3/2019. (VIII. 9.) NKFIH utasítás
3/2019. (VIII. 9.) NKFIH utasítás
a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Közszolgálati Szabályzatáról1
2019.08.11.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 91. § (5) bekezdése alapján – figyelemmel a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásáról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 19. §-ára, továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 17. § (1) bekezdésére és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ára – a következő utasítást adom ki:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A szabályzat hatálya
1.1. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) Közszolgálati Szabályzatának hatálya kiterjed
a) a 39. alcím kivételével az NKFI Hivatallal a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőre,
b) a 16., a 20., a 24–27. és a 39–41. alcím, valamint a 42.4., 42.5. és 42.7. pont kivételével – figyelemmel a Kit. 278–279. §-ában foglaltakra – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján munkaviszonyban álló munkavállalóra [a továbbiakban az a) és b) pont együtt: munkatárs], valamint
c) a 39. alcím a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatóra.
1.2. Az elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó munkatársak és álláshelyek tekintetében az elnökhelyettes gyakorolja a főosztályvezetőre meghatározott jogosítványokat, és teljesíti a főosztályvezetőre meghatározott kötelezettségeket.
1.3. Jelen utasításban használt fogalmak esetén a Kit. 280. §-a és a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásáról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 2. §-a szerinti értelmező rendelkezések az irányadók.
2. Munkáltatói jogok gyakorlása
2.1. Valamennyi munkatárs esetén az NKFI Hivatal elnöke általánosan át nem ruházható, saját hatáskörben gyakorolja az alábbi jogköröket:
a) közszolgálati jogviszony és munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése, az illetmény, illetve munkabér megállapítása;
b) az álláshely betöltése feltételeinek szakmai és képesítési követelményeinek meghatározása;
c) szakmai vezetői megbízás, annak módosítása és visszavonása;
d) további jogviszony létesítésével összefüggő előzetes engedély megadása;
e) távmunkavégzés és otthoni munkavégzés engedélyezése;
f) az általánostól eltérő munkarend megállapítása;
g) a fizetés nélküli szabadság engedélyezése;
h) a munkatárs külföldi kiküldetéséről való döntés;
i) írásbeli dicséretben, teljesítményelismerésben, motivációs elismerésben való részesítés;
j) célfeladat elrendelése és céljuttatás megállapítása;
k) döntés az éves cafetéria-keretről, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott költségtérítések mértékéről;
l) lakhatási jellegű juttatásokról, krízistámogatásról és egyéb visszatérítendő támogatásról való döntés;
m) a munkatársakat megillető juttatások, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások esetén a munkáltató mérlegelési jogkörében az általános szabályoktól történő eltérést engedélyező döntés meghozatala;
n) a tanulmányi szerződésről és egyéb tanulmányi jellegű támogatásokról való döntés;
o) a jogszabályban meghatározott vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, a munkáltatói jogkör gyakorlójának hatáskörébe utalt feladatok;
p) a fegyelmi és kártérítési eljárás megindítása, vizsgálóbiztos kijelölése, a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése, fegyelmi tanácsban az eljárás lefolytatása;
q) közszolgálat halottjának nyilvánítás.
2.2. A 2.1. pont d)–f), h) és n)–p) alpontjaiban meghatározott munkáltatói jogokat az elnök távolléte és akadályoztatása esetén, vagy ha az elnöki tisztség nincs betöltve, az SZMSZ szerint az elnököt helyettesítő elnökhelyettes vagy az elnök által erre írásban kijelölt elnökhelyettes gyakorolja.
2.3. A 2.1. pont a)–c), g), i)–m) és q) alpontjai szerinti jogkörök tekintetében az elnököt helyettesítő elnökhelyettes csak abban az esetben járhat el, ha az elnöki tisztség nincsen betöltve, vagy az elnök erre írásban, kifejezetten felhatalmazta.
2.4. Az elnök akadályoztatása és távolléte esetén hozott munkáltatói intézkedésekről az elnökhelyettes köteles legkésőbb a helyettesítés megszűnésekor haladéktalanul tájékoztatni az elnököt.
2.5. Az elnökhelyettes az általa közvetlenül irányított ügyintézők és főosztályvezetők tekintetében átruházott hatáskörben gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:
a) szabadság kiadásának joga;
b) javaslattétel felvételére, jogviszony megszüntetésére;
c) javaslattétel – munkáltatói döntést igénylő – jogviszony-megszüntetési kérelmeivel összefüggésben;
d) teljesítményértékelés;
e) javaslattétel teljesítményelismerésben, motivációs elismerésben részesítésre, valamint célfeladat meghatározásra.
2.6. A főosztályvezető az általa irányított szervezeti egységhez beosztott munkatársak tekintetében átruházott hatáskörben gyakorolja a 2.5. pontban meghatározott munkáltatói jogokat.
2.7. A humánpolitikai feladatokért felelős főosztály vezetője a 2.5. pontban foglaltakon kívül, átruházott hatáskörben gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:
a) munkáltatói jogviszony-igazolás kiadása,
b) munkajogi és a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó tájékoztató és igazolás kiadása,
c) foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra szóló beutaló jóváhagyása és aláírása,
d) tanulmányi szerződés alapján kiállított számlakérő nyomtatvány jóváhagyása és aláírása,
e) szakmai gyakorlatos foglalkoztatással összefüggő iratok jóváhagyása és aláírása.
2.8. A gazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetője a 2.5. pontban foglaltakon kívül, átruházott hatáskörben kiadja a személyi jövedelemadóval és járulékokkal kapcsolatos igazolást, nyilatkozatot és a munkáltatói jövedelemigazolást.
2.9. Az osztályvezetőnek – a főosztályvezető távolléte vagy akadályoztatása, illetve a főosztályvezetői tisztség betöltetlensége esetén, helyettesítési jogkörben tett intézkedések kivételével – kizárólag javaslattételi joga van a felette irányítási jogkört gyakorló vezető részére a jelen fejezet szerinti munkáltatói jogok gyakorlására.
2.10. Munkáltatói jogkört kizárólag szakmai felsővezetői vagy szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő gyakorolhat. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
II. FEJEZET
MUNKÁLTATÓI INTÉZKEDÉSEK ELEKTRONIKUS KÖZLÉSE ÉS KIADMÁNYOZÁSA
3. A munkáltató írásbeli jognyilatkozatainak és megállapodásainak kiadmányozása
3.1. Legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell kiadmányozni az alábbi munkáltatói intézkedéseket:
a) kormányzati szolgálati jogviszony és munkaviszony létesítésének és módosításának dokumentuma,
b) kormányzati szolgálati jogviszony és munkaviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat,
c) összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás,
d) fizetési felszólítás,
e) éves személyi jövedelemadó bevallásához szükséges jövedelemigazolás.
3.2. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója a 3.1. pontban meghatározottakon túl bármely munkáltatói intézkedés esetén dönthet annak elektronikus aláírással történő kiadmányozásáról.
3.3. A 3.1. pontban nem szereplő munkáltatói intézkedésekről – a 3.2. pontban meghatározott kivétellel – papíralapú kiadmányt kell készíteni.
4. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással készült munkáltatói jognyilatkozat és megállapodás közlése és kézbesítése
4.1. A munkatárs – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a jogviszony létesítését követő 15 napon belül köteles ügyfélkaput létesíteni.
4.2. A 3.1. és a 3.2. pont szerinti elektronikus dokumentumba foglalt munkáltatói intézkedést a munkatárs ügyfélkapujára történő megküldéssel kell közölni, a közlésről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik.
4.3. Amennyiben a 4.2. pont szerinti közlés bármely okból nem lehetséges, a munkáltatói intézkedés a Kit. 72. § (4) bekezdésében foglalt szabályok alapján záradékolással ellátott hiteles papíralapú kiadmány formájában kerül közlésre. A záradékolásra a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység valamennyi humánpolitikai feladatokat ellátó munkatársa jogosult.
4.4. Az NKFI Hivatal elnöke bármely munkáltatói jognyilatkozat, illetve megállapodás tekintetében elrendelheti annak 4.3. pont szerinti közlését.
4.5. Az NKFI Hivatal gyakorolja az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 7. § (1a) bekezdése szerinti hatáskörét, amelynek keretében Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációs szerveként jár el az 1. pont a) és b) alpontja szerinti foglalkoztatottjai tekintetében. A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban történő regisztráció elvégzésére jogosult az 5.3. pont szerinti munkatárs.
5. Fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezők köre
5.1. A 3.1. és a 3.2. pont szerinti elektronikus dokumentumba foglalt munkáltatói intézkedések kiadmányozása céljából fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik:
a) az NKFI Hivatal elnöke,
b) az NKFI Hivatal elnökhelyettesei.
5.2. A 3.1. és a 3.2. pont szerinti elektronikus dokumentumba foglalt munkáltatói intézkedések pénzügyi ellenjegyzése, valamint a 2.4. pont szerinti dokumentumok kiadmányozása céljából fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkeznek a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult munkatársak.
5.3. A 3.1. és a 3.2. pont szerinti elektronikus dokumentumba foglalt munkáltatói intézkedések szignálása és önálló döntési vagy kiadmányozási hatásköreinek gyakorlása érdekében fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egység humánpolitikai feladatok ellátó valamennyi munkatársa és ezen szervezeti egység főosztályvezetője.
III. FEJEZET
AZ NKFI HIVATAL ALAPLÉTSZÁMA, ÁLLÁSHELYÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA
6. Alaplétszám, álláshelyek megoszlása
6.1. Az NKFI Hivatal alaplétszámába tartozó álláshelyen kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony hozható létre.
6.2. Az NKFI Hivatal álláshelyeinek szervezeti egységek közötti megoszlásáról az NKFI Hivatal elnöke dönt.
6.3. Az NKFI Hivatal szervezeti egységei közötti álláshelyek átcsoportosítását főosztályvezető, illetve elnökhelyettes az NKFI Hivatal elnökéhez címzett feljegyzéssel kezdeményezheti. A kérelmet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységhez kell benyújtani. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység beszerzi valamennyi érintett szervezeti egység vezetőjének véleményét, majd a feljegyzést javaslatával ellátva továbbítja döntésre az NKFI Hivatal elnöke részére.
6.4. A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely igénylésére vonatkozó kérelmet az NKFI Hivatal elnöke terjeszti elő az NKFI Hivatal felügyeletét ellátó miniszter részére. A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely igénylését a 6.3. pont szerint kell kezdeményeznie az érintett főosztályvezetőnek.
6.5. Az alaplétszám felülvizsgálatával összefüggő, Kit. 52. §-a szerinti feladatokat a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység koordinálja és készíti elő a szükséges felterjesztéseket.
7. Az álláshely besorolási kategóriái
7.1. Az NKFI Hivatal alaplétszámába tartozó álláshelyek a Kit. 57. § (1) bekezdés a)–c) pontjai alapján ügyintézői, szakmai vezetői, valamint szakmai felsővezetői besorolási kategóriákba tartoznak, az ügyintézői besorolási kategória a Kit. 57. § (2) bekezdése alapján további kategóriákra bomlik.
7.2. A főosztályvezető az NKFI Hivatal elnökének címzett, részletes indokolással ellátott feljegyzésben kezdeményezheti az irányítása alá tartozó munkatárs álláshely-kategóriájának módosítását abban az esetben, amennyiben a kérelmezett új álláshely-kategória az NKFI Hivatal betöltetlen álláshelyei között rendelkezésre áll, és az álláshely betöltésére irányuló kiválasztási folyamat még nem indult meg. Az álláshelyváltás feltételeinek fennállását a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység megvizsgálja, és az álláshely-kategória módosítására irányuló kérelmet véleményével ellátva terjeszti fel döntésre az NKFI Hivatal elnöke részére.
8. Az álláshely betöltésének feltételei
8.1. Az NKFI Hivatal alaplétszámába tartozó álláshelye kizárólag olyan személlyel tölthető be, aki megfelel a Kit.-ben a jogviszony létesítésére előírt, valamint az irányadó jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározott egyéb feltételeknek.
8.2. Az álláshely betöltésének szakmai feltételeit az NKFI Hivatal elnöke külön rendelkezésben határozza meg.
9. Álláshelyváltás
9.1. Nem érinti a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyát, ha a munkatárs az NKFI Hivatal egyik álláshelyéről a másik álláshelyére kerül áthelyezésre.
9.2. A munkatárs álláshelyváltását a szervezeti egységét vezető főosztályvezető és az álláshelyváltás szerinti új szervezeti egységet vezető főosztályvezető közösen kezdeményezheti a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység által erre rendszeresített formanyomtatvánnyal. A kezdeményezésről a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység vezetőjének ellenjegyzését követően az NKFI Hivatal elnöke dönt.
10. Az álláshelyállomány nyilvántartásával összefüggő feladatok
10.1. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység naprakész nyilvántartást vezet az NKFI Hivatal álláshelyállományáról, valamint felelős az NKFI Hivatal álláshelyeinek a központilag működtetett álláshely-nyilvántartó rendszerben történő kezeléséért és a közszolgálati alapnyilvántartás vezetéséért.
10.2. A humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység havi rendszerességgel tájékoztatja az NKFI Hivatal álláshelyállományának alakulásáról az NKFI Hivatal elnökét az általa meghatározott rendben.
10.3. A humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység gondoskodik az álláshelyállománnyal kapcsolatos adatszolgáltatások határidőre történő teljesítéséről.
IV. FEJEZET
KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY VAGY MUNKAVISZZONY LÉTESÍTÉSE
11. Kormányzati szolgálati jogviszony és munkaviszony létesítésének feltételei
11.1. Az NKFI Hivatal kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel létesíthet, aki megfelel a Kit. 82. §-ában foglalt általános és a munkáltatói jogkör gyakorlója által a 8.2. pontban meghatározott további feltételeknek. Az NKFI Hivatalnál kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony létesítésére nyilvános vagy belső pályázat (a továbbiakban együttesen: pályázat), továbbá meghívásos eljárás keretében kerül sor.
11.2. Kormányzati szolgálati jogviszonyba történő kinevezés további feltételei:
a) a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvány megléte, amely igazolja, hogy a jelölt büntetlen előéletű, továbbá nem áll a Kit. 82. §-a szerinti büntetőeljárás hatálya alatt;
b) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3. §-a szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony esetén vagyonnyilatkozat-tétel teljesítése;
c) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által kiállított igazolás megléte a munkakör vagy beosztás betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságról;
d) pályázati kiírás esetén a pályázat sikeres teljesítése.
12. Új jogviszony létesítésének szabályai
12.1. Jogviszony létesítését a főosztályvezető (a továbbiakban jelen fejezet alkalmazásában: kezdeményező vezető) a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által rendszeresített nyomtatvánnyal kezdeményezi.
12.2. Az alaplétszámba tartozó álláshely megüresedése esetén – ideértve valamely munkatárs tartós távolléte esetére szóló határozott idejű jogviszony-létesítésre vonatkozó kezdeményezést is – a 12.1. pont szerinti kezdeményezésről a kezdeményező vezető az álláshely megüresedésétől számított egy hónapon belül gondoskodik.
12.3. A 12.1. pont szerinti kezdeményezést a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység 5 munkanapon belül megvizsgálja, és amennyiben azt megfelelőnek találja, akkor a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője ellenjegyzi és jóváhagyásra felterjeszti az NKFI Hivatal elnöke részére.
12.4. A jogviszony létesítésre irányuló kezdeményezés elnöki jóváhagyása esetén a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a jóváhagyás szerint gondoskodik a pályázati kiírás összeállításáról vagy a jogviszony létesítéséről. Belső pályázat esetén a pályázati kiírást az NKFI Hivatal intranet oldalán, nyilvános pályázatot az NKFI Hivatal toborzási programján keresztül, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (személyügyi központ) honlapján és – a jóváhagyás szerint – egyéb álláskeresési portálon kell közzétenni.
12.5. A közzétett pályázatban a benyújtási határidőt pontos naptári nap megjelölésével kell meghatározni. A pályázatok benyújtási határideje belső pályázat esetén legfeljebb 2 hét, nyilvános pályázat esetén legfeljebb egy hónap lehet. A pályázatokat a benyújtási határidőt követő legkésőbb egy hónapon belül el kell bírálni.
12.6. A pályázatokat a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a pályázati feltételeknek való tartalmi és formai megfelelőség szempontjából ellenőrzi, és a pályázati feltételeknek nem megfelelő pályázókat elutasítja.
