nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről
2017-08-04
infinity
1
Jogszabály

21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 77. § (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 17. § (2) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által elkészítendő, a Pmt. 65. § (1) bekezdése szerinti belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:

a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok,

b) az ügyfél azonosításának, a személyazonosság igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének és az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartásának (a továbbiakban együtt: ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendje,

c) az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban felmerült kétség alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények,

d) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, az alkalmazandó intézkedések köre és belső eljárási rendje,

e) azon szolgáltatóknál, amelyek élni kívánnak a Pmt. 22. § (1) bekezdésében foglalt jogosultsággal, a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belső eljárási rendje,

f) a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendje és formája, továbbá a Pmt. 30. § (1) bekezdésében előírt bejelentés megtételére szolgáló, a Pmt. 31. § (1) bekezdésében meghatározott kijelölt személy részére megküldendő formanyomtatvány,

g) a Pmt. 31. § (1) bekezdésében meghatározott kijelölt személy neve, beosztása, elérhetősége,

h) az ügylet felfüggesztésének belső eljárási rendje,

i) az ügyfél-átvilágítás, illetve a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére, illetve az érintett alkalmazottak védelmére vonatkozó belső előírások,

j) az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak képzésére, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását célzó képzési programokon történő részvételére vonatkozó előírások,

k) az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak részére az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák,

l) az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer ismertetése,

m) a Pmt. 2. §-ában meghatározott szolgáltatók esetében a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i 2015/847 európai parlamenti és tanácsi (EU) rendelet végrehajtása vonatkozásában a megbízó és a kedvezményezett azonosításának, az adatok ellenőrzésének, nyilvántartásának, továbbításának, továbbá a hiányzó vagy hiányos adatokkal érkező pénzátutalások észlelésének és kezelésének belső eljárási rendje, és

n) a Pmt. 3. § 35. pontjában meghatározott személy neve, beosztása, és a szolgáltató pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázati kitettségének a befolyásolására szolgáló döntésekkel kapcsolatos hatáskörének meghatározása.

2. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben (a továbbiakban: Kit.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató által elkészítendő, a Kit. 3. § (4) bekezdése szerinti belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:

a) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében a Kit. 3. § (6) bekezdésében előírt szűrő-monitoring rendszer típusa, működése, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő szűrés belső eljárásrendje,

b) a szolgáltató által alkalmazandó, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei,

c) a Kit. 4. § (1) bekezdése szerint a hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendje,

d) a Kit. 4. § (2) bekezdése szerint kijelölt személy neve, beosztása, elérhetősége,

e) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásában érintett foglalkoztatottak által alkalmazandó eljárási és magatartási szabályok és

f) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásához kapcsolódó belső ellenőrző rendszer működtetésének szabályai.

3. § A szolgáltató a Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján elkészítendő belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelmét az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján (kockázatérzékenységi alapon) köteles meghatározni, a Pmt. 27. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően elkészített belső kockázatértékelés felhasználásával.

4. § Az 1. § b) pontja szerinti ügyfél-átvilágítás kockázatérzékenységi alapon történő elvégzésének belső eljárási rendjét a szolgáltató a következő kockázati tényezők alapján határozza meg:

a) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás célja;

b) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás jellege és összege;

c) az üzleti kapcsolat időtartama, az ügyleti megbízás rendszeressége;

d) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás iránya.

5. § Az 1. § d) pontja szerinti egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét a szolgáltató legalább az 1. mellékletben felsorolt, alacsony kockázatra vonatkozó tényezők alapján határozza meg.

6. § Az 1. § d) pontja szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szolgáltató legalább a 2. mellékletben felsorolt, magasabb kockázatra vonatkozó tényezők alapján határozza meg.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. § Ez a rendelet a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i 2015/849 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelethez

Alacsony kockázatra vonatkozó tényezők

1. Ügyfélkockázati tényezők:

1.1. olyan társaságok, amelyeknek értékpapírjait bevezették a tőzsdére, és amelyekre olyan közzétételi követelmények vonatkoznak, amelyek biztosítják a tényleges tulajdonlás megfelelő átláthatóságát;

1.2. közigazgatási hatóságok vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság;

1.3. olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint alacsony kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel.

2. Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szolgáltatási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:

2.1. életbiztosítási ágba tartozó biztosítások, amelyeknek a biztosítási díja alacsony, valamint a sem visszavásárlási értékkel, sem lejárati szolgáltatással nem rendelkező, tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások;

2.2. nyugdíjbiztosítások, ha nem tartalmaznak visszaváltási záradékot, és a kötvényt nem lehet biztosítékként felhasználni;

2.3. alkalmazottaknak nyugellátást nyújtó nyugdíj-, nyugellátási rendszer, amelyben a hozzájárulás a bérekből való levonással történik, és a rendszer szabályai nem engedik meg a rendszerben lévő tagi részesedés engedményezését;

2.4. pénzügyi termékek vagy szolgáltatások, amelyek egyes ügyféltípusok számára meghatározott és korlátozott szolgáltatásokat nyújtanak, annak érdekében, hogy pénzügyi integrációs célból javuljon a pénzügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük;

2.5. olyan termékek, amelyek esetében a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatot egyéb intézkedések, például az elektronikus pénzeszközök korlátozása vagy a tulajdonlás átláthatósága révén kezelik (például az egyes elektronikuspénz-típusok).

3. Földrajzi kockázati tényezők:

3.1. az Európai Unió tagállamai;

3.2. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel rendelkező harmadik országok;

3.3. olyan harmadik országok, amelyekben – legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján – alacsony szintű a korrupció vagy alacsony a más büntetendő cselekmények száma;

3.4. olyan harmadik országok, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos előírásai összhangban vannak a felülvizsgált FATF-ajánlásokkal, és hatékonyan alkalmazzák ezeket az előírásokat.

2. melléklet a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelethez

Magasabb kockázatra vonatkozó tényezők

1. Ügyfélkockázati tényezők:

1.1. az üzleti kapcsolat szokatlan körülmények között zajlik;

1.2. olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel;

1.3. bizalmi vagyonkezelők;

1.4. olyan társaságok, amelyeknek bemutatóra szóló részvényeik vannak, vagy amelyeknek a részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli;

1.5. a felügyeletet ellátó szervek által jelentős mértékűnek tekintett készpénzforgalmat lebonyolító vállalkozások;

1.6. a társaság tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;

2. Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szállítási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:

2.1. privát banki szolgáltatások;

2.2. olyan termékek vagy ügyletek, amelyek esetében az ügyfél azonosítása nem történt meg;

2.3. nem személyes üzleti kapcsolatok vagy ügyletek, bizonyos biztonsági óvintézkedések – például elektronikus aláírás vagy elektronikus személyi igazolvány használata – nélkül;

2.4. ismeretlen vagy az üzleti kapcsolatban, ügyleti megbízásban nem érintett harmadik felektől érkező befizetések;

2.5. új termékek vagy új üzleti gyakorlatok, többek között új teljesítési mechanizmus, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazása mind új, mind korábban meglévő termékek esetében;

3. Földrajzi kockázati tényezők:

3.1. olyan országok, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel;

3.2. olyan országok, amelyekben – legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján – magas szintű a korrupció vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma;

3.3. olyan országok, amelyek az Unió vagy az ENSZ BT által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak;

3.4. olyan országok, amelyek közismerten terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy területükön ismert terrorista szervezetek működnek.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!