nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2018. évi L. törvény
Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről
2018-11-01
2018-12-31
1
Jogszabály

2018. évi L. törvény

Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről1

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. §2

2. §3

2. Az államadósság értéke

3. §4

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. §5

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. §6

6. §7

7. §8

8. §9

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

9. §10

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

10. §11

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

11. §12

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. §13

13. §14

14. §15

15. §16

16. §17

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

17. §18

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

18. §19

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

19. §20

20. §21

21. §22

22. §23

23. §24

24. §25

25. §26

26. §27

27. §28

28. §29

29. §30

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

30. §31

31. §32

32. §33

33. §34

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

34. §35

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

35. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet szerint állapítja meg.

(2)36

36. §37

37. §38

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

38. §39

39. §40

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

40. §41

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

41. §42

42. §43

43. §44

44. §45

45. §46

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

46. §47

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

47. §48

48. §49

49. §50

50. §51

51. §52

52. §53

53. §54

54. §55

55. §56

56. §57

57. §58

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

58. §59

59. §60

60. §61

61. §62

62. §63

63. §64

64. §65

65. §66

66. §67

67. §68

68. §69

69. §70

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

70. §71

71. §72

72. §73

73. §74

74. §75

75. §76

20. Egyes koncessziós díjak

76. §77

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Felhatalmazó rendelkezések

77. §78

22. Hatályba léptető rendelkezések

78. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2018. november 1-jén lép hatályba, és 2022. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1–34. §, a 35. § (2) bekezdés, a 36–77. §, az 1. melléklet, a 3–9. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2018. évi L. törvényhez79

2. melléklet a 2018. évi L. törvényhez

A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSA

1. A települési önkormányzatok működésének támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

146 511,6 millió forint

a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

4 580 000 forint/fő

A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Mötv. szerint 2016. január 1-jén működő, illetve a Mötv. 85. § (3a) bekezdés alapján történő kijelölés szerinti hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben év közben változik a közös hivatali struktúra, vagy 2016. január 1-jéhez képest megváltozik a közös hivatal székhelye, azt az érintett önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.

Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.

A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZAL = c + (ÖL - a)/(b - a) * (d - c), két tizedesre kerekítve

ahol:

SZAL = számított alaplétszám,

ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2000 főt, úgy 2000 főként kell a számításkor figyelembe venni,

a = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.a) pontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória alsó határa,

b = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.a) pontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategória felső határa,

c = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.a) pontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám minimuma,

d = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.a) pontja alapján a település típusa szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám maximuma.

    A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:

EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve

ahol:

EHL = elismert hivatali létszám,

SZAL = számított alaplétszám,

Ka = a Kiegészítő szabályok 3.b) pont ba) alpontja szerinti korrekciós tényező,

Kb = a Kiegészítő szabályok 3.b) pont bb) alpontja szerinti korrekciós tényező,

Kc = a Kiegészítő szabályok 3.b) pont bc) alpontja szerinti korrekciós tényező.

A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról.

b) Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás alaptámogatása

A települési önkormányzatok településüzemeltetési feladataik ellátásához az alábbi jogcímek alapján részesülnek támogatásban.

ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának alaptámogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

22 300 forint/hektár

A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.

A belterületre vonatkozóan a Budapest Főváros Kormányhivatala által az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási adatbázis) ingyenesen rendelkezésre bocsátott 2017. december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.

bb) Közvilágítás fenntartásának alaptámogatása

A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, az alábbi, a 2017. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közvilágítás” kormányzati funkció alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével.

Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:

Főváros, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város

415 000 Ft/km

10 001 - 40 000 fő lakosságszám közötti település

400 000 Ft/km

10 001 fő lakosságszám alatti település

320 000 Ft/km

A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal 2017. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (a továbbiakban: OSAP-jelentés) „Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével.

bc) Köztemető-fenntartással kapcsolatos feladatok alaptámogatása

A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2017. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Köztemető-fenntartás, és -működtetés” kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások figyelembevételével. Az így meghatározott támogatás összege legalább 100 000 forint.

Ugyancsak 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, amelyeknek a fenti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP-jelentés alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a fenti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, amelyek az OSAP-jelentésben nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, amelyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.

E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.

Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.

Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:

Megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város

70 Ft/m2

10 001 - 40 000 fő lakosságszám közötti település

104 Ft/m2

10 001 fő lakosságszám alatti település

69 Ft/m2

A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP-jelentés „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01-04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni.

bd) Közutak fenntartásának alaptámogatása

A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2017. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása” és „Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása” kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.

Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:

Főváros, fővárosi kerületek, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város

470 000 Ft/km

10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település

295 000 Ft/km

10 001 fő lakosságszám alatti település

227 000 Ft/km

A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP-jelentés „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni.

c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 700 forint/fő,

de

a) az 1000 fő lakosságszámot meg nem haladó azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot, településenként legalább 5 000 000 forint,

b) az 1000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot, településenként legalább 6 000 000 forint,

c) az egyéb településenként legalább 3 500 000 forint.

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes – az 1.a)-b) pontokban nem nevesített – feladatok ellátására.

E mellékletben az adóerő-képesség a 2018. II. negyedéves költségvetési jelentés alapján a helyi iparűzési adóalap 1,4%-át jelenti. Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) pontja tartalmazza.

d) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 550 forint/külterületi lakos

A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatoknak a 2018. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján.

e) Üdülőhelyi feladatok támogatása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

1,0 forint/idegenforgalmi adóforint

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó 2017. évi tényadatai alapján. Késedelmi pótlék, bírság alapján nem igényelhető a hozzájárulás.

f) Beszámítás, kiegészítés

A települési önkormányzatot a következő sorrend szerint a c), d), ba), bb), bc), bd), e) és a) jogcímeken megillető támogatás összegéig (a továbbiakban: beszámítás alapja) a számított bevételével összefüggő támogatáscsökkentés terheli. A kiegészítés az önkormányzatot az a)-e) jogcímeken megillető szerinti támogatások összegére illeti meg (a továbbiakban együtt: kiegészítés alapja). A támogatáscsökkentés és kiegészítés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre.

A támogatáscsökkentés és a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla:

No.

Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint)

Támogatáscsökkentés mértéke a számított bevétel százalékában

Kiegészítés mértéke a kiegészítés alapjának százalékában

alsó határ

felső határ

minimum

maximum

maximum

minimum

a

b

c

d

e

f

1.

1

7 000

0

0

50

45

2.

7 001

10 000

0

0

25

20

3.

10 001

12 500

0

0

0

0

4.

12 501

22 500

20

80

0

0

5.

22 501

42 000

80

105

0

0

6.

42 001

110 000

105

120

0

0

7.

110 001

536 000

120

125

0

0

A támogatáscsökkentés az alábbi képlet alapján határozható meg a 12 500 forint egy lakosra jutó adóerő-képességet meghaladó adóerő-képességű önkormányzatok esetében:

TCS = IA * [ c + (AE - a)/(b - a) * (d - c) ] / 100, egész számra kerekítve

ahol:

TCS = támogatáscsökkentés összege,

IA = a 2017. évi iparűzési adóalap 0,55%-a

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége, ami alapján a támogatáscsökkentés és a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó

a-d = a támogatáscsökkentés és a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla szerinti érték.

Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a 4-7. kategóriákban a rá irányadó %-os támogatáscsökkentés 10 százalékponttal kisebb.

A számított bevétel számítása során az iparűzési adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2018. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve annak melléklete szerint kerül megosztásra. Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) pontja tartalmazza. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy lakosra jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.

A legfeljebb 10 000 forint egy főre jutó adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok esetében a kiegészítés összege a kiegészítés alapja és a kiegészítés százalékos mértékének szorzata, ahol a kiegészítés mértéke az egy lakosra jutó adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken és az alábbi képlet alapján határozható meg:

KM = e + (AE - a)/(b - a) * (f - e)

ahol:

KM = kiegészítés százalékos mértéke,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége, ami alapján a számított bevétel és a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

a-b, e-f = a számított bevétel és a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla szerinti értékek.

g) Teljesítési adatokhoz kapcsolódó korrekciós támogatás

Amennyiben az e pont szerinti támogatás megállapítását követően az előirányzat összege lehetőséget ad rá, a 2017. évi országosan összesített beszámolók és a 2017. évi adóerő-képesség alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter 2018. december 21-éig a 2017. évi adóerő-képesség ismeretében az f) pont szerinti kategóriák és támogatáscsökkentési és kiegészítési mértékek módosítására jogosultak, amely egyetlen kategóriát sem érinthet hátrányosan.

A támogatáscsökkentési és kiegészítési mértékeket úgy kell megállapítani, hogy az előirányzat a korrekciós támogatás biztosításával se lépje túl a törvényi előirányzatot.

2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása

ELŐIRÁNYZAT:

76,3 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

100 forint/m3

A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon települési önkormányzatokat, amelyek

a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján,

b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából

gondoskodnak.

Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.

A támogatást a települési önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján, a Kiegészítő szabályok 2.a)-b) pontjai szerint igénylik, és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév utolsó hónapjában történik.

3. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

115,4 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 forint/ki- és belépési adatok

Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát) határszakaszokon közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2017. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra, folyósítására egy alkalommal, január hónapban kerül sor. A támogatás felhasználása érdekében a települési önkormányzat és az illetékes határrendészeti kirendeltség vezetője együttműködési megállapodást köt.

4. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

4 891,3 millió forint

Az előirányzat a megyei önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó kiadások támogatását szolgálja.

millió forint

Megyei önkormányzatok

Támogatás

Baranya Megyei Önkormányzat

247,0

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

279,4

Békés Megyei Önkormányzat

239,9

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat

318,1

Csongrád Megyei Önkormányzat

254,4

Fejér Megyei Önkormányzat

255,4

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat

261,2

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat

283,0

Heves Megyei Önkormányzat

226,8

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat

245,9

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

227,6

Nógrád Megyei Önkormányzat

201,2

Pest Megyei Önkormányzat

452,1

Somogy Megyei Önkormányzat

229,2

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

286,8

Tolna Megyei Önkormányzat

208,3

Vas Megyei Önkormányzat

214,6

Veszprém Megyei Önkormányzat

238,6

Zala Megyei Önkormányzat

221,8

Összesen:

4 891,3

5. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2018. évi áthúzódó és 2019. évi kompenzációja

ELŐIRÁNYZAT:

2 987,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzati intézményrendszerben 2018. december 1. és 2019. november 30. között foglalkoztatottak havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására.

A támogatás a helyi önkormányzatokat a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2018. évi kompenzációjáról szóló 462/2017. (XII. 28.) Korm. rendeletben és e törvény 77. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint illeti meg.

6. Polgármesteri illetmény támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

3 010,0 millió forint

Az előirányzat szolgál a Mötv. 2016. december 31-én hatályos 71. § (4) és (5) bekezdés szerinti polgármesteri illetmény és tiszteletdíj, és a Mötv. 2016. évi CLXXXV. törvénnyel módosított 71. § (4) bekezdése szerinti polgármesteri illetmény és a 71. § (5) bekezdése szerinti tiszteletdíj összegének különbözetéhez, és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó összegéhez (a továbbiakban együtt: tényleges különbözet) biztosított támogatásra.

A támogatás a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képességet meg nem haladó adóerő-képességű települési önkormányzatokat illeti meg a tényleges különbözet és az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint.

A támogatás szempontjából a polgármesteri tisztség betöltésének módját az OSAP-jelentés 1621 „Önkormányzati törzsadattár” 2016. II. félévi adatgyűjtése szerint kell figyelembe venni.

A támogatás mértékét az alábbi táblázat rögzíti:

No.

Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint)

Támogatás mértéke a tényleges különbözet %-ában

alsó határ

felső határ

1.

0

24 000

100

2.

24 001

32 000

25

Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) alpontja tartalmazza.

II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

1. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok és az e pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatása

ELŐIRÁNYZAT:

150 365,0 millió forint

PEDAGÓGUSOK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:

4 371 500 forint/számított létszám/év

PEDAGÓGUSOK NEVELŐMUNKÁJÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:

2 205 000 forint/létszám/év

A központi költségvetés a Kjt., az Nkt., valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: köznevelési Kjtvhr.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok, és az e pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők (a továbbiakban: segítő) béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézmény(ek)ben foglalkoztatott, az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus-, valamint segítői létszám után illeti meg. Egy óvodaintézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező intézményt, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.

a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2018/2019. és a 2019/2020. nevelési évek köznevelési statisztikai tényleges nyitó létszám adatai alapján történik.

Számításba kell venni továbbá mindazon gyermekeket, beleértve a krízisközpontban vagy a titkos menedékházban elhelyezett ellátásra tekintettel ideiglenes óvodai jogviszonyt létesített gyermekeket is,

– akik 2018. december 31-éig, vagy – az Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2018/2019. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést,

– akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2018/2019. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe,

– akik 2019. december 31-éig, vagy – az Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a 2019/2020. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai nevelést, valamint

– akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2019/2020. nevelési évben legkésőbb december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.

Az óvodai nevelésben részesülő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a pedagógusok számított létszámának megállapításakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

Nem igényelhető támogatás

– a 2018/2019. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2018. augusztus 31-éig betöltötték,

– a 2019/2020. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2019. augusztus 31-éig betöltik,

kivéve, ha az Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.

Nem igényelhető támogatás továbbá azon gyermekek után, akik esetében az intézmény óvodai neveléshez kapcsolódó tandíjat állapít meg, továbbá akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.

b) A számított pedagógus és a segítők létszámának meghatározása

A pedagóguslétszám meghatározása a következő képlettel történik:

2018/2019. nevelési évre:

Psz1 = (L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1

2019/2020. nevelési évre:

Psz2 = (L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2

ahol:

Psz1; Psz2 = a 2018/2019., illetve a 2019/2020. nevelési évre számított pedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,

L1; L2 = a 2018/2019., illetve a 2019/2020. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az a) pont szerinti összes gyermeklétszám,

Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,

Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret, az Nkt. szerinti pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő figyelembevételével: 1,62.

Vk1; Vk2 = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám a 2018/2019., illetve a 2019/2020. nevelési évben (két tizedesre kerekítve).

Op1; Op2 = az Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint 500 fő férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézményeknél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma a 2018/2019., illetve a 2019/2020. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve).

A támogatás igénylése szempontjából a segítők száma – beleértve a pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező segítőket is – az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és a Kjt. alapján foglalkoztatott – létszám, de legfeljebb

– 2019. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos száma,

– 2019. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők – teljes munkaidőre átszámított – átlagos száma,

egy tizedesre kerekítve.

A segítők létszámának meghatározásakor az Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézményeknél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a havonta, az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és a Kjt. alapján ténylegesen foglalkoztatott segítők – teljes munkaidőre átszámított – egy tizedesre kerekített átlagos létszáma alapján történik.

A pszichopedagógus a segítők létszámában nem vehető figyelembe.

c) A pedagógusok és a segítők bértámogatásának összege

A bértámogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

2018/2019. nevelési évre:

Tp1 = Psz1 * ÁBp * 8/12

Ts1 = S1 * ÁBs * 8/12 + PS1 * ÁBp * 8/12

2019/2020. nevelési évre:

Tp2 = Psz2 * ÁBp * 4/12

Ts2 = S2 * ÁBs * 4/12 + PS2 * ÁBp * 4/12

ahol:

Tp1; Tp2 = a 2018/2019., illetve a 2019/2020. nevelési évben a pedagógusok átlagbéralapú támogatása,

Ts1, Ts2 = a 2018/2019., illetve a 2019/2020. nevelési évben a segítők átlagbéralapú támogatása,

S1; S2 = a 2018/2019., illetve a 2019/2020. nevelési évben a segítők b) pont szerinti száma, levonva a PS1, illetve a PS2 értékét,

PS1; PS2 = a 2018/2019., illetve a 2019/2020. nevelési évben a pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező segítők száma,

ÁBp = pedagógus átlagbér elismert összege,

ÁBs = segítők átlagbérének elismert összege.

A támogatás felhasználható a 2018. december havi bérek 2019. januárban történő kifizetésére is.

A 2018/2019. nevelési év átlagbéralapú támogatási összege 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott időpontokban történik. A 2019/2020. nevelési év átlagbéralapú támogatásának folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

2. Óvodaműködtetési támogatás

ELŐIRÁNYZAT:

27 493,2 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

97 400 forint/fő/év

A támogatás a települési önkormányzatot az óvoda működésével és feladatellátásával összefüggő kiadásaihoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt – az 1.a) pontban figyelembe vett – gyermeklétszám után.

A létszám meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.

A 2018/2019. nevelési évre jutó támogatási összeg 4%-ának folyósítása január első munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2019/2020. nevelési évre jutó támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

3. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

500,9 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

189 000 forint/fő/év

A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó – az 1.a) pontban figyelembe vett – gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrend szerinti autóbusz-szolgáltatás vásárlásával biztosított. E támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon.

A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a fentiek szerint biztosították. Az utaztatott gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 220-szal.

A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

4. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz

ELŐIRÁNYZAT:

10 935,4 millió forint

ALAPFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGUS SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ SEGÍTŐK

– PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGUS SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ SEGÍTŐK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

396 700 forint/fő/év

– MESTERPEDAGÓGUS, KUTATÓTANÁR KATEGÓRIÁBA SOROLT PEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

1 447 300 forint/fő/év

MESTERFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGUS SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ SEGÍTŐK

– PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT PEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGUS SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ SEGÍTŐK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

434 300 forint/fő/év

– MESTERPEDAGÓGUS, KUTATÓTANÁR KATEGÓRIÁBA SOROLT PEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:

1 593 700 forint/fő/év

A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2019. január 1-jén Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, a bölcsődében és mini bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők (a továbbiakban: felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők), valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők (a továbbiakban: segítők) béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodai, bölcsődei és mini bölcsődei intézményben 2018. december 1-je és 2019. november 30-a között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és segítők időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg a következők szerint:

– a támogatás teljes összege megilleti a fenntartót azon pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és segítők után, akik a minősítést 2018. január 1-jéig történő átsorolással szerezték meg,

– a támogatás 11 havi időarányos része illeti meg a fenntartót azon pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és segítők után, akik a minősítést 2019. január 1-jei átsorolással szerezték meg.

A támogatás felhasználható a 2018. december havi bérek 2019. januárban történő kifizetésére is.

A minősítést elnyert pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és segítők fenntartónkénti adatait a köznevelési információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert és átsorolt pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és segítők számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.

A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

5. Nemzetiségi pótlék

ELŐIRÁNYZAT:

418,9 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

563 000 forint/fő/év

A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a települési önkormányzatok által fenntartott óvodában foglalkoztatott, a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdése alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az óvoda

–    alapító okiratában szerepel a nemzetiségi óvodai nevelés és

–    a nemzetiségi óvodai nevelést a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet figyelembevételével elkészített pedagógiai program alapján szervezi meg.

A támogatás felhasználható a 2018. december havi nemzetiségi pótlék 2019. januárban történő kifizetésére is.

A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

A II.1., II.2., II.4. és II.5. pontra vonatkozó közös szabály:

A II.1., II.2., II.4. és II.5. pont szerinti támogatás 50%-ára jogosult az önkormányzat, ha az óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát.

III. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

1.    Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék

ELŐIRÁNYZAT:

16 941,1 millió forint

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti, 2019. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok szociális hozzájárulási adójához.

A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak és az egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 5. és 7. számú mellékleteiben meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

A támogatás havi összege a helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi pótlékok szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása – a Kincstár tárgyhónap 10-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján – havonta történik.

2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

34 079,4 millió forint

A támogatás a 35 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képességet meg nem haladó települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.

A támogatás számított összegét a

– 30%-a a Gyvt. 20/A. §-ának (1) bekezdése szerinti természetbeni támogatásban részesülők 2017. augusztus és 2017. november havi együttes létszámadataiból számított átlaga,

–    30%-a a Szoctv. 33.§-ának (1) bekezdés szerinti aktív korúak ellátásában részesülők 2017. évi átlagos száma,

– 10%-a a 18–59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2016. évi adóbevallások összesítése alapján számított 18-59 éves korcsoporton belüli lakosságszámon belüli részaránya,

– 30%-a a településen élő 60 év feletti lakosoknak az állandó lakosokon belüli részaránya

elismert mértéke szerint kell meghatározni.

A támogatás számított összege esetében a támogatási mérték számításakor alkalmazandó paramétertábla:

No.

Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint)

Támogatási mérték (%)

alsó határ

felső határ

maximuma

minimuma

a

b

c

d

1.

1

18 000

100

95

2.

18 001

24 000

95

60

3.

24 001

32 000

60

30

4.

32 001

35 000

30

10

A támogatás számított összege esetében alkalmazandó támogatási mérték az egy lakosra jutó adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken és az alábbi képlet alapján határozható meg:

TM = c + (AE - a)/(b - a) * (d - c)

ahol:

TM = támogatási mérték,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége, ami alapján a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

a-b, c-d = a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla szerinti értékek.

A támogatás meghatározása a támogatás számított összegét figyelembe véve az alábbi képlet szerint történik:

T = ha SZT < [SZT + ha(SZF2018>0; akkor K2017*1,6, egyébként K2017)]/2, akkor SZT, egyébként [SZT + ha(SZF2018>0; akkor K2017*1,6, egyébként K2017)]/2

ahol:

T= támogatás,

SZT = támogatás számított összege,

SZF2018= a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 2. melléklet, kiegészítő szabályok 1.d) pontja alapján visszamutatott, az önkormányzatot a III.3.-III.6. pontok szerint megillető támogatás összege,

K2017= az önkormányzat által a 2017. évi költségvetési beszámolóban a

-    a „lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”, „egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások” kormányzati funkciókon teljesített költségvetési kiadások csökkentve a helyi önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásai rovatok összegével,

-    a „támogatási célú finanszírozási műveletek” kivételével valamennyi kormányzati funkción az ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton teljesített

kiadások együttes összege.

Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.c) pontja tartalmazza.

3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

51 764,7 millió forint

a) Család- és gyermekjóléti szolgálat

FAJLAGOS ÖSSZEG:

3 000 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a Szoctv., a Gyvt. és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító települési önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A támogatásra a feladat ellátására kötelezett önkormányzat, azaz az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladatellátását biztosítja.

Támogatás nyújtható a fentiek szerint meghatározott települési önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy – közös hivatalhoz tartozó település esetén – a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott

- önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és

- közös hivatalonként

külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.

Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

E támogatásra nem jogosult az a települési önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla.

aa) Számított szakmai létszám meghatározása

Valamennyi, a támogatásra jogosult települési önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik.

aaa) Számított alaplétszám meghatározása:

ALsz =

- járásszékhely települési önkormányzatok esetében: L/8 000,

- fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000,

- egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000,

de minimum 1 fő

ahol:

Alsz = az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve,

L = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszáma.

aab) Számított kiegészítő létszám meghatározása:

Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt négynél több település alkotja, a székhely önkormányzat számított kiegészítő létszámának meghatározása:

Közös hivatalt alkotó települések száma

KLsz (fő)

5-8 település

L/10 000, de legalább 0,5 fő

8 település felett

2 * (L/10 000), de legalább 1 fő

ahol:

KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve.

aac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója

A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1.

ab) A támogatás meghatározása:

T = [(Alsz*SZk) + KLsz + EM] * FÖ

ahol:

T = a támogatás összege,

FÖ = a támogatás fajlagos összege.

b) Család- és gyermekjóléti központ

FAJLAGOS ÖSSZEG:

3 000 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, a Gyvt.-ben és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően működtetett család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

ba) A számított szakmai létszám meghatározása

A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik.

baa) Számított alaplétszám meghatározása:

JALsz =

- járásszékhely települési önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő,

- kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000,

ahol:

JALsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve,

Lj = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma,

TELsz = a járáshoz tartozó települési önkormányzatok száma.

bab) Számított kiegészítő létszám meghatározása

A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások székhely települései esetében az alábbi számított kiegészítő létszám ismerhető el.

Járás besorolása

JKLsz (fő)

Lj < 20 000

20 000 <= Lj <= 35 000

Lj > 35 000

Kedvezményezett járás

0,5

1

1 + [(Lj-35 000)/35 000]

Fejlesztendő járás

1

2

2 + [(Lj-35 000)/35 000]

Komplex programmal fejlesztendő járás

1,5

3

3 + [(Lj-35 000)/35 000]

ahol:

JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve.

bac) A számított alaplétszám korrekciós szorzója

A számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva – tárgyévet megelőző év május 31-én – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más esetben: 1.

bb) A támogatás meghatározása:

JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz + EM] * JFÖ

ahol:

JAT = a támogatás összege,

EM = család- és gyermekjóléti központonként 1 fő szociális diagnózis felvételét végző esetmenedzser,

JFÖ = a támogatás fajlagos összege.

c) Szociális étkeztetés

FAJLAGOS ÖSSZEG:

55 360 forint/fő

A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik.

A támogatás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.

A támogatás nem vehető igénybe a III.5. pont szerinti jogcímeken gyermekétkeztetésben részesülők után.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor – a heti 6, illetve 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével – az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe.

Amennyiben a szociális étkeztetés feladatának ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.

d) Házi segítségnyújtás

A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a Szoctv. 63. §-a alapján és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően működteti.

A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás szociális segítés keretében ellátott személyek száma, személyi gondozás esetén a számított ellátotti létszám szerint illeti meg.

da) Szociális segítés

FAJLAGOS ÖSSZEG:

25 000 forint/fő

A támogatás a Szoctv. 63. § (3) bekezdése és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályok alapján biztosított szociális segítés keretében kizárólag szociális segítésre megállapodást kötött ellátottak után jár. A feladat ellátható közfoglalkoztatottak alkalmazásával, de ez esetben a támogatás kizárólag a feladat ellátásával összefüggő kiadások közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb állami támogatással nem fedezett részére használható fel.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a szociális segítés keretében ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a szociális segítésben részesülők tevékenységnaplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 251-gyel.

db) Személyi gondozás

FAJLAGOS ÖSSZEG:

210 000 forint/fő

A támogatás a Szoctv. 63. § (4) bekezdése és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályok alapján biztosított személyi gondozás keretében kizárólag személyi gondozásra megállapodást kötött ellátottak után jár. 2016. évben kötött megállapodások esetén azon ellátottak után is jár a támogatás, akikkel személyi gondozásra és szociális segítésre kötöttek megállapodást. A támogatásnál nem vehető figyelembe a társadalmi gondozók alkalmazásával, a közérdekű önkéntes tevékenység keretében, a közfoglalkoztatotti jogviszonyban álló személyek, vagy szociális szövetkezet igénybevételével nyújtott ellátás.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak részére nyújtott tevékenység éves becsült óraszáma alapján kalkulált ellátotti létszám. Elszámoláskor az ellátotti létszámot a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet Kiegészítő szabályok 3. pontja alapján kell meghatározni. Amennyiben a gondozást nem heti 40 órában foglalkoztatott szociális gondozó végzi, úgy a gondozásra fordított havi 147 órás órakeret arányosan csökkentve vehető figyelembe. Az ellátottak száma igényléskor és elszámoláskor sem haladhatja meg a befogadott ellátotti létszámot.

Amennyiben a házi segítségnyújtásról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy a személyi gondozásnál figyelembe vett ellátotti létszám után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető.

Egy ellátott naponta a da)-db) jogcímek közül csak egy jogcímen vehető figyelembe.

e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 500 000 forint/szolgálat

A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn.

A támogatás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

f) Időskorúak nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

109 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.

Azon ellátott után, akire vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a támogatás 40%-át igényelheti.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

Amennyiben az időskorúak nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 150%-a igényelhető.

g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

500 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályok szerint fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A demens személyek nappali intézményében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórképet igazoló szakvéleményével.

A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.

Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.

h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

310 000 forint/fő

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

Amennyiben a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető.

i) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása

FAJLAGOS ÖSSZEG:

206 100 forint/számított férőhely

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a alapján és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető.

A számított férőhelyek számának meghatározása:

Fh = L/251

Ahol:

Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve,

L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével. Elszámolásnál a napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek 120%-át.

Amennyiben a hajléktalanok nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a igényelhető.

j) Családi bölcsőde

FAJLAGOS ÖSSZEG:

360 000 forint/fő

 

 

A támogatás a Gyvt.-ben meghatározott családi bölcsődei ellátás biztosítására a Gyvt. 44/A. §-a és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályok alapján szervezett feladatellátás után jár. A támogatás a települési önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 240-nel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel.

Amennyiben a családi bölcsődei ellátásról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a igényelhető.

A fajlagos támogatás 77,5%-a megilleti a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján 2017. január 1. előtt befogadást nyert és 2017. január 1-jétől az átalakult napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat is.

k) Hajléktalanok átmeneti intézményei

FAJLAGOS ÖSSZEG:

468 350 forint/férőhely

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelő módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A támogatás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az Egészségbiztosítási Alap is finanszíroz.

A jogcím szerinti támogatás 50%-a igényelhető a kizárólag lakhatási szolgáltatás biztosítása esetén.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

Amennyiben a hajléktalanok átmeneti intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.d)-e) pontoknak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy a lakhatási szolgáltatásban és az önálló életvitel fenntartása érdekében szükség szerinti mértékű szociális munkában egyaránt részesülők után a fajlagos összeg 110%-a igényelhető.

l) Támogató szolgáltatás

Alaptámogatás

FAJLAGOS ÖSSZEG:

3 000 000 forint/év/szolgálat

Teljesítménytámogatás

FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 800 forint/feladategység

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően támogató szolgáltatást tartanak fenn. A támogatásra jogosult települési önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint.

T=AT+ (Fe*Tt)

ahol:

AT= alaptámogatás

Fe = feladategység: a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer,

Tt = teljesítménytámogatás

Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység.

Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített feladategység nem vehető figyelembe a teljesített feladategység meghatározása során. A szállításhoz kapcsolódó személyi segítés aránya a személyi segítésen belül az elszámolható feladategység legfeljebb 50%-a lehet.

Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató – évi 3000 feladategység, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része – nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.

m) Közösségi alapellátások

Alaptámogatás

FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 000 000 forint/év/szolgálat

Teljesítménytámogatás

FAJLAGOS ÖSSZEG:

150 000 forint/feladategység

A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást biztosító szolgálatot tartanak fenn. A támogatásra jogosult települési önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:

T=AT+ (Fe*Tt)

ahol:

AT= alaptámogatás

Fe = feladategység

a)    pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00-09 vagy 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott,

b)    szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban – különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben – szenvedő ellátott.

Tt = teljesítménytámogatás

Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató – éves átlagban 40 fő, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része – nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.

n) Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása

ELŐIRÁNYZAT:                    5 519,5 millió forint

A támogatásra az a járásszékhely települési önkormányzat jogosult, amely az általa fenntartott család- és gyermekjóléti központ útján ellátja a Gyvt. szerinti óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet.

Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter 2018. november 30-áig állapítja meg. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik.

o) Kiegészítő fajlagos összegek

oa) Kiegészítő fajlagos összegek az a) és b) alpontok szerinti támogatásokhoz

A települési önkormányzatokat a 2017-18. évi minimálbér és garantált bérminimum összegét érintő intézkedésekhez az alábbi kiegészítő fajlagos összegek szerint illetik meg támogatások:

Jogcím

Megnevezés

Kiegészítő fajlagos összeg

III.3.a)

Család- és gyermekjóléti szolgálat

+400 000 forint/számított létszám/év

III.3.b)

Család- és gyermekjóléti központ

+300 000 forint/számított létszám/év

A támogatás az a) és b) alpontoknál jelzett létszám alapján illeti meg az önkormányzatokat. A támogatás felhasználásával kapcsolatban a kiegészítő szabályok a) és b) alpontokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

ob) Kiegészítő fajlagos összegek a db), e) és k)-m) alpontok szerinti támogatásokhoz

Az önkormányzatokat a 2017-18. évi minimálbér és garantált bérminimum összegét érintő intézkedésekhez az alábbi kiegészítő fajlagos összegek szerint illetik meg támogatások:

Jogcím

Megnevezés

Kiegészítő fajlagos összeg

III.3.db)

Házi segítségnyújtás – személyi gondozás

+120 000 forint/fő

III.3.e)

Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás

+600 000 forint/szolgálat

III.3.k)

Hajléktalanok átmeneti intézményei

+21 650 forint/férőhely

III.3.l)

Támogató szolgáltatás – alaptámogatás

+1 100 000 forint/év/szolgálat

III.3.m)

Közösségi alapellátások – alaptámogatás

+1 400 000 forint/év/szolgálat

A támogatás a db), e) és k)-m) alpontoknál jelzett létszám alapján illeti meg az önkormányzatokat. A támogatás felhasználásával kapcsolatban a kiegészítő szabályok db), e) és k)-m) alpontokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

24 846,0 millió forint

A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott, a Szoctv. és a Gyvt. szabályainak és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szakmai szabályoknak megfelelően működtetett

– időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását,

– a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve

– a gyermekek és családok átmeneti gondozását

biztosító intézmények, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtotttámogatott lakhatás egyes kiadásaihoz.

a)    A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása

SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:

2 606 040 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, a gyermekek és családok átmeneti gondozását, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatást biztosító települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott szakmai dolgozók béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

A támogatás a települési önkormányzatot a Kiegészítő szabályok 5.j) pontja szerint számított segítői létszám után illeti meg.

Az átlagbéralapú támogatás azon települési önkormányzatokat is megilleti, amelyek a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt.-ben szabályozott módon helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve az önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.

aa) Az ellátottak számának meghatározása

A települési önkormányzatok a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja szerinti igénylés keretében adatot szolgáltatnak az ellátottak létszámáról, amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100%-nál. Az ellátottak között:

-    0,7-szeres szorzóval kell figyelembe venni a családok átmeneti otthonában külső férőhelyen elhelyezett személyeket,

- 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos fokozatát megállapító szakvéleményével,

-    1,35-szörös szorzóval kell figyelembe venni a fogyatékos személyek részére nyújtott támogatott lakhatás keretében elhelyezett személyeket,

-    0,96-szoros szorzóval kell figyelembe venni a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatás keretében elhelyezett személyeket.

Az ellátottak számának meghatározása:

– tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel,

– elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

ab) A számított segítői munkatárs létszám meghatározása

Gsz = L/4

ahol:

Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak együttes létszáma, egész számra felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám.

ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása:

Tsz = Gsz * Ábsz

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

Ábsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbérének elismert összege.

A támogatás felhasználható a 2018. december havi bérek 2019. januárban történő kifizetésére is.

A Kiegészítő szabályok 2.a) pontja szerinti igénylést követően, 2017. december 21-éig – az előirányzatból a b) pont szerinti döntés után fennmaradó összeg erejéig – az államháztartásért felelős miniszter dönt az önkormányzatokat megillető kiegészítő bértámogatás fajlagos összegéről.

b)    Intézményüzemeltetési támogatás

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben – ide nem értve a helyettes szülői ellátást és a családok átmeneti otthonának külső férőhelyeit – az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembevételével.

A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Ösz + (Iv * Ábsz) – Szt

ahol:

Ösz = éves összes várható intézményüzemeltetési kiadás,

Iv = a finanszírozás szempontjából elismert intézményvezető száma a Kiegészítő szabályok 5.k) pontja szerint,

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege.

Az intézményüzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

Az intézményüzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszterek) 2018. december 21-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) pontja szerinti májusi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.

c)    Kiegészítő fajlagos összeg az a) alpont szerinti támogatáshoz

Az önkormányzatokat a 2017-18. évi, minimálbér és garantált bérminimum összegét érintő intézkedésekhez a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatás jogcímhez 241 960 forint/számított létszám/év kiegészítő fajlagos összeg illeti meg.

A támogatás az a) alpontnál jelzett létszám alapján illeti meg az önkormányzatokat. A támogatás felhasználásával kapcsolatban a kiegészítő szabályok III.4. pontra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Gyermekétkeztetés támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

78 974,0 millió forint

a)    Intézményi gyermekétkeztetés támogatása

A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban: intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést. Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.

