiban;

5. a koncessziós pályázatok előkészítéséhez szükséges komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot folytat le;

6. kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint a földtani kutatási tevékenység és az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokra vonatkozóan irányítja és összehangolja az információgyűjtő, -feldolgozó, -elemző és -szolgáltató tevékenységet;

7. kijelölt nemzeti hatóságként ellátja az Európai Unió szerveinél és más nemzetközi szervezeteknél a jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy nemzetközi megállapodás által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat;

8. adatszolgáltatási, jelentéstételi, valamint az ezekben való közreműködési kötelezettséget teljesít

a) az Európai Unió közösségi jogi aktusában előírt, a bányafelügyelet által az Európai Bizottságnak teljesítendő jelentéstétel és közzététel rendjéről szóló rendeletben meghatározott adatok,

b) az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló kormányrendeletben meghatározott adatok,

c) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott adatok,

d) az Európai Parlament és Tanács a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2013/30/EU irányelvben meghatározott előírások tekintetében;

9. a szén-dioxid szállítására és tárolására alkalmas létesítmények engedélyezésével kapcsolatos eljárásában összegyűjti a 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékletének 5. pontja szerinti projektekre vonatkozó jelentéshez szükséges adatokat, és az 1113/2014/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet szerinti formában továbbítja azokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére;

10. a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az Európai Bizottságnak megküldendő jelentést előkészíti a miniszter számára;

11. részt vesz a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Szakbizottság munkájában;

12. szakmai információs rendszereket működtet a kormányhivatalok közreműködésével;

13. szakmai képzéseket, valamint szakmai, koordinációs értekezleteket szervez, melyeken a kormányhivatal munkakörükben érintett kormánytisztviselői vesznek részt;

14. szakmúzeumot, szakkönyvtárat tart fenn.

8. § Az MBFSZ állami bányászati, földtani és klímapolitikával összefüggő feladatai:

1. a földtani erőforrásokkal történő gazdálkodás vonatkozásában

a) az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia hasznosítási lehetőségeinek számbavétele,

b) a miniszter koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítése,

c) ásványvagyon-gazdálkodás és geotermikus energiavagyon-gazdálkodás koordinációja;

2. a földtani közeg igénybevétele vonatkozásában

a) a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása,

b) az ipari eredetű szén-dioxid föld alatti elhelyezésével kapcsolatos döntéselőkészítési, szakértői és egyéb munkák,

c) föld alatti földgáztárolással összefüggő döntéselőkészítési, szakértői és egyéb munkák,

d) a földtani közeg egyéb célú igénybevételével kapcsolatos feladatok;

3. a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti közreműködés a vízvédelemért felelős miniszter országhatárral osztott felszín alatti víztest kijelölési eljárásában;

4. a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti feladatok ellátása, valamint közreműködés a felszín alatti vizekkel és a felszín alatti vizekhez kapcsolódó létesítményekkel összefüggő állami feladatok ellátásában:

a) központi vízföldtani adattár üzemeltetése;

b) országos kútkataszter és hévízkút kataszter vezetése és a vízföldtani napló kiállítása;

5. a kormányhivatal közreműködésével a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár működtetése;

6. a mélyfúrási magminta-gyűjtemény működtetése;

7. kapcsolattartás és együttműködés a hazai és nemzetközi földtani, geofizikai, bányászati és klímapolitikai szervezetekkel;

8. közreműködés a Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság munkájában;

9. az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó feladatok:

a) a hazai üvegházhatású gázok mérséklési törekvéseiben való közreműködés;

b) a hazai alkalmazkodási törekvésekben való közreműködés;

c) a nemzeti, megyei és települési klímavédelmi stratégiák, valamint a nemzeti megújuló energia stratégiák támogatása és az azokhoz kapcsolódó cselekvési tervekben való részvétel;

d) az egyes gazdasági ágazatok jövőbeni kibocsátási pályáinak vizsgálatára szolgáló Nemzeti Üvegházgáz Adatbázis továbbfejlesztésében való közreműködés;

e) a megújulóenergia-felhasználás és a klímavédelem összhangjának vizsgálata.

9. § Az MBFSZ állami földtani, geofizikai, valamint klímapolitikai alap- és alkalmazott kutatási feladatai:

1. a földtani erőforrásokkal történő gazdálkodás, és azok hasznosítását megalapozó tevékenységek végzése:

a) az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energiaforrások megismeréséhez, kitermeléséhez és hasznosításához kapcsolódó kutatás,

b) koncessziós eljárásokhoz kapcsolódó kutatás,

c) ásványvagyon- és geotermikus energiavagyon-gazdálkodással kapcsolatos kutatás;

2. földtani közeg igénybevételéhez kapcsolódó kutatások:

a) az ipari eredetű szén-dioxid föld alatti elhelyezésével kapcsolatos kutatás, tárolókapacitás-felmérés,

b) föld alatti gáztárolással összefüggő kutatás,

c) a földtani közeg egyéb célú igénybevételével kapcsolatos kutatás;

3. földtani környezet megismeréséhez kapcsolódó kutatások:

a) az ország földtani felépítésének megismerésére és az ismeretesség növelésére irányuló kutatás,

b) az ország földi erőtereinek folyamatos mérése,

c) a gravimetriai és mágneses alaphálózat, valamint az MBFSZ kezelésében lévő, a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló rendeletben meghatározott felszín alatti vízszint megfigyelő hálózat üzemeltetése,

d) települési, ipari, bányászati és radioaktív hulladékok elhelyezéséhez szükséges földtani védelem követelményeinek meghatározása, telephelytípusok definiálása,

e) országos, regionális és eseti környezetföldtani, vízföldtani és építésföldtani, mérnökgeológiai vizsgálatok, valamint közreműködés a földtudományi természetvédelmi értékkataszter gondozásában,

f) az ország rendszeres földtani és alkalmazott földtani térképezése, a térképek és azok szöveges magyarázatának készítése, közreadása,

g) obszervatóriumok, mérőhálózatok és laboratóriumok fenntartása,

h) földtani, geofizikai adatok és információk gyűjtésére irányuló kutatások végzése,

i) földtani, geofizikai és bányászati téradat infrastruktúra építése és fejlesztése;

4. földtani veszélyforrások kutatása:

a) a földtani veszélyforrások országos nyilvántartásának fejlesztése, karbantartása, kiegészítése, a nyilvántartott területek helyszíni reambulációja,

b) bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények felmérése, környezeti kockázati besorolása,

c) a bányászati hulladék minősítésének és képződött mennyiségének vizsgálata akkreditált laboratóriumi és terepi mérések alkalmazásával,

d) a föld alatti bányászattal és hatásaival érintett területek felmérése, nyilvántartása, kockázati besorolása,

e) Az Országos területrendezési Tervről szóló törvény szerint az országos és regionális, valamint helyi területrendezési tervek földtani veszélyforrás övezeteinek kijelölésében, és az adatok közzétételében való közreműködés,

f) földrengés-veszélyeztetettségi területbesorolások aktualizálása és települési szintű kataszterének szolgáltatása;

5. az Európai Unió jogából és más nemzetközi együttműködésből következő, a földi erőterekkel, a földtani közeggel, valamint a felszín alatti vízzel kapcsolatos jogszabályok átültetéséhez, ezek végrehajtásához kapcsolódó kutatási feladatok végzése, azokban történő közreműködés;

6. az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos feladatok ellátása, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ keretében részvétel a klímapolitikát szolgáló elemzések, térinformatikai vizsgálatok, stratégiák elkészítésében;

7. az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó feladatok:

a) a hazai éghajlatváltozást kiváltó folyamatok kutatása, ideértve a természeti és antropogén okok feltárását,

b) a hazai éghajlatváltozás természeti és társadalmi környezetre gyakorolt hatásainak kutatása,

c) az éghajlatváltozási stratégiai tervezés tudományos hátterének biztosítása;

8. a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos kutatási feladatok ellátása.

10. § (1) A bányászatról szóló törvény alapján évente megfizetett felügyeleti díjat az MBFSZ szedi be. A felügyeleti díjbevételből a kormányhivatalokat 21,6 százalék illeti meg. A felügyeleti díjbevétel fennmaradó részét az MBFSZ saját működési feladataihoz használja fel.

(2) A kormányhivatalokat az (1) bekezdés szerinti díjbevétel hányad az 1. mellékletben meghatározott arányban illeti meg, melyet az MBFSZ két részletben, minden év április 1-jéig és augusztus 1-jéig átutal a kormányhivatalok számára.

