nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
6/2019. (VIII. 9.) BVOP utasítás
a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Beszerzési Szabályzatáról
2019-08-11
infinity
2
Jogszabály

6/2019. (VIII. 9.) BVOP utasítás

a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Beszerzési Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvényben, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakra – a következő utasítást adom ki:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás célja, hogy a közpénzek észszerű felhasználása, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) beszerzéseinek átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetősége érdekében egységesen szabályozza a beszerzések előkészítésének, lebonyolításának, dokumentálásának, valamint ellenőrzésének rendjét.

2. Az utasítás hatálya:

a) az utasítás személyi hatálya kiterjed:

aa) a BVOP Szervezeti és Működési Szabályzata és a jelen utasításban meghatározott hatáskörök figyelembevételével a beszerzési eljárások előkészítésében, lebonyolításában közreműködő szervezeti egységekre és azok személyi állományi tagjaira;

ab) a záró rendelkezések tekintetében a büntetés-végrehajtási intézetekre és intézményekre (a továbbiakban: bv. szervek);

b) az utasítás tárgyi hatálya kiterjed:

ba) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó, a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat el nem érő becsült értékű vagy a Kbt. 9. § (1) bekezdés c)–k) pontja, 9. § (8) bekezdése, 9. § (9) bekezdése vagy 111. §-a szerinti kivételi körbe tartozó árubeszerzésekre, építési beruházásokra, építési koncessziókra, szolgáltatási koncessziókra és szolgáltatások megrendelésére, amennyiben jogszabály azt eltérő módon nem határozza meg;

bb) a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) hatálya alá tartozó árubeszerzésekre, építési beruházásokra és szolgáltatások megrendelésére;

bc) a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásokra;

bd) a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet] szerinti központosított közbeszerzési eljárások eredményeképpen megkötött szerződésekből történő közvetlen megrendelésekre;

be) a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet] szerinti központosított közbeszerzési eljárások eredményeképpen megkötött szerződésekből történő közvetlen megrendelésekre;

c) az utasítás tárgyi hatálya nem terjed ki:

ca) a katasztrófa okozta károk elhárítása érdekében szükségessé váló, azonnali beszerzésekre;

cb) a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet és a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségről, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról, azok átadás-átvételéről és az ellentételezés rendjéről szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendelet szerinti beszerzésekre.

3. Értelmező rendelkezések:

a) beszerzés: a jelen utasítás tárgyi hatálya alá tartozó beszerzési tárgyak beszerzését célzó, visszterhes – pénzbeli ellenérték megfizetésével járó – jogügylet, amelyet a BVOP feladatai ellátása érdekében köt, a beszerzés formai szempontból megvalósulhat megrendeléssel vagy szerződéskötéssel;

b) beszerzési eljárás: valamely beszerzés szabályszerű megvalósítását célzó intézkedések és cselekmények összessége;

c) becsült érték: a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17–20. §-aiban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatás. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális részt is bele kell érteni;

d) értékhatár alatti beszerzési eljárás: a nettó egymillió forintot elérő vagy meghaladó, de a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárokat el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás (a továbbiakban: ÉHA beszerzés);

e) egyszerű beszerzési eljárás: a nettó egymillió forintot el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás;

f) mentesített beszerzési eljárás: a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárás;

g) megrendelés: ha a felek beszerzési ügyletre vonatkozó jognyilatkozatát egyrészről a BVOP által aláírt és kiküldött megrendelőlap, másrészről a megrendelésben foglaltak gazdasági szereplő általi elfogadása/visszaigazolása tartalmazza;

h) szerződéskötés vagy szerződés: ha a felek beszerzési ügyletre vonatkozó jognyilatkozatát a szerződések szokásos formai kellékeinek megfelelően elkészített, a felek által közösen aláírt szerződési okirat tartalmazza;

i) kötelezettségvállaló: az a vezető, aki – a kötelezettségvállalási jogkörökről szóló belső szabályzatban foglalt értékhatártól függően – a megrendelőlap vagy szerződés aláírására jogosult;

j) kezdeményező: az a szervezeti egység, szolgálat vagy önálló főosztály, amelynek feladatellátása során a beszerzési igény keletkezett, illetve amelyet a beszerzési terv a beszerzés kezdeményezéséért felelős szervezeti egységként megjelöl;

k) CPV kód: a beszerzés tárgyának a 213/2008/EK bizottsági rendelet szerinti azonosítója;

l) TBT: telephely biztonsági tanúsítvány;

m) Jegyzék: a Vbt. szerinti biztonsági beszerzési eljárásokban kötelezően érvényesítendő biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőknek az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) által vezetett listája.

4. Jelen utasítás hatálya alá tartozó beszerzés megvalósításához az alábbi eljárások valamelyikét kell lefolytatni:

a) értékhatár alatti beszerzési eljárás;

b) központosított beszerző szerv által megkötött keretmegállapodásból történő megrendelés;

c) egyszerű beszerzési eljárás;

d) mentesített beszerzési eljárás.

5. Az egyszerű beszerzési eljárás esetén a beszerzés megrendeléssel valósítható meg, ha a jogügylet egyszerű megítélésű, és teljesítése rövid határidőn belül megtörténik.

6. Egyszerű beszerzési eljárás esetén szerződést kell kötni különösen akkor, ha

a) a beszerzés keretmegállapodás vagy keretszerződés megkötésére irányul;

b) a beszerzés olyan feltételek megfogalmazását és többletszempontok figyelembevételét igényli, amelyeket megrendelés keretében nem lehet megfelelően rögzíteni (környezetvédelmi szempontok, speciális műszaki vagy gazdasági feltétételek stb.);

c) a BVOP jogainak és szerződési érdekeinek védelmére a megrendelés kereteit meghaladó szerződéses kikötések szükségesek (pl. szerződést biztosító mellékkötelezettség, átadás-átvétel módjának szabályozása, minőségi kifogások rendezésének módja);

d) azt jogszabály, belső szabályzat vagy a kötelezettségvállaló előírja.

7. A beszerzési eljárások cselekményeit azok előkészítésétől a beszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés teljesítéséig dokumentálni kell. A beszerzési eljárást alátámasztó alapdokumentumok különösen:

a) a beszerzési terv;

b) a kezdeményező irat;

c) a műszaki leírás;

d) az árazatlan költségvetési kiírás;

e) szerződéskötés esetén a javasolt szerződéses feltételek;

f) az egybeszámítással kapcsolatos nyilatkozat;

g) az előzetes fedezetigazolás;

h) a beszerzési eljárást lebonyolító szervezeti egység által elkészített és kiküldött ajánlatkérés;

i) az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok;

j) az aláírt megrendelőlap vagy szerződés;

k) a beszerzési eljárásban keletkező, külön szabályzat szerinti dokumentumok;

l) a benyújtott számla;

m) a teljesítésigazolás;

n) az utalványrendelet.

8. Amennyiben a beszerzés tárgya a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat hatálya alá tartozik, az érintett eszközök esetében a beszerzési eljárás csak a miniszterelnökséget vezető miniszter engedélyével indítható meg.

