nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet
a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről
2020-03-31
2020-04-14
1
Jogszabály

74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,

a 96. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.

2. A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

2. § Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

3. A vagyonnyilatkozatok megtételére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

3. § Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járna le – a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével –, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

4. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

4. § A veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

5. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Brüsszel IIa) alapján, valamint a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó kérelem alapján végrehajtás elrendelésére nem kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtás elrendelésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(3) A Brüsszel IIa alapján, valamint a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelére vonatkozó kérelem alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően elrendelt végrehajtási ügyekben eljárási cselekmény, intézkedés a veszélyhelyzet ideje alatt nem foganatosítható.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárási cselekményt, intézkedést a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet foganatosítani azzal, hogy a vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

5. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

6. § A veszélyhelyzet ideje alatt az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

7. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem rendelhető el, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő nyugszik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő nyugszik.

(5) A minden évben június 30. napjáig elvégzendő teljesítményértékelést a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni.

(6) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(7) Ha a járványügyi helyzet indokolja, a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök mindazon igazságügyi alkalmazott esetében elrendelheti, hogy a munkáját otthoni munkavégzéssel lássa el, ha az általa ellátandó feladat jellege ezt lehetővé teszi.

6. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

8. § A veszélyhelyzet ideje alatt a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

9. § (1) A közjegyzőnél a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szóban beadvány nem terjeszthető elő.

(2) A veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

7. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

10. § A veszélyhelyzet ideje alatt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

11. § (1) Ha a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnéséig. A veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Ha a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.

(4) Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására nyitva álló határidő nyugszik.

(5) Ha a vezetői vizsgálat folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

12. § (1) A jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás szünetel.

(2) A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel.

8. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

13. § A veszélyhelyzet ideje alatt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

14. § (1) Ha a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő nyugszik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő nyugszik.

(5) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.

15. § Ha a járványügyi helyzet indokolja, a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök elrendelheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalás ideje alatt végezze a bíróságon.

9. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

16. § A veszélyhelyzet ideje alatt a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

17. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Az Üjt.-ben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő nyugszik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.

(4) Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.

(5) Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják.

(6) Ha az Üjt. 27. § (1) bekezdése szerinti kirendelés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.

(7) A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.

(8) Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják. Összügyészi értekezletet a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet tartani.

10. A cégnyilvántartással és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával összefüggő eltérő rendelkezések alkalmazásáról

18. § A veszélyhelyzet ideje alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény az alábbi eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

19. § (1) A nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le.

(2) A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.

11. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

20. § A veszélyhelyzet ideje alatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

21. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.

(2) A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket, illetve ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges, a (7) bekezdésben foglalt módon jár el a perfelvétel lezárása érdekében. Az e bekezdés szerinti rendelkezéseket a személyi állapotot érintő perekben is alkalmazni kell. A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

(3) A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a (3) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint a (3) bekezdés szerint foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le. Ha ezeket az eljárási cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de a (3) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.

(5) A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.

(6) Ha a bíróság ideiglenes intézkedést – erre irányuló kérelem esetén – a perindítást megelőzően elrendel, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.

(7) Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.

22. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt – a (3) bekezdésben fogalt kivétellel – nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.

(3) A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket – ha nincs más módja – a veszélyhelyzet ideje alatt járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.

23. § Az első fokon eljáró bíróság – törvény eltérő rendelkezése esetében is – egy hivatásos bíróból áll.

24. § A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.

25. § Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

26. § A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

27. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig.

28. § (1) Ha a perben a veszélyhelyzet kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a veszélyhelyzet ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.

(2) A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

(3) A perbeli egyezséget a bíróság a felek – 21. § (2) és (3) bekezdése szerinti módokon történő – megnyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

29. § (1) A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.

(2) A bíróság a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban a korábbi kérelem alapján már kitűzött tárgyalások esetében is dönthet a tárgyaláson kívüli elbírálásról. A bíróság e döntéséről soron kívül értesíti a feleket.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a bíróság (2) bekezdés szerinti értesítését követően a felek 15 napon belül benyújtott közös kérelme alapján a bíróság a 21. § (3) és (4) bekezdése alapján jár el.

30. § E rendeletnek az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében a veszélyhelyzetre megállapított eltérő rendelkezéseit alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha e rendelet az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.

12. A közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

31. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői nemperes eljárásokra – ideértve a Vht.-ban és a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) szabályozott közjegyzői nemperes eljárásokat is – vonatkozó jogszabályokat az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. E rendelet 11. alcímében foglalt szabályok a közjegyzői nemperes eljárásokra nem alkalmazhatók.

(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt a Kjtv.-ben szabályozott eljárások kivételével

a) a kérelem szóban nem terjeszthető elő,

b) az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható,

c) személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni.

(4) A veszélyhelyzet ideje alatti időpontra teljesítendő, személyes megjelentést igénylő eljárási cselekményeket – a Kjtv.-ben szabályozott eljárások, valamint a hitelbiztosítéki rendszerben történő regisztráció (annak módosítása, törlése) és ezzel összefüggésben azonossági nyilatkozat tétele kivételével – a közjegyző elhalaszthatja, erről az érintetteket értesíti, az el nem halasztott ilyen eljárási cselekmények elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.

(5) A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton – a helyszíni eljárás során, valamint a székhelyén kívüli hivatali helyiségében meghozott határozat kivételével – a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni.

(6) A veszélyhelyzet fennállása alatt a közjegyzői okirat – ide nem értve a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okiratot – felolvasása, valamint a közjegyzőt terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján is történhet. A felolvasás kezdő és befejező időpontját és megtörténtének módját a közjegyző az okiratban rögzíti. A közjegyzői okirat szerkesztésére irányuló kérelem papír alapon vagy szóban történő előterjesztése esetén a kérelem a felolvasást követően, a közjegyzői okirat aláírásakor is előterjeszthető. E bekezdés a közjegyzőnek a közjegyzői okirat elkészítésével összefüggő egyéb kötelezettségeit nem érinti.

(7) Aláírás vagy kézjegy valódisága tanúsítása, valamint külföldi eljárásban történő felhasználás céljára peren kívüli eskü vagy fogadalom tételének tanúsítása során, ha jogszabály az okirat felolvasását, illetve megmagyarázását írja elő, a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján is történhet.

(8) A hagyatéki eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt tárgyalást kitűzni nem lehet. A tárgyalás kitűzését a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el.

(9) A veszélyhelyzet ideje alatt végintézkedés hiányában – a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 43/C. § (5) bekezdésében foglalt esetek kivételével – a hagyaték tárgyalás tartása nélkül is átadható.

(10) A veszélyhelyzet ideje alatt a hagyaték tárgyalás tartása nélkül akkor is átadható, ha

a) a közjegyző mindazoknak, akiket a Hetv. alapján a hagyatéki tárgyalásra kellene megidéznie, a hagyatékátadó végzés tervezetét megküldi, és

b) a kézhezvételtől számított 15 napon belül kifejezetten nyilatkoznak, hogy a hagyatékátadó végzés tervezetét elfogadják.

(11) A (10) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot írásban vagy más olyan módon kell megtenni, amely a nyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas.

(12) A veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzőt kérelmére a területi közjegyzői kamara elnöke mentesítheti a közreműködési kötelezettség alól. A mentesített közjegyző a mentesítés ideje alatt közjegyzői tevékenységet nem folytathat, a közjegyzői iroda ügyfélfogadási ideje a mentesítés ideje alatt szünetel. A mentesítés ideje a mentesítéssel érintett ügyekben a határidőkbe nem számít bele. A mentesített közjegyzőkről az országos kamara a honlapján ad tájékoztatást.

(13) Az országos kamara elnöke a veszélyhelyzet idejére a közjegyzőkre és a területi kamarákra kötelező utasításban szabályozza

a) az e § szerint hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján megtehető eljárási cselekményekkel összefüggő részletes eljárási szabályokat,

b) az e § szerinti mentesítés részletes szabályait,

c) a közjegyzői irodák nyitvatartására és az ügyfélfogadásra vonatkozó részletes szabályokat.

(14) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) elnökének e rendelet szerinti utasítása a fegyelmi felelősség szempontjából a MOKK iránymutatásával esik egy tekintet alá.

(15) Ha a közjegyző az irodája működése felett elektronikus kapcsolattartás útján felügyeletet gyakorolni tud, és a Kjtv. 34. § (1) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontjában foglalt esetek egyike sem áll fenn, a közjegyző részére 5 munkanapot meghaladó távolléte esetére csak kérelmére kell helyettest rendelni.

(16) A MOKK köteles gondoskodni a veszélyhelyzet ideje alatt is

a) a közvégrendelet megtételének,

b) a végrendelet letétbe helyezésének,

c) a hitelbiztosítéki nyilvántartás működésének,

d) az Fmhtv. 1. § (2) bekezdése szerinti MOKK rendszere működésének

biztosításáról.

13. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

32. § A veszélyhelyzet ideje alatt a Kjtv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

33. § (1) A területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül kijelölheti azokat a közjegyzőket, akik a veszélyhelyzet ideje alatt a területi közjegyzői kamara illetékességi területének egészére vagy annak egy részére illetékesek. A kijelölésről soron kívül szükséges értesíteni az érintett közjegyzőket, valamint a MOKK elnökét. Az országos kamara a honlapján közzéteszi az e bekezdés szerint kijelölt közjegyzők nevét, illetékességi területét, elérhetőségét, valamint ügyfélfogadásának rendjét.

(2) Ha a területi közjegyzői kamara elnöke által kijelölt közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva van, ezt a székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökének írásban haladéktalanul bejelenti. A területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül kijelöli az eljárás lefolytatásában akadályoztatott közjegyző helyett az eljárást lefolytató, járványügyi intézkedéssel nem érintett közjegyzőt. Az akadályoztatott, valamint az újonnan kijelölt közjegyzőről a területi közjegyzői kamara elnöke soron kívül értesíti a MOKK elnökét a változás honlapon történő közzététele érdekében.

14. A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

34. § A veszélyhelyzet ideje alatt a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt az 1952-es Pp. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

35. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.

36. § Az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó eljárásokban végrehajtás felfüggesztésének, a Kp. hatálya alá tartozó eljárásokban azonnali jogvédelemnek nincs helye, ha a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik.

37. § (1) Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.

(2) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

38. § Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig.

39. § A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

40. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt nincs helye – a (3) bekezdésben fogalt kivétellel – az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.

(3) A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket – ha nincs más módja – a veszélyhelyzet ideje alatt járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.

41. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság tárgyaláson kívül jár el. Ha a perben a veszélyhelyzet idején kívül tárgyalást kellene tartani, a felperes akkor kérheti, hogy a bíróság tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halassza el, ha

a) a bíróság a közigazgatás cselekmény halasztó hatályát legalább részben nem rendelte el,

b) a keresetindításnak halasztó hatálya van, és a bíróság halasztó hatály feloldását nem rendelte el,

c) ideiglenes intézkedést nem rendeltek el.

(2) Az eljárási cselekményeket lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell lefolytatni. Ha ennek feltételei nem biztosítottak az eljárási cselekmény lefolytatása helyett, a szükséges nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a (2) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint a (2) bekezdés szerint foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le. Ha ezeket az eljárási cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de a (2) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. Erről a bíróság a feleket tájékoztatja.

(4) Ha a veszélyhelyzet kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a veszélyhelyzet ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.

(5) A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

(6) A perbeli egyezséget a bíróság a felek – (2) bekezdés szerinti módokon történő – megnyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

15. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

42. § A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

43. § A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdheti az ügyvédi tevékenységet azzal, hogy az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.

16. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

44. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását és a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és egyéb szervek eljárási feladatait, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási kötelezettségeit nem érinti, az eljárási cselekményeket – ideértve a tárgyalást, nyilvános ülést, ülést és tanácsülést is – a Be. és e rendelet szabályai szerint kell végrehajtani.

45. § Az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás során egyesbíróként jár el, ideértve a külön eljárásokat is.

46. § (1) A kirendelt védőt a fogvatartásban lévő terhelttel folytatott megbeszélésért annak időtartamára, megkezdett óránként a kirendelt ügyvédi óradíj hetven százalékának megfelelő összeg abban az esetben is megilleti, ha a megbeszélésre telekommunikációs eszköz használatával kerül sor. Több fogvatartottal folytatott megbeszélés esetén a kirendelt védő erre minden fogvatartott vonatkozásában jogosult.

(2) A Be. 47. § (1) bekezdése esetén a helyettes védő a nyomban egymást követő eljárási cselekményeken mindaddig eljárhat, amíg a kirendelt védő meg nem jelenik, vagy nem lép kapcsolatba az eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal.

(3) Helyettes védő kirendelése esetén a bizonyítási eljárás befejezhető, a helyettes védő perbeszédet tarthat.

47. § (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokot rendel ki, ha

a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője vagy a törvényes képviselő személye nem állapítható meg,

b) a terheltnek, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek vagy az egyéb érdekeltnek nincs olyan törvényes képviselője, akire nem állapítható meg kizárási ok,

c) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy

d) az őt érintő eljárási cselekmény időpontjában ismeretlen helyen tartózkodó sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazott képviselője.

(2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokként ügyvédet rendelhet ki. A kirendelés hatályára az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a Be. 48. § (1) bekezdését, az (1) bekezdés d) pontja esetén a Be. 49. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az ügygondnok kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A képviselt személy – indokoltan – más ügygondnok kirendelését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.

(4) A kirendelt ügygondnok indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.

(5) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a törvényes képviselőt kizárja az eljárásból, ha

a) megalapozottan feltehető, hogy a törvényes képviselő a bűncselekményt az általa képviselt terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel együtt követte el, vagy

b) a törvényes képviselő érdekei az általa képviselt személy érdekeivel ellentétesek.

(6) A vádemelés előtt az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a törvényes képviselőt a nyomozó hatóság is kizárhatja az eljárásból.

(7) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán megszűnik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügygondnokot a kirendelés alól felmenti.

(8) Az ügygondnokot a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. Az ügygondnok kizárására a törvényes képviselő kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt képviselő ügygondnok kizárására a Be. 43. § (1) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(9) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt ügygondnokot felmenti vagy kizárja, és ezzel egyidejűleg új ügygondnokot rendel ki, a Be. 48. § (3)–(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(10) Az ügygondnok a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult.

48. § Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül a hatvanötödik életévét betöltött személy is.

49. § A bíróság hivatalból vagy indítványra mellőzheti a sértett, illetve a tanú kihallgatását, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt készített. Ebben az esetben a sértett és a tanú nyomozás során tett tanúvallomása bizonyítási eszközként felhasználható.

50. § (1) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna, és az eljárási cselekmény elhalasztásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzését elhalasztja.

(2) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna, és az eljárási cselekmény nem halasztható el, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja.

(3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény nem jár az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a részvételt ebben az esetben is elsősorban az alábbiak szerint biztosítja:

a) az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja,

b) írásbeli tanúvallomás tételt engedélyez, vagy

c) az eljárási cselekményről készített kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt használja fel, ha erre tekintettel a személyes jelenlét mellőzhető.

51. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdése előtt hivatalból vizsgálja, hogy az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel megtartható-e a tervezett eljárási cselekmény.

(2) Az eljárási cselekmény megkezdése előtt az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel megjelölhető olyan körülmény, amely az eljárási cselekmény megtartását akadályozhatja, illetve amelyet az eljárási cselekmény megkezdése előtt figyelembe kell venni.

(3) Ha az eljárási cselekmény megtartásának akadálya van, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt elhalasztja.

(4) Ha az eljárási cselekmény megtartásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel az eljárási cselekmény rendjével összefüggő egyedi szabályokat állapíthat meg, egyúttal figyelmezteti az eljárási cselekményen részt vevő személyeket arra, hogy ezen szabályok megsértése súlyos rendzavarásnak minősül, amely miatt

a) rendbírság kiszabására, illetve

b) a Be. 440. § (2) bekezdésében meghatározott következmények alkalmazására

kerül sor.

52. § (1) Az a jogosult, aki a Be. 480. § (2) bekezdése szerinti határozat kihirdetésén nem volt jelen, fellebbezését az üléstől számított öt munkanapon belül jelentheti be.

(2) A védő a Be. 499. § (3) bekezdése szerinti indítványát a vádirat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül terjesztheti elő.

(3) Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a Be. 337. § (5) bekezdésében meghatározott fellebbezést tizenöt napon belül jelentheti be.

(4) A jogorvoslatra jogosult a Be. 369. § (1) bekezdése szerinti panaszt a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jelentheti be.

(5) Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változásának közlésekor nincs jelen, a Be. 372. § (2) bekezdése szerinti panaszt a gyanúsított kihallgatásától számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

(6) A felülbírálati indítvány Be. 374. § (2) bekezdésében meghatározott határideje tizenöt nap.

53. § (1) Az eljárás ügyiratainak megismerése során a Be. 100. § (4) bekezdés a) és c) pontja nem alkalmazható.

(2) Az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adása vagy tájékoztatás nyújtása csak személyes jelenlétet nem igénylő módon biztosítható.

