nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
2018-11-01
infinity
8
Jogszabály

94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 41. § (1) bekezdés 1. pontja tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 2. pontja tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 3. pontja tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 4. pontja tekintetében az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 5. pontja tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 6. pontja tekintetében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 7. pontja tekintetében az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 8. pontja tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 9. pontja tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 10. pontja tekintetében a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 15/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 11. pontja tekintetében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 68. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 12., 14. és 15. pontja tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 16. pontja tekintetében a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 40/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § (1) bekezdés 17. pontja tekintetében az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 65. § a) pontja tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 65. § b) pontja tekintetében az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 65. § c) pontja tekintetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 228. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 110. § tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A MINISZTERELNÖK

1. § (1) A Kormányt a miniszterelnök képviseli. A Kormány vagy a miniszterelnök egyedi ügyekben a Kormány képviseletére más személyt kijelölhet.

(2) A miniszterelnök képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban, továbbá a miniszterelnök az Alaptörvény vagy jogszabály eltérő döntése hiányában intézkedik Magyarország képviseletéről valamennyi – az állam legfelsőbb szintű részvételét igénylő – Európai Unióval összefüggő ügyben.

2. § (1) A miniszterelnök határozza meg a Kormány általános politikáját, és irányítja ennek végrehajtását.

(2) A miniszterelnök az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva különösen

a) közvetlenül irányítja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a miniszterelnök kabinetfőnöke, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tevékenységét,

b) meghatározza és koordinálja a miniszterek tevékenységét, amelynek keretében iránymutatást adhat a miniszterek részére a tevékenységük végzésével összefüggésben,

c) biztosítja a kormányzati döntések érvényesülését.

(3) A miniszterelnök irányítja az 1. mellékletben meghatározott központi államigazgatási szervet.

(4) A miniszterelnök a rendeletében kijelölt miniszterelnök-helyettes tekintetében meghatározza a helyettesítése rendjét.

3. § (1) A miniszterelnök határozza meg a Kormány testületi működésének az irányait, összehívja és vezeti a Kormányt.

(2) A miniszterelnök az (1) bekezdésben meghatározottak végrehajtása érdekében különösen

a) az Alaptörvény keretei között meghatározza a kormányzati szervezetalakítás általános irányait, ideértve az egyes minisztériumok szervezeti és működési szabályzatai előkészítésének általános elveit is,

b) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendelet elfogadására és módosítására,

c) bármely állami vezető számára feladatot határozhat meg,

d) bármely állami vezetőt a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekről jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezhet,

e) meghatározza a Kormány ülésének napirendjét, ennek keretében a minisztereket és a kormánybiztosokat előterjesztés vagy jelentés elkészítésére utasíthatja,

f) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a Kormány ügyrendjének elfogadására és módosítására,

g) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 28. §-a szerinti kabinet és a Ksztv. 29. §-a szerinti kormánybizottság megalakítására,

h) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a Kormány törvényalkotási programjára és jogalkotási munkatervére vonatkozóan,

i) átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot tesz, illetve előterjesztést nyújt be a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve összkormányzati feladat indítását,

j) képviselője útján részt vesz a Kormány más tagja által szervezett miniszteri értekezleten,

k) aláírja a Kormánynak, a Gazdasági Kabinetnek, a Nemzetbiztonsági Kabinetnek, a Nemzetpolitikai Kabinetnek, a Stratégiai és Családügyi Kabinetnek (a továbbiakban együtt: Kabinet) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által írásba foglalt és részére felterjesztett döntéseit,

l) aláírja a Kormány feladat- és hatáskörét érintő egyéb, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által írásba foglalt és részére felterjesztett döntéseket, ideértve azon döntéseket is, amelyek előkészítése nem tartozik a Kormány valamely más tagjának feladat- és hatáskörébe,

m) aláírja az állami vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyával kapcsolatos, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által előkészített és részére felterjesztett okiratokat.

(3) A miniszterelnök meghatározza a kormányzás általános irányait, ennek érdekében szervezi a Kormány mint testület munkáját, megállapítja a miniszterek között kialakított belső munkamegosztást.

II. FEJEZET

A KORMÁNYZATI KÖZPONT

1. A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezete

4. § A miniszterelnök a 2. §-ban meghatározott feladata végrehajtása érdekében közvetlenül, illetve a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján

a) összehangolja és megszervezi a kormányzati igazgatás – ide nem értve a területi közigazgatás – működését,

b) előkészíti a Kormány munkatervének és törvényalkotási programjának a tervezetét, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c) előkészíti a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendelet tervezetét, valamint a Kormány ügyrendjének, továbbá azok módosításának tervezetét,

d) egységes szempontrendszerre tesz javaslatot

da) a központi hivatalokról szóló kormányrendeletek tervezetei,

db) a minisztériumok és a központi hivatalok szervezeti és működési szabályzatai

tekintetében,

e) a Kormány üléseinek előkészítése céljából

ea) gondoskodik a közigazgatási egyeztetések koordinációjáról, ennek során a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e,

eb) szervezi, vezeti és lebonyolítja a közigazgatási államtitkári értekezletet, gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezlet döntéseinek érvényesítéséről,

ec) összeállítja a kormányülés napirendjét,

ed) előkészíti a Kabinet üléseit,

f) szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását,

g) ellenőrzi a határidős, valamint a folyamatos feladatok végrehajtását, közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet,

h) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés, az Európai Unió döntéshozatali tevékenysége és a Kormány döntéseinek végrehajtása során az összkormányzati szempontokat, ennek érdekében szervezi és működteti a döntés-előkészítés és a végrehajtás egységes folyamatát, szükség esetén kezdeményezi a Kormány feladatkörében érintett tagja vagy a Kormány intézkedését,

i) koordinálja az alkotmányos szervek, az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek vezetőivel való kapcsolattartást,

j) ellátja az állami vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyával kapcsolatos személyügyi műveleteket,

k) biztosítja az állami vezetők munkavégzéséhez szükséges tárgyi eszközellátást.

5. § A miniszterelnök a 3. §-ban meghatározott feladata végrehajtása során a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetén belül működő államtitkár útján

a) elemzi, értékeli és – szükség esetén – koordinálja a hírszerzési tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtását, illetve kezdeményezi a Kormány feladatkörében érintett tagja vagy a Kormány intézkedését,

b) értékeli és elemzi a kormányzati döntésekhez kapcsolódó, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk összehangolt, késedelem nélküli áramlását,

c) közvetíti a hírszerzési tevékenységet érintő eseti döntéseket a miniszterek és a kormányzati szervek felé,

d) javaslatot, illetve előterjesztést tesz a hírszerzési tevékenységgel összefüggő ügyekben a Kormány részére, szükség esetén kezdeményezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét és jelentések elkészítését, illetve összkormányzati feladat indítását,

e) értékeli a hírszerzési tevékenységhez kapcsolódó kormányzati döntések megvalósulását, ennek keretében a végrehajtás alakulásáról a Kormány feladatkörében érintett tagjától információt, illetve az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet.

6. § (1) A miniszterelnök a 3. §-ban meghatározott feladata végrehajtása érdekében a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján részt vesz a Kormánynak az Országgyűléssel való kapcsolattartáshoz kapcsolódó feladatok ellátásában a miniszterelnök kabinetfőnökével egyetértésben, e tekintetben

a) ellátja az országgyűlési ülésszakok előkészítésével összefüggő kormányzati feladatokat, ennek keretében javaslatot tesz a Kormánynak az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka, illetve ülése összehívásának kezdeményezésére,

b) gondoskodik a Kormány által elfogadott törvényalkotási program benyújtásáról, és figyelemmel kíséri annak megvalósulását,

c) gondoskodik a Kormány által elfogadott törvény- és országgyűlési határozati javaslatok, beszámolók, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatok benyújtásáról, valamint figyelemmel kíséri az ezekkel összefüggő parlamenti eljárásokat, és megteszi az elfogadásukhoz szükséges igazgatási intézkedéseket.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára segíti a miniszterelnök tevékenységét. E tekintetben a miniszterelnök részére – feladat- és hatáskörében – soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kér a Kormány vagy a Kormány tagjainak irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szervektől (a továbbiakban: kormányzati szervek), továbbá közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek felé.

2. A miniszterelnök politikai munkaszervezete, a miniszterelnök kabinetfőnöke feladat- és hatásköre

7. § (1) A miniszterelnök kabinetfőnöke a Kormány

1. általános politikai koordinációért,

2. kormányzati kommunikációért,

3. turizmusért,

4. vendéglátásért,

5. e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért

felelős tagja.

(2) A miniszterelnök kabinetfőnöke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja az 1. mellékletben meghatározott központi államigazgatási szervet.

8. § A miniszterelnök kabinetfőnöke az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében

a) biztosítja és megszervezi a miniszterelnöknek az Alaptörvény 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlását, e feladat- és hatáskörében felel a Kormány általános politikája kialakításának irányításáért,

b) közreműködik a miniszterelnöknek a Ksztv. 18. §-ában meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásában, e feladat- és hatáskörében részt vesz a Kormány általános politikája végrehajtásának ellenőrzésében,

c) felel a miniszterelnök személye körüli feladatok ellátásáért.

9. § (1) A miniszterelnök kabinetfőnöke az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében a 8. § a) és b) pontja tekintetében

a) szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány általános politikája kialakításának a folyamatát, ennek keretében a 39. § (2) bekezdés szerinti javaslatokat összegzi, értékeli, és javaslatot tesz a miniszterelnök részére,

b) az átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot tesz, illetve előterjesztést nyújt be a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, előterjesztés benyújtását kérheti a Kormány feladatkörében érintett tagjától,

c) közreműködik a Kormány általános politikája és a Kormány döntései megvalósulásának értékelésében, valamint a miniszterelnök erről történő tájékoztatásában, ennek keretében a végrehajtás alakulásáról a Kormány feladatkörében érintett tagjától információt, illetve az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet,

d) a miniszterelnök részére – feladat- és hatáskörében – soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kér, közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek számára,

e) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés és a Kormány döntéseinek végrehajtása során a miniszterelnök döntéseiből és a Kormány általános politikájából következő politikai szempontokat.

(2) A miniszterelnök kabinetfőnöke az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében gondoskodik a Kormánynak az Országgyűléssel való kapcsolattartásáról, e tekintetben

a) kapcsolatot tart az Országgyűléssel és az országgyűlési képviselőcsoportokkal,

b) ellátja a napirenden kívüli felszólalások, valamint az országgyűlési képviselői interpellációk, kérdések és azonnali kérdések megválaszolásával kapcsolatos szervezési feladatokat, ennek keretében javaslatot tesz a válaszadó személyére, illetve a miniszterelnök megbízása alapján kijelöli a válaszadót,

c) elősegíti és szervezi a Kormány és az országgyűlési képviselőcsoportok közötti együttműködést,

d) kezdeményezheti politikai vita lefolytatását.

(3) A miniszterelnök kabinetfőnöke az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében ellátja a miniszterelnök személye körüli feladatokat, e tekintetben

a) ellátja a miniszterelnök és a Kormány körüli állami protokollteendőket, felel a miniszterelnök külföldre történő kiutazásaival kapcsolatos feladatok ellátásáért, a nemzetközi állami rendezvények szervezéséért és lebonyolításáért, valamint az általa vezetett minisztérium protokolltevékenységéért,

b) gondoskodik a miniszterelnök kommunikációs felkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

10. § A miniszterelnök kabinetfőnöke a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében

a) felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért,

b) felel a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, fenntartásáért és a tartalom kialakításáért,

c) koordinálja az egyes nemzeti identitást és patriotizmust erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket,

d) koordinálja az egyes közösségépítést erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket,

e) közreműködik az egyes kiemelt kormányzati rendezvények koncepciójának kidolgozásában.

11. § (1) A miniszterelnök kabinetfőnöke a turizmusért való felelőssége keretében előkészíti a turizmusra, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységre, az utazási és utazásközvetítői szerződésre, a falusi és agroturizmusra, valamint – a gyógy- és egészségügyi tényezők vonatkozásában az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az egészségturizmusra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszterelnök kabinetfőnöke a turizmusért való felelőssége keretében

a) kialakítja és működteti a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerét,

b) kidolgozza a turizmusfejlesztés koncepcióját és támogatási rendszerét, a vallási turizmus tekintetében az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter, a falusi és agroturizmus tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter közreműködésével,

c) kidolgozza a hivatásturizmus koncepcióját és fejlesztési irányait, koordinálja azok megvalósítását,

d) összehangolja az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatokat,

e) irányítja a belföldi és nemzetközi turisztikai marketingtevékenységet,

f) kidolgozza és megvalósítja a nemzeti rendezvények koncepcióját,

g) kidolgozza a világkiállításokon való magyar részvételre irányuló javaslatokat, valamint ellátja a világkiállításokon való magyar részvétellel kapcsolatos szervezési és lebonyolítási feladatokat,

h) a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter részére szakmai támogatást biztosít a Magyarországon megvalósuló, kiemelt nemzetközi sportesemények lebonyolításához, és közreműködik e sporteseményeket érintő marketing- és kommunikációs tevékenységek megvalósításában,

i) irányítja a turizmusdiplomáciai feladatok végrehajtását,

j) kizárólagosan ellátja az állami bormarketing kapcsán jelentkező valamennyi állami feladatot,

k) előzetes véleményezési és egyetértési jogkört gyakorol a turizmussal összefüggő projektek, fejlesztések, programok kialakítását, illetve meghirdetését megelőzően.

12. § (1) A miniszterelnök kabinetfőnöke a vendéglátásért való felelőssége keretében előkészíti a vendéglátásra, valamint a közösségi és állami bormarketing-tevékenységre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszterelnök kabinetfőnöke a vendéglátásért való felelőssége keretében meghatározza a vendéglátás irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési koncepcióját.

13. § A miniszterelnök kabinetfőnöke az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelőssége keretében

a) javaslatot tesz az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési és -szolgáltatási politika végrehajtásának egyes irányaira,

b) kidolgozza az állampolgárok és a vállalkozások számára biztosított elektronikus közszolgáltatások kialakításának elvi irányítási kereteit,

c) gondoskodik az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzéséről,

d) egyetértési jogot gyakorol az e-közigazgatással és az állami informatikai fejlesztéssel kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során,

e) javaslatot tesz az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések irányára,

f) felügyeli a Kormány informatikai és e-közigazgatási stratégiája végrehajtását.

3. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat- és hatásköre

14. § (1) A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. anyakönyvi ügyekért,

2. állampolgársági ügyekért,

3. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért,

4. európai uniós ügyek koordinációjáért,

5. építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,

6. helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,

7. kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért,

8. kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért,

9. kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért,

10. közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,

11. közigazgatás-fejlesztésért,

12. közigazgatás-szervezésért,

13. közbeszerzésekért,

14. kulturális örökség védelméért,

15. településfejlesztésért és településrendezésért,

16. területrendezésért,

17. társadalompolitika összehangolásáért,

18. társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért,

19.1 üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért

felelős tagja.

(2) A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja, illetve felügyeli az 1. mellékletben meghatározott központi államigazgatási szerveket.

(3) A miniszter figyelemmel kíséri az Országgyűlés és a bizottságai napirendjét és üléseit, részt vesz az üléseket előkészítő fórumokon.

(4) A miniszter vezeti a Stratégiai és Családügyi Kabinet üléseit.

(5) A miniszter a miniszterelnök részére – feladat- és hatáskörében – soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kérhet a kormányzati szervektől, közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek számára.

15. § A miniszter az anyakönyvi ügyekért való felelőssége körében előkészíti az anyakönyvezésre, a házasságkötési eljárásra, a névviselésre és a névváltoztatásra vonatkozó jogszabályokat.

16. § A miniszter az állampolgársági ügyekért való felelőssége körében előkészíti a magyar állampolgárságra vonatkozó jogszabályokat.

17. § (1) A miniszter Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért való felelőssége keretében Budapest főpolgármesterével együttműködve

a) koordinálja – a turisztikai fejlesztések tekintetében a miniszterelnök kabinetfőnökével egyetértésben – a Kormány egységes budapesti városfejlesztési – állami-kormányzati, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó fejlesztésekre vonatkozó várostervezési, magasépítési, közlekedésfejlesztési, köztér-, közpark-, közút-, egyéb közterület-fejlesztési – tevékenységét, erre vonatkozóan előterjesztéseket készít a Kormány számára, és irányítja a Kormány döntéseinek végrehajtását,

b) a közlekedésért felelős miniszterrel együttműködésben elkészíti és a Kormány részére benyújtja a Budapestet és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény szerinti más budapesti agglomerációhoz tartozó településeket érintő állami, nem önkormányzati hatáskörbe tartozó közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekre vonatkozó előterjesztéseket, valamint a jogerős építési vagy létesítési engedélyek megszerzéséig, a kivitelezési tervek elkészültéig és a kivitelezés megindításáról és a kivitelezéshez szükséges források biztosításáról szóló kormánydöntés meghozataláig összehangolja és irányítja e fejlesztések előkészítését, tervezését és engedélyeztetését,

c) irányítja – a sportpolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben – a budapesti kiemelt nemzetközi sportesemények megpályázásával és sikeres pályázat vagy jelentkezés esetén a megrendezésre vonatkozó, a nemzetközi sportesemények jogtulajdonosaival való szerződéskötéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat,

d) a c) pontban meghatározott tevékenység keretében a Kormány nevében kapcsolatot tart és együttműködik Budapest Főváros Önkormányzatával, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a hazai és nemzetközi sportági szakszövetségekkel, külföldi kiemelt nemzetközi sportesemények házigazdáival és szervezőbizottságaival, valamint a kiemelt nemzetközi sportesemények jogtulajdonosaival és szervezőivel,

e) az a)–d) pontokban meghatározott tevékenységek tekintetében a Kormány részéről összehangolja a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködését,

f) előkészíti az a)–e) pontok szerinti tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályokat.

(1a)2 A Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködése érdekében kormányhatározatban meghatározottak szerint Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa működik. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa kormányhatározat szerinti aktusait a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa erre vonatkozó döntése alapján a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

(2) Amennyiben a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős miniszter tulajdonosi jogkörgyakorlásába tartozó állami tulajdonú gazdasági társaság érintett az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásában, úgy a miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feladatait a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel együttműködésben végzi.

(3) A miniszter a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért való felelőssége keretében a jogerős építési vagy létesítési engedélyek megszerzéséig, a kivitelezési tervek elkészültéig és a kivitelezés megindításáról és a kivitelezéshez szükséges források biztosításáról szóló kormánydöntés meghozataláig – az egészségüggyel összefüggő építési beruházások kivételével – felügyeli a Budapesten megvalósuló valamennyi állami-kormányzati városfejlesztési beruházást.

(4) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott tárgykörökben a Kormány részére előterjesztés kizárólag a miniszter előterjesztésében vagy a miniszter kifejezett és részletes véleményének ismertetésével nyújtható be.

18. § (1)3 A miniszter az európai uniós ügyek koordinációjáért való felelőssége keretében felel az európai politikák kialakításáért és koordinációjáért, továbbá – a külgazdasági és külügyminiszter, valamint a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter e rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – az európai uniós kapcsolatokért.

(2) A miniszter az európai uniós ügyek koordinációjáért való felelőssége keretében előkészíti az európai uniós tagsággal összefüggő kormányzati koordinációhoz kapcsolódó jogszabályokat.

(3) A miniszter az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért való felelőssége keretében felel az Európai Unió politikáiból eredő és az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati feladatok tárcaközi összehangolásáért, ennek keretében

a) javaslatot tesz a Kormány Európa-politikájának fő irányaira, valamint irányítja az európai uniós tagságból eredő kormányzati feladatok előkészítését, végrehajtását, ellenőrzését,

b) javaslatot tesz az európai uniós tematikájú kormányülések napirendjére, előkészíti az uniós vonatkozású kormányüléseket és azok napirendjén szereplő előterjesztéseket,

c) összehangolja a Kormány európai uniós ügyekkel kapcsolatos együttműködésével összefüggő kormányzati feladatokat, ennek keretében

ca) koordinálja a Kormánynak az európai uniós intézmények kormányzati részvétellel működő döntéshozó, döntés-előkészítő eljárásaiban képviselendő tárgyalási álláspontjait, biztosítja a tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában, és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében,

cb) összehangolja az európai uniós tagságból fakadó kötelezettségek teljesítését, és részt vesz azok végrehajtásának ellenőrzésében,

cc) képviseli a Kormányt az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésein, részt vesz az Európai Unió európaügyi minisztereinek találkozóin, közreműködik az Európai Tanács munkájában, és ellátja üléseinek előkészítését,

d) a jogharmonizációs feladatok kivételével összehangolja a minisztériumok és a központi államigazgatási szervek uniós politikákhoz kapcsolódó tevékenységét és az uniós politikák végrehajtásához szükséges hazai intézkedéseket,

e) gondoskodik az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati koordinációs rendszer működtetéséről,

f) részt vesz az uniós tagságból fakadó kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzésében,

g) összehangolja a Kormány és az Országgyűlés európai uniós ügyekkel kapcsolatos együttműködésével összefüggő kormányzati feladatokat,

h) ellátja a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: Állandó Képviselet) irányítását, kialakítja az Állandó Képviselet működésére vonatkozó szabályokat,

i) javaslatot tesz az Állandó Képviselet vezetőjének és az Állandó Képviseleten működő nagykövetek kinevezésére és felmentésére.

(4) A miniszter az európai uniós kapcsolatokért való felelőssége keretében meghatározza az uniós relevanciájú külkapcsolatokat és azok kommunikációját, ennek keretében

a) felel az európai uniós vonatkozású magyar kormányzati állásponttal összefüggő kapcsolattartásért az Európai Unió intézményeivel és egyéb szerveivel, különös tekintettel az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa egyes intézményi szereplőire,

b) ellátja az európai uniós relevanciájú külkapcsolati kérdésekkel összefüggő feladatokat,

c) elősegíti az európai uniós döntésekben érintett magyar társadalmi és gazdasági szereplők magyar kormányzati állásponttal összeegyeztethető érdekeinek képviseletét az európai uniós intézményi döntéshozatalban,

d) összehangolja, illetve ellátja az európai uniós ügyekben folytatott regionális együttműködésekkel összefüggő feladatokat.

19. § A miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért való felelőssége keretében

a) előkészíti az építésügyre, az építészeti-műszaki tevékenységgel összefüggő szakmai kamarákra és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházásokra vonatkozó jogszabályokat,

b) irányítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, valamint e vonatkozásban az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenységét,

c) gyakorolja az Országos Építésügyi Nyilvántartással, valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központtal összefüggésben, jogszabályban a miniszternek címzett feladat- és hatásköröket.

20. § (1) A miniszter a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért való felelőssége keretében előkészíti a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére és a területszervezési eljárásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért való felelőssége keretében a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben

a) ellátja a helyi önkormányzatok és társulásaik törvényességi felügyelete, valamint a területszervezési eljárás tekintetében hatáskörébe utalt feladatokat, és e feladatok tekintetében szakmai irányítást gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenysége felett,

b) kezdeményezi a Kormánynál

ba) az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatására vonatkozó határozati javaslat Országgyűlés részére történő benyújtását,

bb) az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának megvizsgálására vonatkozó alkotmánybírósági indítvány benyújtását,

c) előkészíti az ország területének közigazgatási tagozódásával, illetve a területszervezéssel kapcsolatos, az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket.

21. § A miniszter a kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért való felelőssége körében a kormánybiztosok feladatkörébe eső feladatok teljesüléséről – elsődlegesen a kormánybiztosok beszámolói alapján – tájékoztatja a miniszterelnököt.

22. § A miniszter a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért és a társadalompolitika összehangolásáért való felelőssége körében

a) támogatja a kormányzati stratégiák kidolgozását,

b) figyelemmel kíséri a kormányzati döntéshozatalt, és véleményt ad azok kormányzati stratégiákkal és társadalompolitikai céljaival való összhangjáról,

c) támogatja a kormányzati stratégiák és társadalompolitikai célok megvalósításával összefüggő jogszabály-előkészítési feladatok ellátását,

d) elemzi a kormányzati stratégiai és társadalompolitikai célkitűzések teljesülését,

e) elemzi az európai uniós és nemzetközi politikai folyamatoknak a kormányzati stratégiai és társadalompolitikai célok teljesülésére gyakorolt hatását,

f) közreműködik a Kormány és a Kormány egyes tagjai által kormányzati és nem kormányzati kutatóintézetekkel együttműködésben folytatott stratégiai és társadalompolitikai kutatási tevékenységben,

g) a Kormány más tagjától a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben információt, felvilágosítást, háttéranyagot, elemzést kérhet.

23. § (1) A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti és végrehajtja a közigazgatási minőségpolitikát, ennek részeként kidolgozza a közigazgatás minőségpolitikai elveit és a minőségbiztosítási eljárások alkalmazásának szakmai és módszertani szabályait.

(2) A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért való felelőssége keretében a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszterrel együttműködve részt vesz az 51. §-ban foglalt feladatok végrehajtásában.

24. § (1) A miniszter a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége keretében

a) összehangolja a közigazgatás-politika, a közigazgatás-fejlesztés és a közigazgatás-korszerűsítés kormányzati feladatait, és a kormányzati döntés-előkészítés során érvényesíti azok követelményeit,

b) módszertani szempontból segíti a közigazgatási szervek szervezetfejlesztési, igazgatási módszerek és eljárások alkalmazásával összefüggő tevékenységét,

c) kidolgozza és működteti a hatáselemzési rendszert, összehangolja a minisztériumok hatáselemzési feladatainak és a jogi szabályozásból származó adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati tevékenység végrehajtását.

(2) A miniszter a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége keretében ellátja a területi közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos különös feladatokat, ennek keretében a területi államigazgatás fejlesztése tekintetében

a) gondoskodik az erre vonatkozó kormányzati politika kialakításáról, érvényesítéséről és végrehajtásáról, valamint kidolgozza a területi közigazgatási szervek ügyfélszolgálati mintaszabályzatát,

b) ellátja a közigazgatási szervek nemzetközi együttműködésének koordinálását, részt vesz a közigazgatási szervek nemzetközi képviseletében, elősegíti azok fejlesztését,

c) véleményezési jogot gyakorol az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációja tagjainak kijelölése során.

25. § (1) A miniszter a közigazgatás-szervezésért való felelőssége keretében előkészíti

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok jogállására és működésére,

b) a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzésére irányuló eljárásra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a közigazgatás-szervezésért való felelőssége keretében

a) összehangolja a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági tevékenységét az általános közigazgatási rendtartás általános szabályainak alkalmazása szempontjából, biztosítja e szabályok egységes alkalmazását,

b) összehangolja a több ágazatot érintő, közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok területi végrehajtását,

c) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve kialakítja és működteti az egységes közigazgatási hatósági statisztikai rendszert,

d) gondoskodik a kormányablakok működtetéséhez szükséges feltételrendszer megteremtéséről és a kormányablak-tudástár tartalmának kialakításáról.

26. § (1) A miniszter a közbeszerzésekért való felelőssége keretében előkészíti a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a közbeszerzésekért való felelőssége keretében

a) kialakítja és végrehajtja a Kormány közbeszerzési politikáját,

b) ellátja a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével kapcsolatos feladatokat.

27. § (1) A miniszter a kulturális örökség védelméért való felelőssége keretében előkészíti a kulturális örökség, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmére, valamint a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a kulturális örökség védelméért való felelőssége keretében

a) meghatározza a kulturális örökségvédelem kulturális javakkal kapcsolatos országos céljait, feladatait és követelményrendszerét,

b) gondoskodik a feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek számbavételéről, nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátásáról, valamint a régészeti örökség számbavételéről, nyilvántartásáról, védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról, védelméről, megőrzéséről,

c) a kultúráért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel együttműködve ellátja a világörökséggel és az emlékhelyekkel kapcsolatos állami feladatokat,

d) közreműködik az örökségvédelmet érintő nemzeti szabványok kidolgozásában és a műemlékekkel összefüggő sajátos építési termékek beépítési feltételeinek meghatározásában,

e) ellátja a központi építészeti tervtanács műemléki tanácsadó testület működtetésével kapcsolatos feladatokat.

28. § A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége keretében előkészíti

a) a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre,

b) a településtervezésre,

c) az építmények elhelyezésének szakmai követelményeire,

d) a hátrányos helyzetű településekre,

e) az egységes elektronikus közműnyilvántartásra

vonatkozó jogszabályokat.

29. § (1) A miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében előkészíti a területrendezésre és az ezzel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében e vonatkozásban irányítja az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területrendezési tevékenységét.

30. § (1) A miniszter a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége keretében előkészíti az egyesülési jogra, a közhasznú jogállásra, valamint a civil szervezetek működésére és támogatására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége keretében

a) összehangolja a Kormánynak a civil és társadalmi kapcsolatok fejlesztésével összefüggő feladatait,

b) ellátja a civil szervezetek és a közhasznú szervezetek működésének fejlesztését célzó feladatokat,

c) működteti a civil információs centrumokat és a Civil Információs Portált.

30/A. §4 A miniszter üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért való felelőssége keretében ellátja – a kormányzati nemzetközi humanitárius segítségnyújtás koordinációjáért és irányításáért való feladatkörében eljáró külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – a keresztény vallásuk miatt üldözöttek megsegítése, valamint a Hungary Helps Program keretében egyéb humanitárius cél érdekében végzett kutatási elemző, koordinációs és nemzetközi humanitárius feladatokat.

III. FEJEZET

A MINISZTERELNÖK ÁLTALÁNOS HELYETTESE

31. § A miniszterelnök általános helyettese a miniszterelnök által meghatározott rendben helyettesíti a miniszterelnököt.

32. § (1) A miniszterelnök általános helyettese a Kormány

1. egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért,

2. nemzetpolitikáért,

3. – a 92. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nemzetiségpolitikáért

felelős tagja.

(2) A miniszterelnök általános helyettese vezeti a Nemzetpolitikai Kabinet üléseit.

33. § (1) A miniszterelnök általános helyettese az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért való felelőssége keretében felel az egyházpolitikáért és egyház-diplomáciáért, ennek keretében előkészíti a vallási közösségekre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszterelnök általános helyettese az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért való felelőssége keretében

a) összehangolja a Kormány egyházi kapcsolattartással összefüggő feladatait, irányítja az ezzel összefüggő stratégiai kérdések végrehajtását,

b) előkészíti a szentszéki vegyes bizottság üléseit, megszervezi, lebonyolítja a bizottsági üléseket,

c) együttműködik a határon túli egyházakkal,

d) ellátja a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben az egyházi jogi személyek nyilvántartásával kapcsolatban a hatáskörébe tartozó feladatokat,

e)5

34. § A miniszterelnök általános helyettese gondoskodik a köztársasági elnök, a Kormány és a miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel és egyéb elismerésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról.

35. § A miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért való felelőssége keretében

a) kidolgozza a magyar nemzet integritása, illetve határokon átnyúló összefogása érdekében a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikát,

b) kapcsolatot ápol a magyar nemzetnek a szomszédos országokban és a világ más részein élő tagjaival,

c) erősíti az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, muravidéki, őrvidéki, a szórványban élő és a nyugati magyar nemzetrészek kölcsönös támogatásán alapuló együttműködést,

d) összehangolja a központi államigazgatási szervek a)–c) pontokban foglaltakkal összefüggő tevékenységét, ennek keretében a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködik a külhoni magyarok oktatásával és kultúrájával kapcsolatos feladatok ellátásában, kulturális és anyanyelvi identitását erősítő és fejlesztő programok és fejlesztések megszervezésében, a magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában, megőrzésében,

e) közreműködik a Bethlen Gábor Alap működtetésében, ennek keretein belül részt vesz a Bethlen Gábor Alapra vonatkozó döntések meghozatalában,

f)6 ellátja a Határtalanul! Programmal kapcsolatos koordinációs feladatokat.

36. § (1) A miniszterelnök általános helyettese a nemzetiségpolitikáért való felelőssége keretében – a 102. §-ban foglaltak kivételével – előkészíti a nemzetiségek jogaira vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszterelnök általános helyettese a nemzetiségpolitikáért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány nemzetiségpolitikájának kialakításáért,

b) összehangolja a nemzetiségpolitikai stratégiai szempontokat, és együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal, a nemzetiségek politikai, érdekképviseleti, kulturális és más szervezeteivel,

c) felügyeli a Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában foglaltak teljesítését, valamint az ugyancsak Strasbourgban, 1995. február 1-jén létrehozott, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezményben foglaltak teljesítését,

d) kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő nemzetiségi önkormányzat feloszlatására vonatkozó határozati javaslat Országgyűlés részére történő benyújtását.

(3) A Kormány – a roma nemzetiségi önkormányzatok kivételével – a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szakmai irányítására a miniszterelnök általános helyettesét jelöli ki.

37. § (1) A miniszterelnök általános helyettesének tevékenységét a Miniszterelnökség segíti.

(2) A miniszterelnök általános helyettesének 34. § szerinti tevékenységét a Miniszterelnöki Kabinetiroda segíti.

38. § A miniszterelnök általános helyettese – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja az 1. mellékletben meghatározott központi államigazgatási szerveket.

IV. FEJEZET

AZ EGYES MINISZTEREK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

4. Az egyes miniszterek általános feladat- és hatásköre

39. § (1) A miniszter a feladat- és hatásköre gyakorlása során köteles együttműködni a Kormány más tagjával.

(2) A miniszter – jogszabályban, valamint a Kormány határozatában meghatározott – feladatkörében

a) javaslatot készít a Kormány általános politikájára,

b) előkészíti a stratégiai dokumentumokat és az ezek végrehajtására vonatkozó programokat, koordinálja azok megvalósítását,

c) előkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, a Kormány, a miniszterelnök és a köztársasági elnök határozatait, valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki, különleges jogrend időszakára vonatkozó jogszabálytervezeteket dolgoz ki,

d) intézményirányítást és -felügyeletet gyakorol,

e) kezdeményezi és előkészíti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat,

f) az Európai Unió intézményeinél, a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben felhatalmazás alapján e rendeletben meghatározottak szerint képviseli a Kormányt,

g) gondoskodik az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról,

h) közreműködik az európai uniós források felhasználásában,

i) jogszabály vagy szerződés alapján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat az állam tulajdonában álló gazdasági társaság tekintetében, illetve alapítói jogot gyakorol az alapítvány felett,

j) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről.

(3) A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja, illetve felügyeli az 1. mellékletben meghatározott központi államigazgatási szerveket.

5. A belügyminiszter feladat- és hatásköre

40. § (1) A belügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) mint a miniszterelnök nemzetbiztonságért felelős helyettese a Kormány

1. bűncselekmények megelőzéséért,

2. büntetés-végrehajtásért,

3. e-közigazgatásért,

4. élet és vagyonbiztonság védelméért,

5. határrendészetért,

6. helyi önkormányzatokért,

7. idegenrendészetért és menekültügyért,

8. katasztrófák elleni védekezésért,

9. közbiztonságért,

10. közfoglalkoztatásért,

11. közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,

12. köziratok kezelésének szakmai irányításáért,

13. közlekedésrendészetért,

14. közszolgálati életpálya kidolgozásáért,

15. közterület-felügyelet szabályozásáért,

16. külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért,

17. külföldre utazás szabályozásáért,

18. minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,

19. polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért,

20. rendészetért,

21. szabálysértési szabályozásért,

22. személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,

23. terrorizmus elleni küzdelemért,

24. településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért,

25. vízgazdálkodásért,

26. vízügyi igazgatási szervek irányításáért,

27. vízvédelemért

felelős tagja.

(2) A miniszter vezeti a Nemzetbiztonsági Kabinet üléseit.

