nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2017. évi CLXXIX. törvény
a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről
2018-01-02
2018-12-31
4
Jogszabály

2017. évi CLXXIX. törvény

a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről1

I. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI SZABÁLYSZEGÉSEK SZANKCIÓIHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK

1. Tárgyi hatály

1. § (1) E fejezet hatálya az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések (a továbbiakban: közigazgatási szabályszegés) esetén a közigazgatási hatósági ügyben érdemi döntéssel kiszabható jogkövetkezményekre (a továbbiakban: közigazgatási szankciók) terjed ki.

(2) Közigazgatási szankció

a) a figyelmeztetés,

b) a közigazgatási bírság,

c) az elkobzás és

d) a jogszabályban meghatározott, egyéb szankció.

2. Figyelmeztetés

2. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,

a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére,

b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalbóli eljárásban egyéb szankciót alkalmaz, vagy

c) ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv vagy feljegyzés jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha

a) a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható,

b) azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné,

c) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben az (1) bekezdés a) pontja szerinti felhívás eredménytelensége miatt két éven belül véglegesen jogkövetkezményt állapított meg,

d) a hatóság ugyanazon ügyféllel szemben ugyanazon jogszabályi vagy hatósági határozatban megállapított rendelkezés megsértése miatt két éven belül az (1) bekezdés a) pontja alapján járt el,

e) az adott ügyben autonóm államigazgatási szerv vagy önálló szabályozó szerv jár el,

f) az államháztartás javára teljesítendő, törvényben meghatározott, illetve a Közösségek költségvetésével megosztásra kerülő kötelező befizetésekkel és a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalap terhére jogszabály alapján juttatott támogatással összefüggő eljárásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezést sértik meg,

g) az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés megsértését a termékek és a szolgáltatások forgalmazására, illetve értékesítésére, valamint az ezekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével, illetve a piacszabályozással kapcsolatos eljárásokban, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egészségügyi technológiák társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos eljárást is, a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a magánnyugdíjpénztári tevékenység felügyeletével kapcsolatos eljárásban állapítják meg,

h) az ügyfél a közhiteles hatósági nyilvántartásba való, jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére indult, az (1) bekezdés a) pontja a (2) bekezdés a), valamint e)–h) pontjában foglalt esetben is alkalmazható.

(4) A hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) az ügyfél nevét,

b) a természetes személy ügyfél születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét,

c) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

d) a jogszabály vagy hatósági döntésben foglalt rendelkezés megsértése miatti felhívást a jogszabályi rendelkezés vagy hatósági döntésben foglalt rendelkezés, valamint felhívás közlése időpontjának a megjelölésével, és

e) a felhívás eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított egyéb szankciót tartalmazó döntés véglegessé válásának a napját.

(5) A hatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatokat azok keletkezésétől számított két évig kezeli.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja alapján megkeresett szerv a megkeresést érdemben – közigazgatási hatóság esetén az (1) bekezdés alkalmazásával – megvizsgálja, és saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot harminc napon belül tájékoztatja.

3. Közigazgatási bírság

3. § (1) Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé – ide nem értve az eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa – a jogsértő személyétől függően – természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdő napja

a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,

b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a (3) bekezdés szerinti egyéves határidő a hatóság számára újrakezdődik

a) a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntés véglegessé válásának a napján,

b) ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

(5) Ha törvény vagy önkormányzati rendelet lehetővé teszi, azoknál a közigazgatási szabályszegéseknél, amelyek esetében közigazgatási bírság kiszabásának van helye, – a 2. §-ban foglalt előírások keretei között – a hatóság helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri.

(6) A helyszíni bírság kiszabását megelőzően az ügyfelet tájékoztatni kell a (7)–(9) bekezdésben foglalt körülményekről, valamint szükség esetén a hatóság által megállapítható bizonyítékok köréről, továbbá a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről.

(7) A jogsértés teljes mértékben való elismerésével az ügyfél lemond a helyszíni bírsággal szemben őt megillető jogorvoslati jogról.

(8) Az ügyfél elismerése esetén a helyszíni bírság kiszabásáról szóló döntést a hatóság a helyszínen közli az ügyféllel. A döntés indokolásában elegendő az ügyfélnek a jogsértés elismeréséről szóló írásbeli nyilatkozatát rögzíteni az ügyfél aláírásával együtt.

(9) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a hatóság köteles hivatalból megindítani a hatáskörébe tartozó eljárást és erről az ügyfelet a helyszínen értesíti a rendelkezésre álló adatok közlésével.

4. Elkobzás

4. § (1) Ha törvény lehetővé teszi, a hatóság elkobozza azt a dolgot,

a) amelyet a jogsértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,

b) amelynek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,

c) amely jogsértés elkövetése útján jött létre,

d) amelyre a jogsértést elkövették, vagy amelyet a jogsértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,

e) amelyet a jogsértő a jogsértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében

a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos a jogsértésről előzetesen tudott és a dolog ilyen célú használatába beleegyezett,

b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

II. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSJOG REFORMJÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

5. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

5. §2

6. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

6. §3

7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

7. §4

8. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

8. §5

9. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

9. §6

10. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

10. §7

11. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997. évi CLIX. törvény módosítása

11. §8

12. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

12. §9

13. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

13. §10

14. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

14. §11

15. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása

15. §12

16. A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása

16. §13

17. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

17. §14

18. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

18. §15

19. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

19. §16

20. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

20. §17

21. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény módosítása

21. §18

22. Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény módosítása

22. §19

23. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

23. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 8. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Jogszabály e törvény szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg.”

