nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
286/2019. (XII. 4.) Korm. rendelet
vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
2020-01-01
2020-01-01
0
Jogszabály

286/2019. (XII. 4.) Korm. rendelet

vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés c), e) és s) pontjában, valamint 45. § (7c) bekezdés a) és b) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés c) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. pontjában,

a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában,

az 5. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 20. pontjában,

a 6. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés g) pontjában,

a 7. alcím tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve e rendelet)

f) 1/G. §-át, 1/I. §-át,”

(2) Az R1. 1. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve e rendelet)

h) 4. §-át, 4/B. §-át,”

(3) Az R1. 1. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve e rendelet)

p) 23/A–23/G. §-át.”

2. § Az R1. 1/A. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A vízügyi hatósági eljárásban az Ákr. 10. § (1) bekezdésében foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül]

f) az üzemeltető.”

3. § Az R1. 1/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerint elektronikus ügyintézésre nem köteles, az (1) bekezdés szerinti kérelmet, valamint a 4/B. § szerinti bejelentést

a) vízügyi hatósági eljárás esetén

aa) a Vgtv.-ben meghatározott, VIZEK elnevezésű elektronikus rendszerben (a továbbiakban: VIZEK rendszer) vagy

ab) papír alapon, valamint egy példány elektronikus adathordozón benyújtott engedélyezési tervdokumentációval,

b) helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás esetén papír alapon vagy elektronikus úton egy példány engedélyezési tervdokumentációval

nyújtja be.”

4. § Az R1. 1/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kérelmező, bejelentő ügyféllel és képviselőjével, valamint az 1/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti ügyféllel a hatósági határozatot akkor is írásban – ideértve az E-ügyintézési tv.-ben és a VIZEK rendszerben meghatározott elektronikus utat is – kell közölni, ha hirdetményi közlésnek van helye.”

5. § Az R1. a következő 1/I. §-sal egészül ki:

„1/I. § A vízügyi igazgatóság az 1/B. § (5) bekezdése szerinti vagyonkezelői hozzájárulást, nyilatkozatot és az objektumazonosítási nyilatkozatot egyidejűleg adja ki.”

6. § Az R1. a következő 4/B. §-sal egészül ki:

„4/B. § (1) A mezőgazdasági célú, felszíni vízhasználatot biztosító vízilétesítmény bejelentés alapján, vízjogi engedély nélkül megszüntethető, ha a vízilétesítmény

a) az 1. melléklet 4. pontja szerinti IV. felügyeleti kategóriába tartozik, és

aa) saját célú,

ab) a bejelentő tulajdonában van,

ac) üzemeltetése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján a környezetvédelmi hatóság által megállapított jelentős környezeti hatással nem bír,

ad) megszüntetésével kapcsolatban nincs ellenérdekű fél,

b) az 1. melléklet 3. pontja szerinti III. felügyeleti kategória 3.2. és 3.5. pontjába tartozik, és

ba) az a) pont aa)–ad) alpontjában foglalt feltételeknek megfelel, valamint

bb) a bejelentő a bejelentéshez jogszabályban meghatározott egyszerűsített megszüntetési tervdokumentációt nyújtott be.

(2) A vízilétesítmény megszüntetésére irányuló, a vízügyi hatóságnak szóló bejelentésben a bejelentő nyilatkozik

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben arról, hogy

aa) a megszüntetendő vízilétesítmény megfelel az (1) bekezdés a) pont aa), ab) és ac) alpontja szerinti feltételeknek,

ab) a vízilétesítmény elbontását, leszerelését, eltávolítását, eltömedékelését jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja,

ac) a megszüntetésre irányuló kivitelezési tevékenység nem veszélyezteti csatlakozó vízilétesítmény vagy más építmény állapotát,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt feltételek fennállásáról, valamint arról, hogy a bejelentéshez benyújtott egyszerűsített megszüntetési tervdokumentáció tartalma teljes.

(3) A vízügyi hatóság – ha a megszüntetés megfelel a jogszabályokban meghatározott műszaki és biztonsági, vízgazdálkodási és vízvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek – a (2) bekezdés szerinti

a) bejelentést tudomásul veszi, és ezt a bejelentővel közli, vagy ha a bejelentés elbírálása során észleli, hogy a bejelentő nyilatkozata alapján megszüntetési engedélyezési eljárás szükséges, erről és a szükséges eljárási cselekményekről tájékoztatja az ügyfelet,

b) bejelentés tudomásulvétele alapján a bejelentés tartalmát átvezeti a hatósági nyilvántartásokban,

c) bejelentés tudomásulvételétől számított egy éven belül ellenőrzést végez, amelynek eredményét dokumentálja a hatósági nyilvántartásban.

(4) A vízügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentés vizsgálata során annak értékelése érdekében, hogy a vízilétesítmény megszüntetése megfelel-e a környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek, a bejelentést továbbítja a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak, amely a bejelentéssel kapcsolatos szakvéleményét a bejelentés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a vízügyi hatósággal közli.”

7. § (1) Az R1. 5. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az e rendeletben meghatározott és bejelentési kötelezettség alá tartozó, mezőgazdasági célú, felszíni vízhasználatot biztosító vízilétesítmény megszüntetésére vonatkozó bejelentés esetén a 4/B. §-t kell megfelelően alkalmazni.”

(2) Az R1. 5. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott, egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély – a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatnak a vízjogi engedélyben történő rögzítése mellett – az egyszerűsített talajvédelmi terv alapján kialakított talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évig hatályos.”

(3) Az R1. 5. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Az öntözési vízhasználatra vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély – az egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély kivételével – a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában meghatározott időtartamra, de legfeljebb 20 évre adható ki, ha

a) az engedély kiadásának feltételei fennállnak,

b) a vízkészlet hosszú távon rendelkezésre áll,

c) a vízügyi hatóság

ca) az eljárásban az üzemeltetés kockázatainak mértékét figyelembe veszi,

cb) az eljárásban a vízilétesítmény-beruházás gazdasági megtérülését számításba veszi,

cc) a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatot a vízjogi engedélyben rögzíti.”

8. § Az R1. 8/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vízföldtani napló elkészítése érdekében a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával és megfigyelésével kapcsolatos vízilétesítmények létesítéséről a kivitelező

a) az Fvbr. 2. melléklet M1.2. pontja szerinti alapadatokat, az M1.4. pont szerint a kiképzett kút további adatait,

b) a makroszkopikus, korbesorolással ellátott földtani rétegsor leírást,

c) az akkreditált mintavételből származó vízminta akkreditált laboratórium által kiállított, a 8/A. § (1) bekezdése szerinti vízkémiai vizsgálat jegyzőkönyvét és az Fvbr. 5. § (4) bekezdése szerinti gázvizsgálat jegyzőkönyvét,

d) az Fvbr. 5. § (6) bekezdése szerinti mérés jegyzőkönyvét,

e) az Fvbr. 5. § (1) bekezdése szerinti mérések kiértékelt jegyzőkönyvét és a mérések alapján készített műszaki szelvényt, valamint az Fvbr. 8. § (2) bekezdése szerint a kutat és a kút környezetének területfelhasználását mutató fényképet

elektronikus úton a Központi Vízföldtani Adattárat működtető Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (a továbbiakban: MBFSZ) részére átadja.”

9. § (1) Az R1. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a mezőgazdasági célú vízhasználatot biztosító vízilétesítmény engedélyese a vízjogi üzemeltetési engedély vagy fennmaradási engedély hatályának lejártát megelőzően kérelmében nyilatkozik arról, hogy a vízilétesítményt az engedélyben foglaltaknak megfelelően üzemelteti, és változatlan vízgazdálkodási rendeltetéssel és műszaki jellemzőkkel kívánja a továbbiakban is üzemeltetni, illetve a vízhasználatot gyakorolni, az engedélyes a vízügyi hatóságtól kérheti az engedély időbeli hatályának egyszerűsített eljárásban történő módosítását.”

(2) Az R1. a következői 11/E. §-sal egészül ki:

„11/E. § E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági célú felszíni vízhasználatot biztosító vízilétesítmény az, amely kizárólag öntözési (ideértve a rizstermelést is), halgazdasági vagy állattartási célú vízhasználatot szolgál.”

10. § Az R1. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a felszíni vízből történő, öntözési célú vízkivételre jogosító vízjogi üzemeltetési engedély a (4) bekezdésnek megfelelően szüneteltetésre kerül, kizárólag a szüneteltetés időtartama alatt, a vízjogi engedélyben lekötött, de fel nem használt vízkészletre a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, öntözés esetére szolgáló vízhasznosítási idényre egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély adható.”

11. § Az R1. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A vízügyi hatóság a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint vezetett vízikönyvi nyilvántartása és annak elektronikus vízikönyvi változata (a továbbiakban: e-vízikönyv) a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza és tanúsítja a vízimunkákra, a vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó műszaki alapadatokat, továbbá az ezek gyakorlásához kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzés alapját képező határozat, tudomásulvételről szóló nyilatkozat ügyfél általi kézhezvételét követő 8 napon belül az e-vízikönyvbe kell bejegyezni, és a vízügyi hatóság a bejegyzésről a VIZEK rendszer részére azonnal elektronikus tájékoztatást, adattovábbítást küld.

(3) A bejegyzés alapját képező határozatban rendelkezni kell arról, hogy a határozat véglegessé válását követően a jogszabály alapján megállapítható jogokat és kötelezettségeket és az ezzel összefüggő adatokat az e-vízikönyvi nyilvántartásba bejegyzik.

(4) A vízikönyvi nyilvántartásba bejegyzett jog vagy kötelezettség megszűnését követően a jogszabály alapján nyilvántartott adatokat a vízikönyvi és az e-vízikönyvi nyilvántartásban hatálytalanítani kell. A hatálytalanításról a jog vagy kötelezettség megszűnését eredményező határozatban, tudomásulvételről szóló nyilatkozatban kell az ügyfelet tájékoztatni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az e-vízikönyvi bejegyzés hatálytalanítását a jog vagy kötelezettség megszűnését eredményező határozat véglegessé válását követő 8 napon belül kell elvégezni.

(6) A vízjogi engedélyezési eljárásban az e-vízikönyvi nyilvántartásba bevezetendő műszaki alapadatok körében EOV-ban az ügyfél által meghatározott EOV koordináták közlését a vízügyi hatóság akkor fogadja el, ha azokat legfeljebb — 0,5 méter hibahatárral működő helymeghatározó eszközzel rögzítették.”

12. § Az R1. II. címe a következő alcímmel egészül ki:

„A VIZEK rendszer

23/A. § (1) A VIZEK rendszert mint elektronikus szakrendszert

a) az Országos Vízügyi Főigazgatóság által üzemeltetett VIZEK Keretrendszer és

b) az országos vízügyi hatóság által üzemeltetett integrált hatósági rendszer

képezi.

(2) Az E-ügyintézési tv. 2. § (1) bekezdése alapján az 1. § (1) bekezdése szerinti vízügyi hatóság a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása érdekében az 1/A. § (1) bekezdése szerinti,

a) az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, továbbá

b) az elektronikus ügyintézést választó természetes személy ügyfél

részére a VIZEK rendszert működteti.

(3) A VIZEK rendszer integrált hatósági rendszerét az ügyfél veszi igénybe.

(4) A VIZEK rendszerben a már kiadott vízjogi engedéllyel kapcsolatos ügy, valamint új vízjogi engedély iránti kérelem vagy bejelentés és a vízkészletjárulék-bevallás egyaránt intézhető.

(5) A VIZEK Keretrendszer részét képezi az előszűrő felület és döntéstámogató modul, valamint az adatgyűjtő felület, míg az integrált hatósági rendszer részét képezi az e-vízikönyv és az elektronikus vízkészletjárulék-nyilvántartás.

23/B. § (1) A VIZEK rendszer az ügyfelet azonosítást követően veszi nyilvántartásba. Az azonosításnak nem feltétele, hogy az ügyfél hatályos vízjogi engedéllyel rendelkezzen. Az azonosítást az ügyfél a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatáson (a továbbiakban: KAÜ) keresztül elérhető azonosítási szolgáltatás használatával kezdeményezi.

(2) A vízügyi hatóság az ügyfél azonosítását követően a természetes személy ügyféllel kizárólag a biztonságos kézbesítési szolgáltatási tárhelyén, a nem természetes személy ügyféllel az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot.

(3) Az ügyfél a KAÜ azonosítást követően

a) használhatja a VIZEK rendszer felületeit,

b) teljesítheti az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer felületen a Vgtv.

ba) 15/A. § (1) bekezdése szerinti vízkészletjárulék befizetése,

bb) 31. § (1) bekezdése szerinti vízügyi hatósági eljárási igazgatási szolgáltatási díj fizetése

iránti kötelezettségét,

c) a 23/G. §-ban előírtak figyelembevételével tehet eleget a Vgtv. 45/H. §-a szerinti vízkészletjárulék elektronikus bevallása iránti kötelezettségének.

23/C. § (1) Az előszűrő felület a vízügyi hatósági eljárás előtt az ügyfél tájékoztatását, valamint a hatósági eljárás előkészítését szolgálja öntözési célú vízhasználat esetén. Az előszűrő felületen az ügyfél a tervezett vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény földrajzi helyének közlésével a tervezett tevékenység kapcsán tájékozódhat, hogy a tervezett tevékenység a megjelölt földrajzi helyen lehetséges-e.

(2) Az ügyfél az előszűrő felületen rendelkezésre álló információk alapján öntözési célú vízhasználat esetén a tervezett beruházás gazdasági megtérüléséhez előzetes költségbecslést végezhet.

23/D. § (1) Az adatgyűjtő felület az ügyfél által tervezett vízügyi hatósági eljáráshoz szükséges dokumentumok összegyűjtésére szolgál. Az ügyfél a KAÜ azonosítást követően az adatgyűjtő felületen megadja

a) az 1/A. § (1) bekezdése szerinti ügyfél-kategóriát, amelybe tartozik,

b) a kérelmével érintett vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény kategóriáját, földrajzi helyét,

c) az érvényes vízjogi engedélyét kibocsátó vízügyi hatóság megnevezését és az engedély ügyiratszámát,

d) képviselőjének, meghatalmazottjának (a továbbiakban együtt: ügyfélképviselő) a Vgtv. 33/B. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatait,

e) az ügyfélképviselő megbízásának terjedelmét.

(2) Az adatgyűjtő felületre

a) az ügyfél tölti fel

aa) a tervezett vízügyi hatósági eljárást és a területileg illetékes vízügyi hatóságot megjelölő nyilatkozatot,

ab) a b) pont szerinti dokumentumok kivételével az 1/B. § (1) és (4) bekezdése szerinti dokumentumokat,

b) a vízügyi igazgatóság tölti fel

ba) a vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatot,

bb) a vízjogi engedélyezési, bejelentési eljárással érintett állami tulajdonú ingatlanra, vízkészletre, vízilétesítményre, felszín alatti vizek víztartó képződményére vagy felszíni víz medrére vonatkozó vagyonkezelői hozzájárulást, amely a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelöli, valamint az ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket írásban rögzíti.

23/E. § (1) A VIZEK rendszer – a 23/C. §-ban foglaltakon kívül – a vízügyi hatósági eljárás ügyfél általi kezdeményezésére és a vízügyi hatóság általi lefolytatására, valamint a hatóság hivatalból indított eljárásaira szolgál. Az ügyfél a VIZEK rendszer igénybevételével tölti fel a vízügyi hatósági eljárás iránti kérelmét, amely azt fogadja, ha az adatgyűjtő felületen a vízügyi hatósági eljáráshoz szükséges valamennyi dokumentum rendelkezésre áll. Az ügyfél kérelmének fogadásáról a 23/B. § (2) bekezdése szerinti módon visszaigazolást kap.

(2) A vízügyi hatósági eljárás indításának feltétele a Vgtv. 31. § (1) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetése az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer felületén vagy banki tranzakcióval a befizetési igazolás csatolásával. A díj megfizetésével a hatósági eljárási felületen elektronikus ügyirat (a továbbiakban: e-akta) keletkezik. Az ügyfél az e-akta létrejöttéről a 23/B. § (2) bekezdése szerinti módon visszaigazolást kap.

(3) Ha a vízügyi hatósági eljárásban szakhatóság közreműködése szükséges, a vízügyi hatóság a VIZEK rendszer útján keresi meg az érintett szakhatóságot. A szakhatóság az állásfoglalása kialakításához szükséges hiányzó dokumentumok csatolását az ügyféltől a VIZEK rendszeren keresztül igényli. A szakhatóság az állásfoglalását elektronikus úton adja ki a vízügyi hatóságnak.

(4) A vízügyi hatóság az egyes eljárási cselekményeket a VIZEK rendszeren keresztül foganatosítja.

(5) A vízügyi hatóság a döntését a 23/B. § (2) bekezdése szerinti módon közli az ügyféllel, aki a jogorvoslati eljárás iránti kérelmét a VIZEK rendszeren keresztül kezdeményezheti.

23/F. § A Vgtv. 33/E. és 33/F. §-ában meghatározott szervezetek a VIZEK rendszer üzemeltetőivel az évente átadandó műszaki adatok és térképi adatbázisok részletes körére vonatkozóan együttműködési megállapodást kötnek.

23/G. § Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, továbbá az elektronikus ügyintézést választó természetes személy ügyfél a vízkészletjárulék-bevallását a VIZEK rendszer elektronikus vízkészletjárulék-nyilvántartási felületén teljesíti.”

13. § Az R1. 24. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges)

c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását (CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével) és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.”

14. § Az R1. 27. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) E rendeletnek a vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 286/2019. (XII. 4.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 10.) megállapított 23/F. §-a szerinti együttműködési megállapodásokat a Mód. Kr. 10. hatálybalépését követő egy éven belül kell megkötni.”

15. § Az R1.

a) 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a létesítő” szövegrész helyébe az „a létesítő, bejelentésköteles tevékenység esetén a bejelentő” szöveg,

b) 1/B. § (3) bekezdésében a „kérelemben” szövegrész helyébe a „kérelemben, bejelentésben” szöveg, a „kérelem” szövegrész helyébe a „kérelem, a bejelentés” szöveg,

c) 1/B. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „létesítőnek (kérelmezőnek)” szövegrész helyébe a „kérelmezőnek” szöveg,

d) 1/F. § (1) bekezdésében az „az Eüsztv.-ben” szövegrész helyébe az „az E-ügyintézési tv.-ben és a VIZEK rendszerben” szöveg,

e) 1/F. § (2) bekezdésében az „Eüsztv.” szövegrész helyébe az „E-ügyintézési tv.” szöveg,

f) 4/A. § (1) bekezdésében a „megszerezni” szövegrész helyébe a „megszerezni, kivéve a 4/B. § szerinti esetet” szöveg,

g) 4/A. § (2) bekezdésében az „adható ki” szövegrész helyébe az „adható ki, kivéve a 4/B. § szerinti esetet” szöveg,

h) 5. § (14a) bekezdés b) pontjában az „(EOV)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: EOV)” szöveg,

i) 17. § (2) bekezdésében az „engedélyezett” szövegrész helyébe az „engedélyezett, bejelentett” szöveg,

j) 18. § (1) bekezdés a) pontjában az „az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően” szövegrész helyébe az „az engedély, bejelentés nélkül vagy az engedélytől, bejelentéstől eltérően” szöveg,

k) 18. § (1) bekezdés b) pontjában az „engedély” szövegrész helyébe az „engedély, bejelentés” szöveg

lép.

16. § Hatályát veszti az R1. 5. § (13a) és (13b) bekezdése.

2. A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet módosítása

17. § (1) A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A Vgtv. hatálya alá tartozó vizek és vízilétesítmények, valamint vízhasználatok leíró műszaki adatainak, téradatainak, továbbá a vízrajzi és egyéb, idősor jellegű adatok nyilvántartása – a műszaki felmérések és adatfelvételek, valamint hidrológiai mérések és megfigyelések alapján – a vízügyi igazgatási szervek feladata.

(2) Ha a Vgtv. hatálya alá tartozó, (1) bekezdés szerinti adat a települési önkormányzat feladataival kapcsolatos, az adat nyilvántartásáról – a jogszabályban meghatározott vízrajzi feladatok kivételével – a települési önkormányzat gondoskodik.”

(2) Az R2. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(3) Az R2.

a) 2. § a) pontjában az „adat, ideértve a leíró vagy idősor jellegű minden olyan adatot” szövegrész helyébe a „minden adat, ideértve a leíró és téradatokat, illetve az idősor jellegű adatokat” szöveg,

b) 2. § b) pontjában a „vízilétesítmények” szövegrész helyébe a „vízilétesítmények, vízhasználatok és vízimunkák” szöveg

lép.

3. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

18. § A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

4. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása

19. § (1) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 2. § 10a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„10a. egyszerűsített öntözési vízhasználat: 100 ha alatti öntözendő terület esetében olyan öntözési célú vízhasználat, amely során a vízkivétel és a vízellátás ideiglenes szivattyúállással – telepített vízelosztó-hálózat nélkül – felszíni vízből biztosított a rendelkezésre állásig,”

(2) Az R4. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„24. öntözés: a természetes csapadék mesterséges pótlása érdekében, a vízügyi hatóság által engedélyezett mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területen történő vagy a jogszabály alapján öntözhető gyepterület fenntartását biztosító vízhasználat,”

(3) Az R4. 28. § (1) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:

(Az egyedi szennyvíztisztító létesítmények működtetéséért felelős szolgáltatónak gondoskodnia kell

a működés során, annak üzemnaplóban történő dokumentálásával)

af) a települési önkormányzat jegyzője részére történő adatszolgáltatásról az (1b) bekezdés alapján.”

(4) Az R4. 28. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Egyedi szennyvíztisztító berendezések egyedi telepítése esetében, ha a kibocsátás nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, a tulajdonos köteles a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben az egyedi szennyvízkezelő létesítmény által kibocsátott tisztított szennyvízre meghatározott határértékek tekintetében mintavételt és analitikai vizsgálatot végezni a létesítési engedélyezési eljárás alkalmával, majd ezt követően háromévente. A települési önkormányzat jegyzője a helyben fennálló kockázatok figyelembevételével további mintavételt és analitikai vizsgálatokat írhat elő. Az egyedi szennyvíztisztító berendezés tulajdonosa köteles a mintavétel és az analitikai vizsgálat eredményeit a települési önkormányzat jegyzője részére a kézhezvételtől számított 15 napon belül átadni. A vizsgálati eredmények alapján a települési önkormányzat jegyzője dönt a további szükséges intézkedések megtételéről.”

(5) Az R4. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az öntözési célú vízhasználat engedélyezhető

a) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételekkel,

b) a (2)–(6) bekezdésben foglalt feltételekkel,

c) az egyszerűsített öntözési vízhasználat kivételével legalább ötéves időszakra igazolható öntözővíz-kereslet esetén,

d) ha azt jogszabály nem tiltja, vagy az a védett természeti területen és a Natura 2000 területen a védelemre kijelölés céljával nem ellentétes,

e) ha az öntözendő terület vízrendezése a szükséges mértékben megtörtént vagy az öntözés bevezetésével egyidejűleg megtörténik,

f) ha nem sérülnek a vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések és a vizek védelméről szóló jogszabályokban meghatározott követelmények, valamint

g) ha felszíni víz igénybevétele esetén hidrológiai vizsgálat megállapította, hogy megfelelő minőségű szabad vagy szabaddá tehető vízkészlet áll rendelkezésre.”

(6) Az R4. 60. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Az egyszerűsített öntözési vízhasználat esetében a naponta kivett vízmennyiséget öntözési gépüzem naplóban kell rögzíteni.”

(7) Az R4. a következő 83. §-sal egészül ki:

„83. § E rendeletnek a vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 286/2019. (XII. 4.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 4.) megállapított 28. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában és 28. § (1b) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a Mód. Kr. 4. hatálybalépésének időpontjától számított egy éven belül kell teljesíteni.”

(8) Hatályát veszti az R4.

a) 2. § 2. pontja,

b) 2. § 20. pontjában az „a szükségtározó töltései,” szövegrész és

c) 60. § (1a) bekezdése.

5. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

20. § Hatályát veszti a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 90/C. § (2) bekezdésében a „ténylegesen” szövegrész.

6. Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet módosítása

21. § Magyarország települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási helyzetét nyilvántartó Településsoros Jegyzékről és Tájékoztató Jegyzékről, valamint a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 379/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet 5. § (7) bekezdésében a „negyedévente” szövegrész helyébe az „a tárgyévet követő év június 30-ig” szöveg lép.

7. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

22. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

8. Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. melléklet a 286/2019. (XII. 4.) Korm. rendelethez

1.     Az R2. 1. melléklet A) Adatgyűjtés pontjában foglalt táblázat

a) A:1 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

Az adatgyűjtés címe (azonosítója)

b) A:2–3 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

(Az adatgyűjtés címe)

 

(2.)

A mezőgazdasági vízhasználat és vízszolgáltatás (VH-MEZŐ)

 

(3.)

c) A:4 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

(Az adatgyűjtés címe)

 

(4.)

A felszín alatti vizet kitermelő vízkivételek, valamint megfigyelőkutak üzemi figyelési tevékenysége
(VH-FAV)

d) A:5 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

(Az adatgyűjtés címe)

 

(5.)

A közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek főbb műszaki-gazdasági adatai (VH-KÖZMŰ)

e) A:6 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

(Az adatgyűjtés címe)

 

(6.)

Az 5 m3/h teljes vízforgalmat, illetve 80 m3/d frissvízhasználatot elérő ipari jellegű vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai (VH-IPAR)

f) A:7 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

(Az adatgyűjtés címe)

 

(7.)

A felszíni vízkivételek és a felszíni vízbe történő vízbevezetések adatai (VH-FEV)

2.     Az R2. 1. melléklet B) Adatkörök pontjában foglalt táblázat

a) A:1 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

Az adatgyűjtés címe (azonosítója)

b) A:2–4 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

(Az adatgyűjtés címe)

 

(2.)

A mezőgazdasági vízhasználat és vízszolgáltatás (VH-MEZŐ)

 

(3.)

 

(4.)

c) A:5–8 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

(Az adatgyűjtés címe)

 

(5.)

A felszín alatti vizet kitermelő vízkivételek, valamint megfigyelőkutak üzemi figyelési tevékenysége
(VH-FAV)

 

(6.)

 

(7.)

 

(8.)

d) A:9–15 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

(Az adatgyűjtés címe)

 

(9.)

A közműves vízellátási és csatornázási tevékenységek főbb műszaki-gazdasági adatai (VH-KÖZMŰ)

 

(10.)

 

(11.)

 

(12.)

 

(13.)

 

(14.)

 

(15.)

e) A:16–21 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

(Az adatgyűjtés címe)

 

(16.)

Az 5 m3/h teljes vízforgalmat, illetve 80 m3/d frissvízhasználatot elérő ipari jellegű vízhasználók víztermelési és vízkezelési adatai (VH-IPAR)

 

(17.)

 

(18.)

 

(19.)

 

(20.)

 

(21.)

f) A:22–26 mezője helyébe a következő mező lép:

 

 

(A)

 

(1.)

(Az adatgyűjtés címe)

 

(22.)

A felszíni vízkivételek és a felszíni vízbe történő vízbevezetések adatai (VH-FEV)

 

(23.)

 

(24.)

 

(25.)

 

(26.)

2. melléklet a 286/2019. (XII. 4.) Korm. rendelethez

Az R3. 3. számú mellékletében foglalt táblázat 4. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A.
Sorszám)

(B.
A tevékenység megnevezése)

(C.
Küszöbérték, feltétel)

(Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás)

 

4.

Öntözés

a) 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m3/sec vízhasználattól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

3. melléklet a 286/2019. (XII. 4.) Korm. rendelethez

Az R6. 1. melléklet 19. Egyéb ügyek alcímében foglalt táblázat C:41 és C:42 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

 

(A)

(B)

(C)

(1.)

(Közigazgatási hatósági eljárás)

(Szakkérdés)

(Bevonás és közreműködés feltétele)

(41.)

(Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló eljárása.)

(Vízgazdálkodási jogszabályi előírásoknak megfelel-e.)

Minden esetben, kivéve a teljes időtáv vonatkozásában tényleges feladatot nem tartalmazó beruházási tervrészek tekintetében.

(42.)

(Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló eljárása.)

(A felszíni vizek és a felszín alatti vizek védelme követelményeinek a kérelem szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.)

Minden esetben, kivéve a teljes időtáv vonatkozásában tényleges feladatot nem tartalmazó beruházási tervrészek tekintetében.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!