A támogatás igénylésének további feltétele vásárolt szolgáltatás esetén, hogy

–    az étkeztetés térítési díj megállapítása úgy történjen, hogy az étkeztetést biztosító intézmény vagy az önkormányzat bevétele legyen,

– a szolgáltatási díjban a szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét (ez megállapodás szerint arányosan is történhet).

aa) Az intézményi gyermekétkeztetés kapcsán az étkeztetési feladatot ellátók után járó bértámogatás

DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:

1 900 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a Kjt., a köznevelési Kjtvhr., a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, amelyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezése, továbbá a gyermekétkeztetéssel összefüggő valamennyi kiadás fedezetéül szolgál.

Az ellátottak számának meghatározása

A települési önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, nappali rendszerű köznevelésben, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása a Kiegészítő szabályok 5.l) pontja figyelembevételével történik. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladatellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető figyelembe.

A számított dolgozói létszám meghatározása

A számított dolgozói létszám – a kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli – az ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint a következő

ha L értéke 1-100 közötti:

Dsz = (L/25+Lk/25)*F

ha L értéke 101-500 közötti:

Dsz = (100/25+(L-100)/60+Lk/25)*F

ha L értéke 501-1 000 közötti:

Dsz = (100/25+(500-100)/60+(L-500)/70+Lk/25)*F

ha L értéke 1 001-1 500 közötti:

Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(L-1 000)/75+Lk/25)*F

ha L értéke 1 500 feletti:

Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(1 500-1 000)/75+(L-1 500)/80+Lk/25)*F

ahol:

Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert – kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével – ellátotti létszám,

Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,

F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, amelynek értéke

1 feladatellátási hely esetén:

1,0

2-3 feladatellátási hely esetén:

1,1

4-6 feladatellátási hely esetén:

1,2

6 feladatellátási hely felett:

1,3

A dolgozók bértámogatásának meghatározása

Tsz = Dsz * Ábd

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

Ábd = a finanszírozás szempontjából elismert dolgozók átlagbérének elismert összege.

A támogatás felhasználható a 2018. december havi bérek 2019. januárban történő kifizetésére is.

ab) Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Kgy – Szt

ahol:

Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított aa) alpont szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.

Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.

Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve – a miniszterek 2018. december 21-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) pontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.

b) A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása

A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő gyermekek szünidei étkeztetését biztosító települési önkormányzatokat illeti meg, az étkezési adagok száma alapján. Az étkezési adagok számába beleértendő a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/A. § (1)-(2) bekezdése szerint biztosított szünidei étkeztetés is.

A támogatás összege az egy lakosra jutó adóerő-képességtől függő fajlagos összegek figyelembevételével kerül meghatározásra az alábbiak szerint.

Egy lakosra jutó adóerő-képesség (forint)

Fajlagos összeg korrigált értéke az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján (forint/étkezési adag)

0-18 000

570

18 001-21 000

542

21 001-24 000

513

24 001-27 000

485

27 001-30 000

456

30 001-35 000

399

35 001-40 000

342

40 001-

285

A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

6. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

36 568,9 millió forint

A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott, a Gyvt. és a Kiegészítő szabályok 5.o) pontja szerinti szabályainak megfelelően működtetett bölcsődék, mini bölcsődék kiadásaihoz.

a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása

FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ KISGYERMEKNEVELŐK, SZAKTANÁCSADÓK BÉRTÁMOGATÁSA:

4 419 000 forint/számított létszám/év

BÖLCSŐDEI DAJKÁK, KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ KISGYERMEKNEVELŐK, SZAKTANÁCSADÓK BÉRTÁMOGATÁSA:

2 993 000 forint/számított létszám/év

A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó települési önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők és dajkák (a továbbiakban együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A bértámogatás szolgál a bölcsődei pótlék és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.

aa) Az ellátottak számának meghatározása

Az ellátottak számának meghatározása:

– tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 230-cal,

– elszámoláskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 230-cal.

A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem tekintendő hiányzónak a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermek azon a napon, amikor nem a bölcsődében, mini bölcsődében részesül korai fejlesztésben. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott. A fentiek szerint figyelembe vehető sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket az ellátottak számában két főként lehet figyelembe venni.

ab) A szakmai dolgozók számított létszámának meghatározása

    MBsz = [Le/7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) *2,5 fő] + [ha Le – (Le/7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) * 7 >=3, akkor
2,5 fő, ha értéke 0-nál nagyobb és 3-nál kisebb, akkor 1,5 fő]

    BBsz =     [ Le /12 *2, de legalább 2 fő kisgyermeknevelő ] +

        [ Le / 24, de legalább 1 fő bölcsődei dajka ] +

        [Le t* 2 fő kisgyermeknevelő) ] +

        egyesített bölcsőde, bölcsődei igazgatóság esetén 1 fő szaktanácsadó

ahol:

MBsz = mini bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

BBsz = bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

Le = a bölcsődei ellátottak aa) alpont szerinti elismert létszáma

Let = azon telephelyek száma, ahol a bölcsődei ellátottak aa) alpont szerinti elismert létszáma meghaladja a 60 főt.

Amennyiben a mini bölcsődében az ellátottak száma meghaladja a 14 főt, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint kell meghatározni.

A támogatás igénylése szempontjából a szakmai dolgozók finanszírozott létszáma a fenti képlet szerinti létszám, de legfeljebb a 2019. évben a ténylegesen foglalkoztatott szakmai dolgozók – teljes munkaidőre átszámított – átlagos száma, egy tizedesre kerekítve, azaz:

Bfk + Bff <= MBsz vagy BBsz

ahol:

Bfk = a finanszírozás szempontjából elismert bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,

Bff = a finanszírozás szempontjából elismert felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,

ac) A szakmai dolgozók finanszírozott létszámra jutó bértámogatás meghatározása:

Tf = Bfk * BTk + Bff * BTf

ahol:

Tf = a szakmai dolgozók finanszírozás szempontjából elismert létszámának átlagbéralapú támogatása,

BTk = a bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása

BTf = a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása.

A támogatás felhasználható a 2018. december havi bérek 2019. januárban történő kifizetésére is.

b) Bölcsődei üzemeltetési támogatás

A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk biztosított bölcsődei, mini bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

A üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és az ac) alpont szerinti bértámogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

A bölcsődei üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve – a miniszterek 2018. december 21-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.b) pontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.

IV. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK KULTURÁLIS FELADATAINAK TÁMOGATÁSA

1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

21 872,0 millió forint

Az előirányzat a települési önkormányzatokat a kulturális alapellátás biztosításához, a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári feladatok ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához illeti meg.

a) Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

2 695,8 millió forint

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát illeti meg a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartására és állami feladatainak ellátására.

b) Megyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

3 216,5 millió forint

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a megyei hatókörű városi könyvtárak fenntartására és állami feladatainak ellátására.

c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

791,7 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

454 forint/fő

A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

d) Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

10 176,2 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 210 forint/fő, de településenként legalább 1 800 000 forint

A támogatás a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

e) Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

1 213,2 millió forint

A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg elsősorban a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.

Az egyes települési önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter határozza meg, az alábbi szempontok figyelembevételével:

- a 2013-2017. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása,

- leltározott gyűjtemény aránya a teljes gyűjteményhez képest,

- szakmai besorolás,

- a települési önkormányzat által fenntartott muzeális intézmények száma,

- az önkormányzat területi elhelyezkedése.

A támogatásból az a) pont szerinti támogatásban részesülő önkormányzatok, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

A támogatás folyósítása egy összegben, január hónapban történik.

f) Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

692,2 millió forint

A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.

g) Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

692,2 millió forint

FAJLAGOS ÖSSZEG:

407 forint/fő

A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint Kult. tv. alapján meghatározott közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

h) Megyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

2 094,2 millió forint

A támogatást a megyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó megyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 500 főnél kisebb lakosságszámú – könyvtári szolgáltató helyet működtető – településsel 2018. október 15-éig kötött megállapodások alapján, a következők szerint:

ha) 1000 fő lakosságszámú vagy az alatti település

FAJLAGOS ÖSSZEG:

668 300 Ft/település

hb) 1001 – 1500 fő lakosságszám közötti település

FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 060 760 Ft/település

hc) 1501 – 5500 fő lakosságszám közötti település

FAJLAGOS ÖSSZEG:

1 002 460 Ft/település

A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása januárban egy összegben történik.

i) A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

300,0 millió forint

A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvános könyvtárat fenntartó települési önkormányzatot vissza nem térítendő támogatás illeti meg a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására.

A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2018. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra fordított összegek (a továbbiakban: 2018. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani.

A 2018. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások, a pályázati forrásból és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg.

A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

T = Ki*(Ei/ÓK)

ahol:

T = az önkormányzatot megillető támogatás összege

Ki= a 2018. évi önkormányzati hozzájárulás összege

Ei = az előirányzat összege

ÓK= a Ki orszagosan összesített összege.

Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30 000 000 forint támogatás illet meg.

Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Az emiatt fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.

A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása április hónapban egy összegben történik.

2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

13 005,6 millió forint

Az előirányzat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 11. §-ában és 12. §-ában meghatározott, települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott nemzeti vagy kiemelt minősítésű előadó-művészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatására szolgál.

Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti Bizottságok – a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett – javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg.

a) Színházművészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

9 805,0 millió forint

Az előirányzat a nemzeti és kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatását szolgálja.

b) Táncművészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

280,6 millió forint

Az előirányzat a nemzeti és kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatását szolgálja.

c) Zeneművészeti szervezetek támogatása

ELŐIRÁNYZAT:

2 920,0 millió forint

Az előirányzat a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok és énekkarok működési támogatását szolgálja.

A IV.1. pont a), b) és e) alpontjai, valamint IV.2. pont szerinti, a fenntartó önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2018. november 30-áig állapítja meg.

3. Kulturális illetménypótlék

ELŐIRÁNYZAT:

3 605,0 millió forint

A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére című 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kulturális Kjtvhr.) 21. §-a szerinti, 2019. január – 2019. december hónapokban kifizetendő kulturális illetménypótlékhoz és annak szociális hozzájárulási adójához.

A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a kulturális illetménypótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a kulturális illetménypótléknak a kulturális Kjtvhr. 5. mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összeg és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

A támogatás havi összege a helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi kulturális illetménypótlék szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása – a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján – havonta történik.

V. SZOLIDARITÁSI HOZZÁJÁRULÁS

A 32 000 forint feletti egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzattól – Budapest Főváros Önkormányzatának kivételével – a támogatáscsökkentés beszámítás alapját meghaladó része (a továbbiakban: szolidaritási hozzájárulás alapja) a nettó finanszírozás keretében elvonásra kerül szolidaritási hozzájárulás jogcímen. A szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó paramétertábla:

No.

Kategóriák a települési önkormányzat egy
lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint)

Hozzájárulás mértéke a szolidaritási hozzájárulás alapjának százalékában

alsó határ

felső határ

minimum

maximum

a

b

c

d

1

0

32 000

0

0

2

32 001

38 000

15

50

3

38 001

55 000

50

75

4

55 001

115 000

75

100

5

115 001

100

A szolidaritási hozzájárulás az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZH = SZHA * [ c + (AE – a)/(b – a) * (d – c) ] / 100, egész számra kerekítve – KT, de értéke legalább 0

ahol:

SZH = szolidaritási hozzájárulás fizetendő összege,

SZHA = szolidaritási hozzájárulás alapja,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége, ami alapján a szolidaritási hozzájárulás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

a-d = a szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó paramétertábla szerinti érték,

KT = 500 fő lakosságszám alatti települések esetében alkalmazandó korrekciós tényező, amelynek összege 15 millió forint

Budapest Főváros Önkormányzata esetében a szolidaritási hozzájárulás összege 10 000,0 millió forint.

Kiegészítő szabályok:

1.    Általános szabályok

a) Az e melléklet szerinti támogatások 2019. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha a Kiegészítő szabályok valamely támogatás esetében lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. Az e melléklet szerinti támogatások megalapozottságának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti ellenőrzése a támogatást megalapozó valamennyi kritérium vizsgálatát magában foglalja.

b) A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2018. november 1-jei állapotnak megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében – a III.3. pont a) és b) alpont szerinti támogatások kivételével – pedig a 2018. január 1-jei állapotnak megfelelő, a Belügyminisztérium adatait kell figyelembe venni. A III.3. pont a) és b) alpontja szerinti támogatásokat megalapozó lakosságszám tekintetében a Belügyminisztérium 2015. január 1-jei állapotnak megfelelő adatait kell figyelembe venni.

c) Az e melléklet szerinti adóerő-képesség figyelembevétele a következők szerint történik:

A 2017. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a 2018. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében szolgáltatott adatot a 2017. évi iparűzési adóalap összegéről. A 2018. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében adatot nem szolgáltató önkormányzat esetében az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség 12 500 Ft.

Ezen önkormányzatok esetében a számított adóalap az e pont szerinti egy lakosra jutó adóerő-képesség és az önkormányzat lakosságszáma alapján kalkulált.

d) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2019. január 5-éig a települési önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet I.1-I.3. pontok, II.1-II.5. pontok, III.2-III.6. pontok, IV.1. pont a)-h) alpontok és a IV. 2. pont szerinti, valamint 2019. április 15-éig az e melléklet IV.1. pont i) alpont szerinti támogatások települési önkormányzatokat megillető összegét.

e) Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait.

2. Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi önkormányzatok egymás közötti, illetve a helyi önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvételéhez kapcsolódó eljárásrend:

a) Támogatások meghatározása

No.

Adat-
szolgáltatás
időpontja

Támogatás
jogcíme

Adatszolgáltatás alapja

Adatszolgáltatás célja

1.

az Ávr. szerint

I.2.

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján

a lakossági díjak csökkentését célzó támogatás megalapozása

2.

az Ávr. szerint

II.1. és II.2.

gyermeklétszám a 2018/2019. nevelési évi nyitó (október 1-jei) tényleges, a 2018. december 31-ei állapotra becsült adatok, a 2019/2020. nevelési évi becsült adatok alapján, illetve a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám, valamint a segítők létszáma a becsült adatok alapján

a felmért gyermeklétszám, vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám, illetve segítők létszáma alapján a 2019. évi bértámogatás és óvodaműködtetési támogatás megalapozása

3.

az Ávr. szerint

II.3.

e tábla 2. pont szerinti gyermeklétszámából a 2018/2019. nevelési évben ténylegesen utaztatott gyermekek, továbbá 2019/2020. nevelési évben az utaztatott gyermekek becsült száma

utaztatott gyermekek támogatásának megalapozása

4.

az Ávr. szerint

II.5.

nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok száma,

nemzetiségi pótlékhoz biztosított támogatás megalapozása

5.

az Ávr. szerint

III.3.

éves becsült ellátotti adatok, az a) és b) pontok esetében az ellátási terület

a III.3. szerinti jogcímek támogatásának megalapozása

6.

az Ávr. szerint

III.4.

a bértámogatás megállapításához az ellátottak éves becsült száma; az

intézményüzemeltetési támogatáshoz a 2018. évi igénylés, valamint az időarányos teljesítés és a 2019. évi paraméterek figyelembevételével 2019. évre becsült adatok

2019. évi szakmai dolgozók bértámogatása és az intézményüzemeltetési

támogatás megalapozása

7.

az Ávr. szerint

III.5.

a bértámogatás megállapításához az éves becsült ellátotti adatok és a székhely, illetve telephelyek száma; az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2019. évi feladatellátás becsült adatai; a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése támogatásának megállapításához szükséges adatok

a dolgozók bértámogatása és az intézményi gyermekétkeztetési üzemeltetési támogatás megalapozása, továbbá a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése támogatásának megalapozása

8.

az Ávr. szerint

III.6.

a bértámogatás megállapításához az éves becsült ellátotti adatok és feladatellátási helyek száma; az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2019. évi feladatellátás becsült adatai

a dolgozók bértámogatása és a bölcsődei üzemeltetési támogatás megalapozása

9.

az Ávr. szerint

IV.1.h)

2018. október 15-ei tényadatok

a megyei könyvtárral megállapodást kötő önkormányzatok számának felmérése a támogatásra jogosult önkormányzatok adatszolgáltatása alapján

10.

2019.
február 26.

IV.1.i)

az önkormányzat által 2018. évben saját bevételei terhére könyvtári állománygyarapításra fordított összeg

a települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatásának megalapozása

b) Támogatások évközi módosítása

No.

Adat-szolgáltatás időpontja

Támogatás jogcíme

Adatszolgáltatás alapja

Finanszírozás kezdő hónapja

1.

2019.
május 15.

I.2., II.1., II.2., II.3., II.4., II.5., III.3., III.4., III.5., III.6.

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) módosítható; az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti
pedagógus-többletlétszám, illetve a segítők létszáma, nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok száma, valamint a szociális jogcímek esetében a becsült éves ellátotti adatok módosíthatók; a III.4., III.5.a) és III.6. jogcímeknél a becsült éves ellátotti adatok, és az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2019. évi feladatellátás becsült adatai módosíthatók;
a III.5.b) jogcímnél az étkezési adagszám módosítható

I.2. esetében 2019. szeptember;
II.1., II.2., II.3., II.4., II.5., III.3., III.4.a), III.5.aa), III.5.b) és III.6.a) esetében 2019. július;
III.4.b), III.5.ab) és III.6.b) esetében 2019. augusztus

2.

2019.
október 7.

I.2., II.1., II.2., II.3., II.4., II.5., III.3., III.4.a), III.4.b), III.5., III.6.

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) módosítható; az óvodások száma, a vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám, illetve a segítők létszáma, nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok száma, valamint szociális és gyermekétkeztetési jogcímek esetében a becsült éves ellátotti adatok, az üzemeltetési támogatás megállapításához a 2019. évi feladatellátás becsült adatai módosíthatók;
a III.5.b) jogcímnél az étkezési adagszám módosítható

2019. december

c) A települési önkormányzatok egymás közötti, illetve települési önkormányzaton kívüli (a továbbiakban: önkormányzati körön kívüli) szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvétele

No.

Adat-szolgáltatás időpontja

Támogatás jogcíme

Adatszolgáltatás alapja

Finanszírozás kezdő hónapja

1.

2019.
május 15.

II.1., II.2.,
II.3.

2019. szeptember 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok megbontásával

2019. szeptember

III.3., III.4., III.5.a), III.6.