(2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 23. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„23. § [A kizárási okok]

(1) Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, az eljárás egyéb résztvevője és a támogató.

(2) Az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.

(3) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság nem válik kizárttá azért, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik.

(4) A jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, annak szerve vagy a polgármester ügyfél.

(5) Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.”

(3) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 43. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(8) Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, ha

a) a döntés

aa) – központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vagy annak vezetője, vagy

ab) a Magyar Nemzeti Bank

hatáskörébe tartozik,

b) az ügy tárgya honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú építmény.”

(4) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 143. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján kiadott jogerős hatósági döntéseket e törvény alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni. E törvény alkalmazásában, ahol jogszabály

a) közigazgatási hatóság jogerős döntését említi, azon a hatóság végleges döntését,

b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt említi, azon e törvényt,

c) a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát említi, azon közigazgatási pert,

d) belföldi jogsegélyt említ, azon megkeresést,

e) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását említi, azon a kérelem visszautasítását,

f) lefoglalást említ, azon lefoglalást, illetve zár alá vételt,

g) a döntés nyilvános közzétételét említi, azon a döntés közhírré tételét

kell érteni.”

24. §20

25. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

a) 17. §-a a „hatáskörrel és illetékességgel” szövegrész helyett az „illetékességgel” szöveggel,

b) 20. § (1) bekezdése a „Magyarországon a” szövegrész helyett az „A” szöveggel,

c) 20. § (3) bekezdése a „nemzetiségi civil szervezet” szövegrész helyett a „nemzetiségi szervezet” szöveggel,

d) 24. § (4) bekezdése az „a hatáskör gyakorlójával vagy a” szövegrész helyett az „a” szöveggel,

e) 43. § (13) bekezdése az „az ügyet” szövegrész helyett az „az ügyet ez esetben is” szöveggel

lép hatályba.

24. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

26. § (1) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 92. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A bíróság a közigazgatási cselekményt – a közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisíti, ha

a) a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban meghatározott okból érvénytelen, vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,

b) a megelőző eljárás lényeges szabályainak megszegésével okozott jogsérelem a perben nem orvosolható,

c) a közigazgatási szerv cselekményét kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi rendelkezésre alapította, vagy

d) a közigazgatási cselekmény megváltoztatásának nincs helye.”

(2) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontja az „az érdekelttel foglalkoztatásra” szövegrész helyett az „az érdekelttel – a költségvetési szerv kivételével – foglalkoztatásra” szöveggel lép hatályba.

25. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása

27. § Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény

1. 10. § (7) bekezdése,

2. 80. § (9) és (10) bekezdése,

3. 81. § 20. pontja,

4. 270. § b) pontja,

5. 385. § (9) bekezdése,

6. 387. § c) pontja,

7. 522. § (5) bekezdése.

III. FEJEZET

EGYES TÖRVÉNYEK ÉS TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETEK JOGRENDSZERBELI KOHERENCIÁT BIZTOSÍTÓ MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL

26. A Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött „Nemzetközi ópiumegyezmény” becikkelyezéséről szóló 1930. évi XXXVII. törvénycikk. módosítása

28. §21

27. A Hivatalos Mérésügyi Nemzetközi Szervezet létesítése tárgyában Párizsban, 1955. évi október hó 12-én kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1958. évi 24. törvényerejű rendelet módosítása

29. §22

28. A Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról Bécsben 1972. március 6-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1972. évi 9. törvényerejű rendelet módosítása

30. §23

29. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXVI. törvény módosítása

31. §24

30. A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény módosítása

32. §25

31. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2008. évi LXVI. törvény módosítása

33. §26

32. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

34. §27

33. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

35. §28

34. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

36. §29

35. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

37. §30

36. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény módosítása

38. § Nem lép hatályba a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény

a) 84. § 3. pontja,

b) 107. §-a.

37. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló
2017. évi CXXXI. törvény módosítása

39. § Nem lép hatályba a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CXXXI. törvény 4. §-a.

38. Egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezése

40. §31

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. Felhatalmazó, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

41. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–15. §, a 17–22. §, a 34–37. § és a 41. § (4)–(6) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 16. § és a 24. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

(4) Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy rendeletben határozzák meg azon jogszabályi rendelkezések körét, amelyek megsértése esetén a 2. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye.

(5) Az 1–4. §-t a 2018. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eltérő jogszabályi rendelkezések vonatkozásában a (7) bekezdés b)–j) pontjában meghatározott miniszteri rendeleteket kell megfelelően alkalmazni.

(6) 2018. január 1-jét megelőzően elkövetett közigazgatási szabályszegés esetén olyan közigazgatási szankció alkalmazható, amely ezen időpontot megelőzően is alkalmazható volt.

(7) 2019. január 1. napján hatályát veszti

a) e törvény 1–4. §-a és 41. § (4)–(6) bekezdése,

b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet,

c) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. §-a (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásáról, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2009. (XII. 29.) ÖM rendelet,

d) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 39/2009. (XII. 30.) OKM rendelet,

e) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 54/2009. (XII. 30.) EüM rendelet,

f) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet,

g) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásáról szóló 82/2009. (XII. 30.) IRM rendelet,

h) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet,

i) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 6/2010. (I. 14.) NFGM rendelet,

j) a munkaügyi ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 31/2012. (X. 16.) NGM rendelet.

(8) Ez a törvény 2019. január 2. napján hatályát veszti.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!