12.7. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelő pályázatokhoz a kezdeményező vezetőnek az NKFI Hivatal toborzási programján keresztül a benyújtási határidőt követő 5 munkanapon belül hozzáférést biztosít, aki a hozzáférés biztosítását követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet arról, hogy mely jelentkező esetén kéri a személyes meghallgatás megszervezését.
12.8. A kezdeményező vezető javaslata szerinti pályázók meghallgatását a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység szervezi a 12.5. pont szerinti határidőre is figyelemmel.
12.9. A személyes meghallgatás a kezdeményező vezető vagy az általa erre kijelölt munkatárs és a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység valamely munkatársának részvételével zajlik. Az NKFI Hivatal elnöke, a kezdeményező vezető, valamint a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője a személyes meghallgatáson történő részvételre további munkatársakat is felkérhet. Az NKFI Hivatal elnöke, a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője és az Elnöki Titkárság vezetője bármely meghallgatáson részt vehet.
12.10. A kezdeményező vezető, az elnökhelyettes vagy az elnök bármikor rendelkezhet úgy, hogy a pályázat elbírálása két körös eljárás keretében történik. Ebben az esetben a személyes meghallgatást követően kiválasztott pályázók ismételt meghallgatását 2 héten belül le kell folytatni. A második körös személyes meghallgatás lefolytatása a 12.9. pont szerint zajlik.
12.11. A kiválasztási eljárás eredményéről az elbírálástól számított 5 munkanapon belül a pályázókat a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység értesíti. A külső, nyilvános pályázattal megvalósuló kiválasztási eljárás során keletkezett, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat – ha a jelölt kizárólag a konkrét álláspályázatra történő jelentkezéshez járult hozzá – a jogviszony létesítéséről meghozott döntést követően haladéktalanul törölni kell. Az NKFI Hivatal toborzási adatbázisába történő regisztrálás esetén ezen dokumentumokat a regisztrációtól számított 1 évig lehet megőrizni, amely esetenként 1 évvel meghosszabbítható.
12.12. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az álláshely megüresedéséről történő tudomásszerzést követően folyamatosan ellenőrzi, hogy az NKFI Hivatal toborzási rendszerében van-e az adott feladat ellátására alkalmas személy, és a feltételeknek megfelelő személyekről tájékoztatja a kezdeményező vezetőt, aki dönt az érintett személyes meghallgatásáról. Jelen pont szerinti kiválasztottak személyes meghallgatására a 12.9. pont szerinti meghallgatás napjáig van lehetőség.
12.13. Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelenül zárul, a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője a pályázati feltételek módosítására – amennyiben korábban meghívásos eljárásra került sor, akkor azok meghatározására – 5 munkanapon belül egyeztetést tart a kezdeményező vezetővel. A pályázati feltételek módosítása vagy – ha korábban meghívásos eljárásra került sor, akkor azok – meghatározása esetén a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője haladéktalanul beszerzi az NKFI Hivatal elnökének jóváhagyását, majd jóváhagyást követően a rendes eljárás szabályai szerint intézkedik az újabb pályázat kiírásáról. Amennyiben a pályázati feltételek nem módosulnak, az eljárás lefolytatásához elnöki jóváhagyásra nincs szükség. Megismételt pályázati kiírás esetén az NKFI Hivatal toborzási programján, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (személyügyi központ) honlapján történő közzététel mellett a pályázati kiírást legalább egy további álláskeresési portálon is közzé kell tenni.
13. Jogviszony-létesítés meghívásos eljárásban
13.1. Meghívásos eljárás esetén az álláshely betöltésére a 12. alcím szerinti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy az NKFI Hivatal elnöke a kezdeményező vezető javaslatára dönthet úgy, hogy személyes meghallgatást nem kell tartani.
14. Felvételi javaslat
14.1. A kiválasztási eljárás lezárásaként a jogviszony létesítése iránt – külső pályázat és meghívásos eljárás esetén egyaránt – a kezdeményező vezető a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által rendszeresített nyomtatvány szerint felvételi javaslatot terjeszt elő az NKFI Hivatal elnökének a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül.
14.2. A felvételi javaslathoz be kell szerezni és csatolni kell az érintettnek az irányadó jogszabály szerinti önéletrajzát. A felvételi javaslaton a kezdeményező vezető javaslatot tesz a kiválasztásra került személy jogviszonyának típusára, valamint illetményére, illetve munkabérére.
14.3. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője a felvételi javaslat beérkezését követően megvizsgálja, hogy a kiválasztásra került személy
a) kötelezett-e vagyonnyilatkozat-tételre,
b) kötelezett-e nemzetbiztonsági ellenőrzésre,
c) tekintetében szükséges-e az alkalmazáshoz egyéb szakterületi engedély, feltétel (így különösen jogszabály által előírt egyetértés vagy vélemény beszerzése),
d) felvétele az NKFI Hivatal mely álláshelyére valósul meg, és a javasolt illetmény vagy munkabér összege megfelel-e az adott álláshely kategóriára irányadó szabályoknak,
e) rendelkezik-e kormányzati szolgálati jogviszonnyal (hatályos létesítő okirattal).
14.4. A felvételi javaslatot az NKFI Hivatal elnöke hagyja jóvá.
15. A kormányzati szolgálati jogviszony-létesítés előkészítése
15.1. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a kinevezési okmány előkészítése során:
a) felveszi a közszolgálati alapnyilvántartásba történő rögzítéshez szükséges adatokat,
b) a jelentkezőt beutalja munkaköri alkalmassági vizsgálatra,
c) nyilatkoztatja a jelöltet az összeférhetetlenséggel kapcsolatos helyzetéről, a gyermek után járó pótszabadság igénybevételéhez szükséges tényekről, a magánnyugdíjpénztári, továbbá azon bankszámla számáról, amelyre illetményének és juttatásainak kifizetését kéri,
d) új kormányzati szolgálati jogviszony esetén elkészíti a létesítő okiratot, és gondoskodik annak elnöki jóváhagyatásáról és aláíratásáról,
e) elkészíti a beosztási okiratot, majd elektronikusan továbbítja azt pénzügyi ellenjegyzés céljából a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult részére. A pénzügyi ellenjegyzést követően a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység intézkedik a jogviszonyt létesítő okiratnak az NKFI Hivatal elnökéhez mint munkáltatói jogkör gyakorlójához elektronikus úton történő felterjesztéséről.
15.2. A jogviszony létesítéséhez és a kormánytisztviselő beosztási okiratának előkészítéséhez szükséges okiratokat, adatokat és nyilatkozatokat a jelöltnek eredeti okirattal vagy közjegyző, illetve a kibocsátó szerv által hitelesített másolattal kell igazolnia a munkába lépést megelőzően. A külföldi munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló igazolást a jelöltnek magyar nyelvű hiteles fordításban kell bemutatnia. A jelöltnek be kell nyújtania továbbá az illetményszámfejtéshez szükséges nyilatkozatokat és igazolásokat. A benyújtott okiratok másolatai a jelölt személyi anyagába kerülnek. Külföldi végzettséget igazoló okiratok, bizonyítványok esetén a személyi anyagba a honosított külföldi végzettséget igazoló okiratok, bizonyítványok másolatát is le kell fűzni.
15.3. A munkatárs az adataiban történő változás esetén köteles a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére a közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkező változásról 8 napon belül tájékoztatatást adni. Az adatváltozás bejelentésére a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység formanyomtatványokat dolgozhat ki.
15.4. A jelöltnek az NKFI Hivatal által használt vagy üzemeltett informatikai rendszerekhez való hozzáférésének ügyintézése az NKFI Hivatal elnökének vonatkozó utasításában foglaltak szerint történik.
15.5. A jogviszony létesítése előtt a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység megvizsgálja, hogy a jelölt a Kit. 82. § (9) bekezdése és a rendőrségről szóló törvény szerint védett állományba kerül-e, amely alapján a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a munkakör betöltőjével szemben megbízhatósági vizsgálatot végezhet. Amennyiben az érintett védett állományba kerül, az érintettnek a védett állományba vételéhez való hozzájáruló nyilatkozatát a beosztási okirathoz kell csatolni. A hozzájárulás megtagadásáról a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység haladéktalanul értesíti az NKFI Hivatal elnökét és egyidejűleg kezdeményezi a szükséges munkáltatói intézkedések megtételét.
16. A kormánytisztviselő kinevezése
16.1. A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre a kormánytisztviselő és a Kormány között. A munkáltatói jogokat – az átruházott munkáltatói jogok kivételével – a Kormány nevében az NKFI Hivatal elnöke gyakorolja.
16.2. A kinevezés főszabály szerint határozatlan időre szól, határozott időre kormányzati szolgálati jogviszony hozható létre különösen
a) a fizetés nélküli szabadságát töltő kormánytisztviselő helyettesítése céljából,
b) a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselő helyettesítése céljából,
c) kormánytisztviselő kormányzati érdekből történő kirendelése idejére,
d) kormánytisztviselő külszolgálati kirendelés idejére történő helyettesítése céljából.
16.3. A kinevezési okmány a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okiratból és a kormányzati szolgálati jogviszony tartalmi elemeit meghatározó beosztási okiratból áll.
16.4. Amennyiben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni, az NKFI Hivatal kizárólag beosztási okiratot állít ki. Ezen esetben a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység 3 munkanapon belül gondoskodik a kormánytisztviselőt korábban foglalkoztató szerv Kit. vhr. 21. §-a szerinti tájékoztatásáról.
16.5. A kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okirat, valamint a beosztási okirat a 4. alcím szerint, hiteles papíralapú kiadmány formájában kerül átadásra.
16.6. Új kormányzati szolgálati jogviszony létesítése esetén a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője előtt az esküokmány aláírásával a kormánytisztviselőnek esküt kell tennie. A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről szóló okirat aláírását követő 30 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlójától kérheti az eskütétel szóbeli megerősítésének lehetővé tételét.
16.7. Az adott álláshelyen ellátandó feladat a beosztási okiratban az NKFI Hivatal alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladatokat meghatározó szabályzat megfelelő rendelkezéseire történő utalással kerül meghatározásra.
17. Próbaidőre vonatkozó szabályok
17.1. A próbaidő időtartama – a Kit. 86. § (7) bekezdésében, a 17.2. és a 18.7. pontban foglaltak kivételével – hat hónap, amelyet a felvételt kezdeményező vezető javaslatára az NKFI Hivatal elnöke kivételes esetben rövidebb időtartamban is megállapíthat azzal, hogy az így megállapított próbaidő három hónapnál rövidebb nem lehet.
17.2. Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony létesítése esetén, amennyiben a határozott idő a három hónapot meghaladja, de a hat hónapot nem éri el, három hónap próbaidőt kell kikötni. Három hónapnál rövidebb idejű kinevezés esetén a próbaidő a kinevezés szerinti határozott időtartam fele.
18. Munkaviszony létrehozására vonatkozó szabályok
18.1. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése esetén elsődlegesen kormányzati szolgálati jogviszonyt kell létesíteni, munkajogi jogviszony csak kivételes esetben, az NKFI Hivatal elnökének jóváhagyása esetén létesíthető. Az NKFI Hivatal elnöke a munkaviszony létesítésére irányuló döntését megelőzően kikéri a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének véleményét.
18.2. A munkavállalói jogviszony létesítésének kezdeményezésére a 11. és 12. alcím szerinti rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.
18.3. Munkaviszony létesítésére – a Kit. 278–279. §-ainak figyelembevételével – az Mt. 42–50. §-ai alapján kerül sor. A 15. alcím jogviszony-létesítés előkészítésére vonatkozó rendelkezéseit a munkaviszony létesítése esetén értelemszerűen alkalmazni kell.
18.4. A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló alapbérében, a Kit. 54. § (1) bekezdés d) pontja szerinti betöltött álláshelyben, valamint a munkaviszony tartamában. A munkavállaló bére kizárólag alapbérben állapítható meg.
18.5. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatja a munkavállalót az Mt. 46. § (1) bekezdésében foglaltakról.
18.6. A munkavállaló a munkába lépést megelőzően köteles titoktartási nyilatkozatot tenni és az összeférhetetlenséget keletkeztető jogviszonyról a 15.1. pont c) alpontja szerint nyilatkozni, amely hiányában nem léphet munkába. Az összeférhetetlenséggel összefüggő szabályokat a munkavállalók esetében is alkalmazni kell.
18.7. Munkavállaló esetén a próbaidő időtartama három hónap, ettől rövidebb időtartamot a felvételt kezdeményező vezető javaslatára a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének véleménye alapján az NKFI Hivatal elnöke kivételes esetben állapíthat meg.
V. FEJEZET
KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY VAGY MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
19. A kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony megszüntetése
19.1. A kormányzati szolgálati jogviszony vagy munkaviszony megszüntetésének kezdeményezéséről, annak módjáról, időpontjáról, felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés tartamáról és a megszüntetést érintő egyéb körülményekről a főosztályvezető mint kezdeményező vezető a megszüntetés tervezett napját legalább 10 munkanappal megelőzően írásban tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet.
19.2. A tájékoztatásra haladéktalanul sort kell keríteni, amennyiben a megszüntetésre a próbaidő alatt azonnali hatállyal vagy a munkatárs általi kezdeményezés alapján kerül sor. A próbaidő lejártának figyelemmel kíséréséért az érintett főosztályvezető felelős azzal, hogy a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység a próbaidő lejártát megelőző egy hónappal tájékoztatja a próbaidő lejártáról.
19.3. A munkatárs Kit. szerinti lemondásáról, Mt. szerinti felmondásáról vagy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése iránti kérelméről az erre vonatkozó iratot átvevő vezető haladéktalanul értesíti a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet. Amennyiben az irat közvetlenül hozzá érkezett, a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a jogviszony megszüntetésének kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatja az alkalmazó szervezeti egység vezetőjét.
19.4. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység megvizsgálja a jogviszony javasolt megszüntetésének jogszerűségét, szükségességét, az esetlegesen fennálló tanulmányi szerződést, majd a megszüntetéssel kapcsolatos esetleges akadályokról, és lehetséges megoldási javaslatokról tájékoztatja a jogviszony megszüntetésével érintett munkatárs munkahelyi vezetőjét.
19.5. Minősített adat kezelésére jogosult munkatárs jogviszonyának megszűnése, megszüntetése esetén a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység értesíti az NKFI Hivatal biztonsági vezetőjét a minősített adatokkal kapcsolatos jogosultságok megszüntetése érdekében.
20. A kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése
20.1. A 20.2. pont kivételével megszűnik a kormányzati szolgálati jogviszony, ha a társadalombiztosítási szabályok alapján a kormánytisztviselő betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte. A kormánytisztviselő – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek köteles bemutatni az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges, a nyugdíjbiztosítási szerv külön jogszabály szerinti határozatát.
20.2. Nem szűnik meg a kormánytisztviselő jogviszonya, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző harmadik hónap utolsó napjáig kérelmezi a továbbfoglalkoztatását, és a jogviszony fenntartásának munkáltató általi támogatása esetén a Kormány azt engedélyezi. A szakmai vezető indokolásával ellátott továbbfoglalkoztatási kérelmet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére szükséges benyújtani, amely azt haladéktalanul felterjeszti elnöki döntésre, és támogató döntés esetén előkészíti a továbbfoglalkoztatási javaslatot.
21. A kormányzati szolgálati jogviszony és a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével, valamint a tartós távolléttel kapcsolatos eljárás
21.1. A kormányzati szolgálati jogviszony, munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor, illetve a tervezett 30 napot meghaladó tartós távollétet megelőzően a szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napon feladatait, a birtokában levő ügyiratokat, nyomtatványokat a részére kiadott munkaeszközöket a szervezeti egység vezetőjének, vagy az arra kijelölt átvevőnek jegyzőkönyvben történő rögzítés mellett átadja.
21.2. A jogviszony megszűnéséről, illetve a tervezett tartós távollétről való tudomásszerzés napján az érintett közvetlen vezetője beszerzi az NKFI Hivatal iratkezelési rendszerének adminisztrátorától az érintett ügyintézésében levő iratokat felsoroló listát, amelynek átadásával felszólítja az érintettet, hogy legkésőbb utolsó munkában töltött napjáig számoljon el az ügyintézésébe tartozó valamennyi irattal. Az elszámolás történhet a lezárható iratok irattár részére történő átadásával vagy a munkakört átvevő munkatárs részére történő átadással.
21.3. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a jogviszony megszüntetésével vagy megszűnésével érintett munkatárs részére elektronikus úton eljuttatja az NKFI Hivatalnál rendszeresített elszámolólapot. A munkatárs köteles az elszámolólapon feltüntetett szerezeti egységeknél megjelenni és elszámolni.
21.4. Az elszámolólapot az utolsó munkában töltött napon vagy legkésőbb a jogviszony megszűnésének napjáig minden jogosultnak alá kell írnia, amelyről a kilépő munkatárs köteles gondoskodni. Elszámolólap hiányában a közszolgálati igazolás nem állítható ki.
21.5. A 30 napot meghaladó tartós távollét esetén a munkatárs – amennyiben annak objektív, a munkatársnak fel nem róható akadálya nincs – legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles elszámolni a tartós távollét esetére rendszeresített elszámolólappal.
21.6. Amennyiben a tartósan távollévő munkatárs az elszámolásban akadályoztatva van, úgy a szervezeti egység vezetője intézkedik az elszámolás lebonyolítása iránt (így különösen a feladatok átadása, a munkatárs informatikai jogosultságainak a tartós távollét időtartamára szóló megszüntetése). Az elszámolási folyamatra a jelen alcím szerinti szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
21.7. A munkatárs kérelmére a 30 napot meghaladó tartós távolléte esetén – objektív, a munkatársnak fel nem róható akadály hiányában – előírt elszámolási kötelezettség alól főosztályvezetőjének írásbeli támogatónyilatkozata, továbbá a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének együttes engedélye esetén – a feladatok átadás-átvétele, valamint a cafetéria-juttatás kivételével – mentesíthető. Főosztályvezető 30 napot meghaladó tartós távolléte esetén az előbbiek szerinti mentesítést – a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője és a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője írásbeli javaslatának ismeretében – az NKFI Hivatal elnöke engedélyezi, elnökhelyettes irányítása alá tartozó főosztályvezető vonatkozásában az elnökhelyettes javaslatára is figyelemmel. A mentesítésre vonatkozó kérelmet minden esetben a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnél kell előterjeszteni.
21.8. A szervezeti egység vezetője a szervezeti egység munkatársai közül kijelöli a feladatokat átvevő személyt vagy személyeket (a jelen alcím alkalmazásában: átvevő). Főosztályvezető átadó esetén az átvevő személyt az illetékes elnökhelyettes, az elnök közvetlen alárendeltségébe tartozó főosztályvezető esetén az elnök jelöli ki.
21.9. A feladatok átadás-átvétele beosztástól függetlenül minden esetben írásban történik. A feladatok átadás-átvételéről szóló jegyzőkönyvet az átadó készíti el. Az átadás-átvétel megtörténtét az átadó és az átvevő aláírásával igazolja. A feladatok átadójának közvetlen munkahelyi vezetője, annak hiányában az NKFI Hivatal elnöke által kijelölt vezető a jegyzőkönyvet jóváhagyja. A jegyzőkönyvet az utolsó munkában töltendő napot megelőző 5 munkanappal elő kell készíteni és véleményezésre meg kell küldeni a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének jóváhagyása nélkül a jegyzőkönyv nem véglegezhető.
21.10. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen:
a) az átadó, átvevő nevét,
b) az átadás-átvétel helyét, időpontját,
c) a folyamatban lévő ügyeket az iktatórendszer szerinti rendben és adattartalommal,
d) az átadás-átvételt követő időszakra vonatkozó, előre ismert szakmai feladatok leírását, határidejét, ismert kapcsolattartók megnevezését,
e) a hatályos szerződésekkel, illetve egyéb kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos adatokat,
f) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolását,
g) az átadó feladatellátásával összefüggő dokumentumokat, információkat,
h) az NKFI Hivatal képviseletében betöltött tisztség(ek) feladatainak teljesítését,
i) a feladatok átadás-átvételével kapcsolatos egyéb észrevételeket,
j) átadó, átvevő aláírását,
k) szervezeti egység vezetőjének aláírását.
21.11. A jegyzőkönyvet három eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy az átadót, egy az átvevőt illeti meg, egy példányt az átadó munkatárs személyi anyagában kell elhelyezni.
21.12. A feladatok átadás-átvételét úgy kell megszervezni, hogy a munka folyamatossága biztosítva legyen, és az az utolsó munkában töltött napon vagy legkésőbb a jogviszony megszűnésének napjáig megtörténjen. Az átadás-átvétel biztosítása a közvetlen munkahelyi vezető felelőssége.
21.13. Amennyiben az átadó elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni e kötelezettségének, vagy megtagadja azt, a szervezeti egység vezetője a szervezeti egység egyik munkatársát kijelöli erre a feladatra. Ebben az átadásra kijelölt személy két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő munkatárs kezelésében lévő iratokat, amelyeket a jegyzőkönyv felvételével átad az erre kijelölt átvevőnek.
21.14. A távol lévő átadót az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével kell értesíteni az átadás megtörténtéről.
21.15. Amennyiben a jogviszony a munkatárs halála miatt szűnik meg, a 21.13. pontban foglaltak az irányadóak.
21.16. Amennyiben a feladatok átadására az átadó akadályoztatása (így különösen keresőképtelen betegsége, állapota) miatt határidőben nem kerülhet sor, az átadó köteles akadályoztatásáról haladéktalanul tájékoztatni közvetlen munkahelyi vezetőjét és az akadályoztatás okának megszűnését követően haladéktalanul átadni feladatait.
21.17. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a hiánytalanul kitöltött és az illetékes szervezeti egységek által aláírt elszámoló lap átvétele után intézkedik a Magyar Államkincstár felé a jogviszonyra vonatkozó igazolások kiállítása iránt, majd az elszámolólap másolatát megküldi a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére a nem rendszeres személyi juttatások lezárása céljából. A bér- és társadalombiztosítási feladatokat ellátó munkatárs a Magyar Államkincstár számfejtése alapján intézkedik a járandóságok kifizetéséről.
21.18. Abban az esetben, ha a kilépő kormánytisztviselő jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni, a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a kormánytisztviselő új beosztási okirat kiállításáról történő értesítést követő 5 napon belül a kormánytisztviselő személyi anyagát megküldi a fogadó kormányzati igazgatási szerv részére.
21.19. A 21.18. pont szerinti esetben a kormánytisztviselőt megillető igazolások kiadásáról a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység, a járandóságok és illetmény megfizetéséről a gazdálkodási feladatokért felelős szervezeti egység az új beosztási okirat kiállításáról történő értesítéstől számított 15 napon belül gondoskodik.
21.20. Azon tárgyakról, amelyek nem állnak sem az NKFI Hivatal vagyonkezelésében sem használatában, így feltételezhetően a kilépő munkatárs tulajdonába tartoznak, és amelyek elszállításáról a tulajdonos átadó munkatárs nem gondoskodott, az átadó szervezeti egységének vezetője jegyzőkönyvet vesz fel, amelyről értesíti a kilépő munkatársat vagy az ismert tulajdonost és felhívja, hogy 10 munkanapon belül gondoskodjon a tulajdonát képező tárgyak elszállításáról. Amennyiben a lakcím nem ismert, vagy a munkatárs a hivatal megkeresésére a kitűzött határidőn belül nem reagál, a tárgyakat az átadó szervezeti egység vezetője jegyzőkönyvvel együtt átadja az üzemeltetési feladatokért felelős szervezeti egység részére, amely intézkedik azok 6 hónapig történő megőrzéséről, majd a határidő lejártát követően azok megsemmisítéséről.
VI. FEJEZET
KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONYRA VAGY MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK
22. Együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség
22.1. A jogviszony-létesítést megelőzően a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tájékoztatja az érintettet a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő együttalkalmazási tilalomra, valamint összeférhetetlenségre (a továbbiakban együtt: összeférhetetlenség) vonatkozó rendelkezésekről, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmek elbírálásának rendjéről, és megküldi részére a kapcsolódó formanyomtatványt.
22.2. A formanyomtatvány kitöltésével és aláírásával a kormánytisztviselő tudomásul veszi, hogy az előzetes engedélykérés vagy bejelentés elmulasztásával kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 95. § (8) bekezdésében foglaltak szerint megszüntethető. Tudomásul veszi továbbá, hogy amennyiben összeférhetetlenségi helyzetét az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetésére irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 104. § (1) bekezdés f) pontja alapján megszűnik. A nyilatkozat alapján az NKFI Hivatal elnöke az összeférhetetlenségre vonatkozó általános szabályok szerint dönt az engedély megadásáról.
22.3. A kormánytisztviselő és a munkavállaló további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – kizárólag az NKFI Hivatal elnökének előzetes engedélyével létesíthet.
22.4. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően az NKFI Hivatal elnökének írásban be kell jelenteni.
22.5. A gyakorolható tevékenység, továbbá közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony kizárólag az NKFI Hivatal elnökének előzetes engedélye alapján létesíthető, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a munkatárs beosztás szerinti munkaidejével.
22.6. A jelen alcím szerinti engedélyezés iránti kérelmet és bejelentést a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységhez kell benyújtani, amely azt haladéktalanul továbbítja az NKFI Hivatal elnökének. A kérelemről az NKFI Hivatal elnöke 10 napon belül dönt, amelyről a döntéstől számított 5 napon belül – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység útján – írásban értesíti a munkatársat.
22.7. A munkatárs köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben a Kit.-ben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha kormányzati szolgálati jogviszonyának vagy munkaviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkatárs köteles az összeférhetetlenséget legkésőbb az erre irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül megszüntetni, és erről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet – az összeférhetetlenségi helyzet megszüntetését alátámasztó dokumentumok egyidejű bemutatásával – írásban tájékoztatni. Az előzetes engedély kérésének, valamint az összeférhetetlenségi ok bejelentésének elmulasztása a kormányzati szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntethetőségét, továbbá ha a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget az erre irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, a jogviszony megszűnését vonja maga után.
22.8. A Kit. 95. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatásról – az ott meghatározott határidő figyelembevételével – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik.
23. A vagyonnyilatkozat
23.1. A Vnytv. 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Az NKFI Hivatalnál vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SZMSZ tartalmazza.
23.2. A Vnytv. 11. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok külön szabályzatban kerülnek megállapításra.
24. Teljesítményértékelés
24.1. Az NKFI Hivatalnál teljesítményértékelési rendszer működik. A kormánytisztviselők egyéni teljesítményértékelése elektronikus formában történik.
24.2. A kormánytisztviselő egyéni teljesítményértékelése olyan évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal a munkáltató döntése alapján ismétlődő, formalizált keretek között zajló vezetői tevékenység, amelynek során az értékelő vezető az értékelt kormánytisztviselő tekintetében értékeli az álláshelyen ellátott feladatok végrehajtását, az ezen feladatokhoz kapcsolódó alap- és szakmai kompetenciákat, valamint – az értékelő vezető döntése szerint – a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉR rendelet) 4. §-a szerinti kiválósági elemeket, és erről az érintett kormánytisztviselő részére érdemi visszajelzést ad.
24.3. A kormánytisztviselők teljesítményértékelésének elrendeléséről az NKFI Hivatal elnöke dönt. A humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység az elnöki döntésnek megfelelően gondoskodik a teljesítményértékelés koordinációjáról.
24.4. A kormánytisztviselő teljesítményértékelését az erre kialakított elektronikus rendszerben az erre feljogosított szakmai vezető végzi, melyhez a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység biztosít hozzáférést a vezetők részére.
24.5. A teljesítményértékelés eredményétől függően az értékelő vezető javaslatot tehet az értékelt kormánytisztviselő:
a) illetményének az adott besorolási kategóriához tartozó összeghatáron belül legfeljebb 20%-kal történő csökkentésére, illetve legfeljebb 30%-kal történő növelésére,
b) más álláshelyre történő áthelyezésére,
c) vezetői munkakörbe történő kinevezésére,
d) teljesítmény elismerésben való részesítésre,
e) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés adására.
24.6. Az elkészített teljesítményértékelést két példányban kell kinyomtatni, amelynek egy példánya a kormánytisztviselőt, egy példánya – a munkatárs személyi anyagába történő elhelyezés céljából – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet illeti.
24.7. A kormánytisztviselő tárgyévben egyszer az értékelő vezetőnél kezdeményezheti teljesítményértékelését, melyről az értékelő vezető értesíti a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjét.
24.8. A teljesítményértékeléssel összefüggésben a kormánytisztviselő közszolgálati panaszt nyújthat be a Közszolgálati Döntőbizottsághoz.
24.9. A teljesítményértékelés részletes szabályait az NKFI Hivatal elnöke külön rendelkezésben határozza meg.
VII. FEJEZET
A KORMÁNYTISZTVISELŐ KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE
25. Éves képzési terv
25.1. Az NKFI Hivatal szervezeti egységeinek körében történő előzetes igényfelmérés alapján a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik az NKFI Hivatal éves képzési és továbbképzési tervének (a továbbiakban: képzési terv) elkészítéséről. A képzési terv tartalmazza
a) a kormánytisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerinti kötelező továbbképzéseket és az egyéb jogszabály által előírt kötelező képzéseket, továbbképzéseket,
b) az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők tanulmányi szerződéseiben vállalt kötelezettségeket,
c) a belső ellenőrzés képzési tervét,
d) az adott képzés tervezett részvételi díját,
e) a képzés megvalósításának tervezett időpontját,
f) a külső képzőszerv vagy a képzést szervező szervezeti egység megnevezését.
25.2. A képzési tervet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység a szervezeti egységek javaslatai alapján állítja össze, és a gazdasági vezető pénzügyi ellenjegyzését követően legkésőbb tárgyév március 15. napjáig terjeszti elő az NKFI Hivatal elnökének jóváhagyásra.
25.3. A jóváhagyott képzési terv képzései a tervezett költségkereteken belül – pénzügyi és kötelezettségvállalói ellenjegyzés mellett – tárgyévben megvalósíthatóak azzal, hogy az ingyenes vagy a 100 000 forintot meg nem haladó költségű képzések esetén – a költségvetésben meghatározott képzési keret erejéig – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének, a 100 000 forintot meghaladó költségű képzések, valamint a képzési keret kimerülése esetén a képzés megvalósításához az NKFI Hivatal elnökének engedélye szükséges.
25.4. A kormánytisztviselő saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben csak előzetes bejelentés vagy tanulmányi szerződés alapján folytathat tanulmányokat.
25.5. Egy kormánytisztviselő részére egy évben összesen bruttó 500 000 forint összegű tanulmányi jellegű támogatás biztosítható.
25.6. Különös méltánylást érdemlő esetben az érintett kormánytisztviselő szakmai vezetője véleményének kikérésével, valamint a képzés humánpolitikai szempontú indokoltságának igazolására a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének ellenjegyzésével és a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének a pénzügyi fedezet igazolására vonatkozó ellenjegyzésével ellátott kérelemre – a 45. alcím rendelkezéseinek figyelembevételével – az NKFI Hivatal elnöke a 25.5. pontban meghatározott összegtől eltérő összegű tanulmányi támogatás biztosításáról is dönthet.
26. A kormánytisztviselők továbbképzése
26.1. A kormánytisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerint a képzésre kötelezett kormánytisztviselő köteles regisztrálni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem online továbbképzési rendszerébe (a továbbiakban: Probono rendszer). Amennyiben a kormánytisztviselő már rendelkezik továbbképzési profillal, úgy a kinevezést követően jogosultságot kell kérnie az NKFI Hivatalhoz való csatlakozásra. A csatlakozást a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység munkatársa hagyja jóvá a Probono rendszerben.
26.2. A képzésre kötelezett kormánytisztviselő – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által meghatározott határidőben és módon – az egyéni képzési tervét a Probono rendszerben készíti el, amelyet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység véglegesít. Az egyéni képzési tervek év közbeni módosítási igényéről a képzésre kötelezett kormánytisztviselő tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet.
26.3. A kormánytisztviselő köteles figyelemmel kísérni a rá vonatkozó képzések meghirdetését, az általa választott képzési időpontra a Probono rendszerben jelentkezni.
26.4. Az adott évre felvett, de nem teljesített továbbképzési programokat – amennyiben képzési időpontra nem történt jelentkezés – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység legkésőbb tárgyév december 20. napjáig törli a kormánytisztviselő képzési tervéből.
26.5. A kötelező továbbképzés keretében teljesítendő jelenléti képzések vagy vizsgák időtartamára a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, részére a mentesítés idejére illetmény jár.
27. Közigazgatási vizsgák
27.1. Amennyiben adott álláshely betöltésével kapcsolatban a kormánytisztviselő részére előírásra került közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga, ügykezelői vizsga vagy titkos ügykezelői vizsga (a továbbiakban együttesen: közigazgatási vizsga) megszerzésének kötelezettsége, ezen kötelezettséget a beosztási okiratban meghatározott határidőn belül kell teljesíteni.
27.2. A közigazgatási alapvizsgára történő jelentkezés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által működtetett Probono rendszeren keresztül történik.
27.3. A kormánytisztviselőnek a közigazgatási szakvizsgára történő jelentkezési igényét – a kormánytisztviselő közvetlen vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére kell jelezni. A jelentkezést a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység jogosultsággal rendelkező munkatársa rögzíti a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra. Különösen indokolt esetben a közvetlen munkahelyi vezető egyszer kérheti a vizsga halasztását, ez esetben a képzésre kötelezett kormánytisztviselő közvetlen munkahelyi vezetője – a vizsga halasztásának okául szolgáló indokok ismertetésével – tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjét, aki intézkedik a vizsga halasztása iránt.
27.4. A kormánytisztviselőt a tanfolyam, valamint a vizsgák idejére mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól. Az eredményes felkészülés érdekében a kormánytisztviselő kérésére a kötelező témából tartandó közigazgatási szakvizsgát megelőzően 5 munkanap, a választott témából tartandó közigazgatási szakvizsgát megelőzően 2 munkanap tanulmányi szabadságra jogosult. A felkészülés időtartamába a közigazgatási szakvizsga napja nem számít bele. Javító, valamint ismételt közigazgatási szakvizsga esetében a kedvezmények a kormánytisztviselőt nem illetik meg, csak a vizsga napjára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
27.5. A közigazgatási vizsgákra történő jelentkezést úgy kell megszervezni, hogy a vizsgázónak az előírt határidőn belül legyen módja az esetleges javítóvizsga letételére is.
27.6. Olyan közigazgatási vizsgára való jelentkezést és felkészülést, valamint a vizsgán való részvétel engedélyezését, amelynek teljesítésétől a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnése függ, a munkáltatói jogkör gyakorlója nem tagadhatja meg.
27.7. Amennyiben a kormánytisztviselő a közigazgatási alap- vagy szakvizsgát pótvizsgán szerzi meg, az ismétlő vizsga díja a kormánytisztviselőre áthárítható, ha a vizsga ismétlésére neki felróható okból került sor.
27.8. A közigazgatási alap- és szakvizsga sikeres letételét követően a kormánytisztviselő köteles a humánpolitikai feladat ellátásáért felelős szervezeti egységet haladéktalanul tájékoztatni, amely a Probono rendszerből előállított bizonyítvány másolatát a kormánytisztviselő személyi anyagában elhelyezi.
28. Jogi szakvizsga
28.1. A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletben foglaltak alapján tehető jogi szakvizsga részvizsgáinak napjaira a munkatárs mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és távolléte idejére illetményre, illetve munkabérre jogosult. A jogi szakvizsgára történő felkészüléshez a munkatárs a 3 fő részvizsgára részvizsgánként (a vizsga napját is beleszámolva) 6 munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.
28.2. A részvizsgánként igénybe vehető munkanap távollét kizárólag a részvizsgák előtt vehető igénybe, az igénybe vehető napok összevonására nincs lehetőség.
28.3. A jogi szakvizsga sikeres letételét követően a munkatárs köteles a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet haladéktalanul tájékoztatni, amely a jogi szakvizsga bizonyítvány másolatát a munkatárs személyi anyagában elhelyezi.
29. A képzések, továbbképzések finanszírozása
29.1. Az NKFI Hivatal biztosítja a kötelező és a szakmai fejlődést biztosító továbbképzések feltételeit, és viseli azok költségeit, továbbá tanulmányi szerződés keretében támogatja a munkatársakat – az NKFI Hivatal közfeladataihoz igazodó – egyéni céljaik megvalósításában.
29.2. A képzések, továbbképzések költségeinek fedezetére az NKFI Hivatal éves költségvetése szolgál az éves képzési terv alapján. A képzések tervezhetőségét, illetve az eseti képzések megvalósíthatóságát a költségvetésben meghatározott keretösszeg elkülönítésével kell biztosítani.
29.3. A képzésre fordítható költségkeret biztosításáért a gazdasági vezető, a költségkeret felhasználásáért a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egység vezetője felelős.
30. A tanulmányi szerződésen kívüli körben történő tanulmányok támogatása
30.1. A munkatárs saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben tanulmányi szerződés megkötése nélkül csak előzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat.
30.2. Amennyiben a képzés időtartama részben azonos a munkaidő időtartamával – tanulmányi szerződés megkötése nélkül – a képzésben részt vevő részére tanulmányi munkaidő kedvezményként az NKFI Hivatal a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítja (a továbbiakban: tanulmányi célú mentesítés). A tanulmányi célú mentesítés időtartamára a munkatárs illetményre, illetve munkabérre jogosult, azonban a munkatárs köteles ledolgozni a tanulmányi mentesítés időtartamát, kivéve, ha tanulmányi szerződés keretében vesz részt a képzésben. A tanulmányi célú mentesítésre való jogosultságot a munkatárs az oktatási intézmény által kiadott igazolás alapján köteles igazolni.
30.3. A tanulmányi célú mentesítés időtartamának és a tanulmányi mentesítés időtartamának ledolgozására fordított idő nyilvántartásáért az érintett munkatárs közvetlen vezetője felel, aki a nyilvántartás adatairól minden hónap 5. napjáig, elektronikus úton tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet.
30.4. A 30.2. pontban meghatározott tanulmányi célú mentesítésen túl a saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben részt vevő munkatárs részére vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – 4 munkanap, a diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani.
30.5. A munkatárs az ingyenes vagy a bruttó 100 000 forintot meg nem haladó költségű képzések esetén – a költségvetésben meghatározott képzési keret erejéig – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjéhez – a 31. alcím rendelkezéseire is figyelemmel – a bruttó 100 000 forintot meghaladó költségű képzések, valamint a képzési keret kimerülése esetén – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül – az NKFI Hivatal elnökéhez a közvetlen munkahelyi vezetőjének véleményével ellátott kérelemmel fordulhat a képzés támogatásának engedélyezése iránt. Amennyiben a képzés költségeit a munkatárs viseli, az iskolarendszerű képzésben való részvétel csak akkor korlátozható, ha a képzésben való részvétel az NKFI Hivatal érdekeinek aránytalan sérelmével járna. A bruttó 100 000 forintot meghaladó költségű képzésekre pénzbeli támogatás csak tanulmányi szerződés keretében biztosítható. Az NKFI Hivatal a költségek viselésére nem kötelezhető.
30.6. A munkatárs az iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben való részvételhez – közvetlen vezetője egyetértésének beszerzését követően – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül kérvényezheti az NKFI Hivatal elnökénél a 30.2. pont szerinti munkaidő-kedvezmény biztosítását. A kérelemnek részletesen ki kell térnie arra, hogy a támogatni kért képzés milyen módon járul hozzá feladatkörének jobb ellátásához, illetve tartja szinten vagy bővíti ismereteit, fejleszti készségeit.
30.7. Az NKFI Hivatal elnöke a munkatárs részére 4 évente egyszer 15 nap – a szabadságon felüli – fizetett, valamint azon túl fizetés nélküli alkotói szabadságot biztosíthat valamely képzettség, szakképzettség, végzettség, szakvizsga, valamint tudományos fokozat megszerzése céljából.
30.8. Az alkotói szabadság igénylésére a 36. alcím rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
31. Tanulmányok támogatása tanulmányi szerződéssel
31.1. Az NKFI Hivatal tanulmányi szerződést köthet a magasabb színvonalú munkavégzést elősegítő végzettség vagy szakképzettség megszerzésére, idegen nyelvi képzésre, valamint jogi szakvizsga megszerzésére.
31.2. A magasabb színvonalú munkavégzést elősegítő képzés megítélése a munkatárs közvetlen vezetőjének hatásköre. A tanulmányi szerződés megkötésére irányuló kérelmét a munkatárs a szervezeti egység vezetőjének véleményével együtt juttatja el a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére, a kérelemről az NKFI Hivatal elnöke dönt.
31.3. A tanulmányi szerződésben a munkatárs vállalja a képzés sikeres befejezését, és ezt követően az NKFI Hivatallal fennálló jogviszonyának legalább a képzés idejének megfelelő, de legfeljebb 5 éves időtartamig való további fenntartását. A jogviszony fenntartásának időtartamába nem számít be a jogviszony szünetelésének azon időtartama, amelyre a munkatársat illetmény vagy munkabér nem illeti meg.
31.4. Amennyiben a munkatárs iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívül folytatott tanulmányait kinevezése előtt megkezdte, a beosztási okirat aláírásával egyidejűleg köteles azt bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.
31.5. Tanulmányi jellegű támogatás nem nyújtható annak, aki próbaidejét tölti, tanulmányi szerződés kizárólag a próbaidő eredményes letöltését követően köthető.
31.6. Amennyiben a tanulmányi szerződéssel rendelkező munkatárs jogviszonya az NKFI Hivatal jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, a tanulmányi szerződést legkésőbb a jogviszony utolsó napján megszűntnek kell tekinteni, és az érintett munkatárs mentesül a szerződés szerinti valamennyi kötelezettség alól.
31.7. A tanulmányi szerződés a hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozat közlésével, azonnali hatállyal megszűnik, egyidejűleg visszafizetési kötelezettség keletkezik a képzés során az NKFI Hivatal által kifizetett anyagi támogatásra vonatkozóan, ideértve a tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés időtartamára járó illetményt is.
31.8. A tanulmányi szerződésekről és a képzésben való részvételre kötelezésről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység nyilvántartást vezet, és a megszerzett oklevél másolatát a munkatárs személyi anyagában helyezi el.
VIII. FEJEZET
MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
32. Rendes munkaidő
32.1. Az NKFI Hivatal elnöke a teljes – vagyis heti negyven óra, napi nyolc óra – munkaidőben foglalkoztatott munkatársak munkarendjére vonatkozó, általános munkarendet egyedi utasításban határozza meg.
32.2. Az NKFI Hivatal elnöke az általános munkarendtől eltérő munkarendet, illetve munkaidőt is megállapíthat. Az eltérő munkarend vagy részmunkaidő megállapítására vonatkozó kérelmet írásban – a közvetlen munkahelyi vezető véleményével – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül kell előterjeszteni az NKFI Hivatal elnökének. A kérelemnek minden esetben tartalmaznia kell a kérelmezett pontos munkarendet, az eltérő munkarend engedélyezésének időtartamát és okát. A Kit. 158. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkáltató köteles a kormánytisztviselő számára részmunkaidőt kikötni.
32.3. A 32.1. és 32.2. pontban foglaltakat – az Mt. 61. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – a munkavállalókra is alkalmazni kell.
32.4. A munkatársak részére napi hat órát meghaladó munkaidő esetén – a munkavégzés megszakításával – napi harminc perc, valamint minden további három óra munkavégzés után legalább további húsz perc – munkavállaló részére további huszonöt perc – munkaközi szünetet kell biztosítani. A beosztás szerinti munkaidőbe a rendkívüli munkavégzésre fordított időt is be kell számítani.
32.5. A munkaidő kötelező nyilvántartása az NKFI Hivatal jelenlét- és távollét-nyilvántartó rendszerében, elektronikus formában történik. Az elektronikus jelenléti íven kell vezetni a jelenléti és a távollét adatokat, valamint az elektronikus jelenléti íven történik az igazolt és igazolatlan távollétek nyilvántartása is.
32.6. A jelenléti ívek naprakész vezetéséről minden munkatársnak gondoskodni kell. A jelenléti íveket a főosztályvezető legkésőbb az adott hét utolsó munkanapján és – hónap végén – az adott hónap utolsó munkanapján elektronikusan hagyja jóvá. A távollét nyilvántartással, szabadságrögzítéssel és az illetmények számfejtésével kapcsolatos SZMSZ szerinti feladatokat az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység látja el.
33. Rendkívüli munkaidő
33.1. A Kit. 122. § és 152. §-a alapján a munkatárs rendkívüli esetben a rendes munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni. A rendkívüli munkaidőre vonatkozó javaslatot – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által erre rendszeresített formanyomtatvánnyal – előzetesen, a rendkívüli munkavégzést megelőző 3. munkanapig kell előterjeszteni a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül az NKFI Hivatal elnöke részére. A rendkívüli munkaidő elrendelését az illetékes elnökhelyettes a közvetlenül az irányítása alá tartozó főosztályvezetőn és munkatársakon túlmenően az irányítása alá tartozó szervezeti egységre beosztott munkatársak tekintetében is kezdeményezheti. Az NKFI Hivatal elnöke valamennyi munkatárs tekintetében az erre irányuló kezdeményezés nélkül is elrendelhet rendkívüli munkaidőt.
33.2. A kormánytisztviselőnek a részére elrendelt rendkívüli munkaidőt az elrendelő okirat mellékletét képező nyilvántartólapon kell vezetni, amelyet az elnöki jóváhagyást követően a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység bocsát a kormánytisztviselő rendelkezésére.
33.3. A kormánytisztviselőt – ideértve a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is – rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg, ettől eltérően a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama kétszeresének, a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár.
33.4. A szabadidőt a rendkívüli munkavégzés teljesítését követő legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő kiadása nem lehetséges, pénzben kell megváltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A szabadidő kiadásáról vagy pénzbeli megváltásáról a kormánytisztviselő felett munkáltatói jogkört gyakorló főosztályvezető a rendkívüli munkavégzés nyilvántartó lapján nyilatkozik, melyet az igazolást követően átad a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére, aki azt a humánpolitikai jóváhagyást követően továbbít a gazdálkodási feladatok ellátásért felelős szervezeti egység részére.
33.5. A munkatárs részére éves szinten legfeljebb 200 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, amelyet arányosan kell alkalmazni a határozott időre, részmunkaidős, valamint év közben létrejött jogviszony esetén.
33.6. Az Mt. hatálya alá tartozók esetében rendkívüli munkaidő keretében végzett munka esetén a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy az érintett kérelme és annak az NKFI Hivatal elnöke általi jóváhagyása esetén szabadidő jár. A szabadidő mértéke nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy az elvégzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. A heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100% bérpótlék vagy a rendkívüli munkavégzéssel megegyező időtartamú szabadidő és 50% bérpótlék illeti meg. A szabadidőt legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban kell kiadni, a szabadidő kiadásáról az érintett közvetlen vezetője gondoskodik. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók tekintetében a rendkívüli munka elrendelésére a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által erre rendszeresített formanyomtatványt kell alkalmazni, a rendkívüli munkaidő nyilvántartására a kormánytisztviselőkre vonatkozó – a 33.2. pontban meghatározott – szabályok az irányadók.
33.7. Az ügyelet és a készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére a rendkívüli munkavégzés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
34. Távmunka, otthoni munkavégzés
34.1. A munkatárs az NKFI Hivatal elnökének elrendelése alapján, erre irányuló megállapodással a munkatárs a munkáját a munkavégzés rendes helyétől eltérő helyen, rendszeresen (a továbbiakban: távmunka) vagy kérelmére az NKFI Hivatal elnökének engedélye alapján, a lakó-, illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel (a továbbiakban: otthoni munkavégzés) is végezheti.
34.2. Távmunka elrendeléséről, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezéséről az NKFI Hivatal elnöke – az érintett szervezeti egység vezetőjének véleménye alapján – dönt. A távmunka, illetve az otthoni munkavégzés feltételeit az erről szóló megállapodásban – a Kit. 125–126. §-ban, valamint a Kit. vhr.-ben meghatározottak szerint – kell rögzíteni. A távmunka elrendelése, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezése a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül, az erre rendszeresített formanyomtatvánnyal kezdeményezhető.
34.3. A távmunkavégzés elrendelése, illetve az otthoni munkavégzés engedélyezése esetén, a beosztási okirat módosításának előkészítéséről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység haladéktalanul gondoskodik.
34.4. Távmunkavégzés elrendelése esetén az erről szóló megállapodásban a Kit. 125. § (7) bekezdésében, valamint a Kit. vhr. 23. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott kérdésekről rendelkezni kell.
34.5. Az otthoni munkavégzés engedélyezése esetén az erről szóló megállapodásban a Kit. 126. § (3) bekezdésében, valamint a Kit. vhr. 25. § (3) bekezdésében, valamint 26. §-ában meghatározott kérdésekről rendelkezni kell.
34.6. A munkavállaló otthoni munkavégzésére az Mt. 196–197. §-a szerinti – távmunkavégzésre irányadó – szabályokat kell alkalmazni.
