nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
5/2018. (V. 25.) BM OKF utasítás
a hivatásos katasztrófavédelmi szervek Normaalkotási Szabályzatáról
2018-05-27
infinity
2
Jogszabály

5/2018. (V. 25.) BM OKF utasítás

a hivatásos katasztrófavédelmi szervek Normaalkotási Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szervek működésével kapcsolatos belső szabályozó eszközök előkészítésének, kiadásának és módosításának, közzétételének, valamint a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésének rendjéről kiadom az alábbi utasítást:

1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF), az irányítása alatt álló területi, területi jogállású szervekre (a továbbiakban együttesen: területi szerv) és a helyi szervekre.

2. § A hivatásos katasztrófavédelmi szervek Normaalkotási Szabályzatát a Melléklet tartalmazza.

3. § Nem tartozik jelen utasítás tárgyi hatálya alá a külön jogszabályban szabályozott egyedi rendelkezés (állományparancs, egyedi utasítás, határozat).

4. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

5–6. §1

Melléklet az 5/2018. (V. 25.) BM OKF utasításhoz

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. A Szabályzat alkalmazásában:

a) érvényes norma: a kiadására feljogosított személy által, az utasítás betartásával, az itt szabályozott eljárási rendben kibocsátott és az előírásoknak megfelelően közzétett norma;

b) hatályos norma: az az érvényes norma, amely a benne meghatározott időszakban, továbbá személyi és tárgyi körben ténylegesen kiváltja a rendelkezéseiben célzott joghatásokat;

c) belső norma: a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató), valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervek (a továbbiakban együttesen: katasztrófavédelem) ezen utasításban normaalkotásra feljogosított más vezetője által kiadott intézkedés, parancs;

d) norma deregulációja: a belső norma vagy bizonyos rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése a tárgykörre vonatkozó új norma megalkotása nélkül;

e) norma felülvizsgálata: a normarendszer hatályosulásának vizsgálata, meghatározott időközönként történő áttekintése szakmai, célszerűségi, gazdaságossági, alkalmazhatósági, időszerűségi és jogi szempontok alapján;

f) norma módosítása: a belső normák felülvizsgálatának eredményére való tekintettel szükségessé váló új szabályozás megalkotásának kezdeményezése;

g) norma ismertetése: az érintett személyi állomány tájékoztatása a belső norma tartalmáról;

h) normaalkotás előkészítése: a szabályozás céljának, tartalmának, szakmai indokainak, várható szakmai és gazdasági hatásainak, szükségességének meghatározása és annak nem normaszerű írásba foglalása;

i) normaalkotás kezdeményezése: a normaalkotás iránti igény megfogalmazására és a normaalkotás előkészítésére hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vagy szervezeti elem (a továbbiakban együtt: szervezeti egység), valamint a területi, területi jogállású szerv (a továbbiakban együttesen: területi szerv) saját kezdeményezése vagy külön felhívása a normaalkotás előkészítésére;

j) normatervezet jogi megfelelőségi tanúsítása: a belső normák felülvizsgálatát követően annak igazolása, hogy a belső normákban foglaltak a célzott joghatás kiváltásához szükséges alaki és tartalmi feltételeknek megfelelnek, valamint jogszabályi előírásokba és belső szabályozókba nem ütköznek. A jogi megfelelőség igazolása a kijelölt személy által a belső normára rávezetett „Jogi szempontból megfelelő” szöveg rögzítését követően a vizsgálatot végző személy nevének, továbbá a vizsgálat dátumának feltüntetésével és e záradék saját kezű aláírásával történő hitelesítésével történik;

k) normatervezet felterjesztése: a normatervezetnek és a kapcsolódó előterjesztésnek megküldése a kiadmányozásra jogosult vezetőhöz;

l) normatervezet jóváhagyása: külön normában előírt esetben a jóváhagyási jogkör gyakorlójának a belső norma kiadmányozását megelőző aktusa;

m) normatervezet koordinációja és véleményezése: a szövegszerű normatervezet szakmailag érintett szervek, szervezeti egységek részére történő megküldése, és a véleményező szervezeti egységek tervezettel kapcsolatos szakmai, jogi és gazdasági álláspontjának kidolgozása;

n) normatervezet kiadmányozása: a normatervezet norma kiadására jogosult személy által történő aláírása, ezzel a végleges norma közzétételének, ismertetésének és végrehajtásának engedélyezése;

o) norma közzététele: a normatív utasítás megjelentetése a Magyar Közlöny mellékleteként önállóan megjelenő Hivatalos Értesítőben, továbbá a kibocsátott belső normáknak a katasztrófavédelem belső elektronikus rendszerében történő megjelentetése, valamint a minősített norma címzettek részére történő megküldése;

p) normatervezet összeállítása: a szabályozás szövegének normaszerű megszerkesztése;

q) normatervezet véglegesítése: a koordináció során beérkező vélemények alapján a normatervezet szövegének felülvizsgálata és véglegesítése;

r) szervezeti és működési szabályzat: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a szerv jogállását, feladatkörét, azon belül az adott szerv szervezeti egységeinek feladatait, a feladatokhoz rendelt hatásköröket, az irányítási viszonyokat, a működési rendet, valamint a szerv szervezeti egysége felépítését;

s) ügyrend: olyan működési okmány, amely a katasztrófavédelem szervezeti egysége tevékenységét, belső működési rendjét, irányítási viszonyait szabályozza. A készítésükre kötelezettek, valamint a jóváhagyásra jogosultak körét a szervezeti és működési szabályzatok határozzák meg.

2. A normafajták, a normaalkotásra jogosultak

2. A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél az egyes normafajták tekintetében meghatározott vezetők

a) normatív utasítást;

b) intézkedést;

c) parancsot

adhatnak ki.

3. A belső norma jogszabállyal ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat. A szervezeti hierarchiában alacsonyabb szinten elhelyezkedő, vezető által kiadott norma nem határozhat meg a magasabb szinten lévő vezető által kiadott normában foglaltakkal ellentétes rendelkezést, kivéve, ha azt a magasabb szintű norma megengedi.

3. Normatív utasítás

4. A normatív utasítás (a továbbiakban: utasítás) közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő, a katasztrófavédelem központi szerve, valamint az általa irányított vagy felügyelt szervek számára kötelező tartalmú normatív rendelkezés, amely a katasztrófavédelem szervezetére, működésére és tevékenységére vonatkozó előírások, valamint a személyi állomány egészét vagy jelentős részét érintő feladatok meghatározására szolgál. Az utasítást az 1. függelék szerinti minta alkalmazásával kell előkészíteni. Utasítás kiadására kizárólag a főigazgató jogosult. Az utasítást – kivéve a minősített adatot tartalmazó utasítást – a Magyar Közlöny önállóan megjelenő mellékletében, a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. Utasításban kell kiadni a BM OKF Szervezeti és Működési Szabályzatát.

4. Intézkedés

5. Az intézkedés a kibocsátója által irányított szervre vagy szervezeti egységre vonatkozó kötelező tartalmú rendelkezés, amely a katasztrófavédelem működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseire adható ki, ha azt jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem szabályozza, vagy adott tárgykörben a kiadását kötelezően előírja. Az intézkedést a 2. függelék szerinti minta alkalmazásával kell elkészíteni. A területi szerv egy adott tárgykört érintően intézkedést csak akkor adhat ki, ha nincs az adott tárgykört szabályozó magasabb szintű norma, vagy ha az adott tárgykört szabályozó magasabb szintű norma az intézkedés kiadására kifejezetten felhatalmazza.

6. Intézkedésbe foglalva kell kiadni a működési okmányok közül a területi szerv szervezeti és működési szabályzatát, valamint a szerv, szervezeti egységek ügyrendjét. A katasztrófavédelmi kirendeltség ügyrendjét a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető készíti el, és a területi szerv vezetője hagyja jóvá. A hivatásos tűzoltó-parancsnokságok ügyrendjét a katasztrófavédelmi kirendeltség ügyrendjével egységes szerkezetbe foglalva kell kiadni.

7. Az utasítás rendelkezésének végrehajtására intézkedés abban az esetben adható ki, ha a végrehajtás módjának meghatározása és ütemezése érdekében az utasítás az intézkedésre jogosultat erre kifejezetten kötelezi. Ebben az esetben az intézkedésnek az utasítás vonatkozó rendelkezését szó szerint tartalmaznia kell.

8. Intézkedés kiadására jogosultak:

a) a főigazgató;

b) az általános főigazgató-helyettes;

c) a hatósági főigazgató-helyettes;

d) a gazdasági főigazgató-helyettes [a b)–d) pontok a továbbiakban együttesen: főigazgató-helyettes];

e) a területi szerv vezetője, valamint azok helyettesei;

f) a BM OKF-en az a)–d) pontokban megjelölt személyeken kívül a szervezeti és működési szabályzatban ügyrend készítésére kötelezett szervezeti egységek vezetői, kizárólag az ügyrend kiadása érdekében, valamint

g) a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezetők.

5. Parancs

9. A parancs kötelező tartalmú eseti rendelkezés, amely meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozik. Nem minősül belső normának az egyedi személyzeti döntést tartalmazó állományparancs. Kiadására jogosultak a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a területi szervek vezetői, valamint a katasztrófavédelmi kirendeltség-vezető, valamint a tűzoltó parancsnok. A parancsot a 2. függelék szerinti minta alkalmazásával kell elkészíteni.

II. Fejezet

A normaalkotás folyamata

6. A normaalkotás kezdeményezése

10. A belső norma, valamint az utasítás (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együttesen: belső norma) előkészítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) szükséges-e a felmerült kérdés szabályozása, a korábbi szabályozás megváltoztatása, a tervezett megoldások alkalmasak-e a kitűzött cél elérésére;

b) a szabályozás milyen szintű és típusú belső norma kiadását igényli, kiadására ki jogosult;

c) a szövegezésre vonatkozó előírások betartása megtörténjen.

11. Belső norma előkészítésének kezdeményezésére akkor kerülhet sor, ha

a) annak megalkotását a társadalmi-gazdasági viszonyok változása indokolttá teszi;

b) jogszabály vagy norma normaalkotásra vonatkozó kötelezettséget állapít meg;

c) ha a végrehajtást igénylő jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz azt indokolttá teszi;

d) a szakmai feladatok egységes végrehajtásának biztosítása ezt indokolttá teszi.

12. Belső norma alkotása különösen akkor indokolt, ha

a) a működés, valamint az egységes feladatellátás általános magatartási szabályok belső normában történő meghatározását igényli;

b) a hatályos belső norma rendelkezései a jogszabályokkal nincsenek összhangban vagy hiányosak;

c) a feladatellátás szervezési intézkedésekkel nem oldható meg.

13. A szabályozási igény észlelése esetén a belső normaalkotást az érintett tárgykörben szakmai irányítást ellátó szervnél, valamint a szervezeti egységnél kell kezdeményezni.

14. A belső norma kiadásának kezdeményezéséért, a tervezet előkészítéséért, valamint az előkészítéssel kapcsolatos technikai munkálatok lefolytatásáért a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője vagy a szabályozásra kötelezett vezető felelős.

7. A belső normatervezet előkészítése

15. A szakmai szabályozási igényt tükröző tervezet összeállítása érdekében a belső normatervezet szövegszerű megfogalmazásának előkészítése a szabályozási tárgykör szerint érintett szakterület(ek) feladata. A szövegszerű belső normatervezet előkészítése szükség szerint más szerv vagy szervezeti egység bevonásával is történhet.

16. Ha a belső normatervezet minősített adatra vonatkozó kérdést érint, úgy szükséges a biztonsági vezető előzetes javaslatának kikérése is. Ha az elkészítendő belső norma minősített adatot tartalmaz, úgy annak előkészítésétől a kiadmányozásáig a minősített adatok védelméről szóló előírások figyelembevételével kell az utasítást alkalmazni.

17. Ha a belső normatervezet személyes adatokra, azok kezelésére, valamint adatvédelmi szabályokra vonatkozó kérdést érint, úgy szükséges az adatvédelmi tisztviselő előzetes javaslatának kikérése.

18. A szabályozás előkészítése szakmai, tudományos, jogi megalapozást, hatásvizsgálatot, valamint ezeket kiegészítő gazdasági mérlegelést igényel. Anyaggyűjtés céljából a hatáskörrel rendelkező szakterület

a) vizsgálatokat folytathat, felméréseket végezhet;

b) információt kérhet más szervek hasonló tárgyú szabályozásáról;

c) statisztikai adatokat gyűjthet.

19. A belső normatervezetet előkészítő szakterület vezetőjének döntése alapján a feladatkör szerint érintett katasztrófavédelmi szervezeti egységek képviselőiből előkészítő bizottságot kell létrehozni, ennek érdekében az érintett szervek, szervezeti egységek vezetőit a képviselő kijelölése és részvételének biztosítása érdekében meg kell keresni.

20. A szakterületek döntésre jogosult vezetőiből, valamint az általuk kijelölt személyekből álló előkészítő bizottság létrehozása kötelező, ha a belső normaalkotás előkészítése során a szakterületek álláspontja lényeges kérdésekben eltér.

21. A szabályozás előkészítésének további szakaszában az előkészítő bizottság végzi az egyeztetést, és felel az előkészítésért.

22. A belső normatervezet előkészítője az előkészítő bizottság munkájában történő részvételre külső szerveket felkérhet, így különösen központi államigazgatási szerveket, felsőoktatási intézményeket, tudományos intézeteket kereshet meg. Külső közreműködő igénybevételére a BM OKF Jogi Főosztály (a továbbiakban: Jogi Főosztály) vezetőjének előzetes beleegyezése alapján kerülhet sor. A belső normatervezet előkészítője az erről szóló kérelmet – indokolással ellátva – a Jogi Főosztály vezetőjének küldi meg, a kérelemről a Jogi Főosztály vezetője 3 munkanapon belül dönt.

23. A belső normaalkotás előkészítésének megállapításait a belső norma előterjesztésében szerepeltetni kell.

24. Az előkészítő szakterület megkeresésére a belső normatervezet szakmai szövegének összeállításában a Jogi Főosztály jogalkotási szakmai támogatással közreműködik, így különösen

a) javaslatot tesz a szabályozási tárgynak megfelelő belső normatípus megválasztásához;

b) állást foglal a tervezet jogrendi-jogrendszeri és normarendszeri illeszkedéséről és minden egyéb, kapcsolódó jogi, elvi kérdésben.

8. A belső norma tervezetének előterjesztése

25. A belső norma szövegszerű tervezetéhez az előkészítő a szabályozás szükségességének, tartalmának és módjának indokolását tartalmazó, a kiadmányozó részére címzett vezetői előterjesztést (a továbbiakban: előterjesztés) készít. A belső norma tervezetét csak az előterjesztéssel együtt lehet koordinációra bocsátani.

26. Az előterjesztésben ki kell térni a normaalkotó szándékára, az akarat-elhatározásának kialakulását befolyásoló és minden egyéb olyan körülményre, amely a belső norma – adott formában történő – megalkotásának szükségességét támasztja alá. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a belső norma:

a) szabályozási tárgykörébe tartozó helyzet jellemzőit, a tapasztalt hiányosságok, hibák okait, megszüntetésük lehetőségét;

b) szükségességének, indokoltságának bemutatását, az elérni kívánt cél megjelölését, költség-kihatásait, a végrehajtás feltétel-rendszerének meglétét, valamint megteremtési lehetőségét, forrásait;

c) hatályosulásának, valamint elmaradásának várható következményeit;

d) végrehajtásának személyi, szervezeti feltételeit és várható hatásait, megvalósításának határidejét, hatályának esetleges időtartamát;

e) a végrehajtás felülvizsgálatának időpontját, amennyiben az indokolt.