3. A bányafelügyelet eljárásában részt vevő szakhatóságok, szakértők

11. § (1) A Kormány a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, építésének, ideiglenes használatbavételének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első- és másodfokú engedélyezési eljárásában – az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásának kivételével –, a 2. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 2. melléklet 2.1. pontja szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a kormányhivatal a 2. melléklet 2.2. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja. Az (1) bekezdés szerinti másodfokú eljárásokban, ha a fellebbezés érinti az elsőfokú eljárásban vizsgált szakkérdést, az MBFSZ a 2. melléklet 2.2. pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt hatóságot rendelheti ki szakértőként.

(3) A Kormány a bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 3. melléklet 3.1. pontja szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásokban a kormányhivatal a 3. melléklet 3.2. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja. A (3) bekezdés szerinti másodfokú eljárásokban, ha a fellebbezés érinti az elsőfokú eljárásban vizsgált szakkérdést, az MBFSZ a 3. melléklet 3.2. pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt hatóságot rendelheti ki szakértőként.

(5) A Kormány a bányafelügyelet polgári felhasználású robbanóanyagok

a) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények védelmének, őrzésének technikai eszközei, az őrzés-védelem személyi feltételei biztosítottak-e, a robbanóanyagok tárolási körülményei és az ezekről vezetett nyilvántartások megfelelőek-e – elsőfokú eljárásban a tevékenység végzésének helye szerint illetékes megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,

b) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban – annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények megfelelnek-e a tűzvédelmi előírásoknak – elsőfokú eljárásban a tevékenység végzésének helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként

jelöli ki.

(6) A kormányhivatal a polgári felhasználású robbanóanyagok gyártására, tárolására, felhasználására, megsemmisítésére vonatkozó engedélyezési eljárásában, ha a tevékenység végzése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlangban vagy barlang védőövezetében történik vagy ezekre közvetlen hatással van, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a tevékenységnek a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltaknak vagy további feltételek fennállásának megfelelőségét szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban, ha a fellebbezés érinti az elsőfokú eljárásban vizsgált szakkérdést, az MBFSZ a szakkérdés vizsgálatára a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt rendelheti ki szakértőként.

(7) A Kormány a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásban a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényre juttatása kérdésében elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(8) A kormányhivatal a (7) bekezdés szerinti eljárásban a helyi építési szabályzat előírásainak történő megfelelést szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban az MBFSZ a szakkérdés vizsgálatára az építésügyért felelős minisztert rendelheti ki szakértőként.

(9) A Kormány a bányászati hulladékkezelő létesítmények bezárási eljárásában – ha a bezárást nem műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezik – a katasztrófavédelmi előírásoknak való megfelelőség szakkérdésében az elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(10) A kormányhivatal a (9) bekezdés szerinti eljárásban a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőséget szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban az MBFSZ a szakkérdés vizsgálatára a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt rendelheti ki szakértőként.

12. § (1) A Kormány az MBFSZ geotermikus védőidom megállapítására irányuló eljárásában – ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges –, a geotermikus védőidom kijelölésének a felszín alatti vizek minőségi védelmére, a vízkészlet-gazdálkodásra, az ivóvízbázisra és a vizek mennyiségi állapotára gyakorolt hatása vizsgálatának szakkérdésében, vízügyi és vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány az MBFSZ szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásban a 4. mellékletben meghatározott feltételek esetében és szakkérdésben a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

4. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. június 30-án lép hatályba.

(2) Az 1–3. alcím, a 17. § és az 1–4. melléklet 2017. július 1-jén lép hatályba.

14. § (1) A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2017. június 30. napjával az Áht. 11. § (3) bekezdés alapján beolvadás útján jogutódlással megszűnik.

(2) A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet általános és egyetemes jogutódja a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, azzal, hogy 2017. július 1. naptól a megnevezése Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatra változik.

(3) A Magyar Földtani és Geofizikai Intézetnél fennálló közalkalmazotti jogviszony 2017. július 1-jével az MBFSZ-szel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(4) E rendelet közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

15. § Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) – (2) bekezdéseinek és 4. cikk (2) bekezdésének, valamint II. mellékletének,

b) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdésének, 23. cikkének, 25. cikk (1) bekezdésének, 27. cikk (1) bekezdésének és 39. cikk (1) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

16. § E rendelet 7. § 9. pontja

a) az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről, a 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a 736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, és

b) a 256/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. és 5. cikke szerinti adatközlés formájáról és egyéb technikai részleteiről, valamint a 2386/96/EK és a 833/2010/EU, Euratom bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. október 16-i, 1113/2014/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

17. §1

1. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez

A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatal megnevezése, illetékessége és részesedése a felügyeleti díjbevételből

 

A

B

C

1.

