nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
35/2020. (III. 5.) Korm. rendelet
egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
2020-03-20
2020-03-20
0
Jogszabály

35/2020. (III. 5.) Korm. rendelet

egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában,

a 2. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés z) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (11) bekezdésében és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. § a) pont ab) alpontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 8/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vízügyi hatóság részére a kút létesítése, üzemeltetése, fennmaradása és megszüntetése iránti kérelemhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklete szerinti dokumentációt kell csatolni, ha a kút

a) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és természetes személyek részére a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,

b) nem gazdasági célú vízigény kielégítése céljából létesül,

c) 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó vízigénybevétellel, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, és

d) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló vagy előzetesen lehatárolt belső, külső vagy hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érint.”

2. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása

2. § (1) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 60. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az öntözővíz átmeneti tározót úgy kell megtervezni és üzemeltetni, hogy az öntözés és a felszíni vízbeszerzés kapacitásbeli különbségét kiegyenlítse, valamint ár- és belvíz tározására is alkalmas legyen. Az öntözési célon kívül vízpótlás az öntözővíz átmeneti tározóba nem engedélyezhető.”

(2) Hatályát veszti az R1. 63. § (1) bekezdésében az „ , ettől eltérő esetben csak folyamatos vízkészletű vízfolyásokból” szövegrész.

3. A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

„1. mezőgazdasági célú vízhasználat: felszíni vízből a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését vagy halastavak vízellátását biztosító, vízjogi üzemeltetési engedély alapján történő vízhasználat, vagy bejelentés alapján történő rendkívüli öntözési célú vízhasználat;

2. mezőgazdasági vízhasználó: a mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerre csatlakozott, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözésére vagy halastó vízellátását biztosító vízhasználatra kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, valamint a rendkívüli öntözésre bejelentés alapján jogosult természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet;”

(2) Az R2. 1. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„8. halastó: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti halastó.”

(3) Az R2. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság jogosult jóváhagyni a vízügyi igazgatási szerv költségkalkulációját, valamint az egyéb vízszolgáltató szervezet költségkalkulációjának azon elemeit (állandó és változó költségek), amelyek díjaihoz a központi költségvetés a tárgyévben támogatást nyújt.”

4. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 10. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést választó természetes személy a vízvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelmét vagy bejelentését a Vgtv. szerinti VIZEK elektronikus rendszerben nyújtja be.”

(2) Az R3. 3. § (1) bekezdés f) pontjában az „a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe az „a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.)” szöveg lép.

(3) Az R3. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(4) Az R3. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(5) Hatályát veszti az R3. 10. § (2a) bekezdése.

5. Záró rendelkezések

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. melléklet a 35/2020. (III. 5.) Korm. rendelethez

1. Az R3. 1. melléklet 1. pont A. alpont c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Működési területe:)

c) Vas megyéből Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területe, valamint Sárvár közigazgatási területének a Rába balparti (01.10.) és a Rába jobbparti (01.13.) elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak, a 84. sz. főút és a 20. sz. Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal által határolt, a Rába balparti (01.10.) és a Rába jobbparti (01.13.) elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalakat is magába foglaló területe.

d) Veszprém megyéből Kemenesszentpéter, Várkesző közigazgatási területe, valamint Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő közigazgatási területéből a Marcal és a bal partjára eső része.”

2. Az R3. 1. melléklet 1. pont B. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Működési vonalai:)

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák, kettős működésű csatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban, vízügyi vagyonkezelésben lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, kivéve Vas megyében a Gyöngyös-műcsatorna, a Szaput-árok és a Rábasömjéni-főcsatorna, Veszprém megyében a Csikvándi Bakony-ér, Komárom-Esztergom megyében a Súri-víz és mellékágai. Ezen kívül Veszprém megyéből a Hajmás-patak Bakonyszentkirály közigazgatási területén, Vas megyéből a Csörgető-ér és a Kenyérhordó-csatorna Vámoscsalád közigazgatási területén.”

3. Az R3. 1. melléklet 2. pont A) alpontja a következő g) ponttal egészül ki:

(KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Működési területe:)

g) Bács-Kiskun megyében azon Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe és hullámterébe nyúló, tartozó, valamint a fővédvonalat tartalmazó közigazgatási területe, amelyek a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd felső éléig helyezkednek el.”

4. Az R3. 1. melléklet 3. pont A) alpont a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Működési területe:)

a) Bács-Kiskun megye – kivéve Balotaszállás, Bócsa, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kiskunfélegyháza, Kömpöc, Kunfehértó, Kunszállás, Lakitelek, Móricgát, Nyárlőrinc, Pálmonostora, Petőfiszállás, Szank, Szentkirály (Lászlófalva), Tiszaalpár, Tiszakécske, Tiszaug, Tompa, Városföld, Zsana közigazgatási területét, Baja város és Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét, kivéve továbbá azon Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe és hullámterébe nyúló, tartozó, valamint a fővédvonalat tartalmazó közigazgatási területét, amelyek a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd felső éléig helyezkednek el.”

5. Az R3. 1. melléklet 4. pont A) alpont b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Működési területe:)

b) Veszprém megye – kivéve Kemenesszentpéter, Várkesző közigazgatási területét, valamint Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő közigazgatási területének a Marcal medrébe és bal partjára eső részét.

c) Tolna megye – kivéve Attala, Báta közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része Csikóstőttős, Jágónak, Kaposszekcső, Kapospula, Lápafő, Nak közigazgatási területét, Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét, Várong közigazgatási területét, továbbá Kismányoknak és Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét, Dombóvár közigazgatási területének a Kapos-csatorna medrébe és jobb partjára eső részét a Dombóvár-kaposszekcsői út hídjától felfelé, valamint a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területét.”

6. Az R3. 1. melléklet 4. pont A) alpont a következő j) ponttal egészül ki:

(KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Működési területe:)

j) Vas megyéből Boba, Karakó, Kemenespálfa, Mersevát, Nemeskeresztúr és Nemeskocs közigazgatási területének a Marcal jobb partjára eső része.”

7. Az R3. 1. melléklet 4. pont B) alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Működési vonalai:)

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, Tolna megyében, Nak határában a Szentkúti-árok, Komárom-Esztergom megyében Súr közigazgatási területén a Súri-víz, a Körösberki-vízfolyás és a Feketeberki-vízfolyás vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévő szakaszai, Győr-Moson-Sopron megyében, Mórichida közigazgatási területén a Csikvándi-Bakony-ér, Somogy megyében, Ádánd közigazgatási területén a Sió-csatorna medre és jobbparti depóniája, valamint Vas megyében a rigácsi vasúti hídtól felfelé, illetve Zala megyében Mihályfa és Kisvásárhely közigazgatási határában a Marcal.”

8. Az R3. 1. melléklet 6. pont A) alpont a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Működési területe:)

a) Vas megye – kivéve Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területét, valamint Sárvár közigazgatási területéből a Rába balparti (01.10.) és a Rába jobbparti (01.13.) elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak, a 84. sz. főút, illetve a 20. sz. Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal által közrezárt, a Rába balparti (01.10.) és a Rába jobbparti (01.13.) elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalakat is magába foglaló területét, valamint Boba, Karakó, Kemenespálfa, Mersevát, Nemeskeresztúr és Nemeskocs közigazgatási területének a Marcal jobb partjára eső részét.

b) Zala megye teljes közigazgatási területe, kivéve a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó közigazgatási része.”

9. Az R3. 1. melléklet 6. pont A) alpont d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Működési területe:)

d) Veszprém megyéből Kemeneshőgyész, Magyargencs közigazgatási területe, kivéve azok Marcal jobb partjára eső részét.”

10. Az R3. 1. melléklet 6. pont B) alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Működési vonalai:)

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények: a működési területén kizárólagos állami tulajdonban lévő kisvízfolyások, csatornák, tározók, holtágak és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül Vas megyében a Répce a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig, a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal 34,314 fkm szelvényétől a rigácsi vasúti hídig, valamint teljes hosszán a Gyöngyös-műcsatorna, a Szaput-árok és a Rábasömjéni főcsatorna.”

11. Az R3. 1. melléklet 1. pont B. alpont a) pontjában a „Marcal a 22 fkm-től” szövegrész helyébe a „Marcal a 34,314 fkm től” szöveg lép.

12. Az R3. 1. melléklet 1. pont B. alpont b) pontjában a „Bakonyér” szövegrész helyébe a „Bornát-ér” szöveg lép.

13. Az R3. 1. melléklet 2. pont B) alpont b) pontjában a „Budapest és Szentendre” szövegrész helyébe a „Budapest, Visegrád, Tahitótfalu, Szentendre, Nagymaros és Sződliget” szöveg lép.