41. § (1) A Kormány a minisztert jelöli ki

1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervként;

2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervként;

3. a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti bűnügyi nyilvántartó szervként;

4. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szervként;

5. az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény szerinti nyilvántartó szervként;

6. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szervként;

7. az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti működtetőként;

8. a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős szervként;

9. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti közúti közlekedési nyilvántartó szervként;

10. a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény szerinti közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervként;

11. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti kötvénynyilvántartó szervként;

12. a közúti közlekedési nyilvántartás tekintetében az Európai Unió rendszereivel (EUCARIS, RESPER) való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pontként;

13. részvételre az Európai Unió intézményei tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő tevékenységében és a szakmai feladatait érintő tagállami képviselet ellátására;

14. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti közlekedési igazgatási hatóságként az okmánytárból és az eredetiségvizsgálati nyilvántartásból történő, a Kormány által rendeletben kijelölt szerveknek eseti jellegű egyedi adatszolgáltatás tekintetében;

15. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott parkolási igazolványok kiadásával, cseréjével és pótlásával kapcsolatos, továbbá a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott, általánostól nem eltérő illetékességgel meghatározott közlekedési igazgatási feladatok ellátására;

16. a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartást vezető szervként;

17. az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerinti központi szervként.

(2) A miniszter a kezelésében lévő nyilvántartások tekintetében ellátja az Európai Unió rendszereivel való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pont (EUCARIS, RESPER), illetve központi hatóság (ECRIS) hatáskörébe utalt, a publikus kulcsú információs rendszer (PKI) koordinátor, az úti okmányok szenzitív adatainak vizsgálatához kapcsolódó (SPOC) rendszer, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) keretében megvalósuló információcserével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatait, valamint a foglalkoztatás mobilitás- és álláskeresés-hatékonyságát növelő egységes adatcserét biztosító (EURES) portál működtetését és fejlesztését.

42. § (1) A miniszter a büntetés-végrehajtásért való felelőssége keretében előkészíti a büntetés-végrehajtási szervezet jogállására és működésére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter megszervezi és irányítja a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet.

43. § (1) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében meghatározza az e-közigazgatás általános elveit, előkészíti az e-közigazgatásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében

a) kialakítja az egységes közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási kormányzati politikát,

b) gondoskodik az e-közigazgatás általános elveinek megfelelően a közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok előkészítéséhez szükséges szakmai irányok meghatározásáról,

c) megköti a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztését érintő szerződéseket,

d) felügyeli a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót, a központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetőjét, valamint az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer, a Zártcélú Rendészeti Hálózat, a Köznet, a K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer működését, valamint e hálózatok infrastrukturális alapját biztosító szervezetek tevékenységét,

e) közreműködik a védelemszervezés közigazgatási szerveket érintő informatikai feladatainak tervezésében, végrehajtásában,

f) ellátja az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazásokkal és nyilvántartások összehangolásával összefüggő igazgatásszervezési feladatokat,

g) az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjának vizsgálatával jóváhagyja az egyes kormányzati informatikai beszerzések és beruházások megvalósításához szükséges közbeszerzésekre irányuló előterjesztéseket, valamint ellenőrizheti a beruházás végrehajtását,

h) ellátja az Európai Unió tagállamainak az elektronikus azonosítás területén történő együttműködésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló kormányrendelet szerinti tagállami kapcsolattartási pont feladatait.

(3) A miniszter – jogszabályban meghatározott kivétellel – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. útján központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt, gondoskodik az igénybevevők informatikai és telekommunikációs eszközökkel történő ellátásáról és az ilyen eszközök működtetéséről.

44. § A miniszter a határrendészetért való felelőssége keretében előkészíti az államhatár őrizetére és a határforgalom ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat.

45. § (1) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége keretében – jogszabályban meghatározott tárgykörben az e rendelet szerinti miniszterrel együttműködve – előkészíti a helyi önkormányzatokra, a helyi önkormányzatok tulajdonára és vagyonára, a helyi önkormányzatok adósságrendezésére és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége keretében

a) összehangolja a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait, a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges feltételek vizsgálatát,

b) működteti a helyi önkormányzati vagyonkatasztert,

c) közreműködik a központi költségvetésnek a helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében meghatározott támogatások körének, finanszírozásának és elszámolási rendjének kialakításában, az ezt elősegítő információs rendszer működtetésében, valamint az ilyen támogatások nyújtásában,

d) közreműködik a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati költségvetési szervek számviteli és az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének működtetésében,

e) közreműködik az ágazati és térségi fejlesztési programok helyi önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában,

f) kialakítja az önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolattartás és egyeztetés rendjét,

g) az önkormányzati érdekszövetségek javaslatának kikérését követően a 24. § (2) bekezdés c) pontjának figyelembevételével kijelöli az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációjának tagjait.

46. § A miniszter az idegenrendészetért és menekültügyért való felelőssége keretében előkészíti

a) a külföldiek beutazására és tartózkodására, az idegenrendészeti hatóság működésére,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi tartózkodására,

c) a menekültek jogállására, a menekültügyi eljárásra és a menekültügyi hatóság működésére

vonatkozó jogszabályokat.

47. § (1) A miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége keretében előkészíti

a) a katasztrófavédelemre, a katasztrófák elleni védekezés irányítási rendszerére,

b) a polgári védelem feladataira, szervezetére, működésére, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségére,

c) a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokra,

d) az ipari balesetek megelőzésére és elhárítására, valamint az országhatáron túli hatással járó ipari balesetek nemzetközi értesítési és kölcsönös segítségnyújtási rendszerére,

e) – a honvédelmi szempontból létfontosságú rendszerelemek kivételével – a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos feladatokra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége keretében

a) ellátja a hazai és a nemzetközi polgári válságkezelésből, katasztrófavédelmi feladatokból fakadó kormányzati és koordinációs feladatokat,

b) biztosítja a RODOS valósidejű nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszer, valamint a Nemzetközi Radiológiai Adatcsere Központ működési feltételeit,

c) ellátja a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottságának szerveivel való kapcsolattartást,

d) irányítja a védelmi igazgatás – feladat- és hatáskörébe tartozó – egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek értesítésével összefüggő tevékenységeket,

e) gondoskodik a földtani veszélyhelyzet megelőzésével és elhárításával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

48. § (1) A miniszter a közfoglalkoztatásért való felelőssége keretében előkészíti a közfoglalkoztatási jogviszonyra, a közfoglalkoztatás szervezésére, a közfoglalkoztatási nyilvántartásra és a közfoglalkoztatással összefüggő jogsértések szankcionálására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a közfoglalkoztatásért való felelőssége keretében

a) kidolgozza a Kormány közfoglalkoztatási politikáját, gondoskodik annak érvényesítéséről és végrehajtásáról,

b) ellátja a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek képzésével kapcsolatos feladatokat,

c) megszervezi és az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal közreműködésével működteti a közfoglalkoztatás rendszerét, meghatározza a közfoglalkoztatás eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését, a közfoglalkoztatás tekintetében szakmai irányító miniszteri jogokat gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenysége felett.

49. § (1) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége keretében előkészíti a köziratok kezelésére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége keretében

a) ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását a központi államigazgatási szerveknél,

b) a közlevéltárak ellenőrzési tapasztalatait is felhasználva évente értékeli a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, az elektronikus iratkezelésre történő áttérés tapasztalatait,

c) évente részletes szakmai tájékoztatót készít a közfeladatot ellátó szervek részére, az interneten a nyilvánosság részére folyamatos tájékoztatást nyújt az egységes iratkezelés gyakorlati végrehajtásának tapasztalatairól,

d) az elektronikus iratkezelés egységes bevezetéséhez szükséges informatikai feltételrendszer megteremtése érdekében folyamatosan gyűjti, rendszerezi és elemzi a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének informatikai feltételrendszerére, infrastruktúrájára vonatkozó adatokat, valamint kidolgozza az elektronikus iratkezelés egységes bevezetéséhez kapcsolódó koncepciókat.

50. § A miniszter a közlekedésrendészetért való felelőssége keretében előkészíti a közlekedésrendészetre vonatkozó jogszabályokat.

51. § A miniszter a közszolgálati életpálya kidolgozásáért való felelőssége keretében – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter közreműködésével –

a) előkészíti a közszolgálati tisztviselők kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos szakmai koncepciót,

b) kidolgozza a személyügy területén kiadásra kerülő módszertani útmutatókat,

c) gondoskodik a kormánytisztviselők és vezetők teljesítményértékeléséről, továbbképzéséről és a vezetői utánpótlásképzésről.

52. § A miniszter a közterület-felügyelet szabályozásáért való felelőssége keretében előkészíti a közterület-felügyeletre vonatkozó jogszabályokat.

53. § A miniszter a külföldre utazás szabályozásáért való felelőssége keretében előkészíti a magyar állampolgárok külföldre utazására és az útlevélre vonatkozó jogszabályokat.

54. § A miniszter a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért való felelőssége keretében előkészíti a minősített adat védelmére, a minősített adat védelmének hatósági felügyeletére, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezésére és felügyeletére, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátására vonatkozó jogszabályokat.

55. § A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért való felelőssége keretében előkészíti – a polgári hírszerzési tevékenység irányítására vonatkozó szabályok kivételével – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó jogszabályokat.

56. § (1) A miniszter a rendészetért való felelőssége keretében előkészíti

a) a rendőrségre,

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaira,

c) a személy és vagyonvédelemre, a magánnyomozásra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a rendészetért való felelőssége keretében összehangolja a korrupcióellenes tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatokat, és irányítja a korrupcióellenes kormányzati tevékenységben és összehangolásában közreműködő szervet.

57. § A miniszter a szabálysértési szabályozásért való felelőssége keretében előkészíti a szabálysértési eljárásra és a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályokat.

58. § A miniszter a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti a személyi adatok és a lakcím nyilvántartására, a személyazonosító igazolványra, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokra vonatkozó jogszabályokat.

59. § A miniszter a terrorizmus elleni küzdelemért való felelőssége keretében ellátja a terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek hazai végrehajtásának koordinációját.

60. § A miniszter a településüzemeltetésért és kéményseprő-ipari tevékenységért való felelőssége keretében előkészíti a temetkezési közszolgáltatásra és a kéményseprő-ipari tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat.

61. § A miniszter a vízgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti

a) a vízgazdálkodásra,

b) a vízügyi hatósági eljárásra,

c) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokra,

d) a vízügyi sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályokra,

e) az ár- és belvízvédekezésre, ideértve az árvízi biztonság növelését is,

f) a nagyvízi meder és a parti sáv hasznosítására és kezelésének rendjére,

g) a mezőgazdasági célú vízszolgáltatásra,

h) a vízgazdálkodási társulatokra,

i) a vízminőségi kárelhárításra,

j) a vizek mennyiségi védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökre,

k) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmére,

l) a települési szennyvízelvezetésre,

m) a víziközmű-szolgáltatás gazdálkodói tevékenységen kívüli szabályozására

vonatkozó jogszabályokat.

62. § A miniszter a vízügyi igazgatási szervek irányításáért való felelőssége keretében

a) végzi az ár- és belvízvédekezés országos irányításával kapcsolatos feladatokat,

b) végzi a vízrajzi tevékenység ellátásának az irányítását,

c) végzi a vízminőségi kárelhárítás végrehajtásának az irányítását,

d) irányítja az integrált folyógazdálkodási feladatok végzését a vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül, valamint – a közlekedésért felelős miniszterrel együttműködve – gondoskodik a hajóút-kitűzési és a víziút-fenntartási tevékenységekről,

e) ellátja a vízgazdálkodási társulatokkal kapcsolatos szakmai feladatokat,

f) gondoskodik a természetes nagy tavakon, többcélú tározókon a vízügyi intézkedési tervek végrehajtásáról, meghatározza a part-, meder- és vízszintszabályozási feladatokat, a partvonal-szabályozási feladatokat,

g) irányítja a lokalizációs tervek korszerűsítését, a lokalizációs fejlesztéseket,

h) gondoskodik a folyók, tavak állapotrögzítésének felméréséről, a folyó- és víziút-kataszterek kidolgozásáról, a folyók hosszú távú hasznosíthatósága feltételei felméréséről,

i) gondoskodik a vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartásáról, üzemeltetéséről és a rekonstrukciós feladatokról,

j) gondoskodik a vízgazdálkodási fejlesztések eredményeként megvalósult állami létesítmények fenntartásáról és a szükséges források biztosításáról,

k) irányítja az ivóvízbázis-védelmi célprogramot, felügyeli az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos feladatokat,

l) ellátja a nemzeti települési szennyvízelvezetési és -tisztítási megvalósítási programhoz kapcsolódó feladatokat,

m) ellátja az országhatárokon átterjedő vízszennyezésekkel kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásáról, az Európai Unióval történő együttműködés feltételeinek biztosításáról,

n) gondoskodik a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásáról.

63. § A miniszter a vízvédelemért való felelőssége keretében

a) előkészíti a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmére, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelölésére, valamint a vizek minőségi védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökre vonatkozó jogszabályokat,

b) közreműködik a vizet mint környezeti elemet érintő környezetvédelmi szabályozás előkészítésében és annak végrehajtásában,

c) irányítja a vízvédelemmel kapcsolatos két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből eredő feladatok végrehajtását.

6. A pénzügyminiszter feladat- és hatásköre

64. § (1) A pénzügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) mint a miniszterelnök gazdaságpolitikáért felelős helyettese a Kormány

1. adópolitikáért,

2. államháztartásért,

3. egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért,

4. foglalkoztatáspolitikáért,

5. gazdaságpolitikáért,

6. gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért,

7. lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért,

8. nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,

9. nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért,

10. pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,

11. számviteli szabályozásért,

12. társadalmi párbeszédért,

13. területfejlesztés stratégiai tervezéséért

felelős tagja.

(2) A miniszter vezeti a Gazdasági Kabinet üléseit.

65. § A Kormány

a) a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezetként, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzők tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként,

b) az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezetként,

c) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezetként,

d) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti, a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, a vámjogi szakértői hatósági vizsgán közreműködő vizsgabiztosok, valamint a vámtanácsadók és a vámügynökök nyilvántartását végző szervezetként

a minisztert jelöli ki.

66. § A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője feladat- és hatáskörének gyakorlójaként a miniszter által vezetett minisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetéséért felelős államtitkárát jelöli ki.

67. § (1) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége keretében előkészíti az államháztartás alrendszereit illető befizetési kötelezettségekre, az adózás rendjére, a vámjog és vámeljárás szabályozására, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége keretében

a) felügyeli az államháztartás központi alrendszerét megillető fizetési kötelezettségek beszedését, folyósítását és ellenőrzését, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat,

b) koordinálja az adóigazgatás szervezeti rendszere egyes elemeinek együttműködését, meghatározza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai teljesítésének éves követelményeit,

c) felelős az Európai Unió tagállamai között a vámunióval kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, és irányítja a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból az adó- és a vámigazgatásra háruló együttműködési kötelezettségek végrehajtását,

d) gondoskodik az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők nyilvántartásának vezetéséről,

e) gondoskodik a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, a vámjogi szakértői hatósági vizsgán közreműködő vizsgabiztosok, valamint a vámtanácsadók és a vámügynökök nyilvántartásának vezetéséről.

68. § (1) A miniszter az államháztartásért való felelőssége keretében előkészíti az államháztartásra, a központi költségvetésre és annak végrehajtására, a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására, a részükre nyújtandó támogatásokra, az államháztartási belső ellenőrzési rendszerekre, a gazdasági stabilitás alapvető szabályaira, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjére vonatkozó jogszabályokat, és közreműködik valamennyi, a közpénzügyeket érintő szabályozás kialakításában.

(2) A miniszter az államháztartásért való felelőssége keretében

a) gondoskodik az állami pénzügyi intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris politikával való összehangolásáról,

b) felel a részletes tervezési módszertan kialakításáért, a kormányzaton belüli költségvetési koordinációért, az államháztartás alrendszerei tekintetében a fiskális fegyelem fenntartásáért, a központi költségvetésről szóló törvénynek való megfelelés biztosításáért, a költségvetési kiadási fegyelem érvényesítéséért és a központi költségvetési fejezetek költségvetési kapcsolataiból eredő feladatok ellátásáért,

c) gondoskodik az államháztartási mérlegrendszerek összeállításáról, az intézményi gazdálkodás felügyeletéről és szabályozásáról,

d) javaslatot tesz az államháztartás finanszírozási politikájára, a helyi önkormányzatok költségvetési szabályozási rendszerére, a saját és átengedett bevételek, a helyi önkormányzatokat megillető költségvetési támogatások szabályaira és mértékére, valamint a helyi önkormányzatok esélyegyenlőségét biztosító kiegyenlítő mechanizmusokra, részt vesz az ilyen támogatások nyújtásában,

e) gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információs rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, az Európai Unió által előírt statisztikai adatszolgáltatásról, annak ellenőrizhetőségéről,

f) Magyarország az Európai Unióval kapcsolatos pénzügyi kapcsolatai keretében

fa) kialakítja az Európai Unió költségvetése tekintetében képviselendő álláspontot,

fb) gondoskodik az Európai Unió költségvetését illető saját források kiszámításáról, befizetéséről, nyilvántartásáról,

fc) közreműködik az európai uniós és nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában, illetve a kohéziós politika területén a pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek vonatkozásában kidolgozza azokat,

g) koordinálja és harmonizálja az államháztartási belső kontroll rendszerek működtetésével, fejlesztésével, harmonizációjával és koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

h) ellátja az Európai Unió közös agrárpolitikája I. és II. pilléréhez kapcsolódó kifizetések végrehajtását.

69. § A miniszter az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért való felelőssége keretében – az egészségbiztosításért felelős miniszterrel együttműködve – előkészíti az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli szolgáltatásainak fedezetére szolgáló befizetési kötelezettségekre és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó jogszabályokat.

70. § (1) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége keretében előkészíti

a) – a mezőgazdasági foglalkoztatás tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter együttműködésével – a munkaviszonyra, a közalkalmazotti jogviszonyra,

b) a bérpolitika kialakítására, a munkáltató fizetésképtelensége esetén igénybe vehető bérgarancia-támogatásra,

c) – az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásának elősegítése tekintetében a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel együttműködve – a foglalkoztatás elősegítésére – ide nem értve a közfoglalkoztatást és a foglalkoztatási rehabilitációt – és az álláskeresők támogatására,

d) a munkaügyi kapcsolatokra,

e) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére,

f) a munkaügyi ellenőrzésre és az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaira

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége keretében – a közfoglalkoztatás és a foglalkoztatási rehabilitáció kivételével –

a) kidolgozza a Kormány foglalkoztatáspolitikai, valamint – a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve – életszínvonal- és térségi kohéziós politikai koncepcióját és érvényesíti azokat egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál,

b) ellátja a foglalkoztatáspolitika koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

c) meghatározza a foglalkoztatáspolitika és az álláskeresők ellátásának eszközrendszerét, a munkaerőpiaci szolgáltatások szabályait és irányítja a munka-, pálya-, álláskeresési, foglalkoztatási tanácsadással kapcsolatos feladatokat, elemzi és ellenőrzi azok működését,

d) programokat dolgoz ki a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatására, a foglalkoztatási válsághelyzetekből adódó kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások csökkentésére és – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – az atipikus foglalkoztatás bővítésére,

e) figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat, elkészíti a munkaerő-keresletre és -kínálatra vonatkozó prognózisokat,

f) felelős a bérpolitikáért, ennek keretében

fa) kidolgozza a kormányzati bérpolitikára vonatkozó javaslatokat, és – a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve – előterjeszti a Kormánynak a költségvetési intézményi szféra illetményrendszereinek összehangolt alakítására vonatkozó javaslatokat,

fb) értékeli a szektorok, ágazatok, szakmák kereseti viszonyait,

fc) koordinálja a versenyszféra keresetalakulásának befolyásolását célzó, érdekegyeztetéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat, és kidolgozza az érdekegyeztető tárgyalásokon a versenyszféra keresetalakulására és a kötelező legkisebb munkabér meghatározására vonatkozó kormányzati tárgyalási pozíciókat,

g) felelős a munkavédelemért, ennek keretében

ga) irányítja a munkavédelem országos programjának végrehajtását,

gb) meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályokat, ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők és a munkaalkalmasság követelményeit, és

gc) összehangolja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében közreműködő szervek tevékenységét,

h) részt vesz a Kormány elosztás- és jövedelempolitikai koncepciójának kialakításában,

i) képviseli a Kormányt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben.

71. § A miniszter a gazdaságpolitikáért és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelőssége keretében

a) javaslatot készít a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására, a lemaradó térségek gazdasági felzárkóztatására és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre,

b) előrejelzéseket készít a makrogazdasági folyamatok alakulásáról, és azokról a Kormányt tájékoztatja,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések gazdasági hatásait, és azokról a Kormányt tájékoztatja,

d) gondoskodik a versenyképesség feltételeinek megteremtéséről.

72. § (1) A miniszter a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelőssége keretében előkészíti a lakásügyre, a lakásszövetkezetre, a lakásokra és az állami lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelőssége keretében végrehajtja a Kormány általános politikájában meghatározott lakáspolitikai feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket.

(3) A miniszter a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelőssége keretében együttműködik az igazságügyért felelős miniszterrel a társasházakra vonatkozó jogszabályok előkészítése során.

73. § A miniszter a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért való felelőssége keretében

a) ellátja a nemzetközi vagyonjogi egyezményekkel kapcsolatos feladatokat, részt vesz a nemzetközi fejlesztési együttműködési, segélyezési politika elveinek kidolgozásában és pénzügyi végrehajtásában,

b) kidolgozza a külföldi hitelfelvételi politikát, a kormányhitelnyújtás, az exporthitel-biztosítás és -hitelezés irányelveit, valamint szabályozását,

c) kidolgozza a központi költségvetés külföldi követelései leépítésének elveit,

d) ellátja a nemzetközi pénzügyi intézményekhez kapcsolódó tagságból, illetve nemzetközi pénzügyi intézményi együttműködésből fakadó feladatokat, kezdeményezi az e szervezetekkel kötendő megállapodások előkészítését,

e) koordinálja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben folytatott kormányzati tevékenységet,

f) javaslatot tesz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet melletti Magyar Állandó Képviseletet vezető nagykövet kinevezésére és felmentésére.

74. § A miniszter a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért való felelőssége keretében előkészíti

a) – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – a társadalombiztosítási nyugellátás fedezetére szolgáló befizetési kötelezettségekre, a magánnyugdíjpénztárakra,

b) az önkéntes nyugdíjpénztárakra, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakra

vonatkozó jogszabályokat.

75. § (1) A miniszter a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelőssége keretében előkészíti a pénz-, tőke- és biztosítási piacokra, az e piacokon működő piaci szereplőkre, illetve e piacok állami felügyeletére, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelőssége keretében koordinálja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakmai kommunikációt.

76. § (1) A miniszter a számviteli szabályozásért való felelőssége keretében előkészíti a beszámoló készítésére és a könyvvezetésre, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára, a könyvvizsgálói tevékenységre, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a számviteli szabályozásért való felelőssége keretében gondoskodik a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásának vezetéséről és ellátja a könyvvizsgálói közfelügyelethez kapcsolódó állami feladatokat.

77. § A miniszter a társadalmi párbeszédért való felelőssége keretében

a) összehangolja – a makroszintű társadalmi párbeszéd vonatkozásában – a kormányzati szervek érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét,

b) részt vesz a gazdasági, munkaügyi, foglalkoztatási, szakképzési, munkavédelmi, valamint fogyasztóvédelmi érdekegyeztetésben, továbbá ellátja a Kormány képviseletét a feladatköréhez tartozó érdekegyeztető testületekben, és figyelemmel kíséri az érdekegyeztetésben létrejött megállapodások végrehajtását,

c) figyelemmel kíséri a munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés folyamatait, a munkaügyi viták és konfliktusok feloldásának rendjét, és javaslatot dolgoz ki az érdekegyeztetés és a társadalmi párbeszéd intézmény- és fórumrendszerének továbbfejlesztésére,

d) gondoskodik a civil szektorral való kapcsolattartás ágazati politikájának kialakításáról és megvalósításának összehangolásáról.

78. § (1) A miniszter a területfejlesztés stratégiai tervezéséért való felelőssége keretében előkészíti a kedvezményezett térségek besorolására, a területfejlesztési koncepciókra és programokra, a tervrendszer szabályozására, a vállalkozási övezetekre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a területfejlesztés stratégiai tervezéséért való felelőssége keretében

a) összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, irányítja azok rendszerének kialakítását, működését,

b) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett,

c) részt vesz a nemzetközi területfejlesztési együttműködésekben, az interregionális és transznacionális programok tervezésében, végrehajtásában, valamint az ehhez kapcsolódó intézményrendszer kialakításában,

d) segíti a terület- és regionális fejlesztést érintő kutatási elemző tevékenységet, elősegíti a területi tervek, valamint a területi tervek és az ágazati tervek összhangját,

e) elemzi a térségi fejlesztési folyamatokat, javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, kidolgozza a regionális támogatási térkép koncepcióját.

7. Az agrárminiszter feladat- és hatásköre

79. § Az agrárminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. agrárpolitikáért,

2. agrár-vidékfejlesztésért,

3. élelmiszerlánc-felügyeletért,

4. élelmiszeriparért,

5. erdőgazdálkodásért,

6. földügyért,

7. halgazdálkodásért,

8. ingatlan-nyilvántartásért,

9. környezetvédelemért,

10. természetvédelemért,

11. térképészetért,

12. vadgazdálkodásért

felelős tagja.

80. § (1) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti

a) az agrárgazdaság működésére és a mezőgazdasági tevékenység folytatására,

b) az Európai Unió közös agrárpolitikája I. és II. pilléréből, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrár-vidékfejlesztési támogatásokra,

c) a termesztésben alkalmazható növény- és állatfajtákra, a növénytermesztésre és állattenyésztésre, az élelmezési és mezőgazdasági és természeti erőforrások védelmére, a mezőgazdaság és az ipar területén a géntechnológiai tevékenységre, a géntartalékok képzésére és megőrzésére,

d) a termelők szerveződésére,

e) a közösségi bormarketing tevékenységre vonatkozó jogszabályok kivételével a közösségi agrármarketing tevékenységre

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében

a) ellátja a szakmaközi szervezetek elismerésével, valamint a termelői csoportok, a termelői szervezetek és ezek társulásai elismerésével és működési programjával kapcsolatosan jogszabályban meghatározott feladatokat,

b) ellátja a mezőgazdasági genetikai erőforrásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat,

c) gondoskodik a mezőgazdaságot ért rendkívüli és tömeges elemi károk kezeléséről, ellátja a mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatos kormányzati feladatokat,

d) ellátja az ágazat finanszírozását végző pénzintézetekkel és kezességvállaló intézményekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat,

e) ellátja a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggő feladatokat,

f) ellátja az Európai Unió mezőgazdasági piacok támogatását célzó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatokat,

g) felel az agrárpiac működésének szervezéséért,

h) együttműködik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával,

i) a kormányzati tudománypolitika általános keretei között gondoskodik az agrár kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

j) a szakképzés általános keretei között szervezi az agrárszakképzési feladatok végrehajtását,

k) ellátja az Európai Unió Közös Agrárpolitikája I. és II. pilléréből, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrár-vidékfejlesztési támogatások felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben – jogszabályban meghatározottak szerint – kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat,

l) ellátja a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek elismerésével összefüggő tagállami feladatokat,

m) felel az agrárgazdaság és a környezet állapotát, valamint annak változását bemutató hivatalos statisztikák előállításáért, közzétételéért és fejlesztéséért.

81. § (1) A miniszter az agrár-vidékfejlesztésért való felelőssége keretében ellátja az Európai Unió közös agrárpolitikája II. pilléréből nyújtott agrár-vidékfejlesztési támogatásokkal, továbbá az Európai Unió közös halászati politikájával kapcsolatos szakpolitikai feladatokat, különösen

a) a programdokumentumok elkészítését és módosítását,

b) az EMVA, ETHA és EHA források tervezésével és felhasználásával kapcsolatos kormányzati döntések előkészítését, a kapcsolódó kormányzati feladatok koordinálását,

c) a szükséges jogszabályok és pályázati felhívások elkészítését, módosítását,

d) források felhasználásának nyomon követését, azok hasznosulásának értékelését,

e) a Kifizető Ügynökség feladatainak sérelme nélkül a végrehajtásban részt vevő intézményi keretek kialakítását, az abban részt vevő szervezetek munkájának felügyeletét, irányítását,

f) az Európai Bizottsággal való kapcsolattartást, az uniós döntéshozatali és konzultációs fórumokon való kormányzati képviselet ellátását,

g) a források felhasználásával kapcsolatos partnerségi és tájékoztatási feladatok koordinálását.

(2) A miniszter az agrár-vidékfejlesztésért való felelőssége keretében

a) jogszabályban meghatározottak szerint – a kifizetések végrehajtásával és a támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok kivételével – irányítja az Európai Unió közös agrárpolitikája II. pillérét képező agrár-vidékfejlesztést, valamint az ehhez tartozó kutatás-fejlesztést,

b) meghatározza az agrár-vidékfejlesztés rövid, közép- és hosszú távú céljait,

c) – a turizmusért felelős miniszterrel és a területfejlesztésért felelős miniszterrel együttműködve – gondoskodik a falusi turizmus fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatok ellátásáról,

d) önálló program keretében elősegíti az ökológiai, gazdasági, társadalmi szempontból fenntarthatóságra törekvő helyi közösségi kezdeményezések működését, valamint országos hálózatuk kialakítását és működtetését,

e) összehangolja a fővárosi és megyei kormányhivatalok tevékenységét az Európai Unió közös agrárpolitikája I. és II. pilléréből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzése tekintetében.

82. § (1) A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége keretében előkészíti

a) a növényegészségügyre, a növényvédő szerek, a növényvédelmi hatású termékek, a növényvédelmi célú eszközök és anyagok, a termelésnövelő anyagok, a termesztőközegek és a növénykondicionáló szerek engedélyezésére, forgalmazására, felhasználására és ellenőrzésére, a növényi termékek és a talaj növényvédőszer-maradék és egyéb toxikus anyag tartalmának ellenőrzésére,

b) az állatok tartására, tenyésztésére, szaporítására, forgalomba hozatalára, kereskedelmére, kezelésének szabályaira, az állatállományok állategészségügyi védelmére, a veszélyes állatbetegségek járványos fellépésének megelőzésére, az egyes állatgyógyászati termékek előállítására, törzskönyvezésére, forgalomba hozatalára, forgalmazására és felhasználására, az állati eredetű termékek és melléktermékek kezelésére, az állatok védelmére és kíméletére, valamint az ahhoz kapcsolódó hatósági feladatokra,

c) az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-higiéniai követelményekre, az élelmiszer minőségellenőrzésre, a zöldség-gyümölcs ellenőrzésre, valamint a borminősítésre és -ellenőrzésre, a borelőállítás és -forgalomba-hozatal feltételrendszerére, az élelmiszerben jelen lévő, az egészségre ható tényezők határértékeire, az élelmiszer eredetű megbetegedések megelőzésének és leküzdésének élelmiszer-biztonsági feltételeire, az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-biztonsági feltételeire, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására, a takarmányok ellenőrzésére és vizsgálatára, az ökológiai és integrált gazdálkodásra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége keretében

a) a növényegészségügyi feladatai tekintetében felel a termesztés növényegészségügyi biztonságáért, a növényi károsítók járványos fellépésének megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a növényvédelmi célú termékek és eszközök forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzéséért,

b) meghatározza az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek intézményrendszerét, fejlesztési irányát és összehangolja azok munkáját,

c) az állategészségügyi feladatai keretében irányítja az egyes állatgyógyászati termékek előállításával, törzskönyvezésével, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátását, valamint kihirdeti a rendkívüli járvány-veszélyhelyzetet,

d) az élelmiszer-biztonsági feladatai keretében folyamatosan felügyeli az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás során az élelmiszer-biztonság és -minőség követelményeinek érvényesülését, felel az élelmiszer-higiéniáért és az élelmiszerminőség-ellenőrzésért és elősegíti az emberek egészségesebb életmódját, kialakítja az állami élelmiszerlánc-felügyeleti laboratóriumi hálózatot,

e) az élelmiszer-biztonsági feladatai keretében felel a takarmánybiztonságért és a takarmány minőségellenőrzésért, ennek keretében

ea) ellenőrzi a takarmányok előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását, valamint vizsgálatát,

eb) ideiglenes engedélyt ad új takarmányok előállítására, illetve kísérleti célú felhasználására, valamint

ec) kialakítja a Magyar Takarmánykódex előírásait,

f) az élelmezésbiztonsági feladatai keretében gondoskodik a kritikus élelmiszerlánc infrastruktúrák kiemelt felügyeletéről és támogatja a rövid ellátási lánc elveinek érvényesülését az élelmiszerláncban, különös tekintettel a közétkeztetésre,

g) gondoskodik az élelmiszerminőséggel kapcsolatos társadalmi tudásmenedzsment, képzés fejlesztéséről.

83. § (1) A miniszter az élelmiszeriparért való felelőssége keretében előkészíti az élelmiszerek előállítására, forgalomba hozatalára, ellenőrzésére, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetvédelmére és hagyományos tulajdonságaira vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az élelmiszeriparért való felelőssége keretében

a) ellátja a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek elismerésével összefüggő tagállami feladatokat,

b) segíti a magyar élelmiszertermékek piacra jutását,

c) fokozott ellenőrzéseket rendel el a feketegazdaság elleni hatékony küzdelem érdekében, fellép a nem kívánatos gazdasági folyamatok ellen, megalapozva ezzel a fogyasztók bizalmának növekedését, valamint

d) kialakítja a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait.

84. § (1) A miniszter az erdőgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdővagyon fenntartásának, közjóléti hasznosítására és bővítésének feltételrendszerére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az erdőgazdálkodásért való felelőssége keretében

a) az erdészeti hatóság útján felügyeli az erdőgazdálkodást,

b) ellátja az erdőgazdaságot ért rendkívüli és tömeges elemi károk felmérésével és enyhítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat,

c) gondoskodik a fenntartható erdőgazdálkodás folytatásáról,

d) ellátja az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szakmai feladatokat.

85. § (1) A miniszter a földügyért való felelőssége keretében előkészíti a földminősítési rendszerre, a földhasznosítási előírások érvényesülésére, a földforgalom szabályozására, a földvédelemre, a talajvédelemre és a földhitel rendszerére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a földügyért való felelőssége keretében felel a termőföld védelméért és a talajvédelemért.

86. § (1) A miniszter a halgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti a halak és más hasznos víziállatok védelmére, fenntartásuk, hasznosításuk szabályaira, a halgazdálkodás feltételeire, a halászatra és a horgászatra, valamint a halgazdálkodással összefüggő állami bevételek felhasználására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a halgazdálkodásért való felelőssége keretében

a) irányítja a halgazdálkodási szakigazgatást,

b) a halgazdálkodási hatóság útján felügyeli a halgazdálkodási tevékenységek folytatását,

c) ellátja az államot megillető halgazdálkodási jogok pályáztatásával kapcsolatos feladatokat, ellenőrzi a halgazdálkodási jog átengedésére irányuló szerződések betartását.

87. § (1) A miniszter az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti az ingatlan-nyilvántartás vezetésére, rendszerére és az abból történő adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében gondoskodik az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adatszolgáltatásról.

