nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet
a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról
2020-02-15
2020-06-30
1
Jogszabály

11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet

a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében,

a 37. § (3) bekezdése tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (1) bekezdés 1. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK BEJELENTÉSE, ENGEDÉLYEZÉSE ÉS A FELNŐTTKÉPZŐK NYILVÁNTARTÁSA

1. Az Fktv. 2/B. §-ához

1. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyoni biztosítékkal a felnőttképzési tevékenység folytatásának teljes időtartamára és a felnőttképzési tevékenység megszűnését követő hat hónapig kell rendelkezni az előlegként befizetett képzési díj azon részének a visszafizetése céljából, amelyre a felnőttképzési tevékenység bármely okból történő ellehetetlenülése miatt a felnőttképző már nem nyújtott szolgáltatást. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges.

(2) A vagyoni biztosíték formája lehet

a) egy vagy több biztosítóval kötött biztosítási szerződés,

b) a felnőttképző által hitelintézetnél lekötött, az (1) bekezdésben meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni biztosítékformák egyenként vagy együttesen is alkalmazhatóak. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben – vagyoni biztosítékformák szerint – rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről és a helytállás mértékéről.

(4) Vagyoni biztosítékként csak biztosítóval vagy hitelintézettel kötött olyan szerződés vehető figyelembe, amely szerint a vagyoni biztosíték terhére a biztosító vagy a hitelintézet pénzügyi fedezetet nyújt a felnőttképzési szerződés alapján befizetett képzési díj 10. § (6) bekezdése szerinti visszafizetésére.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy

a) a vagyoni biztosíték felhasználásához vagy megszüntetéséhez a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges, és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés teljesítési időpontját a biztosító vagy hitelintézet – a kifizetést követő tizenöt napon belül – írásban közli a felnőttképzési államigazgatási szervvel,

b) ha a felnőttképző

ba) a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

bb) a bejelentéséhez nem mellékeli a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatást vagy

bc) a 10. § (6) bekezdése szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének,

a felnőttképzési államigazgatási szerv intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt, a biztosítóval vagy a hitelintézettel együttműködve.

2. § (1) A vagyoni biztosíték mértéke az üzleti év időszakára vonatkozóan a felnőttképző üzleti évét megelőző évnek a felnőttképzési tevékenységből származó, a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt, tényleges értékesítési nettó árbevétele (a továbbiakban: árbevétel) kettő százaléka, de legalább egymillió forint.

(2) A felnőttképző köteles minden üzleti év fordulónapját követő hatodik hónap tizenötödik napjáig a megelőző évi árbevétel összegét a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni, és igazolni azt, hogy rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal, továbbá köteles az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződést érintő bármilyen változást – a módosított vagy az új szerződés másolatának a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül történő megküldésével – a felnőttképzési államigazgatási szervnek bejelenteni.

(3) A felnőttképző a vagyoni biztosíték összegét – a (2) bekezdésben meghatározott időpontig, az (1) bekezdés szerint – módosítja, ha a vagyoni biztosíték mértéke nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.

2. Az Fktv. 3. §-ához

3. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a felnőttképző

aa) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait,

ab) levelezési címét, telefonszámát és faxszámát, elektronikus levelezési címét,

ac) képviseletére jogosult személy családi és utónevét,

ad) adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát,

b) a Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak tekintetében a felnőttképzési tevékenység végzésére irányuló szándék konkrét megjelölését.

(2) Az engedély megadása iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a felnőttképző

aa) Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait,

ab) levelezési címét, telefonszámát és faxszámát, elektronikus levelezési címét,

ac) képviseletére jogosult személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, a képviseleti joga kezdetének időpontját,

ad) cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba vételi számát, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát és

ae) adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát,

b) a Szolg. tv. 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak tekintetében a felnőttképzési tevékenység végzésére irányuló szándék konkrét megjelölését,

c) a szakmai vezető

ca) családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és

cb) egyetemi vagy főiskolai végzettségét és pedagógiai vagy andragógiai szakképzettségét igazoló okiratának számát és az okiratot kiállító intézmény megnevezését.

(3) A bejelentés módosításának, valamint az engedély módosítása iránti kérelemnek a felnőttképző nyilvántartásba vételi számát és a módosítással érintett új adatokat kell tartalmaznia.

4. § (1) A bejelentéshez és annak módosításához csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

(2) Az engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell

a) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot,

b) a szakmai vezető szakmai vezetésre való alkalmasságát igazoló, egyetemi vagy főiskolai végzettségét és pedagógiai vagy andragógiai szakképzettségét bizonyító oklevél másolatát,

c) a vagyoni biztosítékkal való rendelkezést bizonyító, az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződést és

d) a felnőttképző nyilatkozatát arról, hogy

da) nem áll fenn vele szemben az engedély megszerzését kizáró ok,

db) rendelkezik az e rendeletben meghatározott minőségirányítási rendszerrel, és

dc) biztosítja az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket.

(3) Az engedély módosítása iránti kérelemhez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot és a módosítással érintett (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti dokumentumot.

3. Az Fktv. 4. §-ához

5. § (1) Ha a szakértői bizottság az engedélyezési eljárásban szakértőként jár el, a szakértői vizsgálat keretében megvizsgálja a felnőttképzési tevékenység megvalósíthatóságának és folytatásának feltételeit, továbbá a kérelem és mellékletei valóságtartalmát.

