• Tartalom

1274/2018. (VI. 15.) Korm. határozat

1274/2018. (VI. 15.) Korm. határozat

a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről

2018.06.16.

1. A Kormány – figyelemmel a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat 4. pont w) és z) alpontjában foglaltakra – megvizsgálta a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseit, és a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználási előrejelzései című melléklete szerinti adatokat az 1. mellékletben közzéteszi.

2.1

1. melléklet az 1274/2018. (VI. 15.) Korm. határozathoz

A Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználási előrejelzései

8K04340_0

Mértékegység: PJ

2015

2020

2030

Tényadat

„Ölbe tett kéz”

„Közös erőfeszítés”

„Ölbe tett kéz”

„Közös erőfeszítés”

1.

Primerenergia-felhasználás*

1055

1187

1110

1411

1217

2.

Végső energiafogyasztás**

725

822

761

929

775

2.a)

Ipari szektor

177

219

201

248

218

2.b)

Közlekedés

182

222

210

277

247

2.c)

Lakosság

249

264

243

278

210

2.d)

Kereskedelem és szolgáltatás

91

90

81

94

70

2.e)

Mezőgazdaság

24

27

26

32

30

3.

Nem energetikai célú felhasználás

83

97

97

118

118

4.

Villamosenergia-
felhasználás***

158

172

164

191

176

* Primerenergia-felhasználás hálózati veszteségre és erőművi önfogyasztásra vonatkozó előrejelzései:

 

2015

2020

2030

 

Tényadat

„Ölbe tett kéz”

„Közös erőfeszítés”

„Ölbe tett kéz”

„Közös erőfeszítés”

hálózati veszteség

21

23

21

23

20

erőművi önfogyasztás

8

9

8

13

11


** A kerekítések miatt a részösszegek nem adják ki a végső energiafogyasztási adatot.

*** A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bruttó végső villamosenergia-felhasználás erőművi önfogyasztással és hálózati veszteséggel, valamint az energiaszektor saját fogyasztásával együtt.


Az előrejelzés a 2015. évi eurostat módszertan szerint számított tényértékekből kiindulva készült a jelenlegi trendek, a legfrissebb kormányzati GDP-előrejelzés, a prognosztizált demográfiai folyamatok, a meglévő, illetve tervezett uniós és hazai szakpolitikai intézkedések, az ágazati szereplők tervei és várakozásai, a valószínűsíthetően megvalósuló termelő, szolgáltató és energiahatékonysági beruházások, valamint az energiahatékonyság és a megújulóenergia-hasznosítás növelését célzó pénzügyi keretek figyelembevételével.

Két forgatókönyv frissítése készült el: az „Ölbe tett kéz” (BAU) forgatókönyv és a „Közös erőfeszítés” (Policy) forgatókönyv, amely az uniós kötelezettségeinkből fakadó és az azon felül reálisnak tekinthető energiahatékonysági és megújulóenergia-hasznosítási intézkedések végrehajtásával számol. A Közös erőfeszítés forgatókönyv mindkét szakpolitikai területen az állami szerepvállalás növekedését feltételezi.

A két forgatókönyv közötti különbséget az energiahatékonysági színvonal, illetve a megújulóenergia-felhasználás eltérő mértéke képezi. Ebből következően a szcenáriók a gazdasági növekedést, a gazdaság szerkezetét és az energiahordozók árát tekintve azonos feltételezésekre épülnek. Az előrejelzés 2020-ig a konvergenciaprogramban előrevetített 3,98%-os átlagos GDP-bővüléssel számol, amelynek mértéke 2021-től átlagosan 2,82%. A nyersolajár tekintetében a prognózis a 2016–2017 folyamán kialakult ársáv (50–60 dollár/hordó) hosszú távú tartósságát feltételezi, az időjárás változásának energiafogyasztásra gyakorolt hatását pedig a 2006–2015 közötti időszak átlagos hőmérsékleti viszonyainak figyelembevételével szűri ki.

A 2017-ben készült előrejelzés az adatgyűjtési, illetve -képzési módszertant érintő jelentős változások miatt közvetlenül nem hasonlítható össze a 2015-ben készített prognózissal. A lakossági biomassza-felhasználás értékének felülvizsgálata következtében a háztartások energiafelhasználásának (ebből kifolyólag a végső és primerenergia-felhasználás) bázisértéke jelentősen megnőtt. Továbbá az adatgyűjtés teljes körűvé tétele rávilágított az ipari szektor korábban számítottnál magasabb, illetve a kereskedelem és szolgáltató szektor alacsonyabb súlyára az energiafelhasználásban. Kiemelendő, hogy bár hosszú távon mindkét forgatókönyv a primerenergia-felhasználás jelentős bővülésével számol, a „Közös erőfeszítés” szcenárió esetében ez döntően abból ered, hogy a villamosenergia-importot hazai termelés váltja ki, aminek következtében az átalakítási veszteség megnövekszik.


