9/2018. (VI. 11.) IM rendelet

1. § A bíróság határozatának végrehajtásáról – az e rendeletben megállapított kivételekkel – az a bíróság gondoskodik, amelynek eljárásában a büntetés, az intézkedés, a szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény, a kényszerintézkedés, a rendbírság, a pénzbírság vagy a bűnügyi költség végrehajthatóvá válik.

2. § (1) A büntetés-végrehajtási csoport (a továbbiakban: bv. csoport) feladatait a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró), a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár, a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági tisztviselő (a továbbiakban: bv. tisztviselő) és az írnok látja el.

(2) Ha a törvényszék elnöke a katonai tanács bíráját a büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kijelölte, a katonai tanácsnál bv. tisztviselő is működhet.

3. § (1) A bv. csoporthoz kezelőiroda (a továbbiakban: iroda) tartozik.

(2) A bv. csoport irodáját a törvényszék elnöke által kijelölt bv. tisztviselő vezeti.

(3) A bv. tisztviselő önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen

4. § (1) A bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a törvényszék szervezetében gazdasági hivatal (a továbbiakban: GH) működik. A GH feladatkörébe tartozik

(2)⁵ A GH illetékessége kiterjed arra a bíróságra, amelynek szervezetében működik, továbbá a törvényszék területén működő járásbíróságra, ügyészségre, valamint a törvényszék területén székhellyel rendelkező közjegyzőre.

(3)⁶ A GH az (1) bekezdés c), da), db) és e) pontja esetén – kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a bírósági végrehajtásról szóló 1994. LIII törvény (a továbbiakban: Vht.) 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi – a behajtás, illetve végrehajtás iránti intézkedésként az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényben (a továbbiakban: Avt.) meghatározott végrehajtható okiratot megküldi az illetékes állami adó- és vámhatóságnak, amelyhez csatolja a büntetést, az intézkedést, a vagyoni kényszerintézkedést, a vagyoni jogkövetkezményt megállapító, végrehajtható, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatot azzal, hogy

(4)⁷ Ha a (3) bekezdés szerinti megkeresés megküldését követően a végrehajtás alapját képező követelés

(5)⁸ Ha a (3) bekezdés szerinti megkeresés megküldését követően a 13. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a rendkívüli jogorvoslat a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésre, vagyonelkobzásra vagy ingatlanra elrendelt elkobzásra, továbbá bűnügyi költségre vonatkozik, a GH, mint behajtást kérő haladéktalanul intézkedik a végrehajtási kérelem módosítása, illetve visszavonása iránt, és az erre irányuló megkereséshez mellékeli az erről szóló határozatot.

(6)⁹ Ha a (3) bekezdés szerinti megkeresés megküldését követően a végrehajtás alapját képező követelés alól a kötelezett kegyelem vagy a bűnügyi költség, illetve rendbírság elengedése okán mentesült, vagy annak mértéke megváltozott, a GH, mint behajtást kérő haladéktalanul intézkedik a végrehajtási kérelem módosítása, illetve visszavonása iránt, és az erre irányuló megkereséshez mellékeli az erről szóló határozatot, illetve az igazságügyért felelős miniszter döntését.

5. § (1) A bíróság a fogva lévő személynek a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 131. § (6) bekezdése szerint – közvetett kézbesítéssel – a fogva tartó bv. intézet, rendőrségi fogda vagy javítóintézet útján, a Be. 162. § (3) bekezdése értelmében papír alapon kézbesítendő határozathoz, idézéshez, értesítéshez vagy egyéb hivatalos irathoz mellékeli az átvétel igazolására, illetve a fogva lévő személy nyilatkoztatására szolgáló 29. melléklet szerinti kézbesítési ívet. A terheltnek szóló idézés kézbesítésének időpontjára a Be. 113. § (3) bekezdése az irányadó.

(2) A bíróság a fogva lévő személy idézésével vagy értesítésével egyidejűleg a 30., illetve a 31. melléklet szerinti nyomtatvánnyal intézkedik a fogva tartó bv. intézet, rendőrségi fogda vagy javítóintézet felé a fogva lévő személy előállítása iránt.

6. § (1) Ha a fogva lévő személyt több büntetőeljárás kapcsán egy időpontban kellene

(2) Ha a tárgyalás során eljáró bíróság a tárgyalás lefolytatásakor újabb tárgyalási határnapot tűz ki, arról – ha az érintett fogvatartottak nagyobb száma vagy más körülmény miatt nem jár aránytalan nehézséggel – új idézés, előállító utasítás vagy értesítés készül, amelyet az előállító büntetés-végrehajtási őrnek (a továbbiakban: bv. őr) vagy rendőrnek ad át. Ennek tényét a bíróság a jegyzőkönyvben rögzíti.

7. § (1) Az értesítőlap pontos és határidőben történő kiállításáért a tanács elnöke vagy az egyesbíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) felelős.

(2) Ha az értesítőlapot a bírósági ügyintéző tölti ki, a tanács elnöke, a tanács tagjaként eljáró bíró, a bv. bíró vagy az önálló aláírási joggal rendelkező bírósági titkár annak tartalmát ellenőrzi, és

(3) Az értesítőlapra bírói rendelvényt a tanács tagjaként eljáró bíró is adhat. A bírói rendelvényt, valamint pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az értesítőlapot helyettesítő ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részét a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 34/A. §-a szerinti alaki formában kell kiállítani. Bírói rendelvényt a tanács tagjaként eljáró bíró is adhat.

(4) A bírói rendelvény adása

(5) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás, valamint a közügyektől eltiltás esetén az értesítőlapon a szabadságvesztés és az elzárás végrehajtására vonatkozó adatokat az a bv. intézet tünteti fel, amely a terheltet a büntetésből szabadítja. Az elektronikus okiratként kiállított értesítőlap végrehajtási adatokat tartalmazó részét a bv. intézet hitelesíti és a bíróság által kitöltött és hitelesített értesítőlappal egy dokumentumba foglalva küldi meg a végrehajtásért felelős szervnek.

(6) Ha e rendelet kiadmány megküldését írja elő, kiadmány alatt a kézbesítés módjának megfelelően a határozatnak a bírósági ügyviteli szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti elektronikus vagy papíralapú kiadmányát (a továbbiakban: kiadmány) kell érteni.

(7) E rendelet mellékletei szerinti értesítőlapok elektronikus formátumának kialakítása, illetve papíralapú rendszeresítése az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének a feladata.

8. § (1) A bíróság az ügydöntő határozat végrehajtása érdekében – ha jogszabály kivételt nem tesz – a határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor, illetve a jogerő megállapításakor, ha arra a jogorvoslati jognyilatkozat megtételére nyitva álló határidő leteltével kerül sor, a Bv. tv. 32. § (3) bekezdése szerinti határidővel minden érintettre nézve külön kiállítja a végrehajtás alapjául szolgáló értesítőlapot.

(2) A bíróság

(3) Ha a terhelt a (2) bekezdésben írt esetekben személyesen jelen van, a tanács elnöke az értesítőlapot papír alapon állítja ki, és arra bírói rendelvényt vezet. A végrehajtás foganatosítása érdekében a bíróság az értesítőlapot, továbbá ha a letartóztatásról vagy az előzetes kényszergyógykezelésről a vádemelés előtt határozott, a határozatkiadmányt át kell adni a terheltet előállító bv. őrnek vagy rendőrnek. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a jelenlét telekommunikációs eszköz használatával történő biztosítása nem minősül személyes jelenlétnek.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a terhelt előállítására nem került sor, a végrehajtás érdekében a bíróságnak az értesítőlapot és a kényszerintézkedésről a vádemelés előtt hozott határozatkiadmányt elektronikus úton haladéktalanul meg kell küldeni

(5) Ha a terhelt azonnali szabadítása érdekében kell intézkedni, és az értesítőlapot, illetve kényszerintézkedés esetén a határozatot biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre vagy bírósági kézbesítő útján nem lehet kézbesíteni, a bíróság ezeket telefaxon továbbítja a fogvatartást foganatosító szervnek, és azt telefonon (a továbbiakban: rövid úton) is megerősíti.

(6) Kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a tanács elnöke az értesítőlapra akkor is bírói rendelvényt vezet, ha a terhelt nincs fogva, és azt kényszergyógykezelés esetén az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnek (a továbbiakban: IMEI), javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes javítóintézetnek küldi meg, egyidejűleg intézkedik a terhelt beszállítása érdekében.

(7) A bíróság a pénzbüntetésről és a bűnügyi költségről kiállított értesítőlapot, illetve a pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az értesítőlapot helyettesítő ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal és eredeti aláírással ellátott rendelkező részének kiadmányát

(8) A bíróság

(9) Az ügyiratokban rögzíteni kell, hogy mely terheltre, illetve érintettre milyen értesítőlapot, mikor és mely szerv részére továbbították. A papíralapú értesítőlap bv. őrnek vagy rendőrnek történő átadását az átvevő személy nevének és szolgálati azonosító számának feltüntetésével kell rögzíteni.

9. § (1) A bíróság a Bv. tv. 36. § (1) és (3) bekezdése alapján az írásba foglalt jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat kiadmányát és az egyéb iratokat

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ügydöntő határozat másod- vagy harmadfokon emelkedett jogerőre, az ügydöntő határozat kiadmányát a jogerős határozatot hozó bíróság

(3) Ha e rendelet az ügydöntő határozat vagy rendelkező része megküldését írja elő, a fellebbezés folytán felülbírált ügydöntő határozatot és a felülbírálat során hozott határozatot is érteni kell.

(4) A bíróság a vádemelés után a letartóztatás és az előzetes kényszergyógykezelés tárgyában hozott határozat kiadmányát a fogvatartást foganatosító szervnek küldi meg.

10. § (1) Ha a bíróság az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ezt a büntetésről vagy az intézkedésről kiállított értesítőlapon feltünteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül, a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése tárgyában, továbbá a halasztás meghosszabbításáról hozott határozat kiadmányát – ha erről tudomása van, a büntetés, az intézkedés vagy a vagyoni jellegű joghátrány előírási tételszámára hivatkozással – haladéktalanul megküldi az illetékes bv. csoportnak, végrehajtásért felelős szervnek, illetve GH-nak.

(3) Ha a Bv. tv. 31. §-a vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 45. § (7) bekezdése alapján a kiszabott büntetést nem lehet végrehajtani, az erről kiállított értesítőlapon ezt a körülményt, továbbá határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a „Megjegyzés” rovatban a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztására vonatkozó rendelkezést fel kell tüntetni.

(4) A bíróság e rendelet eltérő rendelkezése hiányában akkor is állít ki értesítőlapot, ha a büntetést beszámítás folytán végrehajtottnak kell tekinteni.

(5) Ha a terhelt az értesítőlap kiállítását megelőzően kegyelemben részesült, a végrehajtás érdekében a kegyelmi határozatban foglaltak szerint kell intézkedni.

(6) Ha a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása iránti intézkedések során a bv. csoport az elítélt haláláról értesül, beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, és a bv. bíró a halál tényéről értesíti a végrehajtásért felelős szervet, továbbá intézkedik a körözés, illetve az elfogatóparancs visszavonása érdekében.

11. § (1) Ha a végrehajtást foganatosító szerv az értesítőlap hibás kiállítását észleli, azt jelzi a kiállító bíróságnak, és a papíralapú értesítőlapot javításra visszaküldi.

(2) Ha a tanács elnöke a hibát javítja,

(3) A kijavításra okot adó körülmény hiányában arról átiratban tájékoztatást ad, és a papíralapú értesítőlapot egyidejűleg visszaküldi.

(4) A hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlapot – ha azt a bv. bírónak kell átadni, és a hiba a rendelkezésre álló iratok alapján aggálytalanul kijavítható – a bv. bíró saját hatáskörben kijavítja, egyéb esetben az értesítőlapot a bíróságnak javítás céljából visszaküldi.

12. § (1) Ha a bíróság rendkívüli jogorvoslat során vagy különleges eljárásban olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb másként határoz, vagy egyszerűsített felülvizsgálatban a határozata mulasztását utólag határozattal pótolja,

(2) Ha a bv. csoport, illetve a végrehajtásért felelős szerv azt észleli, hogy valamely kérdésről a bíróság nem, vagy nem a törvénynek megfelelően határozott, a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat vagy a Be. 837. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti különleges eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben elsőfokon eljáró bíróságot keresi meg.

(3) Ha a bíróság a Be. 840. §-a szerinti eljárásban a korábbi jogerős összbüntetési ítéletet hatályon kívül helyezi, és

(4) Ha a bíróság a Be. 839. § (4) bekezdése alapján a nem jogerős összbüntetési ítéletben az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, határozatának egy-egy kiadmányát haladéktalanul megküldi a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek és az illetékes bv. csoportnak.

13. § (1) Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat vagy jogegységi eljárás folytán a bíróság az elítéltet felmenti, a kényszergyógykezelést mellőzi vagy az eljárást megszünteti, az erről szóló határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát valamennyi, a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek három napon belül meg kell küldeni, amelyek korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot vagy határozatot kaptak.

(2)¹¹ Ha a bíróság perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat vagy jogegységi eljárás folytán hozott határozatban a pénzbüntetést vagy a bűnügyi költség megfizetésére kötelezést, a vagyonelkobzást vagy az elkobzást mellőzi, vagy ilyen kötelezést alacsonyabb mértékben állapít meg, ideértve – a pénzbüntetés esetét kivéve –, ha arról egyszerűsített felülvizsgálat során határozott, a Be. 856. § (2) bekezdése alapján a visszatérítésről hozott rendelkezés végrehajtása iránt azt a GH-t, illetve azt a bűnjelkezelőt kell megkeresni, amelynek az értesítőlapot vagy a Bv. tv. 32. § (4) bekezdése szerinti határozat rendelkező részét megküldték.

(3) Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán a bíróság más, vagy más mértékű büntetést szab ki, illetve más, vagy más terjedelmű intézkedést alkalmaz, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani. Egyebekben a megállapított büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában a rendkívüli jogorvoslattal érintett határozatot meghozó bíróság megnevezését és ügyszámát, továbbá azt, ha a bíróság már állított ki értesítőlapot, – amennyiben az előírási tételszám ismert, az erre való utalással – fel kell tüntetni. Azon büntetés vagy intézkedés vonatkozásában, amely a rendkívüli jogorvoslat folytán nem kerül végrehajtásra, a bíróság az (1) bekezdés szerint jár el.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat vagy jogegységi eljárás folytán a Kúria a határozatának a 9. § (1) bekezdésében meghatározott szerveknek történő megküldéséről a 9. § (2) bekezdése szerint gondoskodik.

(5) Ha perújítás, felülvizsgálat vagy törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán indult eljárásban a bíróság a Be. 644. § (5) bekezdése, 659. § (7) bekezdése, illetve 666. §-a alapján az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja, erről a határozatának megküldésével

(6) Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárás során a fogva lévő terhelttel szembeni jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezi, de a terhelt letartóztatását vagy előzetes kényszergyógykezelését rendeli el, a tanács elnöke a letartóztatásról vagy az előzetes kényszergyógykezelésről kiállított értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek vagy rendőrnek adja át, ha a kényszergyógykezelés alatt álló terhelt előállítására állapotánál fogva nem került sor, haladéktalanul az IMEI-nek küldi meg.

(7) Ha az Alkotmánybíróság a Be. 665. §-a szerinti eljárásban hozott döntése kihat a büntetés vagy intézkedés végrehajtására, a szükséges intézkedéseket az elsőfokú bíróság útján teszi meg.

14. §¹² A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt álló vagy sürgősséggel elrendelt különleges óvintézkedéssel érintett személy (a továbbiakban együtt: védett személy) előállítása iránti intézkedést, valamint e személyt érintő határozat végrehajtása érdekében a határozatot, határozatkiadmányt, az e rendelet szerinti értesítőlapot, felhívást vagy egyéb megküldendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján kell továbbítani.

14/A. § (1) A Bv. tv. 75/G. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában és a 75/K. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel ellenőrzése érdekében az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) – az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) Magyarországot kártérítésre kötelező nyilvános ítéletei alapján – jegyzéket készít a magyarországi fogvatartási körülményekkel kapcsolatban megítélt kártérítésekről. A jegyzék tartalmazza az EJEB által vizsgált kérelem számát, a kártérítésre jogosult nevét és az ítéletben szereplő természetes személyazonosító adatát, a kártérítés megítélésekor figyelembe vett fogvatartási időszakokat az érintett bv. intézetek megjelölésével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzéket és annak kiegészítését a minisztérium – az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a BVOP útján – a bv. bírák és a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészek, valamint a bv. intézetek rendelkezésére bocsátja.

14/B. § Ha a kártalanításként megállapított összeg elítélt részére való kifizetése az általa megadott számlaszám téves közlése miatt nem teljesíthető, a minisztérium a kifizetésre váró összeget legfeljebb két évig elkülönítve letétként kezeli, az összeg újbóli kiutalása iránt kizárólag az elítélt írásbeli kezdeményezése alapján intézkedik.

