nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
16/2019. (IV. 29.) AM rendelet
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről
2019-05-29
2019-05-29
0
Jogszabály

16/2019. (IV. 29.) AM rendelet

a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. EGT-szaktanácsadó: olyan nem magyar állampolgárságú, az Európai Unió tagállamának, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött külön nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgáraival azonos jogállású személy, aki az Európai Unió tagállamában vagy más EGT-államban letelepedés keretében vagy letelepedés nélkül átmeneti, alkalmi jelleggel valamely agrárszakterületen szaktanácsadóként jogosult eljárni;

2. ESzNR: a szaktanácsadói státusz nyomon követésére szolgáló Elektronikus Szaktanácsadói Névjegyzékkezelő Rendszer;

3. támogatható szaktanácsadó: az a természetes személy, aki

a) nem tagja, tulajdonosa, alkalmazottja olyan gazdasági társaságnak, illetve nem áll munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban olyan gazdasági társasággal – ide nem értve a miniszteri elismeréssel rendelkező termelői csoportot, termelői szervezetet –, amely agrártevékenységhez kapcsolódóan értékesítési és ügynöki tevékenységet végez, és

b) nem végez közpénzből nyújtott agrár-, élelmiszer-feldolgozási, erdőgazdálkodási, vidékfejlesztési támogatásokhoz, valamint hatósági feladatkörökhöz kapcsolódó adminisztratív vagy fizikai ellenőrző tevékenységet;

4. támogatható szaktanácsadó szervezet: az a szervezet, amely

a) tevékenységét támogatható szaktanácsadók közreműködésével végzi,

b) nem tagja, tulajdonosa, alkalmazottja olyan gazdasági társaságnak, illetve nem áll munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban olyan gazdasági társasággal – ide nem értve a miniszteri elismeréssel rendelkező termelői csoportot, termelői szervezetet –, amely agrártevékenységéhez kapcsolódóan értékesítési és ügynöki tevékenységet végez, és

c) nem végez közpénzből nyújtott agrár-, élelmiszer-feldolgozási, erdőgazdálkodási, vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó adminisztratív vagy fizikai ellenőrző tevékenységet;

5. Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszer: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12–14. cikke szerint a tagállam által létrehozott és működtetett tanácsadási rendszer;

6. szaktanácsadó: az e rendeletben meghatározottak szerint szaktanácsadói névjegyzékben szereplő természetes személy, aki az 1. mellékletben felsorolt tématerületeken belüli szakterületen tanácsadási szolgáltatást folytat;

7. szaktanácsadó szervezet: az Európai Unió területén székhellyel, Magyarországon legalább telephellyel, az 1. mellékletben felsorolt tématerületeken tanácsadási szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet – ideértve a szaktanácsadót foglalkoztató egyéni vállalkozót –, amely e tevékenységét a legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott támogatás jogosultja részére folytatja;

8. szaktanácsadói névjegyzék: a szaktanácsadók, az EGT-szaktanácsadók, valamint a szaktanácsadó szervezetek e rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott adatait tartalmazó elektronikus nyilvántartás;

9. szaktanácsadói státusz: az a besorolás, amely meghatározza a névjegyzéki szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet aktív, visszavont, szüneteltetett, felfüggesztett, támogatható vagy támogatott állapotát;

10. szaktanácsadói tevékenység: az 1. mellékletben felsorolt tématerületen belüli szakterületen folytatott tanácsadási szolgáltatás;

11. szakterület: az 1. mellékletben felsorolt tématerületen belüli terület, amelyen a szaktanácsadó végzettsége és a bejelentés benyújtását megelőzően legalább ötéves igazolt szakmai tapasztalata alapján a szaktanácsadói tevékenységét végzi;

12. támogatott szaktanácsadói tevékenység: a legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadói tevékenység;

13. tématerület: az az 1. mellékletben felsorolt szolgáltatási terület, amelyen belül a szaktanácsadó szakterületet választ, és végzettsége, valamint igazolt szakmai tapasztalata alapján a szaktanácsadói tevékenységét végez;

14. ügyfél: az a természetes személy vagy jogi személy, akivel a szaktanácsadó szervezet vagy a szaktanácsadó a szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szerződéses jogviszonyban áll.

2. § (1) A Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszer (a továbbiakban: MSzR) szereplői:

a) az Országos Szaktanácsadási Központ (a továbbiakban: OSzK),

b) a szaktanácsadók és szaktanácsadó szervezetek,

c) a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság (a továbbiakban: NATaB).

(2) Az OSzK koordináló, nyilvántartó és ellenőrző szerepkört tölt be a hazai MSzR feladatai és szereplői között. Az OSzK feladatait a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) látja el a következők szerint:

a) meghatározza az 1. mellékletben szereplő tématerületeken belül választható szakterületek folytatásához elfogadható végzettségek körét, amelyet közzétesz a honlapján,

b) vezeti a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzéket,

c) szervezi a szaktanácsadók képzését és vizsgáztatását,

d) végrehajtja a szaktanácsadók és szaktanácsadó szervezetek munkájának értékelésével összefüggő feladatokat, valamint összegyűjti és értékeli a szaktanácsadó szervezetek éves beszámolóját, megküldi az ebből készült összefoglalót az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére,

e) ellátja a NATaB titkársági feladatait,

f) működteti az MSzR működését segítő integrált elektronikus rendszert,

g) elvégzi a szaktanácsadói tevékenységgel összefüggő koordinációs feladatokat, valamint kialakítja, vezeti és közzéteszi a szaktanácsadók és a szaktanácsadó szervezetek szaktanácsadói névjegyzékét,

h) kapcsolatot tart az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadó szervezeteivel,

i) ellátja a magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadás nemzetközi képviseletét.

(3) A szaktanácsadó és a szaktanácsadó szervezet feladata és kötelezettsége:

a) a mezőgazdasági termelők, az erdőgazdálkodók és az élelmiszeripari feldolgozók igényei alapján szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása polgári jogi szerződés keretében,

b) kapcsolattartás az OSzK-val,

c) az etikai normák betartásáról való gondoskodás,

d) évenként írásos beszámoló készítése az előző évi szaktanácsadási tevékenységéről és annak benyújtása az OSzK-nak a 10. §-ban foglaltak szerint.

(4) A szaktanácsadó szervezet köteles továbbá a (3) bekezdés a) pontja szerinti szerződések teljesítése céljából a szaktanácsadók munkáját szervezni és irányítani.

(5) A NATaB a hazai MSzR szereplőinek képviselőiből álló tanácsadó testület, amely javaslattevő, véleményező jogkörrel közreműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadással összefüggő egyes feladatok összehangolásában. Tagjait a NAK javaslatára a miniszter nevezi ki, aki gondoskodik a működési feltételek biztosításáról, valamint jóváhagyja a NATaB ügyrendjét.

3. § (1) A szaktanácsadói tevékenység megkezdésére az jogosult, aki a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi tv.) 26. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének eleget tett.

(2) A szaktanácsadói tevékenység bejelentése a NAK által kezelt ESzNR-ben történik.

(3) A szaktanácsadói névjegyzék tartalmazza a szaktanácsadói tevékenység folytatására jogosultaknak a Szakmaközi tv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatait.

(4) A bejelentést követően a szaktanácsadói tevékenység megkezdhető vagy folytatható. A NAK a szaktanácsadó vagy a szaktanácsadó szervezet aktív státuszát és szakterületét a honlapján a bejelentéssel egyidejűleg megjeleníti.

(5) A NAK a bejelentést követően ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e az 5. §-ban meghatározott követelményeknek. A megfelelőség megállapítása esetén a szaktanácsadó vagy a szaktanácsadó szervezet a bejelentésben megjelölt státuszban marad. Ha a NAK megállapítja, hogy a megfelelősség nem vagy csak részben áll fenn, a szaktanácsadót vagy a szaktanácsadó szervezetet a megfelelő státuszba helyezi. Szaktanácsadói tevékenységet csak aktív státuszban lévő szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet végezhet.