35. Mentesítés a munkavégzési kötelezettség alól
35.1. A kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés a)–i), k) és m) pontjában meghatározottak alapján mentesül, j) és l) pontjaiban foglaltak alapján mentesíthető a rendelkezésre állási, valamint munkavégzési kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a kormánytisztviselő munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége alóli mentesítésére a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontjában foglaltak alapján kerül sor, külön megállapodásban kell rendelkezni a távollét időtartamára járó díjazásról. A megállapodás előkészítéséről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik. A megállapodás aláírására az NKFI Hivatal elnöke jogosult.
35.2. A munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés a)–i) és k) pontjában meghatározott esetekben mentesül, illetve az Mt. 55. § (1) bekezdés j) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott esetben az NKFI Hivatal elnökének döntése alapján mentesíthető a munkavégzési kötelezettsége alól. Az utóbbi esetben a kiesett munkaidőre a megállapodásuk szerinti díjazás illeti meg a munkavállalót.
35.3. Az érintettnek a mentesítést igazoló feltételek fennállását vagy teljesülését közvetlen vezetőjének kérésére igazolni kell.
36. Szabadság megállapítása, kiadása
36.1. A kormánytisztviselő minden naptári évben a Kit. 128. és 155. §-ai alapján meghatározott rendes szabadságra jogosult, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkavállaló az Mt. 115–121. §-ában meghatározottak alapján jogosult szabadságra.
36.2. A szabadság kiadása egyéb munkáltatói joggyakorlásnak minősül, amelyre
a) elnökhelyettes, valamint az elnök közvetlen irányítása alá tartozó munkatárs esetén az NKFI Hivatal elnöke,
b) elnökhelyettes közvetlen irányítása alá tartozó munkatárs és főosztályvezető esetén az elnökhelyettes,
c) az a) és a b) pont alá nem tartozó személy esetén a főosztályvezető
jogosult.
36.3. A tárgyévi rendes szabadság mértékét a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység állapítja meg és rögzíti az NKFI Hivatal jelenlét- és távollét-nyilvántartó programjában. A tárgyévi szabadság megállapítása érdekében figyelembe kell venni a munkatársak pótszabadság igénybevételére vonatkozó nyilatkozatát.
36.4. A szabadságok igénybevételének ütemezésénél az NKFI Hivatal szervezeti egységein belül a folyamatos munkavégzést biztosítani kell. A feladatok ellátásának biztosítása céljából a belső helyettesítés megoldása során valamennyi szakterület vonatkozásában folyamatosan rendelkezésre kell állnia megfelelő létszámú, képzettségű és kellő gyakorlattal rendelkező munkatársnak.
36.5. A munkatárs szabadságának kiadása a NKFI Hivatal jelenlét- és távollét-nyilvántartó rendszere távollétterv menüpontjának alkalmazásával a szabadság kezdete előtt – rendkívüli személyi vagy családi körülmények miatt igényelt szabadság kivételével – legkésőbb 15 nappal elektronikusan igényelhető. A szabadság kiadását a szabadság kiadását engedélyező vezető elektronikusan hagyja jóvá.
36.6. A kormánytisztviselő az őt megillető szabadság felével, a munkavállaló évente 7 munkanap szabadsággal rendelkezik.
36.7. A kormánytisztviselőnek a szabadságát – a 36.8. pontban foglalt eltéréssel – az esedékesség évében ki kell venni.
36.8. Az alapszabadság az esedékesség évét követő év március 31. napjáig, a pótszabadság az esedékesség évét követő év június 30. napjáig vehető igénybe akkor, ha az NKFI Hivatal alapfeladatainak ellátása vagy előre nem tervezhető, rendkívüli feladatok ellátása miatt (a továbbiakban: szolgálati érdek) a szabadság kivételére az esedékesség évében nem volt lehetőség. A szolgálati érdek fennállását a közvetlen munkahelyi vezető igazolja. A jelen pont rendelkezéseinek kivételével a ki nem vett szabadság a tárgyévet követően nem adható ki, illetve nem vehető igénybe, továbbá a szabadság nem halmozódhat.
36.9. A kormánytisztviselő szabadságának kiadására a Kit. 129. §-a rendelkezéseinek figyelembevételével kerül sor.
36.10. A Kit. 155. (4)–(5) bekezdése alapján igénybe vehető pótszabadságot, a gyermek születését, a Kit. 155. (6) bekezdése alapján igénybe vehető pótszabadságot az első házasság megkötését követő második hónap végéig lehet igénybe venni, amelynek engedélyezésére a rendes szabadság kiadására felhatalmazott vezető jogosult. A pótszabadságra való jogosultságot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység felé igazolni kell.
36.11. A munkavállaló szabadságának kiadására az Mt. 118. § (4) bekezdése, továbbá a 122–125. §-a rendelkezései irányadóak.
36.12. A Kit. 129. § (7) bekezdésére tekintettel a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tárgyév szeptember 30-ig elektronikus levél útján tájékoztatja a munkatársakat a tárgyévi szabadság igénybevételének szabályairól. A szabadság kiadására jogosult vezető köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó munkatárs – az irányadó szabályok szerint – valamennyi szabadsága kiadásra kerüljön.
37. Betegszabadság, keresőképtelenség
37.1. A munkatársak számára a betegség miatti igazolt keresőképtelenség időtartamára – az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség kivételével – naptári évenként 15 munkanap betegszabadság adható ki. Év közben kezdődő jogviszony esetén a munkatárs a betegszabadság arányos részére jogosult.
37.2. A keresőképtelenség bekövetkezésekor a munkatárs köteles közvetlen munkahelyi vezetőjét értesíteni, valamint – a keresőképtelenség időtartama alatt is – tájékoztatni a munka felvételének várható időpontjáról. A közvetlen munkahelyi vezető a keresőképtelenség bejelentését követően köteles haladéktalanul értesíteni az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység illetékes munkatársát.
37.3. A munkatárs keresőképtelenségét a háziorvosa igazolja. A munkatárs az igazolást annak kiadását követően köteles haladéktalanul megküldeni az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egységnek. Az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység a 30 napot meghaladó keresőképtelenségről, továbbá annak megszűnéséről tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet.
37.4. A keresőképtelenség bekövetkezése esetén az ebből eredő távollétet a főosztályvezető köteles rögzíteni az NKFI Hivatal jelenlét- és távollét-nyilvántartó programjában.
38. Szülési és fizetés nélküli szabadság igénybevétele
38.1. A kormánytisztviselő a Kit. 156. §-ában, a munkavállaló az Mt. 127. §-ában meghatározottak szerint szülési szabadság igénybevételére jogosult. Az ezzel kapcsolatos ügyintézés az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység feladatkörébe tartozik. Az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység a szülési szabadság kezdő és befejező napjáról tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet.
38.2. A kormánytisztviselő részére a Kit. 131. § (1)–(2) bekezdésében, valamint a 151. § (18) bekezdésében és a 157. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetekben fizetés nélküli szabadság jár, továbbá részére – az NKFI Hivatal elnöke – fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára.
38.3. A munkavállaló a Mt. 127–132. §-ában meghatározott esetekben jogosult fizetés nélküli szabadság idénybevételére.
38.4. A munkatárs a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban köteles írásban bejelenteni a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül az NKFI Hivatal elnöke részére. A fizetés nélküli szabadság a munkatárs által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. A határidőre vonatkozó rendelkezéseket a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára járó fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan nem kell alkalmazni.
IX. FEJEZET
SZAKMAI GYAKORLAT, DIÁKMUNKA ÉS KÖZIGAZGATÁSI ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYAI
39. Az NKFI Hivatalnál történő szakmai gyakorlat teljesítésének szabályai
39.1. Az NKFI Hivatal az Nftv. alapján szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatók (a továbbiakban: gyakornok) szakmai tudásának hasznosítása érdekében – a rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – szakmai gyakorlatot biztosíthat. A szakmai gyakorlat a gyakornok számára lehetőséget nyújt az NKFI Hivatalnál történő munkavégzés megismerésén túl a felsőoktatási intézménytől kötelező szakmai gyakorlatra jelentkező hallgatók szakmai gyakorlatának teljesítésére. A szakmai gyakorlat során az Nftv. és a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
39.2. A szakmai gyakorlatra történő fogadást a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység koordinálja.
39.3. Szakmai gyakorlatra csak magyar állampolgár, büntetlen előéletű, felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató fogadható, aki
a) az NKFI Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó tanulmányokat folytat, és
b) vele szemben nem áll fenn jogszabályban meghatározott kizáró ok.
39.4. A szakmai gyakorlatra vonatkozó jelentkezésről a szakmai gyakorlatos hallgatót fogadni szándékozó szervezeti egység tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet, amelynek vezetője a hallgató fogadására vonatkozó előterjesztést, véleményével együtt felterjeszti az elnök részére.
39.5. Elnöki jóváhagyást követően a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység előkészíti a gyakornok fogadására vonatkozó, a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást és hallgatói munkaszerződést.
39.6. Az NKFI Hivatal által, a felsőoktatási intézményben tanuló szakmai gyakorlat keretében foglalkoztatott hallgató díjazására az Nftv. rendelkezése az irányadó.
39.7. A gyakornok a szakmai gyakorlat megkezdésének feltételeként titoktartási nyilatkozatot köteles tenni, amely nyilatkozat hiányában szakmai gyakorlatát az NKFI Hivatalnál nem kezdheti meg.
40. Diákmunka alkalmazásának szabályai
40.1. Az NKFI Hivatal – a jóváhagyott éves költségvetés figyelembevételével – diákmunka keretében, nappali tagozatos hallgatókat irodai kisegítő jellegű munkavégzésre, iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztathat. A diákmunka keretében történő foglalkoztatásról szóló javaslatot azon szervezeti egység vezetőjének kell a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egységen keresztül az NKFI Hivatal elnökének felterjeszteni, ahol ennek szükségessége felmerült.
40.2. Az iskolaszövetkezettel való szerződés megkötése tekintetében az NKFI Hivatal szerződéskötési szabályzata szerint kell eljárni.
40.3. A diákmunka keretében foglalkoztatott a munkavégzés megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot köteles tenni, amely nyilatkozat hiányában az érintett az NKFI Hivatalnál nem foglalkoztatható.
41. Közigazgatási ösztöndíjas hallgató fogadásának szabályai
41.1. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium megkeresésére belföldi közigazgatási szervnél töltött gyakorlati idő megszerzése céljából az NKFI Hivatal – a vonatkozó jogszabályok szerint – közigazgatási ösztöndíjast foglalkoztathat.
41.2. Az ösztöndíj elnyerésére történő pályáztatást és kiválasztási folyamatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium bonyolítja le, amely során kijelölésre került ösztöndíjas hallgató fogadásának részleteiről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység felterjesztése alapján az NKFI Hivatal elnöke dönt.
41.3. Mentor kizárólag olyan kormánytisztviselő lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább kétéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. A mentor feladata az ösztöndíjas gyakorlati programtervének elkészítése, munkájának szakmai irányítása és rendszeres értékelése. A mentori tevékenység kizárólag az NKFI Hivatal elnöke által megállapított rendkívüli, célhoz köthető feladatként végezhető. A mentor személyére az ösztöndíjast fogadó szervezeti egység vezetője tesz javaslatot a humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egységen keresztül.
X. FEJEZET
ÉRDEMEK ELISMERÉSE, CÉLJUTTATÁS
42. Érdemek elismerése
42.1. A kormánytisztviselő – valamint a jelen utasításban meghatározott esetben a munkavállaló – a Kit. 141–145. §-aiban, a Kit. végrehajtási rendeleteiben, valamint a jelen utasításban meghatározottak szerint – írásbeli dicséret, teljesítményelismerés, motivációs elismerés, álláshelyi elismerés, szolgálati elismerés – érdemelismerésben részesíthető.
42.2. Írásbeli dicséretben részesíthető az a munkatárs, aki valamely egyedileg meghatározott, konkrét feladatát kimagasló színvonalon látta el.
42.3. Az írásbeli elismerésre az érintett munkatárs főosztályvezetője, főosztályvezető esetén a főosztályvezetőt irányító elnökhelyettes a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül, az erre rendszeresített nyomtatvánnyal tesz javaslatot az NKFI Hivatal elnökének. Az elnök közvetlen irányítása alatt álló munkatárs esetén az NKFI Hivatal elnöke erre irányuló javaslattétel nélkül határoz az írásbeli elismerésről. Az írásbeli elismerésről szóló iratot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység készíti elő, és elnöki jóváhagyást követően eljuttatja azt a javaslattevő vezetőhöz, aki gondoskodik az elismerés átadásáról.
42.4. Teljesítményelismerés adható annak a kormánytisztviselőnek, aki egyéni teljesítményértékelésének eredménye legalább „jó teljesítményszint” fokozatú. A teljesítmény elismerésre vonatkozó javaslatra a 42.3. pont szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a javaslatot kizárólag a gazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetőjének a fedezet rendelkezésre állását igazoló pénzügyi ellenjegyzésével lehet az NKFI Hivatal elnöke részére felterjeszteni.
42.5. Nem részesíthető teljesítményelismerésben az a kormánytisztviselő, akinek az illetménye a teljesítményértékelés eredménye alapján a Kit. 96. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosításra került.
42.6. Motivációs elismerésben részesíthető az a munkatárs, akinek valamely kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására tekintettel feladatait kiemelkedő színvonalon képes ellátni, és az álláshelyen történő feladatellátáshoz – a 42.3. pont szerinti javaslattevő véleménye alapján – kiemelt érdek fűződik (így különösen: magas színvonalú munkája vagy egy adott feladat kiváló teljesítésének elismeréseként). A motivációs elismerésre vonatkozó javaslatra a 42.3. pont szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a javaslatot kizárólag a gazdálkodásért felelős szervezeti egység vezetőjének a fedezet rendelkezésre állását igazoló pénzügyi ellenjegyzésével lehet az NKFI Hivatal elnöke részére felterjeszteni. Nem részesíthető motivációs elismerésben az a munkatárs, aki nem rendelkezik az NKFI Hivatalnál legalább hat hónapos kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonnyal vagy próbaidejét, felmentési vagy lemondási idejét tölti.
42.7. A Kit. 144. §-a szerinti álláshelyi elismerésre és a 145. §-a szerinti szolgálati elismerésre való jogosultságot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység állapítja meg a humánpolitikai nyilvántartás alapján. Az álláshelyi elismerésre és a szolgálati elismerésre való jogosultságot megállapító iratot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység készíti el és – pénzügyi ellenjegyzést követően – terjeszti fel az NKFI Hivatal elnöke részére jóváhagyásra az érdemelismerés esedékességére vonatkozó jogszabályi határidő figyelembevételével.
43. Céljuttatás
43.1. A kormánytisztviselő részére az NKFI Hivatal elnöke rendkívüli, célhoz kötött feladatot állapíthat meg (a továbbiakban: célfeladat), amelynek eredményes végrehajtásáért a kormánytisztviselőt pénzbeli juttatás (a továbbiakban: céljuttatás) illeti meg.
43.2. A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladatot ellátó személy felel.
43.3. A céljuttatás összegét a jogosult illetményén felül, a célfeladat jelentőségére és mennyiségére tekintettel, a célfeladat megállapításakor kell meghatározni.
43.4. A célfeladat megállapítására és a céljuttatás összegére – a Kit. vhr. 33. § (2) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó – az erre rendszeresített formanyomtatványon indoklással ellátott javaslatot kell tenni, amelyet az érintett főosztály vezetője – elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egység esetén az elnökhelyettes jóváhagyásával – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységen keresztül és pénzügyi ellenjegyzést követően terjeszt elő az NKFI Hivatal elnöke részére.
43.5. Az NKFI Hivatal elnökének közvetlen irányítása alatt álló kormánytisztviselő esetén az elnök a céljuttatás összegének megjelölésével elektronikus üzenetben tájékoztatja a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet arról, hogy az érintett részére célfeladat megállapításáról döntött. A döntés írásba foglalásáról és a 43.4. pont szerinti jóváhagyatásáról a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik. A célfeladat megállapítása és a céljuttatás meghatározása csak az írásba foglalt javaslat jelen utasítás szerinti jóváhagyásával válik hatályossá.
43.6. Főosztályvezető – amennyiben releváns, a főosztályvezetőt irányító elnökhelyettes véleményének figyelembevételével –, valamint elnökhelyettes részére – az érintett vezető irányítása alá tartozó munkatársak részére kiírt célfeladat és meghatározott céljuttatás figyelembevételével – a célfeladat kiírásáról és a céljuttatás összegének meghatározásáról az NKFI Hivatal elnöke dönt.
43.7. A célfeladat megállapításának jogszerűségét a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője igazolja. A javaslat elnöki felterjesztésére csak ezen igazolás és pénzügyi ellenjegyzést követően kerülhet sor.
43.8. A célfeladat eredményes végrehajtását követően a célfeladat szakmai teljesítését a javaslattevő igazolja az erre rendszeresített nyomtatvánnyal. A nyomtatvánnyal egyidejűleg a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére elektronikus úton meg kell küldeni a célfeladat teljesítését alátámasztó dokumentumokat, amelyek rendszerezett nyilvántartásáról a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik. A teljesítésigazoló nyomtatvány ellenjegyzésével a humánpolitikai feladatok ellátásért felelős szervezeti egység vezetője igazolja, hogy a célfeladat teljesítését igazoló dokumentumokat a javaslattevő a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére megküldte. A célfeladat államháztartási előírások szerinti teljesítésigazolására az NKFI Hivatal elnöke jogosult.
43.9. A javaslattevő által igazolt és a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője által ellenjegyzett nyomtatvány alapján a céljuttatás kifizetéséről az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység gondoskodik.
43.10. A céljuttatásokról, a Kit. vhr. 35. §-a szerinti adatokról a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység naprakész nyilvántartást vezet, és gondoskodik a Kit. vhr. szerinti adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.
43.11. A munkavállaló részére teljesítménykövetelmény és teljesítménybér megállapítására, valamint a teljesítménybér kifizetésére a jelen alcím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
XI. FEJEZET
ILLETMÉNYEN, MUNKABÉREN FELÜLI EGYÉB JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK
44. A munkatársakat megillető egyéb juttatások, támogatások
44.1. Az NKFI Hivatal az alábbi juttatási, támogatási és költségtérítési formákat biztosítja:
a) lakhatási jellegű juttatások közül a magántulajdonú lakás bérletéhez albérletidíj-hozzájárulás,
b) krízistámogatás,
c) illetményelőleg,
d) visszatérítendő családalapítási támogatás,
e) gyermek születése esetén járó támogatás,
f) iskolakezdési támogatás,
g) gyermeknevelési támogatás,
h) közszolgálat halottjává nyilvánítás,
i) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás,
j) természetben nyújtott egészségügyi ellátás,
k) bankszámla-hozzájárulás,
l) Budapest közigazgatási határán kívülről tömegközlekedéssel történő napi munkába járás és hazautazás költségtérítése,
m) saját gépjárművel történő napi munkába járás és hazautazás költségtérítése,
n) közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény,
o) helyi utazási bérlet.
44.2. A 44.1. pont a)–d) alpontja szerinti, valamint a h) és o) alpontjával összefüggésben biztosított juttatás, illetve költségtérítés, valamint az egyes költségtérítések jelen utasításban meghatározottak szerinti mértéke az NKFI Hivatal költségvetési forrásainak rendelkezésre állása függvényében adható juttatásnak, illetve költségtérítésnek minősülnek. Az egyes juttatások, illetve költségtérítések adhatóságáról az NKFI Hivatal költségvetése, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) és az egyéb irányadó jogszabályok figyelembevételével a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és a gazdasági vezető közös javaslata alapján az NKFI Hivatal elnöke dönt.
44.3. Nem jogosult a jelen fejezet szerinti juttatásra az a munkatárs
a) a 44.1. pont a), e)–g), valamint i)–o) alpont szerinti juttatás kivételével, aki próbaidejét tölti,
b) az 53. alcím kivételével, aki felmentési vagy lemondási idejét tölti, azzal, hogy a már megállapított és kifizetett juttatás az érintettnek a jogviszonya megszűnése napjáig jár,
c) az 53. alcím kivételével, aki tartós külszolgálaton van,
d) az 53. alcím kivételével, aki nemzeti szakértőként foglalkoztatott,
e) a 44.1. pont e), g) és h), valamint – ha annak jogosultsági feltételei fennállnak – k) alpontjában foglaltak és az 53. alcím kivételével az, aki 30 napot meghaladóan keresőképtelen, szülési szabadságon vagy 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon van, a távollét első napjától,
f) az 53. alcím kivételével, akinek a jogviszonya megszüntetésére irányuló belső eljárás (az írásbeli kezdeményezés megindítását követő eljárás) folyamatban van, azzal, hogy a már megállapított és kifizetett juttatás az érintettnek a jogviszonya megszűnése napjáig jár,
g) aki ellen fegyelmi vagy büntető eljárás van folyamatban, vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, azzal, hogy a már megállapított és kifizetett juttatás az érintettnek a fegyelmi vagy büntetőjogi felelőssége megállapításának napjáig jár, a felelősség megállapításakor az elnök haladéktalanul dönt a már korábban megállapított juttatás megszüntetéséről vagy fenntartásáról,
h) aki kérelmében, nyilatkozatában szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely tényt, adatot elhallgat.
44.4. Jelen utasítás az egyes juttatások, illetve költségtérítések tekintetében a jogosultak körét a 44.3. pontban meghatározottaktól eltérően is meghatározhatja.
44.5. A jogosultság megállapítása szempontjából a juttatás, illetve költségtérítés elnöki jóváhagyása időpontjában fennálló állapotot kell figyelembe venni.
44.7. Az egyes juttatásokkal kapcsolatos, jelen utasításban foglalt rendelkezésektől különös méltánylást érdemlő esetben, a Kit. vhr.-ben meghatározott körben a munkatárs javára az NKFI Hivatal elnöke egyedi esetekben, illetve jogszabályi változás esetén valamennyi érintett munkatárs vonatkozásában eltérhet, az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával.
44.8. Nem biztosítható visszatérítendő támogatás annak, akinek az illetményéből – a jogszabályokban meghatározott mértékre tekintettel – a levonás nem alkalmazható.
44.9. Nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha a jogviszony a munkatárs halála miatt szűnik meg.
45. Támogatási Bizottság
45.1. A Támogatási Bizottság – a Közszolgálati Szabályzat meghatározott keretei között – az NKFI Hivatal elnökének tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve az alábbi támogatások tekintetében:
a) albérletidíj-hozzájárulás;
b) krízistámogatás;
c) visszatérítendő családalapítási támogatás;
d) közszolgálat halottjává nyilvánítás.
45.2. A Támogatási Bizottság a 45.1. pont szerinti feladatai mellett megvizsgálja továbbá azon kérelmeket, amelyek biztosítása vagy mértékének megállapítása tekintetében az NKFI Hivatal elnökének a Kit. vhr., valamint jelen utasítás szerint mérlegelési jogköre van és amennyiben különös méltánylást érdemlő körülmények okán indokolt, – szükség esetén – összegszerű javaslatot tesz az NKFI Hivatal elnökének mérlegelési jogköre gyakorlására.
45.3. A Támogatási Bizottság 5 tagból áll, akit az NKFI Hivatal elnöke az elnökhelyettesek által megfogalmazott közös javaslat alapján jelöl ki határozatlan időre. Ha valamely tag a megbízatásáról lemond vagy jogviszonya megszűnik, 15 napon belül – a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének jelzésére – új tag jelöléséről kell gondoskodni.
45.4. A Támogatási Bizottság feladatait a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője által a szervezeti egységre beosztott munkatársak közül kijelölt munkatárs segíti, aki részt vesz az üléseken, gondoskodik a bizottság üléseinek összehívásáról, a kérelmek előzetes, formai ellenőrzéséről, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása igazolásának beszerzéséről, a jegyzőkönyvek vezetéséről, a keletkezett iratok iktatásáról és rendszerezett őrzéséről.
45.5. A Támogatási Bizottságot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének javaslatára, a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérelmek beérkezésére, a kérelem tárgyára és az abban előadott élethelyzetre tekintettel – szükség esetén haladéktalanul – kell összehívni azzal, hogy valamennyi beérkezett kérelem esetén a Támogatási Bizottságnak a beérkezést követő legfeljebb 30 napon belül döntési javaslatot kell hoznia.
45.6. A Támogatási Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább 3 tag jelen van. A bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén döntési javaslatot nem fogalmaz meg, az adott kérelem tekintetében az NKFI Hivatal elnöke erre tekintettel dönt.
45.7. A Támogatási Bizottság a kérelem elbírálása során a munkahelyi esélyegyenlőség elvének betartása mellett érvényesíti a szociális rászorultság elvét, figyelembe veszi a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, szociális helyzetét, a kérelemben megjelölt indokait.
45.8. A Támogatási Bizottság az ülésén tagjai közül levezető elnököt választ. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését, a döntés tényét és a szavazati arányokat. A jegyzőkönyvet az ülést követően kell elkészíteni, azt a jegyzőkönyvvezető és a bizottság ülésen részt vevő tagjai írják alá.
45.9. A Támogatási Bizottság döntési javaslatát a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője rávezeti a döntési javaslattal érintett kérelemre, majd pénzügyi ellenjegyzést követően a jegyzőkönyv megküldésével döntésre felterjeszti azt az NKFI Hivatal elnöke részére.
46. Albérletidíj-hozzájárulás
46.1. A munkatárs kérelmére, az NKFI Hivatal elnökének egyedi döntése alapján, Budapesten és Budapest központjától („0” kilométerkő) tömegközlekedési útvonalon számított 20 km-es körzetben történő lakhatás biztosítása érdekében az Szja tv. szerinti, adóköteles jövedelemnek minősülő juttatásként albérletidíj-hozzájárulás adható, amennyiben a munkatárs
a) Pest megye közigazgatási határán kívülről jár munkába, és a tömegközlekedési eszközzel megtett utazási idő oda-vissza a két órát meghaladja, és
b) sem neki, sem vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának Budapesten és Budapest központjától („0” kilométerkő) számított 50 km-es körzeten belül nincs kizárólagosan saját tulajdonú lakóingatlana, vagy Budapesten vagy Budapest központjától („0” kilométerkő) számított 50 km-es körzetében ingatlanban tulajdonrésszel, vagy ezen körzetben ingatlanon haszonélvezeti, használati joggal rendelkezik ugyan, de az ingatlan tulajdonosa és a munkatárs – a vonatkozó jogszabályok szerinti felelősséget jelentő – nyilatkozata alapján az ingatlant lakhatás céljából nem használhatja, és
c) lakhatását lakbér ellenében lakásbérleti szerződés keretében biztosítja, és
d) havi bruttó jövedelme nem haladja meg a mindenkori bruttó garantált bérminimum háromszorosát, vagy
e) a háztartásban egy főre eső havi jövedelem bruttó összege nem haladja meg a bruttó garantált bérminimumot.
46.2. A kérelmek elbírálása során előnyben részesül, aki
a) saját háztartásában 3 vagy több gyermeket nevel, vagy
b) fogyatékkal élő gyermeket nevel, vagy
c) gyermekét egyedül neveli, vagy
d) közös háztartásban él tartósan beteg közeli hozzátartozójával.
46.3. A hozzájárulás a tárgyévre vonatkozóan kerül megállapításra, és azok után a teljes hónapok után fizethető, amelyekben a lakásbérleti szerződés fennállt, és a munkatárs az NKFI Hivatallal jogviszonyban volt.
46.4. A hozzájárulás legkorábban a benyújtás hónapjától állapítható meg akkor is, ha a lakásbérleti szerződés már a benyújtás időpontját megelőzően is fennállt.
46.5. A hozzájárulás havi összegének legmagasabb mértéke a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység és a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének javaslatára kerül meghatározásra. A javaslatot a tárgyévet megelőző év november 30-ig kell felterjeszteni az NKFI Hivatal elnökének.
46.6. A bérleti díjhoz adott hozzájárulás folyósítása havonta történik a hatályos Szja tv. szabályai alapján. A hozzájárulás kifizetésének feltétele, hogy a munkatárs kérelme mellékleteként benyújtsa az utolsó bérleti díj általa történt megfizetését, átutalását igazoló iratot a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére. A munkatárs a hozzájárulást érintő adatokban bekövetkező változást haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül köteles a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére bejelenteni, valamint az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységet tájékoztatni a kifizetés módosítása miatt.
46.7. A hozzájárulás iránti kérelmet a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére kell benyújtani. Az igénylőlapon a munkatársnak nyilatkoznia kell a 46.1. és 46.2. pontban meghatározott feltételek fennállásáról, valamint a 46.6. pontban foglalt bejelentési kötelezettség vállalására vonatkozóan. A kérelemhez csatolni kell a bérleti szerződés másolatát, amelynek eredeti példányát a munkatárs köteles a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére bemutatni. A kérelemről – a 45. alcím rendelkezéseinek figyelembevételével – az NKFI Hivatal elnöke dönt. A hozzájárulás kifizetéséről az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik.
47. Krízistámogatás
47.1. Az NKFI Hivatal munkatársa részére – a Kit. vhr.-ben meghatározottak szerint – kamatmentes, visszatérítendő krízistámogatás nyújtható az alábbi esetekben:
a) az életkörülményeiben jelentős anyagi kárral, tartós jövedelemkieséssel vagy anyagi megterheléssel járó, előre nem látható, méltányolható váratlan esemény, rendkívüli körülmény bekövetkezése esetén,
b) a hosszabb ideje fennálló, az anyagi helyzetre kihatással bíró kedvezőtlen élethelyzet esetén,
c) a 30 napot meghaladó időtartamú betegség miatti keresőképtelensége vagy kórházi ápolása esetén, vagy
d) a munkatárs házastársának, élettársának, – ha a testvérének nincs egyenes ági hozzátartozója, házastársa vagy élettársa, aki a temettetésről gondoskodna – testvérének, vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőjének, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekének, valamint az általa családba fogadott gyermeknek vagy – ha nincs más egyenesági hozzátartozó, aki a temettetésről gondoskodna – nagyszülőjének halála esetén.
47.2. A 47.1. pont szerinti esetek mellett krízistámogatás nyújtható továbbá
a) a munkatárs házastársa, élettársa, testvére, szülője, nagyszülője, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke részére a munkatárs halála esetén, amennyiben a közszolgálat halottjává nyilvánításra nem kerül sor,
b) az NKFI Hivatal (vagy jogelődje) által a nyugalmazását megelőzően közvetlenül foglalkoztatott nyugalmazott munkatárs a házastársának halála esetén, valamint
c) a nyugalmazott munkatárs házastársa az NKFI Hivatal (vagy jogelődje) által a nyugalmazását megelőzően közvetlenül foglalkoztatott nyugalmazott munkatárs halála esetén.
47.3. A krízistámogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmezővel közös háztartásban élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori havi minimálbér bruttó összegének háromszorosát.
47.4. A 44.3. pontban meghatározottak mellett – a Kit. vhr. 72. § (1) bekezdés c) pontjának figyelembevételével – nem nyújtható krízistámogatás annak, akit az NKFI Hivatal kevesebb mint hat hónapja foglalkoztat.
47.5. A krízistámogatás mértéke egy éven belüli visszatérítés esetén legfeljebb 600 000, két éven belüli visszatérítés esetén legfeljebb 1,2 millió forint lehet, amelynek ellenőrzéséért az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység felelős.
47.6. A krízistámogatás mértékét és a visszatérítés időtartamát úgy kell megállapítani, hogy a levonás összege a havi nettó illetményből levonható mértéket ne haladja meg. Határozott idejű kinevezés esetén csak annyi hónapra engedélyezhető a visszafizetés, amennyi a határozott időből még hátra van.
47.7. A munkatárs a krízistámogatás iránti kérelmét részletes indokolással, az egy háztartásban élő keresők számának és együttes bruttó jövedelmének, az egy főre eső bruttó jövedelemnek és az eltartottak számának megadásával, a körülmények igazolását szolgáló dokumentumokkal (pl. anyakönyvi kivonat, orvosi igazolás, jövedelemigazolás, hatóság által kiadott egyéb igazolás, egyéb okirat, biztosító által kibocsátott igazolás) együtt terjesztheti elő a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység útján. A támogatás odaítéléséről – a Támogatási Bizottság eljárását követően – az NKFI Hivatal elnöke dönt.
47.8. A 47.2. pont a) és c) alpontja szerinti esetben a kérelem benyújtására a hozzátartozó jogosult.
47.9. A Támogatási Bizottság különös méltánylást érdemlő esetben a 47.1. pont szerinti krízistámogatás esetén a 47.3. pont szerinti feltételtől, valamennyi jogosult részére biztosított támogatás tekintetében a 47.5. pont szerinti feltételtől eltérést javasolhat az NKFI Hivatal elnökének. Az NKFI Hivatal elnöke a Támogatási Bizottság erre irányuló javaslata hiányában – előzetes pénzügyi ellenjegyzést követően – is dönthet a hivatkozott feltételek szerinti eltérésről.