(2) A szakértői bizottság a szakértői vizsgálatot a felnőttképző székhelyén, az engedély megadása iránti kérelemben megjelölt telephelyén és – ha a képzés tervezett helyszíne nem egyezik meg a székhellyel vagy telephellyel – a képzés helyszínén is lefolytathatja. A szakértői vizsgálat időpontjáról a szakértői bizottság vezetője értesíti a felnőttképzőt. A több telephelyen lefolytatásra kerülő szakértői vizsgálat időpontját úgy kell meghatározni, hogy a felnőttképzőt mindegyik telephelyen érdemi nyilatkozat megtételére jogosult személy képviselhesse.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítésben a felnőttképzőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködésre, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire is, kivéve, ha a felnőttképzési államigazgatási szerv – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 104. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén – a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítést mellőzi.

(4) A felnőttképző a szakértői bizottság közreműködése esetén köteles

a) a szakértői vizsgálat során nyilatkozattételre jogosult személy jelenlétét biztosítani, továbbá

b) közreműködni a szakértői vizsgálatban, amely során a szakértői bizottság számára biztosítja különösen

ba) az érintett területre, építménybe történő belépést,

bb) adat, irat, tárgy, munkafolyamat megvizsgálását és információk átadását.

(5) A szakértői bizottság munkájáról annak vezetője – a szakértői bizottság valamennyi tagja által aláírt – szakértői véleményt készít, amelyet megküld a felnőttképzési államigazgatási szerv részére.

(6) A szakértői bizottság vezetőjeként vagy tagjaként eljáró felnőttképzési szakértő díjazására az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

6. § (1) A szakértői bizottság véleményének beszerzését követően a felnőttképzési államigazgatási szerv megvizsgálja, hogy az engedély megadása iránti kérelem és az abban meghatározott felnőttképzési tevékenység megfelel-e a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(2) Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során megállapítja az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállását,

a) az engedélyt megadja vagy módosítja, vagy

b) a kérelmet elutasítja.

(3) A kérelmet el kell utasítani, ha a felnőttképző

a) nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek,

b) felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül végez,

c) engedélye visszavonásra került, vagy

d) a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltás hatálya alatt áll.

4. Az Fktv. 5. §-ához

7. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés, illetve az engedély megadásáról szóló határozat alapján a Szolg. tv.-ben meghatározott határidőn belül a felnőttképzőt felveszi a felnőttképzők nyilvántartásába.

(2) A felnőttképzők nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy

a) abból megállapítható legyen, hogy a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet bejelentés vagy engedély alapján folytatja,

b) az tartalmazza a nyilvántartott adatokban – az adatok bejegyzési időpontjától kezdődően – bekövetkezett összes változást és azok időpontját,

c) az egységes nyilvántartásként magában foglalja az Fktv. 5. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást.

(3) Ha a felnőttképző felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély alapján is folytat, a felnőttképzők nyilvántartásába külön nyilvántartásba vételi számon kell felvenni.

8. § A felnőttképző a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást – a változásnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv által történő átvezetésének napjától számított – harminc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek.

9. § A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzők nyilvántartásából törli a felnőttképzőt, ha a felnőttképző

a) bejelentette a felnőttképzési tevékenységének megszüntetését,

b) jogutód nélkül megszűnt, vagy az egyéni vállalkozó elhalálozott, vagy

c) engedélye visszavonásra került.

10. § (1) A felnőttképző felnőttképzési tevékenységének megszüntetését a felnőttképzési államigazgatási szerv részére haladéktalanul bejelenti.

(2) Ha a felnőttképző vagyoni biztosíték nyújtására köteles, az (1) bekezdés szerinti bejelentéséhez mellékeli a folyamatban lévő, előleg-befizetéssel rendelkező képzéseiről szóló kimutatást, amely tartalmazza

a) a képzés megnevezését,

b) a képzésben részt vevők névsorát és a felnőttképzési szerződésben szereplő adataikat, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének (a továbbiakban: befizető) megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben részt vevő személytől, valamint a befizetett képzési díj számlamásolattal igazolt nagyságát,

c) a befizető számára visszafizetésre javasolt összeg – (3) bekezdés alapján számított – nagyságát és a hitelintézet vagy a biztosító által kiadott igazolást a vagyoni biztosíték mértékéről és

d) a képzésben részt vevő személyekkel megkötött felnőttképzési szerződések másolatait.

(3) A bejelentésben a visszafizetésre kerülő összeget úgy kell meghatározni, hogy az előlegként befizetett képzési díjnak az elmaradt képzési részre eső időarányos összegét növelni kell ezen összegnek a jegybanki alapkamattal – a képzés elmaradt idejére – számított kamatösszegével.

(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv a bejelentés vizsgálata során ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésnek. Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a vizsgálat során

a) megállapítja a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek fennállását, jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását, vagy

b) a felnőttképzőt felhívja a bejelentésnek a (2) és (3) bekezdésnek megfelelő kiegészítésére vagy módosítására, amelynek teljesítését követően jóváhagyja a vagyoni biztosítéknak a bejelentésben foglaltak szerinti felhasználását.

(5) A felnőttképzési államigazgatási szerv a vagyoni biztosíték felhasználását az (1) bekezdés szerinti bejelentés utolsó oldalán hagyja jóvá oly módon, hogy a bejelentés minden oldalán szerepeljen szignálás is.

(6) A felnőttképző – az 1. § (4) bekezdése szerinti szerződés szerint – a felnőttképzési államigazgatási szervnek a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozó jóváhagyása alapján intézkedik a képzési díj bejelentés alapján jóváhagyott összegének a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetéséről.

11. § (1) A felnőttképző engedélyének visszavonása esetén az engedély visszavonásáról szóló határozat tartalmazza a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatás nyolc napon belül történő benyújtására vonatkozó felhívást. A felnőttképzési államigazgatási szerv a vagyoni biztosíték felhasználására vonatkozóan a 10. § (4) és (5) bekezdése szerint jár el.

(2) Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőt a felnőttképzők nyilvántartásából törli, és a felnőttképző a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos minden kötelezettségét – az 1. § (5) bekezdés a) pontja szerinti értesítés alapján – teljesítette, a felnőttképzési államigazgatási szerv jóváhagyja a vagyoni biztosíték megszüntetését.

(3) Ha a felnőttképző

a) nem tesz eleget a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének,

b) a bejelentéséhez nem mellékeli a 10. § (2) bekezdése szerinti kimutatást, vagy

c) a 10. § (6) bekezdése szerint nem tesz eleget a képzési díjnak a vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének,

a felnőttképzési államigazgatási szerv – a képzésben részt vevő személy által a felnőttképzési államigazgatási szervhez benyújtott kérelem alapján – intézkedik a képzési díj vagyoni biztosíték terhére történő visszafizetésének teljesítése érdekében.

(4) A képzésben részt vevő személy (3) bekezdés szerinti kérelme tartalmazza

a) a képzés megnevezését,

b) a képzésben részt vevő személy családi és utónevét és a felnőttképzési szerződésben szereplő adatait, az előlegként befizetett képzési díj befizetőjének megnevezését és lakcímét vagy székhelyét, ha az eltér a képzésben részt vevő személyétől, valamint a befizetett összeg számlamásolattal igazolt nagyságát,

c) a befizető számára kért összeg nagyságának megjelölését és

d) a képzésben részt vevő személlyel megkötött felnőttképzési szerződés másolatát.

II. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKÉRTŐI RENDSZER

5. Az Fktv. 6. §-ához

12. § (1) Felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására – az Fktv.-ben meghatározott feltételeken túl – az jogosult, aki rendelkezik

a) felsőfokú végzettséggel,

b) a következő szakképzettségek valamelyikével:

ba) a szakmajegyzékben meghatározott ágazathoz igazodó szakirányú szakképzettséggel,

bb) jogász vagy felsőoktatásban közigazgatási, rendészeti vagy katonai képzési terület közigazgatási képzési ágában szerzett szakképzettséggel,

bc) pedagógiai jellegű – így különösen szociálpedagógus, pedagógia szakos előadó, pedagógia szakos tanár, nevelőtanár, pedagógia alapszakos bölcsész, neveléstudomány szakos bölcsész, pszichológus, viselkedéselemző – vagy andragógiai – így különösen andragógus, emberi erőforrás tanácsadó, művelődésszervező, személyügyi szervező, humán szervező, közművelődési szakember – szakképzettséggel vagy

bd) nyelvi képzés esetén az adott nyelvből szerzett nyelvtanári végzettséggel vagy – ha az adott nyelvből nincs felsőfokú végzettségi szintű nyelvtanári vagy nyelv- és irodalomtanári képzés – az adott nyelvből az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott Közös Európai Referenciakeret szerinti C1 szintű, okirattal igazolt nyelvismerettel és

c) oktatási, oktatásszervezési vagy -irányítási, minőségirányítási, programkészítési, lektorálási, mérési-értékelési vagy felnőttképzési szakértői szakterületen szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal.

(2) E rendelet alkalmazásában szakmai gyakorlatnak minősül a munkavégzésre irányuló bármely jogviszony keretében vagy egyéni vállalkozóként folytatott tevékenység.

13. § (1) A bejelentést a felnőttképzési államigazgatási szervhez kell benyújtani.

(2) A bejelentés tartalmazza a kérelmező

a) természetes személyazonosító adatait,

b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a felnőttképzési szakértő tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,

c) végzettségét és szakképzettségét az oktatási intézmény és a végzettséget és szakképzettséget igazoló dokumentum számának és keltének megjelölésével.

(3) A bejelentéshez csatolni kell

a) a végzettséget és szakképzettséget igazoló okirat másolatát, honosított okirat esetében a magyar nyelvű fordítás másolatát,

b) a szakmai gyakorlat igazolásáról szóló okirat másolatát, amely tartalmazza

ba) az igazolást kérő (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait,

bb) az igazolást kérő által betöltött munkakör vagy végzett tevékenység megnevezését,

bc) a 12. § (2) bekezdése szerinti jogviszony megnevezését és a jogviszonyban töltött időtartamot és

bd) a szakmai gyakorlat teljesítését igazoló szerv vagy személy megnevezését, címét és aláírását,

c) – ha a kérelmező képzési program előzetes minősítésére vonatkozó tevékenységet is kíván folytatni – a 18. § (1) bekezdésének való megfelelést alátámasztó dokumentumok másolatát,

d) az általános tételű eljárási illeték – a kérelmen – illetékbélyeggel történő lerovását vagy elektronikus úton benyújtott kérelem esetén az általános tételű eljárási illeték átutalással történő megfizetését igazoló bizonylat másolatát.

(4) Ha a bejelentéshez a szakmai gyakorlat igazolása a munkáltató, foglalkoztató vagy a szakmai gyakorlat teljesítését igazoló más szerv jogutód nélküli megszűnése vagy egyéb ok miatt nem csatolható, a szakmai gyakorlat a kérelmező (3) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerinti adatait tartalmazó munkaszerződés vagy a munkavégzés igazolására alkalmas más dokumentum benyújtásával is igazolható.

6. Az Fktv. 7. §-ához

14. § (1) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása – az Fktv.-ben és a Szolg. tv.-ben foglaltakon túl – tartalmazza a felnőttképzési szakértő

a) megfelelését a 18. § (1) bekezdésének,

b) továbbképzése teljesítésének tényét a teljesítést igazoló tanúsítvány számának és a teljesítés időpontjának feltüntetésével vagy a továbbképzés teljesítésének hiányát,

c) tevékenysége felfüggesztésének vagy szünetelésének tényét és annak kezdő és befejező időpontját.

(2) A felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő adataiban bekövetkezett változást, valamint a tevékenysége végzéséhez az Fktv.-ben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányát az adatváltozás keletkezésétől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek, amely a bejelentéstől számított öt munkanapon belül intézkedik

a) a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának módosításáról vagy

b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának megtiltásáról és a felnőttképzési szakértőnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából való törléséről, ha a bejelentés érinti a szakértői tevékenységre való jogosultságot.

7. Az Fktv. 8. §-ához

15. § (1) A felnőttképzési szakértő első alkalommal a felnőttképzési szakértők nyilvántartásába történő felvételétől számított hat hónapon belül, ezt követően kétévenként köteles továbbképzésen részt venni, és eredményes vizsgát tenni.

(2) A továbbképzést és vizsgát a felnőttképzési államigazgatási szerv szervezi. A továbbképzés és vizsgáztatás felügyeletét a felnőttképzésért felelős miniszter látja el.

(3) A felnőttképzési szakértő továbbképzéséhez szükséges, legalább húsz óra időtartamú továbbképzési programot a felnőttképzési államigazgatási szerv állítja össze. A továbbképzési programot úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazzon legalább nyolc, legfeljebb tíz óra időtartamú komplex felnőttképzési szakértői gyakorlatot. A továbbképzés a továbbképzési program elméleti képzési részét érintő óraszámban távoktatási formában is megvalósítható.

(4) A vizsga tematikáját, időpontját és a vizsgaszabályzatot a felnőttképzési államigazgatási szerv állapítja meg, és honlapján évente közzéteszi.

(5) A továbbképzést csoportos képzési forma esetén egymást követő napokon kell megszervezni, amelynek időtartamába nem számít be a vizsga – legfeljebb egyórás – időtartama.

(6) A vizsgára való jelentkezéshez a (3) bekezdésben meghatározott óraszámú szakértői gyakorlaton való részvétel szükséges. A vizsga eredményes teljesítéséről tanúsítványt kell kiállítani.

(7) A továbbképzési kötelezettség teljesítését a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési államigazgatási szervnek köteles a vizsga időpontjától számított nyolc napon belül bejelenteni.

16. § (1) A felnőttképzési szakértő tevékenysége szünetel, ha a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési államigazgatási szervtől – legfeljebb két év időtartamra – kéri tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével.

(2) A szünetelés idejére a szakértő Fktv. 7. § (1) bekezdése szerinti adatainak feltüntetését mellőzni kell a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának Fktv. 7. § (3) bekezdése szerinti közzététele során.

(3) A szünetelés időtartama a felnőttképzési szakértő továbbképzési kötelezettségét nem érinti.

17. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv – legfeljebb egy év időtartamra – elrendeli a felnőttképzési szakértői tevékenység felfüggesztését, ha a felnőttképzési szakértő a továbbképzési kötelezettségét az arra meghatározott időtartamon belül nem teljesíti.

(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását legfeljebb öt év időtartamra megtiltja, és ezzel egyidejűleg a felnőttképzési szakértőt törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, ha

a) a felnőttképzési szakértő a tevékenysége végzésére vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban szereplő előírásokat ismételten megszegte,

b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának feltételei a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértők nyilvántartásába vételekor nem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,

c) a felnőttképzési szakértő továbbképzési kötelezettségét az arra meghatározott időtartamon belül sem teljesíti.

(3) Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatását megtiltja, és a felnőttképzési szakértőt ezzel egyidejűleg törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértői tevékenység megtiltásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított öt évig felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés alapján nem vehető nyilvántartásba.

(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv – a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a felnőttképzési szakértőt törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, ha a felnőttképzési szakértő

a) bejelenti, hogy felnőttképzési szakértői tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, vagy

b) meghalt.

III. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

8. Az Fktv. 11. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjához

18. § (1) A képzési program előzetes minősítését olyan felnőttképzési szakértő végezheti, aki

a) felnőttképzési minőségirányítás területen szerzett ötéves szakmai gyakorlattal vagy felnőttképzési oktatási, gyakorlatvezetési, oktatásszervezési, mérési-értékelési területek valamelyikén szerzett ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) szakirányú képzési program- vagy tananyagfejlesztési, szakértői vagy lektorálási referenciákkal rendelkezik.

(2) A felnőttképzési szakértő a képzési program előzetes minősítése során vizsgálja, hogy

a) a képzési program tartalma megfelel-e az Fktv.-nek és szakmai oktatás vagy szakmai képzés esetén a szakképzésről szóló törvénynek és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletnek, és

b) a képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetők-e a képzési programban megjelölt kompetenciák,

c) – több oldalból álló képzési program esetén – a képzési program minden oldala folyamatos oldalszámozással van ellátva, és papíralapú képzési program esetében az összefűzésre úgy került sor, hogy annak szétválasztására sérülésmentesen nincs lehetőség.

(3) A felnőttképzési szakértő a (2) bekezdés szerinti vizsgálatot követő megállapításait tartalmazó szakértői véleményt írásban közli a felnőttképzővel.

