nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet
az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
2017-12-31
2017-12-31
0
Jogszabály

457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az 1. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 3. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 4. alcím tekintetében a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 6. alcím tekintetében a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény 7. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 7. alcím tekintetében az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 8. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 9. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. alcím, valamint az 1. és 2. melléklet tekintetében a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 28. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. alcím tekintetében a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 24. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 12. alcím tekintetében a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 15. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. alcím tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 17. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 18. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 19. alcím és a 3. melléklet tekintetében az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 14. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 20. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 21. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés a), b), d), m), n), q), r) és z) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 22. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c), h), i), l) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 23. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 24. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 25. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés g) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 26. alcím tekintetében az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 27. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 28. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 29. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 30. alcím tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdésében és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 31. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 32. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 33. alcím és a 4–6. melléklet tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés t) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 35. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 36. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 37. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 38. alcím tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés b)–d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 39. alcím tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 40. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. alcím tekintetében a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 42. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 43. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 44. alcím és a 7. melléklet tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (10) bekezdésében, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 45. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 46. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 47. alcím tekintetében az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) bekezdésében, valamint a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 48. alcím tekintetében a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés a), b), f), h), k), l) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 49. alcím tekintetében a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 50. alcím tekintetében a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 28. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 51. alcím és a 8. melléklet tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CXXII. törvény 104. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 52. alcím tekintetében a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 40. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 53. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12. pont 12.1. és 12.3–12.7. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 54. alcím tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 55. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 56. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

az 57. alcím tekintetében a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 28. § (1) bekezdés d) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 58. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

az 59. alcím tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 60. alcím tekintetében a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 61. alcím és a 9. melléklet tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. és 39. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 62. alcím és a 10. melléklet tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 29. és 39. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 63. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 64. alcím tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 65. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 66. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 68. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 69. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 70. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 71. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés c) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 72. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 73. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3., 12. és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 74. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 75. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 76. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 77. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 78. alcím és a 11–15. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 79. alcím és a 16. melléklet tekintetében az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 80. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e)–h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 81. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 82. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 83. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 84. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 85. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.1. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 86. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 87. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 21. pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 88. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 89. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 90. alcím és a 17. melléklet tekintetében a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 43. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 91. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (3) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 92. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 93. alcím és a 18–20. melléklet tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 2. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 94. alcím, valamint a 21. és 22. melléklet tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 95. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 96. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 97. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 98. alcím és a 23. melléklet tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 99. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 100. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 21. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 101. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 102. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 103. alcím tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 104. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés p) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés w) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 105. alcím tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

a 106. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés f) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 107. alcím tekintetében a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 108. alcím tekintetében az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 109. alcím tekintetében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 110. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. és 17. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 111. alcím, valamint a 24. és 25. melléklet tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 2. és 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 112. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 113. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 114. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 115. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 116. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 117. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 118. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdés c) pontjában, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 15. §-ában, valamint a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény 4. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 119. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 120. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 121. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 13. pont 13.2. és 13.4. alpontjában kapott felhatalmazása alapján,

a 122. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12. pont 12.1–12.5. alpontjában kapott felhatalmazása alapján,

a 123. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazása alapján,

a 124. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 125. alcím és a 26. melléklet tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 126. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés u) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 127. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 19., 32. és 33. pontjában, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 128. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § a) és d) pontjában, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 129. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 24. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 130. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 10. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 131. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 132. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 133. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 25. alpontjában, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/A. §-ában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 134. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés z) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 135. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 136. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés o) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 137. alcím tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 138. alcím tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 139. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (4) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 140. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 141. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 142. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés j), o) és u) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 143. alcím tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 144. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 145. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés t) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 146. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 147. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 6. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 148. alcím tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 149. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 150. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 37. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 151. alcím tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (1) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 152. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 153. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 154. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 155. alcím tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 156. alcím és a 27. melléklet tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 157. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 158. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 159. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 160. alcím tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 161. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 26. és 27. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 162. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 163. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 164. alcím tekintetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 96. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 165. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 166. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e)–h), k) és o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 167. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § a), b), c), d), i), m), n) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 168. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 169. alcím tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 170. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 171. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 172. alcím tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés m) pontjában, valamint a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 68. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 173. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 12. pontjában, valamint a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 174. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 175. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)–c) és g) pontjában, valamint (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 176. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 177. alcím tekintetében a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 22. §-ában, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 22. pontjában, valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 178. alcím tekintetében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 179. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés d) és i) pontjában, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 180. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 181. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 182. alcím tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 183. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 23. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 13. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 184. alcím tekintetében a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 11. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 185. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés a), b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 186. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 29. alpontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 187. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 188. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 189. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 21. pont b), e) és k) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 190. alcím tekintetében az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 11. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 191. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés h), j) és u) pontjában, valamint (4c)–(4d) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 192. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 193. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 16. pont a) alpontjában és 17. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 194. alcím és a 28–30. melléklet tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 10. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 195. alcím és a 31. melléklet tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12. pont 12.3., 12.4. alpontjában, 17. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 196. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 9. és 28. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 197. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22., 23. és 24. pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 198. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 199. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 200. alcím tekintetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 201. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 202. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 203. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 10. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 204. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 205. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 206. alcím tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 207. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 208. alcím és a 32. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 209. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 210. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a)–i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 211. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdés a) pontjában, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés l) pontjában, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 18. pontjában és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 212. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 213. alcím tekintetében a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 31. § a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 214. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 31. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 215. alcím tekintetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés k)–r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 216. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 217. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 218. alcím és a 33. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f), s) és w) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i), u) és v) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 219. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés z) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 220. alcím tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 221. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 222. alcím tekintetében a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés a), b), e), f) és l) pontjában, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 81. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 223. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) és (5) bekezdésében, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 224. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés y) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 225. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 226. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés g) és u) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés s) és t) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 227. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a), d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 228. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 229. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és g) pontjában, valamint 21/A. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 230. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 231. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 17. és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 232. alcím és a 34–36. melléklet tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 233. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 234. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés w) és x) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 235. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 21. és 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 236. alcím tekintetében a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 112. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 237. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 238. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § v) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 239. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 240. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 241. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (11) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 242. alcím tekintetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 93. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 243. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 244. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés e) pontjában, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 245. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 246. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 247. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5) bekezdésében, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c)–d) pontjában, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 248. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 249. alcím tekintetében a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 250. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 5. pontjában, és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés k)–p) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 251. alcím tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 252. alcím tekintetében az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 253. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 254. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. pontjában, 4. pont a) alpontjában, 6. pontjában és 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 255. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 256. alcím tekintetében a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 65. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 257. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 12. § (2) bekezdésében és 49. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3. és 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 258. alcím tekintetében az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 259. alcím tekintetében az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 260. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 261. alcím tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 262. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 14. és 41. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 263. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 264. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 265. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés i) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 266. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 267. alcím tekintetében a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. § (1a) bekezdés a), b), d), e) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 268. alcím tekintetében az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 4/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 269. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 270. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés j) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 271. alcím tekintetében a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény 14. § (1) és (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 272. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 273. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 274. alcím tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (11) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 275. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § a), b), c), n), x) és y) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 276. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 277. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 278. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 35. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 279. alcím tekintetében a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 280. alcím és a 37. melléklet tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 281. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 282. alcím tekintetében a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 157. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 283. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 284. alcím tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 285. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 286. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 287. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pont 1.1. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 288. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 289. alcím és a 38. melléklet tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 290. alcím tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 291. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 292. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 293. alcím tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 294. alcím tekintetében az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés n) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 295. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés a), e) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 296. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 297. alcím tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d)–f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 298. alcím és a 39–40. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben eljárva, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 299. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 24. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 300. alcím tekintetében a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. § (1b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 301. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 302. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdésében, valamint a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosítása

1. § A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet [a továbbiakban: 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet] a következő 3. §-sal egészül ki:

„3. § Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

2. § A 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 11. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy véglegesen” szöveg lép.

2. Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló
23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet] 5/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A keresetkiegészítéssel kapcsolatos ügyekben első fokon országos illetékességgel a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala (a továbbiakban: Tatabányai Járási Hivatal), másodfokon, valamint az elsőfokú hatóság felügyeleti szerveként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. A keresetkiegészítést a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.”

(2) A 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A járadék iránti kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) bírálja el. A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek időtartama alatt a keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést számára folyósították.”

4. § A 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet

a) 5/B. § (2b) bekezdésében a „(2a) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) és (2a) bekezdésben” szöveg,

b) 5/H. § (3a) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/B. § (1) bekezdése.

3. Az 1938–1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet módosítása

6. § Hatályát veszti az 1938–1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése.

4. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk
részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló
104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosítása

7. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet] 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kárpótlási hatóság megbízási szerződést köt a Magyar Államkincstárral az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 76. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kezelési és őrzési feladatok ellátására, így különösen a kárpótlási jegyek elsődleges forgalomba hozatalával kapcsolatos feladatok megszervezésére, a kárpótlási jegyek jogerős vagy véglegessé vált határozatban megjelölt jogosultaknak történő kiadására, a maradványérték-igazolások kárpótlási jegyre történő cseréjére, a kárpótlási jegyek címletváltására, a szövetkezeti, illetve az állami földalapok földárverésein befolyó kárpótlási jegyekkel és mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványokkal kapcsolatos kezelési és kiadási feladatok ellátására, a kárpótlási jegyek és a mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványok érvénytelenítésére, a kárpótlási jegyek és a mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványok Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére megsemmisítés céljából történő átadásának előkészítésére.”

8. § Hatályát veszti a 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet

a) 21. § (1) bekezdésében az „– a földrendezés során készített adatgyűjtőlapok, a használatba (kezelésbe) vétel idején érvényben volt birtokívek és más földnyilvántartási munkarészek alapján” szövegrész,

b) 24–52. §-a, valamint a 24., a 25., a 28., a 31., a 45., a 46. és a 47. §-át megelőző hivatkozás címsor.

5. A volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szóló 51/1992. (III. 18.) Korm. rendelet módosítása

9. § A volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről szóló 51/1992. (III. 18.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy jogerős” szöveg, a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válását vagy jogerőre” szöveg lép.

6. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény végrehajtásáról szóló 92/1992. (VI. 10.) Korm. rendelet módosítása

10. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény végrehajtásáról szóló 92/1992. (VI. 10.) Korm. rendelet Mellékletének Kitöltési útmutató rész 9. pontjában a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válása vagy jogerőre” szöveg lép.

7. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló
1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet módosítása

11. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet] 6. § (2) bekezdésében a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válását vagy jogerőre” szöveg lép.

12. § Hatályát veszti a 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) és (3) bekezdése,

b) 4. §-a és az azt megelőző hivatkozás címsor,

c) 9. § (3) bekezdése.

8. Az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

13. § Hatályát veszti az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése.

9. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

14. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet] 3. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A (2) bekezdés szerinti, kérelemre induló nyilvántartási eljárásban az érintett természetes személyazonosító adatai, családi állapota, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye magyar hatóság által kiállított okirattal, a nőtlen vagy hajadon családi állapot személyes nyilatkozattal is igazolható. Ha a magyar állampolgár családi állapotára, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyére vonatkozó, külföldön történt anyakönyvi eseménye a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárásában nem anyakönyvezhető, akkor a polgár családi állapotát, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét az általa bemutatott külföldi okirattal és személyes nyilatkozatával igazolhatja.”

(2) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az újszülött első lakcíméről szóló hatósági igazolványt az eljáró hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és személyesen történő benyújtás esetén automatikus döntéshozatal útján állítja ki.”

(3) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott magyar állampolgár családi állapotára, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyére vonatkozó, külföldön történt anyakönyvi eseménye a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv eljárásában nem anyakönyvezhető, akkor a polgár családi állapotát, valamint házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét az általa bemutatott külföldi okirattal és személyes nyilatkozatával igazolhatja.”

15. § A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

a) 8. § (2) bekezdésében, 34. § (3) és (3a) bekezdésében, valamint 41/B. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 11. § e) pontjában a „döntések tekintetében” szövegrész helyébe a „döntéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálására” szöveg,

c) 19/A. § (7) bekezdésében a „jegyzőtől kér belföldi jogsegélyt” szövegrész helyébe a „jegyzőt keresi meg” szöveg,

d) 21. § (7) bekezdés a) pontjában és (8) bekezdés a) pontjában a „jogállásának jogerős megszűnéséről” szövegrész helyébe a „jogállása megszűnésének véglegessé válásáról” szöveg,

e) 21. § (10) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges és végrehajtható” szöveg,

f) 25. § (2) bekezdésében az „okirattal köteles igazolni” szövegrész helyébe az „igazolja” szöveg,

g) 30. § (1) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy véglegesen” szöveg,

h) 32. § (1a) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján” szövegrész helyébe az „elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján” szöveg,

i) 32. § (2) bekezdés a) és d) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

j) 33. § (3) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges és végrehajtható” szöveg,

k) 41/A. § (2) bekezdésében az „a kiskorú gyermek külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság döntését is csatolni kell” szövegrész helyébe az „azt a törvényes képviselő a kiskorú gyermek külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozata mellett igazolja” szöveg

lép.

16. § Hatályát veszti a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdésében a „(2),” szövegrész.

10. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló
113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

17. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet] 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Új hadigondozás iránti kérelem esetén a kérelmező a 4. mellékletben foglalt formanyomtatványon vagy annak tartalmáról más hitelt érdemlő módon nyilatkozik.”

(2) A 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hdt. 10. § (1) bekezdése szerinti bizonyítékok felkutatásának és szolgáltatásának költségeit a nyugdíjfolyósító szerv részére előzetes megállapodás alapján a Közalapítvány megtéríti.”

(3) A 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kérelemhez a külföldi okiratot eltérő nemzetközi szerződés vagy viszonossági gyakorlat hiányában – kivéve, ha ennek beszerzése aránytalan érdeksérelmet okozna – diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell csatolni.”

18. § A 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a) 5/B. melléklete helyébe az 1. melléklet,

b) 5/C. melléklete helyébe a 2. melléklet

lép.

19. § Hatályát veszti a 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdése,

b) 5. § (4) bekezdése,

c) 7. § (1) bekezdése,

d) 8. § (1) bekezdésében az „a bemutatott eredeti temetési számla alapján” szövegrész,

e) 16. § (3) és (5) bekezdése.

11. A Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkező személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról szóló 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet módosítása

20. § (1) A Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkező személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról szóló 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet] 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § Az Akadémia titkársági szervezete az elhunyt akadémikus tiszteletdíja folyósításának beszüntetésével egyidejűleg köteles elküldeni a hozzátartozónak (hozzátartozóknak) az akadémiai ellátás (ellátások) megállapításához szükséges igénybejelentő lapot, és tájékoztatást adni az igény érvényesítésének szabályairól. Az ellátást írásbeli igénybejelentés alapján annak a hónapnak az első napjától – visszamenőleg legfeljebb hat hónapra – lehet megállapítani, amelyik hónapban a jogosultsághoz szükséges valamennyi feltétel teljesült.”

(2) A 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Akadémia titkársági szervezete pénzügyi főosztályának a jogalap nélkül felvett akadémiai hozzátartozói ellátások visszafizetésére és megtérítésére a társadalombiztosítási szabályok felelősségi szabályait kell megfelelően alkalmaznia.”

21. § Hatályát veszti a 4/1995. (I. 20.) Korm. rendelet 11. §-a.

12. Az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása

22. § Az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet] 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet az értékpapír-engedélyezési eljárás során gondoskodik a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szakkérdések tekintetében a szakhatóságok állásfoglalásának beszerzéséről.”

23. § A 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdésében a „Szakszolgálat” szövegrész helyébe a „Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: Szakszolgálat)” szöveg lép.

13. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló
141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet módosítása

24. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet] a következő 1. §-sal egészül ki:

„1. § Ha a légiközlekedésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

(2) A 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet a következő 2. §-sal egészül ki:

„2. § (1) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban hozott döntés módosítható vagy visszavonható a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül.

(2) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban a kérelem a katonai légügyi hatóságnál terjeszthető elő.

(3) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban az ügyfél nem nyújthatja be másolatban az iratokat.

(4) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban hiánypótlási felhívásnak két alkalommal is helye van.

(5) A katonai légügyi hatóság eljárásaiban a hiányzó bizonyíték nem pótolható az ügyfél nyilatkozatával.”

25. § Hatályát veszti a 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése.

14. A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló
173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

26. § A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében az „arról, hogy keresőtevékenységből származó jövedelme nincs” szövegrész helyébe a „külföldről származó jövedelméről, ellátásáról” szöveg lép.

15. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

27. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet] 3. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrét érintő szolgalom alapítása esetén a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem részeként igazolni kell a szolgalom ellenértékének a vagyonkezelő részére történő kifizetését, vagy azt, hogy a szolgalmi jog ellenértéke kifizetése nélkül a vízjogi létesítési engedélyt a hatóság kiadhatja.”

(2) A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) Az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély tárgyában a döntéshozatal – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén – automatikus döntéshozatal útján történik.”

(3) A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/A. § A 2. melléklet szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, az engedély iránti kérelemnek része a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapnak megfelelő adattartalom.”

(4) A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelem elbírálása során a szakhatóságok állásfoglalását, valamint a kezelő hozzájárulását nem kell beszerezni, azonban a döntésről – annak egy példánya megküldésével – őket tájékoztatni kell.”

(5) A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy a kérelemnek a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentáció a része.”

28. § Hatályát veszti a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

a) 3. § (4a) bekezdése,

b) 4. § (3) bekezdése,

c) 5. § (6) bekezdésében a „(3) és” szövegrész, valamint az „azzal, hogy az üzemeltetőnek az üzemeltetési engedélyhez egyébként szükséges, külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolnia” szövegrész,

d) 5. § (6a) bekezdése,

e) 5. § (14) bekezdése,

f) 6. § (4) bekezdésében az „A kérelem a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges mellékletek részét képezi.” szövegrész,

g) 15. § (3a) bekezdése.

16. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosítása

29. § (1) A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet] 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos, a Szakszolgálathoz címzett beadványokat kizárólag a Szakszolgálatnál lehet előterjeszteni.

(5) A Szakszolgálat a kérelem hiányosságai esetén két ízben hívhatja fel a kérelmezőt hiánypótlásra.”

(2) A 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztonsági okmányok védelméhez fűződő nemzetbiztonsági érdek miatt az engedélykérelemhez csatolni kell a biztonsági okmány formatervét, pontos szövegét, nemzetközi egyezményekhez kapcsolódó okmányoknál az okmányra vonatkozó egyéb előírásokat, az adminisztratív védelmi terv tervezetét, továbbá az előállító által elkészített okmányvédelmi tervet. Az engedélykérelem tartalmazza azt, hogy a kibocsátásra kerülő biztonsági okmányra vonatkozik-e európai uniós előírás, illetve hogy milyen jogszabály alapján kerül rendszeresítésre az adott okmány.”

(3) A 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 6/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztonsági okmányok védelméhez fűződő nemzetbiztonsági érdek miatt az elektronikus biztonsági okmányok előállításának 6. § (9) bekezdése szerinti engedélyezése iránti kérelemhez a kibocsátónak csatolnia kell a tároló elem informatikai védelmére vonatkozó leírást.”

(4) A 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hatósági ellenőrzés során a Szakszolgálat

a) adatszolgáltatást, iratbemutatást vagy egyéb tájékoztatást kérhet,

b) okmány-alapanyag, okmány-alkatrész, bianco- vagy megszemélyesített okmányminta rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét írhatja elő,

c) helyszíni ellenőrzést végezhet,

d) a biztonsági okmány előállítójánál ellenőrizheti a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek meglétét,

e) a kibocsátó részére tájékoztatást küld, ha az előállító megszegi az e rendeletben meghatározott kötelezettségét, vagy ha a gyártási minták vizsgálata során okmánybiztonsági problémát tapasztal,

f) tájékoztatja a kibocsátót irányító vagy felügyelő minisztert, szervet, ha a kibocsátó az e rendeletben meghatározott kötelezettségét megszegi és kötelezettségének a Szakszolgálat felszólítása ellenére sem tesz eleget,

g) az engedély nélkül vagy a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás figyelmen kívül hagyásával kiválasztott előállító által előállított, továbbá a 6. § (14) bekezdésében meghatározott engedély nélkül megszemélyesített, érvényesített biztonsági okmány esetén kötelezheti a kibocsátót a feltárt hiányosságok megszüntetésére, szükség esetén a biztonsági okmány forgalomból való kivonására,

h) az általa engedélyezett, de a 6. § (9) bekezdésében meghatározott engedélytől eltérő előállítás esetén az előállítót a feltárt hiányosságok megszüntetésére kötelezheti, a biztonsági okmány előállítását felfüggesztheti, az előállításra vonatkozó engedélyt visszavonhatja, szükség esetén az előállított biztonsági okmányt megsemmisíttetheti.”

30. § Hatályát veszti a 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet

a) 4. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész,

b) 4. § (2) bekezdése.

17. A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló
33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet módosítása

31. § A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet

a) 3. § d) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy véglegesen” szöveg,

b) 7. §-ában a „jogerős másodfokú hatósági határozat” szövegrész helyébe a „végleges másodfokú határozat” szöveg,

c) 7. §-ában a „másodfokú határozat vagy bírói ítélet jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „másodfokú határozat véglegessé válásától vagy a bírói ítélet jogerőre emelkedésétől” szöveg,

d) 9. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

18. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló
100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása

32. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet]

a) 14. § (2) bekezdésében és 58. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 58. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg

lép.

33. § Hatályát veszti a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 59. § (3) bekezdésében az „A kormányhivatal, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a döntését – annak érdekében, hogy a bírósági felülvizsgálattól függetlenül végre lehessen hajtani – előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítja.” szövegrész.

19. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényt módosító 1997. évi XXIX. törvény végrehajtásáról szóló 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása

34. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényt módosító 1997. évi XXIX. törvény végrehajtásáról szóló 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet] 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

35. § A 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válását vagy jogerőre” szöveg lép.

36. § Hatályát veszti a 103/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdése,

b) 5. § (5) bekezdése,

c) 6. §-a,

d) 8. §-a.

20. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosítása

37. § (1) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet] 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A már igénybe vett és az igénybe venni tervezett vízbázis védőidomának, védőterületének kijelölése iránt benyújtott kérelemről a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló jogszabályban foglaltakra figyelemmel a vízügyi hatóság dönt.”

(2) A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 15/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelem részeként igazolni kell a belső védőövezet, mint földrészlet feletti rendelkezési jog meglétét. Ha a kérelmező ezt nem igazolja, a tulajdonszerzést a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján állapítja meg.”

38. § A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

a) 15/B. § (7) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „végleges” szöveg,

b) 15/B. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

39. § Hatályát veszti a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

a) 8. § (4) bekezdésében az „a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendelet szerint benyújtott dokumentáció alapján” szövegrész,

b) 15/B. § (9) bekezdése.

21. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

40. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet] 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

e) környezettanulmány (helyzetértékelés): az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyv vagy feljegyzés,”

(2) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 8/A. §-át megelőző „A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„A kérelem visszautasítása”

(3) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a következő 8/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Az eljárás szünetelése

8/B. § Az ügyfél kérelmére az eljárás szünetelésének nincs helye az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban, a családbafogadó gyám kirendelése iránti eljárásban, valamint a kapcsolattartás rendezése és végrehajtása iránti eljárásban.”

(4) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a következő 8/D. §-sal és azt megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Hiánypótlás

8/D. § A kérelemre indult eljárásokban a tényállás tisztázása érdekében hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye”

(5) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetve eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet vagy személyt a döntés véglegessé válásáról értesíteni kell.”

(6) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, az ideiglenes hatályú elhelyezésre, a nevelésbe vételre, a nevelési felügyeletre és – függetlenül attól, hogy a döntést a bíróság vagy a gyámhivatal hozta – a kapcsolattartásra vonatkozó döntés végrehajtásáról a gyámhivatal gondoskodik. A gyámhivatal, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresésére a települési önkormányzat jegyzője közreműködik az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel végrehajtásában.”

(7) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló, véglegesítő záradékkal ellátott határozatot a véglegessé válást követően közli a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben kijelölt családtámogatási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: családtámogatási feladatkörében eljáró járási hivatal).”

(8) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a felülvizsgálat során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának megváltoztatásáról vagy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről születik döntés, a gyámhivatal a véglegesítő záradékkal ellátott határozatot a véglegessé válást követően közli a családtámogatási feladatkörében eljáró járási hivatallal.”

(9) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről szóló, véglegesítő záradékkal ellátott határozatot a véglegessé válást követően közli a családtámogatási feladatkörében eljáró járási hivatallal.”

(10) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 102. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek örökbefogadhatósága tényének megállapítása esetén a határozat indokolása tartalmazza)

d) az örökbefogadást felbontó gyámhatósági határozat számát és véglegessé válásának időpontját, vagy az örökbefogadást felbontó bírói ítélet számát és jogerőre emelkedésének időpontját.”

(11) A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzetközi örökbefogadási, a nemzetközi tartásdíj, valamint a szülői felelősséggel, a gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatos ügyek kivételével a többi gyámhatósági ügyben a gyámhatóság közvetlenül juttatja el külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére adott válaszát a címzettnek.”

41. § A 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

1. 7/A. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg,

2. 7/B. §-ában a „jogsegély” szövegrész helyébe a „megkeresés” szöveg,

3. 8/A. §-ában az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítani” szövegrész helyébe a „visszautasítani” szöveg,

4. 9. § (3) bekezdésében és 14. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg,

5. 11. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (2a) bekezdés” szövegrész helyébe az „az Ákr. 29. § (1) bekezdés c) pontja” szöveg,

6. 30/G. § (3) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

7. 33. § (6) bekezdésében, 39. § (5) és (6) bekezdésében, 51. § (4a) bekezdésében, 91/P. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

8. 35. § (3) bekezdésében a „húsz napon” szövegrész helyébe a „huszonöt napon” szöveg,

9. 36. § (3) bekezdésében, 46. § (5) bekezdésében, 47/A. § (2) bekezdés a) pontjában, 51. § (4) bekezdés b) pontjában, 81. § (1) bekezdésében, 83/A. § (6) bekezdésében, 87. § b) pontjában, 89. § (1) bekezdésében, 91/B. § (1) bekezdés g) pontjában, 91/H. § (2) bekezdés a) pontjában, 130. § (4) bekezdés a) pontjában, 154. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

10. 37. § (6) és (8) bekezdésében, 39. § (7) és (8) bekezdésében a „jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel történő befejezéséig” szöveg,

11. 39. § (4) bekezdésében, 41. § (1) bekezdés a) pontjában, 41. § (5) bekezdés d) és e) pontjában, 46. § (4) bekezdésében, 47. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és c) pontjában, 80. § (2) bekezdésében, 91/G. § (3) bekezdésében, 126/A. § (8) bekezdés a) pontjában, 141. § (1a) bekezdésében, 3. számú melléklet A) lap I. Személyi adatok cím 4. pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

12. 42. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 68. § (8) bekezdésében, 81. § (3) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg,

13. 46. § (5) bekezdés e) pontjában a „jogerőre emelkedés” szövegrész helyébe a „véglegessé válás” szöveg,

14. 46. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,

15. 47. § (1) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

16. 64/A. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „véglegessé válástól” szöveg,

17. 73. § (1) bekezdés f) pontjában, 97. § (1) bekezdés f) pontjában, 97. § (3) bekezdés e) pontjában, 97. § (4) bekezdés e) pontjában, 102. § (1) bekezdés k) pontjában, 105. § (1) bekezdés l) pontjában, 114/B. § (2) bekezdés f) pontjában az „a fellebbezésre tekintet nélküli” szövegrész helyébe az „az azonnali” szöveg,

18. 91/B. § (1) bekezdés h) pontjában a „kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 30. § e) pontjában” szövegrész helyébe a „kérelem visszautasításának az Ákr. 46. § (1) bekezdés b) pontjában” szöveg,

19. 91/G. § (2) bekezdésében a „követő 8 napon belül” szövegrész helyébe a „követően” szöveg,

20. 91/H. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

21. 92. § (1) bekezdés a) pontjában a „követő nyolc napon belül” szövegrész helyébe a „követően” szöveg,

22. 97/A. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg,

23. 114/B. § (4) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,

24. 126/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 31. § (1) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe az „az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja” szöveg,

25. 126/D. § (2) bekezdésében, 159. § (5) bekezdésében és 160. § (5) bekezdésében a „huszonegy napon” szövegrészek helyébe a „huszonöt napon” szöveg,

26. 134/A. § (2) bekezdésében a „fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész helyébe az „azonnal” szöveg,

27. 137. § (2) bekezdésében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „Az Ákr.” szöveg,

28. 138. § (4) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe az „Ákr.” szöveg,

29. 158/A. § (7) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg,

30. 167/A. § (3) bekezdésében a „huszonegy napon” szövegrész helyébe a „huszonöt napon” szöveg,

31. 15. számú melléklet 2. pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának időpontja” szöveg

lép.

42. § Hatályát veszti a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

a) 15. §-át megelőző „A jogerő” alcím cím,

b) „Újrafelvételi eljárás” alcíme,

c) 16. § (3) bekezdése,

d) 66/A. § (2a) bekezdésében és 73. § (1a) bekezdésében az „a Ket. 72. §-ában meghatározottakon kívül” szövegrész,

e) 91/B. § (6) bekezdésében a „legkésőbb nyolc napon belül” szövegrész.

22. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

43. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet] 59/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59/E. § A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a Központ hatáskörébe tartozó eljárásokban az egészségi állapot szakkérdésében előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásának nincs helye.”

(2) A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az élettársak együttélését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a kérelmező a Tny. 45. § (2) bekezdésében meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, és az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel.”

(3) A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 65/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65/E. § Ha az adott irat tekintetében törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek és a nyugdíjfolyósító szerv eljárásában az iratot eredeti példányban vagy hiteles másolatban kell benyújtani.”

(4) A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a következő 66. §-sal egészül ki:

„66. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek a nyugellátásokkal és más ellátásokkal kapcsolatos eljárásaiban – ha az adott eljárás tekintetében törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az ügyintézési határidő negyvenöt nap.

(2) Ha az egészségi állapot szakkérdést is vizsgálni kell, az ügyintézési határidő hatvan nap.

(3) A Tny. 100. §-a szerinti ellenőrzés lefolytatására irányuló megkeresésnek a kormányhivatal huszonöt napon belül tesz eleget.

(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.”

(5) A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 70. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben nem említett esetben a nem magyar nyelven kiállított okirat hiteles fordítását is be kell nyújtani a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.”

(6) A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1d) Kivételes nyugellátás, kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély a költségvetési előirányzat-keretre tekintettel állapítható meg. A felhasználható költségvetési előirányzat-keret megosztását a Központ határozza meg.”

(7) A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § A nyugellátások és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított más ellátások visszafizetésére vagy megtérítésére kötelező határozatokon alapuló követelések nyilvántartásával, végrehajtásával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat a Központ látja el, és a Központ rendeli el a végrehajtást.”

(8) A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a következő 98. §-sal egészül ki:

„98. § E rendeletnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a rendelkezések hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

44. § A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

a) 79. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy véglegessé vált” szöveg,

b) 79. § (5) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozattal” szöveg,

c) 80. § (3) bekezdésében és 81. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

a) 14. § (11) bekezdése,

b) 72/B. § (14) bekezdése,

c) 75/D. § (1) bekezdése,

d) 85. § (3) bekezdése,

e) 5. számú melléklete.

23. A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása

46. § (1) A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet] „A rendelet hatálya” alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

(2) A 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A számítás eredményeit a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A légiközlekedési hatóság az ellenőrzéshez szakértő intézményt vehet igénybe. Ha a számításokat megfelelőnek találja, ennek tényét a zajgátló védőövezetre vonatkozó terveken is feltünteti (ellenőrzési záradék).”

47. § A 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet

a) 13. §-ában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

b) 28. § b) pont bb) alpontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

c) 29. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet 20. §-a.

24. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

49. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet] 1. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A kifizetőhelyek eljárására az Ebtv. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.”

(2) A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11/D. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c)–e) pontja, valamint az Ebtv. 26. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti kérelem a biztosított választása esetén elektronikus úton is benyújtható. Ezen kérelmekkel kapcsolatos eljárások során az elektronikus kapcsolattartás az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyfélkapun keresztül valósul meg.”

(3) A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés szerinti eljárás során az eljáró szerv által kiállított formanyomtatvány (ideértve az EU-Kártyát is) határozatnak minősül, azzal, hogy az alkalmazandó jogról szóló A1 jelű nyomtatvány hatósági bizonyítvány. A magyarországi pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (6) bekezdés szerinti megállapításakor az ügyfél nyilatkozata akkor sem pótolhatja a nemzetközi egyezmények szerinti vagy európai uniós formanyomtatványt, illetve az azzal egyenértékű egyéb igazolást, ha a nyomtatvány vagy igazolás beszerzése nem lehetséges.”

(4) A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetése, valamint a szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 80. § (2) bekezdés b) pontja alapján a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt.”

(5) A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A társadalombiztosítási kifizetőhelyek az (1) bekezdés szerint meghozott véglegessé vált határozatuk egy példányát megküldik az Ebtv. 67. és 68. §-a szerinti megtérítési eljárás megindítása szükségességének vizsgálata céljából a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak. A határozathoz mellékelni kell a munkabaleseti jegyzőkönyvet, Üzemi baleseti jegyzőkönyvet vagy a 43. § (3) bekezdése szerinti értesítést, illetve a 43. § (4) bekezdése szerinti nyomtatványt.”

(6) A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátást megállapító határozatban az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a véglegessé vált határozatban foglaltakat keresetre tekintet nélkül teljesíteni kell, ha a kereset csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.”

50. § A 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

a) 11/C. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasító” szövegrész helyébe a „visszautasító” szöveg,

b) 11/D. § (4) bekezdésében a „megküldi a kezelőorvosnak, a beteg által a (2) bekezdés alapján megjelölt gyógyszertárnak, gyártónak vagy forgalmazónak” szövegrész helyébe a „közli a kezelőorvossal, a beteg által a (2) bekezdés alapján megjelölt gyógyszertárral, gyártóval vagy forgalmazóval” szöveg,

c) 12/A. § (6) bekezdésében az „uniós rendeletek” szövegrész helyébe az „uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmények” szöveg,

d) 45. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „véglegessé vált” szöveg

lép.

25. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

51. § A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet

a) 11/C. § (2) bekezdésében a „nem jogerős, a jogerőre emelkedés időpontját legkésőbb a jogerőre emelkedésről” szövegrész helyébe a „nem végleges, nem jogerős, a véglegessé válás vagy jogerőre emelkedés időpontját legkésőbb a véglegessé válásról vagy jogerőre emelkedésről” szöveg,

b) 11/E. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe „véglegessé vált” szöveg,

c) 11/E. § (2) bekezdésében, 11/G. § (2) bekezdésében, 2. számú melléklet VII. számú adatlap „Útmutató a kitöltéshez” cím 3. pontjában, 2. számú melléklet IX. számú adatlap „Útmutató a kitöltéshez” cím 3. pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

d) 11/E. § (4) bekezdésében, 11/G. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

e) 1. számú melléklet I. számú adatlap 5. pont b) alpontjában, 1. számú melléklet II. számú adatlap 5. pont 5.4. alpontjában, 1. számú melléklet III. számú adatlap „A) Otthonteremtési támogatás” cím 2. pontjában és „B) Gyermektartásdíj megelőlegezése” cím 5., 7. és 9. pontjában, 1. számú melléklet V. számú adatlap 6. pont 6.4. alpontjában és 10. pont 10.3. alpontjában, 1. számú melléklet V/A. számú adatlap 3. és 7. pontjában, 1. számú melléklet VI. számú adatlap 7. és 9. pontjában, 1. számú melléklet IX. számú adatlap 4. és 7. pontjában, 1. számú melléklet X. számú adatlap 3. és 4. pontjában, 1. számú melléklet XV. számú adatlap „A” adatlap 4. és 5. pontjában, valamint „B” adatlap 3. pontjában a „Jogerős:” szövegrész helyébe a „Véglegessé válásának időpontja:” szöveg,

f) 1. számú melléklet I. számú adatlap 5. pont d) alpontjában a „Határozat kelte: Jogerős:” szövegrész helyébe a „Határozat kelte: Véglegessé válásának időpontja:” szöveg,

g) 1. számú melléklet IV. számú adatlap 4. pontjában, 1. számú melléklet V/A. számú adatlap 8. pontjában a „Jogerős:” szövegrészek helyébe a „Véglegessé válásának időpontja:” szöveg,

h) 1. számú melléklet V/A. számú adatlap 6. pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

i) 2. számú melléklet VII. számú adatlapjában a „Jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „Véglegessé válásának” szöveg

lép.

26. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22) Korm. rendelet módosítása

52. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 19/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19/D. § (1) A pénztár a megbízását követő 15 napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét. Az eljárás során a Felügyelet vizsgálja az értékelő személy végzettségének és gyakorlatának meglétét.

(2) A megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet harminc napon belül nem hoz döntést.”

27. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

53. § A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet]

a) 7. § (2a) bekezdésében a „szakértőt rendel ki” szövegrész helyébe a „szakértői véleményt szerez be” szöveg,

b) 3. számú melléklet 3. pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

a) 7. § (2a) bekezdésében az „– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 58. § (1) bekezdése alapján –” szövegrész,

b) 7. § (7) bekezdés c) pontjában az „– a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti –” szövegrész.

28. A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet módosítása

55. § (1) A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet] 1. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Eseti légteret a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében kell kijelölni:

a) a (2) bekezdésben, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint, a (3) bekezdésben meghatározott esetben,

b) bemutatókhoz és versenyekhez, ejtőernyős bemutatókhoz és versenyekhez, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint, repülősport-rendezvényekhez,

c) a külön légtér-igénybevétellel járó katonai vagy rendészeti műveletekhez,

d) pilóta nélküli légijárművel vagy állami pilóta nélküli légijárművel végrehajtott repülésekhez.

(3b) Ha az eseti légtér kijelölésének indoka a (3a) bekezdés b) pontjában vagy a (2) bekezdésben meghatározott esemény megtartása, akkor a kérelmezőnek az Lt.-ben előírt egyéb engedély megszerzésére irányuló eljárást az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárással egy időben kell megindítania.”

(2) A 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (4a)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az eseti légtér igénylője a (4) bekezdésben meghatározott feladatai körében a légiforgalom-szervezési feladatok tényleges ellátásával külön személyt vagy szolgálatot is megbízhat.

(5) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell a kérelemben megadott adatokat, továbbá a légtér sarokpontjaiként vagy a légtér középpontjaként meghatározott WGS-84 rendszerű földrajzi koordinátához legközelebb eső település megnevezését, valamint a (6) bekezdésben meghatározott közzététel során megjelenítendő tájékoztatás szövegét.

(6) A katonai légügyi hatóság az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatot a légtér működésének megkezdése előtt legkésőbb 7 nappal megküldi a légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak közzététel céljából, valamint a Budapest ATS Központnak.”

(3) A 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha jogszabály az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap.”

(4) A 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet a következő 5. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az eseti légtér igénylése

5. § (1) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a légtér oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint,

b) a légtér-igénybevétel dátumát, a kezdés és befejezés időpontját (UTC-ben),

c) az igényelt légtér alsó és felső határát (AMSL-ben, az átváltási magasság feletti magasság esetén repülési szintben),

d) a légtérigénylés indokát,

e) a légtérigénylő – a tevékenység szervezéséért felelős – személy, jogi személy esetén továbbá a feladatért személyében is felelős természetes személy nevét, székhelyét vagy lakcímét és telefonos elérhetőségét,

f) ha ilyet megbíztak, a légtérben a légiforgalom szervezéséért felelős személy vagy szolgálat megnevezését, lakcímét vagy székhelyét és telefonos elérhetőségét.

(2) Az eseti légtér kijelölése iránti kérelmet legalább harminc nappal a tervezett igénybevétel előtt – a katonai légügyi hatóság által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon – kell benyújtani a katonai légügyi hatósághoz.

(3) Ha

a) az eseti légtér kijelölését

aa) ellenőrzött légtérben tervezik vagy

ab) olyan légtérben tervezik, amelyben AFIS-t látnak el, vagy

b) a kérelmezett eseti légtér

ba) és az a) pont aa) vagy ab) alpontjában meghatározott légtér magassági határai között kevesebb, mint 1000 láb (300 m) van vagy

bb) az a) pont aa) vagy ab) alpontjában meghatározott légterek oldalhatárától kevesebb, mint 2,5 NM-re (4,6 km) helyezkedik el,

a kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleményét a légiforgalmi szolgáltatás biztonságos elláthatóságáról az eseti légtér kijelölése esetén, valamint a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági elemzést a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 4. melléklet 3.2., 3.5. és 3.6. pontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.

(4) Eseti légtér kijelölése iránti kérelem esetén, ha a kérelmezett eseti légtér átlapol egy CTR vagy TIZ légtérrel nem rendelkező repülőtér vonatkoztatási pontjától számított 3 km sugarú kör alapterületű 2000 láb AMSL magasságú légtérrésszel, a kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy a repülőtér üzemben tartójának véleménye szerint a repülőtér biztonságos működése végrehajtható, valamint a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági felmérés megtörténtét a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 4. melléklet 3.2., 3.5. és 3.6. pontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.

(5) Ha az eseti légtér kijelölésére irányuló kérelemben foglalt légtér kiterjedése átlapol egy DropZone légtérrel, akkor a kérelem benyújtásakor igazolni kell az illetékes repülőtér üzembentartójának a hozzájárulását az igénybevételhez. Az eseti légtér működési ideje alatt a DropZone légtér nem működhet.

(6) Az eseti légteret a légtér kijelölés indokául szolgáló esemény, rendezvény időtartamára, de legfeljebb 30 napra lehet kijelölni.

(7) Az eseti légterek kijelölése során a katonai légügyi hatóság egyidejűleg nem jelölhet ki olyan eseti légtereket, amelyek térben és időben átfedik egymást.

(8) Az eseti légtér felső határát – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel –, valamint ha az ellenőrzött légtérben kijelölt eseti légtér alsó határa nem a földfelszín, akkor az eseti légtér alsó határát is úgy kell megállapítani, hogy az 500 lábra (150 m) végződjön.

(9) Ha az eseti légtér kijelölése az 1. § (3a) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben történik, a katonai légügyi hatóság 1500 láb AMSL magasságtól lefelé az eseti légtér felső határát 100 láb (30 m) többszöröseként megadott AMSL magassággal is kijelölheti.”

(5) A 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet a következő 5/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az eseti légtér igénybevétele

5/A. § (1) Az eseti légtér igénybevételének megkezdését – a határozatban engedélyezett kezdő időpontja, illetve a b) pont esetében a szüneteltetés időpontja előtt legalább 30 perccel – az 5. § (1) bekezdés e) pontjában vagy ha ilyet megbíztak, akkor az f) pontjában meghatározott személy köteles a Budapest ATS Központnak megadni a következő információkkal:

a) az igénybevétel valós kezdésének időpontja (a továbbiakban: aktiválás), és a tervezett befejezés időpontja,

b) ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel, az ismételt aktiválás tervezett időpontja,

c) az engedélyezett eseti légtér kiterjedésének csökkentése a tényleges feladat függvényében,

d) az igénybevétel várható befejezésének időpontja, ha az korábbi a határozatban engedélyezett befejező időpontnál.

(2) Ha az engedélyes a Budapest ATS Központnak megadott kezdési időpontot követő 30 percen belül a légtér igénybevételét nem kezdi meg, az 5. § (1) bekezdés e) pontjában vagy ha ilyet megbíztak, akkor az f) pontjában meghatározott személynek új kezdési időpontot kell megadnia, illetve ha a tevékenységet az engedélyezett befejezési időpont előtt befejezik, erről azonnal tájékoztatnia kell a Budapest ATS Központot.

(3) Az eseti légteret az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti aktiválás időpontjától

a) a katonai légügyi hatóság határozatában engedélyezett befejező időpontig vagy az (1) bekezdés d) pontja szerint bejelentett időpontig és

b) a katonai légügyi hatóság határozatában engedélyezett kiterjedésben vagy az (1) bekezdés c) pontja szerint megadott csökkentett kiterjedésben

kell működőnek tekinteni.

(4) Az eseti légtér nem vehető igénybe

a) a határozatban engedélyezett időpont előtt,

b) a határozatban engedélyezett időponton vagy ha az (1) bekezdés d) pontja szerint a befejezés időpontját bejelentették, akkor a bejelentett időponton túl, valamint ha az (1) bekezdés c) pontja szerint a légtér kiterjedését csökkentették, akkor azt meghaladóan.

(5) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjában vagy ha ilyet megbíztak, akkor az f) pontjában meghatározott személynek a légiforgalom szervezésével összefüggő feladatai ellátásához az eseti légtér igénybevételének határozatban kijelölt kezdő és befejező időpontja között az eseti légtér kijelölésére vonatkozó kérelemben megadott telefonos elérhetőségen folyamatosan, közvetlenül elérhetőnek kell lennie és képesnek kell lennie feladatai haladéktalan végrehajtására, valamint a (6) bekezdésben foglaltak esetén a légtér légiközlekedési célú igénybevételének vagy egyéb – nem légiközlekedési célú – igénybevételének az azonnali befejezésére.

(6) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjában vagy ha ilyet megbíztak, akkor az f) pontjában meghatározott személy az 1. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatát oly módon látja el, hogy a légvédelmi készenléti valós repülést végrehajtó légijármű, a kényszerhelyzetben lévő légijármű, a kutató-mentő repülést végző légijármű, a mentőrepülést, a rendészeti vagy bűnüldözési célú repülést végző légijármű, valamint a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből repülést végrehajtó légijármű eseti légtérbe történő belépése haladéktalanul biztosított legyen.

(7) Az eseti légtérbe való belépésre és átrepülésre kizárólag a kijelölés céljaként meghatározott tevékenységgel vagy eseménnyel érintett légijárművek, valamint a (6) bekezdésben foglalt légijárművek jogosultak.

(8) Az eseti légtérben üzemelő légijármű legfeljebb 500 láb (150 m) távolságra közelítheti meg

a) az ellenőrzött légtérben kijelölt eseti légtér felső magasságát,

b) az eseti légtér alsó határát, ha az nem a földfelszín, és az eseti légteret olyan ellenőrzött légtérben jelölték ki, amelynek alsó határa nem a földfelszín.

(9) Ha az eseti légteret vagy annak egy részét a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott, a légiközlekedési hatóság engedélyével igénybe vehető korlátozott légtérben jelölik ki, akkor az eseti légtérnek a korlátozott légtérrel átlapolásban kijelölt része a kijelölésre irányuló határozatban jogosított által kizárólag a légiközlekedési hatóságnak a korlátozott légtér igénybevételére vonatkozó engedélye mellett vehető igénybe.”

(6) A 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet a következő 5/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A korlátozott légtér igénybevétele

5/B. § (1) A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelölésről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott, a légiközlekedési hatóság engedélyével igénybe vehető korlátozott légtér igénybevételére a légiközlekedési hatóság – a (7) bekezdés b) pont bf) alpontjában meghatározott eset kivételével – az Lt. 22. §-a szerinti engedéllyel rendelkező szervezetnek adhat engedélyt.

(2) A korlátozott légtér igénybevétele iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a korlátozott légtér nevét, azonosítóját,

b) a korlátozott légtér igénybevételének célját,

c) a repülés során használt légijármű típusát, lajstromjelét vagy azonosítójelét,

d) a légtér igénybevételének tervezett kezdő dátumát és időpontját UTC-ben, valamint időtartamát,

e) környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér esetében az a)–d) pontban foglaltakon túl, ha ismert, a repülés útvonalát és magasságát, vagy ha a tervezett repülési útvonalra és magasságra vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre a kérelmezés időpontjában, az igénybe venni kívánt légtérrész oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint, valamint alsó és felső határát a földfelszíntől számítva, méterben.

(3) A korlátozott légtér igénybevételét a légiközlekedési hatóság legfeljebb harminc napra engedélyezheti. A határozatnak – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltakon túl – a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(4) Légi kutató-mentő repülés, mentőrepülés, rendészeti vagy bűnüldözés feladata céljából végzett repülés, valamint valós légvédelmi repülés esetében a korlátozott légtér igénybevételéhez engedély nem szükséges.

(5) A légiközlekedési hatóság a korlátozott légtér igénybevételének engedélyezéséről kiadott határozatát megküldi a korlátozással érintett légtérben illetékes légiforgalmi szolgálatnak.