A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró
kormányhivatal

A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró
kormányhivatal illetékességi területe

Az éves felügyeleti díjból
a kormányhivatalt megillető rész
(százalék)

2.

Baranya Megyei Kormányhivatal

Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye

4,8

3.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kormányhivatal

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

4,5

4.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Kormányhivatal

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és
Jász-Nagykun-Szolnok megye

3,7

5.

Pest Megyei Kormányhivatal

Budapest főváros, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye

3,8

6.

Veszprém Megyei Kormányhivatal

Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és
Veszprém megye

4,8

2. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez

    2.1.     A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első- és másodfokú engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése

 

A

B

C

D

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Elsőfokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében, ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak
biztonsági övezetét érinti,
és a kérelmező
az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy
a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy
a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására,
a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

fővárosi főjegyző

Budapest Főváros
Kormányhivatala

3.

A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának
a megtagadását vagy
a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett
– a tervezett igénybevétel
a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

közlekedésért felelős miniszter

4.

A létesítmény helye magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése,
60 méternél magasabb létesítmény létesítése, 20 méternél magasabb létesítmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén.

Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének
közvetlen és közvetett hatása
a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és
a légiközlekedés biztonságára.

légiközlekedési hatóság

5.

Az eljárás – a bányák föld alatti létesítményei kivételével – honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett létesítmény megvalósítására irányul.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai
a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

honvédelemért felelős miniszter

6.

Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, és az építési tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint, kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt.

Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme jogszabályban foglalt követelményei.

Annak elbírálására, hogy biztosítható-e a vízbázisvédelem jogszabályban foglalt követelményeinek teljesülése.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (vízvédelmi feladatkörében eljárva)

megyei katasztrófavédelmi

igazgatóság (vízgazdálkodási feladatkörében eljárva)

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága

(vízvédelmi feladatkörében eljárva)

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (vízgazdálkodási feladatkörében eljárva)

7.

Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy
a létesítmény vagy tevékenység
a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző

megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala

8.

Az államhatártól számított 100 méteren belül épülő létesítmény esetében.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén az államhatár rendje biztosított-e, a határrendsértések és határesemények megelőzhetők-e.

megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság

Országos Rendőr-
főkapitányság

9.

„A” osztályú bányászati hulladékkezelő létesítmény építési és használatbavételi engedélyezési eljárásában.

Belső vészhelyzeti terv megfelelőségének kérdésében.

katasztrófavédelmi kirendeltség

megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság

    2.2.     A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok

 

A

B

C

1.

Szakkérdés vizsgálatának feltétele

Szakkérdés

Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető hatóság

2.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és – az elvi építési,
a használatbavételi, a megszüntetési és
a rendeltetés megváltoztatása iránti eljárás kivételével – az építési tevékenység vagy beruházás termőföldön vagy erdőben valósul meg.

A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre gyakorolt hatások.

talajvédelmi és erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

3.

Ha az építmény építése, megszüntetése
az e melléklet A. pont 2. sora kivételével országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező
az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy
a hozzájárulásban előírt feltételt sérelmesnek tartja.

A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására,
a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – történő engedélyezhetősége.

közlekedésért felelős miniszter

4.

Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges – kivéve a belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítményt.

a) A tevékenység természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megfelelősége.
b) A keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása hulladékgazdálkodási előírásoknak való megfelelősége, továbbá
a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok felmerülése.

környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

5.

Ha a környezeti hatásvizsgálati és
az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. §
(3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, a következő létesítmények esetében:
a) geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény nem ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen 20 MW villamos teljesítmény alatt, kivéve az egy ingatlant ellátó létesítményeket,
b) külterületi földgáz elosztóvezeték 40 barra tervezett üzemi nyomás alatt,
c) földgáz felszíni és felszín alatti tárolója és egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója védett természeti területen, Natura 2000 területen 50–500 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, egyéb éghető gázok
(nem földgáz) esetében 50–10 000 m3
össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000
területen, földgáz esetében 50–20 000 m3 össztároló-kapacitás között,
d) mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén,
e) kőolaj-, kőolajtermék-tároló létesítmény nem vízbázis védőövezetén, nem barlang védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és belterületen védett természeti területen 100 000 tonna tárolókapacitás alatt.

A Khvr. 5. számú mellékletében foglalt követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

környezetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

6.

Ha a létesítményt a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén valósítják meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

A létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek melletti megfelelősége.

kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala

7.

Gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében, ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak
biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező
az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy
a hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében,
hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására,
a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

közlekedésért felelős miniszter

8.

A bányák föld alatti létesítményei kivételével, ha vízi utat, vízi közlekedést érint az építmény építése, megszüntetése.

Annak elbírálása kérdésében, a keresztező műtárgy méretei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabály követelményeinek, továbbá a Dunán a Duna Bizottság hatályos ajánlásainak, a tervezett, felújított vagy átalakított keresztező műtárgy és tartozékai alkalmasak-e a zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására, és megfelelnek-e a nemzetközi gyakorlatnak.

közlekedésért felelős miniszter

3. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez

    3.1.     A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Elsőfokú eljárásban kijelölt szakhatóság

Másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság

Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is)

Bányatelek megállapítása

Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyása, módosítása, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása

Védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése

Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtása elfogadása

Föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítása jóváhagyása

2.

Az eljárás vasúti pályát, vagy szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli területet érint,
és az építtető
a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának
a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy
a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett –
a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára,
a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

közlekedésért felelős miniszter

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

NEM

NEM

3.

Ha az eljárás tárgya meddőhányó vagy
40 m-nél magasabb építmény.

A létesítmény elhelyezkedésének, magassága, jellege közvetlen és közvetett hatásainak vizsgálata
a légiközlekedésre,
a földi telepítésű berendezések
működésére és a légiközlekedés biztonságára.

közlekedésért felelős miniszter

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

4.

Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét érinti.

Annak elbírálása kérdésében, hogy
a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai
a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

honvédelemért felelős miniszter

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

5.

Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezet védelmi működési engedély nem szükséges, és
a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet vagy kijelölt vízbázist érint.

Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése jogszabályban foglalt követelményei.

megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság (vízvédelmi feladatkörében eljárva)

BM Országos Katasztrófa védelmi Főigazgató-
sága
(vízvédelmi
feladatkörében eljárva)

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

Annak elbírálására, hogy biztosítható-e a vízbázis-védelem jogszabályban foglalt követelményeinek teljesülése

megyei katasztrófa-
védelmi igazgatóság (vízgazdál-
kodási feladatkörében eljárva)

BM Országos Katasztrófa védelmi Főigazgatóság
(vízgazdál-
kodási
feladatkörében eljárva)

6.

Ha az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek-
megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-
használati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője,
a fővárosban
a főjegyző

Megyei kormányhivatal természet-
védelmi hatás-
körében eljáró járási hivatala

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

    3.2.     A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

1.

Szakkérdés vizsgálatának feltétele

Szakkérdés

Kutatásra vonatkozó műszaki üzemterv jóváhagyása (kivett hely esetében a hatáskörrel kivett helyre vonatkozó állásfoglalása is)

Bányatelek megállapítása

Feltárásra és kitermelésre készített műszaki üzemterv jóváhagyása, módosítása, szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása

Védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése

Bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyása (módosítása); bányabezárás, tájrendezés végrehajtása elfogadása

Föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítása jóváhagyása

Másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető hatóság

2.

Ha ugyanezt
a szakkérdést korábban önálló eljárásban
nem vizsgálták, és
a bányászati tevékenység termőföldet érint.

A termőföld mennyiségi védelme.

IGEN

IGEN

NEM

NEM

IGEN

NEM

földvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

3.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban
nem vizsgálták, és
a bányászati tevékenység termőföldön valósul meg.

A termőföld minőségi védelme követelménye.

NEM

NEM

IGEN

NEM

IGEN

NEM

talajvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

4.

Ha ugyanezt
a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és az eljárás erdőt érint.

Az erdőre gyakorolt hatások, továbbá ezen felül a bányatelek megállapítása iránti eljárásban az erdő igénybevételének engedélyezhetősége is.

NEM

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

NEM

erdészeti hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

5.

Ha a bányászati tevékenység az e melléklet 3.1. pont 2. sora kivételével országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező
az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy
a hozzájárulásban előírt feltételt sérelmesnek tartja.

A közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett
– a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – történő engedélyezhetősége.

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

közlekedésért felelős miniszter

Ha a tevékenység a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutakat érintően valósul meg, Budapest Főváros Kormányhivatala

6.

