nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
11/2018. (V. 30.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek parancsnoki nyomozásának különös szabályairól
2018-07-01
2018-07-01
0
Jogszabály

11/2018. (V. 30.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek parancsnoki nyomozásának különös szabályairól

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 109. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. katona: a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja,

2. parancsnok: a parancsnoki nyomozás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állományilletékes parancsnok vagy parancsnoki nyomozásra jogosult vezető,

3. ügyész: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 700. § (1) bekezdése alapján a katonai büntetőeljárásban eljáró ügyész.

2. A katonai nyomozó hatóságra vonatkozó különös rendelkezések

2. § A katona ellen indított katonai büntetőeljárásban – ha a nyomozást nem az ügyész végzi – a következő esetekben az állományilletékes parancsnok helyett parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőként

1. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél

a) az országos rendőrfőkapitány jár el a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében,

b) az országos rendőrfőkapitány jár el az Országos Rendőr-főkapitányság teljes hivatásos állománya vonatkozásában,

c) a Készenléti Rendőrség parancsnoka jár el a Készenléti Rendőrség teljes hivatásos állománya vonatkozásában,

d) a megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitányság vezetője jár el az általa irányított szervek hivatásos állománya vonatkozásában,

2. a büntetés-végrehajtás szervezeténél

a) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka jár el a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka és parancsnokának helyettesei, a büntetés-végrehajtási intézmény vezetője és vezetőjének helyettese, valamint a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez vezényelt ügyvezető esetében,

b) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a büntetés-végrehajtási intézmény vezetője jár el a vezetése alatt álló szervtől a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez vezényelt esetében,

3. a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a főigazgató jár el a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti helyi szerv vezetőinek kivételével,

4. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a főigazgató jár el az általa vezetett polgári nemzetbiztonsági szolgálat teljes hivatásos állománya vonatkozásában.

3. § Ha a bűncselekményt a vezénylés ideje alatt követték el, a belügyminiszter irányítása alá tartozó, másik rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez vezényelt katona vonatkozásában a vezénylés helye szerinti parancsnok jogosult eljárni.

4. § A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldön szolgálatot teljesítő katona vonatkozásában a szolgálati hely szerinti magyar szervezet állományilletékes parancsnoka jár el katonai nyomozó hatóságként, ha a bűncselekményt a külföldi szolgálat teljesítése alatt követte el.

5. § (1) Az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény tekintetében – az elkövető ismertté válásáig – az elkövetés helye szerint illetékes parancsnok jogosult eljárni.

(2) A büntetés-végrehajtás szervezete tekintetében az ismeretlen tettes által szállítójárművön elkövetett bűncselekmény tekintetében a szállítójárművet használó büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka jogosult eljárni.

6. § Az országos parancsnok az ügy jelentőségére tekintettel vagy az ügyész javaslatára az ügy nyomozását magához vonhatja az alárendeltségébe tartozó parancsnoktól, továbbá a parancsnoki nyomozás lefolytatására más parancsnoki nyomozásra jogosult vezetőt jelölhet ki.

3. A nyomozótiszt

7. § (1) Nyomozótisztként a parancsnok által vezetett szervezeti egység legalább tiszti rendfokozatú

a) jogi egyetemi végzettséggel,

b) a Rendőrtiszti Főiskolán vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szerzett felsőfokú végzettséggel vagy

c) felsőfokú végzettséggel és felsőfokú rendészeti szakképesítéssel

rendelkező azon tagja járhat el, akit e feladatok ellátásával a parancsnok írásban megbízott.

(2) A munkaköri leírásban a nyomozótiszti feladatok ellátását szerepeltetni kell.

(3) A nyomozótiszti megbízás megszűnik, ha azt a parancsnok írásban visszavonja.

(4) A nyomozótiszti megbízásról, valamint a megbízás visszavonásáról a parancsnok az ügyészt a döntést követő 8 napon belül értesíti.

8. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetnél a nyomozótiszt megbízása vonatkozhat

a) egy büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására,

b) több büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására (a továbbiakban: körzetesítés).

(2) Körzetesítés esetén a nyomozótisztet a körzet központjaként meghatározott büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka – a körzethez tartozó büntetés-végrehajtási szervek parancsnokainak előzetes egyetértésével – bízza meg.

9. § A nyomozótisztek rendszeres, szervezett szakmai képzéséről a parancsnok, valamint az ügyészség gondoskodik. A képzéshez, valamint a nyomozótiszti feladat ellátáshoz szükséges feltételeket a parancsnok biztosítja.

10. § (1) A nyomozás elrendelésekor a parancsnok – ha nem személyesen jár el – kijelöli az ügyben eljáró nyomozótisztet.

(2) A nyomozótiszt a nyomozás megindulásától folyamatosan végzi azokat az eljárási cselekményeket, amelyek nem tartoznak a parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe. A Be. 708. §-a szerinti határozatok, előterjesztések tervezeteit a nyomozótiszt készíti el.

(3) A nyomozótiszt a parancsnokot minden lényeges körülményről tájékoztatja.

4. A nyomozószerv

11. § (1) Nyomozószerv az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a Terrorelhárítási Központnál, valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál működik.

(2) Nyomozószervként

a) az Országos Rendőr-főkapitányság,

b) a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság,

c) az egyes rendőri feladatok ellátására törvényben vagy kormányrendeletben létrehozott más rendőri szerv,

d) a Terrorelhárítási Központ, valamint

e) a Nemzeti Védelmi Szolgálat

szervezeti és működési szabályzatában a fegyelmi döntések előkészítésére megjelölt szervezeti elem jár el.

12. § A nyomozószerv tagjára a nyomozótisztre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy

a) a nyomozószerv tagjának a 7. § (1) bekezdése szerinti megbízására nem kerül sor, és a parancsnok az ügyészt akkor értesíti, ha a hivatásos állomány tagja a nyomozószerv állományába vagy onnan áthelyezésre kerül,

b) a nyomozás elrendelésekor a parancsnok a nyomozószervet jelöli ki a nyomozás lefolytatására.

5. A parancsnoki nyomozás különös szabályai

13. § Az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében a nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani a bűncselekmény elkövetését elősegítő vagy megkönnyítő okok, körülmények felderítésére.

14. § A nyomozás során be kell szerezni és az ügyirat részeként kell kezelni

a) a terhelt minősítését, a dicséreteiről és fenyítéseiről szóló kimutatást, továbbá

b) az illetményszámfejtést végző szervnek a terhelt illetményéről szóló igazolását.

15. § Ha a parancsnok az általános megelőzés, a katonai rend és fegyelem megszilárdítása érdekében indokoltnak tartja, hogy a bíróság a tárgyalást a Be. 509. § (2) bekezdése alapján ne a bíróság hivatalos helyiségében, hanem a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatalos helyiségében tartsa meg, ennek indítványozására az ügyésznek javaslatot tesz.

16. § Ha a folyamatban lévő parancsnoki nyomozás során olyan adat merül fel, amely alapján a parancsnok megítélése szerint előkészítő eljárás lefolytatásának lenne helye, a parancsnok előkészítő eljárást kezdeményezhet a lefolytatásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél.

6. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.

18. § Hatályát veszti

a) a büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 16/2003. (VI. 20.) IM rendelet,

b) a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet,

c) az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 31/2013. (VI. 28.) BM rendelet,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 32/2013. (VI. 28.) BM rendelet,

e) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 27/2016. (VII. 15.) BM rendelet.

Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!