14/2018. (II. 12.) Korm. rendelet

a) a Pannonhalmi Főapátság és környezete, vagyis a bencés monostor jellegzetes elhelyezkedését, táji kapcsolatrendszerét, egyedi struktúráját, szervezeti kialakítását, ezeréves történeti múltra visszatekintő történeti fejlődését megjelenítő apátsági épületek, bazilika, oktatási épületek, Boldogasszony kápolna, Millenniumi kápolna, Apátsági arborétum, parkerdők és gyógynövénykert;

b) a kereszténység közép-európai elterjesztésének egyedi példáját jelentő bencés monostor elhelyezkedése és alapításának korai dátuma (996), az országok és népek közötti békéért ezer éve dolgozó bencés szerzetesek folyamatos jelenléte;

c) a mai napig működő szerzetesi élet minden színterét tartalmazó monostoregyüttes

jelenti az 1. mellékletben megállapított területen.

a) a régészeti emlékek és az építési korszakok egymásra rétegződő együttese, ennek látható, érzékelhető jelenléte, eredetisége, történeti értéke: a bazilika a kerengővel, a rendház, a könyvtár és a harangtorony, a gimnázium, az erődítmény falai;

b) a történeti épületegyüttes építőművészeti és képzőművészeti alkotásai, felszerelései, ezek művészeti értéke: a középkori, barokk és historizáló falfestések, szobrok, művészeti kivitelű épületrészek, bútorok és felszerelések;

c) az épületegyüttes harmonikus megjelenése, egységessége: tömegképzése, anyaghasználata, színezése, az együtteshez csatlakozó külső terek építészeti kialakítása;

d) az együttes megszakítatlan fejlődése: az ezeréves fejlődés emlékeinek színvonalához méltó kortárs építészeti-tájépítészeti alkotófolyamat fenntartása.

a) hitélet, szerzetesség: az ima, a munka, a lectio divina hármasa, egyházi szolgálat;

b) tudományos-kulturális tevékenység, gyűjtemények fenntartása: részvétel a hazai és nemzetközi teológiai és tudományos szakmai közéletben, könyvkiadás;

c) oktatás: gimnázium és kollégium működtetése, felnőttoktatás, szakoktatási hálózat fenntartása;

d) gazdálkodás: vagyonkezelés, épületfenntartás, energiagazdálkodás, borászat, gyógynövénytermesztés, apátsági termékek forgalmazása;

e) egészségügyi és szociális tevékenység: idősgondozás;

f) vendégfogadás, turizmus: látogatóforgalom kiszolgálása, étterem és szálláshely szolgáltatások, rendezvényturizmus szolgáltatásai.

a) a terület ember alakította táji környezete: a haszonkertek, a pihenőkertek, a parkerdők;

b) a gyűjtemény: az arborétum dendro-botanikai gyűjteménye.

a) a fő látványok megjelenése: zavartalan feltárulás az M1, a 81. számú és a 82. számú főútvonalakon elhaladó utazó vagy a településre érkezők számára;

b) a Pannon táj felett megjelenő épülettömeg látványa: méltóságteljes, szigetszerű megjelenés a környező elemek méltó távolságtartásával;

c) az Apátság épületeiből és környezetéből feltáruló panoráma: a hagyományos településkép zavartalansága, tetőnézetek harmóniája.

a) az épített örökség (fejlődéstörténet, régészet, épületkutatás);

b) a természeti örökség;

c) a táji adottságok;

d) a társadalmi-gazdaságtörténeti háttér

további kutatása által.

a) az együttes épületeinek, természeti értékeinek és infrastruktúra-rendszerének a kiemelkedő egyetemes érték sértetlen és hiteles megőrzését biztosító módon történő kezelésével és fejlesztésével;

b) a fenntartó-karbantartó tevékenység megerősítése a rendszeres megelőző karbantartás munkafolyamataival.

a) a sokrétű tevékenység diverzitásának fejlesztésével;

b) a jövedelemtermelő vállalkozások hasznának a fenntartásba való visszaforgatásával;

c) a kiemelkedő egyetemes érték bemutatása elsődleges eszközét jelentő turizmusnak a hálózatos együttműködésben rejlő lehetőségek azonosítását és kiaknázását biztosító, a helyszín teherbíró képességére figyelemmel történő fejlesztésével;

d) az energiagazdálkodás hatékonyságának javításával;

e) a környezetterhelés csökkentésével.

a) az elérhetőség minőségének szinten tartásával;

b) a tájékoztatás javításával;

c) a parkolási infrastruktúra korlátozott, a kiemelkedő egyetemes érték sértetlen és hiteles fennmaradását biztosító fejlesztésével;

d) a helyszín tágabb környezetét kiszolgáló ingajáratok működtetésével.

a) az együttes hosszú távú jó állagú megőrzése, fizikai romlásának megakadályozása, a szükséges beavatkozások magas építészeti minőségének biztosítása;

b) az együttes értékeinek megőrzése, a történeti fejlődés rétegzettségéből fakadó gazdagság értékeinek bemutatása;

c) az együttes fizikai állapot megőrzése színvonalának fokozása, a felújítások és fejlesztések mellett a karbantartás feladatait is beleértve, újabb funkciók korlátozott befogadása;

d) az együttes identitását hordozó építészeti kialakítás, az architektonikus elemek, homlokzatok, tetők karakterének, színvilágának megőrzése;

e) az összetett szerzetesi tevékenységhez szükséges, korlátozott mértékben befogadható új funkciók telepítése és a helyszín további rendezése során a kortárs beavatkozások magas építészeti, képzőművészeti és tájépítészeti színvonalának biztosítása.

a) a területen zajló szerzetesi tevékenység sokrétű gazdagságának megőrzése, zavartalanságának biztosítása, a gazdálkodás jövedelemtermelő és értékteremtő formáinak kiegyensúlyozott erősítése;

b) a hitéleti és szerzetesi tevékenység zavartalanságának biztosítása;

c) a szerzetesi közösség tudományos‐kulturális alkotótevékenységének biztosítása, a közgyűjtemények megőrzési és bemutatási feltételeinek javítása;

d) a helyszínen folyó oktatási tevékenység feltételeinek és zavartalanságának biztosítása, az oktatási intézmény magas színvonalú működtetése;

e) az idősgondozás feltételeinek méltó biztosítása;

f) a Főapátság vállalkozásainak eredményes működtetése a hatékonyság mellett a minőségi márkaépítés szempontjainak figyelembevételével;

g) a látogatóforgalom minőségi kiszolgálása, a turisztikai kínálat folyamatos fejlesztése révén az együttes értékeinek bemutatása – a turistaforgalom káros hatásainak elkerülése mellett.

a) a természeti környezet jó állagú megőrzése, az Arborétum és a haszonkertek fejlesztése sajátos, a hely szellemének megfelelő karakterrel;

b) a terület természeti környezetének és természeti értékeinek (beleértve a védett természeti értékeket is) megőrzése és tudatos szelekcióval történő fejlesztése;

c) az Arborétum gyűjteményének megőrzése és fenntartása.

a) szükséges a pannonhalmi apátsági együttes tájképi megjelenésének védelme, érvényre juttatása, vizuális integritásának megőrzése;

b) szükséges a tájidegen elemek távoltartása, a jellemző feltárulások látószögében – vagyis az M1 autópálya 81. sz. és 82. sz. főút közötti szakasza, a 81. sz. főút Töltéstava–Mezőörs közötti szakasza, a Mezőörs–Tát–Veszprémvarsány és a Pannonhalmi dombságnak a Pannonhalmi völgyet nyugat felől lezáró Csanaki-vonulatának gerince által határolt területen – a mezőgazdasági jellegű tájhasználat (szántó, gyümölcsös, szőlő, erdő) megőrzése, a terepmagaslatok beépítésének építésügyi és településrendezési korlátozása, a rálátási pontok megőrzése;

c) szükséges a Szent Márton-hegy környezete beépítésének kontrollja, az együttest körülvevő beépítetlen várköpeny megőrzése, a domboldalon felkúszó építés építésügyi és településrendezési korlátozása;

d) szükséges a Főapátság környezetében a rendezett településkép, a tetőnézetek harmóniájának megőrzése, a beépített területek terjeszkedésének kontrollja.

a) a monostorban a jövőben végzendő bármiféle építőtevékenység kutatói megfigyelés melletti előkészítését, tervezését és megvalósítását;

b) a Hospodárkerttől a gazdasági udvaron át a Boldogasszony kápolnáig terjedő terület ütemezett régészeti feltárására, s a régészeti megfigyelésre vonatkozó intézkedési terv elkészítését, nem csupán a nyilvántartott régészeti lelőhelyek környezetében, hanem a teljes világörökségi helyszínen és az annak szomszédságába eső egyedileg védett műemlék épületek esetében az érintett tulajdonosokkal való együttműködést;

c) az épületegyüttesen az elmúlt időszakban végzett beavatkozások hiteles dokumentálását biztosító, az épületmenedzsment feladatait is támogató műszaki tervtárak rendezését (katalogizálását, digitalizálását).

a) a történeti épületegyüttesek, kertek állapotának évente ismétlődő, rendszeres szemrevételezésen alapuló – annak eredményét elektronikusan rögzített leírással és képanyaggal dokumentáló – ellenőrzését;

b) a történeti épületegyüttesek, kertek esetében az építőanyagok öregedése, valamint az időjárás és a használat miatti kopás hatásait felújítás helyett megelőzés révén mérséklő inspekciós és tervezett karbantartási rendszer kialakítását és a ritka nagyléptékű felújításhoz képest hosszú távon kisebb ráfordítást igénylő rendszeres kisléptékű karbantartás gyakorlatának bevezetését és alkalmazását;

c) az a) pontban foglalt ellenőrzés eredményeként feltárt hibák nagyobb károk bekövetkezését megelőző gyorsjavításának elvégzését;

d) a szervizkönyv adatainak alkalmazását a világörökség állapotáról tájékoztató monitoring rendszer működtetése során.

e) A világörökségi helyszín szervizkönyvének adatai kiterjednek:

ea) a főapátság főépületére (a bazilikára, a monostorszárnyakra, a könyvtári szárnyra, a gimnáziumra, valamint a várfalakra és külső sétányokra);

eb) a történeti épületekre (a barokk pavilonra, a Boldogasszony kápolnára, a Kálváriára és a Millenniumi emlékműre);

ec) a világörökségi helyszín egyéb épületeire (a tornacsarnokra, a gazdasági udvar épületeire, a borászatra és a mezőgazdasági géptárolóra, a gyógynövénykert gazdasági épületeire és a biomassza-üzemre), valamint az Arborétum, a Levendulás, a parkerdő és a Hospodárkert területén található műszaki létesítményekre.

f) A világörökségi helyszín épületei e) pontban felsorolt elemei tekintetében az a) pont szerinti évi rendszeres ellenőrzés, a történeti értékű műrészletek kiemelt vizsgálatával kiterjed:

fa) a tetőkre, tetőfedésekre;

fb) az épületen kívüli és belüli, illetve a talajban lévő csapadékvíz-elvezető rendszerekre;

fc) a tartószerkezetekre;

fd) a homlokzatok és belső terek nyílászáróira;

fe) a burkolatokra és padozatokra;

ff) a falakra, falfestésekre;

fg) az épülettartozékokra (beépített berendezésekre) és felszerelésekre;

fh) az épületgépészeti és elektromos rendszerekre és a villámvédelemre.

g) A világörökségi helyszín természeti környezete tekintetében az a) pont szerinti évi rendszeres ellenőrzés, a történeti értékű műrészletek kiemelt vizsgálatával kiterjed:

ga) a csapadékvíz-elvezető rendszerekre, vízgyűjtőkre;

gb) a támfalakra, rézsűkre, lépcsőkre és utakra;

gc) a berendezési tárgyakra.

a) a szükséges felújítások során a lehetőségekhez mérten törekedni kell a történeti szerkezetek anyagukban való megőrzésére;

b) a tetők meglévő látványát, illetve a meglévő épülettömegeket és színhasználatot meg kell őriznie, ezek tekintetében a meglévőtől eltérő kialakítás csak a világörökségi helyszín történeti épületegyüttese látványának feltárulását biztosító fő irányokból nem látható – a feltárulást nem befolyásoló – helyen létesült épületek tekintetében megengedhető a tervezett beavatkozásnak a történeti épületegyüttes vizuális integritására (a feltárulást biztosító fő irányokból való megjelenésére) gyakorolt hatását bemutató látványterv alapján;

c) az épületállomány 4.1.1.1 és 4.1.1.2. bekezdés szerinti felmérése és értékelése alapján el kell készítenie a világörökségi helyszín épületeinek funkcionális értékelését (szükség szerint a funkciók átalakítására vonatkozó új működési javaslatát), valamint a funkciókhoz igazodó ütemezett építési, átalakítási és bontási programját.

a) Tóthegy városrészben az oldalhatáron álló elszórt épületekkel beépített nagytelkes lakóterület településképének megőrzése érdekében kerülni kell a hagyományos harmonikus tájhasználatot megjelenítő szövet és telekszerkezet felaprózódását;

b) kerülni kell a Főapátság látképének feltárulását és tájképi megjelenését gátló fejlesztéseket, a területek erőteljes beépítését és besűrűsödését az érzékeny látképi fekvésű nagytelkes Sági dűlő és a Cseider horog, Cseidervölgy magasan fekvő dombos területein.

c) a várköpeny tövében, Lestár városrészben az épületek elhelyezésének részletesebb szabályozásával a városképet, a beépítés térbeli elrendeződését és annak megjelenését következetesen kell alakítani;

d) a vasút menti ipari területekre a településkép finomabb szabályozását kell elvégezni, az építménymagasság mellett a homlokzatmagasság, a visszafogott színezésre vonatkozó követelmények, a karakteres fásítási tengelyek, foltok, a tömbön belüli épülettömegek elhelyezkedését megadó építési helyek, be nem építhető teleksávok meghatározásával;

e) a város és a világörökségi együttes megőrzési állapotának fenntartása, javítása, a tájképi megjelenés kiemelkedő jelentősége és a klímavédelem érdekében végzett vizsgálatok alapján szükséges a kötelező fásítás és zöldfelületek növelése.

a) a restaurálási, tisztítási és állagvédelmi feladatok ellátásához, a helyhiány mérsékléséhez, a széles körű és minőségi bemutatáshoz, megismertetéshez (egyebek között a válogatott művek – a Könyvtár részét képező, a nemzeti kulturális vagyonba tartozó kódex-, ősnyomtatvány-, antikva- és régi magyar könyvgyűjtemény – digitalizálásához, műtárgyak esetében a professzionális műtárgyfotózáshoz, a kapcsolódó könyvtár‐, levéltár‐ és múzeumpedagógiai programok kidolgozásához, elindításához és fenntartható működtetéséhez);

b) az elektronikus katalogizáláshoz, digitalizáláshoz és informatikai fejlesztéshez, illetőleg az elavult (vagy elektronikusan még fel nem dolgozott) gyűjteményi anyagra vonatkozó nyilvántartások felülvizsgálatához;

c) a Fényképtár gyűjteményének teljes feltárásához

szükséges programelemek kidolgozását.

a) a helyhiány mérsékléséhez szükséges, a 4.1.2.1. bekezdés a) pontja szerinti programelemeket a 4.1.1.3. bekezdés c) pontja szerinti funkcionális értékeléssel, ütemezett építési, átalakítási és bontási programmal összhangban kell kidolgozni arra törekedve, hogy a helyhiányt elsősorban a jelenleg rendelkezésre álló terek átszervezésével, a gyűjtemények közelében lévő egyes helyiségek funkcióváltásával, a jelenlegi raktárterek elavult berendezéseinek hatékonyabb helykihasználást biztosító korszerű könyvtári és levéltári anyagmozgató és tárolórendszerekre történő cseréjével szüntessék meg;

b) az a) pont szerinti átszervezésre, funkcióváltásra és eszközcserére vonatkozó javaslatokat a rendelkezésre álló terek építészeti-statikai felmérésére is tekintettel lévő részletes állapot- és igényfelmérés alapján, annak bemutatásával, ütemezetten kell elkészíteni;

c) a 6. fejezetben azonosított közcélú finanszírozási forrásoknak a helyhiány mérséklését célzó felhasználására vonatkozó, az a) pontban foglaltaktól eltérő egyéb intézkedési javaslatot csak az a) pont szerinti átszervezés és funkcióváltás lehetőségeinek a 4.1.1.3. bekezdés c) pontja szerinti funkcionális értékelési, ütemezett építési, átalakítási és bontási programban történt hitelt érdemlő kimutatása után, a program egyidejű bemutatásával lehet előterjeszteni;

d) a helyhiány mérséklését, megszüntetését célzó átalakítások tervezésével és kivitelezésével összefüggésben érvényesíteni kell a preventív állományvédelem szempontjait.

a) a 4.1.2.1. bekezdés a) pontja szerinti könyvtár‐, levéltár‐ és múzeumpedagógiai programok kidolgozása és megvalósítása során az érdeklődő látogatók fogadása és a szakemberképzés céljainak érvényesülését együttesen kell biztosítani;

b) szükséges állandó, időszakos és vándorkiállítások szervezése és a kiállításokhoz kapcsolódó katalógusok, valamint egyéb nyomtatott és elektronikus kiadványok, forráskiadások készítése;

c) a gondnokság a Pannonhalmához kiemelten kötődő műtárgyak, könyvek, oklevelek, illetve a Főapátság sajátos gazdálkodási tevékenységéhez szorosan kötőtő – koruk vagy használatuk folytán muzeális értéket képviselő – tárgyak beszerzésére a Főapátság vállalkozásainak eredményes működtetése révén biztosított erőforrásokból állománygyarapítási alapot képez.

a) a Főapátság gazdálkodási tevékenysége körében előállított, magas hozzáadott-értékű, prémium kategóriás, eredet-megjelöléssel ellátott egyedi termékek körének folyamatos korszerűsítése;

b) az éttermi és szálláshelykínálat bővítése, illetve a közlekedési rendszer (gépjárműparkolók, tömegközlekedés, gyalogos és kerékpáros közlekedés útvonalainak) fejlesztése érdekében szükséges kapacitásbővítés és építés;

c) a fenntarthatóságot javító energetikai (energiaracionalizálási) programok tervezése és megvalósítása (különösen a hőszigetelések, a fűtési rendszer, a nyílászárók és napkollektorok tekintetében)

során az épített örökség sajátos kötöttségeire tekintettel és az értékvédelem szempontjainak érvényesítése érdekében – a 4.1.1. alfejezetben írtakat következetesen érvényesíteni kell.

a) a Pannonhalma Város Önkormányzatával;

b) a hazai és a külföldi világörökségi helyszínekkel (a kolostorokat is beleértve);

c) az egyéb turisztikai partnerekkel

való hálózatos együttműködésben rejlő előnyök kiaknázását biztosító tervezésre és megvalósításra kell törekednie.

a) az utak, sétányok, gyalogutak és lépcsők hálózatának rendszeres állapotvizsgálatát, időközönkénti felújítását, a talajmozgások hatásainak a kezelését;

b) a külső területek alatt húzódó közművek (energetikai vezetékek és kábelek, közvilágítási rendszerek) állagvédelmét, szükség szerinti fejlesztését.

a) az eróziót fékező műszaki rendszerek átfogó kutatással és rendezési koncepció kidolgozásával egybekötött módszeres felmérése és átgondolt felújítása a világörökségi helyszínen a talajmechanikai jellegű állékonysági veszélyhelyzetek megelőzésére;

b) az a) pont szerinti koncepció kidolgozása során a meglévő állapot értékelése, az akut veszélyhelyzetek feltárása és rangsorolása, valamint a helyzetet megnyugtatóan rendező hosszú távú intézkedések ütemezése és monitoring rendszer kidolgozása.

a) A kataszter kiterjed:

aa) az Apátsági Arborétum;

ab) az Apátsági Gyógynövénykert;

ac) a Várdomb délnyugati oldalán található erdő;

ad) a Hospodárkert;

ae) a Boldogasszony kápolna körüli erdő;

af) a belső udvarok és kertek

területére.

b) A kataszter adatfelvétele kiterjed:

ba) az éghajlati, meteorológiai;

bb) a talajtani;

bc) botanikai;

bd) zoológiai;

kutatásokra és monitoringra, valamint a világörökségi helyszín természeti értékeire ható egyéb (társadalmi, gazdasági) befolyásoló tényezők, továbbá a tájképi változások, területhasználati rendszerek vizsgálatára.

c) A kataszter elkészítése során törekedni kell a botanikai, zoológiai, talajtani adatok (így különösen fajlisták, állapotrajzok, térképek) térinformatikai feldolgozására.

d) A világörökség helyszín értékeiről készült diplomadolgozatok és PhD kutatások eredményét integrálni kell a kataszterbe.

a) A monitoring során vizsgálni kell:

aa) az élőhelytípusok és a védett, illetve lokálisan értékes fajok állapotát és állományát,

ab) a természetvédelmi helyzetüket meghatározó élő és élettelen környezeti tényezőket,

ac) a kezelési beavatkozások hatását és hatékonyságát.

b) A monitoring programok pontos módszerét, a mérhető és jelentőséggel bíró adatok körét a vizsgált területek fenntartásában és kezelésében érintett szervezetekkel, valamint a tevékenység elvégzésére alkalmas kutatócsoportokkal (így különösen akadémiai kutatóintézetekkel, egyetemekkel, civil szervezetekkel), és a területen érintett természetvédelmi szervezetekkel közösen kell meghatározni.

a) a várköpeny és a Boldogasszony kápolna körüli erdők spontán erdősülésének fenntartása, a tájidegen fajok és özönnövények rendszeres eltávolítása, helyükre őshonos, a termőhelynek megfelelő fafajok telepítése, a kisebb csoportokban jelenlévő inváziós fajok egyedeinek eltávolítása;

b) gyepterületeken a művelési ágnak megfelelő használat biztosítása, a cserjésedő, illetve beerdősülő gyepterületeken a gyep helyreállítása, a kevésbé intenzíven hasznosított gyepterületeken az adventív lágyszárúak terjedése elleni védekezést biztosító virágzás előtti kaszálás, az egyedek eltávolítása;

c) a terület ősi, illetve hagyományos gyümölcsfajtáinak feltérképezése, bemutatása, génkészletük hosszú távú megőrzése.

a) Ennek érdekében szükséges:

aa) a természeti területek bemutatásának, a látogatás rendjének megőrzési, védelmi szempontú újraszabályozása;

ab) a mezőgazdasági terület átjárhatóságát a kisebb állatok és növények számára biztosító, fasorokból, mezsgyékből, erdőfoltokból és a természetvédelmi szempontoknak megfelelően kaszált rétekből álló ökofolyosó-hálózat kiépítése.

b) A világörökségi helyszín értékei széles körű és minőségi bemutatásának az épített és kulturális örökség elemei mellett a természeti örökség elemeire is ki kell terjednie. Ennek kertében szükséges:

ba) az Arborétumban és a Gyógynövénykertben tartott szakmai vezetések és tematikus rendezvények gyakorlatának fenntartása;

bb) a védett természeti területekre kiterjedő oktatási és népszerűsítő tevékenység, interaktív természetismereti foglalkozás lehetőségének biztosítása;

bc) növényjelző és az élőhelyeket bemutató – egységes megjelenésű és a vagyonbiztonsági szempontoknak is megfelelő – táblák készítésének és kihelyezésének vizsgálata.

a) Régi térképek és adatok felhasználásával meg kell határozni a korábban szőlőműveléssel hasznosított, be nem épített, szőlőművelésre alkalmassá tehető területeket.

b) A potenciálisan alkalmas területeket részletesen elemezni kell a természetes szukcesszió során kialakult élőhelyek természeti értékei alapján. A természetvédelmi szempontból jelentős értékkel rendelkező területeket ki kell vonni a szőlőművelésre számba vehető terület közül.

c) A b) pontra tekintettel megmaradt területeken talajvizsgálatot követően elemezni kell a szőlőművelés adottságait és feltételeit (gazdaságosság, termésminőség, termésmennyiség, látogatóknak való bemutatás feltételei, speciális gépesítési igény), amennyiben az elemzés területnagyság és gazdaságosság szempontjából elfogadható eredményre vezet, akkor meg kell vizsgálni a területek jogi helyzetét (védett természeti terület, erdő művelési ág, szőlőkataszterbe való besorolás), és a szőlőtelepítés engedélyezésének feltételeit.

d) Az Apátságot egykor körülölelő Szent Márton-hegyi szőlők részleges visszatelepítésének előkészítése során ezen túlmenően meg kell határozni a telepítés és a fenntartás financiális hátterét, s azt, hogy az új terület hogyan illeszkedik a borgazdaság választékába.

a) a hagyományos tájkarakter védelmére, a táj jellegének megőrzésére;

b) az építmények táji adottságokhoz igazodó elhelyezésére (területi koncentrációjára) és kialakítására, a táji természeti értékekkel való összhang biztosítására;

c) a természeti értékek, egyedi tájértékek, jellegzetes tájelemek feltárására, megóvására, az építmények, műtárgyak tájba illesztésére;

d) a tájképet, látványt zavaró létesítmények elhelyezésének megakadályozására;

e) a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének részét képező látványt romboló agglomerációs folyamatok, szuburbanizáció, extenzív, területbővítő fejlesztés megakadályozására

vonatkozó, a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének sértetlen és hiteles fennmaradását biztosító szempontokat.

a) az apátsághoz csatlakozó gazdasági udvar, gyógynövénykert és Apátsági Major fejlesztési területein az építési helyek települési helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben történő kijelölését kezdeményezni és ahhoz adatot szolgáltatni;

b) Pannonhalma településrendezési tervének felülvizsgálatát kezdeményezni és ahhoz adatot szolgáltatni:

ba) a hatályos területfelhasználás és az építési övezetek előírásainak finomítása,

bb) a szabályozási előírások pontosítása

érdekében;

c)² az országos és a vármegyei területrendezési tervek módosítása és kiegészítése során a kezelési tervben foglalt előírások érvényesítését kezdeményezni.

a) a 4.1.4.2. bekezdés szerinti területen a mezőgazdasági jellegű tájhasználat (szántó, gyümölcsös, szőlő, erdő) és a rálátási pontok megőrzése érdekében

aa) a közlekedési folyosók menti területek beépítésének,

ab) a Győrújbarát, Töltéstava, Nyúl, Győrság, Pér, Écs, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tarjánpuszta, Nyalka, Győrasszonyfa, Mezőőrs, Táp, Tápszentmiklós, Lázi, Veszprémvarsány települések fő kilátópontjairól Pannonhalma felé irányuló látványtengelyekben történő beépítéseknek, illetve a települések teljes területén a 15 méternél magasabb építmények, szerkezetek, épületek elhelyezésének,

ac) a Szent Márton-hegyről látható szomszédos dombvonulatok gerincén és a domboldalak Pannonhalma felé eső felső harmadán mesterséges elemek létesítésének

engedélyezése során a miniszter véleményében foglaltak szerint kell eljárni.

a) a 4.2.1. bekezdés ab) alpontjában felsorolt települések területén átvezető közlekedési útvonalak mentén a hosszirányú beépítésre szánt területek növekedését – a települések összenövését – el kell kerülni. A tájhasználat során a települések területén – az M1‐es autópálya nyomvonaláig – törekedni kell a táj fő jellemzőinek megőrzésére, és a tájképet megváltoztató, a 4.2.1. bekezdésben felsorolt nagyobb léptékű beavatkozások, építkezések elkerülésére;

b) annak érdekében, hogy a Főapátság látványa, látképe táji léptékben a világörökség kiemelkedő egyetemes értékének sértetlen, hiteles fennmaradását biztosító mértékben meghatározó maradjon, a 4.1.4.2. bekezdésben meghatározott területen nem helyezhető el újabb nagyfeszültségű távvezeték, 15 méternél magasabb szélkerék, szélerőmű, 5 hektárnál nagyobb kiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató vagy ipari létesítmény, külszíni művelésű bányaterület.

a) a Pannonhalmi Bencés Főapátság,

b) Pannonhalma Város Önkormányzata,

c) érintett erdőgazdálkodó,

d) a tágabb környék településeinek önkormányzatai és közösségei,

e) az illetékes állami kormányzati szervek,

f)³ a vármegyei önkormányzat szervezeti egységei,

g) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság.

a) a szakmai továbbképzések szervezése;

b) szellemi központ, innovációs motor, kutató-fejlesztő bázis szerep betöltése az épített és természeti örökség fenntartásának, a világörökségi helyszín turisztikai bemutatásának érdekében;

c) Főapátsági Gyűjtemények fejlesztése és kezelése.

a) gondoskodnia kell arról, hogy a világörökségi helyszín eseményei, programjai, fejlesztései, kiemelkedő ünnepei rendszeresen megjelenjenek a médiában és a világhálón;

b) biztosítania kell, hogy a világörökségi helyszín értékeinek hagyományos bemutatását szolgáló eszközök és apátsági termékek folyamatos elérhetőségét.

a) a kiemelkedő egyetemes értékeit hordozó attribútumok állapotának rögzítése, folyamatos megfigyelése;

b) a helyszínen zajló tevékenység általános mutatóinak összegyűjtése, rendszeres egybevetése, az érdekeltek körében nyilvánossá tétele.

a) a 4.1.1.2. bekezdés szerinti átfogó inspekciós és tervezett karbantartási rendszer és szervizkönyv;

b) a természeti és táji környezet 4.1.3.5. bekezdés szerinti monitoringja;

c) a világörökségi helyszínen folyó tevékenység jellemző indikátorait bemutató Pannonhalmi Világörökségi Évkönyv, amely

ca) az általános térségi népességi adatokat,

cb) a Főapátság oktatási tevékenységére vonatkozó adatokat,

cc) a Főapátság gyűjtemény tevékenységére vonatkozó adatokat,

cd) a Főapátság gazdasági vállalkozásaira vonatkozó adatokat,

ce) a térség turizmusára vonatkozó adatokat

tartalmaz.

a) a csúszásveszélyes és potenciálisan csúszásveszélyes területek fokozott ellenőrzése;

b) a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő időjárási és mikroklimatikus feltételek változásának követése;

c) a vízháztartással, szélsőséges terheléssel kapcsolatos változások követése.