Ha az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek-
megállapításhoz környezetvédelmi engedély, vagy egységes környezethasználati engedély nem
szükséges vagy
a bányászati tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges.

a) A természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek,
b) a földtani közeg védelme követelményeinek,
c) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak,
d) a keletkező hulladék elhelyezésére, előkezelésére, hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozó hulladékgazdálkodási előírásoknak való megfelelőség.
Továbbá szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-e fel olyan, a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy feltételekkel lehet megadni.

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

természetvédelmi hatáskörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal

7.

Ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet területét, műemléki területet vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telket érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek-
megállapításhoz környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

A régészeti örökség és
a műemléki érték védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek melletti megfelelősége.

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

NEM

IGEN

kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala

8.

Ha az eljárás gyorsforgalmi utat, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményeit vagy azok biztonsági övezetét érinti,
és a kérelmező
az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy
a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett
– a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

közlekedésért felelős miniszter

9.

Az eljárás egyéb
vízi közlekedési létesítményt érint.

Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési létesítmények működését.

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

IGEN

NEM

közlekedésért felelős miniszter

4. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez

Az MBFSZ a szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Kijelölt szakhatóság

Szén-dioxid geológiai tárolására irányuló földtani kutatás engedélyezése

Szén-dioxid geológiai tárolásának engedélyezése

Szén-dioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás

Szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapítása

2.

Az eljárás ivóvízbázist érint.

A tevékenység ivóvízbázisra gyakorolt hatásainak vizsgálata kérdésében.

népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

3.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és
a tevékenység vagy
beruházás termőföldet érint.

A termőföld mennyiségi védelme.

földvédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatal, több járási hivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyeszékhely szerinti járási hivatal, Pest megyében
a Budakeszi Járási Hivatal,
a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

4.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és
a tevékenység vagy beruházás termőföldön valósul meg.

A termőföld minőségi védelme követelményeinek
a kérdésében.

megyei kormányhivatal talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatala

NEM

IGEN

IGEN

NEM

5.

Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és az eljárás erdőt érint.

Az erdőre gyakorolt hatásoknak a kérdésében.

megyei kormányhivatal erdészeti hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala

NEM

IGEN

IGEN

IGEN

6.

Ha az eljárás közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező
az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy
a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy a tevékenység
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

1. Országos közútnál:
a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében Budapest Főváros Kormányhivatala;
b) egyéb országos közút esetében fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
2. Helyi közútnál:
a) a főváros kivételével a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala;
b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala;
c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

7.

Az eljárás vasúti pályát,
vagy szélső vágányának tengelyétől számított
100 méteren belüli területet érint, és az építtető a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának
a megtagadását vagy
a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára,
a vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

közlekedésért felelős miniszter

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

8.

Az eljárás egyéb
vízi közlekedési
létesítményt érint.

Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési létesítmények működését.

Budapest Főváros Kormányhivatala

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

9.

Ha az eljárás tárgya meddőhányó vagy 40 m-nél magasabb építmény.

A létesítmény elhelyezkedésének,
magassága, jellege közvetlen
és közvetett hatásainak vizsgálata a légiközlekedésre,
a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.

közlekedésért felelős miniszter

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

10.

Az eljárás honvédelmi és katonai célú létesítmény működési vagy védőterületét érinti.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett
biztosíthatóak-e.

honvédelemért felelős miniszter

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

11.

Ha az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez, bányatelek-megállapításhoz környezetvédelmi engedély, vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó
nemzeti és európai uniós
jogi követelményeknek,
a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek,
b) a földtani közeg védelme követelményeinek,
c) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek,
a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak, valamint
d) a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
Továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése, hasznosítása, ártalmatlanítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak, szükséges-e hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-e fel olyan, a hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázatok, amelyek mellett a hozzájárulást nem vagy csak feltételekkel lehet megadni.

megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

12.

Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges, és
a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet vagy kijelölt vízbázist érint.

Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése jogszabályban foglalt követelményei.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

13.

Ha az eljárás helyi jelentőségű védett természeti területet érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény
vagy tevékenység
a helyi önkormányzati rendeletben és a helyi építési szabályzatban meghatározott természetvédelmi követelményeknek
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző

IGEN

IGEN

IGEN

IGEN

14.

Ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezet területét, műemléki területet vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telket érint, és az eljárással érintett tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.

Annak elbírálása
kérdésében, hogy a kérelem
a régészeti örökség és
a műemléki érték védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi hatáskörében, eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala

IGEN

IGEN

NEM

IGEN

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!