nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet
a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
2018-08-14
infinity
5
Jogszabály

19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet

a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 21. és 22. pontjában és 93. § (1a) bekezdés a), b), c), d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 21. és 22. pontjában, valamint 93. § (1a) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményének kikérésével,

a 24. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16.2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 56. § (1), (2) és (4) bekezdése tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5., 6., 17. és 27. pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 56. § (3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében eljárva,

a 26. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.4. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 27. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 23. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 28. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 21. pontjában, valamint 93. § (1a) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményének kikérésével, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) által meghatározott Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhely (a továbbiakban: kiemelt nemzeti emlékhely) és az e rendelet alapján meghatározott településkép-védelmi környezetének területére – mint településképi szempontból kiemelt jelentőségű területre – az egyedi településkép-védelem biztosítása érdekében

a) a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetének meghatározására,

b) a kiemelt nemzeti emlékhelyre és településkép-védelmi környezetére vonatkozóan

ba) az egyedi településképi követelmények megállapítására,

bb) a közterületen és a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámok megengedett méreteire, a reklámközzététel megengedett technológiájára, módszereire, eszközeire, a reklámhordozók általános formai követelményeire,

bc) a beépítési szabályokra, valamint az ezzel összefüggő sajátos építésügyi és örökségvédelmi követelményekre,

c) az egyedi településképi követelmények érvényesítését szolgáló sajátos eszközökre,

ca) a településképi arculati kézikönyv tartalmára, elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályokra,

cb) a szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás részletes szabályaira, az eljárásokban vizsgálandó településképi szempontokra, az eljárások alóli mentesség feltételeire, az alkalmazásukra hatáskörrel rendelkező hatóságok és feladatkörrel rendelkező egyéb szervek meghatározására,

d) az egyedi településképi követelmények érvényesítése érdekében szükséges hatósági kötelezés részletes szabályaira,

e) a településképi ösztönző- és támogatási rendszer meghatározására

terjed ki.

2. § A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének területére vonatkozóan

a) a főváros és a kerület településrendezési eszközeit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ha a településrendezési eszköz e rendelettel ellentétes, az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni,

b) a fővárosi és kerületi önkormányzat településképi rendeletében meghatározott településképi követelményeket nem kell alkalmazni,

c) a főváros, illetve a kerület településképi arculati kézikönyvét a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének arculati kézikönyve (a továbbiakban: kézikönyv) készítése, elfogadása és alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás;

2. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom;

3. cégér: reklámnak, plakátnak nem minősülő cégtábla, cégfelirat, céglogó, üzletfelirat, üzlettábla;

4. egyéb berendezés: építmény, sajátos építményfajta rendeltetésszerű használatát biztosító, szerelt, gépnek, egyéb műszaki berendezésnek nem minősülő eszköz, felszerelés;

5. eredeti: épület, épületrész, szerkezet, műemlék épület építéstörténeti tudományos dokumentációjában, nem műemlék épület egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentációjában meghatározott, első használatbavételekor fennálló állapota szerinti állapot, illetve amennyiben az épület jelenlegi használatával, funkciójával kapcsolatos szempontok ezt indokolják, úgy építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (a továbbiakban: KNEB) által elfogadott, ettől eltérő állapot;

6. elszámolható költségek: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költségek;

7. építési tevékenység: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 36. pontjában meghatározott tevékenység;

8. építéstörténeti tudományos dokumentáció: a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott építéstörténeti tudományos dokumentáció;

9. építészeti együttes: egymáshoz legalább homlokzati kialakításban illeszkedő, több telken álló épületek egységes építészeti koncepció szerint tervezett és megvalósított csoportja, épületegyüttese;

10.1 építménymagasság: az illetékes kerületi önkormányzat által elfogadott, e rendelet hatálybalépése időpontjában hatályos helyi építési szabályzat szerinti beépítési paraméter;

11. fennálló: meglévő és akként dokumentált vagy dokumentálható építmény, építményrész, szerkezet vagy egyéb elem;

12. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben foglaltaknak megfelelően, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglaltaknak megfelelően, vagy ezen szervezet kölcsönnyújtása hiányában a kijelölt hitelintézet;

13. homlokzati elem: az épület homlokzat felőli nyílászárói, illetve a homlokzati architektúra elemei;

14. információs célú berendezés: a reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő információt hordozó, hirdetést vagy hirdetményt tartalmazó berendezés, így különösen az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;

15. kedvezményezett: a kiemelt nemzeti emlékhely környezetében álló ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény szerint bejegyzett 1/1 arányú tulajdonosa, közös tulajdon esetében az 1/1 arányú tulajdoni illetőséget kiadó tulajdonosok külön-külön és együttesen, társasház esetében a társasház és az 1/1 arányú tulajdoni illetőséget kiadó tulajdonostársak külön-külön és együttesen;

16. kereskedelmi rendeltetés: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 9. pontjában meghatározott kereskedelmi tevékenységet szolgáló rendeltetés, ideértve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti kereskedelmi rendeltetést;

17. kijelölt beruházás-lebonyolító: a Steindl Imre Program Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság;

18. kijelölt hitelintézet: az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság;

19. megújítás: fennálló építmény, építményrész, szerkezet vagy egyéb elem anyagának minél nagyobb arányú megőrzésére törekvő beavatkozás, melynek célja a hiteles esztétikai állapot visszaállítása és a fennálló műszaki tényezők javítása;

20. mintadarab: műemlék épület építéstörténeti tudományos dokumentációjában meghatározott eredeti vagy annak nyomán rekonstruált eleme, nem műemlék épület egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentációjában meghatározott eredeti vagy annak nyomán rekonstruált eleme vagy ennek hiányában az egységesen kialakítandó elem típusmintájául szolgáló építészeti – műszaki dokumentációban megjelölt konkrét, fennálló elem;

21. örökségvédelmi célú beruházás: a Kötv. 61/K. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti egyedi településkép-védelmi követelménynek való megfelelés, vagy annak fenntartásához közvetlenül szükséges építési tevékenység;

22. rekonstrukció: fennálló vagy eredeti elem, szerkezet vagy épületrész anyagát érintő beavatkozás, amelynek célja az eredeti esztétikai állapot újraalkotása;

23. szintterületi mutató: az illetékes kerületi önkormányzat által elfogadott, e rendelet hatálybalépése időpontjában hatályos helyi építési szabályzat szerinti beépítési paraméter;

24. szolgáltatási rendeltetés:

a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 2. § l) pontjában meghatározott szolgáltatási tevékenységet;

b) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet;

c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatási tevékenységet;

d) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés 11. és 14. pontjában meghatározott biztosítási és biztosításközvetítői, továbbá a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés 112. és 113. pontjaiban meghatározott viszontbiztosítási és viszontbiztosítás-közvetítői tevékenységet; valamint

e) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 4. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott ABA és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 4. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott ÁÉKBV tevékenységet

szolgáló rendeltetés, ideértve az OTÉK szerinti szolgáltató rendeltetést;

25. társasház: a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében álló ingatlanon a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben meghatározott társasház;

26. üzletportál: minden olyan földszinti és esetlegesen hozzá kapcsolódó félemeleti nyílászáró, annak aránya, anyaga és környezetének építészeti kialakítása, részletképzése, amely az épület földszinti helyiségeibe való bejutást lehetővé teszi és nem az épület bejárati kapuja vagy garázsbehajtója, továbbá minden olyan ezektől független nyílás, amely így megközelíthető helyiségből az utcafrontról nyílik;

27. vendéglátási rendeltetés: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontjában meghatározott tevékenységet szolgáló rendeltetés, ideértve az OTÉK szerinti vendéglátó rendeltetést.

II. FEJEZET

A KIEMELT NEMZETI EMLÉKHELY ÉS TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI KÖRNYEZETE

3. A kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezete

4. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A kiemelt nemzeti emlékhely és a településkép-védelmi környezetének területe együtt a kiemelt településkép-védelmi környezet.

5. § A kiemelt településkép-védelmi környezetet használni, ott építményt, sajátos építményfajtát elhelyezni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet készíteni, építményen építési tevékenységet végezni, építmény rendeltetését létrehozni vagy megváltoztatni, továbbá zöldfelületet alakítani az e rendeletben foglaltakkal összhangban lehet, a településkép minél teljesebb megőrzésével, valamint a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának fenntartásával.

III. FEJEZET

AZ EGYEDI TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ÉS A REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

4. A településképi követelményekre vonatkozó általános szabályok

6. § (1) A kiemelt településkép-védelmi környezetre vonatkozó egyedi településképi követelmények és a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények a településkép-védelmét és az egységes arculat fenntartását és kialakítását szolgálják. Az egyedi településképi követelmények fajtái:

a) a területi építészeti,

b) az építészeti,

c) a cégérekre, plakátokra, emléktáblákra, egyéb berendezésre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó,

d) a sajátos építményfajtákra, műtárgyakra vonatkozó és

e) a közterületek alakítására vonatkozó

követelmények.

(2) A kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő telken az egyedi településképi követelményekkel, a IV. fejezetben és a 2. mellékletben meghatározott beépítési szabályokkal összhangban tartható fenn építmény, valamint végezhető építési és egyéb tevékenység.

(3) A kiemelt településkép-védelmi környezetben cégér, plakát, emléktábla, egyéb berendezés és egyéb műszaki berendezés önállóan vagy építményen az egyedi településképi követelményekkel összhangban tartható fenn, helyezhető el, illetve végezhető azon tevékenység.

(4) A kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő telken sajátos építményfajta, műtárgy az egyedi településképi követelményekkel összhangban tartható fenn, helyezhető el, illetve végezhető azon építési és egyéb tevékenység.

(5) A kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő telken reklám, reklámhordozó a településkép védelméről szóló törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Rr.) és a 17. §-ban meghatározott követelményekkel összhangban tartható fenn, helyezhető el, illetve végezhető azon tevékenység.

(6) A kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő közterület a 16. §-ban és a 18. §-ban meghatározott követelményekkel összhangban tartható fenn, illetve végezhető azon építési és egyéb tevékenység.

(7) Az 1. mellékletben egyedi védelemmel jelölt épületen építési tevékenység egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján végezhető.

(8) Építészeti együttes részét képező, vagy az 1. mellékletben utcaképi védelemmel jelölt, épület közterületi traktusát, illetve a közterületre néző homlokzatát eredeti formájában kell megőrizni, illetve azon építési tevékenység egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján végezhető.

(9) Az egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció tartalmát a 3. melléklet határozza meg. Az egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentációt okleveles építészmérnök vagy okleveles művészettörténész készíti.

(10) Az egyedi településképi követelmények a kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő nyilvántartott műemléki értékekre, műemléki környezetre, műemléki jelentőségű területre és a fővárosi helyi egyedi és területi védett értékekre is kiterjednek.

5. Területi építészeti követelmények

7. § (1) A kiemelt településkép-védelmi környezet területét érintő fővárosi és kerületi településrendezési eszköz, közterület-alakítási terv és annak módosítása a KNEB – településrendezési eszköz egyeztetése esetén az egyeztetési eljárás során kiadott – a kiemelt településkép-védelmi környezetének területére vonatkozó véleményének figyelembevételével, azzal összhangban állapítható meg.