27. Olyan belső normák esetében, amelyek végrehajtása többletkiadással jár, a várható költségeket feladatonként és tételenként – felmerülésük várható időpontjának megjelölésével – ki kell dolgozni, és ezt kimutatás formájában az előterjesztéshez kell csatolni. Amennyiben a belső norma kiadása költségvonzattal nem jár, akkor az előterjesztésben ezt a tényt szerepeltetni kell.

9. A belső norma tervezetének koordinációja és véleményezése

28. A belső normatervezetet és előterjesztését az azt előkészítő szakterület – előzetes szakmai egyeztetés keretében (a továbbiakban: szakmai koordináció) – a szolgálati út betartásával az érintett szakterületeknek elektronikusan megküldi, legalább 5 munkanap határidő biztosításával. Amennyiben a belső normatervezet és előterjesztés tartalma a Jogi Főosztály feladatkörét érinti, az azt előkészítő szakterület szakmai koordinációra a szolgálati út betartásával megküldi a Jogi Főosztály részére is.

29. A szakmai koordinációt követően a belső normatervezetet és előterjesztését az azt előkészítő szakterület – a szolgálati út betartásával – megküldi a Jogi Főosztálynak jogi megfelelőségi vizsgálat céljából (a továbbiakban: jogi koordináció), amelyet ezzel egyidejűleg a Jogi Főosztály az adatvédelmi tisztviselő részére is továbbít. A jogi koordinációjára legalább 5 munkanap határidőt kell biztosítani. A szolgálati út megkerülésével vagy hiányosan küldött belső normatervezeteket a Jogi Főosztály vezetője érdemi állásfoglalás nélkül – az ok megjelölésével – 3 munkanapon belül visszaküldi a szakmai előkészítésért felelős szerv vagy szervezeti egység vezetőjének.

30. A belső normatervezetet ismételt szakmai koordinációra (a továbbiakban: visszamutatás) kell bocsátani legalább 3 munkanap határidő biztosításával, ha annak tartalma a beérkezett észrevételekre vagy a jogi koordináció javaslataira figyelemmel – a szakmai koordinációra megküldött tervezethez képest – megváltozott. A visszamutatást követően ismételt jogi koordinációra legalább 3 munkanap határidőt kell biztosítani.

31. A koordinációs határidők megállapításakor a belső normatervezet terjedelmét, az ügykezeléshez, sokszorosításhoz, szignáláshoz, valamint a szervezeti egység véleményének aláírásához és továbbításához átlagosan szükséges időt is figyelembe kell venni.

32. Ha rendkívüli ok miatt a belső normatervezet soron kívüli előkészítése és hatályba léptetése szükséges, az előkészítő szakterület vezetője – az ok megjelölésével – kezdeményezheti rövidebb szakmai koordinációs határidő megállapítását. A javaslat figyelembevételével a szakmai koordinációra rendelkezésre álló határidőt a Jogi Főosztály vezetője egyedileg határozza meg a belső normatervezetet előkészítő szakterület vezetője által megjelölt sürgősségi oknak, az érintett szervek és szervezeti egységek számának vagy a belső normatervezet terjedelmének mérlegelése alapján.

33. Különösen indokolt esetben – az előzetes szakmai egyeztetés lefolytatását követően – az előkészítő szakterület vezetője javaslatot tehet a szakmai koordináció mellőzésére. A szakmai koordináció mellőzését szükségessé tévő indokot a Jogi Főosztály vezetőjével a belső normatervezet jogi koordinációjára vonatkozó átiratban közölni kell, és azt szerepeltetni kell az előterjesztésben is.

34. A szakmai koordináció mellőzése tárgyában a Jogi Főosztály vezetője dönt.

35. A koordinációra bocsátott belső normatervezetben meg kell jelölni a belső normatervezet előkészítőjének nevét, beosztását, szolgálati helyét és elektronikus levélcímét, valamint hivatali telefonszámát, a belső normatervezeten pedig fel kell tüntetni a „Tervezet” megjelölést.

36. A belső normatervezetet – a tartalmi megalapozottság biztosítása érdekében – valamennyi érintett szakterülethez eljuttatva kell véleményezni. Ez a szakmai koordináció mindazon szervre, szervezeti egységre kiterjed, amelynek ügykörét, feladat- és hatáskörét a tervezetben foglalt szabályozás érinti.

37. Az utasítás- és intézkedéstervezeteket az előkészítő szakterület köteles a területi szerv érintett szakterülete részére – szakmai koordináció céljából – megküldeni. A területi szerv számára az észrevételek megtételére nyitva álló határidő 3 munkanap. A területi szerv szakterülete részéről érkezett észrevételekről, javaslatokról, azok beépítéséről vagy elutasításáról az előkészítő szakterület külön koordinációs adatlapot köteles vezetni.

38. A beérkezett véleményeket a belső normatervezet előkészítője koordinációs adatlap (3. függelék) segítségével összesíti, amelyen feltünteti a beérkezett véleményeket, a vélemények beépítésének tényét vagy annak elutasítását. Ez utóbbi esetben az elutasítás okát indokolni köteles.

39. Ha a belső normatervezet előkészítője nem ért egyet a beérkezett szakmai észrevételekkel, javaslatokkal, álláspontját egyezteti a véleményező szervezeti egységgel. Az egyeztetés eredménytelensége esetén koordinációs értekezletet kell összehívni a 40. pontban szabályozottak alapján.

40. Az egyes szakterületek közötti egyeztetés eredménytelensége esetén az előkészítő szerv további egyeztetés lefolytatását kezdeményezi. Ennek keretében jogosult a szakterületek vezetői, valamint az általuk kijelölt, döntésre jogosult vezetők részvételével koordinációs értekezlet összehívására, amelyen megkeresése alapján a Jogi Főosztály képviselője is részt vesz. Koordinációs értekezlet összehívására a Jogi Főosztály vezetője is jogosult.

41. Az egyeztetést követően fennmaradt vitás kérdésekben az érintett szakterületek vezetői közös felettesének döntését kell kérni, jogi kérdésekben – így különösen normakiadás jogalapja, normatív tartalom megléte – a Jogi Főosztály álláspontja az irányadó. A koordinációs értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az ügy irataihoz csatolni kell, valamint el kell készíteni az egyeztetés alapján szükségessé vált szövegmódosításokat.

42. Ha a megküldött belső normatervezet az adott szervezeti egységen belül több szakterületet érint, az egyes szakterületek által adott állásfoglalásokat a megkeresett szervezeti egység úgy köteles összesíteni, hogy az összegzett véleménye egységes álláspontot tükrözzön, és a véleményt kérő szervezeti egységhez ezt az egységes álláspontot kell továbbítani.

43. A véleményt adó a megküldött belső normatervezettel véleményének részletes kifejtése nélkül is egyetérthet. Ha a belső normatervezetben foglaltakkal nem ért egyet, köteles eltérő véleményét kifejteni, álláspontját megfelelő indokokkal alátámasztani, és a belső normatervezet kifogásolt rendelkezése helyett indokolással ellátott új javaslatot tenni.

44. Ha a koordinációra felkért úgy ítéli meg, hogy a belső normatervezetben foglaltak nem tartoznak a szakterületéhez, a válaszában ezt a tényt rögzítheti, de a belső normatervezettel kapcsolatos véleményét ebben az esetben is kifejtheti.

10. A normatervezet véglegesítése

45. A szövegszerű belső normatervezet véglegesítése során az előkészítő szakterület gondoskodik a koordinációs vélemények, javaslatok beépítéséről a szakmai koordináció lezárultát követően.

46. Ha a szakmai koordináció során adott érdemi, szakmai indokolással megtett javaslat belső normatervezetbe történő beépítésére nem kerül sor, azt az előkészítő szakterület indokolással alátámasztva a koordinációs adatlapon köteles feltüntetni.

47. Ha a szakmai koordináció során a belső normatervezet, és ennek következtében a korábbiakban készített előterjesztés jelentős mértékben módosul, az előterjesztést is át kell dolgozni.

48. A belső normatervezetet és az előterjesztést a tervezet előkészítéséért felelős szakterület vezetője terjeszti fel kiadmányozásra.

49. Ha külön norma előírja a belső normatervezetnek koordinációra vagy jóváhagyásra a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) részére történő felterjesztését, arra csak az érintett szervek és szervezeti egységek bevonásával elvégzett teljes körű koordinációt követően kerülhet sor. A felterjesztés a Jogi Főosztályon keresztül történik.

11. Felterjesztés, kiadmányozás

50. A belső norma végleges tervezetét az előterjesztő szakterület vezetője által aláírt előterjesztéssel együtt lehet kiadmányozásra felterjeszteni. Ha a kiadandó belső norma végrehajtása költségkihatással jár, vagy személyzeti intézkedést tesz szükségessé, akkor a szakterületileg illetékes vezető jóváhagyásával együtt kell az előterjesztést felterjeszteni.

51. Az előkészítésért felelős szakterület vezetője a kiadmányozásra előkészített belső normatervezetet és az ahhoz készített előterjesztést – a szolgálati út betartásával – egy példányban, az utasítás tervezetét két példányban papíralapon, valamint elektronikus formában a Jogi Főosztály részére küldi meg, egyúttal csatolja a kitöltött koordinációs adatlapot is. Az aláírt előterjesztés hiányában, vagy a hiányosan előterjesztett belső normatervezet kiadmányozásra nem terjeszthető fel.

52. A Jogi Főosztály vezetője vagy a főosztályvezető-helyettes a megküldött belső normatervezetet jogi szempontból ellenőrzi, egyetértése esetén jogi megfelelőségét tanúsítja, és azt az előterjesztő szakterület vezetője részére – a kiadmányozás érdekében – visszaküldi. A jogi megfelelőség tanúsítására legalább 3 munkanap határidőt kell biztosítani, ennél rövidebb határidőt csak a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes határozhat meg. A belső normatervezetet az előterjesztő szakterület vezetője – a szolgálati út betartásával – kiadmányozásra a főigazgató vagy a kiadmányozásra jogosult részére felterjeszti.

53. A főigazgató távollétében vagy akadályoztatása esetén a főigazgatói kiadmányozású belső normatervezet kiadmányozására – az utasítás kivételével – az általános főigazgató-helyettes jogosult.

12. Közzététel

54. A kiadmányozást követően az előkészítésért felelős szakterület vezetője haladéktalanul gondoskodik a belső norma eredeti – papíralapú kiadmányozás esetén a kiadmányozó által aláírt, bélyegzőlenyomattal ellátott – példányának a Hivatal Ügyviteli Irodája (a továbbiakban: Iroda) részére történő megküldéséről. Ezt követően az Iroda – az utasítás kivételével – a kiadmányozott belső normának nyilvántartási számot ad, amelyet átvezet a belső norma mellékleteire. A nyilvántartási számmal ellátott belső norma eredeti példányát az Iroda a Központi Irattárba elhelyezi. A területi és helyi szervek esetében a közzétételre a helyben szokásos módon kerül sor.

55. Az Iroda az utasítás közzétételét – a kiadmányozott példány kézhezvételét követő egy munkanapon belül – a Magyar Közlöny felelős szerkesztője részére benyújtott kérelemmel kezdeményezi.

56. A kiadmányozott belső normák közzétételére – a minősített belső normák kivételével – a BM OKF Intranet Portálon kerül sor. Az Iroda vezetője – az utasítás kivételével – a kiadmányozott példány kézhezvételét követő egy munkanapon belül gondoskodik a belső norma BM OKF Intranet Portálon történő közzétételéről, minősített belső norma esetén az elosztó szerinti másolatok elkészítését követően haladéktalanul gondoskodik a címzettek részére történő megküldéséről, vagy a minősített belső norma tartalmának dokumentált megismertetéséről.

57. A nyilvántartási számmal ellátott belső normát az Iroda vezetője – papíralapú kiadmányozás esetén a kiadmányozó által aláírt, bélyegzőlenyomattal ellátott példányt szkennelve és szerkeszthető formában egyaránt – feltölti a BM OKF Intranet Portálra, továbbá elektronikus úton tájékoztatót küld a belső norma megjelenéséről a BM OKF szervezeti egységei, valamint a területi szervek részére.

58. A minősített belső norma a közzétételekor a minősítő által meghatározott elosztón megjelölt szervek és szervezeti egységek vezetői részére közvetlenül kerül megküldésre.

59. Minősített adatot tartalmazó belső norma elektronikus formában nem jelenhet meg a hálózatba kötött számítógépeken, azt papír alapon kell továbbítani az elosztó szerint.

60. A Szabályzatnak a szabályozás kezdeményezésére, előkészítésére, a tervezet koordinációjára, véglegesítésére, felterjesztésére, közzétételére és ismertetésére vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a belső norma minősített adatot tartalmaz. Amennyiben az előkészítő szakterület a megjelölt normaalkotási szabályoktól történő eltérést kezdeményez, annak indokait közli a Jogi Főosztály vezetőjével, és azokat a normatervezet előterjesztésében is szerepelteti.

61. A területi szerv vezetője gondoskodik arról, hogy a BM OKF Intranet Portálon közzétett belső normát a helyi szervek is megismerjék.

13. A katasztrófavédelem területi és helyi szerveinek normakiadásra feljogosított vezetői által kiadandó belső normák megalkotásának speciális szabályai

62. A területi és helyi szervek normakiadásra feljogosított vezetői által kiadandó belső normák megalkotására e fejezetben meghatározott rendelkezéseket a 63–72. pontban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

63. A szakmai szabályozási igény alapján a belső normatervezet megalkotásának előkészítése, a belső normatervezet összeállítása, az előterjesztés elkészítése, az előzetes koordináció és az esetlegesen szükséges további koordináció lefolytatása a kiadmányozásra jogosult irányítása alá tartozó szervezeti egység feladata. A belső normatervezet szakmai koordinációra való alkalmasságáról, a szakmai koordináció határidejéről, valamint a szakmai koordinációba bevonni szükséges szervezeti egységek köréről – a jogtanácsos vagy a hivatal állományában jogász végzettséggel rendelkező személy (e cím alkalmazásában, a továbbiakban együttesen: jogtanácsos) bevonásával – az előkészítő szakterület, a szakmai koordináció esetleges mellőzéséről a jogtanácsos dönt.

64. A belső normatervezet kiadmányozásra történő felterjesztését megelőzően gondoskodni kell annak jogi – különösen normaalkotási – szempontból történő áttekintéséről. A belső normatervezet előkészítése érdekében esetlegesen létrehozott előkészítő bizottságban, vagy az esetleges véleménykülönbség feloldását célzó egyeztető értekezleten a jogtanácsos vagy az erre kijelölt szervezeti egység képviselője az előkészítő szervezeti egység megkeresése alapján vesz részt.

65. A területi szerveknél készülő belső normákat előzetes egyeztetésre csak abban az esetben kell megküldeni a BM OKF-re, amennyiben az adott tárgyban központi belső norma (parancs, utasítás, intézkedés) került kibocsátásra, és azt a kibocsátott központi belső norma kifejezetten elrendelte. Kötelező normakontroll elrendelése esetén a kiadandó belső normát a belső norma tárgya tekintetében szakmai irányítást gyakorló szervezeti egységhez kell a kiadást elrendelő belső normában meghatározott határidőig felterjeszteni.

66. A területi szerv vezetője – amennyiben a saját belső norma előkészítése során szakmailag indokolt – a belső normatervezetet szakmai koordinációra megküldi a helyi szerveknek, valamint az érintett szakterületeknek.