Az „Ölbe tett kéz” (BAU) forgatókönyv az alábbi feltételezésekkel számol:

1.    Lakosság esetében:
1.1.    Nem valósulnak meg energiahatékonysági és szemléletformálási programok, az energetikai szabványok nem szigorodnak.
1.2.    Az energiaigényt az épület- és háztartásigép-állomány rendkívül lassú megújulása, a készülékellátottság növekedése, az épületek műszaki színvonalának romlása, a nem energiatudatos szemléletmód, illetve a demográfiai trend alakítja.
1.3.    Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is mérsékelten emelkedik.
2.    Ipari szektor és mezőgazdaság esetében:
2.1.    A termelővállalatok csak részben használják ki a beruházásokkal és a folyamatok racionalizálásával elérhető energiahatékonysági potenciált, energiafelhasználásuk csökkentését az állam nem ösztönzi.
2.2.    Az energiaigényt az újraiparosítás üteme és a termelés szerkezete határozza meg.
2.3.    Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is meredeken emelkedik.
3.    Kereskedelmi és szolgáltató szektor esetében:
3.1.    A középületek és a közszolgáltatási infrastruktúra energetikai korszerűsítése nem történik meg, a piaci szolgáltatások gyorsan fejlődnek, de energiahatékonyságuk színvonala csak kismértékben javul.
3.2.    Az energiaigényt a középületek növekvő műszaki ellátottsága, a piaci szolgáltatások gyors fejlődése és mérsékelten javuló energiahatékonysága alakítja.
3.3.    Az energiafogyasztást rövid és hosszú távon is stagnálás jellemzi.
4.    Közlekedés esetében:
4.1.    Nem történnek szakpolitikai intézkedések a közúti energiafogyasztás csökkentése, valamint az elektromobilitás fejlesztése érdekében.
4.2.    Az energiaigényt a GDP és a jövedelem növekedési üteme, valamint az üzemanyagár alakulása határozza meg.
4.3.    Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is rendkívül nagymértékben emelkedik.
5.    A villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,3%-kal növekszik.
6.    A megújulóenergia-hasznosítás végsőenergia-fogyasztáshoz viszonyított részaránya kismértékben emelkedik.
7.    Rövid és hosszú távon is a végsőenergia-fogyasztás nagymértékben növekszik.

A „Közös erőfeszítés” (Policy) forgatókönyv az alábbi feltevésekkel számol:
1.    Lakosság esetében:
1.1.    Átfogó energiahatékonysági és szemléletformálási programok valósulnak meg, az épületállomány megújulása dinamikus, az energetikai szabványok pedig szigorodnak.
1.2.    Az energiaigényt az épületállomány jelentős mértékű energetikai korszerűsítése és megújulása, a háztartásigép-állomány és világítás nagyütemű modernizációja, a készülékellátottság növekedése, az energiatudatos attitűd és a demográfiai trend alakítja.
1.3.    Az energiafogyasztás rövid távon kismértékben, hosszú távon jelentősen csökken.
2.    Ipari szektor és a mezőgazdaság esetében:
2.1.    A termelővállalatok végrehajtják a gazdaságilag megtérülő energiahatékonysági beruházásokat, energiafelhasználásuk csökkentését az állam ösztönzi.
2.2.    Az energiaigényt az újraiparosítás üteme és a termelési szerkezet mellett a kapacitások energetikai korszerűsítése, a termelési folyamatok racionalizálása, valamint a mérethatékonyságból eredő energiahatékonysági potenciál kiaknázása határozza meg.
2.3.    Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is emelkedik.
3.    Kereskedelmi és szolgáltató szektor esetében:
3.1.    A középületek és a közszolgáltatási infrastruktúra átfogó korszerűsítése valósul meg, a piaci szolgáltatások esetében az energiahatékonyság nagymértékben javul, az új infrastruktúra-elemek technológiai színvonala pedig kiemelkedően magas.
3.2.    Az energiaigényt a közszolgáltatási infrastruktúra kiépítettsége, műszaki ellátottsága és a piaci szolgáltatások gyors fejlődése mellett elsősorban az épületek energiafelhasználásának mérséklődése határozza meg.
3.3.    Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is számottevően csökken.
4.    Közlekedés esetében:
4.1.    A közúti energiafogyasztás csökkentése, illetve az elektromobilitás kiterjesztése érdekében eredményes szakpolitikai intézkedések valósulnak meg.
4.2.    Az energiaigényt a GDP és a jövedelem növekedési üteme, illetve az üzemanyagár alakulása mellett a hagyományos meghajtású járművek növekvő hatékonysága, a szállítás racionalizálása, valamint az elektromobilitás és más környezetbarát közlekedési módok terjedése alakítja.
4.3.    Az energiafogyasztás rövid és hosszú távon is jelentős mértékben emelkedik.
5.    A villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 0,7%-kal növekszik.
6.    A megújulóenergia-hasznosítás végső energiafogyasztáshoz viszonyított részaránya emelkedik, ami döntően a napelem-kapacitás és a megújuló alapú távhőtermelés növekedéséből ered.
7.    Rövid távon a végsőenergia-fogyasztás mérsékelten, illetve lassuló ütemben növekszik.
1

A 2. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére