nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
18/2019. (VI. 6.) EMMI utasítás
a Nemzeti Népegészségügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019-06-08
infinity
2
Jogszabály

18/2019. (VI. 6.) EMMI utasítás

a Nemzeti Népegészségügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 36. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra, a következő utasítást adom ki:

1. § A Nemzeti Népegészségügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. §1

1. melléklet a 18/2019. (VI. 6.) EMMI utasításhoz

A Nemzeti Népegészségügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az NNK azonosító adatai

1.1. elnevezése: Nemzeti Népegészségügyi Központ;

1.2. rövidített elnevezése: NNK;

1.3. idegen nyelvű elnevezése:

a) angol nyelven: National Public Health Center (NPHC),

b) német nyelven: Landeszentrale des öffentlichen Gesundheitswesens (LÖG),

c) francia nyelven: Centre national de santé publique (CNSP);

1.4. székhelye: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2–6.;

1.5. telephelyei:

a) 1097 Budapest, Albert Flórián út 3/a.,

b) 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.,

c) 1221 Budapest, Anna utca 5.,

d) 1097 Budapest, Gyáli út 17–19.,

e) 1073 Budapest, Kertész u. 32.;

1.6. irányító szerv neve, székhelye: Emberi Erőforrások Minisztériuma, 1054 Budapest, Akadémia utca 3.;

1.7. alapításának adatai:

a) alapításáról rendelkező jogszabály: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet,

b) alapításának dátuma: 2007. 01. 01.,

c) alapító okiratának száma, hatálybalépése: 49441-5/2018/PKF, 2018. október 17.;

1.8. törzskönyvi azonosító adatok:

a) PIR törzsszáma: 598789,

b) adóigazgatási azonosító száma: 15598787-2-43,

c) államháztartási szakágazati besorolása: 841212 Egészségügy igazgatása,

d) törzskönyvi bejegyzés dátuma: 2007. 04. 27.;

1.9. fizetési számla: Magyar Államkincstár 10032000-00290438-00000000.

2. Az NNK jogállása

2.1. Az NNK jogállását meghatározó jogszabály: a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet.

2.2. Az NNK gazdasági szervezettel rendelkező, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

2.3. Az NNK-t az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.

2.4. Az NNK a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

2.5. Alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása:

a) 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés,

b) 014020 Biotechnológiai alapkutatás,

c) 014030 Természettudományi, műszaki alapkutatás,

d) 041170 Műszaki vizsgálat, elemzés,

e) 055010 Környezetvédelemmel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés,

f) 072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása,

g) 072420 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások,

h) 074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás,

i) 074012 Foglalkozás-egészségügyi szakellátás,

j) 074013 Pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatok,

k) 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás,

l) 074051 Nem fertőző betegségek megelőzése,

m) 074052 Kábítószer-megelőzés programjai, tevékenységei,

n) 074053 Szenvedélybetegségek (kivéve: kábítószer) megelőzésének programjai, tevékenységei,

o) 074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok,

p) 075010 Egészségüggyel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés,

q) 076010 Egészségügy igazgatása,

r) 076040 Egészségügyi szakértői tevékenységek,

s) 076061 Környezet-egészségügyi feladatok,

t) 076062 Település-egészségügyi feladatok,

u) 076063 Sugár-egészségügyi feladatok,

v) 076064 Kémiai biztonság-egészségügyi feladatok,

w) 082044 Könyvtári szolgáltatások,

x) 083020 Könyvkiadás,

y) 083030 Egyéb kiadói tevékenység,

z) 094110 Felsőoktatási szakképzés,

zs) 094130 Egészségügyi szakmai képzés.

2.6. Az NNK az alaptevékenységének teljes körű ellátása mellett – az alapító okiratában meghatározottak szerint – vállalkozói tevékenységet végezhet. A vállalkozói tevékenység mértéke nem haladhatja meg módosított kiadási előirányzatának 30%-át.

2.7. Az NNK által végezhető vállalkozási tevékenységek felsorolása:

a) Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység,

b) Könyvkiadás,

c) Folyóirat, időszaki kiadványkiadása,

d) Egyéb kiadói tevékenység,

e) Adatfeldolgozás, web hoszting, világháló-portál szolgáltatás,

f) Egyéb, hatósági eljárás érdekében végzett műszaki vizsgálat, elemzés,

g) Összetétel-, tisztaságvizsgálat, -elemzés,

h) Egészségügyi biotechnológiai alkalmazott kutatás,

i) Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,

j) Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés,

k) Kötelező szakmai továbbképzés,

l) Járóbetegek gyógyító szakellátása,

m) Foglalkozás-egészségügyi alapellátás,

n) Foglalkozás-egészségügyi szakellátás,

o) Hatósági eljárás érdekében vagy más, jogszabályban előírt okból kötelezően végzett egészségügyi szakértői tevékenység,

p) Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások.

2.8. Az NNK alaptevékenységét szabályozó jogszabályok:

a) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény,

b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény,

c) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet].

3. Az NNK feladatai

3.1. Az NNK ellátja az alapító okiratában és jogszabályokban számára meghatározott feladatokat:

a) a közegészségügy, amely magába foglalja a környezet- és település-egészségügy, ideértve a gyógyfürdőügyet is, az élelmezés-egészségügy, a táplálkozás-egészségügy, a sugáregészségügy, a kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, a kémiai biztonság, a közegészségüggyel összefüggésben a gyermek- és ifjúságügy szakterületét,

b) a járványügyi feladatokat,

c) klinikai és járványügyi referencia laboratóriumi feladatok, különös tekintettel a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben [a továbbiakban: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet] szereplő kórokozók vonatkozásában,

d) az egészségfejlesztés, amely magába foglalja az egészségvédelmet, egészségnevelést és egészségmegőrzést, a népegészségügyi szűrések szervezését és koordinálását, az egészségmonitorozást, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját és az egészséghatás-értékelést,

e) az egészségügyi igazgatás és koordináció, valamint

f) a munkaegészségügy (amely magába foglalja a munkahigiénét és a foglalkozás-egészségügyet).

3.2. Ellátja a jogszabályban meghatározott, egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeleti feladatokat.

3.3. A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok (a továbbiakban: járási hivatal), valamint az NNK népegészségügyi feladatainak ellátása érdekében

a) országos adatbázisokat alakít ki és tart fenn, ennek érdekében meghatározza a végzett adatgyűjtések, vezetett nyilvántartások és jelentések szempontrendszerét, főbb tartalmát és teljesítési módját, biztosítja az adatbázisok adatainak felhasználhatóságát,

b) bejelentési, nyilvántartási, információs, tájékoztatási rendszereket, ún. szakmai informatikai rendszereket üzemeltet és fejleszt,

c) gyorsriasztási rendszert működtet, melynek keretében meghatározza a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatok ellátásához szükséges szakmai ismereteket, követelményeket.

3.4. Részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait.

3.5. Részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében, véleményezésében, illetve kezdeményezi azok felülvizsgálatát.

3.6. Feladatköre vonatkozásában módszertani, kutató-fejlesztő tevékenységet folytat, tudományosan megalapozza és meghatározza az egészségügyi követelményeket, az egészségügyi szempontból megengedhető értékeket, határértékeket.

3.7. Feladatköréhez kapcsolódóan részt vesz a hazai és európai uniós forrásból finanszírozott projektek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában, végzi a fenntartási kötelezettséggel érintett projektek fenntartását.

3.8. Gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításáról és a személyes adatok védelméről.

3.9. Működteti a Ritka Betegségek Központját, valamint vezeti a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását (a továbbiakban: VRONY).

3.10. Figyelemmel kíséri és értékeli az ország közegészségügyi, járványügyi helyzetét, a népesség egészségi állapotának alakulását, továbbá az egészségi állapotot befolyásoló környezeti, társadalmi, életmódbeli tényezőket, és az előbbiekkel kapcsolatos kutatási feladatokat, epidemiológiai és hatásvizsgálatokat, kockázatelemzést kezdeményez, illetve végez.

3.11. Hazai és nemzetközi kapcsolatokat létesít, tart fenn és feladatainak ellátásával összefüggésben együttműködik hazai és nemzetközi szervezetekkel és társhatóságokkal, a hazai és külföldi tapasztalatokat figyelembe véve vizsgálatokat kezdeményez, koordinál, illetve végez.

3.12. Eljár a kormányhivatal vagy a járási hivatal hatáskörébe tartozó azon, az egészségügyi igazgatás körébe tartozó ügyekben, amelyekben minősített adat kerül felhasználásra.

3.13. Az NNK a munka- és foglalkozás-egészségügyi feladatai körében

a) ellátja a jogszabályokban a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv számára meghatározott feladatokat;

b) ellátja a jogszabályban meghatározott munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi kutatással összefüggő feladatokat;

c) ellátja a túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat;

d) ellátja a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat;

e) működteti a hajózási egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatát végző bizottságot;

f) ellátja a munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével kapcsolatosan a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat;

g) biztosítja a foglalkozási megbetegedésben szenvedők szakvizsgálatait és elbírálja a megbetegedések foglalkozási eredetét;

h) munkahigiénés, azon belül munkakörnyezeti műszeres- és biológiai expozíciós, továbbá munkalélektani, ergometriai, ergonómiai és egyéb higiénés műszeres vizsgálatokat végez, természetes és épített környezetben.

3.14. Akkreditált laboratóriumokat működtet és tart fenn.

3.15. Ellátja az egészségügyi alapellátás és egészségfejlesztés – ennek részeként a szervezett lakossági szűrések – területi szintű tervezési, monitoring, koordinációs, szervezési és laboratóriumi feladatait, melynek keretében biztosítja a lakosság egyenlő hozzáférését az ellátásokhoz és egészségfejlesztő szolgáltatásokhoz.

3.16. Ellátja az egészségfejlesztési irodák szakmai irányítását és koordinálását.

3.17. Beszerzi a hazai éves oltóanyagot, az általa beszerzett oltóanyagot nyilvántartja, és a kormányhivatalok, valamint járási hivatalok részére elosztja és kiszállítja.

3.18. Működteti az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet alapján egészségügyi létfontosságú rendszerelemként kijelölt Nemzeti Referencia Laboratóriumi Központokat és a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumot.

II. Fejezet

Az NNK vezetése

4. A vezetés rendje

4.1. Az NNK-t az országos tisztifőorvos vezeti. Az országos tisztifőorvost a miniszter nevezi ki, menti fel. Az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak az irányadók.

4.2. A helyettes országos tisztifőorvosokat és az NNK gazdasági igazgatóját az országos tisztifőorvos javaslata alapján a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat az országos tisztifőorvos gyakorolja.

4.3. Az országos tisztifőorvos gyakorolja a munkáltatói jogokat – törvény vagy kormányrendelet, valamint e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az NNK kormánytisztviselői és munkavállalói felett.

4.4. Az NNK egyes tevékenység-területeit az országos tisztifőorvos, a helyettes országos tisztifőorvosok és a gazdasági igazgató irányítják és felügyelik.

4.5. A tevékenység-területek több szakterületet foglalnak magukban, amelyekkel kapcsolatos feladatokat a szervezeti egységek látják el.

5. Az országos tisztifőorvos

5.1. Az országos tisztifőorvos feladata és hatásköre:

5.1.1. Az országos tisztifőorvos a szervezetirányítási feladatok körében:

a) vezeti és képviseli az NNK-t, meghatározza annak szervezeti, működési és eljárási rendjét, felelős az NNK Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséért, és azt a miniszternek jóváhagyásra benyújtja;

b) közreműködik a népegészségügyi stratégia elkészítésében, felelős az ezzel összefüggő feladatok ellátásáért, illetve felel az intézményi stratégia előkészítéséért;

c) elkészítteti az NNK intézményi munkatervét, azt a miniszternek elfogadásra benyújtja;

d) elkészítteti és jóváhagyja az NNK intézményi munkatervének mellékleteként az NNK korrupció megelőzési intézkedési tervét;

e) jóváhagyja a belső ellenőrzés stratégiai ellenőrzési tervét, éves ellenőrzési tervét és éves ellenőrzési jelentését, az éves ellenőrzési tervet és az éves ellenőrzési jelentést megküldi a fejezetet irányító költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője részére;

f) elrendeli és jóváhagyja a főosztályok éves beszámolójának elkészítését;

g) ellátja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szerve egészségügyi feladatainak szakmai felügyeletét;

h) kijelöli a mikrobiológiai referencia laboratóriumokat, valamint a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumokat;

i) felügyeli az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok teljesítésének biztosítása érdekében a miniszter és a rendészetért felelős miniszter előzetes, írásbeli egyetértésével kijelölt integritás tanácsadó feladatait.

5.1.2. Az országos tisztifőorvos a felügyeleti, ellenőrzési és kontrolling feladatok körében:

a) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltak szerint meghatározza a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét;

b) felügyeli a hatósági, továbbá a felügyeleti, költségvetési és szakmai ellenőrzési rendszert, elvégzi az ehhez szükséges szabályozási feladatokat;

c) ellenőrzi az NNK részére a jogszabályok által előírt feladatok végrehajtását;

d) felelős a vezetői információs, a minőségbiztosítási rendszer, illetve az integrált kockázatkezelési rendszer működtetéséért.

5.1.3. Az országos tisztifőorvos a szakmai és funkcionális feladatok irányítása, felügyelete körében:

a) a jogszabályokban foglaltakkal összhangban közreműködik a kormányhivatal és a járási hivatal vonatkozásában a minisztert, mint szakmai irányító minisztert megillető irányítási jogkörök gyakorlásában, a következők szerint:

aa) a kormányhivatal népegészségügyi feladatköreivel összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök miniszter által történő gyakorlása során közreműködik a miniszteri hatáskörök gyakorlásához szükséges döntések szakmai előkészítésében, melynek keretében:

1) tájékoztatást, adatot, egyéb információt kérhet minden olyan, a kormányhivatal feladatkörébe tartozó népegészségügyi kérdésben, amely a lakosságot érinti vagy érintheti,

2) megkeresésre szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít,

3) felhívást intézhet közegészségügyi-járványügyi, egészségfejlesztési, valamint egészségügyi igazgatási intézkedések megtételére, ha azok a lakosság érdekében szükségesek, valamint az intézkedések elmaradása esetén a miniszter útján intézkedés céljából megkeresi az arra feladatkörrel rendelkező minisztert,

4) évente legalább egyszer, illetve szükség esetén beszámolót kér a népegészségügyi tevékenységről, illetve helyzetről,

ab) a kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben ellátott munkaegészségügyi feladatai tekintetében – a munkavédelmi hatósági hatáskörben gyakorolt munkaegészségügyi feladat- és hatáskörök kivételével – az Áht. 9. § h) és i) pontja szerinti hatáskörök miniszter által történő gyakorlása során közreműködik a miniszteri hatáskörök gyakorlásához szükséges döntések szakmai előkészítésében,

ac) részt vesz az ezen szervek feletti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben,

ad) javaslatot tesz a miniszter szakmai irányítási körébe tartozó – a jogalkotásról szóló törvény szerinti – utasítás kiadására,

ae) közreműködik a miniszter szakmai irányítása keretében az alábbi területeken:

1) éves hatósági ellenőrzési tervek meghatározásában,

2) szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok megszervezésében,

3) az elvégzett feladatokról történő beszámolás irányelveinek meghatározásában;

b) a kormányhivatal és járási hivatal számára

ba) képzéseket, értekezleteket szervez, szakmai munkacsoportokat működtet,

bb) a szakmai feladatellátással kapcsolatosan szakmai eljárásrendeket, útmutatókat és elvi állásfoglalásokat, valamint iratmintákat ad ki,

bc) egyéb ellenőrzési és mintavételi terveket ad ki,

bd) meghatározza az általa kiadott feladataik elvégzéséről történő tájékoztatás szempontjait, irányelveit;

c) folyamatosan értékeli az ország járványügyi helyzetét és szükség szerint kihirdeti a járványhelyzetet;

d) részt vesz a közegészségügyi, járványügyi, munkaegészségügyi, egészségügyi igazgatási tárgyú, valamint az egészségfejlesztésre és az egészségügyi ellátás fejlesztésére irányuló jogszabályok előkészítésében, továbbá véleményezi a közigazgatási egyeztetésre érkező egyéb jogszabály-tervezeteket;

e) felügyeli az NNK oltóanyag biztosítására irányuló közbeszerzési eljárásait, illetve az oltóanyag közbeszerzési eljárások bonyolítását, az eljárási cselekmények naprakész ügyintézését, nyilvántartását, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, valamint hatékony működés biztosítását;

f) figyelemmel kíséri a hazai védőoltási tevékenységeket,

fa) elemzi a védőoltási rendszer működését, az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások teljesítését, átoltottságát, szükség esetén beavatkozásokat – ellenőrzéseket, az oltóanyag logisztika szervezését érintő változtatásokat, jogszabályi módosításokat – javasol,

fb) kezdeményezi az éves oltóanyagterv elkészítését,

fc) javaslatot tesz új védőoltások bevezetésére,

fd) meghatározza az állami egészségügyi tartalék kezelőjénél az oltóanyagok szakszerű tárolására vonatkozó előírásokat, javaslatot tesz azok cseréjére, illetve kiadására,

fe) részt vesz a lakosság járványügyi védelméhez szükséges oltóanyagok típusának és mennyiségének meghatározásában, folyamatosan figyelemmel kísérve a kialakított készlet mennyiségi változásait és szükség esetén javaslatot tesz annak pótlására, vagy összetételének megváltoztatására,

ff) közreműködik az állami egészségügyi tartalék kezelőjénél tárolandó oltóanyag beszerzésében, az ehhez szükséges költségvetési források tervezésében,

fg) figyelemmel kíséri az oltóanyagok országos elosztásáig azok előírásszerű tárolását, nyilvántartását, valamint annak a járási hivatalig, illetve az oltóorvosig történő szétosztását és kiszállítását,

fh) évente kiadja a védőoltási módszertani levelet;

g) kezdeményezi az új vagy módosított összetételű oltóanyagokkal vagy új módszerrel történő védőoltási tevékenység végzését, és szükség esetén az oltás hatékonyságának megállapításához szükséges szűrővizsgálatok szervezésének és lefolytatásának engedélyezését;

h) felügyeli és irányítja az NNK épületbiztonsági, tűzvédelmi, munkavédelmi, sugárvédelmi és egészségügyi válsághelyzeti feladatainak ellátását;

i) felügyeli és irányítja az NNK informatikai biztonsági feladatait;

j) felelős az állampolgárok tájékoztatásával, panaszaik, közérdekű bejelentéseik kivizsgálásával összefüggő feladatok ellátásáért;

k) felügyeli a transzparencia irányelvek érvényesülését;

l) felelős a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatok ellátásáért és a nemzetközi kapcsolatok gondozásáért;

m) felügyeli az NNK nyilvántartási és hatósági tevékenységével kapcsolatos feladatait;

n) felügyeli a közvetlen felügyelete alá vont szervezeti egységeket, akiket rendszeresen beszámoltat és ellenőriz, dönt a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek, főosztályok munkatársai létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodás, valamint kitüntetések, díjak és jutalom adományozása kapcsán;

o) felügyeli a helyettes országos tisztifőorvosokon keresztül a közvetlen irányításuk alá tartozó szakmai tevékenységet ellátó szervezeti egységeket;

p) biztosítja a foglalkozás-orvostan és a munkahigiéne területén az NNK akkreditált képzőhelyként való működését;

q) kiadja a „Foglalkozás-egészségügy”, a „Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine” és az „Egészségfejlesztés” című tudományos folyóiratokat.

5.1.4. Az országos tisztifőorvos a szervezetirányítási feladatai körében:

a) felügyeli és irányítja az NNK humánpolitikai tevékenységét;

b) felügyeli és irányítja az adatvédelmi és adatbiztonsági feladatok ellátását;

c) felügyeli az NNK jogi tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

d) felügyeli a beruházási és üzemeltetési feladatok ellátását;

e) felügyeli az NNK beszerzési és közbeszerzési tevékenységét.

5.1.5. Az országos tisztifőorvos közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek és szakmai felelősök:

a) helyettes országos tisztifőorvos I.,

b) helyettes országos tisztifőorvos II.,

c) gazdasági igazgató,

d) Szervezetirányítási Főosztály,

e) Jogi és Humánpolitikai Főosztály,

f) Egészségügyi Igazgatási Főosztály,

g) Projekt Koordinációs Főosztály,

h) Kommunikációs Osztály,

i) integritás tanácsadó,

j) belső ellenőr.

5.1.6. Az országos tisztifőorvos helyettesítése:

Az országos tisztifőorvos feladatait, hatáskörét távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel a helyettes országos tisztifőorvos I. látja el, az ő távolléte esetén a helyettes országos tisztifőorvos II. A tisztség betöltetlensége esetén az országos tisztifőorvos feladatait, hatáskörét a helyettes országos tisztifőorvos I. látja el.

6. A helyettes országos tisztifőorvosok, gazdasági igazgató

6.1. Az NNK szakmai tevékenységi területeit két helyettes országos tisztifőorvos irányítja, felügyeli, illetve tevékenységüket koordinálja.

6.2. A helyettes országos tisztifőorvosok elnevezése:

a) helyettes országos tisztifőorvos I.,

b) helyettes országos tisztifőorvos II.

6.3. A helyettes országos tisztifőorvosok általános feladat- és hatásköre:

a) egyetértést gyakorol a felügyelete alá rendelt önálló szervezeti egységek ügyrendjével kapcsolatosan, és azokat jóváhagyásra benyújtja az országos tisztifőorvos részére;

b) biztosítja a jogszabályoknak megfelelő egységes jogalkalmazási gyakorlatot;

c) közreműködik a közigazgatási egyeztetésre érkező, népegészségügyi ágazatot érintő, továbbá az egyéb jogszabály-tervezetek szakterületi véleményezésében;

d) gondoskodik a szakmai tevékenységi területét érintő előterjesztések vezetői döntésre történő benyújtásáról, javaslatok, tájékoztatók elkészítéséről, együttműködik a szakterületekkel;

e) részt vesz az NNK értekezleteinek munkájában, ahol tájékoztatást ad és beszámol a végzett feladatokról;

f) irányítja, felügyeli, ellenőrzi és rendszeresen beszámoltatja az irányítása alá rendelt önálló szervezeti egységeket;

g) közreműködik a munka- és ellenőrzési tervek elkészítésében;

h) javaslatot tesz az országos tisztifőorvos számára az irányítása alá tartozó főosztályok munkatársai létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra, valamint kitüntetések, díjak és jutalom adományozására.

6.4. A helyettes országos tisztifőorvos I. közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek:

a) Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály,

b) Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály,

c) Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály,

d) Közegészségügyi Főosztály,

e) Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály.

6.5. A helyettes országos tisztifőorvos II. közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek:

a) Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály,

b) Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály,

c) Népegészségügyi Stratégiai, Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztály,

d) Szűrésirányítási Főosztály.

6.6. A helyettes országos tisztifőorvosok helyettesítése:

A helyettes országos tisztifőorvosok távollétük, illetve akadályoztatásuk esetén – ha az országos tisztifőorvos ettől eltérően nem rendelkezik – az irányításuk és felügyeletük alá rendelt szakterületek vonatkozásában egymást helyettesítik. A helyettes országos tisztifőorvosok együttes távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesítésüket saját feladat- és hatáskörük vonatkozásában az általuk írásban kijelölt főosztályvezető látja el. A helyettesítés ebben az esetben nem terjedhet ki a helyettes országos tisztifőorvos országos tisztifőorvost helyettesítő jogköreinek gyakorlására.

6.7. A gazdasági igazgató

6.7.1. A gazdasági igazgató általános feladat- és hatásköre:

a) szakterületén közreműködik az országos tisztifőorvos feladatainak ellátásában;

b) az országos tisztifőorvos irányelvei alapján meghatározza az NNK gazdálkodásának szabályait;

c) gondoskodik az NNK gazdálkodási szabályzatainak elkészítéséről és felülvizsgálatáról, a tervezeteket jóváhagyásra az országos tisztifőorvoshoz felterjeszti;

d) egészségügyi válsághelyzet idején ellátja a válsághelyzeti ellátás finanszírozásával kapcsolatos feladatokat;

e) irányítja a 6.7.2. pontban meghatározott főosztályok tevékenységét, javaslatot tesz az irányítása alá tartozó főosztályok munkatársai létszám-, személyi juttatási és jutalmazási keretével való gazdálkodásra, valamint kitüntetések, díjak és jutalom adományozására;

f) ellátja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vonatkozásában a rendelkezésére bocsátott előirányzatokon belül a személyi, valamint a dologi keretek felhasználásával kapcsolatos feladatokat;

g) elemzi az NNK gazdálkodásának átfogó kérdéseit, javaslatot tesz azok megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat, továbbá ellenőrzi a feladatok végrehajtását;

h) havi előirányzat-teljesítési jelentések készítésével figyelemmel kíséri a gazdálkodás alakulását, és az időarányos teljesítéstől történő indokolatlan eltérés esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve javaslatokat tesz a gazdálkodás egyensúlyának helyreállítása érdekében;

i) felelős a költségvetési tervezés, a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségéért, az NNK pénzügyi tervezési tevékenységéért és vagyongazdálkodásáért, a közbeszerzési eljárások szabályszerű lebonyolításáért, a szakmai döntések közgazdasági, pénzügyi előkészítéséért, a pénzügyi kötelezettségekkel járó szerződések előkészítéséért, valamint a munkatársak szociális támogatásának végrehajtásával kapcsolatos feladatok teljesítéséért.

6.7.2. A gazdasági igazgató közvetlen irányítása alá tartozó önálló szervezeti egységek:

a) Gazdálkodási Főosztály,

b) Közbeszerzési és Szervezetellátási Főosztály,

c) Informatikai Főosztály.

6.7.3. A gazdasági igazgató helyettesítése

A gazdasági igazgató helyettesítését távolléte, akadályoztatása, illetve a tisztség betöltetlensége esetén a Gazdálkodási Főosztály vezetője látja el.

7. Szakmai vezetők, munkacsoportok

7.1. A főosztályvezető

7.1.1. A főosztályvezetőt, mint az NNK vezető állású kormánytisztviselőjét az országos tisztifőorvos nevezi ki, menti fel, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, amelyek tételes felsorolását az NNK Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

7.1.2. A főosztályvezető az önálló szervezeti egység felelős vezetője, aki biztosítja a vezetése alatt álló önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátását.

7.1.3. A főosztályvezető feladata és hatásköre:

a) gondoskodik az önálló szervezeti egységnek a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve az országos tisztifőorvos által jóváhagyott ügyrend szerinti működéséről, a jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásáról, ellenőrzi a végrehajtás szabályszerűségét, a vezetése alá tartozó önálló szervezeti egység munkavégzése során biztosítja az egységes követelményrend szerinti feladatellátást;

b) elkészíti és a felügyeletét ellátó vezető útján az országos tisztifőorvosnak jóváhagyásra benyújtja az önálló szervezeti egység ügyrendjét;

c) javaslatot tesz a főosztály beosztott munkatársainak kinevezésére, felmentésére, kitüntetések, díjak és jutalom adományozására, osztályvezetői megbízás adására, továbbá a főosztályi feladatok végrehajtását támogató szakértők, szaktanácsadók szerződtetésére;

d) rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik az irányítást ellátó vezetőnek a feladatok végrehajtásáról, továbbá az irányítást ellátó vezető rendelkezése szerint beszámolási kötelezettséggel tartozik az NNK számára előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez;

e) gondoskodik a főosztály éves munkatervének és a tevékenységéről szóló éves beszámolónak az elkészítéséről;

f) szervezeti egység szintű gazdálkodás keretében nyomon követi a rendelkezésére bocsátott előirányzatokon belül a személyi, valamint a dologi keretek felhasználását, az előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan – megtakarítás, túllépés esetén – intézkedési javaslatot tesz; felelős a főosztály beszerzési tervének elkészítéséért, a főosztály szervezeti egységei beszerzési tervének főosztályi szintű összehangolásáért;

g) javaslatot tesz az irányítását ellátó vezetőnek

ga) szervezeti egysége feladatkörében a kormányhivatal és a járási hivatal vonatkozásában a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés (a továbbiakban: a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés), valamint az országos tisztifőorvos által ellátott szakmai irányítási feladatok kapcsán,

gb) új szervezeti egység létrehozására vagy megszüntetésére,

gc) a szakmai tevékenységét érintő kérdésekben a megoldásra,

gd) a főosztályvezetői, összevont vezetői értekezlet napirendjére,

ge) az NNK humánstratégiai, szakmai képzési és továbbképzési tervének kialakítására,

gf) a népegészségügyi szakterületet érintő jogszabályok alkotására, módosítására, hatályon kívül helyezésére;

h) az értekezletek rendje szerint részt vesz az NNK értekezletein és beszámol az önálló szervezeti egység tevékenységéről;

i) véleményezi a jogszabály- és belső szabályzat-tervezeteket, előterjeszti a működési és ügyviteli kérdések szabályozására készült tervezeteket;

j) támogatja az NNK kommunikációs tevékenységét, kapcsolatot tart a Kommunikációs Osztály vezetőjével, illetve szakmai támogatást nyújt szakterülete vonatkozásában munkájukhoz, továbbá szervezeti egysége bevonásával közreműködik a média részére átadandó anyagok elkészítésében, véleményezésében;

k) gondoskodik a főosztály tevékenységével kapcsolatos dokumentumok elkészítéséről és azoknak a belső és külső honlapon történő közzétételéről;

l) az országos tisztifőorvos felkérése alapján Magyarország képviseletében részt vesz nemzetközi szakmai rendezvényeken, esetenként közreműködik előadások tartásával, bemutató szakmai anyag közzétételével, illetve szükség esetén munkatársát delegálja;

m) együttműködési és egyeztetési kötelezettsége van az önálló szervezeti egységek vezetőivel, valamint az európai uniós projektek kapcsán a projektmenedzserekkel a szakmai megvalósítás terén;

n) a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során folyamatos kapcsolatot tart az érintett szervekkel, szervezetekkel, írásbeli kapcsolattartás esetén a kiadmányozás rendje szerint.

7.1.4. A főosztályvezető helyettesítésének rendjét az önálló szervezeti egység ügyrendjében kell szabályozni.

7.2. Az osztályvezető

7.2.1. Az osztályvezetőt az országos tisztifőorvos nevezi ki, illetve bízza meg a vezetői feladatok ellátásával, valamint az NNK Közszolgálati Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az osztályvezető feladata és hatásköre:

a) a főosztályvezető utasításait figyelembe véve szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját, gondoskodik róla, hogy az osztály tevékenysége megfeleljen a jogszabályok, a belső szabályzatok és a szakmai szabályok követelményeinek, valamint a vezetői utasításokban foglaltaknak;

b) megállapítja az osztály dolgozóinak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését;

c) felelős az irányítása alá tartozó munkatársak folyamatos szakmai felkészítéséért, és rendszeresen tájékoztatja közvetlen felettesét az osztály munkájáról.

7.2.2. Az osztályvezető helyettesítésének rendjét az önálló szervezeti egység ügyrendjében kell szabályozni.

7.3. Állandó feladatok ellátására létrehozott szervezeti egységek

7.3.1. A főosztály – meghatározott alaptevékenység, szakmai feladat, illetve funkcionális tevékenység ellátására kialakított önálló szervezeti egység, a feladat megosztásának megfelelően osztályokra tagozódhat.

7.3.2. Az osztály – a főosztályi szervezetben feladat-megosztással kialakított – nem önálló szervezeti egység.

7.3.3. Az önálló szervezeti egységen belül működő osztályok feladatainak részletes leírását és belső munkamegosztásának rendjét a főosztályok ügyrendje, valamint az osztályhoz rendelt álláshelyeken foglalkoztatottak beosztási okiratai tartalmazzák.

7.3.4. Az önálló szervezeti egységek ügyrendjét – a felügyeletet ellátó vezető egyetértésével – az országos tisztifőorvos hagyja jóvá.

7.4. Az eseti feladatok elvégzésére létrehozott munkacsoportok

7.4.1. Az eseti feladatok elvégzésére létrehozott munkacsoportok működését, feladat- és hatáskörét, eljárását saját – az országos tisztifőorvos által jóváhagyott – eljárási rendjük szabályozza.

7.4.2. Eseti feladatok elvégzésére létrehozható munkacsoportok:

a) projekt – a projektszervezetre vonatkozó, annak általános működéséről szóló országos tisztifőorvosi utasítás szerint kiemelt, egyedi feladat elvégzésére;

b) szakmai csoport – több szakma együttműködését igénylő előkészítő és véleményező feladatokra;

c) bizottság – vezetői döntések előkészítésére, javaslatok, állásfoglalások kialakítására, véleményezési feladatokra.

III. Fejezet

Az egyes szervezeti egységek feladatai

8. Az NNK szervezeti felépítésének ábráját az 1. függelék tartalmazza.

9. Valamennyi főosztály funkcionális feladata körében:

a) a Jogi és Humánpolitikai Főosztállyal együttműködésben részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök felülvizsgálatában, és előkészíti, véleményezi a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, továbbá szükség esetén kezdeményezi azok felülvizsgálatát;

b) a Kommunikációs Osztállyal együttműködésben a szakterületét érintően részt vesz az NNK sajtómegjelenésének előkészítésében, a sajtó megkeresésekre adandó szakmai válaszok elkészítésében, szakmai útmutatókat, tájékoztató anyagokat, értékeléseket készít mind a szakma, mind a lakosság, mind a sajtó számára.

10. Az országos tisztifőorvos közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

10.1. A Szervezetirányítási Főosztály

10.1.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Szakmai Irányítási és Gyorsreagálási Osztály,

b) Minőségbiztosítási, Monitoring és Kontrolling Osztály.

10.1.2. Szervezetirányítási Főosztály keretein belül működik az országos tisztifőorvos munkájának és feladatainak ellátását segítő Tisztifőorvosi Titkárság.

10.1.3. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

10.1.4. A Szervezetirányítási Főosztály a tisztifőorvosi titkársági feladatai keretében:

a) ellátja az országos tisztifőorvos és helyettesei számára érkező iratokkal kapcsolatos teljes körű ügyviteli feladatokat, adminisztratív tevékenységet;

b) szervezi, koordinálja és nyilvántartja az országos tisztifőorvos és helyettesei hivatali programjait;

c) fogadja a Tisztifőorvosi Titkárságra érkező szóbeli megkereséseket, szükség szerint a feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást ad;

d) előkészíti a felsővezetők által összehívott különböző értekezleteket, összeállítja az értekezlet emlékeztetőjét, nyilvántartja az értekezleten hozott döntéseket;

e) ellátja az országos tisztifőorvos feladatkörébe tartozó minősített iratokkal kapcsolatos ügykezelést;

f) kapcsolatot tart a minisztériumokkal, társhatóságokkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, médiával, valamint az Európai Unió kommunikációs szerveivel;

g) az NNK szervezeti egységei tekintetében ellátja az ügyiratkezeléshez kapcsolódó központi érkeztetési, postázási és központi irattári feladatokat, valamint részt vesz az ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatok szakmai felügyeletében;

h) koordinációs feladatokat lát el a különböző szervezeti egységek között az NNK egészét érintő ügyekben.

10.1.5. A Szervezetirányítási Főosztály a szakmai irányítási és gyorsreagálási feladatai keretében:

a) a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés keretében koordinálja a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos jelentések összeállítását, ennek keretében ellátja a jelentések kialakításával, módosításával, felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;

b) egyezteti a kormányhivatal és a járási hivatal népegészségügyi tevékenységével, valamint a népegészségügyi helyzettel kapcsolatosan a 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet szerint az országos tisztifőorvos által évente legalább egyszer, illetve szükség esetén bekérendő beszámolók szempontjait, ellátja a beszámolók kialakításával, módosításával, felülvizsgálatával és közzétételével kapcsolatos feladatokat;

c) egyezteti a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos, az országos tisztifőorvos által kiadandó egyéb ellenőrzési és mintavételi feladatokra vonatkozó munkatervi javaslatokat;

d) ellátja az egyéb ellenőrzési és mintavételi munkatervek kialakításával, módosításával, karbantartásával és közzétételével kapcsolatos feladatokat;

e) a jelentéseket és beszámolókat összegyűjti, feldolgozza, eredményüket a miniszternek megküldi;

f) gondoskodik a közérdekű adatoknak a honlapon történő megjelentetéséről;

g) a kormányhivatal és a járási hivatal éves jelentései, beszámolói alapján kiadványt állít össze a területi népegészségügyi szervezeti egységek népegészségügyi tevékenységéről, illetve a népegészségügyi helyzetről, gondoskodik a kiadvány érintett szervekhez történő eljuttatásáról;

h) egyezteti az NNK szervezeti egységeinek belső, éves jelentési kötelezettségeit, ellátja a jelentések összesítésével kapcsolatos feladatokat;

i) szakmai felügyeleti feladatokat lát el a kormányhivatal és a járási hivatal jelentési és adatgyűjtési rendszerét érintő ügyiratkezelő és egységnyilvántartó alkalmazások kapcsán, részt vesz az alkalmazások kezelésében, azok adatainak gondozásában, valamint ellátja a kormányhivatal és a járási hivatal ügyiratkezelő, illetve egység- és tevékenység nyilvántartó programjainak alkalmazásgazdai feladatait;

j) figyelemmel kíséri az NNK szervezeti egységei, valamint a területi népegészségügyi szervezeti egységek által kezelt szakmai jellegű személyes és közérdekű adatok körét;

k) működteti a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai létszámadatainak rögzítésére szolgáló elektronikus rendszert, az ennek során keletkezett adatokat elemzi és a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos jelentések és beszámolók értékelése során indikátorként felhasználja;

l) a szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés keretében koordinálja a kormányhivatal és a járási hivatal éves hatósági ellenőrzési feladatainak összeállítását, összegzi a hatósági ellenőrzési terv végrehajtásával kapcsolatos kormányhivatali és járási hivatali beszámolókat, gondoskodik közzétételükről és a miniszternek való megküldéséről;

m) megszervezi az NNK intézményi munkatervének összeállítását;

n) szükség esetén kezdeményezi az intézményi munkaterv évközi felülvizsgálatát, valamint a teljesítésére vonatkozó éves beszámolást, végzi annak értékelését;

o) összeállítja a kormányhivatal és a járási hivatal részére szervezett képzések, továbbképzések, munkaértekezletek éves rendezvénytervét, biztosítja annak közzétételét és folyamatos karbantartását, továbbá nyomon követi a rendezvények teljesülését;

p) részt vesz a feladatkörébe tartozó különböző adatgyűjtési és ügyiratkezelési rendszerek használatával kapcsolatos ismeretek oktatásában;

q) ellátja a kormányhivatali ellenőrzésekkel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartási feladatokat, az illetékes szervezeti egységek bevonásával összeállítja az átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzéseket tartalmazó éves ellenőrzési tervet és – az egyes átfogó ellenőrzések kapcsán az illetékes szervezeti egységek által megadott ellenőrzési szempontok alapján – az ellenőrzési javaslatokat, továbbá helyszíni vizsgálattal részt vesz a kormányhivatal és a járási hivatal átfogó ellenőrzéseiben;

r) elkészíti az átfogó ellenőrzések Miniszterelnökség számára megküldendő részjelentéseit;

s) az NNK vonatkozásában ellátja a jogszabályok által előírt védelmi igazgatási tervező-szervező tevékenységeket, ezen belül:

sa) közreműködik a különleges jogrendben és egészségügyi válsághelyzetben jelentkező ágazati feladatokra való felkészülés tervezésével, szervezésével, módszertani támogatásával összefüggő tevékenységek ellátásában,

sb) az irányító szerv útmutatásai alapján elkészíti és karbantartja az NNK válsághelyzeti normatív utasításait, terveit, részt vesz az Egészségügyi Válsághelyzetek Kezelésének Országos Terve vonatkozó részeinek aktualizálásában,

sc) kidolgozza az NNK Honvédelmi Tervét,

sd) elkészíti a védelemigazgatás területére vonatkozó jogszabályok egységes értelmezésének és végrehajtásának biztosítása érdekében, illetve küszöbérték alatti rendkívüli események kezelésére vonatkozóan kiadásra kerülő országos tisztifőorvosi intézkedéseket, ajánlásokat, eljárásrendeket,

se) kapcsolatot tart a felettes és társszervek védelemigazgatásban érintett szervezeteivel, valamint egyéb együttműködő szervezetekkel,

sf) az országos tisztifőorvos megbízása alapján képviseli az NNK-t a felettes és társszervek védelemigazgatásban érintett szervezetei, valamint egyéb együttműködő szervezetek rendezvényein,

sg) megszervezi az Operatív Vezetési Csoport (a továbbiakban: OVCS) riasztásának rendszerét, és naprakészen tartja az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, különleges jogrendben és egészségügyi válsághelyzetben tevékenyen segíti és támogatja az OVCS irányítási, vezetési feladatainak ellátását,

sh) működésre kész állapotban tartja az NNK Központi Ügyelet (a továbbiakban: NNK KÜ), az OVCS vezetési pontját, gondoskodik a központ folyamatos alkalmazásra kész állapotának biztosítottságáról, a különleges körülmények közötti működés biztosítottságáról;

t) tervezi, szervezi és ellátja a feladatkörébe tartozó hazai együttműködési feladatokat;

u) biztosítja az NNK Központi Ügyelet folyamatos működését, szorosan együttműködik a Járványügyi Készenléti Szolgálattal és az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálattal (a továbbiakban: ETTSZ), valamint a laboratóriumok készenléti-ügyeleti szolgálataival, továbbá a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés keretében közreműködik a kormányhivatal készenléti-ügyeleti szolgálatainak irányításában és felügyeletében, melynek keretén belül:

ua) elkészíti, és folyamatosan karban tartja az NNK KÜ ellátására vonatkozó szakmai eljárásrendet, valamint a szakmai irányítás keretében elkészíti a kormányhivatal készenléti szolgálatai ellátására vonatkozó szakmai eljárásrendjét,

ub) összesíti és nyilvántartja az NNK, valamint a kormányhivatal készenléti ügyeleti szolgálatainak negyedéves beosztásait,

uc) különleges jogrendben és egészségügyi válsághelyzetekben irányítja és koordinálja a készenléti ügyeleti szolgálati rendszer munkáját,

ud) veszélyhelyzet, rendkívüli esemény – beleértve a terrorgyanús cselekményeket is – esetén, a vezetői utasításoknak megfelelően, az NNK KÜ és a megyei készenléti ügyeletesek útján, átmenetileg irányítja és koordinálja a halaszthatatlanul szükséges közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátását,

ue) tervezi, szervezi és működteti a 24/7 rendben működő NNK KÜ-t,

uf) gondoskodik a központi ügyeleti szolgálatot adó állomány felkészítéséről, az ügyeletesek beosztásáról, a működtetés technikai feltételeinek biztosítottságáról és üzemkész állapotban tartásáról,

ug) munkaidőben közvetlenül, azon túl pedig a Kormányügyeleti rendszerben az NNK KÜ útján végi a háttérintézményi ügyeleti feladatokat, valamint irányító szervi kijelölés alapján – hazai végpontként – részt vesz az EU CCA (Katasztrófavédelmi Krízis Koordináció) rendszerben, ellátja az EU EWRS (Korai Jelentési és Válaszadási Rendszer) rendszerrel kapcsolatos feladatokat.

10.1.6. A Szervezetirányítási Főosztály a minőségbiztosítási, monitoring és kontrolling feladatai keretében:

a) kialakítja és működteti az NNK minőségirányítási rendszerét, minőségbiztosítás terén az NNK szervezeti egységei fölött felügyeletet gyakorol;

b) közvetlen kapcsolatot tart a tisztifőorvossal és helyetteseivel, információ-szolgáltatás révén támogatja a döntéshozatalt;

c) komplex információt szolgáltat a tisztifőorvos és helyettesei részére a szakmai és funkcionális területek minőségügyi helyzetéről;

d) szükség esetén, tanácsadással, kockázatértékeléssel támogatja az ellenőrzési terület munkáját;

e) definiálja az NNK minőségügyi szempontból fontos folyamatait és kezdeményezi a folyamatok szabályozását;

f) előkészíti, egyezteti és előterjeszti a folyamatokat támogató szabályozási tervezeteket;

g) kialakítja és működteti a monitoring és kontrolling rendszert;

h) felügyeli és nyilvántartja a NAH és GLP akkreditált laboratóriumok akkreditációjához kapcsolódó kötelezettségeket;

i) ellátja az NNK, mint (fő) kedvezményezett által megvalósított hazai és európai uniós társfinanszírozású projektek megvalósításának minőségbiztosítási, monitoring feladatait, a projektekben minőségbiztosítási feladat végrehajtására a projektek forrásából alkalmazott humánerő kapacitás az osztály szervezeti keretein belül látja el feladatát;

j) részt vesz a projekttervek és a pályázati felhívások szakmai koncepciójának véglegesítésében figyelembe véve a folyamatban levő fejlesztéseket és szinergikus lehetőségeket;

k) vizsgálja a felhívásokban meghatározott szakmai kritériumok teljesítését, előzetesen véleményezi a projektek megvalósítása során az Irányító Hatóság részére megküldendő dokumentációk megfelelőségét;

l) véleményezi a projektekkel kapcsolatosan más szervezeti egységek által készített belső szabályzat- és jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket;

m) működteti a projektek megvalósításának támogatásához és ellenőrzéséhez szükséges monitoring-, folyamat- és (eredmény)termék minőségbiztosítási rendszert;

n) vizsgálja a Támogatási Szerződésben (a továbbiakban: TSZ) meghatározott mérföldkövek teljesülését igazoló dokumentációt, kifizetési kérelmek alapján ellenőrzi a projektek pénzügyi és műszaki-szakmai előrehaladását;

o) támogatja a megfelelő teljesítésekhez kapcsolódó kifizetések átfutási idejének csökkentését, a hiánypótlási időszak lerövidítését, a források hatékony és eredményes felhasználását, a támogatott projektek megfelelő zárását (folyamat optimalizálás);

p) kockázatelemzés alapján meghatározza a minőségbiztosítási tevékenységek szintjét, szükség esetén egyedi cselekvési tervet (a továbbiakban: speciális minőségbiztosítási terv) dolgoz ki az adott projekt aktuális helyzetének áttekintésére, a problémák azonosítására a (fő) kedvezményezettel és a konzorciumi tagokkal együttműködve;

q) megfigyeli és minősíti az eredménytermékek átadás-átvételi folyamatait;

r) folyamatosan monitorozza a projektek lehatárolását, a kettős finanszírozás elkerülését;

s) kifejleszti és működteti a projekt monitoring rendszerét és minőségbiztosítási, ellenőrzési rendszerét, ennek keretében felügyeli a projektek számszerűsíthető céljainak, mérföldköveinek, indikátorainak teljesülését, szükség esetén kezdeményezi a TSZ módosítását;

t) a projektek megvalósulását ellenőrizheti, annak alapján értékelést nyújt és javaslatokat fogalmaz meg a szükséges intézkedésekre vonatkozóan, az ellenőrzésekről nyilvántartást vezet;

u) utóellenőrzés keretében vizsgálja az egyes projektek fenntarthatóságát, működését, hasznosságát, az elért eredményeket, esetleges további kapcsolódó projektek létrehozásának szükségességét.

10.1.7. A Szervezetirányítási Főosztály egyéb feladatai között – nem önálló szervezeti egységként – országos feladatkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtárat (a továbbiakban: Könyvtár) működtet.

10.1.8. A Könyvtár nyitvatartási ideje az NNK munkarendjéhez igazodik. Részt vesz a könyvtárközi kölcsönzés rendszerében. Olvasóterme nyilvános, helyben olvasásra korlátozás nélkül igénybe vehető. Ennek keretében:

a) fő gyűjtőkörében gyűjti a nem fertőző és fertőző betegségek epidemiológiája, járványügyi és klinikai mikrobiológia és az immunológiai készítményekkel kapcsolatos szakirodalmat;

b) mellék gyűjtőkörében gyűjti az egészségügyi igazgatás és szervezés, az orvostudomány és a biológia határterületei (élettan, biokémia, humángenetika, kémia) környezet- és település-egészségügy szakirodalmat;

c) gyűjti, feldolgozza és közreadja a közegészségügy és határterületének témáiban megjelent magyar és külföldi szakirodalmat;

d) elősegíti az NNK-ban és a társintézetekben dolgozók munkáját és tudományos kutató tevékenységét;

e) szolgáltatásaival hozzájárul más szakterületen dolgozó szakemberek képzéséhez, továbbképzéséhez;

f) működéséről olyan állomány-nyilvántartást vezet, melynek alapján az állomány egészének, valamint az egyes dokumentumoknak a darabszáma és értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető;

g) a beérkező dokumentumok alapján témafigyelő vagy könyvtár-informatikai szolgáltatást nyújt;

h) biztosítja, hogy az állományát az NNK dolgozói közvetlenül, más intézmények dolgozói könyvtárközi kölcsönzés keretében vehessék igénybe;

i) biztosítja az adatbázisok és más könyvtári rendszerek interneten való elérését, és lehetővé teszi az e-mailen keresztül történő könyvtárközi kölcsönzést.

10.2. Jogi és Humánpolitikai Főosztály

10.2.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Jogi Osztály,

b) Humánpolitikai Osztály.

10.2.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek humánpolitikai feladatait és a jogi szempontú szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

10.2.3. Jogi és Humánpolitikai Főosztály jogi feladatai között a szervezetszabályozó, hatósági és folyamatkezelési feladatai keretében:

a) koordinációs és kodifikációs feladatkörében:

aa) a szakmai szervezeti egységek bevonásával elkészíti az NNK-ba az irányító szervtől, más minisztériumoktól belső egyeztetés vagy közigazgatási egyeztetés keretében beérkezett előterjesztés-tervezetekkel és jogszabálytervezetekkel kapcsolatos válaszok tervezetét, és az NNK feladat- és hatáskörét nem érintő megkeresésekkel kapcsolatos válaszokat megadja a megkereső szerv részére;

ab) az önálló szervezeti egységek szakmai együttműködésével jogi és kodifikációs szempontból véleményezi az aa) alpont keretében beérkezett, az NNK, a kormányhivatal és a járási hivatal feladatkörét érintő előterjesztés- és jogszabálytervezetek szövegét, és előkészíti a választ a megkereső szerv részére;

ac) nyomon követi az irányító szerv, illetve a Kormány jogalkotási munkaterve kapcsán az NNK-t érintő feladatokat és azok végrehajtása érdekében koordinációs tevékenységet végez az önálló szervezeti egységek bevonásával;

ad) összehangolja a felsővezetői döntéshozatal tárgyát képező valamennyi NNK kezdeményezésű előterjesztés-tervezet és jogszabálytervezet előzetes szakmai, jogi és – szükség szerint – költségvetési egyeztetésének folyamatát;

b) szervezet-szabályozási feladatkörében:

ba) koordinálja és a szervezeti egységek bevonásával előkészíti az NNK alapító okiratát és szervezeti és működési szabályzatát;

bb) koordinálja és – az erre vonatkozó belső szabályozó dokumentumban foglalt munkamegosztás szerint – közreműködik az NNK belső szabályozó dokumentumainak elkészítésében, módosításában, kiadásában és közzétételében, valamint az NNK valamennyi szabályozó dokumentumáról naprakész nyilvántartást vezet;

c) folyamatkezelési, egyedi közhatalmi aktusokkal és egyes munkaügyi kérdésekkel kapcsolatos feladatai körében:

ca) jogi támogatást nyújt a szervezeti egységek által kiadásra kerülő hatósági dokumentumok, iratminták, szakmai eljárásrendek és útmutatók összeállításához;

cb) a szakmai főosztály kérésére jogi véleményt ad egyes bonyolultabb megítélésű munkaügyi kérdésekben.

10.2.4. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály jogi feladatai között a szerződéses és peres ügyekkel kapcsolatos feladatai keretében:

a) elkészíti, illetve véleményezi az NNK által megkötendő szerződéseket, együttműködési megállapodásokat;

b) a megkötött szerződésekről naprakész nyilvántartást vezet;

c) biztosítja az NNK általános jogi képviseletét bíróságok és más hatóságok előtti eljárásokban, továbbá kapcsolatot tart az NNK képviseletét ellátó megbízott ügyvédekkel;

d) megkeresésre jogi véleményt ad az NNK szervezeti egységei számára;

e) előkészíti az országos tisztifőorvos által átruházandó kiadmányozási joghoz kapcsoló meghatalmazásokat, és nyilvántartást vezet róluk;

f) elkészíti az NNK által használt szerződésmintákat;

g) jogi szempontból felülvizsgálja az NNK szerződés-tervezeteit;

h) ellátja a közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos koordinációs feladatokat.

10.2.5. A Jogi és Humánpolitikai Főosztály a humánpolitikai feladatai tekintetében a vezetéstámogató feladatai körében:

a) ellátja az NNK humánpolitikai elveinek kialakítását, valamint az NNK humánpolitikai tevékenységének irányítását;

b) javaslatokat készít a humánpolitikai intézkedések megtételéhez;

c) ellátja az NNK kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a jogviszonyukhoz kapcsolódó személyzeti, munkajogi, képzési-továbbképzési feladatokat;

d) az NNK szakmai célkitűzéseit, tervek és döntések meghozatalát, megvalósítását segítő javaslatokat készít;

e) elkészíti és karbantartja az NNK Közszolgálati Szabályzatát, a vagyonnyilatkozat átadásáról, nyilvántartásáról, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelméről szóló szabályzatot;

f) a humánpolitikai vonatkozású információs anyagokat elkészíti és gondoskodik azok közzétételéről a belső és a külső honlapon.

10.2.6. Az NNK alapfeladatai ellátásához kapcsolódó személyügyi feladatai tekintetében:

a) végzi az NNK munkatársainak kormányzati szolgálati jogviszonyával és munkaviszonyával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott személyügyi feladatokat; vezeti és karbantartja a dolgozók személyes adatainak nyilvántartását (kormányzati szolgálati és munkavállalói nyilvántartás), kezeli a személyi anyagokat;

b) ellátja a személyügyi döntések meghozatalához szükséges előkészítő feladatokat; vezetői döntésre előkészíti a személyügyi feladatokkal kapcsolatos okiratokat;

c) elkészíti és megjelenteti az állások betöltésére kiírt pályázatokat, lebonyolítja a pályázatok elbírálását;

d) ellátja a foglalkoztatási jogviszony létrehozásával, fenntartásával, módosításával megszűnésével, megszüntetésével és az egyéb nem rendszeres juttatásokkal (pl. célfeladat) összefüggő feladatokat;

e) koordinálja az álláshelyeken foglalkoztatottak beosztási okiratainak elkészítését, valamint ellátja a kapcsolódó nyilvántartási feladatokat;

f) előkészíti a hatályos jogszabályoknak megfelelően a teljesítménykövetelmények meghatározását és koordinálja a teljesítményértékelési folyamatot;

g) ellátja a kormánytisztviselők minősítésével kapcsolatos előkészítési, szervezési, lebonyolítási feladatokat;

h) megállapítja, és folyamatosan nyilvántartja az NNK dolgozóinak szabadságát;

i) kiállítja a jövedelmi adatokat nem tartalmazó munkáltatói igazolásokat;

j) előkészíti a fizetés nélküli szabadságok igénybevételére vonatkozó határozatokat;

k) ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat;

l) elvégzi az NNK kormánytisztviselőnek fegyelmi eljárásával kapcsolatos előkészítő és szervezőmunkát;

m) betölti a Tartalékállomány információs rendszerbe (TARTINFO) a tartalékállományba helyezettek adatait;

n) ellátja az NNK dolgozóival kapcsolatos állami, miniszteri és hivatali kitüntetések, elismerések adományozásának előkészítését;

o) végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzésekhez kapcsolódó feladatokat;

p) ellátja a személy- és munkaügyi tevékenység körébe tartozó nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat;

q) nyomon követi az NNK engedélyezett létszáma változásait, naprakész létszámtáblákat készít, vezeti az üres álláshelyekről szóló kimutatásokat, az NNK létszámadataiban történt változásokról tájékoztató anyagokat készít elő;

r) gondoskodik a jogszabályok, illetve belső szabályzatok által előírt juttatások, megállapításáról;

s) ellátja a foglalkoztatottakat érintő szociális ügyeket, kegyeleti feladatokat az NNK Közszolgálati Szabályzatában rögzítettek szerint;

t) előkészíti és végrehajtja az NNK munkajogi feladatait a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint;

u) szervezi a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat és a munkavédelmi képzést;

v) elkészíti az NNK-ban utazási utalványra jogosultak részére a kedvezményes utazásra jogosító utalványokat;

w) koordinálja a foglalkoztatottak üdültetésével kapcsolatos feladatokat;

x) ellátja a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alapján a továbbfoglalkoztatási eljárással kapcsolatos feladatokat, figyeli az alkalmazottak öregségi nyugdíjkorhatárának elérési idejét;

y) végzi a kormánytisztviselők elismerésével összefüggő feladatokat;

z) szervezi és koordinálja a szakmai és egyéb képzéseken való részvételt, igény esetén részt vesz országos szintű képzések koordinációjában, ezzel összefüggésben:

za) előkészíti és nyilvántartja a tanulmányi szerződéseket és megállapodásokat,

zb) nyilvántartást vezet az NNK-n belül szervezett képzésekről,

zc) kapcsolatot tart az oktatási intézményekkel,

zd) elvégzi a szakmai gyakorlatosok munkavégzésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat,

ze) koordinálja és nyilvántartja a jogszabályokban előírt képzéseket, továbbképzéseket,

zf) ellátja a közigazgatási vizsgákkal összefüggő tervezési és szervezési feladatokat,

zg) ellátja az oktatással kapcsolatos soron kívüli feladatokat az országos tisztifőorvos utasítása alapján.

10.2.7. Az NNK projektjeihez kapcsolódó személyügyi feladatai tekintetében:

a) vezeti az NNK projekt keretében foglalkoztatott munkatársainak kormányzati szolgálati jogviszonyával és munkaviszonyával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott személyügyi feladatokat, vezeti és karbantartja a dolgozók személyes adatainak nyilvántartását (kormányzati szolgálati és munkavállalói nyilvántartás), kezeli a személyi anyagokat;

b) ellátja a projektek keretében foglalkoztatottak esetén a személyügyi döntések meghozatalához szükséges előkészítő feladatokat; vezetői döntésre előkészíti a személyügyi feladatokkal kapcsolatos okiratokat;

c) ellátja a projektek foglalkoztatási jogviszony létrehozásával, fenntartásával, módosításával megszűnésével, megszüntetésével és az egyéb, nem rendszeres juttatásokkal (pl. célfeladat) összefüggő előkészítő feladatokat;

d) koordinálja a projekt keretében foglalkoztatott munkatársak beosztási okiratainak elkészítését, valamint ellátja a kapcsolódó nyilvántartási feladatokat;

e) kiállítja a projektek keretében foglalkoztatottak vonatkozásában jövedelmi adatokat nem tartalmazó munkáltatói igazolásokat;

f) előkészíti a projektek keretében foglalkoztatottak esetén a fizetés nélküli szabadságok igénybevételére vonatkozó határozatokat;

g) ellátja a projektek keretében foglalkoztatottak esetén a személy- és munkaügyi tevékenység körébe tartozó nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat, ennek keretében közreműködik az NNK projekteket érintő humánpolitikai helyszíni ellenőrzésekben;

h) szervezi a projektek keretében foglalkoztatottak esetén a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat és a munkavédelmi képzést;

i) ellátja a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alapján a továbbfoglalkoztatási eljárással kapcsolatos feladatokat, figyeli a projektek keretében az öregségi nyugdíjkorhatár elérési idejét.

10.3. Egészségügyi Igazgatási Főosztály

10.3.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Egészségügyi Hatósági Osztály,

b) Szakmai Felügyeleti Osztály.

10.3.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

10.3.3. Az Egészségügyi Igazgatási Főosztály általános feladatkörében:

a) figyelemmel kíséri az Európai Unió jogalkotását és bírósági gyakorlatát, valamint a szakterületét, továbbá a kormányhivatalt és a járási hivatalt érintő jogszabályokról, illetve bírósági döntésekről tájékoztatja az érdekelteket;

b) előkészíti a kormányhivatal által hozott hatósági döntések felülvizsgálata során szükségessé váló felügyeleti intézkedéseket;

c) közreműködik az egészségügyi ellátás javítását célzó szervezeti és szervezési intézkedések előkészítésében, végrehajtásában, felkérésre véleményt nyilvánít az egészségügyi ellátórendszer szervezetével és feladatával kapcsolatos módosító elképzelésekről;

d) előkészíti országos tisztifőorvos felkérésére az egészségügyi igazgatás körébe tartozó szakmai anyagokat, a feladatkörével kapcsolatos háttéranyagokat;

e) előkészíti a feladatkörébe tartozó, szakmai feladatellátással kapcsolatos szakmai eljárásrendeket, útmutatókat és elvi állásfoglalásokat, valamint iratmintákat;

f) közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokban;

g) végzi az egészségügyi szakterületre vonatkozó éves beszámoló jelentések feldolgozását, statisztikát készít, az adatok elemzése után értékeli a szakterület helyzetét;

h) végzi az éves munkatervben meghatározott illetve jogszabályi felhatalmazás alapján az átfogó és célellenőrzéseket;

i) országos adatbázisokat alakít ki és tart fenn, melynek érdekében meghatározza a végzett adatgyűjtések, vezetett nyilvántartások főbb tartalmát, szempontrendszerét és teljesítési módját, biztosítja az adatbázisok adatainak felhasználhatóságát;

j) vezeti a hatáskörébe tartozó

ja) az egészségügyi szolgáltatók engedélyeit nyilvántartó országos hatósági ügymenetkezelő és nyilvántartó rendszert,

jb) bejelentés keretében egészségügyi tevékenységet végzők jogszabályban meghatározott adatait,

jc) az egészségügyi szakkapacitás kapacitás nyilvántartási és az ehhez kapcsolódó területi ellátási kötelezettség nyilvántartási rendszereket;

k) gondoskodik az ágazati humánerőforrás nyilvántartó rendszer működéséről, biztosítja az adatbázisok adatainak felhasználhatóságát;

l) vezeti a szakfelügyelői névjegyzéket és gondoskodik közzétételéről, figyelemmel a személyes adatok védelmére;

m) nyilvántartást vezet a megbízások alapján végzett szakfelügyelői tevékenységről, mely tevékenységről évente beszámolót készít az országos tisztifőorvos részére;

n) bejelentési, nyilvántartási rendszereket működtet és fejleszt, ezen belül vezeti a biobankokról, illetve érvényes kutatási engedély alapján genetikai mintát, adatot tároló intézményekről szóló nyilvántartást;

o) gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításáról, a lakossági adatszolgáltatás érdekben a közhiteles adatok publikálásáról, valamint az országos adatbázisokban tárolt közadatok társszervezeteknek való közvetlenül átadásáról;

p) feladatköréhez kapcsolódóan részt vesz a hazai és európai uniós forrásból finanszírozott projektek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában, közreműködik a fenntartási kötelezettséggel érintett projektek fenntartásában;

q) szervezi, irányítja, koordinálja a feladatkörébe tartozó, a népegészségügyi program(ok) kapcsán felmerülő feladatok végrehajtását, valamint közreműködik azok végrehajtásában;

r) jogszabályban meghatározott módon és körben adatot szolgáltat a feladatkörében működtetett országos adatbázisokból;

s) felkérésre részt vesz szakmai bizottságok, testületek munkájában, együttműködik az illetékes szakmai szervezetekkel, társhatóságokkal;

t) ellátja az egészségügyi alapellátás és egészségfejlesztés – ennek részeként a szervezett lakossági szűrések – területi szintű tervezési, monitoring, koordinációs és szervezési feladatait, melynek keretében biztosítja a lakosság egyenlő hozzáférését az ellátásokhoz és egészségfejlesztő szolgáltatásokhoz.

10.3.4. Az Egészségügyi Igazgatási Főosztály a hatósági feladatai keretében:

a) előkészíti az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési eljárásával kapcsolatos döntéseket azokban az engedélyezési eljárásokban, amelyekben a működési engedély kiadása az országos tisztifőorvos hatáskörébe tartozik;

b) előkészíti a közszolgáltatást végző egészségügyi szolgáltatók szakellátási kapacitása és az ehhez kapcsolódó ellátási terület meghatározásával, módosításával kapcsolatos döntéseket;

c) végzi az országos tisztifőorvos működési engedélyezési hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatók tevékenységének ellenőrzését;

d) kivizsgálja az országos tisztifőorvos működési engedélyezési hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatók ellen benyújtott panaszokat, közérdekű bejelentéseket;

előkészíti a panaszok, közérdekű bejelentések által feltárt hiányosságok, jogszabálysértések miatt indult hatósági eljárásban meghozott döntéseket.

10.3.5. Az Egészségügyi Igazgatási Főosztály a szakmai felügyeleti feladatai keretében:

a) hatósági feladatkörében:

aa) ellátja az emberen végzett (beavatkozással járó) orvostudományi kutatás engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat,

ab) közreműködik a sejtekkel, szövetekkel kapcsolatos kompetens hatósági feladatok ellátásában,

ac) a Magyarországról külföldre, illetve külföldről Magyarországra szállított szervek, szövetek szállításához egyetértését adja, és erről nyilvántartást vezet,

ad) közreműködik a szervátültetéssel kapcsolatos hatósági feladatok végzésében az EUROTRANSZPLANT szerződés alapján,

ae) évente adatgyűjtést végez és jelentést készít a szövetek vizsgálatához, feldolgozásához, tárolásához, elosztásához kapcsolódó súlyos káros eseményekről, illetve a szövetek beültetése vagy kivétele során észlelt súlyos szövődményekről,

af) felméri és adatot szolgáltat a Szervek, Szövetek és Sejtek Európai Nyilvántartása (EUROCET) számára a projekt tekintetében a sejt- és szövetgyűjtésről, -tárolásról és transzplantációról,

ag) közzétételre előkészíti a szövet- és sejtbankok éves tevékenységéről szóló jelentést,

ah) az egészségügyi szolgáltatókkal, szolgáltatásokkal összefüggésben ellátja a szakfelügyelettel összefüggő jogszabályban rögzített feladatokat;

b) koordinációs és szakmai irányítói feladatkörében:

ba) közreműködik a sejtbanki, biobanki, in vitro fertilizáció, klinikai genetika, genetikai tanácsadás, molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztika szakmák működési engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

bb) közreműködik a határterületnek minősülő tevékenységek azonosításában, egészségügyi szolgáltatásnak minősülés megítélésében,

bc) közreműködik a szakmai kérdésekben történő állásfoglalás, vélemény kiadásának előkészítésében,

bd) javaslatot tesz az egészségügyi igazgatási tevékenységgel kapcsolatos éves beszámoló jelentés szempontjaira,

be) végzi az egészségügyi szakterületre vonatkozó éves és évközi jelentések feldolgozását, anyaggyűjtést végez, adatszolgáltatást, részjelentéseket, statisztikát készít, az adatok elemzése után értékeli a szakterület helyzetét,

bf) közreműködik a kormányhivatal és a járási hivatal kormánytisztviselőinek szakmai, módszertani és jogalkalmazói munkáját segítő képzésekben, továbbképzésekben,

bg) közreműködik a főosztály által kiadott engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók tevékenységének a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelésének ellenőrzésében, az ellenőrzések szakmai előkészítésében és értékelésében,

bh) részt vesz az országos tisztifőorvos működési engedélyezési hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatók ellen benyújtott panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálásában, azok szakmai felügyeletében, a szakfelügyeleti rendszer irányítása keretében – ideértve az ápolási és szakdolgozói szakterületek szakfelügyeletét is – koordinálja a szakfelügyelők működését, irányítja a szakfelügyelők tevékenységét, gondoskodik a szakfelügyelők továbbképzéséről, az egyedi panaszügyekben ellátja az orvos-szakmai koordinációs, valamint az ápolásszakmai felügyeleti feladatokat,

bi) végzi a hatósági szakfelügyeleti rendszer koordinálásával kapcsolatos feladatokat,

bj) IMI-koordinációval (Belső Piaci Információs Rendszer) kapcsolatos feladatokat lát el,

bk) javaslatot tesz az éves kiemelt munkatervi feladatokra,

bl) felkérésre részt vesz a szakmai irányelvek kidolgozásában és elősegíti a korszerű szemlélet kialakítását, az új módszerek bevezetését és megvalósítását;

c) ápolásszakmai feladatai körében:

ca) közreműködik az ápolási, szakdolgozói szakmai felügyelet szakmai irányításában,

cb) szervezi, összehangolja a kormányhivatal és a járási hivatal keretében működő ápolási szakfelügyeleti tevékenységet, közvetíti az egységes szakmai irányelveket és segíti azok szakmai, gyakorlati érvényesítését,

cd) javaslatot tesz az ápolási, szakdolgozói szakmai terület vonatkozásában az éves kiemelt munkatervi feladatokra,

ce) végzi az ápolási és szakdolgozói szakterületre vonatkozó éves és évközi jelentések feldolgozását, anyaggyűjtést végez, adatszolgáltatást, részjelentéseket, statisztikát készít, az adatok elemzése után értékeli az ápolás és szakdolgozók helyzetét,

cf) felkérésre részt vesz az ápolási és szakdolgozói szakterület szakmai irányelveinek kidolgozásában, elősegíti a korszerű szemlélet kialakítását, az új módszerek bevezetését és megvalósítását,

cg) figyelemmel kíséri a kormányhivatal és a járási hivatal ápolási szakfelügyeletén keresztül az ápolás személyi, tárgyi, szakmai, környezeti feltételeinek megvalósulását és az ápolásra vonatkozó szakmai szabályok érvényesülését,

ch) részt vesz az országos tisztifőorvos működési engedélyezési hatáskörébe tartozó egészségügyi szolgáltatók ellen benyújtott panaszok, közérdekű bejelentések kivizsgálásában, azok ápolásszakmai szakmai felügyeletében, a szakfelügyeleti rendszer irányítása keretében koordinálja az ápolási szakfelügyelet működését, az egyedi panaszügyekben ellátja az ápolásszakmai felügyeleti feladatokat,

ci) közreműködik az egészségügyi dolgozók továbbképzésében és képzésében, melynek keretében kezdeményezi, szervezi a szakdolgozói képzéseket és továbbképzéseket, valamint elősegíti azok megvalósítását;

d) a védőnői feladatai körében:

da) szakmailag irányítja, felügyeli, értékeli a védőnői – területi védőnői, iskolavédőnői, kórházi védőnői és a Családvédelmi Szolgálatban dolgozó védőnői (a továbbiakban: CSVSZ védőnő) – ellátást érintő feladatok megvalósítását a vezető védőnők közreműködésével,

db) szakmai segítséget nyújt a jogszabályok és szakmai szabályok gyakorlati megvalósításában,

dc) szakmai tájékoztatást, iránymutatást, véleményt ad az egységes védőnői ellátás, vezető védőnői tevékenység megvalósítása érdekében,

dd) véleményezi a települési önkormányzatok védőnői körzetek megállapítására és kialakítására vonatkozó tervezetét,

de) ellátja a területi, az iskolai, a kórházi, a CSVSZ védőnői és a vezető védőnői munka szakfelügyeletének szakmai, módszertani irányítását,

df) a rendelkezésére álló adatok alapján elemzi, értékeli a védőnői ellátást és a vezető védőnők tevékenységét,

dg) feladatainak ellátásában együttműködik szakmai és civil szervezetekkel, valamint a védőnőképző intézményekkel,

dh) javaslatot tesz, illetve kezdeményezi a védőnői és a vezető védőnői tevékenység fejlesztését és szükséges feltételeinek javítását;

e) a védőnői szakterülettel kapcsolatos egyéb feladatai körében:

ea) közreműködik a TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori Projekt fenntartási feladataiból származó tevékenységek monitorozásában és országos kiterjesztésében,

eb) a védőnői szakterületen együttműködik az Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztállyal,

ec) szakmailag támogatja a fenntartási kötelezettségébe tartozó szakmai honlapok működését,

ed) felkérésre közreműködik a védőnői szakterületek szempontjából releváns kutatásokban, felmérésekben, nyilvántartást vezet a területhez köthető kutatásokról,

ee) feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart, rendszeres együttműködést alakít ki szakmai (egészségügyi, szociális, oktatási, társadalmi felzárkózási, kulturális, egyházi, határon túli) és civil szervezetekkel, személyekkel, projektekkel,

ef) részt vesz az egészségfejlesztés tartalmi elemeinek szakmódszertani összeállításában a védőnői munkával összefüggésben,

eg) közreműködik a védőnői szakrendszerek működésének országos támogatásában.

10.4. Projekt Koordinációs Főosztály

10.4.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Operatív Megvalósító Osztály,

b) Projekt Fenntartási Osztály.

10.4.2. A Projekt Koordinációs Főosztály együttműködési kötelezettsége kiterjed az NNK európai uniós projektjeivel kapcsolatos projekt-tervezési megvalósítási és fenntartási feladatok vonatkozásában valamennyi érintett szervezeti egység projektekkel kapcsolatos tevékenységére. A projektek megvalósítása során a Projekt Koordinációs Főosztály a projektmenedzserek útján a projekt tervezésében és megvalósításában érintett szakmai szervezeti egységeket köteles bevonni.

10.4.3. A Projekt Koordinációs Főosztály az operatív megvalósítási feladatai keretében:

a) részt vesz az NNK-n belüli projektigények összeállításában;

b) az európai uniós projektek vonatkozásában előkészíti a releváns szabályozási dokumentumokat;

c) összehangolja a projektek indításához szükséges előkészítési és tervezési feladatokat;

d) figyelemmel kíséri a projektek előrehaladását, a tervezett feladatok megvalósulását és az eredmények teljesülését;

e) irányítja a projektekkel kapcsolatos adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat;

f) összegyűjti és elemzi a projektek működésével kapcsolatos információkat;

g) központi szinten biztosítja a projektek megvalósításához szükséges információk áramoltatását;

h) koordinálja az intézményen belüli és egyéb külső partner által a projektekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;

i) koordinálja a projektek kezdeményezését, nyomon követi a tervezés és döntés előkészítés, majd a megvalósulás és lezárás folyamatát;

j) gondoskodik a projektekben keletkezett dokumentumok – aláírási rend szerinti – kiadmányozásáról, végzi a szervezeti egységek közötti dokumentumforgalom irányítását, azok fellelhetőségének nyomon követését; szükség szerint tájékoztatást kér az aláírásra váró iratok státuszáról, melyről tájékoztatja a projektmenedzsereket;

k) a projektmenedzserek útján

ka) gondoskodik a források felhasználásával kapcsolatos szabályozásoknak megfelelő teljesítésről,

kb) gondoskodik a támogatási szerződések kezelésével és finanszírozással érintett projektek menedzselésével, szakmai teljesítésével és a kifizetések kezelésével kapcsolatos adminisztrációs tevékenységek megfelelőségéről,

kc) előkészíti a felhívásokban meghatározott szakmai kritériumok alapján a projektek megvalósítása során az Irányító Hatóság (IH) részére küldendő szakmai dokumentációt;

l) nyilvántartást vezet az NNK európai uniós finanszírozású projektjeiről és eredménytermékeiről, tevékenységéről éves jelentést készít;

m) megszervezi és lebonyolítja a projektek helyszíni ellenőrzéseit;

n) nyilvántartást vezet az NNK úgynevezett „kisprojektjeiről”.

10.4.4. A Projekt Koordinációs Főosztály a projekt fenntartási feladatai keretében:

a) felelős a már lezárult és fenntartási kötelezettséggel bíró projektekkel kapcsolatos dokumentációs feladatok ellátásáért;

b) nyomon követi és dokumentálja a lezárult projektek szakmai fenntartási kötelezettségének teljesítését a szakmai osztályok vonatkozásában;

c) ellátja az európai uniós és egyéb forrásból támogatott projektek fenntartási kötelezettségei teljesítésével összefüggő koordinációs, adminisztrációs és menedzsment feladatokat, nyilvántartást vezet a fenntartási kötelezettségek ütemezéséről és azok teljesüléséről;

d) elkészíti és benyújtja a projektfenntartási jelentéseket;

e) elkészíti és benyújtja az esetleges változás bejelentéseket;

f) elkészíti és benyújtja a záró projektfenntartási jelentést;

g) ellátja a projektek nyilvántartási és iratmegőrzési feladatait;

h) kapcsolatot tart a támogatókkal, a szakmai fenntartásban résztvevő szervezeti egységekkel, valamint – szükség szerint – külső közreműködőkkel;

i) megszervezi és lebonyolítja a fenntartási időszakban a projektek helyszíni ellenőrzéseit.

10.5. Kommunikációs Osztály

10.5.1. A Kommunikációs Osztály főosztályi szervezeten kívüli, az országos tisztifőorvos közvetlen irányításával működő nem önálló szervezeti egység.

10.5.2. Funkcionális feladatai keretében:

a) ellátja a kommunikációval kapcsolatos feladatokat;

b) a közvéleményt és a szakmát tájékoztatja az NNK által végzett és koordinált, jogszabály által meghatározott tevékenységekről;

c) az NNK munkáját megismerteti a lakossággal, gondoskodik pozitív kép kialakításáról az NNK munkájáról;

d) a lakosságot tájékoztatja a népegészségüggyel és tisztiorvoslással kapcsolatos kérdésekben, továbbá azokban az európai uniós népegészségügyi és tisztiorvosi kérdésekben, amelyek az NNK tevékenységi köréhez tartoznak;

e) végzi az NNK egységes arculatteremtését;

f) munkatervekhez, stratégiai tervekhez kapcsolt kommunikációs programokat készít az egységes kommunikációs terv kidolgozása érdekében;

g) elkészíti és rendszeresen felülvizsgálja a Kommunikációs Szabályzatot;

h) sajtótájékoztatókat, interjúkat, sajtókampányokat, szóvivői és szakértői nyilatkozatokat szervez, sajtóközleményeket készít, kiadványokat szerkeszt; közösségi média-megjelenéseket szerkeszt, egészségügyi tájékoztató/felvilágosító tartalmakat állít elő;

i) végzi az internetes csatornák tartalmi kritériumainak meghatározását, a tartalmakat frissíti, az adatgazdák által közzétételre szánt tartalmakat jóváhagyja, illetve az erre vonatkozó felsővezetői jóváhagyást beszerzi;

j) szervezi az NNK rendezvények kommunikációját;

k) sajtófigyelést végez;

l) szervezi az NNK kiemelt rendezvényeit;

m) gondoskodik a népegészségügy és tisztiorvoslás múltjának ápolásáról;

n) az NNK Arculati Kézikönyve alapján az NNK nyomdájában készülő nyomtatványokat, kiadványokat véleményezi, ellenőrzi.

10.6. Integritás tanácsadó

10.6.1. Az integritás tanácsadó az országos tisztifőorvos közvetlen irányításával – szervezeti egységen kívül – látja el tevékenységét.

10.6.2. Az integritás tanácsadó feladata:

a) közreműködik az NNK működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérésében, az azok kezelésére szolgáló Intézkedési Terv, valamint az annak végrehajtásáról szóló Integritás Jelentés elkészítésében;

b) javaslatot tesz az államigazgatási szerv hivatásetikai és antikorrupciós témájú képzései megtartására, valamint közreműködik ezek végrehajtásában;

c) a feladata ellátása során együttműködik az NNK szervezeti egységeinek vezetőivel, munkatársaival. Kapcsolatot tart – feladatkörével összefüggésben – a korrupcióellenességgel, integritással foglalkozó más szervekkel és szervezetekkel;

d) ellátja a vonatkozó jogszabályokban, illetve az NNK szervezetszabályozó dokumentumaiban részére meghatározott feladatokat.

10.7. Belső ellenőr

10.7.1. A belső ellenőr az országos tisztifőorvos közvetlen irányításával – szervezeti egységen kívül – látja el tevékenységét.

10.7.2. A belső ellenőrzés az NNK tekintetében:

a) elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

b) elemzi, vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát;

c) megállapításokat, javaslatokat tesz és következtetéseket von le a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása, a működés eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

d) nyilvántartja és nyomon követi a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

10.7.3. A belső ellenőr kinevezéséhez, felmentéséhez és áthelyezéséhez a miniszter egyetértése szükséges.

10.7.4. A belső ellenőr szakmai feladatai keretében:

a) ellátja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben a belső ellenőrzési vezető számára meghatározott feladatokat;

b) elkészíti és karbantartja a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet;

c) összeállítja a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési terveket, az országos tisztifőorvos jóváhagyása után azokat végrehajtja, valamint azok megvalósítását nyomon követi;

d) megszervezi a belső ellenőrzési tevékenységet, irányítja az ellenőrzések végrehajtását;

e) összehangolja az ellenőrzéseket;

f) ha az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az országos tisztifőorvost, illetve az országos tisztifőorvos érintettsége esetén az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja és javaslatot tesz a megfelelő eljárások megindítására;

g) az ellenőrzés lezárását követően megküldi az ellenőrzési jelentést, illetve annak kivonatát az országos tisztifőorvos számára;

h) összeállítja az éves ellenőrzési jelentést, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentést;

i) gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzési tevékenység során érvényesüljenek az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók;

j) gondoskodik a belső és külső ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, illetve a dokumentumok és adatok biztonságos tárolásáról;

k) az országos tisztifőorvos által jóváhagyott éves képzési terv alapján eleget tesz a szakmai továbbképzési kötelezettségének;

l) évente értékeli a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tesz az országos tisztifőorvosnak a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására;

m) tájékoztatja az országos tisztifőorvost az éves ellenőrzési terv megvalósításáról és az attól való eltérésekről;

n) nyomon követi az intézkedési tervek végrehajtását az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének írásbeli tájékoztatása alapján.

10.7.5. A belső ellenőrzés eljárásának részletes szabályait a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.

11. A helyettes országos tisztifőorvos I. közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

11.1. Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály

11.1.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Bakteriológiai, Mikológiai és Parazitológiai Laboratóriumi Osztály,

b) Virológiai Laboratóriumi Osztály,

c) Laboratórium Támogató Osztály.

11.1.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

11.1.3. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály végzi, koordinálja és támogatja egész Magyarországra kiterjedően a járványügyi és klinikai mikrobiológiai vizsgálatok területén állami feladatként ellátott alaptevékenységeket.

a) Feladata a humán mikrobiológiai vizsgálatok területén:

aa) klinikai és járványügyi mikrobiológiai vizsgálatokat, megerősítő és verifikáló, valamint tipizáló vizsgálatokat végez, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet és a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet „a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről” és a 18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet „a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről” rendelkezései szerint meghatározott kórokozók tekintetében országos hatáskörrel és kizárólagossággal;

ab) az ország orvosi mikrobiológiai laboratóriumai számára konfirmálja, verifikálja a mikrobiológiai vizsgálati eredményeket;

ac) működteti az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 246/2015. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján a létfontosságú infrastruktúraként kijelölt mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratóriumi Központot és a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumot;

ad) biztosítja a humán mikrobiológiai surveillance vizsgálatok laboratóriumi hátterét;

ae) részt vesz nemzetközi jártassági vizsgálatokban;

af) végzi a feladatai ellátásához szükséges mikrobiológiai módszerek fejlesztését;

ag) fenntartja és fejleszti a humán patogén mikroorganizmusok nemzeti gyűjteményét;

ah) diagnosztikumokat, diagnosztikus savókat és táptalajokat állít elő;

ai) feladatai ellátásához laboratóriumi részlegeket és munkacsoportokat működtet;

aj) működteti a főosztály minőségirányítási rendszerét;

ak) végzi a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) szerződésből adódó feladatok technikai lebonyolítását, végzi a NEAK és a szakmai osztályok között és az egészségügyi szolgáltatókkal – kórházak, szakrendelők, magán egészségügyi szolgáltatók, cégek – történő kapcsolattartást, adatszolgáltatást.

b) Szakmai minőség-ellenőrzési feladatai körében:

ba) a NAH által akkreditált laboratóriumokat működtet;

bb) klinikai és járványügyi mikrobiológiai szakmai útmutatókat, körleveleket, tájékoztatókat készít;

bc) biztosítja a standard és referencia törzseket, fenntartja és rendszeresen kiegészíti a törzsgyűjteményt;

bd) a minőségirányítási vezetővel együttműködve jártassági körvizsgálatokat szervez hazai mikrobiológiai laboratóriumok számára;

be) bizonyos eszközök és berendezések vonatozásában kalibráló és kvalifikáló tevékenységet végez.

c) Képzési, továbbképzési feladatai keretében:

ca) részt vesz orvosok, szakorvosok, egyéb, szakirányú egyetemi végzettségűek, közegészségügyi-járványügyi felügyelők, asszisztensek graduális, posztgraduális és szintentartó továbbképzésében;

cb) közreműködik és együttműködik az egyetemek, a főiskolák, illetve az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, továbbá más intézmények által irányított képzési és továbbképzési feladatok ellátásában;

cd) egyéni továbbképzési lehetőséget és szakmai irányítást biztosít főiskolai, egyetemi, illetve PhD hallgatók számára;

ce) részt vesz az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: ECDC) által szervezett továbbképzésekben és az információk továbbadásában;

d) Tudományos kutatási feladatok területén:

da) tudományos kutatást folytat a nemzetközi gyakorlatban bevált új eljárások hazai bevezetésének érdekében;

db) Magyarország részéről közreműködik az ECDC egyes munkacsoportjai által kezdeményezett nemzetközi alkalmazott kutatási vizsgálatokban;

dc) tudományos üléseket szervez, melyeken ismerteti kutatásai eredményeit;

dd) részt vesz és előadásokat tart különféle szakmai és tudományos rendezvényeken, konferenciákon, közzéteszi a tudományos kutatómunka eredményeit, szerepet vállal a tudományos közéletben;

de) hazai és nemzetközi szinten tudományos szakmai együttműködést folytat, részt vesz hazai és nemzetközi kutatási hálózatokban, infrastruktúrákban, tudományos pályázatokban.

e) Működteti a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumot (a továbbiakban: NBL), ennek keretében:

ea) klinikai és járványügyi diagnosztikus/referencia munkáknak helyszínt biztosít a 18/1988. (VI. 3.) NM rendeletben meghatározott, valamint a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet) alapján 3. és a 4. kockázati csoportba sorolt BSL3 és BSL4 fokozatú kórokozók kapcsolatos munkavégzéshez;

eb) hazai és nemzetközi téren helyszínt biztosít a 3. és 4. kockázati csoportba sorolt kórokozókkal kapcsolatos alap és alkalmazott kutatásoknak, diagnosztikai fejlesztéseknek;

ec) helyszínéül szolgál a 3–4-es biológiai biztonsági szintet igénylő állatkísérleteknek;

ed) tagja az Európai Mobil Laboratóriumnak, szükség esetén részt vesz annak misszióiban;

ef) a közegészségügyi szempontból legveszélyesebb kórokozók kimutatását végző biztonsági laboratóriumok európai diagnosztikai-kutatási infrastruktúrájába való bekapcsolódásról szóló 1543/2017. (VIII. 18.) Korm. határozat értelmében képviseli Magyarországot a közegészségügyi szempontból legveszélyesebb kórokozók kimutatását végző biztonsági laboratóriumok európai diagnosztikai-kutatási infrastruktúrájában (ERINHA); annak BSL4 kapacitást ajánl fel, tagot delegál az ERINHA Végrehajtó Bizottságába;

eg) biológiai biztonsági és védelmi szakterületen elméleti és gyakorlati oktatást tart, konzultációs tevékenységet folytat, képzéseket, továbbképzéseket, munkaértekezleteken részt vesz mind hazai, mind nemzetközi szinten;

eh) kapcsolatot tart, együttműködik területén hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel, kutatócsoportokkal, egyetemekkel, hasonló besorolású laboratóriumokkal és azok intézményeivel;

ei) a jogszabályoknak megfelelően rendszeresen adatot szolgáltat az érintett hatóságoknak [különösen a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről szóló 21/2013. (I. 30.) Korm. rendelet];

ej) szakértőként részt vesz a Biológiai fegyver-tilalmi egyezmény és azzal kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatokban;

ek) részt vesz az NBL biztonsági laboratóriumokra és poliovírus tárolására alkalmas nemzetközi előírások eléréséhez szükséges műszaki, technológiai fejlesztéseiben;

el) a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény és az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet alapján kijelölt kritikus infrastruktúraként közreműködik a hatóságokkal a státusz fenntartásában;

em) működteti a veszélyes Bakteriális Kórokozók Nemzeti Referencia Laboratóriumát, amelynek feladatai:

ema) végzi a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet alapján a 3. és szükség esetén a 4. kockázati csoportba sorolt BSL3 fokozatú bakteriális kórokozók klinikai és járványügyi diagnosztikáját, hagyományos és újgenerációs molekuláris szintű karakterizálását, antibiotikum rezisztencia profiljának meghatározását, szükség esetén a nemzetközi referencia laboratóriumba való küldését az NNK referencia laboratóriumaival együttműködve;

emb) folyamatosan végzi a 3. kockázati csoportba tartozó bakteriális kórokozók diagnosztikai fejlesztését együttműködve nemzetközi társlaboratóriumokkal;

emc) országos hatáskörrel végzi a bioterror-gyanús küldemények mikrobiológiai vizsgálatát a társszervekkel együttműködve;

emd) kidolgozza az NBL-ben a bakteriológiai BSL3 munkákhoz szükséges eljárásokat, folyamatokat, szabályokat;

eme) területén szakmódszertani fejlesztéseket végez, részt vesz hazai és nemzetközi ajánlások kidolgozásában;

emf) a 3. kockázati csoportba tartozó kórokozók szakterületén elméleti és gyakorlati oktatást, konzultációs tevékenységet folytat, képzéseket, továbbképzéseket, munkaértekezleteket tart mind hazai, mind nemzetközi szinten;

emg) részt vesz a 3. kockázati csoportba tartozó kórokozókkal kapcsolatos hazai és nemzetközi együttműködésekben, kutatásokban, pályázatokban, ezzel biztosítva az új kutatási eredmények hazai alkalmazását, tagja a releváns szervezeteknek;

emh) részt vesz 3. kockázati csoportba tartozó bakteriális kórokozókhoz kapcsolódó infekció kontrol és kórházi kezelési szabályok kidolgozásában;

en) működteti a veszélyes Virális Kórokozók Nemzeti Referencia Laboratóriumát, amelynek feladatai:

ena) végzi a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet alapján a 4. kockázati csoportba sorolt BSL4 fokozatú kórokozók valamint az orthopoxvírusok klinikai és járványügyi diagnosztikáját, hagyományos és újgenerációs molekuláris szintű karakterizálását, szükség esetén a nemzetközi referencia laboratóriumba való küldését;

enb) folyamatosan végzi a 4. kockázati csoportba tartozó kórokozók diagnosztikai fejlesztését együttműködve nemzetközi társlaboratóriumokkal;

enc) országos hatáskörrel végzi a bioterror-gyanús küldemények mikrobiológiai vizsgálatát a társszervekkel együttműködve;

end) kidolgozza az NBL-ben a BSL4 és virológiai BSL3 munkákhoz szükséges eljárásokat, folyamatokat, szabályokat;

ene) területén szakmódszertani fejlesztéseket végez, részt vesz hazai és nemzetközi ajánlások kidolgozásában;

enf) a 4. kockázati csoportba tartozó kórokozók szakterületén elméleti és gyakorlati oktatást, konzultációs tevékenységet folytat, képzéseket, továbbképzéseket, munkaértekezleteket tart mind hazai, mind nemzetközi szinten;

eng) részt vesz 4. kockázati csoportba tartozó kórokozókhoz kapcsolódó infekció kontrol és kórházi kezelési szabályok kidolgozásában;

enh) részt vesz a 4. kockázati csoportba tartozó kórokozókkal kapcsolatos hazai és nemzetközi együttműködésekben, kutatásokban, pályázatokban, ezzel biztosítva az új kutatási eredmények hazai alkalmazását, tagja a releváns szervezeteknek;

eni) végzi a közegészségügyi szempontból legveszélyesebb kórokozók kimutatását végző biztonsági laboratóriumok európai diagnosztikai-kutatási infrastruktúrájából (ERINHA) érkező laboratóriumot igénylő feladatok ellátását;

enj) a Virális zoonózisok referencia laboratóriumával együtt képviseli Magyarországot az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ által fenntartott EVD-Labnet (European expert laboratory network for emerging viral diseases) hálózatban.

11.1.4. Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a bakteriológiai, mikológiai és parazitológiai laboratóriumi feladatai keretében vizsgálatokat végez, ennek során:

a) végzi a klinikai és járványügyi bakteriológiai, mikológiai és parazitológiai vizsgálatokat;

b) végzi országos hatáskörrel a vonatkozó jogszabályban meghatározott járványügyi mikrobiológiai vizsgálatokat, megerősítő és verifikáló, valamint tipizáló vizsgálatokat;

c) a bakteriológia, mikológia és parazitológia területén Nemzeti Referencia laboratóriumokat működtet:

ca) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum rezisztencia Nemzeti Referencia Laboratóriuma,

cb) Vízzel és élelmiszerrel terjedő bakteriális megbetegedések Nemzeti Referencia Laboratóriuma,

cc) Védőoltással megelőzhető invazív bakteriális megbetegedések Nemzeti Referencia Laboratóriuma,

cd) Bakteriális zoonózisok Nemzeti Referencia Laboratóriuma,

ce) Bakteriális légúti kórokozók Nemzeti Referencia Laboratóriuma,

cf) Bakteriális STD Járványügyi Referencia Laboratórium,

cg) Humán mikózisok Nemzeti Referencia Laboratórium,

ch) Humán parazitózisok Nemzeti Referencia Laboratórium;

d) biztosítja a humán bakteriológiai, mikológiai, parazitológiai surveillance vizsgálatok laboratóriumi hátterét;

e) végzi a feladatai ellátásához szükséges mikrobiológiai módszerek fejlesztését;

f) nozokomiális eredetű fertőzések kialakulási feltételeinek tisztázása érdekében környezet és kórházhigiénés mikrobiológiai vizsgálatokat végez;

g) fenntartja az Orvosi Baktériumok Magyar Nemzeti Gyűjteményét (Törzsközpont), rendszeresen kiegészíti, biztosítja a standard és referencia törzseket;

h) diagnosztikus célra antigén, immunsavó készítményeket termel, és ellenőriz, biztosítja az anyagokat;

i) működteti a Központi Regionális Enterális laboratóriumot, mely ellátási területe vonatkozásában végzi az enterális megbetegedésekkel kapcsolatos járványügyi, diagnosztikus vizsgálatokat;

j) teljes genom vizsgálatokat végez járványügyi eseményekkel összefüggésben, valamint surveillance támogató céllal, valamint Nemzeti Tipizálási Adatbázisokat tart fenn kórokozónként;

k) kétoldalú állandó kapcsolatot tart fenn nemzetközi egészségügyi szervezetekkel (pl. ECDC, WHO, EU regionális és referencia laboratóriumai) járványügyi bakteriológiai, mikológiai és parazitológiai témákban;

l) működteti az Osztály minőségirányítási rendszerét.

11.1.5. A bakteriológiai, mikológiai és parazitológiai laboratóriumi feladataihoz kapcsolódó szakmai minőség-ellenőrzési feladatai körében:

a) klinikai és járványügyi bakteriológiai, mikológiai és parazitológiai szakmai útmutatókat, körleveleket, tájékoztatókat készít;

b) végzi a Táptalajkészítő egység által készített táptalajok és termelő egységei által termelt diagnosztikus savók, diagnosztikumok, törzsek minőségi ellenőrzését;

c) bakteriológiai laboratóriumi módszerek végzésére jártassági (kör)vizsgálatokhoz szakmai anyagot biztosít, részt vesz az eredmények értékelésében, és ezekről összefoglaló jelentés készítésében;

d) rendszeres kapcsolatot tart az ország többi bakteriológiai, mikológiai és parazitológiai vizsgálatokat végző mikrobiológiai laboratóriumainak vezetőivel.

11.1.6. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antibiotikum rezisztencia nemzeti referencia laboratóriumi feladatai keretében:

a) nozokomiális járványokkal kapcsolatos aerob és anaerob bakteriológiai vizsgálatokat végez és vizsgálja a kitenyésztett törzsek antibiotikumokkal szembeni rezisztenciáját fenotípusos és molekuláris módszerekkel;

b) vizsgálja a multirezisztens vagy különleges antibiotikum rezisztenciát mutató aerob baktériumok rezisztencia mechanizmusait fenotípusos és molekuláris módszerekkel;

c) végzi e baktériumok fenotípusos és molekuláris módszerekkel történő tipizálását járvány kivizsgálások támogatására és molekuláris epidemiológiai surveillance működtetése céljából;

d) alkalmazott kutatásokat végez a kiemelt virulenciájú/antibiotikum rezisztenciájú aerob bakteriális kórokozók genetikai – elsősorban populációgenetikai – vizsgálatára;

e) baktériumok antibiotikumok érzékenységének meghatározására alkalmas vizsgálati módszerekre vonatkozó The European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing (EUCAST) változásait folyamatosan figyelemmel kíséri és alkalmazza, a Mikrobiológiai Körlevelek (szakmai ajánlások) és az NNK honlapján a laboratóriumok számára ezeket közzéteszi;

f) az EUCAST hazai kompetens laboratóriuma;

g) Nemzeti Bakteriológiai Surveillance-t működtet, és az országos szintű, összesített antibiotikum rezisztencia surveillance eredményeket rendszeresen közzéteszi;

h) antibiotikum érzékenység és antibiotikum rezisztencia mechanizmusok vizsgálatára alkalmas új módszereket fejleszt és adaptál, és erről a rendszeresen tájékoztatja a hazai klinikai mikrobiológiai laboratóriumokat;

i) az ECDC surveillance rendszerébe (TESSy) adatokat szolgáltat.

11.1.7. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a vízzel és élelmiszerrel terjedő bakteriális megbetegedések nemzeti referencia laboratóriumi feladatai keretében:

a) országos szinten diagnosztikai, járványügyi tipizálási hátteret biztosít járványügyi jelentőséggel bíró, enterális megbetegedéseket okozó aerob, anaerob és mikroaerofil baktériumok vonatkozásában;

b) működteti a Központi Regionális Enterális laboratóriumot, mely az ellátási területén végzi az enterális megbetegedésekkel kapcsolatos járványügyi diagnosztikus vizsgálatokat;

c) alkalmazott kutatásokat végez a referencia laboratóriumi tevékenységi körébe tartozó baktériumok és paraziták kimutatásának, azonosításának, szerotipizálásának és virulencia marker kimutatásának fejlesztésére;

d) a nemzeti referencia laboratóriumi tevékenységi körébe tartozó baktériumok vonatkozásában megerősítő vizsgálatokat végez, eredményeket validál;

e) végzi a regionális laboratóriumokban nem végzett járványügyi-mikrobiológiai vizsgálatokat;

f) járványok forrásainak azonosítására, a járványban érintettek körének igazolására feno- és genotipizálási módszereket alkalmaz;

g) adatokat szolgáltat az országos surveillance rendszer felé;

h) az ECDC surveillance rendszerébe (TESSy) adatokat szolgáltat;

i) EPIS járványügyi figyelőrendszerből érkező információkat és kérdéseket szakterületére vonatkozóan értékeli és információt nyújt;

j) részt vesz nemzetközi területi élelmiszer terjesztette járványok felderítésében;

k) módszereket fejleszt és adaptál, illetve nemzetközi szinten (ECDC ajánlása szerint) standardizált módszerekkel dolgozik;

l) munkatársai révén részt vesz az ECDC által koordinált szakértői csoportokban, továbbképzésekben.

11.1.8. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a védőoltással megelőzhető invazív bakteriális megbetegedések nemzeti referencia laboratóriumi feladatai keretében:

a) végzi az invazív bakteriális megbetegedések kórokozóinak direkt kimutatását klinikai mintákból, járványügyi érdekből;

b) végzi az invazív mintákból izolált, invazív bakteriális kórokozó baktériumok antibiotikum érzékenységének vizsgálatát fenotípusos és molekuláris módszerekkel;

c) végzi az invazív mintákból izolált invazív bakteriális kórokozó törzsek tipizálását feno- és molekuláris módszerekkel járványok kivizsgálása érdekében, valamint molekuláris epidemiológiai surveillance céljából;

d) az ECDC surveillance rendszerébe (TESSy) adatokat szolgáltat.

11.1.9. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály bakteriális zoonózisok nemzeti referencia laboratóriuma feladatai keretében:

a) zoonotikus úton terjedő nem/nehezen tenyészthető kórokozó baktériumok mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatát végzi, és erre vonatkozóan országos, regionális szinten diagnosztikai hátteret biztosít jogszabályokban előírtak szerint;

b) végzi a többi regionális laboratóriumban nem végzett bakteriális zoonózisok diagnosztikus vizsgálatát;

c) együttműködik a Nemzeti Biztonsági Laboratóriummal és erre vonatkozóan országos szinten diagnosztikai hátteret biztosít.

11.1.10. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a bakteriális légúti kórokozók nemzeti referencia laboratóriuma feladatai keretében:

a) hagyományos mikrobiológiai, szerológiai és molekuláris módszerekkel, országos hatáskörrel végzi a bakteriális légúti kórokozók okozta kórképek diagnosztikáját, komplex tipizálását;

b) nemzetközi szeroepidemiológiai vizsgálatokban vesz részt;

c) a Környezetegészségügyi Laboratóriumi Osztállyal együttműködik legionella járvánnyal kapcsolatos kivizsgálás során a humán esetek felderítésében.

11.1.11. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a bakteriális STD járványügyi referencia laboratóriumi feladatai keretében:

a) a szexuális úton terjedő bakteriális kórokozók teljes körű mikrobiológiai vizsgálatát, feno- és genotipizálását végzi;

b) országosan végzi a connatalis szifilisz, gesztációs szifilisz és neuroszifilisz eset verifikálásokat;

c) az ECDC STI-HIV hazai kontakt-laboratóriuma a bakteriális STD kórokozók vonatkozásában;

d) részt vesz az európai N. gonorrhoeae antibiotikum rezisztencia surveillance (EUROGASP) hazai kontakt-laboratóriumaként országos törzsbankot tart fenn, és a rezisztencia-monitorozásban.

11.1.12. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a humán mikózisok nemzeti referencia laboratóriuma feladatai keretében:

a) kimutatja kórokozó gombák jelenlétét humán vizsgálati mintákból; azonosítja a humán mikózisokat okozó specieseket;

b) szerológiai vizsgálatokat végez a gombaspecifikus ellenanyagok, illetve véráramban keringő gomba antigének jelenlétének kimutatására;

c) meghatározza a humán patogén gombák antifungális szerekkel szembeni érzékenységét, antimikotikum rezisztencia területén, új metodikák kidolgozását, kutatását végzi;

d) molekuláris biológiai módszereket alkalmaz patogén gombák azonosítására és jelenlétének kimutatására, epidemiológiai szerepének tisztázására;

e) kültéri és beltéri levegő és környezet gombaszennyezettségének kimutatását végzi;

f) a nozokomiális eredetű mikózisok kialakulási feltételeinek tisztázása érdekében környezet és kórház-higiénés vizsgálatokat végez;

g) nem endémiás mikózisok diagnosztikáját végez.

11.1.13. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a humán parazitózisok nemzeti referencia laboratóriuma feladatai keretében:

a) parazitológiai diagnosztikai eljárásokkal kimutatja és morfológiailag azonosítja a patogén parazitákat;

b) congenitalis toxoplasmosis gyanúja esetén az újszülöttek követéses vizsgálatait végzi;

c) molekuláris biológiai módszereket alkalmaz patogén paraziták jelenlétének kimutatására azonosítására és genotipizálására;

d) behurcolható egzotikus, vagy hazánkban ritka parazitózisok laboratóriumi diagnosztikáját végzi országos hatáskörrel;

e) parazita típustörzseket tart fenn;

f) az ország orvosi mikrobiológiai laboratóriumai számára konfirmálja, verifikálja a bejelentendő parazitózisokra vonatkozó vizsgálati eredményeket;

g) parazitológiai laboratóriumi diagnosztikai módszereket tesztel, fejleszt, bevezeti a nemzetközileg elfogadott új vizsgálati eljárásokat;

h) humán parazitológiai surveillance vizsgálatok kivitelezését végzi.

11.1.14. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a virológiai laboratóriumi feladatai keretében a járványügyi és klinikai virológiai vizsgálatok területén:

a) végzi országos hatáskörrel a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet és a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESZCSM rendelet alapján a járványügyi virológiai vizsgálatokat, megerősítő és verifikáló, valamint tipizáló vizsgálatokat;

b) WHO Referencia laboratóriumokat működtet: WHO Nemzeti Poliovírus Referencia Laboratórium, WHO Nemzeti Influenza Központ és WHO Kanyaró és Rubeola Nemzeti Referencia Laboratórium;

c) a virológia területén Nemzeti Referencia laboratóriumokat működtet: Légúti vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma, Hepatitis vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma, Enterovírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma, Kiütéses vírusbetegségek Nemzeti Referencia Laboratóriuma, Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia Laboratóriuma, Retrovírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma és Humán Herpeszvírusok Nemzeti Referencia Laboratóriuma;

d) ellátja a nemzeti poliovírus mentesítési és tárolási koordinátori feladatokat;

e) hazai laboratóriumban máshol nem végzett járványügyi-virológiai vizsgálatokat végez;

f) országos hatáskörrel végzi a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendeletben 3. kockázati csoportba tartozó vírusok vizsgálatát (mint pl. vérzéses lázat okozó vírusok, a járványos gyermekbénulás vírusai) a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban;

g) nemzeti és nemzetközi vírus-törzsközpontot tart fenn, és gondozza a tevékenységéhez szükséges törzsgyűjteményt;

h) kétoldalú állandó kapcsolatot tart fenn nemzetközi egészségügyi szervezetekkel (pl. ECDC, WHO, EU regionális és referencia laboratóriumai) járványügyi virológiai szakmai kérdések kapcsán;

i) a virológia területén a Nemzeti Referencia Laboratóriumok az ország más laboratóriumai számára szakmai irányító laboratóriumként elméleti és gyakorlati szakmai segítséget nyújtanak;

j) végzi az engedélyezett fertőtlenítőszerek virucid hatékonysági vizsgálatát;

k) az ország orvosi virológiai laboratóriumai számára konfirmálja, verifikálja a kérdéses mikrobiológiai vizsgálati eredményeket;

l) biztosítja a humán virológiai surveillance vizsgálatok laboratóriumi hátterét;

m) részt vesz nemzetközi jártassági vizsgálatokban;

n) minta-előkészítő állandó munkacsoportot tart fenn, mely végzi a virológiai vizsgálatokat végző egységbe érkező minták és beküldőlapok szétosztását a Laboratóriumok között;

o) önkéntes, anonim és nevesített HIV szűrővizsgálatokat végez;

p) végzi a várandósok kötelező HBsAg és szifilisz szűrővizsgálataira fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján;

q) végzi a mumpszfertőzések diagnosztikáját;

r) regionális szinten végzi a gastroenteritis-járványok virológiai kivizsgálását;

s) új vírus-specifikus ellenanyagokat termelő sejtvonalakat alakít ki;

t) vírus izoláláshoz szükséges sejtvonalakat tart fenn.

11.1.15. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a virológiai laboratóriumi feladataihoz kapcsolódó szakmai minőség-ellenőrzési feladatai körében:

a) járványügyi és klinikai virológiai szakmai útmutatókat, körleveleket, tájékoztatókat készít;

b) rendszeres kapcsolatot tart az ország virológiai vizsgálatot végző laboratóriumainak vezetőivel.

11.1.16. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály az enterovírusok nemzeti referencia laboratóriuma feladata ellátása során együttműködik a WHO-val Európa poliomyelitis mentességének fenntartása és globális eradikációja érdekében, az e célból szervezett laborhálózat tagjaként az acut flaccid paralysis (AFP) nyomonkövetéses vizsgálatok végzésében.

11.1.17. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a kiütéses vírusbetegségek nemzeti referencia laboratóriuma feladatai keretében:

a) nemzeti referencia laboratóriumi tevékenysége mellett együttműködik a WHO-val Európa kanyaró és kongenitális rubeola szindróma mentességének elérésében az e célból szervezett laborhálózat tagjaként;

b) végzi a kanyaró-, rubeola, mumpsz és parvovírus-fertőzés gyanús esetekben a vírusok kóroki szerepét tisztázó, szerológiai és molekuláris vizsgálatokat;

c) szükség esetén differenciáldiagnosztikai vizsgálatokat, intrauterin vírusfertőzések gyanúja esetén komplex kóroki diagnosztikát végez.

11.1.18. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a virális zoonózisok nemzeti referencia laboratóriuma feladatai keretében:

a) végzi a virális zoonózisok hazai és a trópusokról behurcolható virális betegségek diagnosztikáját és differenciál diagnosztikáját;

b) végzi a trópusokról behurcolható betegségek felderítését;

c) végzi a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban a 3. kockázati csoportba sorolt vírusok BSL3-as szinten végzendő laboratóriumi feladatait.

11.1.19. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a légúti vírusok nemzeti referencia laboratóriuma feladatai keretében:

a) végzi a légúti tüneteket okozó vírusok kimutatását, karakterizálását és rezisztencia meghatározását molekuláris, klasszikus virológiai és szerológiai módszerekkel;

b) influenza vírus vizsgálatához diagnosztikumokat termel;

c) átveszi a WHO által az influenza vakcina termelésre javasolt vírustörzseket, és gondoskodik a törzsek átadásáról a vakcinatermelő intézmény számára valamint az NNK-ba érkezett aktuális influenza oltóanyag tárolásáról;

d) felkészül a potenciális influenza pandémia kialakulása esetén szükséges reagensek beszerzésére, elkészítésére, illetve átveszi a nemzetközileg elfogadott molekuláris és szerológiai diagnosztikai módszereket.

11.1.20. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a hepatitisz vírusok nemzeti referencia laboratórium feladatai keretében:

a) végzi a klinikai és járványügyi szempontból fontos hepatitisz vírusok szerológiai és megerősítő vizsgálatát;

b) végzi a 15 hónapos, hepatitisz B védőoltásban részesült gyermekek vizsgálatát;

c) végzi a hepatitisz vírushordozó egyének vírusainak RNS, illetve DNS kimutatását különböző molekuláris módszerekkel;

d) végzi a különböző eredetű hepatitisz járványok molekuláris epidemiológiai vizsgálatát.

11.1.21. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a humán herpeszvírusok nemzeti referencia laboratóriuma feladatai keretében:

a) végzi a humán herpeszvírusok szerológiai és megerősítő vizsgálatát;

b) végzi az intrauterin és perinatális fertőzések, illetve az immunhiányos egyének herpeszvírus-fertőzéseinek nyomon követését szerológiai módszerekkel;

c) végzi az intrauterin, perinatális, központi idegrendszeri és egyéb herpeszvírus fertőzések nyomon követését molekuláris módszerekkel.

11.1.22. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a retrovírusok nemzeti referencia laboratóriuma feladatai keretében:

a) Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) és egyéb retrovírusok (HTLV, SIV, STLV) kimutatását végzi;

b) magyarországi HIV törzsek izolálását és genetikai jellemzését végzi;

c) részt vesz a különböző rizikócsoportoknál végzett HIV prevalencia vizsgálatokban;

d) a szűrőlaboratóriumokból beérkező, immunológiai módszerrel HIV pozitív vagy bizonytalan eredményt adó szérummintákat verifikálja;

e) meghatározza a magyarországi HIV fertőzöttek vagy immunológiai módszerekkel HIV fertőzés szempontjából egyértelműen el nem dönthető eredményt adó személyek, valamint az ismert HIV pozitív betegek és AIDS betegek plazma HIV-1 RNS szintjét;

f) meghatározza Magyarországon újonnan felismert illetve kezelt HIV pozitív személyekből származó vírusok antiretrovirális szerekkel szembeni rezisztenciáját.

11.1.23. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a laboratórium támogató feladatai keretében általános feladata:

a) a diagnosztikai és járványügyi vizsgálatokra beérkező különböző humán vizsgálati minták átvétele,

b) a vérvételi hely működésével kapcsolatos feladatok, valamint

c) a laboratóriumi tevékenységhez kapcsolódó támogatói feladatok koordinálása, elemzések, adatszolgáltatások készítése,

d) a NEAK szerződésből adódó feladatok technikai lebonyolítása,

e) a NEAK és a szakmai osztályok között és az egészségügyi szolgáltatókkal – kórházak, szakrendelők, magán egészségügyi szolgáltatók, cégek – történő kapcsolattartás, adatszolgáltatás,

f) az elkészült táptalajokat, tápfolyadékok minőségbiztosítási célú ellenőrzése.

11.1.24. Táptalajkészítő feladatai körében:

a) táptalajokat, tápfolyadékokat ellenőrzötten állít elő, kiszerel, tárol saját felhasználásra, valamint klinikai és járványügyi mikrobiológiai laboratóriumok számára;

b) elvégzi a fertőzött anyagok és hulladékok ártalmatlanítását, az újra felhasználható göngyölegek tisztítását és sterilizálását;

c) ioncserélt és ultratiszta vizet biztosít a szakmai osztályok részére;

d) nyilvántartja a táptalajforgalmat, az alapanyag- és készárukészletet, valamint regisztrálja felhasználásukat;

e) minőségi ellenőrzést végez a gyártási folyamatokról a szakmai osztályokkal együttműködve.

11.1.25. Kísérleti állatokat felhasználó osztályok állattartási hátterét biztosító állatházzal kapcsolatos feladatai körében:

a) beszerzi vagy tenyészti a vizsgálatokhoz szükséges laborállatokat;

b) beszerzi a speciális laborállat-tápokat, egyéb takarmányokat és alomanyagokat;

c) műszaki berendezéseit üzemképes állapotban tartja, javaslatot tesz újak beszerzésére (állványok, ketrecek, mérőeszközök stb.);

d) háttér infrastruktúraként szolgáltatást nyújt az állatkísérleteket (vizsgálatok) végző osztályok számára;

e) részt vesz az állatkísérleti projektek hatósági engedélyezésének előkészítésében;

f) védőfelszerelést, tisztítószert biztosít;

g) gondoskodik az állatok szakszerű elhelyezéséről és ellátásáról;

h) állatorvosi felügyeletet és szaktanácsadást biztosít az állatkísérletekhez;

i) az elhullott vagy kísérletek végén leölt állatok tetemeit és a fertőzött alomanyagokat helyben megsemmisíti;

j) naprakész nyilvántartásai alapján adatszolgáltatást nyújt a vizsgálatokban felhasznált állatokról és azok költségadatairól;

k) állandó kapcsolatot tart az állatkísérleteket végző osztályokkal;

l) a Munkahelyi Állatjóléti Bizottsággal (MÁB) közösen gondoskodik az állatkísérletekben részt vevő dolgozók állatvédelmi oktatásáról, egyes munkatársak szakirányú továbbképzésére javaslatot tesz.

11.1.26. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a klinikai mintaátvevő laboratórium feladata keretében gondoskodik a diagnosztikai és járványügyi vizsgálatokra beérkező különböző vizsgálati minták átvételéről, kezeléséről, továbbításáról, valamint az azokkal kapcsolatos adatrögzítésről és nyilvántartások vezetéséről.

11.1.27. A Mikrobiológiai Referencia Laboratóriumi Főosztály a vérvételi helyi feladatai körében:

a) az NNK kijelölt orvosai útján az önkéntesen szűrővizsgálatra jelentkezőknél és a mikrobiológiai vizsgálatra beutalóval rendelkező betegeknél elvégzi a vérvételt. Megfelelő titoktartás, adatvédelem mellett a vérvételt végző orvos rögzíti az adatokat, és a vért a vizsgálatot végző laboratóriumba küldi kísérő lappal együtt;

b) megerősítetten HIV pozitív esetben a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerinti járványügyi intézkedések végrehajtása;

c) lelet átadásakor a páciensnek a vizsgálat eredményével kapcsolatos tájékoztatás/konzultáció tartása.

11.2. Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály

11.2.1. A főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Környezetegészségügyi Laboratóriumi Osztály,

b) Toxikológiai Laboratóriumi Osztály.

11.2.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

11.2.3. A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály általános feladatai körében:

a) végzi, koordinálja és támogatja a környezet-egészségügyi és toxikológiai állami feladatként ellátott alaptevékenységeket a környezeti elemek és a velük összefüggésben álló közegek (így különösen a víz, talaj, levegő, hulladékok) minőségére irányuló vizsgálatok és értékelések, a módszertani fejlesztés és irányítás, szabályozás tudományos megalapozása terén;

b) vizsgáló laboratóriumi feladatkörében:

ba) kémiai, mikrobiológiai és ökotoxikológiai és toxikológiai vizsgálatokat végez,

bb) végzi a feladatai ellátásához szükséges vizsgálati módszerek fejlesztését,

bc) működteti az Főosztály minőségirányítási rendszerét;

c) szakmai minőség-ellenőrzési feladatai körében:

ca) szakmai útmutatókat, körleveleket, tájékoztatókat készít,

cb) rendszeres kapcsolatot tart más szakmai intézetekkel,

cc) jártassági körvizsgálatokat szervez hazai vizsgáló laboratóriumok számára;

d) képzési, továbbképzési feladatai keretében

da) részt vesz orvosok, szakorvosok, egyéb, szakirányú egyetemi végzettségűek, közegészségügyi-járványügyi felügyelők, asszisztensek graduális, posztgraduális és szinten tartó továbbképzésében,

db) közreműködik és együttműködik felsőoktatási és egyéb szakterületéhez kapcsolódó intézmények által irányított képzési és továbbképzési feladatok ellátásában,

dc) egyéni továbbképzési lehetőséget és szakmai irányítást biztosít főiskolai, egyetemi, illetve PhD hallgatók számára;

e) tudományos kutatási feladatok területén:

ea) tudományos kutatást folytat a nemzetközi gyakorlatban bevált új eljárások hazai bevezetésének érdekében,

eb) tudományos, oktatási és szakmai publikációs tevékenységet végez,

ec) hazai és nemzetközi szinten tudományos szakmai együttműködést folytat, részt vesz hazai és nemzetközi kutatási hálózatokban, infrastruktúrákban, tudományos pályázatokban.

11.2.4. A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály a környezetegészségügyi laboratóriumi feladatai körében ellátja a környezeti elemek minőségével és egészséghatásával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében:

a) monitorozza a lakosság egészségi állapotát veszélyeztető épített és természeti környezeti kockázati tényezőket;

b) szakmai javaslatokat fogalmaz meg a káros hatások csökkentésére, ilyen célú intézkedéseket kezdeményez;

c) szakmai javaslatokat fogalmaz meg a lakosság egészségi állapotának javítására;

d) végzi a lakosság egészségromlását okozó környezeti ártalmak kockázatának becslését, hatásának csökkentését;

e) szakmai támogatást nyújt a környezetkárosító hatások lehetőség szerinti kiküszöböléséhez, oly módon, hogy gondoskodik a környezeti elemek higiénés állapotának – humán- és környezet-egészségügyi szempontból – az elérhető legmagasabb szinten történő elemzéséről;

f) vizsgálja a lakosságot a természeti és települési környezetből (levegőből, ivóvízből, fürdővízből, talajból és az épített környezet különféle elemeiből) származó egészségkárosító hatások feltárása és a megelőzés lehetőségeinek vizsgálata, mind epidemiológiai, mind kockázatbecslésen alapuló módszerek, mind pedig humán biomonitoring keretében);

g) végzi a városi és falusi települések, a lakó- és középületek közegészségügyi követelményeinek meghatározását, ezek érvényesülésének értékelését, a lakókörnyezet egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatát, különös tekintettel a beltéri levegő kémiai szennyezőire és azok hatásaira;

h) rendszeres felmérést végez az ország összes általános iskolájában az iskolás gyermekek légúti megbetegedései gyakoriságának és azok környezeti tényezőkkel való összefüggésének tárgyában, valamint figyelemmel kíséri, szükség szerint vizsgálja a gyermekek fejlődését és egészségét befolyásoló környezeti feltételek alakulását;

i) környezet-egészségügy területén szakvéleményezési feladatokat lát el. Végzi a több osztályt érintő környezet-egészségügyi szakvéleményezési feladatok koordinálását, egységes szakvélemény kialakítását, különös tekintettel a környezeti hatásvizsgálatokra;

j) a szakterülethez kapcsolódóan oktatási és továbbképzési segédanyagokat készít és oktatási, továbbképzési tevékenységet végez, elsősorban a területi szakemberek képzése céljából. A kutatási tevékenységről szakmai és tudományos fórumokon, továbbképzéseken előadásokat tart, tudományos publikációkat készít;

k) környezet-egészségügyi kockázatkommunikáció terén lakossági tájékoztató anyagokat készít.

11.2.5. A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály a levegőhigiénés laboratóriumi feladatai körében:

a) feladata új módszerek kidolgozása és beállítása a bel- és kültéri biológiai és kémiai légszennyezők koncentrációjának meghatározására. Az új módszerek kidolgozása az újonnan felmerülő egészségkockázatok azonosítását is célozza;

b) vizsgálatokat végez a légszennyezettség szintjének megállapítására környezeti levegőben és belső terekben kutatási céllal és felkérésre hatósági eljáráshoz. Az eredmények alapján a légszennyezettség egészségkárosító hatását értékeli, javaslatokat ad az expozíció csökkentésére;

c) országos felméréseket végez különböző középületek (pl. általános iskolák, irodaépületek, idősek otthona, uszodák) levegőminőségét illetően az egészségkockázatok megállapításához, illetve a szükséges nemzeti akciótervek kidolgozásához;

d) napi rendszerességgel értékeli Budapest és az ország nagyvárosai levegőminőségének egészségkockázatát, tanácsot ad a kockázat csökkentésére, melyet a lakosság tájékoztatása céljából közread az NNK honlapján;

e) a bel- és kültéri levegőminőséget érintő kérdésekben szakmai egyeztetéseket folytat, módszertani útmutatókat készít, oktatási intézmények részére gyakorlatokat, bemutatókat tart;

f) szakmailag és módszertanilag irányítja az Aerobiológiai Hálózatot. Részt vesz a biológiai allergének monitorozásában, a pollenjelentések napi rendszerességgel történő elkészítésében, ezen adatok közzétételében. Szakmailag támogatja a parlagfű mentesítési programot, a pollenkoncentráció mérésével közreműködik a parlagfű mentesítési program eredményességének monitorozásában;

g) Humán Biomonitoring Hálózatot működtet. A humán biomonitoring vizsgálatokhoz új analitikai módszereket dolgoz ki és rendszeres felméréseket végez a lakosság körében. Értékeli az egészségkockázatot és ennek kapcsán lakossági tájékoztató anyagokat készít, illetve ajánlásokat fogalmaz meg;

h) vizsgálja a klímaváltozás hatását a biológiai és kémiai levegőminőségre;

i) tudományosan feldolgozza a Laboratóriumhoz tartozó felmérések, vizsgálatok és kutatások eredményeit. Hazai és nemzetközi bizottságokban szakértőként vesz részt;

j) a hatósági munkához (környezeti hatástanulmányok, településrendezési tervek stb.) kapcsolódva szakértői feladatokat lát el;

k) tudományosan megalapozza a környezeti levegőminőségre vonatkozó határértékek felülvizsgálatát, valamint a beltéri levegőminőség szabályozásának kialakítását. Az újonnan felmerülő egészségkockázatokat vizsgálja. Javaslatot tesz a kockázatok esetleges kezelésére és csökkentésére.

11.2.6. A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály a talajhigiénés laboratóriumi feladatai körében:

a) vizsgálja a talaj, a felszín alatti vizek szennyezettségét, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, a termésnövelő anyagokat, továbbá a veszélyes hulladékokat kémiai, mikrobiológiai szempontból;

b) értékeli a talajszennyezettség humán kockázati tényezőit és környezet-egészségügyi hatását, talajhigiénés kutatást, szakvéleményezést és oktatási tevékenységet végez;

c) elvégzi a termésnövelő anyagok forgalomba hozatalához szükséges kémiai, mikrobiológiai vizsgálatokat;

d) a hulladékminősítést megalapozó, teljes körű kémiai, mikrobiológiai vizsgálatokat végez;

e) a veszélyes hulladékok minősítésére kidolgozott vizsgálati toxikológiai és mutagenitási vizsgálatokat végez, közreműködik a hulladékminősítési vizsgálati felülvizsgálatban és korszerűsítésében;

f) megalapozó vizsgálatokat végez a talajok és a hulladékok toxikus elemeire és szerves szennyezőanyagaira vonatkozó határértékek továbbfejlesztésére, valamint a fertőzőképességi mikrobiológiai határérték meghatározására és felülvizsgálatára;

g) részt vesz a biocid engedélyezési dokumentumoknak a talaj élettelen és élő kompartmentjeivel kapcsolatos szakvéleményezésében;

h) a talajhigiénével és a hulladékgazdálkodással összefüggő szakterületeken szakvéleményezést, szaktanácsadást folytat;

i) részt vesz a nemzetközi szabványosítási testületek talaj minőségi és hulladék minősítési munkáiban. Közreműködik az ISO TC/190 Talaj minőség elnevezésű Műszaki Bizottság és az Európai Unió CEN TC/292 Hulladék minősítés című Műszaki Bizottsága munkájában.

11.2.7. A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály a vízhigiénés laboratóriumi feladatai körében:

a) vizsgálja és értékeli az emberi felhasználású vizek, így különösen az ivóvíz, természetes és mesterséges fürdővíz, ásvány- és gyógyvizek mikrobiológiai, biológiai és kémiai minőségét;

b) jártasság igazolására alkalmas laboratóriumi körvizsgálatot, illetve összemérést szervez és szolgáltat valamennyi ivóvíz, természetes és mesterséges fürdővíz és ásványvíz vizsgáló laboratórium számára. A jártassági vizsgálatokhoz és a jártasság igazolására referencia anyagokat állít elő és biztosít a vizsgáló laboratóriumok részére;

c) referencia laboratóriumként végzi a vízzel terjedő patogén szervezetek (baktériumok, vírusok, egysejtűek) korszerű kimutatási módszereinek fejlesztését és a vizek ilyen irányú vizsgálatait. Részt vesz a vízzel terjedő fertőző betegségek monitorozásának fejlesztésében;

d) mérései alapján értékeli a vízminőségi paraméterek egészségkockázatát;

e) szakmai támogatást nyújt a kormányhivatalok vízhigiénés laboratóriumainak munkájához, különösen a vizsgálati módszerek és a minőségbiztosítás terén;

f) szakmai támogatást nyújt az ivóvíz-, természetes és mesterséges fürdővízminőség terén a kormányhivatalok és az egyéb illetékes hatóságok számára;

g) vizsgálja és értékeli az emberi felhasználásra szánt vízzel (elsősorban ivóvízzel, melegvízzel és medencés fürdővízzel) érintkező szerkezeti anyagok, termékek, nem biocid vegyszerek, ivó- és fürdővízkezelő technológiák, eljárások, ivóvíztisztító kisberendezések és vízadagoló berendezések közegészségügyi szempontú megfelelését az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet alapján. Közreműködik az ezekkel kapcsolatos szempontrendszer összeállításában és felülvizsgálatában;

h) közegészségügyi szempontból értékeli a víziközmű-szolgáltatók által készített ivóvízbiztonsági tervek megfelelőségét az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet szerinti engedélyezéshez. Szakmai módszertan kidolgozásával segíti a kockázat alapú felügyeleti rendszerek üzemeltetését;

i) vizsgálati eredmények alapján szakértői véleményt ad az ivóvízellátó rendszerekre vonatkozó vizsgálati követelmények csökkentési lehetőségének az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló rendelet szerinti engedélyezéséhez;

j) vizsgálatokat végez és szakvéleményt ad a vizekben alkalmazott biocid termékek hatásosságával kapcsolatban a biocid termékek engedélyezésével és forgalomba hozatalával kapcsolatos jogszabályoknak megfelelően;

k) vizsgálja és értékeli a gyógytényezőket a természetes gyógytényezőkről szóló rendelet alapján, valamint részt vesz a természetes ásvány- és gyógyvizek minőség-ellenőrzésében és minősítésében;

l) a környezeti Legionella kimutatás referencia laboratóriuma, ennek keretében elvégzi a legionellosis esetek járványügyi kivizsgálásának környezeti vizsgálatait, valamint összeállítja a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet alapján a kockázatbecslés elkészítéséhez használható módszertani útmutatót, illetve ennek megfelelő Legionella kockázatbecsléseket is végez;

m) a szakterületéhez kapcsolódó tevékenységi területen, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is oktatási, továbbképzési tevékenységet végez. A vízvizsgáló (hatósági és szolgáltatói) laboratóriumok számára módszertani, módszerfejlesztési képzéseket tart;

n) részt vesz a vízminőségi határértékek szakmai megalapozásában;

o) részt vesz az ivóvíz- és fürdővízvizsgálatokhoz és -minőséghez kapcsolódó hazai és a nemzetközi szabványosításban;

p) kezeli az országos ivó- és fürdővízminőségi adatbázisokat, előkészíti az adatbázison alapuló hazai és nemzetközi jelentéseket, értékeléseket készít egyedi megkeresésekre;

q) minisztériumi kijelölés alapján részt vesz a szakterületéhez kapcsolódó európai uniós és egyéb szakértői csoportok és bizottságok munkájában;

r) kijelölés alapján végezi a szakterületéhez kapcsolódó ENSZ–EGB és a WHO együttműködések szerinti feladatokat, közreműködik a nemzetközi szervezetek felé irányuló adatszolgáltatásban;

s) részt vesz a szakterületéhez kapcsolódó hazai, uniós és egyéb nemzetközi pályázatokban, melyek keretében folyamatosan javítja a vízvizsgáló laboratórium technikai és módszertani feltételeit, és gondoskodik kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazásáról;

t) a szakterületéhez kapcsolódó szakmai ajánlások és információs anyagok szakmai előkészítését végzi.

11.2.8. A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály a toxikológiai laboratóriumi feladatai körében:

a) in-vivo és in-vitro toxikológiai, továbbá ökotoxikológiai vizsgálatok és kockázatbecslések végzése a vegyi anyagok és készítmények, szennyezett környezeti közegek biológiai tulajdonságainak megismerésére, a lakosságot érintő kémiai ártalmak felismerésére kockázatainak értékelésére és csökkentésére. Elvégzi az országos vastagbél-szűrési program keretében beérkezett minták laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatát;

b) a laboratóriumi vizsgálatok egy részét Nemzeti Akkreditáló Hivatal (a továbbiakban: NAH) akkreditáció, valamint a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) és helyes gyártási gyakorlat (GMP) alapelvei szerint végzi. Az Osztály felkérésre, általános feladatkörével összefüggő vizsgálatokat végez az EU és az OECD, illetve ezek hiányában az US EPA metodikai szabványai szerint;

c) a szakterületéhez tartozó tárgykörökben oktatási és továbbképzési tevékenységet végez.

11.2.9. A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály a kísérletes biológiai laboratóriumi feladatai körében:

a) vegyi anyagok és készítmények biológiai és kémiai vizsgálatait végzi (akut-, lokális toxicitás-, hatékonyság-, citotoxicitás, valamint genotoxikus hatásait vizsgálja) akkreditált követelményeknek megfelelően és a szakterületén fejlesztéseket végez. A hazai és nemzetközi előírásokon alapuló, továbbá saját kidolgozott alternatív módszereket alkalmaz, illetve fejleszt a biológiai és toxikológiai vizsgálatokhoz;

b) a parenterális készítmények és alapanyagaik, az orvostechnikai és gyógyászati célra használt műanyag egyszer használatos eszközök és alapanyagaik, a környezetből vett minták és a környezetbe kerülő anyagok (talaj- és hulladék kivonatok), kémiai anyagok (pl. gyógyszerek, ipari felhasználású vegyszerek) és komplex keverékek (pl. szennyezett környezeti minták) in vivo és in vitro toxikológiai tesztelése, valamint mutagenitási és gyógyszerkémiai vizsgálatainak elvégzése, továbbá biológiai és egyéb anyagminták morfológiai értékelése és elemanalízise.

11.2.10. A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály a molekuláris toxikológiai laboratóriumi feladatai körében:

a) a jogszabályok által előírt kockázatbecslési és az ennek érdekében végzett alkalmazott kutatási tevékenységeket, illetve ezek szakmai irányítását végzi;

b) alaptevékenységét a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.), illetve a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet alapján végzi;

c) követéses vizsgálatokat végez, a késői genotoxikus hatások kialakulásának, illetve eliminálódásának követésére a veszélyeztetett munkavállalói csoportok azonosítása érdekében;

d) a kapott eredményekre alapozott kockázatbecslés mellett javaslatot tesz a kockázatkezelés módjára és szükség esetén ismételt vizsgálattal ellenőrzi annak eredményességét;

e) daganatkeltőkkel történő munkavégzés esetére ajánlott citogenetikai kockázatbecslés végezhet;

f) az izotópos tevékenységek feladata a radioizotópos mérések elvégzése, a mérésekhez szükséges radionuklid preparátumok nyilvántartása és tárolása. A feladatokat jogszabályi előírások alapján végzi;

g) munkakapcsolatot tart fenn a REACH és CLP kompetens hatóságokkal, szakmai támogatást nyújt azok munkájához;

h) az eredményeket folyamatosan ismerteti mind hazai és nemzetközi szakmai folyóiratokban, mind kongresszusokon és konferenciákon, illetve ezekre alapozva szakmai segédanyagokat, ajánlásokat, módszertani leveleket ad ki.

11.2.11. A Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály az ökotoxikológiai és kockázatbecslési laboratóriumi feladatai körében:

a) a laboratórium vizsgálja és értékeli az emberi felhasználású vizek, így különösen az ivóvíz, természetes és mesterséges fürdővíz, ásvány- és gyógyvizek ökotoxikológiai minőségét;

b) vizsgálja a talaj, a felszín alatti vizek szennyezettségét, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó folyékony és szilárd települési hulladékokat, az ipari és a mezőgazdasági hulladékokat, a termésnövelő anyagokat, továbbá a veszélyes hulladékokat ökotoxikológiai szempontból;

c) vizsgálati eredményei alapján értékeli a szakterületéhez tartozó környezeti szennyezések humán kockázati tényezőit és azok egészségügyi hatásait. A szakterületéhez kapcsolódó kutatással, jogszabályok megalapozásával, szabványok kidolgozásával és szakvéleményezéssel foglalkozik;

d) elvégzi a termésnövelő anyagok forgalomba hozatalához szükséges ökotoxikológiai vizsgálatokat;

e) a hulladékminősítést megalapozó, ökotoxikológiai vizsgálatokat végez;

f) részt vesz a biocid hatóanyagok és a biocid termékek ökotoxikológiai dokumentációjának értékelésében.

11.3. Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

11.3.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Orvosi, Lakossági és Munkahelyi Sugáregészségügyi Osztály,

b) Nem-ionizáló Sugárzások Osztálya,

c) Sugárorvostani Osztály.

11.3.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

11.3.3. A Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály általános feladatai:

a) működteti az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot (OSKSZ), melynek vezetője a Főosztály vezetője;

b) Sugáregészségügyi Vizsgáló Laboratóriumot működtet, mely a NAH által kiadott Részletező Okiratban rögzítettek alapján az ionizáló és nem ionizáló sugárzással, valamint radioaktív anyagokkal kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére irányuló akkreditált tevékenységet végez; a laboratórium vezetője a Főosztály vezetője.

11.3.4. A Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály az orvosi, lakossági és munkahelyi sugáregészségügyi feladatai körében alakossági és környezeti sugárvédelmi feladatai tekintetében:

a) tanulmányozza a lakossági és környezeti sugárterhelések forrásait, nagyságát, egészségügyi hatásait és észszerű csökkentésének lehetőségeit;

b) vizsgálatokat végez a bioszféra radioaktív szennyezettségének mérésére, változásaira és egészségügyi kihatásaira vonatkozóan, különös tekintettel a hazai atomenergia programra;

c) vizsgálja a radon és radon leányelem koncentrációk elfogadható szintjét lakó- és középületekben, ellátja a Nemzeti Radon Cselekvési Tervben az NNK részére megjelölt feladatokat;

d) elemzéseket és méréseket végez azon hazai ipari folyamatok körében, amelyek bedúsítják a természetben található radioaktív anyagokat;

e) végrehajtja az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott sugáregészségügyi és sugárvédelmi feladatait;

f) koordinálja és részt vesz az ágazati környezeti sugáregészségügyi feladatokat ellátó Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (a továbbiakban: ERMAH) tevékenységében, értékeli annak adatait, és működteti az ERMAH Információs Központot;

g) koordinálja és részt vesz a kiemelt létesítmények környezetére vonatkozó sugárvédelmi hatósági ellenőrző programok mintavételi, mérési tevékenységében;

h) az Országos Atomenergia Hivatal megbízása alapján gyűjti, rendezi és értékeli az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (OKSER) működésébe bevont környezeti sugárzási viszonyok ellenőrzését végző hálózatok és mérőlaboratóriumok mérési adatait, valamint működteti az OKSER Radiológiai Információs és Szolgáltató Központot;

i) kidolgozza az OKSER ágazatközi országos radiológiai rendszer mérési programjára vonatkozó javaslatot;

j) informatikai támogatást nyújt az ERMAH laboratóriumok, valamint az OKSER-ben érintett ágazati mérőlaboratóriumok részére;

k) adatokat és szakvéleményeket szolgáltat nukleáris vészhelyzet esetén az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer szervei részére;

l) szakmai támogatást nyújt a sugárzás csökkentését szolgáló megoldásokhoz lakóhelyiségek és munkahelyek részére a beavatkozást igénylő szintek elérése esetén;

m) kifejleszti a népesség mesterséges és természetes radioaktív forrásokból származó külső és belső sugárterhelésének becsléséhez szükséges modelleket, eljárásokat dolgoz ki vizsgálatok elvégzésére, és meghatározza a sugárterhelés forrásait;

n) értékeli a dozimetriai adatokat, meghatározza az egyéni sugárterhelések nagyságát;

o) feltölti az ERMAH adatait az OKSER adatközpontjában, és közreműködik az OKSER adatok az Európai Unió „Radioactivity Environmental Monitoring (REM)” adatbázisába történő feltöltésében;

p) részt vesz környezeti radiológiai modellek (terjedés, tápláléklánc) kifejlesztésében és használatában;

q) támogatást nyújt az Országos Személyi Dozimetriai Szolgálat egyes tevékenységeihez (dózisszámítás, adatkezelés);

r) részt vesz az OSZIR sugáregészségügyi környezeti és dozimetriai alrendszereinek üzemeltetésében és használatában.

11.3.5. A Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály a lakossági és munkahelyi sugáregészségügyi feladatai ellátása keretében működteti az Országos Személyi Dozimetriai Szolgálatot, amelynek a feladatai:

a) akkreditált dozimetriai laboratórium működtetése az ionizáló sugárzást alkalmazó munkahelyeken foglalkoztatottak hatósági személyi dozimetriai ellenőrzéséhez;

b) közreműködés az ionizáló sugárzásnak kitett foglalkoztatottak dozimetriai adatainak országos nyilvántartásában;

c) a nyilvántartott adatok alapján az egyes munkavállalók éves, illetve 5 évre visszamenőleges munkahelyi sugárterhelésének összesítése;

d) a foton-sugárzásból származó külső sugárterhelés ellenőrzése céljából hatósági személyi dózismérők biztosítása és azok kiértékelése;

e) közreműködés az egyéni dozimetriai ellenőrzési igazolások kiállításában, illetve nyilvántartásba vételében.

11.3.6. A Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály az orvosi és munkahelyi sugárvédelmi feladatai keretében:

a) végzi a sugáregészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és az NNK munkahelyi sugáregészségügyi tevékenységének szakmai irányítását, tevékenységének értékelését, harmonizálását;

b) jogszabályban meghatározott esetekben szakvéleményt ad hatósági döntések megalapozásához;

c) szakértői tevékenységet végez bíróságok elé kerülő peres ügyekben;

d) ellátja az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló 21/2018. (VII. 9.) EMMI rendeletben megfogalmazott az ionizáló sugárzással kapcsolatos feladatokat, javaslatokat dolgoz ki azok korszerűsítésére;

e) állásfoglalást ad sugárzó anyaggal és sugárártalommal kapcsolatos szakkérdésekben;

f) végzi az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések sugárvédelmi ellenőrzését, mérését;

g) közreműködik a hiányzó, talált, lefoglalt radioaktív anyaggal kapcsolatos eljárásokban;

h) sugáregészségügyi szakvéleményt ad a radioaktív anyagot tartalmazó küldemény különleges elhelyezése miatt a jármű átalakításához;

i) javaslatot tesz rendkívüli esemény elsődleges Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Eseményskála (INES) szerinti besorolására és az OAH részére megküldi azt;

j) szakvéleményt készít egyedi sugárvédelmi és sugárbiztonsági kérdésekben;

k) részt vesz munkahelyi sugárterhelési szintek túllépésének elemzésében, vizsgálatában.

11.3.7. A Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály a nem-ionizáló sugárzásokkal kapcsolatos feladatai körében:

a) gyakorlati tevékenysége keretében:

aa) méréseken, illetve számításokon alapuló sugárvédelmi szakvéleményt ad ki a munkahelyükön nem-ionizáló sugárzásnak kitett dolgozók, illetve a lakosság környezeti, illetve személyi expozíciójáról,

ab) megyei kormányhivatalok sugáregészségügyi feladatkörében eljáró népegészségügyi főosztályok szakmai támogatása,

ac) sugárvédelmi szempontból vizsgálja a nem-ionizáló sugárzást kibocsátó berendezéseket és nem-ionizáló sugárzás elleni védőeszközöket,

ad) szakmai támogatást nyújt a nem-ionizáló sugárzás csökkentését szolgáló megoldásokhoz lakóhelyiségek és munkahelyek részére a beavatkozást igénylő szintek elérése esetén;

b) tudományos kutatási tevékenysége keretében:

ba) sugárbiológiai kutatásokat végez a nem-ionizáló sugárzás ártalmas hatásainak kimutatása és az azok elleni védekezés tudományos megalapozása céljából,

bb) az expozíció meghatározásához módszertani kutatásokat végez,

bc) elemzi a mesterséges eredetű nem-ionizáló sugárzás lakossági és munkahelyi expozíciójának változását,

bd) közreműködik a nem-ionizáló sugárzás orvostudományi és közegészségügyi hasznosításának kutatásában,

be) részt vesz a WHO „International Electromagnetic Field Project” munkájában;

c) az Osztály keretein belül működő csoportok:

ca) Elektromágneses Sugárzások Csoport,

cb) Optikai és Lézersugárzások Csoport.

11.3.8. A Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály a sugárorvostani feladatai körében:

a) tudományos kutatási tevékenységet végez, a sugárzás ártalmas hatásai elleni védekezés tudományos megalapozása céljából az emberi sugárártalom korai felismerésére és gyógykezelésére alkalmas eljárások kidolgozása, valamint a sugárbiológiai hatások, az ionizáló sugárzás közegészségügyi, orvostudományi hasznosításának elősegítése területeken;

b) javaslatot tesz a sugárbiológia, sugáregészségügy rövid és hosszú távú programjaira;

c) kutatja a sugárártalmak kimutatásának és módosításának módszereit; tudományos kutatási tevékenységet végez;

d) kutatja és elemzi az ionizáló sugárzások hatását az emberi környezet elemeire;

e) kutatja a sugárzás és egyéb fizikai, kémiai és/vagy biológiai ágensek együttes hatását az emberre és annak környezetére;

f) tanulmányozza a sugártechnológia közegészségügyi és környezetvédelmi alkalmazhatóságait;

g) közreműködik a sugárbiológiai hatások sugárterápiás és daganatterápiás hasznosításában;

h) közreműködik az egyéni sugárérzékenység meghatározásában és a biodozimetriai vizsgálatokban;

i) felméri és értékeli a szakterületén folyó hazai és külföldi kutatásokat és fejlesztéseket, javaslatokat dolgoz ki azok eredményeinek adaptálására és a hazai tennivalókra vonatkozóan;

j) közreműködik sugársérült vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátásában az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendeletben megfogalmazottak szerint. Túl-expozíció gyanúja esetén biodozimetriai vizsgálatot végez, és – az országban egyedüli laboratóriumként – megbecsüli az elszenvedett sugárdózist, illetve annak várható következményeit;

k) közreműködik a sugársérültek orvosi ellátására kijelölt egészségügyi intézmények szakmai felkészítésében, megszervezi a rendszeres sugárorvostani továbbképzést, és egyéni konzultációkat tart a „Sugársérültek ellátása” témában a kijelölt egészségügyi intézmények munkatársai részére;

l) közreműködik sugárorvostani továbbképző és egészségügyi felvilágosító anyagok összeállításában;

m) részt vesz a sugárterápiás szakorvos képzésben;

n) részt vesz a WHO/REMPAN munkájában;

o) tudományos és oktatási tevékenységben vesz részt és szakmai területén publikációs tevékenységet folytat;

p) szakvéleményt ad ionizáló sugárzás okozta foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén;

q) vizsgálja a nyílt radioaktív izotópforrások orvosi, közegészségügyi, agrárcélú és állategészségügyi alkalmazását, illetve a szakterület jogszabályi előkészítését, módszertani ajánlások írását, aktuális problémák kutatását, valamint a területen dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzését.

11.4. Közegészségügyi Főosztály

11.4.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Település-egészségügyi, Klímaváltozás és Környezeti Egészséghatás Elemző Osztály,

b) Élelmezés-, Táplálkozás-, Gyermek- és Ifjúság-egészségügyi Osztály.

11.4.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

11.4.3. A Közegészségügyi Főosztály a közegészségüggyel (környezet- és település-egészségügy, ideértve a gyógyfürdőügyet is, élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, klímaváltozás, a közegészségüggyel összefüggésben a gyermek- és ifjúságügy) kapcsolatos szakmai irányítási feladatkörében:

a) gyakorolja a kormányhivatal felett a jogszabályokban meghatározott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket;

b) javaslatot tesz a fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szervei éves kiemelt munkatervi feladatainak összeállításához, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal;

c) jogszabályban meghatározottak szerint javaslatot tesz a fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szervei országos hatósági ellenőrzési tervének összeállításához;

d) részt vesz a kormányhivatal és a járási hivatal népegészségügyi szerveinek szakmai tevékenységével kapcsolatos éves jelentés szempontrendszerének kialakításában, a jelentések összesítésében, értékelésében, ismertetésében, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal;

e) biztosítja a kormányhivatalok és járási hivatalok szakértői hátterét, számukra oktatásokat, szakmai továbbképzéseket tart, útmutatókat, módszertani leveleket készít, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel (a továbbiakban: OGYÉI);

f) a kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szerveinek jogértelmezési és szakmai megkereséseire állásfoglalásokat készít, szükség szerint együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal;

g) javaslatot tesz a főosztály éves munkatervére, továbbá beszámolót készít azok megvalósításáról;

h) közreműködik a közegészségügyet érintő döntés-előkészítő elemzések elkészítésében, valamint a döntések végrehajtásának értékelésében, ellenőrzésében.

11.4.4. Közegészségügyi Főosztály az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladatai körében:

a) közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatai körében:

aa) az OGYÉI szakvéleménye alapján kifogásolt kozmetikai készítmények Termékinformációs dokumentációjának ügyében hivatalból eljárást indít,

ab) eljár panaszok, közérdekű bejelentések ügyében;

b) szakmai feladatai körében:

ba) koordinálja a népegészségügyi feladatkörében eljáró kormányhivatalok és járási hivatalok piacfelügyeleti hatósági munkáját az étrend-kiegészítő készítmények, a cumik, cuclik, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, a közétkeztetés, az iskolabüfék, valamint a kozmetikumok területén,

bb) fogadja a bejelentés köteles étrend-kiegészítő, anyatej-helyettesítő és speciális tápszerek OGYÉI által kifogásolt igazolásait és gondoskodik azok kivizsgálásáról,

bc) feladatellátásához adatokat, soron kívüli jelentéseket kérhet a kormányhivataloktól, járási hivataloktól,

bd) közreműködik az élelmiszerek útján (közvetítésével) bekövetkezett egészségkárosodások okainak feltárását célzó szakmai tevékenységben, kezdeményezi a járványügyi kivizsgáláshoz szükséges intézkedések megtételét,

be) az energiaital fogyasztásával összefüggő esetekkel kapcsolatosan felméréseket végez, fogadja a kormányhivatalok, járási hivatalok, háziorvosok, az Országos Mentőszolgálat, a fekvőbeteg intézmények, védőnők jelentéseit, melyekből összesítést, elemzést készít,

bf) közreműködik a lakosság táplálkozási helyzetével, tápláltsági állapotával, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásában, ezek alapján az OGYÉI-vel együttműködve közreműködik a táplálkozási ajánlások kidolgozásában,

bg) kezdeményezi a kozmetikai készítményekben, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagokra vonatkozó közegészségügyi határértékek és követelmények megállapítását, felügyeli ezeknek a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során való érvényesülését,

bh) lakossági, más hatósági, minisztériumi megkeresés esetén tájékoztatást, állásfoglalást ad ki,

bi) évente két alkalommal egyeztetést folytat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal az élelmiszer eredetű megbetegedések adatairól,

bj) a rendelkezésére álló adatok, eredmények, beszámolók, jelentések alapján stratégiai jelentőségű beszámolókat, elemzéseket készít, kölcsönösen együttműködve az OGYÉI-vel,

bk) az intranetre, valamint a külső honlapra szakterületét illetően anyagokat készít, és annak megjelenéséről gondoskodik,

bl) részt vesz a társhatóságok, szervezetek közös egyeztetésein, felkérésre szakmai konferenciákon előadást tart;

c) nemzetközi feladatai körében:

ca) egészségügyi hatóság vonatkozásában kijelölt pontként közreműködik az európai uniós tagországokban működő, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren keresztül (RASFF) érkezett riasztások, tájékoztatók, értesítések haladéktalan kivizsgálásának koordinációjában,

cb) egészségügyi hatóság vonatkozásában kijelölt pontként közreműködik az európai uniós tagországokban működő, nem élelmiszerekre vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren (RAPEX) keresztül érkezett (veszélyes készítményekre, kozmetikumokra és gyermekjátékokra vonatkozó) riasztások, tájékoztatások haladéktalan kivizsgálásának koordinációjában.

11.4.5. A Közegészségügyi Főosztály a klímaváltozással és a környezeti egészséghatás elemzéssel kapcsolatos feladatai körében:

a) a közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatai körében eljár panaszok, közérdekű bejelentések ügyében;

b) a szakmai feladatai körében:

ba) részt vesz a klímaváltozásból eredő közvetlen és közvetett egészségi hatások korai felismerését (prognózisát) szolgáló módszerek, eljárások kidolgozásában, ezeket kezdeményezi, koordinálja és irányítja,

bb) javaslatot tesz a klímaváltozással összefüggésbe hozható növekvő egészségteherből fakadó új feladatok, funkciók és szervezeti megoldások megfogalmazására és rendszerbe állítására,

bc) szakmailag irányítja a hőségriasztás országos rendszerét, felelős a hőségriasztást megalapozó döntés szakmai indoklásáért,

bd) ismeretterjesztő tevékenységet folytat és közreműködik a veszélyhelyzetekben szükségessé váló kríziskommunikációban,

be) szakmai, módszertani anyagok készítésével támogatja a kormányhivatalok szakterülettel kapcsolatos feladatait, továbbá tájékoztatókat, javaslatokat készít a lakosság számára,

bf) közreműködik a környezet-egészségügyi felügyeleti rendszer kialakításában az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer keretein belül,

bg) statisztikai elemzéseket végez a laboratórium közreműködésével a környezeti expozíciók, többek között az extrém időjárási helyzetek, biológiai és kémiai légszennyezés és egészségi végpontok összefüggéseinek feltárására,

bh) a környezet-egészségügyi indikátorokon alapuló információs rendszer segítségével, a laboratórium közreműködésével rendszeresen értékeli az ország környezet-egészségügyi állapotát és erről szakértői jelentést készít,

bi) részt vesz a társhatóságok, szervezetek közös egyeztetésein, felkérésre szakmai konferenciákon előadást tart,

bj) az intranetre, valamint a külső honlapra szakterületét illetően anyagokat készít, és annak megjelenéséről gondoskodik.

11.4.6. A Közegészségügyi Főosztály a település-egészségügyi feladatai körében:

a) közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatai körében:

aa) ellátja nem sérülékeny felszín alatti vízbázisok vize esetében vizsgálati szám csökkentés engedélyezését,

ab) ellátja vegyes hulladék lebomlását, illetve szagtalanítását elősegítő vegyi anyag vagy mikroorganizmus, továbbá a komposztálás gyorsítására vagy hatékonyságának növelésére szolgáló mikrobiológiai preparátumok és enzimkeverékek forgalmazásának nyilvántartásba vételét,

ac) ellátja új dohánytermék-kategóriákba tartozó dohánytermék betiltását,

ad) ellátja ivóvízbiztonsági engedély kiadásában a másodfokú hatósági feladatokat,

ae) ellátja további vizsgálatokra kötelezés esetében, ha a hatóság az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint egy már nyilvántartásban lévő anyagot, terméket vagy ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező technológiát közegészségügyi szempontból kockázatosnak ítél meg, a másodfokú hatósági feladatokat,

af) ellátja a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos hatósági ügyekben a másodfokú hatósági feladatokat,

ag) ellátja víz természetes ásványvízként való elismerésében a másodfokú hatósági feladatokat,

ah) ellátja harmadik országból származó természetes ásványvíz elismerésében a másodfokú hatósági feladatokat,

ai) eljár panaszok, közérdekű bejelentések ügyében;

b) szakmai feladatai körében:

ba) irányítja az emberi használatra szolgáló természetes fürdővizekre, a medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, valamint az ivóvíz és a fürdésre használt vizek higiénés határértékeinek kidolgozását, az ivóvíz, az ásvány- és gyógyvizek minőségének és az ezekre vonatkozó közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének a rendszeres ellenőrzését,

bb) irányítja a talajjal, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények kidolgozását, a talaj ökotoxikológiájával kapcsolatban szakvéleményt készít,

bc) irányítja az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységeket, értékeli az egészségügyi szolgáltatónál képződő egészségügyi hulladékról vezetett nyilvántartást,

bd) közreműködik a környezeti zaj- és rezgéshatárértékek kimunkálásában,

be) közreműködik levegőterheltségi szint határértékeinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, javaslatok megfogalmazásában az expozíció csökkentésére,

bf) irányítja a biológiai légszennyezettség, illetve a belső téri levegőminőség egészségügyi határértékeinek kidolgozását és felülvizsgálatát, javaslatok megfogalmazását az expozíció csökkentésére,

bg) irányítja a belső téri levegőminőség ellenőrzését,

bh) részt vesz a parlagfűvel és a biológiai allergénekkel kapcsolatos közegészségügyi vonatkozású feladatokban, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal,

bi) koordinálja a települések rendezése, a gyógykezelés és munkavégzés céljára szolgáló épületek, létesítmények tervezése, létesítése, használata, üzemeltetése, átalakítása, felújítása, megszüntetése, működtetése, valamint a közlekedési eszközök használata során a közegészségügyi előírások érvényesítését,

bj) irányítja, szakmailag felügyeli és koordinálja a nemdohányzók védelmében történő ellenőrzéseket,

bk) részt vesz a nemdohányzók védelmében végzett tevékenységekben, együttműködésben az EMMI Dohányzás Fókuszpontjával,

bl) közreműködik a temetkezéssel, valamint a halottakkal kapcsolatos hatósági eljárások felülvizsgálatában,

bm) részt vesz a természeti, a települési, a lakóhelyi környezet – emberi szervezettel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban álló – fizikai, kémiai, biológiai tényezői mindenkori állapotának vizsgálatában és értékelésében, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal,

bn) irányítja a természetes gyógytényezők közegészségügyi követelményeinek kidolgozását,

bo) irányítja a Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben elvégzendő feladatok gyakorlati végrehajtásához szükséges ismeretek és követelmények kidolgozását, együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal,

bp) részt vesz a Magyarország területén működő nedves hűtőtornyokra vonatkozó elektronikus rendszer üzemeltetésében,

bq) figyelemmel kíséri az ivóvíz és fürdővíz minőségéről készített adatbázis alakulását, szükség szerint közreműködik az adatbázison alapuló hazai és nemzetközi jelentések elkészítésében,

br) szakvéleményt ad országos hatáskörű településfejlesztési tervek, illetve programok, környezeti hatástanulmányok, településrendezési tervek vonatkozásában,

bs) ellenőrzési módszereket dolgoz ki, szakmai módszertani anyagokat, útmutatókat állásfoglalásokat készít,

bt) részt vesz a társhatóságok, szervezetek közös egyeztetésein, tárcaközi bizottságokban, felkérésre szakmai konferenciákon előadást tart,

bu) az intranetre, valamint a külső honlapra szakterületét illetően anyagokat készít, szükség szerint együttműködésben a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztállyal és annak megjelenéséről gondoskodik;

c) nemzetközi feladatai körében:

ca) figyelemmel kíséri a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály európai uniós és egyéb szakértői csoportok és bizottságok munkájában való részvételét, szükség szerint közreműködik a vízbiztonsággal kapcsolatos európai uniós jogszabályok előkészítésében, az új európai vízbiztonsági tervezési rendszer kifejlesztésében, a vonatkozó jelentési rendszerek kidolgozásában, valamint az Európai Unió egyes fórumai számára beterjesztendő jelentések készítésében,

cb) részt vesz a Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztály ENSZ-EGB és a WHO együttműködések szerinti feladatainak ellátásban, a nemzetközi szervezetek felé irányuló adatszolgáltatásában.

11.4.7. A Közegészségügyi Főosztály a gyermek- és ifjúság-egészségügyi feladatai körében:

a) közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatai ellátása során eljár panaszok, közérdekű bejelentések ügyében;

b) szakmai feladatai körében:

ba) kidolgozza és vizsgálja az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek, valamint a szabad idő eltöltését, rekreációt biztosító létesítmények közegészségügyi követelményeit,

bb) irányítja az egyes intézménytípusok közegészségügyi körülményeinek (ideértve a pedagógiai munkával kapcsolatos higiénés kérdéseket is) országos felmérését,

bc) országos felmérések alapján nyilvántartja a szakterülethez tartozó intézménytípusok közegészségügyi körülményeit,

bd) ellenőrzési módszereket dolgoz ki, szakmai módszertani anyagokat, útmutatókat állásfoglalásokat készít,

be) koordinálja az oktatás-nevelés, valamint a gondozás céljára szolgáló épületek, létesítmények tervezése, létesítése, üzemeltetése, átalakítása/felújítása, megszüntetése során a közegészségügyi előírások érvényesítését,

bf) figyelemmel kíséri a gyermekek és ifjak egészségvédelmével és egészségmegőrzésével kapcsolatos egyes környezeti feltételek alakulását,

bg) részt vesz a társhatóságok, szervezetek közös egyeztetésein, felkérésre szakmai konferenciákon előadást tart,

bh) az intranetre, valamint a külső honlapra szakterületét illetően anyagokat készít, és annak megjelenéséről gondoskodik.

11.5. Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály

11.5.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Járványügyi és Védőoltási Surveillance Osztály,

b) Infekciókontroll és Kórházi-járványügyi Osztály,

c) Dezinfekciós, Dezinszekciós, Deratizációs és Hatósági Osztály.

11.5.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

11.5.3. A Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály nemzetközi oltóközpontot működtet.

11.5.4. A Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály a járványügyi és védőoltási surveillance feladatai körében a járványügyi szakterületet érintő hatósági feladatokat illetően:

a) figyelemmel kíséri az ország járványügyi helyzetének alakulását és elemzi a lakosság egészségi állapotát a fertőző betegségek területén;

b) szükség esetén javaslatot tesz a kiemelt járványügyi eseménynek minősülő, illetve több megyére vagy az egész országra kiterjedő járványveszély vagy járvány fennállásának megállapítására és az annak megelőzése, illetve megszüntetése érdekében teendő intézkedések elrendelésére, továbbá a lakosság egészét vagy több megye lakosságát érintő megbetegedési veszély elhárítása érdekében indokolt védőoltások elrendelésére, továbbá szűrővizsgálatok kezdeményezésére, ha a járványügyi helyzet alapján indokolt a lakosság egészének vagy több megye lakosságának, illetve külföldről érkező személyeknek a vizsgálata;

c) gyűjti és nyilvántartja a bejelentésre kötelezett fertőző betegségek, továbbá a járványok adatait, folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi a fertőző betegségek előfordulását, azok járványtani sajátosságait;

d) az egyes fertőző betegségek járványügyi helyzetének változásai alapján javaslatokat tesz e betegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló intézkedések, programok bevezetésére;

e) figyelemmel kíséri a fertőző betegségek, a járványok és kiemelten a sürgősen jelentendő fertőző betegségek kivizsgálását, szükség esetén abban közreműködik, rendkívüli járványügyi események előfordulásakor, illetve ezek megelőzése érdekében közreműködik az intézkedések kidolgozásában és gyakorlati végrehajtásában;

f) működteti betegség specifikus surveillance-okat, végzi a surveillance adatok nyilvántartására szolgáló informatikai programok szakmai karbantartását és fejlesztését;

g) kapcsolatot tart és együttműködik a referencia laboratóriumokkal a betegség-specifikus surveillance-ok működtetése érdekében;

h) az influenza surveillance keretében megszervezi, és októbertől májusig működteti a klinikai adatgyűjtést, a nemzeti influenza referencia laboratóriumtól kapott virológiai eredményeket is felhasználva az influenza szezonális időszakában a 40. héttől a következő év 20. hetéig heti jelentést készít;

i) figyelemmel kíséri a szexuális úton terjedő fertőző betegségek járványügyi helyzetét, szükség esetén javaslatot tesz azok megelőzésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos intézkedések meghozatalára;

j) felkérésre tájékoztatást ad az aktuális járványügyi helyzetről, az e körben felmerült kérdésekről, az előidéző tényezőkről és azok várható következményeiről, továbbá a megoldás lehetőségeiről, adatot szolgáltat a fertőző betegségekről és a védőoltásokról az egészségügyi kormányzati szervek részére;

k) szakmailag indokolt esetben gondoskodik a Legionella Szemlebizottság összehívásáról;

l) gyűjti és nyilvántartja a járási hivatalokkal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közös adatbázison keresztül beérkező, az életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítésére vonatkozó adatokat, elemzi és értékeli az oltások teljesítését, az átoltottságot, továbbá a kormányhivatalok védőoltással kapcsolatos tevékenységét;

m) együttműködik a főosztály többi osztályával az oltást követő nemkívánatos események (OKNE) felügyeletében;

n) ellátja az oltást követő nemkívánatos események (OKNE) kivizsgálása kapcsán szükséges szakmai módszertani feladatokat, gyűjti és elemzi az adatokat és szükség esetén közreműködik a kormányhivatalok által beküldött adatok elemzésének és az eredmények kiértékelésének folyamatában szakmai munkacsoport működtetésével. Éves beszámolót készít a bejelentett OKNE kivizsgálásokról, melyet szakmai honlapon közzétesz;

o) összeállítja az évente kiadásra kerülő védőoltási módszertani levelet;

p) kapcsolatot tart a WHO járványügyi tevékenységet irányító, koordináló részlegeivel, együttműködik az ECDC-vel, a főosztályvezető révén ellátja a nemzeti koordinátori feladatokat, a fókuszpontok révén részt vesz a betegségspecifikus surveillance, illetve egyéb programokban, a tanácsadó testület ülésein, a fókuszpont üléseken és véleményezi a szakmai anyagokat, rendszeresen adatot szolgáltat a fertőző betegségekről és a védőoltásokról az ECDC és a WHO részére;

q) teljesíti a járványügyi szakterületet érintő – szakmai állásfoglalást igénylő – megkereséseket;

r) részt vesz módszertani fejlesztést támogató és megalapozó nemzetközi kutatásokban és vizsgálatokban, folyamatosan vizsgálja nemzetközileg elismert új módszerek, tudományos eredmények hazai bevezetésének lehetőségeit;

s) a járványügyi területen oktatási, továbbképzési feladatokat lát el.

11.5.5. A Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály a járványügyi és védőoltási surveillance feladatai keretében az immunbiológiai készítmények minőségellenőrzése vonatkozásában:

a) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet szerinti és a gyógyszerészeti hatóság megkeresése esetén immunbiológiai készítmények vonatkozásában (vírusvakcinák, bakteriális vakcinák, vérkészítmények, allergének) szakértőként működik közre;

b) az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján szakhatósági állásfoglalást készít gyógyszerminőségi szempontból;

c) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozatalának és gyártásának engedélyezéséről szóló 450/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján gyártási tétel felszabadítást végez hazai forgalmazáshoz;

d) tagja a European Directorate for the Quality of Medicines (EDQM) által koordinált Hatósági Ellenőrző Laboratóriumi (OMCL) hálózatnak;

e) részt vesz az immunbiológiai készítményekkel kapcsolatos intézkedések meghozatalára adott szakvélemény elkészítésében az OGYÉI vagy egyéb hatóság felkérésére;

f) részt vesz a VACSATC oltásbiztonsággal foglalkozó honlap működtetésében;

g) felkérésre szakvéleményt készít immunbiológiai készítmények felhasználhatóságáról hűtőlánc megszakadás esetén, az eseményekről rendelkezésre álló jegyzőkönyv, esetenként vizsgálati eredmény alapján;

h) részt vesz referens készítmények beállítására és minőségellenőrző módszerek validálására szervezett körvizsgálatokban;

i) felkérésre részt vesz oltóanyagok beszerzésre indított közbeszerzési eljárásokban, annak szakmai előkészítésében, a benyújtott dokumentáció értékelésében.

11.5.6. A Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály az infekciókontroll és kórházi-járványügyi feladatai körében:

a) figyelemmel kíséri az országban folyó kórházhigiénés/infekciókontroll tevékenységet és az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések járványügyi helyzetét;

b) az országos infekciókontroll stratégia kidolgozását, időszakos aktualizálását, és közreműködik a meghatározott célok megvalósításában;

c) figyelemmel kíséri az ECDC, az Európai Bizottság és a WHO infekciókontrollal kapcsolatos ajánlásait, és javaslatot tesz az ajánlások hazai végrehajtására;

d) kapcsolatot tart ECDC, a WHO és az Európai Bizottság képviselőjével „az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglaló betegbiztonságról” szóló hatályos Európa Tanácsi Ajánlás tagállami végrehajtásáról szóló tárgykörben;

e) ellátja az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság titkársági feladatait, szakmai javaslatokkal támogatja a Megyei Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságok tevékenységét,

f) kidolgozza a kórházhigiénés és infekciókontroll témájú módszertani leveleket, szakmai kiadványokat;

g) működteti az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és vonatkozó területek felügyelete céljából a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszert (a továbbiakban: NNSR), biztosítja szakmai karbantartását és fejlesztését, ellátja az NNSR-rel kapcsolatos nyilvántartási, validálási, elemző, értékelő, közzétételi, oktatási és egyéb feladatokat, valamint adatokat szolgáltat az egészségügyi kormányzati szervek és az ECDC részére;

h) kapcsolatot tart és együttműködik az NNK referencia laboratóriumaival a kórházhigiénés és infekciókontroll területre vonatkozó tevékenységek vonatkozásában;

i) figyelemmel kíséri az antimikrobiális rezisztencia és az antimikrobiális szer felhasználás hazai helyzetét, kapcsolatot tart e szakterületek nemzeti fókuszpontjaival;

részt vesz a kórházhigiénés és infekciókontroll témájú hazai és nemzetközi kutatásokban, vizsgálatokban.

11.5.7. A Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály a dezinfekciós, dezinszekciós, deratizációs és hatósági feladatok tekintetében:

a) kidolgozza és irányítja a kiemelt jelentőségű honos és invazív vektorok monitoring és surveillance rendszereit;

b) részt vesz a járványügyi szempontból fontos vektorok kutatásában és tenyészőhelyeinek azonosításában, ennek kapcsán terepi gyűjtéseket végez;

c) bejelentésre folyamatosan tájékozódik a betegséget terjesztő egészségügyi kártevők (rágcsálók, rovarok, egyéb ízeltlábúak) előfordulásából adódó közegészségügyi ártalmakról, illetve az irtásukra tett intézkedésekről, szükség esetén javaslatot tesz további intézkedésekre;

d) természeti csapás, egyéb rendkívüli esemény, járvány vagy járványveszély előfordulásakor, illetve ezek megelőzése érdekében felkérésre közreműködik a fertőtlenítés témakörébe tartozó, valamint az egészségügyi kártevők ellen szükséges intézkedések kidolgozásában, szervezési, szakmai irányítási munkáiban;

e) az egészségügyi kártevők elleni védekezésre engedélyezett készítményekről online adatbázist működtet;

f) saját tenyészetein vizsgálja új irtószerek és védekezési technológiák biológiai hatékonyságát, hazai alkalmazásuk lehetőségét;

g) végzi a biocid hatóanyagot tartalmazó fertőtlenítőszerek rovar- és rágcsálóirtószerek, továbbá a riasztószerek engedélyezés előtti szakvéleményezését;

h) szakértőként közreműködik a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU rendelet szerinti, a biocid hatóanyagok felülvizsgálati programjában a fertőtlenítőszerek, az irtószerek és a riasztószerek hatékonyságának elbírálása terén;

i) végzi a fertőtlenítőszerek antimikrobiális hatékonyságát ellenőrző vizsgálatát, az új fertőtlenítő eljárások antimikrobiális vizsgálatait, kidolgozza az új eljárások követelményeit;

j) végzi a sterilizáló-fertőtlenítő berendezések forgalomba hozatala előtt szükséges, valamint a már üzemelő berendezések időközönkénti mikrobiológiai hatástani minősítő vizsgálatait, az ehhez szükséges spórapreparátumok előállítását, valamint a sterilizáló berendezések hatástani ellenőrzéséhez alkalmazott spórapreparátumok visszatenyésztését, értékelését;

k) végzi az egészségügyi intézményekbe beépítésre kerülő épületgépészeti, berendezési, felszerelési tárgyak baktérium- és penészállósági vizsgálatait;

l) szakértőként közreműködik az európai irtószerek és riasztószerek biocid felülvizsgálati programban a hatékonyság elbírálása területén;

m) elkészíti és folyamatosan karban tarja a „Tájékoztató a fertőtlenítésről. A betegellátásban és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások”, a „Tájékoztató a sterilizálásról. A betegellátásban alkalmazható sterilizáló eljárások”, a „Tájékoztató a betegellátás és a járványügyi gyakorlat részére engedélyezett és forgalmazott fertőtlenítőszerekről”, valamint a „Tájékoztató az irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről” című kiadványokat;

n) feldolgozza, elemzi és értékeli a kormányhivatalok jelentéseit, és a légi úton történő csípőszúnyog irtás éves adatait;

o) engedélyezésre előkészíti és átadja az engedélyezésre jogosult főosztálynak a szakértői szakvélemény alapján a biocid termékeknek az 1. főcsoportja (Fertőtlenítőszerek) a 2. terméktípusba (Nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek) kivéve ebbe a terméktípusba tartozó uszodavíz-, fürdővíz, akváriumok vizének (melyben élő szervezetek vannak) fertőtlenítésére alkalmazható biocid termékek és a 3. terméktípusba (Állat-egészségügyi biocid termékek) kivéve az állategészségügyi biocid termékek forgalomba hozatalát;

p) engedélyezésre előkészíti és átadja az engedélyezésre jogosult főosztálynak az OGYÉI szakértői szakvéleménye alapján a biocid termékek 1. főcsoportja (Fertőtlenítőszerek) szerinti, a 4. terméktípusba (Élelmiszer- és takarmány közelében használt fertőtlenítőszerek) sorolt fertőtlenítőszerek forgalomba hozatalát;

q) engedélyezésre előkészíti és átadja az engedélyezésre jogosult főosztálynak a biocid termékek 3. főcsoportja (Kártevők elleni védekezésre használt szerek) szerinti, a 14. terméktípusba (Rágcsálóirtó szerek), a 18. terméktípusba (Rovarölő, atkaölő és más ízeltlábúak elleni szerek) és a 19. terméktípusba (Riasztó- és csalogatószerek) sorolt rágcsálóirtó, illetve rovarirtó szerek és riasztószerek kivéve az állategészségügyi biocid termékek forgalomba hozatalát;

r) előkészíti és átadja a biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére jogosult főosztálynak a már engedélyezett és fenti terméktípusokba tartozó biocid készítmények külföldi törzskönyvezéséhez (és törzskönyvi megújításához) szükséges nemzetközi hatósági bizonyítványt;

s) megtervezi a nemzeti immunizációs programban szereplő védőoltásokhoz, valamint a megbetegedési veszély elhárítása érdekében szükséges és a járványügyi tartalékot biztosító oltóanyagok országos mennyiségét;

t) az oltóanyag beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokban biztosítja a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet, a beszerzett oltóanyagot nyilvántartja, és a kormányhivatalok, valamint járási hivatalok részére elosztja és kiszállítja;

u) teljesíti a dezinfekciós, dezinszekciós, deratizációs szakterületet, valamint egyes járványügyi kérdéseket érintő – szakmai állásfoglalást igénylő – megkereséseket;

v) részt vesz a feladatkörébe tartozó témákban a módszertani fejlesztést támogató és megalapozó nemzetközi kutatásokban és vizsgálatokban;

w) kutatási eredményeiről szakmai és tudományos fórumokon előadásokat tart, tudományos publikációkat készít.

12. A helyettes országos tisztifőorvos II. közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek

12.1. Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály

12.1.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat és Bejelentési Osztály,

b) REACH, CLP és PIC Kompetens Hatósági Osztály,

c) Biocid Kompetens Hatósági Osztály,

d) Kémiai Biztonsági Kockázatértékelési Osztály.

12.1.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

12.1.3. A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatai körében:

a) együttműködik más tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel a veszélyes anyagokkal és keverékkel kapcsolatos hazai és nemzetközi kémiai biztonsági stratégia kialakítása, valamint a vegyi anyagok jelentette kockázatok meghatározása és megfelelő kezelése érdekében;

b) részt vesz a kémiai biztonságot érintő ellenőrzési módszerek kidolgozásában, szakterületén szakmai irányítást gyakorol a területi ellenőrző hatóságok vonatkozásában;

c) ellátja az európai uniós tagországokban működő, nem élelmiszerekre vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren (RAPEX) keresztül érkezett, a kémiai biztonsággal kapcsolatos riasztások, tájékoztatások haladéktalan kivizsgálásával kapcsolatos koordinációs feladatokat;

d) ellátja az irányító és koordináló feladatokat (National Focal Point) az Európai Vegyianyag-ügynökségtől (Ügynökség), más tagállamtól vagy a hazai végrehajtó hatóságtól érkező megkeresés esetén az európai parlamenti és tanácsi rendeletekkel összefüggő ellenőrzésekben és hatósági eljárásokban;

e) az OECD hazai kapcsolattartó központja, melynek keretében végzi:

ea) a Vizsgálati Irányelvek Programja (Test Guidelines Programme) hazai koordinációs feladatait,

eb) az OECD Vegyi Anyag Bizottság és a Vegyi Anyag, Növényvédőszer, Biotechnológia Munkacsoport Együttes Ülésén képviseli Magyarországot a humánegészségügyi vonatkozású kérdésekben,

ec) az egyéb OECD programok (HPV Chemicals, SIDS, CoCAM dokumentumok, IATA és endokrin diszruptor tevékenység) nemzetközi egyeztetését,

ed) az egyéb OECD irányelvek nyomon követését, regisztrálását, és naprakészen nyilvántartását;

f) felügyeli a kémiai biztonság szabályainak érvényesülését, valamint nyomon követi a kémiai biztonságot érintő változásokat, a vegyi anyagok egészségre gyakorolt hatását;

g) ellátja a kémiai biztonsági koordinációs tanács titkárságához kapcsolódó feladatokat.

12.1.4. A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a kémiai biztonsági kockázatértékelési feladatai körében:

a) feladatkörében szakértői tevékenységet végez, humán toxikológiai szakvéleményeket készít a lakosságot érintő kémiai ártalmak felismerésére és csökkentésére;

b) szakértőként részt vesz a veszélyes anyagok és keverékek veszélyes tulajdonságainak humán toxikológiai kockázatértékelésében a Kbtv.-ben, a vegyi anyagok regisztrálásáról, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: REACH rendelet) és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendeletben (a továbbiakban: CLP rendelet) meghatározott módon;

c) ellátja a biocid termékek szakvéleményezési feladatait;

d) szakértőként részt vesz a potenciálisan veszélyes vegyi anyagok kémiai biztonsági kockázatának becslésében, az illetékes hatóságok felkérésére a veszélyesség meghatározásában, valamint a felhasználás közegészségügyi feltételeinek megadásában;

e) szakértőként részt vesz a veszélyes vegyi anyagok egészségkárosító hatásainak meghatározásában és vizsgálatában;

f) részt vesz a veszélyes vegyi anyagok és keverékek, illetve a biocid készítmények bejelentésének értékelésében.

12.1.5. A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a REACH Kompetens Hatósági feladatai körében:

a) ellátja a REACH rendelet alapján a nemzeti Kompetens Hatóság és a Tájékoztató Szolgálat feladatait, valamint egyéb, hazai kijelölés, felkérés alapján a tagállam feladatkörébe utalt REACH vonatkozású feladatokat;

b) a REACH Kompetens Hatósági feladatok keretében:

ba) felelős a REACH rendelet 121–124. cikke alapján a nemzeti Kompetens Hatóságra ruházott feladatok végrehajtásáért, a rendelet végrehajtása érdekében együttműködik az Európai Bizottsággal, az Ügynökséggel és a többi tagállam kompetens hatóságával, tájékoztatja a nyilvánosságot a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokról, és szükség szerint adatokat szolgáltat az Ügynökségnek,

bb) kijelölés alapján ellátja a különböző testületekben a magyar REACH kompetens hatóság képviseletét, valamint az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat, részt vesz az Ügynökség, illetve az Európai Bizottság által működtetett testületek, munkacsoportok munkájában, valamint ellátja az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat,

bc) részt vesz a REACH vonatkozású kockázatkezelési intézkedésekre irányuló javaslatok kidolgozásában;

c) a REACH Tájékoztató Szolgálati feladatok keretében:

ca) felelős a gyártók, importőrök, továbbfelhasználók és más érdekelt felek számára azok felelősségeire és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatásért,

cb) kapcsolatot tart a többi tagállam és az Ügynökség, valamint a REACH Információs Szolgálataival (Helpdeskek),

cc) felelős az egyes ipari szervezetek, vegyipari érdekképviseletek által felállított REACH információs szolgáltatókkal való kapcsolattartásért,

cd) javaslatot tesz a REACH és PIC szakmai tájékoztatás céljából az NNK által fenntartott Internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére, szakmai tartalmára vonatkozóan.

12.1.6. A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a CLP kompetens hatósági feladatai körében:

a) ellátja a CLP rendelet 43. cikke alapján a nemzeti Kompetens Hatóság feladatait, amelynek keretében;

aa) felelős a vegyi anyagok harmonizált besorolására és címkézésére vonatkozó javaslatokért, valamint a CLP rendeletben a tagállamra megállapított kötelezettségek végrehajtásáért,

ab) elősegíti a vegyi anyagok CLP rendelet szerinti osztályozása, címkézése és csomagolása tekintetében illetékes valamennyi hatóság együttműködését és koordinációját,

ac) felelős a többi tagállam CLP Kompetens Hatóságával, valamint CLP rendelettel kapcsolatos ügyekben az Európai Bizottsággal és az Ügynökséggel való kapcsolattartásért,

ad) kijelölés alapján ellátja a különböző nemzetközi testületekben a magyar CLP kompetens hatóság képviseletét, valamint az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat;

b) ellátja a CLP rendelet 44. cikke alapján a CLP Tájékoztató Szolgálati feladatokat, amelyek keretében

ba) felelős a CLP rendelettel összefüggésben a szállítók és más érdekelt felek felelősségeire és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatásért,

bb) kapcsolatot tart a többi tagállam és az Ügynökség CLP Információs Szolgálataival (Helpdeskekkel),

bc) javaslatot tesz a CLP szakmai tájékoztatás céljából az NNK által fenntartott Internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére, szakmai tartalmára.

12.1.7. A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a PIC kijelölt hatósági feladatai körében:

a) ellátja a veszélyes anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendelet (a továbbiakban: PIC rendelet) szerinti kijelölt hatóság feladatait az ipari vegyi anyagokra és készítményekre vonatkozóan

aa) fogadja a kiviteli bejelentéseket az exportálóktól, és azokat továbbítja az Európai Bizottságnak,

ab) a jogszabályi feltételek fennállása esetén az importáló ország kijelölt hatóságának hozzájárulását kéri a kivitelhez,

ac) fogadja az import bejelentéseket az Európai Bizottságtól, illetve az exportálóktól, valamint az exportálóktól beérkezett jelentéseket továbbítja az Európai Bizottságnak,

ad) támogatja az export-import ellenőrző hatóságok munkáját,

ae) PIC kérdésekben felelős a többi tagállam PIC kijelölt hatóságával, valamint az Európai Bizottsággal és az Ügynökséggel való kapcsolattartásért, valamint a PIC rendeletben előírt jelentések elkészítéséért;

b) javaslatot tesz a PIC szakmai tájékoztatás céljából az NNK által fenntartott Internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére, szakmai tartalmára vonatkozóan.

12.1.8. A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) feladatai körében:

a) ellátja a Kbtv. és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben meghatározott feladatokat;

b) ellátja az Országos Transzplantációs Nyilvántartás (a továbbiakban: OTNY) feladatait a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó miniszteri rendelettel összhangban 24 órás ügyelet formájában;

c) nyilvántartja a Magyarországon forgalomban lévő és bejelentett veszélyes anyagokat és veszélyes keverékeket, valamint gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat;

d) gyűjti és feldolgozza az egészségügyi intézmények által bejelentett emberi mérgezési eseteket, ebből éves jelentést készít az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (a továbbiakban: OSAP) előírásai alapján, az elkészített jelentést megküldi a jogszabályban meghatározott szerveknek;

e) kapcsolatot tart az Európai Unió tagállamaiban működő méregközpontokkal, valamint együttműködik ilyen kérdésekben az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságaival;

f) felelős a forgalomba hozott, és egészségre gyakorolt hatásaik vagy fizikai hatásaik alapján a szállító által veszélyesnek besorolt vagy ítélt keverékekre vonatkozó információk fogadásáért és ezen információk titkosságának a jogszabály szerinti fenntartásáért;

g) a nyilvántartásában szereplő veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos megkeresésre 24 órás ügyelet formájában – sürgősségi esetben telefonon, egyéb esetben levélben, e-mailben, illetve faxon – információt ad az emberi élet és egészség védelme, valamint a környezetvédelem érdekében toxikológiai kérdésekben.

12.1.9. A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály az OTNY feladatai körében:

a) fogadja, tartalmilag ellenőrzi, nyilvántartja és visszaigazolja az agyhalál utáni szerv- és szövetátültetés ellen tiltakozók nyilatkozatait;

b) felveszi a kapcsolatot a hiányos tiltakozások esetén a tiltakozóval;

c) ellátja az OTNY feladataihoz rendelt nyilvántartások vezetését és folyamatos karbantartását;

d) megküldi az egészségügyi intézmény által kért tiltakozó nyilatkozatot;

e) ügyfélfogadást tart a tiltakozó, illetve visszavonó személyek részére, valamint tájékoztatja (telefonon, illetve írásban) a lakosságot;

f) menti az ügyviteli dokumentációt, valamint éves statisztikát készít.

12.1.10. A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a bejelentési feladatai körében:

a) ellátja a veszélyes anyagok és keverékek bejelentésével kapcsolatos feladatokat a CLP rendelet 45. cikke, a Kbtv., valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján;

b) elvégzi a bejelentésekkel kapcsolatos szakmai és adminisztratív feladatokat és továbbítja a feladat ellátásához szükséges információkat és dokumentumokat az ETTSZ-nek;

c) fogadja a biocid termékek bejelentését a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelően;

d) a bejelentési feladatok keretében:

da) összeállítja, valamint naprakészen tartja és közzéteszi a veszélyes anyagok magyarországi jegyzékét,

db) javaslatot tesz az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Kémiai biztonsági szakrendszerének módosítására és fejlesztésére.

12.1.11. A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a biocid kompetens hatósági feladatai körében

a) a közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlása tekintetében:

aa) uniós szabályozásnak megfelelően, a közreműködő szervezeti egységek (Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály, laboratórium) szakvéleménye alapján kiadmányozásra előkészíti a biocid termékek uniós rendelet szerinti forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezését valamennyi főcsoport összes terméktípusában,

ab) a közreműködő szervezeti egységek (Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály, laboratórium) szakvéleménye alapján előkészíti a biocid termékek uniós engedélyezésének értékeléséhez, a biocid hatóanyagok jóváhagyásának értékeléséhez, valamint a biocid hatóanyagok jóváhagyásának megújítására vonatkozó értékeléséhez kapcsolódóan a biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerinti eljárásokhoz szükséges dokumentumait,

ac) nemzeti szabályozásnak megfelelően a közreműködő szervezeti egység (Laboratóriumi Főosztály) szakvéleménye alapján kiadmányozásra előkészíti a még nem jóváhagyott hatóanyagot tartalmazó az emberek és állatok általi fogyasztásra szánt ivóvíz, a használati meleg víz, az uszodai és egyéb, fürdőzésre használt vizek fertőtlenítésére, valamint az ilyen vizekkel érintkező felületek fertőtlenítésére szolgáló, továbbá a vizekben alkalmazott algásodásgátló biocid termék forgalomba hozatali engedélyét,

ad) vezeti a kifejezetten eszközök fertőtlenítésére szánt – biocidnak minősülő hatóanyagot tartalmazó – orvostechnikai eszközök nyilvántartását;

b) szakmai feladatai körében:

ba) összefogja a hatóanyag- és termékértékelésben részt vevő szakértőkből álló biocid munkabizottság tevékenységét,

bb) Magyarország képviseletében részt vesz az Európai Bizottság és az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által szervezett Kompetens Hatósági (CA) és egyéb szakértői bizottsági üléseken, illetve azok előkészületi- és utómunkájában,

bc) a szakterületet képviselő szakértőket támogatva részt vesz a biocid termékekkel foglalkozó bizottság (BPC) alá tartozó munkacsoportok (WG) ülésein, ha saját hatóanyag kerül értékelésre,

bd) a biocid munkabizottság bevonásával tanulmányozza és véleményezi más tagállamok hatósági jelentéseit és termékértékelési jelentéseit (CIRCABC, Koordinációs Csoport),

be) információt szolgáltat (helpdesk) telefonon és e-mailben a hazai és külföldi ipar szereplői részére,

bf) az intranetre, valamint a külső honlapra szakterületét illetően anyagokat készít, és annak megjelenéséről gondoskodik,

bg) részt vesz a társhatóságok, szervezetek közös egyeztetésein, felkérésre szakmai konferenciákon előadást tart,

c) nemzetközi feladatai körében:

ca) kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, az Ügynökséggel, a tagállamok kompetens hatóságaival és más nemzeti hatóságokkal,

cb) részt vesz a tagországok kompetens hatóságai közötti megállapodás keretében a Közép-európai Biocid Együttműködés (MEGB) fórumának munkájában, ülésein,

cc) kezeli a biocid termékek nyilvántartásában (R4BP) szereplő adatbázist, részt vesz annak fejlesztésében,

cd) kezeli az európai uniós e-konzultációt,

ce) egészségügyi hatóság vonatkozásában kijelölt pontként közreműködik az európai uniós tagországokban működő, Piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszeren (ICSMS) keresztül érkezett, biocidokra és kezelt árucikkekre vonatkozó riasztások, tájékoztatások haladéktalan kivizsgálásának koordinációjában.

12.2. Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály

12.2.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Foglalkozás-egészségügyi Osztály,

b) Klinikai Osztály,

c) Munkahigiénés Osztály,

d) Kémiai, Zaj-, Rezgés- és Világítástechnikai Laboratóriumi Osztály.

12.2.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

12.2.3. A Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály szakmai irányítási feladatkörében:

a) elkészíti a munkahigiénés ellenőrzések egységes módszertani protokollját a munkavédelmi felügyelők és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok részére;

b) a Pénzügyminisztérium és a kormányhivatalok munkavédelmi feladatainak ellátásához a munkaegészségügy területén szakmai támogatást biztosít, segítséget nyújt;

c) szakmai tanácsadást végez és információt szolgáltat a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, munkáltatók, munkavállalók, valamint az érdekképviseletüket ellátó szervek eseti megkeresései alapján az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés körülményeivel kapcsolatban;

d) biztosítja a foglalkozás-egészségügy területén a harmadik progresszivitású szintű feladatok ellátását;

e) működteti a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatók regiszterét.

12.2.4. A Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály szakértői tevékenységével kapcsolatos feladatkörében:

a) ellátja a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv számára jogszabályokban meghatározott feladatokat;

b) elemzi, értékeli a munkaegészségügyi munka hatékonyságát és hatásosságát, minőségi indikátorokat és indikátor-paramétereket dolgoz ki, megítéli és értékeli a szakmai irányelvek és protokollok alkalmazhatóságát.

12.2.5. A Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály képzési, továbbképzési, oktatási, tájékoztatási feladatkörében:

a) a munkaegészségügy (foglalkozás-orvostan és munkahigiéné) területén biztosítja a Főosztály akkreditált képzőhelyként való működését;

b) szakmai továbbképzéseket szervez a munkaegészségügy területén dolgozó szakemberek: foglalkozás-egészségügyi és munkahigiénés szakorvosok, repülő- és hajóorvosok, munkavédelmi hatósági tevékenységet ellátó felügyelők, foglalkozás-egészségügyi szakápolók részére; korszerű oktatási módszereket dolgoz ki, oktatási feladatokat szervez és bonyolít le;

c) foglalkozás-orvostani, megelőző orvostani, munkahigiénés rezidensek és szakorvosjelöltek, valamint szakápoló jelöltek oktatását végzi;

d) működteti a „Foglalkozás-egészségügy”, illetve a „Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine” című tudományos folyóiratok szerkesztőségét és kiadja a folyóiratokat.

12.2.6. A Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály nemzetközi szakmai feladatai körében:

a) közreműködik az európai uniós tagállami működéssel kapcsolatos, közösségi jogharmonizációs feladatokban, továbbá az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a munkahigiéne, valamint a foglalkozás-egészségügy területén;

b) rendszeres kapcsolatot tart az EUROSTAT (az Európai Bizottság statisztikai információk biztosítását és statisztikai módszerek harmonizációját biztosító főigazgatósága) luxemburgi központjával és más, szakterületén érintett nemzetközi szervezetekkel;

c) részt vesz a munkaegészségügyi vonatkozású hazai és európai uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldásában, nemzetközi projektekben;

d) nemzetközi pályázatokban vállalt feladatokat lát el, pályázati munkákat készít.

12.2.7. A Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály foglalkozás-egészségügyi feladatai körében:

a) a foglalkozás-egészségügyi, repülőegészségügyi, hajóorvosi, ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasságot vizsgáló orvosok, ápolók tevékenységét – országos hatáskörrel – szakmailag irányítja;

b) végzi a jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat;

c) elbírálja a közfoglalkoztatottak, közérdekű munkát végzők, illetve a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságát;

d) elbírálja az egészségügyi dolgozók egészségi alkalmasságát I. és II. fokon;

e) polgári repülő- és hajózási egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat végez;

f) végzi az álláskeresők beiskolázás, kiközvetítés előtti alkalmassági vizsgálatát;

g) foglalkozás-egészségügyi alap- és szakellátóhelyet működtet és ellátja feladatait;

h) külön jogszabályban előírtak szerint ellátja a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat;

i) végzi a külön jogszabályban meghatározottak szerint a 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát;

j) adatokat szolgáltat az OSAP-1485. éves jelentésének elkészítéséhez;

k) az ifjúsági pálya és szakmai alkalmasságot vizsgáló szakorvosok, védőnők tevékenységét segíti;

l) végzi az ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasság elbírálásához szükséges foglalkozási rehabilitáció fejlesztését, a szakterület fejlődését szolgáló továbbképzést, tájékoztatást;

m) részt vesz az iskola-egészségügyi alapszolgáltatást ellátó szakorvosok és védőnők posztgraduális továbbképzésében;

n) végzi a szakmai alkalmasság II. fokú elbírálását országos hatáskörrel iskolarendszerű szakképzésben tanulók részére;

o) előzetes pályaválasztási tanácsadást végez a szakma és iskolaválasztás elősegítésére;

p) végzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára szakmai alkalmasság vizsgálatait;

q) végzi a hivatásos, kereskedelmi és privát repülő szakszemélyzeteknek a kiképzéshez szükséges előzetes és a szakszolgálati engedély meghosszabbításához szükséges időszakos alkalmassági vizsgálatát és az alkalmasság repülőorvosi véleményezését;

r) végzi a légiforgalmi irányítók, légiutas-kísérők és ejtőernyősök előzetes és időszakos vizsgálatát és az alkalmasság repülőorvosi véleményezését;

s) végzi a 4000 m-nél magasabbra felszálló sportrepülők és ejtőernyősök barokamrai vizsgálatát és alkalmasság repülőorvosi véleményezését;

t) végzi a tengerészek előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatát és véleményezését fedélzeti, gépész, segédszolgálat munkakörben;

u) végzi a belvízi kedvtelési és hivatásos hajósok, valamint tengeri kedvtelési célú hajóvezetők előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatát és véleményezését.

12.2.8. A Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály klinikai feladatai körében:

a) járóbeteg-szakrendeléseket működtet;

b) az NNK feladatai ellátásához szükséges klinikai kémiai laboratóriumot működtet;

c) közreműködik a bejelentett foglalkozási betegségeket véleményező bizottságok munkájában;

d) jogszabályban meghatározottak szerint bejelenti, kivizsgálja a foglalkozási megbetegedéseket, fokozott expozíciós eseteket;

e) végzi a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását;

f) közreműködik a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében;

g) klinikai járóbeteg-szakvizsgálati tevékenysége keretében a foglalkozási betegségek területének szakmai munkáját országos hatáskörrel szakmailag irányítja;

h) a behívott, illetve beutalt foglalkozási betegek szakvizsgálatát, felülvizsgálatát ellátja, szükség esetén az ország egész területéről;

i) NNK-n kívüli megkeresés esetén vagy egészségügyi intézmények kérése alapján térítés vagy NEAK-finanszírozás ellenében vizsgálatokat végez;

j) szakvéleményt ad az egyes megbetegedések foglalkozási eredetét, illetve súlyossági fokát illetően felkérésre bíróságoknak, illetve más véleménykérésre jogosult intézményeknek;

k) a foglalkozási megbetegedések diagnosztikájának tökéletesítése, a foglalkozás kapcsán jelentkező új megbetegedések kutatása, valamint a foglalkozási betegségek epidemiológiájának és prevenciójának vizsgálata a főosztály klinikai jellegű kutatásainak fő iránya.

12.2.9. A Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály a munkahigiénés feladatai körében:

a) működteti a megbetegedések foglalkozási eredetét elbíráló bizottságokat;

b) szakértői véleményeket készít a bíróságok és egyéb hatóságok megkeresései alapján a foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések, a munkavégzéssel összefüggő megterhelések, ergonómiai és pszichoszociális kóroki tényezők témakörében;

c) munkahigiénés, epidemiológiai, alkalmazott munkaélettani-ergonómiai, munkapszichológiai kutatásokat végez;

d) működteti a rákkeltő anyagokkal, készítményekkel tevékenységet végző munkáltatók és munkavállalók, illetve a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek nyilvántartó programjait;

e) folyamatosan feldolgozza és értékeli a tárgyévben bejelentett foglalkozási betegségeket és fokozott expozíciós eseteket, végzi a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek éves szakmai értékelését;

f) II. fokú és soron kívüli munkapszichológiai alkalmassági vizsgálatokat végez és véleményezi azokat;

g) ellátja a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági elbírálásával kapcsolatos feladatokat;

h) koordinálja a lőfegyverek megszerzését és tartását igénylő, ún. I. csoportú személyek pszichológiai alkalmasságának vizsgálatát végző vizsgálóhelyek tevékenységét, konzultációkat tart a vizsgálóhelyek vezetőivel;

i) koordinálja a közterület-felügyelők munkaköri alkalmassági vizsgálatát végző vizsgálóhelyek tevékenységét, konzultációkat tart a vizsgálóhelyek vezetőivel;

j) országos hatáskörrel szakmai felügyeletet gyakorol (a foglalkozási megbetegedést, fokozott expozíciós esetet kivizsgáló munkavédelmi hatóság, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok esetében) a foglalkozási betegségek bejelentése, megítélése és értékelése tekintetében;

k) ellátja a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendeletben előírt szerint a foglalkozási megbetegedések elfogadásával, a megbetegedés foglalkozási elbírálásával kapcsolatos értékelési, regisztrációs és nyilvántartási feladatokat.

12.2.10. A Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály a kémiai, zaj-, rezgés- és világítástechnikai laboratóriumi feladatai körében:

a) ellátja a munkahigiéne és foglalkozás-egészségügy területén a munkahelyi expozíciós vizsgálatokhoz tartozó a referencialaboratóriumi funkciókat (kémiai vizsgálatok, mérések végzése, véleményezése, minőségbiztosítása);

b) ellátja a külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő mérési feladatokat;

c) végzi a dolgozók zaj- és rezgésexpozíciójának meghatározását;

d) végzi a munkahelyek, munkafolyamatok zaj- és rezgésterhelésének mérését, kockázatbecslését;

e) végzi a környezeti zaj és környezeti rezgés vizsgálatát;

f) végzi az épületakusztikai hangszigetelés vizsgálatát;

g) végzi a közlekedési zaj mérését;

h) végzi a környezeti és munkahelyi infra/ultrahang mérését;

i) végzi a munkahelyek megvilágításának és a szabadtéri megvilágítás vizsgálatát;

j) megfelelő teljesítőképességű módszerekkel, folyamatosan ellenőrzött minőségbiztosítás mellett végzi a munkakörnyezeti (környezeti) monitorozás, a munkahelyi kémiai biztonság és egyéb területeken előforduló vegyi anyagok és metabolitjaik minőségi azonosítását és mennyiségi meghatározását;

k) a munka-egészségügyi ellátásban előforduló analitikai kémiai vizsgálatokra vonatkozó ellenőrző és módszertani kutató-fejlesztő tevékenységet;

l) új, korszerű kémiai analitikai módszereket és eljárásokat dolgoz ki, elősegíti ezen módszerek és eljárások gyakorlati bevezetését, biztosítja rendszeres felülvizsgálatukat;

m) a munkahelyi expozíciós vizsgálati tevékenységéhez kapcsolódó feladatok végrehajtása során szakmai konzultációs és mérési segítséget nyújt a kormányhivatalok munkavédelmi feladatai ellátásához;

n) ellátja az azbeszt- és rostmérési és szakvéleményezési feladatokat.

12.3. Népegészségügyi Stratégiai, Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztály

12.3.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Egészségfejlesztési Osztály,

b) Egészségmonitorozási Osztály.

12.3.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

12.3.3. A Népegészségügyi Stratégiai, Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztály egészségfejlesztési általános feladatkörében:

a) részt vesz egészségfejlesztési programok és modellek kidolgozásában és végrehajtásában;

b) feladatainak ellátása érdekében együttműködik az egészségvédelemmel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati és nem kormányzati szakmai szervezetekkel, nonprofit civil szervezetekkel, helyi önkormányzatokkal;

c) kapcsolatot tart nemzetközi szervezetekkel, részt vesz munkájukban;

d) végzi a népegészségügyi hálózathoz tartozó szervezetek [beleértve az Egészségfejlesztési Irodák (a továbbiakban: EFI) és a lelki egészség funkciókkal kiegészített EFI-k] egészségfejlesztési tevékenységének támogatását, koordinálását, és egészségfejlesztési módszertani támogatást nyújt az EFI munkatársainak és más egészségfejlesztési szakembereknek;

e) a d) alpontban meghatározott körben jelentési rendszert működtet, komplex adat- és információgyűjtést, adatszolgáltatást valósít meg, összegző jelentéseket készít a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára nemzeti és nemzetközi szinten;

f) nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján végzi az iskolai egészségfejlesztési programok szakmai ajánlását, minősítési rendszert dolgoz ki és működtet;

g) közreműködik a korszerű egészségfejlesztési módszertanok elterjesztésében, fejlesztésében és más módon történő szakmai támogatásában, kommunikációs anyagokat tervez az ismeretek hatékony átadása érdekében;

h) kezdeményezi, segíti a modellprogramok, jó gyakorlatok gyakorlatban történő bevezetését, megvalósítását;

i) együttműködik az egészségfejlesztés szakterületén dolgozókat érintő konferenciák, munkaértekezletek, képzések, továbbképzések tervezésében, szervezésében, lebonyolításában, tananyagok akkreditációra való előkészítésében, az akkreditáció megújításában;

j) szakmailag támogatja a fenntartási kötelezettségébe tartozó szakmai honlapok működését;

k) felkérésre közreműködik a védőnői szakterületek szempontjából releváns kutatásokban, felmérésekben, nyilvántartást vezet a területhez köthető kutatásokról;

l) részt vesz az egészségfejlesztés és prevenció témakörét érintő népegészségügyi feladatok, projektek, rendkívüli adatgyűjtések, felmérések tervezésében, szervezésében;

m) feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart, rendszeres együttműködést alakít ki szakmai (egészségügyi, szociális, oktatási, társadalmi felzárkózási, kulturális, egyházi, határon túli) és civil szervezetekkel, személyekkel, projektekkel;

n) közreműködik a köznevelési intézményekben megvalósítható prevenciós programok kidolgozásában és megvalósításában, módszertani anyagok kifejlesztésében, jó gyakorlatok gyűjtésében és rendszerezésében;

o) részt vesz a Nemzeti Népegészségügyi Program, valamint a Nemzeti Gyermekegészségügyi Program célkitűzéseinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában, javaslatot tesz az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó programok előkészítésében.

12.3.4. A Népegészségügyi Stratégiai, Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztály egészségmonitorozási feladatai tekintetében:

a) egészségmonitorozási általános feladatkörében:

aa) fejleszti az egészségmonitorozás epidemiológiai módszertanát;

ab) információt szolgáltat a lakosság egészségével – kiemelten a nem fertőző, krónikus betegségekkel – kapcsolatos, az egészséges életmódhoz, annak feltételeihez, a betegségek megelőzéséhez, ellátásához kapcsolódó, a lakosság egészségét érintő kérdésekben a szektoron belüli és más szektorok döntéshozói, az egészségfejlesztési szakemberek számára;

ac) részt vesz epidemiológiai kutatási tevékenységben az egészségfejlesztéshez szükséges információk előállítása érdekében;

ad) szakmai felügyeletet lát el és koordinál az egészségfejlesztést érintő valamennyi egészségmonitorozási tevékenység (adat és információgyűjtés, elemzés, értékelés, információszolgáltatás) vonatkozásában országos szinten;

ae) meghatározza a magyar lakosság egészségi állapotának, egészségmagatartásának indikátorait, továbbá az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek nyomon követésére alkalmas indikátorokat, és véleményezi az ezekkel kapcsolatos nemzetközi megkereséseket;

af) részt vesz az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoport tevékenységében;

ag) feladatai ellátásának érdekében adatot, információt gyűjt, felvilágosítást kér országos intézettől, valamint a kormányhivataltól és a járási hivataltól;

ah) részt vesz az ország közegészségügyi-járványügyi helyzetére vonatkozó adatgyűjtések megtervezésében, epidemiológiai vizsgálati protokollok elkészítésében, adatbázisok megtervezésében;

ai) elemzései, illetve az elvégzett értékelések alapján kezdeményezi szakmai irányelvek, útmutatók kidolgozását, illetve közreműködik azok véleményezésében és készítésében;

aj) az elemzések és értékelések alapján támogató segítséget nyújt az egyes eljárások bevezetése kapcsán az egészségpolitikai döntések meghozatalához, valamint szakmai támogatást nyújt az egészségügyi szolgáltatóknak;

b) a veleszületett rendellenességek felügyeletével kapcsolatban

ba) a veleszületett rendellenességek felügyeleti és koordinátori feladatkörében országos szinten felügyeli, szervezi, összehangolja a népegészségügyi célból, az egészségügyről és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény által elrendelt, veleszületett fejlődési rendellenességekre vonatkozó adatgyűjtést, valamint együttműködik a klinikai, kórházi és az alapellátásban dolgozó orvosokkal, védőnőkkel, civil és betegszervezetekkel, európai és nemzetközi szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel;

bb) menedzseli, illetve ellátja a veleszületett fejlődési rendellenességek országos surveillance tevékenységét és a veleszületett rendellenességekkel kapcsolatos szakmai, módszertani, kommunikációs, minőségbiztosítási és projekttervezési feladatokat, a folyamatosan gyűjtött adatokat elemzi, statisztikai-epidemiológiai módszerekkel feldolgozza és értékeli, az eredményeket publikálja, adatot szolgáltat hazai és nemzetközi szak-adatbázisok részére;

bc) az egészségügyi ellátó hálózat szerveitől bekéri a kezelésükben lévő, veleszületett rendellenességekkel kapcsolatos egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatokat, a veleszületett rendellenességek bejelentéséről és nyilvántartásuk rendjéről szóló 21/2014. (III. 20.) EMMI rendelet értelmében az adatszolgáltatás minősége és teljessége érdekében évente adategyeztetést tart a veleszületett fejlődési rendellenességek okainak feltárása céljából, azok megelőzése, a betegek gyógykezelésének nyomon követése érdekében;

bd) elemzései és kutatási eredményei alapján kezdeményezi szakmai irányelvek, útmutatók kidolgozását, közreműködik azok véleményezésében és készítésében, illetve támogató segítséget nyújt az egészségpolitikai döntések meghozatalához, valamint szakmai támogatást nyújt az egészségügyi szolgáltatóknak, adatot szolgáltat az OSAP adatgyűjtéséhez és a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai évkönyv adatsorához;

be) biztosítja és koordinálja az eVRONY (veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása) folyamatos működésének országos szakmai felügyeletét, a szakmai igények alapján, feladatok meghatározásával részt vesz a szakrendszer fejlesztésében;

bf) részt vesz nemzetközi szervezet tevékenységében (ICBDSR, EUROCAT), és a törvény által elrendelt veleszületett rendellenességekkel kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatás mellett hazai és nemzetközi együttműködésekben vizsgálja a veleszületett és ritka állapotokat, kutatja kóreredeti tényezőiket, részt vesz prevenciójuk javítását célzó projektekben;

bg) nemzetközi kapcsolatot tart fenn nemzetközi szervezetekkel, adatszolgáltatással támogatja a határokon átívelő diagnosztikus és terápiás együttműködést, kutatást és fejlesztést (Orphanet, EURORDIS);

bh) irányítja a ritka betegségekkel kapcsolatos információk összegyűjtését, megszervezi a ritka betegségek országos adatgyűjtését és nyilvántartást hoz létre, az adatok elemzését követően az eredmények közreadásával adatot szolgáltat hazai és nemzetközi szak-adatbázisok részére, támogatja és részt vesz a ritka betegségekkel kapcsolatos szakmai protokollok kiadásában.

12.3.5. A Népegészségügyi Stratégiai, Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztály népegészségügyi stratégiai és koordinációs feladatai tekintetében:

a) népegészségügyi stratégiai feladatkörében:

aa) részt vesz a nemzeti népegészségügyi program előkészítésében, megvalósításában és monitorozásában;

ab) részt vesz a nemzeti egészségügyi programok (mentális, daganatos, mozgásszervi, keringési, gyermekegészségügyi) előkészítésében, megvalósításában és monitorozásában;

ac) részt vesz egyéb kormányzati, illetve ágazati szakpolitikai programok (pl. a Nemzeti Drogellenes Stratégia, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Nemzeti Ifjúsági Stratégia és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikai programok) előkészítésében, megvalósításában és monitorozásában;

ad) előkészíti az országos tisztifőorvos számára az NNK-ra vonatkozó stratégiáját; szükség esetén javaslatot tesz a stratégia fejlesztésére, módosítására; közreműködik szervezetfejlesztési javaslatok megfogalmazásában, irányítja és nyomon követi a stratégia végrehajtását;

ae) együttműködve az illetékes főosztályokkal, stratégiai prioritásokra tesz javaslatot az egészségügyi ágazati stratégia számára az NNK-t illetően;

af) figyelemmel kíséri a népegészségügyre vonatkozó kormányzati stratégiai dokumentum(ok) megjelenését, tartalmát;

ag) javaslatot tesz az országos tisztifőorvos számára az NNK-t és a területi népegészségügyi szervezeti egységeket érintő, stratégiai jelentőségű döntések, intézkedések meghozatalára, megtételére, segíti az országos tisztifőorvos stratégiai, operatív, szakmai döntéseinek előkészítését, priorizálását, illetve előzetesen véleményezi az ilyen döntések, intézkedések tervezetét;

ah) közreműködik stratégiai tervdokumentumok, koncepciók kidolgozásában;

ai) az NNK stratégiájának megvalósulása érdekében az országos tisztifőorvos általi felkérés esetén előzetesen véleményezi, illetve koordinálja az NNK egészét érintő döntés- és intézkedés-tervezeteit, ezzel kapcsolatban együttműködik az érintett főosztályokkal;

aj) a hosszú távú stratégiák alapján rövid távú akciótervet készít;

b) koordinációs feladatkörében:

ba) szakmai döntés előkészítő anyagot készít az országos tisztifőorvos és a helyettes országos tisztifőorvosok részére, illetve véleményez;

bb) a területi népegészségügyi szervezeti egységek szakmai irányítása érdekében szakmai anyagokat, útmutatókat, tájékoztatókat készít, készíttet, illetve kezdeményezi azok kidolgozását és közreműködik azok véleményezésében, közvetítésében, megvalósításában.

12.4. Szűrésirányítási Főosztály

12.4.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Népegészségügyi Célú Szűrési Koordinációs Osztály,

b) Szűrőprogram Irányítási Osztály.

12.4.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a hozzá rendelt projektek előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

12.4.3. A Szűrésirányítási Főosztály általános feladatai körében:

a) szervezi, összehangolja a népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatokat (a továbbiakban: szervezett szűrés), javaslatot tesz a fejlesztésre irányuló változtatásokra, és közreműködik azok egységes irányelvek szerint történő megvalósításában;

b) elkészíti és folyamatosan fejleszti az NNK szűrési stratégiáját;

c) szakmai irányelveket, útmutatókat készít, készíttet, illetve kezdeményezi azok kidolgozását és közreműködik azok véleményezésében, közvetítésében, megvalósításában;

d) ellátja a szervezett szűrésekhez kapcsolódó Európai Uniós és hazai projektek szakmai felügyeletét.

12.4.4. A Szűrésirányítási Főosztály népegészségügyi célú szűrési feladatai körében:

a) szervezi, összehangolja és szakmailag felügyeli a szervezett szűrésben részt vevő, illetve abban érintett szervezetek, intézmények tevékenységét;

b) feladatkörén belül együttműködik a háziorvosokkal, védőnőkkel, civil szervezetekkel és helyi önkormányzatokkal;

c) menedzseli a szervezett szűrési programot;

d) elősegíti a Nemzeti Népegészségügyi Program, a Nemzeti Rákellenes Program és Nemzeti Rákellenes Szakpolitikai Program szűrési céljainak megvalósulását;

e) a folyamatos szűrési tevékenység végzése érdekében együttműködik a szűrésben érintett szervezetekkel – a NEAK-kal, a Nemzeti Rákregiszterrel, a szűrőállomásokkal, a háziorvosokkal, a kormányhivatallal;

f) szakmailag felügyeli, irányítja a területi szűrőközpontok tevékenységét;

g) a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés keretében közreműködik a kormányhivatal szervezett szűrésekkel kapcsolatos munkájának szakmai irányításában, illetve a kormányhivatalra irányuló ellenőrzés keretében ellenőrzi a kormányhivatal szűrésekkel kapcsolatos munkáját;

h) ellátja az Országos Szűrési Rendszer (OSZR) központi szakmai feladatait;

i) biztosítja az adatvédelemre, adatbiztonságra és információszabadságra vonatkozó jogszabályokban és belső szabályzatokban foglalt előírások betartását, felügyeli azok végrehajtását;

j) összefogja a szűrésekhez szükséges szűrési kapacitástervezést, ellenőrzi a ténylegesen rendelkezésre álló kapacitásokat;

k) méri, elemzi, értékeli a szűrési tevékenységek végrehajtását, a szűrési rendszerek teljesítményét;

l) biztosítja a szervezett szűrővizsgálatok tekintetében meghatározott minőségi követelmények megvalósulását.

12.4.5. A Szűrésirányítási Főosztály szűrőprogram irányítási feladatai körében:

a) a szervezett szűrések megvalósítása érdekében koordinációs feladatokat lát el, szervezi és irányítja a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” és a „Vastagbélszűrés országos kiterjesztése” programok végrehajtását;

b) együttműködik az egészségügyi ágazat szereplőivel a szűrési programok ütemezésében és tervezésében, részt vesz országos szinten az igényfelmérésben és a kapacitások elosztásában;

c) részt vesz hosszú távú szűrési tervek kidolgozásában, továbbá nyomon követi, folyamatosan nyilvántartja a programok megvalósítását, jelzi a felmerülő kockázatokat;

d) javaslatot tesz – a programok szükségleteinek megfelelően – a humán, anyagi, tárgyi erőforrások biztosítására, átcsoportosítására az NNK érintett szervezeti egységei vezetőinek;

e) részt vesz a lakossági szűrésekkel kapcsolatos szakmai és lakossági tájékoztatási tevékenységben, a lakosság egészségtudatosságának fejlesztésében;

f) közreműködik a feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési és beszerzési folyamatok szakmai előkészítésében.

13. A gazdasági igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek

13.1. Gazdálkodási Főosztály

13.1.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Költségvetési és Kontrolling Osztály,

b) Pénzügyi és Számviteli Osztály,

c) Illetménygazdálkodási Osztály,

d) Projektek Gazdálkodási Osztálya.

13.1.2. A Gazdálkodási Főosztály alapfeladatai körében:

a) határidőben elkészíti az intézet költségvetését, az éves beszámolóját és mérlegét, a beszámolóhoz kapcsolódó jelentéseket;

b) irányítja az intézet költségvetési, számviteli és pénzügyi feladatait, teljesíti a gazdasági területhez kapcsolódó adatszolgáltatásokat, elkészíti és aktualizálja a főosztály hatáskörébe tartozó szabályzatokat;

c) naprakész nyilvántartást vezet az aláírásra jogosultakról (kötelezettségvállaló, pénzügyi ellenjegyző, érvényesítő, utalványozó, teljesítés igazoló);

d) nyomon követi és felügyeli a projektek költségvetésének teljesülését, a pénzügyi elszámolási szabályok betartását.

13.1.3. A Gazdálkodási Főosztály költségvetési és kontroling feladatai körében:

a) közreműködik az NNK szakmai stratégiai tervei gazdasági-pénzügyi feltételeinek kidolgozásában;

b) kialakítja a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások és nyilvántartások rendjét;

c) ellátja mindazon feladatokat, melyeket jogszabály az NNK számára a gazdálkodás területén előír;

d) elkészíti az NNK költségvetési javaslatát és végzi a költségvetés összeállítását, továbbítását az irányító szerv és a Magyar Államkincstár részére, végrehajtja a költségvetést;

e) ellátja a főosztályhoz tartozó adatszolgáltatások elkészítését és továbbítását;

f) a költségvetés és a beszámoló elkészítésével kapcsolatos feladatai körében

fa) előkészíti a következő évi költségvetést, végzi a költségvetés illetve a módosítások szervezeti egységekre bontását;

fb) végzi az intézeti keretszámítások elkészítését, megküldését, központi gazdasági rendszer (a továbbiakban: KGR) feltöltését;

fc) végzi a költségvetés intézeti adatainak ellenőrzését, összesítését, rögzítését a KGR programban, továbbítja a Magyar Államkincstár és az irányító szerv felé;

fd) kezdeményezi a szükséges évközi előirányzat-módosításokat a Magyar Államkincstár, az irányító szerv felé (pl. maradványfeladás, maradványátvétel, átvett pénzeszközök);

fe) végzi az előirányzatok analitikus nyilvántartás vezetését, egyeztetését;

ff) figyelemmel kíséri az előirányzat, egységes rovatazonosító (ERA) kódok szerinti kiadási és bevételi teljesítési adatokat (bankkivonatokon és Forrás rendszeren keresztül).

13.1.4. A Gazdálkodási Főosztály a Magyar Államkincstárral kapcsolatos feladatai körében:

a) végzi a naprakész nyilvántartás vezetését az előirányzatokról az NNK-ban;

b) az előirányzat maradványáról és felhasználásról adatszolgáltatást végez;

c) végzi az előirányzatok rendezését, szükség esetén módosítást kezdeményez;

d) vezeti a tartozásállomány nyilvántartását, végzi az AT-01 bizonylatok kitöltését; azokat továbbítja a kincstári rendszerbe havi rendszerességgel;

e) végzi a kincstári adatszolgáltatások teljesítését;

f) feldolgozza a kincstári adatokat, azokat egyezteti;

g) kezeli a központosított illetményszámfejtési rendszer (KIR) törzsállományokat;

h) elkészíti a szakterületére vonatkozó szabályzó dokumentumokat, végzi karbantartásukat.

13.1.5. A Gazdálkodási Főosztály az egyéb, költségvetéshez kapcsolódó feladatai körében:

a) végzi a költségvetési és gazdasági adatszolgáltatásokat;

b) előkészíti az egyéb, az irányító szerv, a Magyar Államkincstár felé készülő összesített jelentéseket;

c) végzi a keretgazdálkodási feladatokat;

d) jelentéseket készít a gazdasági igazgató felé, valamint közreműködik az országos tisztifőorvos tájékoztatására irányuló jelentések elkészítésében;

e) végzi az adott évi maradványfelmérést és adatszolgáltatást;

f) elkészíti az irányító szerv által kért gazdálkodási adatszolgáltatásokat.

13.1.6. A Gazdálkodási Főosztály a pénzügyi és számviteli feladatai körében:

a) elkészíti és feldolgozza a kincstári számlákhoz kapcsolódó pénzügyi és számviteli bizonylatokat; pénzügyi nyilvántartást vezet a követelésekről és kötelezettségekről;

b) előkészíti a jogszabályok által lehetővé tett előirányzat-módosításokat;

c) folyamatos egyeztetést végez a Magyar Államkincstárnál nyilvántartott adatokkal;

d) nyilvántartja az előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat, szerződéseket;

e) előkészíti a pénzgazdálkodás rövid és hosszú távú terveit;

f) ellátja az operatív pénzügyi, számviteli, adózási feladatokat, határidőre elkészíti és beküldi az adóbevallásokat;

g) felügyeli és lebonyolítja a feladatok finanszírozást;

h) nyilvántartja a feladatok finanszírozásának alakulását;

i) előkészíti és közreműködik a számviteli és gazdálkodási rendre vonatkozó szabályzatok kidolgozásában és karbantartásában, egységes számviteli politika kialakításában;

j) elemzi, értékeli a gazdálkodás, költségvetés, beszámolók adatait, javaslatok kidolgozásában közreműködik;

k) működteti – az Informatikai Főosztállyal együttműködve – egységes szempontok alapján a gazdálkodást érintő informatikai rendszert;

l) végzi az előirányzatokkal és azok felhasználásával kapcsolatos gazdasági események főkönyvi és analitikus könyvelését;

m) biztosítja az NNK gazdálkodási terv szerinti finanszírozását;

n) nyilvántartja az előirányzatokat, figyelemmel kíséri a teljesítéseket, segíti az előirányzat-gazdálkodási feladatokat;

o) elkészíti és megküldi a beszámolókat, mérlegjelentéseket a központi költségvetés részére, elvégzi a szükséges elszámolásokat;

p) végzi az elkülönített feladatra kapott támogatások és átvett pénzeszközök elszámolását és elszámoltatását;

q) végzi az NNK hatáskörébe tartozóan elvégzett szolgáltatások és értékesítések tekintetében a számlázási feladatokat;

r) gondoskodik az NNK pénzügyi kötelezettségeinek teljesítéséről és a követelések érvényesítéséről;

s) ellátja az NNK pénztárainak működtetését;

t) gondoskodik a külföldi kiküldetési engedélyek alapján a megfelelő valutakészlet biztosításáról és azok elszámolásáról;

u) egyezteti a vagyongazdálkodási adatokat.

13.1.7. A Gazdálkodási Főosztály az illetménygazdálkodási feladatai körében:

a) ellátja a személyügyi döntések meghozatalához szükséges pénzügyi előkészítő feladatokat;

b) felelős a személyi juttatási előirányzatot érintő eseményeknek a KIRA-rendszerben történő rögzítéséért a Humánpolitikai Főosztálytól kapott okiratok alapján;

c) szervezi és végzi a központosított illetményszámfejtés végrehajtásából adódó feladatokat a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások tekintetében az NNK valamennyi dolgozójára vonatkozóan;

d) nyilvántartja az osztályra beérkezett természetes személlyel kötött megbízási szerződéseket, melyek alapján gondoskodik a megbízási díjak kifizetéséről a megfelelően kiállított teljesítésigazolások beérkezését követően;

e) részt vesz az illetményemelések, átsorolások és nyugdíjazások előkészítésében a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve, majd a Főosztálytól megkapott okiratok alapján rögzíti az eseményeket a KIRA-rendszerben;

f) ellátja a JKR–rendszerrel, az egészségügyi ágazati bérek kifizetésével kapcsolatos nyilvántartási és elszámolási feladatokat;

g) elkészíti és továbbítja az illetménygazdálkodással és béradatokkal összefüggő statisztikai, MÁK és egyéb jelentéseket;

h) a Magyar Államkincstár által készített főkönyvi feladást továbbítja a Gazdálkodási Főosztályon működő további szervezeti egységek felé, közreműködik az egyeztetésekben;

i) adatot szolgáltat a költségvetés és beszámolók elkészítéséhez;

j) analitikus nyilvántartást vezet a Jogi és Humánpolitikai Főosztálytól kapott okiratok alapján az NNK létszám- és bérhelyzetéről;

k) szorosan együttműködik a Gazdálkodási Főosztály szervezeti egységeivel, és a Magyar Államkincstárral;

l) az Illetménygazdálkodási Osztály koordinálja a társosztályokkal történő adategyeztetéseket és adatszolgáltatásokat, ellenőrzi a kifizetésekhez és elkészítendő jelentésekhez kapcsolódó alapbizonylatokat, a nyilvántartási rendszerek hozzáféréséhez kapcsolódó jogosultságokat naprakészen nyilvántartja (KIRA, közös szerver);

m) kiállítja a jövedelmi adatokat tartalmazó munkáltatói igazolásokat;

n) nyilvántartja a kapott dokumentumok alapján a távolléteket (betegszabadság, táppénz, FNSZ), erről rendszeres adatot szolgáltat az illetékes társosztályok felé;

o) ellátja az NNK-ban cafetéria juttatásban részesülők vonatkozásában a juttatás igényléséhez, illetve folyósításához kapcsolódó feladatokat;

p) rögzíti a kincstári illetményszámfejtő rendszerben az elektronikus bérjegyzékre vonatkozó nyilatkozatot;

q) figyelemmel kíséri a személyi juttatások és munkaadót terhelő járulékok előirányzatának alakulását, egyezteti a tényleges felhasználással, végzi az illetménygazdálkodást, annak alakulásáról vezeti az analitikus nyilvántartásokat, elkészíti a kimutatásokat.

13.1.8. A Gazdálkodási Főosztály pénzügyi feladatai a projektek tekintetében:

a) ellátja a hozzá rendelt európai uniós, hazai projektek és az ún. „kisprojektek” pénzügyi előkészítését és végrehajtását; a projektek forrásából az osztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás az osztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel;

b) elkészíti és feldolgozza a kincstári számlákhoz kapcsolódó banki bizonylatokat; pénzügyi nyilvántartást vezet a követelésekről és kötelezettségekről;

c) előkészíti a jogszabályok által előírtak szerint az előirányzat-módosításokat;

d) egyeztet a Magyar Államkincstárral;

e) nyilvántartja az előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokat;

f) előkészíti a pénzgazdálkodás rövid- és hosszú távú terveit (likviditási terveket);

g) felügyeli és lebonyolítja a feladathoz kötődő finanszírozást;

h) folyamatos egyeztetést végez a főkönyvi nyilvántartással.

13.1.9. A Gazdálkodási Főosztály számviteli feladatai a projektek tekintetében:

a) nyilvántartja projektenként, külön azonosító kódokkal elkülönítve a finanszírozás alakulását;

b) közreműködik a számviteli és gazdálkodási rendre vonatkozó szabályzatok kidolgozásában és karbantartásában, egységes számviteli politika kialakításában;

c) elemzi, értékeli a gazdálkodás, költségvetés, beszámolók adatait, javaslatok kidolgozásában közreműködik;

d) végzi az előirányzatokkal és azok felhasználásával kapcsolatos gazdasági események főkönyvi és analitikus könyvelését;

e) nyilvántartja az előirányzatokat, figyelemmel kíséri a teljesítéseket, segíti az előirányzat-gazdálkodási feladatokat a projektekkel kapcsolatosan;

f) elkészíti a projektek által elvárt beszámolókat, jelentéseket elvégzi a szükséges elszámolásokat;

g) végzi a feladatra kapott támogatások és átvett pénzeszközök elszámolását és elszámoltatását.

13.2. Közbeszerzési és Szervezetellátási Főosztály

13.2.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Közbeszerzési és Beszerzési Osztály,

b) Vagyongazdálkodási és Ellátási Osztály,

c) Üzemeltetési Osztály.

13.2.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján nyomon követi, nyilvántartja és ellenőrzi a projektek (köz)beszerzését, a projektek által finanszírozott közbeszerző cégekkel együttműködik, támogatja a projektek vagyongazdálkodási és üzemeltetési feladatait; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

13.2.3. A Közbeszerzési és Szervezetellátási Főosztály közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatos feladatai körében:

a) elkészíti az NNK beszerzési és közbeszerzési szabályzatát, ellátja annak időszaki felülvizsgálatát;

b) kapcsolattartás az NNK szervezeti egységeivel a közbeszerzési és beszerzési eljárások tény- és tervezett adatainak nyilvántartása, összesítése érdekében, az éves közbeszerzési tervösszeállítása, a jogszabályokban meghatározott kötelezően közzéteendő adatok bekérése az érintett szervezeti egységektől, ezen adatok összesítése, intézkedés közzétételükről;

c) vezeti a jogszabály alapján kötelező közbeszerzési és beszerzési nyilvántartásokat és azt megküldi a Közbeszerzési Hatóságnak, Miniszterelnökségnek, hatáskörrel rendelkező más szervezetnek;

d) a közbeszerzési és beszerzési tevékenységhez kapcsolódó jelentéstételi kötelezettsége szerint a hatáskörébe tartozó feladatokról teljes körű adatszolgáltatást készít;

e) beszerzi a közbeszerzések indításhoz szükséges kormányzati engedélyeket;

f) az egybeszámítás, valamint részekre bontás tilalmának ellenőrzése során a beérkező igényeket vezeti, mely alapján meghatározza az egybeszámított becsült érték alapján az eljárás rezsimjét és fajtáját/típusát;

g) az NNK közbeszerzési eljárásait – kivéve a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokat – teljeskörűen bonyolítja, vagy külső közreműködő bevonásával történő bonyolítás esetén koordinálja;

h) lefolytatja és dokumentálja a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet hatálya alátartozó beszerzési eljárásokat;

i) a közbeszerzési eljárásokat dokumentálja, archiválja, szükség esetén az igénylő számára a dokumentációt rendelkezésre bocsátja;

j) közreműködik a szerződések előkészítésében, azok közbeszerzési szempontú véleményezésével;

k) a szakértői külföldi kiküldetésekhez kapcsolódóan biztosítja a kiküldetésekhez szükséges foglalásokat, dokumentumokat a központosított közbeszerzéshez kötődő feladatok ellátásán keresztül;

l) feladatait az NNK által megvalósított projektek keretében kezdeményezett beszerzési/közbeszerzési eljárások tekintetében is ellátja;

m) a projekt megvalósulása és/vagy az NNK szempontjából kiemelt jelentőségű (köz)beszerzések indítását megelőzően a közbeszerzési minőségbiztosításért felelős szakértővel véleményezteti az egyes felhívások szakmai tartalmát és a dokumentációk tervezeteit.

13.2.4. Közbeszerzési és Szervezetellátási Főosztály vagyongazdálkodási és ellátási, ezen belül beruházási, fejlesztési és ingatlangazdálkodási feladatai körében:

a) lefolytatja és dokumentálja a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárásokat;

b) gondoskodik a kis értékű tárgyi eszközök és készletek beszerzésének előkészítéséről, lebonyolításáról, a szakszerű és gazdaságos készletezésről, felesleges készletezés megelőzéséről, elfekvő készletek kezeléséről, értékvesztés nélküli állagmegóvásról, ezek ellenőrzéséről;

c) végzi a kiemelten kezelt anyagok és kis értékű tárgyi eszközök listájának összeállítását, gazdálkodási kereteinek tervezését;

d) vezeti a megrendelések nyilvántartását, és végzi azok kivezetését;

e) naprakészen vezeti a készletek és a tárgyi eszközök mennyiségi analitikáját;

f) végzi a raktározási, raktár-nyilvántartási feladatokat;

g) ellenőrzi a raktárak készletszintjét;

h) ellátja a készlet- és eszközgazdálkodással kapcsolatos ügyviteli feladatokat;

i) biztosítja az anyagkészlet kezelésével megbízott személyek leltárfelelősségi megállapodását;

j) felelős a raktárak működéséért;

k) végzi a raktárba beérkező anyagok tételes mennyiségi, minőségi vizsgálatát az erre vonatkozó szabályozó alapján;

l) ellenőrzi a lejárati és szavatossági időt;

m) az analitikus nyilvántartáshoz, leltározáshoz kapcsolódó kimutatásokat, adatszolgáltatásokat, statisztikákat elkészíti;

n) az immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyeztetéseket, értékváltozásokat, átsorolásokat és feladásokat elkészíti és nyilvántartja;

o) gondozza a szervezeti egységekhez közvetlenül nem rendelhető, több szervezeti egység vagy a teljes NNK számára beszerzési igények kielégítését szolgáló, központilag megkötött szerződéseket;

p) megszervezi, lebonyolítja az eszközök selejtezését és leltározását, majd kiértékeli a leltárakat;

q) előkészíti és lebonyolítja az NNK főosztályai által kezdeményezett, ingatlan, nagy értékű gép-, műszer-berendezések, járművek beruházási beszerzéséhez a műszaki dokumentációkat;

r) végzi a beruházási és épület fejlesztési eljárásokban a szerződések előkészítését;

s) elkészíti a feladatkörrel összefüggő nyilvántartásokat, adatszolgáltatásokat, végzi az adminisztrációt;

t) ellátja a nagy értékű tárgyi eszközök éves karbantartási és javítási tervének elkészítését, jóváhagyásra történő felterjesztését,

u) kezdeményezi a tevékenységhez tartozó hatósági eljárásokat,

v) ellátja a gép- és műszerpark karbantartásának, javításának biztosítását;

w) kapcsolatot tart az MNV Zrt.-vel; kidolgozza az NNK ingatlangazdálkodási irányelveit;

x) javaslatot állít össze éves szinten és eseti jelleggel az NNK-ban megvalósítandó fejlesztések vonatkozásában;

y) végzi a helyiséggazdálkodás tervezését, javaslatot tesz felsővezetői döntés előkészítéséhez;

z) végzi a tevékenységhez tartozó hatósági eljárások lebonyolítását;

zs) az NNK ingatlan-állományára vonatkozó nyilvántartásokat, adatszolgáltatásokat elkészíti, végzi az adminisztrációt.

13.2.5. A Közbeszerzési és Szervezetellátási Főosztály az üzemeltetési feladatai körében:

a) általános felelősségi körében biztosítja az NNK folyamatos műszaki üzembiztonságát, ellátja az építőmesteri, épületgépészeti, üzemviteli, hőenergetikai és erőátviteli berendezések karbantartási, felújítási, javítási, kazánház-üzemeltetési, valamint a munkavédelmi, tűz- és környezetvédelmi feladatokat;

b) végzi az épületek, építmények felújítására, javítására, karbantartására vonatkozó igények feltérképezését, az igényekről naprakész nyilvántartást vezet;

c) éves tervet állít össze az elemi költségvetések keretében megvalósítandó felújításokra, javításokra és karbantartásokra, a jóváhagyott tervet folyamatos aktualizálja, végrehajtja a szükség szerinti korrekciókat;

d) végzi a tervben jóváhagyott javításokat és karbantartásokat, valamint eseti jelleggel a munkalapon megrendelt hibaelhárításokat és kisjavításokat;

e) végzi a hibaelhárítással összefüggő anyagigénylések bonyolítását;

f) ellátja a tevékenységhez tartozó hatósági engedélyek, hozzájárulások beszerzését;

g) vezeti a feladatkörrel összefüggő nyilvántartásokat, elkészíti az adatszolgáltatásokat;

h) gondoskodik a telephelyek hőenergia, valamint meleg víz ellátásáról;

i) intézi a fűtési rendszerben bekövetkezett hibák elhárítását, saját rendelkezésére álló munkaerő bevonásával, vagy a feladattól függően külső erőforrás felhasználásával;

j) végzi az épületgépészeti berendezések karbantartásának, javításának, valamint az üzemeltetés feltételeinek biztosítását;

k) a szolgáltatásain keresztül biztosítja a mindennapi munkához szükséges infrastruktúrát;

l) végzi a belépési és behajtási/parkolási engedélyek, belépő kártyák kiadását;

m) végzi a telefon SIM kártyák nyilvántartását, kiadását;

n) végzi a vagyonvédelmi feladatok ügyintézését;

o) végzi a biztosítási ügyintézést;

p) ellátja a gondnoksági feladatokat;

q) végzi a belső, kézi szállítási feladatokat;

r) közreműködik a rendezvények szervezésében, vezeti a termek igénylésének nyilvántartását;

s) végzi a kommunális hulladék összegyűjtését és elszállíttatását, kertészeti feladatokat lát el;

t) végzi a járdák, utak takarítását, síkosság mentesítését;

u) végzi a szabadtéri sportlétesítmény karbantartását;

v) biztosítja a vonalas telefonálás feltételeit, kezeli a telefonközpont, végzi a díjak elszámolását;

w) ellátja a szállítási feladatokat, valamint a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat.

13.3. Informatikai Főosztály

13.3.1. A Főosztály nem önálló szervezeti egységei:

a) Infrastruktúra Üzemeltetési Osztály,

b) Alkalmazás Üzemeltetési Osztály.

13.3.2. A Főosztály az országos tisztifőorvos döntése alapján ellátja a projektek informatikai feladatai, fejlesztési tervei előkészítésének és végrehajtásának szakmai felügyeletét; a projektek forrásából a főosztály tevékenységi köréhez kapcsolódó feladatokat ellátó humánerő kapacitás a főosztály szervezeti keretein belül látja el feladatát; a főosztályt együttműködési kötelezettség terheli a projektek szabályszerű és eredményes megtervezése, megvalósítása és fenntartása érdekében feladatkörrel rendelkező más belső szervezeti egységekkel.

13.3.3. Az Informatikai Főosztály a funkcionális feladatai körében:

a) koordinálja és végzi az NNK informatikai rendszereinek üzemeltetési és fejlesztési tevékenységét;

b) támogatja és irányítja az NNK projektjeinek informatikai feladatait;

c) üzemelteti a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatal, valamint a Minisztérium népegészségügyi feladatainak ellátásához szükséges szakmai informatikai rendszereket, ezzel összefüggésben gondoskodik a szakrendszerek központi elemeinek működtetéséhez szükséges informatikai szakmai feltételekről, továbbá az adatvédelmi és információbiztonsági követelmények érvényesítéséről;

d) közreműködik a minisztérium népegészségügyi feladatainak ellátásával és az NNK feladatkörével kapcsolatos adatokra vonatkozó nyilvántartások az ezzel összefüggő tájékoztató rendszerek kezelésében;

e) összeállítja az NNK informatikai feladatai ellátásához szükséges éves költségvetési tervezetet;

f) ellátja az országos szakrendszeri, a megosztott és nem megosztott adatbázisok biztosítását és üzemeltetését;

g) ellátja a minisztérium népegészségügyi feladatainak ellátásával és az NNK feladatkörével kapcsolatos adatokra vonatkozó nyilvántartások az ezzel összefüggő tájékoztató rendszereket kezelését, gondoskodik a szükséges informatikai feltételek biztosításáról, az adatvédelmi és információbiztonsági követelmények érvényesítéséről;

h) felelős a bevont szolgáltatók és a külső szervezetektől bevont humánerőforrás irányításáért és a kapcsolódó teljesítések igazolásáért;

i) szervezeti keretein belül gondoskodik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény szerinti elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatainak ellátásáról, ennek során

ia) az adatgazdákkal együttműködve elvégzi az NNK biztonsági szintbe és az NNK tulajdonában, vagyonkezelésében lévő elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását és annak rendszeres felülvizsgálatát,

ib) kapcsolatot tart az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatósággal és a kormányzati eseménykezelő központtal, a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanáccsal, a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézettel,

ic) kidolgozza és döntésre előterjeszti az elektronikus információbiztonság kialakítására, annak megfelelő elérésére, illetve fenntartására vonatkozó terveket és szabályokat, informatikai biztonsági szempontból véleményezi az NNK által használt informatikai rendszereket érintő szerződéseket,

id) ellátja az NNK által üzemeltetett informatikai rendszerek informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását,

ie) gondoskodik a Nemzeti Népegészségügyi Központ elektronikus információs rendszereinek biztonságával összefüggő tevékenységek jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséről és fenntartásáról,

if) előkészíti az informatikai biztonsággal kapcsolatos szabályzatokat, a szabályzat megsértése esetén a szabályzat rendelkezései alapján jár el.

13.3.4. Az Informatikai Főosztály koordináló tevékenysége, valamint az informatikai közmű felügyelete, működtetése keretében:

a) koordinálja az informatikai rendszereket illető különböző területekről érkező fejlesztési igényeket;

b) részt vesz az éves informatikai költségvetési terv elkészítésében, ellenőrzi végrehajtását;

c) részt vesz a hazai és nemzetközi finanszírozású informatikai projektekben;

d) az informatikai közmű felügyelete, működtetése keretében

da) tervező-fejlesztő,

db) operatív üzemeltetői,

dc) központi nyilvántartási,

dd) központi hozzáférési és védelmi,

de) központi szolgáltatás-biztosítási

feladatokat lát el.

13.3.5. Az Informatikai Főosztály az infrastruktúraüzemeltetési feladatai körében:

a) végfelhasználói infokommunikációs infrastruktúra biztosítása és üzemeltetése tekintetében:

aa) alapvető informatikai és elektronikus hírközlő eszközökkel való ellátás, valamint üzembe helyezés (raktárkészletből),

ab) alapvető informatikai és elektronikus hírközlő eszközök munkaidőben történő használatának támogatása, üzemeltetése és karbantartása,

ac) informatikai problémák ügyfélszolgálati kezelése;

b) központi infokommunikációs infrastruktúra biztosítása és üzemeltetése;

c) a szükséges biztonsági mentések rendszeres elkészítése és ellenőrzése.

13.3.6. Az Informatikai Főosztály az alkalmazásüzemeltetési feladatai körében:

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatal, valamint az EMMI népegészségügyi feladatainak ellátásához szükséges informatikai alkalmazások üzemeltetése;

b) a közös, osztott, szabványos adatbázisok biztosítása és üzemeltetése körében:

ba) megosztott adatbázisokat és alkalmazásokat felügyelete, működtetése,

bb) nem megosztott adatbázisok és alkalmazásokat felügyelete, működtetése,

bc) adatbázisokban tárolt adatok kezelése,

bd) az adatbázisok karbantartása,

be) biztonsági mentések készítése.

IV. Fejezet

Az NNK működési szabályai

14. Az NNK működésének általános szabályai

14.1. Az NNK önálló szervezeti egységeinek folyamatos működését a jogszabályok, az alapító okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az országos tisztifőorvos normatív utasításai, az eljárásrendek, az NNK szabályzatai, az ügyrendek, valamint az országos tisztifőorvos, az irányítást ellátó vezető utasításai határozzák meg.

14.2. Az országos tisztifőorvos, a helyettes országos tisztifőorvosok, a főosztályvezetők, az osztályvezetők feladatait a jogszabályok, továbbá az NNK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazzák. A főosztályvezetők, osztályvezetők, a nem vezető álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselők, a munkavállalók részletes feladatait az önálló szervezeti egységek ügyrendjei, továbbá az álláshelyekre kinevezettek beosztási okiratai tartalmazzák.

14.3. Az NNK önálló szervezeti egységei, valamint egyéb szervezeti egységei feladatellátásuk, működésük során kötelesek együttműködni.

14.4. Az önálló szervezeti egységek kötelesek a hozzájuk került iratokat, tudomásukra jutott információkat – amennyiben feladat- és hatáskörrel nem rendelkeznek – az intézkedésre feladat- és hatáskörrel rendelkező önálló szervezeti egységhez, az iratkezelés rendje szerint eljuttatni, szükség esetén az irat, információ alapján eljárást, intézkedést kezdeményezni, amelyről a szervezeti egység felügyeletét ellátó felsővezetőt tájékoztatni kell.

14.5. A feladatellátás során működési területén valamennyi vezető és nem vezető álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő köteles az NNK egységes szakmai álláspontjának kialakítására törekedni és azt képviselni. Az országos tisztifőorvos és helyettesei álláspontjától eltérő álláspontot, szakmai véleményt az NNK alkalmazottai külső szerv előtt nem képviselhetnek, eltérő szakmai álláspontjukat azonban a döntést hozó vezető tudomására hozhatják. Az önálló szervezeti egységek közötti szakmai véleményeltérés esetén a vitát a szervezeti egységet irányító helyettes országos tisztifőorvos vagy helyettes országos tisztifőorvosok döntik el. Ha az adott ügyben a helyettes országos tisztifőorvosok között sem alakul ki egységes álláspont, a vitát döntésre az országos tisztifőorvos elé kell terjeszteni. Ilyen esetben a döntést a főosztályvezetői értekezleten ismertetni kell.

14.6. Az önálló szervezeti egységek a feladat- és hatáskörükbe tartozó tevékenységek ellátása során felmerülő beszerzési, közbeszerzési igény vezetői elfogadását, engedélyezését követően kötelesek az eljárás szakmai előkészítését elvégezni, melynek során kötelesek együttműködni a beszerzési, közbeszerzési eljárás lefolytatásáért felelős önálló szervezeti egységgel. A beszerzési, közbeszerzési eljárás lefolytatásáért felelős önálló szervezeti egység koordinálja az egyes főosztályok részvételét, a jogi, szakmai, gazdálkodási szempontok érvényesítését az egyes beszerzési és közbeszerzési eljárási cselekmények előkészítése, végrehajtása, a dokumentációs kötelezettség, valamint a döntés-előkészítési feladatok teljesítése során.

14.7. A minősített adatok kezelésének felügyeletét és ellenőrzését a biztonsági vezető útján látja el. Az NNK minősített adatkezelési feladatait a Tisztifőorvosi Titkárság e feladattal megbízott kormánytisztviselője végzi.

15. A munkáltatói jogkör gyakorlása

15.1. A munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó szabályokat a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, az NNK Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az NNK Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

16. Az iratkezelés rendje

16.1. Az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető kijelölését az NNK Iratkezelési Szabályzata határozza meg.

17. A kiadmányozás általános szabályai

17.1. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást, magában foglalja a döntést, az intézkedések kiadását és külön erre irányuló utasítás esetén az irat irattárba helyezésének jogát.

17.2. Az országos tisztifőorvos kiadmányozza:

a) a közjogi méltóságokhoz,

b) az országgyűlési képviselőkhöz, az országgyűlési bizottságokhoz,

c) az alapvető jogok biztosához és helyetteseihez,

d) az Állami Számvevőszék elnökéhez,

e) az igazságszolgáltatási szervek vezetőihez,

f) a Kormány tagjaihoz, az államtitkárokhoz, a közigazgatási és helyettes államtitkárokhoz,

g) a központi államigazgatási szervek vezetőihez,

h) a kormányhivatal és járási hivatal vezetőihez,

i) az érdekképviseleti szervekhez

intézett kiadmányokat, valamint mindazokat az iratokat, amelyek feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést tartalmaznak, vagy amelyek egyedi döntéssel magához vont ügyekkel kapcsolatosak.

17.3. Az országos tisztifőorvos kiadmányozza továbbá az NNK feladat- és hatáskörébe tartozó, a főosztályok szakterületét érintő elsőfokú, továbbá másodfokú eljárások lefolytatása során hatósági jogkörben hozott döntéseket.

17.4. A kiadmányozás rendjének részletes szabályait a kiadmányozás rendjéről szóló országos tisztifőorvosi utasítás tartalmazza.

18. Kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés

18.1. A kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogosultságokat a Kötelezettségvállalás, kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése, utalványozás, teljesítésigazolás és érvényesítés rendjéről szóló tisztifőorvosi utasítás tartalmazza.

19. Álláshelyhez kötött feladat átadás-átvétel

19.1. Az átadás-átvétel szabályait az NNK Közszolgálati szabályzata tartalmazza.

20. A szervezetszabályozás eszközei, ezek kiadási és nyilvántartási rendje

20.1. Az NNK közjogi szervezetszabályozó eszközeiről, valamint a szabályozás egyéb eszközeiről, ezek kiadási és nyilvántartási rendjéről „A szabályozó dokumentumok készítéséről és nyilvántartásáról” szóló szabályzat rendelkezik. A szabályozás eszközei: a szabályzat, a szakmai állásfoglalás, a szakmai eljárásrend és a körlevél.

20.2. Eljárásrendet, szabályzatot, szakmai állásfoglalást az országos tisztifőorvos adhat ki, körlevél kiadására az országos tisztifőorvos és a helyettes országos tisztifőorvosok jogosultak.

20.3. A külön szabályzat szerinti szabályozás a közjogi szervezetszabályozó eszköz és a szabályozás egyéb eszközeinek hierarchiáján alapul. A szabályozás eszközei jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes rendelkezést nem tartalmazhatnak.

20.4. Az NNK-ban alkalmazott szabályozó dokumentumok aktualitását naprakészen meg kell őrizni, ezért az érintett szervezeti egység vezetője a szükséges módosításokra indokolt esetben köteles feletteseinek javaslatot tenni, illetve a szabályozó dokumentumok felülvizsgálatáról az erről szóló külön szabályzat szerint gondoskodni kell. A belső szabályozó dokumentumokat és azok módosításait jóváhagyás után közzé kell tenni, hogy az érdekeltek tudomására jusson.

20.5. Az NNK-ban alkalmazott szabályozó dokumentumokat az NNK dolgozóival és az újonnan belépőkkel ismertetni kell. Ezen kötelezettség a szervezeti egység vezetőjét terheli.

20.6. A szabályozás eszközei az NNK egységes jogalkalmazását szolgálják, az ezekben foglaltakra más szervek, ügyfelek részére készített iratban hivatkozni nem lehet.

20.7. A feladatkörében eljáró főosztályvezető, illetve a felügyeletet ellátó országos tisztifőorvos, helyettes országos tisztifőorvos felelős:

a) a tervezett szabályozás szükségességéért,

b) azért, hogy a választott szabályozási eszköz megfeleljen a szakmai követelményeknek.

21. Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre

21.1. A vagyonnyilatkozat-tételről az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) rendelkezik.

21.2. Az NNK-ban vagyonnyilatkozat-tételre köteles – a Vnyt. előírásaival összhangban – az alábbi álláshelyeket betöltő kormánytisztviselő:

a) az NNK közbeszerzési eljárásában részt vevő közbeszerzési feladatokat ellátó kormánytisztviselő, valamint a közbeszerzési eljárásban részt vevő kormánytisztviselő (jogász, közbeszerzési referens),

b) a Gazdálkodási Főosztály vezetője,

c) a belső ellenőr,

d) az NNK előirányzatai felhasználásával, ellenőrzésével, döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatokat ellátó kormánytisztviselő,

e) az a)–d) pontban meghatározottakon kívül az NNK valamennyi főosztályvezetője és osztályvezetője,

f) az a)–d) pontban meghatározottakon kívül az NNK valamennyi nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett kormánytisztviselője,

g) a közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyekben javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult személy.

Az a) pont hatálya alá eső személy évente, a b)–d) pont szerinti személy kétévente és az e)–g) pontban megjelölt személy ötévente – amennyiben nem lát el olyan feladatot, amelyre a Vnyt. gyakoribb vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő – tesz vagyonnyilatkozatot.

21.3. Ha a kormánytisztviselő több jogcímen is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, akkor vagyonnyilatkozatot ismételten a rövidebb időtartam elteltével köteles tenni.

21.4. A vagyonnyilatkozat-tétel részletes szabályait és kezelésének rendjét az NNK Közszolgálati szabályzata rögzíti.

22. Szervezeti integritást sértő események kezelése, munka- és tűzvédelem

22.1. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, továbbá a munka-, tűz- és sugárvédelemről külön szabályzatok rendelkeznek.

23. Adatvédelem, adatbiztonság

23.1. Az adatvédelem és adatbiztonság kérdéséről, továbbá az adatvédelmi tisztviselő feladataival kapcsolatosan – a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – az NNK Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata rendelkezik.

24. Az NNK képviselete és a külső kapcsolattartás

24.1. Az NNK-t mint jogi személyt az országos tisztifőorvos, távollétében, teljes jogkörrel a kijelölt helyettes országos tisztifőorvos képviseli.

24.2. Az NNK-t mint jogi személyt átruházott hatáskörben, az irányítási rend szerint a helyettes országos tisztifőorvosok is képviselhetik.

24.3. Az NNK-t mint jogi személyt meghatározott jog- és feladatkörben, az országos tisztifőorvos egyedi felhatalmazása alapján – az irányítást ellátó vezető javaslatára – főosztályvezető is képviselheti.

24.4. Az önálló szervezeti egységek képviselete az önálló szervezeti egység feladata az irányítást ellátó vezető előzetes tájékoztatásával.

24.5. Az NNK jogi képviseletét az országos tisztifőorvos által megbízott személyek látják el, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szabályai szerint.

24.6. Az intézeti honlap lakossági oldalainak szerkesztése a Kommunikációs Osztály feladata.

25. Az értekezletek rendje

25.1. Főosztályi Értekezlet

a) Az egyes szervezeti egységeket vezető főosztályvezetők Főosztályi Értekezletet hívnak össze. A Főosztályi Értekezlet a szervezeti egység vezetőjének feladatellátást támogató testülete.

b) A Főosztályi Értekezlet feladata a beszámoltatás, a kölcsönös tájékoztatás, a Főosztályvezetői Értekezletre történő felkészülés, döntés előkészítése és információcserével történő segítése, a kijelölt témakörök megvitatása.

c) A Főosztályi Értekezletet a szervezeti egység vezetője hívja össze heti gyakorisággal, és vezeti.

d) A Főosztályi Értekezlet állandó résztvevői a szervezeti egység vezető beosztású munkatársai, további résztvevői a szervezeti egység vezetője által meghívott munkatársak.

25.2. Főosztályvezetői Értekezlet

a) Az országos tisztifőorvos, távollétében a kijelölt helyettes országos tisztifőorvos a szervezeti egységek vezetőinek körében Főosztályvezetői Értekezletet hív össze. A Főosztályvezetői Értekezlet az országos tisztifőorvos, illetve a helyettes országos tisztifőorvosok feladatellátást támogató tanácsadó testülete.

b) A Főosztályvezetői Értekezlet feladata a beszámoltatás, a kölcsönös tájékoztatás, a felsővezetői döntés előkészítése és információcserével történő segítése, a kijelölt témakörök megvitatása.

c) A Főosztályvezetői Értekezlet résztvevői kéthetente egy alkalommal, illetve szükség szerint üléseznek.

d) A Főosztályvezetői Értekezletet az országos tisztifőorvos, távollétében a helyettes országos tisztifőorvos vezeti.

e) A Főosztályvezetői Értekezlet állandó résztvevői: az országos tisztifőorvos, a helyettes országos tisztifőorvosok, a gazdasági igazgató, valamint a felügyeletük alá tartozó szervezeti egységek vezetői, továbbá a külső kommunikációért felelős osztályvezető, a belső ellenőr.

f) A Főosztályvezetői Értekezlet további résztvevői: napirendi ponttól függően az országos tisztifőorvos által meghívott szakértők, tanácsadók.

25.3. Területi Népegészségügyi Munkatársak Értekezlete

a) Az országos tisztifőorvos a szervezeti egységet vezető főosztályvezető javaslatára a kormányhivatal és a járási hivatal népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeinek munkatársai számára, adott szakterület vonatkozásában összehívja a Területi Népegészségügyi Munkatársak Értekezletét, amely a szakmai irányításban közreműködő, illetve szakmai irányítói feladatokat ellátó NNK, valamint a kormányhivatal és a járási hivatal népegészségügyi feladatokat ellátó munkatársai közötti rendszeres kapcsolattartás eszköze.

b) A Területi Népegészségügyi Munkatársak Értekezletének feladata az adott szakterületet érintő feladatokra történő javaslattétel, illetve a feladatellátáshoz kapcsolódó ismeretanyag átadása, konzultáció és tájékoztatás.

c) A Területi Népegészségügyi Munkatársak Értekezletének résztvevői szükség szerint, az NNK éves rendezvénytervében rögzítetteknek megfelelően üléseznek, előre meghatározott napirend alapján.

d) A Területi Népegészségügyi Munkatársak Értekezletét az összehívást kezdeményező, szervezeti egységet vezető főosztályvezető vezeti.

e) A Területi Népegészségügyi Munkatársak Értekezletének állandó résztvevői: az értekezlet összehívását kezdeményező szervezeti egység vezetői, beosztott munkatársai, valamint a kormányhivatal és a járási hivatal népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeinek érintett munkatársai.

f) A Területi Népegészségügyi Munkatársak Értekezletének további résztvevői: napirendi ponttól függően az országos tisztifőorvos, illetve a helyettes országos tisztifőorvosok, a szakterülettel érintett más szervezeti egységek munkatársai, szakértők, tanácsadók.

g) A Területi Népegészségügyi Munkatársak Értekezletének napirendjét az értekezlet összehívását kezdeményező, szervezeti egységet vezető főosztályvezető állítja össze, melyet a szervezeti egységet közvetlen irányító helyettes országos tisztifőorvossal jóváhagyat.

25.4. Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályvezetői (Megyei tisztifőorvosi) Értekezlete

a) A kormányhivatalok népegészségügyi főosztályvezetőinek, esetenként a járási hivatalok népegészségügyi osztályvezetőivel kibővített értekezlete az országos tisztifőorvos és helyettesei és a kormányhivatalok népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeinek vezetői közötti rendszeres kapcsolattartás eszköze.

b) A Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályvezetői Értekezletének feladata a népegészségügyi feladatellátáshoz kapcsolódó ismeretanyag átadása, konzultáció és kölcsönös tájékoztatás.

c) A Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályvezetői Értekezletének résztvevői havonta, illetve szükség szerinti gyakorisággal üléseznek.

d) A Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályvezetői Értekezletét az országos tisztifőorvos hívja össze és vezeti.

e) A Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályvezetői Értekezletének állandó résztvevői: az országos tisztifőorvos, a helyettes országos tisztifőorvosok és a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályvezetői, távollétükben helyetteseik.

f) A Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályvezetői Értekezletének további résztvevői: napirendi ponttól függően az országos tisztifőorvos, illetve a helyettes országos tisztifőorvosok által meghívott önálló szervezeti egységek vezetői, továbbá járási hivatalok népegészségügyi osztályvezetői, szakértők, tanácsadók.

g) A Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályvezetői Értekezletének napirendjét az országos tisztifőorvos állítja össze a helyettes országos tisztifőorvosoktól, az önálló szervezeti egységek vezetőitől, valamint a megyei tisztifőorvosoktól bekért javaslatok figyelembevételével.

25.5. Az értekezletek közös szabályai

25.5.1. Főosztályi Értekezlet és Főosztályvezetői Értekezlet

a) A Főosztályi Értekezleten elhangzottakról a szervezeti egység vezetője által, a Főosztályvezetői Értekezleten elhangzottakról az országos tisztifőorvos által kijelölt munkatárs emlékeztetőt készít, jelenléti ívet vezet, amelyet iktat és nyilvántart.

b) Az emlékeztetőt a kijelölt munkatárs készíti és írja alá, az illetékes szervezeti egység vezetője, illetve az országos tisztifőorvos hagyja jóvá.

c) A Főosztályvezetői Értekezletről készült emlékeztető jóváhagyás előtti, elektronikus formában megküldött tervezetére két munkanapos határidővel a jelenléti ív szerint megjelentek írásban észrevételt tehetnek. Az észrevétel alapján a kijelölt munkatárs az emlékeztető tervezetét módosítja, pontosítja, és a módosításra, pontosításra vonatkozó javaslattal küldi meg jóváhagyásra.

d) Az illetékes szervezeti egység vezetője, illetve az országos tisztifőorvos által jóváhagyott emlékeztetőt a kijelölt munkatárs az értekezletet követő öt munkanapon belül, elektronikus formában megküldi a Főosztályi Értekezlet, illetve a Főosztályvezetői Értekezlet állandó résztvevőinek.

25.5.2. Területi Népegészségügyi Munkatársak Értekezlete és Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályvezetői Értekezlete

a) A Területi Népegészségügyi Munkatársak Értekezletének megtartását az érintett szakmai főosztály, a Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályvezetői Értekezletének megtartását az országos tisztifőorvos megbízása alapján a Tisztifőorvosi Titkárság szervezi.

b) Az értekezletek szervezésével kapcsolatos feladatok:

ba) az értekezlet időpontjának kiküldése – a már ismert programpontokkal és az azokhoz kapcsolódó írásos anyagokkal együtt – a résztvevőknek és programjavaslat, aktuális kérdések, problémák bekérése a résztvevőktől az értekezlet időpontja előtt legalább 10 munkanappal,

bb) intézkedés – együttműködve az Üzemeltetési Osztállyal és az Informatikai Főosztállyal – a helyiség és egyéb szükséges technikai feltételek és eszközök biztosításáról,

bc) jelenléti ív készítése,

bd) emlékeztető készítése az értekezlet megtartásától számított nyolc munkanapon belül,

be) az emlékeztető iktatása és megküldése a résztvevők, illetve az érintettek részére.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

26. Az országos tisztifőorvos gondoskodik arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot valamennyi – az NNK alkalmazásában álló – munkatárs megismerje. Ennek érdekében a Szervezeti és Működési Szabályzatot az NNK külső és belső honlapján közzé kell tenni.

27. A szervezeti egységek ügyrendjei elkészítésének, illetve a korábbi ügyrendek felülvizsgálatának határideje a Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépését követő 60. nap.

1. függelék

Az NNK szervezeti felépítése

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!