88. § (1) A miniszter a környezetvédelemért való felelőssége keretében előkészíti

a) a környezet védelmének általános szabályaira,

b) a környezet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökre,

c) az integrált szennyezés-megelőzés és az országhatárokon átterjedő káros környezeti hatások megelőzésére,

d) a környezeti kármentesítésre,

e) a levegő védelmére,

f) a zaj és rezgés káros hatásai elleni védelemre,

g) a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek, továbbá technológiák alkalmazására

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a környezetvédelemért való felelőssége keretében

a) rendszeresen elemzi és értékeli a környezetvédelem gazdasági szabályozó eszközeit, javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére,

b) figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet védelmét szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, azok alkalmazását, a környezetkímélő, természetkímélő anyag-, energia- és víztakarékos, hulladékszegény technológiák bevezetését, értékeli az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre, természetre gyakorolt hatását,

c) segíti a környezeti tudatosság fejlesztését szolgáló programokat és a nevelést,

d) összehangolja a környezet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszert.

89. § (1) A miniszter a természetvédelemért való felelőssége keretében előkészíti a természeti értékek és természeti területek védelmére, a tájvédelemre, a Natura 2000 területekre, a vadon élő szervezetek védelmére és a természet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a természetvédelemért való felelőssége keretében felel a környezet és természet állapotáért, e tekintetben

a) elemzi és értékeli a természet állapotát, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, védelmének helyzetét, a természeti értékekkel és erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a természet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására és értékeli azok megvalósulását,

b) összehangolja a természet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszert.

90. § (1) A miniszter a térképészetért való felelőssége keretében előkészíti

a) a földmérésre, a térképészetre és a távérzékelésre, valamint – a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve – az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,

b) a földtulajdoni előírások érvényesülésére,

c) a földügyi informatikai rendszerre

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a térképészetért való felelőssége keretében

a) gondoskodik a polgári célú állami földmérési, térképészeti és a távérzékelési feladatokról, a térinformatikai rendszerek kialakításáról, és működteti a földügyi informatikai rendszert,

b) – a Kormány feladatkörében érintett tagjával közösen – biztosítja az államhatár felmérését, megjelölését, a határjelek felújítását és karbantartását, az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítését.

91. § (1) A miniszter a vadgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti a vadászható állatfajokról, valamint azok génkészletének védelmére, fenntartásának, hasznosításának szabályaira, a vadászat gyakorlásának feltételeire, a vadászat rendjéről és a vadgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a vadgazdálkodásért való felelőssége keretében gondoskodik a vadállomány védelméről és szabályozásáról és ellenőrzi a vadászat rendjének betartatását és a szakszerű vadgazdálkodás végrehajtását.

8. Az emberi erőforrások miniszterének feladat- és hatásköre

92. § (1) Az emberi erőforrások minisztere (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. családpolitikáért,

2. egészségbiztosításért,

3. egészségügyért,

4. gyermekek és az ifjúság védelméért,

5. gyermek- és ifjúságpolitikáért,

6. kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért,

7. kultúráért,

8. oktatásért,

9. sportpolitikáért,

10. sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért,

11. szociál- és nyugdíjpolitikáért,

12. társadalmi felzárkózásért

felelős tagja.

(2) A miniszter

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdése,

b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.16. alpontja,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20. § a) pontja,

d) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 125. § (5) bekezdése, 148. § (2) bekezdése, 150. § b) pontja, 151. §-a, 152. § a)–c) pontja, valamint 156. § (2) bekezdése és

e) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (6) bekezdése

tekintetében, a roma nemzetiség vonatkozásában a Kormány nemzetiségpolitikáért felelős tagja.

93. § (1) A miniszter a családpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti a családok támogatásával, a család- és népesedéspolitikai eszközök kialakításával és működtetésével, a gyermeket vállaló és nevelő szülők támogatásával, a munka és a család összeegyeztetésének és összekapcsolásának biztosításával, valamint a nemzedékek közötti együttműködés erősítésével összefüggő jogszabályokat.

(2) A miniszter a családpolitikáért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány család- és népesedéspolitikájának kialakításáért,

b) kidolgozza a család- és népesedéspolitikai eszközök és a családtámogatások rendszerét,

c) meghatározza a család- és népesedéspolitikával kapcsolatos terület szervezetét és működését,

d) ellátja a nemzedékek közötti együttműködés erősítésével összefüggő feladatokat,

e) ellátja a családbarát közgondolkodás támogatásával kapcsolatos feladatokat,

f) koordinálja az idősek érdekeit szolgáló nemzetközi egyezmények végrehajtását,

g) koordinálja a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének előmozdításával kapcsolatos feladatokat és figyelemmel kíséri a női jogok érvényesülését,

h) az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve ellátja a szociális biztonsági tárgyú uniós és nemzetközi feladatokat.

(3) A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. – közreműködői szolgáltatások nyújtásával, a család- és idősügyi, illetve nőpolitikai döntések megalapozása és azok hatásainak vizsgálata érdekében végzett tudományos kutatási tevékenységgel, képzések és továbbképzések szervezésével, szakmai kiadványok kiadásával, valamint az ezekhez kapcsolódó egyes fejlesztési feladatok ellátásával – részt vesz a miniszter (2) bekezdés a), b), valamint d)–f) pontjában meghatározott feladatainak ellátásában.

94. § (1) A miniszter az egészségbiztosításért való felelőssége keretében előkészíti

a) az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira, pénzbeli ellátásaira, baleseti ellátásaira, az ellátások igénybevételére, finanszírozására és az ahhoz kapcsolódó szerződésekre, az ellátásokat végző szolgáltatókra és azok ellenőrzésére, az egészségügyi szakellátási kapacitásokra és az ahhoz kapcsolódó ellátási területekre,

b) a gyógyászati ellátások rendszerére, – az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter közreműködésével – a gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásba való befogadására, a gyógyszerek kereskedelmi árrésére, a gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szabályaira, a támogatott gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök felülvizsgálatának szabályaira

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az egészségbiztosításért való felelőssége keretében ellátja a szociális biztonsági koordináció kormányzati összehangolásából adódó feladatokat.

95. § (1) A miniszter az egészségügyért való felelőssége keretében előkészíti

a) a közegészségügyi, a népegészségügyi és a táplálkozás-egészségügyi feladatokra, ezek végrehajtásának rendszerére,

b) az egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokra és az egészséget károsító hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges egészségvédelmi feladatokra,

c) az egészségügyi ágazat szervezetére és működésére, az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak jogállásával összefüggő egyes kérdésekre, a jogszabály szerinti tevékenységek végzéséhez szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeire,

d) az egészségügyi ágazat struktúrájának és működésének tervezéséhez, ellenőrzéséhez szükséges információs rendszer működési alapelveire, eszközrendszerére, cselekvési programjának előírásaira,

e) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek (a továbbiakban: gyógyszer) előállításának, gyártásának, minőségének, minőség-ellenőrzésének, forgalomba hozatalának, forgalmazásának, rendelésének, kiszolgáltatásának, kereskedelmi gyakorlatának, ismertetésének szabályait, a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának és alkalmazásának szabályaira,

f) a kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszerek forgalomba hozatalának, forgalmazásának, rendelésének, kiszolgáltatásának és felhasználásának szabályaira,

g) a gyógyászati segédeszközökre, az orvostechnikai eszközök előállításának, forgalomba hozatalának és alkalmazásának feltételeire, az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésére, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységére,

h) az egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokra és az egészséget károsító hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges egészségvédelmi feladatokra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az egészségügyért való felelőssége keretében

a) irányítja, összehangolja és szervezi az egészségügyi ellátás országos rendszerét, gondoskodik a mentéssel, a betegszállítással, a vérellátással és a transzplantációval kapcsolatos feladatok megvalósítása feltételrendszerének biztosításáról,

b) felel az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési feladatokért,

c) ellátja a hatáskörébe tartozó minőségvédelmi, minőségszabályozási és hatósági minőségellenőrzési feladatokat,

d) ellátja az orvos- és egészségtudományi képzéssel kapcsolatos állami feladatokat és felel az egészségügyi dolgozók működésével és képzésével kapcsolatos feladatokért,

e) a szakképzés általános keretei között szervezi az egészségügyi szakképzési feladatok végrehajtását.

96. § (1) A miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelőssége keretében előkészíti a gyermekek védelmére és a gyámügyre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány gyermekek védelmével kapcsolatos politikájának kialakításáért,

b) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését,

c) ellátja a gyermekeket és a fiatal felnőtteket érintő szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat.

97. § A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány gyermek- és ifjúságpolitikájának kialakításáért,

b) meghatározza a gyermek- és ifjúságpolitikához tartozó területek szakmai felügyeleti rendszerét és annak működését,

c) koordinálja a határon túli ifjúsággal való együttműködés rendszerét,

d) ellátja az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai keretprogramból fakadó feladatait, amelynek ellátásához és az ifjúsági szolgáltatások szervezetrendszerének működtetéséhez a miniszter az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. szolgáltatásait veszi igénybe.

98. § A miniszter a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért való felelőssége keretében

a) összehangolja a tiltott kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, mérséklése, illetve megelőzése érdekében szükséges kormányzati programok megvalósulását, részt vesz azok végrehajtásában, és nyomon követi azok érvényesülését,

b) elkészíti a Kormány és a nemzetközi szervezetek tájékoztatását szolgáló kábítószer-fogyasztásról szóló jelentéseket, ellátja adatszolgáltatási kötelezettségeit,

c) javaslatot tesz a kábítószer-fogyasztás megelőzésére és kezelésére szolgáló fejlesztésekre, az e célra fordítható pénzügyi források célrendszerére és felhasználásának módjára,

d) működteti és fejleszti a megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző intézményrendszert.

99. § (1) A miniszter a kultúráért való felelőssége keretében előkészíti a muzeális intézményekre, a könyvtárakra, a közművelődésre és a levéltárakra, a művészettámogatásra, a mozgóképszakmára és a kultúra finanszírozására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a kultúráért való felelőssége keretében

a) a Magyar Művészeti Akadémia elnökének közreműködésével kidolgozza a Kormány kultúrpolitikáját, és felel annak megvalósításáért és érvényesítéséért,

b) közreműködik a külföldi magyar intézetek kulturális, kulturális-diplomáciai, oktatási és tudományos feladatai irányításában,

c) működteti az országos dokumentum-ellátási rendszert,

d) koordinálja a nemzetközi kulturális szervezetekben való magyar részvétellel kapcsolatos feladatokat.

100. § (1) A miniszter az oktatásért való felelőssége keretében előkészíti az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, a tankönyvellátásra a külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerésére, a Pedagógus Karra és a külhoni magyarok oktatására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az oktatásért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány köznevelési oktatáspolitikájának kialakításáért, ennek keretében

aa) kidolgozza a köznevelés tartalmi szabályozásának kereteit,

ab) meghatározza a köznevelési oktatáspolitika ellátásának eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését,

b) felel az iskolai rendszerű köznevelési oktatás és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz irányításáért,

c) ellátja a köznevelési oktatási koordinációval kapcsolatos feladatokat,

d)7

e) működteti az országos köznevelési vizsgarendszert,

f) közreműködik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programhoz kapcsolódó, a hatáskörébe tartozó tanterem- és tornaterem-fejlesztési feladatok ellátásában, valamint ellátja a köznevelési intézménnyel egybeépített vagy azzal azonos ingatlanon elhelyezkedő tanterem- és tornaterem-üzemeltetési, továbbá az egyéb iskolaüzemeltetési feladatokat.

101. § (1) A miniszter az oktatásért való felelőssége keretében

a) előkészíti a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokat,

b) felel a felsőoktatás irányításáért,

c) meghatározza a magyar állami ösztöndíjrendszer igénybevételének kereteit,

d) ellátja a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram végrehajtásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A miniszter a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény XIX. Fejezetében meghatározott fenntartói jogot átruházhatja.

102. § (1) A miniszter a 92. § (2) bekezdésében meghatározott felelőssége keretében kidolgozza a roma társadalmi integrációs kormányzati politika koncepcióját és koordinálja annak végrehajtását, valamint a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve előkészíti a romák társadalmi integrációjával és a roma nemzetiség jogait érintő intézkedésekkel összefüggő kormányzati döntések tervezeteit, ennek keretében előkészíti a vonatkozó jogszabályokat.

(2) A Kormány a roma nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szakmai irányítására a minisztert jelöli ki.

103. § (1) A miniszter a sportpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti a sportra és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a sportpolitikáért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány sportpolitikájának kialakításáért,

b) elősegíti a sporttudomány fejlődését és a sport szakmai hátterének biztosítását,

c) ellátja a sportegészségügyi rendszer működtetésével és fejlesztésével, a sportrendezvények biztonságával és a nézőtéri erőszak elleni küzdelemmel, valamint a tiltott teljesítményfokozó szerek elleni küzdelemmel kapcsolatos sportszakmai feladatokat,

d) előkészíti és végrehajtja az állami támogatásból megvalósuló sportlétesítményekkel, sportingatlanokkal kapcsolatos fejlesztési, rekonstrukciós programokat, a kiemelt sportágakhoz kapcsolódó sportlétesítmény-fejlesztések támogatásával kapcsolatos programokat, a kiemelt sportegyesületekhez kapcsolódó sportlétesítmény-fejlesztésekkel összefüggő támogatási és üzemeltetés-támogatási feladatokat, valamint felügyeli e támogatási koncepciók végrehajtását,

e) gondoskodik a külön jogszabály szerint olimpiai központnak minősülő sportlétesítmények sportcélú működtetése, használata, hasznosítása során a sportági fejlesztési programokban foglaltak teljesüléséről,

f) nyomon követi a sportszövetségek sportágfejlesztési koncepciói sportági követelményeknek megfelelő végrehajtását.

104. § A miniszter a sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért való felelőssége keretében

a) gondoskodik az állami támogatásból megvalósuló sportlétesítményekkel, sportingatlanokkal kapcsolatos fejlesztési, rekonstrukciós programok végrehajtásáról,

b) gondoskodik az állami vagyonba tartozó sportlétesítmények, sportingatlanok működtetési és üzemeltetési feladatairól; e körben ellátja a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program során létrejövő tanuszodák működtetésével, üzemeltetésével összefüggő feladatokat is,

c) ellátja a 16 kiemelt sportághoz kapcsolódó sportlétesítmény-fejlesztések támogatásával kapcsolatos feladatokat, valamint a kiemelt sportegyesületekhez kapcsolódó sportlétesítmény-fejlesztésekkel összefüggő támogatási és üzemeltetés-támogatási feladatokat, továbbá létesítményfejlesztési és -üzemeltetési szempontból felügyeli e támogatási koncepciók végrehajtását.

105. § (1) A miniszter a szociál- és nyugdíjpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek helyzetére, esélyegyenlőségük biztosítására, foglalkoztatására, e személyek és foglalkoztatásuk támogatására és a fogyatékos személyek önálló életvitelét biztosító szolgáltatásokra vonatkozó, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra és a szociális szolgáltatásokra, valamint a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel együttműködve a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a szociál- és nyugdíjpolitikáért való felelőssége keretében

a) meghatározza a szociál- és nyugdíjpolitikával kapcsolatos területek szakmai felügyeleti rendszerét és a szociális intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét, illetve az azokra vonatkozó fejlesztési irányokat, feladatokat,

b) ellátja a társadalombiztosítási nyugellátások rendszerének irányításával és szervezésével kapcsolatos feladatokat,

c) ellátja a fogyatékosok és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával és annak támogatásával kapcsolatos állami feladatokat, felel a foglalkoztatási rehabilitációért,

d) koordinálja az Európai Szociális Karta és a fogyatékossággal élő emberek érdekeit szolgáló nemzetközi egyezmények végrehajtását.

106. § (1) A miniszter a társadalmi felzárkózásért való felelőssége keretében előkészíti a hátrányos helyzetű személyek helyzetére, felzárkózásuk biztosítására és oktatási esélyteremtésére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a társadalmi felzárkózásért való felelőssége keretében

a) felel a gyermekek esélyteremtéséért, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási esélyegyenlőségének biztosításáért,

b) felel a hátrányos térségekben élők társadalmi felzárkózásáért,

c) felel az alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságát javító komplex szolgáltatások biztosításáért.

9. A honvédelmi miniszter feladat- és hatásköre

107. § A honvédelmi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány honvédelemért felelős tagja.

108. § A miniszter a honvédelemért való felelőssége keretében ellátja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendeletben, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvényben meghatározott feladatokat.

10. Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

109. § Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. igazságügyért,

2. választójogi és népszavazási szabályozásért,

3. áldozatsegítésért,

4. kárpótlásért

felelős tagja.

110. § A Kormány az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságként a minisztert jelöli ki.

111. § (1) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel az Alaptörvény és annak módosítása előkészítéséért.

(2) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében előkészíti

a) a jogalkotásra, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre,

b) a gyülekezési jogra, a személyes adatok védelmére, a közérdekű adatok nyilvánosságára, az elektronikus információszabadságra, az egyenlő bánásmódra, a sajtóra, a kérelmezési és panaszjogra, a sztrájkjogra,

c) a köztársasági elnökre, az Országgyűlésre, az Alkotmánybíróságra, az alapvető jogok biztosára, az Állami Számvevőszékre, a pártok működésére és gazdálkodására, a közjogi tisztségviselők jogállására és juttatásaira,

d) a közszolgálati tisztviselők jogállására és juttatásaira, a központi államigazgatási szervekre,

e) a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásra,

f) a személyek jogára, a dologi jogra, a családjogra, a családjogi jogsegélyre, a kötelmi jogra, az öröklésre, a polgári peres és nemperes eljárásokra, a közigazgatási perrendtartásra, a bírósági végrehajtásra, a nemzetközi magánjogra, a polgári jogi jogsegélyre, a közvetítői tevékenységre, a jogi segítségnyújtásra, a szakfordításra és tolmácsolásra és a pártfogó felügyelői tevékenységre,

g) a cégnyilvánosságra, a bírósági cégeljárásra, a végelszámolásra, a felszámolási eljárásra, a csődeljárásra, a természetes személyek adósságrendezésére, az egyéni vállalkozásra és az egyéni cégre, a koncesszióra, a kisajátításra,

h) a bírósági szervezetre, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogállására, szolgálati jogviszonyára, a bírósági igazgatásra és ügyvitelre, a választottbíráskodásra, a bírósági végrehajtásra és a bírósági végrehajtói szervezetre, a közjegyzőkre, az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra, az igazságügyi szakértőkre és a jogi szakvizsgára,

i) – a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel együttműködve – az általános közigazgatási rendtartásra,

j) a szerzői jogra, az iparjogvédelemre, a tisztességtelen piaci magatartásra, a versenykorlátozás tilalmára, a magyar formatervezési díjra és az iparjogvédelmi támogatásokra,

k) a nemzeti hírügynökségre,

l) az ügyészségre, az ügyészek jogállására, a bűncselekményekre, a büntetésekre, a büntetőeljárásra, a bűnügyi jogsegélyre, a bűnügyi nyilvántartásra és a büntetések és az intézkedések végrehajtására,

m) – a köznevelési intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezet és a szociális szövetkezet kivételével – a szövetkezetek működésére,

n) a társasházakra

vonatkozó jogszabályokat.

112. § (1) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel a Kormány igazságügy-politikájának kialakításáért és az alkotmányos szervekkel együttműködve annak végrehajtásáért.

(2) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében – törvényben meghatározott kivételekkel, valamint az önkormányzati rendeletek tervezetei kivételével – felel a jogszabályok alkotmányosságáért, ennek keretében az alapvető jogok védelmének és a nemzetközi joggal összefüggő követelményeknek az érvényre juttatásáért, valamint a jogrendszer koherenciájáért. E feladata ellátása keretében közreműködik az Alaptörvény végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, valamint az alapvető jogok védelme szempontjából kiemelt fontosságú jogszabálytervezetek előkészítésében, valamint véleményez – az önkormányzati rendeletek tervezetei kivételével – valamennyi jogszabálytervezetet.

(3) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében

a) felel a jogalkotás minőségének fejlesztéséért, e tekintetben

aa) meghatározza és a kormányzati döntés-előkészítés során érvényesíti a jogszabályszerkesztés követelményeit,

ab) folyamatosan felülvizsgálja a jogrendszert,

ac) összehangolja a tartalmi és technikai deregulációt,

ad) megszervezi és lebonyolítja a minisztériumokban jogi és kodifikációs feladatokat végző személyek képzését,

b) gondoskodik a jogszabályok és más jogi aktusok kihirdetéséről, illetve közzétételéről, valamint azok módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegének tartalmilag hiteles, a jogalkotásról szóló törvény előírásainak és a jogszabályszerkesztés szabályainak megfelelő, nyomdakész formában történő megjelentetéséről, a Magyar Közlöny szerkesztéséről, és kijelöli a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét és annak helyetteseit,

c) vezeti és elektronikusan közzéteszi a jogszabályok és más jogi aktusok nyilvántartását, és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. útján gondoskodik a jogalkotásról szóló törvény szerinti elektronikus jogszabálygyűjtemény közzétételéről.

(4) A miniszter a Magyar Közlöny szerkesztéséhez a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. szolgáltatásait veszi igénybe.

(5) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében ellátja a Kormány képviseletét az alkotmánybírósági eljárásokban és koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti a beadványokat.

(6) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében belföldön és külföldön tájékoztatást nyújt a magyar alkotmányosság, a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok érvényre jutásáról.

(7) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel a kegyelmi ügyekért, ennek keretében előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit, valamint ellátja a büntetőjogi közvetítői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.

(8) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében ellátja az igazságszolgáltatással összefüggő kormányzati feladatokat, e tekintetben

a) felel a jogi segítségnyújtásért,

b) felel a cégadatok nyilvánosságáért, a céginformáció-szolgáltatásért, a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő közzétételéért, az ezeket érintő informatikai rendszer működtetéséért és az elektronikus cégeljárást érintő informatikai rendszer működtetéséért,

c) ellátja a közjegyzőkkel, az ügyvédi tevékenységet gyakorlókkal, a bírósági végrehajtókkal, a polgári és közigazgatási jogi közvetítői tevékenységgel, – a 42. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a pártfogó felügyelői tevékenységgel és az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos feladatokat,

d) meghatározza a bírósági és az ügyészségi fogalmazók, a közjegyzőjelöltek, az ügyvédjelöltek, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadók és a más munkakörben dolgozó jogászok jogi szakvizsgájának, valamint egyéb szakmai továbbképzésének, továbbá a bírósági végrehajtók és a végrehajtási ügyintézők szakvizsgájának, szakmai továbbképzésének, valamint az igazságügyi szakértők szakmai vizsgájának alapvető szabályait és feltételeit,

e) a jogi szabályozás utólagos hatásvizsgálatának elősegítésére együttműködik az Országos Bírósági Hivatallal a bírósági ítéletek, a bírósági joggyakorlat és az igazságügyi statisztikai adatok elemzésében, a joggyakorlat továbbfejlesztésében, és az ítélkezési gyakorlat egységességének biztosítása érdekében javaslatot tesz jogegységi eljárás indítványozására,

f) együttműködik a jogi képzési tevékenységet folytató egyetemek vezetőivel, elősegíti a jogászképzés színvonalának emelését, értékeli a jogászképzés helyzetét és arról tájékoztatja a Kormányt,

g) ellátja a szakfordító és tolmácstevékenység ágazati irányítását,

h) fejleszti és felügyeli az igazságügyi informatikai rendszerek működését és kialakítja az igazságügyi statisztika rendszerét.

(9) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében

a) ellátja az Európai Unió keretében megvalósuló igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat,

b) összehangolja az Európai Unió jogának való megfelelés céljából folytatott jogharmonizációs tevékenységet, ennek keretében

ba) gondoskodik a jogharmonizációs tevékenység elvi, módszertani és terminológiai egységességéről,

bb) kidolgozza a jogharmonizáció programozásának rendjét, figyelemmel kíséri és előmozdítja a jogharmonizációs feladatok teljesítését, és intézkedik a lejárt határidejű jogharmonizációs feladatok teljesítése iránt, jogharmonizációs adatbázist vezet,

bc) jogszabály megalkotására irányuló előterjesztéshez kapcsolódóan nyilatkozik arról, hogy a tervezet összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával,

bd) ellátja a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatban, jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokban az egyes nemzetközi szervezetek, az Európai Unió intézményei és tagállamai felé megteendő, illetve az ezektől érkező értesítések és bejelentések továbbításával összefüggő feladatokat,

be) ellátja az Európai Unió egységes belső piacának hatékony működéséhez szükséges belső piaci koordinációval kapcsolatos feladatokat, működteti a belső piaci problémamegoldó központot (SOLVIT), valamint a belső piaci információs rendszert és a Szolgáltatási Notifikációs Központot,

bf) – a Kormány eljárás tárgya szerint felelős tagjával együttműködve, az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős miniszter tájékoztatása mellett – ellátja a Kormány képviseletét az Európai Unió jogának megsértése miatt indult eljárásoknak az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző szakaszaiban (ideértve a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtti szakaszban az Európai Bizottsággal történő egyeztetést is), koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti és benyújtja a beadványokat,

c) az Európai Unió Bírósága előtti eljáráshoz kapcsolódóan

ca) – a Kormány eljárás tárgya szerint felelős tagjával együttműködve – ellátja a Kormány képviseletét az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban,

cb) koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti a beadványokat,

cc) figyelemmel kíséri az eljárásokat és gondoskodik az ezekből esetlegesen következő jogalkotási feladatok meghatározásáról, programozásáról és teljesítésének ellenőrzéséről,

d) az Európa Tanács keretei között

da) felel a jogi együttműködésért,

db) – a Kormány eljárás tárgya szerint felelős tagjával együttműködve – ellátja a Kormány képviseletét az Európai Emberi Jogi Bíróság előtti eljárásokban, és koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti a beadványokat,

dc) kezdeményezi az igazságügyi tárgyú nemzetközi egyezményeknek az Európa Tanács keretében történő létrehozását és gondoskodik az Európa Tanács keretében létrehozott igazságügyi tárgyú nemzetközi egyezmények elfogadásáról és az ajánlások gyakorlati megvalósításáról,

e) együttműködik a Kormány feladatkörében érintett tagjával a nemzetközi szerződések előkészítésével, kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazással, kihirdetésével és értelmezésével kapcsolatban, valamint a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása előtt véleményezi a nemzetközi szerződést annak érdekében, hogy az megfeleljen az Alaptörvénynek, összeegyeztethető legyen az Európai Unió jogával és illeszkedjen a jogrendszerbe,

f) felel a Magyarország által megkötött közjogi, polgári jogi, családjogi és büntetőjogi jogsegélyszerződések végrehajtásáért,

g) koordinálja az alaptevékenysége szerint magánjogi, valamint nemzetközi magánjogi jogegységesítéssel foglalkozó nemzetközi szervezetekben való magyar részvétellel kapcsolatos feladatokat.

(10) A miniszter a Kormány eseti döntése alapján felel a több miniszter feladatát érintő törvények előkészítéséért.

113. § A miniszter a választójogi és népszavazási szabályozásért való felelőssége keretében előkészíti

a) az országgyűlési képviselők választására,

b) a helyi önkormányzati képviselők választására és a polgármesterek választására,

c) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására,

d) az európai parlamenti képviselők választására,

e) a választási eljárásra,

f) a népszavazásra és az európai polgári kezdeményezésre, valamint a népszavazási eljárásra

vonatkozó jogszabályokat.

114. § A miniszter az áldozatsegítésért való felelőssége keretében előkészíti az áldozatsegítésre, állami kárenyhítésre vonatkozó jogszabályokat.

115. § A miniszter a kárpótlásért való felelőssége keretében előkészíti a személyi és vagyoni kárpótlásra vonatkozó jogszabályokat.

11. Az innovációért és technológiáért felelős miniszter feladat- és hatásköre

116. § Az innovációért és technológiáért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. audiovizuális politikáért,

2. állami infrastruktúra-beruházásokért,

3. bányászati ügyekért,

4. belgazdaságért,

5. elektronikus hírközlésért,

6. energiapolitikáért,

7. európai uniós források felhasználásáért,

8. építésgazdaságért,

9. – turisztikai célelőirányzat és a turisztikai fejlesztési célelőirányzat kivételével – fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért,

10. fogyasztóvédelemért,

11. gazdaságfejlesztésért,

12. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért,

13. hulladékgazdálkodásért,

14. informatikáért,

15. iparügyekért,

16. kereskedelemért,

17. kormányzati tudománypolitikáért,

18. közlekedésért,

19. nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért,

20. területfejlesztésért,

21. víziközmű-szolgáltatásért,

22. tudománypolitika koordinációjáért,

23. szakképzésért és felnőttképzésért

felelős tagja.

117. § A miniszter az audiovizuális politikáért való felelőssége keretében előkészíti az audiovizuális médiára vonatkozó jogszabályokat.

118. § A miniszter az állami infrastruktúra-beruházásokért való felelőssége keretében összehangolja az olyan állami infrastruktúra-beruházások előkészítését és megvalósítását, amelyeket a Kormány más miniszter vagy a Kormány által kinevezett más személy hatáskörébe nem utal.

119. § A miniszter a bányászati ügyekért való felelőssége keretében előkészíti a bányászatra vonatkozó jogszabályokat.

120. § A miniszter a belgazdaságért való felelőssége keretében meghatározza a belgazdaság irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési koncepcióját.

121. § A miniszter az elektronikus hírközlésért való felelőssége keretében előkészíti az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályokat.

122. § (1) A miniszter az energiapolitikáért való felelőssége keretében előkészíti

a) a villamosenergia-ellátásra és a földgázellátásra,

b) a távhőszolgáltatásra, a központi fűtésre és melegvíz-szolgáltatásra,

c) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésére,

d) az atomenergia békés célú alkalmazására,

e) a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználására, a megújuló energiaforrások hő- és villamosenergia-termelési céllal történő felhasználására, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozása érdekében teendő lépésekre,

f) a klímapolitikára

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az energiapolitikáért való felelőssége keretében gondoskodik a fenntartható gazdasági fejlődés, az energiahatékonyság és energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtéséről – így különösen az energiapolitikai, energiahatékonysági, épületenergetikai és épület-energiatakarékossági programok kidolgozásáról és végrehajtásáról –, valamint vezeti a felújítandó központi kormányzati épületek nyilvántartását.

123. § (1) A miniszter európai uniós források felhasználásáért való felelőssége keretében

a) előkészíti az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó kormányzati döntések végrehajtását szolgáló szabályozásokat, biztosítja az ágazati és területi szereplők közötti koordinációt,

b) összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós forrásból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez,

c) javaslatot tesz az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi, ellenőrzési és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére,

d) figyelemmel kíséri az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó hazai forrásokat, valamint az azokhoz kapcsolódó szabályozási tartalmat,

e) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter hatáskörébe utalt jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatok kivételével ellátja az európai uniós források felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben – jogszabályban meghatározottak szerint – kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat,

f) biztosítja a fejlesztéspolitikai programok tervezése során azok egymás közötti, valamint a fejlesztéspolitikai programok és az átfogó kormányzati stratégiák közötti összhangot,

g) összehangolja a fejlesztéspolitikai programok egységes eljárásrend szerinti végrehajtását, ellenőrzését,

h) tárgyalásokat folytat – a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagjával együttműködve – az Európai Unió intézményeivel az európai uniós források felhasználásával, valamint az operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben,

i) biztosítja az európai uniós fejlesztési programok összehangolt végrehajtását és a programokból nyújtott támogatások igénylésével és felhasználásával kapcsolatos eljárásrend egységes alkalmazását,

j) gondoskodik a hazai források és az európai uniós források tekintetében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások versenyszempontú vizsgálatáról,

k) ellátja a források felhasználásával kapcsolatos partnerségi és tájékoztatási feladatokat,

l) ellátja a közvetlen közösségi forrásokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat.

(2) A miniszter európai uniós források felhasználásáért való felelőssége keretében – a 96. § (1) bekezdésben meghatározott kivétellel – az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszer működtetésével folyamatosan figyelemmel kíséri az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztési folyamatokat, összehangolja az európai uniós források felhasználását, nyomon követi és értékeli az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait és azokról a Kormányt tájékoztatja.

(3) A miniszter európai uniós források felhasználásáért való felelőssége keretében

a) a kohéziós politika tekintetében összehangolja a 2020 utáni európai uniós költségvetéssel kapcsolatos tárgyaláshoz kapcsolódó kormányzati feladatokat,

b) gondoskodik a 2020 utáni európai uniós programozási időszak legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumának (Partnerségi Megállapodás) kidolgozásáról.

124. § (1) A miniszter az építésgazdaságért való felelőssége keretében ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat.

(2) A miniszter az építésgazdaságért való felelőssége keretében

a) összehangolja – a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében is – az építésüggyel kapcsolatos feladatellátást,

b) ellátja – az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter közreműködésével – az építésüggyel összefüggő oktatási, továbbképzési és tanügyigazgatási feladatokat, továbbá közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában.

125. § (1) A miniszter a fogyasztóvédelemért való felelőssége keretében előkészíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára, a fogyasztóvédelemre és a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a fogyasztóvédelemért való felelőssége keretében

a) kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, a fogyasztóvédelemmel, valamint az általános termékbiztonsággal kapcsolatos cselekvési és szakmai programokat és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

b) meghatározza a piacfelügyelet intézményrendszerét,

c) támogatja a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak létrehozását és működését, ennek keretében ellátja a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel és békéltető testületekkel kapcsolatos szervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatokat, valamint az Európai Fogyasztói Központok Hálózatába kijelölt szervezettel kapcsolatos kormányzati feladatokat,

d) a Kormány feladatkörében érintett tagjának bevonásával intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében,

e) ellátja az intézményfejlesztési feladatokat az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelősége tekintetében.

126. § A miniszter a gazdaságfejlesztésért való felelősségi keretében előkészíti a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, fejlődésük támogatására, a gazdasági kamarákra és a beruházások ösztönzésére vonatkozó jogszabályokat.

127. § (1) A miniszter a hulladékgazdálkodásért való felelőssége keretében

a) előkészíti a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat,

b) előkészíti a fenntartható fejlődésre és a fenntartható fejlesztésekre vonatkozó stratégiákat és összehangolja azok végrehajtását.

(2) A miniszter a hulladékgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti a termékdíjszabályozásra vonatkozó jogszabályokat, és felel a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében valamennyi feladat ellátásáért, a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztéséért, továbbá a szemléletformálásért.

(3) A miniszter a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért való felelőssége keretében előkészíti a díjmegállapításra vonatkozó jogszabályokat, és gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fenntartható működtetéséhez szükséges pénzügyi feltételek megteremtéséről.

(4) A miniszter a hulladékgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltató közszolgáltatási tevékenységére, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására vonatkozó jogszabályokat.

(5) A miniszter a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért, valamint a hulladékgazdálkodásért való felelőssége keretében részt vesz a hulladékgazdálkodás közszolgáltatás területén a települési önkormányzatok, a fogyasztók, a közszolgáltatók és a hulladékgazdálkodási szakterület érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban.

128. § A miniszter az informatikáért való felelőssége keretében

a) a 13. §-ban foglaltakkal figyelemmel előkészíti az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési és -szolgáltatási politika stratégiáját és közreműködik azok végrehajtásában,

b) az irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amely felett tulajdonosi jogot vagy vagyonkezelési jogot gyakorol

ba) felügyeli azok infokommunikációs infrastruktúra eszközrendszerének üzemeltetését és fejlesztését,

bb) egyetértési jogot gyakorol azok infokommunikációs infrastruktúrájáért felelős vezetőinek és az informatikai biztonságért felelős vezetőinek személye és infokommunikációs infrastruktúrát érintő kötelezettségvállalásai tekintetében,

c) megszervezi a nemzeti adatvagyon adatfeldolgozását.

129. § (1) A miniszter az iparügyekért való felelőssége keretében előkészíti a műszaki szabályozás tárgykörébe eső – ideértve az áruk, a szolgáltatások és az anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmére, a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésére, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésére –, az ipari parkokra és a nemzeti akkreditálásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az iparügyekért való felelőssége keretében

a) előkészíti az ipari ágazatokkal kapcsolatos stratégiai döntéseket,

b) kidolgozza az egészségipar fejlesztési irányait,

c) kidolgozza az elektromobilitás hazai elterjedését elősegítő döntéseket,

d) ellátja

da) az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének vonatkozásában az üvegházhatású gázok európai kibocsátási egységeinek kiosztására, elszámolására, az emissziókereskedelmi rendszer működtetésére vonatkozó feladatokat, és gondoskodik azok végrehajtásáról,

db) az uniós jogszabályok és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kibocsátási jogosultságok értékesítését, értékesítési bevételeinek felhasználását, szervezi a felhasználás végrehajtását,

e) felel a fenntartható fejlődésre és a fenntartható fejlesztésekre vonatkozó stratégiaalkotásért és annak végrehajtásáért.

130. § (1) A miniszter a kereskedelemért való felelőssége keretében előkészíti a kereskedelemre, a vásárokra és a piacokra, az üzletek működésére és a közraktározásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a kereskedelemért való felelőssége keretében meghatározza a kereskedelem irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési koncepcióját.

131. § A miniszter a kormányzati tudománypolitikáért való felelőssége keretében összehangolja a Magyar Tudományos Akadémia elnökének közreműködésével a kormányzati tudománypolitika kidolgozását és felel annak megvalósításáért és érvényesítéséért.

132. § (1) A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében előkészíti

a) a közlekedés védelmére és biztonságára,

b) a közúti, a légi, a vasúti és a vízi közlekedésre,

c) a gyorsforgalmi utakra és az utakkal kapcsolatos szabályokra, a kombinált árufuvarozásra, a közlekedési szolgáltatásokra, a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására, a veszélyes áruk szállítására,

d) a gépjármű-vezető képzésre,

e) a közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására és utánképzésére, a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejére, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekre

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében – a Budapestet és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény szerinti más Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeket érintő állami közlekedési infrastruktúra fejlesztései kivételével – irányítja, szervezi, összehangolja a közlekedési hálózati infrastruktúra fejlesztését, és ellátja a helyközi közösségi közlekedés megrendelésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatokat.

133. § A miniszter a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért való felelőssége keretében

a) közreműködik a gazdaságstratégia cél-, eszköz- és intézményrendszerének a kidolgozásában, valamint a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszterrel együttműködve a külföldi működő tőkebevonási és külföldre irányuló tőkebefektetési politikának a fejlesztéspolitikával összhangban történő kialakításában,

b) együttműködik a befektetés-ösztönzést segítő szervezetekkel, regionális fejlesztésekben érdekelt kockázati tőketársaságokkal és pénzügyi intézményekkel.

134. § (1) A miniszter a területfejlesztésért való felelőssége keretében – a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszterrel együttműködve – előkészíti a területfejlesztésre, a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos feladataira, a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a területfejlesztésért való felelőssége keretében

a) működteti a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletét,

b) közreműködik az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési beszámoló előkészítésében,

c) kidolgozza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, továbbá javaslatot tesz a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányára,

d) előkészíti, kidolgozza és ellátja a területfejlesztés intézményrendszerének korszerűsítésével és szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

e) kialakítja és működteti a terület- és regionális fejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs és adatszolgáltatási rendszert,

f) ellátja a közvetlen közösségi források tekintetében a 123. §-ban meghatározott feladatokat.

135. § (1) A miniszter a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége keretében előkészíti a víziközmű-szolgáltatás közszolgáltatási tevékenységére és a víziközmű-működtetéshez kapcsolódó gazdálkodói tevékenységre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége keretében részt vesz a víziközmű-szolgáltatás területén a települési önkormányzatok és a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban.

136. § A miniszter a tudománypolitika koordinációjáért való felelőssége keretében – az oktatásért felelős miniszter közreműködésével – felel a kutatási, fejlesztési és innovációs ügyek finanszírozásáért, valamint külön törvényben biztosított feladat- és hatásköröket láthat el.

137. § (1) A miniszter a szakképzésért és felnőttképzésért való felelőssége keretében előkészíti a szakképzésre, a szakképzési hozzájárulásra, a felsőfokú szakképzésre, a szakképző intézmények fenntartására, a felnőttképzésre és a köznevelés rendszerén belül a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a szakképzésért és felnőttképzésért való felelőssége keretében

a) meghatározza a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit, a tanulószerződés alapján a tanulókat megillető juttatások részletes szabályait,

b) meghatározza a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,

c) elkészíti és kiadja az országos szakmai szakértői névjegyzéket és az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéket,

d) meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a szakképzés irányait és a beiskolázás arányait,

e) közreműködik a köznevelési és a felsőoktatási rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában, valamint az oktatásért felelős miniszter iskolai rendszerű szakképzést érintő feladatainak ellátásában.

12. A külgazdasági és külügyminiszter feladat- és hatásköre

138. § A külgazdasági és külügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. külgazdasági ügyekért,

2. külpolitikáért,

3. polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,

4. űrkutatásért

felelős tagja.

139. § A Kormány az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervként a minisztert jelöli ki.

140. § A miniszter a külgazdasági ügyekért való felelőssége keretében

a) kialakítja a Kormány külgazdasági politikáját, ennek keretében a külgazdasági és azokat érintő nemzetközi folyamatokat értékelő és elemző tevékenységet végez,

b) közreműködik Magyarország gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítésében, az ehhez kapcsolódó kereskedelem-fejlesztési tevékenységben és a kedvező Magyarország-kép kialakításában, ennek keretében előmozdítja a külgazdasági működés és a civil kapcsolatok erősítését, támogatja a külgazdasági célok megvalósulását, valamint a nemzetközi együttműködést elősegítő fórumok működését,

c) előkészíti és koordinálja a nagyvállalatokkal megkötött stratégiai együttműködési megállapodások végrehajtását,

d) irányítja a Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatások rendszerét,

e) ellátja az ikerintézményi programmal összefüggő feladatokat,

f) felel a multilaterális kereskedelempolitikáért, ennek keretében

fa) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve kialakítja az Európai Unió közös kereskedelempolitikájával kapcsolatos kormányzati álláspontokat,

fb) gondoskodik a nemzetközi kereskedelempolitikai kötelezettségek és a hazai jogi szabályozás összhangjának megőrzéséről,

g) koordinálja az Európai Duna Stratégiával kapcsolatos kormányzati feladatokat,

h) felel a külgazdasági diplomata hálózat irányításáért,

i) felel a turisztikai diplomata hálózat irányításáért,

j) ellátja a beruházásvédelmi megállapodásokkal kapcsolatos feladatokat,

k) közreműködik a digitális exportfejlesztés összehangolásában és támogatásában,

l) közreműködik az ipari és innovációs területek fejlesztésének elősegítésében az állami szerepvállalás minél szélesebb körű előmozdítása érdekében,

m) kialakítja a nemzetközi energetikai tárgyalásokon képviselendő álláspontot és képviseli azt a két- és többoldalú tárgyalásokon,

n) ellátja a határ menti operatív programok tervezésével és megvalósításával összefüggő feladatokat,

o) ellátja a regionális és határ menti gazdaságfejlesztési programok végrehajtásával összefüggő feladatokat.

141. § (1) A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti

a) az egységes külképviseleti rendszerre,

b) a köztisztviselők tartós külszolgálatára,

c) a diplomáciai kiváltságokkal és mentességekkel kapcsolatos eljárásra, valamint az ezen kiváltságok és mentességek által érintett eljárásokra,

d) a konzuli védelemre, valamint a tiszteletbeli konzulok megbízásának és fogadásának rendjére,

e) a nemzetközi fejlesztési együttműködésre,

f) a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében

a) felel a kül-, biztonság- és védelempolitikáért, e tekintetben

aa) javaslatot készít a Kormány kül-, biztonság- és védelempolitikai tevékenységére és irányítja az ebből eredő kormányzati feladatok előkészítését, koordinálja és ellenőrzi annak végrehajtását,

ab) kidolgozza az európai uniós külkapcsolatok, különösen a közös kül- és biztonságpolitika – ennek keretében a szomszédságpolitika – általános kérdéseivel kapcsolatos magyar álláspontot, és közreműködik az európai uniós külpolitika és szomszédságpolitika megvalósításában,

ac) ellátja az európai uniós bővítési folyamattal összefüggő feladatok kormányzati szintű koordinációját,

ad) előkészíti és képviseli az Európai Unió bővítésével kapcsolatban az uniós intézményekben képviselendő magyar álláspontot, ennek keretében részt vesz az Európai Unió illetékes munkacsoportjainak munkájában,

ae) képviseli a Kormányt az Európai Unió Külügyek Tanácsa ülésein,

af) tájékoztatja a Kormányt a nemzetközi és biztonságpolitikai helyzetről, valamint Magyarország nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról,

ag) előmozdítja a külpolitika civil kapcsolatainak erősítését,

b) felel az egységes kormányzati külpolitika koordinálásáért, e tekintetben

ba) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve irányítja az egységes külképviseleti rendszert, valamint a szakdiplomata hálózatot,

bb) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve kidolgozza a nemzetközi politikai, biztonságpolitikai és kollektív védelmi, kulturális, tudományos, gazdasági és pénzügyi szervezetekben, illetve intézményekben való részvétel alapelveit, ellenőrzi azok megvalósulását, és kezdeményezi a két- és többoldalú együttműködést,

bc) működteti a diplomáciai futárszolgálatot,

c) felel Magyarországnak a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben való képviseletéért, e tekintetben

ca) kidolgozza a kétoldalú együttműködés reláció-specifikus formáit,

cb) javaslatot tesz a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon képviselendő álláspontra,

cc) javaslatot tesz az államok elismerésére, a diplomáciai és konzuli kapcsolatok felvételére, felfüggesztésére és helyreállítására, illetve megszüntetésére,

cd) javaslatot tesz a diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet létesítésére, illetve megszüntetésére, gondoskodik a tiszteletbeli konzuli képviselet létesítéséről, illetve megszüntetéséről,

ce) – az Állandó Képviselet kivételével – javaslatot tesz a magyar külképviseletek vezetőinek kinevezésére és felmentésére, kinevezi és felmenti a főkonzulokat, kinevezi a tiszteletbeli konzuli képviselet vezetőjét és dönt a kinevezés visszavonásáról, kinevezi és felmenti a diplomáciai és konzuli személyzetet,

cf) együttműködik a diplomáciai és konzuli képviseletekkel, továbbá más államoknak és nemzetközi szervezeteknek Magyarországon hivatalosan tartózkodó képviselőivel, valamint

cg) állást foglal és eljár a diplomáciai, illetve nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség fennállásának kérdésében,

d) ellátja Magyarországnak a migrációs kihívásokkal kapcsolatos nemzetközi álláspontjának a koordinálását,

e) felel a konzuli szolgálat irányításáért, e tekintetben

ea) dönt a konzuli kölcsön visszafizetése alóli mentesítés kérdésében,

eb) javaslatot tesz a Kormánynak a magyar állampolgárok hazatérésének elősegítésére vagy evakuálására, ha magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa, háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések miatt szükséges,

ec) felhatalmazást ad a konzuli tisztviselőknek egyes közjegyzői feladatok végzésére, gondoskodik e konzuli tisztviselők jegyzékének közzétételéről,

f) felel a külföldre utazásról, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabályokban meghatározott egyes feladatok, továbbá az ehhez kapcsolódó egyes európai uniós feladatok ellátásáért, e tekintetben

fa) ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevelek vonatkozásában, valamint a magánútlevelek tekintetében a konzuli szolgálat, mint útlevélhatóság által hatáskörébe utalt feladatokat,

fb) megállapítja a diplomáciai, illetve nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyeknek Magyarország területére történő be- és kiutazására, tartózkodására, valamint munkavállalására vonatkozó szabályokat,

fc) irányítja az általa vezetett minisztérium és a külképviseletek vízumkiadási tevékenységét, és gondoskodik a vízumdíjak beszedéséről,

fd) kialakítja ez európai uniós vízumpolitikával kapcsolatos magyar álláspontot és képviseli azt az EU illetékes fórumain, valamint

fe) közreműködik az Európai Unió vízumrendészeti és konzuli tárgyú jogalkotásában, ennek érdekében – feladatkörében – eljár az EU illetékes munkacsoportjaiban, illetve a Vízum Munkacsoportban ellátja a Kormány képviseletét,

g) felel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás koordinációjáért, e tekintetben

ga) koordinálja a nemzetközi szerződéskötési eljárást, gondoskodik a kitárgyalt nemzetközi szerződések aláírásáról és ratifikációjáról, figyelemmel kíséri a nemzetközi szerződések végrehajtását,

gb) véleményezi a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárca-megállapodásokat,

gc) kiállítja a nemzetközi szerződés létrehozásában eljáró személy meghatalmazását tanúsító okiratot,

gd) a Kormány nevében letéteményesi feladatot lát el,

ge) megteszi a szerződéskötési eljárás során szükséges diplomáciai lépéseket,

gf) megállapítja a nemzetközi szerződések hatálybalépésének, valamint megszűnésének időpontját, valamint

gg) működteti Magyarország szerződéstárát,

h) felel a diplomáciai protokollért, valamint a külföldi államfők és kormányfők fogadásáért,

i) felel a nemzetközi jogon alapuló viszonosság megállapításáért, valamint egyes jogsegélyügyekért, e tekintetben állást foglal a nemzetközi viszonosság fennállásának kérdésében,

j) az európai területi együttműködési csoportosulás tekintetében

ja) előkészíti az erre vonatkozó jogszabályokat,

jb) gondoskodik a közigazgatási szervek határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó fórum, vegyes bizottság, munkacsoport üléseinek szakmai, titkársági feladatai ellátásáról,

jc) ellátja a közigazgatási szervek nemzetközi együttműködésének koordinálását, részt vesz a közigazgatási szervek nemzetközi képviseletében, elősegíti azok fejlesztését,

k) koordinálja és irányítja a kormányzati nemzetközi humanitárius segítségnyújtást,

l) felel a nemzetközi fejlesztési együttműködésért, ennek keretében

la) kidolgozza és végrehajtja a Kormány nemzetközi fejlesztési együttműködési politikáját, meghatározza a partnerországok körét a szakpolitikai stratégia alapján, valamint

lb) koordinálja és irányítja a kormányzati nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet,

m) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve irányítja a kulturális és tudománydiplomáciai tevékenységet, e tekintetben

ma) népszerűsíti a magyar kultúra, oktatás és tudomány eredményeit, beleértve a határon túli magyar kultúrát, oktatást és tudományt, ezáltal közreműködik a Magyarország- és magyarságkép pozitív formálásában külföldön,

mb) előmozdítja a magyarság kulturális értékeinek, hagyományainak és kapcsolatainak ápolását a külképviseletek és a külföldi magyar intézetek útján,

mc) közreműködik a határon túli magyarok és az anyaország közötti kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatok ápolásában, elősegíti magyar nemzeti identitásuk megőrzését,

md) elősegíti a magyar nyelv és a magyarság megismertetését a külföldi állampolgárok körében,

n) felelős a külügyi és külgazdasági területen foglalkoztatottaknak a minisztériumban és a külképviseleteken ellátandó munkakörök betöltéséhez és munkatevékenység végzéséhez szükséges szakmai felkészítő képzésével kapcsolatos feladatokért,

o) felelős a külpolitikát érintő kutatási és elemző tevékenységért, ennek keretben biztosítja a külügyi és külgazdasági folyamatok és azok eredményeinek szélesebb nyilvánossággal való megismertetését,

p) közreműködik a magyar külügyi képzési rendszernek, különösen a diplomata képzések rendszerének a megalapozásában.

142. § A miniszter a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért való felelőssége keretében előkészíti a polgári hírszerzési tevékenység irányítására vonatkozó jogszabályokat.

143. § A miniszter az űrkutatásért való felelőssége keretében ellátja az űrkutatási tárgyú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos, továbbá az európai integrációból adódó űrkutatási és űrpolitikai program-előkészítési és harmonizációs feladatokat, felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi szervezetekben, kidolgozza az űrkutatás fő irányait és programjait.

13. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköre

144. § A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. állami vagyon felügyeletéért,

2. állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,

3. nemzeti közműszolgáltatásokért,

4. nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,

5. postaügyért,

6. szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért

felelős tagja.

145. § (1) A miniszter az állami vagyon felügyeletéért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért való felelőssége keretében előkészíti az állami vagyonra, az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az állami vagyon felügyeletéért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért való felelőssége keretében

a) alakítja és végrehajtja a Kormány vagyongazdálkodási politikáját,

b) előkészíti és végrehajtja a Kormány vagyongazdálkodási politikájához kapcsolódóan az állami tulajdonú gazdasági társaságok, intézmények és egyéb szervezetek létrehozására, átalakítására, valamint megszüntetésére vonatkozó döntéseket, ebben a körben szakmailag előkészíti a szükséges jogszabályokat, jogszabály-módosításokat,

c) vizsgálja és ellenőrzi az állami vagyont érintő szerződéseket, a privatizációs, koncessziós, PPP és egyéb, az állami vagyont közvetlenül vagy közvetetten érintő, gazdálkodó szervezetekkel kötött szerződéseket, továbbá ellátja az állami tulajdonú ingatlanon megvalósuló ingatlanberuházásoknak az állam tulajdonosi érdekeire tekintettel történő ellenőrzését,

d) gondoskodik a PPP beruházás keretében megvalósult és folyamatban lévő kulturális, infrastrukturális és sportlétesítményekkel összefüggő fejlesztési feladatokról, továbbá e PPP szerződésekben meghatározott, az államot érintő jogokból és kötelezettségekből fakadó feladatokról, valamint e PPP projektek és szerződések kezeléséről,

e) – a 17. §-ban foglaltakra figyelemmel – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság és a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami tulajdonú gazdasági társaságok irányításával segíti a Kormány gazdaságpolitikai és fejlesztéspolitikai céljainak a megvalósítását, és ennek keretében együttműködik a Kormány szakterület szerint érintett minisztereivel, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú gazdasági társaságok útján gondoskodik a jogszabály vagy Kormány döntése alapján, költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztésekhez szükséges építtetői, illetve közbeszerzés- lebonyolítói, beruházás-lebonyolítói és műszaki ellenőri feladatok ellátásáról,

f) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján ellátja az állami vagyon értékesítésére szolgáló elektronikus árverési rendszer működtetésével, az elektronikus árverési rendszer keretében történő értékesítéssel összefüggő feladatokat,

g) ellátja a felszámolási eljárásban az adós szervezetek vagyontárgyai elektronikus értékesítési rendszerének létrehozásával, működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat.

146. § A miniszter a nemzeti közműszolgáltatásokért való felelőssége keretében

a) ellátja a nemzeti közműszolgáltatási rendszer szervezésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

b) gondoskodik a nemzeti közműszolgáltatási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos stratégiák kidolgozásáról és végrehajtásának koordinálásáról,

c) az állami tulajdonú gazdasági társaságok irányításával segíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásokhoz és a víziközmű-szolgáltatásokhoz kapcsolódó kormányzati célok megvalósítását.

147. § A miniszter a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért való felelőssége keretében

a) előkészíti a Magyar Fejlesztési Bankra és a takarékszövetkezeti integrációra vonatkozó jogszabályokat,

b) gondoskodik a takarékszövetkezeti integráció továbbfejlesztésével, illetve a fejlesztési banki tevékenységgel kapcsolatos stratégiák kidolgozásáról és végrehajtásának koordinálásáról,

c) a Magyar Fejlesztési Bank Csoport irányításával és a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve elősegíti a fejlesztési banki tevékenységgel, valamint az exporthitel-biztosítási és exporthitelezési tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolt megvalósulását.

148. § A miniszter a postaügyért való felelőssége keretében

a) előkészíti a postai tevékenységre és a postai szolgáltatások ellátására vonatkozó jogszabályokat,

b) ellátja az egyetemes postai szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek kereteinek kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

149. § A miniszter a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért való felelőssége keretében előkészíti szerencsejátékra és a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletére vonatkozó jogszabályokat.

150. § A miniszter tevékenységét a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.

14. A Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatásköre

151. § (1) A Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter felelős a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény értelmében

a)8 a Paksi két új blokk (5–6. blokkok)

aa) tervezésről, beszerzésről és kivitelezésről szóló,

ab) üzemeltetési és karbantartási támogatásról szóló, valamint

ac) a nukleáris fűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló

megállapodás végrehajtásának szakmai irányításáért és hazai, valamint európai uniós szakmai koordinációjáért,

b) az a) pontban megjelölt megállapodásokkal (a továbbiakban: megvalósulási megállapodások) kapcsolatos feladatok tárcaközi összehangolásáért,

c) a megvalósulási megállapodásokkal kapcsolatos engedélyezési és egyéb hatósági feladatokban való közreműködésért és a hatósági feladatok ellátásának összehangolásáért.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter felelős

a) a tervezési, beszerzési és kivitelezési, továbbá a nukleáris fűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló megállapodás végrehajtása során az európai uniós adatszolgáltatási kötelezettségnek megfelelően az adatok európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős miniszter részére történő megfelelő időben történő szolgáltatásáért,

b) a Paksi két új blokkhoz (5–6. blokkok) kapcsolódó térségfejlesztés összehangolásáért, valamint

c) az atomenergia-ipar innovációs feladatainak összehangolásáért.

152. § A miniszter tevékenységét a Miniszterelnökség segíti.

15. A miniszterek jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése és helyettesítésük rendje

153. § Jogszabály megjelölésében

a) a miniszterelnök általános helyettese esetében a TNM,

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter esetében az MvM,

c) a miniszterelnök kabinetfőnöke esetében az MK,

d) a belügyminiszter esetében a BM,

e) a pénzügyminiszter esetében a PM,

f) az emberi erőforrások minisztere esetében az EMMI,

g) az agrárminiszter esetében az AM,

h) a honvédelmi miniszter esetében a HM,

i) az igazságügyi miniszter esetében az IM,

j) a külgazdasági és külügyminiszter esetében a KKM,

k) az innovációért és technológiáért felelős miniszter esetében az ITM,

l) a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter estében az NVTNM,

m) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter esetében a PTNM

rövid megjelölést kell alkalmazni.

154. § A miniszterek helyettesítése a Ksztv. 37. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a következő rend szerint történik:

a) a miniszterelnök általános helyettesét a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

b) a Miniszterelnökséget vezető minisztert a miniszterelnök kabinetfőnöke,

c) a miniszterelnök kabinetfőnökét a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

d) a belügyminisztert az igazságügyi miniszter,

e) az agrárminisztert a pénzügyminiszter,

f) az emberi erőforrások miniszterét a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

g) a honvédelmi minisztert a külgazdasági és külügyminiszter,

h) az igazságügyi minisztert a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

i) a külgazdasági és külügyminisztert a honvédelmi miniszter,

j) a pénzügyminisztert az innovációért és technológiáért felelős miniszter,

k) az innovációért és technológiáért felelős minisztert a pénzügyminiszter,

l) a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert a miniszterelnök kabinetfőnöke,

m) a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli minisztert a Miniszterelnökséget vezető miniszter

helyettesíti.

V. FEJEZET

A KORMÁNY KÉPVISELETE

155. § (1) A Kormány a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti képviselőjeként azt a tagját jelöli ki, akinek

a) a sztrájkkövetelés tartalma a feladat- és hatáskörébe tartozik, illetve

b) a sztrájkkövetelés alapvető tartalma a feladat- és hatáskörét érinti.

(2) Ha a sztrájkkövetelés tartalma a Kormány más tagjának feladat- és hatáskörét is érinti, a Kormány (1) bekezdés szerinti tagja a Kormány nevében képviselendő álláspontot a Kormány érintett tagjával egyezteti, szükség esetén a sztrájkkal kapcsolatos egyeztető eljárásba bevonja.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján a Kormány képviseletre jogosult tagja nem állapítható meg, a Kormányt a sztrájkkal kapcsolatos egyeztető eljárásban a társadalmi párbeszédért felelős miniszter képviseli.

VI. FEJEZET

16. Stratégiai és Családügyi Kabinet

156. § A Stratégiai és Családügyi Kabinet a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az anyakönyvi ügyekért,

2. az áldozatsegítésért,

3. az általános politikai koordinációért,

4. a családpolitikáért,

5. az e-közigazgatásért,

6. az egészségügyért,

7. az európai uniós források felhasználásáért,

8. az európai uniós ügyek koordinációjáért,

9. az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős,

10. a gyermekek és az ifjúság védelméért,

11. a gyermek- és ifjúságpolitikáért,

12. a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,

13. a helyi önkormányzatokért,

14. az igazságügyért,

15. az ingatlan-nyilvántartásért,

16. kárpótlásért,

17. a kormányzati kommunikációért,

18. a kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért,

19. a közbeszerzésekért,

20. a közigazgatás-fejlesztésért,

21. a közigazgatás-szervezésért,

22. a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,

23. a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,

24. a köziratok kezelésének szakmai irányításáért,

25. a közszolgálati életpálya kidolgozásáért,

26. a kulturális örökség védelméért,

27. a kultúráért,

28. a külpolitikáért,

29. az oktatásért,

30. a sportpolitikáért,

31. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,

32. a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért,

33. a társadalmi felzárkózásért,

34. a társadalmi párbeszédért,

35. a társadalompolitika összehangolásáért,

36. a természetvédelemért,

37. a területrendezésért,

38. a térképészetért,

39. a választójogi és népszavazási szabályozásért,

40. a vízgazdálkodásért,

41. a víziközmű-szolgáltatásért,

42. a vízügyi igazgatási szervek irányításáért,

43. a vízvédelemért

való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

17. Gazdasági Kabinet

157. § A Gazdasági Kabinet a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az adópolitikáért,

2. az agrár-vidékfejlesztésért,

3. az agrárpolitikáért,

4. az audiovizuális politikáért,

5. az államháztartásért,

6. az állami infrastruktúra-beruházásokért,

7. az állami vagyon felügyeletéért,

8. az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,

9. a bányászati ügyekért,

10. a belgazdaságért,

11. a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéseiért,

12. az egészségbiztosításért,

13. az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért,

14. az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért,

15. az elektronikus hírközlésért,

16. az energiapolitikáért,

17. az élelmiszeriparért,

18. az élelmiszerlánc-felügyeletért,

19. az építésgazdaságért,

20. az erdőgazdálkodásért,

21. a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért,

22. a foglalkoztatáspolitikáért,

23. a fogyasztóvédelemért,

24. a földügyért,

25. a gazdaságfejlesztésért,

26. a gazdaságpolitikáért,

27. a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért,

28. a halgazdálkodásért,

29. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért,

30. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért,

31. az informatikáért,

32. az iparügyekért,

33. a kereskedelemért,

34. a kormányzati tudománypolitikáért,

35. a környezetvédelemért,

36. a közfoglalkoztatásért,

37. a közlekedésért,

38. a külgazdasági ügyekért,

39. a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért,

40. a nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért,

41. a nemzeti közműszolgáltatásokért,

42. a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,

43. a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,

44. a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulékfizetés szabályozásáért,

45. a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért,

46. a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,

47. a postaügyért,

48. a sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért,

49. a szakképzésért és felnőttképzésért,

50. a számviteli szabályozásért,

51. a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért,

52. a szociál- és nyugdíjpolitikáért,

53. a településfejlesztésért és településrendezésért,

54. a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért,

55. a területfejlesztés stratégiai tervezéséért,

56. a területfejlesztésért,

57. a tudománypolitika koordinációjáért,

58. a turizmusért,

59. az űrkutatásért,

60. a vadgazdálkodásért,

61. a vendéglátásért

való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

18. Nemzetbiztonsági Kabinet

158. § A Nemzetbiztonsági Kabinet a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. a bűncselekmények megelőzéséért,

2. a büntetés-végrehajtásért,

3. az élet és vagyonbiztonság védelméért,

4. a határrendészetért,

5. a honvédelemért,

6. az idegenrendészetért és menekültügyért,

7. a katasztrófák elleni védekezésért,

8. a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért,

9. a közbiztonságért,

10. a közlekedésrendészetért,

11. a közterület-felügyelet szabályozásáért,

12. a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért,

13. a külföldre utazás szabályozásáért,

14. a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,

15. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért,

16. a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,

17. a rendészetért,

18. a szabálysértési szabályozásért,

19. a terrorizmus elleni küzdelemért

való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

19. Nemzetpolitikai Kabinet

159. § A Nemzetpolitikai Kabinet a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az állampolgársági ügyekért,

2. az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért,

3. a nemzetiségpolitikáért,

4. a nemzetpolitikáért

való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Hatályba léptető rendelkezés

160. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 10 órakor lép hatályba.

21. Hatályon kívül helyező rendelkezés

161. §9

22. Átmeneti rendelkezés

162. § (1) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény szerinti

a) Pénzügyminisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény szerinti Nemzetgazdasági Minisztérium,

b) Agrárminisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény szerinti Földművelésügyi Minisztérium,

c) Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény szerinti Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

átnevezésével működik tovább.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett, a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény szerinti

a) Belügyminisztérium,

b) Emberi Erőforrások Minisztériuma,

c) Honvédelmi Minisztérium,

d) Igazságügyi Minisztérium,

e) Külgazdasági és Külügyminisztérium,

f) Miniszterelnöki Kabinetiroda,

g) Miniszterelnökség

változatlan névvel működik tovább a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény hatálybalépését követően.

163. § (1) Az e rendelet alapján a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a feladat- és hatáskört a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint ellátó miniszter által vezetett minisztérium, illetve a tárca nélküli miniszter munkáját segítő minisztérium jogutódja a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium, tárca nélküli miniszter esetén a tárca nélküli miniszter munkáját segítő minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás kiterjed különösen a következő jogviszonyokra:

a) az átkerülő feladatokhoz kapcsolódó vagyoni jogok és kötelezettségek,

b) az átkerülő feladatokhoz tartozó ingó és ingatlan eszköz- és infrastruktúra-állomány,

c) az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat ellátó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, más kormányzati szolgálati jogviszonyban állók, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormányzati szolgálati jogviszonyuk, munkajogviszonyuk, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk,

d) a c) pontban megjelölt kormánytisztviselőkkel, kormányzati ügykezelőkkel, más kormányzati szolgálati jogviszonyban állókkal, munkavállalókkal, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakkal összefüggő funkcionális feladatokat – ideértve különösen az iratkezelési, személyügyi feladatokat, továbbá a költségvetés tervezésével, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásával, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásával, a költségvetési szerv működtetésével, a költségvetési szerv használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatokat – ellátó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyuk és munkajogviszonyuk.

164. § (1) Az e rendelet alapján a miniszterelnök által gyakorolt feladat- és hatásköröket – ha azokat a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter mint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gyakorolta – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 19. § (3) bekezdésének alkalmazásában a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a miniszterelnökhöz átkerülő feladat- és hatáskörnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésre tekintettel a Miniszterelnöki Kormányiroda

a) a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár által ellátott feladatok tekintetében,

b) a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár titkársága által ellátott feladatok tekintetében,

c) a Kormányiroda (főosztály) által ellátott feladatok tekintetében,

d) a Törvényalkotási Főosztály által ellátott feladatok tekintetében,

e) a Kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár által ellátott feladatok tekintetében,

f) a Kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár titkársága által ellátott feladatok tekintetében,

g) a Kabinet Ügyek Koordinációs Irodája által ellátott feladatok tekintetében,

h) a Kormányzati Iratkezelési Főosztály által a Kormány, a közigazgatási államtitkári értekezlet üléseihez kapcsolódó előterjesztések, határozatok, rendeletek, jelentések, tájékoztatók kezelésével (iktatásával, tárgymutatózásával, címzettekhez való eljuttatásával, selejtezésével) összefüggésben ellátott feladatok tekintetében,

i) – azon feladatok kivételével, amelyek tekintetében a Miniszterelnökség jogutódja az Innovációs és Technológiai Minisztérium – a Fejlesztéspolitikai Testületek Titkársági Főosztály által a Kormány, valamint a kormányzati döntéshozatal politikai döntéshozó szervei fejlesztéspolitikai döntéseinek koordinációjával, továbbá az e döntéseknek megfelelő kormányrendeletek és kormányhatározatok kodifikált szövegének kialakításával, azok kihirdetésével és közzétételével kapcsolatban ellátott feladatok tekintetében, valamint

j) – a Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyelete alá tartozó kormányhivatalok, a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalok, költségvetési szervek, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok személyügyi műveleteivel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egységek kivételével – az Állami Vezetői Főosztály ellátott feladatok tekintetében

a Miniszterelnökség jogutódja.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogutódlás különösen a következő jogviszonyokra terjed ki:

a) a (2) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódó vagyoni jogok és kötelezettségek,

b) a (2) bekezdés szerinti feladatokhoz tartozó ingó és ingatlan eszköz- és infrastruktúra-állomány,

c) a (2) bekezdés szerinti szervezeti egységek állományába tartozó, a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat ellátó kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók – a (2) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatokkal összefüggésben három fő – feletti munkáltatói jogok, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyuk, munkajogviszonyuk, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk, továbbá a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár és a Kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonya, valamint

d) a c) pontban megjelölt állami vezetőkkel, kormánytisztviselőkkel, kormányzati ügykezelőkkel, munkavállalókkal, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakkal összefüggő funkcionális feladatokat – ideértve különösen az iratkezelési, személyügyi feladatokat, továbbá a költségvetés tervezésével, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásával, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásával, a költségvetési szerv működtetésével, a költségvetési szerv használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatokat – ellátó, legfeljebb negyven fő létszámú, kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, illetve munkavállaló feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormányzati szolgálati és munkaviszonyuk.

165. § Az e rendelet hatálybalépésekor hatályos más kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben a Kormány tagja feladat- és hatáskörét e rendelet szerint kell érteni.

1. melléklet a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelethez10

A Kormány tagja által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szervek

A) Miniszterelnök

 

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszterelnök hatásköre

2

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

irányítás

B) Miniszterelnök általános helyettese

 

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Magyar Nyelvstratégiai Intézet

irányítás

3

Nemzetstratégiai Kutatóintézet

irányítás

4

Nemzeti Örökség Intézete

irányítás

C) Miniszterelnök kabinetfőnöke

 

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Nemzeti Kommunikációs Hivatal

irányítás

D) Miniszterelnökséget vezető miniszter

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Fővárosi és megyei kormányhivatalok

irányítás

3

Központi Statisztikai Hivatal

felügyelet

E) Belügyminiszter

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Alkotmányvédelmi Hivatal

irányítás

3

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó szervek

irányítás

4

Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

irányítás

5

Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az irányítása alá tartozó szervek

irányítás

6

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

irányítás

7

Nemzeti Védelmi Szolgálat

irányítás

8

Országos Rendőr-főkapitányság és az irányítása alá tartozó szervek

irányítás

9

Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ

irányítás

10

Terrorelhárítási Központ

irányítás

F) Pénzügyminiszter

 

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

irányítás

3

Magyar Államkincstár

irányítás

4

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

irányítás

G) Agrárminiszter

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

irányítás

3

Nemzeti park igazgatóságok

irányítás

4

Országos Meteorológiai Szolgálat

irányítás

H) Emberi erőforrások minisztere

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

 

 

3

Állami Egészségügyi Ellátó Központ

irányítás

4

Klebelsberg Központ

irányítás

5

Oktatási Hivatal

irányítás

6

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

irányítás

7

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

irányítás

8

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

irányítás

9

Nemzeti Népegészségügyi Központ

irányítás

I) Honvédelmi miniszter

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

irányítás

J) Külgazdasági és külügyminiszter

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Nemzeti Befektetési Ügynökség

irányítás

3

Információs Hivatal

irányítás

K) Innovációért és technológiáért felelős miniszter

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat

irányítás

3

Országos Atomenergia Hivatal

felügyelet

4

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

felügyelet

5

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

felügyelet

6

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

irányítás

7

Nemzeti Akkreditáló Hatóság

irányítás

L) Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter

A

B

1

A központi államigazgatási szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Szerencsejáték Felügyelet

irányítás

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!