14. Az R3. 1. melléklet 2. pont B) alpont c) pontjában a „Galga és az Egyesült-Tápió patakok” szövegrész helyébe a „Galga patak” szöveg lép.

15. Az R3. 1. melléklet 4. pont A) alpont d) pontjában a „Siójut” szövegrész helyébe a „Siójut, Balatonvilágos” szöveg lép.

2. melléklet a 35/2020. (III. 5.) Korm. rendelethez

1. Az R3. 2. melléklet 1. pont c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

c) Vas megyéből Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területe, valamint Sárvár közigazgatási területének a Rába balparti (01.10.) és a Rába jobbparti (01.13.) elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak, a 84. sz. főút, illetve a 20. sz. Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal által közrezárt, a Rába balparti (01.10.) és a Rába jobbparti (01.13.) elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalakat is magába foglaló területe.

d) Veszprém megyéből Kemenesszentpéter, Várkesző közigazgatási területe, valamint Egyházaskesző, Malomsok, Marcaltő közigazgatási területéből a Marcal és a bal partjára eső része.”

2. Az R3. 2. melléklet 2. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

g) Bács-Kiskun megyében azon Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe és hullámterébe nyúló, tartozó, valamint a fővédvonalat tartalmazó közigazgatási területe, amelyek a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd felső éléig helyezkednek el.”

3. Az R3. 2. melléklet 3. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

a) Bács-Kiskun megye – kivéve Balotaszállás, Bócsa, Bugac, Bugacpusztaháza, Csólyospálos, Fülöpjakab, Gátér, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kiskunfélegyháza, Kömpöc, Kunfehértó, Kunszállás, Lakitelek, Móricgát, Nyárlőrinc, Pálmonostora, Petőfiszállás, Szank, Szentkirály (Lászlófalva), Tiszaalpár, Tiszakécske, Tiszaug, Tompa, Városföld, Zsana közigazgatási területét –, Baja város és Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét, kivéve továbbá azon Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe és hullámterébe nyúló, tartozó, valamint a fővédvonalat tartalmazó közigazgatási területét, amelyek a folyam folyásirányát tekintve a dunaföldvári híd felső éléig helyezkednek el.”

4. Az R3. 2. melléklet 4. pont b) és c) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

b) Veszprém megye – kivéve Kemenesszentpéter, Várkesző közigazgatási területét, valamint Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő közigazgatási területének a Marcal medrébe és bal partjára eső részét.

c) Tolna megye – kivéve Attala, Báta közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét, Csikóstőttős, Jágónak, Kaposszekcső, Kapospula, Lápafő, Nak közigazgatási területét, Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét, Várong közigazgatási területét, továbbá Kismányoknak és Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét, Dombóvár közigazgatási területének a Kapos-csatorna medrébe és jobb partjára eső részét a Dombóvár-kaposszekcsői út hídjától felfelé, valamint a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló, tartozó közigazgatási területét.”

5. Az R3. 2. melléklet 4. pontja a következő j) alponttal egészül ki:

(Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

j) Vas megyéből Boba, Karakó, Kemenespálfa, Mersevát, Nemeskeresztúr és Nemeskocs közigazgatási területének a Marcal jobb partjára eső része.”

6. Az R3. 2. melléklet 6. pont a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

a) Vas megye – kivéve Csánig, Csönge, Jákfa, Kenyeri, Nick, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Rábapaty, Répcelak, Uraiújfalu közigazgatási területét, valamint Sárvár közigazgatási területéből a Rába balparti (01.10.) és a Rába jobbparti (01.13.) elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak, a 84. sz. főút és a 20. sz. Székesfehérvár–Szombathely vasútvonal által határolt, a Rába balparti (01.10.) és a Rába jobbparti (01.13.) elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalakat is magába foglaló területét, valamint Boba, Karakó, Kemenespálfa, Mersevát, Nemeskeresztúr és Nemeskocs közigazgatási területének a Marcal jobb partjára eső részét.

b) Zala megye teljes közigazgatási területe, kivéve a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, tartozó közigazgatási részét.”

7. Az R3. 2. melléklet 6. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

d) Veszprém megyéből Kemeneshőgyész, Magyargencs közigazgatási területe, kivéve azoknak a Marcal jobb partjára eső részét.”

8. Az R3. 2. melléklet 4. pont d) alpontjában a „Siójut” szövegrész helyébe a „Siójut, Balatonvilágos” szöveg lép.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!