(6) A korlátozott légtérben végrehajtott repülésekre – a korlátozást figyelembe véve – azon légiforgalmi és repülési szabályokat, eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a vele közös részt alkotó légiforgalmi légtérre vagy időszakosan korlátozott légtérre vonatkoznak.

(7) Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtérben

a) nem létesíthető repülőtér vagy leszállóhely, kivéve a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzéshez szükséges „B” osztályú leszállóhelyet;

b) nem végezhető hajtóművel felszerelt és a hajtóművét használó légijárművel, valamint hőlégballonnal történő repülés, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott, előzetes engedélyhez nem kötött, továbbá a következő célból végzett engedélyezett repüléseket:

ba) térképezés céljából történő repülés,

bb) mérőkamerás légi fényképezés vagy egyéb, távérzékelési célú repülés,

bc) egyéb képrögzítés, felvételkészítés céljából történő repülés,

bd) szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés céljából végzett repülés,

be) polgári célú légi felderítés és megfigyelés (például vezetékellenőrzés, vadszámlálás) céljából végzett repülés,

bf) egyéb, közérdekű célból – így különösen a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek hivatalos látogatása céljából – végzett repülés.”

56. § Hatályát veszti a 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/B. § (1) és (2) bekezdésében az „– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl –” szövegrész.

29. A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint
a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosítása

57. § A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Flt. 21. §-ában, VI/A. fejezetében, 54. és 55. §-ában, valamint a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.”

30. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló
101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

58. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet] 17. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az úti okmány iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az illetékekről szóló törvényben meghatározott illeték, illetve a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését. A kérelmező birtokában lévő előző, le nem járt érvényességi idejű, valamint a visszahagyott úti okmányt az új úti okmány személyes átvételekor le kell adni, illetve a 25. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az új magánútlevél átvételekor a konzuli tisztviselőnél személyesen kell leadni vagy postai úton eljuttatni.

(2a) Ha a kérelmező nem személyesen jár el, a kérelem tartalmát képezi a kérelmező arcképmása (igazolványképe) is.

(3) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmének elbírálásakor vizsgálni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) az úti okmány kiadásához szükséges hozzájáruló nyilatkozat meglétét vagy igazolni kell a szülői felügyelet megszűnését, illetve szünetelését.

(4) Nem szükséges a szülők (törvényes képviselők) hozzájáruló nyilatkozata kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén az ideiglenes magánútlevél kiállítására irányuló kérelem elbírálása során, ha a kérelmező útlevele, illetve a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, elveszett vagy azt eltulajdonították. Ebben az esetben az ideiglenes magánútlevelet – az Utv. 10. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott keretek között – legfeljebb a korábbi magánútlevéllel megegyező érvényességi idővel lehet kiállítani.

(5) A szolgálati útlevél iránti kérelem az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének az útlevél kiállítására irányuló, indokolt javaslata alapján bírálható el.”

(2) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A 16. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a kérelem elbírálása során vizsgálni kell a kérelmező külföldön történt születését, valamint a magyar állampolgárságú törvényes képviselőnek a gyermek adataira és állampolgárságára vonatkozó nyilatkozatát.”

(3) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 19. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az általános hatáskörű útlevélhatóság két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra a kérelmezőt.”

(4) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a következő alcímmel és 20/A–20/C. §-sal egészül ki:

„A diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél

20/A. § (1) A diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a külügyminiszternél, az útlevél kiadását kérő szerv javaslatával együtt kell benyújtani.

(2) A javaslat tartalmazza:

a) a jogosult családi és utónevét,

b) az útlevél kiállítására való jogosultságnak az Utv. 12. és 13. §-ában felsorolt jogszabályi alapját és az Utv. 7. § (7) bekezdése szerinti jogcímet,

c) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevélre jogosult hozzátartozójának nevét, továbbá a jogosult és a hozzátartozó közötti kapcsolat előzetes ellenőrzésére való utalást, valamint

d) második diplomata- és külügyi szolgálati útlevél kérelmezése esetén a kérelem előterjesztésének indokát.

(3) Ha az útlevél kiadásának engedélyezése az Utv. 12. § (2) bekezdése vagy 13. § (2) bekezdése alapján a külügyminiszter engedélyezési hatáskörébe tartozik, az erre irányuló javaslatot a külügyminiszterhez kell előzetesen eljuttatni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a kérelmet benyújtó természetes személyazonosító adatait,

b) a javaslatot alátámasztó indoklást,

c) az utazással érintett országok megnevezését,

d) a tervezett utazás vagy utazások időtartamát.

(5) Második diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevél kiadását az azt kérő szerv külön előterjesztett, indoklással ellátott javaslata alapján engedélyezi a külügyminiszter.

(6) A diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelem a javaslat engedélyezéséről hozott döntést követően nyújtható be a külügyminiszterhez.

(7) Ha az útlevél kiadásának engedélyezése az Utv. 12. § (2) bekezdése vagy 13. § (2) bekezdése alapján a külügyminiszter engedélyezési hatáskörébe tartozik, az útlevelet az utazás időtartamának lejártakor a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálat irányításáért felelős szervezeti egységénél le kell adni.

20/B. § Ha az Utv. 7. § (4) bekezdése alapján kiadható útlevél iránti igény benyújtásakor az elektronikus kérelem előállítása technikai akadályba ütközik, az útlevélkérelmet jogszabályban előírt formanyomtatványon kell előterjeszteni.

20/C. § (1) A kérelmet előterjesztőnek törvényes képviselői, illetve – a 20/A. § (2) bekezdés c) pontjában előírt utalás hiányában – hozzátartozói jogállását igazolnia kell az eljáró útlevélhatóság előtt.

(2) Ha a kérelmet előterjesztő vagy a javaslatot tevő szerv birtokában korábban kiállított diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevél van, annak érvénytelenítéséről az útlevélhatóság az eljárás során gondoskodik.

(3) A diplomata- és külügyi szolgálati útlevélre irányuló kérelmet a Külgazdasági és Külügyminisztérium az okmány kiadásával teljesíti; a kiállított útlevelet a megkereső szerv felhatalmazott képviselőjének vagy a jogosultnak adja át, aki az átvételt aláírásával igazolja.”

(5) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet „HIVATALOS ÚTLEVELEK ÉS A HATÁRÁTLÉPÉSI IGAZOLVÁNY NYILVÁNTARTÁSA, KEZELÉSE” alcíme a következő 29/A–29/C. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) A Külgazdasági és Külügyminisztérium által a 20/A. §-ban meghatározott jogosultak részére kiállított diplomata- és külügyi szolgálati útlevelek biztonságos megőrzéséről és azok naprakész nyilvántartásáról az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv vezetője (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) gondoskodik.

(2) A sorszámozott nyilvántartásnak tartalmaznia kell az útlevél birtokosa által megadott következő adatokat:

a) családi és utónevét,

b) elérhetőségeit,

c) az útlevél számát,

d) az útlevél felvételének és visszaadásának keltét,

e) aláírását és

f) az utazás célját (hivatalos vagy magán).

(3) A nyilvántartást és az útleveleket számzáras lemezszekrényben kell őrizni.

(4) A Külgazdasági és Külügyminisztérium által a 20/A. §-ban meghatározott jogosultak részére kiállított diplomata- és külügyi szolgálati útlevelet a Magyarország területére történt visszatérést, illetve a tartós külszolgálat időtartamának lejártát követő három munkanapon belül kell a nyilvántartó szervnek visszaadni.

(5) A jogosultság megszűnését vagy az útlevél lejártát követően az útlevelet a nyilvántartó adatlap másolatával tizenöt napon belül meg kell küldeni a Külgazdasági és Külügyminisztérium részére, és a nyilvántartásból törölni kell.

(6) Az útlevelek rendeltetésszerű használatát, őrzését és a vezetett nyilvántartást a külgazdasági és külügyminiszter ellenőrizheti.

29/B. § (1) A diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hivatalos célú utazást megelőzően legkorábban három munkanappal vehető fel a nyilvántartó szervtől.

(2) Ha a hivatalos célú utazáshoz vízum beszerzése szükséges, erről az utazás elrendelésekor a nyilvántartó szerv értesíti a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, amely intézkedik a vízum beszerzése iránt. Ebben az esetben az útlevél a nyilvántartó szervnél legkorábban az utazás megkezdése előtt harminc nappal vehető fel. A megkeresésben közölni kell a vízumkérelem benyújtásához szükséges adatokat.

(3) Az Utv. 11. § (2) bekezdésével összhangban magáncélú utazás esetén a diplomata útlevelet legkésőbb három nappal az utazás megkezdése előtt kell kikérni. A diplomata útlevél magáncélú utazásra való kiadása indokolt esetben megtagadható.

(4) Az útlevél elvesztéséről, eltűnéséről haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül a bejelentésről készült rendőrségi jegyzőkönyv csatolásával értesíteni kell a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, illetve külföldön az illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletet.

29/C. § (1) A diplomata- és külügyi szolgálati útlevelet csak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban lehet selejtezni.

(2) A lejárt és selejtezett útlevelek adatoldalának jogszabályban meghatározott adatait a Külgazdasági és Külügyminisztérium ötven évig nyilvántartja.

(3) A külügyminiszter hatáskörébe tartozó diplomata- és külügyi szolgálati útlevelek kiadásával és adattartalmával kapcsolatos adatszolgáltatást csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium végezhet.”

59. § A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet

a) 7. § (2) bekezdés i) pontjában az „a központi” szövegrész helyébe az „az” szöveg,

b) 13. § (2) bekezdésében az „a 15. § (3) bekezdésében meghatározott esetet kivéve” szövegrész helyébe az „az egészségi állapot miatti meghatalmazotti eljárás kivételével” szöveg,

c) 24. § (5) bekezdésében a „központi útiokmány-nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „útiokmány-nyilvántartásban” szöveg

lép.

60. § (1) Hatályát veszti a 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 10/B. § (1) bekezdésében az „ , és azok fénymásolatát a kérelemhez csatolni kell” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a külügyminiszter által kiállított útlevelek kezelésének szabályairól szóló 1/1998. (X. 14.) KüM rendelet.

31. A központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet módosítása

61. § Hatályát veszti a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése.

32. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló
203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

62. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet] 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a Bt. eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

(2) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása jogának átruházása iránti kérelem tartalmazza:

a) az átadás időpontjában kitermelhető ásványvagyon mennyiségéről készített kimutatást,

b) az átvevő ajánlatát a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosíték adására, amely az átadó által nyújtott biztosítéknál nem lehet kevesebb,

c) az átadó nyilatkozatát az átadás időpontjában a bányászati jogot terhelő jogokról,

d) az átadás időpontjára vonatkozóan kiegészített bányaművelési térképet.

(2a) A kérelem benyújtásakor igazolni kell

a) a bányászati jog átruházására vonatkozó megállapodás létrejöttét,

b) a bányászati joggal és tevékenységgel összefüggésben az átadót terhelő kötelezettségek, különösen a tájrendezési, bányabezárási (mezőfelhagyási), környezet- és természetvédelmi kötelezettségek átvevő általi átvállalását,

c) a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételek, szakmai és egyéb követelmények teljesítését,

d) az átadó által megépített létesítmények tulajdon-, használati jogának rendezésére vonatkozó megállapodás létrejöttét.”

(3) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szénhidrogének kutatására, kitermelésére vonatkozó bányászati jog átruházása esetén a hozzájárulás iránti kérelem benyújtása során a (2) és (2a) bekezdésben előírtakon túlmenően

a) igazolni kell az átvevő fizetőképességét, valamint azt, hogy az átvevő – a kérelem benyújtását megelőző 3 évben – eleget tett a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési kötelezettségének vagy új szervezet esetén rendelkezik 3 évre szóló, auditált üzleti tervvel, és

b) a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozóan be kell mutatni az átvevő szakmai tevékenységét és kötelezettségei teljesítését.”

(4) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bányavállalkozónak a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtása során igazolnia kell a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel vagy a tervezett létesítménnyel érintett idegen ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultságát. Az igénybevételi jogosultságot igazolja különösen

a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodás,

b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozata, vagy

c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozat vagy jogerős bírósági ítélet.”

(5) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szénhidrogénre, valamint a szén-dioxid gázra vonatkozó első feltárási, kitermelési vagy földgáztárolási, továbbá a föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtása során megfelelően alkalmazni kell a 11/A. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint (2a) bekezdésében foglaltakat.”

(6) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 17. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtása során megfelelően alkalmazni kell a 13. § (2) bekezdésében foglaltakat, ha a szüneteltetés alatt a bányavállalkozó – a kitermelés kivételével – olyan tevékenységet kíván folytatni, amely idegen ingatlan igénybevételével jár.”

(7) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 23/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az előmunkálati jog iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti tartalommal kell az engedélyesnek elkészítenie.”

(8) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 23/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az engedélyes megállapodás hiányában vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be. A kérelmet a 2. számú melléklet szerinti tartalommal kell elkészíteni.”

(9) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bányafelügyelet a bírság kiszabása során – a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben meghatározottakon túl – mérlegeli

a) a jogsértés felróhatóságának mértékét, és

b) a jogsértés veszélyeztető jellegét.”

(10) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bányafelügyelet a bányászati jog átruházásához előírt hozzájárulás iránti, valamint a műszaki üzemi terv, illetve módosításának jóváhagyására irányuló kérelem elbírálása során dönt a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A kérelem részeként a bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot készíteni.”

63. § A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet

a) 4. § (4) bekezdésében, 14. § (5) bekezdésében és 22. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 4. § (10a) bekezdésében és a „kérelemhez mellékelni kell” szövegrész helyébe a „kérelem tartalmazza” szöveg,

c) 6. § (3) bekezdés b) pontjában, 12/A. § (3) bekezdés a) pontjában, 25. § (14) bekezdésében, valamint 2. számú melléklet I. rész 1. pont g) alpontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

d) 8/C. § (1) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 22. § (4) bekezdésében, valamint 32/A. § (7) bekezdés c) és d) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

e) 11/A. § (2) bekezdésében a „kérelemhez – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell” szövegrész helyébe a „kérelem tartalmazza” szöveg,

f) 12. § (2) bekezdésében és 14. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

g) 12. § (4d) és (4f) bekezdésében, 12/A. § (1) bekezdésében, valamint 25. § (14) és (15) bekezdésében a „jogerőssé és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

h) 19/A. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

i) 25. § (14) bekezdésében a „jogerős döntése” szövegrész helyébe a „végleges döntése” szöveg,

j) 32/A. § (7) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrészek helyébe a „végleges” szöveg,

k) 1. számú függelékében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló” szöveg

lép.

64. § Hatályát veszti a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet

a) 13. § (8) bekezdése,

b) 19. § (3) bekezdése,

c) 22. § (4a) bekezdése,

d) 23/D. § (2) bekezdése,

e) 35/D. §-a.

33. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló
223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

65. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet] 1. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A központi családtámogatási szerv a Cst. 49/B. § (1) bekezdése szerinti egységes szociális nyilvántartás adatai alapján a nyilvántartásba bejegyzett jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén – automatikus döntéshozatal útján.”

(2) A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti felhívást

a) a járási hivatal szeptember 15-éig,

b) a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-éig, a 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítésével egyidejűleg

küldi meg a jogosultaknak. A beszámított gyermekek után járó családi pótlék-különbözetet az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg kell folyósítani.”

(3) A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Ha a Cst. 7. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által másolatban benyújtott orvosi dokumentáció vagy személyes vizsgálat alapján szakkérdésként vizsgálja a következőket:

a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,

b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,

c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja.”

(4) A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (1g) és (1h) bekezdéssel egészül ki:

„(1g) Az (1b) bekezdés szerinti szakkérdés vizsgálata során a kérelmező személyes megjelenésre kötelezése esetén az idézésben a személyes megjelenésre a kérelem benyújtását követő 15 napon belüli időpontot kell kitűzni.

(1h) Ha a kérelmező az (1b) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálata céljából elrendelt személyes vizsgálaton nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és a járási hivatal az eljárást megszünteti.”

(5) A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló miniszteri rendelet szerinti formanyomtatványon kiadott igazolást megalapozó szakorvosi szakvélemény felülvizsgálatára irányuló eljárást az igényelbíráló szervnél, az igazolás kiállítását követő 15 napon belül lehet kezdeményezni. A családtámogatási ellátást igénylő személy a felülvizsgálatot abban az esetben kezdeményezheti, ha a szakorvos olyan igazolást állít ki, amelynek alapján a magasabb összegű családi pótlékot igénylő, illetve a korábban abban részesült személy nem tarthat, illetve a továbbiakban már nem tarthat igényt a magasabb összegű családi pótlékra.

(5) Az igényelbíráló szerv a (4) bekezdés szerinti kezdeményezéstől számított 8 napon belül felkéri az igazolást kiállító szakorvos szakmai felügyeletét ellátó szakfelügyelő főorvost a szakvélemény felülvizsgálatára.

(6) A feladat elvégzésével megbízott szakfelügyelő főorvos a felülvizsgálati eljárása során új igazolást állít ki.”

(6) A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A járási hivatal a családtámogatási ellátás visszafizetésére kötelező határozatát, annak véglegessé válását követően haladéktalanul megküldi a Központnak.”

(7) A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban a közreműködő hatóság

a) megvizsgálja a méltányossági kérelmet,

b) visszautasítja a méltányossági kérelmet, ha ennek feltételei fennállnak,

c) hiánypótlást bocsáthat ki,

d) – ha visszautasításnak vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye – a méltányossági kérelmet az elbíráláshoz szükséges adatok, igazolások beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a Központhoz döntésre.”

66. § A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 1. számú melléklete helyébe a 4. melléklet,

b) 2. számú melléklete helyébe az 5. melléklet

lép.

67. § A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

68. § A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 4/B. § (5) bekezdésében az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg, valamint az „az Központ” szövegrész helyébe az „a Központ” szöveg,

b) 4/C. § (1) bekezdésében, 5. § (6a) bekezdés a)–c) pontjában, valamint 24. § (2) bekezdés b) és c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

c) 9. § (1) bekezdésében az „igazolást” szövegrész helyébe az „igazolás másolatát” szöveg, valamint az „igazolás benyújtásával” szövegrész helyébe az „igazolás másolatának benyújtásával” szöveg,

d) 9. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

e) 10. § (3) és (4) bekezdésében, valamint 26. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

f) 27/B. §-ában az „a Központ a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik” szövegrész helyébe az „a különbözet megtérítéséről a Központ intézkedik” szöveg

lép.

69. § A 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 5. § (2) bekezdésében az „1. pont 1.3 és 1.4 alpontjában, 2. pontjában, valamint 3. pont 3.2, 3.3 és 3.6 alpontjában” szövegrész helyébe a „3. pontjában, valamint 4. pont 4.3 és 4.6 alpontjában” szöveg,

b) 21. § (1) bekezdésében a „4. számú” szövegrész helyébe a „2. számú” szöveg,

c) 24. § (1) bekezdés a) pontjában az „5. számú” szövegrész helyébe az „1. számú” szöveg

lép.

70. § Hatályát veszti a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 1. § (4) bekezdése,

b) 1. § (5) bekezdés a) pontja,

c) 11. § (2) bekezdésében az „úgy” szövegrész,

d) 24. § (4) bekezdés b) pontja.

71. § Hatályát veszti a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 19. § (1) bekezdésében az „– a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –” szövegrész,

b) 19. § (2) bekezdése,

c) 3–5. számú melléklete.

34. A légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet módosítása

72. § Hatályát veszti a légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése.

35. A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

73. § (1) A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet] 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyi védelem elrendelésére jogosult a személyi védelem iránti kezdeményezés elutasításáról, a személyi védelem elrendeléséről és a személyi védelem megszüntetéséről az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti határozattal (a továbbiakban: határozat) dönt.”

(2) A 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A határozattal szemben a fenyegetett helyzetben lévő személy indíthat közigazgatási pert.”

36. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosítása

74. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet

a) 4. § (5a) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „végleges” szöveg,

b) 6/A. § (2) bekezdésében a „kérelem elutasításáról” szövegrész helyébe a „kérelem visszautasításáról” szöveg,

c) 59. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

37. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló
120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet módosítása

75. § A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet] 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében elhelyezett mederhasználati vízilétesítmények üzemeltetőjét az üzemeltetési hatósági engedély véglegessé válása napjától kezdődően a vízilétesítmény által igénybe vett terület mértékéig terjedően e rendelet erejénél fogva használati jog illeti meg (a továbbiakban: mederhasználati jog). A mederhasználati jog ingatlan-nyilvántartásba – használati jogként – történő bejegyzése érdekében a vízügyi hatóság az üzemeltetési engedély véglegessé válásáról értesíti az ingatlanügyi hatóságot.”

76. § A 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet

a) 6. § (3) és (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

b) 6. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

c) 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerős közigazgatási hatósági határozat” szövegrész helyébe a „végleges közigazgatási hatósági határozat” szöveg,

d) 8. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

77. § Hatályát veszti a 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése.

38. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló
145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosítása

78. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet] 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy annak örököse kérheti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivataltól.”

(2) A 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárás során vizsgálni kell az adott sírhelyen koporsóban vagy urnában eltemetettek számát, valamint a temetés időpontját, továbbá a kérelmező örökösi minőségét.”

(3) A 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 36. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal a rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitás engedélyezése során a (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata érdekében adatszolgáltatás iránti megkereséssel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, a nyilvántartókönyvet vagy sírboltkönyvet vezető üzemeltetőhöz vagy a bírósághoz. A megkeresett temetőüzemeltető az adatszolgáltatást egy munkanapon belül teljesíti.”

(4) A 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § Temetési hely, sírbolt felnyitását a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyében és a szabályzatban foglaltak szerint kell elvégezni. Exhumálás, hamvak kivétele céljából történő felnyitás esetén a temető üzemeltetője legkésőbb a munka megkezdése előtt 10 nappal a temetőben (hirdetőtáblán) a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely számát, a sírjelen feltüntetett adatok körét és az exhumálás idejét tartalmazó közleményt helyez el.”

(5) A 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elhunyt külföldre szállítását a halál megállapításának helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyezi. A kérelemnek tartalmaznia kell a szállítandó halott nevét, anyja nevét, utolsó lakóhelyét, a halál okának megnevezését, a halál napját, azoknak a helységeknek a megnevezését, ahonnan és ahová a szállítás történik, a szállító jármű, valamint a szállítás módjának megjelölését és a halott kísérőjének megnevezését.”

(6) A 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése során vizsgálni kell a vagyoni biztosítékra, valamint az összeférhetetlenségre, szakképesítésre vonatkozó előírásokat. A szolgáltatás nyújtására szolgáló telephely vonatkozásában vizsgálandóak a tulajdonosi, használati jogok gyakorlásának feltételei.”

(7) A 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet „A temetkezési szolgáltatás engedélyezése” alcíme a következő 59/B. §-sal egészül ki:

„59/B. § Ha törvény hosszabbat vagy bármely jogszabály rövidebbet nem állapít meg, e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő huszonöt nap.”

79. § A 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet

a) 22. §-ában a „külön jogszabályban meghatározott hatóságot” szövegrész helyébe a „települési önkormányzat jegyzőjét” szöveg,

b) 24. § (1a) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal” szöveg,

c) 59. § (7) bekezdésében a „Ha a kérelmező a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okiratot nem csatolja, a” szövegrész helyébe az „A” szöveg

lép.

80. § Hatályát veszti a 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet

a) 18. § (8) bekezdésében az „(a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész,

b) 46. § (5) bekezdése,

c) 59. § (8) bekezdése.

39. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása

81. § (1) A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet] 3/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a fogyatékossági támogatás iránti eljárásban)

b) másodfokon eljáró fogyatékossági támogatási szervként és a fogyatékossági támogatás iránti eljárásban eljáró járási hivatal felügyeleti szerveként Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: kormányhivatal)”

(jelöli ki.)

(2) A 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából elrendelt személyes vizsgálaton nem jelenik meg, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, és a járási hivatal az eljárást megszünteti.”

(3) A 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy személyes vizsgálata a kérésére csak a törvényes képviselője jelenlétében folytatható le.”

(4) A 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a járási hivatal a magasabb összegű ellátás iránti kérelmet azért utasítja vissza, mert a kérelmező állapotában a fogyatékossági támogatás mértékének megváltozását indokoló rosszabbodás nem következett be, az elutasító döntés véglegessé válásától számított egy éven belül előterjesztett újabb kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a fogyatékosság jellege szerinti orvosi igazolás megfelelően tanúsítja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben – a jogszabályváltozás esetét kivéve – a magasabb összegű ellátás iránti kérelmet a járási hivatal visszautasítja.”

(5) A 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 19/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fogyatékossági támogatási ügyben a végrehajtást a Központ rendeli el, és meghozza a végrehajtással kapcsolatos egyéb döntéseket. A végleges döntéssel megállapított és nem teljesített visszafizetési kötelezettség alapján a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás és annak kamatai végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Központ látja el. A végrehajtási eljárást a Központ a fizetési kedvezmény elbírálásának időtartamára, valamint fizetési kedvezmény engedélyezése esetén az erről hozott döntésben foglaltak teljesítésének időtartamára felfüggeszti.”

82. § A 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet

a) 3/A. § (5) bekezdésében az „a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés b) pontjában és a (4) bekezdésben” szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

c) 19/B. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg

lép.

83. § Hatályát veszti a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében az „a járási hivatalnál vagy a kormányablaknál” szövegrész.

40. Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása

84. § (1) Az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet] 2. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Ha jogszabály az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap.”

(2) A 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő úszólétesítményre vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén a kérelemben erről nyilatkozni kell.”

85. § A 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 38. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

86. § Hatályát veszti a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet

a) 4. § (1) bekezdése,

b) 6. §-a és az azt megelőző „A lajstrom közhitelessége” alcím cím,

c) 38. § (6) és (7) bekezdése,

d) 49. § (1)–(5) bekezdése,

e) 49. § (7) bekezdésében az „az (5) és” szövegrész.

41. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

87. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet] 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A járási hivatal az eljárás során vizsgálja a tevékenység végzésében részt vevő személy vagy személyek végzettségének, képesítésének megfelelőségét.”

(2) A 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a 4. § a)–e) pontja szerinti adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

88. § Hatályát veszti a 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése

42. Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

89. § Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy jogerős” szöveg lép.

43. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása

90. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet] 18. §-a a következő (13a) és (13b) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) Az igénylő a támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelme esetén igazolja a hitelintézet támogatási igény elutasításával kapcsolatos döntését.

(13b) A támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárás megindításának feltétele, hogy a hitelintézet az igénylést teljeskörűen, a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi feltételt megvizsgálva elbírálja.”

(2) A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az igénylő e rendelet szerinti támogatást kíván igénybe venni, a befogadott kérelem tekintetében a támogatási feltételek meglétét a folyósító hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen köteles ellenőrizni.”

(3) A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv Budapest Főváros Kormányhivatala.

(2a) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja.

(2b) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti.

(2c) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárásaiban az ügyintézési határidő 30 nap.”

91. § A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet

a) 5/A. § (2a) és (2e) bekezdésében, 21/A. § (6) bekezdésében, valamint 25. § (2b) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 5/A. § (2a) és (2e) bekezdésében, valamint 21/A. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

c) 18. § (14) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „végleges” szöveg

lép.

44. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

92. § (1) A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet] 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt feltételek fennállását a kérelmező megfelelő módon igazolja.”

(2) A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltétele, hogy

a) a magán-munkaközvetítő vagy az általa – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal és

b) a magán-munkaközvetítő az e rendelet által előírt letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal

rendelkezzen és azt megfelelő módon igazolja.”

(3) A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet, illetve a bejelentést az e célra rendszeresített, a 2. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

(2) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelemben feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja.

(3) A kérelmező köteles a végzettség vagy szakmai képesítés magyarországi elismerését igazolni, ha a 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel vizsgálatához szükséges.

(4) Az e rendelet által szabályozott eljárásokban

a) a kormányhivatal döntése szóban nem közölhető,

b) az iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,

c) az ügyintézési határidő 25 nap.”

(4) A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 17/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását a közhasznú kölcsönző székhelye szerint illetékes kormányhivatal akkor engedélyezi, ha az megfelel a 4. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételeknek, továbbá a közhasznú kölcsönző igazolja, hogy a 17/C. §-ban meghatározott mentort alkalmaz.”

(5) A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 17/F. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A (2) bekezdésben foglaltakat a kérelmező a munkaerő-kölcsönzés folytatására vonatkozó jogosultságnak a székhelye szerinti EGT-tagállamban irányadó módon igazolja.

(5) Ha a kérelmező székhelye szerinti EGT-tagállamban a munkaerő-kölcsönzési tevékenységre vonatkozóan nincs szükség engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, akkor a kérelmező erről a tényről nyilatkozik.”

(6) A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 17/F. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az EGT-tagállamban bejegyzett kölcsönző esetén az EGT-tagállamban történő nyilvántartásba vételről és a kölcsönzési tevékenység végzéséről szóló irat az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.”

93. § A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

94. § A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet

a) a 7. § (2) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében és 16. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 15. §-ában a „végez” szövegrész helyébe a „végezhet” szöveg

lép.

95. § Hatályát veszti a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. számú melléklete.

45. Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása

96. § Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet]

a) 6. § (3) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

b) 7. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

97. § Hatályát veszti a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet

a) 5/A. § (2c) bekezdése,

b) 7/A. §-a.

46. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

98. § A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet]

a) 4. § (3) bekezdésében a „jogerősen” szövegrészek helyébe a „véglegesen” szöveg,

b) 5. § (4) bekezdésében a „kiszabó, módosító és részletfizetést engedélyező” szövegrész helyébe a „kiszabó és módosító” szöveg,

c) Mellékletének 3. pontjában foglalt táblázatban az „a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény” szöveg

lép.

99. § Hatályát veszti a 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése.

47. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló
281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

100. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet] 20/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/D. § (1) A pénztár a megbízását követő 15 napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét. Az eljárás során a Felügyelet vizsgálja az értékelő személy végzettségének és gyakorlatának meglétét.

(2) A megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet harminc napon belül nem hoz döntést.”

101. § A 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 16. § (7) bekezdésében a „hatálybalépését követő” szövegrész helyébe a „véglegessé válását követő” szöveg lép.

48. A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló
282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

102. § A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet] 16/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/D. § (1) A pénztár a megbízását követő 15 napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét. Az eljárás során a Felügyelet vizsgálja az értékelő személy végzettségének és gyakorlatának meglétét.

(2) A megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet harminc napon belül nem hoz döntést.”

103. § A 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdésében a „hatálybalépését követő” szövegrész helyébe a „véglegessé válását követő” szöveg lép.

49. A magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárásról szóló 318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

104. § A magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárásról szóló 318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet]

a) 5. § (2) bekezdésében a „21 nap” szövegrész helyébe a „25 nap” szöveg,

b) 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában, 10. § (2) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében a „21 napon belül” szövegrész helyébe a „25 napon belül” szöveg

lép.

105. § Hatályát veszti a 318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész.

50. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről szóló 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

106. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről szóló 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet]

a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában az „a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát” szövegrész helyébe az „a „Magyar igazolvány”-nyal és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat ellátó e-közigazgatásért felelős minisztert” szöveg,

b) 6. § (3) bekezdésében az „a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a Szátv. 21. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásából” szövegrész helyébe az „a Szátv. 21. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásokból” szöveg

lép.

107. § Hatályát veszti a 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet

a) 1. § (3) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész,

b) 6. § (2) bekezdése.

51. A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

108. § A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet] 1. számú melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

109. § A 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

110. § Hatályát veszti a 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés b) pontjában az „adóazonosító jele,” szövegrész.

52. A Védelmi Programban résztvevők, valamint reájuk tekintettel más személyek támogatásáról és az egyes támogatási formákról, továbbá a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

111. § A Védelmi Programban résztvevők, valamint reájuk tekintettel más személyek támogatásáról és az egyes támogatási formákról, továbbá a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős” szöveg lép.

53. A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú
építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló
40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet módosítása

112. § (1) A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet] 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § Az eljárásban a munkavédelmi, a tűzvédelmi, a közegészségügyi, a járványügyi, a sugárvédelmi, valamint az állami légügyi szakkérdések elbírálása vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter jár el.”

(2) A 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A katonai építésügyi hatóság közhírré teszi – tekintet nélkül a határozat véglegessé válására – azon határozatáról, valamint a szakhatósági állásfoglalásról szóló közleményt, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.”

(3) A 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet a katonai építésügyi hatóság részére a 2. számú melléklet szerinti tartalommal és a (2) bekezdés szerinti mellékletekkel együtt a sajátos építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszeren kell előterjeszteni, azzal, hogy a jogszabályban meghatározott minősített adatot tartalmazó tervdokumentációt és műszaki leírást nem kell feltölteni, azokat a szükséges példányban papír alapon kell a katonai építésügyi hatóság részére előterjeszteni.”

(4) A 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.”

(5) A 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

i) új sugárveszélyes munkahely létesítésére vonatkozó kérelem esetében az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú Sugárvédelmi Leírást.”

(6) A 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a kérelem vagy a hozzá csatolt mellékletek az (1) és (2) bekezdés, valamint a 2. számú melléklet szerinti követelményeknek nem felelnek meg, vagy a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, a katonai építésügyi hatóság legfeljebb két ízben hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.”

113. § A 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet

a) 7. § (3) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

b) 2. számú melléklet 7. pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg

lép.

114. § Hatályát veszti a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „sajátos építményfajták körébe tartozó” szövegrész,

b) 4. § (1) bekezdése,

c) 4. § (1a) bekezdésében az „(1) bekezdésben foglalt esetekben az” szövegrész,

d) 7. § (2) bekezdés g) pontjában az „az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti esetben” szövegrész,

e) 1. számú melléklete.

54. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosítása

115. § Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet 3. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg lép.

55. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítása

116. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet] 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § A szemléről készült jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben az ellátni kívánt egészségügyi szakmánként külön-külön kell rögzíteni a szemle megállapításait.”

(2) A 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 16. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv szakértői kirendelése alapján az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága mint testület, szakértőként vesz részt a reprodukciós eljárások végzésére, illetve az ivarsejtek, őssejtek és embriók fagyasztva tárolására működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók ellenőrzésében. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának elnöke által kijelölt bizottsági tag az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szakértőre vonatkozó rendelkezései szerint működik közre az ellenőrzésben.

(8) Ha feladatkörében az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának tudomására jut, hogy az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik a működési engedélyének megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, vagy a szakmai szabályoknak nem megfelelően működik, kezdeményezi az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni ellenőrzését.”

117. § A 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet

a) 8. § (7) bekezdésében a „tekintetében beáll a jogerő” szövegrész helyébe a „véglegessé válnak” szöveg,

b) 9. § (1), (2) és (3) bekezdésében a „helyszíni szemlét” szövegrész helyébe a „szemlét” szöveg,

c) 9. § (3) bekezdésében és 20. § (2) bekezdés a)–c) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

d) 11. § (1) bekezdésében a „helyszíni szemle” szövegrész helyébe a „szemle” szöveg,

e) 11. § (7) és (8) bekezdésében, 12/A. § (11) bekezdésében és 12/E. § (9) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,

f) 15/A. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrészek helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

56. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló
173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása

118. § A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet]

a) 2. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg,

b) 14/A. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg,

c) 20. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

119. § Hatályát veszti a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 14/A. § (8) és (9) bekezdése.

57. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedagógusokat és oktatókat érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása

120. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény pedagógusokat és oktatókat érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet]

a) 17. § (2) bekezdés c) pontjában az „a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát” szövegrész helyébe az „a „Magyar igazolvány”-nyal és a „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat ellátó e-közigazgatásért felelős minisztert” szöveg,

b) 20. § (3) bekezdésében az „a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartásából” szövegrész helyébe az „a Szátv. 21. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásokból” szöveg

lép.

121. § Hatályát veszti a 206/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet

a) 17. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész,

b) 17. § (2) bekezdésében az „első fokú” szövegrész,

c) 20. § (2) bekezdése.

58. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló
218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

122. § (1) A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet] 3. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az igazolvány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelemnek a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A kérelem benyújtásakor igazolni kell a 2. § szerinti jogosultságot. Ha az ügyfél nem személyesen vagy nem az (1) bekezdés szerinti hatóságnál nyújtja be kérelmét, a kérelem tartalma a kérelmező képmásaként egy darab igazolványkép.

(2a) Az igazolvány kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje 20 nap.”

(2) A 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az eljárásban a bizonyítékok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.”

(3) A 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2. § szerinti jogosultság elsősorban az 1. számú melléklet szerinti irattal igazolható, vagy ha az nem áll rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációval és egyéb iratokkal. Ez utóbbi esetben a járási hivatal a közlekedőképességet szakkérdésként vizsgálja. A közlekedőképesség vizsgálatára egyebekben a Kr. szabályait kell alkalmazni.”

(4) A 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § A közlekedési igazgatási hatóság a parkolási igazolvány nyilvántartás adatai alapján a nyilvántartásba bejegyzett jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és személyesen történő benyújtás esetén – automatikus döntéshozatal útján.”

123. § A 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet

a) 10. § (1) bekezdésében a „bármely jegyzőnek” szövegrész helyébe a „bármely jegyzőnél vagy kormányablaknál” szöveg,

b) 1. számú mellékletének címében az „igazolványának igényléséhez elfogadható” szövegrész helyébe az „igazolványára való jogosultság igazolására alkalmas egyes” szöveg

lép.

124. § Hatályát veszti a 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ában az „és ezt az 1. számú mellékletben meghatározott iratok valamelyikével igazolja” szövegrész.

59. Az olimpiai járadékról szóló 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet módosítása

125. § (1) Az olimpiai járadékokról szóló 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a kérelem az érmes vagy a szövetség támogató nyilatkozatát – a hiánypótlási határidő eredménytelen elteltét követően – nem tartalmazza, a miniszter bizonyítási eljárást folytat le.”

(2) A 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hibásan vagy hiányosan benyújtott kérelem esetén a miniszter a kérelmezőt két alkalommal hiánypótlásra hívhatja fel.”

126. § A 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében a „jogerős határozata” szövegrész helyébe a „végleges döntése” szöveg lép.

127. § Hatályát veszti a 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében az „ , amelyben köteles tanúként meghallgatni az illetékes sportköztestületet” szövegrész.

60. A sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet módosítása

128. § A sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet]

a) 2. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint” szöveg,

b) 19/A. § (3) bekezdésében a „jogerős határozatában” szövegrész helyébe a „végleges döntésében” szöveg, a „határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válásától” szöveg, a „határozat számára” szövegrész helyébe a „döntés számára” szöveg

lép.

129. § Hatályát veszti az 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet 19/A. § (2) bekezdés b) pontja.

61. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

130. § (1) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vízfolyás szakaszok megállapítása során a vízvédelmi hatóság a vízügyi igazgatóság véleményét kérheti.”

(2) A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet „Szennyező anyagok elhelyezésének és bevezetésének engedélyezése” alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A 13. § (2) bekezdése szerinti engedély iránti kérelem csak írásban terjeszthető elő.

(2) A vízvédelmi hatóság eljárásában az eljárás szünetelésének nincs helye.

(3) A vízvédelmi hatóság döntését írásban közli az ügyfelekkel.”

(3) A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kivizsgálást lezáró döntésnek – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a 6. számú melléklet szerinti tartalommal elvégzett vizsgálat megállapításait.”

(4) A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kármentesítéssel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban szünetelésnek nincs helye.”

(5) A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35. §-a a következő (2)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentését a vízvédelmi hatóság részére a FAVI Engedélyköteles tevékenységek információs alrendszerébe (FAVI-ENG) kell teljesíteni.

(2a) Ha a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet szerint adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatását a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti egyszerűsített bejelentőlap és éves jelentés adattartalmával azonos adattartalommal már teljesíti, az ismételt adatszolgáltatásnak minősülő egyszerűsített bejelentés és az éves jelentés alól mentesül.

(2b) A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti egyszerűsített bejelentőlappal történő adatszolgáltatást nem kell alkalmazni a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelés, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó egyéb terhelés esetén. A magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek esetében nem kell adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

(2c) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, a szennyezett területek, szennyezőforrások, kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatást a környezetvédelmi hatóság részére, az általa határozatban megjelölt határidőre a FAVI Kármentesítési információs alrendszerében (a továbbiakban: FAVI-KÁRINFO) kell teljesíteni.

(2d) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatását a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti környezethasználati monitorozást végzőnek a vízvédelmi hatóság részére, a 29. § (1) bekezdése szerinti kármentesítési monitoring esetében a környezetvédelmi hatóság részére, az általa határozatban – a környezeti állapot figyelembevételével – megjelölt határidőre, a FAVI Monitoring információs alrendszerébe kell teljesíteni.”

(6) A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35/A. § (1) Az adatszolgáltatást elektronikus úton kell megküldeni a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti adattartalommal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentáció 5 évig nem selejtezhető.”

131. § A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 6. számú melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

132. § A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

a) 6. § (1) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében a „vízügyi igazgatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatóság szakértőként való” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdés a) pontjában a „vízügyi igazgatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatóság szakértőként” szöveg,

c) 7. § (5) bekezdésében a „vízügyi igazgatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatóság mint szakértő” szöveg,

d) 19. § (8) bekezdésében a „véleménye” szövegrész helyébe a „szakértői véleménye” szöveg,

e) 28. § (2) bekezdésében és 30. § (7) bekezdésében a „belföldi jogsegély keretében megkeresett vízügyi igazgatóság véleményének figyelembevételével” szövegrész helyébe a „szakértőként megkereshető vízügyi igazgatóság véleményének mérlegelésével” szöveg,

f) 33. § (2) bekezdésében és (5) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

g) 36. § (1) bekezdés b) pontjában és 2. számú melléklet 1. pont a) alpontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

133. § Hatályát veszti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

a) 26. § (4) bekezdésében az „– a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírt tartalmi követelményeken túlmenően –” szövegrész,

b) 5. számú mellékletében „– a hatósági határozatok a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti kötelező tartalmi elemein túlmenő –” szövegrész.

62. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

134. § (1) A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kibocsátó (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmének a 3. számú mellékletben foglaltak mellett tartalmaznia kell

a) a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok megnevezését és mennyiségéről szóló nyilatkozatát, valamint

b) a közcsatornára történő vezetés esetében a szolgáltatónak a befogadásra vonatkozó hozzájárulását.”

(2) A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § (1) A 25. § (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelem csak írásban terjeszthető elő.

(2) A vízvédelmi hatóság eljárásában az eljárás szünetelésének nincs helye.

(3) A vízvédelmi hatóság döntését írásban közli az ügyfelekkel.”

(3) A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 28. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vízvédelmi hatóság a terv benyújtásától számított 30 napon belül dönt annak jóváhagyásáról.

(1b) A terv a szennyvízkibocsátással, közcsatornába, közös üzemi csatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket előíró, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti engedély, illetve azok hatálya alá nem tartozó tevékenység esetén a vízvédelmi hatóság által kiadott külön engedély időbeli hatályáig alkalmazható.”

(4) A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 28. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a vízvédelmi hatóság az általa lefolytatott ellenőrzés vagy a kibocsátó bejelentése alapján megállapítja, hogy az önellenőrzési terv tartalmát érintő lényeges változás következett be, elrendeli a terv felülvizsgálatát.

(2b) A közcsatornán keresztül, szabadkiömléssel, közvetlenül bevezetett használt vagy szennyvíz, valamint rizstermesztési, illetve halgazdálkodási tevékenység során kibocsátott használt víz esetén, az önellenőrzésre vonatkozó kötelezettséget – annak tartalmi elemei meghatározásával – a hatóság egyedileg állapítja meg, mérlegelve az önellenőrzés gyakorlati megvalósíthatóságát.”

(5) A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § Az önellenőrzésre köteles kibocsátó folyamatosan üzemnaplót köteles vezetni. A hatóság az üzemnapló vezetését ellenőrzi és ha megállapítja, hogy az nem felel meg a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben előírt tartalmi követelményeknek, az üzemeltetőt a hiányosságok megszüntetésére kötelezi.”

(6) A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A kibocsátó önellenőrzésének megfelelőségét, valamint az önellenőrzésre nem kötelezett, illetve nem vállalkozott kibocsátó esetében a befogadóra vonatkozó határértékek betartását a vízvédelmi hatóság, továbbá közcsatornába bocsátás esetében a küszöbértékek betartását a vízvédelmi hatóság és a szolgáltató (a továbbiakban együtt: ellenőrzésre jogosult) ellenőrzi.

(2) A kibocsátási határérték betartását az engedélyben meghatározott mintavételi helyen:

a) önellenőrzésre kötelezettek esetében a kibocsátó önellenőrzése,

b) önellenőrzésre nem kötelezett kibocsátó esetében a vízvédelmi hatóság, közcsatornába bocsátás esetében a szolgáltató ellenőrzése

alapján kell megállapítani.

(3) Az év meghatározott szakaszában üzemelő kibocsátónál (idényüzem) az idény tartama, az időszakosan változó technológiával vagy szennyvízkibocsátással folyamatosan üzemelő kibocsátónál a különböző működési ciklusok tartama alatt lehet a helyszíni ellenőrzést – a tervezett üzemnapok számának függvényében – a szükséges gyakorisággal megtartani.

(4) Önellenőrzésre nem kötelezett kibocsátóknál folyamatos szennyvízkibocsátás esetén az ellenőrzésre jogosult helyszíni ellenőrzést tarthat, idényüzem esetében a (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(7) A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet „Ellenőrzés” alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:

„30/A. § (1) Az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, kapacitásában tervezett jelentős változtatásokat a vízvédelmi hatóság részére 15 napon belül be kell jelenteni elektronikus úton.

(2) Az alapbejelentés adatainak változásáról a változást követő 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatni kell a vízvédelmi hatóságot.

(3) Ha az üzemeltető személye év közben változik, az üzemeltető éves jelentést készít a ténylegesen általa végzett tevékenység időszakára, amelyet elektronikus úton megküld a vízvédelmi hatóságnak.”

135. § A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. számú melléklete helyébe a 10. melléklet lép.

136. § A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

a) 27. § (1) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „vízvédelmi hatóság és a szolgáltató” szöveg,

b) 28. § (1) bekezdésében a „meghatározottak szerint” szövegrész helyébe a „meghatározott tartalommal” szöveg, a „vízvédelmi hatóság részére” szövegrész helyébe a „vízvédelmi hatóság részére elektronikus úton” szöveg,

c) 28. § (2) bekezdésében a „60 napon belül” szövegrész helyébe a „60 napon belül, ezt követően az engedély időbeli hatályának lejártát megelőző 60 napon belül” szöveg,

d) 34. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

e) 35. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

f) 38. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

g) 44/B. §-ában a „bírósági felülvizsgálati eljárásokban” szövegrész helyébe a „közigazgatási perekben” szöveg

lép.

63. A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosítása

137. § A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet] 2. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

q) ingatlan-nyilvántartási határozat: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről szóló, az ingatlanügyi hatóság által meghozott határozat, amellyel kapcsolatban a kézbesítési fikció valamely címzett vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 86. § (1) bekezdése alapján beállt, és amelynek végrehajtói kézbesítése az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52/A. § (2) bekezdése alapján kérhető;”

138. § A 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet

a) 46/A. § (5) bekezdésében az „a kézbesítési vélelem megdöntésére a Ket. 79. §-a” szövegrész helyébe az „a kézbesítési fikció elleni kifogás előterjesztésére az Ákr. 86. §-a” szöveg,

b) 2. mellékletében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL.” szöveg

lép.

64. A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

139. § (1) A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet] a következő 3. §-sal egészül ki:

„3. § Az engedélyezési eljárásban jogszerű hallgatásnak nincs helye.”

(2) A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Az engedélyezési eljárás során hozott elsőfokú döntés elleni fellebbezést

a) a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság bírálja el, ha az elsőfokú döntést a rendőrkapitányság hozta, vagy

b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve bírálja el, ha az elsőfokú döntést a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság hozta.

(2) Az engedélyezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság jár el.”

(3) A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet „A hatósági engedélyezés szabályai” alcíme a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

5/B. § (1) A lőtér üzemeltetésének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről a hatóság tájékoztatja

a) az érintett rendvédelmi feladatokat ellátó szervet, ha a lőtér a rendvédelmi feladatokat szerv lőterétől számított 10 km távolságon belül létesül, valamint

b) a légiközlekedési hatóságot és a katonai légügyi hatóságot, ha a lőtér repülőtértől számított 2 km távolságon belül létesül.

(2) A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a lőtér használatát kérelmező szerv megnevezését, székhelyének és telephelyének címét, cégbejegyzésének – sportegyesület esetében nyilvántartási, egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási vagy egyéni vállalkozói igazolványának – számát,

b) a lőtér használatát kérelmező szerv elérhetőségi adataiként levelezési címet, telefonszámot, e-mail-címet,

c) a kérelmező szerv vezető tisztségviselőjének vagy a tevékenységért felelős vezetőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

d) azt, hogy a lőtér jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes jellegű tereplőtérnek, állandó jellegű tereplőtérnek vagy épített lőtérnek minősül-e,

e) a lőtér fekvését (elhelyezését), pontos címét, a lőtér alaprajzát, a szomszédos földrészleteket helyszínrajzon ábrázolva,

f) annak megjelölését, hogy a lőtéren milyen jellegű, kaliberjelű és kategóriába tartozó lőfegyvert vagy muzeális fegyvert, és milyen célra (futóvad, korongvadász, skeet, trap lövészet) kívánnak használni.

(3) Ha a kérelmező nem az érintett terület tulajdonosa, a kérelmező igazolja az érintett terület tulajdonosának a lőtér üzemeltetéséhez történő hozzájárulását.

(4) A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély kiadására irányuló eljárásban ügyfélnek minősül a lőtér hatásterületén lévő ingatlan tulajdonosa is, valamint az is, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.”

(4) A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a következő 5/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A lőtér üzemeltetésére vonatkozó szabályok

5/C. § A lőtér veszélyességi területét lőtérszabályzatban kell meghatározni. A lőtér veszélyességi területét ismételten meg kell határozni, ha a lőtérszabályzat módosítására a lőtéren használt fegyverek jellegének, kaliberének, illetve tűzfegyver esetében kategóriájának megváltozása miatt kerül sor. A .22 Long rifle kalibernél nagyobb torkolati energiával bíró lőfegyverek használatára jogosító engedéllyel rendelkező lőtéren muzeális fegyveres lövészet a veszélyességi terület ismételt meghatározásának hiányában is folytatható. A lőtér veszélyességi területét minden esetben a kérelmező igazolja.”

(5) A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A lőfegyver-kereskedő lőszer (lőszerelem) tárolóhelyének engedélyezésére irányuló eljárásban hozott döntéséről a hatóság tájékoztatja az illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot.”

140. § A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg lép.

65. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása

141. § Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

66. A természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása

142. § A természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet

a) 6. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésekor” szövegrész helyébe a „véglegessé válásakor” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

c) 7. § (3) bekezdés a) pontjában az „a jogerős” szövegrész helyébe az „a véglegessé vált” szöveg,

d) 9. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

67. A szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló
369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

143. § A szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

68. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló
157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása

144. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A távhőtermelői létesítési engedély iránti kérelem benyújtásakor – a 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –

a) igazolni kell a távhőtermelés fenntarthatóságát, bemutatva az öt évre szóló üzleti tervet,

b) igazolni kell a nem földgáz energiahordozón alapuló hőtermelés esetében a középtávú távhőigény kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állását,

c) be kell nyújtani az energetikai berendezések, valamint azok energetikai és hidraulikai kapcsolatainak grafikus ábrázolását a jellemző adatok feltüntetésével,

d) részletesen ismertetni kell a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációjának tartalmát és

e) ha annak megszerzése jogszabály alapján szükséges, meg kell adni a megszerzett

ea) környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély,

eb) sajátos építményre vonatkozó építési engedély,

ec) nyomástartó létesítmény létesítésére vonatkozó engedély,

ed) vízjogi létesítési engedély,

ee) levegőtisztaság-védelmi vagy pontforrás-üzemeltetési engedély

azonosításához szükséges adatokat.”

(2) A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A távhőtermelői működési engedély iránti kérelem benyújtásakor – a 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével –

a) igazolni kell a távhőtermelés fenntarthatóságát, bemutatva az öt évre szóló üzleti tervet,

b) be kell mutatni a minőségbiztosítási rendszert, kitérve a meghibásodás elhárítására és a karbantartásra vonatkozó szabályokra,

c) igazolni kell a középtávú távhőigény kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állását,

d) igazolni kell a távhőszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerződés meglétét és részletesen be kell mutatni annak tartalmát,

e) be kell nyújtani az energetikai berendezések, valamint azok energetikai és hidraulikai kapcsolatainak grafikus ábrázolását a jellemző adatok feltüntetésével,

f) a létesítési engedélyezési eljáráshoz nem kötött létesítmény esetén részletesen ismertetni kell a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációjának tartalmát és

g) ha annak megszerzése jogszabály alapján szükséges, meg kell adni a megszerzett

ga) környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély,

gb) nyomástartó létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély,

gc) sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély,

gd) vízjogi – üzemeltetési vagy fennmaradási – engedély,

ge) levegőtisztaság-védelmi vagy pontforrás-üzemeltetési engedély

azonosításához szükséges adatokat.”

(3) A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A távhőszolgáltatói működési engedély iránti kérelemhez

a) szöveges körülírással be kell mutatni a távhővel ellátandó területet, az ellátandó területi egységek vagy az ellátandó területet határoló közterület megnevezésével,

b) igazolni kell a távhőszolgáltatás fenntarthatóságát, bemutatva az öt évre szóló üzleti tervet,

c) be kell mutatni a minőségbiztosítási rendszert, kitérve a meghibásodás elhárítására, illetve a karbantartásra vonatkozó szabályokra,

d) be kell mutatni a középtávú távhőigény-felmérést és a kielégítéséhez szükséges teljesítménytervet,

e) be kell nyújtani az üzletszabályzatot vagy annak tervezetét,

f) be kell nyújtani a távhővezeték-hálózat gerinc- és elosztó vezetékeinek léptékhelyes vonalas rajzát a távhővel ellátott terület körvonalainak térképi feltüntetésével és

g) ha annak megszerzése jogszabály alapján szükséges, meg kell adni

ga) a nyomástartó létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély,

gb) a vízjogi – üzemeltetési vagy fennmaradási – engedély

azonosításához szükséges adatokat.”

(4) A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A távhőszolgáltatónak az előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelmét a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal kell elkészítenie.”

(5) A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Abban az esetben, ha a vezetékjogi engedélyezési eljárásban az érintett területen az eljáró hatóság helyszíni szemlét tart, a nyomvonalat és a nyomvonal vezetésének feltételeit a helyszíni szemle jegyzőkönyve alapján kell kialakítani.

(3) A vezetékjog engedélyezési eljárásban a műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a 7. melléklet B) pontjában meghatározott szakkérdéseket az abban rögzített feltételek fennállása esetén saját hatáskörben vizsgálja. A vezetékjog engedélyezési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. Abban az esetben, ha a távhővezetéket termőföldön kell létesíteni, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben előírt földvédelmi eljárást le kell folytatni.”

(6) A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az érintett ingatlantulajdonosokat, valamint az érintett közművek tulajdonosait ügyfélnek kell tekinteni.”

(7) A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A vezetékjogi engedélyre vonatkozó hatósági eljárás megindításáról szóló hirdetmény és a döntés közhírré tétele esetén nyilvánosságra kell hozni a műszaki terv részét képező, a létesíteni tervezett vezeték nyomvonalát és az azzal érintett ingatlan határvonalait, helyrajzi számát feltüntető helyszínrajzot is.”

(8) A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 13. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A vezetékjogi engedély nélkül létesült távhővezetékre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolja, hogy az e-közmű adatszolgáltatás, ennek keretében a távhővezeték utólagos bemérése, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítése és nyilvántartásba vétele megtörtént. Az engedélyező hatóság a fennmaradási engedélyt közli a távhőszolgáltatást végzővel is.”

(9) A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet „Az idegen ingatlanra vonatkozó jogokkal kapcsolatos eljárási szabályok” alcíme a következő 14/A. és 14/B. §-sal egészül ki:

„14/A. § Az ebben az alcímben szabályozott eljárásokban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.

14/B. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörébe tartozó eljárások kivételével az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

145. § A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet

a) 8. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „véglegessé válástól” szöveg,

b) 9. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

146. § Hatályát veszti a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet

a) 8. § (5) bekezdése,

b) 9. § (3) bekezdése,

c) 10. § (5) bekezdése,

d) 10/A. §-a,

e) 1. melléklete,

f) 2. melléklet „Előmunkálati jogi engedély dokumentációja” alcím 3. és 4. pontja,

g) 2. melléklet „Vezetékjogi engedély dokumentációja” alcím 2. pontjában az „– érintett ingatlanok tulajdoni lap másolatai” szövegrész, valamint

h) 7. melléklet A) pontja.

69. A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet módosítása

147. § Hatályát veszti a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése.

70. A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosítása

148. § Hatályát veszti a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész.

71. Az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosítása

149. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet] 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A szakértői névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek tartalmi elemeit és a kérelemhez csatolandó dokumentumokat az 1. melléklet tartalmazza. A névjegyzékbe vételi kérelem és a személyi adatlap formanyomtatványát az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi.

(2) Az igazságügyi szakértő nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.”

(2) A 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az igazságügyi szakértőnek a névjegyzék adataiban bekövetkezett változás bejelentésekor – a jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásból beszerezhető adatok kivételével – a megváltozott adatot hitelt érdemlő módon igazolnia kell.

(2) Az igazságügyi szakértő a következő adatok változását azok igazolása nélkül is bejelentheti:

a) lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),

b) munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),

c) elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),

d) annak ténye, hogy a szakértő az elektronikus kézbesítést vállalja.”

(3) A 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A szakmai gyakorlati idő igazolása a szakmai gyakorlati időt szakértőjelöltként megszerző kérelmező esetében különösen:

3.1. munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszony keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató vagy a korábbi munkáltató,

3.2. megbízási jogviszonyban végzett tevékenység esetén a megbízó,

3.3. gazdasági társaság tagjaként, illetve alkalmazottjaként végzett tevékenység esetén a gazdasági társaság,

3.4. igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozó kérelmező esetében az intézmény vezetője,

3.5. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenység esetében a foglalkoztató

által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza

a) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,

b) a kérelmező által betöltött munkakör megnevezését és részletes leírását,

c) a jogviszony fennállásának pontos naptári időtartamát (naptári év, hónap, nap szerinti megjelöléssel),

d) a 3.4. pont szerinti kérelmező esetén az igazságügyi szakértői intézmény vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező legalább napi 6 órás időtartamban végzi vagy végezte a tevékenységét.”

(4) A 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A szakmai gyakorlati idő igazolása a szakmai gyakorlati időt nem szakértőjelöltként megszerző kérelmező esetében hatósági bizonyítvány arról, hogy a kérelmező tevékenységi köre mely időponttól milyen időtartamban terjed ki az igazolni kívánt szakirányú tevékenységre.”

150. § A 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 3. §-ában a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától, jogerőre” szöveg lép.

151. § Hatályát veszti a 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 2.1.4., 2.1.6. és 2.2.1. pontja.

72. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása

152. § Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet] 1/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építésfelügyeleti hatóság – az 1. mellékletben foglalt táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértések kivételével – az építésfelügyeleti bírság megállapítását mellőzi, ha a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény szerinti figyelmeztetés feltételei fennállnak.”

153. § A 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet

a) 2. § (3) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy végleges döntéssel” szöveg,

b) 2. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

c) 2. § (8) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,

d) 2. § (9) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,

e) 3. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

154. § Hatályát veszti a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése.

73. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

155. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a környezetvédelmi hatóság – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – hivatalában, valamint honlapján közhírré teszi a következőket:

a) a 7. számú melléklet I.1. pontja szerinti közvetlen hatásterület vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével,

b) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a környezetvédelmi hatósághoz észrevételt lehet tenni,

c) azt, hogy milyen döntéseket hozhat a környezetvédelmi hatóság az 5. § (2) bekezdése alapján,

d) a dokumentáció elérési helyére vonatkozó tájékoztatást,

e) az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét.”

(2) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A környezetvédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti határozatot megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek, akik a környezetvédelmi hatóság által megjelölt időpontban gondoskodnak a határozat teljes szövegének közhírré tételéről. A környezetvédelmi hatóság a közhírré tételre a határozat megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg. A jegyző a határozat közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.”

(3) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezetvédelmi hatóság a kérelem benyújtását követően – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – a honlapján közhírré teszi:

a) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét,

b) azt, hogy folyamatban van-e a 12–15. § szerinti eljárás,

c) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére,

d) azt, hogy milyen döntéseket hozhat a környezetvédelmi hatóság az eljárás során,

e) a dokumentáció elérési helyére vonatkozó tájékoztatást,

f) az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét.”

(4) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat közhírré teszi, valamint azokat közhírré tétel érdekében megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közhírré tétel időpontjáról és helyéről.”

(5) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton hozzáférhetővé teszi. Ha a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.”

(6) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során, ha minden információ a rendelkezésére áll, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül

a) tájékoztatja a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról a (4) bekezdés szerint, közhírré tétel útján,

b) a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányát, valamint a közleményt a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek.

(3) A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közhírré tételről, amelynek időtartama legalább huszonegy nap. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot annak időpontjáról, helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(4) A közleménynek tartalmaznia kell

a) az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,

b) az iratokba való betekintés lehetőségére irányuló tájékoztatást,

c) a telepítés helyét,

d) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a környezetvédelmi hatóságnál a kérelem tartalmára vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni,

e) a dokumentáció elérési helyére vonatkozó tájékoztatást,

f) azt, hogy a tevékenység hatásvizsgálat köteles-e, és van-e határon átterjedő környezeti hatása,

g) a döntéshozó és a releváns információkkal rendelkező hatóság adatait,

h) információt arra nézve, hogy milyen döntést hozhat a hatóság,

i) adott esetben a felülvizsgálati eljárás részleteit,

j) azokat az időpontokat, helyeket és eszközöket, amikor és ahol releváns információ kerül közzétételre,

k) a társadalmi részvétel szabályait, különösen a részvétel módjára, a vonatkozó határidőkre és az észrevételekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan, továbbá, hogy a társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol kapható.”

(7) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Az egységes környezethasználati engedélyről szóló közleményt a környezetvédelmi hatóság az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője részére megküldi, aki a környezetvédelmi hatóság által megjelölt időpontban gondoskodik annak közhírré tétételéről. A környezetvédelmi hatóság a közhírré tételre a közlemény megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg.

(9) A környezetvédelmi hatóság a határozat meghozatalát követő öt napon belül a hivatalos honlapján is közhírré teszi az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység megkezdéséről, módosításáról vagy felülvizsgálatáról, valamint a tevékenység leállításakor a hátrahagyott környezeti károk felszámolásával kapcsolatos intézkedésekről szóló határozatát.”

(8) A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A környezetvédelmi hatóság a vízvédelmi hatóság bevonásával az illetékességi területén működő egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítmények tekintetében környezetvédelmi ellenőrzési kerettervet készít, amelyet legalább évente frissít, és amely legalább a következőket tartalmazza:

a) az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét,

b) az ellenőrzési kerettervvel érintett földrajzi terület és létesítmények vonatkozásában jelentős környezeti problémák általános értékelését,

c) az ellenőrzési keretterv hatálya alá tartozó földrajzi terület lehatárolását,

d) a keretterv hatálya alá tartozó létesítmények azonosító listáját,

e) a rendszeres, valamint a rendkívüli ellenőrzések végrehajtására vonatkozó szempontokat,

f) az egyes létesítményekre vonatkozóan a 15. számú mellékletben meghatározott környezeti kockázatértékelési szempontok alapján meghatározott helyszíni ellenőrzések gyakoriságát – amely a legmagasabb kockázatú létesítmények esetében nem haladhatja meg az egy évet, a legalacsonyabb kockázatú létesítmények esetében a három évet –,

g) a környezetvédelmi ellenőrzésben esetlegesen érintett más hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket.”

156. § A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a) 2/A. § (6) bekezdésében és 5. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását” szöveg,

b) 5. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésétől vagy véglegessé válásától” szöveg,

c) 8. § (2) bekezdésében a „közhírré tételéről” szövegrész helyébe a „közzétételéről” szöveg, a „közhírré tételét” szövegrész helyébe a „közzétételét” szöveg, a „közhírré tétel” szövegrész helyébe a „közzététel” szöveg,

d) 9. § (5) bekezdésében és 26. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

e) 10. § (3) bekezdésében a „nyilvánosságra hozatalára” szövegrész helyébe a „közzétételére” szöveg,

f) 24. § (11) bekezdésében a „nyilvánosságra hozatalával” szövegrész helyébe a „közzétételével” szöveg

lép.

157. § (1) Hatályát veszti a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a) 1. § (6b) bekezdésében a „belföldi jogsegély iránt” szövegrész,

b) 2/A. § (4) bekezdésében a „belföldi jogsegély keretében” szövegrész,

c) 2/A. § (5) bekezdésében a „belföldi jogsegélyben” szövegrész,

d) 4. § (5) bekezdésében és 21. § (5a) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján” szövegrész,

e) 11. számú melléklet 1. pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül” szövegrész.

74. A vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2006. (I. 13.) Korm. rendelet módosítása

158. § A vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

75. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet módosítása

159. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet] 8. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A létesítési engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell

a) a létesítési (építési) jogosultságot,

b) az érintett közműszolgáltatók hozzájárulását,

c) azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel; a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványok alkalmazására került sor, továbbá, hogy a tervező a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.”

(2) A 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell

a) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) a biztonsági szabályzatokban, illetve a létesítési engedélyben előírt vizsgálatok eredményeit (például a radiográfiai, a szerkezeti vizsgálat, a nyomáspróbák, a geometriai és a falvastagság mérések),

b) azt, hogy a nyomástartó berendezést (rendszert) a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően kivitelezték, az a helyszíni szerelési állapotban az előírásoknak megfelel és a tervezett célra alkalmas,

c) ha követelmény korróziós próbatestek elhelyezése és a falvastagság rendszeres ellenőrzése, akkor az előírt korróziós próbatestek elhelyezése előtti vizsgálatok és a kijelölt helyeken végzett falvastagság-mérések eredményeit.”

(3) A 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel, a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmaztak, továbbá, hogy a tervező a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.”

(4) A 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet „A rendelet hatálya” alcíme a következő 2. §-sal egészül ki:

„2. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

160. § A 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet

a) 6. §-ában a „bányafelügyelet vagy a bíróság a tevékenység folytatásától jogerősen eltiltott” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet végleges vagy a bíróság jogerős döntéssel a tevékenység folytatásától eltiltott” szöveg,

b) 8. § (9) bekezdésében és 13. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

c) 9. § (1a) bekezdésében és 13. § (7) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg

lép.

161. § Hatályát veszti a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet

a) 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „tulajdonosának nevét és címét,” szövegrész,

b) 8. § (3) bekezdés b)–e) pontja,

c) 10. § (5) bekezdés a), b) és d) pontja,

d) 11. § (3) bekezdése,

e) 13. § (3) bekezdés b) és c) pontja.

76. Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet módosítása

162. § (1) Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet] 3. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormányhivatal a kötelezettnek akkor ad engedélyt, ha)

b) a kötelezett a kérelem benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, és”

(2) A 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az engedély iránti kérelmet a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.”

(3) A 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/A. § (1) Az e rendelet szerinti tevékenység folytatásához szükséges üzlet működési engedély, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi engedély vagy a telepengedély iránti eljárás tekintetében a 3. § (1) bekezdése szerinti engedély iránti eljárás kapcsolódó eljárás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásban a hatóság az ügyfelet a 3. § (1) bekezdése szerinti engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra – az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének pótlására való felhívás kivételével – nem hívhatja fel.

(3) Az engedélyezés iránti eljárásban az ügyintézési határidő 25 nap.”

163. § Hatályát veszti a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 4. pontja.

77. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló
62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

164. § Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

a) 11. számú melléklet „Megjegyzések:” részében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

b) 12. számú melléklet „Megjegyzések:” részében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

c) 13. számú melléklet „Megjegyzés:” részében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

d) 14. számú melléklet „Megjegyzés:” részében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg

lép.

78. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

165. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet] 1/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az aktív korúak ellátása iránti kérelem a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó állami foglalkoztatási szervnél is benyújtható.”

(2) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló eljárásokban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.”

(3) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az ellátást megállapító szerv az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,]

c) gépjármű esetén a NAV vámszerve, egyéb vagyontárgyak vonatkozásában maga állapíthatja meg a forgalmi értéket.”

(4) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához szükséges

a) az 1. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, továbbá

b) a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan

ba) ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás, valamint

bb) a tartósan beteg állapot tényét igazoló jogosultság (magasabb összegű családi pótlék, rokkantsági járadék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás), illetve az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot tényét igazoló jogosultság (magasabb összegű családi pótlék, vakok személyi járadéka, fogyatékossági támogatás) fennállása.”

(5) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet Aktív korúak ellátása alcíme a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § Az aktív korúak ellátására való jogosultság kérelemre történő megszüntetése – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – automatikus döntéshozatal útján történik.”

(6) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25/A. § (1) Ha az ápolási díj megállapítását kiemelt ápolást igénylő személy gondozására tekintettel kérik, az ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell

a) az Szt. 42. § (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást, és

b) az Szt. 43. § b) pontja szerinti esetben a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló szakorvosi igazolást.

(2) Ha az Szt. 43. § a) pontja szerinti esetben az ápolt személy komplex minősítésének eredményét a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy bizottsági állásfoglalása nem igazolja, a hatóság a rehabilitációs hatóságtól kérheti az ápolt személy komplex minősítésének elvégzését azzal, hogy ha az ápolt személy a komplex minősítés megkezdését megelőzően a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, a komplex minősítése keretében a rehabilitálhatóság vizsgálatát nem kell elvégezni. A komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítványt a rehabilitációs hatóság az ápolási díj iránti kérelmet elbíráló hatóság részére is megküldi.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására miniszteri rendelet alapján jogosult szakorvos az ott meghatározottak szerinti formanyomtatványon állítja ki, ha az ápolt személy – miniszteri rendeletben foglaltak szerint – magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben vagy fogyatékosságban szenved, és a (4) bekezdésben foglaltak szerinti kiemelt ápolási szükséglete áll fenn.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során annak az ápolt személynek áll fenn kiemelt ápolási szükséglete, aki tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően

a) más személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni,

b) más személyes segítsége nélkül segédeszköz igénybevételével sem képes lakáson belül közlekedni, és

c) más személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás érvényességi ideje legfeljebb a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot – miniszteri rendeletben foglaltak szerint – esedékes felülvizsgálatának időpontjáig tart. Ha az állapot véglegessége folytán – miniszteri rendeletben foglaltak szerint – az ápolt személy állapotának felülvizsgálata nem szükséges, az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás legfeljebb az ápolt személy 18. életévének betöltéséig érvényes.

(6) Ha az ápolt személy a 18. életévét betöltötte, de az általa folytatott tanulmányokra tekintettel utána továbbra is magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, rá való tekintettel a kiemelt ápolási díjra való jogosultság – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a 18. életévének betöltésekor érvényes, az (1) bekezdés b) pontja szerint kiállított igazolás alapján a tanulmányok folytatására tekintettel, a magasabb összegben folyósított családi pótlékra való jogosultság fennállásának időtartama alatt újabb igazolás csatolása nélkül is megállapítható, illetve a korábban megállapított kiemelt ápolási díj tovább folyósítható.

(7) Ha az ügyfél a kérelmében a kiemelt ápolási díjra való jogosultság megállapítását nem kéri, a hatóságnak a kiemelt ápolási díjra való jogosultság kérdésében bizonyítást nem kell lefolytatnia.”

(7) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Ha az ápolási díj megállapítását a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérik, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapotot vizsgálni kell. A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatát legalább középfokú iskolai végzettséggel, valamint egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti el.

(2) A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatát végző személy az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább három munkanappal megelőzően értesíti.

(3) A vizsgálatot végző személy a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot fennállásának tényét az ápolás helyszínén végzett vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra (így különösen a kórházi zárójelentésre) alapozva állapítja meg és az erről szóló véleményét a 7. számú melléklet szerinti formanyomtatványon küldi meg a járási hivatalnak.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai vélemény hatálya alatt a háziorvosi igazolást és szakvéleményt is hatályosnak kell tekinteni.”

(8) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Másodfokú hatósági eljárásban a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot fennállására vonatkozó vizsgálat megállapításait a 8. számú melléklet szerint kell elkészíteni.”

(9) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelem benyújtásakor igazolni kell

a) a háziorvos által megállapított havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet,

b) alanyi közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem esetén az Szt. 50. § (1) bekezdés c)–h) pontjában foglaltak fennállását, és

c) normatív közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem esetén a jövedelem-nyilatkozatban foglaltak megalapozottságát.”

166. § (1) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2. számú melléklete helyébe a 11. melléklet lép.

(2) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete helyébe a 12. melléklet lép.

(3) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete helyébe a 13. melléklet lép.

(4) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. számú melléklete helyébe a 14. melléklet lép.

(5) A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14. számú melléklete helyébe a 15. melléklet lép.

167. § A 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

a) 6/A. § (2) bekezdésében a „hatóságként” szövegrész helyébe a „hatóságként és felügyeleti szervként” szöveg,

b) 7. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrészek helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

c) 7. § (3) bekezdés b) pontjában, 7. § (3a) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

d) 14. § (2) bekezdésében a „2/A. számú” szövegrész helyébe a „2. számú” szöveg,

e) 15. § (2c) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

f) 15. § (6) bekezdésében az „egészségkárosodott személy az időbeli hatály lejárta előtt újabb határozatot vagy szakvéleményt nem nyújtott be” szövegrész helyébe az „egészségi állapotot az időbeli hatály lejárta előtt újabb határozat, szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény nem állapította meg” szöveg,

g) 17. § (9) bekezdésében a „jogosultság jogerős megállapításától” szövegrész helyébe a „jogosultságot megállapító döntés véglegessé válásától” szöveg,

h) 35. § (7) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésében, 44. § (3) bekezdésében, 46. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

i) 35. § (9) bekezdésében a „jogerősen elutasították” szövegrész helyébe az „elutasító döntés véglegessé vált” szöveg,

j) 66. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg, a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

k) 7. számú mellékletének címében, valamint 8. számú mellékletének címében a „SZAKVÉLEMÉNY” szövegrész helyébe a „SZAKMAI VÉLEMÉNY” szöveg

lép.

168. § Hatályát veszti a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

a) 1. § (3) bekezdése,

b) 1/A. § (1) bekezdés a) pontja,

c) 1/A. § (2) bekezdése,

d) 5/A. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ában meghatározottakon kívül” szövegrész,

e) 6/A. § (5) bekezdésében az „a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és” szövegrész,

f) 11. §-a,

g) 14. § (2) bekezdésében az „– a döntéshez szükséges adatok beszerzése érdekében –” szövegrész,

h) 15. § (5) bekezdése,

i) 35. § (2a) és (11) bekezdése,

j) 36. § (1) bekezdés b) pontjában a „további érdemi vizsgálat nélkül” szövegrész,

k) 2/A. számú melléklete.

79. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény végrehajtásáról szóló 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

169. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény végrehajtásáról szóló 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet] Melléklete a 16. melléklet szerint módosul.

170. § A 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében az „a Kpt.” szövegrész helyébe az „az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Kpt.)” szöveg,

b) 3. §-ában és 5. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy jogerős” szöveg,

c) 5. § (4) bekezdésében a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válását vagy jogerőre” szöveg,

d) Melléklet „Kitöltési útmutató” rész 45. rovatra vonatkozó pontjában a „jogerőre” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig vagy jogerőre” szöveg

lép.

171. § Hatályát veszti a 67/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése.

80. A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló
95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet módosítása

172. § (1) A veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet] 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hatósági engedély iránti kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.”

(2) A 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a kérelem vagy a hozzá csatolt mellékletek a 2–5. mellékletben foglaltaknak nem felelnek meg, vagy a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a kérelmezőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra hívhatja fel.”

173. § A 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 6. melléklet 1.3. pontjában a „szakhatóság” szövegrész helyébe a „szakhatóságként közreműködő” szöveg lép.

174. § Hatályát veszti a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése.

81. A jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosítása

175. § Hatályát veszti a jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „ , kivéve, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény a túllépést lehetővé teszi” szövegrész.

82. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

176. § Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet] 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírság kiszabásáról szóló végleges határozatot, valamint – ha jogszabály a befizetési határidő meghosszabbítását, illetve a részletfizetést lehetővé teszi – a határidő meghosszabbításáról, illetve a részletfizetés engedélyezéséről szóló végleges végzést az építésügyi hatóság köteles közölni az érintett ingatlan tulajdonosával is, ha az nem azonos a kötelezettel.”

177. § A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

a) 3. § (2) bekezdés e) pontjában a „jogerőre emelkedése” előtt szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

b) 3. § (8) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy végleges döntéssel” szöveg,

c) 5. § (2) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

d) 6. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

178. § Hatályát veszti a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése.

83. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

179. § A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény” szöveg lép.

84. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

180. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben a miniszter a felügyeleti szerv.”

181. § A 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet „A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal hatásköre” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § A gyámhatóság a Gyvt. 140. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás adatai alapján az ellátás jogosultjának tekintetében, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén – automatikus döntéshozatal útján.”

182. § A 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság és a felügyeleti szerv” szöveg lép.

85. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

183. § Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány)

f) azokban az ügyekben, amelyekben az (1) bekezdésben meghatározott első fokú építésügyi hatóság székhelye szerinti önkormányzat, annak szerve vagy polgármestere az eljárásban hozott határozattal jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal, vagy ellenérdekű ügyfél,”

[az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) – a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével – az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel –, illetve az építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel.]

184. § (1) A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott műemléki értéket, műemléket, műemlék telkét, továbbá műemléki környezetet vagy műemléki jelentőségű területet érintő építésfelügyeleti hatósági feladatokra)

b) másodfokon és az a) pont szerinti járási hivatalnak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szerveként Budapest Főváros Kormányhivatalát országos illetékességgel”

(jelöli ki.)

(2) A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és építésfelügyeleti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben a felügyeleti szervre ruházott jogköröket, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.”

(3) A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/B. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények)

a) építésügyi hatósági engedélyezése során, ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemlét három napon belül kell lefolytatni, és a helyszíni szemlén részt vevő szakhatóság állásfoglalását a helyszíni szemle keretében adja meg,”

185. § Hatályát veszti a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 1. § (8) bekezdése,

b) 2/A. § (2) bekezdése.

86. A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

186. § A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet „Kitöltési útmutató és magyarázat” címének 16. pontjában és 6. számú melléklet „Kitöltési útmutató és magyarázat” címének 16. pontjában a „sújtották, a határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „sújtották, a határozat véglegessé válásától” szöveg lép.

87. A környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet módosítása

187. § A környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg lép.

88. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló
90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

188. § A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet]

a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában a „helyszíni műszaki szemlét” szövegrész helyébe a „helyszíni kárfelmérést” szöveg,

b) 19. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint (2) bekezdés b) és c) pontjában az „a helyszíni műszaki szemle” szövegrész helyébe a „helyszíni kárfelmérés” szöveg

lép.

189. § Hatályát veszti a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésében az „– amennyiben az érinti az 1. § a) vagy b) pontja szerinti környezeti elemet, a vízvédelmi hatóság szakhatósági közreműködésével –” szövegrész.

89. A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

190. § Hatályát veszti a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésében az „ , a szakhatóság utólagos értesítésével,” szövegrész.

90. A harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelet módosítása

191. § (1) A harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A Hivatal akkreditációs hatóságként jár el a kutatót fogadni szándékozó kutatószervezetek akkreditációs eljárásának lefolytatása során.”

(2) A 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelmezőnek igazolnia kell a 7. § (1) bekezdés a) pontjába nem tartozó, kutatás-fejlesztési tevékenységet végző, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet esetén az akkreditációs kérelem benyújtását megelőző 3 pénzügyi év valamelyikére vonatkozóan

a) a kutatás-fejlesztési ráfordítás arányát, vagy

b) a teljes munkaidőben, a kutatás-fejlesztés tevékenységi körében foglalkoztatott alkalmazotti létszámot.”

192. § A 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelet

a) 7. § (2) bekezdésében a „ba), illetve bb) alpontjában” szövegrész helyébe a „ba) vagy bb) alpontjában” szöveg,

b) 8. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg, a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

c) 9. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

d) 13. § (4) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedése napján” szövegrész helyébe a „véglegessé válása napján” szöveg,

e) 1. melléklet „5. A kutatószervezet tevékenységére vonatkozó adatok” pontjában a „bekezdésének c) pontja alapján választott ca), illetve cb) alpontnak” szövegrész helyébe a „bekezdése alapján választott a) vagy b) pontnak” szöveg,

f) 2. mellékletében a „Cégjegyzékszám/Nyilvántartási szám:” szövegrész helyébe a „Cégjegyzékszám/Nyilvántartási szám/Törzskönyvi azonosító szám:” szöveg

lép.

193. § A 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete a 17. melléklet szerint módosul.

91. A tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt eljárási szabályok megállapításáról szóló 198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása

194. § A tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében foglalt eljárási szabályok megállapításáról szóló 198/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében a „bírósági felülvizsgálat” szövegrész helyébe a „közigazgatási per” szöveg lép.

92. A vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló
271/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása

195. § A vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 271/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását tanúsító iratokat a vasúti társaság másolatban is benyújthatja, ha a benyújtással egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a benyújtott másolat az eredetivel mindenben megegyezik.”

93. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása

196. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet] 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Külföldi székhelyű gazdasági társaság a VET 74. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi engedély iránti kérelme esetében az e rendelet egyes engedélytípusokra vonatkozó mellékleteiben meghatározottakon kívül igazolja

a) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaság társasági szerződése, alapító okirata vagy alapszabálya (a továbbiakban: társasági szerződés), továbbá

b) abban az esetben, ha cégjogi változás van folyamatban, a változás alapjául szolgáló okirat

meglétét, valamint részletesen bemutatja annak tartalmát.”

197. § (1) A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a 18. melléklet szerint módosul.

(2) A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 4. számú melléklete a 19. melléklet szerint módosul.

(3) A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 6. számú melléklete a 20. melléklet szerint módosul.

198. § A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet

a) 28. § (8) bekezdés a) pontjában a „telefonos elérhetősége, elektronikus levélcíme,” szövegrész helyébe az „elérhetősége,” szöveg,

b) 99/B. § (5) bekezdésében, valamint 5. számú melléklet 7. pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

199. § Hatályát veszti a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet

a) 54. § (3) bekezdése,

b) 128/C. §-a,

c) 12. számú melléklet I. pont f) alpontja.

94. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet módosítása

200. § (1) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 10. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A zajkibocsátási határértéket megállapító határozatnak tartalmaznia kell

a) a rendelkező részben:

aa) a zajkibocsátási határérték mértékét külön az éjjeli és a nappali időszakra,

ab) a zajforrás közvetlen hatásterületén elhelyezkedő, zajtól védendő területek helyrajzi számát, a védendő épületek címét,

ac) a zajkibocsátási határérték teljesülésének pontos helyét,

ad) a zajforrás üzemeltetésére vonatkozó korlátozásokat, és

ae) a zajkibocsátás csökkentése érdekében tervezett intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezést, az egyes intézkedések végrehajtásának határidejét, valamint

b) az indokolásban:

ba) a zajforrás hatásterületén található védendő területek településrendezési terv szerinti besorolását, és

bb) a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék szerinti besorolását.”

(2) A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 26. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti zajbírság megállapítása iránti eljárásban a környezetvédelmi hatóság – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – figyelembe veszi az általa végzett eseti zajmérésről készített jegyzőkönyvet vagy feljegyzést.”

(3) A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rezgésbírság megállapítása iránti eljárásban a környezetvédelmi hatóság az általa – a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló rendelet szerint – végzett megalapozó vizsgálatról készített jegyzőkönyvet vagy feljegyzést figyelembe veszi.”

(4) A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet „Jogutódlás” alcím címe és 33/A. §-a helyébe a következő alcím cím és rendelkezés lép:

„Zaj vagy rezgés mérésével kapcsolatos szabályok

33/A. § (1) A környezetvédelmi hatóság vagy az ügyfél által végzett joghatással járó zajmérés (a továbbiakban: joghatással járó zajmérés) csak hitelesített és 1. pontossági osztályú zajmérő műszerrel végezhető.

(2) A joghatással járó eseti zaj- vagy rezgésmérésről mérési jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Az üzemi és szabadidős zajforrásokra vonatkozó mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(4) A közlekedési zajforrások mérési jegyzőkönyvét a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 6. pontja, illetve 5. számú melléklet 6. pontja szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(5) A rezgésmérésről készült mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza.”

201. § A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a 21. melléklet szerinti 5. számú melléklettel egészül ki.

A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a 22. melléklet szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.

202. § A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

a) 21. § (1) bekezdésében és 29. §-ában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

b) 21. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg

lép.

203. § Hatályát veszti a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdés e) pontjában a „valamint” szövegrész,

b) 10. § (6) bekezdésében az „ , és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezheti” szövegrész.

95. A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló
289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

204. § Hatályát veszti a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet.

96. A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló
329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

205. § (1) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet] 6. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ORFK közigazgatási hatáskörében gondoskodik a hatáskörébe utalt közigazgatási hatósági eljárások lefolytatásáról, ellátja a hatósági, nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat, ennek keretében)

d) ellátja a rendészeti feladatokat ellátó személy számára kiadott szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott szolgálati jelvényről vezetett nyilvántartással, továbbá a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye kiállításával, bevonásával és visszavonásával kapcsolatos elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálásával összefüggő hatósági feladatokat,”

(2) A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ORFK közigazgatási hatáskörében gondoskodik a hatáskörébe utalt közigazgatási hatósági eljárások lefolytatásáról, ellátja a hatósági, nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat, ennek keretében)

h) lefolytatja – a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nem engedélyköteles gépjárművek kivételével – a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a létesítményi tűzoltóság, az önkéntes tűzoltó egyesület, a Magyar Honvédség, a Legfőbb Ügyészség és a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát végző közlekedésbiztonsági szerv által használt gépjárművek megkülönböztető jelzéseinek felszerelésére, valamint a hatáskörébe tartozó közúti közlekedés biztonságára vonatkozó hatósági eljárást, a rendőr-főkapitányságok megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelése, illetve visszavonása tárgyában hozott első fokú döntésével szemben benyújtott fellebbezéseket másodfokon elbírálja, továbbá ezekben az ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként jár el,”

(3) A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ORFK közigazgatási hatáskörében gondoskodik a hatáskörébe utalt közigazgatási hatósági eljárások lefolytatásáról, ellátja a hatósági, nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat, ennek keretében)

l) ellátja a fegyveres biztonsági őrség létrehozásával, megszüntetésével, valamint a fegyveres biztonsági őrzés elrendelésével, és – a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság hatáskörébe tartozó feladatok kivételével – a fegyveres biztonsági őrség lőfegyverrel, lőszerrel és más kényszerítő eszközzel való ellátásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat,”

(4) A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az ORFK közigazgatási hatáskörében gondoskodik a hatáskörébe utalt közigazgatási hatósági eljárások lefolytatásáról, ellátja a hatósági, nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat, ennek keretében)

o) másodfokon elbírálja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. § (5) bekezdése alapján a területi szerv által hozott első fokú döntéssel szemben benyújtott fellebbezéseket, továbbá ezekben az ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként jár el.”

(5) A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendőr-főkapitányság közigazgatási hatáskörében:)

c) elbírálja az elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezést a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység esetében a működési engedéllyel, valamint az igazolványok kiállításával, bevonásával és visszavonásával kapcsolatos hatósági eljárások esetében,

d) lefolytatja – a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nem engedélyköteles gépjárművek kivételével – a sürgősségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürgősségi betegellátást, illetve a közművek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végző szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által üzemben tartott gépjárművek megkülönböztető jelzéseinek felszerelésére vonatkozó hatósági eljárást, az illetékességi területén működő rendőrkapitányságok figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére, visszavonására, továbbá a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés leszerelésre kötelezés tárgyában hozott első fokú döntésével szemben benyújtott fellebbezéseket másodfokon elbírálja, továbbá ezekben az ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként jár el,”

(6) A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A rendőr-főkapitányság közigazgatási hatáskörében:)

f) ellátja a rendészeti feladatokat ellátó személyek szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye kiállításával, bevonásával és visszavonásával kapcsolatos elsőfokú hatósági eljárásokkal összefüggő feladatokat, valamint elbírálja az elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (4) bekezdés b) pontja szerinti panasz esetében,”

(7) A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr-főkapitányság közigazgatási hatáskörében:)

h) ellátja a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 4. §-a szerinti, más szerv hatáskörébe nem utalt hatósági feladatokat,”

(8) A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A rendőr-főkapitányság közigazgatási hatáskörében)

l) másodfokon elbírálja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. § (5) bekezdése alapján a helyi szerv által hozott első fokú döntéssel szemben benyújtott fellebbezéseket, továbbá ezekben az ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként jár el.”

(9) A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendőrkapitányság közigazgatási hatáskörében)

c) első fokon ellátja a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység esetében a működési engedéllyel, valamint az igazolványok kiállításával, bevonásával és visszavonásával kapcsolatos hatósági feladatokat,

d) lefolytatja a figyelmeztető jelzés felszerelésére vonatkozó eljárást, valamint a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülék leszerelésére kötelezésre vonatkozó eljárást,”

(10) A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A rendőrkapitányság közigazgatási hatáskörében)

e) első fokon elbírálja az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (4) bekezdés b) pontja szerinti panaszt,”

(11) A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrkapitányság közigazgatási hatáskörében)

g) első fokon elbírálja a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 10/A. §-a szerinti, a rendőrség hatáskörébe tartozó panaszt,”

206. § A 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés k) pontjában az „a Törvény” szövegrész helyébe az „az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény” szöveg lép.

207. § Hatályát veszti a 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet

a) 6. § (2) bekezdés h) pontja,

b) 6. § (3) bekezdés b) pontja,

c) 14/A. § (1)–(3) és (5)–(9) bekezdése,

d) 4. és 5. melléklete.

97. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

208. § (1) A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet] 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a bejelentés benyújtására a kormányablaknál kerül sor, akkor a kormányablak az iratok eredeti példányát is továbbítja az ingatlanügyi hatósághoz.”

(2) A 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés szerint megindított földhasználati nyilvántartási eljárás akkor folytatható le, ha

a) a bejelentést a 2. § (1b) bekezdésében meghatározott adatlapon nyújtották be,

b) a bejelentés benyújtására a használat megkezdése után kerül sor, vagy

c) a használatba adó a Földforgalmi tv. 13. §-a szerinti saját használatra vonatkozó kötelezettséget nem vállalt.”

(3) A 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül kell visszautasítani a bejelentést akkor is, ha

a) az adatlaphoz csatolt földhasználati szerződés hatósági jóváhagyáshoz kötött, de azon nem szerepel a hatóság jóváhagyó záradéka;

b) az adatlap, vagy az adatlap és az ahhoz csatolt okiratok tartalma ellentmondó;

c) a földhasználati szerződés, a tulajdonostársak közötti használati megosztásról szóló megállapodás, illetve többlethasználati megállapodás értelmezhetetlen kikötést, feltételt tartalmaz;

d) a kérelmező tulajdonosként (tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetként), haszonélvezeti jog jogosultjaként vagy vagyonkezelőként tett földhasználati bejelentést, de ezen jogállása a bejelentés megtételekor az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel;

e) a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött haszonbérleti szerződés esetén

ea) az előhaszonbérleti jog fennállása ellenére a szerződés a Földforgalmi tv.-be ütköző módon nem került közlésre az előhaszonbérletre jogosultakkal,

eb) a szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlése során az előhaszonbérleti jog gyakorlására nyitva álló határidő biztosítása rövidebb volt a Földforgalmi tv.-ben meghatározott határidőnél, vagy

ec) az Előkr.-ben meghatározott, a jegyző által elmulasztott eljárási cselekményt, vagy igazolást kellene pótolni, ide nem értve a jegyzőnek az elektronikus tájékoztató közzététele érdekében tett intézkedését;

f) a bejelentést nem a 2. § (1b) bekezdésében meghatározott adatlapon nyújtják be;

g) a bejelentés benyújtására a Fétv. 95. § (1) bekezdésben meghatározott időpont előtt kerül sor; vagy

h) a használatba adó a Földforgalmi tv. 13. §-a szerinti saját használatra vonatkozó kötelezettséget vállalt.”

(4) A 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet „A földhasználati nyilvántartási eljárás” alcíme a következő 16/B. §-sal egészül ki:

„16/B. § Az ingatlanügyi hatóság a földhasználati nyilvántartás adatai alapján a földhasználatra jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén – automatikus döntéshozatal útján.”

209. § A 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdés e) pontjában, 14. § (2) bekezdés h) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

c) 6. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

d) 9. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „el kell utasítani” szövegrész helyébe a „vissza kell utasítani” szöveg,

e) a 14. § (6) bekezdésében az „azt a jogerős hatósági döntést, bírósági ítéletet,” szövegrész helyébe az „azt a végleges hatósági döntést, jogerős bírósági ítéletet,” szöveg,

f) 14/B. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

210. § Hatályát veszti a 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 11. § (1) és (2) bekezdése,

b) 16. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján” szövegrész,

c) 16/A. §-a.

98. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

211. § (1) A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet] 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás – a 31. §-ban és a 34. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – kérelemre induló eljárás. A kérelem részeként a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal műszaki dokumentációt kell készíteni az egyes eljárásfajtáknál meghatározottak szerint.”

(2) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint – annak véglegessé válására tekintet nélkül – közhírré kell tenni azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amit az eljáró hatóság olyan eljárásban hozott, amelyben a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálták.”

(3) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmet a 3. számú melléklet 11. pontja, valamint az 5. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani a Hatósághoz.”

(4) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet „Általános rendelkezések” címe a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.

(2) Az e rendelet szerinti eljárásokban a hiányzó iratok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.

(3) Az e rendelet szerinti eljárásokban az iratok másolati példányban nem nyújthatóak be.”

(5) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kártalanítási összeg megállapítására a határozat véglegessé válásának időpontja az irányadó.”

(6) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha helyszíni szemlére nem kerül sor, a hálózati engedélyesnek vagy megbízása alapján a tervezőnek a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti tartalommal kell elkészítenie a vezetékjogi engedély iránti kérelmet.”

(7) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hálózati engedélyesnek a vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet az 1. számú melléklet, valamint a 3. számú melléklet 4. pontja szerinti tartalommal kell benyújtania a Hatósághoz.”

(8) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kérelem benyújtása során az építési engedélyes névváltozása, jogutódlás és az építési engedélyes személyében történt változás esetén igazolni kell ennek tényét. A változást különösen köz- vagy magánokirat igazolja.”

(9) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet 7. pontja, valamint az 5. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani a Hatósághoz.”

(10) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 20. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Az építési engedély iránti kérelemben igazolni kell, hogy a közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezeték üzemeltetője regisztrált e-közmű adatszolgáltató. Ezen tény igazolására alkalmas különösen az e-közműt üzemeltető szervezet tanúsítványa.”

(11) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 21. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a használati jog alapítása az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján történt, akkor a hálózati engedélyesnek az építési engedély iráni kérelem benyújtása során igazolnia kell

a) a megállapodás létrejöttét,

b) a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezését biztosító használati jogot feltüntető, földmérő által készített és az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz rendelkezésre állását, valamint

c) annak megtörténtét, hogy a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta.

(2) Ha megállapodás hiányában a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérelmezi, az arra vonatkozó kérelem benyújtása során igazolnia kell a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezését biztosító, a kérelmezett használati jogot feltüntető, földmérő által készített és az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajz rendelkezésre állását.

(3) A kérelem benyújtása során a használati jog jogosultjának névváltozása, jogutódlás és az engedélyes személyében történt változás esetén igazolni kell ennek tényét. A változást különösen köz- vagy magánokirat igazolja.”

(12) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A termelői engedélyesnek vagy az építtetőnek szélerőmű vagy szélerőmű park építési engedélyezési eljárása során az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló miniszteri rendeletben megállapított biztonsági övezetben korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerint kötött megállapodás létrejöttét is. A megállapodásban rendelkezni kell a korlátozás mértékéről és a kártalanításról, valamint a korlátozás ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetéséről. Az előírt biztonsági övezet nagyságát és a korlátozás tényét illetően az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést az engedélyes köteles kérni.”

(13) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 20 MW teljes bemenő hőteljesítményt meghaladó villamosenergia-termelő létesítményre vonatkozó építési engedélyre irányuló kérelem részeként – a (7) bekezdésben foglalt esetkör kivételével – el kell készíteni az erőmű nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményként történő üzemeltetésére, illetve átalakítására vonatkozó, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) által jóváhagyott költség-haszon elemzést.”

(14) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az engedély kiadásához nem szükséges az (5) bekezdésben meghatározott költség-haszon elemzés elkészítése

a) olyan erőmű esetén, amely a MEKH-től a (8) bekezdés szerint mentesítést kapott,

b) atomerőmű esetén,

c) olyan létesítmény esetén, amelynek geológiai tárolóhelyhez közel kell elhelyezkednie, ha

ca) rendelkezik a Pest Megyei Kormányhivatal igazolásával arról, hogy megfelelő elkülönített helyet biztosítanak a szén-dioxid leválasztásához és sűrítéséhez szükséges berendezések telepítéséhez,

cb) 10 km-nél közelebb fekszik a szén-dioxidot befogadó geológiai tárolóhelyhez, és

cc) a szén-dioxidot befogadó geológiai tárolóhely érvényes és hatályos bányafelügyeleti tárolási engedéllyel rendelkezik, vagy

d) ha a létesítményt nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre alkalmasnak tervezik.”

(15) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben nem említett termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell a VET 132. § (2) bekezdése szerinti, a korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerint kötött megállapodás létrejöttét is. A megállapodásban rendelkezni kell a korlátozás mértékéről és a kártalanításról, valamint a szolgalmi jog alapításáról. A megállapodáson alapuló szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni.”

(16) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet – a kisfeszültségű hálózati elem esetét kivéve – az engedélyesnek a 3. számú melléklet 9. pontja és a 6. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtania a Hatósághoz.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt építmények közül a kisfeszültségű hálózati elem esetében az üzembe helyezési eljárás lefolytatását követő 8 napon belül annak tényét az engedélyes a 3. számú melléklet 9. pontja és a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal bejelenti a Hatóságnak.”

(17) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezetékre üzemeltetési engedély csak akkor adható, ha a kérelmező az üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtása során igazolja a geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzésének, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítésének és nyilvántartásba vételének megtörténtét. E tények különösen az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető nyilatkozatával igazolhatók. A Hatóság az üzemeltetési engedélyt közli a közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezeték üzemeltetőjével is.”

(18) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A használatbavételi engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet 8. pontja és a 7. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani a Hatósághoz.”

(19) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket vagy közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, arra a Hatóság – az engedélyes vagy az építménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján vagy hivatalból indított eljárás keretében – fennmaradási engedélyt adhat, ha annak feltételei fennállnak vagy megteremthetőek.

(2) Ha a Hatóság az (1) bekezdés szerint a fennmaradási engedélyt megadja, ezzel egyidejűleg – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben és módon építésügyi bírságot szab ki.

(3) Ha a termelői vezetéket, magánvezetéket vagy közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit igazoltan ipari vagy természeti katasztrófa miatt kellett – az engedélyben foglaltaktól eltérő helyre – áthelyezni, építésügyi bírságot nem lehet kiszabni.”

(20) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezetékre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha a kérelmező a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása során igazolja a vezeték utólagos bemérésének, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítésének és nyilvántartásba vételének megtörténtét. E tények különösen az e-közmű adatszolgáltatásra kötelezett leendő üzemeltető nyilatkozatával igazolhatók. A Hatóság a fennmaradási engedélyt közli a közcélú, magán-, termelői és közvetlen vezeték üzemeltetőjével is.”

(21) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A fennmaradási engedélyezésre egyebekben e rendeletnek az adott építményfajtára vonatkozó építési, használatbavételi engedélyezésre, valamint az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentésre előírt rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(22) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megszüntetési (bontási) engedély iránti kérelmet a 3. számú melléklet 10. pontja és a 8. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani a Hatósághoz.”

(23) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 34/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelmet a 3. számú melléklet 10.1–10.6. pontja és a 8. számú melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen vagy műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében a kérelem benyújtása során igazolni kell az örökségvédelmi hatósághoz történt bejelentés teljesítését is.”

(24) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg a Hatóság részére meg kell küldeni a 3. számú melléklet 10.1. pontja szerinti, a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott megszüntetési tervet is.”

(25) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 37. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti eljárások esetében a kérelmezőnek a 3. számú melléklet 2. pontja szerint kell a kérelmet összeállítania.

(3) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti eljárások esetében nem kell az előkészítő eljárást lefolytatni.”

(26) A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 37. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásban módosító határozat adható ki azokban az esetekben, amikor a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezetékjoggal érintett terület nagyságát nem változtatja meg. A kérelem tartalmazza az egyebekben módosított nyomvonalrajzot is. Nyomvonal módosítása esetén a módosítási engedély kérelem tartalmazza a 3. számú melléklet 4.6. pontjában meghatározottak szerinti változási vázrajzot és területkimutatást is.”

212. § A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 8. § (3) bekezdésében, 10. § (1) és (3) bekezdésében, 16. §-ában, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 26. § (1) bekezdés a) pontjában, 26/A. § (2) bekezdés a) pontjában, 27. § (2) bekezdésében, 30. §-ában, 34. § (7) bekezdésében, valamint 8.1. pont a) alpontjában, 8.2. pontjában, 9.1. pont a) alpontjában, 9.2. pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 23. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „jogerős és végrehajtható bírósági vagy közigazgatási” szövegrész helyébe a „jogerős és végrehajtható bírósági vagy végleges közigazgatási” szöveg,

c) 1. számú mellékletében, 2. számú mellékletében, 5. számú mellékletében és 7. számú mellékletében az „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „Az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

d) 3. számú melléklet 9. pontjában az „üzemeltetési engedélyezéséhez, valamint az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentéséhez” szövegrész helyébe az „az üzembe helyezési eljárás lefolytatásáról szóló bejelentéséhez” szöveg

lép.

213. § A 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. számú melléklete helyébe a 23. melléklet lép.

214. § Hatályát veszti a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 6. § (1) és (1a) bekezdése,

b) 18. §-ában a „ , valamint az építési engedélyes ismételten beszerzi a vezetékjogi engedélyezés eljárásban részt vett közművek, kezelők, üzemeltetők nyilatkozatát” szövegrész,

c) 20. § (3) bekezdése,

d) 22. §-ában a „ , valamint ha a hálózati engedélyes ismételten beszerzi az építési engedélyezési eljárásban részt vett közművek, kezelők, üzemeltetők időközben lejárt nyilatkozatát” szövegrész,

e) 23. § (2b) bekezdése,

f) 23/A. és 23/B. §-a,

g) 29/A. és 29/B. §-a,

h) 37. § (7) bekezdése,

i) 1. számú melléklet 14. pontja,

j) 3. számú melléklet 1. pontjában az „a helyszíni szemlére (a meghívandók számának megfelelő példányban)” szövegrész,

k) 3. számú melléklet 1. pont 1.10. alpontja, 4. pont 4.2., 4.3. és 4.5. alpontja, 5. pont 5.2., 5.3. és 5.6. alpontja, 7. pont 7.4. és 7.6. alpontja, 11. pont 11.3. alpontja,

l) 4. számú melléklet 1. alcíme.

99. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia,
valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló
389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

215. § A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogosultságát e rendelet hatálybalépését megelőzően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jogerős határozatban megállapította” szövegrész helyébe a „jogosultságát e rendelet hatálybalépését megelőzően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) végleges határozatban megállapította” szöveg,

b) 6. § (5) bekezdésében a „meghatározásáról szóló határozat módosítását” szövegrész helyébe az „ismételt megállapítását” szöveg,

c) 9/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg

lép.

100. A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről,
az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló
410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

216. § A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet] 9. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az eljárás során az ügyfelet az eljáró hatóság legfeljebb két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra.

(7) A kiszabott közigazgatási bírság megfizetésére az első fokon eljárt hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(8) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(9) A határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (8) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg rendelkezik a végrehajtás foganatosításáról.”

217. § A 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 9/A. §-ában és 10. § (1) bekezdésében a „határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válásától” szöveg lép.

101. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása

218. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet] 5/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A résztanulmányok beszámítására irányuló kérelemhez – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat kell csatolni.”

(2) A 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 5/H. § 2. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában

hiteles másolat)

d) a kormányablak ügyintézője által az eredeti okiratról készített, bélyegzőjével és záradékával ellátott másolat.”

(3) A 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 5/D. § (1) bekezdés d) pontjában az „eljárási” szövegrész helyébe az „igazgatási szolgáltatási” szöveg lép.

219. § Hatályát veszti a 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 5/G. § (2) bekezdése.

102. Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet módosítása

220. § (1) Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet] 4. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményét két értékelőnek kell értékelnie.”

(2) A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A szóbeli nyelvvizsgáról készült hangfelvételek megőrzésére a vizsgadolgozatok megőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(3) A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 4. § (3)–(3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vizsga eredményéről szóló döntés közlésétől számított tizenöt napon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a vizsga értékelésével kapcsolatban, jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással. A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálja, és ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, a vizsgaközpont a döntését módosítja. A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül hozza meg a részletes szakmai indokolást tartalmazó döntését. A döntés közlésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3a) A vizsgázó a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a döntés ellen a Hivatalhoz címzett, de a vizsgaközponthoz benyújtott fellebbezéssel élhet, jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással. A fellebbezést a Hivatal bírálja el.

(3b) A felülvizsgálati kérelem, illetve a fellebbezés elbírálása alapján sikeresnek ítélt vizsga esetén a vizsgaközpont a vizsgabizonyítványt köteles a döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.”

(4) A 137/2008 (V. 16.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Nftv. 107/A. § (1) és (2) bekezdése szerint visszavont, illetve megsemmisített vizsgabizonyítvány érvénytelenítését az 5. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban fel kell tüntetni.”

(5) A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 5. § (1) bekezdésében, valamint a 8. §-ban meghatározott eljárások során a Hivatal beszerzi a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) szakvéleményét. A Testület legalább öt, legfeljebb kilenc tagból áll, tagjait a Hivatal a honlapján meghirdetett nyilvános pályázat útján választja ki. A pályázat lebonyolításának részleteiről és a szakértők kiválasztásának eredményéről a Hivatal a honlapján tájékoztatást ad.”

(6) A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az akkreditáció megújítására irányuló eljárás szüneteltetése nem kérhető.”

(7) A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet a 13. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Közös rendelkezések

13/A. § Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásban a hiányzó bizonyíték nyilatkozattal nem pótolható.”

221. § A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet

a) 5/A. § (6) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében és 12. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 5/A. § (6) bekezdésében a „közzé kell tenni” szövegrész helyébe a „közhírré kell tenni” szöveg,

c) 11. § (4) bekezdésében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg

lép.

222. § Hatályát veszti a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet

a) 5. § (2) bekezdésében az „első fokon” szövegrész,

b) 9. § (3) bekezdésében az „a Hivatalhoz” szövegrész,

c) 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „ , illetve az általa kirendelt szakértő” szövegrész,

d) 13. § (6) bekezdésében az „Amennyiben a kérelmező egynyelvű bizonyítványát kétnyelvű, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűre kívánja honosítani, kiegészítő vizsgát tesz a (8) bekezdésben foglaltak szerint.” szövegrész.

103. A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet módosítása

223. § A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet]

a) 5/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

b) 6. § (7) bekezdés b) pontjában a „15” szövegrész helyébe a „20” szöveg,

c) 6. § (7) bekezdés b) pontjában a „10” szövegrész helyébe a „15” szöveg,

d) 6. § (7) bekezdés c) pontjában a „10” szövegrész helyébe a „15” szöveg

lép.

224. § Hatályát veszti a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet

a) 1/A. §-a,

b) 10/A. § (1) és (2) bekezdése,

c) 19. §-a.

104. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló
191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása

225. § A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet

a) 5. § (3a) bekezdésében, 7. § (5) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges határozattal” szöveg,

b) 7. § (6) bekezdés b) pontjában, 10. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

c) 11. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,

d) 13. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg

lép.

105. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló
212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosítása

226. § A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg lép.

106. A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló
221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása

227. § A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a) 1. számú melléklet címében, nyitó szövegrészében és 18. pontjában a „jegyzőkönyv” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyv, vagy feljegyzés” szöveg,

b) 1. számú melléklet 1. pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg

lép.

107. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló
292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása

228. § A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet

a) 6. § (4) bekezdés b) pontjában, 20. § (6) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdés záró szövegrészében a „lefoglalt” szövegrész helyébe a „lefoglalt vagy zár alá vett” szöveg,

b) „Visszatartás, lefoglalás, elkobzás” alcím címe helyébe a „Visszatartás, zár alá vétel, lefoglalás, elkobzás”, szöveg,

c) 20. § (2) bekezdésében és 22/A. § (1) bekezdésében a „lefoglalja” szövegrész helyébe a „lefoglalja vagy zár alá veszi” szöveg,

d) 20. § (3) bekezdésében és 22/A. § (1) bekezdésében a „lefoglalás” szövegrész helyébe a „lefoglalás vagy zár alá vétel” szöveg,

e) 20. § (3) bekezdésében és 20. § (6) bekezdésében a „lefoglalást” szövegrész helyébe a „lefoglalást vagy zár alá vételt” szöveg,

f) 20. § (4a) bekezdésében a „lefoglalásról” szövegrész helyébe a „lefoglalásról vagy zár alá vételről” szöveg,

g) 20. § (8) bekezdésében a „lefoglalásról” szövegrészek helyébe a „lefoglalásról vagy zár alá vételről” szöveg,

h) 20. § (8) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg,

i) 20. § (8) bekezdésében a „lefoglalásra” szövegrész helyébe a „lefoglalásra vagy zár alá vételre” szöveg,

j) 22/A. § (4) bekezdésében és 23. § (1) bekezdésében a „lefoglalással” szövegrész helyébe a „lefoglalással vagy zár alá vétellel” szöveg

lép.

108. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

229. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 1/B. § (6) bekezdésében a „jogerős intézkedéseknek” szövegrész helyébe a „véglegessé vált intézkedéseknek” szöveg,

b) 5/B. § (3) és (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,

c) 17/A. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

109. A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ismertetésével kapcsolatban kiszabott bírság pénzügyi teljesítésének feltételeiről és felhasználásáról szóló 338/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

230. § A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ismertetésével kapcsolatban kiszabott bírság pénzügyi teljesítésének feltételeiről és felhasználásáról szóló 338/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg lép.

110. A közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságokról szóló 345/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

231. § A közúti járművek típusjóváhagyásával kapcsolatos egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságokról szóló 345/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 345/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet] a következő 7. §-sal egészül ki:

„7. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

232. § A 345/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg lép.

111. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása

233. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet] 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/B. § (1) A GET 28. § (4) bekezdése alapján korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt kérelmező gazdasági társaság az engedélykérelemben köteles megjelölni kézbesítési meghatalmazottját és a kézbesítési meghatalmazott elérhetőségét. A kézbesítési meghatalmazottal kötött megbízási szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) A kézbesítési meghatalmazott magyarországi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes személy vagy jogi személy lehet.

(3) A kézbesítési meghatalmazott e tevékenységért a megbízóval szemben a polgári jog szabályai szerint felel.”

(2) A 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a 106. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„(A GET 88. §-ához)

A gázszerelők nyilvántartása

106/A. § A műszaki biztonsági hatóság a gázszerelőkről vezetett nyilvántartás adatai alapján az abban szereplő jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén – automatikus döntéshozatal útján.”

234. § (1) A 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklete helyébe a 24. melléklet lép.

(2) A 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 6. számú melléklete helyébe a 25. melléklet lép.

235. § A 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdés 17a. pontjában, valamint a 141/C. § (7) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 98/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrészek helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

c) 126. § (1) bekezdés d) pontjában a „telefonos elérhetőségét, elektronikus levélcímét” szövegrész helyébe az „az elérhetőségét” szöveg,

d) 130. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

e) 1. számú melléklet 11.5. pontjában a „felhasználói panasz vagy jogvita esetén a jogvita jogerős lezárásáig” szövegrész helyébe a „felhasználói panasz véglegessé vált döntéssel való lezárásáig vagy jogvita esetén a jogvita jogerős lezárásáig” szöveg,

f) 1. számú melléklet 11.5. pontjában a „felhasználói panasz vagy jogvita fennállásról és annak jogerős lezárásáról” szövegrész helyébe a „felhasználói panasz fennállásáról és annak véglegessé vált döntéssel való lezárásáról, továbbá a jogvita fennállásáról és annak jogerős lezárásáról” szöveg

lép.

236. § Hatályát veszti a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet

a) 54. § (8) bekezdés a) pontjában a „(cím, ha rendelkezésre áll, a telefonos elérhetőség és elektronikus levélcím)” szövegrész,

b) 164/F. §-a.

112. A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet módosítása

237. § (1) A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet] 4. § (6) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző által a vásárokról és piacokról vezetett nyilvántartás – a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl – tartalmazza:)

j) a működéssel összefüggő feltételeket, korlátozást;”

(2) Az 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a helyi termelői piac üzemeltetéséhez – a forgalmazott termékekre tekintettel – külön hatóság engedélye (a továbbiakban: külön engedély) szükséges, a külön engedély kiadására irányuló eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti megelőző eljárásnak minősül.”

(3) Az 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Hiánypótlásnak az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével nincs helye.”

238. § Az 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet

a) 4. § (5) bekezdésében a „tizenöt nap” szövegrész helyébe a „húsz nap” szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében a „valamint munkavédelmi” szövegrész helyébe a „munkavédelmi, valamint munkaügyi” szöveg,

c) 9. § (3) bekezdésében az „a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, továbbá a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegész helyébe a „továbbá a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg

lép.

239. § Hatályát veszti az 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet

a) 4. § (4) bekezdése,

b) 4/C. § (2) bekezdése.

113. A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet módosítása

240. § A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet] 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Flt. 21. §-ában, VI/A. fejezetében, 54. §-ában és 55. §-ában, valamint a (3)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével azzal, hogy az ügyintézési határidő 25 nap.”

241. § A 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

114. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása

242. § (1) A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet] 3. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Az 1. § (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontja szerinti eljárások esetén igazolni kell, hogy a képviselő-testület (közgyűlés) a kérelem benyújtását megerősítette, több települési önkormányzat érintettsége esetén az érintett önkormányzatok képviselő-testületei (közgyűlései) a kérelem benyújtását megerősítették és az érintett települési önkormányzatok nevében eljáró önkormányzat kijelölésére vonatkozó, települési önkormányzatok közötti megállapodást megkötötték.”

(2) A 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az eljáró hatóság legfeljebb két ízben hívhatja fel hiánypótlásra a kérelmezőt.”

(3) A 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott eljárás esetén az eljáró hatóság biztosítja, hogy azon szomszédos települési önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét az eljárás tárgyát képező műszaki infrastruktúra-hálózati elem érinti, véleményt nyilváníthassanak.”

(4) A 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A térségi területfelhasználási engedélykérelmet – az összhang igazolására vonatkozó engedélykérelem kivételével – harminc napon belül kell elbírálni. Az összhang igazolására vonatkozó engedélykérelmet huszonegy napon belül kell elbírálni.

(4b) Az eljáró hatóság döntését kizárólag írásban közölheti.”

243. § A 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet

a) 2. § (3) bekezdésében a „megalapozására” szövegrész helyébe a „tárgyát képező tevékenységekre vonatkozóan” szöveg,

b) 3. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „indoklását,” szövegrész helyébe az „indoklását, a kérelemben be kell mutatni a várható területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásokat,” szöveg

lép.

244. § Hatályát veszti a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdése,

b) 3. § (3a)–(3c) bekezdése, és a (4) bekezdés b) pont bb) alpontja, c) pont cc) alpontja, e) pont eb) alpontja, valamint g) pontja,

c) 4. § (1a) és (1b) bekezdése,

d) 4. § (3) bekezdésében a „kérelem mellékletét képező” szövegrész,

e) 3. számú melléklete.

115. Az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet módosítása

245. § Az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló 102/2009. (V. 11.) Korm. rendelet 6. melléklet 6. pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg lép.

116. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló
132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet módosítása

246. § A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet] 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az ügyintézési határidő 25 nap.”

247. § A 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet

a) 2. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 17. § (2) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg

lép.

248. § Hatályát veszti a 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésében az „[A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. § h) pontja]” szövegrész.

117. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása

249. § (1) A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet] 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az igénylő e rendelet szerinti kamattámogatást kíván igénybe venni, a befogadott kérelmek tekintetében a támogatási feltételek meglétét a folyósító hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen köteles ellenőrizni.”

(2) A 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az igénylő a támogatásra jogosító feltételeknek történő megfelelés megállapítása iránti kérelme esetén igazolja a hitelintézet támogatási igény elutasításával kapcsolatos döntését.

(9b) A támogatásra jogosító feltételeknek történő megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárás megindításának feltétele, hogy a hitelintézet az igénylést teljeskörűen, a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi feltételt megvizsgálva elbírálja.”

(3) A 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv Budapest Főváros Kormányhivatala.

(4a) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja.

(4b) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti.

(4c) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárásaiban az ügyintézési határidő 30 nap.”

250. § A 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet

a) 8. § (10) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „végleges” szöveg,

b) 13. § a) pontjában a „Kincstár vagy a bíróság által jogerősen” szövegrész helyébe a „Kincstár által véglegesen vagy a bíróság által jogerősen” szöveg

lép.

118. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

251. § A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet] a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § (1) Az eljárás során az ügyfelet az eljáró hatóság legfeljebb két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra.

(2) A kiszabott közigazgatási bírság megfizetésére az első fokon eljárt hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(3) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(4) A határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg rendelkezik a végrehajtás foganatosításáról.”

252. § A 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg lép.

119. A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

253. § (1) A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet] 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében – ha jogszabály lehetővé teszi – a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe.

(2) Hatósági közvetítő az lehet, aki

a) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint eljárási képességgel rendelkező személy,

b) felsőfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű elismert külföldi oklevéllel rendelkezik, és

c) hatósági közvetítői vizsgát vagy közigazgatási szakvizsgát tett, vagy – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint – közigazgatási szakvizsgával egyenértékű képesítéssel, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

(3) Nem lehet hatósági közvetítő

a) az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy,

b) a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

c) az, aki személyében vagy hozzátartozója révén érintett az ügyben,

d) akitől más okból nem várható elfogulatlan közreműködés.

(4) A hatósági közvetítő

a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak

aa) az eljárás céljáról, annak várható következményeiről,

ab) az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről,

ac) az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről;

b) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak;

c) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket.

(5) A hatóság – ha törvény azt nem zárja ki vagy nem korlátozza – lehetővé teszi a hatósági közvetítő számára – eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben – az iratokba való betekintést, továbbá együttműködik a hatósági közvetítővel feladata ellátása érdekében.

(6) A hatósági közvetítő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot, valamint köteles gondoskodni a személyes adatok védelméről.

(7) Ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, eljárási bírsággal sújtható, valamint a felmerült költségek viselésére kötelezhető.

(8) A hatósági közvetítőt munkájáért díj illeti meg és a költségviselés szabályai szerint igényt tarthat költségeinek megtérítésére. A hatósági közvetítő munkadíja óránként 5000 forint, amely az általános forgalmi adót nem tartalmazza. A munkadíj megállapításánál minden megkezdett fél órát fél óraként kell figyelembe venni.”

(2) A 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartásba történő felvétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmezett hatósági közvetítői tevékenységi kör megnevezését.”

(3) A 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kérelmezőnek a nyilvántartásba történő felvétel iránti kérelem benyújtásakor igazolnia kell

a) felsőfokú iskolai végzettségét és

b) a hatósági közvetítői vizsga meglétét, a közigazgatási szakvizsga vagy – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint – azzal egyenértékű képesítés, valamint a közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség vagy a kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség megszerzését.”

(4) A 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A fővárosi és megyei kormányhivatal hatósági közvetítőkről vezetett nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat.

(8) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak.

(9) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

254. § Hatályát veszti a 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott” szövegrész.

120. A közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

255. § Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet.

121. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

256. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] 14. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező az építési napló összesítő lapján arról nyilatkozik, hogy)

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet

aa) a végleges építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően, vagy

ab) az egyszerű bejelentéssel végzett építési tevékenységet a 22. § (1a) bekezdésének figyelembevételével

végezte, valamint”

(2) A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bejelentőnek igazolnia kell az (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában közölteket.”

(3) A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 40/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MKIK a bírósági értesítéssel, vagy a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos eljárásban a felfüggesztésről vagy a törlésről az igazolásra adott határidő eredménytelen lejártát követően 8 napon belül határozatot hoz. A határozat végrehajtásáról szóló döntését az MKIK a kivitelezői nyilvántartásban rögzíti.”

257. § A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

a) 12. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti” szöveg,

b) 16. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

c) 22. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

d) 24/B. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

e) 25. § (11) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

f) 36. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

g) 36. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntésével” szöveg,

h) 37. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntésével” szöveg,

i) 37. § (1b) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

j) 2. melléklet III. rész 6. pont a) alpontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

k) 2. melléklet III. rész 6. pont d) alpontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

258. § Hatályát veszti a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

a) 35. § (1) bekezdés b) pontja,

b) 40/B. § (2) bekezdése,

c) 40/C. § (1) és (2) bekezdése.

122. A honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

259. § A honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] 8. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A katonai építésfelügyeleti hatóság helyszíni ellenőrzéséről készített jegyzőkönyvének az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell

a) az eljáró építésfelügyelő hivatali elérhetőségét, az ügyiratszámot,

b) az építtető nevét, címét, székhelyét,

c) az ellenőrzésben közreműködők nevét,

d) az engedélyes tervek tervezőjének nevét, címét, a tervezői engedély számát,

e) a kiviteli tervek tervezőjének nevét, címét, a tervezői engedély számát,

f) a kivitelező nevét, címét, székhelyét, cégjegyzéki számát és a vállalkozási engedély számát,

g) a felelős műszaki vezető nevét, címét, névjegyzék számát,

h) az építési műszaki ellenőr nevét, címét, névjegyzék számát,

i) az ellenőrzött építmény rendeltetését, jellegét,

j) az építési engedély számát, keltét,

k) a kivitelezés bejelentési kötelezettségének teljesítését,

l) az építési tevékenység építési engedélynek történő megfelelőségére, és az építési napló vezetésének jogszabálynak történő megfelelőségére vonatkozó megállapítást,

m) az építési munka készültségi fokát,

n) a fényképfelvételek darabszámát,

o) az ellenőrzés megállapításai alapján kezdeményezett intézkedést,

p) az építtető (illetve megbízottja) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat megértette, tudomásul vette, aláírásával a jegyzőkönyv egy példányának átvételét elismeri és az ellenőrzésből rá háruló intézkedéseket megteszi, valamint esetleges észrevételeit,

q) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakat megértette, tudomásul vette, aláírásával a jegyzőkönyv egy példányának átvételét elismeri és az ellenőrzésből rá háruló intézkedéseket megteszi, valamint esetleges észrevételeit.”

260. § A 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

a) 11. § (1) bekezdésében a „jegyzőkönyv másolatát és az egyéb bizonyítékokat meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak” szövegrész helyébe a „katonai építésügyi hatóság a jegyzőkönyv másolatának és az egyéb bizonyítékok megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság eljárását” szöveg,

b) 11. § (2) bekezdésében, 2. melléklet 5. pontjában, 3. melléklet 4. pontjában, 4. melléklet 4. pontjában a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

c) 12. § (2) bekezdésében, a „jogerős” szövegrész helyébe „végleges” szöveg,

d) 4. melléklet 6. pontjában a „jogerős és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „végleges és végrehajthatóvá” szöveg

lép.

261. § Hatályát veszti a 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

a) 5. § (2) bekezdésében az „az 1. melléklet szerinti” szövegrész,

b) 10. §-a,

c) 11. § (3) bekezdése,

d) 12. § (3) bekezdésében a „ , vagy a tervellenőrnek a” szövegrész,

e) 12. § (3) bekezdésében a „ , tervellenőri” szövegrész,

f) 1. melléklete.

123. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet módosítása

262. § A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdés d) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg lép.

124. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

263. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet.

125. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása

264. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet] 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet alapján ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket és a felügyeleti jogkört – szakmai irányító miniszterként – a kereskedelemért felelős miniszter gyakorolja.

(2) Az e rendeletben szabályozott hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

(2) A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet „Közreműködő hatóságok a kereskedelmi tevékenységek bejelentésével, engedélyezésével összefüggő eljárásokban” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Kapcsolódó hatósági eljárások a kereskedelmi tevékenységek bejelentésével, engedélyezésével összefüggő eljárásokban

3. § (1) Ha meghatározott termékkel kapcsolatos bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység bejelentése, illetve az üzlet működési engedélye iránti kérelmének benyújtása esetén az illetékes kereskedelmi hatóság eljárása során a Kertv. 3. § (3) bekezdése szerinti külön hatóság engedélye (a továbbiakban: külön engedély) szükséges, és az ügyfél – a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentésének, illetve az üzlet működési engedélye iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg – a külön engedély iránti kérelmét a 2. § szerint meghatározott kereskedelmi hatósághoz nyújtja be, a kereskedelmi hatóság kapcsolódó hatósági eljárás keretében jár el a külön engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban.

(2) A kapcsolódó eljárásban eljáró hatóság az ügyfelet a külön engedély kiadása iránti kérelem tárgyában hiánypótlásra – az igazgatási szolgáltatási díj vagy illeték megfizetésének pótlására való felhívás kivételével – nem hívhatja fel.

(3) Az ügyfél – a külön engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg – a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál is teljesítheti a kereskedelmi tevékenység bejelentését és a bejelentésért fizetendő illeték megfizetését. A külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a bejelentést – a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében – haladéktalanul továbbítja a 2. § szerinti, az egyes kereskedelmi formák szerint meghatározott kereskedelmi hatóságnak.”

(3) A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikus úton megküldi)

a) állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén, az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében

aa) állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában elsőfokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak,

ab) állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalának, növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalának;”

(4) A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A kereskedelmi tevékenység bejelentésekor a kereskedőnek szükséges igazolnia az üzlet használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.”

(5) A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 23. § (2) bekezdésében foglalt kizárási szabály alkalmazása esetén az e rendeletben szabályozott eljárásokban másodfokú hatóságként és felügyeleti szervként a 3/a. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

(2) A működési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kereskedő igazolja az üzlet használatának jogszerűségét, haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulásának tényét.”

(6) A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 10/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kereskedelmi hatóság a Kertv. 6/G. § a) és b) pontja szerinti kereskedelmi nyilvántartás adatai alapján a nyilvántartásba bejegyzett jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki – az Ákr. szerint meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén – automatikus döntéshozatal útján.”

(7) A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jegyző az (1)–(3) bekezdés alapján hozott határozatát elektronikus úton közli a 6. § (2) bekezdésében megjelölt és a külön engedélyt kiadó hatósággal, a hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási követelményeknek való megfelelőség kapcsán eljáró területi környezetvédelmi hatósággal, valamint az egyéni vállalkozót nyilvántartásba vevő járási (fővárosi kerületi) hivatallal, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal.”

265. § A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe a 26. melléklet lép.

266. § A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet

a) 6. § (2b) pontjában a „4a. pontja” szövegrész helyébe a „4. pontja” szöveg,

b) 8. § (2) bekezdésében az „A jegyző” szövegrész helyébe a „Helyszíni szemle szükségessége esetén a jegyző” szöveg,

c) 17. § (2) bekezdésében az „a személyes adatok védelméről, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szöveg

lép.

267. § Hatályát veszti a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet

a) 4. §-a,

b) 6. § (3) bekezdése,

c) 7. § (4) és (6) bekezdése,

d) 8. § (1) és (4) bekezdése,

e) 10/A. § (2) bekezdése.

126. Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

268. § (1) Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet] 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ezen cím alkalmazásában)

e) etikai bizottság: az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága (a továbbiakban: ETT TUKEB), valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács Humánreprodukciós Bizottsága (a továbbiakban: ETT HRB);”

(2) A 235/2009. Korm. rendelet a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A kutatási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kutatás megnevezését,

b) a megbízó nevét, székhelyét, magyarországi képviselőjét, annak címét,

c) a kutatásban részt vevő egészségügyi szolgáltató(k) nevét, székhelyét,

d) a kutatás vezetőjének és a kutatásban közreműködő munkatársak nevét, munkakörét,

e) a kutatás célját,

f) a kutatás kezdetének időpontját és várható időtartamát,

g) annak megjelölését, hogy egy vagy több központban végzett kutatást terveznek, több központban végzett kutatás esetén a tervezett kutatási helyszínek felsorolását.

(2) A kérelemben be kell mutatni

a) a kutatási tervet,

b) a kutatás vezetőjének szakmai önéletrajzát,

c) a kutatásban részt vevők számára az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tartalmú írásos tájékoztató tervezetét,

d) a kutatásban részt vevő személyek beleegyező nyilatkozatának tervezetét,

e) a kutatással összefüggésben felmerülő többletköltségekre vonatkozó költségbecslést,

f) a kutatást végző intézménynek az Eütv. 164. § (2) bekezdése szerinti felelősségbiztosítási szerződéséről szóló, a biztosító által kibocsátott igazolást,

g) az egyedi adatlap tervezetét, amelyen minden olyan adatot, tényt, eseményt fel kell tüntetni, ami a kutatással összefügg, illetve a kutatás kimenetelét befolyásolhatja,

h) nyilatkozatot a kutatás vezetőjének és a kutatásban közreműködők díjazásáról.

(3) A kutatási terv tartalmazza

a) a kutatás céljának, indokoltságának, a várt eredménynek részletes leírását,

b) a kutatás tudományos megalapozottságát, indokoltságát alátámasztó irodalmi hivatkozások megjelölését,

c) a részt vevők toborzásának, beválasztásának, kizárásának kritériumrendszerét,

d) a kutatásba bevonni kívánt résztvevők számát (összesen és kutatóhelyenként), nemét, életkorát,

e) a kutatás módszerének, az alkalmazott beavatkozásoknak ismertetését,

f) a kedvezőtlen események és a súlyos nemkívánatos események leírását, a bekövetkezésük esetén követendő eljárást,

g) a résztvevők személyes és egészségügyi adatainak kezelésével kapcsolatos intézkedéseket,

h) a kutatás során nyert adatok statisztikai feldolgozásának módszerét,

i) a kutatás vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a kutatási terv összeállítása a hatályos jogszabályokban és az Orvosok Világszövetsége által elfogadott Helsinki Nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően történt.

(4) A (3) bekezdés a)–h) pontjában szereplő adatok közérdekű adatnak minősülnek. A kutatási terv engedélyezésénél és elfogadhatóságának véleményezésénél nem minősül közérdekű adatnak a kutatási tervre vonatkozó tudományos munkahipotézis, és különösen a gyógyszerkutatás esetén a preklinikai vizsgálatok eredménye. Ezek az adatok kizárólag a hatóság, illetve etikai bizottság számára hozzáférhetőek.”

(3) A 235/2009. Korm. rendelet a 12. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szakhatóságként eljáró etikai bizottság és az IKEB a kutatás alatt figyelemmel kíséri, hogy

a) a kutatást az engedélyben és a kutatási tervben előírtaknak megfelelően folytatják-e,

b) a résztvevő tájékoztatása és beleegyező nyilatkozata megfelel-e az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglalt követelményeknek,

c) a vizsgálatban részt vevők kiválasztásának módja az engedélynek megfelel-e,

d) a résztvevők személyes adatai kezelésénél jogszerűen járnak-e el,

e) a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében, valamint valamely vagyoni jellegű ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott személy bevonásával végzett klinikai vizsgálat esetében az Eütv. 159. § (4) és (5) bekezdésében, valamint az e rendeletben előírtak maradéktalanul megvalósulnak-e.”

(4) A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a következő 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Az engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetést, és a kérelemben be kell mutatni

a) a vizsgálati tervet,

b) a koordináló vizsgálatvezető szakmai önéletrajzát,

c) a vizsgálati alanyok számára készített tájékoztató tervezetét (a retrospektív vizsgálatok kivételével),

d) a vizsgálati alanyok beleegyező nyilatkozatának tervezetét (a retrospektív vizsgálatok kivételével),

e) toborzás esetén a toborzásra vonatkozó tervezetet,

f) – ha a beavatkozással nem járó vizsgálat egészségügyi szolgáltatónál zajlik – a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendelet szerinti bejelentést megtette.

(2) A kérelem tartalmazza a vizsgálatvezető vagy a koordináló vizsgálatvezető szándéknyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a vizsgálat engedélyezése esetén az általa megismert vizsgálati tervet annak előírásai és az engedélyező határozatban foglaltak szerint hajtja végre.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálati terv tartalmazza

a) a vizsgálat célját, elrendezését, módszertanát, megszervezését, publikációs elveket,

b) a vizsgálati alanyok bevonási és kizárási kritériumait, a toborzás módját,

c) a vizsgálatba bevonni kívánt vizsgálati alanyok számát, illetve körét, nemét, életkorát,

d) a vizsgálat során nyert adatok statisztikai feldolgozásának módszerét,

e) a vizsgálat tervezett idejét és vizsgálat helyét,

f) a kutatás anyagi fedezetének forrását,

g) a kérelmező nevét, székhelyét.

(4) Ha a beavatkozással nem járó vizsgálat egészségügyi szolgáltatónál zajlik, a (3) bekezdés e) pontja szerinti vizsgálati helyként az egészségügyi szolgáltató nevét és székhelyét kell az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálati tervben feltüntetni.

(5) A 17. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja esetében a vizsgálati terv tervezetét engedélyezés utáni beavatkozással nem járó gyógyszerbiztonsági vizsgálat esetében a Gytv. 1. § 31. pontjában megjelölt farmakovigilancia kockázatértékelési bizottság (a továbbiakban: PRAC) részére kell benyújtani.

(6) Az engedélyezés utáni beavatkozással nem járó gyógyszerbiztonsági vizsgálat esetében a vizsgálati tervnek a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt farmakovigilanciai tevékenységek végrehajtásáról szóló, 2012. június 19-i 520/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek kell megfelelnie.

(7) Ha a megbízó az engedélyezés utáni beavatkozással nem járó gyógyszerbiztonsági vizsgálat végleges vizsgálati eredménye benyújtásának elhalasztását kéri, az (1) bekezdésben felsorolt adatok mellett a halasztás indokait is ismertetni kell.

(8) E rendelet alkalmazásában a PRAC nem minősül engedélyező hatóságnak.

17/B. § (1) Orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos beavatkozással nem járó vizsgálatok esetén a kérelmet két példányban kell benyújtani az engedélyezőnek az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendelet mellékletében meghatározott adattartalommal.

(2) Orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos beavatkozással nem járó vizsgálatok esetén az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet 20/F–20/S. § rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az e §-ban foglalt eljárás tekintetében az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet 20/G. § és 20/O. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A vizsgálat befejezését követő harminc napon belül a megbízó értesíti az engedélyezőt a vizsgálat befejezéséről és ezzel egyidejűleg az engedélyező részére megküldi a vizsgálati dokumentáció másolatát. Az engedélyező a nyilvántartásában rögzíti a vizsgálat befejezését.

(5) A vizsgálati dokumentáció a következőket tartalmazza

a) a vizsgálatok összefoglalóját: a kutatás címét, a felhasznált orvostechnikai eszköz adatait, a megbízó adatait, a kiinduló állítást, amelynek bizonyítására a vizsgálat irányult, a kiindulás, az eljárás leírását, a vizsgálat kezdő és befejező időpontját, az eredményeket, a következtetéseket, a készítő aláírását, dátumot,

b) a vizsgált orvostechnikai eszköz bemutatását, a felhasznált anyagokat, eljárásokat, a vizsgálat alatti esetleges módosításokat és azok okát,

c) a klinikai vizsgálati terv összefoglalóját a vizsgálat során bekövetkező esetleges módosítások indokolásával,

d) a vizsgálat eredményét, a vizsgálati tervben megadott végpontok teljesülésének értékelését,

e) a nemkívánatos események nyilvántartását,

f) a vizsgálat során figyelembe vett szabványok felsorolását,

azzal, hogy a vizsgálati dokumentáció alapul szolgálhat a hatósági ellenőrzéshez.

(6) A vizsgálati dokumentáció másolatát az engedélyező átadja az ETT TUKEB részére tudományos, orvos-szakmai, etikai értékelésre. Az ETT TUKEB az értékelés eredményéről az engedélyezőt értesíti. Az értékelés eredményét az engedélyező a nyilvántartásában rögzíti.”

(5) A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ezen cím alkalmazásában:)

c) etikai bizottság: az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága;”

(6) A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A klinikai vizsgálatot engedélyező határozatban megállapított feltételek, valamint az engedélyezett vizsgálati terv előírásai, továbbá a klinikai vizsgálat megkezdésének és ellenőrzésének előírásai foglalkozási szabálynak minősülnek.”

(7) A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A toborzási felhívás tervezett szövegét és a toborzási módszer ismertetését a klinikai vizsgálat hatósági engedélyezése, illetve a szakmai-etikai véleményezése iránti kérelem tartalmazza. A közzétett toborzási felhívásban a hatósági engedély meglétére utalni kell. A toborzás engedélyezett módszerétől és szövegétől történő eltérés esetén az engedély módosítását kell kezdeményezni.”

(8) A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az engedélyező a benyújtott dokumentumok értékelése és a szakhatóság állásfoglalása alapján dönt az immunológiai készítménynek minősülő vizsgálati készítménnyel végzett klinikai vizsgálat engedélyezése során.”

(9) A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az engedélyező a határozatával együtt a szakmai-etikai szakhatósági állásfoglalást is megküldi a megbízónak.”

(10) A 235/2009. Korm. rendelet „A klinikai vizsgálat engedélyezése” című alcíme a következő 26/A. és 26/B. §-sal egészül ki:

„26/A. § I. fázisú klinikai vizsgálatot kizárólag az OGYÉI által minősített klinikai farmakológiai vizsgálóhelyen lehet végezni. A minősítési eljárást a szolgáltató vezetőjének kérelmére kell lefolytatni. A minősítési eljárást háromévenként ismételten el kell elvégezni.

26/B. § A megbízó az OGYÉI engedélyezés tárgyában hozott határozatáról értesíti a klinikai vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató vezetőjét, valamint a vizsgálatvezetőt, és a vizsgálat megkezdését megelőzően megküldi az OGYÉI határozatát és a vizsgálati terv magyar nyelvű összefoglalóját az illetékes IKEB-nek. Ha az egészségügyi szolgáltató nem egészségügyi intézmény, annak az intézménynek az IKEB-je illetékes, amely egészségügyi intézmény sürgősségi ellátási területén a vizsgálatot végző szolgáltató székhelye található.”

(11) A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vizsgálati terv lényeges tartalmi módosítása esetén a kérelmezőnek az engedély módosítását kell kérelmeznie az engedélyezőnél. A kérelemben a módosítások indokait és pontos tartalmát meg kell jelölni.”

(12) A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet „Az engedély módosítása” című alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § Ha a klinikai vizsgálattal kapcsolatban olyan új, lényeges információ válik ismertté, amely érinti az írásos tájékoztatóban foglaltakat, az engedély módosítását kell kérelmezni. A módosított írásos tájékoztatónak megfelelően a vizsgálati alanyt ismételten tájékoztatni kell, és beleegyezését kell kérni a klinikai vizsgálat folytatásához.”

(13) A 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OGYÉI megvizsgálja, hogy a klinikai vizsgálatra szánt eszköz szerves részét képezi-e olyan anyag, amely önmagában használva – a Gytv. értelmében – gyógyszernek tekinthető, és alkalmas arra, hogy az eszköz hatásához képest kiegészítő jelleggel hasson az emberi szervezetre.”

269. § Hatályát veszti a 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet

a) 24. § (1) bekezdése,

b) 24. § (4) bekezdésében az „az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján” szövegrész,

c) 25. § (2) bekezdése,

d) 27. § (4) bekezdése,

e) 31. § (1) bekezdés d) pontja,

f) 33. § (2) és (4) bekezdése.

127. A földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló
265/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

270. § A földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló 265/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 12. § (2a) bekezdésében a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv felhasználó telephelye szerint illetékes helyi szerve” szövegrész helyébe a „felhasználó telephelye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség” szöveg lép.

128. Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló
301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

271. § (1) Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet] 2. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az előzetes eredetiségvizsgálati eljárásban a döntés szóbeli közlésének nincs helye.

(3b) Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzésére irányuló kérelem kormányablaknál nem nyújtható be, az kizárólag a vizsgálóállomáson terjeszthető elő. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő tíz nap.”

(2) A 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 4. mellékletben szereplő, a járművek azonosítására szolgáló okmányok eredeti példánya képezi az eljárás során a vizsgálat tárgyát. A hiányzó irat vagy okmány az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.

(7) Az előzetes eredetiségvizsgálatra vonatkozó közlekedési igazgatási hatósági eljárásban nincs helye szünetelésnek.

(8) A közlekedési igazgatási hatóság az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás adatai alapján a nyilvántartásba bejegyzett kérelmező kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és személyesen történő benyújtás esetén – automatikus döntéshozatal útján.”

(3) A 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a kérelmező köztartozásmentes adózónak minősül-e, továbbá, hogy rendelkezik-e a tevékenység végzéséhez szükséges jogszabályi feltételekkel.”

272. § A 301/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet

a) 4. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés m) pontjában a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

c) 8/A. § nyitó szövegrészében az „alapjául szolgálhat” szövegrész helyébe az „alapjául szolgálhat különösen” szöveg

lép.

129. A vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló 302/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

273. § A vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló 302/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 302/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

274. § A 302/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b) 1. § (3) bekezdés c) pontjában és 3. § p) pontjában a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „általános közigazgatási rendtartásról” szöveg

lép.

275. § Hatályát veszti a 302/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja.

130. A típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló 303/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

276. § A típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló 303/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 303/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

277. § A 303/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b) 1. § (3) bekezdés c) pontjában és 3. § n) pontjában a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „általános közigazgatási rendtartásról” szöveg

lép.

278. § Hatályát veszti a 303/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja.

131. A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló
304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

279. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó a változástól számított nyolc napon belül bejelenti a közlekedési igazgatási hatóságnak. A kérelmező a bejelentéskor igazolja, hogy a tulajdonjog átruházására a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően került sor.

(2) A közlekedési igazgatási hatóság a bejelentés tényét és időpontját a nyilvántartásba három napon belül bejegyzi.

(3) A bejegyzés során a közlekedési igazgatási hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és személyesen történő benyújtás esetén az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint jár el.

(4) A tulajdonjog-átruházás ténye és időpontja, valamint bejelentésének időpontja a járműnyilvántartásba nem jegyezhető be, ha a bejelentés tárgyát képező járművön érvényes forgalmazási korlátozás szerepel a nyilvántartásban. Ez esetben a közlekedési igazgatási hatóság a bejelentésben szereplő adatok járműnyilvántartásba történő bejegyzését elutasítja.

(5) Ha a magánokirat nem felel meg az e rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek, azt a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználás céljából joghatás kiváltására alkalmatlannak kell tekinteni. Ez esetben a változás bejelentésére irányuló közlekedési igazgatási eljárásban az eljáró hatóság a nyilvántartásba történő bejegyzést elutasítja, egyben felszólítja az ügyfelet az e rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtására, valamint felhívja az ügyfél figyelmét a késedelmes bejelentés jogkövetkezményeire.”

(2) A 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A teljes bizonyító erejű magánokiratot a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak kivételével mindkét fél aláírásával el kell látni.

(2) Kizárólag a tulajdonjogot szerző fél aláírásával kell ellátni a teljes bizonyító erejű magánokiratot, ha a tulajdonszerzés alapjául szolgáló jogügylet jogcímeként vételi jog, vagy visszavásárlási jog érvényesítésével létrejött adásvétel kerül megjelölésre, és a vételi jogot vagy a visszavásárlási jogot a tulajdonjogot szerző fél vagy annak jogelődje javára a járműnyilvántartás tartalmazza.

(3) Kizárólag a tulajdonjogot átruházó aláírásával kell ellátni a teljes bizonyító erejű magánokiratot, ha

a) azt pénzügyi lízing lízingbeadója állítja ki, vagy

b) a tulajdonszerzés alapjául szolgáló jogügylet jogcímeként eladási jog érvényesítésével létrejött adásvétel kerül megjelölésre, és az eladási jogot a tulajdonjogot átruházó fél vagy annak jogelődje javára a járműnyilvántartás tartalmazza.

(4) A tulajdonjog átruházójának aláírása helyett a zálogjogosult aláírásával is ellátható a teljes bizonyító erejű magánokirat, ha a tulajdonjog átruházásának jogcímeként zálogjog érvényesítésével létrejött adásvétel kerül megjelölésre, és a zálogjogot az okiratot aláíró személy vagy annak jogelődje javára a járműnyilvántartás tartalmazza.”

280. § A 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet

a) 3. §-ában és 4. §-ában a „változását igazoló” szövegrész helyébe a „változásáról szóló” szöveg,

b) 3. § a) pontjában az „ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása” szövegrész helyébe a „jogcíme” szöveg

lép.

281. § Hatályát veszti a 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet

a) 3. § d) pontjában az „ , az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja” szövegrész,

b) 4. § d) pontjában az „ , az okmány új üzembentartó részére történő átadásának-átvételének ténye, időpontja” szövegrész,

c) 5. §-a.

132. A vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet módosítása

282. § A vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező kárfedezeti képességének biztosításáról szóló 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását tanúsító iratokat a vasúti társaság másolatban is benyújthatja, ha a benyújtással egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a benyújtott másolat az eredetivel mindenben megegyezik.”

133. A közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet módosítása

283. § (1) A közlekedési területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet] 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés során a szakértői tevékenységet folytatni szándékozó személy (a továbbiakban: bejelentő)

a) igazolja

aa) iskolai végzettségét, illetve szakképzettségét,

ab) szakképesítését;

b) ismerteti az érintett szakterületet;

c) ha a szakértői tevékenységet határozott időtartamban kívánja folytatni, meghatározza a tevékenység megkezdésének és megszüntetésének időpontját;

d) ha kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy – ha az a szakirány megállapítása érdekében szükséges – ismerteti a szakirány elbírálásához szükséges adatokat;

e) részletesen bemutatja az eddigi szakmai tevékenységet, ideértve a szakmai gyakorlat megszerzésének helyét, idejét, a betöltött munka- vagy feladatkört és a végzett szakmai tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelmények teljesülését igazolja különösen az (1) bekezdés

aa) és ab) pontja szerinti oklevél, bizonyítvány, nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel történő egyenértékűség elismerésről szóló határozat.”

(2) A 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a szakértő tevékenységével vagy mulasztásával megszegi

a) a tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, vagy

b) a szakmai szabályok rendelkezéseit úgy, hogy azzal kárt, vagy nem vagyoni sérelmet okoz és ennek tényét a bíróság jogerősen megállapította,

az eljáró hatóság a rendelkezések megszegőjét figyelmeztetésben részesíti, valamint – a figyelmeztetést követő egy éven belüli ismételt szabályszegés esetén – a tevékenység folytatását legfeljebb három év időtartamra megtiltja.”

284. § Hatályát veszti a 14/2010. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §-a.

134. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet módosítása

285. § A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet

a) 1. § c) pontjában a „törvényszéki” szövegrész helyébe a „bírósági” szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

c) 3. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „bíróság” szöveg

lép.

135. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

286. § (1) A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. Korm. rendelet [a továbbiakban: 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] 17/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását.”

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek, a sérülés keletkezésének vizsgálata során a járási állat-egészségügyi hatóság a (3) bekezdés b)–d) pontja és a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezménnyel élhet.”

(3) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a) 17/E. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 17/F. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

136. A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet módosítása

287. § (1) A területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A Kormány a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóságként a Budapesti Építész Kamarát (a továbbiakban: kamara) jelöli ki. A kamarának az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szerveként a területrendezésért felelős miniszter jár el.”

(2) A 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bejelentőnek a végzettségét és meglévő szakmai gyakorlatát igazolnia kell. A végzettség igazolására alkalmas különösen a végzettséget tanúsító oklevél másolata és a (2)–(4) bekezdés szerinti igazolás.”

288. § Hatályát veszti a 77/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés f) és g) pontja.

137. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet módosítása

289. § (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet] 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet akkor is visszavonja az Engedélyt, ha a minősített adatot kezelő szervnél a személyi, a fizikai vagy az adminisztratív biztonság tekintetében olyan hiányosság áll fenn, amely a minősített adatok biztonságát veszélyezteti. Ilyen hiányosság esetén a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a biztonsági vezető kinevezésének visszavonását is kezdeményezheti, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a minősített adatot kezelő szervnél tárolt minősített adatok biztonságba helyezésére, valamint a jogszerű állapot helyreállítására.”

(2) A 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok, valamint a minősített adat kezelésével összefüggő biztonsági követelmények betartását az éves ellenőrzési tervben meghatározott ütemezéssel, továbbá a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője által történő eseti elrendelés alapján ellenőrzi.

(1b) A hatósági ellenőrzés célja az ellenőrzött szervnél a minősített adatvédelem helyzetének feltárása, továbbá annak vizsgálata, hogy a minősített adatvédelem helyi gyakorlata megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban, szabályzatokban foglaltaknak.

(1c) A hatósági ellenőrzésben nem vehet részt az ellenőrzött szerv dolgozójának a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója. A hatósági ellenőrzést végző a kizárási okot közvetlen vezetőjének haladéktalanul köteles bejelenteni, továbbá azt az ellenőrzött szerv is bejelentheti.”

(3) A 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (2a)–(2e) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A hatósági ellenőrzésről az ellenőrizendő szervet az ellenőrzés megkezdése előtt – a biztonsági vezetőn keresztül – értesíteni kell, ha az értesítés megküldése az ellenőrzés célját nem hiúsítja meg.

(2b) A hatósági ellenőrzésre a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megbízott kormánytisztviselője – ideértve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervtől, a Magyar Honvédségtől vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez vezényelt hivatásos állomány tagját is – jogosult. Az ellenőrzésre jogosult személy az ellenőrzési jogosultságát az ellenőrzés megkezdése előtt köteles igazolni. Az ellenőrzésre jogosult személyt ellenőrzési megbízólevéllel kell ellátni, amely a munkáltatói vagy szolgálati igazolvánnyal együtt érvényes.

(2c) A hatósági ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az ellenőrzött szerv rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza. Az ellenőrzést az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején, az ellenőrzött szerv hivatalos munkaidejének megfelelő időpontban kell végezni.

(2d) A hatósági ellenőrzést végző személy az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében jogosult

a) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges területre belépni,

b) a minősített adatok kezelésével kapcsolatos iratokba, iratkezelési segédletekbe betekinteni,

c) a minősített adatok kezelésére szolgáló elektronikus rendszereket megvizsgálni,

d) a minősített adatot megismerni,

e) a minősített adat kezelésével kapcsolatos munkafolyamatokat megvizsgálni,

f) a minősített adat kezelésével összefüggő biztonsági követelmények érvényesülésével kapcsolatban tájékoztatást kérni.

(2e) Az ellenőrzést követően az ellenőrzött szervnél tett megállapításokról ellenőrzési jegyzőkönyv készül, amelynek egy példányát a vizsgált szerv részére az ellenőrzés befejezésétől számított 15 napon belül megküldi.”

(4) A 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzött szerv a jogszabályban foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabálysértés a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet figyelmeztetést tartalmazó döntést hoz.”

(5) A 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az ellenőrzött szerv a (3) bekezdés szerinti döntésben megállapított határidőn belül nem szünteti meg a jogszabálysértést, vagy ha a megállapított jogszabálysértés olyan, hogy az a (3) bekezdésben foglaltakkal nem orvosolható – így különösen ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adat kezelésével összefüggő biztonsági követelmények tekintetében olyan hiányosságot tapasztal, amely a minősített adatok biztonságát veszélyezteti –, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet

a) saját hatáskörben

aa) az Engedély visszavonására,

ab) a minősített adat elektronikus biztonságának, vagy a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott rendszerengedély visszavonására,

ac) a tárolt minősített adatok biztonságba helyezésére, valamint a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedésekre kötelezésre

irányuló közigazgatási hatósági eljárást indít;

b) kezdeményezheti a biztonsági vezető kinevezésének visszavonását;

c) javasolhatja az ellenőrzött szerv vezetőjénél fegyelmi eljárás kezdeményezését, vagy

d) javasolhatja büntető- vagy szabálysértési eljárás kezdeményezését.”

290. § A 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg lép.

138. Az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet módosítása

291. § Az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet

a) 7. § (3) bekezdés a) pontjában és 10/D. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 10/D. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

139. A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása

292. § (1) A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet] 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kérelmező intézmény az engedély kiadása iránti kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalához, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalához (a továbbiakban: engedélyező járási hivatal) nyújtja be.”

(2) A 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakmai vizsga szervezését engedélyező járási hivatal az engedély kiadása iránti eljárásban szakértőt rendelhet ki.”

(3) A 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az engedélyező járási hivatal ellenőrzési tevékenysége során a 3. § (2) bekezdése szerinti szakértőt vehet igénybe.”

(4) A 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az engedély kiadására irányuló engedélyezési eljárás és a vizsgaszervezési tevékenységgel összefüggő ellenőrzési eljárás során hozott döntésnél gyakorolja a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság részére meghatározott jogosítványokat, továbbá ezen eljárásokban ellátja a járási hivatal tevékenysége feletti felügyeleti jogkört.”

293. § A 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,

c) 2. § (2) bekezdésében a „kérelemhez mellékelni kell” szövegrész helyébe a „kérelemnek tartalmaznia kell” szöveg,

d) 4. § (3) bekezdésében az „a kormányhivatalnak” szövegrész helyébe az „az engedélyező járási hivatalnak” szöveg,

e) 6. § (1), (4) és (6) bekezdésében, 7. §-ában és a 8. § (2)–(5) bekezdésében az „A kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Az engedélyező járási hivatal” szöveg,

f) 7. § b) pontjában az „ellenőrzést végző” szövegrész helyébe az „ellenőrzésben részt vevő” szöveg,

g) 8. § (2) és (3) bekezdésében az „a kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az engedélyező járási hivatal” szöveg,

h) 9. § (1)–(3) bekezdéseiben az „A vizsgaszervező intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Az engedélyező járási hivatal” szöveg

lép.

294. § Hatályát veszti a 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet

a) 3. § (3) bekezdése és

b) 6. § (2) bekezdése.

140. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása

295. § (1) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet] 16/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdésben foglalt tevékenységet az engedélyező hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés során a népegészségügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakvéleménye kérhető.”

(2) A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A saját célú ivóvízmű tulajdonosa az ivóvízmű üzemeltetését írásbeli szerződésben átengedheti, ha az üzemeltető részéről a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.”

296. § Hatályát veszti a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/B. § (2) bekezdésében a „mint szakértő” szövegrész.

141. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportjával összefüggő intézkedésekről szóló 158/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása

297. § Hatályát veszti a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportjával összefüggő intézkedésekről szóló 158/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése.

142. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása

298. § A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet] a következő 9. §-sal egészül ki:

„9. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

299. § A 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet

a) 5. § nyitó szövegrészében, 11/A. §-ában, 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 19. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 28. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 34. § nyitó szövegrészében, 41. § nyitó szövegrészében, valamint a 43/A. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b) 6. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogosultsága a következő” szövegrész helyébe a „jogosultsága különösen a következő” szöveg,

c) 14. § (4) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

d) 16. § (2) bekezdés d) pontjában, 27. § (1) bekezdés e) pontjában, 43. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

e) 19. § (3) bekezdésében a „jogerős határozat” szövegrész helyébe a „végleges határozat” szöveg,

f) 19. § (3) bekezdésében és a 26. § c) pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

g) 20. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

h) 21. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

i) 28. § (1) bekezdés f) pontjában a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg

lép.

300. § Hatályát veszti a 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet

a) 4. § (2) bekezdés b) és c) pontja,

b) 7. §-a,

c) 10. §-a,

d) 11. §-a,

e) 12. § (3) bekezdés a), e), f) pontja,

f) 12. § (4) bekezdése,

g) 16. § (2) bekezdés b)–d) pontja,

h) 16. § (6) bekezdése,

i) 35/B. §-a,

j) 39. § (2) bekezdés h) pontja,

k) 41/A. § (4) bekezdés h) pontja,

l) 43/A. § (4) és (5) bekezdése.

143. A minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 16.) Korm. rendelet módosítása

301. § A minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 161/2010. (V. 16.) Korm. rendelet] 43. § (2) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe az „írásban, az NBF honlapján közzétett nyomtatvány vagy az NBF-et irányító miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett űrlap kitöltésével” szöveg lép.

302. § A 161/2010. (V. 16.) Korm. rendelet

a) 45. § (5) bekezdésében és 46. § (5) bekezdésében a „kikéri az Információs Hivatal szakértői véleményét” szövegrész helyébe az „az Információs Hivatalt vonhatja be szakértőként” szöveg,

b) 46. § (3) bekezdésében a „bevonja az Információs Hivatalt” szövegrész helyébe az „az Információs Hivatalt vonhatja be” szöveg

lép.

144. A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosítása

303. § (1) A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet] 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A légiforgalmi irányító szolgálat légiközlekedés védelmi tervét vagy annak módosítását jóváhagyásra megküldi a légiközlekedési hatóságnak.”

(2) A 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzetközi egyezmények alapján tiltott eszközöknek a légijármű fedélzetére történő felvitelére a 2015/1998 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet melléklet 4.4.2. pontja alapján a légiközlekedési hatóság ad engedélyt. A szakhatóságok az engedélyben foglaltak esetleges kockázatait a légiközlekedés védelme szempontjából vizsgálják.”

304. § A 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet

a) 27. § (2) bekezdésében és 28. §-ában a „szervezet” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,

b) 30. § (3) bekezdésében az „és az AH szakhatósági állásfoglalása” szövegrész helyébe az „és szakhatósági állásfoglalás” szöveg,

c) 33. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben” szöveg,

d) 33/A. §-ában a „figyelembe vehetik” szövegrész helyébe a „figyelembe veheti” szöveg,

e) 35. § (2) bekezdésében a „helyszíni szemle során ellenőrzi a légiközlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „a légiközlekedési hatóság ellenőrzi” szöveg,

f) 36. § (2) bekezdésében és 37. § (1) bekezdésében a „minden esetben helyszíni szemlén ellenőrzi a légiközlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „a légiközlekedési hatóság ellenőrzi” szöveg

lép.

305. § Hatályát veszti a 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 33/A. §-ában az „és a szakhatóságok” szövegrész.

145. Az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet módosítása

306. § (1) Az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet] 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy megfelel, azonban a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel szükséges, a NEAK a kérelmezőt – szükség esetén két alkalommal – hiánypótlásra hívja fel.”

(2) A 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 6. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A NEAK a 4. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kérelem esetében a kérelmet az OGYÉI szakvéleményének kézhezvételét követő 5 napon belül véleményezés céljából – szükség esetén a szakértői kirendeléssel együtt – megküldi az Egészségügyi Szakmai Kollégium illetékes tagozatának (a továbbiakban: tagozat), továbbá megküldheti a szakértői kirendeléssel együtt az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak. A NEAK a kérelemhez tájékoztatásul csatolja az OGYÉI szakvéleményét. Ha szükséges, a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetében – annak a NEAK-hoz történő megérkezésétől számított 5 napon belül – a NEAK a kérelmet szakértői véleményezés céljából megküldheti az OGYÉI részére a (4) bekezdés szerinti értékelés elkészítése érdekében, valamint a tagozatnak, továbbá megküldheti az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak.”

307. § A 180/2010. (V. 13.) Korm. rendelet

a) 6. § (1) bekezdésében a „szakhatósági állásfoglalás céljából” szövegrész helyébe a „– ha szükséges, szakértőkénti kirendeléssel együtt –” szöveg,

b) 6. § (2) és (3) bekezdésében a „véleményét” szövegrész helyébe a „szakvéleményét” szöveg,

c) 6. § (4a) bekezdésében a „véleményt” szövegrész helyébe a „szakértőként véleményt” szöveg,

d) 10. §-ában a „jogerős határozatot” szövegrész helyébe a „végleges határozatot” szöveg,

e) 10. §-ában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

f) 11. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

146. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

308. § A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő III/A. fejezettel egészül ki:

„III/A. FEJEZET

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

36/A. § Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott felmentésről szóló döntésnek tartalmaznia kell:

a) a felmentés időtartamát,

b) a szennyezéscsökkentő intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezést, valamint

c) a felmentés időtartamára vonatkozó VOC kibocsátási határértéket.”

147. A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

309. § A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet]

a) 1. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 2. § (4) bekezdésében és 6. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséről” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáról” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerős és végrehajtható elmarasztaló hatósági határozattal vagy” szövegrész helyébe a „végleges elmarasztaló hatósági határozattal vagy jogerős és végrehajtható” szöveg,

d) 4. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

310. § Hatályát veszti a 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében a „belföldi jogsegély keretében” szövegrész.

148. A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

311. § A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet] 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a Köznet útján térítésmentesen biztosítja a széles sávú internet és levelezési szolgáltatást – a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programról szóló 5/2011. (II. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában foglalt ellátotti kör kivételével – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus ügyintézés előmozdítását segítő szolgáltatást az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti hatóság vagy ügyfél részére térítésmentesen, nem kereskedelmi célból nyújtó jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezetek számára.”

312. § A 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg lép.

149. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

313. § A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet] „Eljárási szabályok” alcíme a következő 7/E. §-sal egészül ki:

„7/E. § (1) A hatóság közfoglalkoztatási támogatás nyújtásával kapcsolatos határozata szóban nem közölhető.

(2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárásban a belügyminiszter jár el.”

314. § A 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontjában, 4. § (2) bekezdés b) pontjában és a 6. § (1a) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

150. A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló
9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet módosítása

315. § A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet] 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elszámolás elmulasztása esetén a kincstár a támogatás visszafizetéséről hatósági ellenőrzést követő eljárásban dönt. Az elszámolás benyújtására meghatározott határidők elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Az elszámolás részbeni vagy teljes elfogadásáról, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásáról a kincstár dönt és az elszámolás hiánytalan benyújtását – a 8/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a helyszíni ellenőrzést végző bizottság értesítését – követő 21 napon belül tájékoztatja a Támogatottat. A visszafizetésre kötelezésről a kincstár tájékoztatja a minisztert. Ha a támogatás felhasználása jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű, a Támogatott a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét kamatokkal növelt mértékben fizeti vissza. Az ügyleti és a késedelmi kamat mértéke és számítása tekintetében az Ávr. 98. §-át kell megfelelően alkalmazni.”

316. § A 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet 8/A. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg lép.

317. § Hatályát veszti a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet

a) 8. § (2) bekezdésében az „Az elszámolás benyújtási időpontja napja.” szövegrész,

b) 8/A. § (5) bekezdése.

151. A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló
13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet módosítása

318. § A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e rendelet szerinti eljárásokban az iratok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.

(6) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

152. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló
23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet módosítása

319. § (1) A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet] 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az engedélyezési eljárás során a jegyző helyszíni szemle megtartását rendeli el, a szemlét a szakhatóságokkal közösen kell lefolytatni. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. Előzetes szakhatósági állásfoglalás nem adható. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot.”

(2) A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A jegyző ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét.

(4) A jegyző az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, azonban az ellenőrzési időszakban lefolytatott hatósági ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, azok eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá a jegyző által meghatározott egyéb statisztikai adatokat.

(5) Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzési jelentést a jegyző az önkormányzat honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.

(6) A helyszíni ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

(3) A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 5. alcíme a következő 12/A. és 12/B. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.

(2) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett egyszerűsített jegyzőkönyvet is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld.

(3) Ha a döntés kizárólag a jegyzőkönyv megállapításain alapul, a hatóság mellőzheti a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv ügyfél részére történő megküldését.

12/B. § A hatósági ellenőrzés eszköze

a) az adatszolgáltatás, az iratbemutatás és az egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,

b) a helyszíni ellenőrzés, valamint

c) a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.”

320. § A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet

a) 4. § (1) bekezdésében a „szervezője nyújtja be” szövegrész helyébe a „szervezője írásban nyújtja be” szöveg,

b) 7. § (5) bekezdésében a „3. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „szakhatóságokkal” szöveg

lép.

321. § Hatályát veszti a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet

a) 3. § (4) és (5) bekezdése,

b) 5. § (1) bekezdés h) pontja,

c) 6. § (1) bekezdésében az „ , és a 2. melléklet szerinti igazolást állít ki” szövegrész,

d) 7. § (3) bekezdése,

e) 7. § (4) bekezdésében az „a 2. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejűleg” szövegrész,

f) 2. melléklete.

153. Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló
65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet módosítása

322. § Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet] 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a 7. § szerint CE-jelöléssel ellátott, energiával kapcsolatos termék rendeltetésszerű használat mellett nem felel meg a harmonizációs szabályozás valamennyi rendelkezésének, felhívja a gyártó, meghatalmazott képviselője, vagy – ha a gyártó nem rendelkezik székhellyel az EGT-megállapodásban részes állam területén és nincs meghatalmazott képviselője – az importőr figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg kötelezi annak megszüntetésére. A felhívás határidejének eredménytelen elteltét követően a piacfelügyeleti hatóság kötelezi a gyártót, meghatalmazott képviselőjét vagy – ha a gyártó nem rendelkezik székhellyel az EGT-megállapodásban részes állam területén és nincs meghatalmazott képviselője – az importőrt a termék forgalomból történő kivonására, a piacról vagy a felhasználóktól történő visszahívására.”

323. § A 65/2011. Korm. rendelet 9. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

154. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló
102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása

324. § (1) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet] a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § A 2. § a) pontja szerinti súlyos mozgáskorlátozottság vagy a 2. § h) pontja szerinti egyéb fogyatékosság igazolására alkalmas

a) a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,

b) az Mr. 3. mellékletében meghatározott, hatályos igazolás,

c) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény, vagy

d) a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap.”

(2) A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2. § szerinti körülmények igazolására fel lehet használni

a) a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat, ha a 2/A. § szerinti adatokat igazoló iratok másolata a hivatalnak nem áll rendelkezésére, az adatok a nyilvántartásában nem szerepelnek és általa nem beszerezhetőek;

b) az önálló személygépkocsi használó vagy a szállítást végző személy nyilatkozatát érvényes vezetői engedélye meglétéről, vagy az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gépjárművezetői alkalmassága megállapításáról, valamint arról, hogy nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt;

c) a szállítást végző személy írásbeli nyilatkozatát, továbbá a 2. § g) pont ga) és gb) alpontja esetén – ha a hivatalnak nem áll rendelkezésére, az adatok a nyilvántartásában nem szerepelnek és általa nem beszerezhetőek – a hozzátartozói kapcsolatot igazoló dokumentum fénymásolatát, a 2. § g) pont gb) alpontja esetén nyilatkozatot a közös háztartásban élésről, a 2. § g) pont gc) alpontja esetén az önkéntes szerződés fénymásolatát;

d) a 6. § (3) bekezdés

da) a) pontja szerinti esetben a kereső tevékenység folytatását igazoló dokumentumokat,

db) b) pontja szerinti esetben a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumokat,

dc) c) pontja szerinti esetben a kérelmező nyilatkozatát a gyermek egyedülállóként nevelésének tényéről,

dd) d) pontja szerinti esetben a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleményt;

e) a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő és a szállítást végző személy nyilatkozatát arról, hogy a 6. § (1) bekezdés a) pontja, (1a) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerint nem részesült ő maga vagy más személy rá tekintettel közlekedési kedvezményben, és

f) a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy nyilatkozatát arról, hogy a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződés megkötését vállalja.”

(3) A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 1. § c)–e) pontja szerinti személy a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül nyilatkozik a tartózkodási engedélyről, tartózkodási engedély hiányában hitelt érdemlően igazolja a tartózkodás jogcímét vagy – ha hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra – a rokoni kapcsolatot, ha az iratok másolata a hivatalnak nem áll rendelkezésére, az adatok a nyilvántartásban nem szerepelnek és általa nem beszerezhetőek.”

(4) A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a 2/A. § szerinti adatok a hivatal nyilvántartásában nem szerepelnek, általa nem beszerezhetőek és azokat a kérelemhez sem mellékelték, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben rehabilitációs szakértői szervként kijelölt hivatal – a 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti iratok figyelembevételével – a közlekedőképesség szakkérdését is vizsgálja.”

(5) A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 11/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták vagy a személygépkocsit eltulajdonították, a hivatal az elidegenítési tilalom törlését a szerzési támogatás jogosultjának, illetve örökösének kérelmére rendeli el. Ha a kérelemhez nem mellékelték a törlésre okot adó körülmények igazolására szolgáló okiratok másolatát, a hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul a közlekedési igazgatási hatósághoz. A hivatal a határozatot közli a közlekedési igazgatási hatósággal és a finanszírozó szervezettel, valamint kezdeményezi az elidegenítési tilalom törlését.”

(6) A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 2/A. § c) pontja alkalmazásában a 8/A. § (1) bekezdése szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben rehabilitációs szakértői szervként kijelölt hivatal jogelődjének a rehabilitációs szakértői szervként eljáró kormányhivatal, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, a rehabilitációs szakigazgatási szerv, valamint az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet minősül.”

325. § A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

a) 6. § (2) bekezdés c) pontjában, 8/A. § (3a) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 8. § (3) bekezdés b) pontjában, 8/A. § (3a) bekezdésében az „(1a)” szövegrész helyébe az „(1)” szöveg,

c) 7. § (6) bekezdésében a „szerint igazolandó” szövegrész helyébe a „szerinti” szöveg,

d) 8/A. § (3a) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani” szövegrész helyébe a „vissza kell utasítani” szöveg,

e) 10. § (3) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

326. § Hatályát veszti a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

a) 7. § (1) bekezdésében az „a lakóhely szerint illetékes hivatalnál” szövegrész,

b) 7. § (5) bekezdése,

c) 8/A. § (1a) bekezdése.

155. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

327. § (1) A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet] 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazolás és a támogatási igazolás kiállításának előzetes feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programját – több támogatási időszakra szóló sportfejlesztési program esetén támogatási időszakokra lebontva –, annak tervezett megvalósítását megelőzően a jóváhagyást végző szervezet részére jóváhagyás céljából a tárgyév március 1. és április 30. közötti időszakban benyújtsa. A sportfejlesztési program jóváhagyására irányuló kérelem kizárólag a jóváhagyást végző szervezet által erre a célra rendszeresített felületen nyújtható be. A sportfejlesztési program jóváhagyására irányuló kérelem benyújtásának – jogvesztő – határideje a tárgyév április 30-a.”

(2) A 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatás igénybevételére jogosult szervezet a jóváhagyást végző szervezet által történő jóváhagyás megadásáról szóló 4. § (5) bekezdésében meghatározott döntés közlését követően válik jogosulttá az igazolás vagy támogatási igazolás kiállítására vonatkozó kérelem (a továbbiakban: kérelem) benyújtására a jóváhagyást végző szervezet részére. A kérelem kizárólag a jóváhagyást végző szervezet által erre a célra rendszeresített felületen nyújtható be.”

(3) A 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a jóváhagyott sportfejlesztési program megvalósítása során

a) olyan tény vagy körülmény jut a támogatott szervezet tudomására, vagy a támogatott szervezet önhibáján kívül olyan tényt vagy körülményt idéz elő, ami az eredetileg jóváhagyott sportfejlesztési program megvalósítását veszélyezteti, illetve meghiúsítja, vagy

b) olyan tény vagy körülmény merül fel, aminek az eredetileg jóváhagyott sportfejlesztési program terhére történő megvalósítására biztosított támogatás nem elegendő,

a támogatott szervezet köteles azt az okról való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban, a jóváhagyást végző szervezet által e célra rendszeresített felületen bejelenteni a jóváhagyást végző szervezetnek, és – a (2), (4) és (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az igénybe nem vett támogatásról írásban lemondani, azt a 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint az állam részére befizetni, valamint a támogatás igénybe vett részének felhasználásáról e rendelet szerint elszámolni.”

(4) A 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jóváhagyást végző szervezet a módosítási kérelemről történő döntés során a 4. § (3)–(9) bekezdésének alkalmazásával jár el.”

(5) A 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A támogatott szervezet – a 15. §-ban foglaltak kivételével – az elszámolás, valamint az (1) és (3) bekezdés szerinti igazolás ellenőrző szervezet részére történő benyújtásával egyidejűleg a jóváhagyást végző szervezetnél, a jóváhagyást végző szervezet által erre a célra rendszeresített felületen kérelmezheti a sportfejlesztési program további, legfeljebb egy támogatási időszakkal történő meghosszabbítását.”

328. § A 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés d) és e) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg lép.

156. Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló
112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet módosítása

329. § (1) Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet] 5–5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A radioaktív anyag közúti szállítását és fuvarozását – kivéve a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meg haladó járművel történő közúti fuvarozását – az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) az ADR Szabályzat 1.7.2, 5.4.1 és 7.5.11 szakaszában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében foglalt, a sugárvédelmi programra, az okmányokra, a járműre, a járműszemélyzetre vonatkozó sugárvédelmi előírások teljesülése esetén szállítási engedélyben engedélyezi. Ezen engedélyre vonatkozó rendelkezések nemzetközi szállítások esetén a magyar feladóra, szállítóra és fuvarozóra is vonatkoznak.

(2) Radioaktív anyag

a) közúti fuvarozását – 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó járművel – az ADR Szabályzat 1.7.2, 5.4.1 és 7.5.11 szakaszában, valamint 8.1 és 8.5 fejezetében foglalt előírások teljesülése esetén Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezi,

b) belvízi szállítását, az ADN Szabályzat 1.7.2, 5.4.1, 7.1.6 szakaszában és 7.1.4.14.7 pontjában, valamint 8.1 fejezetében foglalt előírások teljesülése esetén Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezi,

c) légi fuvarozási tevékenység keretében végzett továbbítását nemzetközi légi fuvarozás esetén a nemzetközi szerződéseknek megfelelően, valamint a belföldi légi fuvarozási tevékenység esetén a nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékei módosításának kihirdetéséről szóló 2009. évi LXXXVIII. törvény mellékletének 18. Függelékében foglalt előírások teljesülése esetén a légiközlekedési hatóság engedélyezi.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt engedélyek iránti kérelemhez az 1. mellékletben meghatározott tartalmú adatlapot kell csatolni.

(4) A radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Rendelet1.) szerinti szállítási engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott döntését az OAH közli

a) az Országos Közegészségügyi Intézettel (a továbbiakban: OKI),

b) Budapest Főváros Kormányhivatalával,

c) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (a továbbiakban: BM OKF), valamint annak illetékes szervével,

d) a Terrorelhárítási Központtal (a továbbiakban: TEK).

(5) A Rendelet1. szerinti fuvarozási engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott döntését Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve a légiközlekedési hatóság közli

a) az OAH-val,

b) az országos tisztifőorvossal,

c) az OKI-val,

d) az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes közlekedési hatósággal és

e) a BM OKF-fel.

(6) A radioaktív anyag szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzését

a) a rendőrség,

b) a közlekedési hatóság,

c) az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv

végzi.

(7) A (6) bekezdésben foglalt szervek tájékoztatják egymást a lefolytatott ellenőrzésekről.

(8) Az OAH a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló rendelet, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló törvény szerinti különleges formájú radioaktív anyagok mintái, a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok mintái, az A1 és A2 értékek számítása, készüléket vagy gyártmányt tartalmazó mentesített küldeményre vonatkozó alternatív aktivitás határ számítása, valamint – ha a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok azt engedélyhez kötik – a hasadó-engedményes anyagok mintái; továbbá a radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok küldeménydarab-mintái vonatkozásában a jogszabályi követelmények teljesülésének elbírálásához – az Atv. 17. § (3) bekezdésében meghatározott intézményen kívül – igénybe veheti anyagszerkezeti, nukleárisbaleset-elhárítási, gépészeti, hőtani, kritikussági, minőségbiztosítási, sugárvédelmi, szállítási és szilárdságtani, az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő vagy az atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakértő közreműködését is. A szakértői eljárás időtartama legfeljebb 40 nap.

(9) A küldeménydarab-minták engedélyezési eljárása során a (8) bekezdésben hivatkozott jogszabályokban foglaltakon kívül a hasadóképes izotópok esetében előírható a kritikussági analízis elvégzését.

(10) A radioaktív anyagok szállítása, fuvarozása iránti kérelem kizárólag írásban terjeszthető elő. Ha az engedélyezési dokumentációt papír alapon terjesztik elő, a kérelmezőnek további egy példányt elektronikus adathordozón is mellékelnie kell az OAH által elfogadott fájlformátumokban. Az elfogadott fájlformátumok jegyzékét az OAH a honlapján közzéteszi.

(11) Ha a járművön radioaktív anyagot tartalmazó berendezés állandó jelleggel történő, vagy a radioaktív anyagot tartalmazó küldemény különleges elhelyezése miatt a jármű átalakítása válik szükségessé, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átalakítási engedélyhez az OKI sugáregészségügyi szakvéleményét előzetesen be kell szerezni.

5/A. § (1) Az OAH hatósági bizonyítványt állít ki a zárt sugárforrás első forgalomba helyezésekor az első tulajdonos részére, továbbá – a radioaktív hulladékká minősített zárt sugárforrásokat kivéve – a zárt sugárforrás tulajdonjogának valamennyi átruházása esetében az új tulajdonosa részére. A hatósági bizonyítvány iránti kérelmet az első tulajdonos az első forgalomba helyezést megelőzően legalább 30 nappal, az új tulajdonos a tulajdonos-változást követő 30 napon belül köteles előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány a zárt sugárforrások egyedi azonosítására és a tulajdonjog igazolására szolgál. A hatósági bizonyítvány – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt tartalmi elemek mellett – a következő adatokat tartalmazza:

a) hatósági azonosító,

b) eredeti műbizonylat száma,

c) tulajdonos neve és címe,

d) radionuklid (elem és tömegszám).

e) eredeti aktivitás, aktivitás dátuma,

f) rendeltetés,

g) gyártási szám,

h) felhasználási idő,

i) fizikai, kémiai forma (ha ismert),

j) nagyaktivitású zárt sugárforrás esetében a sugárforrás gyártója vagy forgalmazója által a sugárforrás típusáról és a sugárforrástartó típusáról készített fénykép.

(3) A hatósági bizonyítvány kiállításáig a zárt sugárforrások azonosítása az eredeti műbizonylattal történik.

(4) A radioaktív anyagokról országosan összesített számítógépes központi, valamint helyi nyilvántartást kell vezetni. A központi nyilvántartás rendszerének kialakítása, működtetése, továbbá a tulajdonosok és birtokosok által vezetett helyi nyilvántartások esetében alkalmazandó nyilvántartó program térítésmentes biztosítása, a helyi nyilvántartások ellenőrzése az OAH feladata.

(5) A központi nyilvántartás működésének költségeit az OAH éves költségvetésében tervezett módon biztosítja.

(6) Az OAH a tulajdonos vagy birtokos kérelmére a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartó programtól eltérő módon vezetett helyi nyilvántartás alkalmazását engedélyezheti. Az engedélykérelemben be kell mutatni, hogy az eltérő módon vezetett nyilvántartás alkalmas a jogszabályokban meghatározott adatok kezelésére, ideértve a leltározási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljes körű támogatását is. Az engedélykérelemhez mellékelni kell a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a tulajdonos vagy birtokos működését szabályozó belső dokumentációt.

5/B. § (1) Ha a tulajdonos vagy a birtokos jelzése szerint a radioaktív anyagok leltározásakor bármely hiány vagy többlet mutatkozik, az OAH haladéktalanul értesíti az Országos Rendőr-főkapitányságot (a továbbiakban: ORFK), a TEK-et, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat és az országos tisztifőorvos által működtetett Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálatot. Az e bekezdésben felsorolt szervek a bejelentés ügyében hozott – az OAH hatáskörét érintő – intézkedéseikről tájékoztatják az OAH-t.

(2) Ha az országos tisztifőorvos, az ORFK, a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a BM OKF a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben és e kormányrendeletben meghatározott előírás megsértését észleli, erről haladéktalanul tájékoztatja az OAH-t.

5/C. § (1) Az OAH a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Rendelet2.) vagy e rendelet alapján birtokába jutott adatokat kizárólag az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXII. ülésszakán, 1968. június 12-én elhatározott, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 1970. évi 12. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Biztosítéki Egyezmény), valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés II. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szól biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv) vállalt, illetve Magyarország részére az 1957. március 25-én, Rómában kelt, az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló Szerződésben (a továbbiakban: Euratom Szerződés) és az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló, 2005. február 8-i, 302/2005/Euratom bizottsági rendeletben (a továbbiakban: Euratom rendelet) előírt kötelezettségek teljesítése, illetve céljára használhatja fel.

(2) A nukleáris anyagokat adagonként kell nyilvántartani. Az adagok elnevezését az OAH határozza meg.

(3) A Rendelet2. hatálya alá tartozó nukleáris anyagokról évente, az OAH által meghatározott időpontban fizikai leltárt kell felvenni. A leltárfelvétel dátumáról az OAH 15 nappal a leltárfelvételt megelőzően írásban értesíti a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően az OAH eseti, különleges jelentés megküldésére is kötelezheti a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetet. Az OAH – szükség esetén – a jelentéstételi kötelezettség alá eső adatokon túl felvilágosítást, kiegészítést és magyarázatot kérhet a nukleáris anyaggal rendelkező szervezettől.

(5) A nukleáris anyagokról szóló nyilvántartás vezetéséhez felhasznált dokumentumokat, valamint az 5/D–5/H. §-ban meghatározott helyszíni ellenőrzések jegyzőkönyveit az üzemeltetési feljegyzések részének kell tekinteni.

(6) A (3) bekezdés szerinti fizikai leltár felvételének gyakoriságát és időpontját az OAH az Euratom rendelet 13. cikke szerinti leltározási kötelezettség figyelembevételével állapítja meg.

(7) Ha az OAH a készletváltozási jelentés, a leltár- és anyagmérleg-jelentést a központi nyilvántartás adatai alapján hibásnak minősíti, a hiba okát tisztázni kell. Ha a jelentéstételre kötelezett szervezet észleli, hogy a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak, 5 napon belül kiigazítási, illetve helyesbítési jelentést készít.

(8) Ha a nukleáris anyag több különálló szállítmányban való beszállítása történik ugyanazon országból, és a szállítmányok mindegyike kevesebb 1 effektív kilogrammnál, azonban összességük várhatóan meg fogja haladni az 1 effektív kilogrammot tizenkét hónapos időtartamon belül, a szállításról – a Rendelet2. szerinti – előzetes értesítést kell küldeni az OAH-nak legalább 5 munkanappal az első ilyen szállítmány kicsomagolása előtt. A további szállítmányokat vagy az elsővel egy időben kell jelezni, vagy mindegyiket külön legalább 5 munkanappal kicsomagolása előtt.

(9) Legalább a (8) bekezdés szerinti előzetes értesítésben meghatározott kicsomagolási időt megelőző 24 órával az OAH írásban nyilatkozik a tervezett helyszíni ellenőrzésről.

(10) Ha Magyarország által a Biztosítéki Egyezményben, valamint a Kiegészítő Jegyzőkönyvben vállalt, illetve azt az Euratom Szerződésben és az Euratom rendeletben előírt kötelezettségek maradéktalan teljesítése szükségessé teszi, az OAH a nukleáris anyaggal rendelkező, illetve adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteket eseti adat-, illetve információszolgáltatásra és jelentéstételre is kötelezheti.

(11) Az OAH a (10) bekezdésben meghatározott esetkörön kívül is jogosult az adatszolgáltatásra kötelezettől a tevékenységgel összefüggő kiegészítő adatot, információt kérni, függetlenül attól, hogy az a kiegészítő adat- és információszolgáltatásra okot adó körülményről a tevékenység végzőjének bejelentése alapján vagy egyéb hitelt érdemlő úton szerzett tudomást. A megkeresett személy az OAH által kért adatot a megkeresésben foglalt határidőn belül köteles szolgáltatni.”

(2) A 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet a következő 5/D–5/H. §-sal egészül ki:

„5/D. § (1) A nemzetközi szerződésekben vállalt, a nukleáris anyagok ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségek teljesítése a nukleáris anyagok átfogó ellenőrzés alatt tartásával biztosított. Az átfogó ellenőrzés a hatékony biztosítéki rendszer megvalósításával, a biztosítéki ellenőrzés teljes eszközrendszerének folyamatos alkalmazásával valósul meg.

(2) A nukleáris anyagok hatékony biztosítéki ellenőrzési rendszerének kialakításához és folyamatos működtetéséhez az OAH által alkalmazott hatósági eszközrendszer a következő elemeket tartalmazza:

a) biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások során előzetesen győződik meg arról, hogy a nukleáris anyagot birtokló szervezet által megvalósítandó biztosítéki intézkedések alkalmasak a követelmények teljesítésére, a felügyeleti tevékenység hatékony megvalósítására, és támogatják a helyszíni ellenőrzések céljainak teljesülését,

b) adatszolgáltatás előírásával és a beérkezett jelentések feldolgozásával folyamatos felügyeletet biztosít a nukleáris anyagok és az azzal összefüggő tevékenységek tekintetében,

c) helyszíni ellenőrzéseken hitelesíti az adatszolgáltatás során szerzett információkat, és ellenőrzi a körülhatárolási és megfigyelési rendszer felszerelését és működtetését, az előírt biztosítéki intézkedések tényleges és hatékony végrehajtását.

5/E. § (1) Az OAH nyilvántartásba vételi eljárása szükséges

a) a nukleáris anyag birtoklása és azzal való bármely tevékenység megkezdéséhez (első biztosítéki nyilvántartásba vétel),

b) a biztosítéki szempontból jelentőséggel bíró átalakítások megkezdéséhez (átalakítási biztosítéki nyilvántartásba vétel),

c) az olyan nukleáris anyagok Magyarországra való beszállításához, valamint Magyarországról történő kiszállításához, amely a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i, 428/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló kormányrendelet szerint nem engedélyköteles (szállítási biztosítéki nyilvántartásba vétel),

d) a nukleáris tevékenység megszüntetése után az e rendelet és a Rendelet2. szerinti követelmények alóli felmentéshez (felmentési biztosítéki nyilvántartásba vétel).

(2) Az első biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben a kérelmezőnek be kell mutatnia

a) a telephely fő adatait (különösen a szervezet, helyszínrajz, elrendezés, körülzárás, elérési útvonalak, üzemi paraméterek), a tulajdonos, az üzemeltető, a biztosítékok végrehajtásáért felelős vezető nevét és elérhetőségét, a telephelyen végzendő tevékenységet,

b) a nukleáris anyagok helyi nyilvántartási rendszerét, a nyilvántartások és a nyilvántartott adatok biztonságát szavatoló intézkedéseket és a biztonsági másolatok készítésének rendjét,

c) az anyagmérleg-körzetek megnevezését, és azokat a stratégiai pontokat, amelyek a nukleáris anyagok forgalmának és készletének mérési kulcspontjai,

d) a nukleáris anyagok mennyiségének meghatározására használt mérési, számítási és értékelési módszereket,

e) a nyilvántartási célú tényleges készletfelvételek gyakoriságát és eljárásait,

f) a nukleáris anyagok adagjainak azonosíthatóságát lehetővé tevő műszaki jellemzőket,

g) a nukleáris anyagok biztosítéki szervezetének felépítését, a kijelölt létesítményi és telephelyi biztosítéki felügyelők személyét és elérhetőségét, a létesítményi biztosítéki felügyelők ügyeleti rendjét,

h) a nukleáris anyagok mozgatásának ellenőrzését lehetővé tevő megfigyelő és körülhatárolási intézkedéseket,

i) a hatósági és nemzetközi ellenőrök beléptetési rendjét, a vonatkozó egészségügyi és biztonsági előírásokat.

(3) Az első biztosítéki nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet legalább 3 hónappal, létesítmény esetén legalább 7 hónappal az első nukleáris anyag helyszínre történő megérkezése előtt kell benyújtani az OAH részére.

(4) A szállítási biztosítéki nyilvántartásba vételkor a nukleáris és radioaktív anyagok hatósága kiviteli vagy befogadói igazolást ad a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet részére. Ugyanazon nukleáris anyag rendszeres, illetve többszöri szállítása esetén az OAH-nak szállítási biztosítéki nyilvántartásba vételi igazolása egy évig hatályos.

(5) A nukleáris anyagok hatékony biztosítéki ellenőrzési rendszerének kialakításához és folyamatos működtetéséhez az OAH által alkalmazott hatósági eszközrendszer a következő elemeket tartalmazza:

a) biztosítéki nyilvántartásba vételi eljárások során előzetesen győződik meg arról, hogy a nukleáris anyagot birtokló szervezet által megvalósítandó biztosítéki intézkedések alkalmasak a követelmények teljesítésére, a felügyeleti tevékenység hatékony megvalósítására, és támogatják a helyszíni ellenőrzések céljainak teljesülését,

b) adatszolgáltatás előírásával és a beérkezett jelentések feldolgozásával folyamatos felügyeletet biztosít a nukleáris anyagok és a nukleáris anyagokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében,

c) helyszíni ellenőrzéseken hitelesíti az adatszolgáltatás során szerzett információkat, és ellenőrzi a körülhatárolási és megfigyelési rendszer felszerelését és működtetését, az előírt biztosítéki intézkedések tényleges és hatékony végrehajtását.

5/F. § (1) Az e rendelet és a Rendelet2. szerinti kötelezettségek, valamint a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben Magyarország által vállalt, illetve az Euratom Szerződésben és az Euratom rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését az OAH jogosult a nukleáris anyaggal rendelkező, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnél és a telephely bármely részén ellenőrizni.

(2) Az OAH jogosult helyszíni ellenőrzést végezni bármely szervezetnél, ha valószínűsíthető, hogy nukleáris anyaggal rendelkezik vagy tevékenységet folytat. A helyszíni ellenőrzésen részt vehetnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei. Az ilyen ellenőrzés célja kizárólag az lehet, hogy a kérdéses anyag, illetve tevékenység létét igazolja vagy kizárja.

5/G. § (1) A Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben Magyarország által vállalt kötelezettségek teljesítésének igazolására a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei jogosultak a nukleáris anyaggal rendelkező, illetve az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnél, valamint a telephely bármely részén helyszíni ellenőrzést tartani.

(2) Az Euratom Szerződésben és az Euratom rendeletben előírt, valamint a Biztosítéki Egyezményben és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben a nukleáris anyagok vonatkozásában Magyarország által vállalt kötelezettségek teljesítésének igazolására az Európai Bizottság ellenőrei jogosultak a nukleáris anyaggal rendelkező szervezetnél helyszíni ellenőrzést tartani.

(3) Az OAH jogosult minden, az (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi helyszíni ellenőrzésen részt venni. Ha az OAH a nemzetközi helyszíni ellenőrzésen történő részvételi szándékát bejelenti, akkor a nemzetközi ellenőrzés az OAH ellenőre megérkezéséig nem kezdhető meg.

(4) A nemzetközi ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az ellenőrzés helyét és időpontját, az ellenőrzésen részt vevők nevét, az ellenőrzési tevékenység leírását és eredményét, az észlelt hiányosságokat, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet az ellenőrzött szervezet üzemeltetési feljegyzései részének kell tekinteni. Az ellenőrzési jegyzőkönyvek másolatát az OAH részére haladéktalanul meg kell küldeni.

(5) A nemzetközi helyszíni ellenőrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az általa kijelölt és Magyarország által a Biztosítéki Egyezmény 9. és 85., valamint a Kiegészítő Jegyzőkönyv 11. cikkének megfelelően elfogadott ellenőrök közreműködésével valósítja meg.

(6) A nemzetközi helyszíni ellenőrzést az Európai Bizottság által az Euratom Szerződés 81. cikke szerint – Magyarországgal történő konzultációt követően – kijelölt ellenőrök közreműködésével kell megvalósítani.

(7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nemzetközi ellenőrök névsorát Magyarország részéről az OAH fogadja el. Az OAH az elfogadott ellenőrök névjegyzékét az ellenőrzött szervezet kérésére írásban megküldi.

(8) A nemzetközi helyszíni ellenőrzést kizárólag a (7) bekezdés szerint elfogadott nemzetközi ellenőrök jogosultak lefolytatni.

5/H. § (1) Az OAH vagy az illetékes nemzetközi szervezet helyszíni ellenőrzést végző munkatársa (a továbbiakban: ellenőr)

a) az ellenőrzés céljainak elérése érdekében szóbeli és írásbeli felvilágosítást kérhet, megfigyeléseket végezhet, iratmásolatokat, hang- és képfelvételeket készíthet, önálló méréseket végezhet,

b) az a) pont szerinti tevékenységekhez saját eszközeit használhatja,

c) az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében mérő, megfigyelő és képrögzítő berendezéseket telepíthet, valamint a nukleáris anyagokhoz és a telepített eszközökhöz való illetéktelen hozzáférés megakadályozására körülhatárolási módszereket és eszközöket alkalmazhat.

(2) Az ellenőrzött szervezet köteles gondoskodni arról, hogy

a) az ellenőr az ellenőrzés céljából az ellenőrzés helyszínéhez akadálytalanul és késedelem nélkül hozzáférhessen,

b) az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során betartandó általánosan kötelező, valamint a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet jellegére tekintettel külön megállapított balesetelhárítási és egészségvédő rendszabályokat, valamint a sugárvédelmi szabályokat megismerje,

c) a helyszíni ellenőrzés biztosítása érdekében az ellenőrzésen legyen jelen a biztosítéki felelős vagy helyettese, és szükség esetén elérhető legyen intézkedésre jogosult képviselője.

(3) Az ellenőr a helyszíni ellenőrzés során

a) a (2) bekezdés b) pontja szerinti rendszabályokat köteles megismerni és betartani,

b) az ellenőrzött szervezet dolgozójának utasítást nem adhat, a létesítményhez tartozó berendezéseket nem kezelhet.

(4) Ha a helyszíni ellenőrzés során – az ellenőrzés céljainak elérése érdekében – az ellenőr úgy ítéli meg, hogy a létesítmény üzemeltetőjének különleges üzemviteli műveletet kell a létesítményben elvégeznie, akkor erre javaslatot tesz, amelyet – a létesítmény biztonságát figyelembe véve – a nukleáris anyaggal rendelkező szervezet vezetője vagy intézkedésre jogosult képviselője köteles elrendelni.”

330. § A 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. melléklete a 27. melléklet szerint módosul.

331. § Hatályát veszti a 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet

a) 7/B. § (2) és (3) bekezdése,

b) 2. melléklete.

157. A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

332. § A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet]

a) 1. § (2) bekezdésében a „jogerőssé és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

b) 27. § (3) bekezdés b) pontjában „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

c) 34. § (1) bekezdésében, az 1. melléklet 1.10.1.0200. pontjában és a 9. melléklet 9.2.1.1200. pontjában a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

d) 1. melléklet 1.2.2.0100., 1.2.7.0200., 1.5.1.0500. pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

e) 1. melléklet 1.2.2.0200., 1.2.2.0600. és 1.2.3.0200. pontjában a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

f) 1. melléklet 1.2.3.0110. pont a) és b) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

g) 1. melléklet 1.2.4.0200. pontjában a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg

lép.

333. § Hatályát veszti a 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet

a) 21/B–21/D. §-a,

b) 1. melléklet 1.4.1.1700. pontjában az „A bíróság a fenti határozatok végrehajtását nem függesztheti fel.” szövegrész.

158. A szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre
vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló
141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

334. § A szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés e) pontjában a „jogerős” szövegrészek helyébe a „végleges” szöveg lép.

159. A vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 146/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet módosítása

335. § A vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 146/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 146/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet]

a) 2. § (2) bekezdés d) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés d) pontjában a „hatósági engedélyt” szövegrész helyébe a „hatósági engedély számát” szöveg,

c) 4. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

336. § Hatályát veszti a 146/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés a) és c) pontja.

160. A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása

337. § (1) A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet] 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmezőnek igazolnia kell

a) a pirotechnikai tevékenységet érintő létesítmények alaprajzának, műszaki leírásának meglétét, a biztonságtechnikai berendezések elhelyezése vázlatrajzának elkészültét, továbbá az alkalmazott technológia megfelelőségi nyilatkozatának meglétét,

b) a tűzvédelmi dokumentáció elkészültét,

c) a pirotechnikai termékkel kapcsolatos gyártási és tárolási tevékenységeket szabályzó műveleti utasítások elkészültét,

d) a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,

e) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.”

(2) A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 18. alcíme a következő 85/B. §-sal egészül ki:

„85/B. § (1) Kormányablaknál nem terjeszthető elő

a) a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez szükséges engedély iránti kérelem,

b) a polgári célú pirotechnikai termék nem EGT-tagállamba történő kiviteléhez és onnan történő behozatalához szükséges engedély iránti kérelem,

c) a valamely EGT-tagállamban polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatára, forgalmazására, tárolására, kiállítására, illetve megsemmisítésére vonatkozó engedély alapján határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységről szóló bejelentés,

d) a 99. § (5) bekezdése szerinti bejelentés, valamint

e) a 105. § (1) bekezdése szerinti bejelentés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban kétszeri hiánypótlásnak van helye.

(3) Az Ftv. 18/B. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági engedély iránti kérelem elbírálására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban jogszerű hallgatásnak nincs helye.

(4) Az Ftv. 18/B. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági engedély iránti kérelem elbírálására irányuló közigazgatási hatósági eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el.

(5) A rendőrkapitányság a 99. § (5) bekezdése, illetve a 105. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján végzett tevékenységet tiltó döntése elleni fellebbezést az engedélyező hatóság bírálja el, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság jár el.”

(3) A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmezőnek igazolnia kell

a) a pirotechnikai tevékenységet érintő létesítmények alaprajzának, műszaki leírásának a meglétét és tűzvédelmi dokumentációjának elkészültét,

b) a megsemmisítési tevékenységet szabályozó műveleti utasítás elkészültét,

c) a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,

d) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.”

(4) A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmezőnek igazolnia kell

a) a pirotechnikai tevékenységet érintő létesítmények alaprajzának, műszaki leírásának a meglétét és a biztonságtechnikai berendezések elhelyezése vázlatrajzának elkészültét,

b) a tűzvédelmi dokumentáció elkészültét,

c) a pirotechnikai termékkel kapcsolatos vizsgálati tevékenységet szabályozó műveleti utasítások elkészültét,

d) a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,

e) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.”

(5) A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 93. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmezőnek igazolnia kell

a) a forgalmazásra szolgáló létesítmények alaprajzának, műszaki leírásának meglétét, és a biztonságtechnikai berendezések elhelyezése vázlatrajzának elkészültét,

b) az Európai Gazdasági Térség területén működő, pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozással kötött megállapodás meglétét,

c) a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,

d) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.

(3) A forgalmazáshoz kapcsolódó tárolás esetében a kérelmező igazolja a 97. § (2) bekezdés a)–e), g) és h) pontjában meghatározottakat, valamint a kérelem tartalmazza a 3. melléklet 7. pontjában meghatározott adatokat is.”

(6) A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 95. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés f) pontja szerinti kimutatással 30 napon belül tájékoztatja a tűzvédelmi szakhatóságot is.”

(7) A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tárolási engedély iránti kérelem során a kérelmező igazolja

a) – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bérleti szerződés meglétét, ha a tárolásra szolgáló létesítményt a kérelmet benyújtó vállalkozás bérleti jogviszony alapján használja,

b) a tárolásra szolgáló létesítmény alaprajzának, műszaki leírásának meglétét, és a biztonságtechnikai berendezések elhelyezésének vázlatrajzának elkészültét,

c) a tűzvédelmi dokumentáció elkészültét,

d) a pirotechnikai raktározási tevékenységet szabályozó műveleti utasítás elkészültét,

e) a tárolási norma meghatározásával kapcsolatos számítások elkészültét és helyességét,

f) az Európai Gazdasági Térség területén működő, pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozással kötött megállapodás meglétét,

g) konténerek esetében azok műszaki megfelelőségét igazoló gyártói műbizonylat meglétét,

h) a tárolásra szolgáló terület méretarányos helyszínrajzának elkészültét, amely külön megjelölve tartalmazza a telepítési távolságokat, a lezárandó területet, a környezeti veszélyforrásokat, építményeket, a tájolást és a menekülési útvonalakat,

i) a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,

j) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.”

(8) A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felhasználási engedély iránti kérelem során a kérelmező igazolja

a) a pirotechnikai tevékenységgel érintett terület méretarányos helyszínrajzának meglétét, amely külön megjelölve tartalmazza a telepítés helyét, a védő-, illetve a lezárandó területet, a környezeti veszélyforrásokat, építményeket, a tájolást és a menekülési útvonalakat,

b) a pirotechnikai termék felhasználása során igénybe vehető terület, műtárgy, létesítmény birtokosának vagy képviselőjének hozzájárulását,

c) a pirotechnikai termék szállítási módjának megfelelő veszélyes áru szállítási jogszabály által az adott szállításra vonatkozó feltételek meglétét,

d) azt, hogy a pirotechnikai termék felhasználásáért felelős pirotechnikus a kérelemben megjelölt napon és időtartamban tervezett felhasználáshoz képest öt óra eltérésen belül egyéb felhasználásra vonatkozó kérelmet vagy bejelentést mely helyszínekre és hatóságokhoz, milyen időpontra nyújtott be,

e) a pirotechnikusi bizonyítvány meglétét,

f) a tűzvédelmi szakvizsga meglétét.”

(9) A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés c) pontja esetében, ha a kérelemben megjelölt összes nettó hatóanyag-tartalom meghaladja a veszélyes áruk szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentesség szerinti határértékeket, a felhasználási engedély iránti kérelem során igazolni kell a szükséges okmányok (jármű-jóváhagyási igazolás, ADR oktatási bizonyítvány, írásbeli utasítás, veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bejelentés) meglétét is.”

(10) A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bejelentés során a kérelmező igazolja a forgalmazásra szolgáló létesítmény alaprajzának, műszaki leírásának meglétét, a biztonsági védőberendezések vázlatrajzának elkészültét.”

338. § A 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet

a) 1. § 22. pontjában a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Ftv.)” szöveg,

b) 79. § (1) bekezdésében az „A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény” szövegrész helyébe az „Az Ftv.” szöveg,

c) 79. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

d) 79. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

e) 81. § (4) bekezdésében és 99. § (5) bekezdésében az „a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az Ftv.-ben” szöveg,

f) 88. § (2) bekezdés d) pontjában, 92. § (2) bekezdés d) pontjában, 93. § (2) bekezdés c) pontjában, 97. § (2) bekezdés g) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

g) 101. §-ában az „engedélyezésére” szövegrész helyébe az „engedélyezésére vonatkozó kérelem elbírálására” szöveg

lép.

339. § Hatályát veszti a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet

a) 48. § (2) bekezdésében, 56. § (2) bekezdésében, 67. § (2) bekezdésében az „Az értékelési eljárás során a gyártási helyszíneken helyszíni szemlét kell tartani.” szövegrész,

b) 99. § (6) bekezdésében az „A bejelentéshez a (2) bekezdésben előírt mellékleteket is csatolni kell.” szövegrész,

c) 4. melléklet 3. pont 3.17. alpontjában az „A tűzvédelmi szakhatóság az engedélyben rögzítheti a tűzjelzési és tűzoltási feltételeket.” szövegrész.

161. A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

340. § A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet] 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

341. § Hatályát veszti a 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a) 9. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja,

b) 9. § (3) bekezdése,

c) 11. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztetést követő” szövegrész.

162. Az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet módosítása

342. § Az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet] 38. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg lép.

343. § Hatályát veszti a 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet

a) 3. § (5) bekezdése,

b) 32. § (1a)–(1c) bekezdése.

163. Az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásáról szóló 193/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítása

344. § Az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásáról szóló 193/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 193/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet] 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

345. § Hatályát veszti a 193/2011. (IX. 22.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott felhívás határidejének eredménytelen elteltét követően” szövegrész.

164. A biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

346. § Hatályát veszti a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet.

165. A katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet módosítása

347. § A katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet] 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat 1–2., 4–5., 9., 11., 13., 17–18., 20–21. pontja szerinti szabálytalanságok esetében a katasztrófavédelmi bírság kiszabása kötelező.”

348. § A 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet

a) 5. § (1) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szerv (a továbbiakban: hatóság)” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben” szöveg,

c) 7. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

349. § Hatályát veszti a 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése.

166. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

350. § (1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet] 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hatóság helyi szervének az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szerve a területi szerv, a hatóság területi szervének felügyeleti szerve a hatóság központi szerve.”

(2) A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az ügyben eljáró személy igazolja képviseleti jogosultságát vagy meghatalmazását, valamint azt, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került.”

(3) A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az üzemeltető védendő adatot nem tartalmazó dokumentációt nem nyújt be, akkor nyilatkozik arról, hogy a beküldött dokumentáció nem tartalmaz védendő adatot.”

(4) A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés valóságtartalmát a 7. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján ellenőrzi.”

(5) A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hatósági ellenőrzés eszközei különösen

a) az adatszolgáltatás, az iratbemutatás és az egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, valamint

b) a helyszíni ellenőrzés.”

(6) A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 35. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Ha a katasztrófavédelmi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az üzemeltető védendő adatot nem tartalmazó súlyos káresemény elhárítási tervet nem nyújt be, akkor nyilatkozik arról, hogy a beküldött súlyos káresemény elhárítási terv nem tartalmaz védendő adatot.”

351. § A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet

a) 10. § (2) bekezdésében és a 35. § (1a) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló” szöveg,

b) 32. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

c) 47. § (4) bekezdésében a „Módr.” szövegrész helyébe a „veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Korm. rendelet” szöveg

lép.

352. § Hatályát veszti a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet

a) 4. § (3) bekezdésében a „ , másodfokon a központi szerve” szövegrész,

b) 5. § (1) bekezdése,

c) 47. § (2), (3) és (6) bekezdése.

167. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása

353. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet] 4/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az eljáró hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét idézheti a székhelyére.

(6) Az e § szerint lefolytatott hatósági eljárás, illetve meghozott döntés tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti általános felügyeleti szervként a hivatásos katasztrófavédelem központi szerve jogosult eljárni.”

(2) A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet I. fejezete az alábbi új 4/C. §-sal egészül ki:

„4/C. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódó ellenőrzés alapján kiszabott bírság megfizetésére az első fokon eljárt katasztrófavédelmi hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(3) A határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg rendelkezik a végrehajtás foganatosításáról.

(4) A hatóság meghallgathatja az ellenérdekű ügyfelet, illetve a jogosultat a fizetési kedvezmény engedélyezésével kapcsolatos álláspontjukról.”

(3) A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet X. Fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A KATASZTRÓFAVÉDELMI CÉLÚ GAZDASÁGI-ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE, A SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ HATÓSÁGI DÖNTÉSSEL KAPCSOLATOS FELLEBBEZÉS ÉS A KÁRTALANÍTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI”

(4) A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § (1) A helyi védelmi bizottság elnöke jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon a gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyben a polgármester járt el.

(2) A fővárosi védelmi bizottság elnöke jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyben a főpolgármester járt el.

(3) A halasztást nem tűrő esetben szóbeli közléssel kihirdetett határozat ellen az ügyfél annak írásba foglalásáig a helyszínen történő jegyzőkönyvbe mondás útján terjesztheti elő fellebbezését. A jegyzőkönyvbe mondott fellebbezést az elsőfokú hatóság soron kívül felterjeszti a másodfokú hatóságnak, amely arról 24 órán belül döntést hoz, és az elsőfokú hatóság útján értesíti az ügyfelet.”

(5) A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a következő X/A. Fejezettel egészül ki:

„X/A. FEJEZET

A KATASZTRÓFAVÉDELMI CÉLÚ SZEMÉLYES POLGÁRI VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELLEBBEZÉSI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

83/A. § (1) A helyi védelmi bizottság elnöke jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon a személyes polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyben a polgármester járt el.

(2) A fővárosi védelmi bizottság elnöke jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon személyes polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyben a főpolgármester járt el.

(3) A halasztást nem tűrő esetben szóbeli közléssel kihirdetett határozat ellen az ügyfél annak írásba foglalásáig a helyszínen történő jegyzőkönyvbe mondás útján terjesztheti elő fellebbezését. A jegyzőkönyvbe mondott fellebbezést az elsőfokú hatóság soron kívül felterjeszti a másodfokú hatóságnak, amely arról 24 órán belül döntést hoz, és az elsőfokú hatóság útján értesíti az ügyfelet.”

354. § A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 4/A. § (4) bekezdésében az „intézkedés meghozatalára” szövegrész helyébe az „eljárási cselekményre” szöveg lép.

168. A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló
246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása

355. § Hatályát veszti a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése.

169. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló
259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

356. § (1) A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet] 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként a másodfokú hatóságként kijelölt szervek járnak el.”

(2) A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 6/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6/B. § A tűzvédelmi hatósági eljárásokban, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása, ha a tűzvédelmi hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést.”

357. § A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdés m) pontjában az „eljár” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével eljár” szöveg,

b) 8/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

c) 9. § (2) bekezdésében a „jogerős határozat” szövegrész helyébe a „végleges döntés” szöveg,

d) 9. § (3) bekezdésében a „jogerős határozatot” szövegrész helyébe a „végleges döntést” szöveg

lép.

358. § Hatályát veszti a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

a) 3. és 4. alcíme,

b) 5. § (2) bekezdése,

c) 8. § (2) bekezdése,

d) 9. § (2) és (4) bekezdése.

170. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló
261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

359. § A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet]

a) 9. § (2) és (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 15. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló” szöveg,

c) 20. § (1) bekezdés e) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg

lép.

360. § Hatályát veszti a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 14. § (3), (3a), (4) és (5) bekezdése.

171. A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

361. § A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg lép.

172. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

362. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet]

a) 61. § (6) bekezdésében a „jogerős határozat vagy” szövegrész helyébe a „végleges határozat vagy jogerős” szöveg,

b) 62. § (4) bekezdésében, 65. § (6), (7) és (8) bekezdésében, 69. § (9) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

c) 65. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

d) 65. § (6) bekezdésében, 69. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

e) 65. § (8) bekezdésében, 69. § (9) bekezdésében az „Az ellenőrzés során hozott döntés” szövegrész helyébe az „Az ellenőrzés során tapasztalt jogsértés miatt megindított eljárásban hozott döntés” szöveg

lép.

363. § Hatályát veszti a 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

a) 43. § (5) bekezdésében az „a szolgáltatásra kötelezett nevét, illetve székhelyét, telephelyét, fióktelepét, az igénybevételt elrendelő hatóság megnevezését,” szövegrész,

b) 43. § (7) és (8) bekezdése,

c) 47. § (4) és (6) bekezdése,

d) 48. § (5) bekezdésében a „8 napon belül” szövegrész,

e) 48. § (6) bekezdésében az „ennek megállapításától számított 8 napon belül” szövegrész.

173. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

364. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet] 3. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A katasztrófavédelmi hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét idézheti a székhelyére.

(8) A katasztrófavédelmi hatósági eljárás, illetve döntés tekintetében általános – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti – felügyeleti szervként a hivatásos katasztrófavédelem központi szerve jogosult eljárni.”

(2) A 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) A kiszabott bírság megfizetésére az első fokon eljárt katasztrófavédelmi hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(3) A határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg rendelkezik a végrehajtás foganatosításáról.

(4) A hatóság meghallgathatja az ellenérdekű ügyfelet, illetve a jogosultat a fizetési kedvezmény engedélyezésével kapcsolatos álláspontjukról.

(5) Az eljárás során az ügyfelet az eljáró hatóság legfeljebb két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra.”

365. § A 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 3. § (4) bekezdésében az „intézkedés meghozatalára” szövegrész helyébe az „eljárási cselekményre” szöveg,

b) 16. § (3) bekezdés a) pontjában az „intézkedések” szövegrész helyébe az „eljárási cselekmények” szöveg,

c) 17. §-ában a „határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válásától” szöveg

lép.

366. § Hatályát veszti a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 8. § (5) bekezdése,

b) 9/A. §-a.

174. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

367. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet] a következő 1/D. §-sal egészül ki:

„1/D. § (1) A hivatalból induló közlekedési igazgatási eljárásokban, valamint azokban az esetekben, ahol e rendelet az alakszerű döntés meghozatalát kifejezetten előírja, a döntés szóbeli közlésének nincs helye.

(2) Ha jogszabály az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap.

(3) A közlekedési igazgatási eljárásban a hiányzó irat vagy okmány az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.

(4) A (3) bekezdésben foglalt hiányzó irat pótlásának kizárására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha a tulajdonjog megszerzője a tulajdonosi láncolat igazolásához a tulajdonszerzési láncban őt megelőző tulajdonjog változásokat kívánja bizonyítani.”

(2) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A „kezdő vezetői engedély” minősítés a vezetői engedély visszavonásának leteltét követően újra kezdődik, ha

a) a „kezdő vezetői engedély” időbeli hatályának időtartama alatt elkövetett közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt a vezetői engedély jogosultját a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerősen eltiltja a járművezetéstől, a járműfajtától vagy a kategóriától, vagy

b) a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvényben meghatározott ponthatár „kezdő vezetői engedély” minősítés időbeli hatályának időtartama alatt történt elérésének vagy meghaladásának következtében a vezetői engedély jogosultja vezetési jogosultságának szünetelését a közlekedési igazgatási hatóság véglegessé vált döntésével elrendeli.”

(3) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Személyes megjelenéssel benyújtott kérelem esetén a nemzetközi vezetői engedély kiadása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén automatikus döntéshozatal útján történik.

(1b) A nemzetközi vezetői engedély iránti kérelem személyesen történő benyújtása esetén a kérelemhez csatolni kell 2 db, a vonatkozó szabványoknak megfelelő, fotópapírra nyomtatott igazolványképet.”

(4) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magyarországi szokásos tartózkodási hely meglétének ellenőrzése érdekében a közlekedési igazgatási hatóság vizsgálja, hogy

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személy rendelkezik-e érvényes magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó személy rendelkezik-e legalább 185 napig érvényes magyarországi tartózkodási engedéllyel.”

(5) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az ügyfél szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, abban az esetben igazolnia kell ezt a tényt a vezetői engedély iránti kérelem benyújtásakor.”

(6) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek a személyazonosságát igazolnia kell.”

(7) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A 13. §-ban foglaltakra tekintettel, a vezetői engedély iránti kérelem benyújtásakor az ügyfélnek igazolnia kell, hogy a jogszabályban előírt egészségi alkalmassági előírásoknak megfelel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell igazolni az egészségi alkalmasságot abban az esetben, ha a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő egészségi adatok alapján az ügyfél egészségi alkalmasságának határideje még nem járt le és időközben nem minősítették egészségi szempontból alkalmatlannak.

(3) A vezetői engedély kiállítása iránti kérelem benyújtásakor az ügyfélnek igazolnia kell, hogy az eljárás illetékét, – honosítás vagy nemzetközi vezetői engedély kiállítása esetén – díját megfizette. Az illeték vagy díj megfizetését igazoló iratot a közlekedési igazgatási hatóság a Nyilvántartónak okmánytári alapiratként továbbítja.”

(8) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 36. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha az eljárás alá vont személynek nincs magyarországi lakcíme, a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelését és a vezetői engedély visszavonását, valamint annak nyilvántartásba vételét az utolsó ismert magyarországi lakcíme, ennek hiányában a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság végzi.”

(9) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha)

a) a tulajdonjog megszerzését igazolták,”

(10) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben foglaltak igazolása mellett, a járművek forgalomba helyezésének további feltételei:]

a) a harmadik országból belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás-ellenőrzése, illetve a jármű jogi helyzetének tisztázása megtörtént, előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezték, valamint a jármű külföldi forgalmi engedélyében szereplő adatokat igazolták;

b) egy korábban már egy másik EGT-tagállamban nyilvántartásba vett jármű újbóli nyilvántartásba vételéhez

ba) minden esetben be kell vonni a korábbi harmonizált forgalmi engedély I., továbbá – ha ilyet kiállítottak – a II. részét,

bb) a nem harmonizált forgalmi engedély adattartalmát igazolni kell.”

(11) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezéséig, valamint egyéb olyan járművek esetében, amelyek forgalomba helyezése nem indokolt, a jármű ideiglenes forgalomban tartása engedélyezhető, ha az ügyfél a tulajdonjog megszerzését, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét és a jármű műszaki alkalmasságát igazolta.”

(12) 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 43. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti jármű származás-ellenőrzéséhez az ügyfélnek igazolnia kell a tulajdonjog megszerzését, a külföldi forgalmi engedélyben szereplő adatokat.

(3) A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kérelemre engedélyezhető a jármű ideiglenes forgalomban tartása.”

(13) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 76. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jármű műszaki alkalmasságának érvényességi idejét)

a) a forgalmi engedély „Műszaki érvényessége” rovatba bejegyzett időpont és az időszakos vagy – az új jármű forgalomba helyezése kivételével – forgalomba helyezés előtti vizsgálat azonosítója,

b) forgalomba nem helyezett jármű esetében – a jármű forgalomba helyezéséig – a közlekedési hatóság által kiadott „Műszaki vizsgálati bizonyítvány”, új jármű esetében az érvényes megfelelőségi nyilatkozat, vagy”

(igazolja.)

(14) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 87. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a közlekedési igazgatási hatóság értesíti a mulasztási bírság kiszabása érdekében az adóhatóságot.”

(15) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 100. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzés során a közlekedési igazgatási hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az automatikus döntéshozatali eljárás szabályai szerint jár el.”

(16) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 26/B. alcíme a következő 118/C. §-sal egészül ki:

„118/C. § A Kknyt. 18. § (4) bekezdése szerinti, adatszolgáltatást korlátozó, tiltó, illetőleg azt visszavonó nyilatkozat nyilvántartásba történő bejegyzése az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén automatikus döntéshozatal útján történik.”

368. § A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

a) 16. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 16. § (1) bekezdés e) pontjában, 104. § (3) bekezdésében, 107/A. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

c) 30. § (1) bekezdésében, 96. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában, 101. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

d) 32. § b) pontjában, és 101. § (1) bekezdés j) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésével” szöveg,

e) 36. § (3) bekezdés a) pontjában, 36. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

f) 36. § (3) bekezdés e) pontjában és (14) bekezdésében, 112/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

g) 43. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „véglegessé válástól” szöveg,

h) 45. § (3) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,

i) 49. § (1) bekezdésében a „megtagadja a jármű forgalomba helyezését” szövegrész helyébe a „visszautasítja a jármű forgalomba helyezése iránti kérelmet” szöveg,

j) 49. § (2) bekezdésében a „megtagadó” szövegrész helyébe a „visszautasító” szöveg,

k) 49. § (4) bekezdésében a „törzskönyv kiadásának megtagadása” szövegrész helyébe a „törzskönyv kiadására irányuló kérelem visszautasítása” szöveg,

l) 52. § (3) bekezdésében, 87. § (4) bekezdésében, 98. § (2) bekezdésében, a 104. § (2) bekezdésében, 107/A. § (2) bekezdésében, 108. § (2a) és (2b) bekezdésében, 113. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

m) 57. § (4) bekezdésében a „Műszaki Adatlap” szövegrész helyébe a „Műszaki Adatlap – új jármű esetén az érvényes megfelelőségi nyilatkozat –” szöveg,

n) 98. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

o) 101. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

p) 104. § (2) bekezdésében és 107/A. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

q) 108. § (2a) bekezdésében a „jogerőre még nem emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé még nem vált” szöveg,

r) 108. § (2b) bekezdésében a „bejelentési” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételének kezdeményezésére vonatkozó” szöveg,

s) 116. § (4) bekezdésében a „megtagadásáról” szövegrész helyébe a „visszautasításáról” szöveg,

t) 15. melléklet II. cím I. pont b) alpontjában az „a műszaki megvizsgálást követően a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki adatlap” szövegrész helyébe az „az érvényes megfelelőségi nyilatkozat” szöveg

lép.

369. § Hatályát veszti a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

a) 24. § (8) bekezdése,

b) 114. § (1) bekezdése,

c) 15. melléklet II. cím I. pont b) alpont bb) pontjában a „ , ha gyári állapot, egyéb esetben Műszaki Adatlap” szövegrész,

d) 19. melléklete.

175. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

370. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet] 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárásban hiánypótlásra felhívásnak legfeljebb két ízben van helye.”

(2) A 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás adatai alapján az ellátás jogosultjának adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén – automatikus döntéshozatal útján.”

(3) A 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a komplex minősítés során

a) a szakértői bizottság orvosszakértő tagjai között az egészségi állapot vagy az önellátási képesség orvosszakmai szempontú megítélése, illetve

b) a szakértői bizottság tagjai között a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükségletek vagy rehabilitációhoz szükséges időtartam

tekintetében nincs egyetértés, a bizottság elnöke dönt.”

(4) A 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/B. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a komplex minősítés keretében az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú vizsgálata során megállapításra kerül, hogy a vizsgált személy

a) egészségi állapota 1–30% között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, vagy orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát nem kell elvégezni,

b) egészségi állapota 31–60% között van, a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát a rendelkezésre álló iratok alapján is el lehet végezni, ha a vizsgált személy ehhez a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által rendszeresített nyilatkozat kitöltésével hozzájárul.

(1b) Ha a vizsgált személy rendelkezik olyan hatályos, 2011. december 31-ét követően kiállított határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel,

a) amely értelmében egészségkárosodásának mértéke legalább 40%-os, és

b) amely alapján – és a csatolt orvosi dokumentumok figyelembevételével – az egészségi állapot megalapozottan megítélhető,

az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvosszakmai szempontú vizsgálatára vonatkozó minősítést a rendelkezésre álló iratok alapján kell elvégezni.”

(5) A 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 21/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjával, az akkreditált szolgáltatók nyilvántartásával és az akkreditált szolgáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatokat Budapest Főváros Kormányhivatala látja el. E feladatok tekintetében felügyeleti szervként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jár el.

(2) Az egyéni vállalkozó, a gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesület és az alapítvány kérheti a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatóként történő akkreditációját. Az akkreditáció feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.”

(6) A 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 21/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Budapest Főváros Kormányhivatala a kérelemnek helyt adó döntés esetén a határozat véglegessé válásával egyidejűleg az akkreditált szolgáltató számára külön okiratban akkreditációs tanúsítványt állít ki, amely visszavonásig érvényes. A szolgáltatói akkreditációs tanúsítvány tartalmazza az akkreditált szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét és nyilvántartási számát.”

371. § A 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

a) 1. § (4) bekezdésében, 22/D. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 21/E. § (2) bekezdés e) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

c) 21/E. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

176. A munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló
373/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

372. § A munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a következő 5/B. alcímmel egészül ki:

„5/B. Különös eljárási szabályok

5/B. § (1) A munkavédelmi hatósági jogkört gyakorló személy a munkavédelemről szóló törvényben meghatározottakon túl jogosult

a) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni, valamint

b) a személyi állomány tagjának életét, egészségét fenyegető veszély esetén annak megszüntetéséig elrendelni a veszélyes tevékenység végzésének, különösen a szolgálati hely, műhely, műhelyrész, munkaeszköz, rendvédelmi célú egyéni védőeszköz használatának felfüggesztését.

(2) A munkavédelmi hatósági hatáskört gyakorló személy a hatáskörébe nem tartozó hiányosság, szabálytalanság észlelése esetén értesíti a hatáskörrel rendelkező szervet és felkérés esetén más hatósággal együttműködik.

(3) Az ellenőrzés során az ellenőrzött szerv állományilletékes parancsnoka biztosítja az ellenőrzés feltételeit.

5/C. § A munkavédelmi hatósági jogkört gyakorló személy az ellenőrzési jogosultságát a helyszíni ellenőrzés során megbízólevél, valamint a szolgálati vagy munkáltatói igazolványa felmutatásával igazolja.”

177. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

373. § (1) A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet] 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az ellátásban részesülő a T. 4. § (4) bekezdése, illetve 5. § (5) bekezdése alapján igényelhető összeg folyósítása iránti kérelmet az adóévet követő év június 30-át követően nyújthatja be.

(2) A kérelmet a Központ által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – e célra rendszeresített, és a Magyar Államkincstár honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon a nyugdíjfolyósító szervhez kell benyújtani. Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza

a) az ellátásban részesülő, vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 29/A. § (4) bekezdése szerinti kedvezményezett eltartottak (a továbbiakban: kedvezményezett eltartott) természetes személyazonosító adatait, lakcímét és Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,

b) a nyilatkozatot a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény jogcíméről,

c) a nyilatkozatot a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény feltételeinek való megfelelésről, és

d) a T. 4. § (4) bekezdése, illetve 5. § (5) bekezdése alapján igényelt összeget.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) az Szja. tv. 29/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményezett eltartott esetén a várandósságról kiállított orvosi igazolást, és

b) az ellátásban részesülőnek, valamint az ellátásban részesülővel közös háztartásban élő házastársnak, élettársnak – az ő és a kedvezményezett eltartottak természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és adóazonosító adatait tartalmazó – hozzájáruló nyilatkozatát az (5) bekezdés szerinti igazolás kiadásához.

(4) Az ellátásban részesülő személy halála esetén a kérelmet az együtt élő házastárs, ennek hiányában az örökös nyújthatja be. Ha az örökösi minőséget nem igazolják, a jogerős hagyatékátadó végzést, illetve öröklési bizonyítványt a nyugdíjfolyósító szerv a közjegyzőtől szerzi be.

(5) A nyugdíjfolyósító szerv – a (3) bekezdés b) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozatok megküldésével – megkeresi az állami adóhatóságot, amely öt napon belül igazolást állít ki a T. 4. § (4) bekezdése, illetve 5. § (5) bekezdése alapján igényelhető összeg megállapításához.

(6) Az igazolás tartalmazza

a) az ellátásban részesülő személy és a – (3) bekezdés b) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozatban – vele közös háztartásban élő házastársként, élettársként feltüntetett személy természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét,

b) az a) pont szerinti személyek és a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában kedvezményezett eltartottként megjelölt személyek természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, illetve a várandósságról szóló nyilatkozat tényét, és

c) az a) pont szerinti személyek által az adóévben igénybe vett családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény összegét.

(7) A T. 4. § (4) bekezdése, illetve 5. § (5) bekezdése alapján járó összeget az Szja. tv. 29/A. §-a és 29/B. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazásával a nyugdíjfolyósító szerv állapítja meg azzal, hogy ez az összeg nem lehet magasabb az ellátás – a T. 4. § (2) bekezdése, illetve 5. § (2) bekezdése szerinti – csökkentésének az adóévre számított teljes összegénél.

(8) A nyugdíjfolyósító szerv a T. 4. § (4) bekezdése, illetve 5. § (5) bekezdése alapján megállapított összeget a határozat véglegessé válásától számított tizenhárom napon belül folyósítja.”

(2) A 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § E rendeletnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a rendelkezések hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

374. § Hatályát veszti a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-a.

178. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

375. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet] 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az igénylő e rendelet szerinti kamattámogatást kíván igénybe venni, a befogadott kérelmek tekintetében a támogatási feltételek meglétét a folyósító hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen köteles ellenőrizni.”

(2) A 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az igénylő támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelme esetén igazolja a hitelintézet támogatási igény elutasításával kapcsolatos döntését.

(2b) A támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárás megindításának feltétele, hogy a hitelintézet az igénylést teljeskörűen, a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi feltételt megvizsgálva, elbírálja.”

(3) A 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv Budapest Főváros Kormányhivatala.

(2a) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja.

(2b) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti.

(2c) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárásaiban az ügyintézési határidő 30 nap.”

376. § A 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

a) 4. § (1e) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 13. § (4) bekezdésében, valamint a 14. § (1) bekezdés l) pontjában a „jogerős” szövegrészek helyébe a „végleges” szöveg,

c) 18/B. §-ának nyitó szövegrészében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

d) 20. § a) pontjában a „Kincstár vagy bíróság által jogerősen” szövegrész helyébe a „Kincstár által véglegesen vagy bíróság által jogerősen” szöveg

lép.

179. Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

377. § Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet] 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nem magyar oktatási intézménnyel jogviszonyban álló jogosult a diákigazolvány iránti igényét az adatkezelőnek, mint közreműködő intézménynek jelenti be. A diákigazolvány igényléséhez be kell nyújtani a tanulói, hallgatói jogviszony kezdetét és az oktatás, képzés munkarendjét igazoló dokumentumot. E dokumentum hiányát a jogosult nyilatkozatával nem pótolhatja.”

378. § Hatályát veszti a 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 32. §-ában a „8 napon belül” szövegrész,

b) 34. § (3) bekezdésében az „Ebben az esetben, valamint a (2) bekezdés c) pontja esetében a hiánypótlás teljesítésének ideje nem számít bele a megrendelés teljesítésének határidejébe.” szövegrész.

180. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

379. § (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet] 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a felülvizsgálat keretében végezett hatósági ellenőrzés során a Kincstár eltérést nem állapít meg, a hatósági ellenőrzést a 106. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételével és a helyi önkormányzatnak történő átadásával vagy megküldésével zárja le.”

(3) A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 167/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ügyfél az okiratot nyilatkozatával nem pótolhatja.”

(4) A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 167/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Áht. 105/B. § (1) bekezdése alapján kiszabható bírság összege legfeljebb ötszázezer forint lehet. A bírság kiszabásánál a Kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a kötelezettségszegő jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a Kincstár a kötelezettségszegés súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi. A bírság határidőben történő meg nem fizetése esetén a Kincstár hivatalból intézkedik a végrehajtás foganatosításáról.”

(5) A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 167/H. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A teljesítési határidő lejárta előtt a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetés engedélyezhető, ha a bírság megfizetésére kötelezett szerv igazolja, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Ha a részletfizetés iránti kérelem elutasításra kerül, a Kincstár egyidejűleg intézkedik a végrehajtás foganatosításáról.

(4) A részlefizetést engedélyező végzésben foglalt feltételek fennállásáig végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és erre az időszakra késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha a bírság megfizetésére kötelezett a részlefizetést engedélyező végzésben foglalt feltételeket megszegi, a Kincstár a végrehajtást a hátralék teljes összegére foganatosítja a késedelmi pótlék visszamenőleges felszámításával.

(5) A Kincstár a törzskönyvi jogi személy kérelmére a kiszabott bírságot korlátlanul mérsékelheti.”

(6) A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a következő 176. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) E rendeletnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított rendelkezéseit a Módr4. hatálybalépését követően indult és a Módr4. hatálybalépését követően megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

380. § A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

a) 82. § (1) bekezdés e) pontjában, (2), valamint (3) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

b) 82. § (3) bekezdésében és 115. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

c) 109. § (4) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

d) 113. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrészek helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

e) 109/D. §-ában az „a Ket. 70. §-a” szövegrész helyébe az „az Ákr. 76. §-a” szöveg,

f) 114. § c) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

g) 140. § (2) bekezdés c) pontjában a „bekezdése” szövegrész helyébe a „bekezdése és 105/B. § (1) bekezdése” szöveg,

h) 167/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „kérelemre” szövegrész helyébe az „írásban előterjesztett kérelemre” szöveg,

i) 167/K. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „előterjesztett kérelemre” szövegrész helyébe az „előterjesztett kérelemre – a felhasználás céljának feltüntetésével –” szöveg,

j) 167/K. § (3) bekezdésében az „az igényelt adatok körét,” szövegrész helyébe az „az igényelt adatok körét, a felhasználás célját,” szöveg

lép.

381. § Hatályát veszti a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

a) 106. § (3) bekezdése,

b) 109. § (5) bekezdése.

181. A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet módosítása

382. § A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet 16. § (2a) bekezdésében, (8) bekezdésében, valamint 19. § (1) bekezdés f) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg lép.

182. Az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet módosítása

383. § (1) Az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet] 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e rendelet szerinti eljárásokban az okiratok, illetve egyéb iratok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.”

(2) Az 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 3. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § Az e rendeletben szabályozott közigazgatási hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

(3) Az 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti engedélyek kiadása iránti kérelmeket a 6. mellékletben meghatározott űrlapon kell a kormányhivatalhoz benyújtani.

(2) A kormányhivatal az e rendeletben foglalt feltételek megléte esetén az engedély megadásáról, vagy azok hiányában annak elutasításáról dönt.”

384. § Hatályát veszti az 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet

a) 8. §-a,

b) 9. § (2) bekezdése,

c) 13. § (1) bekezdése,

d) 5. melléklete.

183. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet módosítása

385. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet] 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a bányászatról szóló törvény eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

(2) Az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az építtető a 4. melléklet szerinti adattartalmú, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon írásban, a tervezett építési munkának az V. Fejezetben meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációjának 2 példányával együtt terjesztheti elő a bányafelügyelethez. A kérelem benyújtásakor igazolni kell

a) azt, hogy a tervezési munka megfelel a 8. § (2) bekezdésében foglaltaknak,

b) az elvi építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével az építési jogosultságot.”

386. § Az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet

a) 6. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „a következő” szövegrész helyébe a „különösen a következő” szöveg,

b) 6. § (3) bekezdés b) pontjában, 21. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a 37. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

c) 10. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

d) 11. § (1) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrészek helyébe a „végleges” szöveg,

e) 11. § (2) és (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogerőssé és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

f) 18. § (1) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható vagy a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatónak” szöveg,

g) 35. § c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

h) 39. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, kivéve, ha az engedély fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, és később az építési vagy a bontási engedély változatlan tartalommal jogerőre emelkedik” szövegrész helyébe a „véglegessé válása előtt kezdték meg, kivéve, ha az engedélyt azonnal végrehajthatónak nyilvánították, és később az építési vagy a bontási engedély változatlan tartalommal véglegessé válik” szöveg

lép.

387. § Hatályát veszti az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet

a) 6. § (2) és (4) bekezdése,

b) 7. § (2) bekezdése,

c) 9. §-a,

d) 16. § (1) bekezdése,

e) 21. § (1) bekezdés c) és e)–i) pontja,

f) 21. § (2) bekezdése,

g) 21/A. §-a,

h) 26. § (1) bekezdése,

i) 28. § (2) bekezdése.

184. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása

388. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 57/2012. Korm. rendelet) 11. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az igénylő támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelme esetén igazolja a hitelintézet támogatási igény elutasításával kapcsolatos döntését.

(2b) A támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti hatósági eljárás megindításának feltétele, hogy a hitelintézet az igénylést teljeskörűen, a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges valamennyi feltételt megvizsgálva elbírálja.”

(2) Az 57/2012. Korm. rendelet 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az igénylő e rendelet szerinti támogatást kíván igénybe venni, a befogadott kérelmek tekintetében a támogatási feltételek meglétét a folyósító hitelintézet az összes feltétel vonatkozásában, teljeskörűen köteles ellenőrizni.”

(3) Az 57/2012. Korm. rendelet 13. §-a a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A járási hivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv Budapest Főváros Kormányhivatala.

(2b) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is felhívhatja.

(2c) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárása során az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti.

(2d) A járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala e rendeletben szabályozott hatósági eljárásaiban az ügyintézési határidő 30 nap.”

389. § Az 57/2012. Korm. rendelet

a) 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyámhatóság engedélyező határozatával” szövegrész helyébe a „gyámhatóság végleges engedélyező határozatával” szöveg,

b) 11. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

185. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosítása

390. § (1) A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet] 6. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Ha a kérelem vagy a hozzá csatolt mellékletek az (1) és (2) bekezdés szerinti követelményeknek nem felelnek meg vagy a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, a hatóság vagy szakhatóság legfeljebb két ízben hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.”

(2) A 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 11. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) A rendőrség helyszíni ellenőrzést végezhet bármely szervezetnél, ha valószínűsíthető, hogy az kábítószerrel, pszichotróp vagy új pszichoaktív anyaggal rendelkezik vagy folytat tevékenységet.

(2) A hatósági ellenőrzés módjai

a) adatszolgáltatás, iratbekérés és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,

b) helyszíni ellenőrzés, vagy

c) a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

(3) A helyszíni ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ügyfél rendeltetésszerű tevékenységét kizárólag az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges mértékben és időtartamban akadályozza. Az ellenőrzést az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején, az ügyfél hivatalos munkaidejének megfelelő időpontban kell végezni.

(4) Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az eljáró szerv megnevezését,

b) az ellenőrzött szerv megnevezését,

c) az ellenőrzés célját,

d) az ellenőrzési tevékenység leírását és az ellenőrzés során tapasztalt, a vizsgálat szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat,

e) az észlelt hiányosságokat és az azok megszüntetésére tett intézkedéseket.

(5) A hatóság az ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát az ügyfél részére a helyszínen átadja vagy az ellenőrzés befejezésétől számított tizenöt napon belül megküldi. Az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatban a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított öt napon belül nyilatkozatot tehet.

(6) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az ügyfél a működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések vagy a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését megsértette és ez a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ellenőrzött szerv figyelmét a jogszabálysértésre, illetve a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítésére és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi a jogsértés megszüntetésére.

(7) Ha a hatóság feladatkörében tudomására jut, hogy az engedélyes, illetve nyilvántartásba vett személy vagy gazdálkodó szervezet nem rendelkezik a működési engedélyének megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel vagy a szakmai szabályoknak nem megfelelően működik, kezdeményezi a hatósági ellenőrzés végrehajtását az ellenőrzésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél.

(8) A rendőrség – a tevékenység jellegén és a korábbi ellenőrzések tapasztalatain alapuló – kockázatelemzéssel meghatározott időközönként, de legalább háromévente hivatalból ellenőrzi az engedélyest, illetve a nyilvántartásba vett személyt vagy gazdálkodó szervezetet, hogy a működésére vonatkozó jogszabályokban, illetve a végrehajtható döntésben foglaltaknak megfelelően működik-e.”

391. § A 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdésében a „közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg lép.

186. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet módosítása

392. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet] 3. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § Ha jogszabály az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap.”

(2) A 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kérelmezőnek igazolnia kell

a) azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, a műszaki előírásoknak és az általános érvényű szakmai követelményeknek,

b) kormányrendeletben meghatározott esetben azt, hogy az engedélyezési tervek közúti biztonsági auditja megtörtént és azt az építtető megismerte, arra vonatkozóan nyilatkozott.”

(3) A 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az építtetőnek igazolnia kell

a) azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és az általános érvényű szakmai követelményeknek,

b) környezeti hatásvizsgálathoz kötött utak esetében az engedélyeztetés megtörtént,

c) azt, hogy az 5. § (1)–(3) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, vagy ezek hiányában a hozzájárulás (nyilatkozat) iránti kérelmet az érintettek dokumentáltan megismerték.”

(4) A 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az építtető a forgalomba helyezés engedélyezése érdekében köteles igazolni

a) az elkészült közlekedési építmény jóváhagyott megvalósulási tervnek, továbbá az építési engedélynek megfelelő megépítését,

b) a műszaki átadás-átvétel megtörténtét,

c) az építési engedélyezési eljárásban részt vett, az 5. §-ban megjelölt közműszolgáltatók, útkezelők, a vagyonkezelő hozzájárulásának meglétét,

d) építési engedélyben foglalt erre irányuló előírás esetén annak igazolását, hogy elkészült az útkezelő által jóváhagyott kezelési és karbantartási kézikönyv.”

(5) A 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy

a) a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, műszaki előírásoknak és az általános érvényű szakmai követelményeknek,

b) az útkezelő és a vagyonkezelő a bontási tervhez hozzájárult.”

393. § A 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet

a) 7. § (2) bekezdésében, 9. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 20. § nyitó szövegrészében, valamint a 27. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról” szöveg,

b) 15. § (1) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

394. § Hatályát veszti a 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet

a) 7. § (3) bekezdés b) pontja,

b) 8. § (2) bekezdés b) és e) pontja, valamint (3) bekezdése,

c) 11. § (1) bekezdés b)–e), g), i), j) pontja, (3) és (4) bekezdése,

d) 12. §-a,

e) 17. § (2) bekezdése,

f) 18. § (4) bekezdése,

g) 27. § (1) bekezdés b)–d) pontja és (2) bekezdése.

187. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása

395. § A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

„3/A. A kerettantervek jóváhagyásának kiegészítő eljárási szabályai

5/A. § (1) Kerettanterv jóváhagyása iránti kérelem az oktatásért felelős miniszterhez nyújtható be.

(2) Az oktatásért felelős miniszter beszerzi az Eszterházy Károly Egyetem (a továbbiakban: EKE) szakértői véleményét.

(3) Az EKE a szakértői véleményét húsz napon belül megküldi az oktatásért felelős miniszternek.

(4) A hiánypótlás alapján javított kerettantervet az oktatásért felelős miniszter haladéktalanul megküldi az EKE részére. Az EKE a szakértői véleményét öt napon belül küldi meg az oktatásért felelős miniszternek.”

188. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló
119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet módosítása

396. § A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet

a) 15. § (2) bekezdés b) pontjában a „döntés bírósági felülvizsgálata esetén a felülvizsgálati eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe a „döntés közigazgatási perben történő megtámadása esetén a közigazgatási per jogerős lezárásáig” szöveg,

b) 15. § (4) bekezdésében a „döntés bírósági felülvizsgálatát kérte” szövegrész helyébe a „döntést közigazgatási perben megtámadta” szöveg

lép.

189. A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet módosítása

397. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet] 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bányafelügyelet a határozat meghozatala során a Bizottság véleményét figyelembe veszi. A bányafelügyelet a végleges tárolási engedélyben foglaltakról és ha a Bizottság véleményétől eltért, az eltérés indokairól a tárolási engedély véglegessé válásától számított 15 napon belül értesíti a Bizottságot.”

(2) A 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bányafelügyelet az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében – a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben meghatározottakon túl – mérlegelni kell

a) a jogsértő magatartás felróhatóságának mértékét és

b) a jogsértő magatartás veszélyeztető jellegét.”

398. § A 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet

a) 9. § (1) bekezdésében, és (4) bekezdés b) pontjában, valamint a 11. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrészek helyébe a „végleges” szöveg,

b) 11. alcímének címében, 23. § (1) bekezdésében a „helyszíni” szövegrész helyébe az „a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke szerinti” szöveg,

c) 23. § (4) bekezdésében az „a helyszíni” szövegrész helyébe az „az” szöveg,

d) 25. § (2) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésben a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

e) 29. § (7) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

f) a 32. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

399. § Hatályát veszti a 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet

a) 3. § (2) bekezdés d) pontjában a „valamint ezen ingatlanok tulajdonosainak, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkezőknek a név- és címjegyzékét,” szövegrész,

b) 3. § (3) bekezdése,

c) 11. § (4) bekezdésében az „Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a határozat-tervezet Bizottságnak történő megküldésétől a Bizottság véleményének megérkezéséig terjedő időszak.” szövegrész,

d) 23. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 24. § (1) bekezdésében és 35. § (1) bekezdés f) pontjában a „helyszíni” szövegrész,

e) 32. § (3) bekezdése.

190. Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása

400. § Hatályát veszti az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében és 5. § (2) bekezdésében az „– a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl –” szövegrész.

191. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

401. § A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet] a következő V. Fejezettel egészül ki:

„V. FEJEZET

A KÖZNEVELÉSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

16/H. Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nyilvántartásba vételével és működési engedély kiadásával kapcsolatos eljárási szabályok

39. § (1) Ha a köznevelési intézmény székhelye megváltozik, az Nkt. 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni, feltéve, hogy a megyeszékhely szerinti járási hivatal illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a köznevelési intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.

(2) Az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények működéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét vagy annak módosítását követő hat hónapon belül lehet benyújtani.

(3) Ha a köznevelési intézménynek a székhelyén kívül telephelye is van, a telephelyre az Nkt. 23. §-a szerint működési engedélyt kell kérni. A telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal a kérelem benyújtásáról 8 napon belül értesíti az intézmény székhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalt. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal bírálja el. A véglegessé vált határozatot meg kell küldeni a székhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnak, amely a működési engedélyt a telephelyre vonatkozó működési engedélyre tekintettel egységes döntésbe foglalja.

(4) A telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal gyakorolja a fenntartó, valamint az intézmény működésének törvényességi és hatósági ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket, azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről – megkeresésre – a székhely szerinti megyeszékhely szerinti járási hivatal intézkedik.

(5) Új iskola indítása esetén, valamint – a fenntartói jog átadása kivételével – az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy a megszüntetés, az átszervezés évének május utolsó munkanapjáig, fenntartói jog átadása esetén június 20-ig nyújthatja be a fenntartó a megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet. A kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.

40. § (1) A megyeszékhely szerinti járási hivatal az egyházi, magán és nemzetiségi önkormányzati alapítású, fenntartású köznevelési intézmény működési engedélyének kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a köznevelési intézmény működéséhez rendelkezésre állnak vagy felmenő rendszerben megteremthetőek a személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek, és azok biztosítják-e a nevelő, oktató munka, vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatás és pedagógiai szakszolgálati feladat folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését.

(2) A megyeszékhely szerinti járási hivatal határozatában feltünteti

a) az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét,

b) a köznevelési intézmény nevét, típusát, működő intézmény esetén OM azonosítóját, adószámát, székhelyét, valamennyi telephelyét, tagintézményét,

c) feladatellátási helyenként az ellátott köznevelési alapfeladatokat jogszabály szerinti megnevezéssel, valamint alapfeladatonként és munkarendenként azt a legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet köznevelési, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény fogadni képes,

d) iskola esetén az évfolyamok számát, az oktatás munkarendjét,

e) köznevelési intézmény esetében a gyermekétkeztetés ellátásának módját,

f) sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása esetén a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosságnak a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerinti meghatározását,

g) szakképzés esetén feladatellátási helyenként és munkarendenként a szakképesítés megnevezését, azonosító számát, szakgimnázium esetén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerinti ágazat megnevezését, továbbá annak a tényét, hogy a gyakorlati képzés megszervezéséhez az iskolai tanműhely rendelkezésre áll-e,

h) alapfokú művészetoktatás esetén feladatellátási helyenként a művészeti ágakat, azon belül a tanszakok megnevezését, valamint művészeti áganként azt a legmagasabb tanulólétszámot, amelyet az alapfokú művészeti iskola fogadni képes,

i) a köznevelési intézmény gazdálkodásának módját,

j) nemzetiségi óvodai nevelés, nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás esetén a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében meghatározott óvodai nevelési formát, iskolai oktatási formát.

(3) Ha az engedélyezési eljárás arra irányul, hogy a köznevelési intézmény székhelye vagy telephelye másik köznevelési intézmény által használt épületben legyen, az engedélyezési eljárásban

a) be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának, továbbá, ha nem a fenntartó az épület tulajdonosa vagy vagyonkezelői jogának jogosultja, akkor a tulajdonos vagy a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát,

b) meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba vételi engedélye kiterjed-e,

c) meg kell vizsgálni, hogy az épület befogadóképessége alapján biztosított-e a köznevelési intézmények együttes zavartalan működése, és

d) a köznevelési intézmények esetében meg kell vizsgálni, hogy nem lépik-e át a befogadó intézmény alapító okiratában engedélyezett maximális létszámot.

(4) Ha a szakképző iskola fenntartója saját gyakorlati oktatási hely hiányában úgy nyilatkozik, hogy a gyakorlati képzés folytatója részben vagy egészben nem a szakképző iskola, a megyeszékhely szerinti járási hivatal az (1) bekezdésben foglalt eljárása keretében vizsgálja a szakképzési törvényben kijelölt, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartását vezető szerv bevonásával, hogy a nyilatkozatban megjelöltek szerint a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak-e.

(5) A megyeszékhely szerinti járási hivatal az Nkt. 21. § (8) bekezdésében foglaltakon túl a köznevelési intézményt törli a nyilvántartásból, ha elutasítja a működési engedély kiadását.

(6) A megyeszékhely szerinti járási hivatal a köznevelési intézmény nyilvántartásba vételéről, adatainak megváltozásáról, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal által vezetett nyilvántartásból való törléskor 15 napon belül értesítést küld a KIR számára, továbbá értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet.

41. § (1) A működési engedély iránti kérelemnek intézmény-specifikusan tartalmaznia kell:

1. az alapító nevét, székhelyét, értesítési címét,

2. a fenntartó nevét, székhelyét, értesítési címét,

3. a köznevelési intézmény hivatalos nevét, az intézmény típusát, székhelyét,

4. a köznevelési intézmény székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan külön-külön

4.1. az ott ellátott alapfeladatokat,

4.2. amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa, az épület feletti rendelkezési jog időtartamának kezdő és befejező dátumát,

4.3. a köznevelési feladat megkezdésének tervezett dátumát,

4.4. az épületbe felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámot,

4.5. a tantermek számát,

4.6. a tantermek alapterületét,

4.7. a tervezett évfolyamok felsorolását,

4.8. az óvodai csoportszobák számát,

4.9. az óvodai csoportszobák alapterületét,

4.10. a tervezett óvodai csoportok számát,

4.11. az óvoda napi nyitvatartási idejét, a nyitás és a zárás időpontját,

4.12. szakképzés esetén a szakképesítés megnevezését, azonosító számát és szakgimnázium esetén az ágazat megnevezését az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint, a gyakorlati képzés megszervezésének módját (iskolai tanműhely, tanulószerződés alapján, megállapodás keretében, munkarendenként),

4.13. alapfeladatonként és munkarendenként a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot,

4.14. pedagógiai szakszolgálati feladatonként az ellátható maximális gyermek-, tanulólétszámot, továbbá a feladatok ellátását biztosító helyiségek számát, alapterületét,

4.15. nevelési-oktatási intézmény esetében a gyermekétkeztetés ellátásának módját.

(2) A működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell

a) a köznevelési intézmény pedagógiai programját,

b) pedagógiai szakszolgálati intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter szándéknyilatkozatát a pedagógiai szakszolgálati tevékenységre irányuló köznevelési szerződés megkötéséről,

c) a fenntartói igazolást arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a köznevelési intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított (megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat),

d) annak igazolását, hogy a helyiségek a köznevelési intézmény feladatainak ellátására alkalmasak,

e) szakképző iskola esetén annak ismertetését, hogy a gyakorlati oktatást milyen módon szervezik meg, saját gyakorlati oktatási hely hiányában a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodást vagy nyilatkozatot arról, hogy a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján végzik,

f) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló tételes jegyzéket a vonatkozó jogszabályok szerinti kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve, külön feltüntetve a testnevelési és a gyakorlati foglalkozások megtartását szolgáló helyiségeket , valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a munkához szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak vagy fokozatosan megteremthetők, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét, szakképző iskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket,

g) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön az óvodai nevelésben, az iskolai nevelésben-oktatásban, a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott pedagógusok, pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, óraadók listáját, feltüntetve a nevüket, végzettségüket és szakképzettségüket, iskola esetén tantárgyi bontásban, valamint a pedagógus,a pedagógiai előadó, a pedagógiai szakértő munkakör betöltésére jogosító végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevélszámát, a tantárgyfelosztást, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és időtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, a munkához szükséges, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak,

h) a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához

ha) a köznevelési intézmény egészére vonatkozóan a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan együttesen részletes kimutatást arról, hogy az intézmény tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat,

hb) a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést, amely tartalmazza a működéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit, valamint

hc) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja.

16/I. A sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggő eljárási szabályok

42. § (1) Az illetékes járási hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben.

(2) Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával.

(3) Az eljárás megindítását köteles kérni

a) a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézmény, vagy a gyámhatóság, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá,

b) a szakértői bizottság, ha a szülő a gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet,

c) a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő, ha a szakértői bizottság eljárásában megszegték a vizsgálat eljárási szabályait,

d) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermeket a szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be.

(4) Az eljárásra az a járási hivatal illetékes, akinek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található.

(5) Ha a gyermeket, tanulót a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a járási hivatal illetékességét a gyermek tartózkodási helye határozza meg.

(6) A járási hivatal az eljárása megindításáról nyolc napon belül értesíti a szakértői bizottságot. A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti döntés egy példányát a döntés véglegessé válását követő nyolc napon belül megküldi az érintett nevelési-oktatási intézménynek és a szakértői bizottságnak.

43. § (1) A szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező döntés rendelkező részének tartalmaznia kell:

a) a szakértői bizottság megkeresését szakértői vizsgálat elvégzésére,

b) a felhívást, hogy a szülő gyermekével a szakértői bizottság által megadott időpontban és helyen szakértői vizsgálat céljából jelenjen meg és a szakértői vizsgálatban működjön közre,

c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat, továbbá a szülő tájékoztatását a szakértői vizsgálatra utazás költségei megtérítésének módjáról.

(2) Az óvodai foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettség kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:

a) óvodába, illetve iskolába járó gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét,

b) az óvoda megkeresését a gyermek felvétele céljából,

c) az iskola, a kollégium megkeresését a gyermek, tanuló felvétele céljából,

d) a kijelölt iskolába való beíratás idejét,

e) a tankötelezettség teljesítési módjának a meghatározását,

f) az iskolai felkészítő foglalkozások javasolt heti óraszámát és a pedagógiai szakszolgálat keretében javasolt szolgáltatásokat, ha a gyermek a tankötelezettségét kizárólag magántanulónként teljesítheti,

g) az arról szóló tájékoztatást, hogy a gyermek, tanuló fejlődését a szakértői bizottság hivatalból megvizsgálja.

(3) Ha a határozatban fejlesztő nevelés biztosítását kell elrendelni, a nevelési-oktatási intézmény helyett a gyermek fejlesztő nevelését ellátó pedagógiai szakszolgálati intézményt, továbbá a fejlesztő nevelés helyét, formáját, a foglalkozások idejét kell feltüntetni.

(4) A járási hivatal eljárásában szakértőként – a járási hivatal kirendelése alapján – az a szakértői bizottság jár el, amely az eljárásban érintett szakértői véleményt kiállította.

(5) Az eljárásban szakértőként nem vehet részt az a szakértő, aki a (4) bekezdésben meghatározott szakértői bizottság részéről az eljárásban érintett szakértői vélemény elkészítésében részt vett.

(6) A járási hivatal határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján induló eljárásban a kormányhivatal kirendelésére szakértőként a Gyakorló Szakszolgálat jár el.”

402. § A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

a) 4. § (1) bekezdés 14. pontjában, 7. § (3) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontjában, 13. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 37/I. § (3) bekezdésében és 37/R. § (4a) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges”,

b) 7. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 8. § (1) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés c) pontjában, 37/D. § (2) bekezdés a) pontjában, 37/F. § (1) bekezdés b) pontjában, 37/J. § (6) bekezdésében, 37/O. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását”,

c) 37/C. § (1) bekezdésében az „a kincstár” szövegrész helyébe a „kizárólag a kincstár”,

d) 37/C. § (8) bekezdésében a „nyújtja be, vagy azok tartalma” szövegrész helyébe a „nyújtja be, a kérelmet az Igazgatóság visszautasítja, vagy ha azok tartalma”,

e) 37/D. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrészek helyébe a „végleges”,

f) 37/N. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától”,

g) 37/O. § (1) bekezdésében a „helyszíni vizsgálatot” szövegrész helyébe a „helyszíni ellenőrzést”

szöveg lép.

403. § Hatályát veszti a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

a) 1. § (2) bekezdés 20. pontjában a „közhiteles” szövegrész,

b) 38/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „ , 40. § (1) és (3) bekezdésében” szövegrész,

c) V/B. Fejezet címében a „KÖZHITELES” szövegrész,

d) 44/D. § (1) bekezdésében a „Hivatalhoz postai vagy elektronikus úton benyújtandó, a” szövegrész.

192. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

404. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet]

a) 1. § (5) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésben”,

b) 5/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának”,

c) 9. § (3) és (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges”,

d) 11. §-ában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását”

szöveg lép.

405. § Hatályát veszti a 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a) 9. § (1) bekezdésében az „a Hivatalhoz” szövegrész,

b) 9. § (7) bekezdés a), b), d) és e) pontja.

193. A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosítása

406. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdésében és 15. § (5b) bekezdésében az „ , a döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye” szövegrész.

194. A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása

407. § (1) A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet] 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy

a) az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre vagy rendszerelemekre a bejelentett szervezet, egyéb műszaki szempontokra a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerint kijelölt szervezet tanúsítása, valamint – ha jogszabály előírja – a kockázatértékelés megtörtént,

b) a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 14. § (5) bekezdésében meghatározott, a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést megkötötték.”

(2) A 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § A vasúti közlekedési hatóság

a) a vasúti építmény vasúti biztonsági állapotáról,

b) a biztonsági berendezések műszaki állapotáról, valamint

c) a személyzet biztonságkritikus kezelések képességéről

az eljárás keretében köteles meggyőződni.”

(3) A 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § Ha jogszabály, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap.”

(4) A 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. melléklete a 28. melléklet szerint módosul.

(5) A 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 2. melléklete a 29. melléklet szerint módosul.

(6) A 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 3. melléklete a 30. melléklet szerint módosul.

408. § A 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet

a) 5. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

b) 13. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, a 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 24. § nyitó szövegrészében, 29. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 30. § (2) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg,

c) 13. § (5) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

d) 13. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

e) 14. § (1) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 35. § a) pontjában, 39. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

f) 14. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedéstől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

g) 14. § (4) bekezdés a) pontjában a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

h) 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Új” szövegrész helyébe az „Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart, új” szöveg,

i) 23. § (2) bekezdésében a „Meglévő” szövegrész helyébe az „Amennyiben a vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart, meglévő” szöveg,

j) 24. § e) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

409. § Hatályát veszti a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés b) és c) pontja.

195. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

410. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az építésügyi hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemle megtartását rendeli el, az építésügyi hatóság az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen

a) hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,

b) hogy az érintett telken az építési, bontási tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e,

c) hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint

d) hogy a megvalósult építmény, építményrész – az engedély nélkül megvalósítható eltérések figyelembevétele mellett – az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően valósult-e meg.”

(2) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemlét három napon belül kell lefolytatni. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóság állásfoglalását a helyszíni szemle keretében adja meg.”

(3) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kérelemre induló eljárásokban a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetését.”

(4) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza

a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,

b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,

c) a kérelmező ügyfél nevét,

d) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

e) ha helyszíni szemle lefolytatására kerül sor, annak időpontját, továbbá figyelmeztetést a részvétel elmulasztásának, a helyszíni szemle akadályozásának a jogkövetkezményére,

f) a tájékoztatást a kapcsolattartás lehetséges formáiról, a kapcsolattartási forma választási lehetőségéről,

g) az elektronikus iratbetekintés módját,

h) a tájékoztatást arról, hogy ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárásban, az építésügyi hatóság az Ákr.-ben foglalt feltételeknek megfelelően döntését hirdetmény útján közli, valamint a döntésről készült közleményt közhírré teszi,

i) a tájékoztatást arról, hogy ha az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja,

j) a tájékoztatást az ügyre vonatkozó minden egyéb lényeges információról, a szakhatósági megkeresés szükségességéről, annak idejéről,

k) a tájékoztatást arról, hogy – az Ákr. 26. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – ha a kapcsolattartás módjáról nyolc napon belül nem nyilatkozik, az eljárással kapcsolatos érdemi döntésről az ÉTDR általános felületén milyen módon értesülhet.”

(5) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § A tudomásulvételi eljárásokban az Ákr. szerinti jogszerű hallgatásnak van helye.”

(6) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a következő 12/A. alcímmel egészül ki:

„12/A. Az ügyintézési határidő

14/A. § (1) Ha jogszabály az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 25 nap.

(2) Ha az eljárás során szakhatóságot kell megkeresni, és jogszabály az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 35 nap.

(3) Építésrendészeti eljárásban az ügyintézési határidő 50 nap.”

(7) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ÉTDR-ből a kérelmező, az építtető vagy meghatalmazottjának ilyen tartalmú rendelkezése esetén a kézbesítés elektronikus úton, az elektronikus kézbesítés szabályai szerint történik, és ilyen módon kerül kézbesítésre az értesítés arról, hogy a kézbesített iratot a kérelmező, az építtető vagy a meghatalmazottja az ÉTDR felületéről letöltheti.”

(8) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetését. Jogszabályban előírt esetekben igazolni kell, hogy

a) a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményében az építési tevékenységet engedélyezésre javasolta, vagy

b) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre ajánlotta.”

(9) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb

a) három napon belül építésrendészeti eljárást kezdeményez, és

b) nyolc napon belül az építési engedély kiadását megtagadja.”

(10) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának (a továbbiakban: elvi építési keretengedélyezés) megindításával egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetését. Igazolni kell, hogy

a) a 23. § (1) bekezdés a)–b) pont szerinti esetekben a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményében az építési tevékenységet engedélyezésre javasolta, vagy

b) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre ajánlotta.”

(11) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedély megadása tárgyában végzéssel dönt.”

(12) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A telepítési hatásvizsgálati szakaszban – a THSZ-ben összevonható kérelmezett eljárásoktól függően – igazolni kell, hogy a településrendezési szerződés megkötésre került, vagy a településrendezési eszköz tervezete a jogszabályi követelményeknek megfelel.”

(13) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A döntés véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.

(5) A végleges döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.”

(14) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 39. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Meglévő épület bővítése esetén, ha a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, igazolni kell az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.”

(15) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A használatbavételi engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben rögzíti.”

(16) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez tartalmától függően mellékelni kell az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték. A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetését. Jogszabályban előírt esetekben igazolni kell, hogy

a) a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményében az építési tevékenységet engedélyezésre javasolta,

b) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre ajánlotta.”

(17) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást.

(3) Ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével a helyszíni szemlén vizsgálhatja, hogy

a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,

b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá

c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.”

(18) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, valamint a benyújtással egyidejűleg igazolni kell az eljárási illeték befizetését.”

(19) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 48. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bontási engedély véglegessé válása esetén az építésügyi hatóság a véglegessé válás napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el.

(6) A bontási engedélyezési eljárás során hozott végleges döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

(7) Az építésügyi hatóság – az építtetőnek a bontási engedélykérelembe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján – a végleges bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a véglegessé válástól számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően.”

(20) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 52. § (14) és (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az építésügyi hatóság az engedély véglegessé válása napját az ÉTDR-ben rögzíti.

(15) Az építésügyi hatóság az építtetőt elektronikus értesítéssel tájékoztatja a határozat véglegessé válásáról, továbbá erre irányuló kérelem esetén a végleges határozatot a véglegessé válástól számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy a meghatalmazottjának a rendelkezésének megfelelő módon.”

(21) A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elsőfokú hatóság a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat az ÉTDR-ben terjeszti fel a másodfokú hatósághoz. Az elsőfokú hatóság a felterjesztésről a fellebbezőt értesíti.”

411. § A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7. melléklete helyébe a 31. melléklet lép.

412. § A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

1. 3. § (6) bekezdésében a „levélben” szövegrész helyébe az „elektronikus levélben” szöveg,

2. 4. § (5) bekezdésében az „53/C. § (7)” szövegrész helyébe az „53/G. § (2)” szöveg,

3. 7. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 35. § (1)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. § (1)” szöveg,

4. 7. § (1) bekezdés f) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

5. 8. § (1) bekezdésében az „előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is” szövegrész helyébe az „az ÉTDR rendszeren keresztül vagy személyesen, elektronikus adathordozón terjeszthető elő” szöveg,

6. 8. § (3) bekezdésében az „az integrált ügyfélszolgálaton” szövegrész helyébe az „a kormányablaknál” szöveg,

7. 8. § (3) bekezdésében az „a papír alapú vagy” szövegrész helyébe az „az” szöveg,

8. 9. § (3) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az E-ügyintézési tv.” szöveg,

9. 10. § (6) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

10. 10. § (6) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

11. 11/A. § (2a) bekezdésében az „A Ket. szerinti függő hatályú döntés a Ket.-ben foglaltakon” szövegrész helyébe az „A függő hatályú döntés az Ákr.-ben foglaltakon” szöveg,

12. 11/B. § (3) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

13. 11/D. § nyitó szövegrészében a „16” szövegrész helyébe a „20” szöveg,

14. 11/D. § b) pontjában a „bevonására” szövegrész helyébe a „bevonására nem” szöveg,

15. 17. § (7) bekezdés a) pontjában a „jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély” szöveg,

16. 17. § (7) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

17. 19. § (4) bekezdésében az „a Ket. 72. § (1)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

18. 19. § (5) bekezdésében az „a Ket. 72. § (1)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

19. 19. § (6) bekezdés a) pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

20. 20. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

21. 20. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása” szöveg,

22. 20. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedés” szövegrész helyébe a „véglegessé válás” szöveg,

23. 20. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

24. 20. § (7) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

25. 20. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedés” szövegrész helyébe a „véglegessé válás” szöveg,

26. 21. § (1) bekezdésében a „jogerőssé és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

27. 22. § (1) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

28. 25. § (1) bekezdésében az „a helyszíni szemléje” szövegrész helyébe az „az eljárása során” szöveg,

29. 25. § (7) bekezdésében az „a Ket. 72. § (2)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

30. 25. § (8) bekezdésében az „a Ket. 72. § (2)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

31. 26. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

32. 26. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedés” szövegrész helyébe a „véglegessé válás” szöveg,

33. 26. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

34. 27. §-ában a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

35. 28. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

36. 28. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedés” szövegrész helyébe a „véglegessé válás” szöveg,

37. 29. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

38. 29. § (6) bekezdésében az „a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól” szövegrész helyébe az „az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól” szöveg,

39. 32. § (1) bekezdés b) pontjában az „a 7. mellékletben” szövegrész helyébe az „a kérelmezett engedélytől függően az arra vonatkozó jogszabályban” szöveg,

40. 32. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

41. 32. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „7. melléklet II. pontja” szövegrész helyébe a „kormányrendelet” szöveg,

42. 33. § (5) bekezdésében az „a Ket. 72. § (2)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

43. 33. § (6) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

44. 33. § (6) bekezdés a) pont ae) alpontjában a „végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

45. 34. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

46. 34. § (5) bekezdésében a „végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

47. 35. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

48. 35. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

49. 35. § (5) bekezdésében a „7. melléklet III. pontjában” szövegrész helyébe a „7. mellékletben” szöveg,

50. 35. § (11) bekezdés b) pontjában a „végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

51. 35. § (13) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

52. 35. § (14) bekezdés a) pontjában a „jogerős döntést” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válását” szöveg,

53. 35. § (14) bekezdés a) pontjában a „jogerős engedély” szövegrész helyébe a „végleges engedély”szöveg,

54. 35. § (14) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésére” szövegrész helyébe a „véglegessé válására” szöveg,

55. 35. § (14) bekezdés b) pontjában a „Ket. szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi” szövegrész helyébe a „közhírré teszi” szöveg,

56. 37. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Ket. 72. § (1)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

57. 37. § (10) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

58. 40. § (5) bekezdés c) pontjában a „39. § (8) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a „39. § (10) bekezdésében” szöveg,

59. 40. § (7) bekezdésében az „a Ket. 72. § (1)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

60. 40. § (7) bekezdés d) pont dc) alpontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

61. 41. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

62. 41. § (7) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

63. 42. § (5) bekezdés a) pontjában a „jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély” szövegrész helyébe a „végleges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély” szöveg,

64. 42. § (5) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

65. 43. § (1) bekezdésében a „tart” szövegrész helyébe a „tarthat” szöveg,

66. 43. § (6) bekezdésében a „jogerőssé és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

67. 46. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „helyszíni szemle megtartása mellett méri fel” szövegrész helyébe a „vizsgálja” szöveg,

68. 47. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Ket. 72. § (1)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

69. 47. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Ket. 72. § (1)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

70. 47. § (3) bekezdés d) pontjában a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

71. 48. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

72. 49. § (1) bekezdésében a „jogerőssé és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

73. 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

74. 52. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Ket. 72. § (1)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

75. 52. § (11) bekezdésében az „a Ket. 72. § (1)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

76. 54. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Ket. 72. § (1)” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1)” szöveg,

77. 56. § (1) bekezdésében a „helyszíni” szövegrész helyébe a „szükség esetén helyszíni” szöveg,

78. 56. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg,

79. 62. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

80. 65. § (5) bekezdésében az „A határozat a (3) bekezdés szerinti esetben fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.” szövegrész helyébe az „A (3) bekezdés szerinti esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli a határozat azonnali végrehajthatóságát.” szöveg,

81. 66. § (2) bekezdésében a „jogerős és végrehajtható” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

82. 67. § (3) bekezdés b) pontjában a „hatvan” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,

83. 67. § (3a) bekezdés a „hatvan” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,

84. 67. § (8) bekezdésében a „jogerőssé és végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

85. 70. § (2) bekezdésében az „az integrált ügyfélszolgálaton” szövegrész helyébe az „a kormányablaknál” szöveg,

86. 70. § (4) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az E-ügyintézési tv.” szöveg,

87. 71. § (4) bekezdésében a „6. melléklet I. vagy II. táblázat” szövegrész helyébe a „kormányrendelet” szöveg

lép.

413. § Hatályát veszti a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

1. 2. § (1) bekezdésében a „papír alapon történő benyújtása esetén” szövegrész,

2. 2. § (3) bekezdésében a „– a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve –” szövegrész,

3. 3. § (1) bekezdésében a „vagy papír alapon” szövegrész,

4. 3. § (4) bekezdésében az „az elektronikus úton indított kérelem esetén,” szövegrész,

5. 7. § (1) bekezdés g) pontja,

6. 7. § (2) bekezdésében a „vagy papírformátumú” szövegrész,

7. 8. § (2) bekezdése,

8. 8. § (3) bekezdésében az „a Ket. szerinti” szövegrész,

9. 9. § (4) bekezdésében a „Ket. szerinti” szövegrész,

10. 10. § (2) bekezdése,

11. 10. § (3) bekezdésében az „a Ket. szerinti” szövegrész,

12. 11/B. § (2) bekezdésében a „ , helyszíni szemle megtartása mellett” szövegrész,

13. 12. § (1)–(3) bekezdése,

14. 13. § (2) és (3) bekezdése,

15. 14. § (2) bekezdése,

16. 17. § (8) bekezdésében a „– szükség esetén belföldi jogsegély keretében –” szövegrész,

17. 18. § (1) bekezdésében a „ , helyszíni szemle megtartása mellett” szövegrész,

18. 24. § (1) bekezdés a) pontja,

19. 24. § (4) bekezdésében az „ , annak tartalmától függően helyszíni szemle megtartása mellett” szövegrész,

20. 25. § (8) bekezdés c) pontja,

21. 31. § (2) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében az „ , ennek hiányában papír alapon” szövegrész,

22. 32. § (1) bekezdés c) és e) pontja,

23. 33. § (3) bekezdésében az „ a helyszíni szemle és” szövegrész,

24. 35. § (3) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében az „ , ennek hiányában papír alapon” szövegrész,

25. 35. § (4) bekezdése,

26. 36. § (3) bekezdés d) pontja,

27. 37. § (2) bekezdése,

28. 39. § (2) bekezdése,

29. 39. § (8) bekezdés c) és d) pontja,

30. 40. § (2) bekezdésében a „ , helyszíni szemle megtartása mellett” szövegrész,

31. 40. § (6) bekezdése,

32. 46. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján” szövegrész,

33. 46. § (7) bekezdésében az „a helyszíni szemlén” szövegrész,

34. 50. § (2) bekezdése,

35. 50. § (3) bekezdésében a „– figyelembe véve az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt megtartott helyszíni szemléjén tapasztaltakat –” szövegrész,

36. 52. § (2) bekezdésében a „helyszíni szemlén” szövegrész,

37. 53. § (2) bekezdésében az „ , és a szakhatóságot nem keresi meg” szövegrész,

38. 54. § (5) bekezdése,

39. 54. § (7a) bekezdésében a „Ket. szerinti” szövegrész,

40. 55. § (5) bekezdésében a „Ket. szerinti” szövegrész,

41. 55/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „helyszíni szemlén” szövegrész,

42. XIV. Fejezete,

43. 65. § (7) bekezdése,

44. 71. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „papír alapon vagy” szövegrész,

45. 5. melléklet III. pont 1.3., 2.5. és 2.6. alpontja, VI. pont 1.3. alpontja, VII. pont 2.1.3. és 2.3.3. alpontja,

46. 6. melléklet I. és II. táblázata.

196. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

414. § Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet hatálya nem terjed ki)

i) a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés a)–j) pontjában meghatározott sajátos építményfajták”

(dokumentációinak kezelésére.)

415. § A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések” szöveg,

b) 6. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedését követően” szövegrész helyébe a „véglegessé válásakor” szöveg,

c) 6. § (5) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedését követően” szövegrész helyébe a „véglegessé válásakor” szöveg

lép.

197. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

416. § A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 26/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A településképi bejelentési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti jogszerű hallgatásnak van helye.

(5) A bejelentési eljárásban az eljárás szünetelésének nincs helye.”

198. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosítása

417. § (1) A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet] 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/A. § (1) A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatók akkreditációjával, az akkreditált munkáltatók nyilvántartásával és az akkreditált munkáltatók ellenőrzésével összefüggő hatósági feladatokat rehabilitációs hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: Kormányhivatal) látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elsőfokú ügyek tekintetében felügyeleti szervként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter jár el.”

(2) A 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A munkáltató – az 5. §-ban foglaltaktól eltérően – adatmódosítás iránti kérelmet nyújt be a Kormányhivatalhoz

a) a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány olyan adataiban bekövetkezett változás esetén, amelyek az akkreditáció alapjául szolgáló feltételeket nem érintik,

b) a korábban nem akkreditált telephelynek a rehabilitációs akkreditációs tanúsítványban történő megjelölése céljából,

c) új tevékenység nyilvántartásba történő felvételének vagy tevékenység törlése miatt.

(2) Az adatmódosítás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az adatváltozást tanúsító okirat másolatát,

b) az akkreditációval érintett telephelyre vonatkozó akkreditációs feltételek fennállását igazoló iratok másolatát,

c) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályairól szóló 38/2012. (XI. 16.) EMMI rendelet 2. §-a szerinti akkreditációs díj megfizetésének igazolását.

(3) Az adatmódosítási eljárásban új rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt kell kiállítani.”

(3) A 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormányhivatal a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelemnek részben vagy teljes egészében helyt adó döntés esetén a határozat véglegessé válásával egyidejűleg a munkáltató részére külön okiratban rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt állít ki.”

418. § A 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában, 42/B. § (5) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált”,

b) 8. § (1a) bekezdésében f) pontjában, 53. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának”,

c) 8. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától”,

d) 8. § (2) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül el” szövegrész helyébe a „vissza”,

e) 16. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását”,

f) 42/B. § (5) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges”,

g) 42/B. § (5) bekezdés d) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges vagy jogerős”

szöveg lép.

419. § Hatályát veszti a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

a) 5. § (3) bekezdés f) pontja és g) pont ga) alpontja,

b) 5. § (4) bekezdésében az „és f) pontjában” szövegrész.

199. A légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

420. § A légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben” szöveg lép.

200. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

421. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet] 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó kérelem kizárólag a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnál (a továbbiakban: hatóság) nyújtható be, az e rendeletben foglalt kivételekkel.”

(2) A 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kibocsátási engedély iránti kérelmet az üzemeltető a hatóság honlapján közzétett nyomtatványok kitöltésével cégszerű aláírással ellátva írásban, a hatóság külön felhívására postai úton nyújtja be a hatósághoz. A hatóság a kibocsátási engedélyezési eljárás lefolytatásához és a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők erre irányuló tájékoztatása mellett. A hatóság minden év december 31. napjáig köteles a honlapján közzétenni a kibocsátási engedélyezési eljárás jogszabályi követelményeit a következő évre vonatkozóan.”

(3) A 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (11)–(11b) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) Ha a hatóság – a (9) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a (3) bekezdés c) pontja szerinti üzemeltetői bejelentésről az ügyintézési határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a hatóság a bejelentést tudomásul vette.”

(11) A hatósági ellenőrzés lehetséges eszközei:

a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,

b) helyszíni ellenőrzés, valamint

c) a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

(11a) A helyszíni ellenőrzésre a hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szemlére vonatkozó, valamint az Ügkr. tv.-ben foglalt rendelkezéseket alkalmazza.

(11b) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés lezárásáról feljegyzést készít, és megállapításairól az ellenőrzés lezárásától számított 15 napon belül értesíti az ellenőrzés alá vontat.”

(4) A 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(9) A (7) és (8) bekezdés tekintetében az ügyintézési határidő az (1) bekezdésben meghatározott jelentés miniszterhez történő megérkezését követő napot követő hónap utolsó napja. Az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

(5) A 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az Ügkr. tv. 1. § (3) és (4) bekezdése szerint kivételnek minősülve kikerül a rendszer hatálya alól, a légi jármű üzembentartó köteles azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkeztétől számított 30 napon belül írásban bejelenteni a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény időpontját és az annak igazolására alkalmas, cégszerű aláírással ellátott dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.”

422. § A 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet

a) 1. § (4) bekezdésében, 2. § (3) bekezdés a) pontjában és a b) pont bb) alpontjában, 2. § (4) bekezdés b) pontjában és 2. § (4a) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 2. § (1) bekezdés a) pontjában, 12. § (6)–(8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

c) 2. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

d) 3. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrészek helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

e) 12. § (1) bekezdés a)–c) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,

f) 12. § (5) bekezdésében és az 1. melléklet A. rész A.3. pont A.3.2. alpontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

g) 12/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „jogerősen” szövegrészek helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,

h) 21/B. § (1) bekezdésében a „követő 8 napon belül fizetési” szövegrész helyébe a „követően fizetési” szöveg

lép.

201. A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

423. § (1) A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet] 7/A. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A hulladékszállítás nyilvántartásba vételére a hulladékszállítás engedélyezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:)

g) a nyilvántartásba vétel elintézése – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén – automatikus döntéshozatali eljárásban történik.”

(2) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 8. alcímmel egészül ki:

„8. A hulladéklerakás engedélyezésével kapcsolatos egyes eljárási rendelkezések

15/A. § (1) A környezetvédelmi hatóság a hulladéklerakóra vonatkozó környezetvédelmi követelményeket a környezeti hatásvizsgálat, illetve egységes környezethasználati engedély köteles hulladéklerakók esetében a környezetvédelmi engedélyben, illetve az egységes környezethasználati engedélyben írja elő, amelynek – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon felül – az alábbiakat is tartalmaznia kell:

a) a hulladéklerakó kategóriáját;

b) a hulladéklerakó, illetve az egyes medencék befogadóképességét;

c) a hulladéklerakóban lerakható hulladék

ca) a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti megnevezését és azonosító kódját,

cb) összes mennyiségét, valamint – ahol a hulladéklerakás technológiája szempontjából indokolt – az egyes hulladékfajták maximálisan lerakható mennyiségét;

d) a hulladéklerakó műszaki védelmi rendszerének, a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges kiszolgáló építményeknek és berendezéseknek a leírását;

e) a hulladék átvételére és a lerakás technológiájára vonatkozó követelményeket;

f) az üzemeltetési terv jóváhagyását;

g) a hulladéklerakó monitoringjára vonatkozó követelményeket, beleértve a különböző mintákban vizsgálandó összetevők körét is;

h) a rekultivációra és utógondozásra vonatkozó feltételeket, az előzetes rekultivációs terv jóváhagyását;

i) települési hulladék lerakása esetén a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentését szolgáló előírásokat.

(2) A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet] szerinti hulladéklerakó rekultivációját és utógondozását engedélyező határozatban a környezetvédelmi hatóság előírja a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására vonatkozó környezetvédelmi követelményeket. A határozatnak – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon felül – a következőket is tartalmaznia kell:

a) a hulladéklerakó rekultivációjával kapcsolatos technológiai követelményeket,

b) a rekultiváció műszaki kivitelezésének a követelményeit,

c) a rekultivációhoz felhasználható anyagok megnevezését és mennyiségét,

d) a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével meghatározott utógondozási időszakot,

e) az üzemeltető megnevezését az utógondozási időszakban.”

424. § A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

a) 7. § (1) bekezdés g) pontjában az „a jogerős építésügyi hatósági engedély vagy telepengedély másolatát, vagy ha nem rendelkezik jogerős építésügyi hatósági engedéllyel vagy telepengedéllyel, akkor az ennek bejelentéséről szóló igazolást” szövegrész helyébe az „a telepengedély vagy a telep létesítésének bejelentése számát”,

b) 7. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását”,

c) 9. § (1) bekezdés f) pontjában az „a jogerős építésügyi hatósági engedély, a használatbavételi vagy fennmaradási engedély másolatát, a jogerős telepengedély másolatát;” szövegrész helyébe az „a telepengedély számát”,

d) 11. § c) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen”

szöveg lép.

425. § Hatályát veszti a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés e) pontjában és 9. § (1) bekezdés m) pontjában az „az állami adó- és vámhatóság 30 napnál nem régebbi igazolásának másolatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az állami adó- és vámhatóságnál lejárt köztartozása nincs, vagy igazolás hiányában” szövegrész.

202. A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

426. § A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg lép.

203. Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

427. § Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

a) 9. § (2) bekezdésében és 12. § (3) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges”,

b) 26. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása”

szöveg lép.

204. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása

428. § Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdés 6. és 9. pontjában az „ítéletből vagy” szövegrész helyébe az „ítéletből, végleges” szöveg,

b) 9. § (2) bekezdésében és 23. § (2) bekezdésében a „jogerőssé vált” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg

lép.

205. A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet módosítása

429. § Hatályát veszti a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése.

206. A bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről szóló 21/2013. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása

430. § A bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről szóló 21/2013. (I. 30.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg lép.

207. Az állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása

431. § Az állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 50. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg lép.

208. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

432. § (1) A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 57/2013. Korm. rendelet) 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4/A. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt kizárási szabály alkalmazása esetén a telepengedély kiadása iránti eljárásban másodfokú hatóságként és felügyeleti szervként az 5/a. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

(2) Az e rendelet szerinti telepengedély kiadása iránti eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap.”

(2) Az 57/2013. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szakkérdésben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a telepengedélyezési eljárás tekintetében szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.”

433. § Az 57/2013. Korm. rendelet 3. melléklete helyébe a 32. melléklet lép.

434. § Az 57/2013. Korm. rendelet

a) 2. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében a „4. mellékletben” szövegrész helyébe a „3. mellékletben” szöveg

lép.

435. § Hatályát veszti az 57/2013. Korm. rendelet

a) 3. § (3) bekezdése,

b) 4. §-a,

c) 5. § (1) bekezdése,

d) 6. § (3)–(6) bekezdése,

e) 7. §-a,

f) 9. §-a,

g) 10. § (5) és (6) bekezdése,

h) 11. § (1) és (4) bekezdése,

i) 17. § (1) és (2) bekezdése,

j) 4. melléklete.

209. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

436. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet] 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

437. § Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet

a) 5. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerőssé vált” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

b) 15. § (1) bekezdésében, 90/G. § (3) bekezdés i) pontjában, 99/A. § (3) bekezdés b) pontjában és a 3. melléklet f) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

c) 19. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,

d) 27. § (3) bekezdésében a „papír alapon, cégszerűen aláírva” szövegrész helyébe az „írásban” szöveg,

e) 45. § (10) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

f) 86. § (5) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

g) 94/A. § (4) bekezdésében a „papír alapon egy példányban” szövegrész helyébe az „írásban” szöveg,

h) 99/A. § (2) bekezdésében a „jogerős és hatályos elvi vízjogi engedéllyel vagy jogerős” szövegrész helyébe a „végleges és hatályos elvi vízjogi engedéllyel vagy végleges” szöveg,

i) 99/A. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedik” szövegrész helyébe a „véglegessé válik” szöveg

lép.

438. § Hatályát veszti az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet

a) 18. § (4) bekezdése,

b) 24. § (2) bekezdése,

c) 15. alcíme,

d) 2. melléklet 2. rész 2., 9. és 12. pontja,

e) 2. melléklet 4. rész 10., 19. és 22. pontja.

210. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet módosítása

439. § (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet] 4. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kijelölő hatóság a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésről, valamint a kijelölés visszavonásáról szakhatóság bevonásával dönt. Ha kijelölő hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi vagy helyi szerve jár el, a horizontális kritériumoknak teljesülése fennállásának a kérdését a hatósági eljárás során a kijelölő hatóság vizsgálja.

(2a) A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre, valamint a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásban előzetes szakhatósági állásfoglalásnak nincs helye.”

(2) A 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés, valamint a visszavonására vonatkozó eljárásban a kérelem kormányablaknál történő előterjesztése kizárt.

(5) A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés, valamint a visszavonására vonatkozó eljárásban kétszeri hiánypótlásra történő felszólításnak van helye.”

(3) A 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés, valamint a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásban a kérelem kormányablaknál történő előterjesztése kizárt.

(8) Az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés, valamint a visszavonására vonatkozó eljárásban kétszeri hiánypótlásra történő felszólításnak van helye.”

(4) A 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 4. § (2) bekezdés szerinti hatósági illetve szakhatósági eljárásban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi vagy helyi szerve a pénz- és adóügyi biztonság vonatkozásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi, illetve központi szervétől, a közrend, a közbiztonság, a lakosságvédelem, az alkotmányvédelem, a nemzetbiztonság, a terrorelhárítás vonatkozásában az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi, illetve központi szervétől, az Alkotmányvédelmi Hivatal területi, illetve központi szervétől, valamint a Terrorelhárítási Központtól véleményt kérhet.

(2) Az 1. melléklet szerinti politikai hatás kritériuma teljesülésének lehetősége tekintetében az illetékes kormánymegbízott, a környezeti hatás kérdésében a területi környezetvédelmi hatóság, a területi vízügyi és vízvédelmi hatóság, valamint az országos természetvédelmi és környezetvédelmi hatóság véleményét kérheti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi vagy helyi szerve az (1) bekezdés szerinti eljárásokban.”

440. § A 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet

a) 2. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésétől vagy véglegessé válásától” szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében a „határozat jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válásától” szöveg

lép.

211. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

441. § (1) Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet] 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő 4/A–4/C. §-sal egészül ki:

„4. § (1) Az Nkt. és végrehajtási rendeletei hatálya alá tartozó hatósági ellenőrzésekkel és törvényességi ellenőrzésekkel kapcsolatos ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala által hozott elsőfokú döntések elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el, illetve gyakorolja a felügyeleti szerv részére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogosítványokat.

(2) Az Nkt. 38. § (8) és (9) bekezdésében meghatározott esetekben a fellebbezést a Hivatal bírálja el, illetve gyakorolja a felügyeleti szerv részére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogosítványokat.

(3) Az Nkt. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyek tekintetében a Hivatal felügyeleti szerve a miniszter.

4/A. § A Hivatalnak a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó – fellebbezéssel megtámadható – első fokon hozott döntéseivel szemben a miniszter gyakorolja a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság részére meghatározott jogosítványokat.

4/B. § Az Nftv. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyek, valamint a központi felsőoktatási felvételi eljárás tekintetében a Hivatal felügyeleti szerve a miniszter.

4/C. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyek tekintetében a Hivatal felügyeleti szerve a miniszter.”

(2) A 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 20. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A Hivatal nyelvvizsga-akkreditációs központként)

h) az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására akkreditált vizsgaközpont felügyeleti szerve, és gyakorolja a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság részére meghatározott jogosítványokat a vizsgaközpont döntéseivel szemben.”

442. § A 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet

a) 19. § (2) bekezdés c) pontjában az „a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény” szövegrész helyébe az „az Etv.” szöveg,

b) 20. § a) pontjában az „az elsőfokú döntéseket” szövegrész helyébe az „a döntéseket” szöveg

lép.

443. § Hatályát veszti a 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet

a) 3. § m) pontjában a „közhiteles” szövegrész,

b) 11. § (2) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész.

212. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása

444. § (1) Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet] 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakmai gyakorlat igazolására alkalmas különösen a munkáltatói vagy az építési szakmai érdekképviseleti szerv által kiadott igazolás, továbbá munkavégzésre irányuló szerződés, szakmagyakorlási tevékenységet végző személy vagy cég vagy mentori címmel rendelkező szakmagyakorló által kiállított igazolás, amely tartalmazza a gyakorlat időtartamát, a végzett munkák megnevezését, a folytatott tevékenység leírását.”

(2) A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmező a kérelmet írásban – papír alapon vagy elektronikus adathordozón, az Ákr.-ben meghatározottakon túl – benyújthatja

a) bármely területi kamaránál,

b) az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél.”

(3) A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelem – az eseti engedély iránti kérelmet kivéve – benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a kérelmező részletes szakmai tevékenységét, továbbá igazolni kell

a) a szakirányú szakképzettséget,

b) a szakmai gyakorlatot,

c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését.”

(4) A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eseti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen annak helyét, tárgyát és jellegét. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell

a) a szakirányú végzettséget, ha az azt igazoló okirat a területi kamarai nyilvántartásban nem áll rendelkezésre,

b) a szakirány elvégzését, amelynek elbírálásához alkalmas különösen a leckekönyv másolata vagy az oklevél melléklete, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha azt a területi kamara titkára a szakirány megállapítása érdekében kéri,

c) a szakmai gyakorlatot,

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését,

e) a hozzátartozói minőséget.”

(5) A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 28. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az engedély kiadását megtagadó döntés az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza a területi kamara elnöksége véleményének indokolását.”

(6) A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelmet és mellékleteit az elismerési eljárást lefolytató hatóság a szakmai képesítés elismeréséről szóló, véglegessé vált határozatával együtt haladéktalanul megküldi az 5. § szerint hatáskörrel rendelkező területi kamarának. A területi kamara a megküldött iratok alapján

a) az engedélyt megadja, és a szakmagyakorlót az elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi, vagy

b) az engedély kiadását és a névjegyzékbe vételt megtagadja.”

445. § A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

a) 24. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

b) 24. § (3) bekezdésében az „a Ket. rendelkezése” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény” szöveg,

c) 28. § (2) bekezdésében az „elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,

d) 28. § (2) bekezdésében a „vagy” szövegrész helyébe a „vagy az engedély kiadását megtagadja, ha” szöveg,

e) 28. § (3) és (7) bekezdésében a „kikéri” szövegrész helyébe a „kikérheti” szöveg,

f) 28. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Ket. 72. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített határozatban” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített döntésben” szöveg,

g) 28. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg,

h) 28. § (5) bekezdésében az „a Ket. 72. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített határozattal” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített döntéssel” szöveg,

i) 44. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

j) 44. § (4) bekezdés a)–c) pontjában, valamint (5) bekezdés f) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésével” szöveg,

k) 44. § (5) bekezdés h) pontjában és 46. § (7) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

l) 45. § (2) bekezdésében és 45/B. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

m) 45/B. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

n) 46. § (6) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg

lép.

446. § Hatályát veszti a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

a) 7. § (2) bekezdés a)–c) pontja,

b) 8. § (1) és (2) bekezdése,

c) 26. § (3) bekezdése,

d) 28. § (1) bekezdésében az „Ismételt hiánypótlási felhívás kibocsátására nincs lehetőség.” szövegrész,

e) 45/B. § (8) bekezdése.

213. Az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

447. § (1) Az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 295/2013. Korm. rendelet) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § A miniszter legfeljebb negyvenöt napos határidővel, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – legfeljebb két alkalommal – hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.”

(2) A 295/2013. Korm. rendelet 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § Az egyházként történő elismerésre irányuló eljárásban hozott döntést a hatóság írásban közli.”

(3) A 295/2013. Korm. rendelet 8. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az eljárás során a hiánypótlásra az 1/A. §-t kell alkalmazni.

(5) A II. fejezetben meghatározott eljárások során az 5/A. §-t kell alkalmazni.”

(4) A 295/2013. Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vétele a bevett egyház egészének, legfőbb szervének képviselője vagy közvetlen felettes szervének képviselője általi kezdeményezésére az e célra rendszeresített nyomtatványon benyújtott írásbeli kérelemmel indul.”

448. § A 295/2013. Korm. rendelet

a) 15. § (4) bekezdésében a „Ket. kijavításra, visszavonásra vagy módosításra vonatkozó szabályai szerint kijavítja, visszavonja vagy módosítja” szövegrész helyébe az „Ákr. kijavításra, kiegészítésre, visszavonásra vagy módosításra vonatkozó szabályai szerint kijavítja, kiegészíti, visszavonja vagy módosítja” szöveg,

b) 28. § b) pontjában a „11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentése” szövegrész helyébe a „kérelme” szöveg

lép.

449. § Hatályát veszti a 295/2013. Korm. rendelet

a) 6. § (3), (5) és (6) bekezdése,

b) 7. §-a,

c) 11. § (2) bekezdése,

d) 11. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és 14. §-ában a „bejelentés” szövegrész,

e) 11. § (4) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és a 28. § c) pontjában a „bejelentéshez” szövegrész,

f) 12. § (1) bekezdésében a „bejelentése vagy” szövegrész,

g) 12. § (3) bekezdésében a „bejelentéshez” szövegrészek,

h) 12. § (4) bekezdésében a „bejelentéshez” és „bejelentés” szövegrész,

i) 25. §-ában a „bejelentésben” szövegrész,

j) 28. § a) pontjában a „bejelentéssel vagy” szövegrész,

k) 28. § c) pontjában a „bejelentéshez” szövegrész.

214. Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosítása

450. § Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet

a) 6. § (1a) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

b) 6. § (6) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

215. A villamosenergia-termelők részére az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló
2012. évi CCXVII. törvény alapján történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól szóló 341/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet módosítása

451. § (1) A villamosenergia-termelők részére az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény alapján történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól szóló 341/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A hatóság a felügyeleti eljárás során hozott, véglegessé vált határozatát a véglegessé válást követő 15 napon belül a honlapján közzéteszi.”

(2) A villamosenergia-termelők részére az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény alapján történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól szóló 341/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet a következő 29. §-sal egészül ki:

„29. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

216. A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása

452. § A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet

a) 7. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,

b) 14. § (2) bekezdésében és 25. § (3) bekezdésében az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg

lép.

217. Az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása

453. § Az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 360/2013. Korm. rendelet) 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § Ha jogszabály az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások tekintetében másként nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap.”

454. § A 360/2013. Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 20. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg lép.

218. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet módosítása

455. § (1) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet] 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Időszakos férőhelybővítés és kizárólag menekültként el nem ismert, kísérő nélküli kiskorúakat ellátó gyermekotthon esetén az ügyintézési határidő tíz nap.”

(2) A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A működést engedélyező szerv a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlant, a foglalkoztatási helyet, egyéb esetben a szolgáltatást ideiglenes hatállyal jegyzi be, ha a tűzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adja meg, vagy a miniszteri rendeletben meghatározott nem ágazati feltételekre vonatkozó jogszabály alapján ideiglenes hatályú bejegyzésnek van helye.

(2) A fenntartó kérelmére a miniszteri rendeletben meghatározott nem ágazati feltételek teljesítéséről és a tárgyi feltételek teljesítéséről a működést engedélyező szerv előzetes állásfoglalást ad ki. Ha a fenntartó az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban felhasználja az előzetes állásfoglalást, és – feltétel meghatározása esetén – a fenntartó igazolja, hogy az előzetes állásfoglalásban megkövetelt feltételt teljesítette, a működést engedélyező szerv az előzetes állásfoglalás szerint teljesített feltételt nem vizsgálja. Az előzetes állásfoglalásra egyebekben az előzetes szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(3) A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) vagy (2) bekezdés alapján teljesített bejelentéshez mellékelni kell a bejelentésben foglaltakat alátámasztó okirat másolatát, kivéve, ha az adat bírósági vagy hatósági nyilvántartásban rendelkezésre áll.”

(4) A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Az ideiglenes befogadó férőhellyel kapcsolatos adatmódosítási eljárásokban a működést engedélyező szerv ügyintézési határideje tíz nap.”

(5) A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § A működést engedélyező szerv a szakkérdés miatti ideiglenes hatályú bejegyzés hatályát meghosszabbítja, ha a tűzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adja meg, vagy a miniszteri rendeletben meghatározott nem ágazati feltételre vonatkozó jogszabály alapján az ideiglenes hatályú bejegyzés meghosszabbításának van helye.”

(6) A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A működést engedélyező szerv

a) otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás és területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén legalább évente,

b) gyermekek napközbeni ellátása esetén kétévente,

c) időszakos férőhelyek esetén a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett működési időszakban, az időszakos férőhelyek legalább három évre történő bejegyzése esetén legalább háromévente,

d) az a)–c) pontban nem említett esetben – a szolgáltatások jellege és a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján – kockázatelemzéssel meghatározott időközönként, de legalább háromévente

hivatalból ellenőrzi, hogy az engedélyes a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e (a továbbiakban: rendes ellenőrzés).

(2) A működést engedélyező szerv – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – ellenőrzést tart a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentést követő harminc napon belül, ha

a) tudomására jut, hogy az engedélyes személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátottak életét, testi épségét, egészségét vagy az ellátott gyermekek fejlődését veszélyezteti vagy más jogát sérti,vagy

b) az engedélyes működésére vonatkozó jogszabályokat vagy a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltakat megsértették.

(3) A működést engedélyező szerv jogszabályban foglaltak szerint éves ellenőrzési tervet készít, amelyet elektronikus levélben megküld a Főigazgatóságnak, a bölcsődei módszertani szervezetnek, az igazgatóságoknak, a miniszternek, az érintett kijelölt egyházi módszertani intézménynek és a népegészségügyi feladatkörükben eljáró járási hivataloknak.”

(7) A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter a befogadást az Szt. 58/A. § (2h) bekezdésében foglaltak szerint, a működést engedélyező szervekre vonatkozó szabályok szerint eljárva, a szolgáltatói nyilvántartás erre vonatkozó adatának módosításával vagy törlésével vonja vissza.”

(8) A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Szt. 92/L. § (1) bekezdése és a Gyvt. 100/A. § (1) bekezdése alapján kiszabott bírságot a kiszabó határozat véglegessé válását követő harminc napon belül kell megfizetni az eljáró működést engedélyező szervnek.”

(9) A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 17. alcíme a következő 50/G. §-sal egészül ki:

„50/G. § E rendeletnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a rendelkezések hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

456. § A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 5. melléklete helyébe a 33. melléklet lép.

457. § A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet

1. 8. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

2. 8. § (2) és (4) bekezdésében a „végrehajthatóvá” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

3. 14. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg, a „bizonyítványt” szövegrész helyébe az „igazolványt” szöveg,

4. 17. § (1) bekezdésében a „vagy – ha ezt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) lehetővé teszi – egyszerűsített határozatot” szövegrész helyébe az „ , illetve alakszerű egyszerűsített határozatot” szöveg,

5. 17. § (3) bekezdése az „a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzés meghozatalától számított nyolc napon belül” szövegrész helyébe a „haladéktalanul” szöveg,

6. 17. § (6) bekezdésében az „a döntés meghozataláról és a döntés jogerőre emelkedéséről” szövegrész helyébe az „az adatmódosításról és annak véglegessé válásáról” szöveg,

7. 30. § (3) bekezdésében a „19. § szerinti szakkérdéseket” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben meghatározott nem ágazati feltételeket” szöveg,

8. 37. § (2) bekezdésében az „ellenőrzést” szövegrész helyébe a „vizsgálatot” szöveg,

9. 39. § (3) bekezdésében a „bejegyzés során szakhatóságként eljáró” szövegrész helyébe a „tűzvédelmi” szöveg, a „vagy a munkaügyi hatóságot” szövegrész helyébe az „ , a munkaügyi hatóságot vagy a fejlesztő foglalkoztatás keretében végzett tevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságot” szöveg,

10. 40. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 2. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg,

11. 42. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrészek helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

12. 42. § (10) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

13. 42/A. § (2) bekezdésében a „Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „Szátv. 2. § (2) bekezdés b) pontja” szöveg,

14. 43. § (2) bekezdésében, 46. § (4) bekezdés a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „ , véglegessé vált” szöveg,

15. 46. § (3) bekezdésében, 46. § (4) bekezdés b) pontjában a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

16. 50. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig” szöveg,

17. 1. melléklet 3. pont 3.6. alpontjában az „az egyedi előírás” szövegrész helyébe az „a miniszteri rendeletben meghatározott nem ágazati feltételekkel kapcsolatos egyedi előírás” szöveg,

18. 1. melléklet 4. pont 4.2. alpontjában és 5. pont 5.3. alpontjában a „végrehajthatóvá válásának és jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának és végrehajthatóvá válásának” szöveg

lép.

458. § Hatályát veszti a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet

a) 4. § (7) bekezdése,

b) 17. § (2) bekezdése,

c) 18. § (1) bekezdésében az „ , illetve mutatja be a működést engedélyező szervnek” szövegrész,

d) 18. § (3) és (4) bekezdése,

e) 19/A. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül” szövegrész,

f) 20. § (2a)–(5) bekezdése,

g) 21. § (2) bekezdése,

h) 25. § (4) bekezdése,

i) 37. § (7) bekezdése,

j) 39. § (4) bekezdése,

k) 50/C. § (2) bekezdése.

219. A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló
392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosítása

459. § A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet] 2. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § A Központ a fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatala számára az Szt. 19. § (1c) bekezdése szerinti közvetlen hozzáférést az e célból kialakított és a központi szerverén működtetett webes kezelőfelületen vagy a Központ által meghatározott formátumú és adattartalmú interfész kapcsolaton keresztül zajló elektronikus adatátadással teljesíti.”

460. § A 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében

a) a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

b) a „jogerőre emelkedésére” szövegrész helyébe a „véglegessé válására” szöveg,

c) a „jogerőre emelkedés” szövegrész helyébe a „véglegessé válás” szöveg,

d) az „a jogerőre emelkedésről” szövegrész helyébe az „az arról” szöveg

lép.

461. § Hatályát veszti a 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése.

220. A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló
393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet módosítása

462. § (1) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 393/2013. Korm. rendelet) 2. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A kormányhivatal az (1a) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti eljárásával, illetve döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja.”

(2) A 393/2013. Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén a szakértői bizottság egy felnőttképzési szakértőből és legalább egy felnőttképzési programszakértőből áll.”

(3) A 393/2013. Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kormányhivatal a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által fenntartott intézmények esetében az ezen ágazatok irányításáért felelős miniszter által arra feljogosított szerv közreműködését veheti igénybe az engedélyezési eljárás lefolytatásához.”

(4) A 393/2013. Korm. rendelet 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felnőttképzést folytató intézmény az Fktv. 14. § (2) bekezdése szerinti külső értékelését olyan jogi személlyel végeztetheti el, amelynek a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz benyújtott minőségbiztosítási rendszere – a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott keretrendszernek való – megfeleltethetőségéről és a felnőttképzést folytató intézményeknél történő alkalmazhatóságáról a miniszter döntött.”

(5) A 393/2013. Korm. rendelet 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ellenőrzési eljárásban szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait úgy kell kirendelni, hogy a szakértői bizottság

a) egy felnőttképzési szakértőből és legalább egy felnőttképzési programszakértőből,

b) kizárólag az Ftkv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti képzést folytató intézmények ellenőrzése során legalább két felnőttképzési szakértőből

álljon.”

(6) A 393/2013. Korm. rendelet 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kormányhivatal a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által fenntartott intézmények esetében az ezen ágazatok irányításáért felelős miniszter által arra feljogosított szerv közreműködését veheti igénybe az ellenőrzési eljárás lefolytatásához.”

(7) A 393/2013. Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén a szakértői bizottság a kirendelést követően a felnőttképzést folytató intézménynél szakértői vizsgálatot folytat le. A szakértői vizsgálatról szóló értesítésben a felnőttképzést folytató intézményt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködés kötelezettségére, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire, kivéve, ha a kormányhivatal – az Ákr. 104. § (3) bekezdése alkalmazása esetén – a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítést mellőzi.”

(8) A 393/2013. Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[A szakértői bizottság a helyszíni szemlén – az Fktv.-nek a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései szerint – vizsgálja, hogy az Fktv. 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany]

p) elvégeztette-e tevékenységének kétévente kötelező külső értékelését.”

(9) A 393/2013. Korm. rendelet a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § Az 5. § (1) bekezdés e) pontjában felsorolt nyilatkozatokat kivéve az engedélyezési eljárásban, továbbá az ellenőrzési eljárásban az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot.”

463. § A 393/2013. Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében az „a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)”szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében az „A szakértői bizottság” szövegrész helyébe a „Szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén a szakértői bizottság” szöveg,

c) 7. § (1) és (2) bekezdésében a „helyszíni szemlét” szövegrész helyébe a „szakértői vizsgálatot” szöveg,

d) 7. § (2) bekezdésében a „helyszíni szemle” szövegrészek helyébe a „szakértői vizsgálat” szöveg,

e) 9. § (1) bekezdésében az „a szakértői bizottság véleményének beszerzését követően” szövegrész helyébe a „szakértői bizottság közreműködése esetén a szakértői bizottság véleményének beszerzését követően” szöveg,

f) 11. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,

g) 11. § (1a) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

h) 14. § (1) bekezdésében az „– az FSZB javaslata alapján – a szakértőnek az FSZB előzetes értesítése alapján benyújtott kérelmére” szövegrész helyébe az „– a szakértőnek a kormányhivatalhoz benyújtott kérelmére –” szöveg,

i) 25. § (4a) bekezdésében az „A szakértői bizottság” szövegrész helyébe a „Szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak” szöveg,

j) 26. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „helyszíni szemlén” szövegrész helyébe a „szakértői vizsgálaton” szöveg,

k) 27. § (2) bekezdésében az „ellenőrzése” szövegrész helyébe a „szakértői vizsgálata” szöveg,

l) 28. § (1) bekezdésében a „helyszíni ellenőrzés” szövegrészek helyébe a „szakértői vizsgálat” szöveg, az „az ellenőrzési” szövegrész helyébe az „a szakértői vizsgálatról készült” szöveg,

m) 28. § (2) bekezdésében az „az ellenőrzéssel” szövegrész helyébe az „a szakértői vizsgálattal” szöveg, a „helyszíni szemléről” szövegrész helyébe a „szakértői vizsgálatról” szöveg, az „az ellenőrzött” szövegrész helyébe a „vizsgált” szöveg,

n) 29. § (1) bekezdés 2. pontjában az „ellenőrzés során” szövegrész helyébe az „ellenőrzés vagy szakértői vizsgálat során” szöveg, az „ellenőrzést végző személy” szövegrész helyébe az „ellenőrzést vagy a szakértői vizsgálatot végző személy” szöveg

lép.

464. § Hatályát veszti a 393/2013. Korm. rendelet

a) 6. § (4) bekezdése,

b) 25. § (1) bekezdésében a „szakképzésért és felnőttképzésért felelős” szövegrész,

c) 26. § (4) bekezdésében az „Ebben az esetben szakértői bizottság ellenőrzési eljárásba történő bevonása nem kötelező.” szövegrész.

221. A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet módosítása

465. § A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet] 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szakértői tevékenységet folytatni szándékozó személynek (cég esetén a munkavállalónak vagy személyesen közreműködő tagnak) a (2) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelését igazolnia kell.”

466. § Hatályát veszti a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet

a) 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja,

b) 9. § (3) bekezdés a) és b) pontja.

222. A fémkereskedelemi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet módosítása

467. § (1) A fémkereskedelemi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 443/2013. Korm. rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A Kormány a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) szerinti fémkereskedelmi hatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV) jelöli ki.”

(2) A 443/2013. Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fémkereskedelmi engedély iránti kérelem elbírálása során a kérelmező igazolja

a) a telephelyet igénylő tevékenység esetében a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag raktározására, tárolására működtetni kívánt, továbbá az előbbiekkel ajtó, ablak vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek használatának jogszerűségét,

b) a telephelyet igénylő tevékenység esetében a fémkereskedő által készített helyszíni vázlatrajzát (a továbbiakban: vázlatrajz), valamint berendezéseinek technológiai rajzának, műszaki leírásának, technológiai folyamatábrájának meglétét és megfelelőségét,

c) a telephelyet igénylő tevékenység esetében a tárolt, betárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag készletre vétele, készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendszerének megfelelőségét, valamint a tevékenységhez jogszabályban előírt, hatályos hatósági engedély meglétét, vagy nyilvántartásba vételéről szóló igazolás megfelelőségét, amennyiben azt nyilvános, vagy jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmazza,

d) az anyagkísérő okmány aláírására jogosult személyeknek a cégjegyzésre jogosult személy által cégszerűen ellenjegyzett aláírás mintáját, valamint

e) a fémkereskedő engedélyköteles anyagok azonosításához alkalmazott leírásai megfelelőségét (mintavétel, azonosítási módszerek), továbbá a Fémtv.-ben és az e rendeletben előírt nyilvántartás mintáját és amennyiben a kérelmező a nyilvántartását számítógépes úton kívánja vezetni, a számítógépes nyilvántartás részletes működési leírását.”

(3) A 443/2013. Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Amennyiben az engedélyező vámszerv, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszerv a kérelmező telephelyén vizsgálatot tart, annak időpontjáról előzetesen értesíti a 2. melléklet 1.9. pontja szerint megadott kapcsolattartó személyt.

(2) Elektronikus úton benyújtott fémkereskedelmi engedély iránti kérelem esetében az engedélyező vámszerv, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszerv megvizsgálja a 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott okiratok és bizonylatok eredetiségét, valódiságát.

(3) Az engedélyező vámszerv, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszerv a benyújtott fémkereskedelmi engedély iránti kérelemben és az ahhoz benyújtott, vagy a vizsgálat során megtekintett okiratokban, bizonylatokban foglaltak eredményét jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) Az engedélyező vámszerv az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonöt napon belül határozatban közli a kérelmezővel a tevékenységi biztosítékként felajánlott összeg elfogadását vagy attól eltérő összegben való megállapítását.

(5) Az engedélyező vámszerv a fémkereskedelmi engedélyt a 3. melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki. Az engedélyező vámszerv a fémkereskedelmi engedélybe foglalja vagy 8 napon belül a fémkereskedelmi engedélyhez mellékeli a kérelemhez benyújtott nyilvántartás mintájának jóváhagyását és – erre irányuló kérelem alapján – a számítógépes nyilvántartásvezetést engedélyező határozatot. Az engedélyező vámszerv, és az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszerv a nyilvántartást az engedély kiadását követő 10 napon belül köteles hitelesíteni. A fémkereskedőnek a fémkereskedelmi tevékenység tényleges megkezdését megelőző legalább 10. napig kell kérnie a nyilvántartás hitelesítését.”

(4) A 443/2013. Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fémkereskedelmi engedély módosítása iránti kérelemhez a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egymás közti szervezeti jogutódlása esetén a fémkereskedelmi engedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a fémkereskedőnek szükséges igazolnia a cégformában beállt változás miatti jogutódlás esetén a tulajdonlásra és a tevékenységi biztosíték letételére vonatkozó adatokat. A jogutódlás egyéb eseteiben az eredeti fémkereskedelmi engedély megszerzéséhez a kérelmező a jogutódlás tényét és jogszerűségét igazolja.”

(5) A 443/2013. Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelemben szükséges a fémkereskedőnek ismertetnie:

a) a program alkalmazásának – illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben a program módosításának – részletes leírását;

b) a programkészítő vagy a forgalmazó nyilatkozatát arról, hogy a program jogszerűen került a kérelmező birtokába és az e rendelet 10. §-ában meghatározottaknak megfelelően működik;

c) a telepített nyilvántartó program adatbázis fájljának (fájljainak) elérési útvonalát.”

(6) A 443/2013. Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Figyelemmel a Fémtv. 14. § (2b) bekezdésében meghatározottakra, a zár alá vett dolgok tárolásával érintett fémkereskedő az árverés, elektronikus árverés során köteles a fémkereskedelmi hatósággal együttműködni.”

468. § A 443/2013. Korm. rendelet

a) 4. § (1a) és (1b) bekezdésében és 13. § (9) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 8. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges határozatban” szöveg,

c) 8. § (4) bekezdés a) és b) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen” szöveg,

d) 9. § (9) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

e) 3. melléklet 3. pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 80. §-a alapján” szöveg

lép.

223. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló
445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosítása

469. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet] 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kormányhivatal az (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feltétel fennállásának vizsgálata érdekében a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartásból adatot igényelhet.”

(2) A 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét – szezonális munkavállalási engedély, valamint a munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével – hitelt érdemlő módon kell igazolni. A kormányhivatal a 9. §-ban meghatározott feltételek fennállását az annak alapjául szolgáló adatok alapul vételével vizsgálja.”

470. § A 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésében és a 2. melléklet 5. pontjában a „belföldi jogsegély keretében” szövegrész helyébe a „megkeresés útján” szöveg lép.

471. § Hatályát veszti a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet

a) 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 1. melléklet 6. pont 6.1. alpontjában és 2. melléklet 6. pont 6.1. alpontjában a „jogerősen” szövegrész,

b) 9. § (6) bekezdésében az „A kérelemhez csatolni kell a filmalkotás magyarországi gyártásának elvégzésére vagy a koprodukciós filmalkotás gyártására kötött magánjogi szerződést, valamint a filmalkotás Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatalánál történő nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásáról szóló igazolást.” szövegrész,

c) 14. § (4) bekezdés d) pontjában a „jogerősen” szövegrész.

224. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása

472. § A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet] a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.”

473. § A 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg lép.

225. Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló
474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet módosítása

474. § (1) Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet] 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tulajdonosnak mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) jegyzője részére a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül kérelmet (a továbbiakban: közzétételi kérelem) kell benyújtani, a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt, kivéve, ha az adásvételi szerződés szerinti vevő az állam mint első helyen álló elővásárlásra jogosult. A közzétételi kérelmet a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A közzétételi kérelem adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. A közzétételi kérelem egyben hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek is minősül, ha az adásvételi szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött.”

(2) A 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. melléklet II. pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

(A jegyző által feltüntetendő tartalmi elemek:)

„4. A tárgyi kérelem, amennyiben az adásvételi szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek is minősül.”

226. Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása

475. § (1) Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet] 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e rendelet szerinti eljárásokban az eljárás szünetelése nem kérhető.”

(2) A 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A tárgyévet megelőző évben támogatásban nem részesült fenntartó esetén a támogatás megállapítása iránti eljárás során hitelt érdemlően igazolni kell

a) bevett egyházak nyilvántartásában nem szereplő belső egyházi jogi személy fenntartó esetén a belső egyházi jogi személy jogi személyiségét,

b) a magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál a fenntartó nevére szóló azon fizetési számla számát, amelyre a fenntartó a támogatás folyósítását kéri,

c) azt, hogy a fenntartó valamennyi fizetési számlája vonatkozásában felhatalmazta az igazgatóságot beszedési megbízás benyújtására.

(2) Az adatváltozást – a változást követő tizenöt napon belül – be kell jelenteni az igazgatóságnak. Ha a bejelentés az (1) bekezdés szerinti adatokat is érinti, azokat a bejelentés során hitelt érdemlően igazolni kell.”

(3) A 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ellenőrzést a fenntartó valamennyi engedélyesénél, illetve szükség szerint a fenntartó székhelyén le kell folytatni. Az engedélyesnél az ellenőrzést az engedélyes címe szerint illetékes igazgatóság folytatja le (a továbbiakban: ellenőrző igazgatóság).”

(4) A 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Az igazgatósághoz fizetési kedvezmény iránti kérelem a teljesítési határidő lejárta előtt nyújtható be.

(2) Az igazgatósághoz benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek valószínűsítik, hogy a fenntartón kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, a határidőre történő teljesítés a fenntartó számára aránytalan nehézséget jelentene, vagy veszélyeztetné az ellátás biztonságát.

(3) Az igazgatóság fizetési kedvezményt úgy engedélyezhet, hogy a visszafizetés és a kamatfizetés legfeljebb az eredeti határidőt követő tizenkét hónapon belül megtörténjen.

(4) Ha az igazgatóság fizetési kedvezményt engedélyezett, annak időtartamára a tartozás után késedelmi kamatot nem kell fizetni.

(5) Az igazgatóság által a fizetési kedvezményben engedélyezett havi összeg a fenntartó kérelmére a folyósítandó támogatásból is levonható.

(6) Ha a fenntartó az igazgatóság által engedélyezett fizetési kedvezményben meghatározott feltételeknek nem tesz eleget, a fennmaradó tartozást – a visszafizetendő összeg után az eredeti esedékességtől felszámított késedelmi kamattal növelt összegben – a 24. § (3)–(5) bekezdésében foglaltak szerint kell végrehajtani.”

(5) A 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet a következő 34. §-sal egészül ki:

„34. § E rendeletnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a rendelkezések hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

476. § A 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet

a) 3. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel” szöveg,

b) 4. § (4) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

c) 10. § (2) bekezdésében a „jogerős bejegyzésének időpontjától kezdődően” szövegrész helyébe a „bejegyzése hatályosságának kezdetétől” szöveg,

d) 12. § (4) bekezdésében a „bejegyzés jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „bejegyzésről illetve adatmódosításról szóló döntés véglegessé válását” szöveg,

e) 15. § (3) bekezdésében a „fizetési kedvezményre vonatkozó szabályok” szövegrész helyébe a „25. §-ban foglaltak” szöveg, a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

f) 18. § (2) bekezdés záró szövegrészében és 20. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

g) 18. § (3) bekezdésében a „huszonegy” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg,

h) 24. § (1) bekezdésében a „fizetési kedvezményt” szövegrész helyébe az „a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség teljesítésére a 25. §-ban foglaltak szerint halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény)” szöveg, a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

477. § Hatályát veszti a 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében az „első fokon” szövegrész,

b) 4. § (3) és (5) bekezdése,

c) 9. §-a,

d) 10. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl” szövegrész,

e) 19. § (2) bekezdése,

f) 23. § (1a) bekezdése.

227. Az egyes rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei és létesítményei azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló
512/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

478. § Az egyes rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei és létesítményei azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 512/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei, létesítményei (a továbbiakban együtt: létfontosságú rendszerelem) meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként

a) az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és szervei, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Rendőr-főkapitányság és szervei, valamint a Terrorelhárítási Központ vonatkozásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben meghatározott üzemeltető telephelye szerinti területi szerve,

b) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és szervei vonatkozásában az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben meghatározott üzemeltető telephelye szerinti területi szerve

jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a kijelölő hatóság dönt abban a szakkérdésben, hogy a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott horizontális kritériumok teljesülésének a lehetősége fennáll-e.”

228. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

479. § A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg lép.

229. A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

480. § (1) A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet] 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kormányablak a jogszabályban meghatározott hatáskörét a járási hivatal szerveként, annak nevében gyakorolja. Ahol e rendelet a kormányablak hatáskörét említi, azon a járási hivatal hatáskörét kell érteni.”

(2) Az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. és 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A kormányablaknál továbbítás céljából előterjesztett kérelmet a kormányablak haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítja ügyintézés céljából az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

(2) Az ügyfél az (1) bekezdés szerinti kérelemhez kapcsolódó hiányosságok pótlását – ideértve az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által kiadott hiánypótlási felhívás teljesítését is – a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál és a kormányablaknál is teljesítheti. A hiányosságok pótlása során az ügyfél köteles feltüntetni az ügyben eljáró hatóság megnevezését, valamint az ügyszámot. Ha az ügyfél a hiányosságok pótlását a kormányablaknál teljesíti, a kormányablak azt a teljesítést követően haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

(3) Ha a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hívta fel hiánypótlásra az ügyfelet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő megtartottnak tekintendő, ha az ügyfél a hiánypótlást határidőben a kormányablaknál teljesíti.

(4) A kormányablaknál továbbítás céljából előterjesztett kérelmek esetén – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az ügyfél a közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a kormányablaknál is megfizetheti.

6. § (1) A kormányablak az 1. és 2. melléklet szerinti ügyekben a 3. és 4. §-ban meghatározottak mellett az ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, az adott eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről, valamint szükség esetén segítséget nyújt az ügyfélnek a beadvány kitöltésében.

(2) A tudástárban meghatározott ügyekben a kormányablak az ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az eljárás menetéről, az adott eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről.”

(3) Az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kormányablaknál továbbítás céljából előterjesztett kérelmet és mellékleteit – a kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon – egy példányban kell benyújtani. A kormányablak által hitelesített másolatként továbbított iratot a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság az eljárásához köteles elfogadni akkor is, ha kormányrendelet az irat eredeti példányban történő benyújtásáról rendelkezik. Jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy a kormányablak az irat eredeti példányát is továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz.”

(4) Az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 1. és 2. melléklet szerinti ügykörökben a papíralapú iratok tárolásáról, illetve az 5. § szerinti kérelmek tekintetében azon papíralapú iratok tárolásáról, amelyekről az eljáró hatósághoz kizárólag a hiteles elektronikus másolat került továbbításra, az a kormányhivatal gondoskodik, amelyhez tartozó kormányablakban keletkezett vagy átvételre került az irat. A tárolás piaci szolgáltatás igénybevételével is biztosítható.”

(5) Az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A kormányablak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint az állam által kötelezően nyújtott azonosítási szolgáltatás, valamint a rendelkezési nyilvántartás ügyfél-regisztrációs eljárás szerveként jár el.”

(6) Az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14/D. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kormányablak az (1) és (3) bekezdés szerinti továbbítást elektronikus úton végzi, kivéve, ha a kérelem, bejelentés benyújtott mellékletének vagy az arról készített hiteles elektronikus másolatnak az elektronikus úton történő továbbítása nem lehetséges.

(6) A kormányablak a 14/C. § és 14/D. § szerinti kérelmekkel kapcsolatos eljárásában közreműködő hatóságként jár el. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az ügyfél a közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a kormányablaknál is megfizetheti.”

481. § Az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3–4. §-ában” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 4–5. §-ában” szöveg,

b) 14/E. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kormányablak” szöveg,

c) 14/F. § (2) bekezdésében az „a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,

d) 7. melléklet 1. pont 1.38. alpontjában a „családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz” szövegrész helyébe a „származási per megindításához” szöveg

lép.

482. § Hatályát veszti az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 1. § (4) bekezdésében az „által a járási hivatal törzshivatala” szövegrész,

b) 15. § (5) bekezdésében az „– a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet kivételével –” szövegrész,

c) 3. melléklete,

d) 4. melléklete,

e) 7. melléklet 3. pont 3.1. alpontjában az „a Ket. 169. § (1) bekezdés d) pontja szerint” szövegrész.

230. A rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség, valamint a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok közegészségügyi-járványügyi feladatait ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 4/2014. (I. 10.) Korm. rendelet módosítása

483. § A rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség, valamint a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok közegészségügyi-járványügyi feladatait ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 4/2014. (I. 10.) Korm. rendelet a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek vonatkozásában a közegészségügyi és járványügyi szabályok helyszíni ellenőrzése során

a) a hatósági ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát megbízólevél felmutatásával igazolja,

b) az ellenőrzött rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vezetője az ellenőrzés feltételeit biztosítani köteles.

(2) A helyszíni ellenőrzés során megállapított tényeket, hiányosságokat ellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amely tartalmazza az ellenőrzést végzők és az ellenőrzött rendvédelmi szerv részéről résztvevők nevét, beosztását és szolgálati helyét. A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. Az 1. számú példányt az ellenőrzött rendvédelmi szerv vezetőjének át kell adni, a 2. számú példányt a rendvédelmi tisztiorvos kapja, a 3. számú példányt irattárban kell elhelyezni.

(3) A helyszíni ellenőrzés során észlelt hiányosság alapján

a) a rendvédelmi tisztiorvos útján hatósági eljárás lefolytatása kezdeményezhető az e rendelet szerint hatáskörrel rendelkező hatóságnál,

b) az a) pontba nem tartozó esetben a szolgálati út betartásával, a rendvédelmi tisztiorvos útján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál kezdeményezhető a szükséges intézkedések megtétele.

(4) A rendvédelmi tisztiorvos a hatósági ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását.

(5) A rendvédelmi tisztiorvos a (4) bekezdés szerinti megállapításai és javaslatai figyelembevételével az e rendelet szerinti elsőfokú közegészségügyi-járványügyi hatósági jogkör gyakorlója határozatba foglalva elrendeli

a) a hiányosságok megszüntetését és a szükséges intézkedések végrehajtását,

b) a hiányosságok megszüntetéséig a létesítmény működésének, az egészségre ártalmas vagy veszélyes tevékenységnek a korlátozását vagy felfüggesztését, ha e szabálytalanságok fennállása egészségkárosodást okozhat,

c) súlyos vagy tömeges egészségkárosodás megelőzése érdekében az egészségre ártalmas tárgyak vagy anyagok használatának megszüntetését, szükség esetén azok ártalmatlanítását.

(6) Az (5) bekezdés szerinti határozat tartalmazza a hiányosságok megszüntetésére, és a szükséges intézkedések végrehajtására, az egészségre ártalmas tárgyak vagy anyagok használatának megszüntetésére, szükség esetén ártalmatlanítására való kötelezést, határidővel és felelős személy vagy szolgálat megjelölésével.

(7) A rendvédelmi tisztiorvos

a) kisebb súlyú mulasztás esetén felhívja az ellenőrzött rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vezetőjének a figyelmét a jogellenes magatartás abbahagyására,

b) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását.”

231. Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet módosítása

484. § (1) Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 31/2014. Korm. rendelet) a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § (1) Az e rendelet szerinti eljárásokban az iratok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.

(2) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 40 nap.”

(2) A 31/2014. Korm. rendelet 5. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„5. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás, valamint a közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárulása

7. § (1) Ha az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kér, a szakhatóság a kérelem mellékleteként becsatolt műszaki dokumentáció egy példányát az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el, és azt a szakhatósági állásfoglalásával együtt megküldi az építtetőnek. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemhez a műszaki dokumentációt két példányban kell benyújtani.

(2) Az építésügyi hatóság az építtető által a kérelemhez csatolt előzetes szakhatósági állásfoglalást akkor fogadja el, ha a hozzá és a szakhatósághoz benyújtott kérelem és műszaki dokumentáció tartalma azonos, és a szakhatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint a műszaki dokumentációt záradékolta.

(3) Az építésügyi engedélyezési eljárásokban érintettségektől függően a 4. mellékletben meghatározott közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárulásokról nyilatkoznak. A közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát az engedélyes vagy megbízása alapján a tervező köteles beszerezni.”

485. § A 31/2014. Korm. rendelet

a) 9. § (1) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés a) pontjában, 14. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és (4) bekezdésében, 15. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 34. §-ában és 38. § (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 9. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé” szöveg,

c) 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg,

d) 13. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) 81. §-ában” szöveg,

e) 16. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedés” szövegrész helyébe a „véglegessé válás” szöveg,

f) 26. § nyitó szövegrészében és 29. § (13) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Ket. 72. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Ákr. 81. § (1) bekezdésében” szöveg,

g) 29. § (7) bekezdésében és 30. § (5) bekezdésében az „a Ket. szerinti” szövegrész helyébe az „az Ákr. szerinti” szöveg,

h) 32. §-ában az „a Ket.-ben” szövegrész helyébe az „az Ákr.-ben” szöveg,

i) 1. melléklet 7. pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának” szöveg

lép.

486. § Hatályát veszti a 31/2014. Korm. rendelet

a) 10/A. § (4) és (5) bekezdése,

b) 3. melléklete.

232. A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet módosítása

487. § (1) A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet] 1. § (1) bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„vezetett nyilvántartás, a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a változások bejelentésével és a nyilvántartásból való törléssel (a továbbiakban együtt: nyilvántartásba vétel) kapcsolatos eljárások, és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás szabályait állapítja meg.”

(2) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adatbázis adatállományán túl a nyilvántartás részét képezi az okirattár, amely a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárások során benyújtott kérelmeket, a kérelemhez csatolt okiratokat, a hivatalból indított eljárások iratait, továbbá a nyilvántartásba vétellel és az adatszolgáltatással kapcsolatos más okiratokat tartalmazza.”

(3) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2/A. § Ahol e rendelet őstermelőről rendelkezik, ott a közös őstermelői igazolvány esetén az igazolvány részét képező értékesítési betétlapon szereplő közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok bármelyikét is érteni kell.”

(4) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A természetes személy földművesként való nyilvántartásba vétele iránti kérelmében

a) igazolja a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséget igazoló okirat meglétét, vagy igazolja, hogy a külföldön megszerzett szakképesítés a Kr.-ben meghatározott valamely szakképesítésnek megfelelő szakképesítés;

b) az a) pontban meghatározott szakirányú képzettség hiányában

ba) az őstermelőnek nem minősülő kérelmező esetében igazolja, hogy a mezőgazdasági tevékenysége folytatásából a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben árbevétele származott,

bb) az őstermelő kérelmező – ideértve az őstermelőként adózó kérelmezőt is – igazolja, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytathat, valamint igazolja, hogy a mezőgazdasági tevékenysége folytatásából a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben árbevétele származott,

bc) a ba) és bb) pontban meghatározottak hiányában igazolja, hogy a kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel – a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében – azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti igazolás három évnél rövidebb időtartamra vonatkozik, az igazolással nem érintett időtartamra vonatkozóan a kérelemben igazolnia kell az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjaiban foglaltakat is. Ez esetben az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott igazolásokat csak a hiányzó évek vonatkozásában kell megtenni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben nem fogadható el a végzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga bizonyítvány hiányában kiállított igazolás.

(4) Ha a kérelmező természetes személy nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek, azonban a nyilvántartásba már bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, amelyben a kérelmező legalább három éve legalább 25%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és a mezőgazdasági termelőszervezetben személyes közreműködésként végzi a mezőgazdasági tevékenységet, úgy a földművesként való nyilvántartásba vétele iránti kérelmében igazolja azt, hogy a nyilvántartásba már bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezetben legalább három éve legalább 25%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, és a mezőgazdasági termelőszervezetben személyes közreműködésként végzi a mezőgazdasági tevékenységet.”

(5) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szervezet mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vétele iránti kérelmében

a) igazolja, hogy a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben értékesítésből nettó árbevétele származott, továbbá, hogy az éves értékesítése – az eladott mező- és erdőgazdasági áruk beszerzési értékével és a közvetített mező- és erdőgazdasági szolgáltatások értékével csökkentett – nettó árbevételének több mint a fele a mezőgazdasági tevékenysége folytatásából származott,

b) a szervezet legalább egy vezető tisztségviselőjére vagy a cégvezetőjére vonatkozóan igazolja, hogy a szervezetben a fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan folytatja a szervezet főtevékenysége szerinti mezőgazdasági tevékenységet, és

c) megteszi az 5. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve az 5/A. §-ban foglaltakról szóló igazolását a szervezet legalább egy vezető tisztségviselőjére vagy a cégvezetőjére vonatkozóan, vagy

d) – a c) pontban meghatározottak hiányában – igazolja, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője – a 2. §-ban foglaltak figyelembevételével – 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.”

(6) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A szervezet újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vétele iránti kérelmében

a) igazolja a 6. § (3) bekezdés b)–d) pontjában foglaltakat,

b) igazolja, hogy a szervezet

ba) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal, és

bb) nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett.”

(7) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben megjelölt mezőgazdasági üzemközpont felett a kérelmező használati joggal rendelkezik, a kérelemben igazolni kell a használati jog meglétét.”

(8) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem mellékleteként csatolandó okiratok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.”

(9) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § Hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül vissza kell utasítani a kérelmet, ha a kérelem önellentmondó, vagy azok a közhiteles nyilvántartások tartalmával ellentétesek.”

(10) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 3. alcíme a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § A járási hivatal a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása adatai alapján a nyilvántartásba bejegyzett földműves, mezőgazdasági termelőszervezet és a mezőgazdasági üzemközpont adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén – automatikus döntéshozatal útján.”

(11) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (4) bekezdés]

b) b) pontjában meghatározott esetben

ba) a tulajdonjognak, haszonélvezeti jognak vagy vagyonkezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törlésétől,

bb) a használati jog megszűnésétől,

bc) – a ba) és bb) pontban foglalt eset kivételével – a mezőgazdasági üzemközpont bejegyzése valamely feltétele megszűnésének megállapításától

számított, a mezőgazdasági üzemközpontként más ingatlan bejelentésére nyitva álló 30 napos határidő eredménytelen elteltét követő 30 napon”

(belül kell törölni a földművest a nyilvántartásból.)

(12) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A járási hivatal hivatalból törli a mezőgazdasági termelőszervezetet, illetve az újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetet a nyilvántartásból)

c) ha a szervezet a Földforgalmi tv.

ca) 5. § 19. pont a) pont ac) alpontjában, illetve 26. pont c) pontjában meghatározott vezető tisztségviselője vagy cégvezetője, vagy

cb) 5. § 19. pont a) pont aa) alpontjában, 26. pont a) pontjában meghatározott alaptevékenysége

vonatkozásában bekövetkezett változás miatt a szervezet nyilvántartásba vételének jogszabályi feltételei már nem állnak fenn.”

(13) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdés szerinti hivatalbóli törlés elvégzésének a határidejére a 14. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

(14) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A nyilvántartás adataihoz – a Központi Statisztikai Hivatal a feladatai ellátása érdekében, statisztikai célra, valamint az állami adóhatóság feladatai ellátása érdekében – egyedi azonosításra alkalmas módon jogosult hozzáférni.”

488. § (1) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe a 34. melléklet lép.

(2) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 2. melléklete helyébe a 35. melléklet lép.

(3) A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 5. melléklete helyébe a 36. melléklet lép.

489. § A 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet

a) 4. § (1) bekezdésében az „1–3. melléklet” szövegrész helyébe az „1–2. melléklet” szöveg,

b) 5/A. § (1) bekezdésében a „Kft. szakértői véleménye alapján dönt” szövegrész helyébe a „Kft.-t vonhatja be szakértőként” szöveg,

c) 5/A. § (3) bekezdésében a „rendeli” szövegrész helyébe a „rendelheti” szöveg,

d) 7/A. § (1) bekezdésében a „b)” szövegrész helyébe az „a)” szöveg,

e) 7/A. § (1) bekezdésében a „képzettséget igazoló okirat becsatolásának” szövegrész helyébe a „képzettség igazolásának” szöveg,

f) 8. § (1a) bekezdésében az „okiratot nem kell csatolni” szövegrész helyébe az „igazolást nem kell megtenni” szöveg,

g) 14. § (2) bekezdésében és 15. § (2) bekezdésében az „a 6. melléklet” szövegrész helyébe az „az 5. melléklet” szöveg

lép.

490. § Hatályát veszti a 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet

a) 6. § (1) és (2) bekezdése,

b) 7/A. § (1) bekezdésében az „ , amelyet a (2) bekezdés szerinti záradékkal kell ellátni” szövegrész,

c) 7/A. § (2) bekezdése,

d) 9. § (1) bekezdése,

e) 14. § (6) bekezdése,

f) 18. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján” szövegrész,

g) 21. §-a,

h) 3., 4. és 6. melléklete.

233. Az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet módosítása

491. § Az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet

a) 4. § (5) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 2. melléklet 3. pont 3.3. alpontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg

lép.

234. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása

492. § A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet

a) 2. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nyilvános közzétételre” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet közhírré tételre” szöveg,

b) 9. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

c) 9. § (3) bekezdésében a „von be” szövegrész helyébe a „vonhat be” szöveg

lép.

235. A kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása

493. § A kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet]

a) 6. § (3) bekezdés b) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

b) 14/A. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben” szöveg,

c) 14/A. § (8) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg

lép.

494. § Hatályát veszti a 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet 14/A. § (10) bekezdése.

236. Az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet módosítása

495. § Az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg lép.

237. A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása

496. § (1) A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 146/2014. Korm. rendelet) 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bejelentést a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú, a Kormányhivatal által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, és a bejelentőnek igazolnia kell, hogy az ellenőri tevékenységhez szükséges képesítéssel és gyakorlati idővel rendelkezik.”

(2) A 146/2014. Korm. rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Aki a berendezés létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, alkalmasságának ellenőriztetésére, – a berendezésnek a hatóság, a nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a karbantartó dokumentált intézkedésének eredményeként történő leállításának esetkörét kivéve – biztonságtechnikai felülvizsgálatára vagy a 3. § (6) bekezdésben előírt bejelentésre vonatkozó kötelességét megszegi, azt a Hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 17/B. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja, amelynek legkisebb összege esetenként 10 000 forint, legmagasabb összege:

a) természetes személy esetén 300 000 forintig,

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén 500 000 forintig

terjed.”

497. § A 146/2014. Korm. rendelet

a) 3. § (1) bekezdésében a „működik” szövegrész helyébe a „működhet” szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

c) 4. § (3) bekezdésében és a 17. § a) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

d) 8. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a „jogerős vagy végleges” szöveg

lép.

498. § Hatályát veszti a 146/2014. Korm. rendelet

a) 4. §-a,

b) 7. § (1) bekezdésében az „Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a nyilvántartott szervezet által kiállított, újbóli használatbavételi alkalmassági nyilatkozatot.” szövegrész,

c) 13. § (7) bekezdése.

238. A radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

499. § A radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet]

a) 8. § (1) bekezdésében, 71. §-ában a „jogerőre emelkedésével” szövegrész helyébe a „véglegessé válásával” szöveg,

b) 15. § (3) bekezdésében, 54. § (1) bekezdésében, 100. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg,

c) 55. §-ában a „Jogerős” szövegrész helyébe a „Végleges” szöveg,

d) 72. § (2) bekezdésében, 76. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg,

e) 68. § (3) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának” szöveg,

f) 73. § (2) bekezdésében, 100. § (1) bekezdésében, 105. § (1) bekezdésében, 106. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

g) 88. §-ában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

h) 102. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrészek helyébe a „véglegessé válásától” szöveg,

i) 110. § (1) bekezdésében az „Atv.” szövegrész helyébe az „atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény” szöveg

lép.

500. § Hatályát veszti a 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet

a) 23–25. §-a,

b) 116–117. §-a,

c) 119. §-a.

239. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló
191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása

501. § A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet]

a) 5. § (2) bekezdésében a „terhelési értesítőt” szövegrész helyébe az „igazolást” szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges” szöveg

lép.

502. § Hatályát veszti a 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet

a) 11. § (2) bekezdésében az „a jegyzőkönyvbe foglalt” szövegrész,

b) 12. § (1) bekezdésében a „jegyzőkönyvbe foglalt” szövegrész.