47.10. A krízistámogatás visszafizetetéséig újabb visszatérítendő támogatás nem igényelhető.
48. Illetményelőleg, munkabérelőleg
48.1. A munkatárs egyedi elbírálás alapján – a rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – illetménye, munkabére terhére kamatmentes illetményelőleg, munkabérelőleg (a továbbiakban együtt: illetményelőleg) folyósítását igényelheti, legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett.
48.2. Az illetményelőleg összege legfeljebb a mindenkori minimálbér ötszöröse, de nem haladhatja meg a munkatárs havi bruttó illetményét, valamint úgy kell megállapítani, hogy az egyéb levonások mellett legfeljebb 6 hónap alatt levonható legyen, és a levonás összege a havi nettó illetményből levonható mértéket ne haladja meg.
48.3. Illetményelőleg évente egy alkalommal igényelhető, amelytől különös méltánylást érdemlő esetben – a 45. alcím rendelkezéseinek figyelembevételével – az NKFI Hivatal elnöke engedélyezhet eltérést, ha a korábban igényelt illetményelőleget a munkatárs már visszafizette.
48.4. Az illetményelőleg visszafizetése az igénylést követő hónap illetményének kifizetési napján kezdődik, havi egyenlő kamatmentes részletekben, melyet az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység von le a munkatárs illetményéből. A levonáshoz a munkatárs az illetményelőleg kérelmével egyidejűleg hozzájárul.
48.5. Amennyiben a jogviszony a visszafizetést megelőzően szűnik meg, a meg nem fizetett illetményelőleg a jogviszony megszűnésének napján válik esedékessé, melyet a munkatárs részére járó pénzbeli juttatásokból le kell vonni, illetve – ha ez nem lehetséges – a munkatárs köteles annak összegét az NKFI Hivatal részére visszafizetni. A munkatárs írásbeli kérelmére az NKFI Hivatal elnöke méltányosságból részletfizetést engedélyezhet.
48.6. A 44.3. pontban foglaltakon túl nem folyósítható illetményelőleg annak a munkatársnak, akinek bármilyen jogcímen lejárt, meg nem fizetett tartozása van, vagy egy évet meg nem haladó határozott idejű kinevezéssel vagy munkaszerződéssel rendelkezik.
49. Visszatérítendő családalapítási támogatás
49.1. A munkatárs kérelmére – a pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással kapcsolatban felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulásként, a Kit. vhr. előírásainak megfelelően – kamatmentesen, a jogviszony fennállása alatt egy alkalommal visszatérítendő családalapítási támogatás nyújtható. A támogatás mértéke – a munkatárs házas- vagy élettársának jövedelmi viszonyára is tekintettel – legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben határozható meg abban az esetben, ha a kérelmezővel közös háztartásban élők havi nettó összjövedelmének egy főre jutó összege nem haladja meg a garantált bérminimum háromszorosának megfelelő összeget.
49.2. A munkatárs az igényléssel egyidejűleg hozzájárul, hogy az NKFI Hivatal a részére biztosított támogatást, havi egyenlő részletekben illetményéből levonhatja.
49.3. A családalapítási támogatás kamatmentesen, a kérelemben meghatározott időre, de legfeljebb 3 évre adható azzal, hogy a munkatárs vállalja, hogy a támogatás visszafizetéséig kormányzati szolgálati jogviszonyát fenntartja.
49.4. A támogatás írásos igénylésével egyidejűleg a házastárs vagy élettárs jövedelmi helyzetére vonatkozó igazolást, házasságkötés esetén a házassági anyakönyvi kivonatot, gyermekvárás esetén az orvosi igazolást, gyermek születése esetén, a születési anyakönyvi kivonatot, lakóhely-változtatással történő jogviszonyba lépés esetén az adás-vételi szerződést is be kell mutatni a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek. A kérelemről – pénzügyi ellenjegyzést követően – az NKFI Hivatal elnöke dönt.
50. Gyermek születése esetén járó támogatás
50.1. A munkatárs gyermeke születése vagy legfeljebb hat hónapos gyermek örökbefogadása esetén, ha a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra jogosult. A támogatás összege gyermekenként bruttó 200 000 forint, amely támogatás munkatársat minden gyermek után külön-külön megilleti.
50.2. A támogatásra az NKFI Hivatallal kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban álló mindkét szülő jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.
50.3. A munkatárs a támogatás iránti igényét a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére írásban, az erre rendszeresített igénylőlappal terjesztheti elő a születés vagy az örökbefogadás időpontjától számított hat hónapon belül.
50.4. Az igényléshez a születési anyakönyvi kivonatot vagy az örökbefogadást igazoló okiratot az igényléssel egyidejűleg be kell mutatni a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére, amelynek vezetője az igénylőlap ellenjegyzésével igazolja, hogy az iratot ellenőrizte, és az a támogatásra való jogosultság igazolására alkalmas.
50.5. A támogatás az igénylőlap humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetőjének ellenjegyzését és a pénzügyi ellenjegyzést követően, a gazdasági vezető mint kötelezettségvalló jóváhagyásával, átutalással fizethető ki a munkatárs részére, amelyről az illetményszámfejtési feladatokat ellátó szervezeti egység gondoskodik.
51. Iskolakezdési támogatás
51.1. A munkatárs az arra rendszeresített kérelem kitöltésével, évente egy alkalommal a Kit. vhr. 64. §-a szerinti esetben vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult a köznevelési intézményben, iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt gyermekére tekintettel.
51.2. Az a munkatárs jogosult támogatásra, aki tárgyév augusztus 1-jén az NKFI Hivatallal kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban áll, és a gyermeknek – vérszerinti vagy örökbe fogadó – szülője, gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa.
51.3. A támogatás kifizetésének feltétele, hogy a jogosult az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység felé nyilatkozatával igazolja gyermeke tankötelezettségének teljesítését, illetve a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben, okirattal igazolja az érintett gyermeknek a köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyát. Amennyiben a munkatárs több gyermek után is jogosult iskolakezdési támogatásra, a kérelmet gyermekenként kell kitölteni.
51.4. Az igénylések leadásának és kifizetésének határidejéről – a Kit. vhr. 64. § (4) bekezdésének figyelembevételével – az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység elektronikus levélben tájékoztatja a munkatársakat.
51.5. Az iskolakezdési támogatás gyermekenként igényelhető, amelynek mértéke a Kit. vhr. 64. § (3) bekezdése alapján kerül megállapításra. Iskolakezdési támogatásra mindkét szülő, gyám jogosult, akkor is, ha mindkét szülő, illetve gyám az NKFI Hivatal munkatársa.
52. Gyermeknevelési támogatás
52.1. A munkatárs az arra rendszeresített kérelem kitöltésével, évente egy alkalommal a Kit. vhr. 65. §-a szerinti esetben vissza nem térítendő gyermeknevelési támogatásra jogosult.
52.2. Az a munkatárs jogosult támogatásra, aki a kérelem benyújtásakor az NKFI Hivatallal kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban áll, és a gyermeknek – vérszerinti vagy örökbe fogadó – szülője, gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és a gyermeket saját háztartásában neveli.
52.3. A gyermeknevelési támogatást minden év február 15. és március 31. napja között kell igényelni.
52.4. A támogatás folyósításáról az illetményszámfejtési feladatokat ellátó szervezeti egység gondoskodik legkésőbb az április havi illetménnyel, illetve munkabérrel.
52.5. A gyermeknevelési támogatásra a munkatárs gyermekenként jogosult – a Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben csak akkor, ha a munkatárs okirattal igazolja az érintett gyermeknek köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyát –, amelynek mértéke a Kit. vhr. 65. § (4) és (5) bekezdése alapján kerül megállapításra.
52.6. A támogatást az erre rendszeresített nyomtatvánnyal, az abban meghatározott mellékletekkel együtt a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére kell benyújtani. A támogatást a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység ellenjegyzését és pénzügyi ellenjegyzést követően az NKFI Hivatal elnöke hagyja jóvá. Jóváhagyást követően a támogatás átutalással fizethető ki a munkatárs részére, amelyről az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység gondoskodik.
52.7. Pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbe fogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 40 napon belül lehet benyújtani, a támogatás folyósítására a kérelem beérkezését követő havi illetménnyel kerül sor. A munkatárs ebben az esetben a támogatás teljes összegére jogosult.
52.8. Ha a munkatárs jogviszonya év közben keletkezik, a támogatás iránti kérelmet a jogviszony keletkezésétől számított 40 napon belül kell benyújtani, a támogatás időarányos részének folyósítására a kérelem beérkezését követő havi illetménnyel kerül sor.
52.9. A támogatásra az NKFI Hivatallal kormányzati szolgálati vagy munkajogi jogviszonyban álló mindkét szülő jogosult, ha a gyermeket közös háztartásban nevelik.
52.10. Ha a munkatárs jogviszonya év közben szűnik meg, köteles a jogviszonnyal nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatás arányos összegét visszafizetni, a felmerülő visszafizetési kötelezettségről a 21. alcím szerinti elszámolás során kell rendelkezni.
53. Közszolgálat halottjává nyilvánítás
53.1. Az NKFI Hivatal elnöke az NKFI Hivatallal jogviszonyban álló vagy korábban jogviszonyban állt, elhunyt kormánytisztviselőt – a kegyelet méltó kifejezéseként, érdemei és életútja alapján – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt kormánytisztviselő abban az esetben nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyának megszüntetésére nem az azt kizáró – a Kit. 148. § (3) bekezdésében leírt – módon került sor.
53.2. A közszolgálat halottjává történő nyilvánítást bármely munkatárs kezdeményezheti a halálesettől számított 8 munkanapon belül a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnél az elhunyt kormánytisztviselő érdemeit és életútját bemutató javaslattal. Amennyiben az elhunyt valamely korábbi vezetője a javaslat előterjesztésekor az NKFI Hivatal munkatársa, be kell szerezni ezen vezető támogatóvéleményét is. Akkor is elegendő egy támogatóvélemény beszerzése, ha több ilyen munkatárs is van az NKFI Hivatal aktív állományában. A javaslatot a humánpolitikai feladatokért felelős szervezeti egység, pénzügyi ellenjegyzést követően terjeszti fel az NKFI Hivatal elnökéhez.
53.3. A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit az NKFI Hivatal az elnök erről hozott egyedi döntése alapján részben vagy egészben átvállalja.
53.4. A döntésről a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység értesíti az NKFI Hivatallal kapcsolatot tartó hozzátartozót.
53.5. Az NKFI Hivatal munkatársa halála esetén – a kegyelet méltó kifejezéseként – a közszolgálat halottjává nyilvánítás nélkül is, az NKFI Hivatal elnöke az alábbi kegyeleti megemlékezésekről dönthet:
a) NKFI Hivatal képviselete a temetésen,
b) a temetésre koszorú küldése,
c) részvétnyilvánítás,
d) gyászlobogónak a hivatali épületre történő kifüggesztése.
53.6. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a jelen alcím szerinti rendelkezések alkalmazhatók próbaidejét töltő kormánytisztviselő tekintetében is.
54. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg költségeihez való hozzájárulás
54.1. Az NKFI Hivatal valamennyi munkatársa részére támogatást nyújt a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján igazoltan szükséges, éleslátást biztosító szemüveg beszerzéséhez. A támogatás mértéke a megvásárolt szemüveg bekerülési értéke, de legfeljebb bruttó 40 000 forint, amely az NKFI Hivatal nevére és címére kiállított számla alapján kerül kifizetésre, a számlán fel kell tüntetni, hogy „képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg”.
54.2. A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a munkatárs látásvizsgálaton vegyen részt, és a szemészeti szakvizsgálat állapítsa meg az éleslátást biztosító szemüveg szükségességét.
54.3. A szemészeti szakvizsgálat eredményét tartalmazó orvosi igazolás másolatát és az NKFI Hivatal nevére és címére kiállított számla eredeti példányát az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység részére kell leadni, aki – az illetmény, illetve munkabér megfizetésére vonatkozó szabályok szerint – gondoskodik a támogatási összeg munkatárs bankszámlájára történő utalása iránt.
54.4. Éleslátást biztosító szemüveg költségtérítését – amennyiben az előző költségtérítésre okot adó vizsgálattal megállapított látáscsökkenése nem változott – a munkatárs legfeljebb kétévente igényelheti, ha az új szemüveg készíttetése a látásvizsgálat eredményeként indokolt.
54.5. A szemüveg elvesztése esetén a pótlás, megrongálódása esetén a javítás, tisztítás költségei a munkatársat terhelik.
54.6. Amennyiben a munkatárs jogviszonya az igénylés benyújtását megelőző két éven belül keletkezett, az igénylés során nyilatkoznia kell arról, hogy korábbi munkáltatójától az igénylést megelőző 2 évben hasonló juttatásban nem részesült vagy – amennyiben részesült – arról, hogy a korábbi munkáltatójától kapott juttatás biztosítása óta a látáscsökkenésének mértéke megváltozott.
55. Természetben nyújtott egészségügyi ellátás
55.1. Az NKFI Hivatal a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást erre irányuló megállapodás alapján biztosítja a munkatársak részére. A megállapodás alapján a szolgáltató – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben meghatározott – előzetes, időszakos, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot végez.
55.2. Az NKFI Hivatal az 55.1. pont szerinti alapszolgáltatáson túl, a Kit. vhr. 83. §-ában meghatározott körben és keretösszegre figyelemmel, erre irányuló megállapodás alapján további szűrővizsgálatokon való részvételt biztosíthat. A megállapodás megkötéséről, a szűrővizsgálatok köréről, az igénybevétel feltételeiről a munkatársakat a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység tájékoztatja.
56. Bankszámla-hozzájárulás
56.1. A munkatársak részére az NKFI Hivatal az illetmény, a munkabér, valamint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költsége viselésének érdekében – az NKFI Hivatal elnökének döntése alapján a költségvetési törvény szerinti mértékben – bankszámla-hozzájárulást adhat, azokra a hónapokra, amelyekre nézve a munkatárs az NKFI Hivataltól illetményben vagy pénzbeli ellátásban részesült.
56.2. A bankszámla-hozzájárulás juttatásáról az NKFI Hivatal elnöke – a gazdasági vezető javaslatának figyelembevételével – tárgyévet megelőző év november 30. napjáig dönt. A juttatást az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység átutalással teljesíti a munkatárs részére azokra a hónapokra, amelyekben részére illetmény, munkabér vagy egészségbiztosítás pénzbeli ellátása került utalás útján kifizetésre.
57. Budapest közigazgatási határán kívülről tömegközlekedéssel történő napi munkába járás és hazautazás költségtérítése
57.1. Az NKFI Hivatal a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: utazási rendelet) szabályai szerint téríti meg a Budapest közigazgatási határán kívülről történő, az utazási rendelet 2. § b) pontja szerinti napi munkába járás és c) pontja szerinti hazautazás költségeit.
57.2. A költségtérítés igénybevétele – a bérlet, illetve menetjegy ellenében – utólag történik, mértéke a bérlet, illetve menetjegy árának legalább 86%-a, de legfeljebb 100%-a, az éves költségvetési keretet figyelembe véve. A térítés mértékét – a gazdasági vezető javaslatára – az NKFI Hivatal elnöke külön rendelkezésben határozza meg az egész évre vonatkozóan, legkésőbb tárgyévet megelőző év november 30. napjáig.
57.3. A munkatársnak a költségtérítés igénybevételéhez a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által erre rendszeresített igénylőlapot kell benyújtania az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egységre. Az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység az igénylőlapot ellenőrzi, szükség esetén felszólítja a munkatársat annak kiegészítésére. A megfelelően kitöltött igénylőlapot, pénzügyi ellenjegyzést követően az NKFI Hivatal elnöke hagyja jóvá. A jóváhagyást követően a költségtérítést az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység a bérlet vagy menetjegy leadását követően havonta – további külön kérelem nélkül – fizeti ki a munkatárs részére.
57.4. Azonos hónapra vonatkozóan legfeljebb a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter közleményében meghatározott mértékig biztosítható költségtérítés.
58. Saját gépjárművel történő napi munkába járás és hazautazás költségtérítése és feltételei
58.1. A saját gépjárművel történő napi munkába járás és hazautazás költségeit az NKFI Hivatal az utazási rendelet szabályai szerint téríti meg azzal, hogy mértéke 15 Ft/km. A költségtérítés engedélyezése iránti a gazdálkodási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység által rendszeresített igénylőlapot az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egységre kell benyújtani. Az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység az igénylőlapot ellenőrzi, szükség esetén felszólítja a munkatársat annak kiegészítésére. A megfelelően kitöltött igénylőlapot pénzügyi ellenjegyzést követően a gazdasági vezető hagyja jóvá.
58.2. A munkáltató csak abban az esetben köteles a saját gépjárművel történő munkába járás költségeit téríteni, ha a munkatárs
a) lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
b) munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
c) mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja;
d) bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.
58.3. A saját gépjárművel történő napi munkába járást és hazautazást az NKFI Hivatal a lakóhely (állandó tartózkodási hely) és Budapest közigazgatási határa közötti útra téríti meg abban az esetben, ha az NKFI Hivatal az érintett részére Budapest helyi közlekedési bérletet biztosít, ellenkező esetben a költségtérítés a lakóhely, illetve az állandó tartózkodási hely és Budapest közigazgatási határa közötti útra biztosított. Az 58.2. pont c) és d) pontja szerinti esetekben az NKFI Hivatal a közigazgatási határon belül történő munkába járást is megtéríti.
58.4. A jóváhagyást követően a költségtérítést az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység az erre rendszeresített, megfelelően kitöltött és részére leadott nyomtatvány alapján fizeti ki.
59. Közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény
59.1. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti jogosult részére az utazási utalványt tárgyév március 31-ig az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység az általa kezelt illetményszámfejtési rendszer adatai és a rendelkezésére álló munkáltatói okiratok alapján állítja ki és juttatja el a kormánytisztviselők részére. Ha a jogviszony év közben keletkezik, a belépéssel egyidejűleg kerül kiállításra az utazási utalvány.
59.2. Nem jogosult jelen alcím szerinti juttatásra az a kormánytisztviselő, aki tárgyév március 31. napjáig egy éves – bármely munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal nem rendelkezik. A jogosultság megállapításánál a részidőket össze kell számítani.
59.3. Az utazási utalvány elvesztése, megsemmisülése esetén nem pótolható.
60. Helyi utazási bérlet
60.1. Az NKFI Hivatal a helyi utazási bérletet – az Szja tv. rendelkezéseinek figyelembevételével – a munkatárs részére költségtérítés formájában biztosíthatja a költségvetésben rendelkezésre álló forrás esetén. A helyi utazási bérlet biztosításáról – a gazdasági vezető legkésőbb tárgyévet megelőző év november 30. napjáig előterjesztett javaslatára – az NKFI Hivatal elnöke külön rendelkezésben határoz, legkésőbb tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.
60.2. A helyi utazási bérlet adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül, amelyet a munkatárs köteles megfizetni. A munkatárs jelen pont szerinti kötelezettségét az NKFI Hivatal egy összegben érvényesíti a munkatársat megillető járandóságból, a munkatárs hozzájáruló nyilatkozata alapján. Aki a jelen pont szerinti adó- és járulékfizetési kötelezettséget nem vállalja, helyi utazási bérletre nem jogosult.
60.3. A helyi utazási bérlet igényléséről a munkatárs a 60.1. pont szerinti elnöki döntést követően a gazdálkodásért felelős szervezeti egység tájékoztatója szerinti határidőben köteles a 60.2. pont szerinti nyilatkozatát megtenni. Év közben létrejött jogviszony esetén a nyilatkozatot legkésőbb a munkába lépés napján kell megtenni.
60.4. A nyilatkozat alapján az NKFI Hivatal egyösszegben biztosítja az érintett munkatárs részére a „Kedvezményes éves Budapest-bérlet természetes személyeknek” típusú bérlet vásárlásához szükséges, 60.1. pont alapján számított pénzügyi keretet.
60.5. A munkatárs köteles a költségek fedezetéül átutalt összeg felhasználását 15 napon belül „saját névre” szóló számlával és saját igazolványára kiállított bérletszelvény bemutatásával igazolni. Amennyiben az elszámolás nem történik meg, az összeget egy összegben, kamattal kiegészítve köteles megtéríteni a munkatárs.
60.6. Nem jogosult helyi utazási bérletre a 44.3. pontban meghatározottakon túl az a munkatárs, aki
a) részére az 58. alcím alapján a saját gépjárművel történő munkába járást és hazautazást az NKFI Hivatal Budapest közigazgatási határán belül téríti meg, vagy azon belül is megtéríti,
b) személyes gépkocsihasználatra jogosult.
60.7. Év közben keletkezett jogviszony esetén, amennyiben az NKFI Hivatal a tárgyévre a helyi utazási bérletet költségtérítés formájában biztosítja, a munkatárs a jogviszony keletkezésének napjától jogosult a jelen alcím szerinti mértékű költségtérítés arányos részére a 60.2. pont szerinti nyilatkozat alapján az alábbiak szerint:
a) A munkatárs által a jogviszony keletkezését megelőzően megvásárolt éves bérlet vételárának a jogosultsági idővel arányos részét, miután a vásárlás tényét az illetményszámfejtési feladatokat ellátó szervezeti egységnél bizonylattal vagy nyugtával, ennek hiányában az erre rendszeresített nyilatkozattal, valamint a bérlet bemutatásával és másolatának leadásával megfelelően igazolta, az NKFI Hivatal a tárgyhónapot követően, utólagosan, az adókkal és járulékokkal csökkentve, egy összegben téríti meg.
b) Az a) pont megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a munkatárs az őt megillető éves bérletet korábbi munkáltatójától juttatásként kapta, és jogviszonyának megszűnésekor azt megváltotta, amennyiben ennek tényét a munkáltató által kiállított igazolással megfelelőképp igazolja.
c) A munkatárs által a jogviszony keletkezését megelőzően megvásárolt havi bérlet vételárának a jogosultsági idővel arányos részét, miután a vásárlás tényét az illetményszámfejtési feladatokat ellátó szervezeti egységnél bizonylattal vagy nyugtával, ennek hiányában az erre rendszeresített nyilatkozattal, valamint a bérlet bemutatásával és annak lejártát követően a bérletszelvény leadásával megfelelően igazolta, az NKFI Hivatal a költségtérítést a tárgyhónapot követően, a 60.4. és 60.5. pont szerinti rendelkezések értelemszerű alkalmazása szerint téríti meg.
60.8. A jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs a jogviszonnyal nem érintett hónapokra vonatkozó helyi utazási bérletet az utolsó munkában töltött napon választása szerint köteles leadni az illetményszámfejtési feladatok ellátó szervezeti egységnél, vagy a kilépéssel egyidejűleg megtéríteni. A helyi utazási bérlet leadása esetén az érintett munkatárs által kifizetett adó és járulék összege arányos részének visszafizetéséről az NKFI Hivatal a 21. alcím szerinti elszámolás során intézkedik.
60.9. Amennyiben a munkatárs a helyi utazási bérletre nem tart igényt, annak pénzbeli megtérítését nem kérheti.
XII. FEJEZET
A VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK (CAFETÉRIA) RENDSZERE
61. Választható béren kívüli juttatások
61.1. Az NKFI Hivatal a cafetéria-rendszert a meghatározott éves keretösszegen és juttatási formákon belül biztosítja a munkatársak részére.
61.2. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkatársak az éves keretösszeg egészére jogosultak.
61.3. A cafetéria-rendszer választható béren kívüli juttatása az Szja tv. 71. §-a alapján biztosított juttatás.
61.4. A tárgyévre vonatkozó cafetéria-juttatás éves bruttó keretösszege a hatályos költségvetési törvény alapján kerül évente meghatározásra.
61.5. Amennyiben az NKFI Hivatal költségvetése lehetőséget nyújt, a gyermeket saját háztartásában nevelő munkatárs részére a Kit. 153. §-a szerinti rendben magasabb összegű cafetéria-juttatás nyújtható.
61.6. A választható juttatások fajtáját és mértékét, valamint a 61.5. pont szerinti emelt juttatás mértékét az NKFI Hivatal elnöke – a gazdasági vezető javaslatára – minden év január 31. napjáig állapítja meg, amelyről az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység körlevél formájában tájékoztatja a munkatársakat.
61.7. A munkatárs a tárgyévben – a 61.9. alpontban foglalt kivételekkel – az NKFI Hivatallal fennálló jogviszonya teljes időtartamára (beleértve a próbaidő időtartamát is) jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó, általa választott juttatások igénybevételére.
61.8. Nem jogosult a cafetéria-rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére a távollét első napjától a munkatárs a következő esetekben:
a) tartós külszolgálat esetén,
b) nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás esetén,
c) a távollét első napjától azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a 30 napot,
d) szülési szabadság időtartamára,
e) a 30 napot meghaladó időtartamú, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára,
f) a gyermekgondozási díj és segély folyósításának fizetés nélküli szabadságon töltött időtartamára.
61.9. Az éves keretösszeg az adott éves jogviszonyban töltött napok számával arányosan kerül megállapításra:
a) a jogviszony év közbeni keletkezése vagy megszűnése esetén,
b) ha a munkatárs év közben megszűnő határozott idejű jogviszonya év közben meghosszabbításra kerül, vagy határozatlan idejűre módosul,
c) a 61.8. pont szerinti állapot év közbeni megszűnésekor, a munkatárs újbóli munkába állásakor,
d) ha év közben válik jogosulttá a 61.5. pont szerinti többletjuttatásra.
61.10. Leadott nyilatkozatát a munkatárs kizárólag a 61.9. pontban meghatározott esetekben módosíthatja.
61.11. Évközi belépés esetén az első teljes jogviszonyban töltött hónap után kerül kifizetésre az adott juttatás visszamenőleg, a munkába lépés napjáig. A juttatás igénybevételének feltétele a 62. alcímben meghatározott eljárási rend maradéktalan betartása.
62. A nyilatkozattétel rendje, a nyilatkozat megváltoztatása, igénybevételi szabályok
62.1. A munkatársak legkésőbb a tárgyév március 1-ig, illetve a jogviszony létesítésekor, valamint a 61.11. pont szerinti esetben az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül kötelesek az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység felé az NKFI Hivatal cafetéria-nyilvántartó programján keresztül kitölthető nyilatkozat alapján nyilatkozni arról, hogy a tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tartanak igényt.
62.2. A választott juttatások, így az igénylőlap és a nyilatkozat utólag arányosan csak a 61.9. pontban meghatározott esetben módosítható, a módosításra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül.
62.3. A kinyomtatott és aláírt nyilatkozatokat két példányban kell az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység részére leadni, amelyből egy példányt az illetményszámfejtési feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység ellenőrzését és aláírását követően a munkatárs visszakap.
62.4. Ha a munkatárs jogviszonya év közben megszűnik, köteles a részére nyújtott cafetéria-összeggel legkésőbb az utolsó munkában töltött napon elszámolni, és az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a jogviszony megszűnésekor visszafizetni, amely a munkatárs hozzájárulása alapján az utolsó kifizetésre kerülő illetményből, illetve munkabérből kerül levonásra.
62.5. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a munkatárs halála miatt szűnik meg.
62.6. Amennyiben részesült juttatásban, akkor a 62.4. pont szerint el kell számolnia annak a munkatársnak is, akinek cafetéria-juttatásra vonatkozó jogosultsága év közben szűnik meg. Az elszámolás alapja a jogosultság megszűnésének napja, határideje a távollét vége utáni első munkanap.
62.7. A nyilatkozatok nyilvántartásával, valamint az NKFI Hivatal cafetéria-nyilvántartó programjából a központi illetményszámfejtési rendszerbe való átemelésével és a juttatások kifizetésével, illetve kiadásával kapcsolatos feladatokat az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység látja el.
XIII. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
63. Ez az utasítás – a 64. pontban foglalt kivétellel – a közzétételét követő napon lép hatályba.
64. Az utasítás 24.2. pontja 2019. augusztus 31. napján lép hatályba.
65. Jelen utasítás rendelkezéseit – a 66–69. pontban foglalt kivétellel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
66. Jelen utasítás 8.2. pontja szerinti elnöki rendelkezés hatálybalépéséig a beosztási okiratban – az utasítás 16.7. pontjától eltérően – az adott álláshelyen ellátandó feladatokat az NKFI Hivatal szervezeti és működési szabályzatában, valamint a szervezeti egység ügyrendjében megállapított feladatokra történő utalással kell meghatározni.
67. A 2019. augusztus 31. napját megelőző teljesítményértékeléseket – a TÉR rendelet 12. § (1) bekezdésére figyelemmel – a teljesítményértékelésre 2019. február 28. napján hatályos szabályok szerint kell elvégezni azzal, hogy új teljesítménykövetelmények nem kerülnek megállapításra.
68. Jelen utasítás hatálybalépése – a 70. és 72. pontban foglalt kivétellel – nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket, valamint a munkatársakat azok alapján megillető jogosultságokat és terhelő kötelezettségeket, amelyek tekintetében a juttatás folyósítása napján hatályban lévő szabályok szerint kell eljárni.
69. 2019. évben a bankszámla-hozzájárulás juttatás biztosításáról az NKFI Hivatal elnöke 2019. november 15. napjáig hoz döntést. A bankszámla-hozzájárulás 2019. évi mértékét, munkatársankénti jogosultsági idejét és összegét az általa kezelt illetményszámfejtési rendszer adatai és a rendelkezésre álló munkáltatói okiratok alapján az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység állapítja meg és terjeszti az NKFI Hivatal elnöke elé.
70. Jelen utasítás 32.1. pontja szerinti egyedi utasítás kiadásáról és az NKFI Hivatal intranetes hálózatán történő közzétételéről az utasítás hatálybalépését követő 5 munkanapon belül kell gondoskodni.
71. Jelen utasítás hatálybalépése hónapjának utolsó napján hatályát veszti valamennyi, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal ideiglenes közszolgálati szabályzatáról szóló 17/2018. számú elnöki utasítás (a továbbiakban: ideiglenes közszolgálati szabályzat) 54. pontja alapján megállapított albérletidíj-hozzájárulás. Megszűnik az ideiglenes közszolgálati szabályzat által megállapított hozzájárulás akkor is, ha a munkatárs a jelen pont szerinti határidő előtt új kérelmet nyújt be.
72. A jelen utasítás szerinti albérletidíj-hozzájárulás mértékét az utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül kell megállapítani.
73. Azon munkatárs részére, aki 2019. április 23. napját követő naptól vált jogosulttá az 50. alcím szerinti támogatásra, de a támogatásban az ideiglenes közszolgálati szabályzat rendelkezései szerint részesült, az NKFI Hivatal az ideiglenes közszolgálati szabályzat és a jelen utasítás szerinti támogatás közti különbözetet – figyelemmel a Kit. vhr. 109. § (3) bekezdésére – külön kérelem nélkül folyósítja, amelyről az illetményszámfejtésért felelős szervezeti egység a jelen utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül gondoskodik.
74. Jelen utasítás 52. alcíme szerinti juttatásra vonatkozó igényeket 2019. évben az utasítás hatálybalépésének napjától számított egy hónapon belül kell előterjeszteni. A kifizetésről legkésőbb a szeptemberi illetménnyel, illetve munkabérrel kell gondoskodni.
75. A Támogatási Bizottság tagjaira történő 45.3. pont szerinti javaslatot az utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül kell megtenni, amely alapján a Támogatási Bizottságot legkésőbb az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül létre kell hozni.
76. Nem kell alkalmazni a 60.6. pontot azon munkatárs esetében, aki részére 2019. évi helyi utazási bérlet 2019. január 1. napját megelőzően került biztosításra.
77. Jelen utasításban meghatározott formanyomtatvány-, igénylőlap-, valamint kérelemminta (a továbbiakban: formanyomtatványok) kialakításáért, valamint az NKFI Hivatal intranetes hálózatán történő közzétételéért a humánpolitikai feladatok ellátásáért felelős szervezeti egység vezetője felelős. A formanyomtatványok közzétételéig az ideiglenes közszolgálati szabályzat szerinti minták használatával kell eljárni, minta hiányában a vonatkozó igény, illetve kérelem formakényszer nélkül terjeszthető elő.
78. Jelen utasítást a hatálybalépését követően az NKFI Hivatal intranetes hálózatán is közzé kell tenni, és hatálybalépéséről az NKFI Hivatal valamennyi munkatársát az NKFI Hivatalnál szokásos módon tájékoztatni kell.
79.2
1
Az utasítást az 5/2021. (IX. 13.) NKFIH utasítás 71. pontja hatályon kívül helyezte 2021. szeptember 14. napjával.
2
A 79. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás