nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet
az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól
2020-05-12
2020-05-26
2
Jogszabály

70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet

az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól1

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1.2 A felnőttképzés megszervezésének sajátos szabályai a veszélyhelyzet időtartama alatt

1. § A felnőttképzésben

a)3 a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. § 8. pontja szerinti kontaktórás képzés nem tartható, és

b)4 szakmai és központi modulzáró vizsga nem szervezhető.

2. § (1)5 Az e rendeletben meghatározott kivétellel a veszélyhelyzet időtartama alatt a képzést és a modulzáró vizsgát kizárólag

a) távolléti oktatásban,

b) távoktatás formájában vagy

c) digitális képzésként

szervezhető meg abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé. Ha jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program a képzés vagy a modulzáró vizsga a)–c) pontban meghatározott valamelyik formáját lehetővé teszi, a képzés, illetve a modulzáró vizsga kizárólag akként szervezhető meg.

(1a)6 Az (1) bekezdéstől eltérően szervezhető olyan képzés és szakmai vizsga, amely a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által meghatározott, a veszélyhelyzet elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében szükséges. Az ilyen képzések és szakmai vizsgák körét a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel, az egészségügyért felelős miniszterrel és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a felnőttképzés gazdaságstratégiai megalapozásával kapcsolatos feladatkörében eljáró felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozza meg.

(1b)7 Az (1) bekezdésben meghatározott módon sem szervezhető meg a képzés, ha a képzéssel megszerzett szakképzettség, illetve szakképesítés gyakorlásához szükséges kompetencia megszerzése kizárólag személyes jelenlétet igénylő képzéssel sajátítható el, különösen ha a szakképzettség, illetve szakképesítés gyakorlása az emberi élet és egészség tekintetében visszafordíthatatlan károsodáshoz vezethet. Az ilyen képzések körét a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közleményben teszi közzé.

(2) A képzésben részt vevő személynek a veszélyhelyzet kihirdetése és e rendelet hatálybalépése közötti kontaktóráról való hiányzása igazoltnak minősül, továbbá személyes jelenlétként kell figyelembe venni a képzésben részt vevő személy e rendelet alapján távoktatásban történő részvételét.

(3) A részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló, a veszélyhelyzet hatálybalépését megelőzően megkezdett és e rendelet alapján távoktatás formájában megtartott képzés elszámolására a kontaktórás képzés elszámolási szabályait kell alkalmazni.

3. § (1) A veszélyhelyzet időtartamára az e rendelet hatálybalépését megelőzően bejelentett és meg nem kezdett szakmai vizsga lemondását az elektronikus vizsgarendszerben rögzíteni kell. A veszélyhelyzet időtartama alatt elmaradt vagy nem megszervezett szakmai vizsgák elektronikus vizsgarendszerben való ismételt feltöltésére, új központi vizsganapok kijelölésére a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kerülhet sor.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor már megkezdett és folyamatban lévő szakmai vizsgát – a megszerzett vizsgaeredmények rögzítése mellett – fel kell függeszteni és legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig kell befejezni.

(3) A (2) bekezdés szerinti szakmai vizsga esetén igazolt hiányzásnak kell tekinteni, ha a vizsgázó a veszélyhelyzetre hivatkozással nem jelent meg a szakmai vizsgán.

(4) A (2) bekezdés szerinti szakmai vizsga befejezésére a pótlóvizsgának a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2019. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

(5) A vizsgázó a szakmai vizsgával vagy az annak eredményes teljesítésével megszerezhető képesítéssel összefüggésben számára jogszabályban, szerződésben vagy bármilyen más módon előírt kötelezettségének az e § alapján új időponttal bejelentett szakmai vizsga utolsó napjáig tehet eleget.

4. § (1)8 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. § (1) bekezdése, valamint a 14/A. §-a szerint e rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzések (a továbbiakban: folyamatban lévő képzések) a veszélyhelyzet időtartamára felfüggesztésre kerülnek, további képzések a veszélyhelyzet időtartama alatt nem indíthatók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés időtartama alatt a folyamatban lévő képzések résztvevői számára az Flt. 14. § (4) bekezdése szerinti képzési támogatás részét képező keresetpótló juttatás folyósításra kerül, azzal, hogy annak összege a hatósági szerződésben foglaltaktól függetlenül e rendelet hatálybalépésekor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

(3) A (2) bekezdés szerinti keresetpótló juttatás folyósításának időtartama a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik, a veszélyhelyzet megszűnését követően a hatósági szerződésben megállapítottak szerinti összegben kerül folyósításra.

(4) Az Flt. 14. § (1) bekezdése, valamint 14/A. §-a szerinti folyamatban lévő képzésekkel összefüggő hatósági szerződések, együttműködési megállapodások, képzési és felnőttképzési szerződések, valamint a kormányhivatalok által közzétett képzési irányok és jegyzékek a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodnak.

(5) Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során az ügyfél személyes eljárását igénylő kötelezettségei, valamint az ügyfél és az állami foglalkoztatási szerv közötti kapcsolattartás – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő eljáráson és kapcsolattartáson kívül – a beazonosításához szükséges Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatok megadásával elektronikus levélben is teljesíthető a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

5. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénynek (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2b) bekezdése szerint közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerőpiaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben vesz részt. Amennyiben a képzés járványügyi okokból történő esetleges felfüggesztése esetén a közfoglalkoztatott a képzésen való részvételével már nem tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, és a közfoglalkoztató nem tudja biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, akkor a Kftv. 2. § (4f) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 32. §-a szerinti felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósításának időtartama a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik, és a veszélyhelyzet megszűnését követően a képzés befejezéséig vagy a képzés kimeneti követelményeként előírt vizsgatevékenység teljesítéséig tart.

2.9 Struktúraváltó képzések támogatása

5/A. § (1) A veszélyhelyzet munkaerőpiacot érintő hátrányos következményeinek elhárítása céljából költségvetési támogatás nyújtható az olyan képzések felnőttképzési tevékenység keretében történő megszervezéséhez és megvalósításához, valamint az azokban való részvételhez, amelyek a munkavállalók és az álláskeresők számára új kompetenciák megszerzését biztosítják, munkaerőpiaci szempontból azok megszervezéséhez és megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, és hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnak megfelelő tanulási eredmények meghatározását és az azok megszerzéséhez szükséges tudás átadásához szükséges képzések megszervezésének és megvalósításának követelményeit a költségvetési támogatást biztosító felhívás a miniszter által meghatározottak szerint tartalmazza.

(3) A költségvetési támogatást a (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő felnőttképző által megszervezett és megvalósított képzésben részt vevő személy képzési díjának és a képzéssel összefüggő költségek finanszírozására lehet felhasználni.

(4) Az e § szerinti képzés és az ahhoz előfeltételként kapcsolódó más képzés az Fktv.-nek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység keretében szervezhető és valósítható meg a következő feltételek szerint:

a) a veszélyhelyzet megszűnéséig a felnőttképzési tevékenység bejelentés és engedély nélkül folytatható azzal, hogy a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőt a veszélyhelyzet megszűnését követően az Fktv.-ban meghatározott eljárásban veszi a felnőttképzők nyilvántartásába,

b) a képzési program felnőttképzési szakértő általi előzetes minősítése helyett a (2) bekezdés szerinti követelmények vizsgálata keretében kell megállapítani azt, hogy a képzési program megfelel a jogszabályoknak és az abban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon megszerezhetők a képzési programban megjelölt kompetenciák,

c) a felnőttképző az Fktv. 15. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül tesz eleget,

d) a felnőttképzőnek vagyoni biztosítékkal és minőségirányítási rendszerrel a veszélyhelyzet időtartama alatt nem kell rendelkeznie.

(5) Az e § szerinti képzés keretében történő szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti egyéb oktatás és képzésnek minősül és mentes az általános forgalmi adó alól.

(6) Ha a költségvetési támogatás feltétele, hogy a képzésben részt vevő személy a felnőttképző által egy vállalkozás részére foglalkoztatási céllal kiközvetítésre kerüljön, a felnőttképző részére kifizetett képzési díj a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató vállalkozás részére nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 41/A. vagy 46. alcíme szerint nyújtható.

5/B. § (1) A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet okán felvehető hallgatói hitelről szóló 96/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói hitelre (a továbbiakban: átmeneti képzési hitel) az jogosult, aki

a) az 5/A. § szerinti képzést megszervező és megvalósító felnőttképzővel a képzéshez kapcsolódóan megkötött felnőttképzési szerződés alapján létrejött felnőttképzési jogviszonnyal rendelkezik, továbbá

b) megfelel az R1. 1. § (2) bekezdésében és a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az átmeneti képzési hitel tekintetében

a) a felnőttképzési jogviszony fennállását a felnőttképző által kiállított jogviszonyigazolással, az átmeneti képzési hitelre való jogosultság egyéb feltételeit a hallgatói hitelrendszer működtetésével foglalkozó 100%-os állami tulajdonban álló, az R2. 2. § 6. pontja szerinti gazdasági társaság (a továbbiakban: Diákhitel szervezet) üzletszabályzatában meghatározott módon kell igazolni,

b) az átmeneti képzési hitel igénylésére, folyósítására, előtörlesztésére, megszűnésére, a hiteltartozásra igényelhető gyermektámogatásra, a hitelszerződés felmondására, a felmondott hitelszerződésből eredő követelés behajtására az R2.-nek a nyelvtanulási hallgatói hitelre vonatkozó, a 2020. január 1-jén hatályos szabályait a Diákhitel szervezet üzletszabályzatában meghatározottak szerint kell alkalmazni.

(3) Az átmeneti képzési hitel az R2. szerinti hallgatói hitelnek minősül.

3.10 Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!