67. A helyi szerveknél készülő belső normákat minden esetben véleményeztetni kell a területi szerveknél szakmai irányítást gyakorló szervezeti egységgel. A helyi szerv által előkészített intézkedés, parancs tervezetét minden esetben meg kell küldeni a területi szerv jogtanácsosa részére, a jogi megfelelőség tanúsítása céljából.

68. A belső normatervezet kiadmányozásra csak a jogtanácsos által, jogi megfelelőség tanúsításával ellátott tervezet terjeszthető fel. Ha a hivatal állományában nincs jogász végzettséggel rendelkező személy, vagy az tartósan távol van, a belső normatervezetet a Jogi Főosztály részére kell – jogi megfelelőségi vizsgálat céljából – megküldeni.

69. A véglegesített belső normatervezetet az előkészítő szakterület vezetője – az aláírt előterjesztéssel együtt – a szolgálati út betartásával terjeszti fel a kiadmányozásra jogosultnak.

70. A területi szervek vezetői a belső normák közzétételének és elosztásának módjáról saját hatáskörben rendelkeznek.

71. A területi szerveknél kiadott, nem minősített belső normát a helyben szokásos módon, elektronikusan kell megküldeni a területi szerv szervezeti egységeinek, valamint eredeti példányát a területi szerv központi irattárába kell elhelyezni.

72. A helyi szerveknél kiadott belső normát a helyben szokásos módon, elektronikusan kell megküldeni a helyi szerv szervezeti egységeinek, valamint eredeti példányát a helyi szerv központi irattárába kell elhelyezni.

III. Fejezet

A belső normakontroll

14. Módosítás

73. A normaalkotónak és a normaalkalmazóknak egyaránt figyelemmel kell kísérniük a belső norma, valamint az utasítás (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együttesen: belső norma) gyakorlatban történő érvényesülését, alkalmazásának hatását, az egyes rendelkezések érvényre juttatását akadályozó körülményeket.

74. A belső norma módosítható, a módosítás a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító rendelkezés a módosítást, valamint hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. A végrehajtottá vált rendelkezés a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti, ezért a belső norma módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét közzé kell tenni a BM OKF Intranet Portálon. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt normaszöveg elkészítése az előkészítő szakterület feladata. Módosítás esetén a módosítandó belső normatervezettel egyidejűleg kell megküldeni az egységes szerkezetet a Jogi Főosztály részére, a jogi megfelelőség tanúsítására.

75. Nem lehet módosítani a belső norma megjelölését, a belső norma bevezető részét, valamint a hatályba lépett rendelkezés hatályba léptető rendelkezését.

76. A módosítást és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt belső norma szövegét az előkészítő szakterület köteles megküldeni a Jogi Főosztály részére. A belső normát a módosuló rendelkezésekkel egységes szerkezetbe foglalva, a módosított rendelkezéseket lábjegyzetben, folyamatos sorszámozással kell megjelölni úgy, hogy a hivatkozásban fel kell tüntetni a módosító belső norma számát, típusát, a hatálybalépés vagy hatályon kívül helyezés időpontját.

77. Egységes szerkezetbe foglalással történő módosítás esetén az Iroda részére meg kell küldeni a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, és a Jogi Főosztály által jóváhagyott szövegű normát, annak érdekében, hogy azt közzétegye a BM OKF Intranet Portálon.

78. Az utasítás módosításakor csak a módosítás szövegét kell a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjéhez benyújtott kérelemmel megküldeni, az utasítás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a BM OKF Intranet Portálon kell közzétenni.

79. A jogbiztonság követelményére tekintettel a belső norma átfogó módosítása esetén a módosítani kívánt normát hatályon kívül kell helyezni, és új normát kell kiadni.

80. A kizárólag határozott időpontban vagy határozott időtartamon belül végrehajtandó feladatot tartalmazó belső norma záró rendelkezésében meg kell jelölni a hatályon kívül helyezés konkrét időpontját is.

81. Az azonos tárgykörben kiadott újabb belső norma záró rendelkezései között a korábbi belső norma hatályon kívül helyezéséről rendelkezni kell.

82. Amennyiben a belső norma hatályon kívül helyezése válik szükségessé, de az adott tárgykörben újabb belső norma nem kerül kiadásra, akkor a belső normák éves deregulálásakor a hatáskörrel rendelkező vezető kezdeményezheti a Jogi Főosztálynál a belső norma hatályon kívül helyezését.

83. A belső norma módosítására, hatályon kívül helyezésére irányuló kezdeményezésben meg kell jelölni az azt megalapozó tényeket, körülményeket, módosítás esetén meg kell jelölni a javasolt szabályozás irányát, főbb tartalmi elemeit, valamint a hatályon kívül helyezés indokát.

84. A hatályon kívül helyező belső norma hatályon kívül helyezése nem eredményezi a korábban hatályon kívül helyezett belső norma újbóli hatálybalépését.

15. Felülvizsgálat

85. A belső norma kibocsátásáért felelős szakterület a saját maga által készített belső normák folyamatos ellenőrzését elvégzi, különös tekintettel a megjelenő új jogszabályok és jogszabály-módosítások átvezetésére.

86. A belső norma kibocsátásáért felelős szakterület vezetője köteles évente gondoskodni az általuk vagy jogelődjük által kiadott belső normák tartalmi áttekintéséről, felülvizsgálatáról, és az automatikusan hatályukat nem vesztő, a hatályon kívül nem helyezett, elavult, valamint jogszabállyal vagy magasabb szintű normával ellentétessé vált belső normáik vagy azok ilyen tartalmú rendelkezéseinek deregulációs célú felülvizsgálat keretében történő hatályon kívül helyezéséről.

87. A deregulációs felülvizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjednie:

a) a belső normák összhangban vannak-e a jogszabályokkal, a közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és magasabb szintű belső normákkal;

b) az azonos szintű belső normák között nincs-e párhuzamosság vagy ellentmondás;

c) a belső normákban meghatározottak nem vesztették-e el időszerűségüket;

d) szükséges-e a belső norma módosítása vagy hatályon kívül helyezése.

88. A deregulációs feladat végrehajtásáért a normát kiadó szerv vagy szervezeti egység vezetője a felelős.

89. A BM OKF szervezeti egységei minden évben elvégzik a szakterületükhöz tartozó belső normák éves felülvizsgálatát a Jogi Főosztály koordinációjával, és március 1-jéig megküldik a Jogi Főosztály részére a deregulálni szükséges belső normák listáját, a normák érdemi felülvizsgálatát végző személyek nevét és elérhetőségeit.

90. A Jogi Főosztály minden év március 15-éig elkészíti a BM OKF adott évben kiadásra tervezett belső normák tervét és a belső normák deregulációjáról szóló főigazgatói intézkedést.

91. A területi és helyi szervek az utasítás rendelkezései alapján felülvizsgálják saját belső normáikat. A felülvizsgálat után a deregulálni kívánt belső normák és a hatályos belső normák listáját minden év április 1-jéig a területi szerv hivatala részére felterjesztik, amely a listák alapján elkészíti a deregulációs intézkedést április 15-éig.

16. Minősített adatot tartalmazó belső norma felülvizsgálata

92. Minősített adatot tartalmazó belső norma hatályon kívül helyezése esetén a benne szereplő adatokat – függetlenül a minősítéstől, valamint a korábbi felülvizsgálattól eltelt időtartamtól – soron kívül felül kell vizsgálni.

17. Az ellenőrzés

93. A Jogi Főosztály vezetője jogosult

a) a részére megküldött belső normák címjegyzékéből kiválasztott belső normákba betekinteni, azokat jogi szempontból megvizsgálni, ellenőrizni;

b) szükség esetén – így különösen, ha belső norma magasabb szintű jogszabállyal ellentétes – megfelelő határidő megjelölésével a belső norma kiadására jogosultnál a belső norma kijavítását, kiegészítését, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezni;

c) a magasabb szintű normát sértő belső norma esetén megfelelő határidő megjelölésével a hatályon kívül helyezésre a belső norma kiadására jogosultat felhívni.