9. Az informatikai beszerzések vonatkozásában a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével kell eljárni.

II. ÉRTÉKHATÁR ALATTI BESZERZÉSI ELJÁRÁS

10. Az éves költségvetési törvényben meghatározott nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő, de a nettó 1 000 000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó becsült értékű beszerzési eljárások lefolytatása során a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait és a jelen fejezet szerinti eljárási rendet kell alkalmazni.

11. Jelen fejezet szerinti eljárásrendet kell alkalmazni a Kbt. alóli kivételi körbe tartozó beszerzési eljárásokra, amennyiben jogszabály azt eltérő módon nem határozza meg.

1. Az eljárás előkészítése, a kezdeményező feladatai

12. A kezdeményező az igény felmerülésekor az adott beszerzési eljárás megindítása érdekében előterjesztést (a továbbiakban: kezdeményezés) készít az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese (a továbbiakban: OPGIH) részére. A kezdeményezést a jelen utasítás 1. mellékletében foglalt tartalommal kell elkészíteni.

13. A kezdeményezés kötelező tartalmi elemei vagy mellékletei:

a) a beszerzés tárgya;

b) a beszerzés mennyisége;

c) a beszerzés becsült értéke, a becsült érték vizsgálatáról szóló jegyzőkönyv;

d) a beszerzés műszaki leírása, minőségi és teljesítménykövetelmények;

e) a teljesítés határideje;

f) a teljesítés helye;

g) a szerződés/megrendelés szakmai tartalmát érintő feltételek teljes körű meghatározása, továbbá a kezdeményező által szükségesnek ítélt feltételek;

h) az ajánlattételre felhívni javasolt gazdasági szereplők adatai (név, adószám, székhely, elérhetőség);

i) amennyiben az ajánlatkérésben pénzügyi gazdasági, műszaki szakmai alkalmassági követelmény előírása indokolt, a kezdeményező erre vonatkozó javaslata;

j) a beszerzési eljárásban történő részvételre a kezdeményező által kijelölt személy neve, elérhetőségei;

k) fedezetigazolás.

14. A becsült érték vizsgálatát a Kbt. 16–19. §-aiban és 28. §-ában foglaltak szerint kell elvégezni, figyelemmel a Közbeszerzési Hatóság vonatkozó útmutatójában foglaltakra (az útmutató a Közbeszerzési Hatóság honlapján megtalálható). A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben dokumentálni szükséges. A jegyzőkönyvet a jelen utasítás 2. mellékletében foglalt tartalommal kell elkészíteni.

15. Az OPGIH, amennyiben a kezdeményezésben foglaltakkal egyetért, kijelöli a Közbeszerzési és Projekt Főosztályt (a továbbiakban: KPF) a beszerzési eljárás lebonyolítására.

2. Az eljárás lebonyolítása, a KPF feladatai

16. ÉHA beszerzés esetén nem kötelező bírálóbizottságot létrehozni, ha az ajánlatok értékelésének szempontja kizárólag a legalacsonyabb ár. Egyéb értékelési szempont alkalmazása esetén a bírálóbizottság létrehozása kötelező. Ha bírálóbizottság nem kerül kijelölésre, az ajánlatkéréssel és az ajánlatok értékelésével kapcsolatos intézkedéseket a KPF készíti elő.

17. A KPF a kezdeményező által készített beszerzési eljáráshoz kapcsolódó kezdeményezést a kézhezvételtől számított két munkanapon belül megvizsgálja, hogy az alkalmas-e az eljárás megkezdéséhez, szükség esetén javaslatot tesz a kezdeményezés módosítására, kiegészítésére. A kezdeményező irat alapján a KPF feljegyzésben rögzíti, hogy az eljárástípus kiválasztása az egybeszámítási szabályok vizsgálatával történt, és a beszerzés becsült értéke a vizsgálat eredménye alapján nem éri el a közbeszerzési értékhatárt. A KPF a rendelkezésére álló információk alapján javaslatot tesz az eljárástípus kiválasztására, és a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott adatok alapján összeállítja az ajánlatkérés és – amennyiben szükséges – a megkötésre javasolt szerződés tervezetét.

18. Az ajánlatkérést a KPF megküldi az OPGIH részére jóváhagyásra. Ha a rendelkezésre álló beszerzések adataiból valószínűsíthető, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges, a KPF erről haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményezőt.

19. A 18. pont szerinti jóváhagyást követően a KPF az ajánlatkérést megküldi a gazdasági szereplők részére, egyidejűleg az ajánlatkérés kiküldéséről a kezdeményezőt tájékoztatja.

3. Az ajánlatkérés tartalma

20. Az ajánlatkérés tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők megfelelő ajánlatot tehessenek, és az ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. Az ajánlat benyújtási határidejét úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel tudjanak ajánlatot tenni, és – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlatok összetettségére, a benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához.

21. Ha az ajánlatok elkészítését megelőzően a helyszín vagy egyes iratok helyszíni megtekintése szükséges, az ajánlattételi határidőt olyan módon kell megállapítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges információkról.

22. Az ajánlatkérésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) ajánlatkérő nevét, címét, telefonszámát, e-mail-címét;

b) a beszerzés tárgyának pontos meghatározását, főbb adatait, mennyiségét;

c) a részajánlattétel biztosításának lehetőségét;

d) az ajánlat benyújtásának határidejét (a továbbiakban: ajánlattételi határidő);

e) az ajánlat benyújtásának helyét, módját, nyelvét, példányszámát, az ajánlattevő által benyújtandó dokumentumok körét és a szükséges mellékleteket;

f) a műszaki leírást;

g) a kiegészítő tájékoztatás kérésének szabályait;

h) az ajánlatok bontásának időpontját, az ajánlatok bírálatának szempontjait, módszerét;

i) a teljesítés helyét, határidejét, ütemezését, feltételeit;

j) az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket, feltételeket;

k) azt a tájékoztatást, mely szerint az ajánlatkérő kiköti azt a jogot, hogy az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja és a szerződéskötést megtagadhatja;

l) az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatás módját;

m) a hiánypótlás lehetőségére vonatkozó utalást és annak szabályait;

n) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §-a szerinti átláthatósági követelményekről szóló tájékoztatót és a megtenni szükséges átláthatósági nyilatkozatot.

23. Az ajánlatkérés az alábbiakat tartalmazhatja:

a) a tárgyalás tartásának lehetőségéről szóló tájékoztatást, amennyiben azt a beszerzés tárgya vagy egyéb körülmény indokolja;

b) az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat;

c) a kizáró okokra vonatkozó rendelkezéseket;

d) az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket;

e) az alvállalkozó bevonásának lehetőségét, illetve feltételeit;

f) a szerződéskötés várható időpontját;

g) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát;

h) a szerződéstervezetet vagy a megrendelésben rögzítendő feltételeket;

i) a beszerzés sajátosságai alapján szükséges egyéb előírásokat, így különösen a helyszíni szemle időpontját, a minősített adatok kezelésére vonatkozó eljárást, a szerződéskötési biztosítékokat, amennyiben az ajánlatkérés részeként szerződéstervezet nem kerül kiküldésre.

24. Az ajánlatkérés részeként kötelező megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást, amely meghatározza a beszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket. Ez alapján a beszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.

25. Az alkalmassági követelmények meghatározását a beszerzés tárgyára kell korlátozni, és azokat – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok legfeljebb három évre visszamenőleg kérhetők a gazdasági szereplőtől.

26. Értékelési szempontként alkalmazható:

a) a legalacsonyabb ár;

b) a legalacsonyabb költség (ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani);

c) a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.

27. Az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

a) a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;

b) nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk;

c) nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.

28. Az ajánlatkérésben elő lehet írni, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokra alvállalkozó nem vonható be, azokat magának az ajánlattevőnek kell elvégezni.

4. Az ajánlatkérés, ajánlat módosítása, az ajánlattételi határidő módosítása, kiegészítő tájékoztatás kérése

29. Az ajánlatkérésben meghatározott feltételek az ajánlat benyújtására előírt határidő lejártáig módosíthatóak. A módosított feltételekről az eredeti benyújtási határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatni kell az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket. Az ajánlattételi határidő nem rövidíthető le.

30. Az ajánlatkérést az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők egyidejűleg történő, közvetlen tájékoztatásával, indokolás nélkül vissza lehet vonni.

31. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig vagy – tárgyalás tartása esetén – a tárgyalások befejezéséig módosíthatja. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. Tárgyalás tartása esetén az ajánlati kötöttség kezdő napja a végleges ajánlat megtételének napja. Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlattételi határidő lejártától számított harminc – építési beruházásoknál hatvan – nap. Az ajánlati kötöttség meghosszabbítására az ajánlattevő erre vonatkozó egyetértő nyilatkozatának birtokában van lehetőség.

32. Bármely gazdasági szereplő, akit az adott beszerzési eljárásban ajánlattételre felhívtak, írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet. A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően észszerű határidőn belül kell megadni.

33. A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát meg kell küldeni valamennyi ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során nem lehet megjelölni az értesített gazdasági szereplőket, továbbá azt, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel.

5. Az ajánlatok benyújtása, bontása

34. Az ajánlatot az ajánlatkérésben foglaltak szerint:

a) személyesen vagy postai úton az ajánlatkérésben meghatározott példányban, írásban, zárt borítékban kell benyújtani az ajánlatkérésben megjelölt címre, vagy

b) az ajánlatkérésben meghatározott e-mail-címre kell megküldeni pdf-formátumban.

35. Amennyiben az ajánlatok benyújtására a 34. pont a) alpontja alapján kerül sor, az ajánlatkérésben elő kell írni, hogy a borítékon fel kell tüntetni az ajánlatot tevő gazdasági szereplő nevét és székhelyét, valamint az ajánlat tárgyát és azt, hogy: „az ajánlat benyújtási határidő előtt nem bontható fel”.

36. Az ajánlattevő részére – amennyiben ajánlatát személyesen nyújtja be – az ajánlat átvételéről elismervényt kell adni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell az átvétel helyét, időpontját, az átadó és az átvevő nevét és aláírását. E-mailben benyújtott ajánlat esetén visszaigazolást kell küldeni az ajánlat megérkezéséről.

37. Az ajánlatok bontása legalább két bírálóbizottsági tag, vagy amennyiben bírálóbizottság nem működik, úgy az adott beszerzés során a KPF két tagja jelenlétében, jegyzőkönyv felvétele mellett történik az ajánlatkérésben meghatározott időpontban. Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő nevében eljáró személyek lehetnek jelen.

38. A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont alapján értékelésre kerülnek.

6. Az ajánlatok bírálata

39. A beérkezett ajánlatokat a KPF az ajánlattételi határidő lejártától számított öt munkanapon belül megvizsgálja. Az ajánlatok és a műszaki tartalom megfelelőségét a KPF szükség esetén a kezdeményezővel egyezteti. Az ajánlatok elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlatkérésben és a műszaki leírásban meghatározott feltételeknek.

40. Az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel kell biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást lehet kérni.

41. A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást közvetlenül az ajánlattevő részére kell megküldeni, megjelölve a hiánypótlásra fennálló határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat. A hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet – csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen az ajánlatkérésben kért dokumentumok előírásainak.

42. Hiánypótlás több alkalommal is előírható, a korábban megjelölt hiányok azonban a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók. Ha a hiánypótlást, a felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlatot lehet figyelembe venni az elbírálás során.

43. Ha az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit mint alapadatokat alapul véve kell kiszámítani az összesített ellenértéket vagy más, az ajánlatban megtalálható számításon alapuló adatot. A számítási hiba javításáról az ajánlattevőt közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.

44. Ha az ajánlat – a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel – aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében, írásban az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást lehet kérni.

45. Az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez – ha az elfogadhatóság kétséges – írásban konzultálni lehet az ajánlattevővel. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ár megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként döntést lehessen hozni az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlat akkor nyilvánítható érvénytelennek, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.

46. Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához szükséges, összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is lehet bekérni meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.

47. A 44–46. pontokban foglalt eljárásrendet kell alkalmazni arra az esetre is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlat akkor nyilvánítható érvénytelennek, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

48. Amennyiben nem érkezik be három ajánlat, úgy a beérkezett ajánlat, ajánlatok alapján lehet dönteni.

49. Az ajánlatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

50. Az ajánlatokat el kell bírálni, kivéve, ha a beszerzési eljárás megkezdését követően – az általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes, vagy ha az ajánlatkérő él a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:74. § (2) bekezdése szerinti jogával. Ebben az esetben az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani.

7. Az ajánlatok érvénytelensége

51. Érvénytelen az ajánlat, amennyiben

a) az ajánlattevő a benyújtási határidő lejártát követően nyújtja be ajánlatát;

b) az ajánlatban meghatározott ellenszolgáltatás mértéke eléri az adott beszerzésre vonatkozó közbeszerzési értékhatárt;

c) aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz;

d) az ajánlat nem felel meg az ajánlatkérésben meghatározott feltételeknek, ide nem értve a BVOP által előírt formai követelményeket;

e) az ajánlattevőt az eljárásból kizárták;

f) az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy az ajánlattevő nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;

g) az ajánlattevő felszámolás, végelszámolás vagy más – a vállalkozás jogi formájára irányadó jogszabályok szerinti – megszüntetésre irányuló eljárás alatt áll, illetőleg 60 napnál régebbi köztartozása áll fenn.

52. Ha az ajánlatkérés lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, az 51. pont d) és f) alpontja szerinti érvénytelenség az ajánlatnak csak az érvénytelenségi okkal érintett részére állapítható meg.

8. A beszerzési eljárás eredménye

53. Eredménytelen a beszerzési eljárás, ha

a) nem nyújtottak be ajánlatot;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;

c) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség, és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát;

d) egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó sem nyújtott be – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;

e) valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;

f) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja vagy

g) az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenítéséről dönt.

54. Ha az ajánlatkérés lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg. Ha az ajánlatkérésben a BVOP rögzítette és megindokolta azt, hogy bármely rész eredménytelensége esetén nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja.

55. A beszerzési eljárás nyertese az az ajánlatevő, aki az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A nyertes ajánlattevő írásbeli visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevőnek küldhető megrendelés, vagy vele köthető meg a szerződés.

56. A beszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára az OPGIH jogosult.

57. A KPF az értékelés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet a nyertes ajánlattevő személyére vonatkozó javaslatával terjeszt az OPGIH elé jóváhagyásra.

58. Az ajánlattevőt a KPF tájékoztatja az eljárás rá vonatkozó eredményéről vagy eredménytelenné nyilvánításáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb öt munkanapon belül.

9. Szerződéskötésre vonatkozó speciális szabályok

59. Ha a kezdeményező szerződéskötést javasol, a kezdeményezés elindításával egyidejűleg megküldi a KPF-nek a szerződéstervezet elkészítéséhez szükséges alapvető adatokat, így különösen:

a) a szerződés tárgyának pontos leírását;

b) a szakmai, műszaki teljesítés feltételeinek meghatározását;

c) a teljesítés helyét;

d) a teljesítés határidejét;

e) az előteljesítés, részteljesítés lehetőségének biztosítását;

f) a szerződés időtartamát;

g) az ellenérték kifizetésének határidejét, módját és feltételeit;

h) a részszámlázás lehetőségének biztosítását;

i) az átadás-átvétel módját, menetét;

j) az átadás-átvétel során benyújtandó dokumentumok megjelölését/felsorolását (pl. termékleírás, szabványossági nyilatkozatok, mennyiségi átvétel módja, minőségi átvétel módja, elvárt megfelelősséget igazoló dokumentumok, a beépített anyagok teljesítménynyilatkozatai);

adott esetben:

k) a szervízszolgáltatás tartalmát;

l) a karbantartás szükségességét, gyakoriságát, a karbantartás keretében elvégzendő feladatokat;

m) a javítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket;

n) a szerződéshez kapcsolódó egyéb feltételeket;

o) a javasolt szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (összeg vagy mérték megjelölésével);

p) a kapcsolattartó(k) nevét, elérhetőségét;

q) a teljesítésigazolására jogosult személy nevét, beosztását;

r) a szerződés mellékleteit.

60. A szerződéskötéshez szükséges alapvető adatok a KPF-fel történő konzultáció útján is megadhatóak, erről feljegyzést kell készíteni, melyet a KPF az iratokhoz csatol.

61. Amennyiben az ajánlatkérés szerződéstervezetet tartalmaz, azt – szükség esetén a kezdeményezővel vagy más érintett szervezeti egységgel való további egyeztetés alapján – a KPF készíti elő. Eredményes beszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – részajánlattételi lehetőség esetén a részek tekintetében nyertes ajánlattevővel az egyes részek tekintetében külön-külön – kell írásban megkötni a beszerzési eljárásban közölt végleges feltételek és az ajánlat tartalmának megfelelően.

62. A nyertes ajánlattevő visszalépése esetén az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel kell a szerződést megkötni, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli döntés megjelölte.

63. A szerződésnek tartalmaznia kell a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.

64. A szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni. Az ajánlatkérésben elő kell írni, hogy az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatás ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik.

65. Az eljárás eredményének jóváhagyása esetén a KPF a nyertes ajánlat adatai alapján véglegesíti a szerződéstervezetet. Azon szerződések esetében, amelyek nem tartoznak a Kbt. hatálya alá, és a szerződés értéke a nettó ötvenmillió forintot eléri, a felek általi aláírás előtt be kell szerezni a közbeszerzésekért felelős miniszternek a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 15. §-a szerinti hozzájárulását. A 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 7. melléklete szerinti vonatkozó előterjesztés elkészítése és a Miniszterelnökségnek való megküldése a KPF feladata.

66. A szerződés mindkét fél általi aláíratásáról a KPF gondoskodik.

67. A szerződés aláírását követően a szerződés egyes példányainak érintettek részére történő megküldéséről a KPF gondoskodik.

10. Bírálóbizottságra vonatkozó speciális szabályok

68. Amennyiben a beszerzési eljárás jóváhagyása során bírálóbizottság létrehozása volt szükséges, az ajánlatkérés előkészítését, a beérkezett ajánlatok értékelését és döntési javaslat készítését legalább háromtagú – a kezdeményező, a KPF, a Közgazdasági Főosztály (a továbbiakban: KGF) és egyedi felkérés alapján a Hivatal képviselőjéből álló – bírálóbizottság végzi. Amennyiben szervezeten kívüli szakértő bíráló bizottsági tag kerül kijelölésre, a bíráló bizottsági tagság érdekében megbízási szerződést kell kötni.

69. A bírálóbizottság elnöke – az országos parancsnok vagy az OPGIH eltérő döntése hiányában – a kezdeményező által delegált tag. A bírálóbizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagja és az elnök jelen van. Amennyiben bírálóbizottság létrehozása szükséges, a KPF vezetője a beszerzéskezdeményezés kézhezvételét követően haladéktalanul megkeresi a KGF vezetőjét bírálóbizottsági tag kijelölése érdekében.

70. A bírálóbizottsági tagságról szóló megbízólevelet a KPF készíti elő és terjeszti fel az OPGIH részére jóváhagyásra. A bírálóbizottság munkájának koordinálása és dokumentálása (a bírálóbizottsági tagok megbízása, a jegyzőkönyv, a jelenléti ív, a döntési javaslat stb.) a KPF által delegált személy feladata.

71. A KPF az ajánlatkérést a bírálóbizottság jóváhagyása esetén terjeszti fel jóváhagyásra az OPGIH részére és küldi meg a gazdasági szereplőknek. A beérkezett ajánlatok felbontását követően, az ajánlatok megfelelőségének előzetes, formai vizsgálatát a KPF végzi.

72. A bírálóbizottsági tagok mindegyike szakterületének megfelelően köteles szakmai véleményt nyilvánítani az ajánlatokról a beszerzési eljárást érintő döntések meghozatala érdekében, mely vélemények a bírálóbizottság által készített értékelő jegyzőkönyvben kerülnek rögzítésre. Amennyiben az ajánlat az egyenértékűség vizsgálatát szükségessé teszi, úgy a kezdeményező által delegált, a beszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező bizottsági tag foglal állást az ajánlat megfelelőségéről.

73. A bírálóbizottság által készített döntési javaslatot a KPF vezetője terjeszti az OPGIH elé jóváhagyásra.

11. Adatszolgáltatási kötelezettség

74. A Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatások összeállítása és a Miniszterelnökségnek való megküldése a KPF feladata.

III. MENTESÍTETT BESZERZÉSI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

75. A mentesített beszerzési eljárásokat a jelen utasítás II. Fejezet ÉHA eljárásra vonatkozó szabályainak alkalmazásával, a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel és a jó gazda gondosságával kell lefolytatni.

76. A mentesített beszerzési eljárások során a beszerzés értékhatárai, valamint a becsült érték megállapítása tekintetében a Kbt. és a Vbt. szabályai, valamint a jelen utasítás II. Fejezetében foglaltak az irányadók.

77. A beszerzési eljárás megindításakor a kezdeményező irathoz csatolni kell a mentesítési eljáráshoz készített előterjesztést és az Országgyűlés illetékes bizottságának mentesítésre vonatkozó döntését.

78. A Kbt., illetve Vbt. alóli mentesítési kérelmet az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendeletben, a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendeletben, valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 316/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően, a kezdeményező javaslatban foglaltak alapján a kötelezettségvállaló hagyja jóvá.

79. Amennyiben a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, a beszerzési eljárás megindítását megelőzően – a beszerzés tárgyának és a becsült értéknek a bemutatásával – tájékoztatni kell a közbiztonsági főigazgatót.

80. A mentesített beszerzési eljárásban eredménytelenné lehet nyilvánítani a beszerzési eljárást akkor is, ha a jogorvoslati szerv megsemmisíti a BVOP valamely – az eljárás érdemére kiható – döntését, és erre tekintettel a BVOP új beszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától. Nem nyilvánítható azonban eredménytelennek az eljárás akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.

12. A gazdasági szereplőkkel szemben támasztott követelmények

81. Amennyiben a döntéshozó által meghatározásra kerül, mentesített beszerzési eljárásban kizárólag a 3. pont m) alpontja szerinti Jegyzéken szereplő gazdasági szereplő részére küldhető meg az ajánlatkérés. Amennyiben a Jegyzéken szereplő gazdasági szereplő részére küldhető meg az ajánlatkérés, úgy a beszerzési eljárás megindítását megelőzően a kezdeményező megkéri az aktuális Jegyzéket az AH-tól az ajánlattételre felkérni tervezett gazdasági szereplők, továbbá az eljárás során a benyújtott ajánlatban megjelölt alvállalkozók ellenőrzése érdekében. Amennyiben a megszólítani tervezett gazdasági szereplő nem szerepel a Jegyzéken, a kezdeményező kezdeményezi az érintett gazdasági szereplők és alvállalkozók ellenőrzésének lefolytatását.

82. Az olyan beszerzési eljárás esetében, amelyek minősített adatokat keletkeztetnek, használnak fel, igényelnek vagy tartalmaznak, a beszerzési eljárás során keletkezett dokumentációban meg kell határozni az érintett adatok megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges és a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) rendelkezéseinek megfelelő intézkedéseket és követelményeket.

83. A 81. pont érdekében megkövetelhető, hogy az ajánlat tartalmazza

a) a kötelezettségvállalást az ajánlattevő és a már azonosított alvállalkozók részéről arra vonatkozólag, hogy megfelelően biztosítják az összes, birtokukban lévő, illetve a szerződés időtartama alatt vagy annak lezárása után tudomásukra jutó minősített adatok védelmét a vonatkozó törvényekkel, rendeletekkel és igazgatási rendelkezésekkel összhangban;

b) a kötelezettségvállalást az ajánlattevő részéről arra vonatkozólag, hogy az a) pontban előírt kötelezettségvállalást az alvállalkozói szerződés megkötésével egyidejűleg megszerzi a szerződés teljesítése során általa alkalmazott többi alvállalkozótól;

c) elegendő adatot a már azonosított alvállalkozóról, amely az ajánlatkérő számára lehetővé teszi annak megállapítását, hogy az alvállalkozó rendelkezik a szükséges erőforrásokkal mindazon minősített adat védelméhez, amelyhez hozzáfér, illetve amely az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkezik;

d) a kötelezettségvállalást az ajánlattevő részéről arra vonatkozólag, hogy az alvállalkozói szerződések megkötése előtt az új alvállalkozókkal kapcsolatban átadja a c) pontban megkövetelt információkat.

84. Az ajánlatkérésben meghatározható a teljesítés biztonságára vonatkozó követelmény. Így a BVOP előírhat különösen:

a) olyan tanúsítványokat vagy dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az ajánlattevő képes teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, beleértve az érintett tagállam vagy tagállamok részéről ezt alátámasztó dokumentációt;

b) az ajánlatkérőre vonatkozó minden olyan korlátozás feltüntetését, amely a termékek vagy szolgáltatások, illetve a termékek vagy szolgáltatások eredményének nyilvánosságra hozatalára, átadására vagy használatára vonatkozik, és amely exportkorlátozást vagy biztonsági intézkedéseket eredményezhet;

c) olyan tanúsítványokat vagy dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi a teljesítés biztonsága érdekében előírt követelmények teljesítését, valamint arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ellátási láncban a szerződés teljesítése során bekövetkező változások nem gátolják majd az e követelményeknek való megfelelést;

d) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra, hogy az ajánlatkérő válság eredményeképp megnövekedett igényeinek kielégítése érdekében erőforrásokat hoz létre és tart fenn a közösen megállapított feltételeknek megfelelően;

e) az ajánlattevő nemzeti hatóságaitól származó bármilyen dokumentumot annak alátámasztására, hogy az ajánlattevő válság esetén eleget tesz az ajánlatkérő megnövekedett igényeinek;

f) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését;

g) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra, hogy időben értesíti az ajánlatkérőt a szervezetében, ellátási láncában vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő irányában fennálló kötelezettségeit; vagy

h) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra, hogy a közösen megállapított feltételeknek megfelelően minden, a pótalkatrészek, összetevők, összeállított egységek és speciális tesztberendezések készítéséhez szükséges eszközt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsát, amennyiben ő maga többé nem képes ezek biztosítására.

85. Az ajánlatkérésben kell szerepeltetni, hogy a beszerzési eljárás milyen minősítési szintű adatokat érint.

86. A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásban kizárólag az a gazdasági szereplő vehet részt, illetve kizárólag annak a gazdasági szereplőnek lehet az ajánlatkérést megküldeni, aki érvényes és megfelelő szintű TBT-vel rendelkezik.

87. A mentesített beszerzési eljárásban a nyilatkozatokat írásban kell megtenni, és postai, személyes vagy elektronikus kézbesítés útján vagy faxon kell a másik fél részére megküldeni. A minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok postai úton, elektronikus úton és faxon nem teljesíthetőek. Minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok kizárólag közvetlen, személyes kézbesítés útján teljesíthetők. Az ajánlatkérésnek tartalmaznia kell azt a rendelkezést, hogy az ajánlatoknak a benyújtásra nyitva álló határidőben be kell érkezniük, azaz nem elegendő az ajánlatok postára adása.

88. Az ezen alcím szerinti eljárásrend alkalmazásával lefolytatott beszerzési eljárásban való részvételre referenciaként a gazdasági szereplő csak a BVOP előzetes, írásos engedélye alapján hivatkozhat.

89. Az ajánlatkérésben előírható, hogy ha az ajánlattételre felhívott nem nyújt be ajánlatot, köteles az ajánlattételi határidőig visszaküldeni az ajánlatkéréssel kapcsolatos összes iratot. A kizárt, az érvénytelen vagy a nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a beszerzéssel kapcsolatos összes iratot visszaküldeni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítését követő harminc napon belül a beszerzéssel kapcsolatos minősített adatot tartalmazó valamennyi iratot köteles visszaküldeni.