(4) A felnőttképzési szakértőnek – a (3) bekezdés szerinti írásos vélemény alapján – a képzési program előzetes minősítését úgy kell elvégeznie, hogy a képzési program utolsó oldalán fel kell tüntetnie az előzetes minősítés tényét, helyét, időpontját, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát, elektronikusan megszerkesztett képzési program esetében legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, papíralapú képzési program esetében a képzési program mindegyik oldalát a szignójával, utolsó oldalát az aláírásával kell ellátnia. A képzési program előzetes minősítését követően a felnőttképzési szakértő a képzési programmal kapcsolatban további – a képzési program előzetes minősítését érintő, azt módosító vagy kiegészítő – megállapításokat nem tehet.

(5) Az előzetesen minősített képzési programot a felnőttképző képviseletére jogosult személynek – a képzési program utolsó oldalán – alá kell írnia. A felnőttképző az előzetes minősítés alapját képező, (3) bekezdés szerinti szakértői véleményt a képzési programhoz mellékeli.

(6) A képzés program módosítása esetén a felnőttképzőnek el kell végeztetnie a módosított képzési program előzetes minősítését.

9. Az Fktv. 11. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjához

19. § (1) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenységért felelős szakmai vezetőt foglalkoztat.

(2) Szakmai vezető az lehet, aki

a) andragógiai szakképzettséggel rendelkezik,

b) pedagógiai szakképzettséggel és három év felnőttképzési szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

c) pedagógiai szakképzettséggel rendelkezik, és a felsőoktatási alapképzésben vagy mesterképzésben az adott szak képzési és kimeneti követelményében meghatározott felnőttképzési ismeretekből legalább öt kreditpontot szerzett.

(3) Felnőttképzési szakmai gyakorlatnak minősül a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő munkakör ellátására létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban eltöltött tevékenység.

(4) A szakmai vezető a felnőttképzővel munkaviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, egyházi szolgálati viszonyban vagy gazdasági társasággal tagsági jogviszonyban állhat.

10. Az Fktv. 11. § (2) bekezdés d) pontjához

20. § (1) A felnőttképzőnek a képzésben részt vevő személy részére a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából – a személyazonosságot kizáró módon – kérdőív kitöltését kell biztosítania legkésőbb a képzés elvégzését igazoló tanúsítvány kiállítását követő harmincadik napig.

(2) A kérdőív legfeljebb tizenöt, az érintett képzéssel összefüggő kérdésből állhat. A válaszokat egytől tízig terjedő skálán kell megadni.

(3) A felnőttképző a kérdőívet képzésenként és kérdésenként kiértékeli, – a kerekítési szabályok szerint – megállapítja a két tizedesig számított átlageredményt. A felnőttképző – ha a kérdőív kitöltésére és összesítésére nem a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül került sor – a kötelező kérdésekre adott válaszok összesített átlageredményét képzésenként és kérdésenként az utolsó kérdőív kitöltését követő nyolc napon belül továbbítja a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe.

11. Az Fktv. 13. §-ához

21. § (1) A felnőttképzési szerződés tartalmazza

a) a képzés megnevezését,

b) a képzés

ba) év, hónap, nap szerinti kezdési és befejezésének tervezett időpontját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, a zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetében a hozzáférés biztosításának kezdő és záró időpontját,

bb) – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – haladásának tananyagegységekre bontott ütemezését,

c) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,

d) a képzés során nyújtott teljesítmény ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára bocsátás feltételeit,

e) a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevő személyt érintő következményeket,

f) a képzési díj – ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, és a vizsga megszervezésére a felnőttképző jogosult, a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javító- és pótlóvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését,

g) a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését,

h) a képzésben részt vevő személy és a felnőttképző szerződésszegésének következményeit.

(2) A felnőttképző a képzési díjat egy összegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő személy terhére.

12. Az Fktv. 13/B. §-ához

22. § A tanúsítvány tartalmát az 1. melléklet határozza meg. A tanúsítványt évente újrakezdődő sorszámozással, a tárgyév megjelölésével kell ellátni.

13. Az Fktv. 14. §-ához

23. § (1) A felnőttképző minőségirányítási rendszere keretében

a) átfogó minőségpolitikát és ehhez kapcsolódó stratégiát alakít ki a felnőttképzési tevékenység minőségének biztosítása érdekében,

b) formális belső mechanizmusokat alakít ki a felnőttképzési tevékenység követésére és rendszeres belső értékelésére vonatkozóan,

c) eljárásokat alakít ki az oktatók folyamatos továbbképzésének és minősítésének biztosítására,

d) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan biztosítja az annak megvalósításához szükséges erőforrásokat, és

e) gondoskodik a felnőttképzési tevékenység hatékonyságát biztosító információk gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról.

(2) A felnőttképző minőségirányítási rendszere az alábbiakban felsorolt alapelvek érvényesítésével biztosítja, hogy a minőségirányítási rendszer

a) tükrözze azt, hogy irányítási folyamatainak középpontjában a felnőttképzési tevékenység minőségének növelése áll,

b) a felnőttképzési tevékenység feltételeinek folyamatos fejlesztésére irányul,

c) önértékelésre épüljön,

d) a személyi feltételek folyamatos fejlesztésére irányuló szemléletet tükrözzön, és segítse elő az oktatók továbbképzését és önképzését a felnőttképzési tevékenység minőségének javítása érdekében,

e) járuljon hozzá ahhoz, hogy a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos változtatások, a felnőttképzési tevékenység minőségének javítása adatokon és visszajelzéseken alapuljon,

f) a felnőttképzési tevékenység külső és belső résztvevőinek bevonására épüljön, és

g) legyen összhangban a felnőttképző méretével és képzéseinek összetettségével.

(3) A felnőttképző minőségirányítási rendszere az alábbi dokumentumokból áll:

a) a minőségpolitikára vonatkozó dokumentum, amely tartalmazza

aa) a minőségre vonatkozó stratégiát,

ab) a felnőttképző és az oktatók minőségirányítással kapcsolatos felelősségét,

ac) a képzésben részt vevő személyek bevonásának módját a minőségirányítás megvalósításába,

ad) a minőségpolitika megvalósításának, figyelemmel kisérésének és felülvizsgálatának módját,

b) a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos minőségirányítási dokumentum, amely tartalmazza

ba) a felnőttképzési tevékenység lebonyolításával és a kapcsolódó tananyagok tervezésével és tartalmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást,

bb) a felnőttképzési tevékenység végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, pénzügyi források biztosítására vonatkozó eljárást,

bc) a képzésben részt vevő személyek előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kisérésére vonatkozó módszereket,

bd) a felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos vélemények visszacsatolására vonatkozó eljárást,

be) a felnőttképzési tevékenység nyilvánosságával kapcsolatos eljárást,

bf) a felnőttképzési tevékenységgel összefüggő információ nyilvánosságával összefüggő eljárást,

c) az oktatók felkészültségével, az oktatói kompetenciáik folyamatos fejlesztésével kapcsolatos dokumentum, amely tartalmazza

ca) az oktatók alkalmazásával kapcsolatos követelményeket és eljárást,

cb) az oktatók kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos módszereket,

cc) az oktatók teljesítményével kapcsolatos visszacsatolásra vonatkozó eljárást,

d) a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerével kapcsolatos dokumentum, amely kiterjed

da) a képzésben részt vevő személyek eredményeivel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

db) a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésével kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

dc) az oktatói teljesítményekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

dd) a felnőttképző rendelkezésére álló erőforrások hatékonyságával kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

e) a panaszok kezeléséről szóló dokumentum, amely tartalmazza a panaszok kivizsgálásának és kezelésének módját,

f) a minőségirányítási rendszer működtetése során keletkezett eltérések kiküszöbölésére irányuló helyesbítő és ismételt előfordulásuk megakadályozására irányuló megelőző tevékenységek menetét tartalmazó dokumentum és

g) a felnőttképzési tevékenység önértékelésére vonatkozó eljárást tartalmazó dokumentum.

(4) A felnőttképző a minőségirányítási rendszerében a (3) bekezdés b) pont ba), bb) és bd)–bf) alpontjában, c) pont ca) és cc) alpontjában és g) pontjában meghatározott dokumentumokhoz tartozó minőségi jellemzőket (indikátorokat) az alábbiak szerint határozza meg:

a) a minőségi jellemző legyen alkalmas a tartalmi elem eredményének, eredményeinek kifejezésére, és

b) a minőségi jellemzőhöz az érintett tartalmi elemmel elérni kívánt célérték, célértékek hozzárendelése szükséges a felnőttképzési tevékenység megszervezéséhez.

(5) A (3) bekezdés szerint meghatározott minőségi jellemzőhöz rendelt célérték nem teljesülése esetén a felnőttképző feltárja az okokat, és a (3) bekezdés f) pontjában meghatározott helyesbítő tevékenységet végez, amely a kitűzött célérték teljesítéséhez szükséges lépéseket tartalmazza, vagy a célérték – következő időszakra vonatkozó – indokolt módosítását valósítja meg.

24. § (1) A külső értékelést a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző megbízása alapján végzi.

(2) A minőségirányítási rendszer külső értékelését a felnőttképző úgy köteles megszervezni, hogy arra – a minőségirányítási rendszerének megfelelően – négyévenként legalább egyszer sor kerüljön.

25. § (1) A külső értékelés során a felnőttképzési államigazgatási szerv azt vizsgálja, hogy a felnőttképző a minőségirányítási rendszerének megfelelően látja el a felnőttképzési tevékenységet. A külső értékelés kiterjed a felnőttképzési tevékenység és az oktatók munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésre, a felnőttképző saját céljának megvalósulására.

(2) A külső értékelés módszere különösen a foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a dokumentumvizsgálat. A külső értékelés módszertanát és annak során használt eszközöket a felnőttképzési államigazgatási szerv az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer alapján egységesen dolgozza ki és a honlapján közzéteszi.

(3) A külső értékelésről a felnőttképzési államigazgatási szerv indokolt véleményt ad a felnőttképzőnek, és abban cselekvési program megalkotását és végrehajtását javasolhatja.

14. Az Fktv. 16. §-ához

26. § (1) A felnőttképzőnek a képzés megvalósításával összefüggő, az Fktv. 16. § a)–c) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat egységes dokumentumként (a továbbiakban: egységes dokumentum) kell vezetnie.

(2) Az egységes dokumentum – az Fktv.-ben foglaltakon túl – tartalmazza

a) a képzési program megnevezését,

b) a képzés azonosító számát és az Fktv. 15. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait,

c) a képzésben részt vevő személyek családi és utónevét,

d) a képzés oktatóinak nevét az általuk oktatott tananyagrész megnevezésével,

e) a c) és d) pont szerinti adatokban bekövetkezett változást a változás időpontjával.

(3) A haladási napló az egységes dokumentum naprakész adatokat tartalmazó, folyamatosan vezetett része, amely tartalmazza

a) – kontaktórás foglalkozás és konzultáció esetén – a képzés

aa) megtartásának időpontját,

ab) témájának megjelölését és rövid leírását,

ac) oktatójának nevét és aláírását,

ad) képzésen belüli órája sorszámának megjelölését,

ae) résztvevőinek aláírásával ellátott jelenléti ívet,

b) – nem kontaktórás képzés esetén – a képzés

ba) teljes időtartamát,

bb) témájának megjelölését és rövid leírását,

bc) résztvevőjének nevét,

c) a képzés befejezésének dátumát.

(4) Az egységes dokumentum elektronikus formában is vezethető. Ha az egységes dokumentum valamely részét aláírással kell ellátni, az elektronikus formában vezetett egységes dokumentumot az oktatók és a résztvevők a dokumentumot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK

15. Az Fktv. 20. § (1) bekezdéséhez

27. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv minden év november elsejéig ellenőrzési tervet készít a következő évben ellenőrzésre kerülő felnőttképzőkről. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tárgyévben elvégzett ellenőrzésekről minden tárgyévet követő év március harmincegyedikéig összefoglaló jelentést állít össze a felnőttképzésért felelős miniszter számára.

(2) Ha a felnőttképző felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély alapján is folytat, ellenőrzésre mindkét felnőttképzési tevékenységére egyszerre kiterjedően kell kiválasztani.

16. Az Fktv. 20. § (2) bekezdéséhez

28. § (1) A szakértői bizottság a felnőttképzőnél szakértői vizsgálatot folytat le. Ha a szakmai képzés a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendvédelmi szervet irányító miniszter felelősségi körébe tartozik, a szakértői vizsgálatba az általuk delegált szakértőt is be kell vonni.

(2) A szakértői vizsgálatról szóló értesítésben a felnőttképzőt fel kell hívni a szakértői bizottsággal való együttműködés kötelezettségére, valamint az együttműködés hiányának jogkövetkezményeire, kivéve, ha a felnőttképzési államigazgatási szerv – az Ákr. 104. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén – a hatósági ellenőrzés megindításáról szóló értesítést mellőzi.

(3) A szakértői bizottság megvizsgálja, hogy

a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

aa) jogszabályban meghatározott tartalommal kötötte-e meg a képzésben részt vevő személyekkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyes adatainak jogszabályban foglaltak szerinti kezeléséről, valamint

ab) teljesítette-e a felnőttképzési tevékenységgel összefüggésben az Fktv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét,

b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

ba) által szervezett képzés képzési programja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e, és a képzést a képzési programnak megfelelően folytatja-e,

bb) folyamatosan vezeti-e az egységes dokumentumot, és az megfelel-e a jogszabályi előírásoknak,

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosította-e az előzetes tudásmérést,

bd) jogszabályban meghatározott tartalommal kötötte-e meg a képzésben részt vevő személyekkel a felnőttképzési szerződést, és gondoskodott-e a résztvevők személyes adatainak jogszabályban foglaltak szerinti kezeléséről,

be) eleget tett-e az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségének, és az Fktv.-nek megfelelően alakítja-e ki a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját,

bf) az Fktv. és az e rendelet szerint elvégezte-e az elégedettségmérést,

bg) rendelkezik-e minőségirányítási rendszerrel, és elvégeztette-e annak külső értékelését, továbbá működtet-e ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert,

bh) rendelkezik-e az e rendelet szerinti vagyoni biztosítékkal, és

bi) teljesítette-e a felnőttképzési tevékenységgel összefüggésben az Fktv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét.

(4) A szakértői bizottság a (3) bekezdésben foglaltakon túl bármely folyamatban lévő képzés és legalább egy lezárt képzés teljes dokumentációját is megvizsgálhatja.

(5) A szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt bizottsági tag (a továbbiakban: kijelölt bizottsági tag) a folyamatban lévő képzés szakértői vizsgálata keretében elméleti órát, illetve gyakorlati képzési részt tartalmazó képzés esetén gyakorlati képzést látogat. A kijelölt bizottsági tag csak olyan elméleti órát, gyakorlati képzést látogathat, amelynek szakmai tartalmához kapcsolódóan szakképzettsége alapján megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

(6) A kijelölt bizottsági tag a látogatás keretében megvizsgálja, hogy

a) a kontaktóra tartalmában a képzési program megvalósulását szolgálja-e, és

b) az oktató által alkalmazott módszerek a szakmai és a pedagógiai, andragógiai követelményeknek megfelelnek-e.

(7) A szakértői bizottság vezetője a szakértői vizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet készít, amelyet a felnőttképző részére a helyszínen átad, vagy a szakértői vizsgálat befejezését követő öt napon belül a felnőttképzőnek megküld. A felnőttképző a jegyzőkönyv kézhezvételét követő három napon belül jogosult a szakértői vizsgálatról készült jegyzőkönyvre észrevételt tenni.

(8) A szakértői bizottság vezetője a szakértői vizsgálattal kapcsolatos megállapításait tartalmazó szakértői véleményt a szakértői vizsgálatról készült – vizsgált felnőttképző észrevételeit tartalmazó – jegyzőkönyvvel együtt nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervnek.

(9) A szakértői bizottság vezetőjeként vagy tagjaként eljáró felnőttképzési szakértő díjazására az igazságügyi szakértők díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

17. Az Fktv. 20. § (3)–(5) bekezdéséhez

29. § A felnőttképzési államigazgatási szerv az Fktv. 20. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza, ha

a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

aa) határidőben nem tett eleget a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének, vagy

ab) a képzések több mint öt százalékában nem teljesítette az Fktv. szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét,

b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

ba) határidőben nem tett eleget a 10. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének,

bb) a képzések több mint öt százalékában nem teljesítette az Fktv. szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét,

bc) az ellenőrzés vagy szakértői vizsgálat során nem bocsátott az ellenőrzést vagy a szakértői vizsgálatot végző személy rendelkezésére jogszabályban előírt dokumentumot,

bd) nem teljesíti az Fktv. szerinti tájékoztatási kötelezettségét, vagy a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját nem az Fktv.-nek megfelelően alakította ki,

be) nem teljesítette az Fktv. hatálya alá tartozó, befejezett képzéseinek több mint tíz százalékában a résztvevők elégedettségének mérésére vonatkozó kötelezettségét vagy az elégedettségméréssel kapcsolatos adatszolgáltatást,

bf) nem biztosította az előzetes tudásmérést,

bg) a megvalósult képzések öt százalékát érintően nem a valóságnak megfelelően szolgáltatott adatot a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára,

bh) nem működtet ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert,

bi) nem rendelkezik a felnőttképzési minőségirányítási rendszerrel, vagy nem végeztette el annak külső értékelését,

bj) nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal, vagy határidőben nem tett eleget a 2. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének, vagy

bk) nem vezeti vagy hiányosan vezeti a képzés megvalósításának az Fktv.-ben és az e rendeletben előírt dokumentumait.

30. § (1) A felnőttképző jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha

a) bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

aa) nem köt felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak,

ab) a képzés befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését igazoló tanúsítványt, vagy

ac) az Fktv. 15. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,

b) engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a felnőttképző

ba) nem rendelkezik képzési programmal, vagy felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja,

bb) nem köt felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban és a képzési programban foglaltaknak,

bc) a képzés befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését igazoló tanúsítványt,

bd) az Fktv. 15. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, vagy

be) az Fktv. 17. §-ában meghatározott tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) Ismételt jogszabálysértésnek minősül, ha a felnőttképző a jogszabálysértést megállapító végleges döntésben foglaltakkal megegyező tartalmú jogszabálysértést követ el a végleges döntéstől számított két éven belül.

31. § Az Fktv.

a) 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének tízszeresétől tizenötszöröséig terjedhet,

b) 20. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének tízszeresétől hússzorosáig terjedhet, ha a bejelentés, illetve engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot vagy a képzésben részt vevők száma a száz főt, a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének huszonötszöröse,

c) 20. § (5) bekezdése szerinti bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének ötvenszerese.

32. § A felnőttképző ellenőrzése során kiszabott bírság összegét a felnőttképzési államigazgatási szerv kincstárnál vezetett fizetési számlájára kell átutalással kell megfizetni. A bírság befizetéséről szóló átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét és a bírságot elrendelő határozat számát.

18. Az Fktv. 24. § (2) bekezdéséhez

33. § A képzési hitel igénybevételének lehetőségét a képzésben részt vevő személy számára a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint, a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet útján kell biztosítani.

19. Az Fktv. 28. § (1) bekezdéséhez

34. § (1) A Kormány felnőttképzési államigazgatási szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § a)–d) pontjában meghatározott irányítási hatáskörök kivételével a Pest Megyei Kormányhivatal felett a felnőttképzéssel összefüggő feladatok tekintetében a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja az irányító szervi hatásköröket.

(3) A Kormány a felnőttképző minőségirányítási rendszerének külső értékelése tekintetében felnőttképzési államigazgatási szervként az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Hatályba léptető rendelkezések

35. § Ez a rendelet 2020. február 15-én lép hatályba.

21. Átmeneti rendelkezések

36. § A Pest Megyei Kormányhivatal – azok megszűnéséig – az Fktv. 30. §-a szerint ellátja a 2019. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a szakképzési feladatot ellátó hatóság és a felnőttképzési hatósági feladatokat ellátó szerv felelősségi körébe utalt feladatokat.

37. § (1) Az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerinti vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézménynek kell tekinteni a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, valamint az emberi erőforrások minisztere hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt intézményekről szóló 5/2013. (I. 18.) EMMI rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése alapján vizsgaszervezésre jogosultat is.

(2) Az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerint szervezett vizsgán az a vizsgázó, aki a komplex szakmai vizsgáját az e rendelet hatálybalépését megelőző egy éven túl kezdte meg, a 2019. december 31-én hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehet javító- és pótlóvizsgát, ha arra legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül jelentkezik.

(3) A vizsga vizsgabizottsága elnökének és tagjainak az Fktv. 30. § (3) bekezdése szerinti delegálása tekintetében a Kormány szakképzési államigazgatási szervként a Pest Megyei Kormányhivatalt jelöli ki.

22. Az Európai Unió jogának való megfelelés

38. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelethez

Sorszám: ................................./20..................

Felnőttképző nyilvántartási száma: .............................

TANÚSÍTVÁNY

..............................................................................

(születési családi és utóneve: ........................................................................, születési helye: ..................................................,

születési ideje: ...................... év, .................................. hó, ........................... nap,

anyja születési családi és utóneve: ..............................................................................)

részére,

aki a(z) ............................................................................... felnőttképzőnél

20................ év ......................................... hó ...................... nap és 20..................... év ........................................ hó ............. nap között

a képzési programban meghatározott .......................................... órás és

.................................................................................

megnevezésű képzésen részt vett, és a képzést elvégezte.

A tanúsítvány szakképesítést és szakképzettséget nem tanúsít.

A tanúsítvány munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott esetben jogosít.

Kelt: ......................................................, 20.................... év .................................. hó ............... napján.

........................................................................................

a felnőttképző vezetője és beosztása

P. H.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!