(6) A szaktanácsadó és a szaktanácsadó szervezet az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy egyéb nemzetközi megállapodás alapján támogatott szaktanácsadási tevékenységet végezhet, amennyiben erre jogosultságot szerez.

(7) Az EGT-szaktanácsadó az (1) bekezdéstől eltérően, a Magyarországon folytatandó szaktanácsadói tevékenysége megkezdését megelőzően köteles ezt a szándékát elektronikus úton a NAK részére bejelenteni.

(8) Az EGT-szaktanácsadóra a 4–12. §-ban foglaltak nem alkalmazandók.

(9) Az 1. § 1. pontjában felsoroltakon kívüli államból származó, Magyarországon jogszerűen letelepedett szaktanácsadó szaktanácsadói tevékenységének megkezdésére és folytatására az e rendeletben foglaltak – az EGT-szaktanácsadóra vonatkozó rendelkezések kivételével – alkalmazandók.

4. § (1) Az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy egyéb nemzetközi megállapodás alapján támogatott szaktanácsadói tevékenységet támogatható szaktanácsadó vagy támogatható szaktanácsadó szervezet végezhet.

(2) A támogatott szaktanácsadói tevékenység végzésére jogosult szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet a szaktanácsadói névjegyzékben támogatott besorolásba kerül.

5. § (1) A szaktanácsadói tevékenység bejelentése során meg kell adni a 3. § (3) bekezdésében szereplő adatokat, valamint szaktanácsadó esetén a (2) bekezdésben, szaktanácsadó szervezet esetén a (3) bekezdésben foglalt adatokat, és igazolni kell szaktanácsadó esetén az (5) bekezdésben, szaktanácsadó szervezet esetén a (6) bekezdésben foglalt előírásoknak való megfelelést. A bejelentéskor meg kell jelölni azt az 1. melléklet szerinti egy vagy több szakterületet, amelyen a bejelentő szaktanácsadóként működni kíván, valamint a bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szaktanácsadási szolgáltatást mely státuszban kívánja végezni.

(2) Szaktanácsadó esetén a bejelentés az (1) bekezdésben foglalt adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:

a) erdőgazdálkodási technikus esetén a mentor szaktanácsadó neve és annak névjegyzékszáma,

b) az igazolvány vagy kamarai tagsági száma a releváns szakterületek esetében [(5) bekezdés a) pont ac)–ae) alpont],

c) a végzettséget igazoló okirat száma,

d) a nyelvismeret és az azt igazoló okirat száma,

e) a járművezetői engedély száma,

f) 1 db szabványméretű, két évnél nem régebbi, színes igazolványkép.

(3) Szaktanácsadó szervezet esetén a bejelentés az (1) bekezdésben foglalt adatokon túl tartalmazza a szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló szaktanácsadók nevét és névjegyzékszámát.

(4) Szaktanácsadó esetén a bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtani a NAK által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatvány szerinti bővített szakmai önéletrajzot, amelyben választott szakterületenként részletesen ismertetni kell az adott szakterületen végzett szakmai tevékenységet.

(5) A szaktanácsadó a bejelentéssel egyidejűleg

a) igazolja, hogy

aa) a választott szakterülethez, oklevéllel tanúsított egyetemi vagy főiskolai vagy ezzel egyenértékű mesterképzésben (MSc) vagy alapképzésben (BSc) szerzett végzettséget vagy erdőgazdálkodási szakterület esetén felsőfokú szakirányú végzettség hiányában a tématerülethez kapcsolódó technikusi végzettséget,

ab) a választott szakterületen a bejelentést megelőzően szerzett ötéves szakmai gyakorlatot,

ac) növényvédelem tématerület megjelölése esetén a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarában, illetve állategészségügy szakterület megjelölése esetén a Magyar Állatorvosi Kamarában való tagságot,

ad) erdőgazdálkodás tématerületen belüli szakterület megjelölése esetén szerepel a fővárosi és megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala által vezetett jogosult erdészeti szakszemélyzeti névjegyzékben, valamint rendelkezik a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére kiállított igazolvánnyal, és

ae) földmérés, területmérés szakterület megjelölése esetén rendelkezik a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvánnyal, valamint földvédelem és földminősítés szakterület megjelölése esetén rendelkezik a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földminősítő igazolvánnyal;

b) nyilatkozik

ba) a támogatható státusz megjelölése esetén az 1. § 3. pontjában meghatározott feltételeknek való megfelelésről,

bb) az alapadatok NAK honlapján történő közzétételéről,

bc) a bejelentésben szereplő adatok valóságnak való megfeleléséről.

