• Tartalom

2019. évi CXXIV. törvény

2019. évi CXXIV. törvény

a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról1

2022.06.18.

Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amely keretében biztosítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generációi számára, a magyar állampolgárok számára a kulturális alapellátást, a nemzet szellemi és közösségi fejlesztését a kulturális közszolgáltatásokon keresztül, továbbá támogatja az olyan új, kiemelkedő kulturális értékek létrehozását, amelyek az innováción keresztül hozzájárulnak a kreatív ipar, valamint a nemzetgazdaság teljesítményének fokozásához. E kötelességeinek eleget téve az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény célja, hogy

a) a nemzeti kultúra erősítése érdekében meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét,

b) létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).

2. § A törvény hatálya a nemzeti kultúra

a) előadó-művészet,

b) alkotóművészet,

c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika,

d) népi hagyományok,

e) közösségi művelődés,

f) vizuális művészet

ágazataiban (a továbbiakban együtt: kulturális ágazatok) működő intézményekre és szervezetekre (a továbbiakban együtt: kulturális intézmény), valamint a Tanácsra terjed ki.

3. § (1) A nemzeti kultúra a nemzeti identitás fennmaradásának letéteményese, amely a hagyományok, a kulturális szimbólumok és a közös emlékezet eszközeivel a nemzet megmaradását, jólétét és gyarapodását szolgálja.

(2) A kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.

II. Fejezet

A KULTÚRSTRATÉGIAI INTÉZMÉNYEK

4. § (1) Kultúrstratégiai intézmények az egyes kulturális ágazatokban működő alábbi kulturális intézmények:

a) előadó-művészet ágazatban

aa) a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság;

ab) a Magyar Állami Operaház;

ac) a Budapesti Operettszínház;

ad) a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

ae) a Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

af) a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság;

b) alkotóművészet ágazatban a Petőfi Irodalmi Múzeum;

c) közgyűjtemény és emlékezetpolitika ágazatban

ca) a Magyar Nemzeti Múzeum;

cb) a Szépművészeti Múzeum;

cc) az Országos Széchényi Könyvtár;

cd) a Magyar Nemzeti Levéltár;

ce) a Magyarságkutató Intézet;

d) népi hagyományok ágazatban

da) a Hagyományok Háza;

db) a Néprajzi Múzeum;

dc) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum;

e) közösségi művelődés ágazatban az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság;

f) vizuális művészet ágazatban a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

(2) A kultúrstratégiai intézmények működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(3) A Kormány a feladatok ellátásához szükséges források hosszú távú biztosítása érdekében a kultúrstratégiai intézményekkel ötéves időtartamra finanszírozási megállapodást köt.

III. Fejezet

A NEMZETI KULTURÁLIS TANÁCS

5. § (1) A kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait a Tanács biztosítja.

(2) A Tanács elnökét a Kormány határozatában nevezi ki és menti fel.

(2a)2 A Tanács társelnöke a kultúráért felelős miniszter.

(3)3 A Tanács elnökén és társelnökén túl a Tanács tagjai

a) a Magyar Művészeti Akadémia elnöke,

b) a kultúrstratégiai intézmények vezetői,

c)4 a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke.

6. § (1) A Tanács

a) javaslatot tesz a Kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára,

b) véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket,

c) meghatározza ügyrendjét és működési elveit.

(2) A Tanács tevékenységéről évente beszámol a Kormánynak.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

7. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

V. Fejezet

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

8. §5

9. §6

10. §7

11. §8

12. §9

13. §10

2. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

14. §11

15. §12

16. §13

17. §14

18. §15

19. §16

20. §17

1

A törvényt az Országgyűlés a 2019. december 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2019.december 18.

2

Az 5. § (2a) bekezdését a 2022: VII. törvény 101. §-a iktatta be.

3

Az 5. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2022: VII. törvény 102. §-a szerint módosított szöveg.

4

Az 5. § (3) bekezdés c) pontját a 2021: LVII. törvény 6. §-a iktatta be.

5

A 8. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 9. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 10. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

8

A 11. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

9

A 12. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

10

A 13. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

11

A 14. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

12

A 15. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

13

A 16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

14

A 17. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

15

A 18. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

16

A 19. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

17

A 20. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére