nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet
az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról
2019-11-29
2019-11-29
0
Jogszabály

41/2019. (XI. 14.) ITM rendelet

az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2a) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A 3. melléklet V.1. táblázat 9. sor távhőellátás primer energia átalakítási tényezőjét (etávhő) – a 7. melléklet 1. pontjában meghatározott számítási módszer előző évi energiatermelési adatokra való alkalmazásával – minden év február 15-éig határozza meg, és küldi meg a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Nonprofit Kft.) részére a távhőszolgáltató. A Lechner Nonprofit Kft. a közzétételt követő év március 15-éig alkalmazandó adatokat minden év március 15-éig közzéteszi az e-epites.hu honlapon. Ha a távhőszolgáltató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a távhőellátás primer energia átalakítási tényezőjét etávhő=1,26 kWh/kWh értékkel kell figyelembe venni.

(2) A 6. melléklet IV.1. táblázat 5. sor távhő megújuló energia részarányát (esus,távhő) – a 7. melléklet 2. pontjában meghatározott számítási módszer előző évi energiatermelési adatokra való alkalmazásával – minden év február 15-éig határozza meg, és küldi meg a Lechner Nonprofit Kft. részére a távhőszolgáltató. A Lechner Nonprofit Kft. a közzétételt követő év március 15-éig alkalmazandó adatokat minden év március 15-éig közzéteszi az e-epites.hu honlapon. Ha a távhőszolgáltató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a távhő megújuló energia részarányát esus,távhő = 0 kWh/kWh értékkel kell figyelembe venni.”

2. § Az R. 7. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 6/A. § és a 7. melléklet a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(4) A 6/A. §, a 3. melléklet V. pontja, a 6. melléklet IV. pont 3. és 4. alpontja és a 7. melléklet az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelv Mellékletének való megfelelést szolgálja.”

3. § (1) Az R. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. 6. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R. a 3. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

5. § (1) Az 1. §, a 3. § (3) bekezdése és a 3. melléklet a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) Az 1. §, a 3. § és az 1–3. melléklet az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i 2018/844 európai parlamenti és tanácsi irányelv Mellékletének való megfelelést szolgálja.

Dr. Palkovics László s. k.,
innovációért és technológiáért felelős miniszter

1. melléklet a 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelethez

Az R. 3. melléklet V. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„V. Energiahordozókra vonatkozó adatok

A primer energia átalakítási tényezőket az V.1. táblázat tartalmazza.

V.1. táblázat: Primer energia átalakítási tényezők

 

A

B

1.

Energia

e

2.

elektromos áram

2,50

3.

csúcson kívüli elektromos áram

1,80

4.

földgáz

1,00

5.

tüzelőolaj

1,00

6.

szén

1,00

7.

megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet

0,60

8.

megújuló: nap-, szél-, hullám energia, vízenergia, a geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia

0,00

9.

távhőellátás

a 6/A. § szerint
közzétett érték

2. melléklet a 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelethez

1.    Az R. 6. melléklet IV. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az 1. pont szerint közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia,

3.1. ha az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték, vagy

3.2. ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, amely hőtermelési technológiájában részben vagy egészben a IV.1. táblázat szerinti energiahordozókat hasznosítja.”

2.    Az R. 6. melléklet IV. pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány számításánál a felhasznált energiahordozókat a IV.1. táblázatban meghatározott megújuló primer energia átalakítási tényezőkkel kell figyelembe venni.

IV.1. táblázat: Megújuló primer energia átalakítási tényezők a megújuló részarány számításba vételéhez (az EP méretezéshez a 3. melléklet V.1. táblázatát kell alkalmazni)

 

 

A

B

 

1.

Energia

ĺsus
Megújuló energia részarány

 

2.

az országos hálózatból vett elektromos áram

0,1

 

3.

megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet

1,00

 

4.

megújuló: nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia

1,00

 

5.

távhő

a 6/A. § szerint
közzétett érték

4.1. Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.

4.2. A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét. Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe.”

3. melléklet a 41/2019. (XI. 14.) ITM rendelethez

„7. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez

1.    Számítási eljárás távhőszolgáltatók számára a távhőellátás primer energia tényezőjének meghatározásához.

1.1.    A szolgáltatott távhő primer energia átalakítási tényezőjét hidraulikailag egységes távhőrendszerre vonatkozóan kell kiszámítani.

1.2.    Az eredő primer energia átalakítási tényezőt a távhőszolgáltató állapítja meg. Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatásához hőenergiát vásárol, a hőenergia előállítójának minden év január 31-ig adatokat kell szolgáltatnia a távhőszolgáltatónak a számításhoz szükséges energiamennyiségekről.

1.3.    Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségén túl a távhőszolgáltatónak az 1.4–1.10. pont szerinti módszertan alapján részletes számítási dokumentációt is készítenie kell, és ellenőrzés céljából a honlapján hozzáférhetővé kell tennie.

1.4.    Távhőtermelésben az eredő primer energia átalakítási tényezőt (etávhő) az egyes összetevők súlyozott arányával kell megállapítani úgy, hogy távhőellátás esetén a távhőhálózat veszteségeit és a hőhordozó közeg keringtetéséhez szükséges primer energiát is figyelembe kell venni.

ahol:

etávhő:    Eredő primer energia átalakítási tényező (kWh/kWh).

evill:    A hőtermeléshez és keringtetéshez felhasznált villamos energia primerenergia-átalakítási tényezője (kWh/kWh).

ávill:    A távhő termeléséhez és keringtetéséhez a hőtermelő által felhasznált villamos energia aránya az adott távhőrendszerben távhőhálózatra kiadott hőmennyiségre vetítve (kWh/kWh).

h:    A vizsgált távhőrendszerben távhőhálózatra kiadott hőmennyiségre vetített (fajlagos) hálózati hőveszteség (kWh/kWh).

ei:    A távfűtőrendszer hőtermelőinél alkalmazott i-edik hőtermelő technológia primerenergia-átalakítási tényezője (kWh/kWh), (i = 1…14). (A technológiák felsorolását az 1.9. pontban foglalt táblázat tartalmazza.)

ái:    Az i-edik hőtermelő technológiával termelt távhő aránya az adott távhőrendszerben távhőhálózatra kiadott összes hőmennyiséghez viszonyítva (kWh/kWh), (i = 1…14).

1.5.    Ha rendelkezésre állnak az adott távhőrendszer hőtermelőinél alkalmazott hőtermelő technológiák tényleges primer energia átalakítási tényezői, az 1.9. pontban foglalt táblázat adatai helyett azokat is lehet a számításban használni.

1.6.    Ha a távhőrendszer fajlagos hálózati hőveszteségéről igazolhatóan műszaki okból nem áll rendelkezésre tényadat, a h = 0,15 értéket kell alkalmazni.

1.7.    Ha a távhő termeléséhez és primer oldali keringtetéséhez felhasznált villamos energia mennyisége nem ismert, ?vill értékét az adott távhőhálózatra kiadott éves távhőmennyiség függvényében az 1.10. pontban foglalt táblázatból kell meghatározni.

1.8.    A hőtermeléshez és a primer oldali keringtetéshez felhasznált villamos energia előállításának fajlagos primerenergia átalakítási tényezője, ha a távhőrendszerben erről nem áll rendelkezésre tényadat:

evill = 2,5 kWh/kWh

1.9.    Hőtermelő technológiák primerenergia-átalakítási tényezői

 

 

A

B

C

 

1.

Kapcsolt energia termelés nélküli távhőtermelés

ei

 

2.

Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) szénhidrogének (földgáz, PB-gáz, tüzelő- és fűtőolajok) (e1)

1,12

 

3.

Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) biogáz, biometán (e2)

0,6

 

4.

Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) szénféleségek (e3)

1,25

 

5.

Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) tűzifa, faapríték, fahulladék, biobrikett, egyéb bio tüzelőanyagok (e4)

0,6

 

6.

Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) ipari hulladékhő (e5)

0

 

7.

Kizárólagos (nem kapcsolt) hőtermelés (fűtőmű/kazánház) szoláris- és geotermikus energia (e6)

0

 

8.

Nukleáris hőtermelés (e7)

0

 

9.

Kombinált távhőtermelés

ei

 

10.

 

Megújuló energiaforrás alkalmazása nélkül

Megújuló energiaforrás alapú rendszer esetén

 

11.

Kapcsolt energiatermelés kombinált ciklusú erőművi blokkban (e8)

0,54

0,324

 

12.

Kapcsolt energiatermelés hagyományos gőz-körfolyamatú erőművi blokkban (e9)

0,87

0,522

 

13.

Kapcsolt energiatermelés hagyományos gőz-körfolyamatú erőművi blokkban kommunális hulladék égetésével (e10)

0,7

 

14.

Kapcsolt energiatermelés 1.200 kWe villamos egységteljesítményt meghaladó gázmotorral (e11)

0,55

0,33

 

15.

Kapcsolt energiatermelés 1.200 kWe villamos egységteljesítményt nem meghaladó gázmotorral (e12)

0,72

0,432

 

16.

Kapcsolt energiatermelés hőhasznosító kazánnal ellátott gázturbinás erőműben (e13)

0,82

0,492

 

17.

Kapcsolt energiatermelés hőszivattyúval (e14)

0,71

0,426

1.10.    A felhasznált villamos energia aránya a kiadott hőmennyiségre vetítve (ávill)

 

 

A

B

 

1.

Q (MWh/év)

ávill (kWh/kWh)

 

2.

Q < 27.800

0,011

 

3.

27.800 <= Q < 139.000

0,008

 

4.

139.000 =< Q

0,006

2.    Számítási eljárás távhőszolgáltatók számára a távhőellátás megújuló primer energia részarányának meghatározásához.

2.1.    A szolgáltatott távhő megújuló primer energia részarányát hidraulikailag egységes távhőrendszerre vonatkozóan kell kiszámítani.

2.2.    Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségén túl a távhőszolgáltatónak a 2.3–2.6. pont szerinti módszertan alapján részletes számítási dokumentációt is készítenie kell, és ellenőrzés céljából a honlapján hozzáférhetővé kell tennie.

2.3.    A megújuló energiaforrásokkal termelt távhő részarányának kiszámításához egy adott távhőrendszerben szükséges a hőtermelésben egymással kooperáló hőforrások egyes hőtermelő technológiáiban használt megújuló energiaforrások technológián belüli részarányainak (eSUS,i) ismerete. Ezek felhasználásával a megújuló energiaforrásokkal termelt távhő részaránya a távhőrendszerben az alábbi képlet segítségével határozható meg:

ahol

eSUS,távhő:    A távhő megújuló energia részaránya (kWh/kWh).

ái:    Az i-edik primerenergia-forrásból termelt távhő aránya az adott távhőrendszerben távhőhálózatra kiadott összes hőmennyiséghez viszonyítva (kWh/kWh).

eSUS,i:    Az i-edik hőtermelő technológiában felhasznált megújuló energiaforrások részaránya.

ávill:    A távhő termeléséhez és keringtetéséhez a hőtermelő által felhasznált villamos energia aránya az adott távhőrendszerben távhőhálózatra kiadott összes hőmennyiségre vetítve (kWh/kWh).

eSUS,vill:    A távhő termeléséhez és keringtetéséhez felhasznált villamos energia megújuló részaránya.

2.4.    Ha a távhő termeléséhez és keringtetéséhez felhasznált villamos energia megújuló részarányáról nem áll rendelkezésre tényadat, az eSUS,vill = 0,1 értéket kell alkalmazni.

2.5.    Az egyes primer energiaforrások megújuló részarányát a 2.6. pontban foglalt táblázat alapján kell figyelembe venni.

2.6.    A távhőtermelésben felhasznált primer energiaforrások, valamint a hőszivattyús hőtermelés megújuló részaránya

 

 

A

B

 

1.

Távhőtermelésben használt primer energiaforrás

Megújuló részarány
e
SUS,távhő,i

 

2.

Földgáz, fűtő- és tüzelőolajok, szénféleségek, nukleáris energia

0

 

3.

Tűzifa, faapríték, fahulladék, biobrikett, egyéb bio tüzelőanyagok

1

 

4.

Biogáz, biometán

1

 

5.

Szoláris-, geotermikus-, szél- és vízenergia

1

 

6.

Kommunális hulladék

0,5

 

7.

Ipari hulladékhő

1

 

8.

Hőszivattyú

1-1/SPF*

* SPF a hőszivattyú átlagos szezonális fűtési tényezője.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!