(6) A szaktanácsadó szervezet a bejelentéssel egyidejűleg

a) igazolja, hogy

aa) a szaktanácsadói tevékenység szerepel a tevékenységi körében,

ab) a szaktanácsadói tevékenységet szaktanácsadókon keresztül végzi,

ac) nem áll végelszámolási, felszámolási, csőd- vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás alatt, és

ad) a Szakmaközi tv. 26. § (1) bekezdése szerinti szakmai tevékenységet bemutató összefoglalót elkészítette;

b) nyilatkozik

ba) az alapadatok NAK honlapján történő közzétételéről,

bb) a támogatható státusz megjelölése esetén az 1. § 4. pontjában meghatározott feltételeknek való megfelelésről,

bc) a tevékenység Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatásáról.

(7) A bejelentéskor támogatható státuszt megjelölt szaktanácsadó és szaktanácsadó szervezet köteles a bejelentéssel egyidejűleg igazolni, hogy az ügyféllel nem áll olyan kereskedelmi kapcsolatban, amely az ügyfél részére nyújtott támogatott szaktanácsadási szolgáltatással összeférhetetlen.

6. § (1) Ha a bejelentő megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, a NAK a szaktanácsadó részére szaktanácsadói igazolványt, a szaktanácsadó szervezet részére igazolást állít ki.

(2) A szaktanácsadói igazolvány tartalmazza a szaktanácsadó nevét, arcképét, születési helyét és idejét, szaktanácsadói regisztrációs számát, a szaktanácsadói igazolvány számát, a szaktanácsadóként folytatott tevékenységre való jogosultság tényét, a szaktanácsadói nyilvántartásba vétel és a szaktanácsadói igazolvány kiállításának időpontját, valamint a választott tématerületet.

(3) A szaktanácsadói igazolvány visszavonásig érvényes, amelyet a szaktanácsadó köteles a visszavonását követő 15 napon belül visszaszolgáltatni a NAK részére.

(4) A szaktanácsadó, illetve a szaktanácsadó szervezet 15 napon belül köteles a NAK részére írásban az ESzNR-en keresztül bejelenteni, ha a 4. és 5. § által előírtaknak nem felel meg, vagy a szaktanácsadói névjegyzékben nyilvántartott adataiban a szaktanácsadói tevékenység bejelentését követően változás állt be.

7. § (1) Az aktív státuszban nyilvántartott szaktanácsadó köteles legkésőbb a szaktanácsadói tevékenység bejelentését követő naptári év végéig szaktanácsadói alapképzésen részt venni és alapvizsgát tenni. Az alapképzést a NAK szervezi, amelynek témakörei:

a) a szaktanácsadás alapjai, módszertana;

b) a támogatott mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadás rendszere, gyakorlata;

c) kapcsolódó informatikai rendszerek ismerete;

d) a digitális technológia alapjai, alkalmazása a mezőgazdaságban.

(2) A felsőoktatásban agrárképzési területen szerzett mezőgazdasági szaktanácsadó szakmérnök, vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal vagy igazolással rendelkező szaktanácsadó mentesül az (1) bekezdés a) pontjában megnevezett témakör teljesítésének kötelezettsége alól.

8. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) alapján támogatott szaktanácsadói tevékenységet az a szaktanácsadó végezhet, aki a 7. § (1) bekezdésében foglalt képzési kötelezettségeken kívül az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (4) bekezdésében javasolt szaktanácsadói tématerületek közül legalább három témakörben, erdőgazdálkodás tématerületen belüli szakterület esetén az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (5) bekezdésében kötelezően előírt témakörökben eredményes vizsgát tesz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti témakörökben a kötelező képzéseket és vizsgákat a NAK szervezi és bonyolítja le.

(3) Az a szaktanácsadó, aki rendelkezik az (1) bekezdés szerinti témakörök valamelyikére vonatkozóan kiállított, eredményes vizsgát tanúsító igazolással, mentesül a kötelező vizsga teljesítésének kötelezettsége alól.

(4) A miniszter évente legfeljebb egy alkalommal további kötelező képzést írhat elő a nyilvántartott szaktanácsadók részére.

(5) A NAK évente legfeljebb egy alkalommal további kötelező képzést szervezhet az aktív státuszban nyilvántartott szaktanácsadók részére szakterületeikhez kapcsolódó szaktanácsadói ismereteik aktualizálása és bővítésére céljából.

(6) Az éves képzési időszak kezdete minden év január 1. napja. A képzési időszak vége ugyanazon év december 31. napja.

(7) Az alap-, a kötelező, valamint az éves kötelező vizsgák akkor sikeresek, ha az egyes vizsgákon elért eredmény – a NAK által meghatározott eljárásrend alapján – legalább megfelelt.

9. § (1) A szaktanácsadók képzésének részeként a támogatható státuszban nyilvántartott szaktanácsadóknak évente kötelező a NAK-hoz bejelentett és elfogadott szakmai rendezvényeken vagy képzéseken való részvétel.

(2) A szaktanácsadói tevékenység bejelentésének évében a szaktanácsadó nem köteles részt venni az (1) bekezdés szerinti képzésen, rendezvényen.

(3) Az éves képzési kötelezettség 10 kreditpont megszerzésével teljesíthető a szaktanácsadó tématerületéhez a NAK által akkreditált képzés elvégzésével, illetve szakmai rendezvényeken való részvétellel. A képzések és rendezvények kreditértékét a NAK külön eljárásrendben határozza meg, és teszi közzé a honlapján.

(4) A szakmai rendezvényen való részvétel után kreditpont abban az esetben írható jóvá a szaktanácsadó számára, ha a NAK által rendszeresített formai követelményeknek megfelelő jelenléti íven a szaktanácsadói névjegyzékszámát megadta, és az ívet aláírta.

(5) A NAK a választható képzések akkreditálását külön közleményben határozza meg.

10. § (1) A szaktanácsadók, illetve a szaktanácsadó szervezetek értékelését a NAK a szaktanácsadók és szaktanácsadó szervezetek által készített éves beszámoló, valamint e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése alapján évente végzi.

(2) A beszámolási kötelezettséget a NAK által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatvány alapján az elektronikus beszámoló felületén kell teljesíteni a tárgyévet követő év február 28. napjáig.

(3) Az éves beszámoló szaktanácsadó esetén az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a szaktanácsadói szerződések száma/értéke,

b) a szaktanácsadó szervezet(ek) megnevezése és bemutatása, akivel munkakapcsolatban áll,

c) a szakterületen belüli gyakorlati tapasztalat bemutatása,

d) az előadás szakmai konferencián (hazai és külföldi),

e) a publikációk bemutatása,

f) a honlap vagy információs blog bemutatása,

g) a szakmai szervezeti tagság,

h) a szakmai díjak,

i) az egyéb, az OSzK által a beszámoló felületen aktuálisan meghatározott vagy kért adat.

(4) Az éves beszámoló szaktanácsadó szervezet esetén az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az előző évi szaktanácsadói szerződések száma,

b) az előző évi támogatott szerződéseinek száma és értéke,

c) a szerződések száma szakterületek szerint,

d) szaktanácsadóinak száma (fő) és a szaktanácsadói névjegyzékszáma,

e) egyéb, az OSzK által a beszámoló felületen aktuálisan meghatározott vagy kért adat.

(5) A szaktanácsadókat a NAK külön eljárásrendben meghatározott szempont- és pontozási rendszer alapján évente minősíti, és az eredményeket honlapján közzéteszi. A szaktanácsadó az alapképzés megszerzését követő évben kerül először minősítésre.

11. § (1) Ha a szaktanácsadó önhibájából nem tesz eleget a 7. §-ban, a 8. § (4) és (5) bekezdésében, a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 10. §-ban foglalt valamely kötelezettségének, vagy a szaktanácsadó szervezet nem tesz eleget a 10. §-ban foglalt kötelezettségének, a kötelezettség teljesítéséig, de legfeljebb egyéves időtartamra a szaktanácsadó vagy a szaktanácsadó szervezet felfüggesztett státuszba kerül.

(2) Ha a felfüggesztett státuszú szaktanácsadó nem pótolja elmulasztott kötelezettségét, a szaktanácsadói névjegyzékből törlésre kerül.

(3) A 9. §-ban meghatározott képzés elmulasztása miatt felfüggesztett státuszban lévő szaktanácsadó újra aktív státuszba való kerülésének feltétele a képzési évet követő évben a 10 krediten felül további 6 kredit, összesen 16 kredit teljesítése december 31-ig.

(4) Azon szaktanácsadó, aki határidő előtt teljesíti a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettséget, kérelmezheti az aktív státuszba való visszahelyezését.

12. § (1) A szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet szaktanácsadási tevékenységre szóló jogosultsága megszűnik, és ezzel egyidejűleg a szaktanácsadói névjegyzékből törlésre kerül, ha

a) a szaktanácsadó, illetve a szaktanácsadó szervezet ezt írásban kérelmezi;

b) a szaktanácsadó szervezet ellen jogerős végzéssel végelszámolási, felszámolási-, csőd- vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárást rendeltek el.

(2) A szaktanácsadói igazolvány vagy igazolás visszavonásra, és ezzel egyidejűleg a szaktanácsadó vagy a szaktanácsadó szervezet visszavont státuszba kerül, ha

a) a szaktanácsadó vagy a szaktanácsadó szervezet a 4. és az 5. §-ban meghatározott feltételeknek nem felel meg;

b) a szaktanácsadó a 11. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztésének időtartama alatt kötelezettségeinek nem tesz eleget;

c) a szaktanácsadó közügyektől, illetve szakmagyakorlástól eltiltó ítélet hatálya alá kerül; vagy

d) a szaktanácsadóra vagy a szaktanácsadó szervezetre nézve a NAK Etikai Bizottsága az etikai vizsgálat során elmarasztaló döntést hoz.

(3) A szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet köteles értesíteni a NAK-ot szaktanácsadó esetén az 1. § 3. pontjában foglaltaknak, szaktanácsadó szervezet esetén az 1. § 4. pontjában foglaltaknak való nem megfelelőségről, amely alapján a szaktanácsadó és a szaktanácsadó szervezet az 1. § 9. pontjában meghatározott státuszba kerül.

(4) Ha a szaktanácsadó vagy a szaktanácsadó szervezet valamely oknál fogva nem kívánja, vagy nem tudja folytatni a szaktanácsadói tevékenységét, akkor tevékenységének szüneteltetését be kell jelentenie a NAK-hoz.

(5) A szüneteltetés időtartama alatt a szaktanácsadó vagy a szaktanácsadó szervezet szaktanácsadói tevékenységet nem folytathat, valamint képzési és beszámolási kötelezettsége nem áll fenn. A tevékenység szüneteltetésének ideje alatt a szaktanácsadó vagy a szaktanácsadó szervezet szüneteltetett státuszba kerül.

(6) A szüneteltetés három évnél hosszabb ideig tartó fennállása esetén a szüneteltetés a határidő lejárta előtt legfeljebb egy alkalommal újabb három évre meghosszabbítható. Ha a szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet nem kéri a (4) és (5) bekezdés szerinti szüneteltetés időtartamának lejártáig a szüneteltetés megszüntetését, akkor a NAK a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 28. § b) pontja alapján törli a szaktanácsadót vagy szaktanácsadó szervezetet a nyilvántartásból.

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

14. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről szóló 73/2015. (XI. 6.) FM rendelet [a továbbiakban: 73/2015. (XI. 6.) FM rendelet] alapján a NAK által nyilvántartásba vett szaktanácsadó e rendelet hatálybalépését követően a NAK nyilvántartásában a nyilvántartott státuszába kerül, és külön bejelentés nélkül folytathatja szaktanácsadói tevékenységét.

(2) A korábban, az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről szóló 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet] szerint regisztrált szaktanácsadó szakterületi jogosultságát a NAK, a honlapján közzétett bővített szakmai önéletrajzsablon alapján e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül felülvizsgálja. A felülvizsgálatról a NAK a szaktanácsadót elektronikus úton értesíti. A bővített szakmai önéletrajzot elektronikus és postai úton a NAK értesítését követő 15 napon belül kell megküldeni a NAK részére.

(3) A 73/2015. (XI. 6.) FM rendelet alapján a NAK által nyilvántartásba vett szaktanácsadó köteles a támogatható státuszba való besorolás céljából a NAK által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatvány szerinti bővített szakmai önéletrajzot benyújtani, amely tartalmazza a jelenlegi szakterülete 1. melléklet szerinti tématerületen belüli szakterületnek való megfeleltetését.

(4) A 73/2015. (XI. 6.) FM rendelet szerinti alapvizsga kötelezettségét teljesítő szaktanácsadó a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában megnevezett témakörből e rendelet hatálybalépését követően egy éven belül köteles alapvizsgát tenni.

(5) A 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet szerinti alapvizsga kötelezettségét teljesítő szaktanácsadó a 7. § (1) bekezdés a)–d) pontjában megnevezett témakörökből e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül köteles alapvizsgát tenni.

15. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

16. § Hatályát veszti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről szóló 73/2015. (XI. 6.) FM rendelet.

Dr. Nagy István s. k.,
agrárminiszter

1. melléklet a 16/2019. (IV. 29.) AM rendelethez

A szaktanácsadás tématerületei és szakterületei

 

A

B

1.

TÉMATERÜLET

SZAKTERÜLET

2.

Szántóföldi növénytermesztés

2.1. Fehérjenövények termesztése

2.2. Gabonatermesztés

2.3. Olajos növények termesztése

2.4. Ipari növények termesztése

2.5. Vetőmag-előállítás

3.

Állattenyésztés

3.1. Halgazdálkodás

3.2. Juh- és kecsketenyésztés

3.3. Kisállattenyésztés

3.4. Lótenyésztés

3.5. Méhészet

3.6. Sertéstenyésztés

3.7. Víziszárnyasok tenyésztése

3.8. Brojler csirke tenyésztése

3.9. Tojástermelés

3.10. Pulykatenyésztés

3.11. Egyéb szárnyasfélék tenyésztése (strucc, emu, galamb stb.)

3.12. Tejelő szarvasmarhafélék tenyésztése

3.13. Húshasznú szarvasmarhafélék tenyésztése

4.

Kertészet

4.1. Almatermésűek termesztése

4.2. Bogyós gyümölcsök termesztése

4.3. Héjasok termesztése

4.4. Csonthéjasok termesztése

4.5. Csemegeszőlő termesztése

4.6. Borszőlő-termesztés

4.7. Dísznövény-termesztés

4.8. Gyógynövény-termesztés, -gyűjtés

4.9. Gombatermesztés

4.10. Dohánytermesztés

4.11. Szabadföldi zöldségtermesztés

4.12. Zöldséghajtatás

4.13. Szőlő szaporítóanyag-előállítás

4.14. Gyümölcs faiskola

4.15. Díszfaiskola és egyéb dísznövény szaporítóanyag-előállítás

4.16. Zöldség- és gyógynövény vetőmag-előállítás és palántanevelés

5.

Takarmányozás, takarmány-
előállítás

5.1. Gyepgazdálkodás

5.2. Takarmánykeverék-előállítás

5.3. Állati takarmányozás

6.

Precíziós gazdálkodás

6.1. Precíziós növénytermesztés

6.2. Precíziós állattenyésztés

6.3. Precíziós kertészet

7.

Ökológiai gazdálkodás

7.1. Szántóföldi növénytermesztés

7.2. Állattenyésztés

7.3. Kertészet

8.

Vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés

8.1. Öntözéses gazdálkodás

8.2. Víztározás, vízrendezés

8.3. Geotermikus energiahasznosítás termálvízzel

8.4. Vízkárelhárítás

8.5. Szennyvíziszap-hasznosítás

9.

Élelmiszer-előállítás, -
feldolgozás

9.1. Húsfeldolgozás és húskészítmény-gyártás

9.2. Baromfi-feldolgozás (tojás is) és baromfi-készítmény gyártás

9.3. Tej- és tejtermékgyártás

9.4. Halfeldolgozás

9.5. Szeszesital-gyártás

9.6. Sörgyártás

9.7. Bortermelés

9.8. Alkoholmentesital-gyártás

9.9. Édesipari termékgyártás

9.10. Malomipari termékgyártás

9.11. Sütőipari termékgyártás

9.12. Zöldség- és gyümölcsfeldolgozás és -tartósítás

9.13. Növényi termékek feldolgozása

10.

Erdőgazdálkodás

10.1. Általános erdőgazdálkodás

10.2. Erdészeti szaporítóanyag-előállítás

10.3. Erdei melléktermék-termelés

10.4. Elsődleges fafeldolgozás

10.5. Erdővédelem

10.6. Erdőtelepítés, fás szárú ültetvény-telepítés

10.7. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, működtetése

10.8. Termőhelyfeltárás

10.9. Erdészeti térképezés

10.10. Erdőgazdálkodási üzemtervezés

10.11. Örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás

10.12. Erdészeti létesítmények létesítése és fenntartása

10.13. Erdőértékbecslés

11.

Vadgazdálkodás

11.1. Általános vadgazdálkodás

11.2. Zárt téri intenzív vadgazdálkodás

11.3. Vadgazdálkodási üzemtervezés

11.4. Vad- és élőhelyvédelem, vadkármegelőzés

12.

Környezeti fenntarthatóság

12.1. Alternatív energiatermelés és -hasznosítás

12.2. Vízvédelem

12.3. Talajvédelem, tápanyaggazdálkodás

12.4. Melléktermék- és hulladékhasznosítás

12.5. Körforgásos és biomassza alapú gazdálkodás

13.

Növényvédelem

13. Növényvédelem

14.

Állategészségügy

14. Állategészségügy, állatvédelem

15.

Földügyek

15.1. Földmérés, területmérés

15.2. Földvédelem és földminősítés

15.3. Földforgalom

16.

Vidékfejlesztés

16.1. Falusi és agroturizmus

16.2. Lovas turizmus

16.3. Tevékenységdiverzifikáció

16.4. Rövid Ellátási Lánc

16.5. Kistermelői értékesítés

17.

Munkavédelem,
munkabiztonság

17. Munkavédelem, munkabiztonság

18.

Támogató adminisztráció

18.1. Pályázati tanácsadás, pályázatírás

18.2. Egységes kérelem (EK) benyújtás

18.3. Tervkészítés, engedélyezési eljárás

18.4. Gazdálkodási napló (GN) vezetés

18.5. Jövedéki adó visszaigénylés

19.

Vállalkozásszervezés,
-menedzsment

19.1. Számvitel, adózási ismeretek

19.2. Marketing és értékesítés

19.3. Projektmenedzsment

19.4. Digitális döntés támogatás

19.5. Tervkészítés

19.6. Termék- és technológiafejlesztés

20.

Pénzügyi és jogi tanácsadás, támogatás

20.1. Könyvviteli, adózási tanácsadás

20.2. Jogi tanácsadás

20.3. Kölcsönös megfeleltetés

20.4. Biztosítási tanácsadás

20.5. Mezőgazdasági kárszakértés, kárügyintézés

20.6. Hitelezési tanácsadás

21.

Minőségmenedzsment

21.1. Higiénia

21.2. Élelmiszer-biztonság

21.3. Minőségirányítás

21.4. Jelölés, védjegy, eredetvédelem

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!