nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
7/2020. (III. 25.) AM rendelet
a Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület létesítéséről
2020-04-02
infinity
1
Jogszabály

7/2020. (III. 25.) AM rendelet

a Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület létesítéséről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Védetté nyilvánítom Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület elnevezéssel az 1. mellékletben meghatározott helyrajzi számú, összesen 299,91 hektár kiterjedésű területet.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott helyrajzi számú ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.

2. § A védetté nyilvánítás célja a Duna mente természetes állapotára jellemző élőhelyek maradványainak megőrzése, különös tekintettel a területen található mocsárrétek és puhafás ligeterdők táji és természeti értékeire.

3. § A Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. melléklet a 7/2020. (III. 25.) AM rendelethez

A Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

 

A

B

C

1.

Település

Fekvés

Területi lehatárolás ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok alapján

2.

Esztergom

külterület

0947, 0949/1, 0950, 0951

3.

Süttő

külterület

0234/2

4.

Tát

külterület

0175

2. melléklet a 7/2020. (III. 25.) AM rendelethez

A Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1.     Természetvédelmi célkitűzések

1.1.     A fajgazdagságukban egyedülálló mocsárrétek és puhafás ligeterdők természetes mintázatban történő megőrzése.

1.2.     Védett, fokozottan védett növényfajok – ideértve a közösségi jelentőségű fajokat is - állományának és élőhelyének megőrzése, különös tekintettel a pettyegetett őszirózsára (Aster sedifolius), a szibériai nősziromra (Iris sibirica), a kornistárnicsra (Gentiana pneumonanthe) és a mocsári aggófűre (Senecio paludosus).

1.3.     Védett, fokozottan védett állatfajok – ideértve a közösségi jelentőségű fajokat is - állományának és élőhelyének megőrzése, különös tekintettel a vidrára (Lutra lutra), az európai hódra (Castor fiber), a fekete gólyára (Ciconia nigra), a rétisasra (Haliaetus albicilla), a harisra (Crex crex), a piros szitakötőre (Leucorrhinia pectoralis) és a lápi légivadászra (Ceriagrion tenellum).

1.4.     A terület táji, tájképi értékeinek megőrzése.

1.5.     A terület természetvédelmi célú bemutatása.

2.     Természetvédelmi stratégiák

2.1.     A természetszerű erdők fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, növelése, a védett állat- és növényfajok egyedszámának, állományának fenntartása, növelése aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.2.     A degradált társulások fajkészletének és mintázatának közelítése a természetes állapothoz aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.3.     A nem őshonos fafajból álló erdők a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal történő átalakítása.

2.4.     Kétéltű- és halfajok életfeltételeinek javítása, állományuk fejlesztése élőhelyeik helyreállításával.

2.5.     Az agresszíven terjeszkedő idegenhonos növényfajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

2.6.     A látogatás és bemutatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása.

3.     Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.     Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1.    Fajok védelme

3.1.1.1.     A terület élővilágát, a védett fajok állományát elsősorban az élőhelyek kezelésével, fenntartásával kell megőrizni.

3.1.1.2.     A védett növényfajok, különösen a pettyegetett őszirózsa, a szibériai nőszirom, a kornistárnics, a mocsári aggófű állományainak megőrzése érdekében kaszálásból kivont területeket kell évente visszahagyni. A rendelkezéssel érintett területek elhelyezkedéséről a terület természetvédelmi kezeléséért és természetvédelmi vagyonkezeléséért felelős Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a földhasználót.

3.1.1.3.     A 3.1.1.2. pontban említett fajok állományainak felmérését kétévente elvégzi az igazgatóság.

3.1.1.4.     A védett állatfajok, különösen a vidra, az európai hód, a fekete gólya, a rétisas, a haris, a piros szitakötő, a lápi légivadász szaporodási és táplálkozóhelyei zavartalanságának biztosítása érdekében az igazgatóság kezdeményezésére a természetvédelmi hatóság területhasználati korlátozásokat állapít meg.

3.1.1.5.     A 3.1.1.4. pontban említett fajok állományainak felmérését évente elvégzi az igazgatóság.

3.1.1.6.     A területen megtalálható kétéltű fajok, valamint a réti csík (Misgurnus fossilis) és a Duna áradásakor a területen ívó leánykoncér (Rutilus pigus) halfajok állományának növelése, életfeltételeik javítása érdekében az igazgatóság élőhely-rekonstrukciót végez.

3.1.2.    Táj- és kultúrtörténeti értékek

3.1.2.1.     A területen található régi határkövek eltávolítása, rongálása tilos.

3.1.3.    Kutatás, vizsgálatok

3.1.3.1.     A terület táji, természeti értékeire irányuló vagy azokat érintő kutatások eredményeit tartalmazó publikációkat digitális formátumban elérhetővé kell tenni az igazgatóság és az illetékes természetvédelmi hatóság részére.

3.1.4.    Terület- és földhasználat

3.1.4.1.     Vegyszer használata csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célok elérése érdekében vagy azokkal összhangban engedélyezhető. Műtrágya kijuttatása, tárolása tilos.

3.1.4.2.     A területen csak a természetvédelmi kezelést szolgáló építmények, valamint az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását nem veszélyeztető, akadályozó építmények létesíthetők.

3.1.4.3.     A területen technikai sport végzése tilos.

3.1.4.4.     A területen ipari tevékenység nem végezhető. Ásványi nyersanyag - bányászati tevékenységnek minősülő - kitermelésével járó beavatkozás csak élőhely-rekonstrukció céljából és keretében végezhető a területen.

3.1.4.5.     Az igazgatóság mint vagyonkezelő gondoskodik a területen lévő illegális hulladéklerakók felszámolásáról.

3.1.4.6.     A Süttői-szigeten és a Csitri-szigeten, valamint e szigetek partjáról horgászati, halászati tevékenység nem folytatható.

3.1.4.7.     A Nyáras- és a Körtvélyesi-szigeten a partról való horgászat során a növényzet eltávolítása, az állatvilág zavarása, hulladék hátrahagyása tilos. Ivadék- és egyéb halmentés az igazgatósággal egyeztetett módon végezhető.

3.1.4.8.     Lecsapolás és egyéb, az ökológiai vízigény biztosítását akadályozó tevékenység nem végezhető a területen.

3.1.4.9.     Gépjármű-közlekedés csak közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás, valamint természetvédelmi kezelés céljából lehetséges a területen, ideértve a jogszerű mezőgazdasági tevékenységhez szükséges közlekedést. A területen jogszerű tevékenységet, munkavégzést végzők számára biztosítani kell a tevékenységük elvégzése érdekében történő gépjármű-közlekedést.

3.1.4.10.    Szóró, sózó létesítése tilos a területen. A terület vadászat céljára történő igénybevételéről a vadászatra jogosult előzetesen tájékoztatja az igazgatóságot.

3.1.5.    Természetvédelmi infrastruktúra

3.1.5.1.     Az igazgatóság természetismereti tanösvényt létesít a területen, és gondoskodik annak fenntartásáról.

3.2.    Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1.    Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése

3.2.1.1.     A gyepterületeket évente változó helyen, 10% terület kaszálatlanul hagyása mellett mozaikosan kell kaszálni vadkiszorító technikával, vadriasztó lánc használatával. Szükség esetén háromévente tisztító kaszálást kell végezni fagyott vagy teljesen kiszáradt talajon. A lekaszált növényanyagot a kaszálást követő egy hónapon belül le kell hordani a területről.

3.2.1.2.     A gyepterületeken az őshonos cserjéket és a faújulatot mechanikai módszerrel ritkítani kell. A levágott növényi anyagot a területről a levágást követő egy hónapon belül el kell távolítani, a levágott növényi anyag égetése tilos.

3.2.1.3.     Gyepterület felülvetése, égetése, legeltetése tilos.

3.2.1.4.     Az agresszíven terjeszkedő nem őshonos lágyszárú növényfajokat évente, a vízjárás függvényében július 1–31. között mechanikai módszerrel el kell távolítani. A lekaszált növényi anyagot a kaszálást követő egy hónapon belül le kell hordani a területről.

3.2.1.5.     Az agresszíven terjeszkedő nem őshonos fás szárú növényfajokat mechanikai módszerrel vagy környezetkímélő módon történő célzott vegyszeres kezeléssel kell eltávolítani a területről. A levágott növényi anyagot a levágást követő egy hónapon belül el kell távolítani, amennyiben az élőhely károsítása (pl. taposási kár) nélkül megoldható. Amennyiben ez nem lehetséges, a levágott növényi anyagot a helyszínen lehet hagyni, de az arra alkalmas legkorábbi időpontban gondoskodni kell az elszállításról.

3.2.2.    Erdők kezelése

3.2.2.1.     A Nyáras- és a Körtvélyes-szigeten a nem őshonos fafajú erdők állományát őshonos fajokkal kell felváltani fokozatos szerkezetátalakítás útján, beleértve a folyamatban lévő felújítások befejezését is. Az erdők kezelése során szükséges ápolási tevékenységeket az ápolási cél elérésének biztosításához minimálisan szükséges mértékben kell végezni; a tárcsázást, vegyszerezést kerülni kell.

3.2.2.2.     A természetes folyamatok érvényesülésének biztosítása és az őshonos fafajokból álló erdők fenntartása érdekében a természetszerű erdők kezelése során faállomány-gazdálkodásra nem kerül sor, az erdőben fakitermelés kizárólag kísérleti, erdővédelmi, természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási vagy egyéb közérdekű céllal folytatható. A természetszerű erdőkben gondoskodni kell az idegenhonos, inváziós fafajok egyedeinek folyamatos eltávolításáról, amelynek során kerülni kell a vegyszerhasználatot.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!