nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről
2018-01-02
infinity
2
Jogszabály

510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről

A Kormány a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a kikötő, úszóműves kikötőhely, komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajókiemelő berendezés (a továbbiakban együtt: hajózási létesítmény) létesítésére, használatbavételére, fennmaradására, üzemben tartására, átalakítására, a rendeltetéstől eltérő használatára, megszüntetésére terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a szükségkikötőre,

b) a hajózási hatóság által hivatalból kijelölt veszteglőhelyre és sportpályára,

c) a 20 m-t el nem érő hosszúságú úszólétesítmény kiemelésére szolgáló berendezésre.

(3) E rendelet rendelkezéseit a Magyar Honvédség honvédelmi célú hajózási létesítményeire külön jogszabályban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. csónakkikötő: csak csónakok fogadására alkalmas kikötő, amelyben 50 csónaknál több nem helyezhető el,

2. hajóállás: egy mértékadó hosszúságú úszó létesítmény kikötésére alkalmas kikötőrész (ezen belül egymás mellé köthető úszólétesítmények száma/szélessége a kikötő hatósági engedélyében kerül meghatározásra),

3. hajóhíd: úszó létesítmények – hídként összeállított és szolgáló – együttese, közúti vagy vasúti forgalom víziúton keresztirányban történő átvezetésre,

4. hajókiemelő berendezés: úszólétesítmények vízből történő kiemelésére, illetve vízrebocsátására szolgáló berendezés (pl. sólyapálya, hajóemelőmű, szárazdokk),

5. határvonal: a kijelölt vízterületet határoló egyenes,

6. jégmentes időszak tavon: a jég elolvadásával kezdődő, és a hártyajég part menti megjelenésével záródó időszak,

7. kedvtelési célú kikötő: áru- és utasforgalmat nem bonyolító, ipari tevékenységet nem végző, sportolási, kedvtelési célú tevékenységre, kishajók és csónakok kiemelésére vagy vízre tételére, kiszolgálására, tárolására szolgáló kikötő,

8. kereskedelmi kikötő: áruk hajó-part vagy hajó-hajó vagy hajó-vasúti, illetve hajó-közúti jármű közti ki-, illetve behajózására, be-, ki-, illetve átrakására, be-, illetve kitárolására, raktározására, a kapcsolódó logisztikai szolgáltatások területére, és a kikötőn belül megvalósult közlekedési kapcsolatok létesítményeire, továbbá utasok ki-, illetve beszállítására, valamint úszó létesítmények veszteglésére szolgáló kikötő,

9. kikötőeszköz: úszó létesítmények kikötését, rögzítését (parthoz, más úszó létesítményhez, vízi létesítményhez) biztosító berendezés,

10. kompátkelőhely: közúti/vasúti jármű átkelését biztosító vízijármű kikötésére, és a közúti, illetve vasúti pályával való összekötésre szolgáló kikötőhely,

11. köteles komp: nem szabadon közlekedő (kötélpályás) komp,

12. létesítmény: parti és vízterület, továbbá egy vagy több építmény (műtárgy, épület) közös rendeltetésű együttese,

13. pályajel: a Hajózási Szabályzatban vagy hajósoknak szóló hirdetményben előírt, illetve a hajózási hatóság által jóváhagyott, a vízisportpályán folytatott tevékenységet irányító, vagy segítő jelzés, vagy jelzésként meghatározott objektum (pl. vízijármű),

14. révátkelőhely: gyalogos átkelő forgalmat kiszolgáló vízijármű kikötésére szolgáló kikötőhely,

15. Ro-Ro-kikötő: közúti/vasúti járművek ki- és behajózására, várakozására, kereskedelmi eljárásaira, a járművekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokra szolgáló kikötő,

16. sarokpont: a kijelölt vízterület szomszédos határvonalainak metszéspontja,

17. személykikötő: utasforgalomra szolgáló kereskedelmi kikötő, amely lehet

17.1. hajóállomás, ahol a személyek hajóra, illetve hajóról partra jutását egy vagy több úszóművön keresztül biztosítják,

17.2. kiépített partfalú kikötő, ahol közvetlenül a partfalhoz lehet kikötni,

18. úszóműállás: parthoz vagy egyéb módon rögzített úszóművel kialakított, úszólétesítmények tartózkodására szolgáló és úszóműves kikötőhelynek nem minősülő veszteglőhely,

19. úszóműves kikötőhely: olyan kikötőhely, amelynél az úszólétesítmények az utasok be- és kiszállása (hajóállomás) vagy rakodási műveletek (úszóműves rakodóhely) céljából a parthoz tartósan kikötött és kikötőeszközökkel ellátott úszóműhöz köthetnek ki. Az úszóműves kikötőhely lehet önálló hajóállomás vagy kikötő része,

20. úszóműves rakodóhely: olyan kikötőhely, amelynél az úszólétesítmények úszóműhöz köthetnek ki és ott rakodási műveleteket végezhetnek,

21. üzemi kikötő: úszólétesítmények építésével, karbantartásával, javításával, átalakításával és bontásával összefüggő tevékenység végzésére szolgáló kikötő,

22. vízijármű vízterületen történő tárolása: üzemen kívüli vízijármű tárolása céljára kialakított vízterületen történő raktározása,

23. vízi repülőtér: légi jármű fel- és leszállására, illetve vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított vízterület,

24. vízisportpálya: a hajózási hatóság által sportolásra, kedvtelésre vagy egyéb vízi rendezvény tartására kijelölt vízterület, amely lehet

24.1. zárt vízisportpálya: a nem kedvtelési célú vízijárművek, továbbá fürdés elől tartósan vagy ideiglenesen elzárt és megjelölt vízterület,

24.2. nyílt vízisportpálya: kedvtelési célú közlekedésre kijelölt, de nem zárt vízterület,

25. zárt vízterület: az illetékes hajózási hatóság által valamely tevékenység végzésére engedélyezett, és jelekkel kijelölt vízterület, amelyen – az engedélyben meghatározott úszó létesítményen, illetve személyeken kívül – vesztegelni, tartózkodni és közlekedni tilos.

3. Az eljárások általános szabályai

3. § (1) A hajózási létesítmények létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához, fennmaradásához, átalakításához, rendeltetéstől eltérő használatához, továbbá megszüntetéséhez – a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – a hajózási hatóság engedélye szükséges.

(2) Hajózási hatósági eljárások:

a) elvi létesítési engedélyezési eljárás,

b) létesítési engedélyezési eljárás,

c) használatbavételi engedélyezési eljárás,

d) üzemben tartási engedélyezési eljárás,

e) fennmaradási engedélyezési eljárás,

f) rendeltetéstől eltérő használati engedélyezési eljárás,

g) megszüntetési engedélyezési eljárás,

h) adatváltozás átvezetése.

(3) Hajóhíd, úszóműállás, úszóműves rakodóhely, hajóállomás, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér tekintetében az e) pont kivételével a (2) bekezdésben meghatározott eljárásokat – a (2) bekezdés e) pontja kivételével – kell lefolytatni.

4. § (1) A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető:

a) hajózási létesítmény olyan felújítása (karbantartása), amely nem jár együtt a létesítmény rendeltetésszerű használatának korlátozásával, és nem okoz eltérést a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest,

b) az engedélyezett tevékenységnek megfelelő műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező elem cseréje,

c) a létesítési engedélyben megállapított geometriai méretek visszaállítása (kivéve külön jogszabály szerint engedélyköteles vízimunka).

(2) A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető munkát az üzemeltető előzetesen köteles bejelenteni a kikötő használatbavételét engedélyező hajózási hatóságnak.

5. § (1) Az engedély iránti kérelmet a kérelmező írásban vagy elektronikus úton terjeszti elő.

(2) A kérelmet a hajózási hatóság által rendszeresített formanyomtatványon a következő adattartalommal kell benyújtani

a) kérelmező értesítési címe (telefon/fax, e-mail-cím),

b) kérelemmel érintett, illetve szomszédos ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatai (tulajdoni lap, helyszínrajz),

c) a 2. pont szerinti ingatlanok földrajzi koordinátái (EOV, GPS, folyamkilométer),

d) korábbi hatósági eljárásokra utalás (eljáró hatóság megnevezése, eljárás tárgya, határozat száma),

e) tervdokumentációt készítő tervező adatai, amennyiben tervdokumentáció kerül benyújtásra (neve, címe, tervezői jogosultságának száma),

f) mellékletek felsorolása.

6. § Ha e rendelet előírja a kérelmező létesítési, bontási, fennmaradási, rendeltetésmódosítási jogosultságának igazolását, a jogosultság igazolható különösen:

a) hajózási létesítmény létesítésének, illetve fennmaradásának kérelmezése esetén az érintett földrészletre vonatkozó tulajdonjogát- (kezelői, tartós földhasználati jogát) feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap egy hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg a tulajdonjogának (kezelői, tartós földhasználati jogának) az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas szerződéssel, illetve – haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében – a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel,

b) az a) pont alá nem tartozó minden egyéb munka esetében a tulajdonjogra (kezelői, tartós földhasználati jogra) vonatkozó nyilatkozatával és – haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében – a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel,

c) idegen tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés esetében az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal,

d) közös tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés, illetve fennmaradás kérelmezése esetében, a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel,

e) a hajózási létesítmény területén vagy azt 50 m-nél kisebb távolságra megközelítő nyomvonalas létesítmény üzemben tartójának nyilatkozatával.

7. § (1) Ha az e rendeletben előírt követelményeket műszakilag nem vagy aránytalanul nagy költséggel lehet megvalósítani, a hajózási hatóság a létesítmény üzemeltetését korlátozhatja.

(2) A hajózási létesítményt, illetőleg annak bármely részét csak a létesítési (fennmaradási) és használatbavételi, üzemben tartási engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelő célra és úgy szabad használni, hogy az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, a vízi közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, biztosítsa a vízi közlekedés akadálytalanságát és a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő.

(3) A hajózási hatóság az érdekelteket az engedély nélküli tartósan eltérő használat megszüntetésére kötelezheti.

(4) A hajózási létesítményeket az engedélyező hatóság tartja nyilván.

II. FEJEZET

A HAJÓZÁSI LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS EGYES HAJÓZÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK

4. Az elvi létesítési engedély

8. § (1) A hajózási létesítményre vonatkozó létesítési, illetőleg a rendeltetés megváltoztatása iránti kérelem benyújtása előtt, annak elhelyezésére, általános kialakítására, a műszaki, geometriai jellemzőire, illetőleg új rendeltetése megvalósíthatóságára, továbbá az azzal kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásoktól eltérő műszaki megoldásának előzetes tisztázására elvi létesítési engedély kérhető.

(2) Üzemelő vagy építés alatt álló – e rendelet hatálya alá tartozó – kikötő, átkelőhely 1000 méteres körzetében tervezett kikötőre/átkelőhelyre minden esetben elvi engedélyt kell kérni.

(3) Az elvi létesítési engedélyt a hajózási hatóságtól kell kérni.

9. § (1) Elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálásához a kérelmező építési jogosultságának igazolása nem szükséges.

(2) Az elvi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása során – annak tartalmától függően – igazolni kell a tervezési jogosultságot.

(3) Az elvi létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tervezett műszaki megoldás előtervét és műszaki leírását az 1. és 2. melléklet szerinti tartalommal.

10. § Az elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja, hogy

a) a tervezett hajózási létesítmény megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai és műszaki követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérően tervezett műszaki megoldás engedélyezhető-e,

b) a tervezett hajózási létesítmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelelő-e, illetve alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra.

11. § (1) Az engedély hatályának időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Az engedély időbeli hatálya, ha a vonatkozó jogszabályok időközben nem változtak meg, egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(2) Az elvi létesítési engedély alapján építési munka nem végezhető.

(3) Az elvi létesítési engedély a létesítési engedély megadását illetően a hajózási hatóságot az (1) bekezdésben foglaltak keretei között és az (5) bekezdés figyelembevételével köti azokban a kérdésekben, amelyekről az elvi létesítési engedélyben kifejezetten rendelkezett, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok a létesítési, engedélyezési eljárás megindítását megelőzően megváltoztak.

(4) Az elvi létesítési engedély hatályát veszti, ha a véglegessé válásától számított egy év elteltéig nem kérnek létesítési engedélyt a létesítményre, illetve az igénybe venni tervezett területre időközben létesítési engedélyt adtak ki.

(5) Ugyanazon területre több elvi létesítési engedély is kiadható.

5. A létesítési engedélyezési eljárás

12. § (1) A kérelmet írásban vagy elektronikus úton lehet benyújtani.

(2) A létesítési engedélyt a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a megvalósítani kívánt létesítmény egészére kell kérni.

(3) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő létesítményre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas létesítményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet létesítési engedélyt kérni, a létesítmény egészének általános helyszínrajzában bemutatva a létesítményrészt.

13. § (1) A létesítési engedély iránti kérelem benyújtása során az alábbiakat kell igazolni:

a) a kérelmező építési jogosultságát;

b) azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, valamint a tervező a terv készítéséhez szükséges tervezői jogosultsággal rendelkezik, továbbá a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét, illetve azt, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás megfelel az építményekkel szemben támasztott általános követelményeknek;

c) azt, hogy a létesítménnyel érintett ingatlanon üzemelő vagy tervezett közművek üzemben tartói a szolgáltatást biztosítják, illetve elutasító nyilatkozat esetén a közműkiváltó műszaki megoldás lehetőségét.

(2) A létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a tervezett hajózási létesítményre vonatkozó mellékletekben meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációt 3 példányban, nyilatkozatot a tervezett üzemeltetési formáról;

b) helyszínrajzot:

ba) a parti területre az ingatlanügyi hatóság által kiadott, három hónapnál nem régebbi térképmásolat alapján,

bb) a vízterületek vonatkozásában a mellékletek szerint,

bc) a helyszínrajzokon a létesítéssel érintett területek határát meghatározó pontokat ábrázolni és koordinátáit [EOV, GPS (legalább négy ponton), folyamkilométer] megadni szükséges,

bd) a helyszínrajzhoz az eredeti térképlap másolatát csatolni kell.

(3) A több megvalósulási szakaszra bontott létesítés esetében csak az első szakasz engedélyezése iránti kérelemhez kell helyszínrajzot csatolni és a későbbiek során csupán a korábban becsatolt helyszínrajzra kell utalni, megjelölve, hogy az azon feltüntetett több létesítményrész közül melyik létesítményrész kerül megépítésre. Ha azonban a későbbi szakaszban a helyszínrajztól eltérően kívánják a létesítményt elhelyezni, a kérelemhez módosított helyszínrajzot kell csatolni.

(4) A műszaki tervdokumentációt a hajózási hatóság felhívására elektronikus kapcsolattartás esetén is papír alapon kell benyújtani. A számítógépes adatrögzítés módjáról a hajózási hatóság honlapján közleményt tesz közzé, a közleményt a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.

14. § A hajózási létesítmények műszaki tervdokumentációját az építési előírásokban meghatározott általános követelményeknek és az adott létesítményre vonatkozó előírásoknak megfelelő módon, a létesítmény jellegétől függően az 1., 2. és 3. mellékletben meghatározott előírások szerint kell elkészíteni.

15. § (1) Az engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság köteles meggyőződni arról, hogy

a) a kérelmező rendelkezik-e építési jogosultsággal,

b) a tervezett építkezés, a helyszínrajz és a hajózási létesítmény műszaki tervei megfelelnek-e a mellékletekben megállapított feltételeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás engedélyezett vagy engedélyezhető-e,

c) a hajózási létesítménnyel érintett földrészlet a helyénél, rendeltetésénél, kialakításánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett létesítmény elhelyezésére, valamint a földrészlet a településrendezési tervnek, illetőleg a jogszabályoknak megfelelő kialakítása megtörtént-e,

d) a létesítmény rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, illetőleg közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása biztosított-e,

e) a tervezőként megjelölt szerv, illetőleg személy rendelkezik-e a tervezés tárgya szerinti tervezői jogosultsággal.

(2) A hajózási hatóság az engedély kiadását megtagadja, ha a tervezett hajózási létesítmény a 13. és 14. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal ellenkezik.

16. § (1) A hajózási hatóság a létesítési engedély megadása esetén a határozat véglegessé válása után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát az engedélyező hatóság tervnyilvántartásában helyezi el, egy példányát pedig engedélyezési záradékkal a kérelmezőknek kiadja. A hajózási hatóság az engedélyes kérelmére a műszaki terv azon további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket a kérelmező e célból nyújtott be.

(2) A hajózási hatóság a létesítési engedély megtagadása esetén a műszaki terv egy példányát visszatartja, a további példányait pedig a kérelmezőnek kiadja.

(3) A létesítési engedély véglegessé válásáról szóló értesítés ingatlanügyi hatóságnak történő megküldésekor az ingatlanügyi hatóság – az általa kiadott engedélynek megfelelően – a hajózási létesítmények által érintett terület művelési ágát a hajózási hatósági határozatnak megfelelően hivatalból bejegyzi.

17. § (1) A létesítési engedély a véglegessé válásának napjától számított két év elteltével hatályát veszti, kivéve, ha a létesítést ez alatt az idő alatt megkezdték és a tervnek megfelelően végzik. Az elsőfokú hajózási hatóság a létesítési engedély hatályát

a) a kérelmező – engedély hatályának lejárta előtt benyújtott – kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg, egy-egy évre ismételten – de legfeljebb 5 év teljes tartamra – meghosszabbíthatja,

b) új eljárásban bírálja el, ha a kérelmező elmulasztotta a létesítési engedély hatályát – annak lejárta előtt – az a) pont alapján meghosszabbíttatni és az építmény a 19. § szerinti használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas.

(2) A kérelmező csak a véglegessé vált létesítési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – helyszínrajz és műszaki tervek alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet.

(3) A létesítési engedély jogosultja helyébe a jogutódja léphet.

18. § (1) A létesítési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől való eltéréshez a hajózási hatóság engedélye szükséges, kivéve azt az eltérést, amely

a) nem érinti a létesítmény helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését, és

b) nem változtatja meg befogadó vagy teljesítő képességét, geometriai paramétereit, és

c) nem változtatja meg az alkalmazott berendezéseket,

d) nem létesítési vagy építési engedélyköteles.

(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően

a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,

b) a módosított műszaki tervrészletet,

c) a műszaki leírás változása esetén, módosított műszaki leírást

kell csatolni.

(3) A hajózási hatóság újonnan készített – teljes körű – műszaki tervek bemutatására kötelezheti a kérelmezőt, ha a módosítás az engedélyezett műszaki tervek több részletére terjed ki.

(4) Az eltérés engedélyezése során – az eltérés jellegétől függően – a létesítési engedély visszavonható, és egyidejűleg új létesítési engedély adható ki.

(5) A létesítési engedély nem váltja ki a jogszabály alapján kötelező egyéb engedélyeket, különösen

a) a vízjogi engedélyt,

b) az épületekre az építési engedélyt (illetve az elvi építési engedélyt),

c) környezetvédelmi engedély alapján létesíthető, üzemeltethető hajózási létesítmény esetén a véglegessé vált környezetvédelmi engedélyt,

d) termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén az ingatlanügyi hatóság más célú hasznosításhoz adott engedélyét.

6. A használatbavételi engedély

19. § (1) A létesítési engedélyhez kötött hajózási létesítmény csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető a továbbiakban.

(2) A hajózási hatóság a használatbavételi engedélyben a hajózási létesítmény üzemben tartását az alábbi időtartamra engedélyezi:

a) hajóállomásnál, egyéb úszóműves kikötőhelynél, vízisportpályánál, vízi repülőtérnél, úszóműállásnál és hajóhídnál 5 évre,

b) kiépített partfalú kikötőnél, komp- és révátkelőhelynél, csónakkikötőnél és veszteglőhelynél 10 évre.

(3) A használatbavételi engedélyt a kérelmezőnek a hajózási hatóságtól a használatbavétel előtt kell kérnie.

(4) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített – rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas – létesítményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.

(5) Ha a használatbavételi eljárást megelőzően a létesítmény vagy egyes berendezései, létesítményrészei műszaki átadásra kerülnek, akkor erről az engedélyező hatóságot 8 nappal azt megelőzően értesíteni kell. A hajózási hatóság a műszaki átadáson – szükség esetén – részt vesz és megállapításait közli, melyeket a használatbavételi engedély kiadásakor figyelembe kell venni.

20. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a létesítmény helyének és rendeltetésének megjelölését, illetőleg a hajózási létesítmény megnevezését,

b) a létesítési engedély számát és keltét és azt, hogy az 5. § (2) bekezdés szerinti adatlapban meghatározottakban változás nem történt,

c) kikötő esetében az üzemeltetési formát.

(2) A kérelem benyújtásakor igazolni kell:

a) azt, hogy az építési munkát a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően, a szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, valamint az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,

b) ha a hajózási létesítményt a véglegessé vált és végrehajtható létesítési engedélytől, valamint a jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól eltérően alakították ki, de az eltérés a 4. § (1) bekezdés előírásai szerint nem engedélyhez kötött, a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát,

c) a közműcsatlakozás megtörténtét.

(3) A kérelemhez mellékelni kell

a) a megvalósulási tervdokumentációt 3 példányban, valamint az engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok száma szerint további 1-1 példányban,

b) azoknál a hajózási létesítményeknél, amelyekre jogszabály üzemeltetési szabályzatot vagy kikötőrendet (együtt szabályzat) ír elő, a kérelemhez csatolni kell a jóváhagyott szabályzatot vagy annak tervezetét.

(4) Több megvalósítási szakaszra bontott hajózási létesítmény megvalósult részének használata és üzemben tartása érdekében a hajózási hatóság az érintettet a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti.

21. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja:

a) az engedélyezési tervben foglaltakat és

b) a közműcsatlakozás megtörténtét, valamint

c) azt, hogy

ca) az építési munkát a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, valamint

cb) a létesítmény a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.

(2) A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha a létesítmény a 19–20. §-ban foglalt követelményeknek megfelel.

(3) A használatbavételi engedély visszavonásig, illetve a létesítmény megszüntetéséig hatályos.

22. § (1) A használatbavételi engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:

a) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében – határidő kitűzésével – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést,

b) az üzemben tartási jogosultság időtartamát, valamint annak meghosszabbítására való kötelezettséget.

(2) A hajózási hatóság a használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig – az egész létesítményre vagy annak egy részére – a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja és a létesítmény használatbavételét megtilthatja.

(3) A még befejezetlen létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben ideiglenes használatbavételi engedély adható. Ilyen esetben a végleges használatbavételi engedély csak a létesítmény teljes befejezése után adható ki.

7. A fennmaradási engedély

23. § (1) Ha a hajózási létesítményt (létesítményrészt) engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, a hajózási hatóság arra – az építtető vagy a létesítménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján – fennmaradási engedélyt ad, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők és a létesítő létesítési jogosultságát igazolta.

(2) A hajózási hatóság az építtetőt – kérelem hiányában – a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja vagy az eljárást hivatalból lefolytathatja.

(3) A fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha

a) a hajózási létesítmény, létesítményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy

b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hajózási hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.

(4) Ha az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, a hajózási hatóság a létesítmény bontását elrendeli.

(5) A hajózási hatóság az eljárás során

a) megvizsgálja, hogy az (1) és (4) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,

b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, egyidejűleg legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel.

(6) A fennmaradási engedély egyben a hajózási létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. A létesítményre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben a hajózási hatóságnak rendelkeznie kell a létesítmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. A hajózási létesítmény építési munkáinak teljes befejezése után a 19. §-ban foglaltak szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(7) A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően, továbbá ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették, a hajózási létesítményt, létesítményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén a hajózási hatóság a lebontást elrendeli.

(8) Ha a szabálytalanul megépített hajózási létesítményre, létesítményrészre fennmaradási engedély nem adható, a hajózási hatóság elrendeli

a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy

b) ha a létesítmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető, a lebontását.

(9) A szabálytalanul létesített hajózási létesítménnyel, létesítményrésszel kapcsolatban elrendelt átalakítást vagy bontást az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) köteles végrehajtani.

24. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásakor a 13. §-ban meghatározottakon kívül igazolni kell, hogy a létesítményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg, és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

(2) A fennmaradási engedély iránti kérelemmel benyújtott helyszínrajzon és a műszaki terveken a tényleges – még befejezetlen létesítmény (létesítményrész) esetében pedig a további tervezett – állapotot is ábrázolni kell.

(3) Kikötő esetében a tulajdonosnak nyilatkoznia kell az üzemeltetési formáról.

25. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja különösen, hogy a megépített létesítmény (létesítményrész)

a) megfelel-e a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve

b) átalakítással szabályossá tehető-e.

(2) Létesítési jogosultság hiányában a fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, a létesítmény bontását és az eredeti állapot helyreállítását el kell rendelni. Amennyiben a fennmaradási engedély kiadásának egyéb feltételei fennállnak és a kérelmező igazolja, hogy az ügyben a tulajdonjog rendezése vagy jognyilatkozat pótlása iránt keresetet indított, a hajózási hatóság az engedélyezési eljárást kérelemre a peres eljárás jogerős lezárásáig felfüggesztheti.

(3) A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a hajózási hatóság a szabálytalanul megépített hajózási létesítmény (létesítményrész) átalakítását vagy elbontását nem rendeli el. A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárás során egyébként a létesítési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(4) Amennyiben a hajózási hatóság a létesítmény rendeltetésének engedély nélküli megváltoztatását állapítja meg, úgy a létesítmény üzemeltetőjét a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetésére kötelezheti.

26. § (1) Ha a hajózási hatóság azt tapasztalja, hogy a szabálytalan hajózási létesítmény korlátozza vagy veszélyezteti a víziközlekedést, illetve annak műszaki állapota miatt alkalmatlan a biztonságos üzemelésre, az üzemben tartót kötelezi

a) a létesítmény üzemeltetésének ideiglenes vagy végleges megszüntetésére, vagy

b) a létesítmény egy részének vagy egészének átépítésére, javítására, korszerűsítésére.

(2) A hajózási hatóság akkor is kötelezi az üzemben tartót a hajózási létesítmény átépítésre, javításra, korszerűsítésre, ha

a) a létesítmény eltér a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltaktól, vagy

b) a létesítmény műszaki jellemzői eltérnek az érvényben levő előírásoktól.

8. Az üzemben tartási engedély

27. § (1) A hajózási létesítmény a használatbavételi engedélyben meghatározott időszak lejártát követően csak üzemben tartási engedély birtokában üzemeltethető.

(2) A hajózási hatóság az üzemben tartási engedélyt a 19. § (2) bekezdésében foglalt időtartamra adja ki.

(3) A hajózási hatóság – a hajózási létesítmény műszaki állapotától és üzemeltetési körülményeitől függően – rövidebb üzemben tartási határidőt állapíthat meg.

(4) A létesítmény vizsgálatának eredményeként a hajózási hatóság a hajózási létesítmény üzemben tartásának további engedélyezéséről dönt.

(5) Ha az üzemben tartási engedély időbeli hatálya lejárt, illetőleg az ellenőrzés során a hajózási hatóság az üzemben tartást megtiltotta, a hajózási létesítmény üzemét mindaddig szüneteltetni kell, amíg a hajózási hatóság – újabb vizsgálat eredményeként – a további üzemelést engedélyezi.

28. § (1) Az üzemben tartási engedélyezési eljárás kérelemre indul.

(2) Az üzemben tartási engedély iránti kérelemnek az 5. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a használatbavételi, illetve – ha ilyen már kiadásra került – a legutóbbi üzemben tartási engedély kiadása óta elvégzett engedélyhez és bejelentéshez nem kötött munkálatok rövid leírását.

29. § A kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja, hogy

a) a hajózási létesítmény megfelel-e a korábbi engedélyben foglaltaknak,

b) történt-e engedélyköteles átalakítás vagy rendeltetéstől eltérő használat,

c) a létesítmény egyes elemeinek műszaki állapota megfelel-e a további biztonságos üzemelés feltételeinek,

d) a létesítmény megfelel-e az egyéb hatályos jogszabályokban előírt feltételeknek.

30. § (1) A hajózási hatóság határozatának tartalmaznia kell

a) mely elemek esetében szükséges – műszaki, biztonsági okokból – felújítás, átalakítás, javítás, valamint az arra megállapított határidőt, továbbá a létesítményre előírt munkálatok befejezéséig – szükség esetén – előírt korlátozásokat,

b) az engedély időbeli hatályát.

(2) Ha a létesítmény nem felel meg a hatályos jogszabályokban előírt és egyéb biztonsági feltételeknek, a hajózási hatóság a további üzemeltetés feltételeinek megállapításával a létesítmény üzemeltetését az észlelt hiányosságok megszüntetéséig megtiltja.

9. A rendeltetéstől eltérő használat engedélyezése

31. § (1) A hajózási hatósági engedélyhez kötött építési munkával járó, rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra a létesítési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A létesítmény – létesítési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó – rendeltetésének megváltoztatására irányuló kérelmet a 6. § megfelelő alkalmazásával a jogosultság igazolása mellett lehet előterjeszteni a hajózási hatóságnál.

32. § A kérelemhez a 31. §-ban foglaltakon túl mellékelni kell a 13. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tervdokumentációt 3 példányban, illetőleg az eljárásban részt vevő szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban.

33. § A kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja, hogy

a) a módosított rendeltetésű létesítmény megfelel-e a biztonsági követelményeknek, valamint

b) a rendeltetés módosításával létrejövő létesítmény az érintett területen engedélyezhető-e.

10. Megszüntetési engedély

34. § Hajózási létesítmény megszüntetésére vonatkozó eljárást akkor kell lefolytatni, ha

a) a tulajdonos, illetve az üzemben tartó tevékenységével fel kíván hagyni,

b) a hajózási létesítmény nem felel meg a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek és a műszaki követelményeknek.

35. § A hajózási létesítmény megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell

a) a megszüntetés indokolását,

b) a megszűnő létesítmény hiányában bekövetkező helyzet hajózásbiztonsági elemzését,

c) a megszűnő létesítmény elbontása utáni helyszínrajzot,

d) az elbontott létesítményből származó maradványok, anyagok elhelyezésének tervét,

e) a területnek a létesítmény létesítése előtti állapotára történő helyreállításának tervét vagy az ettől eltérő megoldás tervét és indokolását.

36. § (1) A kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja

a) a létesítmény megszüntetésének hajózásbiztonsági következményeit,

b) az esetleges további üzemeltetés feltételeit,

c) a létesítmény üzemeltetésében érdekeltek véleményét,

d) a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket,

e) a benyújtott helyreállítási tervet

és határoz a megszüntetés engedélyezéséről.

(2) Abban az esetben, ha azt nemzetközi szerződéses kötelezettségből következően a hajózási létesítményt fenntartani célszerű, illetve kötelező, a hajózási hatóság tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert.

37. § Ha a hajózási hatóság a megszüntetést engedélyezi, a határozatnak tartalmaznia kell:

a) a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit,

b) a munkálatok elvégzésének – szükség esetén szakaszokra bontott – határidejét.

III. FEJEZET

AZ EGYES LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

11. A kikötőre, valamint a komp- és révátkelőhelyre, továbbá a hajókiemelő berendezésre vonatkozó részletes szabályok

38. § E fejezet alkalmazásában:

1. partfal: a rakpart víz felőli oldala, amely lehet

a) függőleges,

b) rézsűs partélű,

c) úszóelemes,

d) támoszlopos,

2. rakpart: az úszólétesítmények kikötésére szolgáló partrész.

39. § A létesítési engedélyezési tervnek – a 13. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – tartalmaznia kell:

a) a kikötő, illetve átkelőhely létesítésének célját (pl. kereskedelmi, ipari, személy-, kedvtelési célú hajók számára szolgáló kikötő, kompátkelés),

b) átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban),

c) a kikötő/átkelőhely és a hajókiemelő berendezés telepítési helyszínrajzát 1:2000–1:5000 méretarányban, amely tartalmazza a tervezett létesítményeket a meglévő és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt, valamint 1:200–1:500 méretarányban a jellemző keresztszelvényeket,

d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 500-500 m (az átkelés esetében annak tengelyétől mért 200-200 m, ha az átkelés jeleit ennél nagyobb távolságban kell elhelyezni, akkor az elhelyezés távolságáig) hosszú (tavon széles) szakaszának, hajókiemelő berendezés partterületét határoló (a kiemelésre szolgáló) vízterület 100 m szélességű (ha a meder ennél kisebb szélességű, akkor a teljes mederszélességre kiterjedő) mélységvonalas helyszínrajzát a hajózási kisvízszint (HKV) és a hajózási nagyvízszint (HNV), a legnagyobb vízszint (LNV) és a legmagasabb jeges vízszint megjelölésével, amelyen a mélységvonalakat a vízterületre előírt kitűzési tervnek megfelelően kell alkalmazni,

e) talajmechanikai szakvéleményt,

f) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatokat (ingatlan-nyilvántartási szemlét),

g) a kikötő térségére jellemző vízmérce alap- és vízállásadatait országos rendszerben (nulla pont magassága, LKV, HKV, KÖV, HNV, LNV, MÁSZ) meghatározottak szerint,

h) tavi kikötő esetében az uralkodó széljárás meghatározását,

i) a kikötőt/átkelőhelyet használó úszólétesítmények főméreteit (hossz, szélesség, legnagyobb merülés),

j) a kikötő/átkelőhely kapcsolatát, a közúti, vasúti pályával, csővezetékkel,

k) a kikötő építményeinek tervét és leírását, valamint véglegessé vált hatósági engedélyeit,

l) tervezői nyilatkozatot a hajózási építményeknek a műszaki leírásban megfogalmazott tevékenységre való műszaki alkalmasságáról.

12. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó részletes szabályok

40. § Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, vízisportpályára, vízi repülőtérre és veszteglőhelyre

a) nem vonatkoznak a 4. és 7. alcímben és – a veszteglőhely kivételével – a 10. alcímben foglaltak,

b) e rendelet egyéb előírásait a 40–43. §-ban és a 2. mellékletben foglaltak szerint kell alkalmazni.

41. § A létesítési engedélyezési tervnek, a legfeljebb egy nyilvántartásra nem kötelezett úszóműből álló úszóműállás kivételével – az 5. § (2) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – tartalmaznia kell:

a) az általános helyszínrajzot és a létesítmény elhelyezésének műszaki terveit;

b) a létesítmény vízterületének, valamint a víziút hozzá kapcsolódó 500-500 m hosszú szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát;

c) a helyi vízmérce alapadatait (ha nincs, akkor a legközelebbi országos vízmérce alapadataira vonatkoztatott helyi adatokat): helye, 0 pont magassága, legkisebb vízállás, legnagyobb vízállás;

d) a létesítmény részét képező és azt használó úszó létesítmény jellemző adatait;

e) az üzemeltetési rend tervét (ha a hajózási létesítményre azt jogszabály előírja, akkor a külön jogszabályban meghatározottak szerint);

f) úszóműves rakodóhely, hajóállomás, nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás és hajóhíd esetében:

fa) a csatlakozó partél elöntési vízszintjét,

fb) közúti kapcsolatát,

fc) az úszólétesítményen – a vízbe esett személyek kimentésére – elhelyezett mentőeszközöket,

fd) az úszólétesítmények kikötési helyeinek, közlekedési útjainak és munkahelyeinek (munkaterület) megvilágítását,

fe) az alkalmazott úszólétesítmények (veszélyhelyzetben könnyen oldható) kikötését és az illetéktelen beavatkozástól való védelmét.

42. § A 28. §-ban foglaltaktól eltérően az úszóműves rakodóhely, a hajóállomás, a nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás, a hajóhíd, a vízisportpálya és a vízi repülőtér üzemben tartási engedélyének (időszakos szemle) kiadását kell kérelmeznie a létesítmény üzemben tartójának akkor is, ha az engedélyezett létesítmény

a) megbontást, vagy eltávolítást követően – a használatbavételi engedélyben foglaltak szerint – visszahelyezésre kerül,

b) a létesítmény területén történt hajózási balesetet követően 8 napon belül.

43. § A hajózási létesítmény üzemeltetője – e rendelet egyéb előírásain kívül – a következő esetekben köteles bejelentést tenni az engedélyező hatóságnál:

a) a létesítmény üzemképességét befolyásoló esemény,

b) úszóműves rakodóhely, a hajóállomás, a nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás, a hajóhíd, a vízisportpálya és a vízi repülőtér megbontása vagy eltávolítása,

c) hajózási baleset,

d) az üzemeltetés megszüntetése.

13. Csak csónakok fogadására alkalmas kikötőkre vonatkozó részletes szabályok

44. § (1) A csónakkikötők hatósági eljárásaira az 5–8. alcímben és a 10. alcímben foglaltak kell alkalmazni.

(2) A csónakkikötő üzemeltetője vagy tulajdonosa a kiadott engedélyben szereplő adatokban bekövetkezett változást köteles az engedélyező elsőfokú hajózási hatóság részére 8 napon belül bejelenteni.

(3) A hajózási hatósági engedély iránti kérelemmel kapcsolatban az 5. §-ban előírtak szerint kell eljárni.

(4) Az építési, bontási, fennmaradási, rendeltetésmódosítási jogosultság igazolása és az értesítendők adatainak beszerzése során a 6. § szerint kell eljárni.

(5) Engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatban a 3. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

45. § A létesítési engedélyezési tervnek – a 13. §-ban foglaltaktól eltérően – tartalmaznia kell

a) a kikötő létesítésének célját,

b) átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban),

c) a kikötőről telepítési helyszínrajzot kell benyújtani (1:2000–1:5000 méretarányban) amely tartalmazza a kikötő tervezett létesítményeit a meglévő, és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt,

d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 200-200 m hosszú, tavon 200 m-es sugarú körbe eső szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát,

e) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatait (telekkönyvi szemléjét),

f) tavi kikötő esetében az uralkodó széljárás meghatározását,

g) a kikötő megközelíthetőségének leírását,

h) a kikötő építményeinek tervét és leírását, valamint véglegessé vált hatósági engedélyeit,

i) tervezői nyilatkozatot a műszaki leírásban megfogalmazott tevékenységre való műszaki alkalmasságáról és az egyes építmények előírásoknak, szabványoknak való megfeleléséről.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2)1

1. melléklet az 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A kikötőre, valamint a komp- és révátkelőhelyre, továbbá a hajókiemelő berendezésre vonatkozó követelmények

A kikötőnek, az átkelőhelynek és a hajókiemelőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

1. Geometriai méretek, elhelyezés

1.1. A medencés kikötő helyét úgy kell kiválasztani, hogy a zajló jég a medencébe ne hatolhasson be, árvízlevonuláskor a kikötő teljes védettséget nyújtson, a szél és hullámzás hatása a kikötőben közlekedő és veszteglő hajók számára a legkisebb legyen.

1.2. A nagyhajók fogadására szolgáló kikötő vízterületének fenékszintjét (a továbbiakban: KFSZ) a kikötővel kapcsolódó víziútra érvényes HKV-hez – a víziút osztályának megfelelően megállapított vízmélység alatt 0,4 m-re kell megállapítani (KFSZ = HKV – előírt hajóútmélység – 0,4 m).

Kishajók fogadására szolgáló kikötő vízmélységét a – hajózási hatóság által elfogadott – mértékadó kishajók merülésének figyelembevételével kell megállapítani. A hajófenékmeder távolságnak – HKV-nél – el kell érnie a 0,4 m-t.

Az előírt vízmélységet a medence területén kikötésre, veszteglésre és közlekedésre használt teljes vízterületen biztosítani kell.

1.3. A nagyhajók közlekedésére szolgáló (beleértve az ipari) folyami medencés kikötő bejárati csatornáját a víziút olyan szelvényébe kell tervezni, amelyben a sodorvonal (HKV-nél) a tervezett kikötő partoldala közelében van.

1.4. A nagyhajók közlekedésére szolgáló, illetve az ipari (folyami) medencés kikötő bejárati csatornájának tengelye és a folyó sodorvonala által bezárt szög a 30 fokot, a hajózási nagyvízszintnél – a bejárati csatorna szelvényében – mért 2,2 m/s-nél nagyobb vízsebesség esetén a 15 fokot nem haladhatja meg.

1.5. A nagyhajók közlekedésére szolgáló, bejárati csatornával rendelkező, medencés kikötőben a bejárati csatorna mélységének (BCM) – figyelembe véve az iszapteret – el kell érnie a kikötő vízterületének fenékmélységére előírt mélység alatt legalább 0,2 m-t (BCM = HKV – előírt hajóútmélység – 0,6 m).

1.6. A nagyhajók közlekedésére szolgáló kikötő bejárati csatorna szélességét – a HKV alatt az előírt hajóútmélységet 0,2 m-rel meghaladó mélységben – legalább 40 m-ben kell megállapítani (ettől indokolt esetben meglévő tavi kikötőnél a hajózási hatóság eltérést engedélyezhet).

1.7. A nagyhajók közlekedésére szolgáló medencés kikötőben kialakított fordítóhelyet úgy kell kialakítani, hogy abba a fogadni kívánt legnagyobb hosszúságú hajó hosszának legalább 1,2-szeresét elérő átmérőjű kör beírható legyen (a medencére előírt vízmélységben).

1.8. A szabadfolyású folyószakaszhoz kapcsolódó, nagyhajók közlekedésére szolgáló vagy ipari és kereskedelmi medencés kikötőben mederbe fektetett műtárgyat, keresztező létesítményt elhelyezni csak a létesítési tervben engedélyezett mederfenék szintje alatt 5 m űrszelvényt megtartva szabad; a műtárgy fedetlen részelemmel nem létesíthető.

1.9. A nagyhajók közlekedésére szolgáló kikötő méreteit úgy kell megállapítani, hogy a rakpart mellé egyidejűleg annyi hajó állhasson, amennyi a tervezett forgalom lebonyolításához szükséges, és a kikötőben a hajóközlekedés zavartalan legyen. A rakpart hossza a rakodóhoz egyszerre álló áru- vagy személyszállító hajók teljes hosszának legalább 1,2-szerese kell, legyen.

1.10. A rakpart, illetve az ipari kikötő kezelőpartjának szintmagasságát legalább a HNV felett 0,5 m magasságban – az országos közforgalmú és a nemzetközi jelentőségű belföldi kikötőknél („E” kikötőknél) a mértékadó árvízszint felett legalább 0,5 m-rel – kell kialakítani. A rakpartot – a ki- és berakodásra kerülő áruk figyelembevételével – többszintesen is ki lehet alakítani, ekkor az első mondatban meghatározott feltételt a legmagasabb szint vonatkozásában kell alkalmazni.

1.11. A tavi kikötőnél a móló felső szintjének megállapításakor a hajózási idényben előforduló legnagyobb vízszinten kívüli – a zónába sorolás szerinti – legnagyobb hullámmagasságot is figyelembe kell venni.

1.12. Csatornakikötők, valamint duzzasztott szakaszon létesített kikötők rakpartmagasságát a – csak kishajók fogadására alkalmas kikötők kivételével – legnagyobb duzzasztási vízszint felett legalább 1,0 m-re kell kiépíteni.

1.13. Függőleges kikötő partfal (beleértve az ipari kikötő kezelő partját) felső éléből (illetve függőleges síkjából) párkány, konzol vagy egyéb létesítmény – amely a hajókat veszélyeztetheti – nem állhat ki; a rakodó-berendezés pályája és a partél között legalább 1,0 m távolságot, az ott elhelyezett tartószerkezet széle és a part éle között legalább 0,6 m távolságot kell biztosítani.

1.14. A hajók kikötésére szolgáló partfalakra és fogadó pillérekre kikötőbakokat, kikötőkarikákat kell elhelyezni olyan számban, hogy a hajók kikötése minden vízállásnál biztonságosan legyen elvégezhető. A bakok egymástól való távolsága a nagyhajózás által használt kikötőkben 25–30 m. A függőleges partfalba épített, valamint a rézsűben elhelyezett bakoknak süllyesztett kivitelűeknek kell lenniük.

1.15. A nagyhajók fogadására szolgáló kereskedelmi kikötők függőleges kikötőpartfalain a parti bakok függélyében úszó bakokat vagy függőlegesen 1,6–2,0 méterenként kikötőhorgokat, bakokat kell elhelyezni. Teljes partfalmagasságban használható úszó bak beépítése esetén, a parton nem kötelező bakok beépítése.

1.16. Az 1.15. pontban meghatározottaktól eltérő kikötőkben, a kikötőt használó hajók kötélbak elosztása szerint kell a baktávolságot megválasztani.

1.17. A téli és a menedék (szükség) kikötői célokra is használt kikötő vízmélységét a hajózási hatóság előzetes előírása alapján, egyedileg kell megállapítani.

1.18. A pillérsoros kikötő – a kishajó fogadására alkalmas kikötők kivételével – pilléreinek magasságát, a hajózási nagyvízszint felett legalább 2 m-re, egymástól való távolságát – a fogadni tervezett úszó létesítmények hosszának megfelelően – legalább két feltámaszkodási pontot biztosítva kell tervezni.

1.19. A közúti járművek hajóra rakására vagy onnan kirakására szolgáló kikötő és kompátkelés tervezett üzemelési vízállástartományában, a behajózást biztosító híd lejtőszöge nem haladhatja meg a 8%-ot. A lejáróút mentén – személyek szállítására is szolgáló kikötőnél – legalább 1,1 méter széles járdákat kell az utasok részére biztosítani. A járda szegélyére eltávolíthatóan beépített korlátot kell felszerelni vagy optikai sávval kell biztosítani a gyalogos forgalom elválasztását.

1.20. Határkikötőnek, illetve a határkikötő veszteglőhelyének alkalmasnak kell lennie a víziút osztályának megfelelő mértékadó hajó, illetve hajókaraván (megbontás nélküli) kikötésére és a határvizsgálat idejére történő veszteglésére.

2. Terhelhetőség

2.1. A talajkutató fúrásokat a létesítménnyel összhangban a vonatkozó szabályok szerint kell végezni.

2.2. Tavi kikötő hullámverésnek kitett részeit rézsűburkolattal kell ellátni.

2.3. A nagyhajók kikötésére szolgáló kikötőbakokat öntöttvasból vagy acélköpennyel ellátott vasbetonból kell készíteni, és a talaj minőségétől függően legalább 1 m3-es alap (beton) tömbben kell elhelyezni. Feltöltött talaj esetében a kikötőbakokat ki kell horgonyozni. A bakok széle függőleges partfal esetében legalább 30 cm, rézsűs partnál legalább 80 cm távolságra kell, hogy legyen a partéltől.

2.4. A bakok geometriai méreteit a „Belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásai”-ban a hajókra meghatározottak szerint kell megállapítani.

2.5. Az úszó bakot úgy kell kialakítani, hogy a kötél megfeszült állapotában is követni tudja a vízszint változását. Az üzemen kívül helyezett úszó bakot lezuhanás, illetve a megszorult úszó bakot elmozdulás ellen biztosítani kell.

2.6. Pillérsoros kikötő pilléreit bármely irányú dinamikus (horizontális) terhelésre is kell méretezni (a fogadni tervezett terhelt úszólétesítmény legnagyobb tömegét és a hajó 5 km/h sebességgel történő bármely irányú ütközését figyelembe véve).

2.7. Az átkelő és a Ro-Ro rakodó bejáró útjának (rámpának) az átkelőhely forgalmi terhelésére alkalmasnak, továbbá a komp, illetve Ro-Ro hajó kikötése során keletkezett súrlódás miatt fellépő igénybevételekkel, valamint a víz és a jég romboló hatásával szemben ellenállónak kell lennie.

2.8. Az átkelő és a Ro-Ro rakodó bejáró útjával (rámpával), valamint az ahhoz vezető utakkal szemben támasztott műszaki követelmények tekintetében a közúti közlekedésre és a vízügyre vonatkozó előírások betartandók.

2.9. Köteles kompoknál a kompkötél feszítésére, illetőleg rögzítésére szolgáló csörlőt és kötélbakot rendeltetésüknek megfelelő szilárdsággal kell kialakítani, és betonalapba ágyazva kell elhelyezni mindkét parton.

2.10. A ferdepályás hajókiemelőnek (sólya) – a fogadni kívánt leghosszabb szokásos hajótestnek megfelelően – kellő számú alátámasztással kell rendelkeznie a szükséges teherelosztás biztosítására, amelyről a tervezőnek a tervben nyilatkoznia kell.

3. Használhatóság

3.1. A kikötőt úgy kell tervezni, hogy az megfeleljen a területrendezési és fejlesztési, az építési és biztonsági, a honvédelmi, a vízügyi, a közegészségügyi és a járványügyi, valamint a táj- és környezetvédelmi, katasztrófavédelmi előírásoknak, és – „E”, illetve országos közforgalmú kikötő esetében – a nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai megállapodás követelményeinek is.

3.2. A kikötőket és rakodókat úgy kell kialakítani, hogy azok szerves kapcsolatban legyenek a szárazföldi közlekedés létesítményeivel.

3.3. A kikötő helyét a víziút mentén ott kell kijelölni, ahol a vízi úthoz gépjármű közlekedésre alkalmas úti, „E” kikötő esetén pedig vasúti csatlakozás is biztosítható.

3.4. A tavi kikötő bejárata közvetlenül a hajóúthoz vagy a kikötőt használó hajók közlekedésére alkalmas mederrészhez csatlakozzon.

3.5. A tervezésnél figyelembe kell venni a kikötőhöz tartozó víziút hordalékviszonyait, a kikötőbejárat, valamint a kikötő feliszapolódásának várható mértékét, amelyet a tervben rögzíteni kell.

3.6. A közúti és vasúti járművek hajóra rakására vagy onnan kirakására szolgáló kikötőben a közúti járművek kiszolgálására, mérlegelésére, átrakására, várakozására alkalmas területet, illetve berendezéseket kell kialakítani.

3.7. Kedvtelési célú vízijárművek részére szolgáló kikötőben az egymás melletti kikötőhelyek kijelölésénél a fogadni tervezett kishajók részére (ha a kikötött kishajó tengelye merőleges a kikötőhelyre) olyan szélességű helyet kell biztosítani, hogy közöttük

– 6,2 méter testhosszúság alatt legalább 1 méter,

– 6,2 méter és azt meghaladó testhossz esetén legalább 1,5 méter,

– 10 méter vagy azt meghaladó testhossz esetén legalább 2 méter

oldaltávolság álljon rendelkezésre. Ez alól azok a kikötőhelyek kivételt képeznek, ahol a hajók oldalirányú elválasztására és kikötésére is rendelkezésre áll megfelelő létesítmény (pl. az eredeti létesítmény dokkszerűen van kialakítva).

3.8. Kedvtelési célú vízijárművek részére szolgáló kikötőben a kikötőhelyek megközelítésére szolgáló hajóút szélességét a kikötőhelyet használó hajók hosszának legalább 1,5-szeresére kell tervezni.

3.9. Kedvtelési célú vízijárművek részére szolgáló kikötőhöz tartozóan a helyi önkormányzati rendeletnek megfelelően személygépkocsi parkolót kell biztosítani.

3.10. Kedvtelési célú vízijárművek részére szolgáló közforgalmú kikötőben kikötőhelyeket kell fenntartani a tartósan bérelt kikötőhellyel nem rendelkező kishajók fogadására.

3.11. A ferdepályás hajókiemelőnek (sólya) a fogadni kívánt leghosszabb hajótest sérülésmentes (kellő mértékű és koordinált működésű alátámasztással való) kiemelését kell biztosítania.

4. Teljesítmény

4.1. Az országos közforgalmú, az önkormányzati tulajdonú, valamint a nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai megállapodás szerinti „E” minősítésű kereskedelmi kikötő teljesítményét úgy kell tervezni, hogy az megfeleljen nemzetközi szerződésben vállalt és meghirdetett rakodási feltételeknek; egyéb közforgalmú kikötő esetén a közlekedésért felelős miniszter által meghirdetett teljesítménykövetelményeknek.

4.2. Az országos közforgalmú, az „E” és a közforgalmú medencés kikötőt telelésre igénybe vehető terület biztosításával kell tervezni.

4.3. A telelés céljára is szolgáló kikötő helyét és befogadóképességét a hajóforgalom biztonsága, továbbá a hajózási idény kihasználhatósága figyelembevételével kell tervezni.

4.4. Az átkelőhely bejáró rámpáját az utasok és a gépjárművek egyidejű ki-, beszállítására alkalmas módon kell tervezni.

5. Biztonság

5.1. Telelésre is szolgáló kikötő céljára csak olyan medencét szabad kijelölni, amelyben az úszólétesítmény a zajló jégtől, illetve jégnyomástól védett, illetve védelme megfelelő műtárgyakkal biztosítható.

5.2. Medencés kikötő bejárati csatornájából való ki- és behajózás, valamint a folyami nyíltvízi kikötőnél a hajó mozgásának, várakozásának akadálytalanságát biztosítani kell.

5.3. Medencés kikötő bejárati csatornájának torkolatában a folyón a torkolat felett 300 m és a torkolat alatt 500 m körzetben mederkábelt, medercsövet vagy hasonló műtárgyat olyan mélységben szabad elhelyezni, hogy a hajók horgonyainak használatát ne korlátozza; a fektetési mélységet az ott közlekedő hajótípusoktól, valamint a meder talajától függően külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével a hajózási hatóság állapítja meg. Ha a kikötő a nyomvonalas létesítmény után létesül, akkor üzemeltetési rendjében ezt a tényt figyelembe kell venni, illetve az engedély megtagadható, vagy feltételekhez köthető.

5.4. A folyami nyíltvízi kereskedelmi kikötő feletti vagy alatti csatlakozó folyószakaszon megfelelő veszteglőhelyet kell létesíteni.

5.5. A folyami nyíltvízi kikötő hajózási és vízi létesítményeit zajló jég elleni védelemmel kell ellátni.

5.6. Keskeny folyókon vagy folyószakaszon a folyami nyíltvízi kikötő közelében fordítóhelyet kell biztosítani.

5.7. A hajó és a part között közlekedő személyek részére a függőleges partfalakba hajóállásonként lépcsőt kell beépíteni. Tavi kikötőnél az átcsapó hullámok elsodró hatása ellen hullámtörő falat kell létesíteni.

5.8. A személykikötőnél a személyforgalom lebonyolításához – beleértve a mozgáskorlátozottak ki- és beszállításához – szükséges berendezéseket is biztosítani kell.

5.9. A kikötőben és a kikötő bejáratában a HSZ előírásai szerinti és a hajózási hatóság által engedélyezett jelzőeszközöket kell elhelyezni.

5.10. A kikötőbakokat a véletlen kötélkiakadás ellen biztosító formára kell kialakítani, azonban a kötél egyszerű kiakasztását biztosítani kell.

5.11. A kikötőben a hajók kikötési helyeit, a közlekedési utakat és a munkahelyeket (munkaterületeket) az egyéb jogszabályokban és szabályzatokban előírt erősségű fénnyel kell megvilágítani.

5.12. A kikötő rakpartján, illetve az állandóan nyitott kikötőpontonon a vízbe esett személyek kimentésére a következő (jóváhagyott) mentőeszközöket kell elhelyezni:

5.12.1. nagyhajók fogadására alkalmas kikötőben kikötőhelyenként legalább egy kötéllel ellátott mentőgyűrű, valamint egy személyek mentésére szolgáló csáklya,

5.12.2. személykikötőnél kikötőhelyenként két kötéllel ellátott mentőgyűrű, továbbá tavi és medencés kikötő esetében egy személyek mentésére szolgáló csáklya,

5.12.3. kishajó- és csónakkikötőnél kikötőnként legalább egy kötéllel ellátott mentőgyűrű, továbbá tavi és medencés kikötő esetében egy személyek mentésére szolgáló csáklya, valamint minden egyes mólón, illetve elkülönülő partszakaszon legalább egy kötéllel ellátott mentőgyűrű.

A kihelyezett mentőeszközöket jól láthatóan meg kell jelölni és azokat folyamatosan használatra kész állapotban kell tartani. A mentőeszközöket a partéltől 10 méter távolságon belül kell elhelyezni. A személykikötő függőleges partfalánál az utasok ki- és beszállására megnyitott beszállóhelyet legalább 1 méter magas korlátokkal kell a partfal szélétől elválasztani úgy, hogy a korlát és a partél közötti legalább 0,6 m széles járófelület alkalmas legyen a kikötői műveletekhez szükséges munkák biztonságos végzésére.

5.13. A veszélyes áruk rakodására szolgáló kikötőben biztosítani kell a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításának szabályzatában (a továbbiakban: ADN) a hajók számára előírt biztonsági és környezetvédelmi rendszerek kiszolgálását.

5.14. A veszélyes áruk rakodására szolgáló kikötők raktározási építményeit, területeit úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a levegő, a talaj, a felszíni, illetőleg felszín alatti vizek szennyeződése kizárható legyen. Az esetleges környezetszennyezés szakszerű mentéséhez megfelelő anyagokat és eszközöket kell az építményben vagy a területen tárolni.

5.15. A veszélyes áruk rakodására szolgáló kikötő tervezésénél az egyéb jogszabályok és szabályzatok tűzvédelemmel kapcsolatos előírásait is meg kell tartani.

5.16. A veszélyes áru rakodására szolgáló kikötőt az ADN-ben és az egyéb hajózási jogszabályokban előírt biztonsági távolságok figyelembevételével kell tervezni.

5.17. Veszélyes áru rakodására szolgáló kikötőhöz vagy kikötőhelyhez 300 méternél kisebb távolságában nem tervezhető nyíltvízi fordítóhely, másik kikötő bejárata, utasforgalmi építmény (az üzemanyag-szolgáltató, illetve ipari tevékenységet végző helytől tartandó távolságot a hajózási hatóság esetenként állapítja meg).

5.18. Veszélyes áru rakodására szolgáló kikötő függőleges partéllel vagy pillérsorral tervezhető. A pillérsor kiegészíthető a kikötés biztonságát segítő úszóművekkel.

5.19. A 2. osztályú (pl. cseppfolyósított gáz) veszélyes áru rakodására

– folyami nyíltvízi kikötő nem engedélyezhető, kivéve

– csatornán vagy duzzasztott folyamszakaszon, ahol a hajózási hatóság elvi létesítési engedélye – és különleges előírásai – szerint kell eljárni.

5.20. A 4.3., 6.1., 6.2., 8. osztályú (pl. mérgező, undort keltő, vízzel keveredve robbanó) veszélyes áru rakodására kizárólag medencés kikötő tervezhető, megfelelő környezetvédelmi berendezésekkel. A kikötő területén a szennyezet vízfelület elhatárolására alkalmas eszközt kell üzemkész állapotban tartani.

5.21. Gyúlékony folyékony áruk rakodására szolgáló kikötőben

5.21.1. a csőcsatlakozást – a vízszennyezés megakadályozása céljából – a hajón vagy a parton – elfolyás ellen biztosítva – kell elhelyezni,

5.21.2. a parti rakodóhely és a rakodó irányító központja között hírközlő kapcsolatot kell kiépíteni,

5.21.3. a part és a hajók közötti közlekedés céljára szolgáló járókat nem éghető anyagból kell készíteni vagy ilyen anyaggal kell bevonni,

5.21.4. a rakodás vezetője számára biztosítani kell a rakodás folyamatának folyamatos áttekintését és az azonnal hatékony beavatkozás eszközrendszerét,

5.21.5. a rakodó berendezéseket túltöltést megelőző rendszerrel kell ellátni, és biztosítani kell a rakodásnak a partról és a hajóról való leállítás lehetőségét is,

5.21.6. a vízbe került gyúlékony folyékony anyagok elfolyásának, szétterjedésének megakadályozására a vízfelület elhatárolására alkalmas eszközt kell üzemkész állapotban tartani (medencés kikötő esetén a bejárat teljes elzárására alkalmasnak kell lennie).

5.22. Az 5.20. pont hatálya alá tartozó folyékony anyagok rakodása esetén, közúti vagy vasúti járműbe vagy járműből hajóba vagy hajóból rakodásra szolgáló kikötőben, kikötőhelyen a rakodást állványzatra épített csőrendszeren át kell biztosítani, amely mobil csőrendszerrel csak ideiglenesen váltható ki. Az állványzatot a kikötő árvízi partélétől legalább 1 m távolságig kell megépíteni, ahonnan elforgatható vagy leszerelhető kialakítást kell alkalmazni a víz feletti szakasz áthidalására.

5.23. Pillérsoros kikötőnél biztosítani kell

– a pillérsoron való biztonságos közlekedés lehetőségét,

– a pilléreken át való partra jutás lehetőségét legalább két helyen,

– a pilléreken való kikötés lehetőségét.

5.24. Minden kereskedelmi kikötőben biztosítani kell a hajón vagy a rakodás során keletkezett árumaradék, továbbá minden kikötőben a hulladék, az olajos fenékvíz, illetve egyéb szennyvíz átvételét és szakszerű kezelését.

5.25. A köteles komp felső vezetőkötelét a víziút osztályának függvényében külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell a víziút felett átvezetni.

5.26. Ha a köteles komp vezetőkötele nem alakítható ki az 5.25. alpont szerinti magasságban, akkor olyan vezetőkötelet kell alkalmazni, amely a mederfenékre fekszik és a komp az áthaladáskor szedi azt fel és elhaladását követően leereszti (mélyvezetésű kötél). A nemzetközi jelentőségű víziutakról szóló európai megállapodás szerinti „E” jelű víziúton kötél segítségével közlekedő átkelés nem üzemeltethető, kivéve olyan gépi hajtással rendelkező köteles kompot, amelynek kötele megfelel a külön jogszabályban foglaltaknak.

5.27. A felső vezetésű kötél leeresztésének lehetőségét mindkét partról biztosítani kell. Gépi kötélfeszítésnél, illetve leeresztésnél biztosítani kell, hogy áramkimaradás esetén a kötél mindkét parttól kézi beavatkozással is leereszthető legyen.

5.28. Köteles komp kötelének parti rögzítési pontja és a kötél által elérhető parti sáv körül biztonsági területet kell kijelölni, amelyen utasok, járművek nem tartózkodhatnak, valamint építmények nem helyezhetők el (ideiglenesen sem).

5.29. A köteles komp kötelét olyan távolságra kell elhelyezni a kikötőhelyek tengelyétől, hogy a tervezett üzemelési időszakban előforduló vízállástartományban biztonságosan használható legyen.

5.30. Az alacsony vezetésű kompkötél kifeszített állapotát a külön jogszabályban előírt jelzésrendszerrel meg kell jelölni.

5.31. A komp kikötőhelyen történő kikötésének alkalmasnak kell lennie a gépjárművek behajózásának biztonságos elvégzésére.

5.32. Az ADR hatálya alá tartozó árut továbbító gépjármű akkor szállítható együtt a kompon más járművekkel, ha az azokon szállított veszélyes anyagokat szállító gépjárművek egymás között vagy egyéb járművektől biztonsági távolság tartására vonatkozó előírás nincs, továbbá együvé rakás tilalma alá nem esik; utasok ilyen gépjárművel együtt nem szállíthatók;

5.33. Az átkelőhelyen közlekedő motoros hajó részére kikötőmólót vagy kikötőpontont kell létesíteni; az átkelőhely parti bejáratát zárólánccal kell ellátni, és a bejáratnál az „A hajó kikötése előtt a hídra lépni tilos” feliratú táblát kell elhelyezni. Ha a partviszonyok a veszélytelen be- és kiszállást lehetővé teszik, az átkelő közvetlenül a parthoz is kiköthet. Az utasok beszállítására szolgáló kikötőhelyen – annak teljes hosszában – korlátot kell elhelyezni, amelynek kialakítására vonatkozóan a hajózási hatóság rendelkezik.

5.34. A kompátkelőhely lejáró útjának közút felé eső végénél sorompót (zárókorlátot vagy záróláncot) kell elhelyezni, és azt üzemzárástól üzemkezdetig, továbbá, ha a komp tartósan nem közlekedik, zárva kell tartani.

5.35. A lejáróút mindkét oldalán a vízállás ingadozásának megfelelő számban kikötőbakokat kell elhelyezni. Ha a kikötőbakok az utasokra, a vízijárművekre, vagy a komppal szállított közúti járművek mozgására veszélyt jelentenek, a kikötőbakok a talajszint alá süllyesztett, megfelelő kiképzésű és szilárdságú más berendezéssel is helyettesíthetők.

5.36. A gyalogos lejáróút mellé, amennyiben a lejáróút lejtése a 15%-ot meghaladja, korláttal ellátott lépcsőt kell építeni.

5.37. Az átkelőhelyen táblát kell elhelyezni, amelyen kompátkelőhely esetében

– a komp hordképességét,

– a szállítható utasok, járművek, állatok számát,

– a szállítható járművek megengedett legnagyobb tengelynyomását, és

– a járművek és állatok szállítására vonatkozó egyéb előírásokat, révátkelés esetében

– a szállítható utasok számát

kell feltüntetni.

5.38. A határkikötőnek alkalmasnak kell lennie a víziúton a hatályos jogszabályok szerint fuvarozható bármely áruval határvizsgálatra jelentkező úszólétesítmény kikötésére, a határ- és vámvizsgálat idejére történő veszteglésre. Ellenkező esetben a határkikötő üzemben tartójának ezt kiváltó megoldást kell biztosítania.

5.39. Függőleges kikötőpartfal vízfelszín alatti részeit a kikötő üzemben tartója köteles 10 évenként megvizsgáltatni és a vizsgálat eredményéről a hajózási hatóságot tájékoztatni.

5.40. A ferdepályás hajókiemelő (sólya) gépi és biztonsági berendezéseinek biztosítania kell vészhelyzet (pl. energiaellátási zavar, kötélszakadás, elakadás, megcsúszás) esetén is a balesetveszély-mentes állapotot, továbbá a kiemelési és leeresztési folyamat bármely fázisban történő veszély nélküli megszakíthatóságát.

5.41. A ferdepályás hajókiemelő (sólya) veszélyzónáját a munkafolyamatban részt nem vevők számára egyértelmű jelzéssel kell jelölni és az illetéktelenek részéről történő bejárást tiltani.

5.42. A ferdepályás hajókiemelőt (sólya) az emelőfelületén (sólyakocsik) mozgatott úszólétesítmény elmozdulás elleni védelmét biztosító rögzítő eszközökkel kell ellátni.

6. Egyéb követelmények

6.1. A kikötőben a hajók részére ivóvíz- és áramvételező helyet kell biztosítani.

6.2. A kikötőt használók számára megfelelő térvilágítást kell biztosítani. A térvilágítás olyan kell legyen, hogy a munkaterületeket és a közlekedési utakat kellően megvilágítsa, de a kikötőben és a kikötő közelében műveletező hajók számára zavaró hatást ne keltsen. Ha az átkelőhelyen és a személykikötőben a vízijármű napnyugta és napkelte közötti időszakokban is közlekedik, a kikötőhelyet, az utasok tartózkodási helyét, be- és kiszálló helyét, valamint a közlekedési utakat meg kell világítani.

6.3. Személykikötőben és átkelőhelyen az utasok részére váróhelyiséget, ivóvízellátást, WC-t és hulladékgyűjtő ládákat, az átkelőhely személyzete részére pedig pihenő és étkező helyiséget, továbbá – szükség esetén – hálóhelyiséget kell biztosítani.

6.4. Az átkelőhelyen (mindkét parton) és a személykikötőben a menetrend és díjszabás kifüggesztésére alkalmas táblát kell elhelyezni.

2. melléklet az 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó követelmények

1. Úszóműves rakodóhelyekre és hajóállomásokra vonatkozó kiegészítő előírások

1.1. Nagyhajók fogadására alkalmas hajóállomásoknál a kikötőbakokat öntöttvasból, vagy acélköpennyel ellátott vasbetonból kell készíteni és a talaj minőségétől függően legalább 1 m3-es alap (beton) tömbben kell elhelyezni. Az úszóművek kikötését biztosító támgerendáknak és a kialakított támfészkeknek alkalmasnak kell lennie a személykikötőben kiköthető összes úszólétesítmény egyidejű fogadására.

1.2. Az egymás mellé köthető úszólétesítmények maximális számát úgy kell meghatározni, hogy a kapcsolódó víziúton a közlekedést és más hajózási létesítmény biztonságos üzemeltetését a kikötött vízijárművek ne akadályozzák.

1.3. Határkikötőben az úszóműves kikötőhelynek alkalmasnak kell lennie az utasokat szállító és a víziúton szállítható bármely áruval határvizsgálatra jelentkező úszólétesítmény kikötésére és a határvizsgálat idejére történő veszteglésre. Ellenkező esetben a határkikötő üzemben tartójának ezt kiváltó megoldást kell biztosítania.

2. Úszóműállással kapcsolatos kiegészítő előírások

2.1. Nyilvántartásba vételre kötelezett úszóműből álló úszóműállás

2.1.1. Az úszóműállást úgy kell elhelyezni, hogy a csatlakozó víziúton a közlekedést és más hajózási létesítmény biztonságos üzemeltetését ne akadályozza.

2.1.2. Az úszómű kikötését biztosító támgerendáknak, és a kialakított támfészkeknek, illetve ezek helyett alkalmazott eszközöknek alkalmasnak kell lennie az úszóműálláson kikötött úszólétesítmény biztonságos veszteglésére.

2.2. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóműből álló úszóműállás

2.2.1. A létesítési engedély kérelemhez csatolni kell

a) az elhelyezésre tervezett vízterület és a csatlakozó partszakasz helyszínrajzát (1:2000 méretarányban és a csatlakozási pont 300 méteres térsége),

b) a rögzítés, megközelítés módját és a közlekedésre szolgáló eszközöket tartalmazó tervet,

c) annak bemutatását, hogy az úszóműállás nem korlátozza, akadályozza a víziközlekedést, illetve az ahhoz kapcsolódó hajózási létesítmények biztonságos használatát, valamint megfelel a Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: HSZ) előírásainak,

d) a használt víz- (és ha parthoz csatlakozik a part) parti terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását,

e) az úszóművön feltűntetett azonosítási adatokat (tulajdonos neve, elérhetősége).

2.2.2. A létesítési és a használatba vételi eljárás (és engedély) összevonható.

2.2.3. Úszóműhöz kötve csak csónak vesztegelhet, illetve az úszóműállás csak csónak úszóműre emelésére használható.

2.2.4. Az úszóműhöz köthető csónakok számát és a mellékötés helyét a hajózási hatóság állapítja meg.

3. Hajóhíddal kapcsolatos kiegészítő előírások

3.1. Hajóhidat (pl. pontonhíd) nehezen belátható folyószakaszra (pl. kanyarulatba) nem szabad telepíteni, vagy ha az elkerülhetetlen, akkor annak – bármely időjárási körülmények között észlelhető – megjelöléséről gondoskodni kell.

3.2. Hajóhíd üzemeltetéséhez a hajózási hatóság által előírt hajózási csatornákon üzemelő VHF rádiót kell biztosítani.

3.3. A hidat és a megközelítés során érintett víziútszakaszt a megfelelő hajózást irányító jelzésekkel kell ellátni (a külön jogszabályban meghatározottak szerint).

3.4. Víziúton csak a víziút osztályának megfelelő méretű legnagyobb úszólétesítmény és kötelék biztonságos, napi többszöri áthaladását biztosító nyitható hajóhidat lehet létesíteni.

3.5. Osztályozott és osztályba nem sorolt, de víziközlekedésre megnyitott vízen (külön jogszabályban meghatározottak szerint) a kedvtelési célú vízijárművek áthaladási lehetőségét folyamatosan biztosítani kell (az áthaladásra biztosítandó keresztmetszetet a víz jellegének megfelelően a hajózási hatóság esetenként állapítja meg).

3.6. Nemzetközi és regionális jelentőségű víziúton (a külön jogszabályban meghatározottak szerint) hajóhíd csak ideiglenesen (katasztrófavédelmi, vagy közérdekű beruházás végrehajtása célból) létesíthető.

3.7. A hajóhíd alatt és felett a vízijárművek várakozására veszteglő és felette fordító helyet kell kijelölni.

3.8. A hajóhíd rögzítését úgy kell megoldani, hogy üzemeltetése minden terhelési esetben, üzemelési állapotba, és vízállásnál biztonságos maradjon.

3.9. A híd megvilágítása csak olyan lehet, hogy a vízi közlekedés résztvevői számára zavarást (káprázást, elvakítást) ne okozzon.

4. Vízisportpályával kapcsolatos előírások

4.1. Zárt vízisportpályák

4.1.1. Biztosítani kell, hogy az egymás közelében kijelölt pályákon folytatott tevékenységek ne zavarják egymást

4.1.1.1. az egymás mellett kijelölendő pályák között legalább 20 m széles biztonsági sávot kell biztosítani,

4.1.1.2. a biztonsági sáv területe más tevékenység (pl. csónak, fürdőeszköz közlekedése) céljára nem vehető igénybe,

4.1.1.3. vízi repülőtér mellett a biztonsági sáv szélessége legalább 100 m legyen.

4.1.2. A pálya határait 50 méterenként (vagy indokolt esetben kisebb távolságonként) legalább 0,4 ´ 0,25 méter méretű, a HSZ szerinti A.1. jellel és az ezeket összekapcsoló kötélre felfűzött sárga színű műanyag bójákkal kell megjelölni; a hajóút felől legalább 3 db radarreflektorral meg kell jelölni; folyón, tavon és duzzasztott bögén, valamint kijelölt pálya esetén a hajóút felőli határvonal mindkét végpontját, illetőleg körülhajózható pálya esetében minden sarokpontját, az A.1. jellel meg kell jelölni és az A.1. jelet éjszakai jelzéssel együtt kell üzemeltetni.

4.1.3. Folyón kijelölt pályánál

4.1.3.1. a pálya víz felőli határa a hajóút szélétől legalább 50 m távolságban, part felőli határa a mindenkori partéltől legalább 20 m-re kerüljön kijelölésre. A pálya kijelölésével nem keletkezhet hajóútszűkület,

4.1.3.2. a part és a pálya part felőli határa között, a pálya megközelítése céljára legalább 10 m széles bejáró utat kell kijelölni.

4.1.4. A pályához vezető utat mindkét oldalán 10 m-enként sárga műanyag bójákkal kell megjelölni.

4.1.5. A pálya határait a parton fürdést tiltó táblákkal is meg kell jelölni.

4.1.6. Vízijárművenként legalább 2500 m2 vízterületet kell kialakítani.

A zárt pályán legfeljebb 65 kW teljesítményű, távleállításra alkalmas motoros vízi sporteszköz közlekedése megengedett; ennél nagyobb teljesítmény esetén a pálya méreteit a teljesítmény arányában kell növelni, valamint a megnövelt méretű pályán legfeljebb egy 65 kW-nál nagyobb teljesítményű motoros vízi sporteszköz közlekedhet egyidejűleg. Az alkalmazott motoros vízi sporteszköz teljesítménye az utóbbi esetben sem haladhatja meg a 100 kW-ot.

4.1.7. Eltérő tulajdonságú vízi sporteszközök egyazon pályán történő egyidejű használata tilos.

4.2. Nyílt vízisportpálya

4.2.1. Pálya hajóútszűkület, gázló, kikötőbejárat, nyíltvízi kikötőhely és sűrűn beépített partok közelében nem létesíthető.

4.2.2. Pálya csak közúton megközelíthető helyen jelölhető ki.

4.3. Ideiglenes versenypálya

Az ideiglenes versenypályán – zárt pálya területén belüli jel kivételével – kizárólag a HSZ vagy a versenyt meghirdető hajósoknak szóló hirdetmény által meghatározott jel alkalmazható. A zárt pálya területén alkalmazott jel nem lehet összetéveszthető a HSZ jeleivel. A versenypálya sarokpontjának megjelölésére – ha azt a hajózási hatóság jóváhagyta – veszteglő vízijármű is alkalmazható.

5. Vízi repülőtérrel kapcsolatos előírások

5.1. A vízi repülőtér sarokpontjait jól azonosító radarreflektorral és tetőjelként a HSZ szerinti A.1. nappali és éjszakai jelzéssel felszerelt bójával kell jelölni.

5.2. Olyan vízterületen, ahol egyéb közlekedési, munkavégzési vagy fürdési tevékenység nem folytatható, az A.1. nappali és éjszakai jelzés elhagyható.

5.3. A közlekedés korlátozásának minimális szintjére kell törekedni, illetve azt lehetőleg ki kell küszöbölni.

Az állandó helyen telepített építményeket, úszólétesítményeket, berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy ahhoz közlekedési magatartás-korlátozást ne tegyen szükségessé; a repülőtér méreteinek és elhelyezkedésének illeszkednie kell a víziút főbb jellemzőihez.

6. Veszteglőhellyel kapcsolatos előírások

6.1. Veszteglőhelynek meg kell felelnie a víziút osztályában meghatározott követelményeknek (külön jogszabályban meghatározottak szerint).

6.2. A meder feleljen meg a biztonságos horgonyzás követelményeinek.

6.3. A közelben ne legyen horgonyzást korlátozó műtárgy, létesítmény.

6.4. Lehetőség szerint part mellé kerüljön kialakításra.

6.5. Jogszabályban előírt jelekkel meg kell jelölni.

6.6. Havarialekötő (külön jogszabályban meghatározottak szerint) vagy nagyvízi veszteglőhely esetében parti kikötés lehetőségét biztosítani kell.

3. melléklet az 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Csak csónakok fogadására alkalmas kikötőkre vonatkozó követelmények

1. A kikötőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

1.1. A kikötő parton történő megközelíthetőségének minden esetben biztosítottnak kell lennie. Amennyiben építési engedély köteles épület is kialakításra kerül, abban az esetben a közúti megközelíthetőségnek is biztosítottnak kell lennie.

1.2. A kikötő helyét úgy kell kiválasztani, a szél- és hullámzás hatása a kikötőben közlekedő és veszteglő csónakok számára a legkisebb legyen.

1.3. Tavi kikötőnek és a vízi úthoz csatlakozó bejáratának vízmélysége nem lehet 1 méternél kisebb a HKV-hez viszonyítva.

1.4. Tavi kikötőt megközelítő bejárati csatorna szélessége 3 méternél nem lehet kevesebb. (Nádasban lévő kikötő esetén a hajózási hatóság kisebb szélességet is engedélyezhet.) A kikötő bejáratát – vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzésekkel – meg kell jelölni.

1.5. Tavi kikötőben a vendégmólók járószintjét botlásmentesen úgy kell kialakítani, hogy a csónakokba történő ki-beszállás biztonságosan elvégezhető legyen. A vendégmólók járófelületének szélessége 1,5 méternél nem lehet kevesebb.

1.6. Vendégmólós kikötőben a tartócölöpöket, illetve úszótesteket úgy kell kialakítani, hogy jegesedés esetén a sérülés veszélyének kitett cölöprész, illetve úszótest eltávolítható legyen.

1.7. Csónakkikötőt – amennyiben éjszaka is tervezik használni – térvilágítással is el kell látni.

1.8. A tavi kikötő kialakításánál a hajózási idényben előforduló legnagyobb vízszintet figyelembe kell venni.

1.9. A kikötőben minden csónak részére legalább egy külön kikötőeszközt (kötélbak, kikötőkarika) kell elhelyezni.

1.10. A kikötő vendégmólóit bármely irányú dinamikus (horizontális) terhelésre méretezni kell.

1.11. A kikötőben egy kötéllel ellátott mentőgyűrűt, továbbá tavi és medencés kikötő esetében egy személyek mentésére szolgáló csáklyát, valamint minden egyes mólón, illetve elkülönülő partszakaszon legalább egy kötéllel ellátott mentőgyűrűt kell elhelyezni. A mentőeszközöket a partéltől 10 méter távolságon belül kell elhelyezni.

1.12. A közforgalmú kikötőben, ivóvízellátást, WC-t, továbbá minden kikötőben hulladékgyűjtő ládákat kell biztosítani.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!