90. Ha az ajánlattevő a rendelkezésére bocsátott iratokat a 89. pont szerinti határidőben hiánytalanul nem küldi vissza, a kötelezettségvállaló az AH egyidejű értesítése mellett felszólítja az összes irat visszaszolgáltatására.

91. Az eljárásból ki kell zárni az olyan ajánlattevőt vagy alvállalkozót,

a) akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzése során kockázati tényező vagy a BVOP rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázati tényező fennállása került megállapításra;

b) akit a Jegyzékből a beszerzési eljárás alatt töröltek;

c) aki a megelőző öt éven belül a Jegyzékre való felvételére irányuló eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett.

92. A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból ki kell zárni azt a részvételre jelentkezőt, aki nem rendelkezik megfelelő szintű TBT-vel, vagy akitől a beszerzési eljárás alatt visszavonják a megfelelő szintű TBT-t.

93. A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból ki kell zárni az olyan ajánlattevőt, aki nem teljesíti a Mavtv.-ben a „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatok felhasználásához előírt feltételeket.

13. Az alvállalkozókra vonatkozó rendelkezések

94. Az ajánlatkérésben elő kell írni, hogy az ajánlattevő az ajánlatban köteles megjelölni a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozót. Az ajánlatkérésben elő lehet írni, hogy az ajánlattevő kizárólag a Jegyzéken szereplő alvállalkozót vonhat be a teljesítésbe. Ha az ajánlattevő valamelyik alvállalkozójával szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező merül fel, az ajánlattevő ezen alvállalkozó helyett mást jelölhet meg.

95. Az ajánlattevő által a beszerzési eljárás folyamán vagy a nyertes ajánlattevő által a szerződés teljesítése során kiválasztott alvállalkozó teljesítésbe történő bevonása elutasítható. Az elutasítás csak a beszerzési eljárás során alkalmazott kizárási okokon, valamint azon alkalmassági követelményeken alapulhat, amelyeknek az alvállalkozó önállóan köteles megfelelni. Az elutasítást írásban kell indokolni az ajánlattevő vagy nyertes ajánlattevő felé.

96. Az ajánlattevő a szerződés teljesítése során köteles bejelenteni a szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozók szintjén bekövetkező változtatási igényét. Amennyiben az ajánlatkérés azt tartalmazta, a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés teljesítésébe az ajánlatában megjelölteken kívül új alvállalkozót különösen indokolt esetben, a BVOP előzetes írásbeli engedélyével vonhat be. Amennyiben az ajánlatkérés arra vonatkozó követelményt tartalmaz, hozzájárulás csak akkor adható, ha a bevonni kívánt alvállalkozó szerepel a Jegyzéken, és megfelel a saját eljárásrendben az alvállalkozókra előírt követelményeknek.

97. Az ajánlatkérésben tárgyalás tartását lehet biztosítani.

98. A beszerzési eljárásban lehetőség szerint legalább három gazdasági szereplőt kell ajánlattételre felhívni. Egy ajánlat is bekérhető, ha a beszerzés tárgya a beszerzés tárgyának műszaki-technikai sajátosságai, a nemzetbiztonsági érdek fokozott védelme vagy kizárólagos jogok védelme miatt csak egy meghatározott gazdasági szereplőtől szerezhető be.

99. A beszerzési eljárás során az ajánlattevőkkel más ajánlattevőre, illetve annak ajánlatára vonatkozó információ nem közölhető. Ha a beszerzési eljárásban tárgyalás tartása szükséges – az ajánlattevő megnevezése nélkül – az ajánlati árakról az ajánlattevőknek felvilágosítás adható.

100. Az ajánlatok elbírálásáról hozott döntés nyilvánosan nem hirdethető ki.

14. A szerződés megszűnése

101. Amennyiben az eljárás során előírás volt a Jegyzéken való szereplés követelménye, és nyertes ajánlattevőt az AH a Jegyzékről törli, a törlést elrendelő döntésével – a törléssel egyidejűleg – a szerződés megszűnik. Ezzel egyidejűleg a szerződő felek között elszámolási kötelezettség keletkezik.

102. Amennyiben az ajánlatkérés az ajánlattevővel szemben érvényes TBT meglétének követelményét írta elő, a szerződés megszűnik, ha a nyertes ajánlattevő TBT-jét visszavonják. Ezzel egyidejűleg a szerződő felek között elszámolási kötelezettség keletkezik.

103. A szerződés megszűnéséből eredő károkért a gazdasági szereplő kártérítési felelősséggel tartozik, ha a szerződés a 101–102. pontokban meghatározott ok miatt szűnik meg, és a Jegyzékről való törlés, a Jegyzéken való adatváltozás, illetve a TBT visszavonása neki felróható.

104. A szerződést fel kell mondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól el kell állni, ha a szerződés megkötését követően a BVOP tudomására jut, hogy a szerződő fél tekintetében a beszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a beszerzési eljárásból.

105. A BVOP jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha

a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll valamely alábbi feltétel:

aa) nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásban részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel az Európai Uniónak kétoldalú megállapodása van a közbeszerzés terén,

ab) olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy c)–d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni;

b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll az aa) vagy ab) alpont szerinti valamelyik feltétel;

c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a BVOP rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg.

106. A 105. pont szerinti felmondási okokat a szerződésbe kell foglalni.

IV. KERETMEGÁLLAPODÁSBÓL VAGY KERETSZERZŐDÉSBŐL TÖRTÉNŐ MEGRENDELÉS

107. E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) a központosított közbeszerzési keretmegállapodásból;

b) a közbeszerzéssel kötött keretszerződésből;

c) az értékhatár alatti beszerzési eljárással kötött keretszerződésből

történő megrendelés esetén.

108. A kezdeményező köteles az adott keretmegállapodás, keretszerződés keretösszegének rendelkezésre állását, illetőleg a szerződés hatályosságát a beszerzés előtt ellenőrizni.

109. Amennyiben a beszerzési tárgy vonatkozásában központosított közbeszerzés keretében kötött keretmegállapodás van hatályban, a beszerzési igényt abból kell kielégíteni.

15. Megrendelés központosított közbeszerzési keretmegállapodásból

110. A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó keretmegállapodásból történő megrendelés során a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet és a 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni.

111. A megrendelés során az aláírt keretmegállapodás szabályai irányadók.

112. Megrendelésre kizárólag fedezetigazolás rendelkezésre állása esetén kerülhet sor.

113. A központosított közbeszerzési eljárások eredményeképpen megkötött szerződésekből közvetlen megrendelés kezdeményezése esetén az eljárás lefolytatására bizottság kijelölése nem szükséges.

114. A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó keretmegállapodásból történő megrendelésekről a beszerzést végrehajtó szervezeti egység a megrendelést követő 3 munkanapon belül adatszolgáltatást teljesít a KPF részére a megrendelés másolati példányának megküldésével vagy az alábbi adatok megadásával:

a) mely jogszabály szerinti központosított közbeszerzés alapján történt a megrendelés;

b) a keretmegállapodás száma;

c) a beszerzett termék/szolgáltatás megnevezése, mennyisége;

d) a megrendelés értéke.

16. Megrendelés keretszerződésből

115. A keretszerződésből történő megrendelés lebonyolítása során az aláírt keretszerződés szabályai irányadók.

116. A kezdeményező a megrendelés kezdeményezése előtt köteles a keretszerződés keretösszegének teljesülési állapotát ellenőrizni. Amennyiben a teljesülési érték és a tervezett beszerzés értékének összege meghaladja a szerződés keretösszegét, abban az esetben megrendelni nem lehet.

117. Amennyiben a keretszerződés eltérően nem rendelkezik, a megrendelésnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a keretszerződésre történő hivatkozás;

b) a BVOP és a szállító/szolgáltató azonosító adatai;

c) a megrendelt termék/szolgáltatás megnevezése;

d) a megrendelt termék/szolgáltatás mennyisége, nettó egységára, a megrendelt mennyiség alapján számított nettó és bruttó összértéke;

e) a szállítási (teljesítési) cím;

f) a megrendelés teljesítésének határideje;

g) a termék, a szállítólevél átvételére, az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírására, a teljesítés igazolására jogosult személy neve, beosztása;

h) a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírása.

118. A beszerzés megindításához a kezdeményező az általa szignált megrendelőlapot a szükséges példányszámban megküldi a KGF-nek pénzügyi ellenjegyzésre.

119. Ha a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, a KGF a megrendelést pénzügyi ellenjegyzéssel látja el és aláírásra megküldi a kötelezettségvállalónak.

V. EGYSZERŰ BESZERZÉSI ELJÁRÁS

120. E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a nettó egymillió forintot el nem érő értékű beszerzések esetén.

121. Az értékhatár meghatározásakor figyelembe kell venni a Kbt. szerinti részekre bontás tilalmát.

122. Az egyszerű beszerzés során is törekedni kell arra – azonos (vagy helyettesítő) termék kiskereskedelmi árának több forgalmazónál történő ellenőrzésével, internetes vagy más nyilvános árlisták/adatbázisok adatainak dokumentált összevetésével –, hogy a beszerzés a leggazdaságosabb módon történjen.

123. A kezdeményező az igény felmerülésekor az adott beszerzési eljárás megindítása érdekében kezdeményezést készít az OPGIH részére.

124. A beszerzési igény kötelező tartalmi elemei:

a) a beszerzés tárgya;

b) a beszerzés mennyisége;

c) a beszerzés becsült értéke;

d) a beszerzés műszaki leírása, minőségi és teljesítménykövetelmények;

e) a teljesítés határideje;

f) a teljesítés helye;

g) a szerződés/megrendelés szakmai tartalmát érintő feltételek teljes körű meghatározása, továbbá a kezdeményező által szükségesnek ítélt feltételek;

h) a beszerzési eljárásban történő részvételre kezdeményező szakterület állományából kijelölt személy neve, elérhetőségei;

i) a gazdaságosság ellenőrzését alátámasztó dokumentumok és annak alapján a beszerzés helye;

j) amennyiben ajánlatok bekérése javasolt, a megszólításra javasolt gazdasági szereplők.

125. Ha a kezdeményező nem javasolja szerződés megkötését az egyszerű beszerzési eljárás során, a hiánytalanul kitöltött megrendelőlap tervezetét is csatolni kell a kezdeményezéshez.

126. A megrendelőlapnak tartalmaznia kell legalább:

a) a BVOP és a szállító/szolgáltató azonosító adatait (név, székhely, adószám, cégjegyzékszám stb.);

b) a megrendelt termék/szolgáltatás megjelölését;

c) a megrendelt termék/szolgáltatás mennyiségét, nettó egységárát, a megrendelt mennyiség alapján számított nettó és bruttó összértékét;

d) a szállítási (teljesítési) címet;

e) a megrendelés teljesítésének határidejét;

f) a termék, a szállítólevél átvételére, az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírására, a teljesítés igazolására jogosult személy nevét, beosztását;

g) a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírását;

h) az ellenérték kifizetésének határidejét, módját és feltételeit;

i) a záradékot, amely tartalmazza:

ia) a szállító/szolgáltató nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a megrendelést az abban foglalt tartalommal elfogadja (visszaigazolja),

ib) amennyiben a szállító/szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §-a szerinti átlátható szervezetnek minősül, továbbá a kötelezettségvállalását, hogy az ebben beállt változásról a BVOP-t haladéktalanul értesíti,

ic) a szállító/szolgáltató cégszerű aláírását.

127. Amennyiben az OPGIH a kezdeményezésben foglaltakkal egyetért, kijelöli a KPF-et a beszerzési eljárás vizsgálatára, adott esetben lebonyolítására.

128. A KPF a kezdeményezés és a rendelkezésére álló információk alapján a kezdeményezés érkezésétől számított 3 munkanapon belül feljegyzésben javaslatot tesz a beszerzés módjának meghatározására, amelyben rögzíti, hogy az eljárástípus kiválasztása a KPF-nél rendelkezésre álló adatok alapján az egybeszámítási szabályok vizsgálatával történt.

129. Amennyiben az egybeszámítási szabályok figyelembevételével lehetőség van egyszerű beszerzési eljárás lefolytatására, a KPF a feljegyzésben javasolhatja, hogy a beszerzést a kezdeményező szervezeti egység hajtsa végre. Az OPGIH jóváhagyása esetén a beszerzést a kezdeményező szervezeti egység hajtja végre a KPF-feljegyzésben foglaltak szerint.

130. A beszerzési eljárás eredményeképpen kiküldött megrendelés/megkötött szerződés másolati példányát a beszerzést végrehajtó szervezeti egység két munkanapon belül nyilvántartásba vétel céljából megküldi a KPF részére.

131. Nem szükséges írásbeli megrendelés vagy szerződés a nettó 100 000 Ft-ot el nem érő beszerzés esetén, de a kötelezettségvállalási előterjesztést minden esetben végre kell hajtani. A kezdeményező a beszerzés alkalmával kapott számla másolatát a beszerzést követő két munkanapon belül nyilvántartásba vétel céljából megküldi a KPF-nek.

VI. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

132. Amennyiben a megkötött szerződést a felek módosítani kívánják, közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni, vagy fel kívánják bontani, a szerződéskötésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni. Amennyiben az eredeti szerződés értéke a nettó ötvenmillió forintot eléri, megkötésére nem közbeszerzési eljárás keretében kerül sor, és a tervezett módosítás eredményeként az eredeti szerződéses érték több mint 5%-kal növekszik, a felek általi aláírás előtt be kell szerezni a közbeszerzésekért felelős miniszternek a 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15. §-a szerinti hozzájárulását. A 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 7. melléklete szerinti vonatkozó előterjesztés elkészítése és Miniszterelnökségnek való megküldése az KPF feladata.

133. A beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nem módosítható, ha

a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző beszerzési eljárásban, a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;

b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy

c) a módosítás a szerződés tárgyától, illetve rendeltetésétől független, az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki.

134. Mentesített beszerzések estében a 133. pont b) alpontja alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 10%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.

135. Amennyiben a kezdeményező a szerződést fel akarja mondani, vagy attól el akar állni, a megfelelő jogi megoldás kiválasztása és a szükséges dokumentáció elkészítése érdekében a Hivatal közreműködését kell kérni. Az elkészített jognyilatkozat tervezetét a Hivatal – jogi szignálást követően – megküldi a kezdeményezőnek, aki a szakmai szignálást követően a dokumentumokat a kötelezettségvállalónak aláírásra megküldi. A kezdeményező a szignált és aláírt jognyilatkozat, továbbá a szerződő fél általi átvétel időpontját igazoló irat egy-egy példányát két munkanapon belül a KGF-nek megküldi.

136. Ha a megkötött szerződést a szállító/szolgáltató mondja fel, a kezdeményező erről a felmondás megküldésével a KGF-et két munkanapon belül értesíti.

VII. A BESZERZÉSRE IRÁNYULÓ SZERZŐDÉS (MEGRENDELÉS) TELJESÍTÉSÉNEK FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE, IGAZOLÁSA ÉS KIFIZETÉSE

137. A kezdeményező köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a szerződés (megrendelés) teljesítését és a felek együttműködési kötelezettsége keretében minden tőle elvárhatót megtenni a megfelelő mennyiségben és minőségben történő teljesítés biztosítása érdekében. Ha felmerül a veszélye, hogy határidőben és/vagy megfelelő mennyiségben, minőségben a szállító/szolgáltató neki felróható okból nem teljesít, kezdeményezni kell a szállító/szolgáltató képviselőjével történő mielőbbi egyeztetést, és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésére írásban fel kell hívni a figyelmét.

138. A szerződés (megrendelés) teljesítését a kezdeményezőnek ellenőriznie kell. Kizárólag a szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő teljesítés igazolható. Ha azt a szerződés tartalmazza, a teljesítés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatot – utóbbiban megjelölve a kijavítandó, pótolandó hibákat stb. és az annak teljesítésére meghatározott határidőt – a szerződő partner képviselőjének dokumentáltan át kell adni.

139. A KGF a hozzá beérkező számlát – a vonatkozó jogszabályokkal összhangban – köteles megvizsgálni, hogy annak adatai (felek adatai, a szerződés száma, tárgya, összege) megegyeznek-e a kapcsolódó szerződés adataival. A KGF akkor teljesítheti a kifizetést, ha a számla megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, a teljesítés igazolására jogosult a teljesítést igazolta, az érvényesítés és az utalványozás megtörtént.

140. A kezdeményező feladata a szerződés teljesítését követően felmerülő szavatossági vagy jótállási igények jelzése a szerződő partner felé, az ezzel összefüggő egyeztetések lefolytatása és a szerződés vagy a jogszabályok alapján rendelkezésre álló intézkedésekre javaslattétel a kötelezettségvállalónak. Amennyiben a megkötött szerződéshez teljesítési biztosítékot csatoltak, annak érvényesítésére (lehívására) a kezdeményező tesz javaslatot a kötelezettségvállalónak.

141. Amennyiben a szerződés (megrendelés) tárgyát képező szolgáltatást vagy terméket folyamatosan biztosítani kell, a kezdeményező köteles a beszerzésre irányuló szerződések lejártát figyelemmel kísérve gondoskodni a szolgáltatás, illetve termékellátás folyamatosságáról. A szerződések módosításánál, új szerződési igény kezdeményezésénél a kezdeményezőnek figyelemmel kell lennie a szükséges beszerzési eljárás lefolytatásának időigényére.

142. A kezdeményező a szerződés meghiúsulását, illetve annak csak részleges teljesítésülését köteles a KGF-nek és a KPF-nek jelezni, annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalással lekötött pénzügyi keret részben vagy egészben felszabadítható legyen, illetve az egybeszámításról szóló hiteles nyilatkozattétel érdekében.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

143. Jelen utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult beszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.

144. Jelen utasítás hatálybalépését követően a bv. szervek saját beszerzéseik vonatkozásában megkereséssel élhetnek az OPGIH útján a KPF felé szakmai állásfoglalás biztosítása érdekében.

145. A bv. szervek kötelesek saját beszerzési szabályzatukat jelen utasítás hatálybalépésétől számított három hónapon belül az utasításban foglaltak alapján felülvizsgálni.

146.1

1. melléklet a 6/2019. (VIII. 9.) BVOP utasításhoz

(KÖZ)BESZERZÉSI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE

1.

Kezdeményező megnevezése:

 

2.

A beszerzés tárgya:

 

3.

A beszerzés mennyisége:

 

4.

Részajánlattétel lehetősége:

részajánlat tehető

részajánlat nem tehető

5.

A beszerzés becsült értéke:

 

6.

A teljesítés határideje:

Szerződéskötéstől számított ……… nap/hónap/év

7.

A teljesítés helye:

 

8.

A beszerzési eljárásban történő részvételre kezdeményező által kijelölt személy(ek) neve, elérhetőségei:

 

 

Név

Elérhetőség

 

e-mail

telefon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

Az ajánlattételre felhívni javasolt gazdasági szereplők:

 

 

Gazdasági szereplő neve

Adószám

Székhely

Elérhetőség
e-mail

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

Ha a beszerzés műszaki-technikai sajátosságokkal, művészeti szempontokkal vagy kizárólagos joggal függ össze, annak alátámasztását igazoló okirat rendelkezésre áll-e? Ha igen, annak másolatban történő csatolása szükséges.

11.

Javaslat alkalmassági követelmény előírására:

12.

Igényli-e a kezdeményező mintatermék bekérését?

13.

Kezdeményező kíván-e biztosítani helyszínbejárást?

14.

A szerződés/megrendelés szakmai tartalmát érintő feltételek teljes körű meghatározása, továbbá a kezdeményező által szükségesnek ítélt feltételek:

15.

Egyéb információk:

16.

Csatolt dokumentumok:

– a becsült érték vizsgálatáról szóló jegyzőkönyv (részajánlattétel lehetősége esetén a becsült értéket részenként szükséges meghatározni)

– fedezetigazolás (részajánlattétel lehetősége esetén a rendelkezésre álló fedezetet részenként kell tartalmaznia)

– a beszerzés műszaki leírása

Dátum: ………………………

Előterjesztő:

………………………………….

2. melléklet a 6/2019. (VIII. 9.) BVOP utasításhoz

Jegyzőkönyv

Becsült érték vizsgálatáról

Készült: …… év ……… hónap …… nap, …………………… (helység megnevezése).

Jelen vannak: (név, beosztás, szolgálati hely megnevezése)

Beszerzés tárgya:

A becsült érték vizsgálatának módja:

A becsült érték vizsgálatának eredménye, a becsült érték összege és számítása:

A becsült érték vizsgálatát alátámasztó dokumentumok felsorolása:

……………………, …… év ……… hó …… nap

……………………………………………

kezdeményező aláírása

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!