(2) A kiemelt településkép-védelmi környezet területét érintő településrendezési eszköz egyeztetése során a KNEB a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) szerinti teljes és egyszerűsített eljárás esetén az előzetes tájékoztatási és a véleményezési szakaszban, tárgyalásos eljárás esetén, amennyiben megtartásra kerül az előzetes tájékoztatási szakaszban, illetve a végső szakmai véleményezési szakaszban ad véleményt, a Tr. államigazgatási szervekre meghatározott szabályai szerint. A KNEB véleményét az adott előzetes tájékoztatási és véleményezési szakasz kezdeményezője, tárgyalásos eljárás esetén a végső szakmai véleményezési szakaszban az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal kéri ki.

(3) A KNEB az érintett önkormányzatnál kezdeményezheti a kiemelt településkép-védelmi környezet egészére vagy annak egy részére a közterület-alakítási terv készítését.

6. A kiemelt nemzeti emlékhely területén irányadó egyedi településképi követelmények

8. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely területén lévő épület, építmény, sajátos építményfajta, cégér, emléktábla, egyéb berendezés és egyéb műszaki berendezés megjelenésének illeszkednie kell a kiemelt nemzeti emlékhely történelmi és műemléki megjelenéséhez, egységes arculatához.

(2) A kiemelt nemzeti emlékhely területén lévő épületek fennálló látványa, az Országház láthatósága, a Budapest V. kerület Kossuth Lajos teret meghatározó szoborkompozíciók együtt látása nem korlátozható.

(3) A kiemelt nemzeti emlékhely területén lévő épületen építési tevékenység építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján végezhető.

(4) A kiemelt nemzeti emlékhely területén építési és egyéb tevékenység a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelményekkel összhangban végezhető.

7. Az egyedi településképi követelmények

9. § (1) Az építészeti követelmények a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében lévő épületeket érintően az egységes homlokzatképzés, az egyes homlokzati elemek és a tetőformálás követelményeit határozzák meg.

(2) Az építési tevékenység során az építmény tömegének, homlokzati kialakításának, tetőformálásának az egyedi vagy utcaképi védelemmel érintett épületekhez és a településkép-védelmi környezet egységes arculatához egyaránt illeszkednie kell.

(3) A Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér déli térfalát képező Budapest V. kerület belterület 24710/4, 24711 és 24712 helyrajzi számú telkeken lévő épület homlokzatát és tömegformálását úgy kell kialakítani, hogy a térfal teljes szélességében építészeti egységet mutasson.

10. § Építészeti együttes részét képező épület közterületről látható homlokzatát és tetőzetét érintő

a) nem az eredeti állapot visszaállítását szolgáló építési tevékenység, egyéb beavatkozás nem sértheti az építészeti együttes egységes külső homlokzatképzését, ezen belül kiemelten az anyaghasználatot, a színezést, a homlokzattagolást, homlokzati architektúrát, a nyílászárókat, továbbá a tetőformálás geometriáját, héjalását és a tetőnyílászárók osztását;

b) felújítás

ba) az építészeti együttes valamely épületére vonatkozó, az építészeti együttes egészére tekintettel készített egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció és festéskutatással megalapozott szín- és tetőrekonstrukciós terv alapján végezhető;

bb) során a ba) alpont vagy – ha az épületegyüttesben már történt felújítás és a tulajdonos a c) pont szerint járt el – a c) pont szerinti, a KNEB által jóváhagyott építőanyag alkalmazható;

c) építési tevékenység vagy beavatkozás során a felhasználni kívánt, valamint a megvalósulási dokumentáció részeként a felhasznált építőanyagok jegyzékét a tulajdonos a KNEB kérésére rendelkezésre bocsátja az építőanyag típusának, a gyártójának, a színkódjának ismertetésével.

11. § (1)2 Fennálló közterületről látható épülethomlokzat

a) eredeti homlokzati eleme nem bontható el, kivéve, ha műszaki állapota a fenntartást és a megújítást nem teszi lehetővé, vagy az aránytalan anyagi terhet jelent, ebben az esetben az eredeti homlokzati elem alakhű felmérése nyomán eredeti anyagából újragyártott homlokzati elemmel pótolható,

b) fennálló eredeti homlokzatburkolati anyaga nem változtatható meg, az a műszakilag lehetséges legnagyobb arányban megtartandó, szükség esetén azonos, vagy hozzáférhetőség hiányában azonos tulajdonságú és megjelenésű anyaggal pótolható,

c) kő vagy műkő homlokzatburkolati anyaga kizárólag abban az esetben festhető le vagy vonható be az eredeti homlokzati felületet eltakaró vagy megváltoztató anyaggal, ha a homlokzat vegyes anyaghasználattal készült, és az az egységes településképi megjelentés elérése érdekében indokolt,

d) kőporos vakolati rendszere – az eredeti kivételével – nem tartható fenn, nem újítható fel.

(2)3 Új, közterületről látható épülethomlokzat képzése során kőporos vakolati rendszer nem alkalmazható.

(3)4 Fennálló, vakolt homlokzati anyagú, közterületről látható épülethomlokzat teljes felülete az épület eredeti színével, színezési rendszerével, illetve az épülethez közvetlenül kapcsolódó épületek fennálló színezésével összhangban színezhető

a) az épület homlokzat restaurátori szakvéleményben megállapított eredeti színével és színezési rendszerével megegyező, illetve ahhoz közel álló, vagy indokolt esetben, a KNEB hozzájárulásával ettől eltérő, de a szomszédos épületekhez illeszkedő színezés alkalmazásával, és

b) az utcasorban közvetlenül szomszédos telken lévő épületeket, és az ezen telkekhez kapcsolódó telken lévő további egy-egy épületet ábrázoló, az eredeti színezéstől eltérő színezés esetén három változatot bemutató színterv alapján.

(4) Ha az eredeti színezés nem állapítható meg és az épület az 1896. évet megelőzően épült, a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az épületen kizárólag egy homlokzati szín alkalmazható.

(5)5 Fennálló, vakolt homlokzati anyagú, közterületről látható épülethomlokzat és tűzfal részleges színezése a (3) bekezdés szerinti színnel, kizárólag földszinti üzletportál cseréje, átalakítása, homlokzatrész erős rongálódása, szerelési munka vagy graffiti eltávolítás miatt indokolt homlokzatjavítás, vagy életveszély elhárítás érdekében történhet.

(6)6 Új, közterületről látható épülethomlokzat az épülethez közvetlenül kapcsolódó épületek fennálló színezésével összhangban, az utcasorban közvetlenül szomszédos telken lévő épületeket és az e telkekhez kapcsolódó további egy-egy épületet ábrázoló három változatot bemutató színterv alapján színezhető.

(7)7 A közterületről látható homlokzatot érintő építési tevékenység során az épület veszélyeztetett homlokzati sávját anti-graffiti bevonattal kell ellátni.

(8)8 Fennálló, eredeti állapot szerinti, közterületről látható homlokzattagolás, homlokzati díszítőelem, díszítőrendszer, részletképzés, nyílászáró rendszer nem változtatható meg, kivéve, ha az eltérés a földszinten üzletportál létesítése érdekében indokolt. Teljes homlokzatfelületet érintő építési tevékenység az eredeti állapot rekonstrukciójával építéstörténeti dokumentáció alapján végezhető.

(9) Az épület fennálló eredeti vagy mintadarabként megjelölt – közterületre nyíló és közterületről látható – homlokzati elemei a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel nem bonthatók el, felújítással vagy rekonstrukcióval tarthatók fenn. Fennálló, az eredetitől eltérő és mintadarabnak nem minősülő homlokzati elem kizárólag eredeti vagy mintadarabként megjelölt homlokzati elemre cserélhető, azzal, hogy

a) a közterületre néző nyílászáró eredeti aránya és osztása nem változtatható meg,

b) az épület eredeti vagy mintadarabnak megjelölt nyílászáróinak anyagától eltérő anyagú nyílászáró és tükörüveg egyedileg nem alkalmazható,

c) általános nyílászáró-megújítás, -csere, -rekonstrukció, restaurátor festéskutatási szakvéleményében megállapított eredeti színnel megegyező vagy azzal azonosítható, illetve az épület homlokzatának színezésével egyaránt összhangban álló színezés alkalmazásával történhet,

d) egyedi nyílászáró-megújítás, -csere, -rekonstrukció esetén a fennálló nyílászáróknak az építési tevékenység megkezdése előtti színhasználata alkalmazható,

e) zajvédelem vagy hőszigetelés céljából kettő- vagy többrétegű üvegezés a külső megjelenés sérelme nélkül építhető be a külső vagy a belső szárnyba.

(10)9 Egyéb műszaki berendezés, egyéb berendezés, szerelvény nem tartható fenn vagy helyezhető el, ha az a közterületről látható homlokzat, illetve a (8) bekezdésben meghatározott, fennálló építészeti részletek, díszítőrendszer megjelenését, látványát sérti, vagy ellehetetleníti a fennálló eredeti díszítőrendszer rekonstrukcióját.

(11) A homlokzaton

a) tartó-, kábel-, antennaszerkezet – a troli, villamos felsővezeték tartó kivételével – nem helyezhető el, nem tartható fenn,

b) vezeték homlokzati felületen látható módon, kábelcsatornában vagy a vezetéket takaró szerkezetben nem szerelhető,

c)10 közterületről látható módon homlokzati égéstermék kivezető, parabola vagy egyéb antenna, napkollektor, légkondicionáló berendezés, egyéb berendezés, valamint egyéb műszaki berendezés – az e) pontban foglaltak kivételével – nem helyezhető el,

d)11 közterületről látható módon légkondicionáló berendezés kifolyója a homlokzatra nem vezethető,

e) közterületről látható módon önálló szerkezetben nem helyezhető el

ea) árusító berendezés, a parkoló és közlekedési jegyárusító automata kivételével,

eb) bankautomata berendezés, postaláda, biztonsági kamera,

f) név- és címtábla, kaputelefon a homlokzatképzéshez illeszkedő és egymással egységes kialakítással helyezhető el.

(12) Fennálló eredeti lábazat nem bontható el, az csak az eredeti állapot szerint újítható fel, rekonstruálható azzal, hogy az eredeti állapottól eltérni a feltétlenül szükséges mértékig

a) a földszinti és szint alatti helyiségek rendeltetésszerű használatának biztosítása,

b) épület utólagos szigetelése vagy

c) vakolt lábazatnak az eredetivel azonos kialakítású kő vagy műkő anyagú átépítése

érdekében, egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján lehet.

(13) Közterületről nyíló pincelejáró és az ahhoz kapcsolódó nyílászáró az épület építészeti tagozataihoz, homlokzattagolásához, homlokzati architektúráihoz és nyílásrendszeréhez illeszkedve létesíthető.

(14) Fennálló eredeti kaput és tartozékát anyagában meg kell őrizni. Ha részben vagy egészében elpusztult, az eredeti állapot szerint egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rekonstruálható, kivéve, ha a rekonstrukcióhoz nem áll rendelkezésre elegendő adat, ebben az esetben az új kapunak az épület többi eredeti vagy mintadarabként meghatározott nyílászárójának kialakításához, részletképzéséhez, anyaghasználatához, színéhez kell illeszkednie.

(15) Fennálló, eredeti vagy mintadarabként megjelölt üzletportált meg kell őrizni vagy az eredeti állapot szerint rekonstruálni.

(16) Fennálló, nem eredeti vagy mintadarabként megjelölt üzletportál

a) egyedileg nem szüntethető meg, kizárólag egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján

aa) az épülethez tartozó mélygarázs megközelítésének biztosítása érdekében, vagy

ab) az egész épületet, vagy építészeti együttest érintő egységes, az eredeti állapot helyreállításával járó építési tevékenység során,

b) az épület vagy építészeti együttes meglévő eredeti vagy mintadarabnak megjelölt üzletportáljához, ennek hiányában az épület vagy építészeti együttes által meghatározott településképhez illeszkedve tartható fenn, alakítható át, létesíthető, amelynek

ba) anyaghasználata az épület korához illeszkedően fa vagy fém lehet, elaprózott üvegfelület, vastag profil, nagy arányban zárt, falazott rész és műanyag nyílászáró nem alkalmazható,

bb) színezése a homlokzati színnel összhangban történhet.

(17) Üzletportál üvegfelülete – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – nem átlátszó felületű anyaggal – így különösen fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel – nem takarható, homokfúvott vagy matt, nem átlátszó üveg nem alkalmazható.

(18) Üzletportál az e rendeletben és a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelmények, illetve ajánlások alapján helyezhető el, építhető, alakítható át.

(19)12 Új kirakatszekrény közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el. A kirakatszekrény elbontásával egy időben az érintett homlokzati falfelület anyaga, színezése, díszítése helyreállítandó.

(20) Falra vagy fal elé szerelt kirakatszekrény fenntartható, ha mérete és szerkezeti kialakítása illeszkedik az épület homlokzatképzéséhez, és annak eredeti vagy felújított díszítőelemeit, részletképzését, mintázott falfestését, falfestményeit, művészi felületképzését nem takarja el.

12. § (1) A tető fennálló eredeti formáját, geometriáját, héjalását, tetődíszét, díszes tetőfelépítményét az építési tevékenység során meg kell őrizni. A tető eredeti formája és geometriája, héjalása, tetődísze, díszes tetőfelépítménye az eredeti tervek szerint egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján rekonstruálható, kivéve, ha műszakilag erre nincs lehetőség, vagy az aránytalanul nagy anyagi terhet jelent, vagy, ha az eredeti építőanyag egészségre káros összetevőket tartalmaz.

(2) A közterületi homlokzati oldalon a tetőzeten kizárólag a mintadarabbal megegyező nyílászáró helyezhető el.

(3) A tetőzeten nyílászáró az e rendeletben és a kézikönyvben foglalt követelmények, illetve ajánlások alapján helyezhető el.

(4) A kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterülettel közvetlenül határos telken lévő épület közterület felé lejtő tetőfelületén – tetőkibúvó kivételével – nyílászáró, nyílás, áttört felület nem létesíthető, a szükséges tetőfelépítmények, tetőnyílások a további tetőfelületeken helyezhetők el.

(5) Újonnan kialakított tetőzet esetében

a) a magastető

aa) tömegének csökkentenie kell a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak méretét,

ab) hajlásszögének illeszkednie kell a takarandó tűzfalak oromfalának hajlásszögéhez,

ac) fedési anyaga cserép, természetes pala, fém vagy üveg lehet,

b) a lapostető vagy zöldtető kivételesen indokolt esetben, a kézikönyvben foglalt követelmények, illetve ajánlások alapján alakítható ki.

13. § (1) Épület teljes, vagy az utcai homlokzatot érintő felújítása kizárólag a közterületről látszó tűzfalszakaszok egységes és együttes felújításával történhet.

(2) Építmény megvilágításánál nem alkalmazható változó fényjáték.

14. § (1) Cégér az üzletportállal együtt tervezhető, alakítható ki a homlokzathoz illeszkedő módon.

(2) Cégér az épületben lévő rendeltetési egységre, az ott végzett tevékenységére vonatkozóan helyezhető el.

(3) A cégérnek illeszkednie kell

a) a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a homlokzati díszítőelemekhez, díszítőrendszerhez, részletképzéshez, nyílászáró rendszerhez, ezek ritmusához, és

b) az épület építészeti részletképzéséhez, építészeti hangsúlyaihoz, a homlokzat anyaghasználatához, a homlokzat, a nyílászárók és az üzletportál színéhez.

(4) Cégér nem tartalmazhat mozgó elemet, mozgó vagy villogó fényfeliratot. A kiemelt nemzeti emlékhely részét képező közterülettel közvetlenül határos homlokzaton fényfelirat nem helyezhető el és tartható fenn.

(5) A kiemelt nemzeti emlékhely területén nem helyezhető el plakát.

(6) Cégér, plakát, emléktábla, egyéb berendezés és egyéb műszaki berendezés az épület homlokzati architektúrájába illeszkedően, a kiemelt nemzeti emlékhelynek és környezetének történelmi és műemléki megjelenését, egységes arculatát megőrizve, a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelmények, illetve ajánlások alapján tartható fenn és helyezhető el.

15. § Sajátos építmény, műtárgy a kiemelt nemzeti emlékhely és annak településkép-védelmi környezete történelmi és műemléki megjelenését, egységes arculatát megőrizve helyezhető el, tartható fenn, a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelmények alapján.

16. § (1) A közterületen sajátos építményfajtát, építményt, köztárgyat, zöldfelületet vagy új képzőművészeti alkotást érintő építési tevékenység és egyéb beavatkozás közterület-alakítási terv alapján vagy annak hiányában a kézikönyvben foglalt követelmények alapján végezhető.

(2) A közterületen lévő építménynek, sajátos építményfajtának, köztárgynak, zöldfelületnek, képzőművészeti alkotásnak illeszkednie kell a kiemelt településkép-védelmi környezet egységes arculatához.

(3) A gyalogosfelületek burkolata természetes anyag, illetve természetes gránitzúzalékot tartalmazó térburkoló anyag lehet, beton térkő nem alkalmazható. Passzázs kizárólag díszburkolattal burkolható.

(4) A közterületen építmény, sajátos építményfajta, köztárgy, zöldfelület, képzőművészeti alkotás az e rendeletben, és amennyiben rendelkezésre áll, a közterület-alakítási tervben és a kézikönyvben foglalt követelmények, illetve ajánlások alapján helyezhető el.

17. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely területén – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem helyezhető el reklám, reklámhordozó.

(2) A kiemelt településkép-védelmi környezetben reklám, reklámhordozó kizárólag utcabútoron helyezhető el az Rr. rendelkezéseivel összhangban, a (4) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) A kiemelt településkép-védelmi környezetben nem létesíthető

a) reklám- és hirdetési célú falfestmény,

b) a kulturális rendezvényre vonatkozó vagy közművelődési célú hirdetés, közérdekű molinó, a (6) bekezdés szerinti építési reklámháló és közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével a közterületek felett átfeszített molinó, reklámközzétételre használt információs és más reklám célú berendezés.

(4) Utcabútor, funkcionális célú utcabútor, plakát, az (5) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás és az (5) bekezdés b) pontja szerinti építési reklámháló a kézikönyvben foglalt különös formai, anyaghasználati, számosságot meghatározó és a reklámközzététel technológiájára, módszerére és eszközeire vonatkozó részletes településképi követelmények, illetve ajánlások alapján helyezhető el, tartható fenn, alakítható át.

(5) A kiemelt településkép-védelmi környezetben – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – településképi bejelentési eljárásban kérelemre

a) a főváros, a kerület, illetve a kiemelt nemzeti emlékhely szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás vagy

b) az építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezése

érdekében lehet eltérni.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti építési reklámhálón kizárólag a megépíteni tervezett homlokzat látványterve jeleníthető meg.

18. § Zöldfelület az e rendeletben és a kézikönyvben foglalt követelmények, illetve ajánlások alapján, telepíthető.

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSI SZABÁLYOK, SAJÁTOS ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

8. Beépítési szabályok, sajátos építésügyi és örökségvédelmi szabályok a Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggésben

19. § (1) A Kormány – a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott beruházással összefüggésben – a 2. mellékletben és a (2) bekezdésben meghatározott beépítési szabályokat állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházás keretében

a) a Budapest V. kerület belterület 24710/4 és a 24893 helyrajzi számú telkeken megvalósuló új önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához személygépkocsi elhelyezését nem kell biztosítani;

b) a Budapest V. kerület belterület 24710/4 helyrajzi számú telek tekintetében

ba) építmény, építményrész terepszinten, illetve terepszint alatt közterületre legfeljebb 6 méterrel nyúlhat be, a terepszint alatti közlekedési célú építmény esetében a benyúlás a 6 métert meghaladhatja,

bb) a közhasználat céljára átadandó területekre vonatkozó, településrendezési eszközökben rögzített előírásokat nem kell alkalmazni;

c) a Budapest V. kerület belterület 24893 helyrajzi számú telek tekintetében

ca) terepszint alatti építmény a szükséges közműkiváltásokkal létesíthető,

cb) terepszint alatt az Országházhoz kapcsolódó látogató vagy fogadóépítmény, mélygarázs a hozzájuk tartozó kiszolgáló rendeltetések elhelyezését biztosító építményrészekkel, közlekedési célú építmény, épületgépészeti célú építmény, közműellátás építménye, illetve a b) pont ba) alpontja szerinti építményrész helyezhető el;

d)13 a Budapest V. kerület belterület 24876, 24881, 24890, 24891, 24892, 24893, 24898, 24899, 24971/2, 24973/2, 24715, 24725, 24747/1 helyrajzi számú telek, valamint ezen földrészletekből a telekalakítási eljárások befejezését követően kialakított földrészletek tekintetében mélygarázs és egyéb közlekedési célú építmény, a hozzá tartozó kiszolgáló rendeltetések elhelyezését biztosító építményrészekkel, épületgépészeti célú építmény, közműellátás építménye, továbbá köztéri szobor és műalkotás helyezhető el;

e) a Budapest V. kerület belterület 24719 helyrajzi számú telken a mélygarázs létesítményei megszüntethetők;

f)14 a beruházással érintett építményre, építményrészre vonatkozó műszaki, hatékonysági, funkcionális, fenntarthatósági okok miatt építési tevékenység – a településképi arculat helyreállításának kötelezettsége mellett – teljeskörűen végezhető;

g)15 a közterületet érintő telekalakítás során a településrendezési eszközökben rögzített előírásokat nem kell figyelembe venni.

9. Beépítési szabályok a kiemelt nemzeti emlékhelyre

20. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely Budapest V. kerület belterület 24834/1, 24891, 24893, 24894, 24897/4, 24898 helyrajzi számú telkeire a 2. mellékletben és jelen §-ban meghatározott beépítési szabályokat kell alkalmazni.

(2) Nem tartható fenn és nem valósítható meg olyan rendeltetés, illetve rendeltetési egység, amely önmagában vagy a rendeltetésszerű használata során a megvalósuló tevékenységgel sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, továbbá nem illeszkedik a kiemelt nemzeti emlékhely történelmi, műemléki és egységes településképi megjelenéséhez, arculatához, illetve akadályozza vagy csorbítja az országos megemlékezések méltó lebonyolítását.

(3) A 24. §-ban és a 25. §-ban meghatározott szabályok a kiemelt nemzeti emlékhely területén lévő ingatlanokra megfelelően alkalmazandóak.

10. Beépítési szabályok a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében lévő ingatlanokra

21. § A kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében lévő ingatlanokra a 22–26. §-ban meghatározott beépítési szabályokat kell alkalmazni.

22. § (1) Nem tartható fenn és nem valósítható meg olyan rendeltetés, illetve rendeltetési egység, amely önmagában, vagy a rendeltetésszerű használata során megvalósuló tevékenységgel sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, továbbá nem illeszkedik a kiemelt településkép-védelmi környezet történelmi, műemléki és egységes településképi megjelenéséhez, arculatához, illetve akadályozza vagy csorbítja az országos megemlékezések méltó lebonyolítását.

(2) Kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási rendeltetéssel összefüggő önálló rendeltetési egység megvalósítása és a rendeltetés módosítása az e rendelet szerinti szakmai konzultáció és – településképi véleményezési eljáráshoz nem kötött tevékenység esetén – településképi bejelentési eljárás köteles tevékenység.

23. § (1) Emeletráépítés esetén az emeletráépítéssel létrejövő magasság 1,0 méternél nagyobb mértékben nem haladhatja meg a csatlakozó épület utcai homlokzat-, párkány- és gerincmagasságát.

(2) Az egyes épületrészek magassági növelése során a gerincmagasságot a kialakult szomszédos gerincmagasságok figyelembevételével kell megállapítani, azzal, hogy a gerincmagasság sehol nem lehet a fennálló gerincmagasságnál, valamint a szomszédos épületek gerincmagasságánál 1,0 méterrel nagyobb.

(3) Új épület elhelyezésénél, emelet ráépítésénél, illetve tetőtéri szint térdfal-magasítással járó átépítésénél együttesen kell figyelembe venni az e rendeletben meghatározott egyedi településképi követelményeket és

a) az épülethez csatlakozó épületek homlokzati magasságát,

b) a 2. mellékletben meghatározott építménymagasság megengedett legnagyobb mértékét, valamint

c) a homlokzat kialakításra vonatkozó, kézikönyvben meghatározott részletes településképi követelményeket.

(4)16 Tető eredeti formájának és geometriájának, tetődíszének, illetve díszes tetőfelépítményének rekonstrukciója során, illetve azzal összefüggésben történő beruházás esetén a településrendezési eszközökben előírt beépítési szabályok figyelmen kívül hagyhatók.

24. § (1) Közműellátási hálózat létesítményei és szerelvényei épületben vagy közterületen terepszint alatt helyezhetők el.

(2) Hulladékudvar, valamint – terepszint alatt elhelyezés kivételével – hulladéksziget nem létesíthető.

(3) A közterületet érintő kábelek és közművezetékek elhelyezése során a járda burkolatot az egyes járdaszakaszok egységes megjelenésének biztosításával kell helyreállítani.

(4) Közműátépítés során, az üzemen kívül helyezett, felhagyott közműhálózatokat a szolgáltatónak el kell bontania.

(5) A közműellátási hálózat közterületről látszó, a kézikönyvben szabályozott elemei – ideértve az aknafedeleket, nyílászárókat is – a kézikönyvben foglaltaknak megfelelően alakíthatók ki.

25. § (1) Közterületen nem tartható fenn és nem valósítható meg olyan építmény, vendéglátó terasz, egyéb közterületi építmény, továbbá műtárgy, sajátos építményfajta, pavilon, amely önmagában, vagy a rendeltetésszerű használata során megvalósuló tevékenységgel sérti a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságát, továbbá nem illeszkedik a kiemelt településkép-védelmi környezet történelmi, műemléki és egységes településképi megjelenéséhez, arculatához, illetve akadályozza vagy csorbítja az országos megemlékezések méltó lebonyolítását.

(2) Határozott időtartamra létesített ideiglenes építmény a KNEB által meghatározott módon és időtartamra létesíthető.

(3) Pavilon, vendéglátó terasz, egyéb közterületi építmény, továbbá közlekedési tábla, jelzőrendszer, közvilágítás céljára szolgáló oszlop az e rendeletben és a kézikönyvben foglalt részletes településképi követelmények, illetve ajánlások alapján tartható fenn, helyezhető el, építhető.

(4) Közterületen a tulajdonos és a KNEB hozzájárulásával telepíthető vendéglátó terasz és használható terület filmforgatás helyszíneként.

(5) Vendéglátó terasz kizárólag vendéglátási rendeltetéshez kapcsolódóan telepíthető.

11. Beépítési szabályok a kiemelt településkép-védelmi környezetben lévő egyes ingatlanokra

26. § (1) A kiemelt településkép-védelmi környezetben a 2. mellékletben és a (2) bekezdésben meghatározott beépítési szabályokat kell alkalmazni

a) a Budapest V. kerület Kossuth Lajos teret településképi szempontból közvetlenül meghatározó, a Budapest V. kerület belterület 24696, 24697, 24698/1, 24702, 24703, 24707, 24709, 24710/2, 24710/4, 24711, 24712, 24716, 24717, 24718, 24720, 24721, 24722, 24723, 24724, 24883, 24884, 24888, 24889, 24891, 24898, 24900/1, 24900/3, 24915/1, 24915/2, 24915/3, 24915/4, 24915/5, 24916, 24917, 24918, 24919, 24920, 24921, 24922, 24923, 24924, 24925, 24926, 24927, 24928, 24929 helyrajzi számú ingatlanokon található épületekre, továbbá

b) a Budapest V. kerület belterület 24712, 24716, 24719, 24747/1, 24891, 24892, 24898, 24919 helyrajzi számú telkekre.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti épületek energetikai jellemzőire, illetve a munkahelyek természetes megvilágításának biztosítására vonatkozó előírásokat csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azok az egyedi településképi követelményekkel nem ellentétesek, illetve e követelmények érvényesítését nem akadályozzák.

V. FEJEZET

A KÉZIKÖNYVRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

12. A kézikönyvre vonatkozó általános rendelkezések

27. § (1) A kiemelt településkép-védelmi környezetre kézikönyv készül.

(2) A kézikönyv részletes településképi követelményeket meghatározó, az egyedi és a részletes településképi követelmények érvényesítését szolgáló sajátos szemléletformáló eszköz, amely a kiemelt településkép-védelmi környezet teljes területére készül.

(3) A kézikönyvet a KNEB határozattal fogadja el.

(4) A kézikönyv bemutatja a kiemelt településkép-védelmi környezet kimagaslóan egyedi karakterét meghatározó értékeket, településképi és arculati jellemzőket, a településkép minőségi formálására vonatkozó részletes településképi követelményeket, illetve az egyedi és a részletes településképi követelmények érvényesítési módjára továbbá a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlásokat, iránymutatásokat.

(5) A kézikönyv a 4. mellékletben meghatározott tartalommal készül.

13. A kézikönyv elkészítésének és egyeztetésének részletes szabályai

28. § (1) A kézikönyv elkészítéséről a KNEB gondoskodik.

(2) A kézikönyv készítése és módosítása során a (3)–(8) bekezdést kell alkalmazni.

(3) A KNEB írásban kérelmet küld a Tr. 9. mellékletében szereplő azon államigazgatási szerveknek, amelyek adatszolgáltatása szükséges a kézikönyv kidolgozásához vagy módosításához.

(4) A kérelem átvételétől számított 10 napon belül az államigazgatási szerv teljesíti az adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és felhasználásra biztosítja a kézikönyv készítéséhez vagy módosításához szükséges adatokat.

(5) A KNEB az elkészült kézikönyvet vagy a módosítását 21 napos határidővel véleményezésre megküldi a Magyar Építész Kamarának, valamint az építésügyért és a kulturális örökség védelméért felelős miniszternek.

(6) Azt az (5) bekezdésben meghatározott véleményezőt, aki az eljárás során határidőn belül nem ad véleményt, kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

(7) A KNEB a beérkezett vélemények alapján szükség esetén egyeztetést tart, amelyről jegyzőkönyvet készít.

(8) A KNEB az elfogadott kézikönyvet, illetve a módosítását az elfogadást követő 15 napon belül

a) közzéteszi a KNEB által meghatározott honlapon hirdetményben,

b) megküldi hitelesített kép formátumban, az elfogadásról szóló jegyzőkönyvvel együtt

ba) a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak,

bb) az állami főépítészi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának, és

bc) Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalának, vagy

c) elérhetővé teszi hitelesített kép formátumban, az elfogadásról szóló jegyzőkönyvvel együtt a b) pont szerinti szerveknek.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI KONZULTÁCIÓ, A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS, A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. Általános követelmények

29. § A kiemelt településkép-védelmi környezetben végzett építési tevékenységgel összefüggésben

a) a fővárosi helyi védelem alá vont építményekre a főváros településképi rendeletében meghatározott településkép-érvényesítési eszközök nem alkalmazhatók, a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre,

b) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti központi építészeti-műszaki tervtanács az e rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint jár el.

15. A településkép-védelmi konzultáció

30. § (1) A KNEB kérelemre az egyedi településképi, és a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül – településkép-védelmi konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai konzultáció az egyedi településképi követelményekre, a kézikönyvben meghatározott településképi követelményekre, ajánlásokra, az ott meghatározott érvényesítési módokra, továbbá a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelményekre terjedhet ki.

(3) A szakmai konzultáció biztosítása és a szakmai konzultációért felelős személy meghatározása a KNEB feladata.

(4) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az egyedi településképi követelmények adott esetre vonatkozó lehetséges érvényesítési módját, valamint, a szakmai javaslatokat és elvárásokat. A jegyzőkönyvben a Kötv. 61/I. § (4) bekezdése szerinti előzetes hozzájáruló nyilatkozat rögzíthető.

(5) A KNEB a szakmai konzultációért díjat nem számít fel.

(6) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező (a továbbiakban együtt: kérelmező) nevét és címét, elérhetőségét, valamint a tervezett és konzultációra kért tevékenység címét, az érintett ingatlan helyrajzi számát, a tervezett tevékenység vagy a kérelem tárgyát képező tevékenység pontos leírását.

31. § A szakmai konzultáció kötelező

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött, közterületről látható homlokzatot, nyílászárót, tetőzetet, illetve építményt, sajátos építményfajtát, köztárgyat, zöldfelületet, egyéb műszaki berendezést, egyéb berendezést, képzőművészeti alkotást, üzletportált érintő építési és egyéb tevékenység,

b) cégér, plakát, emléktábla, egyéb műszaki berendezés, egyéb berendezés, utcabútor, jelentős eseményről való tájékoztatás, építési reklámháló elhelyezését, módosítását érintő tevékenység,

c) kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási rendeltetéssel összefüggő önálló rendeltetési egység megvalósítása, és a rendeltetés módosítása, valamint

d) zöldfelület telepítése

esetében.

16. A településképi véleményezési eljárás

32. § (1) A 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatóság (a továbbiakban: hatóság) az e rendelet eljárási szabályai szerint közigazgatási hatósági eljárásnak nem minősülő településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott, a (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, ha összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett a kérelmező.

(2) A hatóság építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz ad kiemelt településképi véleményt (a továbbiakban: településképi vélemény).

33. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező kérelmét papír alapon nyújtja be a KNEB-hez, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a hatóságnak hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményeztetni kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez a (3) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(3) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) az egyedi településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,

b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,

c) a rendeltetés meghatározását, valamint

d) az egyedi településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.

(4) A hatóság a kérelem beérkezését követően 5 napon belül kikéri

a) a KNEB nyilatkozatát, továbbá

b) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint a központi építészeti-műszaki tervtanács feladatkörébe tartozó esetekben a központi építészeti műszaki tervtanács véleményét.

(5) A (4) bekezdés b) pontja esetében

a) a KNEB e rendeletben meghatározott feladatai ellátásával megbízott szakmai vezetője részt vesz a központi építészeti-műszaki tervtanács ülésén,

b) a központi építészeti-műszaki tervtanács véleményét a hatóság felhívásának beérkezésétől számított 21 napon belül megküldi a hatóságnak és a KNEB-nek.

(6) A KNEB a nyilatkozatát a hatóság felhívásának beérkezésétől számított 90 napon belül adja ki. A központi építészeti-műszaki tervtanács feladatkörébe nem tartozó esetben a KNEB a véleményezés során kikérheti a központi építészeti-műszaki tervtanács véleményét.

(7) A KNEB a nyilatkozat kialakítása során

a) vizsgálja az egyedi településképi követelményeknek való megfelelést,

b) vonatkozó egyedi településképi követelmény hiányában vizsgálja az építmény tömegének, homlokzati kialakításának, tetőformálásának – az e rendelet szerinti – egyedi védelemmel, utcaképi védelemmel érintett épületekhez és a kiemelt településkép-védelmi környezet egységes arculatához egyaránt történő illeszkedését,

c) figyelembe veszi

ca) a központi építészeti-műszaki tervtanács (5) és (6) bekezdés szerinti véleményét és

cb) a szakmai konzultáción felvett jegyzőkönyvben foglaltakat.

(8) A KNEB nyilatkozatában

a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a kérelemmel érintett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a kérelemmel érintett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a kérelemmel érintett építési tevékenység e rendelet szerint nem felel meg az egyedi településképi vagy a (7) bekezdés b) pontja szerinti illeszkedési követelményeknek.

(9) A hatóság a KNEB nyilatkozatában foglaltak szerint dönt, kivéve, ha a KNEB határidőn belül nem nyilatkozik, amely esetben a hatóság a (7) bekezdés a)–c) pontjában és a (8) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak szerint jár el, és adja ki a településképi véleményt.

(10) A hatóság véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) a KNEB (8) bekezdés szerinti nyilatkozatát és annak részletes indokolását.

(11) A hatóság a KNEB nyilatkozatának beérkezésétől számított 10 napon belül, amennyiben a KNEB határidőn belül nem nyilatkozik, a kérelem beérkezésétől számított 115 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek, továbbá a véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(12) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

17. A településképi bejelentési eljárás

34. § (1) A hatóság településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek nem minősülő azon építési tevékenységek tekintetében, amelyek megkezdése, és azon építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, amelyek rendeltetésének megváltoztatása a 37. §-ban foglaltak szerint bejelentési eljárás lefolytatásához kötött.

(2) A hatóság településképi bejelentési eljárást folytat le a 37. §-ban foglaltak szerint bejelentési eljárás lefolytatásához kötött reklámok és reklámhordozók tekintetében

a) az Rr.-ben meghatározott általános elhelyezési,

b) a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó, e rendeletben meghatározott egyedi és a kézikönyvben meghatározott részletes településképi

követelmények érvényesítése érdekében.

(3) A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező a bejelentést papír alapon 2 példányban nyújtja be a hatósághoz.

(4) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a folytatni kívánt építési tevékenység, az elhelyezni kívánt reklám, illetve reklámhordozó, vagy a tervezett rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát, valamint

e) az építési tevékenység elvégzésének, a rendeltetésváltozás megvalósításának vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

(5) A bejelentéshez az egyedi településképi követelményeknek való megfelelést és a részletes településképi követelményekkel való összhangot igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök és a beépítési szabályok rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(6) A hatóság – a (8) bekezdés kivételével – a kérelem beérkezését követően a bejelentés egy példányának egyidejű megküldésével haladéktalanul beszerzi a KNEB nyilatkozatát.

(7) A KNEB nyilatkozatát a hatóság felhívásának beérkezésétől számított 90 napon belül küldi meg a hatóságnak.

(8) A hatóság nem kéri be a KNEB (6) bekezdés szerinti nyilatkozatát, amennyiben az előzetes szakmai konzultáción készült jegyzőkönyv nyilatkozatot is tartalmaz, és abban szerepel, hogy a kiadott nyilatkozat felhasználható a településképi bejelentés során.

35. § (1) A hatóság a bejelentést követően, a KNEB nyilatkozatának beérkezésétől számított 10 napon belül, amennyiben a KNEB határidőn belül nem nyilatkozik, a bejelentés beérkezésétől számított 115 napon belül döntésében

a) a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha

aa) a bejelentés megfelel a 34. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és

ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe és megfelel az egyedi településképi követelményeknek, a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, összhangban van a részletes településképi követelményekkel, megfelel az egyedi településképi követelményeknek, valamint az Rr.-ben foglalt elhelyezési követelményeknek, és

ac) a KNEB nyilatkozatában vagy a 34. § (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben nyilatkozik arról, hogy a tudomásulvételt támogatja;

b) megtiltja az építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

ba) a bejelentés nem felel meg a 34. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg az egyedi településképi követelményeknek és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt és a beépítési követelménynek, illetve reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg az egyedi településképi követelménynek vagy nem felel meg az Rr.-ben foglalt elhelyezési követelményeknek, vagy

bc) a KNEB nyilatkozatában a tudomásulvételt nem támogatja.

(2) A hatóság (1) bekezdés szerinti döntésével szemben a 41. § (1) bekezdés b) pont szerinti hatósághoz lehet fellebbezni.

36. § A hatóság ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását. Amennyiben a hatóság a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, a hatóság a 40. §-ban foglaltak szerint jár el.

37. § A településképi bejelentési eljárás kötelező

a)17 az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben – ide nem értve az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 14., 22., 28. és 32. pontjában meghatározott tevékenységeket – az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek,

b) a 22. § (2) bekezdése szerinti kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási rendeltetést szolgáló rendeltetési egység megvalósítása, rendeltetésmódosítás, továbbá

c) reklám, reklámhordozó, utcabútor elhelyezését érintő tevékenység

esetében.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS SZABÁLYAI

18. A hatósági kötelezés részletes szabályai

38. § (1) Ha a hatóság megállapítja az e rendeletben foglalt egyedi településképi követelmények megsértését, felhívja az ingatlan tulajdonosának, a tulajdonosi joggyakorlónak, a vagyonkezelőnek, illetve a társasháznak a figyelmét a jogszabálysértésre, és határozatában legfeljebb 60 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően a Kötv. 61/K. § (6) bekezdése szerint jár el.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kötelezett az egyedi településképi követelményeket a hatósági döntésben megállapított határidőben nem teljesíti, a hatóság településképi kötelezésben a Kötv. 61/K. § (7) bekezdése szerint településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki, amely során a hatóság a 39. §-ban foglaltak szerint mérlegeli az egyedi településképi követelmény sérelmének súlyát és a jogsértő állapot időtartamát.

39. § (1) A bírság kiszabása esetén a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről, mérlegelve a kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos érdek sérelmének a nagyságát, a településkép-védelemmel érintett elem történeti, településképi, kulturális, eszmei jelentőségét és egyediségét.

(2) A hatóság a bírság mértékéről olyan módon dönt, hogy az a kötelezettet a további, a településkép-védelemre vonatkozó jogszabályokat sértő magatartástól visszatartsa.

(3) A hatóság a bírság mértékéről a KNEB nyilatkozatával összhangban dönt.

(4) A bírság összege legalább 200 000 forint.

(5) A bírság összege kérelemre méltányosságból

a) a kötelezett természetes személy szociális körülményeire figyelemmel annak legfeljebb 20%-áig mérsékelhető, vagy

b) részletfizetéssel is teljesíthető, a kiszabástól számított legfeljebb tizenkét hónapon belüli megfizetéssel.

40. § (1) A hatóság településképi kötelezésről szóló határozatban állapítja meg a bírságot.

(2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap.

(3) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásának napja.

(4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 60 napra halasztás engedélyezhető.

(5) A bírságot az azt megállapító véglegessé vált határozatban előírt határidőn belül, az eljáró hatóság által meghatározott számlára, készpénz átutalási megbízással, banki átutalási megbízással vagy – ha a feltételei fennállnak – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(6) A készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalás során fel kell tüntetni

a) a határozat számát,

b) a bírság megnevezését,

c) a kötelezett nevét (megnevezését).

(7) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.

(8) A bírság kiszabásáról rendelkező végleges és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő hosszabbításáról, illetve a részletfizetésről rendelkező végzés végleges záradékkal ellátott egy-egy példányát a hatóság nyolc napon belül köteles közölni

a) a kötelezettel a fizetési határidő pontos megjelölésével,

b) ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosával.

VIII. FEJEZET

HATÓSÁGI ÉS A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA

41. § (1) A Kormány az e rendeletben meghatározott településkép-védelmi hatósági feladatok ellátására a kiemelt településkép-védelmi környezetre kiterjedő illetékességgel

a) elsőfokú településkép-védelmi hatóságként az örökségvédelmi és építésügyi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát;

b) másodfokú településkép-védelmi hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát

jelöli ki.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelemmel és építésüggyel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a kulturális örökség védelméért felelős miniszter gyakorolja.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelemmel és építésüggyel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben felügyeleti szervként a kulturális örökség védelméért felelős miniszter jár el.

IX. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI ÖSZTÖNZŐ- ÉS TÁMOGATÁSI RENDSZER

19. Általános rendelkezések

42. § (1) Támogatás nyújtható a kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetében álló ingatlan fenntartásához, helyreállításához, felújításához vagy átalakításához közvetlenül kapcsolódó örökségvédelmi célú beruházáshoz.

(2) A támogatás az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott feltételeken felül annak a kedvezményezettnek nyújtható, aki

a) a beruházás előkészítésére és megvalósítására, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az e rendelet szerinti kijelölt beruházás-lebonyolítót megbízta,

b) a beruházáshoz a KNEB a Kötv. 61/I. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti előzetes hozzájárulását megszerezte,

c) a beruházáshoz nyújtott támogatás iránti kérelmét a beruházás megkezdése előtt benyújtja,

d) rendelkezik a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosítékkal,

e) kötelezettséget vállal arra, hogy

ea) a beruházást a támogatási döntést követően legkésőbb 3 hónapon belül megkezdi,

eb) a beruházást annak megkezdésétől, vagy ha az előzetes hatósági döntéshez kötött, akkor annak véglegessé válásától, a kettő közül a későbbi időponttól számított egy éven belül befejezi,

ec) eleget tesz a támogatás nyújtásával kapcsolatos átláthatósági követelményeknek, valamint

f) vállalja, hogy a beruházással létrejövő eredmény jókarbantartását biztosítja.

(3) Anyagi biztosítékként a hitelnyújtó hitelintézet általános szerződési feltételei szerinti bankári biztosítékok fogadhatók el.

43. § (1) A támogatás vissza nem térítendő formában, a központi költségvetés fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezetben szereplő előirányzat terhére nyújtható.

(2) A támogatások az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 49. §-a szerinti lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására lebonyolító szervként az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kezelő) kerül kijelölésre. A támogatási kérelmet javaslatával együtt a Kezelő a 44. § (3) bekezdésében meghatározott döntéshozó részére felterjeszti.

(3) A Kezelő a (2) bekezdésben rögzített feladatait az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetés fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért felelős miniszter irányítása alá tartozó fejezetben szereplő előirányzat terhére látja el, azzal, hogy a Kezelő (2) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátására az (1) bekezdés szerinti előirányzat legfeljebb 10%-a használható fel.

(4) A támogatás megítélését

a) a KNEB által a benyújtott támogatási kérelmek között a Kötv. 61/K. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti egyedi településképi követelmények érvényesüléséhez, a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának, valamint a kiemelt településkép-védelmi környezet történelmileg hiteles, egységes arculatának megőrzéséhez, fenntartásához és helyreállításához való hozzájárulás mértéke alapján felállított sorrend, és

b) a központi költségvetés (1) bekezdés szerinti előirányzata terhére lehetséges kötelezettségvállalás nagysága

határozzák meg.

(5) A támogatás nyújtásával kapcsolatos mérlegelés szempontjai:

a) a (4) bekezdés a) pontja szerint megállapított sorrend,

b) a beruházást sürgető körülmény fennállása,

c) a kiemelt településkép-védelmi környezetben folyó, vagy tervezett más örökségvédelmi beavatkozással való összehangolás.

44. § (1) A támogatás kérelem alapján vehető igénybe.

(2) A támogatás iránti kérelem benyújtásának napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és az e rendelet szerinti igénylési feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja.

(3) A támogatásról a kulturális örökség védelméért felelős miniszter dönt. A miniszter döntése során mérlegeli a KNEB 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti előzetes hozzájáruló nyilatkozatával összefüggésben a támogatás maximális mértékére tett javaslatát.

(4) A támogatásról szóló támogatói okiratot a kulturális örökség védelméért felelős miniszter döntését követően a Kezelő adja ki. A támogatás iránti kérelem elutasítása esetén a Kezelő az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról.

(5) A támogatás folyósítását, valamint a támogatás felhasználásáról szóló beszámoló felülvizsgálatát, elfogadását a Kezelő végzi. A támogatás iránti kérelem benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a Kezelő köteles ellenőrizni.

45. § (1) A támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a támogatást kérelmező a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket is tartalmazó támogatási kérelmét a beruházás megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(3) Az e rendelet szerinti támogatás nem halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(4) Az egy beruházáshoz igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(5) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

(6) A támogatás nyújtása az Ávr. 101/A. §-ában meghatározott eljárás alkalmazásával történik azzal, hogy

a) támogatási kérelem benyújtása a (2) bekezdés szerint kötelező, amihez csatolni kell az e rendeletben előírt dokumentumokat,

b) a Kormány határozata alatt a kulturális örökség védelméért felelős miniszter 44. § (3) bekezdése szerinti döntését, a Kormány egyedi határozata alapján költségvetési támogatás igénylésére jogosult szervezet alatt a támogatási kérelem benyújtóját kell érteni.

20. A beruházási támogatás szabályai

46. § (1)18 A beruházás finanszírozásához hitelintézettel megkötendő szerződésben előírt önerő pótlására, illetve amennyiben az ingatlan tulajdonosa hitelfelvétel nélkül, részben saját forrásai felhasználásával kívánja a beruházást lebonyolítani, a beruházás részfinanszírozására támogatás nyújtható.

(2) Az önerőt pótló támogatás csak olyan hitelszerződéshez igényelhető, amely alapján kizárólag forint alapú kölcsön vehető igénybe, és a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet.

(3) A hitelintézettel megkötendő szerződésben meg kell jelölni az önerőt pótló állami támogatást, és biztosítani kell, hogy annak felhasználása ne essen a hitelintézet által folyósítandó kölcsön felhasználása során támasztott feltételeknél enyhébb megítélés, vagy gyengébb ellenőrzés alá. Ennek részeként külön is megállapításra kell, hogy kerüljön, hogy a folyósított kölcsön felhasználását lezáró dokumentációt a kedvezményezett a kijelölt hitelintézet részére is benyújtja. Nem szükséges a kedvezményezett külön nyilatkozata, ha az (1) bekezdés szerinti szerződést a kedvezményezett a kijelölt hitelintézettel köti meg.

(4) A támogatás mértéke a hitelintézettel megkötendő szerződés alapján a kedvezményezett által biztosítandó önerő értéke, figyelemmel a miniszter 44. § (3) bekezdése szerinti döntésére. A miniszternek a támogatás mértékére vonatkozó döntése hiányában a támogatás mértéke legfeljebb a megkötendő hitelszerződés szerinti kölcsön összegének 66,6%-a, vagy a beruházás elszámolható költségeinek 40%-a, a kettő közül a magasabb érték.

(5) A támogatási kérelem benyújtásához a hitelintézetnek az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötésére szóló ajánlatát, vagy a saját finanszírozású rész rendelkezésre állásának igazolását mellékelni kell.

47. § (1) A támogatási kérelmet a Kezelőnek kell benyújtani. A Kezelő a támogatás iránti kérelem benyújtásáról és a becsatolt dokumentumokról igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról.

(2) A támogatás iránti kérelem benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a Kezelő köteles ellenőrizni.

(3) A támogatás összegének folyósítása a megkötött hitelszerződés egy eredeti példányának a kölcsönt nyújtó hitelintézet által, teljességi nyilatkozatával együtt, a Kezelő felé történt közvetlen benyújtását követően, az erre a célra a hitelszerződés szerint nyitott, kötött felhasználású bankszámlára történő átutalással történik. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem vesz igénybe a beruházáshoz a 48. § szerinti beruházási kölcsönt, úgy a Kezelő a támogatás összegét a kijelölt beruházás-lebonyolító elkülönített alszámlájára utalja.

(4) A kedvezményezett a beruházás megvalósításáról a pályázati kiírásban meghatározott záródokumentáció benyújtásával nyilatkozik a Kezelőnek.

21. A beruházási kölcsön támogatás szabályai

48. § (1)19 A beruházás finanszírozásához beruházási kölcsön támogatás nyújtható.

(2) A beruházási kölcsön támogatás

a) legfeljebb a beruházás elszámolható költségei összegének erejéig,

b) legfeljebb 10 éves futamidejű, egyenletes tőketörlesztésű,

c) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Csokr.) alapján árazott,

d) a folyósítás, valamint kamat, költség, és tőketörlesztés során forintban elszámoló

kölcsönszerződéshez nyújtható.

(3) A kedvezményezett részére megítélt beruházási kölcsön támogatás a kijelölt hitelintézethez kerül folyósításra annak érdekében, hogy a folyósított támogatási összeg felhasználásával a kijelölt hitelintézet az általa – a kiemelt településkép-védelmi környezetben álló ingatlanon tervezett örökség- vagy településkép-védelmi célú beruházás finanszírozására – meghirdetett hitelprogram keretében az ahhoz csatlakozott hitelintézet útján, vagy csatlakozott hitelintézet, illetve annak kölcsönnyújtása hiányában közvetlenül beruházási kölcsönt nyújtson a kedvezményezett részére.

(4) A megkötendő hitelszerződésben meg kell jelölni a beruházási kölcsön állami támogatástartalmát, és biztosítani kell, hogy annak felhasználása nem eshet a hitelintézet általános szerződési feltételei alapján folyósítandó hasonló kölcsön felhasználása során támasztott feltételeknél enyhébb megítélés vagy gyengébb ellenőrzés alá.

(5) A támogatás mértéke a hitelintézettel megkötendő szerződés szerint a kedvezményezett által fizetendő

a) kamat 100%-a, és

b) tőketörlesztésnek az (6) bekezdés szerinti kedvezményezettek számára a (7) bekezdés szerint számítható része.

(6) A beruházási kölcsön tőketörlesztésére támogatás nyújtható annak a kedvezményezettnek, aki

a) magyar állampolgárságú természetes személy,

b) megfelel a Csokr. 14. §-ában támasztott feddhetetlenségi követelményeknek,

c) a beruházással érintett ingatlanban a támogatás megítélésekor lakástulajdonnal rendelkezik,

d) a c) pont szerinti lakóingatlan a támogatás megítélésekor bejelentett lakóhelye.

(7) Az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatást a kölcsönszerződésben meghatározott adósságszolgálat ütemében folyósítja a Kezelő. A kölcsönfelvételtől eltelt minden naptári év végén a Kezelő ellenőrzi a (6) bekezdésben foglaltak fennállását.

(8) Öröklés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott természetes személy a (6) bekezdés szerinti támogatásra jogosult kedvezményezettnek tekintendő.

(9) A (3) bekezdés szerinti szerződésből a társasház által adósként fizetendő tőketörlesztés támogatásának mértékét az (5) bekezdés alapján kell megállapítani azzal, hogy a támogatás mértékének megállapítása során azon, a társasházban közvetlen lakástulajdonnal rendelkező természetes személyek tulajdoni hányadát kell alapul venni, akik megfelelnek a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(10) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti kedvezményezett a tőketörlesztés futamidejének, a tőke törlesztésének lezárulta előtt a (6) bekezdés c) pontja szerinti lakástulajdont eladja, úgy az (5) bekezdés b) pontja szerinti támogatás a Kezelő útján visszajár.

49. § A beruházási kölcsön támogatás igénylésére a 45. § és a 47. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a támogatási igényt a hitelintézetnél, illetve a kijelölt hitelintézetnél kell benyújtani.

50. § A beruházási kölcsön támogatás folyósítása és elszámolása a Csokr. szabályai szerint történik.

X. FEJEZET

AZ EGYES ELŐÍRÁSOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS FELTÉTELEI

51. § (1) Az e rendeletben meghatározott egyedi településképi követelményektől való eltérésre egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció alapján a KNEB nyilatkozatában meghatározott feltétel szerint van mód.

(2) Az egyedi településképi követelményektől – az (1) bekezdés szerinti – eltérő megoldás akkor hagyható jóvá, ha

a) a kialakult helyzet indokolja,

b) az közérdeket nem sért,

c) az 5. §-ban foglalt követelmények teljesülnek, és

d) az a kézikönyv településképi követelményeivel és a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslataival nem ellentétes.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Hatályba léptető rendelkezések

52. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 38. § (3) bekezdése, a 39. § és a 40. § az e rendelet kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

23. Az Európai Unió jogának való megfelelés

53. § Ez a rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezetének, valamint 56. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

54. § A 2. § és a 3. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 56. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

24. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

55. §20

25. A Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet módosítása

56. §21

57. §22

26. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

58. §23

27. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

59. §24

28. A kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása

60. §25

1. melléklet a 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelethez26

A kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetének részét képező ingatlanok, ingatlanrészek jegyzéke

 

A

B

C

D

E

1.

Természetbeni cím
(Budapest V. kerület)

Helyrajzi szám

Ingatlanrész esetén annak lehatárolása

Ingatlanrész esetén lehatárolást egyértelműsítő koordináta

Védelmi szint a 6. § alapján: egyedi védelem (V), utcaképi védelem (UV)

2.

 

23809/7

teljes közterület

 

 

3.

 

 

 

 

 

4.

Duna folyam (adott szakasza)

23809/8

az Országház látványa szerint a Duna folyam part menti kikötési zónája

(241076,29    649917,39    N 47° 30' 49,010''    E 19° 02' 46,861'');

(241098,96    649873,98    N 47° 30' 49,744''    E 19° 02' 44,786'');

(241087,77    649870,54    N 47° 30' 49,382''    E 19° 02' 44,622'');

(241034,61    649855,23    N 47° 30' 47,660''    E 19° 02' 43,890'');

(240994,52    649846,15    N 47° 30' 46,362''    E 19° 02' 43,456'');

(240952,34    649838,88    N 47° 30' 44,996''    E 19° 02' 43,109'');

(240906,00    649831,84    N 47° 30' 43,496''    E 19° 02' 42,772'');

(240537,46    649776,36    N 47° 30' 31,562''    E 19° 02' 40,122'');

(240512,59    649772,11    N 47° 30' 30,756''    E 19° 02' 39,918'');

(240473,12    649765,89    N 47° 30' 29,478''    E 19° 02' 39,621'');

(240427,06    649759,45    N 47° 30' 27,987''    E 19° 02' 39,314'');

(240347,08    649749,82    N 47° 30' 25,397''    E 19° 02' 38,854'');

(240266,90    649741,37    N 47° 30' 22,801''    E 19° 02' 38,450'');

(240184,63    649736,59    N 47° 30' 20,137''    E 19° 02' 38,222'');

(240103,79    649737,28    N 47° 30' 17,519''    E 19° 02' 38,255'');

(240063,25    649739,78    N 47° 30' 16,206''    E 19° 02' 38,375'');

(240018,09    649744,50    N 47° 30' 14,744''    E 19° 02' 38,600'');

(239996,09    649747,68    N 47° 30' 14,032''    E 19° 02' 38,752'');

(240003,24    649796,54    N 47° 30' 14,263''    E 19° 02' 41,087'').

 

5.

Széchenyi rakpart (Kossuth Lajos tér – Széchenyi rakpart közötti szakasz)

24568

Kossuth Lajos tértől a Zoltán utca déli homlokzatvonaláig

(240007,19    649823,55    N 47° 30' 14,391''    E 19° 02' 42,378'')

 

6.

Akadémia utca

24666

Kossuth Lajos tértől a Zoltán utca csomóponttal, a Zoltán utca déli homlokzatvonalával bezárólag

(240017,52    649892,43    N 47° 30' 14,726''    E 19° 02' 45,669'');

(240020,02    649907,15    N 47° 30' 14,807''    E 19° 02' 46,373'')

 

7.

Zoltán utca (Akadémia utca – Nádor utca szakasz)

24694

teljes közterület

(240041,36    650054,21    N 47° 30' 15,498''    E 19° 02' 53,400'')

 

8.

Zoltán utca (Széchenyi rakpart – Akadémia utca közötti szakasz)

24695

teljes közterület

(240009,27    649837,73    N 47° 30' 14,459''    E 19° 02' 43,055'')

 

9.

Akadémia utca 18. / Széchenyi rakpart 9. / Zoltán utca 2-4.

24696

teljes épület

 

UV

10.

Akadémia utca 20. / Széchenyi rakpart 10. / Kossuth Lajos tér 2-4.

24697

teljes épület

 

UV

11.

Zoltán utca 6. / Akadémia utca 19.

24698/1

teljes épület

 

V

12.

Garibaldi köz

24698/2

teljes közterület

 

 

13.

Zoltán utca 8.

24699

teljes épület

 

V

14.

Zoltán utca 10.

24700

teljes épület

 

V

15.

Zoltán utca 12.

24701

teljes épület

 

UV

16.

Nádor utca 32. / Zoltán utca 14.

24702

teljes épület

 

 

17.

Nádor utca 34. / Garibaldi utca 9.

24703

teljes épület

 

UV

18.

Garibaldi utca 7.

24704

teljes épület

 

UV

19.

Garibaldi utca 5.

24705

teljes épület

 

UV

20.

Garibaldi utca 3.

24706

teljes épület

 

UV

21.

Akadémia utca 21. / Garibaldi utca 1.

24707

teljes épület

 

V

22.

Garibaldi utca

24708

teljes közterület

 

 

23.

Nádor utca 36. / Garibaldi utca 6.

24709

teljes épület

 

UV

24.

Garibaldi utca 4.

24710/1

teljes épület

 

UV

25.

Kossuth Lajos tér 5. / Garibaldi utca 2.

24710/2

teljes épület

 

UV

26.

Kossuth Lajos tér 6-7-8.

24710/4

teljes épület

 

 

27.

Kossuth Lajos tér 9.

24711

teljes épület

 

UV

28.

Kossuth Lajos tér 10. / Vértanúk tere 1.

24712

teljes épület

 

UV

29.

Nádor utca

24713

Vértanúk terétől a Zoltán utca csomóponttal, a Zoltán utca déli homlokzatvonalával bezárólag

(240042,15    650087,93    N 47° 30' 15,523''    E 19° 02' 55,012'')

 

30.

Zoltán utca (Nádor utca – Szabadság tér közötti szakasz)

24715

teljes közterület

(240051,06    650149,18    N 47° 30' 15,812''    E 19° 02' 57,939'')

 

31.

Szabadság tér 16. / Zoltán utca 18. / Vécsey utca 2.

24716

teljes épület

 

 

32.

Zoltán utca 16. / Nádor utca 29.

24717

teljes épület

 

UV

33.

Vécsey utca 4. / Nádor utca 31. / Vértanúk tere 2.

24718

teljes épület

 

UV

34.

Vécsey utca

24719

teljes közterület

 

 

35.

Szabadság tér 15. / Vécsey utca 1. / Honvéd utca 2.

24720

teljes épület

 

 

36.

Vécsey utca 3.

24721

teljes épület

 

UV

37.

Vécsey utca 5. / Vértanúk tere 3. / Báthory utca 1.

24722

teljes épület

 

UV

38.

Báthory utca 3.

24723

teljes épület

 

 

39.

Báthory utca 5. / Honvéd utca 4.

24724

teljes épület

 

 

40.

Honvéd utca (Szabadság tér – Báthory utca közötti szakasz)

24725

teljes közterület

(240145,36    650216,47    N 47° 30' 18,865''    E 19° 03' 01,155'')

 

41.

Szabadság tér

24747/1

az Országház látványtengelye szerint a tér északnyugati részén vezető szolgalmi út Honvéd utca és a Zoltán utca közötti szakasza

(240053,45    650165,62    N 47° 30' 15,889''    E 19° 02' 58,724'');

(240076,38    650161,99    N 47° 30' 16,632''    E 19° 02' 58,551'');

(240096,83    650166,18    N 47° 30' 17,294''    E 19° 02' 58,751'');

(240117,09    650183,03    N 47° 30' 17,950''    E 19° 02' 59,556'');

(240125,83    650200,24    N 47° 30' 18,233''    E 19° 03' 00,379'');

(240129,20    650218,80    N 47° 30' 18,342''    E 19° 03' 01,266'')

 

42.

Báthory utca

24834/2

Vértanúk terétől a Honvéd utca csomóponttal bezárólag, a Honvéd utca keleti homlokzatvonaláig

(240216,00    650206,18    N 47° 30' 21,153''    E 19° 03' 00,663'')

 

43.

Kálmán Imre utca

24859

Kozma Ferenc utcától a Honvéd utca csomóponttal bezárólag, a Honvéd utca keleti homlokzatvonaláig

(240290,21    650193,04    N 47° 30' 23,556''    E 19° 03' 00,035'')

 

44.

Honvéd utca (Kálmán Imre utca – Alkotmány utca közötti szakasz)

24881

teljes közterület

(240305,04    650191,42    N 47° 30' 24,036''    E 19° 02' 59,958'')

 

45.

Honvéd utca (Báthory utca – Kálmán Imre utca közötti szakasz)

24882

teljes közterület

(240242,86    650199,90    N 47° 30' 22,023''    E 19° 03' 00,363'')

 

46.

Báthory utca 6. / Honvéd u. 6.

24883

teljes épület

 

V

47.

Báthory utca 4. / Kozma F. u. 1.

24884

teljes épület

 

V

48.

Kozma Ferenc utca 3. / Kálmán Imre utca 1.

24885

teljes épület

 

 

49.

Honvéd utca 8. / Kálmán Imre utca 3.

24886

teljes épület

 

V

50.

Honvéd utca 10. / Kozma Ferenc utca 5. / Kálmán Imre utca 2.

24887

teljes épület

 

UV

51.

Alkotmány utca 5. / Honvéd u. 12.

24888

teljes épület

 

UV

52.

Alkotmány utca 3. / Kozma F. u. 7.

24889

teljes épület

 

UV

53.

Kozma Ferenc utca

24890

teljes közterület

 

 

54.

Alkotmány utca

24892

teljes közterület

(240365,06    650182,64    N 47° 30' 25,980''    E 19° 02' 59,538'');

(240 418,30    650 541,98    N 47° 30' 27,703''    E 19° 03' 16,711'');

(240 409,16    650 552,21    N 47° 30' 27,407''    E 19° 03' 12,200'');

(240 448,43    650 553,22    N 47° 30' 28,678''    E 19° 03' 17,248'') (240 434,32    650 460,73    N 47° 30' 28,222''    E 19° 03' 12,828'');

(240 405,20    650 263,63    N 47° 30' 27,279''    E 19° 03' 03,409'');
(240 404,90    650 263,68    N 47° 30' 27,269''    E 19° 03' 03,410'');
(240 404,06    650 258,07    N 47° 30' 27,242''    E 19° 03' 03,143'');
(240 404,01    650 256,45    N 47° 30' 27,241''    E 19° 03' 03,065'');

(240 432,11    650 455,63    N 47° 30' 28,150''    E 19° 03' 12,584'');

(240 432,79    650 451,84    N 47° 30' 28,172''    E 19° 03' 12,403'')

 

55.

Széchenyi rakpart (Margit híd – Kossuth Lajos tér közötti szakasz)

24897/2

teljes közterület

(241048,58    649970,10    N 47° 30' 48,113''    E 19° 02' 49,380'')

 

56.

idősebb Antall József rakpart

24897/3

Margit hídtól a Zoltán utca déli homlokzatvonalának magasságáig

(241068,84    649931,65    N 47° 30' 48,769''    E 19° 02' 47,542'')

 

57.

Vajkay utca

24899

teljes közterület

 

 

58.

Szalay utca 3. / Vajkay utca 5. / Honvéd utca 18.

24900/1

teljes épület

 

V

59.

Honvéd utca 16. / Vajkay utca 3.

24900/2

teljes épület

 

V

60.

Alkotmány utca 4. / Vajkay utca 1. / Honvéd utca 14.

24900/3

teljes épület

 

 

61.

Szalay utca

24914

Kossuth Lajos tértől
a Honvéd utca csomóponttal bezárólag, a Honvéd utca keleti homlokzatvonaláig

 

 

62.

Széchenyi rakpart 12/a. / Balassi Bálint utca 2/a. / Kossuth Lajos tér 18.

24915/1

teljes épület

 

V

63.

Széchenyi rakpart 12/b.

24915/2

teljes épület

 

V

64.

Markó utca 1/a. / Széchenyi rakpart 13.

24915/3

teljes épület

 

V

65.

Markó utca 1/b. / Balassi Bálint utca 4.

24915/4

teljes épület

 

V

66.

Balassi Bálint utca 2/b.

24915/5

teljes épület

 

V

67.

Balassi Bálint utca 7. / Markó utca 3a.

24916

teljes épület

 

UV

68.

Balassi Bálint utca 1-3-5.

24917

teljes épület

 

UV

69.

Kossuth Lajos tér 17.

24918

teljes épület

 

UV

70.

Falk Miksa utca 2. / Kossuth Lajos tér 13-14-15-16.

24919

teljes épület

 

 

71.

Falk Miksa utca 4.

24920

teljes épület

 

UV

72.

Falk Miksa utca 6.

24921

teljes épület

 

UV

73.

Falk Miksa utca 8.

24922

teljes épület

 

UV

74.

Falk Miksa utca 10. / Markó utca 3b.

24923

teljes épület

 

UV

75.

Falk Miksa utca 7. / Markó utca 5.

24924

teljes épület

 

UV

76.

Falk Miksa utca 5.

24925

teljes épület

 

UV

77.

Falk Miksa utca 3.

24926

teljes épület

 

UV

78.

Falk Miksa utca 1. / Szalay utca 2.

24927

teljes épület

 

UV

79.

Szalay utca 4.

24928

teljes épület

 

V

80.

Szalay utca 6-8. / Honvéd utca 20.

24929

teljes épület

 

V

81.

Markó utca 07.

24930

teljes épület

 

V

82.

Markó utca 09.

24931

teljes épület

 

 

83.

Markó utca 11. / Honvéd utca 22-24.

24933

teljes épület

 

 

84.

Markó utca (Falk Miksa utca – Honvéd utca közötti szakasz)

24954/2

teljes közterület

(240632,22    650172,58    N 47° 30' 34,630''    E 19° 02' 59,058'')

 

85.

Markó utca (Balassi Bálint utca – Falk Miksa utca közötti szakasz)

24955/2

teljes közterület

(240664,94    650027,78    N 47° 30' 35,690''    E 19° 02' 52,137'')

 

86.

Markó utca (Balassi Bálint utca – Széchenyi rakpart közötti szakasz)

24956/2

teljes közterület

 

 

87.

Olimpia Park (déli rész) (Balassi Bálint utca 6.-10. / Széchenyi rakpart 14.-16. / Markó utca 2. / Stollár Béla utca 1.)

24957

teljes terület

 

 

88.

Falk Miksa utca (Kossuth Lajos tér – Stollár Béla utca közötti szakasz)

24965/2

Kossuth Lajos tértől
a Markó utca csomóponttal bezárólag, a Markó utca északi homlokzatvonaláig

(240660,62    650045,81    N 47° 30' 35,550''    E 19° 02' 52,999'')

 

89.

Honvéd utca (Alkotmány utca – Szent István körút közötti szakasz)

24971/2

Alkotmány utcától
a Markó utca csomóponttal bezárólag, a Markó utca északi homlokzatvonaláig

(240392,62    650178,37    N 47° 30' 26,872''    E 19° 02' 59,334'');

(240 503,36    650 162,50    N 47° 30' 30,458''    E 19° 02' 58,576'');
(240 523,91    650 164,28    N 47° 30' 31,123''    E 19° 02' 58,661'');

(240628,83    650187,39    N 47° 30' 34,521''    E 19° 02' 59,765'')

 

90.

Olimpia Park (középső park rész) (Stollár Béla utca)

24987

teljes terület

 

 

91.

Olimpia Park (északi rész) (Balassi Bálint utca 12.-14. / Széchenyi rakpart 17.-18. / Balaton utca 1. / Stollár Béla utca 2.)

24988

teljes terület

 

 

92.

Balassi Bálint utca

24989/2

teljes közterület

(240929,46    650022,38    N 47° 30' 44,255''    E 19° 02' 51,879'');

(240678,89    649966,55    N 47° 30' 36,142''    E 19° 02' 49,211'')

 

93.

Balaton utca (Balassi Bálint utca – Széchenyi rakpart közötti szakasz)

25007

teljes közterület

 

 

94.

Széchenyi rakpart 19. / Jászai Mari tér 1. / Balassi Bálint utca 16. / Balaton utca 2. (Képviselői Irodaház)

25008

teljes épület

 

V

95.

Jászai Mari tér (gyalogos, zöld terület)

25122/4

teljes közterület

(241043,31    649967,28    N 47° 30' 47,942''    E 19° 02' 49,245'');

(241011,91    650025,45    N 47° 30' 46,925''    E 19° 02' 52,026'')

 

96.

Jászai Mari tér (hídról lehajtó forgalmi terület)

25122/6

teljes közterület

(241002,40    650049,34    N 47° 30' 46,617''    E 19° 02' 53,168'')

 

2. melléklet a 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelethez27

A IV. fejezettel összefüggő beépítési szabályok

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

1.

érintett telek

(Budapest
V. kerület, helyrajzi szám)

az építési telek

az épület

2.

legkisebb kialakítható területe

legnagyobb kialakítható területe

beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke

a zöldfelület legkisebb mértéke

épület legmagasabb pontja

utcai párkány-
magasság

az építmény-magasság megengedett legkisebb mértéke

az építmény-magasság megengedett legnagyobb mértéke

3.

(m2)

(m)

(%)

(%)

(m2/m2)

(%)

(m)

(m)

(m)

(m)

4.

24710/4

800

3000

100

100

¤

0

¤

¤

¤

28

5.

24712

800

2000

80

100

5,5 / 6,0 *

10 **

¤

23,6

16

25 / 28 ***

6.

24715

¤

¤

¤

100

¤

**

¤

¤

¤

¤

7.

24716

800

2000

80

100

5,5 / 6,0 *

10 **

¤

24,5

16

25 / 28 ***

8.

24719

¤

¤

0

0

0

két oldali fasor

0

0

0

0

9.

24725

¤

¤

¤

100

¤

**

¤

¤

¤

¤

10.

24747/1

¤

¤

¤

100

¤

15 **

¤

¤

¤

¤

11.

24876

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

12.

24881

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

13.

24890

o

o

2

85

o

o

o

o

o

o

14.

24891

800

2000

100

100

o

0

o

o

16

25 / 28 ***

15.

24834/1

¤

¤

2

85

0

15

¤

¤

3,0

4,5

16.

24892

¤

¤

2

100

¤

¤

¤

¤

0

1

17.

24893

¤

¤

¤

100

0

25

¤

¤

¤

¤

18.

24894

800

2000

80

100

5,5 / 6,0 *

10 **

¤

¤

16

25 / 28 ***

19.

24897/4

¤

¤

¤

80

0

0

¤

¤

¤

¤

20.

24898

800

2000

80

100

5,5 / 6,0 *

10**

¤

¤

16

25 / 28 ***

21.

24899

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

22.

24919

800

2000

80

100

5,5 / 6,0 *

10**

¤

23,6

16

25 / 28 ***

23.

24971/2

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

24.

24973/2

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

¤

a településrendezési eszközökben rögzített előírásokat nem kell alkalmazni

*

közhasználat céljára átadásra kerülő megfelelő arányú földszinti, közterülethez kapcsolódó terület esetén 6,0 m˛ /m˛, a KNEB-bel és a kerületi önkormányzattal történo külön megállapodás alapján

**

legkisebb kötelező zöldfelület mértéke mélygarázs, meglévő pinceszint, terepszint alatti építmény vagy egyéb építményszint 100%-os beépítése esetén 0% is lehet

***

a 28 m-es érték alkalmazható, ha azt az illeszkedési követelmények lehetővé teszik

3. melléklet a 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített építéstörténeti tudományos dokumentáció tartalma

1.    Forráskutatás (meghatározó írott források, térképek, tervek, fényképek, ábrázolások, szóbeli visszaemlékezések);

2.    részletes külső építészeti leírás;

3.    építés- és telektörténet összefoglalása a korábbi állapotok változásainak leírásával;

4.    a felhasznált irodalom és források jegyzéke, a felhasznált (különösen az ábrázolásos és a levéltári) források másolatai;

5.    javaslat a további tudományos vagy roncsolásos kutatásra, kutatói megfigyelésre;

6.    összefoglaló értékelés;

7.    az érték megőrzésére és fenntartására vonatkozó szakértői javaslat (amelyben meg kell jelölni, hogy melyek az épület eredeti nyílászárói, illetve, hogy mely nyílászárók tekinthetők mintadarabnak).

4. melléklet a 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelethez

A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetére vonatkozó arculati kézikönyv tartalmi követelménye

1.    A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének bemutatása, településkép, településkarakter;

2.    műemléki, építészeti, és természeti értékek;

3.    településképi, arculati jellemzők és településkarakter;

4.    a településkép minőségi formálására vonatkozó – egyedi településképi követelménynek minősülő – részletes településképi követelmények:

a)    a tetőzeten nyílászáró elhelyezésére, kialakítására vonatkozó részletes követelmények,

b)    üzletportálokkal kapcsolatos részletes követelmények,

c)    közterület-alakításra vonatkozó részletes követelmények,

d)    cégér, plakát, emléktábla, egyéb berendezés, egyéb műszaki berendezés elhelyezésére, kialakítási módjára vonatkozó részletes követelmények,

e)    sajátos építményfajtákra, műtárgyakra vonatkozó részletes követelmények,

f)    utcabútorok elhelyezésére vonatkozó részletes követelmények,

g)    zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmények;

5.    az egyedi és a részletes településképi követelmények érvényesítési módja, a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások:

a) építészeti útmutató,

b) közterületek településképi útmutatója.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!