94. Ha a 93. pont b) vagy c) alpontjában foglalt javaslat ellenére a belső norma kiadására jogosult a megjelölt határidőn belül a kijavításra, kiegészítésre, módosításra vagy hatályon kívül helyezésre nem intézkedett, a Jogi Főosztály vezetője jelentést készít, amelyet további intézkedés megtétele céljából köteles a főigazgatónak haladéktalanul felterjeszteni.

IV. Fejezet

A normaszerkesztés szabályai

18. A belső norma megjelölése

95. A belső norma megjelölése tartalmazza a kiadásra jogosult vezető megnevezését, a kiadás évszámával tört arab sorszámot, a belső norma típusának megnevezését és a közzététel idejét. A belső norma címében a tárgyat vagy tartalmának lényegét kell röviden megjelölni úgy, hogy az a belső normát más belső normától egyértelműen elhatárolja.

19. A belső norma szövegezésére vonatkozó általános követelmények

96. A belső normát a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megszövegezni, jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyben kell megfogalmazni.

97. Ha egy belső normán és a kapcsolódó belső normákon belül ugyanazt a fogalmat vagy rendelkezést többféleképpen is ki lehet fejezni, a fogalom vagy rendelkezés valamennyi előfordulása esetében ugyanazt a megfogalmazást kell alkalmazni. Azonos szabályozási tárgyra vonatkozó különböző megfogalmazások csak akkor alkalmazhatóak, ha azok eltérő tartalmat fejeznek ki.

98. Ha a belső norma szövegében ismétlődően valamely kifejezés, szókapcsolat, szövegrész fordul elő, az ismétlődő elem helyett rövid megjelölést lehet alkalmazni. A rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni, és a további használatra utaló „a továbbiakban:” kifejezéssel együtt, zárójelben kell feltüntetni. Nem alkalmazható rövid megjelölésként olyan kifejezés, amelyet a belső norma szövege a továbbiakban más jelentéstartalommal is alkalmaz.

99. Felsorolás alkalmazása esetén egyértelművé kell tenni, hogy a felsorolás elemei közül

a) valamennyinek teljesülnie kell;

b) egyik sem teljesülhet;

c) pontosan egynek kell teljesülnie vagy

d) legalább egynek teljesülnie kell

a belső normában foglaltak kiváltásához.

100. A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot

a) a mondatnak a felsorolást megelőző vagy követő szövegrészében;

b) a felsorolás utolsó előtti eleméhez fűzött kötőszóval;

c) ha a b) pont nem alkalmazható a felsorolás több eleméhez fűzött kötőszóval vagy

d) a felsorolástól különálló mondatban

kell megállapítani.

101. Az „illetve” (jelentése: vagy) kötőszó belső normában csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható. Az „illetőleg” (jelentése: és) kötőszó a belső normában nem alkalmazható.

102. A mennyiségek számjeggyel történő meghatározása során kizárólag arab számok alkalmazhatóak. A belső normában az azonos mértékegységeket azonos módon kell megjelölni.

103. A belső normát az áttekinthetőség érdekében szerkezeti egységekre kell tagolni. A belső normában, összetettségtől függően, a szerkezeti egységek növekvő szintjének sorrendjében az alábbi szerkezeti egységek alkalmazhatóak:

a) az alpont;

b) a pont;

c) a bekezdés;

d) a szakasz;

e) az alcím;

f) a fejezet;

g) a rész.

104. A belső norma alapegysége a pont. A belső normában az alpontot a latin ábécé betűivel, a pontot és az alcímet folyamatos arab sorszámozással, a fejezetet és a részt folyamatos római sorszámozással kell jelölni. A belső norma a 109. pontban felsorolt szerkezeti egységeken kívüli szerkezeti egységet kivételesen indokolt esetben tartalmazhat. A belső norma jelöletlen szerkezeti egységet nem tartalmazhat.

105. Törekedni kell arra, hogy egy-egy pont egy, legfeljebb kettő, egymással elválaszthatatlanul összekapcsolódó mondatból álljon. Egyes rendelkezések kapcsolódásának jelzésére a kettőnél több mondat ugyanazon pontban történő rögzítése helyett az alpontok szerinti tagolás vagy az alcímek alkalmazása szolgálhat.

106. A belső normák egységes formai megjelenése, valamint a BM OKF hatályos belső normáinak elektronikus feldolgozása és hozzáférhetővé tétele érdekében a belső normák szövegét „Times New Roman” betűtípussal, 12-es betűmérettel, az oldal fenti, lenti részén, valamint a jobb és a baloldalán 2,5 cm-es margóbeállítással kell szerkeszteni, a több oldalból álló belső normát – az oldalak felső részén középre rendezéssel – lapszámozással kell ellátni.

107. Rövidítés, betűszó csak akkor használható, ha az adott megnevezés vagy kifejezés teljes alakban történő, gyakori szerepeltetése nehézkessé tenné a normaszöveget. Ilyen esetben a megnevezés vagy kifejezés első előfordulásakor meg kell jelölni, hogy a továbbiakban milyen rövidítés, betűszó alkalmazására kerül sor.

108. Amennyiben a jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy más normára, annak rendelkezésére történő, valamint az adott belső normán belüli hivatkozás elkerülhetetlen, lehetőség szerint pontosan meg kell jelölni az érintett jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, más normát, valamint rendelkezést. Amennyiben a pontos megjelölés – például az érintett jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy más norma előrelátható változása miatt – nem célszerű, úgy annak tárgykörét és fajtáját kell szerepeltetni a hivatkozásban.

20. A belső norma logikai tagolása és megszövegezése

109. A belső norma az alábbi sorrendben a következő logikai egységeket tartalmazhatja:

a) bevezető rész;

b) általános rendelkezések;

c) részletes rendelkezések;

d) záró rendelkezések, ezen belül:

da) hatályba léptető rendelkezések;

db) átmeneti rendelkezések;

dc) módosító rendelkezések;

dd) hatályon kívül helyező rendelkezések;

de) a hatályba nem lépésről szóló rendelkezések.

110. A belső norma bevezető része végrehajtási belső norma esetén tartalmazza a végrehajtandó jogszabály megjelölését, jogszabályban előírt konkrét véleményezési kötelezettség esetén a véleményezés megtörténtére vonatkozó utalást, ha a véleményezés a belső norma érvényességi kelléke. A bevezető részben kell rögzíteni, ha a szabályozás valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz felhatalmazása alapján, annak végrehajtása érdekében történik. A bevezető részt szerkezeti egységeken kívüli szövegként kell megjeleníteni.

111. A belső norma érdemi részét – különösen nagyobb jelentőségű, átfogó szabályozásnál – tagolni lehet általános és részletes (különös) rendelkezésekre. Az általános rendelkezések tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyek a belső norma egésze szempontjából jelentősek, így különösen:

a) a szabályozás általános elveit;

b) a belső norma alkalmazására és a szabályozásra vonatkozó alapelveket;

c) a belső norma egészére vonatkozó értelmező rendelkezést;

d) a belső norma hatályát (az időbeli hatály kivételével).

112. Az általános rendelkezések tartalmazzák az értelmező rendelkezéseket és a belső norma személyi, területi hatályára, az alkalmazási körre vonatkozó rendelkezéseket. Ha a belső norma alkalmazásához egyes fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata szükséges, az ilyen fogalmakat a belső norma általános részében értelmezni kell. Az egyes fogalmakat ábécé sorrendben, arab számmal megjelölt pontokba kell rendezni. Egy pontban csak egy fogalom magyarázható.

113. A részletes rendelkezések – a belső norma jellegétől függően – jogokat és kötelezettségeket, feladatokat és hatásköröket, eljárási cselekményeket, eljárási szabályokat, szervezeti felépítést határoznak meg. E rendelkezések szövegezése a szabályozás tárgyának megfelelő logikai sorrendben történik:

a) új szerv létesítése esetén előbb a szervet, ezután a feladatokat, hatáskört, végül az eljárást kell szabályozni;

b) az általános szabályt meghatározó szerkezeti egységnek meg kell előznie a kivételes szabályokat meghatározó szerkezeti egységet.

114. A részletes rendelkezésekben a szabályozás tárgyának megfelelő logikai sorrendben kell meghatározni a konkrét követelményeket, feladatokat és magatartási szabályokat. Ha a rendelkezés anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat is tartalmaz, előbb az anyagi jogi szabályokat kell rögzíteni. A részletes szabályok a belső norma tárgyának megfelelően az adott szinten lehetséges teljes szabályozást foglalják magukba, a jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy belső normában meglévő szabályozás sem kifejezetten, sem tartalmában nem ismételhető meg. Ha jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre, másik belső normára való hivatkozás vagy a belső normán belüli hivatkozás elkerülhetetlen, azt pontosan kell megjelölni.

115. A záró rendelkezések között kell rögzíteni a hatályba léptető rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, a módosító rendelkezéseket, a hatályon kívül helyező rendelkezéseket, valamint a záró rendelkezésekben kell meghatározni a területi és helyi szervek továbbszabályozási kötelezettségét.

116. Főszabály szerint a belső norma a közzétételét követő napon lép hatályba. A belső norma egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani, valamint ha a belső norma hatálybalépése valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztéhez kötődik, ezt a feltétel bekövetkezésének időpontjával vagy az azt követő határozott nappal kell meghatározni. Új belső norma vagy egy már kiadott belső norma átfogó módosítása esetében az alkalmazásra történő felkészüléshez – amennyiben az indokolt – a kellő időt biztosítani kell.

117. A belső norma közzétételének időpontját a belső norma elnevezését és sorszámát követő év, hónap, nap jelöli.

118. Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a belső norma hatálybalépésének napja a közzététel napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, amely nem előzheti meg a közzététel időpontját.

119. A belső norma a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

120. Szükség esetén a záró rendelkezések között kell szabályozni

a) a belső norma végrehajtására adott felhatalmazást, amelyben meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit, a felhatalmazás jogosultja a szabályozásra további felhatalmazást nem adhat;

b) az átmeneti rendelkezéseket;

c) más belső norma módosítását, hatályon kívül helyezését;

d) a határozott időre, meghatározott feladat végrehajtására kiadott vagy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó belső norma esetén – a naptári nap megjelölésével vagy más alkalmas módon – a belső norma, valamint annak egyes rendelkezései hatályvesztésének időpontját.

121. Belső normában mellékletet akkor kell alkotni, ha a belső normában rögzíteni kívánt szabályozási tartalom – annak speciális megjeleníthetősége vagy technikai jellege miatt – nem fejezhető ki átláthatóan a belső norma pontjaiban. Mellékletben indokolt elhelyezni a belső norma szövegében jellege vagy terjedelme miatt vagy más okból el nem helyezhető szöveget (különösen táblázat, iratminta, együttműködési megállapodás). Amennyiben a nem minősített belső norma minősített mellékletet is tartalmaz, úgy arra, valamint a minősítés szintjére a belső normában utalni kell.

122. A pénzügyi, anyagi, technikai normákat, statisztikai táblázatokat általában a belső norma mellékletében kell elhelyezni. A melléklet – kivéve, ha az a belső norma mellékleteként kibocsátott Szabályzat – feladatot és magatartási szabályt nem tartalmazhat.

21. Az értelmező rendelkezések szerkesztésére vonatkozó szabályok

123. Az értelmező rendelkezéseket minden esetben az „Az utasítás alkalmazásában:” felvezető szöveggel kell megállapítani (intézkedés esetében az „utasítás” helyett az „intézkedés” szövegrészt kell szerepeltetni).

124. Az értelmező rendelkezéseket egy önálló pontban kell elhelyezni alpontokkal tagolva, kivéve, ha az értelmező rendelkezések egy részének hatálya eltér a másik résztől. Utóbbi esetben a hatály szempontjából elkülönülő rendelkezések külön pontban is rögzíthetőek.

125. Az értelmező rendelkezések nem tartalmazhatnak önálló, az értelmezésen túli rendelkezéseket.

V. Fejezet

A belső normák megismerhetősége

22. A BM OKF belső normáinak nyilvántartása

126. Az Iroda a részére megküldött BM OKF belső normáinak, valamint az utasításainak (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együttesen: belső norma), valamint azok elektronikus formában rendelkezésre bocsátott végleges szövegének felhasználásával elkészíti, naprakészen vezeti, és a BM OKF Intranet Portálon közzéteszi a BM OKF hatályos és hatályon kívül helyezett belső normáinak címjegyzékét.

127. A BM OKF hatályos belső normáinak címjegyzékében – a kibocsátás idejének és a vezetői szintek sorrendjében – fel kell tüntetni

a) a belső norma számát, a minősített belső norma kivételével annak címét;

b) a hatálybalépés időpontját, a hatályvesztés időpontját;

c) minősített belső norma esetén az eredetileg alkalmazott minősítési jelölést, a minősítő nevét, rendfokozatát, a minősítés érvényességi idejét;

d) a minősítés megszüntetése esetén annak időpontját.

128. A területi és a helyi szervek a kiadmányozott belső normáikról – a 127. pontban meghatározott tartalommal – kötelesek nyilvántartást vezetni.

23. A normák ismertetése

129. A szervezeti egységek, valamint a területi és helyi szervek vezetői kötelesek gondoskodni a belső normák érintett személyi állománnyal történő ismertetéséről.

130. A belső normák érintett személyi állománnyal történő ismertetésével összefüggő feladatok végrehajtása érdekében a szervezeti egységek vezetőinek gondoskodni kell azon személyek kijelöléséről, akik munkaköri feladatként folyamatosan kötelesek figyelemmel kísérni a BM OKF Intranetes portálján megjelentetett belső normákat.

131. A katasztrófavédelmi szerv tevékenységi körére, személyi állományára kiterjedő hatállyal rendelkező belső normát a kijelölt személy köteles a szervezeti egység vezetőjének bemutatni, aki ezt követően meghatározza, hogy az alárendeltségébe tartozó állomány milyen körben ismerje meg az érintett normát.

VI. Fejezet

A jogi normákkal kapcsolatos feladatok

24. A jogszabályok és a nem a főigazgató által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotásának, módosításának és hatályon kívül helyezésének kezdeményezése

132. A katasztrófavédelemre vonatkozó jogszabályok és a nem főigazgatói kiadmányozási jogkörbe tartozó közjogi szervezetszabályozó eszközök (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együttesen: jogi norma) vonatkozásában saját kezdeményezésű szabályozás előkészítése a BM OKF tárgykör szerint illetékes szakterületén történik. A területi szervek vezetői a BM OKF-en szakmai irányítást gyakorló szervezeti egységnél, a helyi szervek vezetői a területi szervek szakmai irányítást gyakorló szervezeti egységénél kezdeményezhetik jogi norma kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

133. A BM OKF szervezeti egységeinek vezetői figyelemmel kísérik a szakterületüket érintő jogszabályváltozásokat, és gondoskodnak a változásokból eredő jogalkotási feladataiknak a Kormány, valamint a BM Munkaprogramjában és a BM OKF Munkatervében meghatározott időre történő – a szabályzat előírásai szerinti – elkészítéséről. Jogi norma kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését a tárgya szerint érintett szakterület vezetője a Jogi Főosztálynál kezdeményezheti.

134. A kezdeményező szervezeti egység elkészíti a szabályozás szakmai összefoglalását (a továbbiakban: szabályozási koncepció), amelyet belső szakmai egyeztetésre bocsát a tervezett szabályozás szövegszerű összeállítását megelőzően. A szabályozási koncepcióban foglaltak megalapozottságáért a kezdeményező szervezeti egység vezetője a felelős.