14/C. § (1) Az elsőfokú bíróság a Be. 560. § (3b) bekezdése alapján a polgári jogi igényt és az írásba foglalt, jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat kiadmányát a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 3. §-a szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak,

(2) A bíróság a polgári bíróságnak való megküldés előtt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban ellenőrzi, hogy a magánfél lakóhelye vagy tartózkodási helye nem változott-e meg. A polgári jogi igényt és az írásba foglalt, jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat kiadmányát a magánfél személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak kell megküldeni.

15. § (1) A bíróság a szabadságvesztés végrehajtása érdekében az 1. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és a jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat, vagy ha az írásba foglalásra később kerül sor, az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának a megküldésével intézkedik

(2) Ha a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján a bíróság a szabadságvesztést teljes egészében kitöltöttnek vette, az értesítőlapot és az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányát

(3) Ha a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, és az elítélt szabadlábon van, az értesítőlapot és az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányát a (2) bekezdésben meghatározott bv. intézetnek küldi meg.

(4) Ha az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról soron kívül határozni kell, ennek érdekében a bv. intézet három napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

(5) A bíróság az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtása érdekében a 2. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és a jogerősítési záradékkal ellátott ügydöntő határozat, vagy ha az írásba foglalásra később kerül sor, az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának a megküldésével intézkedik a bv. csoportnál.

16. § Az értesítőlapra az ügyben eljáró bíróság a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha

17. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést megállapító ítélet a járásbíróság előtt jogerőre emelkedik, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke az ítéletről kiállított értesítőlapot

(2) A kezelőiroda a papír alapon leadott értesítőlap átvételét az átvétel időpontjának feltüntetésével igazolja.

18. § (1) A kezelőiroda az adott napon beérkezett értesítőlapokat összegyűjti, és szükség szerint naponta, de legalább háromnaponként elkészíti a 34. melléklet szerinti gyűjtőjegyzéket, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.

(2) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékben feltünteti a határozatkiadmány és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó egyéb ügyiratok megküldését.

(3) A kezelőiroda az értesítőlapokat a gyűjtőjegyzékkel három napon belül köteles a 17. § (1) bekezdése szerint átadni, illetve megküldeni a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak.

(4) A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt – kivételes esetben pótlólag – a 17. § (1) bekezdése szerint átadja vagy megküldi a bv. csoportnak az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részének kiadmányát, továbbá a Bv. tv. 36. § (3) bekezdése szerinti ügyiratok másodpéldányát vagy másolatát.

(5) Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően a bíróság kezelőirodája három napon belül a 17. § (1) bekezdése szerint átadja vagy megküldi annak kiadmányát a bv. csoportnak. A bv. csoport a kiadmányt továbbítja a végrehajtást foganatosító szervnek.

(6) Ha a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát is át kell adni, vagy meg kell küldeni a bv. csoport részére.

(7) A végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldésénél a (4) bekezdés, valamint a 17. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

19. § (1) A kezelőiroda a bv. csoporttól visszaküldött gyűjtőjegyzéket egyezteti a gyűjtőjegyzéknek a járásbíróságon vezetett példányával.

(2) Ha a gyűjtőjegyzék egyeztetésekor a kezelőiroda azt állapítja meg, hogy a bv. csoport valamelyik elítélt szabadságvesztését nem írta elő, ennek okáról a bv. csoporttól felvilágosítást kér.

(3) A gyűjtőjegyzék egyeztetése után a kezelőiroda a szabadságvesztés előírási tételszámát a büntetőlajstromba feljegyzi.

(4) A bv. bíró a bármely okból végrehajtásra alkalmatlan, hiányos értesítőlapot és mellékleteit – amennyiben a javítást maga nem végzi el – a követelés nyilvántartásba vételét szolgáló előírási tételszám rögzítése nélkül javításra visszaküldi a kiállító bíróságnak. A 11. § (2) bekezdése szerint javított értesítőlapot a kezelőiroda gyűjtőjegyzékkel küldi meg a bv. csoportnak.

(5) Ha a határozat kiadmányának, illetve az egyéb ügyiratok megküldésére pótlólag kerül sor, azt a kezelőiroda a bv. csoport által közölt előírási tételszámra hivatkozással küldi meg.

20. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet a törvényszék első- vagy másodfokú eljárásában emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a bíróság a kiállított értesítőlapot közvetlenül a bv. csoportnak adja át.

(2) Az értesítőlap átvételének tényét és idejét a bv. tisztviselő igazolja.

21. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet az ítélőtábla vagy a Kúria előtt emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke a 17. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) A kezelőiroda az értesítőlapot a 34. melléklet szerinti gyűjtőjegyzékkel együtt az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmánya és az egyéb ügyiratok megküldésére.

22. § Az a bíróság, amely a Be. 838. §-a szerint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásáról utólag határoz, határozatának kiadmányát – a bv. csoport útján – három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

23. § (1) Ha az elítélt nem az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban terjesztett elő kérelmet a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása engedélyezése iránt, az elsőfokon eljárt tanács elnöke rövid úton vagy elektronikus levélben megkeresi az illetékes bv. csoportot, és tájékoztatást kér arról, hogy az elítéltet felhívták-e a szabadságvesztés megkezdésére, vagy az elítéltet a bv. intézet időközben befogadta-e.

(2) Ha a halasztásra várandósság miatt került sor, azonban a Bv. tv. 39. § (5) bekezdése szerinti körülmények bekövetkeznek, a tanács elnöke felhívja a BVOP egészségügyi szakterületét, hogy nyilatkozzon az elítélt nő egészségi állapotáról.

(3) Ha a megfelelő orvosi dokumentumok rendelkezésre állnak a nyilatkozathoz, a BVOP írásban tájékoztatja megállapításairól a tanács elnökét, ellenkező esetben a nyilatkozat megtételének akadályát közli.

(4)¹⁷ A Bv. tv. 39. § (9) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a halasztás iránti kérelmet, mint félbeszakítás iránti kérelmet továbbítja a BVOP-nak, és erről az elbírálás mellőzéséről történő értesítésben tájékoztatja az elítéltet.

24. § (1) A járásbíróságtól, ítélőtáblától, Kúriától gyűjtőjegyzékkel érkezett értesítőlapot a bv. tisztviselő ellenőrzi, megállapítja, hogy a gyűjtőjegyzék első sorszáma az előzőleg küldött gyűjtőjegyzék utolsó sorszámát folyamatosan követi-e, és hogy a gyűjtőjegyzéken feltüntetett mellékleteket csatolták-e. Hiány észlelése estén annak pótlása iránt a bv. bíró intézkedik.

(2) A bv. tisztviselő a gyűjtőjegyzéken feljegyzi azt az előírási tételszámot, amelyen az ügyet a szabadságvesztés végrehajtási lajstromban előírta, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát visszaküldi a járásbíróságnak, ítélőtábla és Kúria esetében az elsőfokú bíróságnak.

25. § (1) Ha az értesítőlap Bv. tv. 48. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatakor a bv. bíró megállapítja, hogy az elítélt a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte a szabadságvesztést, a bv. bíró az értesítőlapra bíró rendelvényt nem vezet, a felhívás érdekében nem intézkedik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bv. csoport az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat a 15. § (2) bekezdésében meghatározott bv. intézetnek küldi meg.

26. § (1) Ha az értesítőlap Bv. tv. 48. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatakor a bv. bíró azt észleli, hogy a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az értesítőlapra nem vezet bírói rendelvényt, és felhívja a 15. § (2) bekezdésben meghatározott bv. intézetet, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó intézkedést soron kívül tegye meg.

(2) A bv. tisztviselő a felhívást, az értesítőlapot – és ha már rendelkezésre áll – az ügydöntő határozat kiadmányát megküldi a 15. § (2) bekezdésben meghatározott bv. intézetnek.

(3) Ha a bv. bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra a bv. csoport az általános szabályok szerint jár el.

27. § (1) Ha a bv. bíró azt állapítja meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának a Bv. tv. 48. § (1) bekezdésében meghatározott akadálya nem áll fenn, az elítélt felhívása érdekében az értesítőlap másolatának megküldésével a 35. melléklet szerinti gyűjtőjegyzéken értesíti a BVOP-t.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott időpontig a bíróság

(3)¹⁸

28. § (1) Az elítéltet a BVOP a 32. melléklet szerinti nyomtatvánnyal hívja fel a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére.

(2) Ha az elítélt a Bv. tv. 128/B. §-ban meghatározott kérelmet a felhívásban kijelölt bv. intézet parancsnokához terjesztette elő, a bv. intézet a kérelmet soron kívül megküldi a BVOP illetékes szervezeti egységének.

(3) Ha a női elítélt az anya-gyermek részlegen való együttes elhelyezés iránti kérelmet határidőben terjesztette elő, és az együttes elhelyezés feltételei fennállnak, a BVOP a 33. melléklet szerinti nyomtatvánnyal hívja fel a női elítéltet, amelyről három napon belül tájékoztatja az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot.

(4) A felhívás megtörténtét követően a BVOP a gyűjtőjegyzék megküldésével három napon belül tájékoztatja az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot a felhívás tényéről, a szabadságvesztés megkezdésére előírt napról és a végrehajtás megkezdésére kijelölt bv. intézetről.

(5) A BVOP a 36. melléklet szerinti jegyzékkel értesíti a végrehajtásra kijelölt bv. intézetet az adott időszakra felhívott elítéltekről, ez alapján a bv. intézet a közölt adatokat saját nyilvántartásába átvezeti.

29. § (1) Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy

(2) A bv. bíró a rendelvényadás előtt megvizsgálja, hogy az egyéb értesítőlapok és az írásba foglalt ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott kiadmánya a bv. csoport részére átadásra került-e, hiánypótlás végett a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságot keresi meg.

(3) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot, a már rendelkezésre álló határozatkiadmányt, a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, valamint az egyéb iratokat a bv. csoport haladéktalanul megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek.

30. § (1) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetben, erről a bv. intézet soron kívül értesíti a BVOP-t az elítélt elővezetése, szükség szerint elfogatóparancs kibocsátásának kezdeményezése céljából.

(2) A BVOP az elővezetés elrendeléséről értesíti a bv. intézetet és a bv. csoportot, feltüntetve az elővezetés határnapját.

(3) A bv. intézet az elítélt elővezetésének eredményéről azonnal értesíti a BVOP-t.

(4) Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt

(5) A BVOP az illetékes bv. bírónál kezdeményezi az elítélt körözésének elrendelését elfogatóparancs kibocsátásával, ha

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a BVOP továbbítja a bv. bíró részére a kézbesítéssel kapcsolatos iratokat, a helyszíni ellenőrzés során készült rendőri jelentést és a rendőrség által szolgáltatott egyéb információkat.

(7) A bv. bíró az elfogatóparancsban rendelkezik arról, hogy az elítéltet a legközelebbi bv. intézetbe állítsák elő. Az elfogatóparancs kibocsátásáról a bv. csoport három napon belül értesíti a BVOP-t.

(8) A bv. bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az elfogatóparancsok nyilvántartásának szabályszerű vezetését, valamint az elfogatóparancs kibocsátásának, illetve visszavonásának átvezetését.

31. § (1) A felhívásban megjelölt napot követően késedelmesen jelentkező elítéltet a bv. intézet a hivatali idejében nyomban befogadja.

(2) Ha a bv. intézet a késedelmesen jelentkező, az elővezetett vagy elfogatóparancs alapján előállított elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot, a 29. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bv. bíró a rendelvény kiállításával egyidejűleg intézkedik az elfogatóparancs visszavonásáról.

32. § (1) Ha a bíróság a Be. 839. § (4) bekezdése szerint az összbüntetésbe foglalás alapjául szolgáló szabadságvesztések végrehajtásának félbeszakításáról rendelkezik, határozatának egy-egy kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoportnak és a végrehajtást foganatosító bv. intézetnek.

(2) Ha az összbüntetésbe foglalt büntetések egyikét már foganatba vették, a bv. a bírói rendelvénnyel ellátott összbüntetési értesítőlapot és a jogerős összbüntetési ítélet kiadmányát annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyben az elítéltet fogva tartják.

(3) Ha a bíróság olyan büntetések összbüntetésbe foglalásáról kiállított értesítőlapot küld meg a bv. csoportnak, amelyek egyikét sem vették foganatba, a bv. tisztviselő az összbüntetés előírása után az összbüntetésbe foglalt ítéletekre vonatkozó büntetés-végrehajtási iratokat az összbüntetés végrehajtási ügyének irataihoz csatolja.

(4) Ha az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásában más bv. csoport is érintett, az összbüntetést kiszabó bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoport megkeresi ezt a bv. csoportot a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap és az ítéletkiadmányok megküldése iránt, egyúttal közli, hogy az összbüntetés végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.

(5) A bv. csoport a szabadlábon levő elítélt esetében az összbüntetés végrehajtása iránt akkor is intézkedik, ha a (4) bekezdés szerint megkeresett bv. csoport a megkeresésnek még nem tett eleget.

(6) A bv. tisztviselő az összbüntetésről kiállított értesítőlapot, az összbüntetési ítélet kiadmányát, valamint az összbüntetésbe foglalt büntetésekre vonatkozó értesítőlapokat és határozatkiadmányokat az elítélt befogadását követően átadja, vagy pótlólag küldi meg a bv. intézetnek.

(7) Ha a (4) bekezdés szerint megkeresett bv. csoport azt közli, hogy az elítéltet a BVOP már bv. intézetbe beutalta, a megkereső bv. csoport az összbüntetési értesítőlapot, az összbüntetési ítéletet, az összbüntetésbe foglalt ítéletek kiadmányait és az egyéb iratokat az összbüntetés végrehajtása végett annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyik az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések egyikének a végrehajtását már megkezdte.

33. § (1) Ha a felhívás átvételét követően az elítélt közli, hogy a kiskorú gyermeke vagy az általa gondozott más személy felügyelet nélkül marad, erről a BVOP az illetékes bv. csoportot értesíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bv. bíró – a szabadságvesztés tartamának és megkezdése várható időpontjának közlésével – megkeresi

(3) A bv. bíró, az elítélt kérelmére a lakó- vagy tartózkodási helye, vagy ha a vagyon feltalálási helye ettől eltér, a vagyon feltalálási helye szerint illetékes önkormányzat megkeresésével intézkedik az elítélt vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről.

(4) A bv. bíró az intézkedéseiről az elítéltet három napon belül tájékoztatja.

34. § (1)²⁰ A Bv. tv. 34. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a javítóintézet haladéktalanul megküldi a vármegyei bv. intézetnek a fiatalkorúval kapcsolattartásra jogosult személyek családi és utónevére, kapcsolattartói minőségére, lakcímére, illetve értesítési címére, valamint telefonszámára vonatkozó adatokat.

(2) Ha a fiatalkorú előállításakor a személyes tárgyai nem kerültek kiadásra, a javítóintézet azokat megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek.

35. § Ha a bv. bíró a Bv. tv. 27. §-a szerinti szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot a felhívás kezdeményezését követően észleli, a Bv. tv. 48. § (6) bekezdése szerint jár el, és erről – szükség szerint a határozat megküldésével – haladéktalanul értesíti a BVOP-t.

36. § (1) Ha a bíróság a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozóan egyszerűsített felülvizsgálat vagy különleges eljárás keretében határozatot hoz, a határozat kiadmányát haladéktalanul – a bv. csoporton keresztül – megküldi a végrehajtásra kijelölt vagy azt foganatosító bv. intézetnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtása iránt még nem intézkedett, vagy a határozat alapján intézkednie kell, értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása érdekében.

(3) Ha az utólagos összbüntetési eljárás eredményeként a bíróság korábbi összbüntetési ítéletét hatályon kívül helyezte, és ezen ítélet alapján az elítélt a szabadságvesztést kitöltve vagy feltételesen szabadult, a megküldött jogerősítési záradékkal ellátott határozatkiadmány alapján a bv. bíró szükség szerint értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása iránt.

(4) Ha a bíróság az összbüntetési eljárásban a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról döntött, határozatkiadmányát a bv. csoportnak küldi meg, amely haladéktalanul intézkedik a fogvatartást foganatosító bv. intézetnél a szabadítás érdekében.

37. § (1) Közérdekű munka, illetve pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket ezen alcímben megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, és az elítélt

(3)²¹ A (2) bekezdés b) pontjában a végrehajtásra kijelölt és a (2) bekezdés c) pontja szerinti felhívásban kijelölt bv. intézeten elsősorban a bv. csoport működési területén lévő vármegyei, illetve jogszabályban kijelölt, vármegyei jellegű feladatot is ellátó bv. intézetet kell érteni.

(4) Ha az elítélt más törvényszék területén, olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a távolság miatt megjelenése, illetőleg az elővezetése jelentős költséggel járna, a bv. csoport a szabadságvesztést előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi. Ebben az esetben az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat az elítélt átváltoztatott szabadságvesztésének megkezdésére való felhívása végett megküldi az elítélt lakcíme, ennek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak.

(5) A (2) bekezdés c) pontja esetén a bv. intézetnek az elítélt befogadásáról szóló értesítése alapján a bv. csoport haladéktalanul megküldi a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot és a jogerősítési záradékkal ellátott átváltoztató végzés kiadmányát a bv. intézetnek.

(6) A (2) bekezdés a) pontja esetén a bv. intézet, a (2) bekezdés b) pontja esetén a javítóintézet tájékoztatja a bv. csoportot a Bv. tv. 14. § szerinti végrehajtási sorrendre figyelemmel a végrehajtás megkezdésének várható időpontjáról, valamint arról, ha a Bv. tv. 289. § d) pontja alapján a közérdekű munka, illetve a Bv. tv. 293/A. § (1) bekezdése alapján a pénzbüntetés végrehajtását kizáró ok áll fenn.

(7) A (6) bekezdés esetén a bv. csoport az iratot – a végrehajtás befejezésének várható időpontja, illetve a Bv. tv. 289. § d) pontja vagy a Bv. tv. 293/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel – határidős nyilvántartásba teszi.

(8) A bv. tisztviselő közli – a bv. intézet, illetve a javítóintézet tájékoztatása és a fogvatartotti nyilvántartás adatai alapján – a GH-val a szabadságvesztés megkezdésének és kitöltésének napját.

38. § (1) Ha a szabadságvesztés foganatba vétele előtt az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra – a részbeni megfizetésre tekintettel – vezet bírói rendelvényt.

(2) Ha a befizetésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, a bv. bíró

(3) Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetését tanúsító szelvény bemutatása a bv. intézetnél hétköznap, munkaidőben történt, a bv. intézet azonnal rövid úton – szükség szerint telefaxon – megkeresi a GH-t annak tisztázása érdekében, hogy a befizetés valóban az adott pénzbüntetés fejében történt-e. Ha az előírási tételszám és a befizetési szelvény alapján a beazonosítás elvégezhető és a GH a befizetést visszaigazolja, a bv. intézet a terheltet azonnal szabadítja.

(4) Ha a befizetés azonosítása a (3) bekezdésben meghatározott módon nem végezhető el, a bv. intézet a nála bemutatott befizetést igazoló okiratot – az erről kiadott igazolás ellenében – átveszi, és azonnal megküldi – a bv. csoport útján – a pénzbüntetés végrehajtására illetékes GH-nak.

39. § (1) A bíróság az elzárás végrehajtása érdekében

(2) Az értesítőlap, a határozatkiadmányok és az egyéb iratok megküldésére, továbbá a kezelőiroda eljárására a 17–21. § és a 23. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

40. § (1) Ha a terhelt más ügyben bv. intézetben van fogva a bíróság a 8. § (2)–(4) bekezdés alkalmazásával jár el.

(2) Ha a bíróság a fiatalkorú terheltet jogerősen elzárásra ítéli, és a fiatalkorú ebben az ügyben javítóintézetben foganatosított letartóztatásban van, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség azonnal gondoskodik az elítéltnek az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. intézetbe szállításáról.

(3) Ha az elítélt más ügyben javítóintézetben foganatosított letartóztatásban van vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek küldi meg, a javítóintézetnek szóló felhívást és az értesítőlap másolatát a terheltet előállító rendőrnek, ennek hiányában a javítóintézet képviselőjének adja át.

(4)²² A (3) bekezdés szerinti felhívásban a bíróság felhívja a javítóintézet igazgatóját, hogy az elítélt letartóztatásának megszűnése vagy megszüntetése, a javítóintézetből való elbocsátása, valamint ideiglenes elbocsátása esetén annak napjával intézkedjen a rendőrség útján az elítéltnek a javítóintézet székhelye szerint illetékes vármegyei bv. intézetbe szállítása iránt.

(5)²³ A (3) bekezdés szerinti felhívás tartalmazza továbbá azt is, hogy ha a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott ok áll fenn, a javítóintézet igazgatója ezen ok megjelölésével és a végrehajtásra vonatkozó iratok megküldésével azonnal értesítse az elzárást kiszabó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes vármegyei bv. intézetet. A felhívás tartalmazza, hogy ha az elítélttel szemben foganatosított letartóztatás végrehajtási helyét a bíróság megváltoztatja, vagy a fiatalkorú letartóztatásának megszüntetésére tárgyaláson került sor, és a fiatalkorút a javítóintézetbe nem szállítják vissza, a javítóintézet erről három napon belül értesítse az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot.

(6) Ha a (4) bekezdésben foglaltak szerint a fiatalkorú átszállítása szükséges, a javítóintézet igazgatója eziránt a bíróság felhívásának a rendőrség részére történő megküldésével intézkedik. Az elzárás végrehajtása céljából a fiatalkorú bv. intézetbe való átszállításáról a rendőrség gondoskodik.

41. § (1) Az elzárás végrehajtása érdekében a bv. bíró, a bv. csoport, illetve a bv. tisztviselő a szükséges intézkedéseket ezen alcímben szabályozott eltérésekkel, a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával teszi meg.

(2) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy

(3) Ha a bv. bíró megállapítja, hogy az elzárás végrehajtásának nincs akadálya, az elítéltet a 37. melléklet szerinti nyomtatvánnyal hívja fel az elzárás végrehajtásának megkezdésére. A felhívás tartalmazza azt, hogy az elítélt az elzárás végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. Ha az elítélt más törvényszék területén, olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a távolság miatt megjelenése, illetve az elővezetése jelentős költséggel járna, a bv. csoport az elzárást előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi. Ebben az esetben az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat az elítélt elzárásának megkezdésére való felhívása végett megküldi az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak.

(4)²⁴ A (3) bekezdés szerinti felhívásban bv. intézeten a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, a letartóztatás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól szóló belügyminiszteri rendelet mellékleteiben elzárás végrehajtására kijelölt, a bv. csoport működési területén lévő – fiatalkorú esetében, ha a bv. csoport működési területén bv. intézet nincs kijelölve, az ahhoz legközelebb eső – vármegyei vagy vármegyei jellegű feladatot is ellátó bv. intézetet kell érteni.

(5) Ha a fiatalkorú elítélt az elzárást kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de az elzárás megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévét, a bv. bíró a felnőtt korú elítéltek elzárásának végrehajtására kijelölt bv. intézetben való megjelenésre hívja fel az elítéltet.

(6) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt az elzárás végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább tizenöt nappal megkapja.

(7) A bv. tisztviselő az adott időszakra felhívottakról a (4) bekezdés szerinti bv. intézetet jegyzékkel értesíti.

42. § (1) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére sem jelent meg a bv. intézetben, a bv. bíró három napon belül intézkedik az elítélt elővezetése iránt a Bv. tv. 86. § (4) bekezdésében meghatározott bv. intézetbe, és az intézkedéséről a bv. intézetet is értesíti.

(2) A bv. tisztviselő az elővezetés elrendeléséről oly módon értesíti a bv. intézetet, hogy a behívott elítéltekről szóló következő jegyzékbe az elítéltet újból bevezeti, feltüntetve az elővezetés határnapját.

(3) Ha az elővezetés nem vezetett eredményre vagy az elzárás megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert az elítélt

(4)²⁵ A bv. bíró az elfogatóparancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet a legközelebbi bv. intézetbe állítsák elő, és erről egyidejűleg értesíti a bv. csoport székhelyén működő vármegyei (fővárosi) bv. intézetet.

(5) A bv. bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az elfogatóparancsok elektronikus nyilvántartásának szabályszerű vezetését, és azt, hogy az elfogatóparancs kibocsátását, illetve visszavonását átvezették-e.

43. § (1) Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot állapít meg, vagy az elítélt a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte az elzárást, a bv. bíró az értesítőlapra bíró rendelvényt nem vezet, a felhívás érdekében nem intézkedik.

(2) A bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró ok megállapításáról az elévülés bekövetkezése esetén a Bv. tv. 70. § (1) bekezdés szerinti eljárásban határoz, az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tv. 278. § a), illetve b) pontjában meghatározott okból való megszűnése esetén határozatot hoz. A bv. bíró a végrehajtást kizáró ok megállapításáról szóló határozatát megküldi az elsőfokon eljárt bíróságnak.

(3) Ha a bv. csoport az elítélt haláláról értesül, beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, és ha a felhívást már kiadta, a bv. bíró a halál tényéről értesíti a 41. § (4) bekezdése szerinti bv. intézetet, szükség esetén intézkedik a körözés, illetve az elfogatóparancs visszavonása érdekében.

(4) Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot a bírói rendelvény kiadását követően állapítja meg, az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott okból való megszűnését határozattal állapítja meg.

(5) A bv. bíró a (4) bekezdés szerinti határozatát megküldi

44. § (1) Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elítélttel szemben elrendelt letartóztatást, más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást foganatosító bv. intézetnek küldte meg, a bv. bíró – az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel – az iratokat határidős nyilvántartásba teszi.

(2) Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézetnek megküldte, és az elítélt javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a bv. bíró az iratokat – az ideiglenes elbocsátás esedékességére figyelemmel – határidős nyilvántartásba teszi. Ha az ezt követő tizenöt napon belül az elítélt bv. intézetbe való befogadásáról nem kap értesítést, a bv. bíró megkeresi a javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetet, hogy mely okból nem történt meg az elítéltnek az elzárás foganatosítása érdekében az átszállítása a bv. intézetbe. Ha ideiglenes elbocsátásra nem került sor, a bv. bíró az iratokat – a javítóintézetből való elbocsátás, illetve ha ez előbb következne be, az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel – határidős nyilvántartásba teszi.

(3) Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben letartóztatást, szabadságvesztést vagy más ügyben kiszabott elzárást vesznek foganatba, a bv. bíró – ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya – az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat a bv. bíró az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek küldi meg.

(4) Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben javítóintézetben foganatosított letartóztatást vagy javítóintézeti nevelést vesznek foganatba, a bv. bíró – ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya – az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt a határozatkiadmányokkal és egyéb ügyiratokkal megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek.

(5)²⁶ A bv. bíró az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti, hogy a bíróság a javítóintézetet felhívta arra, hogy a letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését, a javítóintézetből való elbocsátást követő nappal, illetve ideiglenes elbocsátás esedékességével a javítóintézet székhelye szerint illetékes rendőrség útján intézkedjen az elítéltnek a javítóintézet székhelye szerint illetékes vármegyei bv. intézetbe való átszállítása iránt.

(6) A bv. bíró a javítóintézet igazgatóját a 40. § (4) és (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával hívja fel intézkedésre, és a felhívást az elzárás végrehajtására kiállított értesítőlap másolatával a letartóztatást vagy javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetnek küldi meg.

45. § (1)²⁷ A bíróság a közérdekű munka végrehajtása érdekében a 4. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának megküldésével intézkedik a terhelt lakcíme, ennek hiányában vagy kérelmére tényleges tartózkodási helye – ide nem értve az elítélt fogvatartási helyét – szerint illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál.

(2) Ha az elítélt magyarországi bejelentett lakcímmel nem rendelkezik és magyarországi tényleges tartózkodási helye sem ismert, az értesítőlapot Budapest Főváros Kormányhivatalának kell megküldeni.

(3)²⁸ Védett személy esetén a bíróság az értesítőlap megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a védelmet ellátó szervet arról, hogy a közérdekű munka végrehajtása során a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

46. § (1)²⁹ Ha a Bv. tv. 282. § (1) bekezdése szerinti szabályszerű idézés ellenére az elítélt az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal pártfogó felügyelője előtt nem jelent meg, a pártfogó felügyelő a bv. bírónál az elítélt elővezetését kezdeményezi. Ha az elővezetés nem vezetett eredményre, vagy az idézés ismeretlen jelzéssel érkezett vissza, és a Bv. tv. 19. § (2) bekezdése szerinti intézkedés nem vezetett eredményre, a pártfogó felügyelő kezdeményezi a bv. bíró intézkedését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az elővezetés nem vezetett eredményre vagy ismeretlen helyen lévő elítéltet az elfogatóparancs alapján a bv. bíró elé állítják, a bv. bíró a meghallgatás keretében

(3)³¹ A bv. bíró a (2) bekezdés szerinti meghallgatásról felvett jegyzőkönyvet megküldi az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak.

(4) Ha a munkahely kijelöléséről szóló határozat az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert az elítélt a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, és a Bv. tv. 19. § (2) bekezdése szerinti intézkedés nem vezetett eredményre, a pártfogó felügyelő kezdeményezi a bv. bíró intézkedését és ehhez mellékeli a munkahely kijelöléséről szóló határozatot.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a bv. bíró a (2) bekezdés alkalmazásával jár el azzal, hogy ha a közérdekű munka átváltoztatásának nincs helye, az elítélt részére átadja a munkahely kijelöléséről szóló határozatot és nyilatkoztatja jogorvoslati jogáról.

47. § (1)³² Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, erről értesíti az elítéltet és az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt.

(2) A bv. bíró felhívja az értesítetteket arra, hogy három napon belül közöljék a bv. csoporttal, ha a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítását eredményező ok a Bv. tv. 288. § (3) bekezdése alapján megszűnt.

48. § A bv. bíró, illetve a másodfokú bíróság tanácsának elnöke a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása érdekében a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint intézkedik.

49. § (1) Ha a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása iránti intézkedés megtétele előtt az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró az értesítőlapon – a részbeni megfizetésre tekintettel – a közérdekű munka módosult, végrehajtandó tartamát tünteti fel.

(2)³³ Ha a befizetésre a közérdekű munka végrehajtása alatt kerül sor, a bv. bíró

(3) Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetése a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása alatt történt, a pártfogó felügyelő a nála bemutatott befizetést igazoló okiratot – az erről kiadott igazolás ellenében – átveszi, és azonnal megküldi a pénzbüntetés végrehajtására illetékes GH-nak.

50. § (1) A bíróság a pénzbüntetés végrehajtása érdekében

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha az elítélt fiatalkorú az ügydöntő határozat rendelkező részét is mellékelnie kell.

(3) Nem kell értesítőlapot kiállítani a pénzbüntetésről, ha a bíróság a pénzbüntetést a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében lerovottnak nyilvánította.

51. § (1) A kiszabott pénzbüntetés megfizetésére a GH azzal hívja fel az elítéltet, hogy a pénzbüntetést a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse be a bíróság nevére nyitott központosított beszedési számlájára. A GH a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, egyidejűleg tájékoztatja az elítéltet az elektronikus fizetéshez szükséges központosított beszedési számlaszámról.

(2) Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre a pénzbüntetés megfizetésére halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a GH az (1) bekezdés szerinti felhívásban a tanács elnöke által meghatározott időpontot vagy időpontokat jelöli meg a befizetés határidejéül.

(3) Ha az elsőfokon eljárt bírósághoz a (2) bekezdésben írt időpontot követően érkezik a pénzbüntetés megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem, és a kérelem elutasításnak helye nincs, erről a tanács elnöke a végrehajtás függőben tartása érdekében értesíti a GH-t.

(4) Ha az elítélt a GH igazolása alapján már részben teljesített, a bíróság annak figyelembevételével határoz a halasztásról vagy a részletfizetésről, engedélyezése esetén az erről szóló határozatot küldi meg a GH-nak.

52. § (1) A GH a pénzbüntetést megfizetettnek tekinti, ha

(2) A befizetés igazolásának átvételéről a GH az átvétel napján elismervényt ad.

53. § (1) A Bv. tv. 292. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a GH az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részének kiadmánya megküldésével kezdeményezi a bv. bírónál a pénzbüntetés, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetett része szabadságvesztésre átváltoztatását.

(2)³⁴ A Bv. tv. 292. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a GH a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg behajtása végett a 4. § (3) bekezdése szerint jár el.

(3) A Bv. tv. 292. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a GH a jogerős ügydöntő határozat rendelkező részének megküldésével kezdeményezi a bv. bírónál a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetés meg nem fizetett vagy be nem hajtható részének – ha annak feltételei fennállnak – közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatását.

(4) A bv. bíró a pénzbüntetést átváltoztató végzés egy kiadmányát a GH-nak, valamint a pénzbüntetést kiszabó bíróságnak küldi meg, továbbá a végrehajtás érdekében az általános szabályok szerint intézkedik.

54. § (1) Ha a GH a pénzbüntetésnek az 53. § (1) és (3) bekezdése szerinti megkeresést követő teljes vagy részbeni megfizetéséről értesül, – tekintet nélkül arra, hogy az átváltoztató végzés kiadmányát megkapta-e – a befizetésről azonnal értesíti a bv. csoportot.

(2) Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetése a végrehajtás alatt történt, és a pártfogó felügyelő, a bv. csoport, illetve a bv. intézet a nála bemutatott befizetést igazoló okiratot megküldi, a GH a befizetés azonosítását követően azonnal értesíti a bv. csoportot.

(3) Ha a befizetésről a bv. intézet – a befizetés összegének és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés már végrehajtott tartamára vonatkozó adatok – közlésével értesíti a GH-t és a befizetés azonosítását követően a végrehajtási adatok alapján a pénzbüntetést végrehajtottnak kell tekinteni, a GH – a bv. csoport egyidejű értesítése – mellett azonnal intézkedik a fogvatartást foganatosító bv. intézetnél a terhelt szabadítása végett.

(4) Ha a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka vagy szabadságvesztés végrehajtása alatt – a bv. csoportnak az elvégzett közérdekű munka óráinak vagy a szabadságvesztésben töltött napok számáról küldött tájékoztatása alapján – a pénzbüntetést egészben vagy részben megfizették, ennek figyelembevételével a pénzbüntetésből kifizetettnek tekintendő összeget a GH a Be. 856. § (1) bekezdése szerint visszafizeti.

55. § (1) Ha az 51. § (1) bekezdése szerinti felhívás az elítélt részére azért nem volt kézbesíthető, mert a megadott címen ismeretlen, vagy ismeretlen helyre távozott, az elítélt lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megállapítása végett a GH a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartását kérdezi le.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, a GH a bv. bírót keresi meg

56. § (1)³⁵ A GH a pénzbüntetést – az elévülési időn belül – a megfizetésig, fiatalkorú esetén az állami adó- és vámhatóság által az eljárás befejezéséről küldött értesítésig, vagy mindaddig nyilvántartja, amíg a bv. csoport nem közli, hogy a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát vagy szabadságvesztést végrehajtották.

(2) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként vagy az átváltoztatási kulcsként meghatározott összeget, a GH azt a pénzbüntetésre a Bv. tv. 28. § (2) bekezdésében megállapított elévülési idő bekövetkeztéig nyilvántartja.

(3) A GH a pénzbüntetést abban az esetben is törli, ha a bv. bíró a pénzbüntetés végrehajthatóságát a Bv. tv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okot állapított meg.

57. § (1) A bíróság a foglalkozástól eltiltás végrehajtása érdekében a 6. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlapot a bv. csoporton keresztül a bv. intézetnek küldi meg, ha a foglalkozástól eltiltást olyan végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabta ki, amelyből még végrehajtásra váró rész áll fenn.

(2) A bíróság az értesítőlapon a lejárat napját akkor köteles megjelölni, ha a foglalkozástól eltiltást

(3) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a foglalkozástól eltiltásról, – összbüntetésbe foglalás esetén, ha az összbüntetési ítéletében a bíróság a Btk. 96. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó foglalkozástól eltiltásról, az erről kiállított értesítőlapot – a bűnügyi nyilvántartó szervnek küldi meg a szabadságvesztés, illetve az elzárás végrehajtására és a beszámítás szempontjából figyelembe vehető vagy kizárt időtartamra vonatkozó adatok kitöltését követően.

(4) Összbüntetésbe foglalás esetén, ha az összbüntetési ítéletében a bíróság a Btk. 96. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó foglalkozástól eltiltásról, a rendelkezés alapján végrehajtásra nem kerülő büntetésről kiállított értesítőlapra a bv. intézet ezt a tényt felvezeti, mely esetben mellőzi a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó adatok kitöltését, majd az értesítőlapot a bűnügyi nyilvántartó szervnek küldi meg.

(5) A bíróság a Bv. tv. 297. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése végett az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részének kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoportnak, az elítélt munkahelyére, munkavégző tevékenységére vonatkozó adatok közlésével együtt.

(6) A bv. bíró az (5) bekezdés szerint megküldött adatok alapján a 27. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítéssel hívja fel a Bv. tv. 297. § (1) bekezdésében nyilvántartást vezető vagy engedélyezést végző szervet, a Btk. 54. §-án alapuló foglalkozástól eltiltás esetén a gazdálkodó szervezet vagy a civilszervezet székhelye szerint illetékes, a szervezet nyilvántartását vezető bíróságot.

(7) A bv. bíró a (6) bekezdés szerint értesíti az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szervet és az illetékes egészségügyi szakmai kamarát, ha a bíróság az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi dolgozót

(7a)³⁷ Ha a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 55. §-a alapján a foglalkozástól eltiltásról más tagállam hatóságát tájékoztatni kell, a Bv. tv. 297. § (1) és (1b) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a bíróság az (5) bekezdésben foglaltak iránt haladéktalanul intézkedik, és ez alapján a bv. bíró a (6) bekezdés szerint haladéktalanul értesíti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján kijelölt szervet.

(8) A bv. bíró a (6) bekezdés szerinti értesítést megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak is. Ha az elítélt magyarországi bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a bíróság az értesítőlapot az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg.

58. § (1) Az a bíróság, amely a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, vagy a feltételes szabadságot megszüntette, feltéve, hogy a határozat jogerőre emelkedésekor a foglalkozástól eltiltás tartama még nem telt el,

(2) Ha a bíróság a szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságra bocsátást megszüntette, az értesítőlapon a kiszabott szabadságvesztés teljes tartamát tünteti fel.

(3) Ha a feltételes szabadság megszüntetéséről a bv. bíró rendelkezett, az értesítőlapot a bv. bíró állítja ki.

59. § (1)³⁸ A bíróság a járművezetéstől eltiltás végrehajtása érdekében a 7. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap megküldésével intézkedik az elítélt lakcíme szerint illetékes közlekedési igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál. Ha az elítélt magyarországi bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, a bíróság az értesítőlapot az elítélt utolsó ismert magyarországi lakcíme, ennek hiányában a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes közlekedési igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának küldi meg.

(2) A bíróság a kitiltás végrehajtása érdekében a 8. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap megküldésével intézkedik a kitiltás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnál.

(3) A bíróság a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása érdekében a 9. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap megküldésével intézkedik a rendőrség sportrendészeti nyilvántartást vezető szervénél.

(4) A bíróság az értesítőlapon a lejárat napját akkor köteles megjelölni, ha a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást

(5) A bíróság az értesítőlapot a bv. csoporton keresztül a bv. intézetnek is megküldi, ha járművezetéstől eltiltást, a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást olyan végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabta ki, amelyből még végrehajtásra váró rész áll fenn.

(6) Ha a bíróság a Be. 671. § 9. pontja alapján a járművezetéstől eltiltás időtartamába való beszámításról utólag határoz, erről jogerősítési záradékkal ellátott határozatának kiadmányával értesíti az (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.

(7) Ha az összbüntetési ítéletében a bíróság a Btk. 96. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról és a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a végrehajtásra kerülő büntetésről kiállított értesítőlapot az (1)–(3) bekezdésben meghatározott hatóságnak küldi meg a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően.

(8) Összbüntetésbe foglalás esetén, ha az összbüntetési ítéletében a bíróság a Btk. 96. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, a rendelkezés alapján végrehajtásra nem kerülő büntetésről kiállított értesítőlapra a bv. intézet ezt a tényt felvezeti, mely esetben mellőzi a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó adatok kitöltését, majd az értesítőlapot az (1)–(3) bekezdésben meghatározott hatóságnak küldi meg.

(9) Ha a bíróság az összbüntetési ítéletében a Btk. 96. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó járművezetéstől eltiltásról, a kitiltásról vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, és a bv. intézet az adott büntetésről az értesítőlapot már továbbította, az összbüntetési ítélet kiadmányát megküldi az (1)–(3) bekezdésben meghatározott valamennyi érintett hatóságnak.

60. § (1) Az a bíróság, amely a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, vagy a feltételes szabadságot megszüntette, feltéve, hogy a határozat jogerőre emelkedésekor a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, illetve a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama még nem telt el,

(2) Ha a bíróság a szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságra bocsátást megszüntette, az értesítőlapon a kiszabott szabadságvesztés teljes tartamát tünteti fel.

(3) Ha a feltételes szabadság megszüntetéséről a bv. bíró rendelkezett, az értesítőlapot a bv. bíró állítja ki.

(4) A terhelt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet – a beszámításra vonatkozó adatok feltüntetését követően – az értesítőlapot az 59. § (1)–(3) bekezdése szerint illetékes hatóságnak küldi meg.

61. § (1) A bíróság a kiutasítás végrehajtása érdekében

(2) A Bv. tv. 38. § (8) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság útján rendelkezik a terheltnek az illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítása iránt, és ennek érdekében az (1) bekezdésben meghatározott értesítőlapot, valamint rendelkező részt,

(2a)³⁹ Ha a bíróság a kiutasítást végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabta ki, és az elítéltet más büntetőügyben elzárásra ítélték, a vele szemben kiszabott közérdekű munkát vagy a pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatták át, és annak végrehajtása még nem fejeződött be, a bíróság az 1. melléklet szerinti értesítő lap megjegyzés rovatában – a határozatot hozó bíróság megnevezésével és az ügyszám megjelölésével – feltüntetni, hogy az elzárás, illetve a közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának a Bv. tv. 31/A. §-a szerinti végrehajtási akadálya áll fenn.

(2b)⁴⁰ A Bv. tv. 38. § (8) bekezdése esetén, ha a kiutasított elítélttel szemben más büntetőügyben elzárást szabtak ki, a közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatták át, és annak végrehajtása még nem fejeződött be, a bíróság végzéssel megállapítja a Bv. tv. 31/A. § szerinti végrehajtási akadály fennállását, és a (2) bekezdésben foglaltak mellett szükség szerint intézkedik az elítélt szabadítása iránt. Ha az elzárást, a közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést még nem vették foganatba, a bíróság a végzését megküldi a végrehajtás iránti intézkedésre illetékes bv. csoportnak.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén, ha a kiutasítás érdekében soron kívül kell intézkedni, és az értesítőlap elektronikus úton nem továbbítható, azt a bíróságnak telefaxon is meg kell küldenie.

(4) Ha a bíróság nem jogerősen kiutasítást szab ki, és a terhelt nem áll személyi szabadság elvonásával járó büntetés vagy kényszerintézkedés hatálya alatt, a bíróság erről haladéktalanul rövid úton – szükség szerint telefaxon – értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot, a terhelt személyazonosító okmánya típusának és számának megjelölésével.

(5) Ha a bíróság az összbüntetési ítéletében a Btk. 96. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a végrehajtandó kiutasításról, erről a jogerős összbüntetési ítélet kiadmányának megküldésével valamennyi érintett területi idegenrendészeti hatóságot értesíti. Ha a kiutasítás végrehajtása érdekében soron kívüli intézkedés szükséges, a bíróság a (3) bekezdés alkalmazásával jár el.

62. § (1) A bíróság a közügyektől eltiltásról végrehajtása érdekében a 11. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap – bv. csoporton keresztül történő – megküldésével intézkedik a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnél, ha pedig az elítélt a szabadságvesztés kitöltötte, annál a bv. intézetnél, amely az elítéltet szabadította.

(2) A bíróság az értesítőlapon a lejárat napját akkor köteles megjelölni, ha a közügyektől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van.

(3) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a bűnügyi nyilvántartó szervnek küldi meg.

(4) Összbüntetésbe foglalás esetén, a rövidebb tartamú közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapra a bv. intézet felvezeti a végrehajtás Btk. 96. § (2) bekezdése szerinti akadályát, és mellőzi a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó adatok kitöltését, majd az értesítőlapot a (3) bekezdésben meghatározott hatóságnak küldi meg.

(5) Ha a bíróság a szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságra bocsátást megszüntette a közügyektől eltiltásról újabb értesítőlapot állít ki, és azt a bv. csoporton keresztül megküldi a bv. intézetnek azzal, hogy az értesítőlapon a kiszabott szabadságvesztés teljes tartamát tünteti fel.

(6) Ha a feltételes szabadság megszüntetéséről a bv. bíró rendelkezett, az értesítőlapot a bv. bíró állítja ki, ez esetben a bv. bíró határozatának számát a „Megjegyzés” rovatban tünteti fel.

63. § (1) Ha a bíróság közügyektől eltiltást alkalmazott és a lefolytatott bizonyítás alapján tudomására jutott, hogy az elítélt tekintetében a Btk. 61. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel fennáll, a 28. melléklet szerinti adattartalommal felhívást küld a Bv. tv. 305. § (1) bekezdésében meghatározott szervnek, illetve közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén az igazságügyért felelős miniszternek, közjegyzőhelyettes esetén az illetékes területi közjegyzői kamarának, önálló bírósági végrehajtó-helyettes esetén a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak.

(2) Ha katonai rendfokozattal rendelkező elítélttel szemben nem katonai büntetőeljárásban alkalmaztak közügyektől eltiltást, a bíróság a közügyektől eltiltásról szóló 12. melléklet szerinti adattartalommal értesítőlapot állít ki, és küld a Bv. tv. 305. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek, illetve személynek.

64. § (1) A bíróság az ügydöntő határozat kihirdetésekor vagy kézbesítésekor tájékoztatja az elítéltet

(2) A bíróság a határozat jogerőre emelkedését követően a jóvátételi munka előírásáról a 13. melléklet szerinti adattartalommal tanúsítványt állít ki, és azt a határozat kihirdetését követően a jelen lévő elítélt részére átadja vagy a jogerős határozat kiadmányával együtt részére kézbesíti.

(3) A bíróság az ügydöntő határozat kihirdetésekor jelenlévő elítélt kérelmére a jóvátételi munka elvégzésének az igazolására szolgáló 38. melléklet szerinti nyomtatványt átadja.

(4) A bíróság kezelőirodáján biztosítani kell, hogy az elítélt a (3) bekezdés szerinti nyomtatványhoz hozzájuthasson, továbbá az OBH elnöke a nyomtatványt a bíróságok hivatalos honlapján letölthető formátumban közzé teszi.

(5) A bíróság az ügyiratokat

65. § (1)⁴¹ A bíróság

(2) Ha az elítélt magyarországi bejelentett lakcímmel nem rendelkezik és magyarországi tényleges tartózkodási helye sem ismert, az értesítőlapot a Budapest Főváros Kormányhivatalának kell megküldeni.

(3)⁴³ Ha bv. bíró rendel el vagy állapít meg intézkedésként pártfogó felügyeletet, a végrehajtás érdekében jogerősítési záradékkal ellátott határozat kiadmányának megküldésével intézkedik az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál, illetve az illetékes bv. intézetnél.

(3a)⁴⁴ Ha a bíróság vagy a bv. bíró a Btk. 71. § (4) bekezdése alapján távoltartás külön magatartási szabályt rendelt el, erről a jogerős határozatának megküldésével haladéktalanul értesíti

(3b)⁴⁵ Ha az elítélt kiskorú gyermeke távoltartással érintett személy, a határozatban az elítéltet tájékoztatni kell arról, hogy kiskorú gyermekével kizárólag felügyelt kapcsolattartás keretében tarthat kapcsolatot, aminek a lebonyolítását a kiskorú gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalnál kezdeményezheti.

(4)⁴⁶ Feltételes ügyészi felfüggesztés mellett megállapított pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az ügyészség a további jogorvoslattal nem támadható határozat megküldésével intézkedik az illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál.

(5)⁴⁷ Védett személy esetén a bíróság az értesítőlap megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a védelmet ellátó szervet arról, hogy a pártfogó felügyelet végrehajtása során a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

66. §⁴⁸ Ha a bíróság a pártfogó felügyelet alatt álló személlyel szemben

67. § A bíróság a lefoglalt dolog elkobzása, kiadása vagy megsemmisítése érdekében a határozat Bv. tv. 34/A. §-a szerinti alaki követelménynek megfelelő rendelkező részének megküldésével intézkedik a lefoglalt dolog kezelését végző bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság bűnjelkezelőjénél.

68. § (1) A bíróság a vagyonelkobzás végrehajtása érdekében a határozat Bv. tv. 34/A. §-a szerinti alaki követelménynek megfelelő rendelkező részének megküldésével intézkedik az elsőfokon eljáró bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéken működő GH-nál.

(2) Ha a büntetőeljárás során a terhelt akár ingó, akár ingatlan vagyonának zár alá vételét rendelték el, a bíróság közli a GH-val a zár alá vételt elrendelő hatóság megnevezését, határozatának számát.

(3)⁴⁹ A GH a vagyonelkobzás előírását követően a 4. § (3) bekezdése szerint jár el.

(4)⁵⁰ A GH a vagyonelkobzást az állami adó- és vámhatóság által az eljárás befejezéséről küldött értesítés alapján törli a nyilvántartásból, ha a meghatározott vagyontárgyra vagy a meghatározott pénzösszegre vezetett végrehajtás eredményes volt.

(5)⁵¹ A GH a vagyonelkobzást az állami adó- és vámhatóságnak,

69. § (1) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésekor – mind az elektronikus adat eltávolításával, mind az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával történő végrehajtás esetén – az ügydöntő határozatban az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló

(2) Abban az esetben, ha a bíróság az adott domain névhez kapcsolódó teljes elektronikus adattartalom eltávolítását rendeli el, akkor az IP cím, az URL cím és a portszám megadása mellőzhető.

(3) E fejezet alkalmazásában

(4) Ha a bíróság az ügydöntő határozatban az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat eltávolítására kötelezi. A bíróság a kötelezett tárhelyszolgáltatót a nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a tárhelyszolgáltató képviseletére jogosult nevének és címének a feltüntetésével jelöli meg.

(5) Ha a Be. 570. §-a alkalmazásának van helye, a bíróság az ügydöntő határozatban az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el és a végrehajtás módjaként az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról rendelkezik. Ez utóbbi esetben kötelezettként összefoglalóan a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat jelöli meg.

70. §⁵² Ha a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus adat eltávolításával rendeli el, a határozatra eredeti bírói aláírással ellátott felhívást vezet, amelyben a kötelezettet azonnali vagy legfeljebb a határozat közlésétől számított egy munkanapon belüli önkéntes teljesítésére hívja fel, vagy a határozat kiadmányához ilyen felhívást csatol, és azt megküldi az Avt. szerint az állami adó- és vámhatóságnak a végrehajtás foganatosítása érdekében, továbbá az értesítőlapot a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak is megküldi.

71. § (1) A bv. csoport a végrehajtási értesítőlapot határidős nyilvántartásba helyezi.

(2)⁵³ Ha az állami adó- és vámhatóság a végrehajtásról jegyzőkönyvvel arról értesíti a bv. csoportot, hogy a végrehajtás

(3)⁵⁴ Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettségének nem tett eleget vagy a teljesítést megtagadta, a bv. bíró a rendbírság kiszabásáról szóló véglegessé válási záradékkal ellátott határozatának kiadmányát megküldi az állami adó- és vámhatóságnak, egyebekben a rendbírság behajtására vonatkozó szabályok szerint jár el.

(4)⁵⁵ Ha az állami adó- és vámhatóságnak a kötelezettség teljesítésének ismételt ellenőrzéséről készült jegyzőkönyve szerint a kötelezett továbbra sem teljesítette az elektronikus adat eltávolítását, a bv. bíró lefolytatja a Bv. tv. 69/A. §-a szerinti eljárást, és erről értesíti az ügyben elsőfokon eljárt bíróságot.

(5)⁵⁶ Ha a kötelezett a kiszabott rendbírság ellenére sem teljesít és a bv. bíró a rendbírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő naptól számított három hónap elteltével újból rendbírságot szab ki a kötelezettel szemben, a bíróság a továbbiakban a (3) bekezdés ismételt alkalmazásával jár el. Az első ideiglenes eredménytelenséget megállapító jegyzőkönyv készítésének napját követő három év elteltével a végrehajtást a bv. csoport befejezettként kezeli és törli a nyilvántartásból.

(6)⁵⁷ Ha a bv. bíró az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását rendelte el és a kötelezett vagy az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyve szerint a tárhelyszolgáltató a rendbírság kiszabását követően utóbb mégis eleget tesz a kötelezettségének, a bv. bíró a Bv. tv. 69/A. § (3) bekezdése alapján beszerzi az ügyészség indítványát az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának megszüntetése tárgyában.

72. § (1) Ha a bíróság a Be. 570. §-a, illetve a bv. bíró a Bv. tv. 69/A. §-a alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával rendeli el, jogerősítési záradékkal ellátott határozatát és a 16. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlapot a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: NMHH) küldi meg.

(2) Az NMHH a bíróság által kiállított értesítőlapokat automatizált gépi adatfeldolgozás útján tölti fel a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisába (a továbbiakban: KEHTA).

(3) Az NMHH a bíróság határozatáról értesíti a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat, a kiküldött értesítéshez mellékelni kell a bíróság, illetve a bv. bíró határozatát. Az NMHH az értesítés kézbesítéséről érkeztetési igazolást küld a határozatot hozó bíróságnak.

(4) Ha az NMHH azt észleli, hogy a határozat erről szóló rendelkezésében az elektronikus adat azonosítására vonatkozóan valószínűsíthetően elírás történt, vagy az a végrehajtás szempontjából technikailag értelmezhetetlen vagy – a 69. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – hiányos, a határozat kijavítását kezdeményezi a határozatot hozó bíróságnál.

(5) Az NMHH haladéktalanul értesíti a bv. bírót, ha azt észleli, hogy valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettségszegő hozzáférést biztosító vagy az újbóli hozzáférést nem biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatót elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, valamint cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának a feltüntetésével kell megjelölni.

73. § (1) A bíróság a kényszergyógykezelés végrehajtása érdekében a 17. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és az ügydöntő határozat rendelkező része jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányának a megküldésével intézkedik az IMEI-nél.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározottakkal együtt megküldi az igazságügyielmeorvos-szakértői vélemény másolatát, továbbá, ha a beteg fekvőbeteg-intézmény kezelése alatt áll, a kórrajz kivonatát is.

74. § (1) A Bv. tv. 34. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a kényszergyógykezelés elrendeléséről szóló értesítőlapot és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott ügyiratokat a beteget előállító kísérőnek adja át.

(2) Ha a kényszergyógykezelés elrendelésekor a beteg szabadlábon van, az értesítőlap megküldésével egyidejűleg az Országos Mentőszolgálatnál intézkedik a beteg – szükség esetén a rendőrség közreműködésével történő – beszállítása iránt.

75. § (1) A bíróság a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében a 18. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlap és az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező része kiadmányának megküldésével intézkedik a terhelt lakcíme, ennek hiányában a tényleges tartózkodási helye szerint illetékes javítóintézet igazgatójánál.

(2) A bíróság a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet a javítóintézet igazgatójának címezve a javítóintézeti nevelés végrehajtására.

(3) Ha a jogerősen javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorú a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elrendelt javítóintézeti nevelést letöltötte, a bíróság az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezet.

(4)⁵⁸ A bíróság a jogerős határozatát tájékoztatásul megküldi az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak az esetleges szükséges intézkedések megtétele érdekében.

76. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság azonnal intézkedik, hogy a fiatalkorút a (2) bekezdésben foglaltak szerint szállítsák a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által működtetett és a javítóintézetek rendtartásáról szóló jogszabály szerint illetékes javítóintézetbe.

(2) A fiatalkorúnak a javítóintézetbe szállításáról

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a felhívás kézbesítésére került sor, a kézhezvétel visszaigazolását követően a bíróság a beszállítás határidejéről a javítóintézetet haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Ha a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott rendőri intézkedés nem vezet eredményre, a bíróság a Bv. tv. 19. § (1) bekezdése alapján elfogatóparancsot bocsát ki.

(5)⁵⁹ Ha a javítóintézet arról értesíti a bíróságot, hogy a (4) bekezdés szerinti elfogatóparancs alapján a fiatalkorút befogadta, a bíróság haladéktalanul intézkedik az elfogatóparancs visszavonásáról.

(6)⁶⁰ Ha fiatalkorú befogadása a Be. CI. vagy CII. Fejezete szerinti eljárásban meghozott jogerős ügydöntő határozat végrehajtása érdekében kibocsátott elfogatóparancs alapján történt, a bíróság haladéktalanul intézkedik a jogerős ügydöntő határozatnak a fiatalkorú részére történő kézbesítéséről, amelyhez mellékeli a 29/A. melléklet szerinti kézbesítési ívet az átvétel igazolása és a fiatalkorú jogorvoslati jogáról való tájékoztatása érdekében.

77. § (1) A bíróság a 76. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben az értesítőlapot papír alapon, valamint ha azok rendelkezésre állnak a környezettanulmány, az iskolai bizonyítvány, az iskolai vagy munkahelyi jellemzés, a szakértői vélemény és az orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy másolatát a fiatalkorút előállító rendőrnek vagy bv. őrnek adja át.

(2) A 76. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a bíróság a Bv. tv. 34/A. §–ában meghatározott alakisággal kiállított értesítőlapot a kijelölt javítóintézetnek három napon belül megküldi.

78. § E rendelet rendelkezéseit a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott katonával szemben hozott határozatok végrehajtására az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

79. § (1) A katonai fogdán letöltendő szabadságvesztésre ítélt katona büntetésének megkezdésére a tanács elnöke – az értesítőlapnak a katonai fogda végrehajtására kijelölt bv. intézetnek való közvetlen megküldésével egyidejűleg – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén az állományilletékes parancsnok, a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén a munkáltatói jogkört gyakorló (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) útján intézkedik.

(2) Ha a bíróság katonával szemben nem katonai fogdán letöltendő szabadságvesztést szab ki, a tanács elnöke az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően soron kívül megkeresi az elítélt állományilletékes parancsnokát a szolgálati viszony megszüntetése érdekében.

(3) Ha katonával szemben a Bv. tv. 61. § (1) és (2) bekezdése vagy 61/C. § (1a) és (1b) bekezdése alapján a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelik el, a határozat egy kiadmányát három napon belül az állományilletékes parancsnoknak is meg kell küldeni.

80. § Katonával szemben kiszabott közügyektől eltiltásról, lefokozásról, szolgálati viszony megszüntetéséről, rendfokozatban visszavetésről, várakozási idő meghosszabbításáról, vagy elrendelt pártfogó felügyeletről a 12. melléklet szerinti adattartalommal külön értesítőlapot kell kiállítani, és azt három napon belül

81. § (1) A katona pártfogó felügyeletét az állományilletékes parancsnok az általa megbízott pártfogó útján a pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint hajtja végre.

(2) Katona esetében a pártfogó felügyelő az indítványait a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárás lefolytatására kijelölt, illetékes ügyészségnek, illetve a bv. bírónak teszi meg.

(3)⁶¹ Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya megszűnt, az állományilletékes parancsnok erről három napon belül értesíti a pártfogolt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt, vagy fiatalkorú esetén a vármegyei rendőr-főkapitányságot; egyidejűleg közli a bíróság által megállapított magatartási szabályokat, és megküldi a pártfogó felügyelet alatt álló szolgálati jellemzését.

82. § A bíróság a bűnügyi felügyelet elrendeléséről, fenntartásáról, módosításáról, illetve megszüntetéséről, valamint a távoltartás elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló határozatot megküldi a katona állományilletékes parancsnokának.

83. §⁶² (1) A bíróság a bűnügyi költség – ideértve a büntetőeljárásban részt vevő személynek a költségek megfizetésére kötelezését is – végrehajtása érdekében az ügydöntő határozat jogerősítési záradékkal és eredeti aláírással ellátott rendelkező részének, nem ügydöntő végzés esetén véglegessé válási záradékkal ellátott kiadmányának a megküldésével intézkedik az elsőfokon eljáró bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéken működő GH-nál.

(2) Ha a bűnügyi költséget az ügyészség állapította meg, a további jogorvoslattal nem támadható határozatát – felülbírálati indítvány esetén ideértve a nyomozási bíró határozatát is – megküldi az illetékes GH-nak.

84. § (1)⁶³ A GH az elítéltet a bűnügyi költség megfizetésére önkéntes teljesítésre utalással hívja fel azzal, hogy azt a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse be a bíróság nevére nyitott előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A GH a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, egyidejűleg tájékoztatja az elítéltet az elektronikus fizetéshez szükséges előirányzat-felhasználási keretszámlaszámról, és az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi.

(2) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a felhívást olyan időpontban kell kibocsátani, hogy a kötelezett a fizetési kötelezettségét a halasztás vagy a részletfizetés határidejéig teljesíteni tudja.

(3)⁶⁴ Ha az elítélt a felhívás ellenére fizetési kötelezettségének nem tett eleget, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot vagy a részlet befizetését elmulasztotta, a GH a – tízezer forintot meghaladó – bűnügyi költség, illetve bűnügyi költségből meg nem fizetett összeg behajtása érdekében a 4. § (3) bekezdése szerint jár el.

(4) Ha a bíróság a magánvádlót, a pótmagánvádlót, a védőt, a szakértőt, a tanút vagy a kiskorú gondozását ellátó nagykorú személyt a mulasztásával felmerült bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte, az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5)⁶⁵ A GH az előírt bűnügyi költséget az állami adó- és vámhatóság értesítéséig, de legfeljebb az Avt. 125/A. § (7) bekezdése és 125/B. § (3) bekezdése értelmében a követelés elévüléséig nyilvántartja.

(6) Az ügyészség által megállapított bűnügyi költség esetén a GH az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.

85. § (1) Ha a bíróság a Be. 813. §-a alapján a pótmagánvádlót a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, a határozatában felhívja a pótmagánvádlót, hogy a büntetőeljárás során keletkezett ügyiratokról kiadott másolat illetékét külön felhívásra az állam javára fizesse meg.

(2) A kezelőiroda a pótmagánvádlót terhelő illetékről értesítést állít ki, amely tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges adatokat. Az illetékre vonatkozó értesítést a kezelőiroda az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adós lakóhelye szerinti állami adó- és vámhatóságnak küldi meg.

86. § (1)⁶⁶

(2) Ha a bíróság az államot illető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapított meg, és a tartozást a felhívásban meghatározott idő alatt egyik kötelezett sem fizette meg, vagy csak részletfizetést teljesítettek, a tízezer forintot meg nem haladó tartozás behajtása érdekében – a végrehajtási eljárást – elsősorban azzal a kötelezettel szemben kell megindítani, akinél feltehetőleg vagy a bírósági iratok adataiból megállapíthatóan a behajtás leginkább biztosítottnak látszik. A tízezer forintot meghaladó tartozás behajtását mindegyik egyetemlegesen kötelezettel szemben egyszerre kell megkísérelni.

(3) A végrehajtási eljárást az egyetemlegesen kötelezettekkel szemben mindaddig folytatni kell, amíg a tartozást teljesen ki nem egyenlítették. A tartozás teljes kiegyenlítése után esetleg behajtott vagy befizetett összeget a túlfizető részére kell visszafizetni, ha vele szemben nem áll fenn egyéb igazságügyi követelés.

(4)⁶⁷ Ha a kötelezettet bűnügyi költség megfizetése önállóan és egyetemlegesen is terheli, az általa befizetett vagy tőle levont pénzösszeget elsőként a kötelezettet önállóan terhelő fizetési kötelezettség teljesítéseként kell elszámolni. A GH a behajtás iránti megkeresésben az erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályhely megjelölésével a megjegyzés rovatban feltünteti.

87. § (1) A Be. 757. §-a alapján biztosíték letétbe helyezésének engedélyezéséről, ha arról

(2) Biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén a GH a biztosítékot a befizetéskor előírja.

(3) A GH a biztosíték letétbe helyezéséről az engedélyező határozattal és a letétbe helyezés igazolásával értesíti az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet, és – a számlaszám közlésével – az ügyben eljáró bíróságot, illetve ügyészséget.

88. § (1) A bíróság az eljárás jogerős befejezése után a biztosíték elszámolásáról rendelkező határozat kiadmányát megküldi a biztosítékot kezelő GH-nak.

(2) Ha az eljárás jogerős befejezésekor a bíróság

(3) A GH a biztosítékot a bíróság határozatának rendelkezése szerint számolja el.

(4) Ha a biztosíték összege nem elegendő a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás, vagy a bűnügyi költség elszámolására, a biztosíték összegét meghaladó rész végrehajtása iránt a bíróság rendelkezése esetén – ideértve a bűnügyi együttműködés, illetve jogsegély kérelmet is – intézkedni kell.

(5) Ha a Be. 761. §-a alapján a biztosíték a terheltnek visszajár, a GH a bíróság, illetve az ügyészség határozatának beérkezése után – a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti követelés összegének levonását követően – a visszafizetést teljesíti.

(6) Ha rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat alapján a biztosíték a terheltnek visszajár, az elsőfokú bíróság az erről rendelkező határozata kiadmányának megküldésével azt a GH-t értesíti, amelyik a biztosítékot az alapeljárásban kezelte.

89. § (1) Ha a bíróság a felmentő ítéletében a Be. 573. § (1) bekezdése alapján szabálysértés miatt jogkövetkezményt alkalmaz, az ügydöntő határozat rendelkező részének jogerősítési záradékkal ellátott kiadmányát a végrehajtás végett annak az ügyben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak küldi meg, amely a külön jogszabály szerint a határozat végrehajtása iránt intézkedik.

(2) Ha a bíróság a büntetőeljárás során lefoglalt dolognak

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a lefoglalt és kiadni rendelt dolgot már előzetesen értékesítették.

90. § (1) A bíróság

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a GH eljárására az 51–52. §-ban, továbbá – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 53. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a kötelezett a rendbírságot a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a rendbírság szabadságvesztésre átváltoztatásának van helye, a GH értesíti a rendbírságot kiszabó határozatot meghozó bíróságot az átváltoztatás érdekében.

(4) A bíróság a rendbírságot helyettesítő elzárásról a 19. melléklet szerinti adattartalommal értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzés egy kiadmányával a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a GH-nak küldi meg. A bv. csoport a továbbiakban a 41–43. § megfelelő alkalmazásával jár el.

(5) Ha a rendbírságot a Be. 127. § (5) bekezdése alapján az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szabta ki, annak megfizetésére a kötelezettet az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a kötelezett a rendbírságot a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a Be. 128. § (2) bekezdése alapján elzárásra átváltoztatásnak van helye, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság indítványozza a bíróságnál a rendbírság elzárásra történő átváltoztatását. Ha a bíróság a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról határoz, a továbbiakban a (4) bekezdés szerint jár el.

(6)⁶⁸

(7) Ha a rendbírságot annak elzárásra történő átváltoztatását követően fizetik meg, a bíróság, illetve a bv. intézet az 54. § megfelelő alkalmazásával jár el.

(8)⁶⁹ A közjegyző az általa kiszabott pénzbírságnak a székhelye szerint illetékes törvényszék bevételi számlája javára történő megfizetésére a kötelezettet önkéntes teljesítésre utalva – a pénzbírságot kiszabó határozat ügyszámára hivatkozással – hívja fel. Ha a kötelezett a pénzbírság megfizetését a megjelölt határidő lejártától számított harminc napon belül a közjegyzőnél nem igazolta, a közjegyző a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi annak a GH-nak, amelynek a területén a székhelye található. A GH a behajtás érdekében 4. § (3) bekezdése szerint jár el.

91. §⁷⁰ (1) A bíróság a büntetőeljárásban elrendelt elővezetéssel, továbbá a Bv. tv. alapján elrendelt elővezetéssel és az elfogatóparancs alapján történő előállítással felmerült költségről és annak viseléséről a határozatot az igazolás kézbesítésétől számított egy hónapon belül hozza meg.

(2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti határozatában felhívja a kötelezettet arra, hogy a megállapított fizetési kötelezettséget a határozat véglegessé, illetve jogerőssé válásától számított tizenöt napon belül a jogosult szerv előirányzat-felhasználási keretszámlájára, a megjelölt befizetést azonosító adatokra hivatkozással fizesse be.

(3) A bíróság a véglegessé vált, illetve jogerős határozatát megküldi

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a BVOP által elrendelt elővezetéssel felmerült költségekre, azzal, hogy a bv. bíró intézkedik a végrehajthatóvá vált határozat (3) bekezdés szerinti megküldéséről abban az esetben, ha a határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be.

92. §⁷¹ (1) A bíróság

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a GH

93. §⁷² (1) Ha az államot illető bűnügyi költség megfizetésének mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet terjesztenek elő, a bíróság az igazságügyért felelős miniszter döntéséig intézkedik a GH-nál a végrehajtás függőben tartása iránt.

(2) Ha a rendbírság megfizetésének mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelmet terjesztenek elő, és a bíróság az igazságügyért felelős miniszter döntéséig a végrehajtást elhalasztotta vagy félbeszakította, az erről szóló határozatát – az előírási tételszámra hivatkozással – megküldi a GH-nak, és a GH a továbbiakban a 4. § (4) bekezdése szerint jár el.

(3) Ha az igazságügyért felelős miniszter döntésével a bűnügyi költséget, illetve rendbírságot mérsékelte vagy elengedte, a GH a 4. § (6) bekezdése alapján jár el.

94. § Ha a bíróság a tárgyalás rendjének fenntartása körében a Be. 274. § (2) bekezdés c) pontja alapján a vádlott őrizetbe vételét rendelte el, ennek foganatosítására a határozatának megküldésével – szükség szerint rövid úton vagy telefaxon – a bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.

95. § (1)⁷³ A bíróság a terhelt letartóztatásának elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló határozata meghozatalával, illetve a letartóztatásnak a vádemelés utáni megszűnésével egyidejűleg – a megjegyzés rovatban az ok megjelölésével – a vádemelés előtt a 21. melléklet, a vádemelés után a 22. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlappal intézkedik a végrehajtás iránt.

(2) Ha bíróság a letartóztatás megszüntetéséről határozott, az (1) bekezdés szerinti értesítőlapnak kizárólag

(3) A vádemelés után a 22. melléklet szerinti értesítőlap vádemelésre vonatkozó adatai mellőzendők, ha a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően dönt a letartóztatás tárgyában.

(4) Ha a letartóztatás megszüntetéséről szóló határozat ellen az ügyészség a Be. 483. § (2) bekezdés a) pontja szerinti halasztó hatályú fellebbezést jelentett be, az értesítőlapot az a bíróság állítja ki, amelynek eljárásában a határozat véglegessé vált.

(5) Ha a bíróság távoltartás vagy bűnügyi felügyelet biztosítására megállapított óvadék mellett szüntette meg a letartóztatást, az értesítőlapot csak az óvadék befizetésének igazolását követően állítja ki.

(6) A bíróság, ha olyan terhelt letartóztatását rendeli el, aki – akár az adott, akár más büntetőügyben elrendelt – a Be. 281. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, a határozatát a kijelölt lakás, egyéb helyiség, intézmény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, illetve annak a rendőrkapitányságnak is megküldi, ahol a terheltnek meghatározott időközönként és módon jelentkeznie kell.

96. § (1) Ha a vádemelés előtti feladatkörben eljáró bíróság a letartóztatás elrendeléséről, illetve meghosszabbításáról dönt, és a terheltet előállították, az értesítőlapot és a határozatának kiadmányát a terheltet előállító rendőrnek vagy bv. őrnek adja át.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti bíróság a letartóztatás meghosszabbításáról meghallgatáson kívül határoz, az értesítőlapot és határozatának kiadmányát a kezelőirodának soron kívül adja át.

(3) A (2) bekezdés esetében a kezelőiroda az értesítőlapot az érkezés napján azonnal a letartóztatást foganatosító

(4) Ha a határozat ellen fellebbezést jelentettek be, a másodfokú bíróság határozatát a kezelőiroda útján küldi meg a letartóztatást foganatosító rendőrségi fogdának, javítóintézetnek vagy bv. intézetnek.

97. § (1) Ha a bíróság a vádemelés után a letartóztatást az elfogatóparancs alapján előállított vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megszegése miatt őrizetbe vett vádlottal szemben rendeli el, az értesítőlapot az előállító rendőrnek adja át.

(2) Ha a bíróság a vádemelés után tárgyaláson rendeli el a terhelt letartóztatását, a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától bv. őr kirendelését kéri, és a terheltet, valamint az értesítőlapot a bv. őrnek adja át.

(3) Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet vagy a bv. őr kirendelésének akadálya van, a letartóztatás foganatosítása végett a terhelt bv. intézetbe történő kísérése iránt a bíróság székhelye szerinti rendőrkapitányságot keresi meg.

(4) A bíróság a határozatának kiadmányát is átadja az előállító rendőrnek, illetve a bv. őrnek, vagy ha az írásba foglalásra később kerül sor, a kezelőiroda útján megküldi a letartóztatást foganatosító bv. intézetnek vagy javítóintézetnek.

98. § Ha a bíróság a letartóztatást fenntartja vagy megszünteti, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek vagy rendőrnek, ha pedig a terhelt előállítására nem került sor, a kezelőirodának adja át. A letartóztatás megszüntetése esetén a bíróság a szabadítás érdekében a 8. § (4) és (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

99. § (1) Ha a bíróság a letartóztatást a tárgyaláson szünteti meg, és a terhelt a fogvatartást foganatosító bv. intézetbe, illetve javítóintézetbe visszaszállítását nem kéri, a bíróság a terhelt részére igazolást állít ki, amely tartalmazza

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a terhelt a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a bv. intézetbe, illetve a javítóintézetbe visszaszállítását nem kéri, de törvényes képviselője jelen van, a kiskorú terheltet és a kiállított igazolást a bíróság a törvényes képviselőnek adja át.

(3) A (2) bekezdés szerinti feltételek hiányában a bíróság a gyermekek védelméről szóló törvény értelmében a felügyelet nélkül maradó kiskorú terheltnek a bv. intézetbe, illetve a javítóintézetbe történő visszaszállítása iránt intézkedik, azzal, hogy a bv. intézetnek, illetve a javítóintézetnek huszonnégy órán belül gondoskodni kell a hazajuttatásáról.

100. § (1) Ha a letartóztatás tartama a vádemelés után az elrendeléstől vagy a fenntartástól számítva az egy évet meghaladja, a bíróság az egy év leteltét követően azonnal, ezt követően a Be. 291. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt egy hónappal az ügy iratait – a letartóztatás indokoltságának a Be. 291. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálata végett – a másodfokú bíróságnak küldi meg.

(2) Ha az iratok megküldése a büntetőeljárás befejezését jelentősen késleltetné, csak a letartóztatás felülvizsgálatához szükséges iratokat vagy ezek másolatát kell megküldeni.

(3) A másod- és harmadfokú bíróság a letartóztatás felülvizsgálata alapján hozott határozatról értesítőlapot állít ki, amelyet a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek vagy javítóintézetnek küld meg.

101. § (1) A tanács elnöke engedélyezheti, hogy a letartóztatott a hozzátartozójával a tárgyalás szünetében vagy a tárgyalás befejezése után az ügyre nem tartozó kérdésben beszélgetést folytasson. A tanács elnöke a beszélgetést akár a tárgyalás szünetében, akár a tárgyalás befejezése után kizárólag a tárgyalóteremben vagy kifejezetten erre a célra kialakított más helyiségben engedélyezheti tizenöt percnél nem hosszabb időtartamra. Az engedélyt a tanács elnöke azt követően adhatja meg, hogy a hozzátartozók személyazonosságát és kapcsolattartásra jogosultságát az előállítást foganatosító bv. őr, illetve rendőr ellenőrizte.

(2) A letartóztatott az előállítást foganatosító bv. őr, illetve rendőr jelenlétében egyidejűleg legfeljebb négy hozzátartozójával folytathat beszélgetést. A bv. őr, illetve a kísérő rendőr a kapcsolattartást a Bv. tv. 402. § (1) bekezdése alapján ellenőrzi és az a Bv. tv. 177. § (6) bekezdése esetén megszakítható.

(3)⁷⁴ A tanács elnöke a letartóztatott előéletére, a vád tárgyává tett bűncselekményre és a bv. őr által jelentett egyedi biztonsági előírásra figyelemmel utasítást adhat arra, hogy a bv. őr, vagy a kísérő rendőr a tárgyalóteremben a letartóztatottról a bilincset levegye.

(4) Ha a tanács elnöke úgy rendelkezik, hogy az alkalmazott mozgást korlátozó eszközt a letartóztatottról el kell távolítani, a bv. őr vagy a kísérő rendőr az erre vonatkozó rendelkezést – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles végrehajtani.

(5) A kettős bilincsben előállított, különösen veszélyes vagy fokozott őrzés alatt álló letartóztatottról a vezető bilincs biztonsági okból nem távolítható el. A vezető bilincset ez esetben is úgy kell alkalmazni, hogy az a terheltet az írásban ne akadályozza.

102. § (1) Ha a bíróság a szabadlábon levő terhelt letartóztatását rendeli el, megvizsgálja, hogy a terheltnek van-e felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, vagy van-e más olyan személy, akinek gondozását a terhelt látja el. A terheltet nyilatkoztatni kell, hogy a kiskorúról, illetve az általa gondozott más személyről hogyan kíván gondoskodni.

(2)⁷⁵ Ha a terhelt kiskorú gyermeke felügyelet nélkül marad, a bíróság erről értesíti a terhelt által megjelölt, a felügyelet ellátására alkalmas hozzátartozót vagy más személyt. Ilyen személy hiányában a kiskorú gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát keresi meg, hogy a kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről gondoskodjon. A terhelt által gondozott más személyről a gondozott személy tartózkodási helye szerint illetékes helyi önkormányzatot kell értesíteni.

(3) Szabadlábon levő terhelt letartóztatása esetén a tanács elnöke a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye, vagy ha a vagyon feltalálási helye ettől eltér, a vagyon feltalálási helye szerint illetékes önkormányzat megkeresésével gondoskodik a terhelt vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.

(4) A tanács elnöke a (2) és (3) bekezdés alapján tett intézkedésről és annak eredményéről a terheltet három napon belül értesíti.

103. § (1) A bíróság – a Be. 483. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – a terhelt előzetes kényszergyógykezelésének elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg a vádemelés előtt a 21. melléklet, a vádemelés után a 22. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlappal intézkedik azzal, hogy az értesítőlap adattartalmára a 95. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetéséről szóló határozat ellen az ügyészség halasztó hatályú fellebbezést jelentett be, az értesítőlapot az a bíróság állítja ki, amelynek eljárásában a határozat jogerőre emelkedett.

(3) Ha a terhelt az előzetes kényszergyógykezelés elrendelésekor letartóztatásban van vagy a Be. 281. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, és a bíróság az előzetes kényszergyógykezelés elrendeléséről szóló határozatában a letartóztatás, illetve a bűnügyi felügyelet megszüntetéséről rendelkezik,

(4) Az értesítőlaphoz mellékelni kell a betegre vonatkozó kórrajz és orvosszakértői vélemény másolatát.

(5) Előzetes kényszergyógykezelés elrendelése esetén bv. őrön a betegkísérőt, bv. intézeten az IMEI-t is érteni kell.

(6) Ha a bíróság az előzetes kényszergyógykezelés elrendeléséről a vádemelés előtt dönt, a 96. §, ha a vádemelés után dönt, a 97. § megfelelő alkalmazásával jár el.

(7) A terheltnek az IMEI-be szállítása tekintetében a kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályai irányadók azzal az eltéréssel, hogy a bíróság az értesítőlap és határozata kiadmányának az átadásával a betegnek az IMEI-be szállítás végett a rendőrség útján intézkedik, ha a terhelt letartóztatását rendőrségi fogdán vagy javítóintézetben foganatosították.

(8) Ha a terhelt előállítására nem került sor, a bíróság az értesítőlapot a kezelőirodának adja át, amely azt az IMEI-nek küldi meg. Az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése esetén a bíróság a szabadítás érdekében a 8. § (4) és (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

104. § (1) A bíróság, ha a Be. 195. §-a alapján a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el, vagy a megfigyelést meghosszabbítja és a terhelt fogva van, a határozat kiadmányát megküldi az IMEI-nek, továbbá a terhelt IMEI-be szállítása végett a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek, rendőrségi fogdának vagy javítóintézetnek.

(2) Javítóintézetben fogva tartott terhelt esetében a bíróság a szállítás érdekében a rendőrség útján intézkedik.

(3) Ha a terhelt szabadlábon van, a bíróság a terhelt beutalása iránt az elmeállapot megfigyelésére kijelölt pszichiátriai fekvőbeteg-intézetnél intézkedik, a véglegessé válási záradékkal ellátott határozata kiadmányának és a terhelt egészségi állapotára vonatkozó ügyirat megküldésével.

105. § (1) Ha a terhelt úti okmányát a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 16. § (2) bekezdése alapján az ügyészség, illetve a bíróság veszi el, akkor a bíróság az úti okmányt az Utv. 16. § (5) bekezdésében meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek küldi meg.

(2) Ha a terhelt bevándorolt, letelepedett jogállású, hontalan, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, az Utv. 16. § (2) bekezdése alapján az ügyészség, illetve a bíróság

106. § (1) Az óvadékot a bíróságon kezelt letétekről szóló igazságügyi miniszteri rendelet szabályai szerint kell letétbe helyezni. A bíróság az óvadékot megállapító véglegessé vált határozat közlésekor tájékoztatja a terheltet, illetve a védőt az óvadéknak elektronikus fizetéssel való teljesítésének lehetőségéről, átutalás esetére az óvadékot letétként kezelő bíróság (a továbbiakban: letétkezelő bíróság) letéti számlája számlaszámának megadásával.

(2) A kezelőiroda azonnal – lehetőség szerint egy órán belül – bemutatja a letétkezelő bíróság által megküldött, az óvadék befizetéséről kiállított igazolást (a továbbiakban: befizetési lap).

(3) Ha a terhelt a meghallgatáson jelen van, és az óvadék letételét a terhelt vagy a védő nyomban vállalja, a terheltet előállító bv. őr, illetve rendőr, továbbá a letartóztatás foganatosítása végett jelen lévő rendőr a bíróság rendelkezése szerint a terheltet mindaddig nem engedi szabadon, amíg – az óvadék befizetésének igazolása alapján – a bíróság a letartóztatás megszüntetéséről hozott véglegessé válási záradékkal ellátott határozat kiadmánya és az értesítőlap átadásával így nem rendelkezik.

(4) Ha az óvadék befizetéséig a terhelt fogva van, és az óvadék befizetését igazolták, a bíróság a letartóztatás megszüntetéséről hozott véglegessé válási záradékkal ellátott határozat kiadmánya és az értesítőlap megküldésével, szükség esetén telefaxon való továbbításával és rövid úton történő megerősítésével azonnal értesíti a letartóztatást foganatosító szervet. A letartóztatást foganatosító szerv visszahívással ellenőrizheti az értesítő szerv kilétét.

(5) Ha az óvadék ellenében a terhelt letartóztatásának megszüntetését kimondó határozat ellen az ügyészség, vagy a pótmagánvádló fellebbezést jelentett be, az a bíróság, amelynek eljárásában az óvadék megállapítása véglegessé vált, az óvadék befizetésének igazolását követően, a letartóztatás megszüntetéséről hozott véglegessé válási záradékkal ellátott határozat kiadmánya és az értesítőlap megküldésével, szükség esetén telefaxon való továbbításával és rövid úton való megerősítésével azonnal értesíti a fogva tartást foganatosító szervet. A fogvatartást foganatosító szerv visszahívással ellenőrizheti, hogy mely szerv értesíti.

(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott esetben az a bíróság, amelynek eljárásában az óvadék megállapítása véglegessé vált, az iratokat már visszaküldte, az óvadék befizetésének igazolását követően a szabadítás érdekében az elsőfokú határozatot hozó bíróság intézkedik.

(7) Ha a bíróság az óvadékot megállapító határozatot a vádemelés előtt hozta, a befizetési lap másolatát megküldi az eljáró nyomozó hatóságnak a nyomozati iratokhoz történő csatolás végett.

107. § (1) Ha az óvadék összegét a letevőnek azért kell visszaadni, mert

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bíróság a határozatában arról is rendelkezik, hogy az óvadék a letevőnek visszajár.

(3) Ha a Be. 288. § (4) bekezdésében meghatározott, az óvadék visszaadását megalapozó határozatot az ügyészség hozta, a határozatát megküldi annak a bíróságnak, amely az óvadékot elsőfokon megállapította. Ennek alapján az óvadék megállapításáról rendelkező elsőfokú bíróság határoz az óvadék visszaadásáról.

(4) Az óvadék visszaadását kimondó határozat a Be. vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza

(5) Ha a terhelt letartóztatását más büntetőügyben elrendelték, a letartóztatást elrendelő bíróság határozatát megküldi annak a bíróságnak, amely az óvadék megállapítása tárgyában elsőfokon határozott.

(6) Ha a Be. 288. § (1) és (2) bekezdése alapján a letevő elveszti a jogát az óvadék visszaadására, erről a terhelt letartóztatását elrendelő bíróság – a (4) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatokat is tartalmazó – határozatában külön rendelkezik.

(7) A bíróság az óvadék visszaadásáról rendelkező és az óvadék visszaadás jogának elvesztését megállapító határozatát, kivéve, ha a határozat kizárólag erre vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, véglegessé válási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott határozatát megküldi a letétkezelő bíróságnak.

108. § (1) A Bv. tv. 38. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés elrendeléséről szóló határozat tartalmazza

(2) A bíróság határozatának kiadmányát haladéktalanul megküldi a Bv. tv. 38. § (3) bekezdése alapján meghatározott terület, körzet, a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, továbbá, ha a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltoztatásának tilalmáról rendelkezett, a lakcímnyilvántartó szervnek.

109. § (1) Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza:

(2) Az elővezetés foganatosítására a bíróság – határozatának megküldésével – a terhelt vagy a tanú lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.

(3) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak elővezetése esetén a bíróság az érintett személy elöljáróját keresi meg, ha a végrehajtást az elöljáró foganatosítja, egyéb esetben az érintett személy elöljáróját az elővezetés elrendeléséről értesíti.

110. § (1) Ha a bíróság határozatában a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat ideiglenes eltávolításának visszaállítható módon történő végrehajtására kötelezi, az elektronikus adatot és a kötelezettet a 69. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott adatokkal tünteti fel.

(2)⁷⁶ A bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával történő elrendeléséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg a határozatra eredeti bírói aláírással ellátott felhívást vezet, amelyben a kötelezettet azonnali vagy legfeljebb a határozat közlésétől számított egy munkanapon belüli önkéntes teljesítésére hívja fel, vagy a határozat kiadmányához ilyen felhívást csatol, és azt megküldi a székhelye szerint illetékes állami adó- és vámhatóságnak.

(3)⁷⁷ Ha az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvet megküldte és a tárhelyszolgáltató a kötelezettséget nem teljesítette, annak másolatát a bíróság legkésőbb három napon belül továbbítja az ügyészségnek.

(4)⁷⁸ Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a kényszerintézkedés elrendelésére irányuló ügyészségi indítványt elutasítja, és a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat visszaállítására kötelezi, a határozatban az elektronikus adat és a tárhelyszolgáltató megjelölésére a 69. § (1) és (4) bekezdése szerinti adatokat fel kell tüntetni. A bíróság a határozatra a (2) bekezdés szerinti felhívást vezet vagy csatol, és haladéktalanul intézkedik a végrehajtási kérelem módosítása iránt a határozatának az állami adó- és vámhatóságnak való megküldésével.

(5) Ha a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv szerint a tárhelyszolgáltató az eltávolításra vagy a visszaállításra vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, vagy a teljesítést megtagadta, a bíróság a rendbírság kiszabásáról szóló határozatának véglegessé válását követően a rendbírság behajtására vonatkozó szabályok szerint jár el.

(6)⁷⁹ Ha a bíróság arra tekintettel, hogy a tárhelyszolgáltató a kötelezettségét nem teljesítette, az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását rendelte el, és a tárhelyszolgáltató vagy az állami adó- és vámhatóság arról tájékoztatja a bíróságot, hogy utóbb a kötelezettségének eleget tett, a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának megszüntetése tárgyában hivatalból határoz.

(7) A bíróság az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének megszüntetése esetén a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.

(8)⁸⁰ Ha a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére nem kerül sor, a bíróság

111. § (1) A bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával történő elrendeléséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e, a határozatról a 23. melléklet szerinti adattartalommal értesítőlapot állít ki, és azt a határozat kiadmányával együtt megküldi az NMHH-nak.

(2) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a határozatot megváltoztatva az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának elrendelését mellőzi, és

(3) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt soron kívül megküldi az NMHH-nak. A másodfokú bíróság az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti, ha a hatályon kívül helyező határozatában az elsőfokú bíróság újabb határozatának meghozataláig az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásáról vagy az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának a KEHTA-ból való törléséről rendelkezett.

(4)⁸¹

(5) A bíróság, ha a kijavítás érinti a 69. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, a kijavítást elrendelő határozat véglegessé válását követően új értesítőlapot állít ki, és azt határozatával együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak.

(6) Ha a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét utóbb teljesíti, és a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes magakadályozásának megszüntetéséről rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedését követően az erről kiállított értesítőlapot a határozattal együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak.

(7) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának egyéb okból történő megszüntetéséről, valamint a (8) bekezdés szerinti esetben értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak.

(8) Ha a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását rendelte el, de a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére nem kerül sor,

(9) Ha az NMHH értesítése alapján valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben rendbírság kiszabásának van helye, a bíróság az erről szóló határozat véglegessé válását követően a rendbírság behajtására vonatkozó szabályok szerint jár el.

112. § (1) Az NMHH a bíróság által kiállított értesítőlapokat automatizált gépi adatfeldolgozás útján tölti fel a KEHTA-ba.

(2) Az NMHH a bíróság határozatáról értesíti a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelyhez mellékeli a bíróság határozatát. Az NMHH az értesítés kézbesítéséről érkeztetési igazolást küld a határozatot hozó bíróságnak.

(3) Ha az NMHH azt észleli, hogy a határozat erről szóló rendelkezésében az elektronikus adat azonosítására vonatkozóan valószínűsíthetően elírás történt, vagy az a végrehajtás szempontjából technikailag értelmezhetetlen vagy – a 69. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – hiányos, a határozat kijavítását kezdeményezi a határozatot hozó bíróságnál.

(4) Ha az értesítőlap kitöltésében az NMHH hibát észlel, annak kijavítását kezdeményezi az azt kiállító bíróságnál.

(5) Az NMHH haladéktalanul értesíti az ügyben elsőfokon eljáró bíróságot arról, ha azt észleli, hogy valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettségszegő hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatót elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, valamint cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának a feltüntetésével kell megjelölni.

113. § (1) A bv. bíró határozatának – ha a Bv. tv. a fellebbezés halasztó hatályáról rendelkezik a határozat jogerősítési záradékkal ellátott – kiadmányát megküldi a végrehajtásért felelős szervnek és – a bírósági felülvizsgálati ügyek kivételével – az elsőfokú bíróságnak.

(2) Az elítélt halála esetén a bv. bíró beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot és ez alapján a halál tényéről – külön határozat meghozatala nélkül – értesíti a végrehajtásért felelős szervet.

(3) A fiatalkorú vagy a kényszergyógykezelt meghallgatásáról, illetve a tárgyalásáról a törvényes képviselőt értesíteni kell, továbbá részére a határozatot kézbesíteni kell.

(4) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt áll, a részére kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést, továbbá az előállítás iránti rendelkezést, valamint a végrehajtás érdekében a határozatot, határozatkiadmányt, az e rendelet szerinti értesítőlapot, felhívást vagy egyéb megküldendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján kell továbbítani.

(5) A terhelt részére kézbesítendő határozat, idézés vagy értesítés megküldésekor a bíróság a védelmet ellátó szervet felhívja, hogy a címzett általi átvétel megtörténtét, valamint az átvétel időpontját igazoló iratot küldje vissza. Ebből a célból az ügyirathoz megfelelően kitöltött tértivevény, illetve fogva lévő esetén kézbesítési ív csatolandó.

(6)⁸² Ha a védett személy új nevet vagy új személyazonosságot kapott és az ügydöntő határozat még az eredeti természetes személyazonosító adatait tartalmazza, a bv. bíró az ügyiratok között minden olyan iratot zártan kezel, amely a korábbi és az új személyazonosság egyezőségére utal.

(7)⁸³ A (6) bekezdésben meghatározott esetben, ha a védett személyre vonatkozóan az értesítőlap még az eredeti természetes személyazonosító adatait tartalmazza, az értesítőlapot is zártan kell kezelni, továbbá ha arra a bv. bíró rendelvényt vezet, azt új értesítőlap kiállításával teszi meg.

(8)⁸⁴ A bv. bíró a Bv. tv. 8. §-a és 19. §-a szerinti intézkedés alkalmazásakor, valamint a Bv. tv. III. Fejezetében lévő eljárások elbírálása során, ha az eljárás megindítását az elítélt mulasztása alapozza meg, érdemi döntésével a végrehajtásért felelős szervnek a mulasztás igazolása körében hozott döntését is felülbírálja, és ha helyt ad az igazolásnak a végrehajtásért felelős szerv határozatát hatályon kívül helyezi.

113/A. § (1) Ha az elítélt bv. intézetbe történő befogadása a Be. CI. vagy CII. Fejezete szerinti eljárásban meghozott jogerős ügydöntő határozat végrehajtása érdekében kibocsátott elfogatóparancs alapján történt, a bv. bíró haladéktalanul intézkedik a jogerős ügydöntő határozat elítélt részére történő kézbesítéséről, amihez mellékeli a 29/A. melléklet szerinti kézbesítési ívet az átvétel igazolása és az elítéltnek jogorvoslati jogáról való tájékoztatása érdekében.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a bv. bíró a jogerős ügydöntő határozatot az általa tartott meghallgatáson is kézbesítheti, azzal, hogy az elítéltet a perújítási indítvány előterjesztési jogáról és a benyújtás határidejéről tájékoztatnia kell.

115. § (1) A reintegrációs őrizet elrendeléséről szóló határozatban a bv. bíró megjelöli a reintegrációs őrizet lejártának napját is.

(2) Az elítélt reintegrációs őrizetének elrendelése, megváltoztatása és megszüntetése esetén a bv. bíró eredeti bírói aláírással és jogerősítési záradékkal ellátott határozatát a bv. csoport megküldi a bv. intézetnek, továbbá az elrendelésről, a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás megváltoztatásáról és a megszüntetésről szóló határozat kiadmányát az elsőfokon eljárt bíróságnak. Elrendelés esetén a fogva tartó bv. intézetnek, megváltoztatás, valamint megszüntetés esetén a szabadító bv. intézetnek kell a határozatot megküldeni.

(3) A reintegrációs őrizet elrendelése esetén, ha a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás nem a törvényszék illetékességi területén van, a bv. bíró a végzés jogerőre emelkedését követően az iratokat megküldi a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás helye szerint illetékes törvényszék bv. csoportjának.

116. § (1) Ha a bv. bíró az elítéltet feltételes szabadságra bocsátja, határozatában nem kell külön rendelkezni a reintegrációs őrizet megszüntetéséről, azonban szükség esetén újra megállapíthatja a reintegrációs őrizet megszűnésének napját.

(2) Ha a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában tartott meghallgatáson az elítéltet nem bocsátja feltételes szabadságra, elrendelheti a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatosítását, és ennek végrehajtása érdekében bv. őr kirendelését kérheti.

(3) Ha azonnali foganatba vételre nem kerül sor, a bv. bíró felhívja az elítéltet, hogy a reintegrációs őrizet megszüntetésének napját követő napon külön felhívás nélkül hivatali időben jelenjen meg az őt korábban szabadon bocsátó bv. intézetben, valamint figyelmezteti az elítéltet a mulasztás következményeire. Ez esetben a reintegrációs őrizet megszüntetésének napja a határozathozatal napja.

(4) Ha a bv. bíró a reintegrációs őrizet megszüntetéséről meghallgatáson rendelkezik, és a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére nem került sor, felhívja az elítéltet, hogy a reintegrációs őrizet megszüntetésének napját követő napon külön felhívás nélkül hivatali időben jelenjen meg az őt korábban szabadon bocsátó bv. intézetben, valamint figyelmezteti az elítéltet a mulasztás következményeire. Ez esetben a reintegrációs őrizet megszüntetésének napja a határozathozatal napja.

(5) Ha a bv. bíró a reintegrációs őrizet megszüntetéséről iratok alapján rendelkezik – ide nem értve azt az esetet, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott – a reintegrációs őrizet megszüntetésének napjaként a határozat kézbesítésének napját jelöli meg, és az elítéltet a határozatban a bv. intézetben történő megjelenésre a kézbesítést követő napra hívja fel, egyben figyelmezteti a mulasztás következményeire. A bv. bíró a határozatot kézbesítési ívvel – a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő közreműködésével – a bv. intézet útján kézbesíti.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti határozat azért nem kézbesíthető, mert az elítélt ismeretlen helyre távozott, a bv. intézet előterjesztése alapján a bv. bíró új határozatot hoz, és a Bv. tv. 61/C. § (2) bekezdése alapján elfogatóparancsot bocsát ki.

(7) Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére került sor, és a bv. bíró a reintegrációs őrizet megszüntetéséről rendelkezik, a reintegrációs őrizet megszüntetésének napja az ideiglenes foganatba vétel napját megelőző nap. Ha a bv. bíró a reintegrációs őrizet megszüntetését nem rendeli el, az eredeti bírói aláírással ellátott határozatának megküldésével azonnal értesíti az elítéltet fogva tartó bv. intézetet a reintegrációs őrizet folytatásához szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(8) Ha a másodfokú bíróság a reintegrációs őrizet megszüntetését mellőzi, erről az eredeti bírói aláírással ellátott határozatának megküldésével azonnal értesíti az elítéltet fogva tartó bv. intézetet a reintegrációs őrizet folytatásához szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(9) Ha a bv. csoport arról értesül, hogy a reintegrációs őrizetben lévő elítélt kegyelemben részesült, vagy egyéb végrehajtást kizáró ok merült fel, erről – a határozat telefaxon történő megküldésével és rövid úton történő megerősítésével – azonnal értesíti a szabadító bv. intézetet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

117. §⁸⁷ (1) A bv. bíró a Btk. 69. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben a feltételes szabadság esedékessége előtt két hónappal intézkedik a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése iránt a fogvatartást foganatosító bv. intézet megkeresésével.

(2) A bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében tartott meghallgatáson a Bv. tv. 188. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából vizsgálja

(3) A Bv. tv. 58. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a bv. bíró az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányság megkeresésével az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés beszerzést rendeli el, ha a Btk. 92–92/B. § szerinti beszámítás kizárólag bűnügyi felügyeletre vagy házi őrizetre vonatkozott.

118. § (1) A bv. bíró a meghallgatás előkészítése során beszerzi az elítélt pártfogó felügyelete végrehajtásának iratait, és gondoskodik arról, hogy a szükséges egyéb bizonyítékok rendelkezésre álljanak.

(2) A feltételes szabadság megszüntetésének nem akadálya, hogy a feltételes szabadság tartama a bv. bíró döntése előtt letelt.

(3) Ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárást felfüggeszti, és a Bv. tv. 19. §-ában meghatározott módon intézkedik az elítélt felkutatása iránt.

119. § (1) A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelése esetén a bv. bíró az eredeti bírói aláírással ellátott határozatát megkereséssel az elítélt lakcíme, ennek hiányában a legutolsó ismert tényleges tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg az elítélt bv. intézetbe történő előállítása céljából.

(2) Ha a rendőrkapitányság arról értesíti a bv. bírót, hogy az elítéltet a bv. intézetbe azért nem tudta előállítani, mert ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró az elítélt körözését rendeli el elfogatóparancs kibocsátásával.

(3) Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét az ügyészség rendelte el, és a bv. bíró az elítélt fogvatartását fenntartotta vagy megszüntette, a végzését megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(4) Ha a bv. bíró az elfogatóparancs alapján előállított elítélt meghallgatásán

(5) Az ügyészség indítványának elutasítása esetén a bv. bíró a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét megszünteti, és az erről szóló határozatát a bv. bíró az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.

(6) Ha a bv. bíró a szabadlábon levő elítélttel szemben a feltételes szabadságot megszüntető végzést hoz, a bv. csoport a határozat kiadmányának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása érdekében.

120. § (1) Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét a törvényszék másodfokú tanácsa rendeli el, a tanács elnöke a 119. § (1)–(2) és (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával jár el.

(2) A feltételes szabadságot megszüntető határozatát a másodfokú bíróság tanács elnöke a bv. csoportnak adja át, ha

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) Ha a fogva lévő elítéltet a másodfokú bíróság tárgyalására előállították, vagy az elítéltet elfogatóparancs alapján állították elő, a tanács elnöke a feltételes szabadságra bocsátást megszüntető határozatát az elítéltet előállító bv. őrnek vagy rendőrnek adja át, és ez utóbbi esetben a rendőrség útján intézkedik az elítélt bv. intézetbe szállítása iránt.

121. § (1) A bv. bírónak a fiatalkorú feltételes szabadságra bocsátásra vagy a javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra vonatkozó határozata a pártfogó felügyelet alá helyezés tényét és a Btk. 71. § (2) bekezdése szerinti külön magatartási szabályokat is tartalmazza.

(2) Fiatalkorú esetében magatartási szabályok előírása csak akkor mellőzhető, ha a fiatalkorú személyiségére és környezetére vonatkozó adatok szerint arra nincs szükség. A külön magatartási szabályokra a bv. intézet és az intézeti tanács az előterjesztésben, illetve a pártfogó felügyelő tehet javaslatot.

(3) A bv. bíró az elítéltet a meghallgatáson nyilatkoztatja arról, hogy a pártfogó felügyelet végrehajtását a tényleges tartózkodási helye szerint kéri.

(4)⁸⁸ A bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás mellett pártfogó felügyelet elrendelésről vagy megállapításáról szóló határozatát és a Bv. tv. 68. § (8) bekezdése alapján hozott határozatát a végrehajtásra illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek küldi meg.

121/A. § A Bv. tv. 61/E. § (1) bekezdése szerinti esetben, ha a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről határozott, a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtása érekében az 1. melléklet szerinti adattartalommal értesítőlapot állít ki, egyebekben az általános szabályok – ideértve a halasztás engedélyezését is – szerint jár el.

122. §⁹⁰ (1) Ha a Bv. tv. 75/M. § (3) bekezdése alkalmazásának lehet helye, a bv. bíró a sértett részére felhívást küld ki, melyben a sértett részére megfelelő tájékoztatást kell adni arról, hogy milyen feltételek mellett kerülhet sor a kártalanítás megállapítása esetén az abból történő kielégítésre a javára megítélt és nem teljesített polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj erejéig.

(2) A bv. bíró a felhívásban a sértettet

(3) A bv. bíró az (1) bekezdés szerinti felhívást a sértettnek az ügyiratokban szereplő lakó- és tartózkodási helye mellett a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakó-, illetve tartózkodási helyére is kézbesíti.

123. §⁹¹ Ha a bv. bíró a Bv. tv. 75/M. § (5) bekezdése alapján a terheltet nyilatkozattételre írásban hívja fel, a nyilatkozat megtételére tizenöt napos határidőt biztosít. A védővel eljáró elítélt esetén a terhelt nyilatkozata a védő útján is beszerezhető.

124. § (1)⁹² A kártalanítás megállapításáról szóló határozat rendelkező részének tartalmaznia kell

(2)⁹³

(3) Ha a bv. bíró a határozatában a megállapított kártalanítás összegéből a még fennálló követelés erejéig a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja javára történő kifizetésről rendelkezett, és a sértett személyes adatai zártan kezelését kérte, a kifizetés teljesítése érdekében a jogerős határozat kiadmányának megküldésekor az Igazságügyi Minisztérium részére mellékelni kell a kifizetéshez szükséges, a sértett által megadott adatokat. Ez esetben gondoskodni kell arról, hogy a kifizetés során se juthasson a sértett személyes adata illetéktelen személy tudomására.

(4)⁹⁴

126. § (1) A bv. bíró a meghallgatás alapján

(2) A bv. bíró – az időközben történő befizetésre figyelemmel – a pénzbüntetés

127. § A bv. bíró

128. § (1) A pártfogó felügyelő a Bv. tv. 289. § a)–c) pontjában meghatározott okok valamelyikének fennállása esetén határozat meghozatalához szükséges iratok megküldésével kezdeményezi a bv. bírónál a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítását.

(2) A bv. bíró a Bv. tv. 289. § d) pontjában meghatározott ok fennállása esetén hivatalból vagy a pártfogó felügyelő, illetve a bv. intézet előterjesztésére végzésben megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését.

129. § Ha a bv. bíró a foglalkozástól véglegesen eltiltott elítéltet a Bv. tv. 69/C. §-a szerinti eljárásban mentesíti, erről a bűnügyi nyilvántartó szervet és az 57. § (8) bekezdése szerinti rendőrkapitányságot határozatának kiadmányával értesíti.

130. § Ha a bv. bíró a járművezetéstől véglegesen eltiltott elítéltet a Bv. tv. 69/C. §-a szerinti eljárásban mentesíti, erről az 59. § (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságokat határozatának kiadmányával értesíti.

131. § Ha a bv. bíró a végleges hatállyal kiutasított elítéltet a Bv. tv. 69/C. §-a szerinti eljárásban mentesíti, erről a területi idegenrendészeti hatóságot határozatának kiadmányával értesíti.

132. § (1) Ha a bv. bíró a Bv. tv. 69/B. §-a szerint lefolytatott eljárásban a beteg kényszergyógykezelését nem szünteti meg, határozatának kiadmányát és az újabb orvosszakértői vélemény másolatát az IMEI-nek küldi meg.

(2)⁹⁶ A bv. bíró a kényszergyógykezelés megszüntetéséről szóló jogerős határozatáról a 17. melléklet szerinti adattartalommal értesítőlapot állít ki, és ha a tárgyalásra a beteget előállították az értesítőlapot a beteget előállító személynek adja át, csatolva az újólag beszerzett orvosszakértői vélemény másolatát is.

(3)⁹⁷ Ha a tárgyalásra a beteget nem állították elő, a bv. bíró az (1) bekezdés szerinti értesítőlapot haladéktalanul megküldi – a 8. § (5) bekezdés alkalmazásával – az IMEI-nek a beteg elbocsátása érdekében.

(4)⁹⁸ A másodfokú bíróság, ha

133. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás szabályait a javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra a (2)–(4) bekezdés szerinti eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2)⁹⁹ A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról az elítélt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt is értesíti.

(3) A bv. bíró a meghallgatáson nyilatkoztatja a fiatalkorút, hogy az ideiglenes elbocsátás engedélyezése esetén a pártfogó felügyelet végrehajtását a lakcímén, ezen belül lakóhelyén vagy tartózkodási helyén, avagy ettől eltérően tényleges tartózkodási helyén kéri-e.

(4)¹⁰⁰ A bv. bíró az ideiglenes elbocsátás engedélyezése esetén a határozat rendelkező részét átadja a javítóintézetnek, jogerős határozatát megküldi a fiatalkorú lakcíme, vagy kérelmére a tényleges tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak és a javítóintézetnek.

134. § (1) A feltételes szabadság megszüntetésének szabályait a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásra a következő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2)¹⁰¹ A bv. bíró a meghallgatásról a fiatalkorú pártfogó felügyeletét ellátó pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt is értesíti.

(3) Ha a határozat meghozatalának időpontjáig a fiatalkorú a huszonegyedik életévét betöltötte, a bv. bíró az eljárást megszünteti.

(4)¹⁰² A bv. bíró a határozatát a fiatalkorú pártfogó felügyeletét ellátó pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak és annak az intézetnek küldi meg, ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják.

135. § (1) Ha a bv. bíró a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátást megszüntette, a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő szállítása iránt a határozat átadásával, illetve megküldésével intézkedik, és egyidejűleg felhívja a fiatalkorú törvényes képviselőjét, hogy a megjelölt határnapon – kézbesítés esetén a kézhezvételtől számított nyolc napon belül – a fiatalkorú beszállításáról gondoskodjon, és erről értesíti azt a javítóintézetet, ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják.

(2) Ha a javítóintézet tájékoztatása szerint a fiatalkorút a megjelölt időpontban a törvényes képviselő nem szállította be, a bv. bíró a rendőrség útján intézkedik a fiatalkorú javítóintézetbe szállításáról.

136. § (1) A bv. bíró a Bv. tv. 69/A.§. (1) bekezdése alapján meghozott, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő határozata meghozatalakor a 16. melléklet szerinti adattartalommal kiállított értesítőlappal intézkedik a végrehajtás iránt.

(2) A bv. bíró az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatot

(3) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a határozatot megváltoztatva az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának elrendelését mellőzi, és

(4) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak. A bíróság az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti, hogy az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése folytán az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását a KEHTA-ból törölni kell.

(5) A bv. bíró az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatot megküldi a törvényszéki végrehajtói ügykezelő irodának.

(6) A bíróság, ha a kijavítás érinti a 69. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, a kijavítást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően új értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak. Az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában fel kell tüntetni a kijavítás tényét, a kijavítás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

(7) Ha a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó kötelezettségét utóbb teljesíti, és a bv. bíró az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges magakadályozásának megszüntetéséről rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedését követően az erről kiállított értesítőlapot a határozattal együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak.

(8) Ha a Bv. tv. 324. § (7) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben rendbírság kiszabásának van helye, a bv. bíró az erről szóló határozat véglegessé válását követően a rendbírság behajtására vonatkozó szabályok szerint jár el.

137. § (1) Ha a bíróságnál előterjesztett kegyelmi kérelem tartalma nem egyértelmű, a bíróság annak tisztázása érdekében – a szükséges felvilágosítást megadva – a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel.

(2)¹⁰³ Ha a bíróság

(2a)¹⁰⁵ Környezettanulmány beszerzésének elrendelése esetén a bíróság a megkeresésben megjelöli, hogy a kegyelmi kérelem mire irányul, továbbá kérdést tehet fel arra vonatkozóan, hogy a kegyelmi kérelemben hivatkozott valamely tény vagy körülmény megfelel-e a valóságnak.

(3) A bíróság adatszolgáltatást kérhet

(4) A bíróság, ha az szükséges volt, a Be. 858. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat beérkezését követően

(5) A (4) bekezdés esetén a felterjesztés akkor is az összbüntetési ügyben elsőfokon eljárt bíróság feladata, ha az elítélt több ítélethez fűződő hátrányos következmény alól kegyelemből történő mentesítését kéri.

(6) Eljárási kegyelmi kérelem esetén a bíróság a kegyelmi felterjesztésben megjelöli a kitűzött tárgyalás időpontját.

(7) Eljárási kegyelemi kérelem esetén a bíróság az ügydöntő határozat meghozataláról a rendelkező rész megküldésével három napon belül értesíti a minisztert. Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése esetén a bíróság nyilatkoztatja a terheltet vagy az egyéb kérelmezőt a kegyelmi kérelem fenntartásáról, illetve módosításáról, ez utóbbi esetben a végrehajtási kegyelmi kérelem megjelölésére hívja fel.

138. §¹⁰⁷ Ha a miniszter a Bv. tv. 45. § (8) bekezdése alapján a szabadlábon lévő elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központban, illetve az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát rendelte el, a miniszter erről írásban értesíti a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központot vagy az IMEI-t.

139. § (1) A kegyelmi döntésről szóló határozatot és a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást a miniszter az ügyben elsőfokon eljárt bíróságnak átirattal küldi meg, amelyben értesíti a bíróságot arról, ha

(2) Ha a köztársasági elnök az elítélt büntetését kegyelemből egészben vagy részben elengedte, vagy a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, az elsőfokon eljárt bíróság azonnal értesíti az illetékes bv. csoportot, illetve GH-t a szükséges intézkedések megtétele érdekében, valamint azokat a hatóságokat, személyeket, szerveket, szervezeteket, amelyeknek a bíróság a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot közvetlenül megküldte.

(3) Ha a köztársasági elnök kegyelemből más büntetést vagy intézkedést állapított meg, az elsőfokon eljárt bíróság erről a büntetésről vagy intézkedésről állít ki értesítőlapot, feltüntetve azon a kegyelmi határozat számát és keltét is.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szöveges értesítéseket és értesítőlapokat soron kívül kell továbbítani, egyebekben a kegyelmi határozatban megállapított büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(5) Ha az elítélt büntetésének vagy javítóintézeti nevelésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, és az elítélt nem részesült kegyelemben, az elsőfokon eljárt bíróság az általános szabályok szerint intézkedik a végrehajtás foganatosítása érdekében.

(6)¹⁰⁹ Ha a kegyelem a GH 4. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörébe tartozó büntetést vagy intézkedést érint annak mérséklése vagy elengedése okán, az elsőfokú bíróság a kegyelmi határozat másolatát megküldi annak a GH-nak, amely a végrehajtás iránt intézkedett. Ha a GH a behajtás iránt a 4. § (3) bekezdés szerinti megkereséssel már intézkedett, a továbbiakban a 4. § (6) bekezdése szerint jár el.

140. § (1) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtására, annak megkezdése előtt kegyelemben részesült – ideértve, ha annak végrehajtását felfüggesztették, vagy a szabadságvesztést kegyelemből szabadságelvonással nem járó büntetésre vagy intézkedésre változtatták – a bv. bíró a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap „Megjegyzés” rovatában a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a büntetés lejártának napjával feltünteti. A bv. csoport az értesítőlapot az általános szabályok szerint megküldi az érintett hatóságnak, szervnek.

(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtására annak megkezdése előtt kegyelemben részesült, és a szabadságvesztést kegyelemből elzárásra változtatták, a bv. csoport intézkedik a végrehajtás érdekében. Ez esetben a bv. bíró a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap „Megjegyzés” rovatában a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével feltünteti. A bv. csoport egyebekben az általános szabályok szerint jár el.

(3) Ha a kegyelem a szabadságvesztés mellett más büntetést is érint, a bv. bíró az elsőfokon eljárt bíróságnak a kegyelmi döntésről szóló értesítése alapján a kegyelemmel érintett értesítőlapot – a kegyelem tényének feltüntetésével – irattárba teszi.

(4) Ha a bíróság arról értesíti a bv. csoportot, hogy a kegyelem a hatályát vesztette, a bv. bíró

141. § (1) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtására, annak végrehajtás alatt részesül kegyelemben, szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a kegyelemmel érintett értesítőlapon a kegyelem tényét – a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás leteltének napjával, továbbá e büntetések végrehajtását befolyásoló tényekkel és ezek fennállásának időtartamával – feltünteti, és a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően az általános szabályok szerint megküldi az érintett hatóságnak vagy szervnek.

(2) Ha a kegyelem más büntetésre is kiterjed, a bv. intézet a kegyelemmel érintett értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével feltünteti, és az általános szabályok szerint megküldi az érintett hatóságnak, szervnek.

142. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.

143. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) 2019. december 31. napjáig a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet 2018. június 30. napján hatályos mellékleteiben rendszeresített értesítőlapok is alkalmazhatók, kivéve, ha e rendelet értesítőlap kiállítása helyett a határozat megküldéséről rendelkezik.

(3)¹¹⁰ Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 29. § (1) bekezdés i)–k), m)–n) és p) pontja szerinti esetekben a végrehajtható okiratot (a továbbiakban: alap megkeresés) – az Avt. 131/A. § (1) bekezdése alapján –

(4)¹¹¹ Az Avt. 29. § (1) bekezdés j) és k) pontja szerinti esetekben az alap megkeresést – az Avt. 131/A. § (1) bekezdése alapján –

(5)¹¹² Az Avt. 125/A. § (2) bekezdése és 125/B. § (2) bekezdése alapján a (3) és (4) bekezdés szerinti alap megkereséshez a büntetést, az intézkedést, a vagyoni kényszerintézkedést, a vagyoni jogkövetkezményt megállapító, végrehajtható, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatot mellékelni kell, azzal, hogy a bíróság az ügydöntő határozat esetén az e rendeletben meghatározottak szerinti alaki követelményekkel kiállított jogerősítési záradékkal ellátott rendelkező részt, egyéb esetben a véglegessé válási záradékkal ellátott határozat kiadmányt küldi meg.

(6)¹¹³ Elektronikus adat ideiglenes vagy végleges eltávolítása esetén az (5) bekezdésben meghatározottakon túl az alap megkereséshez a határozat egy további példányát is mellékelni kell, amelyre a bíróság a 110. § (2) bekezdése szerinti felhívást vezet, vagy a határozathoz ilyen felhívást csatol.

(7)¹¹⁴ 2018. december 31-ét követően az Avt. szerint lefolytatandó eljárásokban e rendelet

(8)¹¹⁵ A fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés esetén, ha az állami adó- és vámhatóság a követelés behajthatatlanságáról küld értesítést, a behajtást kérő bíróság a végrehajtás megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedik a végrehajtási kérelem visszavonására irányuló megkeresés kiállításával és megküldésével az állami adó- és vámhatóságnál, majd ezt követően a behajtást kérő bíróság GH-ja az 53. § (3) bekezdése szerint jár el.

(9)¹¹⁶ Ha a (3) bekezdés és a (4) bekezdés a) pontja szerinti alap megkeresés megküldését követően a végrehajtás alapját képező követelés

(10)¹¹⁷ Ha a (3) bekezdés és a (4) bekezdés a) pontja szerinti alap megkeresés megküldését követően a végrehajtás alapját képező követelés alól a kötelezett a 13. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében felmentés vagy eljárás megszüntetése, továbbá kegyelem vagy a bűnügyi költség, illetve rendbírság elengedése okán mentesült, vagy annak mértéke megváltozott, a behajtást kérő haladéktalanul intézkedik a végrehajtási kérelem módosítása, illetve visszavonása iránt, és az erre irányuló megkereséshez mellékeli az erről szóló határozatot, illetve az igazságügyért felelős miniszter döntését.

144. § Az EJEB magyarországi fogvatartási körülményekkel kapcsolatos kérelmek vizsgálatát felfüggesztő határozata és a nemzeti jogorvoslatra figyelemmel idő előttiség címén elfogadhatatlannak nyilvánító határozata vagy erről szóló értesítése a Bv. tv. 436. § (12) bekezdése alkalmazásában a nemzeti elbírálásra utaló döntésnek minősül.

145. § Ez a rendelet