2019. július 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott ellátotti adatok megjelölésével

III.3. esetében 2019. július;
III.4., III.5.a) és III.6.esetében 2019. augusztus

2.

2019.
október 7.

III.3.,
III.4., III.5.a), III.6.

2019. december 1-jével történő fenntartóváltozás jelzése, az a) pont szerinti felmérés során megadott adatok megbontásával

2019. december

A települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő átadás-átvétel esetén az átadást, átvételt tanúsító okmányokat a felmérés lezárását követően a Kincstárnak küldi meg. A kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadás-átvételről szóló képviselő-testületi, illetve társulási tanácsi határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentumot), valamint a feladatot átadó és átvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az e törvény alapján számára biztosított támogatások igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott.

Az egyrészről települési önkormányzatok, másrészről települési, területi nemzetiségi önkormányzatok, országos nemzetiségi önkormányzatok, központi költségvetési szervek, valamint nem állami szervezetek közötti feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele esetén, amennyiben az intézményátadás, -átvétel időpontja (tényleges átadás-átvétel) nem esik egybe a c) pont szerinti táblázatban szereplő fenntartóváltási időpontokkal (finanszírozási átadás-átvétel), úgy ezen időpontig az érintett felek a finanszírozást pénzeszközátadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik. A finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig időarányos támogatás abban az esetben illeti meg a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzatot, ha a feladatot átvevő az intézmény, szolgáltatás tekintetében a tényleges átadás-átvétel időpontjától kezdve működési engedéllyel (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentummal) rendelkezik. Ellenkező esetben a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzat köteles lemondani a tényleges átadás-átvétel időpontjától a finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig tartó időszakra jutó időarányos támogatásról.

Az ellátottak arányában kell megosztani:

– a III.4.b) alpont szerinti támogatást az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalanok tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeinek, illetve a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok,

– a III.5.ab) alpont szerinti támogatást az intézményi gyermekétkeztetési feladat települési önkormányzatok közötti átadás-átvétele esetén.

Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek ad át

– óvodaintézményt, úgy a II.2. és II.3. jogcímek szerinti,

– III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4. pont b) alpont szerinti,

– intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5. pont ab) alpont szerinti

támogatásról, vagy annak az átadással érintett ellátottakkal arányos, illetve időarányos részéről le kell mondania.

Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezettől vesz át

– III.4. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.4. pont b) alpont szerinti támogatást a b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2019. május 15-éig igényelheti meg.

– intézményi gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5. pont ab) alpont szerinti támogatást a b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2019. május 15-éig, illetve a b) pont szerinti táblázat 2. alpontja szerint 2019. október 7-éig igényelheti meg arra az időszakra, amikor a feladatot ellátja,

– III.6. jogcím szerinti intézményt, úgy a III.6. pont b) alpont szerinti támogatást a b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2019. május 15-éig, illetve a b) pont szerinti táblázat 2. alpontja szerint 2019. október 7-éig igényelheti meg arra az időszakra, amikor a feladatot ellátja.

3. Az I. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) Az I.1. pont a) alpont szerinti számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat szerint kell figyelembe venni:

No.

Lakosságszám alsó és felső határa

Elismert köztisztviselői létszám

minimum

maximum

a

b

c

d

A.

Községek

A.l.

2 000-3 000

6

8

A.2.

3 001-5 000

8

14

A.3.

5 001-11 142

14

23

B.

Városok

B.l.

1 088-5 000

10

19

B.2.

5 001-10 000

19

26

B.3.

10 001-20 000

26

40

B.4.

20 001-34 900

40

58

B.5.

34 901-43 908

58

85

C.

Megyei jogú városok

C.1.

32 974-60 000

76

135

C.2.

60 001-100 000

135

200

C.3.

100 001-203 493

200

282

D.

Fővárosi kerületek

D.1.

22 365-60 000

64

112

D.2.

60 001-100 000

112

131

D.3.

100 001-132 543

131

157

b) Az I.1. pont a) alpont szerinti jogcímhez kapcsolódó korrekciós tényezők a következők:

ba) közös hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszáma alapján:

Megnevezés

Fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma

Fenntartó önkormányzatok száma

Korrekciós tényező

ba.1)

3 000 fő alatt

2-5 önkormányzat

0,13

6-7 önkormányzat

0,15

8-9 önkormányzat

0,17

10 vagy több önkormányzat

0,19

ba.2)

3 000-5 000 fő között

3-5 önkormányzat

0,12

6-7 önkormányzat

0,14

8-9 önkormányzat

0,16

10 vagy több önkormányzat

0,18

ba.3)

5 000 fő felett

3-5 önkormányzat

0,06

6-7 önkormányzat

0,08

8-9 önkormányzat

0,10

10 vagy több önkormányzat

0,12

bb) közös hivatalt fenntartó településeken működő nemzetiségi önkormányzatok 2017. december 1-jei állapotnak megfelelő száma alapján (ide nem értve az átalakult nemzetiségi önkormányzatot):

bb.1) 2-3 nemzetiségi önkormányzat: 0,04,

bb.2) 4 vagy több nemzetiségi önkormányzat: 0,07,

bc) közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat: 0,04.

c) Az I.1. pont szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Kincstár betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevallásokba.

d) Az I.1. pont b) alpont szerinti támogatások megállapításakor a kiválással érintett önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartási adatbázis I.1.b) pont ba) alpont szerinti és az OSAP-jelentés I.1.b) pont bb) és bd) alpont szerinti adatait lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat, amelyből kivált, megállapodik az I.1.b) pont támogatást megalapozó adatok két település közötti megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

e) Amennyiben az OSAP-jelentés I.1.b) pont bb)-bd) alpont szerinti támogatást megalapozó adatok eltérnek az ezen időpont szerinti tényleges adatoktól, úgy az OSAP-jelentés 2019. június 30-áig történő javítása alapján az I.1.b) pont bb)-bd) alpontokhoz kapcsolódó támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.

f) Az I. pontban szereplő támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok:

fa) Az I.1.a)-e) pontok szerinti támogatások az I.1.f) pontja szerinti beszámítással csökkentett, kiegészítéssel, és az I.1.g) pont szerinti korrekcióval növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra, illetve turisztikai kiadásokra használható fel.

Turisztikai kiadások alatt különösen a turisztikai fejlesztések, helyi/térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetnek működésre és fejlesztésre történő forrásátadás, a település közigazgatási területén található turisztikai vonzerőkkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos marketingkiadások (kutatás, promóció, oktatás), turisztikai vonzerővel bíró rendezvényekkel, garantált programokkal kapcsolatos költségek, műemlékek turisztikai célú felújítása, látogathatóvá tétele, továbbá a turizmus által érintett területek, a turisztikai vonzerők és szolgáltató helyek környezetében infrastrukturális (utak, parkolók, turisztikai információs táblák, kerékpárutak, jelzett turistaútvonalak) és városképi (zöldfelületek, díszkivilágítás, díszburkolat) elemek létesítése, karbantartása, fenntartása ismerhető el.

fb) Az I.2. jogcím szerinti támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag a „Szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése”, valamint a „Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

fc) Az I.3. pont szerinti támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása”, valamint a „Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

fd) Az I.4. és I.5. jogcímek szerinti támogatások az adott pontban leírtak szerint használhatóak fel.

fe) Az I.6. pont szerinti támogatás a 2019. január-december hónapokban kifizetendő polgármesteri illetmény és tiszteletdíj és annak szociális hozzájárulási adójához használható fel. Amennyiben a polgármester a tiszteletdíjról lemond, úgy a támogatás az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra, illetve turisztikai kiadásokra használható fel.

4. A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a)    A pedagógusok és a segítők bértámogatása az alábbiak figyelembevételével történik.

Vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám számítása

2018/2019. nevelési évre:

2019/2020. nevelési évre:

ahol:

Vk1; Vk2 = a 2018/2019., illetve a 2019/2020. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,

V1; V2 = az Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező létszáma, de legfeljebb

– 2019. év első 8 hónapjában a 2018/2019. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,

– 2019. év utolsó 4 hónapjában a 2019/2020. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült

vezetői létszám.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.

Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra – az Nkt. 5. mellékletében – megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.

b) Az Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében a II.1-II.3. és II.5. jogcímek szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani.

c) A II. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok

A II.1.-II.5. jogcímek szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag a „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”, a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A II.4. jogcím szerinti támogatás a támogatással érintett óvodai, bölcsődei és mini bölcsődei intézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag a „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”, a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”, az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, a „Bölcsődei ellátás” valamint a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

5. A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) Gondozási nap: egy ellátott egynapi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen – egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.

b) A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez a III.3.a)-b) és a III.5.aa) pont szerinti jogcím, amely esetében az adott alpont szerinti feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az a települési önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.

c) A b) pontban szereplő kivétellel a III.3., III.4. és III.6. jogcímek szerinti támogatásokat azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek

– az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és

– a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

d) A III.3. jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor igényelhető, ha

– a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, és

– a feladat ellátásában részt vevő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint

– a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma

= a c), db) és f)-i) pontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő,

= a j)-k) pontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő,

– az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.

e) Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.

f) A III.3., III.4. és III.6. jogcímek szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. Ha a települési önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást – a Kiegészítő szabályok 2.c) pontja szerint – pénzeszközátadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.

g) A III.3., III.4. és III.6. jogcímek szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.

Amennyiben a III.3., III.4. és III.6. jogcímek szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.

h) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5)-(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:

– nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át,

– bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át,

– mindkét intézménytípus esetében éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.

Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett ellátotti létszám 100%-át.

i) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok:

ia) Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban – a III.3. c)-d) és f)-k) és III.6. pontjai szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette az f) pont szerinti időszakos jelentést.

ib) Az ia) alpont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül.

ic) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.

id) Szociális étkeztetés esetén – a népkonyha kivételével – a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen

ida) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,

idb) fogyatékos személyek nappali ellátásában,

idc) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,

idd) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy

ide) hajléktalan személyek nappali ellátásában

is részesül.

ie) Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül.

if) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, az ig)-il) alpontokban meghatározott kivételekkel.

ig) Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban, családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban, utógondozói ellátásban vagy támogatott lakhatásban is részesül.

ih) Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

ii) Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

ij) Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha nevelőszülői ellátásban vagy utógondozói ellátásban is részesül.

ik) Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.

il) Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.

im) Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.

in) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, az io) alpontban foglalt kivétellel.

io) Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.

ip) Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén, kivéve az utógondozói ellátás és az éjjeli menedékhely legfeljebb három egymást követő napig történő egyidejű igénybevételét.

iq) A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe támogató szolgáltatás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

– szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, fogyatékos személyek gondozóháza, időskorúak gondozóháza, idősek otthona, hajléktalanok otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona támogatott lakhatás kivételével – vagy

– gyermekvédelmi szakellátásban – otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, utógondozás kivételével –

is részesül.

ir) A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe

–    pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20-29 vagy 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladatmutató 10 százalékát,

–    szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10-19 és F6300 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 30 százalékát,

–    közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

= gyermekjóléti alapellátásban – a gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona, családok átmeneti otthona külső férőhelye kivételével –,

= szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, hajléktalanok otthona, pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona, a szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona és a támogatott lakhatás kivételével – vagy

= gyermekvédelmi szakellátásban – utógondozói ellátás kivételével –

is részesül.

is) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladategységet annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után – a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben – az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette.

j) A III.4.a) pontban a segítő munkatársak, illetve a III.4.b) pontban az elismert intézményvezető létszámának meghatározása az alábbi paraméterek figyelembevételével történik:

Megnevezés

Finanszírozás szempontjából elismert létszám

Intézményvezető/Szakmai vezető

1 fő

Segítő:
– időskorúak átmeneti és tartós, hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása, illetve támogatott lakhatás esetén: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető kivételével)

– gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető kivételével)

4 ellátottra 1 fő

k) Amennyiben a III.4. jogcím szerinti szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról – pl. fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről – is gondoskodik, úgy az intézményüzemeltetési támogatáshoz az intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.

l) A III.5.a) jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2019. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás, illetve térítési díj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.

Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A szünidőben szervezett napközi ellátás (ideértve az üdültetés, táboroztatás, egyéb szabadidős program, illetve egyéb szünidei étkeztetéseket is) résztvevőinek létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.

A Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal.

A települési önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapulvételével – osztva 251-gyel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.

m) A III.6. pont esetében

ma) a bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben;

mb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket (a továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek ügyeletes ellátást is igénybe vesz, – a III.6. pontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték szempontjából – a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban az intézménnyel jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben az intézmény a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe;

mc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) vagy az igénybevétel utolsó hónapjában nem egész hónapra jelenik meg beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, akkor a támogatás – III.6. pontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási határérték figyelmen kívül hagyásával – a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az intézménnyel;

md) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében, mini bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.

n) A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok

A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a következők mellett:

na) a III.1. jogcím szerinti támogatást a települési önkormányzat kizárólag a 2019. évi január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra és azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra használhatja fel,

nb) a III.2. jogcím szerinti támogatás elsősorban az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására, valamint a 3. melléklet I. pont 11. alpont f) pont szerinti ellátások önrészére, a III.3., III.5. és III.6. jogcímek szerinti, az önkormányzat vagy társulása által ellátott és támogatott feladatokra, használható. A támogatás szempontjából kizárólag az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain, illetve a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”, a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”, az „Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások” kormányzati funkciókon, valamint az nd) és nf)-nh) alpontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. Amennyiben az önkormányzat a III.3., III.5. és III.6. pont szerinti feladatokra támogatásban nem részesül, de e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető,

nc) a III.3.a), III.3.b), III.3.n) és III.3.oa) pontok között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a „Család- és gyermekjóléti szolgáltatás” és a „Család- és gyermekjóléti központ” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

nd) a III.3.c)-l) és III.3.ob) pontok között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a „Család- és gyermekjóléti szolgáltatás”, a „Család- és gyermekjóléti központ”, a „Szociális étkeztetés”, a „Házi segítségnyújtás”, a „Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”, az „Időskorúak nappali ellátása”, a „Demens betegek nappali ellátása”, a „Fogyatékossággal élők nappali ellátása”, a „Pszichiátriai betegek nappali ellátása”, a „Szenvedélybetegek nappali ellátása”, a „Hajléktalanok nappali ellátása”, a „Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján”, a „Hajléktalanok átmeneti ellátása”, a „Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére”, a „Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása” és a „Szenvedélybetegek közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

ne) a III.4. jogcím szerinti támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható, azzal, hogy a III.4.a), III.4.b) és III.4.c) pontok között átcsoportosítás hajtható végre. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekek átmeneti ellátása”, az „Időskorúak átmeneti ellátása”, a „Demens betegek átmeneti ellátása”, az „Időskorúak tartós bentlakásos ellátása”, a „Demens betegek tartós bentlakásos ellátása”, a „Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása”, a „Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére”, a „ Támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére” és a „Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

nf) a III.5.a) jogcím szerinti támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy a III.5.aa)-ab) pontok szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók. A III.5.aa)-ab) pontok szerinti támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”, valamint a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

ng) a III.5.b) jogcím szerinti támogatás szempontjából kizárólag az „Intézményen kívüli gyermekétkeztetés” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

nh) a III.6. jogcím szerinti támogatás kizárólag a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadására fordítható, azzal, hogy a III.6.a)-b) pontok szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása” kormányzati funkción elszámolt kiadás vehető figyelembe.

    o) A III. pont szerinti támogatások

oa) a Szoctv., illetve a Szoctv. 132. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban, továbbá

ob) a Gyvt., illetve a Gyvt. 162. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban

foglalt szakmai feltételeknek megfelelően biztosított ellátás esetén vehetők igénybe.

p) Demens személyek nappali ellátása, valamint időskorúak bentlakásos ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demenciakórképet igazoló szakvélemények is elfogadhatók.

6. A IV. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok

a) A IV.1. a) és b) pontok szerinti támogatások felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése, illetve 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges.

b) A IV.1. pont d), h) és i) alpontok szerinti támogatások felhasználásáról az önkormányzat 2020. február 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

c) A IV. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok

A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, figyelembe véve a szakmai jogszabályok előírásait, a következők mellett:

ca) A IV.1.a) és IV.1.e) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

cb) A IV.1.b) pont szerinti támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is.

A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”, a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a „Könyvtári szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlásra fordítja, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

cc)    A IV.1.c) és IV.1.g) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”, valamint a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

cd) A IV.1.d) pont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:

cda) a támogatás szempontjából kizárólag a cb) és cc) alpontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cdb) amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

cdc) Amennyiben a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

cdd) A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés b) pontja alapján az illetékes megyei hatókörű városi könyvtárral szolgáltatási szerződést kötött önkormányzatnak a támogatás legalább 25%-át a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013. (V. 31.) EMMI rendeletben előírt könyvtári szolgáltatások infrastrukturális feltételeit biztosító tevékenységre és a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia.

ce) A IV.1.f) pont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:

cea) a támogatás szempontjából kizárólag a ca), cb) és cc) alpontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

ceb) Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia,

cec) amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

cf) A IV.1.h) pont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:

cfa) a támogatás szempontjából kizárólag a cb) alpontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cfb) a támogatást a megyei hatókörű városi könyvtár a Könyvtári Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) működtetésére használhatja fel,

cfc) ha a megyei hatókörű városi könyvtár a KSZR működtetésére megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a megyei hatókörű városi könyvtár gondoskodik.

cg) A IV.1.i) pont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:

cga) a támogatás szempontjából kizárólag a cb) alpontban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,

cgb) a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg.

ch) A IV.2.a) pont szerinti támogatás szempontjából kizárólag a „Színházak tevékenysége” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

ci) A IV.2.b) és IV.2.c) pontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

3. melléklet a 2018. évi L. törvényhez80

4. melléklet a 2018. évi L. törvényhez81

5. melléklet a 2018. évi L. törvényhez82

6. melléklet a 2018. évi L. törvényhez83

7. melléklet a 2018. évi L. törvényhez84

8. melléklet a 2018. évi L. törvényhez85

9. melléklet a 2018. évi L. törvényhez86

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!