135. A szabályozási koncepció tartalmazza a kezdeményezés indokait, a javaslat fő tartalmi elemeit, külön is kitérve a kapcsolódó jogi norma környezetére, a magasabb szintű jogi normákkal való kapcsolatra, a javaslattal összefüggő további jogalkotási feladatokra és a kezdeményezés hatásaira.

136. A szabályozási koncepció jóváhagyása előtt érdekképviseleti vagy más külső szervvel egyeztetés nem folytatható.

137. A szabályozási koncepciót a kezdeményező szervezeti egység vezetője terjeszti fel főigazgatói jóváhagyásra. A jóváhagyott szakmai koncepció alapján a kezdeményező szervezeti egység munkacsoportot hoz létre a jogi norma szövegszerű tervezete és a hatásvizsgálat elkészítésére. A jogi normatervezet szövegének megszerkesztésében és a hatásvizsgálati lap elkészítésében a Jogi Főosztály szakmai segítséget nyújt. A jogi normát a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell szövegezni.

138. A kezdeményező szervezeti egység a normatervezetet közvetlenül megküldi a Jogi Főosztálynak és mindazon szervezeti egységeknek, amelyek feladatkörét a tervezetben foglaltak érintik (a továbbiakban: belső köröztetés). A belső köröztetés során felmerült észrevételek alapján a kezdeményező szervezeti egység átdolgozza azt. Az előkészítő szakmai szervezeti egység vezetője az átdolgozott normatervezetet az előkészítésben részt vevő szervezeti egység vezetőjének aláírásával, jóváhagyásra felterjeszti az illetékes szakmai vezetőnek. A végleges tervezetet a szakmai koncepcióval együtt a Jogi Főosztálynak kell megküldeni. A Jogi Főosztály véleményezi a tervezetet, majd azt – a főigazgatói jóváhagyást követően – felterjeszti a BM-be.

139. Amennyiben a tervezet előkészítéséért felelős vezető és a véleményezők között – az ismételt szóbeli egyeztetés után is – véleménykülönbség marad, ennek lényegét írásban össze kell foglalni, és a Jogi Főosztályon keresztül főigazgatói döntésre kell felterjeszteni.

140. A katasztrófavédelem egységes álláspontjának megfelelő javaslatot a Jogi Főosztály vezetőjének kell megküldeni, indokolt esetben utalva az esetlegesen lefolytatott egyeztetésekre és azok eredményére.

141. A kezdeményező szervezeti egység vezetője, amennyiben a normatervezet előkészítése során szakmailag indokolt, szakmai egyeztetésre kiküldi a tervezetet a területi szervekhez. A területi szerv szervezeti egységének vezetője a BM OKF-től szakmai egyeztetés céljából kapott jogi normatervezetet indokolt esetben véleményezésre kiküldi a helyi szerveknek.

142. A BM-ből érkezett szakmai észrevételek és javaslatok megadott határidőre történő feldolgozása, és a BM által elektronikusan közzétett tervezetre érkezett szakmai észrevételekről összefoglaló készítése a kezdeményező és szakmai tartalom kialakításáért felelős szervezeti egység feladata, a jogi, kodifikációs észrevételek feldolgozása a Jogi Főosztály feladata.

25. A Belügyminisztériumból érkező jogi normák véleményezése

143. A BM-ből érkező előterjesztés-tervezetek (a továbbiakban: előterjesztés-tervezet) a Jogi Főosztályhoz érkeznek, véleményezésük a Jogi Főosztály koordinációjával történik, a BM OKF-hez véleményezésre megküldött előterjesztés-tervezetekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi állásfoglalás kialakításának megszervezése a Jogi Főosztály feladata.

144. A tervezetet a szakmailag érintett szervek vagy szervezeti egységek részére kell véleményezésre megküldeni, amelyek javaslataikat, észrevételeiket kötelesek szakmai indokolással ellátni. Az összesített véleményt a Jogi Főosztály által meghatározott határidőre kell megküldeni.

145. A Jogi Főosztály vezetője a külső szervek által előkészített tervezetet közvetlen válaszadásra küldheti meg a szakterület szerint érintett szerv vagy szervezeti egység vezetőjének, ha a véleményezendő anyag csak az adott szakterületet érinti.

146. Ha a koordináció során az egyes szakterületek által tett, megfelelő szakmai indokolással ellátott észrevételek, javaslatok egymással ellentétesek, vagy azokkal a Jogi Főosztály nem ért egyet, a Jogi Főosztály köteles a vélemény kiadmányozójával – vagy az általa kijelölt személlyel – egyeztetni. Az egyeztetésről feljegyzést vagy emlékeztetőt kell készíteni. Eredménytelen egyeztetés esetén a koordinációs vélemény kiadmányozására jogosult vezető a tervezet előkészítőjének figyelmét az eltérő álláspont(ok)ra is köteles felhívni. Nem minősül eltérő véleménynek a szakmai jelentőséggel nem bíró, kizárólag szövegezési vagy szerkesztési észrevétel.

147. A BM OKF Hivatal Titkárságán kívül más szervezeti egységhez érkező előterjesztés-tervezetet haladéktalanul továbbítani kell a Jogi Főosztályra.

148. Az előterjesztés-tervezetek koordinációja során az érintett szervezeti egységektől a Jogi Főosztályra beérkezett szakmai véleményeket, javaslatokat, észrevételeket a Jogi Főosztály összegzi és saját véleményével együtt megküldi a BM részére.

149. Ha a szakterület a szakmai véleményét, javaslatát és észrevételét határidőben nem küldi meg a Jogi Főosztály részére, azt a határidő lejárta előtt, írásban köteles jelezni a Jogi Főosztály részére azzal, hogy várhatóan tesz-e szakmai véleményt, észrevételt vagy javaslatot. A határidő lejárta után érkezett szakterületi vélemények, javaslatok vagy észrevételek – a Jogi Főosztály vezetőjének döntése alapján – kerülnek megküldésre a BM részére.

150. A külső szervek által előkészített tervezetek tárgyában egyeztetésre kitűzött megbeszéléseken a BM OKF álláspontjának képviseletére a főigazgató, a helyettesei, a főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők, a Jogi Főosztály vezetője, valamint az általuk esetileg kijelölt személy jogosult.

1. függelék az 5/2018. (V. 25.) BM OKF utasítás Mellékletéhez

A BM országos katasztrófavédelmi főigazgató

sorszám/év. (közzététel időpontja) BM OKF utasítása

cím

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)

(2)

2. §

2. Részletes rendelkezések

3. Záró rendelkezések

főigazgató

2. függelék az 5/2018. (V. 25.) BM OKF utasítás Mellékletéhez

HIVATÁSOS
KATASZTRÓFAVÉDELMI
SZERV/SZERVEZET
ELNEVEZÉSE

FŐIGAZGATÓ/FŐIGAZGATÓ-HELYETTES/IGAZGATÓ/IGAZGATÓHELYETTES/KATASZTRÓFAVÉDELMI KIRENDELTSÉGVEZETŐ/TŰZOLTÓ PARANCSNOK

sorszám/évszám. számú

PARANCSA/INTÉZKEDÉSE
(a rendelkezés címe)

........................, év, hónap, nap.

bevezető rész

kiadom az alábbi

parancsot/intézkedést:

általános rendelkezések

1.

a)

b)

2.

részletes rendelkezések

záró rendelkezések

főigazgató/főigazgató-helyettes/
igazgató/igazgatóhelyettes/katasztrófavédelmi
kirendeltségvezető/tűzoltó parancsnok

Készült: 1 eredeti példányban

Egy példány: lap

Melléklet: lap    

Készítette:

Kapja: Központi Irattár

3. függelék az 5/2018. (V. 25.) BM OKF utasítás Mellékletéhez

Koordinációs Adatlap
Normatervezet címe

Véleményező szerv

Vélemény

Beépítése megtörtént

Beépítés elutasítva
(indokolással)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!