nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2017. évi CXLIII. törvény
az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról
2018-01-01
2018-01-02
1
Jogszabály

2017. évi CXLIII. törvény

az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról1

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

i) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

2. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4d) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a törvény hatálya kiterjed a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra.”

3. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 141. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

f) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke.”

4. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. § (4) bekezdésében a „, feltéve, hogy rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel” szövegrész.

3. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

5. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 61. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

c) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

4. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

6. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 103. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„103. § E törvény

a) a Tanácsnak a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19-i 79/7/EGK irányelvével;

b) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvével

összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

7. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 83/E. §-sal egészül ki:

„83/E. § Ez a törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

6. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

8. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult]

e) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó, tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.”

9. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 31. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

g) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke.”

10. § Hatályát veszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (2) bekezdés c) pontjában az „és rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel” szövegrész.

7. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

11. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 53. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

g) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

8. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

12. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 69. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

e) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,”

9. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

13. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ez a törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek önkéntes szolgálatra vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja.”

10. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

14. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 20. § (1b)–(1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) A fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye.

(1c) A fellebbezést elutasító döntés elleni keresetlevelet a fellebbezés tárgyában hozott elutasító döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani. Az eljáró idegenrendészeti hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(1d) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság döntése ellen perorvoslatnak nincs helye.”

15. § Az Szmtv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási perben a bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt. A tárgyaláson az EGT-állampolgárt vagy a családtagot – erre irányuló kérelem esetén – személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás mellőzhető, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a megadott lakcímről nem idézhető, illetve ismeretlen helyre távozott.”

16. § Az Szmtv. 50. § (1a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítás – a 34. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével – kitoloncolással hajtható végre, ha)

c) a kiutasított személlyel szemben a 40. § (2) bekezdés a)–c) pontja, valamint a 48. § (1) bekezdése alapján rendeltek el kiutasítást és a 61/A. §-ban foglaltaknak nem tett eleget.”

17. § Az Szmtv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozattal szemben az őrizetbe vett személy az elrendeléstől számított hetvenkét órán belül kifogást nyújthat be, amelyről a bíróság – a bírósághoz érkezésétől számított – tizenöt napon belül dönt.”

18. § Az Szmtv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A körözést határozattal kell elrendelni. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

19. § Az Szmtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § E törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény IX. Fejezetét alkalmazni kell.”

20. § Az Szmtv. 70. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) A regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya, valamint az állandó tartózkodási kártya iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság az okmány kiadásával teljesíti vagy határozattal utasítja el.

(2) Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság a regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya iránti kérelemnek helyt ad, kizárólag a döntés tényét rögzíti az ügyiraton.”

21. § Az Szmtv. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az eljáró idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések modul hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.”

22. § Az Szmtv. a következő 90/A. §-sal egészül ki:

„90/A. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.1. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a végrehajtásra vonatkozó, a Módtv.1.-gyel megállapított rendelkezéseit

a) a Módtv.1. hatálybalépésekor még el nem rendelt, és

b) a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő

végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

(3) Az e törvény alapján a Módtv.1. hatálybalépése előtt kiadott jogerőssé vált hatósági döntéseket e törvény alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.”

23. § Az Szmtv.

a) 2. § bh) pontjában, 8. § (1) bekezdésében, 8/A. §-ában, 13. § (1) és (3) bekezdésében, 15. § (1) és (5) bekezdésében, 19. § (2) és (3) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (1), (2a), (3) és (4) bekezdésében, 24. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 27. § (2) és (3) bekezdésében, 35. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 35/A. § (1) és (2) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, 38. § (2) és (3) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 41. § (2a) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 47/A. §-ában, 48. § (1) bekezdésben, 48/A. §-ában, 49. § (1) bekezdésben, 50. § (6) bekezdésében, 51. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 53. § (2) bekezdésében, 54. § (2) és (3) bekezdésében, 59. § (1) bekezdésében, 60. § (1) bekezdésében, 62. §-ában, 63. § (1) bekezdésében, 64. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 65. § (4) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 67. § (2) bekezdésében, 76/A. § (2) bekezdésében, 76/B. § (1) bekezdésében, 76/D. §-ában, 78. § (4) bekezdésében, 81. § (1), (2a), (2b) és (2c) bekezdésében, 82. § (1) és (2) bekezdésében, 83. § (2) bekezdésében, 85. § (3) bekezdésben, és 88. § (3) bekezdésében az „eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóság” szöveg;

b) 15. § (4) bekezdésében és 61/A. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg;

c) 22. § (2) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, 76/A. § (2) bekezdésében és 76/D. §-ában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg;

d) 22. § (2) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében és 47/B. §-ában az „eljáró hatóság” szövegrészek helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóság” szöveg;

e) 30. §-ában és 67. § (1) bekezdésében az „eljáró hatóságnak” szövegrész helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóságnak” szöveg;

f) 45. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálata során” szövegrész helyébe az „elleni közigazgatási perben” szöveg;

g) 64. § (1) bekezdésében az „eljáró hatóságot” szövegrész helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóságot” szöveg;

h) 86. § (1) bekezdés a) pontjában az „eljáró hatóságokat” szövegrész helyébe az „eljáró idegenrendészeti hatóságokat” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti az Szmtv. 20. § (1e) bekezdése, a 70. § (3)–(6) bekezdése, 71–74. §-a.

11. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

25. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény – a (4)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – nem alkalmazható a külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre.”

(2) A Harmtv. 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A IX. Fejezetet a (3) bekezdésben meghatározott személyek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásokra is alkalmazni kell.”

26. § (1) A Harmtv. 2/A. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

c) fogadó szervezet:

ca) az a szervezet, amelyhez a vállalaton belül áthelyezett személyt áthelyezik, és amely jogi formájától függetlenül, jogszabályban meghatározottak szerint létrehozott jogi személy;

cb) külön jogszabályban meghatározott kutatószervezet, felsőoktatási intézmény, oktatási intézmény, önkéntes szolgálati rendszerért felelős szervezet vagy gyakornokokat fogadó szervezet;”

(2) A Harmtv. 2/A. § g)–h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

g) első tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amely elsőként állít ki

ga) valamely vállalaton belül áthelyezett személy számára szóló engedélyt az adott harmadik országbeli állampolgár részére;

gb) engedélyt a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgárnak;

h) második tagállam: az első tagállamtól eltérő minden olyan tagállam, amelyben

ha) a vállalaton belül áthelyezett személy gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot;

hb) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a harmadik országbeli állampolgár gyakorolni kívánja vagy gyakorolja a törvény szerinti mobilitáshoz való jogot.”

(3) A Harmtv. a következő 2/B. §-sal egészül ki:

„2/B. § E törvény alkalmazásában

a) kutatószervezet: a külön jogszabály szerint akkreditált kutató szervezet;

b) kutató: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki doktori fokozattal rendelkezik vagy olyan megfelelő felsőfokú képesítéssel rendelkezik, amely az adott harmadik országbeli állampolgárt doktori programokban való részvételre jogosítja fel, és aki valamely tagállam területére beutazott és ott tartózkodik, és akit valamely kutatószervezet kiválasztott egy olyan kutatási tevékenység elvégzésére, amelyhez az említett képesítés általában szükséges;

c) hallgató: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki valamely magyarországi felsőoktatási intézménybe felvételt nyert, és akinek Magyarország területére történő beutazását és tartózkodását abból a célból engedélyezik, hogy fő tevékenységként olyan nappali tagozatos tanulmányokat folytasson, amelyek eredményeként Magyarország által elismert felsőfokú képesítést adnak, ideértve a felsőoktatási intézményben olyan oklevelet, bizonyítványt vagy doktori fokozatot, amely a magyar joggal összhangban, az említett oktatást megelőző, előkészítő tanfolyamra vagy a kötelező gyakorlatra is kiterjed;

d) gyakornok: olyan harmadik országbeli állampolgár, aki felsőfokú képesítéssel rendelkezik vagy felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat valamely harmadik államban, és akinek Magyarország területére történő beutazását és tartózkodását gyakornoki tevékenyég céljából engedélyezik;

e) gyakornoki tevékenység: a gyakornoknak a tanulmányai során teljesítendő szakmai gyakorlata vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornok részére szervezett gyakorlati program keretében végzett tevékenysége, amelynek célja, hogy munkahelyi környezetben ismereteket, gyakorlatot és tapasztalatot szerezzen;

f) önkéntes: olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek Magyarország területére történő beutazását és tartózkodását önkéntes szolgálati rendszerben való részvétel céljából engedélyezik.”

27. § A Harmtv. 9. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A fellebbezést elutasító döntéssel szemben közigazgatási pernek van helye.

(6) A fellebbezést elutasító döntés elleni keresetlevelet három napon belül kell benyújtani.

(7) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt. Az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. Az illetékes idegenrendészeti hatóság a kérelmet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.”

28. § A Harmtv. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kiskorú harmadik országbeli állampolgárnak az (1) bekezdésben foglaltakon túl igazolnia kell, hogy szülője vagy törvényes képviselője magyarországi tartózkodásához – a tervezett tartózkodás időtartamára – hozzájárult.”

29. § A Harmtv. a következő 17/B–17/C. §-sal egészül ki:

„17/B. § (1) A Magyarország területén tartózkodó

a) érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatási tevékenységének befejezését követően, illetve

b) érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár tanulmányainak sikeres befejezését követően

álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő Magyarországon.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki érvényes álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt Magyarországon munkavállalási, jövedelemszerzési és EU Kék kártya kiállítása iránti kérelmet nyújthat be.

17/C. § (1) Az Európai Unió tagállama által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező hallgató hallgatói mobilitási engedély iránti kérelmét, illetve értesítését Magyarországon nyújthatja be, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes.

(2) Az Európai Unió más tagállama által kiadott kutatási célú engedéllyel rendelkező kutató kutatói rövid és hosszú távú mobilitási engedély iránti kérelmét, illetve értesítését, valamint az ilyen engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárral együtt Magyarországon jogszerűen tartózkodó családtag az értesítését vagy a tartózkodási engedély iránti kérelmét Magyarországon nyújthatja be, amennyiben az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélye érvényes.”

30. § A Harmtv. „Tartózkodási engedély” alcíme a következő 18/A–18/B. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) A tanulmányi célból, kutatás céljából, önkéntes és gyakornoki tevékenység folytatása céljából a tartózkodási engedély kiadását, illetve a meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni a 18. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott eseteken túl akkor is, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a)–d) és f)–i) pontjaiban, a (4) bekezdésben, valamint a 21–22. §-ban, a 22/D. §-ban és a 26. §-ban meghatározott feltételeknek,

b) a fogadó szervezet külön jogszabály alapján nem került akkreditálásra,

c) a fogadó szervezetet elsősorban abból a célból hozták létre, illetve működtetik, hogy megkönnyítse a harmadik országbeli állampolgárok beutazását,

d) a fogadó szervezet vállalkozása a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jogszabályok alapján felszámolás alatt áll vagy állt, vagy nem folytat gazdasági tevékenységet; ha a fogadó szervezet nem teljesítette a társadalombiztosításra, az adózásra, a munkavállalói jogokra vagy a munkakörülményekre vonatkozó jogi kötelezettségeit,

e) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának valós célja eltér a beutazási és tartózkodási kérelmében foglaltaktól,

f) a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be.

(2) A tanulmányi célú tartózkodási engedély meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság megtagadhatja, vagy az engedélyt visszavonhatja, ha a hallgató

a) a 20. § (5) bekezdése szerinti feltételeket nem tartja be, vagy

b) a képzési és kimeneti követelmények szerinti tanulmányi idő másfélszerese alatt az oklevelet nem szerzi meg.

(3) Amennyiben a tanulmányi célú tartózkodási engedély visszavonása vagy meghosszabbítása esetén az elutasítás feltételei az (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján fennállnak, a hallgató a döntés meghozatala előtt a korábbi tanulmányaival azonos képzési területen tanulmányok folytatását igazolhatja.

(4) Önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a fogadó szervezetet be nem jelentett munkavégzés vagy jogellenes foglalkoztatás miatt e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott szankcióval sújtották.

18/B. § (1) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély kiadását meg kell tagadni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) nem felel meg a 22/C. §-ban foglalt feltételeknek,

b) a külön jogszabályban meghatározott határidő elmulasztásával nyújtotta be a kérelmet.

(2) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) vonatkozásában már nem állnak fenn a 13. § (1) bekezdés a), f), g) és h)–i) pontjában meghatározott feltételek,

b) Magyarország területén valós szálláshelyadatot nem jelentett be, vagy

c) a 22/C. § szerint kiállított tartózkodási engedély kiállítása után három hónappal nem igazolja, hogy valódi esélye van állást kapni vagy vállalkozást indítani.”

31. § A Harmtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki

a) Magyarországon a köznevelés információs rendszerében működőként regisztrált köznevelési intézménnyel nappali rendszerű iskolai oktatás, vagy nappali oktatás munkarendje szerint létesít vagy létesített tanulói jogviszonyt, vagy államilag elismert felsőoktatási intézmény vagy Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény teljes idejű képzése keretében tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván Magyarország területén tartózkodni,

b) igazolja, hogy a tanulmányok folytatásához megfelelő nyelvismerettel rendelkezik,

c) befizette a köznevelési vagy a felsőoktatási intézmény által kirótt díjakat,

d) igazolja a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–d), és f)–i) pontjában foglaltakat, és

e) Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként bejelentett.

(2) Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legalább egy év,

b) ha a képzés rövidebb, mint egy év, akkor a képzés időtartamához igazodik.

(4) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély alkalmanként legalább egy, legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(5) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével sem haladhatja meg a kérelmező úti okmányának érvényességi idejét.

(6) A tanulmányi célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.”

32. § A Harmtv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) Azon hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú engedéllyel rendelkezik, és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban nem érintett, és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat, amennyiben külön jogszabály szerinti felsőoktatási intézményben kívánja folytatni tanulmányai egy részét.

(2) A hallgatói mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a hallgatónak csatolnia kell

a) a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,

b) a 13. § (1) bekezdés f)–g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,

c) a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) Azon hallgató, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és aki mobilitási intézkedéseket is magában foglaló uniós vagy multilaterális programban, illetve két vagy több felsőoktatási intézmény között létrejött megállapodásban érintett, és az első tagállam által kiállított érvényes tanulmányi célú engedéllyel rendelkezik, hallgatói mobilitási igazolást kaphat, amennyiben a hallgatói mobilitás gyakorlása érdekében az idegenrendészeti hatóságot külön jogszabályban meghatározott értesítési lapon és adattartalommal értesíti a hallgatói mobilitási tervéről, a mobilitás tervezett időtartamáról az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével.

(4) A hallgatónak a (3) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg a (3) bekezdésben foglaltakon túl mellékelnie kell:

a) a magyarországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást vagy felvételi igazolást,

b) a 13. § (1) bekezdés f)–g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat,

c) a felsőoktatási intézmény által meghatározott díj befizetéséről szóló igazolást, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a hiánytalan mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem vagy értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az (1) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, vagy a (3) bekezdés szerinti értesítéssel szemben határozatban kifogást emel, ha

a) az (1) bekezdés szerinti kérelem nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a hallgató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) a (3) bekezdés szerinti értesítés nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a hallgató a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

c) a hallgató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

d) a hallgató a hallgatói mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt vagy

e) a (6) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, valamint a (3) bekezdés szerinti hallgatói mobilitási igazolással a harmadik országbeli állampolgár legfeljebb háromszázhatvan napig tartózkodhat Magyarország területén.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a (3) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön jogszabályban meghatározott adattartalommal igazolást állít ki.”

33. § A Harmtv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) aki külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és

b) a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén – amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik – megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.

(2) Kutatás céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) A kutatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legalább egy év,

b) ha a fogadási megállapodás érvényességi ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.

(4) A kutatási célú tartózkodási engedély alkalmanként a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(5) A kutatási célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.”

34. § A Harmtv. a következő 22/A–22/D. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatói rövid távú mobilitási igazolást kaphat, amellyel bármely háromszázhatvan napos időszakon belül száznyolcvan napig tartózkodhat Magyarország területén, amennyiben külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni.

(2) A rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell

a) a magyarországi akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,

b) a rövid távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,

c) a 13. § (1) bekezdés f)–g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói rövid távú mobilitási igazolás kiadása céljából tett értesítéssel szemben, az annak hiánytalan kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal kifogást emel, ha

a) az értesítés nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a kutató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

c) a kutató a kutatói rövid távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy

d) az (1) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön jogszabályban meghatározott adattartalommal, igazolást állít ki.

(5) Az (1) bekezdés szerinti mobilitásra vonatkozó értesítést előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolásra, amennyiben értesítéséhez mellékeli

a) a 13. § (1) bekezdés a), f) és g) pontjában foglaltakat igazoló dokumentumokat,

b) a kutató rövid távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást,

c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.

(6) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának (5) bekezdés szerinti értesítésével szemben a hiánytalan értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül határozattal kifogást emelhet, ha

a) az (5) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek,

b) ha a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói rövid távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,

c) ha a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy

d) a kutató kutatói rövid távú mobilitási értesítésével kapcsolatosan az idegenrendészeti hatóság kifogást emelt.

(7) A kutató családtagjának az (5) bekezdés szerinti kutatói rövid távú mobilitási igazolásának érvényességi ideje bármely háromszázhatvan napos időszakon belül legfeljebb száznyolcvan nap, azonban a kutató kutatói rövid távú mobilitási igazolásának az érvényességi idejét nem haladhatja meg.

(8) Az idegenrendészeti hatóság az (5) bekezdés szerinti értesítés elfogadásáról, külön jogszabályban meghatározott adattartalommal, igazolást állít ki.

22/B. § (1) Az Európai Unió tagállama által kutatás céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt kaphat, amellyel száznyolcvan napot meghaladóan tartózkodhat Magyarország területén, amennyiben külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatása egy részét a magyarországi kutatószervezetnél kívánja folytatni. A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyt maximum 365 napra lehet kiállítani.

(2) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiadása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kutatónak mellékelnie kell

a) a magyarországi kutatószervezettel kötött fogadási megállapodást,

b) a hosszú távú mobilitási tervét, a mobilitás tervezett időtartama és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölésével,

c) a 13. § (1) bekezdés f)–g) pontjában foglalt feltételeket igazoló okiratokat, és

d) a Magyarország területén valós lakcímadatot szálláshelyként megjelölő iratot.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély kiállítását megtagadja, ha

a) a kérelem nem a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon és adattartalommal kerül benyújtásra, vagy ha a kutató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg,

b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

c) a kutató a kutatói hosszú távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy

d) az (1) bekezdésben meghatározott maximális tartózkodási idő letelt.

(4) Az idegenrendészeti hatóság a kutatói hosszú távú mobilitási engedélyt visszavonja, ha

a) a kutató a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek már nem felel meg,

b) a kutató tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti, vagy

c) a 18/A. § (1) bekezdésében foglaltak esetén.

(5) A kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kutató első tagállam által családtagi jogállására tekintettel kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagja jogosult az (1) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyre, amennyiben kérelméhez mellékeli:

a) a 13. § (1) bekezdés a), f) és g) pontjában foglaltakat igazoló dokumentumokat,

b) a kutató hosszú távú mobilitási tervéhez igazodóan a mobilitás tervezett időtartamát és az azzal kapcsolatos időpontok megjelölését tartalmazó igazolást,

c) az első tagállam által kiadott tartózkodási engedélyének másolatát.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a kutató családtagjának (6) bekezdés szerinti tartózkodási engedély iránti kérelmét elutasítja, ha:

a) a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek,

b) a harmadik országbeli állampolgár vagy a kutató a kutatói rövid távú mobilitási engedély megszerzése érdekében az eljáró idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,

c) a családtag tartózkodása Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekét veszélyezteti,

d) a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedély iránti kérelmét az idegenrendészeti hatóság elutasította, vagy az ilyen tartózkodási engedélyét visszavonta,

e) a kutató első tagállamban kiállított tartózkodási engedélyének érvényességéi ideje lejárt,

f) az (1) bekezdésben foglalt tartózkodási idő eltelt, vagy

g) a 18/A. § (1) bekezdésben foglaltak esetén.

(8) A kutató családtagjának a (6) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a családtag a saját jogán tartózkodásra nem jogosult.

(9) A kutató családtagjának a (6) bekezdés szerinti kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyének érvényességi ideje legfeljebb 360 nap, azonban a kutató kutatói hosszú távú mobilitási tartózkodási engedélyének érvényességi idejét nem haladhatja meg.

22/C. § (1) Álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

a) aki érvényes kutatási célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy kutatási tevékenységét befejezte, vagy

b) aki érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik és igazolja, hogy tanulmányait sikeresen befejezte,

ha rendelkezik a 13. § (1) bekezdés a), f), g) és h)–i) pontjában meghatározott feltételekkel és a harmadik országbeli állampolgár által betölteni kívánt állás, illetve az általa indítani kívánt vállalkozás illeszkedik a kutatás vagy az elvégzett tanulmányok szintjéhez.

(2) Álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedéllyel a harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtásától számított kilenc hónapig tartózkodhat Magyarország területén. Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély érvényességi idejét erre figyelemmel állapítja meg az idegenrendészeti hatóság.

(3) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(4) Az álláskeresési vagy vállalkozásindítási célú tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.

22/D. § (1) Gyakornoki tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki igazolja, hogy

a) külön törvényben meghatározott és jóváhagyott fogadó szervezettel kötött gyakornoki szerződés alapján gyakornoki tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, és a fogadószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a gyakornoknak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén – amennyiben a gyakornok a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik – megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket,

b) a kérelmezést megelőző két évben szerezte meg a gyakornoki tevékenység folytatásához szükséges felsőfokú végzettségét, vagy, hogy gyakornoki tevékenység folytatásához megfelelő felsőfokú végzettség megszerzésére irányuló tanulmányokat folytat,

c) a gyakorlat elvégzéséhez szükséges megfelelő nyelvismerettel rendelkezik.

(2) Gyakornoki tevékenység céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legfeljebb hat hónap,

b) amennyiben a képzési megállapodás hat hónapnál rövidebb, a gyakornoki tevékenység időtartamához igazodik.

(4) A gyakornoki tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.

(5) A gyakornoki tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély kiadására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül hozza meg.”

35. § A Harmtv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külön törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván Magyarország területén tartózkodni, továbbá aki az Európai Önkéntes Szolgálat rendszerének keretében végez önkéntes tevékenységet.

(2) Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási engedélyt nem kaphat

a) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,

b) akit Magyarország menekültként ismert el, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített,

c) a befogadott,

d) az a harmadik országbeli állampolgár, akiknek kiutasítását ténybeli vagy jogi indokok miatt felfüggesztették,

e) a külön törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,

f) az a harmadik országbeli állampolgár, aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki vállalaton belüli áthelyezés keretében, gyakornok-munkavállalóként érkezik az Unió területére,

h) az a harmadik országbeli állampolgár, aki magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából lép be az Unió területére.

(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje

a) legalább egy év,

b) ha az önkéntes szerződés érvényességi ideje rövidebb, mint egy év, akkor a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik.

(4) Az önkéntes tevékenység folytatása célú tartózkodási engedély iránti kérelem kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított hetven napon belül hozza meg.”

36. § A Harmtv. a 29/A. §-át követően a következő alcímmel és 29/B. §-sal egészül ki:

„A tartózkodási engedély iránti eljárások jogorvoslati szabályai

29/B. § A tartózkodási engedély, valamint a hallgatók vagy kutatók mobilitási tartózkodási engedély vagy mobilitási igazolás iránti kérelme tárgyában hozott döntéssel szemben a fellebbezést nyolc napon belül lehet előterjeszteni.”

37. § A Harmtv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) A 21/A. § (3) bekezdése szerinti, valamint a 22/A. § (1) bekezdése szerinti mobilitást gyakorló harmadik országbeli állampolgár jogosult Magyarország területére belépni, amennyiben rendelkezik

a) érvényes úti okmánnyal,

b) az első tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel, és

c) a 21/A. § (7) bekezdés vagy a 22/A. § (4) bekezdés szerinti igazolással.

(2) A beléptetést meg kell tagadni, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár

a) nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal,

b) nem rendelkezik a 21/A. § (7) bekezdés vagy a 22/A. § (4) bekezdés szerinti igazolással,

c) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll,

d) beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.

(3) A 22/A. § (1) bekezdése szerinti kutatói rövid távú mobilitást gyakorló kutató családtagja jogosult Magyarország területére belépni, amennyiben rendelkezik

a) érvényes úti okmánnyal

b) az első tagállam által kiállított családtagi jogállását igazoló tartózkodási engedéllyel és

c) a 22/A. § (8) bekezdés szerinti igazolással.”

38. § A Harmtv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában, valamint az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés d) pontjában foglalt okból törvényben meghatározott érdek védelmével kapcsolatos feladata ellátása céljából, saját feladatkörében a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek is kezdeményezhetik. Ha az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat az (1) bekezdés c) pontjában, vagy az idegenrendészeti kiutasítást a (2) bekezdés d) pontjában foglalt okból rendelik el, akkor a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára – a feladat- és hatáskörüket érintő esetben – a kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szervek javaslatot tesznek. A javaslatban foglaltaktól az idegenrendészeti hatóság nem térhet el.”

39. § A Harmtv. 45. § (8c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8c) Amennyiben az EU Kék Kártyával vagy vállalaton belüli áthelyezés célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját, vagy a kutatói rövid távú vagy hosszú távú mobilitást gyakorló harmadik országbeli állampolgárt vagy családtagját az Európai Unió valamely tagállama kiutasítja, abban az esetben is lehetővé kell tenni a visszatérését Magyarország területére, ha az EU Kék Kártya vagy a vállalaton belüli áthelyezés célú vagy a kutatás célú és a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt. A visszafogadást követően a harmadik országbeli állampolgárra, valamint a családtagjára a 18. § (1) bekezdésében, az (1b) bekezdésében, illetve (1f)–(1i) bekezdésében, valamint a 18/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

40. § (1) A Harmtv. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az önkéntes távozással elrendelt kiutasítás esetén a kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a figyelmeztetést arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgár a kiutasításnak önként nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság kitoloncolja.”

(2) A Harmtv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiutasítást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozatot közigazgatási perben nyolc napon belül lehet megtámadni. A bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – tizenöt napon belül dönt.”

(3) A Harmtv. 46. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a bíróság az idegenrendészeti őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár (2) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad és az eljáró idegenrendészeti hatóság döntését hatályon kívül helyezi, a tárgyalás napján a tárgyaláson jelenlévő feleknek és érdekelteknek az ítélet írásba foglalt rendelkező részének kiadmányát átadja és elektronikus úton is közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal. A bíróság a tárgyalás napját követő három munkanapon belül az ítéletet írásba foglalja, és elektronikus úton közli az idegenrendészeti hatósággal.

(2b) A bíróság határozata ellen további perorvoslatnak helye nincs.”

41. § A Harmtv. 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A bíróság által elrendelt kiutasítás esetében az idegenrendészeti hatóság az elrendelt kiutasításnak megfelelő beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát a bíróság határozatában meghatározott időtartamban rögzíti az idegenrendészeti nyilvántartásban.”

42. § A Harmtv. 48/B. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A visszaadásról rendelkező végzést megtámadó keresetlevelet három napon belül kell benyújtani.

(3) A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(4) A bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt. A bíróság eljárást befejező határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.

(5) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a végzés végrehajtására.”

43. § (1) A Harmtv. 50. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdés szerint megelőlegezett kiutaztatási költséget köteles megtéríteni:]

e) a fogadó szervezet, ha a beutazásra gyakornoki tevékenység folytatása céljából került sor, és a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján rendelték el.”

(2) A Harmtv. 50. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Amennyiben a kutató tartózkodási joga álláskeresés vagy vállalkozásindítás céljából meghosszabbításra kerül, a kutatószervezet (5) bekezdés szerinti felelőssége csak az álláskeresési vagy vállalkozási célra kiállított tartózkodási engedély kezdő időpontjáig áll fenn.

(7) A fogadó szervezet (4) bekezdés e) pontja szerinti felelőssége a fogadási megállapodás megszűnését követő hat hónapig áll fenn.”

44. § A Harmtv. 59. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A bíróság határozatát az érintett harmadik országbeli állampolgárral és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A meghallgatáson hozott határozatot kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni is kell. A meghallgatáson kívül hozott határozatot a bíróság az érintett harmadik országbeli állampolgárral az őrizet elrendelő idegenrendészeti hatóság útján közli.”

45. § A Harmtv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva két hónap eltelt, de a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének feltételei fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni.

(2) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a közösségi szállást vagy a befogadó állomást az erre irányuló felszólítást követően nem hagyja el, az idegenrendészeti hatóság öt napon belül elrendeli a kötelezettség végrehajtását. A végrehajtási eljárást megindító végzés ellen a harmadik országbeli állampolgár – jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A végrehajtási kifogást a végzés közlését követő nyolc napon belül lehet előterjeszteni. A közösségi szállás vagy a befogadó állomás elhagyását az idegenrendészeti hatóság a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki.”

46. § (1) A Harmtv. 65. § (1) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(1) A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági vagy idegenrendészeti, vagy menekültügyi hatósági döntést hatósági kísérettel (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár]

d) a kiutasító határozatban illetve a bírói kiutasítás végrehajtásáról rendelkező végzésben meghatározott határnapot követő napig az Európai Unió tagállamainak területét nem hagyta el.”

(2) A Harmtv. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A személyi szabadság korlátozása a kitoloncolás foganatosítása során a kitoloncolást elrendelő hatósági döntésen alapszik.”

(3) A Harmtv. 65. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság a kiutasító döntésében a célországot az ügyfélnek felróható magatartása miatt módosítja, így különösen akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár állampolgársága vonatkozásában valótlan tényeket közöl a hatósággal, vagy azt egyéb, a kiutasítás célországát befolyásoló tények indokolják, a módosító határozat vagy végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye. A végrehajtási kifogás a határozat közlésétől számított huszonnégy órán belül az elrendelő idegenrendészeti hatóságnál terjeszthető elő. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

47. § A Harmtv. a következő 65/A. §-sal egészül ki:

„65/A. § A büntetőeljárás hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár kitoloncolásának nem akadálya a folyamatban lévő büntetőeljárás. A kitoloncolás foganatosítható, kivéve, ha a büntetőügyben eljáró bíró vagy – a vádemelést megelőzően – az ügyész tájékoztatása szerint

a) a büntetőeljárás a kiutasított harmadik országbeli állampolgár terhelt távollétében nem folytatható le, vagy

b) ha külföldre utazási korlátozás elrendelésére került sor a harmadik országbeli állampolgár terhelttel szemben, vagy

c) ha a harmadik országbeli állampolgár terhelt a büntetőeljárásban elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll.”

48. § A Harmtv. 80. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A határozatot tizenöt napon belül lehet közigazgatási perben megtámadni. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes az eljárásra. A bíróság a keresetlevélről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – kilencven napon belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezőt a bíróság személyesen is meghallgathatja.”

49. § A Harmtv. a 81. §-t követően a következő alcímmel és 81/A. §-sal egészül ki:

„A hontalanság megállapítása feltételei fennállásának felülvizsgálata

81/A. § (1) A hontalan státuszt vissza kell vonni, ha a hontalan

a) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte;

b) új állampolgárságot szerzett;

c) státuszának megállapítására a 78. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn;

d) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

e) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a hontalanság megállapítását érdemben befolyásolta.

(2) A visszavonásra irányuló eljárás során a 76–81. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(3) A hontalan státusz felülvizsgálata tárgyában az eljáró idegenrendészeti hatóság negyvenöt napon belül dönt.”

50. § A Harmtv. IX. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:

IX. FEJEZET

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1. CÍM

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Hatásköri szabályok

86/A. § E törvény alkalmazásában

a) idegenrendészeti hatósági ügy:

aa) a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos valamennyi eljárás, amely során az idegenrendészeti hatóság döntésével az ügyfél jogát, kötelezettségét és jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti,

ab) az az eljárás, amely során az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzést végez,

ac) a hontalanság megállapítása iránti eljárás,

ad) a meghívólevél hatósági záradékolása iránti eljárás,

ae) a közrendvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás;

b) idegenrendészeti hatóság: az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) kormányrendelet idegenrendészeti hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály idegenrendészeti hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. Az idegenrendészeti hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

Ügyfél

86/B. § (1) Ügyfél

a) az a természetes személy, aki beutazása és tartózkodása engedélyezését kéri az idegenrendészeti hatóságtól,

b) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, aki (amely) külön jogszabályban meghatározott meghívólevél hatósági záradékolása iránti kérelmet terjeszt elő,

c) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akire (amelyre) nézve az idegenrendészeti nyilvántartás adatot tartalmaz,

d) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akit (amelyet) idegenrendészeti hatósági ellenőrzés alá vontak,

e) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy kötelezettségét a beutazási és tartózkodási szabályokkal összefüggésben az idegenrendészeti hatóság megállapította,

f) az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akivel (amellyel) szemben az idegenrendészeti hatóság döntését érvényesíti,

g) az a természetes személy, aki hontalanságának megállapítását kérte,

h) az a természetes személy, akinek a beutazási és tartózkodási szabályokkal, valamint a hontalanság megállapításával összefüggésben az idegenrendészeti hatóság által megállapított jogát vagy kötelezettségét felülvizsgálja az idegenrendészeti hatóság.

(2) A 90 napot nem meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében indult eljárásban ügyfél a vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár.

86/C. § (1) Az idegenrendészeti eljárásokban – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügyféli jogutódlás kizárt.

(2) A jogi személy meghívó – e törvény által meghatározott – jogai és kötelezettségei annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik. Természetes személy meghívó – e törvény által meghatározott – kötelezettségei a természetes személy halála esetén annak polgári jog szerinti örökösét terhelik.

(3) A közrendvédelmi bírság esetében a bírság megfizetésének kötelezettsége a természetes személy kötelezett halála esetén annak a polgári jog szerinti jogutódját, a jogi személy kötelezett esetén annak a polgári jog szerinti jogutódját terhelik.

(4) Ha a végleges döntéssel megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére.

(5) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

Illetékességi szabályok

86/D. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű idegenrendészeti hatóságok közül az jár el, amelynek illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye található, vagy ahol a jogellenes magatartást elkövették.

(2) Amennyiben az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy szálláshelye, illetve a jogi személy székhelye ismeretlen, az utolsó ismert lakóhelye tartózkodási helye vagy szálláshelye, illetve jogi személy esetén székhelye irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, az idegenrendészeti ügyben külön jogszabályban meghatározott idegenrendészeti hatóság kizárólagos illetékességgel jár el.

A hatáskör és illetékesség vizsgálata

86/E. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában az eljárást megszünteti vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az idegenrendészeti hatóság az áttételről a megkeresőt az áttétellel egyidejűleg tájékoztatja, amennyiben az áttétel nem lehetséges, a megkeresőt erről tájékoztatja.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén jár el.

Nyelvhasználat

86/F. § (1) A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt az idegenrendészeti eljárásban hátrány senkit sem érhet. Az ügyfél az idegenrendészeti eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy az általa értett más nyelvet.

(2) A vízumeljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmező viseli.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kérelemre indult idegenrendészeti eljárásokban a döntés közlésével felmerülő fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülő, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmező viseli. Az idegenrendészeti hatóság a költségek viseléséről és előlegezéséről végzésben rendelkezik.

(4) A hivatalból indult idegenrendészeti eljárásokban – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli.

(5) Az őrizet meghosszabbítására irányuló eljárásban tartott meghallgatáson felmerült tolmácsolás költségeit a bíróság viseli. A tolmács kirendeléséről a bíró gondoskodik.

(6) A hivatalból indult idegenrendészeti eljárás során – halaszthatatlan esetben – tolmácsot az eljáró idegenrendészeti hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet az idegenrendészeti hatóság és a tolmács között létrejött szerződés alapján.

(7) A vízumeljárásban a döntés közlésével felmerülő anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az ügyfél viseli.

Megkeresés

86/G. § Az előállítási vagy visszatartási időben elküldött megkeresésre a megkeresett szerv haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresésben megjelölt előállítási vagy visszatartási idő lejártáig köteles válaszolni.

A kapcsolattartás általános szabályai

86/H. § (1) A 86/J. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró idegenrendészeti hatóság az eljárás során a foglalkoztatóval is kapcsolatot tarthat, de a foglalkoztatónak küldött irat tartalmáról az ügyfelet értesíteni kell.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az idegenrendészeti hatóság az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közrendvédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatot, valamint a vízumeljárásban keletkezett iratot külföldi címre is lehet postázni.

(4) Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, az ügyfél nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal.

(5) A hivatalból indult eljárásokban a kapcsolattartás módját az idegenrendészeti hatóság választja meg.

Adatkezelés és betekintés az eljárás irataiba

86/I. § Az ügyfél vagy annak meghatalmazott képviselője az idegenrendészeti hatóság döntésének végrehajtása során kizárólag azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése a végrehajtás sikerességét nem akadályozza.

2. CÍM

A KÉRELEMRE INDULÓ IDEGENRENDÉSZETI ELJÁRÁSOK SZABÁLYAI

Az elsőfokú idegenrendészeti eljárás

A kérelem

86/J. § (1) A kérelemre induló idegenrendészeti eljárásokban a kérelmet az arra jogosult, külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon, a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szabályozott támogató dokumentumok egyidejű benyújtása mellett személyesen – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kérelem tárgyában döntésre jogosult idegenrendészeti hatóságnál terjesztheti elő.

(2) A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétől az eljáró idegenrendészeti hatóság eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.

(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmező helyett a kérelmet a kérelmező törvényes képviselője nyújtja be. Amennyiben a kiskorú ügyfél a kérelem benyújtásakor a hatodik életévét betöltötte, a kérelem benyújtásakor meg kell jelennie. A kiskorú idegenrendészeti hatóság előtti személyes megjelenéséről törvényes képviselője gondoskodik.

(4) A 29/A. § (1) bekezdésében, a 29/A. § (2) bekezdés b) és e) pontjában, a 29/A. § (3) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott esetekben, valamint a harmadik országbeli állampolgárral együtt kérelmező családtag esetén a tartózkodási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló kérelem külön jogszabályban meghatározott foglalkoztató vagy fogadó szervezet útján is előterjeszthető, ha ehhez az ügyfél írásban hozzájárul.

(5) Jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése céljából a (4) bekezdésben meghatározott esetben is köteles az ügyfél az eljáró idegenrendészeti hatóság előtt a hatóság felhívására személyesen megjelenni.

Hiánypótlás

86/K. § (1) Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek

a) nem felel meg, vagy

b) megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges,

az eljáró idegenrendészeti hatóság legfeljebb negyvenöt napos határidővel, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(2) A 86/J. § (1) és (4) bekezdésben meghatározott eljárásokban – a vízumeljárás kivételével – a kérelem hiányosan történő benyújtása esetén a hiánypótlási felhívást az ügyfél vagy az ügyfél egyidejű értesítése mellett a foglalkoztató részére az eljáró idegenrendészeti hatóság azonnal átadja.

(3) Az eljáró idegenrendészeti hatóság az ügyfél kérelmére a hiánypótlási felhívás teljesítési határidejét egy alkalommal – amennyiben az adott ügyfajtára megállapított objektív határidő lehetővé teszi – legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított hiánypótlási határidő sem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott határidőt.

(4) A hiánypótlási felhívás teljesítési határidejének meghosszabbítását engedélyező vagy azt megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az az idegenrendészeti eljárásban hozott döntésben támadható meg.

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

86/L. § Az idegenrendészeti hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nyolc napon belül elutasítja, ha

a) az idegenrendészeti hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye,

b) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, illetve a kérelem teljesítésének nincs jogalapja,

c) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem elkésett, vagy a kérelem idő előtti,

d) az idegenrendészeti hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be,

e) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik.

Az eljárás megszüntetése

86/M. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha

a) az ügyfél az idegenrendészeti hatóság felhívására nem nyilatkozik vagy az idegenrendészeti hatóság által kért iratokat határidőben nem csatolta, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el,

b) a kérelmező az idegenrendészeti hatóság értesítése vagy felhívása ellenére nem jelent meg az idegenrendészeti hatóság előtt és távolmaradását előzetesen, vagy amint az őt megjelenésében akadályozó körülmény elhárult alapos okkal nem mentette ki és ezzel a tényállás tisztázását akadályozta,

c) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (a továbbiakban: előkérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél az idegenrendészeti hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget,

d) az eljárás okafogyottá vált,

e) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta,

f) az ügyfél nem tesz eleget a tolmácsolási, fordítási, szakértői költség-előlegezési kötelezettségének,

g) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, és az ügyfél a fizetési kötelezettségének az idegenrendészeti hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget,

h) hivatalból indult idegenrendészeti eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény,

i) a hivatalból indult idegenrendészeti eljárás jogsértést nem tárt fel,

j) a 86/E. §-ban foglaltak esetében,

k) érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott az idegenrendészeti hatóság tudomására.

(2) Az ügyfél az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kimentésre az idézés napját követő napon vagy az őt megjelenésében akadályozó körülmény elhárulását követő napon jogosult. A kimentésnek a személyes megjelenésre kötelezés napját követő öt nap elteltével nincs helye.

Az eljárás felfüggesztése

86/N. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(2) Az eljárást az idegenrendészeti hatóság akkor is felfüggeszti, ha az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.

(3) Az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet az ügyfél vagy képviselője nem terjeszthet elő.

(4) Az eljárás felfüggesztése alatt minden határidő nyugszik, az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor a határidők folytatódnak. A felfüggesztés időtartama a törvényben az egyes eljárásokra meghatározott objektív határidőt nem haladhatja meg.

(5) A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak.

(6) Az eljárást felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt az idegenrendészeti hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja.

Az ügyintézési határidő és a határidő számítása

86/O. § (1) Az ügyintézési határidő törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az idegenrendészeti eljárásban 21 nap. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz érkezését követő napon kezdődik.

(2) Hivatalból induló eljárás esetén az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.

(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele

a) az idegenrendészeti hatóság kizárására irányuló eljárásban az eljáró idegenrendészeti hatóság kijelölésének időtartama,

b) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig, vagy a felhívásban szereplő határidő eredménytelen elteltéig terjedő idő,

c) az eljárás felfüggesztésének időtartama,

d) e törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szakhatósági eljárás időtartama,

e) az idézés időtartama,

f) az idegenrendészeti hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,

g) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

h) az előállítási vagy visszatartási időben küldött megkeresés kivételével a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi közlés időtartama,

i) a tényállás tisztázása érdekében más szerv vagy szervezeti egység megkeresése esetén az ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem megküldésének napjától az ellenőrzés eredményéről történő tájékoztatásnak az idegenrendészeti hatóság részére történő megérkezéséig tartó időtartam.

(4) A fellebbezés elbírálására jogosult idegenrendészeti hatóság és a felügyeleti szerv eljárása esetén, valamint a megismételt eljárásban az ügyintézési határidő az ügy összes iratának az eljárásra jogosult hatósághoz érkezését követő napon kezdődik. Az idegenrendészeti hatóság a felügyeleti szerv erre irányuló felhívására köteles az iratokat felterjeszteni.

(5) Az eljáró idegenrendészeti hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben, egy ízben legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelemre indult eljárás esetén az ügyfelet értesíteni kell.

86/P. § Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az idegenrendészeti hatóságnál a munka szünetel, a határidő – ideértve az ügyintézési határidőt is – a következő munkanapon jár le.

Igazolási kérelem

86/Q. § (1) Az igazolási kérelemről az az idegenrendészeti hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság bírálja el.

(2) Az igazolási kérelmet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő öt napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.

(3) Ha az idegenrendészeti hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt.

(4) Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében kifogásolható.

Az idézés

86/R. § (1) Idézésnek sürgős esetben rövid úton – távbeszélőn, illetve elektronikus levél vagy külön kézbesítő útján – is helye van. Az idézésnek ezt a módját az iratokban fel kell tüntetni.

(2) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselője útján idézi azzal a felhívással, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú idézéséről akkor is külön értesíti az idegenrendészeti hatóság a törvényes képviselőt, ha őt is ugyanazon napra idézte.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 60. § (1)–(2) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók, azonban ha a tanúként idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg vagy engedély nélkül eltávozott, és a törvényes képviselője nem igazolja, hogy vétlen a kiskorú meg nem jelenésében, illetve eltávozásában, a törvényes képviselő eljárási bírsággal sújtható.

A tényállás tisztázása és az ügyfél nyilatkozata

87. § (1) Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az idegenrendészeti hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Az ügyfél nyilatkozatát mind szóban, mind írásban megteheti. Ha az ügyfél nyilatkozatát szóban teszi, arról az eljáró idegenrendészeti hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a jegyzőkönyv felvételére objektív okból nem kerülhet sor, az idegenrendészeti hatóság feljegyzést készít az ügyfél szóbeli nyilatkozatáról.

(2) Ha az ügyfél vagy képviselője más tudomása ellenére az idegenrendészeti ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – eljárási bírsággal sújtható.

(3) Az idegenrendészeti hatóság eljárása során figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték szolgáltatásának jogkövetkezményeire.

A szakhatósági eljárás általános szabályai

87/A. § (1) A Kormány az e törvényben szabályozott eljárásokban, egyes kérdések megítélésére az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szakhatóságot jelöl ki.

(2) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a szakhatóság megkeresésével egyidejűleg a szakhatóság tudomására hoz minden olyan tényt vagy körülményt, amely a szakhatósági állásfoglalás tartalmát befolyásolhatja. Ha ilyen tény vagy körülmény a szakhatóság megkeresését követően jut az eljáró idegenrendészeti hatóság tudomására, erről a szakhatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(3) Amennyiben e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a szakhatósági eljárás ügyintézési határideje 15 nap. A szakhatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egyszer 15 nappal meghosszabbíthatja, erről az eljáró idegenrendészeti hatóságot értesíteni kell. A szakhatósági eljárás időtartamába nem számít bele a 86/K. § szerinti hiánypótlás időtartama, ha a hiánypótlás olyan tényre, vagy körülményre vonatkozik, amelynek hiányában megalapozott szakhatósági állásfoglalás nem adható ki.

(4) Amennyiben a szakhatósági eljárásra megállapított határidőn belül a szakhatóság az állásfoglalást nem közli az eljáró idegenrendészeti hatósággal, a szakhatósági hozzájárulást – ha törvény vagy kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik – megadottnak kell tekinteni.

87/B. § (1) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását az eljáró idegenrendészeti hatóságnak haladéktalanul megküldi.

(2) Ha a szakhatóság utóbb észleli, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását az idegenrendészeti hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének véglegessé válásáig egy ízben módosíthatja.

(3) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, illetve ha a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül az eljáró idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.

(4) A szakhatóság állásfoglalása a szakkérdés tekintetében kötelező az eljáró idegenrendészeti hatóságra nézve.

(5) Az eljáró idegenrendészeti hatóság, ha a szakhatósági közreműködés feltételei fennállnak, a harmadik országbeli állampolgár – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatait továbbítja a szakhatóság részére. A szakhatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekinthet, illetve azokról másolatot készíthet.

(6) A szakhatóság jogszabály erre irányuló felhatalmazása alapján a kérelmezőt meghallgathatja.

(7) A szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(8) A szakhatósági állásfoglalás

a) tartalmazza a szakhatóság megnevezését,

b) rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását.

(9) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

A bizonyítás eszközei

Az irat

87/C. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására.

(2) A külföldön kiállított közokirat, illetve a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat – hacsak törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik – a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha törvény másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

A tanú és hatósági tanú

87/D. § (1) Az idegenrendészeti ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.

(2) A tanúként idézett személy – az e törvényben meghatározott kivétellel – köteles tanúvallomást tenni.

(3) Az idegenrendészeti eljárásban a tanúvallomás megtagadható, ha

a) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy

b) a tanú diplomáciai mentességben részesülő személy.

(4) Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyt az idegenrendészeti eljárásban csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható.

(5) Aki szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét, tanúként az idegenrendészeti eljárásban csak akkor hallgatható meg, ha vallomást kíván tenni és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul.

(6) Az idegenrendészeti eljárásban a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes tanú meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet.

(7) Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki.

(8) Az idegenrendészeti eljárásban nem használható fel bizonyítékként az Ákr. 66. § (2) bekezdés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a (3) bekezdésben meghatározott jogára.

(9) Ha a tanú – a cselekvőképtelen tanú kivételével – a tanúvallomás tételi kötelezettségének a következményekre való figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az idegenrendészeti hatóság eljárási bírsággal sújthatja.

87/E. § Az idegenrendészeti hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. Ebben az esetben a tanú a vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanú esetén a törvényes képviselő, érdekellentét esetén az eseti gondnok vagy eseti gyám is aláírja az írásbeli tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy a tanút meghallgatása céljából az idegenrendészeti hatóság idézze.

Szakértő és tolmács

87/F. § (1) Az idegenrendészeti hatóság költséghatékonysági és egyszerűsítési szempontok alapján, amennyiben tolmács kirendelésére nincsen lehetősége, az ügyfél beleegyezése esetén, bármely harmadik személy tolmácskénti eljárását lehetővé teheti, amennyiben az érintett kétséget kizáróan az ügyféllel közös nyelvet is beszél.

(2) Amennyiben annak feltételei adottak, és költséghatékonysági vagy biztonsági szempontok indokolják, zártcélú távközlő hálózat útján is meghallgatható a harmadik országbeli állampolgár, amennyiben a meghallgatás helyszíne, a meghallgatott személy vagy a tolmács tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.

(3) Amennyiben a meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történik, a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője a meghallgatás helyszínén lehet jelen.

(4) A meghallgatás kezdetén az idegenrendészeti hatóság megállapítja az eljáró tolmács személyazonosságát. Az eljáró idegenrendészeti hatóság felhívja a tolmácsot, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, képes-e elfogultság nélkül eljárni.

Az eljárás akadályozásának következményei és az eljárási bírság

87/G. § Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, az idegenrendészeti eljárás lefolytatását akadályozza, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja.

Jegyzőkönyv és feljegyzés

87/H. § Kép- és hangfelvétel rögzítése esetén az ügyfél kérelmére az idegenrendészeti hatóság a kép- és hangfelvételről készített, Ákr. 78. § (2) bekezdésnek megfelelő feljegyzést ad ki.

A képviselet szabályai

87/I. § (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását e törvény eltérő rendelkezése hiányában,

a) helyette

aa) törvényes képviselője,

ab) a Magyarországon 90 napot meghaladó tartózkodási jogosultsággal rendelkező

házastársa,

ac) eltartott felmenő esetén a Magyarországon 90 napot meghaladó tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorú gyermeke vagy

ad) az ügyfél, illetve törvényes képviselője, házastársa vagy eltartott felmenő esetén nagykorú gyermeke által meghatalmazott személy, továbbá

b) az ügyfél és meghatalmazott képviselője együtt

is eljárhat.

(2) A kilencven napot nem meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem ügyében kizárólag az ügyfél vagy az általa adott meghatalmazás alapján eljáró meghatalmazott járhat el.

(3) Az idegenrendészeti eljárásban a jogi képviselet alatt a külön jogszabályban meghatározott ügyvédi tevékenységet, jogi képviselő alatt a külön jogszabályban meghatározott ügyvédi tevékenység folytatására jogosultat kell érteni.

(4) Amennyiben az ügyfél idegenrendészeti őrizetben tartózkodik, a képviseletet csak jogi képviselő láthatja el.

(5) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az idegenrendészeti hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát e törvényben meghatározott módon köteles igazolni.

(6) Amennyiben a meghatalmazott jogi képviselő az eljárás során akadályoztatva van, helyettesítéséről gondoskodni köteles. A meghatalmazott jogi képviselő akadályoztatására hivatkozással sem a hiánypótlási határidő meghosszabbítását nem lehet kérni, sem pedig igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az idegenrendészeti hatóság az ezen az alapon előterjesztett kérelmet végzéssel öt napon belül elutasítja.

87/J. § (1) A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazást a megbízónak és a képviselőnek saját kezű aláírásával, elektronikus ügyintézés esetén a dokumentum hitelesítés szabályai szerint kell hitelesítenie.

(2) A képviselő köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(3) A harmadik országbeli állampolgár által adott, belföldön kelt meghatalmazáshoz csatolni szükséges a meghatalmazás keltezésekor a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodását igazoló dokumentumot.

(4) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és ha e törvényből, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik, a meghatalmazást a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítésével kell ellátni. A nem magyar nyelven kiállított meghatalmazás csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

(5) A meghatalmazás a teljes idegenrendészeti eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat.

(6) A teljes idegenrendészeti eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az idegenrendészeti eljárással, valamint a közigazgatási perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre.

(7) A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél halála folytán való megszűnése a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől hatályos.

87/K. § (1) Az idegenrendészeti eljárásban az idegenrendészeti hatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha a képviselő

a) nyilvánvalóan nem alkalmas az idegenrendészeti eljárásban a képviselet ellátására, vagy

b) képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja, vagy a csatolt meghatalmazás az e törvényben szabályozott követelményeknek nem felel meg és azt az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja, vagy

c) az idegenrendészeti eljárás során magatartásával a tényállás tisztázását akadályozza, illetve az idegenrendészeti eljárás indokolatlan elhúzására törekszik, az eljárás lefolytatását egyéb módon érdemben akadályozza.

(2) A képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. Amennyiben az ügyfél a hatóság felhívása ellenére a képviselet ellátására alkalmas képviselőről nem gondoskodik és ügyében személyesen sem jár el, az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárást megszüntetheti.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a képviselő visszautasításáról végzésben dönt, amely ellen az (1) bekezdés a) és c) pontjában szabályozott esetekben önálló fellebbezésnek van helye. Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, a végzés az idegenrendészeti hatóság határozatával vagy megszüntető végzésével együtt támadható meg.

(4) Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rendelkezik, az iratokat az idegenrendészeti hatóság – a személyes megjelenésre szóló idézés kivételével – a képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti.

3. CÍM

AZ IDEGENRENDÉSZETI HATÓSÁG DÖNTÉSEI

Határozat és végzés

87/L. § (1) Az idegenrendészeti hatóság – törvényben meghatározott kivétellel – az idegenrendészeti eljárás érdemében határozatot hoz, az idegenrendészeti eljárás során felmerült minden más kérdésben végzésben dönt.

(2) A vízumkérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.

(3) A tartózkodási engedély iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély okmány kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.

(4) A nemzeti, ideiglenes, EK letelepedési engedély iránti kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóság a huzamos tartózkodásra jogosító engedély okmány kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a döntést külön okiratban szövegezi meg, jegyzőkönyvbe foglalja, vagy az ügyiratra feljegyzi.

(6) A (2)–(5) bekezdésekben szabályozott esetekben, ha az eljáró idegenrendészeti hatóság a vízum, tartózkodási engedély, nemzeti, ideiglenes, EK letelepedési engedély iránti kérelemnek teljesen helyt ad, elegendő a döntés tényét az ügyiratra felvezetni. Ebben az esetben amennyiben az idegenrendészeti eljárásban szakhatóság is részt vett, az idegenrendészeti hatóság a döntéséről a szakhatóságot értesíti.

87/M. § (1) A döntés tartalmazza az eljáró idegenrendészeti hatóság, az ügyfél és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.

(2) Az idegenrendészeti hatóság döntéseinek tartalmával kapcsolatban az egyes ügytípusok vonatkozásában törvény vagy kormányrendelet további részletszabályokat határozhat meg.

(3) Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani.

(4) Az önállóan nem fellebbezhető egyszerűsített végzés indokolásának elegendő a döntést megalapozó jogszabályhelyek megjelölését tartalmaznia.

(5) A visszairányítás tárgyában hozott döntés formai és tartalmi követelményeire a Schengeni Határellenőrzési Kódexben foglalt rendelkezések az irányadóak.

A döntés közlése

87/N. § (1) A határozatot az idegenrendészeti hatóság közli az ügyféllel, a képviselővel és az ügyben eljárt szakhatósággal. Amennyiben a döntés mind az ügyféllel, mind a képviselővel közlésre került, úgy a joghatások az ügyféllel történő közlés napjával állnak be.

(2) Amennyiben a döntés az ügyiratra kerül felvezetésre, az idegenrendészeti hatóság a döntéséről az ügyfelet, a képviselőt és a szakhatóságot tájékoztatja.

(3) A végzést az idegenrendészeti hatóság közli azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, és akinek a jogát vagy jogos érdekét érinti.

(4) Az idegenrendészeti eljárásban hozott döntéseket – az e törvényben foglalt eltérésekkel – kézbesítés útján kell közölni.

(5) A jelen levő ügyféllel az anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell

a) a határozatot;

b) a bíróságnak a határozat ügyében indult közigazgatási perben hozott határozatát;

c) az őrizet meghosszabbítása tárgyában meghallgatáson hozott vagy az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság útján közölt bírósági határozatot.

(6) A szóbeli közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni. A szóban közölt döntés közlésének joghatásai abban az esetben is beállnak, amennyiben az ügyfél a jegyzőkönyv aláírását megtagadja.

(7) A másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság döntését az első fokú döntést hozó hatóság útján kézbesíti.

(8) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye. A hirdetményt kizárólag a döntést hozó idegenrendészeti hatóság hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és az idegenrendészeti hatóság honlapján kell közzétenni.

(9) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat, valamint a kiutasítást és beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél részére történő hirdetményi úton történő közlése – a (8) bekezdéstől eltérően – a határozat rendelkező részének az idegenrendészeti hatóság honlapján való közzétételével történik. Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot, valamint a közrendi, közbiztonsági, valamint nemzetbiztonsági érdek sérelmére tekintettel hozott kiutasító, valamint beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot a közzététel napján közöltnek kell tekinteni.

(10) Amennyiben külföldi cím esetén a postai kézbesítés nyomon követésére nincs lehetőség vagy az első kézbesítés sikertelen volt, a határozat és a végzés közlése a hirdetményi közlés szabályai szerint történik.

A kézbesítés szabályai

87/O. § (1) Nem természetes személy címzett, vagy az ügyfél meghatalmazott jogi képviselője csak akkor terjeszthet elő kifogást, ha a kézbesítés nem szabályszerűen történt.

(2) A 35/C. § (4) bekezdésében szabályozott esetet kivéve kézbesítési meghatalmazott az idegenrendészeti eljárásban nem járhat el.

4. CÍM

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS

Hatósági bizonyítvány

88. § (1) A hatósági bizonyítvány határozat.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – idegenrendészeti státuszának igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

(3) Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel az idegenrendészeti hatóság nem rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

Hatósági igazolvány

88/A. § (1) A hatósági igazolvány határozat.

(2) Az idegenrendészeti hatóság – jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.

(3) Ha a hatósági igazolvány ellenőrzésére jogosult hatóság vagy hivatalos személy megállapítja, hogy a hatósági igazolvány vagy az abba tett bejegyzés hamis, illetve valótlan, a hatósági igazolványt átvételi elismervény kiállítása mellett a további eljárás céljából elveszi.

Hatósági nyilvántartás

88/B. § (1) Az idegenrendészeti hatóság törvényben meghatározott adatokról, törvényben meghatározottak szerint közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az idegenrendészeti hatóság törvény szerint vezetett nyilvántartásaiba történt bejegyzés határozat.

(3) Az ellenkező bizonyításáig az idegenrendészeti hatóság törvény szerint vezetett nyilvántartásába bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy fennáll, és az idegenrendészeti hatóság törvény szerint vezetett nyilvántartásából törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.

5. CÍM

AZ IDEGENRENDÉSZETI HATÓSÁG HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE

Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének célja

88/C. § (1) E törvény idegenrendészeti eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésére az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az idegenrendészeti hatóság ellenőrzi az idegenrendészeti eljárásokban a jogszabályi feltételek fennállását, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok számára a jogszabályokban meghatározottak szerint biztosított be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának a gyakorlását.

(3) Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének célja a jogszabályban előírt feltételek és kötelezettségek teljesítésének a vizsgálata, illetve, hogy az idegenrendészeti hatóság feltárja és bizonyítsa azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek az idegenrendészeti hatóság előtt folyamatban lévő eljárás elbírálásához szükségesek, továbbá amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását.

(4) Az idegenrendészeti hatóság hatósági ellenőrzésének eszközei:

a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével, nyilatkozat tételével megvalósuló ellenőrzés, vagy

b) helyszíni ellenőrzés.

A helyszíni ellenőrzés

88/D. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a hatósági ellenőrzés célja érdekében a tartózkodási jogosultság alapjául szolgáló tényállás tisztázása során helyszíni ellenőrzés lefolytatására jogosult.

(2) A helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az idegenrendészeti eljárás keretében a tényállás tisztázása érdekében, mely személyt, tevékenységet, magatartást, körülményt vizsgál.

(3) A helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság jogosult különösen

a) a benyújtott nyilatkozatok valóságtartalmát,

b) a kérelemhez csatolt szerződések, iratok, dokumentumok valóságtartalmát,

c) külföldi munkavállaló munkavégzésének leendő és fennálló feltételeit, körülményeit,

d) külföldi munkavállaló jogszerű foglalkoztatásának a feltételeit,

e) vállalkozás működésével kapcsolatos körülményeket, feltételeket,

f) családi együttélés feltételeit, körülményeit,

g) lakhatás feltételeit, körülményeit,

h) megélhetés feltételeit

vizsgálni.

A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok

88/E. § (1) Ha a tényállás tisztázásához ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: ellenőrzés tárgya) megtekintése vagy személy megfigyelése szükséges, az idegenrendészeti hatóság helyszíni ellenőrzést rendelhet el. Az ellenőrzést az arra irányuló megkereséstől számított húsz napon belül le kell folytatni és annak eredményéről a megkeresőt tájékoztatni kell.

(2) Az ellenőrzés tárgyának birtokosát és az (1) bekezdésben meghatározott személyt – ha a helyszíni ellenőrzés eredményességét nem veszélyezteti – a helyszíni ellenőrzésről előzetesen – legalább három nappal a tervezett helyszíni ellenőrzést megelőzően – értesíteni kell.

(3) Amennyiben az ellenőrzés tárgyának birtokosa távol van – ha jelenléte nem szükségszerű – az nem akadálya a helyszíni ellenőrzés megtartásának.

(4) Ha az ellenőrzés tárgyának birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését nem rendelték el, a helyszíni ellenőrzésen az ügyfél jelen lehet.

A helyszíni ellenőrzés megindítása és lefolytatása

88/F. § (1) A helyszíni ellenőrzés lefolytatására az idegenrendészeti hatóság szolgálati igazolvánnyal rendelkező kormánytisztviselője jogosult.

(2) A helyszíni ellenőrzést napközben 8–20 óra között lehet lefolytatni, de indokolt esetben ettől az idegenrendészeti hatóság eltérhet.

(3) A helyszíni ellenőrzés megtartása során az ellenőrzés alá vont személy, illetve az ingó, ingatlan tulajdonosa, birtokosa köteles tűrni a vizsgálatot és köteles olyan magatartást tanúsítani, mely az ellenőrzés lefolytatását nem akadályozza.

(4) Magánszemély lakásában az idegenrendészeti hatóság akkor jogosult a helyszíni ellenőrzést lefolytatni, ha az ingatlan az ügyfél vagy hozzátartója volt, jelenlegi vagy jövőbeni lakóhelye, tartózkodási helye, szálláshelye vagy valószínűsíthető, hogy ott az ügyfél fellelhető.

(5) A helyszíni ellenőrzés során a hatóság eljáró tagja jogosult különösen

a) a vizsgált területre, építménybe és egyéb létesítménybe, üzleti, üzemi vagy az egyéb gazdasági tevékenység ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe belépni,

b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,

c) a helyszínről, ingó, ingatlanról, magánszemélyről, annak tevékenységéről, munkafolyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíteni,

d) felvilágosítást kérni, illetve

e) további egyéb bizonyítást lefolytatni.

(6) A helyszíni ellenőrzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

Az idegenrendészeti hatóság által alkalmazható intézkedések a hatósági ellenőrzés során

88/G. § (1) Az idegenrendészeti hatóság e törvényben, valamit e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult

a) a külföldit, vagy

b) egyéb magánszemélyt – amennyiben a körülmények arra utalnak, hogy a magánszemély kapcsolatban áll a külföldivel vagy annak magatartásával –

személyazonosságának igazolására felhívni.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyazonosító igazolvány, útlevél, tartózkodási jogot igazoló okmány szolgál. Külföldi személy kivételével elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható, illetve a hatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) Amennyiben az igazoltatás során az idegenrendészeti hatóság azt állapítja meg, hogy a külföldi jogszerű magyarországi tartózkodását igazolni nem tudja, az idegenrendészeti hatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Az idegenrendészeti hatóság a rendőrség kiszállásáig az érintettet a helyszínen feltartóztathatja.

(4) Az igazoltatás megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az idegenrendészeti hatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe. A rendőrség kiszállásáig az érintettet az idegenrendészeti hatóság a helyszínen feltartóztathatja.

(5) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.

(6) Ha az ügyfél, képviselője, illetve a tanú a személyes megjelenési kötelezettségének szabályszerű idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, az illetékes idegenrendészeti hatóság vezetője elrendelheti az elővezetését. Az elővezetés foganatosításához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.

Az idegenrendészeti hatóság jogai és kötelezettségei a hatósági ellenőrzés során

88/H. § (1) A hatósági ellenőrzést végző személy, az ellenőrzés megkezdését megelőzően erre történő külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(2) A hatósági ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, hivatalból indult idegenrendészeti eljárás esetén az ügyfelet az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni.

(3) Az elrendelt helyszíni ellenőrzés során az idegenrendészeti hatóság kötelezettsége, hogy a döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást tisztázza és bizonyítsa, kivéve, ha törvény a bizonyítást az ügyfél kötelezettségévé teszi.

(4) Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az ügyfél, képviselője nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, feljegyzés, egyszerűsített jegyzőkönyv, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ.

(5) Az idegenrendészeti hatóság a tényállás tisztázása során az ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni.

Az ügyfél jogai és kötelezettségei a hatósági ellenőrzés során

88/I. § (1) Az ügyfél köteles az idegenrendészeti hatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a hatósági ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(2) Az ügyfél jogosult

a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról meggyőződni,

b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

c) megfelelő képviseletről gondoskodni.

(3) Az ügyfél (2) bekezdés c) pontja szerinti jogának gyakorlása a hatósági ellenőrzés eredményes és ésszerű időn belüli lefolytatását nem veszélyeztetheti.

(4) Kérelemre indult idegenrendészeti eljárásban az ügyfélnek joga van a hatósági ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni.

(5) Hivatalból indult idegenrendészeti eljárás esetén az ügyfélnek joga van a hatósági ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, a jegyzőkönyvet, feljegyzést megismerni, és a jegyzőkönyv, feljegyzés átadását, kézbesítését követően, elektronikus formában 3 napon belül észrevételt tenni.

Az eljárási cselekmények rögzítése

88/J. § (1) A szóbeli kérelemről – ha azt nyomban nem teljesítik –, valamint a tényállás tisztázása érdekében lefolytatott eljárási cselekményről – amennyiben annak feltételei fennállnak – jegyzőkönyvet, más esetben feljegyzést kell készíteni.

(2) Amennyiben a hatósági ellenőrzés helyszínén

a) ügyfélként vagy tanúként meghallgatható személy nem tartózkodik, vagy

b) a jelenlévők ügyfélként vagy tanúként történő meghallgatása – a fennálló egyedi körülmények miatt – nem lehetséges, vagy

c) a helyszínen tartózkodó ügyfél vagy tanúként meghallgatandó által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, vagy tolmács biztosítása nem megoldható,

az eljáró idegenrendészeti hatósági személy a hatósági ellenőrzésről feljegyzést készít.

(3) Amennyiben jegyzőkönyv felvételének feltételei a helyszínen nem állnak fenn, legalább két hatósági személynek kell a vizsgált helyszínen jelen lennie, akik az utólag készített feljegyzésben foglaltakat igazolják.

(4) A feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az eljárási cselekmény helyszínén tartózkodó személyek azonosításához szükséges adatokat, nyilatkozataik lényegét, illetve a cselekmény lefolytatása során a tényállás tisztázásával összefüggő ténymegállapításokat. A jegyzőkönyv ezen túlmenően tartalmazza a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést.

(5) A feljegyzést az eljáró két hatósági személy, a jegyzőkönyvet az eljáró ügyintéző és az eljárási cselekményen részt vevő személyek aláírják.

(6) Az idegenrendészeti hatóság egyes eljárási cselekményekről kép- és hangfelvételt készíthet. A rögzítés ilyen módja esetén az utólag készült feljegyzésben csak az eljárási cselekményen részt vevő személyek azonosításához szükséges adatokat, valamint az elkészítés helyét, idejét kell feltüntetni.

(7) A feljegyzést az ügyfél és az idegenrendészeti eljárás más résztvevője az eljárás során az iratokba való betekintéssel megismerheti.

6. CÍM

HIVATALBÓL INDÍTOTT ELJÁRÁS

88/K. § (1) A hivatalból indított idegenrendészeti eljárásokban a kérelemre indult idegenrendészeti eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az e címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság törvényben szabályozott jogok vagy kötelezettségek megsértését észleli, az eljárás megindítására okot adó körülmény tudomására jutása esetén hivatalból idegenrendészeti eljárást indít.

(3) Az idegenrendészeti hatóság hivatalból indít idegenrendészeti eljárást abban az esetben is, ha

a) erre bíróság kötelezte,

b) erre felügyeleti szerve utasította,

c) ezt egyébként jogszabály előírja.

(4) Ha az idegenrendészeti hatóság előtt jelen nem lévő ügyféllel szemben kerül sor hivatalból indított idegenrendészeti eljárás megindítására, az idegenrendészeti hatóság az ügyfelet az idegrendészeti hatóság előtt való megjelenésre idézi, melyben megjelöli annak okát. Az idézésre az e törvényben szabályozottak irányadóak.

(5) Az idegenrendészeti hatóság előtt megjelent ügyfelet az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja a vele szemben hivatalból megindult idegenrendészeti eljárás okairól, eljárási jogairól és kötelezettségeiről.

(6) A hivatalból indított eljárásban az ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Törvény vagy kormányrendelet jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Az adatszolgáltatást az ügyfél akkor tagadhatja meg, ha arra a tanúvallomást megtagadhatná.

7. CÍM

HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK

A zár alá vétel

88/L. § (1) Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, az idegenrendészeti hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: zár alá vétel).

(2) A zár alá vételt elrendelő, valamint a zár alá vétel megszüntetése iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

88/M. § A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáféréshez szakértő közreműködését veszi igénybe az idegenrendészeti hatóság. Amennyiben a tárolt adatok személyes adatot tartalmaznak, annak felhasználására és a tárolására az idegenrendészeti eljárásban történő személyazonosság megállapítása érdekében szükséges ideig és mértékig van lehetősége az idegenrendészeti hatóságnak. A zár alá vett dologban tárolt adatokat az idegenrendészeti hatóság és az igénybe vett szakértő nem törölheti, és köteles a dolgot rendeltetésszerűen az adatok kinyerése érdekében használni.

88/N. § (1) Ha a zár alá vett dolog hamis vagy hamisított irat vagy okmány, az az idegenrendészeti eljárás lezárulását követően sem adható ki.

(2) Az ügyféltől zár alá vett pénzt a vele szemben megállapított pénzfizetési kötelezettség biztosítására vissza lehet tartani.

(3) Amennyiben az ügyféltől zár alá vett pénz az ügyfél részére önhibájából eredően nem adható vissza, az ügyfél részére történő visszaszolgáltatásra tett kísérletet követő egy év elteltével a hátrahagyott összeggel az idegenrendészeti hatóság rendelkezik.

8. CÍM

JOGORVOSLAT

A jogorvoslat szabályai

88/O. § A jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e címben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

88/P. § (1) Az idegenrendészeti hatóság határozata ellen, ha törvény másként nem rendelkezik, jogorvoslatnak van helye.

(2) Az idegenrendészeti hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt e törvény lehetővé teszi. Egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

Fellebbezés

88/Q. § (1) A fellebbezési kérelem benyújtására – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül van lehetőség – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az első fokon eljáró idegenrendészeti hatóságnál.

(2) A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.

(3) Önálló fellebbezésnek van helye

a) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,

b) e törvény eltérő rendelkezése hiányában az eljárást megszüntető,

c) az e törvényben meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos,

d) az eljárási bírságot kiszabó,

e) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

f) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott első fokú végzés ellen.

(4) Az elsőfokú idegenrendészeti hatóság a fellebbezést az ügy irataival együtt a fellebbezés beérkezésétől számított tíz napon – szakhatóság eljárása esetén tizenöt napon – belül terjeszti fel a másodfokú hatósághoz, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. Az első fokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság a felterjesztéssel egyidejűleg a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik.

(5) Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a határidő az ennek helyt adó döntés véglegessé válását követően kezdődik. Ha az ügyfél költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be, a határidő a döntés véglegessé válását követően kezdődik. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult idegenrendészeti hatóságnál nyújtották be, a felterjesztésre nyitva álló határidő a fellebbezésnek az első fokú döntést hozó idegenrendészeti hatósághoz érkezésével kezdődik.

(6) Az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. Ha a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az elsőfokú döntést hozó hatóság mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését. A szakhatóság az állásfoglalását a fellebbezés alapján módosíthatja vagy visszavonhatja.

(7) A határozattal szemben benyújtott fellebbezés elbírálási határideje huszonegy nap, a végzéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálási határideje nyolc nap.

(8) Ha az eljáró idegenrendészeti hatóság döntésével szemben fellebbezésnek van helye és a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó idegenrendészeti hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(9) A másodfokon eljáró idegenrendészeti hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek.

(10) Az elsőfokú döntést hozó idegenrendészeti hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja

a) az elkésett fellebbezést,

b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,

c) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést és

d) a (2) bekezdésben foglaltak megsértésével benyújtott fellebbezést.

(11) Ha az ügyfél a (12) bekezdés szerinti hiánypótlásra nyitva álló határidőben nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, azt az elsőfokú döntést hozó hatóság bírálja el.

(12) A fellebbezési kérelmet az elsőfokú döntést hozó hatóság abban az esetben is érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy díjfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül.

A közigazgatási per

88/R. § (1) Az idegenrendészeti eljárások ügyében indult közigazgatási perben – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – hatvan napon belül dönt.

(2) A VIII. Fejezetben szabályozott eljárás kivételével az idegenrendészeti hatóság által hozott határozatot a bíróság nem változtathatja meg.

9. CÍM

A VÉGREHAJTÁS SZABÁLYAI

89. § (1) Ha az ügyfél az idegenrendészeti hatóság véglegessé vált döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A végrehajtásról e törvény eltérő rendelkezése hiányában végzéssel kell rendelkezni.

(2) A végrehajtást elrendelő végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a végrehajtást hivatalból rendeli el.

89/A. § Az e törvény alapján elrendelt pénzfizetési kötelezettség végrehajtását – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja.

89/B. § (1) A törvény vagy végrehajtási rendelet alapján meghatározott pénzfizetési kötelezettség – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a teljesítési határidő utolsó napjától számított három év elteltével évül el.

(2) Nem lehet végrehajtani az eljárási bírságot, ha az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező döntés véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be az eljárási bírság megfizetésére adott halasztás vagy részletfizetés ideje.

(3) Az elévülést félbeszakítja a meg nem fizetett eljárási bírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

(4) Az eljárási bírság kiszabásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.

90. § (1) Az idegenrendészeti hatóság által elrendelt egyéb – pénzfizetési kötelezésnek nem minősülő – kötelezés, az arról rendelkező döntés véglegessé válásától számított öt év elteltével évül el.

(2) A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

(3) Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztésének időtartama alatt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított tíz év elteltével a határozat nem hajtható végre.

91. § A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha

a) a követelés elévült, és a végrehajtás megszüntetését a kötelezett kéri, vagy

b) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható.

10. CÍM

AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉG, AZ ELJÁRÁSI KÖLTSÉG VISELÉSE ÉS ELŐLEGEZÉSE

92. § (1) Eljárási költség mindaz a költség, ami az idegenrendészeti eljárás során felmerül.

(2) A kérelemre induló idegenrendészeti eljárások díját külön jogszabály határozza meg.

(3) Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az eljáró idegenrendészeti hatóság viseli.

(4) A bizonyítási eljárással járó költségeket a bizonyítást indítványozó fél előlegezi.

(5) Az előlegezésről a hatóság a költségek felmerülésekor dönt, ha azonban a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmény ezt indokolttá teszi, a hatóság elrendelheti, hogy az ügyfél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a hatóságnál előzetesen helyezze letétbe.

11. CÍM

JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

92/A. § A harmadik országbeli állampolgárnak a kiutasítással kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén jogi segítséget vegyen igénybe, jogi képviselőt bízzon meg. A hatóság a jogi tanácsadáshoz – szükség esetén tolmács biztosítása útján – segítséget nyújt.

92/B. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről szóló határozat közigazgatási perben való megtámadásához – kérelem alapján – külön jogszabályban meghatározott ingyenes jogi segítségnyújtást vehet igénybe.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a véglegessé vált kiutasító határozat megtámadásához szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet haladéktalanul, a kiutasító határozat egy példányával együtt elektronikus hírközlő eszköz (különösen telefon, elektronikus levél) útján továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak.

12. CÍM

EGYÉB ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

92/C. § Az e törvény által szabályozott eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell az Ákr.

1. 1–6. §-át,

2. 20. § (1) és (4) bekezdését,

3. 22. §-át,

4. 23. § (1)–(3) és (5) bekezdését,

5. 24–28. §-át

6. 33–34. §-át,

7. 52. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdését,

8. 53. § (1), (4) és (5) bekezdését,

9. 54. §-át,

10. 58–62. §-át,

11. 66. § (2) bekezdését,

12. 67. § (1)–(4) és (6) bekezdését,

13. 71–73. §-át,

14. 77. § (2) és (3) bekezdését,

15. 78. §-át,

16. 82. §-át,

17. 84. §-át,

18. 85. § (5) bekezdését,

19. 86. §-át,

20. 88. § (2) bekezdését,

21. 90–91. §-át,

22. 108–110. §-át,

23. 113–115. §-át,

24. 120–123. §-át,

25. 131–136. §-át.”

51. § A Harmtv. 106. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND személyi körözések modul hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.”

52. § A Harmtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 110/A. §-sal egészül ki:

„110/A. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.1. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a végrehajtásra vonatkozó, a Módtv.1.-gyel megállapított rendelkezéseit

a) a Módtv.1. hatálybalépésekor még el nem rendelt, és

b) a Módtv.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő

végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

(3) Az e törvény alapján a Módtv.1. hatálybalépése előtt kiadott jogerőssé vált hatósági döntéseket e törvény alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni.”

53. § A Harmtv. 111. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az idegenrendészeti hatósági eljárásokban rendeletben

a) kijelölje közreműködő szakhatóságokat,

b) meghatározza a szakhatóságnak azt a hatáskörét, amelynek keretei között az állásfoglalását kialakítja,

c) meghatározza az egyedi szakhatósági előírás vagy feltétel tartalmi követelményeit, a szakhatóság által a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során vizsgált szempontokat,

d) meghatározza a szakhatósági közreműködésre, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság és a szakhatóság közötti együttműködésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat.

(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jövedelemszerzési, munkavállalási vagy egyéb célú tartózkodási engedély jövőbeni benyújtását adott ország(ok) állampolgárai vonatkozásában rendeletben korlátozza, ha azok létszáma Magyarország számára nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.”

54. § A Harmtv. 120. § (1a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény)

c) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

55. § A Harmtv.

a) 20/E. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább három, legfeljebb tizenkét hónapos” szövegrész helyébe a „legalább három hónapos” szöveg;

b) 20/E. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább három, legfeljebb hathónapos” szövegrész helyébe a „legalább három hónapos” szöveg;

c) 29. § (2) bekezdés e) pontjában, 45. § (3) és (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg;

d) 38. § (2) bekezdés d) pontjában, 46. § (4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 68. § (1) bekezdés c) pontjában, 96. § (3) bekezdésében, 96/A. §-ában, 99. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg;

e) 43. § (2) bekezdés f) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésben” szöveg;

f) 110. § (3), (4) és (14) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg;

g) 50. § (2) bekezdésében a „lefoglalhatja” szövegrészek helyébe a „zár alá veheti” szöveg;

h) 67. § (3) bekezdésében a „lefoglalja” szövegrész helyébe a „zár alá veszi” szöveg

lép.

56. § Hatályát veszti a Harmtv.

a) 9. § (8) bekezdése,

b) 46. § (1) bekezdés e) pontja,

c) 120. § (1) bekezdés g) és h) pontja.

12. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

57. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki dublini eljárás hatálya alatt áll, elismerés iránti kérelmet nyújtott be, menedékjogot élvez, vagy akire nézve a menekültügyi nyilvántartás adatot tartalmaz.”

58. § A Met. 2. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

n) az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szakhatóság, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője.”

59. § A Met. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akit a bíróság jogerős határozatában olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítélt el, amelyre a törvény ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetést rendel.”

60. § A Met. 10. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A menekült kétnyelvű úti okmányának kiállítását elutasító határozatot megtámadó keresetlevelet három napon belül kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(6) A bíróság a keresetről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt.

(7) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”

61. § A Met. 17. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az oltalmazott úti okmányának kiállítását elutasító határozatot – a 10. § (5)–(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – bírósági úton megtámadhatja.”

62. § A Met. 25. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A menedékes jogállás megszűnik, ha)

f) a menedékes magyar állampolgárságot szerez.”

63. § A Met. 25/D. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A befogadott jogállás megszűnik, ha)

c) a befogadott magyar állampolgárságot szerez.”

64. § A Met. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 30. § (1) bekezdése alapján a befogadás anyagi feltételeit korlátozta vagy megvonta, vagy a 30. § (2) bekezdés alapján döntött, az erről rendelkező határozatot megtámadó keresetlevelet három napon belül kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(2) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.

(3) A bíróság a keresetről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt.

(4) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”

65. § A Met. 31/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Menekültügyi őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el. A menekültügyi hatóság a menekültügyi őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozhatja az őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnál az ügyfél által beszélt nyelv feltüntetésével az illetékes járásbíróság általi tolmácskirendelés érdekében. A bíróság legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát, amely időtartam a menekültügyi hatóság kezdeményezésére újabb legfeljebb hatvan nappal hosszabbítható meg. A menekültügyi hatóság őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt többször is előterjeszthet úgy, hogy az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A meghosszabbításra vonatkozó indítványnak a meghosszabbítás esedékességének napját megelőzően legalább nyolc munkanappal kell megérkeznie a bírósághoz. A menekültügyi hatóság az indítványát köteles megindokolni.”

66. § A Met. 31/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésével szemben a döntés közlésétől számított három napon belül kifogással élhet.”

67. § A Met. 31/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A bíróság határozatát az elismerését kérővel és a menekültügyi hatósággal, valamint a jogi képviselőjével, illetve az ügygondnokával kell közölni. A meghallgatáson hozott végzést kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően haladéktalanul kézbesíteni kell. A meghallgatáson kívül hozott határozatot a bíróság az elismerését kérővel az őrizet végrehajtását foganatosító hatóság útján közli.”

68. § A Met. 32. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A menekült, az oltalmazott, a menedékes, valamint a befogadott ellátása és támogatása”

69. § A Met. 32/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 32/A. § (1) bekezdés alapján hozott határozat három napon belül közigazgatási perben megtámadható. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(2) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.

(3) A bíróság a keresetről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt.

(4) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”

70. § A Met. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

VI/A. FEJEZET

AZ E TÖRVÉNY ÁLTAL SZABÁLYOZOTT ELJÁRÁSOK SORÁN ALKALMAZANDÓ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

32/C. § Az e törvény által lefolytatott eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)

a) 1–6. §,

b) 20. § (1) bekezdés,

c) 22–24. §,

d) 27–28. §,

e) 29. § (2)–(3) bekezdés,

f) 53–54. §,

g) 113. § (2) bekezdés a) és c) pont,

h) 114. § (2) bekezdés,

i) 122. §

előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az eljárás megindítása

32/D. § (1) A kérelem az ügyfélnek egy olyan nyilatkozata, amely alapján a menekültügyi hatóság hatósági eljárás lefolytatását kezdi meg.

(2) A kérelmet személyesen írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.

(3) A menekültügyi hatóság határidő megjelölésével a kérelmezőt hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre szólíthatja fel, amennyiben a kérelem elbírálásához további adatra, iratra van szükség. A hiánypótlási vagy a nyilatkozat megtételére irányuló felhívásnak tartalmaznia kell a mulasztás jogkövetkezményeire történő utalást.

32/E. § (1) A menekültügyi hatóság hivatalból megindítja az eljárást, ha

a) az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,

b) erre a menekültügyért felelős miniszter vagy bíróság kötelezte,

c) ezt egyébként jogszabály előírja.

(2) A hivatalból indított eljárás megindításáról az ügyfelet a menekültügyi hatóság értesíti.

(3) Az értesítés tartalmazza

a) az ügy tárgyát és számát, az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és

b) az ügyféli jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tájékoztatást.

(4) Mellőzhető az értesítés, ha az eljárás megindítása után a menekültügyi hatóság nyolc napon belül dönt.

32/F. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet annak érdemi megvizsgálása nélkül végzéssel elutasítja, ha

a) a hozzá benyújtott kérelem elbírálására nincs joghatósága,

b) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,

c) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésre jogosulttól származik.

(2) A menekültügyi hatóság a nem hatáskörébe tartozó megkeresést – ha az megállapítható – az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek 8 napon belül megküldi. A menekültügyi hatóság az áttételről a megkeresőt az áttétellel egyidőben tájékoztatja, amennyiben az áttétel nem lehetséges, erről a megkeresőt tájékoztatja.

Határidő

32/G. § (1) Az ügyintézési határidő a kérelemnek a menekültügyi hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalból indított eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztésének ideje a postára adás napja.

(2) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, a menekültügyi hatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb 21 nappal meghosszabbíthatja.

(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít be

a) az eljárás felfüggesztésének,

b) a hiánypótlás és a nyilatkozattétel teljesítésének,

c) a kérelem és egyéb irat lefordításának,

d) a szakértői vélemény elkészítésének,

e) a szakhatósági eljárásnak,

f) a megkeresés teljesítésének

időtartama.

(4) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja.

(5) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a menekültügyi hatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

(6) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

Az eljárás felfüggesztése

32/H. § (1) A menekültügyi hatóság az eljárást végzéssel felfüggeszti, ha döntés meghozatalához olyan előkérdés tisztázása szükséges, amely

a) bíróság hatáskörébe tartozik, vagy

b) ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a menekültügyi hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a menekültügyi hatóság az előkérdés tisztázása iránt végzés megküldésével haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Az (1) bekezdés szerinti szervek az előkérdés eldöntése érdekében soron kívül járnak el. Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti megkeresés nem hatósági eljárás lefolytatására irányul, a megkeresett szerv a megkeresést 5 napon belül teljesíti.

(3) Ha a bíróság vagy más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt a menekültügyi hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja.

(4) A menekültügyi eljárásokban nincs helye ügyféli kérelemre az eljárás felfüggesztésének.

Az eljárás megszüntetése

32/I. § A menekültügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha

a) – az e törvényben meghatározott kivétellel – az ügyfél a kérelmét visszavonta,

b) az ügyfél a menekültügyi hatóság által kért iratokat időben nem csatolta vagy a nyilatkozattételi felhívásnak határidőben nem tett eleget és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el,

c) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,

d) az ügyfél a menekültügyi hatóság döntéséhez szükséges – más hatóság vagy bíróság által lefolytatandó eljárást igénylő – előkérdés tisztázásához az általa megindítható eljárást nem kezdeményezte az előírt határidőre,

e) az ügyfél halála következtében az eljárás okafogyottá vált.

A tényállás tisztázása

32/J. § A menekültügyi hatóság az eljárás során a tényállás tisztázásához szükséges és a tényállás tisztázására alkalmas bármilyen bizonyítékot felhasználhat. A menekültügyi hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli. A menekültügyi hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell igazolni vagy valószínűsíteni.

32/K. § (1) Az ügyfél kivételével azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a menekültügyi hatóság végzéssel kötelezi, hogy a megjelölt helyen és időpontban jelenjen meg. Az írásbeli felszólítást tájékoztatásul az ismert jogi képviselő részére is meg kell küldeni. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

(2) Az írásbeli felszólításban meg kell jelölni, hogy a menekültügyi hatóság a felszólított személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni, továbbá figyelmezteti a megjelenés elmulasztásának következményeire.

32/L. § (1) Az okiratokra a polgári perrendtartásról szóló törvénynek az okiratok fajtáira vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) A menekültügyi hatóság egyes eljárási cselekményekről képfelvételt, hangfelvételt, valamint képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvételt is készíthet, és azt a tényállás tisztázása során felhasználhatja.

32/M. § (1) Tanúként idézhető meg az a személy, aki az általa közvetlenül vagy kivételes esetben közvetve észlelt tényre vonatkozóan a menekültügyi hatóságot a tényállás tisztázása érdekében tájékoztatja. A tanúzási kötelezettség kiterjed a megjelenési, vallomástételi és az igazmondási kötelességre.

(2) A tanúként idézett személy köteles tanúvallomást tenni, kivéve, ha

a) bármelyik ügyfélnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),

b) vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,

c) diplomáciai mentességben részesülő személy,

d) a tanúvallomása megtételével hivatásbeli titkot sértene.

(3) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.

(4) A menekültügyi hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegye meg tanúvallomását. Ha a tanú meghallgatás nélkül vagy a meghallgatását követően írásban tesz tanúvallomást, az írásbeli tanúvallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg.

32/N. § (1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a menekültügyi hatóság a helyszínen ellenőrzést végezhet.

(2) Az ingó, ingatlan birtokosát és az (1) bekezdésben meghatározott személyt – ha az az ellenőrzés eredményességét nem veszélyezteti – az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal előzetesen értesíteni kell.

(3) Az ingó, ingatlan birtokosának távolléte – ha jelenléte nem szükségszerű – nem akadálya az ellenőrzés megtartásának. A helyszíni ellenőrzés megtartása során – az ismert tulajdonos értesítésével egyidejűleg – a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje.

(4) Az ellenőrzés során a menekültügyi hatóság eljáró tagja jogosult különösen

a) az érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni,

b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,

c) felvilágosítást kérni.

32/O. § (1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró menekültügyi hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.

(2) A szakértő kizárására az Ákr. 22–24. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az itt nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértőkről szóló törvény rendelkezései irányadóak.

32/P. § (1) A menekültügyi hatóság a hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe, aki az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket igazolja. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető.

(2) Nem lehet hatósági tanú az ügyfél, az ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója vagy képviselője, az eljáró menekültügyi hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy.

(3) Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani. A hatósági tanú az igazolt költségeinek megtérítésére jogosult.

(4) A hatósági tanút az eljárási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró menekültügyi hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve indokolt esetben felmentheti.

A menekültügyi hatóság döntései

32/Q. § (1) A döntés határozat vagy végzés. A menekültügyi hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések.

(2) A döntés tartalmazza

a) a menekültügyi hatóság és az ügy azonosításához szükséges adatokat,

b) az ügyfél azonosításához szükséges minden adatot,

c) a hatóság döntését,

d) a hatóság döntésének indokolását, ideértve a megállapított tényállást, a bizonyítékokat, valamint a hatóság által mérlegelt körülményeket,

e) az ügyfél által felajánlott, de a menekültügyi hatóság által mellőzött bizonyítást, valamint a mellőzés indokait,

f) a menekültügyi hatóság döntését megalapozó jogszabályhelyeket,

g) a szakhatóság állásfoglalását azzal, hogy amennyiben a szakhatósági állásfoglalás minősített adatot tartalmaz, azt a döntésben megjeleníteni nem lehet,

h) a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást,

i) a felmerült eljárási költségekről szóló rendelkezést.

(3) A döntés csak olyan védett adatot tartalmazhat, amelyet az iratbetekintés szabályai szerint megismerhet az, akivel a döntést közlik. A döntést úgy kell megszövegezni, hogy a figyelembe vett védett adat tartalmára annak ismertetése nélkül utaljon.

(4) Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a menekültügyi hatóság a döntést kiegészíti. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a döntés véglegessé válásától számított két év eltelt. A kiegészítést a menekültügyi hatóság egységes döntésbe foglalva, lehetőleg a döntés kicserélésével közli. A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt. A kiegészítést közölni kell azzal, akivel a kiegészített döntést közölték.

(5) Egy okiratba foglalható a határozat és a végzés, illetve több határozat vagy végzés. Az egy okiratba foglalt döntések rendelkező részét és indokolását döntésenként önállóan kell megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti. Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.

(6) Az önálló jogorvoslattal nem támadható végzés egyszerűsített döntés, amelynek indokolásában csak az azt megalapozó jogszabályhelyeket kell megjelölni.

(7) A menekültügyi hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – az e törvényben meghatározott kivételekkel – nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll be.

(8) Ha a menekültügyi hatóság döntésében elírás, illetve számítási hiba van, és az nem hat ki az ügy érdemére, a menekültügyi hatóság a döntést kijavítja. A kijavítást a hatóság azzal közli, akivel az eredeti döntést közölte.

32/R. § (1) Ha a keresetlevél alapján a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. A menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban nincs helye a jogszabálysértő döntés visszavonásáról rendelkező döntés elleni jogorvoslatnak.

(2) Ha a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntést is visszavonhatja, illetve a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.

(3) Ha a szakhatóság a keresetlevél alapján módosítja állásfoglalását, a menekültügyi hatóság a döntését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja.

(4) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.

(5) A döntést a hatósági igazolványba és bizonyítványba felvett téves bejegyzés kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

(6) Az ügyfél – az önálló jogorvoslattal nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.

(7) A döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha

a) az ügy nem tartozik az eljáró menekültügyi hatóság hatáskörébe,

b) annak meghozatala során valamely, törvényben meghatározott súlyos eljárási jogszabálysértést követtek el.

(8) A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha

a) az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása óta három év eltelt,

b) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől számított öt év eltelt, vagy

c) ahhoz a megkeresni elmulasztott szakhatóság utólag hozzájárult.

(9) A döntést visszavonni vagy módosítani egy ízben lehet.

A döntés közlése

32/S. § (1) A határozatot és a végzést a menekültügyi hatóság közli

a) az ügyféllel,

b) azzal, akire nézve az rendelkezést tartalmaz,

c) az ügyben eljárt szakhatósággal, valamint

d) a képviselővel.

(2) A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről vagy székhelyéről a hatósághoz

a) „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját,

b) „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját

követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett hatósági nyilvántartásban szereplő lakcíméről a menekültügyi hatósághoz „ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, a közlést hirdetmény útján kell teljesíteni.

(4) Ha a címzett tudomást szerez arról, hogy a neki küldött iratot a hatóság kézbesítettnek tekinti, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a közléstől számított negyvenöt napon belül kifogást terjeszthet elő.

(5) A kifogásnak a menekültügyi hatóság akkor ad helyt, ha a címzett az iratot azért nem vehette át, mert

a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy

b) az iratot más, az a) pontban nem említett önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni.

(6) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy az önhiba hiányát valószínűsítik. A kifogás elbírálása során az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,

b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik.

(8) A hirdetmény útján közölt döntést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a hirdetmény kifüggesztését követő nyolcadik napon kell közöltnek tekinteni. Hirdetményi közlést követően a döntés közlésére vonatkozóan a kapcsolattartás általános szabályai nem alkalmazhatók.

(9) A hirdetmény kizárólag a menekültügyi hatóság hirdetőtábláján helyezhető el. A hirdetmény tartalmazza a kifüggesztés napját, az eljáró hatóság megnevezését és az ügy számát. A hirdetmény nem tartalmazhatja az ügy tárgyát, az elismerését kérő személyes adatai közül pedig kizárólag családi és utóneve tüntethető fel.

Képviselet és meghatalmazás

32/T. § (1) Ahol e törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, valamint az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat.

(2) A meghatalmazott köteles írásban igazolni képviseleti jogosultságát. A meghatalmazást közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban szerepel, erre az ügyfélnek, illetve az eljáró képviselőnek az eljárás során hivatkoznia kell.

(3) A menekültügyi hatóság végzéssel visszautasítja a képviselő eljárását, ha az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására vagy képviseleti jogosultságát felszólításra sem igazolja. A képviselet visszautasítása esetén az ügyfél új képviselőt választhat vagy személyesen eljárhat.

(4) A meghatalmazás kiterjed a folyamatban lévő eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra, kivéve, amelyeket csak személyesen lehet megtenni, vagy amelyeket maga a meghatalmazás is kizár.

(5) Akit a 32/X. §-ban szereplő magatartása miatt az eljárás korábbi szakaszában eljárási bírsággal sújtottak, annak a hivatkozott bekezdés szerinti ismételt magatartása miatt a képviseleti jogosultságát a menekültügyi hatóság végzéssel visszautasíthatja. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

A kapcsolattartásra vonatkozó szabályok

32/U. § (1) A menekültügyi hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a menekültügyi hatóság határozza meg.

Betekintés az eljárás irataiba

32/V. § (1) Az eljárás irataiba történő betekintéssel összefüggésben az Ákr. 33–34. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy felhasználói vagy megismerési engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba.

(2) A menekültügyi hatóság végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról, a végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.

(3) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a menekültügyi hatóság kérelemre hitelesíti.

Az eljárás további résztvevői

32/W. § (1) A meghallgatás kezdetén a menekültügyi hatóság megállapítja az eljárás további résztvevőinek személyazonosságát. A menekültügyi hatóság felhívja az eljárás további résztvevőjét, hogy nyilatkozzon arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, képes-e elfogultság nélkül eljárni.

(2) Az eljárás további résztvevőinek kizárására az Ákr. 22–24. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az eljárás további résztvevőjét figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyíték vagy adat szolgáltatásának, valamint a hamis tolmácsolás következményeire.

(4) Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni, azzal, hogy a – 34. § (1) és (2) bekezdéseinek figyelembevételével – a fordítási és tolmácsolási költséget az ügyfél viseli és azt megelőlegezi.

(5) A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések.

Az eljárás akadályozásának következményei

32/X. § Az eljárás akadályozásának következményeire – így különösen ha az ügyfél vagy az eljárás további résztvevője hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyítékot vagy adatot szolgáltat, hamis tartalommal tolmácsol, vagy az eljárás lefolytatását más módon szándékosan akadályozza, vagy késlelteti, vagy az eljárás bármely szereplőjével szemben nem a közigazgatási eljárásokban elvárható módon jár el – az Ákr. 77. §-ának rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

Pénzügyi követelés végrehajtása

32/Y. § (1) Ha a kötelezett személy a menekültügyi hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a döntés végrehajtható. A végrehajtást a menekültügyi hatóság végzéssel rendeli el. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Az e törvény alapján biztosított, jogtalanul felvett ellátások és szolgáltatások összegének visszafizetése érdekében – az önkéntes visszafizetés elmaradása esetén – a menekültügyi hatóság elrendeli a visszafizetendő összeg végrehajtását. A jogosulatlanul felvett támogatás, a jogosulatlanul igénybe vett, valamint a jogosulatlanul térítésmentesen igénybe vett ellátás költsége köztartozás, végrehajtását az állami adó- és vámhatóság foganatosítja.

(3) A végrehajtás foganatosítására az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a pénzfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

(6) A végrehajtást a menekültügyi hatóság indokolt esetben végzéssel felfüggesztheti, amelyről a kötelezettet és a végrehatást foganatosító szervet értesíti. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(7) Ha a felfüggesztést indokoló körülmény megszűnt, a végrehajtást folytatni kell.

(8) A végrehajtást meg kell szüntetni, ha a követelés elévült vagy a további eljárási cselekményektől már nem várható eredmény. A végrehajtást foganatosító szerv a megszűnési okról és a végrehajtás befejezéséről a végrehajtást elrendelő menekültügyi hatóságot értesíti.

(9) A végrehajtási jog a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év elteltével elévül.

(10) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

(11) Nem számít bele az elévülési időbe a végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama.”

71. § A Met. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) Eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül.

(2) A menekültügyi hatósági és a bírósági eljárás a kérelem első alkalommal történő benyújtása esetén tárgyi költségmentes.

(3) Az első eljárást követően az elismerését kérő személyes költségmentességben részesül, kivéve, ha a menekültügyi hatóság az elismerését kérő személyes körülményeire tekintettel a felmerülő költségek megtérítéséről dönt.

(4) A menekültügyi hatóság (3) bekezdés szerinti végzését a hatóság közli az eljárásban részt vevő személyekkel és azon hatóságokkal, amelyek eljárásában a döntés relevanciával bír. A végzéssel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.

(5) A menedékjogot élvező személy az eljárási költségek viselése alól – kérelmére, indokolt esetben – teljes vagy részleges személyi költségmentességben részesülhet.”

72. § A Met. 35/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.”

73. § A Met. 49. § (6)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az átadásról rendelkező végzés három napon belül közigazgatási perben megtámadható.

(7) A keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(8) A bíróság a keresetről – a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított – nyolc napon belül dönt. Az eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.

(9) A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya a végzés végrehajtására.”

74. § A Met. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet végzéssel elutasítja, ha az 51. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg.

(2) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt, vagy gyorsított eljárásban hozott elutasító döntés közigazgatási perben megtámadható.

(3) A keresetlevelet a döntés közlésétől számított hét napon belül lehet benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(4) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított nyolc napon belül dönt.

(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg. A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.

(6) A közigazgatási perben – az 51. § (2) bekezdés e) és (7) bekezdés h) pontja alapján hozott menekültügyi döntések kivételével – a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.”

75. § A Met. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2)–(3) bekezdés alapján hozott döntés közigazgatási perben megtámadható. A közigazgatási perben a keresetlevél benyújtásának, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.”

76. § A Met. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § (1) Az e törvény által szabályozott eljárásokban a szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik.

(2) Az e törvényben meghatározott kivétellel a szakhatósági eljárás határideje 15 nap.

(3) A szakhatóság állásfoglalásától a menekültügyi hatóság nem térhet el, ha az abban foglaltak elbírálása nem tartozik a hatáskörébe.

(4) A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

(5) Ha a szakhatóság utólag észleli, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a menekültügyi hatóság határozatának vagy eljárását megszüntető végzésének véglegessé válásáig egy ízben módosíthatja.

(6) A szakhatósági állásfoglalás tartalmazza

a) a szakhatóság megnevezését,

b) az ügy azonosításához szükséges adatokat,

c) a szakhatóság állásfoglalását,

d) döntését megalapozó jogszabályhelyeket,

e) a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.”

77. § A Met. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A kérelmet elutasító határozat nyolc napon belül közigazgatási perben megtámadható. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(2) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

(3) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet végrehajtásának helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha

a) a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető,

b) a kérelmező ismeretlen helyre távozott, vagy

c) az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik.

(4) A bíróság vizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, a bírósági határozat meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.

(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg.

(6) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”

78. § (1) A Met. 75. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozattal szemben a jogállásról történő lemondáson alapuló visszavonás esetén közigazgatási pernek nincs helye.

(2) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozatot megtámadó keresetlevelet a menekültügyi hatóságnál személyesen, nyolc napon belül lehet benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt. A bíróság vizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.”

(2) A Met. 75. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bíróság eljárást befejező érdemi határozatával szemben perorvoslatnak nincs helye.”

79. § A Met. 75/A. §-át megelőző alcíme és 75/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata

75/A. § A menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során a VII. Fejezet és az 56–68. §-t megfelelően kell alkalmazni.”

80. § A Met. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a VII. Fejezet, valamint a 66. § (2) bekezdés a) pontja megfelelően alkalmazandó.”

81. § A Met. 80/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kártalanítás ügyében hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a döntés közigazgatási perben megtámadható.”

82. § (1) A Met. 80/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben előterjesztett vagy a gyorsított eljárásban hozott elutasító döntést három napon belül lehet megtámadni. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt három napon belül megküldi a bíróságnak.”

(2) A Met. 80/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.”

83. § (1) A Met. X. Fejezete címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„ADATKEZELÉS ÉS NYILVÁNTARTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”

(2) A Met. a 81. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A menekültügyi nyilvántartás”

84. § A Met. a 83. §-t követően a következő alcímmel és 83/A. §-sal egészül ki:

„A menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítványra, hatósági igazolványra, illetve a menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok

83/A. § (1) A menekültügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, valamint a menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés (módosítás, javítás, törlés) határozat.

(2) A menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés mint döntés, a bejegyzés napján válik véglegessé.

(3) A menekültügyi hatóság által vezetett hatósági nyilvántartással kapcsolatos határozat egyszerűsített közigazgatási perben megtámadható.

(4) Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a jogszabálysértő vagy hibás adat bejegyzése vagy a mulasztás az ügyfél tudomására jutott.

(5) A menekültügyi hatóság hivatalból köteles a jogszabálysértő bejegyzést törölni, a hibás bejegyzést javítani vagy az elmulasztott bejegyzést pótolni az általa vezetett hatósági nyilvántartásban.

(6) A menekültügyi hatóság az ügyfél kérelmére – a felhasználás céljának feltüntetésével – adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki, ami az ügyfél kérelmére papíralapon is kiadható.

(7) Ha a hatósági bizonyítványt a menekültügyi hatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.

(8) Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a menekültügyi hatóság nem rendelkezik, a menekültügyi hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

(9) A menekültügyi hatóság a hatósági bizonyítványt a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül állítja ki.

(10) A menekültügyi hatóság – kormányrendeletben meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.”

85. § (1) A Met. a 84. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A befogadó állomás, a járási hivatal, az önkormányzat és a támogatást folyósító szervek által vezetett nyilvántartások”

(2) A Met. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A befogadó állomás (1)–(4) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére a 83/A. § (1)–(9) bekezdését kell alkalmazni.”

86. § A Met. 85. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A járási hivatal, a települési önkormányzat és a támogatást folyósító szervek (1)–(5) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

87. § A Met. a 86. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Adatigénylés és adattovábbítás”

88. § A Met. 86. §-a a következő e)–h) ponttal egészül ki:

(A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben – adatokat igényelhet)

e) közvetlen hozzáféréssel az elektronikus anyakönyvből,

f) közvetlen hozzáféréssel az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából,

g) a papíralapú anyakönyvnek az elektronikus anyakönyvbe bejegyzendő adatairól, és

h) az elektronikus és papíralapú anyakönyvi alapiratokból.”

89. § A Met. a következő 86/A. §-sal egészül ki:

„86/A. § A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető személyi körözések adatállományban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.”

90. § (1) A Met. a 89/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal összefüggő nyilvántartás”

(2) A Met. 89/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Felelős Hatóság (1)–(5) bekezdése szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

91. § A Met. a következő 92/D–92/E. §-sal egészül ki:

„92/D. § (1) E törvénynek az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 4.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv. 4. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Módtv. 4. 59. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

92/E. § (1) A Letelepedési Alapról szóló 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet, a Menekülteket Támogató Alapról szóló 1993. évi XXVI. törvény, továbbá a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény hatálya alá tartozó külföldiek ellátásáról és támogatásáról szóló 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet alapján korábban kifizetett kamatmentes lakásszerzési támogatás késedelmes visszafizetése miatt a folyósító pénzintézet által felszámolt, a tőke összegét meghaladó járulékos költségeket a menekültügyi hatóság vezetője a tőke összeg megtérülése mellett – kivételes méltányosságot igénylő esetben – kérelemre elengedheti.

(2) A menekültügyi hatóság vezetőjének döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

92. § A Met. 93. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a költségmentesség szabályait.”

93. § A Met.

a) 32. § (3) bekezdésében a „határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye” szövegrész helyébe a „határozat közigazgatási perben megtámadható”,

b) 71/A. § (11) bekezdésben és 80/K. § (7) bekezdésében a „felülvizsgálati kérelmet” szövegrészek helyébe a „keresetlevelet”,

c) 25/D. § (2) bekezdés e) pontjában a „három” szövegrész helyébe az „egy”,

d) 31/D. § (4) bekezdésében az „ügygondnokot rendel ki” szövegrész helyébe az „ügygondnokot és tolmácsot rendel ki”,

e) 36. § (8) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat iránti kérelme” szövegrész helyébe a „közigazgatási per iránti keresetlevele”,

f) 66. § (5) bekezdésében a „végzéssel szemben – az 53. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – bírósági felülvizsgálatnak van helye” szövegrész helyébe a „végzés – az 53. § (3)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közigazgatási perben megtámadható ”,

g) 71/A. § (11) bekezdésében a „Pp.” szövegrész helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.)”,

h) 71/A. § (14) bekezdésében a „felülvizsgálati” szövegrész helyébe a „közigazgatási peres”,

i) 80/K. § (4) bekezdésben a „végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye” szövegrész helyébe a „végzés közigazgatási perben nem támadható meg”,

j) 27. §-ban, 31/H. § (4) bekezdésben, 42. § (2) bekezdésben, 45. § (9) bekezdésben, 54. § (1) bekezdésben, 80/K. § (11) bekezdésben, 92/C. §-ban, a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges”,

k) 80/K. § (7) bekezdésben a „felülvizsgálati kérelmet” szövegrész helyébe a „keresetlevelet”

szöveg lép.

94. § Hatályát veszti a Met.

a) 26. § (5) bekezdése,

b) 32. § (3) bekezdésében az „amely határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja” szövegrész.

c) 36. § (5) bekezdése,

d) 44/A. §-a,

e) 46. §-a, 46. §-át megelőző alcíme,

f) 46/A. §-a,

g) 66. § (1) bekezdése,

h) 71/A. § (9) bekezdése,

i) 71/A. § (10) bekezdésében a „– bírósági titkár –” szövegrész,

j) 78. § (2) bekezdése.

13. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

95. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (6) bekezdésében szereplő „megállapítása céljából” szövegrész helyébe a „megállapítása, továbbá az ellátási és integrációs feladatai ellátása céljából” szöveg lép.

14. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

96. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv. 81/B. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az elektronikus anyakönyvben és az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét, valamint az elektronikus anyakönyvi alapiratot közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni, továbbá a papír alapú anyakönyvben nyilvántartott és e törvény szerint az elektronikus anyakönyv adattartalmát képező adatot jogosult megtekinteni és átvenni, és az anyakönyvi alapiratot jogosult megtekinteni és arról másolatot kérni a 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával]

c) a menekültügyi hatóság a menekültkéni, oltalmazottkénti, menedékeskénti és befogadottkénti elismerésre, a státuszok felülvizsgálatára és visszavonására irányuló, továbbá ellátási és integrációs feladatai ellátása érdekében.”

15. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

97. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény

a) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek;

b) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

16. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

98. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 118. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

g) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

17. Záró rendelkezések

99. § Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.

100. § Ez a törvény a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!