54. § (1) Papíralapú kapcsolattartás esetén az idézés és az értesítés elsősorban az idézett vagy értesített személy által megjelölt vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos tudomására jutott

a) elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, valamint

b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton

történik.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idézésen és értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen a megidézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.

55. § Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei nem alkalmazhatók, ha az 54. §-ban meghatározott módon történő idézés vagy értesítés átvétele nem igazolható.

56. § (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény kitűzött, illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne, és a jelenléttel érintett személy közötti kapcsolatot folyamatos hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.

(2) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen nem szükséges a Be. 123. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyek jelenléte.

(3) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel bármilyen elektronikus módon rögzíthető.

(4) A telekommunikációs eszköz használata a terhelt hozzájárulása nélkül is elrendelhető. A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése esetén, ha a vádlott indítványozza, hogy a személyes jelenlétét a tárgyalás kitűzött helyszínén biztosítsa, a bíróság megvizsgálja, hogy az 50. § alapján az eljárási cselekmény elhalasztására van-e lehetőség.

(5) Ha az eljárási cselekmény elhalasztására nincs lehetőség, a bíróság akkor is elutasítja a vádlott (4) bekezdés szerinti indítványát, ha

a) az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna, vagy

b) a terhelt vagy a vele érintkező személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.

(6) Nincs helye jogorvoslatnak

a) a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása,

b) a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése, valamint

c) a személyes jelenlét biztosítására tett indítvány

tárgyában hozott döntés ellen.

(7) Telekommunikációs eszköz használata esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(8) Ha az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy

a) személyazonosságával,

b) az eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy

c) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével

kapcsolatban, akkor az eljárási cselekmény nem folytatható.

57. § (1) Papíralapú kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot – az ügydöntő határozat kivételével – elsősorban a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesíti.

(2) Ha a büntetőeljárásban a postai úton történő kézbesítéskor az A/3, A/4 vagy A/5 jelzésű értesítőt kell használni, de a kézbesítés a címzett részére az elrendelt járványügyi intézkedés miatt nem lehetséges, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a kézbesítendő ügyiratot egyszerű postai küldeményként postai úton és ezzel egyidejűleg a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére is kézbesíti. Ebben az esetben címzettet – bármely ismert rövid úton történő kapcsolattartást biztosító elérhetőségének felhasználásával – tájékoztatni kell a kézbesítés tényéről, valamint a kézbesítés szabályszerűségének (3) bekezdésben meghatározott feltételéről.

(3) A kézbesítés szabályszerűségéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben akkor alkalmazhatók, ha az ügyirat címzett részére történő kézbesítése – akár a címzett visszajelzése, akár az eljáró szerv kapcsolatfelvétele alapján – igazolható.

58. § A Be. 142. §-ában meghatározott általános intézkedési határidő nem alkalmazható.

59. § Az eljárás elhúzódása miatt kifogás nem terjeszthető elő.

60. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben, valamint a Be.-ben meghatározott szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A büntetőeljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, illetve a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek az elektronikus kapcsolattartás helyett indokolt esetben egyéb elektronikus úton is tarthatnak kapcsolatot. A kapcsolattartás formáját közösen határozzák meg.

(3) Az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt választó büntetőeljárásban részt vevő személy indítványára, a büntetőeljárásban részt vevő személlyel az általa megjelölt egyéb elektronikus úton tart kapcsolatot. Az indítvány egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.

(4) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartást is választhatja.

(5) A Be. 161. § (1)–(3) bekezdése nem alkalmazható.

61. § Az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartás papíralapú kapcsolattartásnak minősül.

62. § A Be. 189. § (6) bekezdésében meghatározott határidőt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság alkalmanként legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

63. § (1) A pártfogó felügyelő feladatát az együttműködésre köteles személyekkel történő egyéb elektronikus kapcsolattartás útján is elláthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során elhangzottakat lehetőség szerint – bármilyen elektronikus módon – rögzíteni kell.

(3) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során az érintett személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor a kapcsolattartás vele nem folytatható.

64. § A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az ügyészség engedélye nélkül is kérhet adatszolgáltatást az adóhatóságtól és a vámhatóságtól.

65. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése előtt annak tartalmát az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy megismerje. Ha az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy a jegyzőkönyv tartalmának megismerését megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést tagadta meg.

(2) Az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személlyel együtt közvetlenül a jegyzőkönyv lezárása után

a) írásban vagy

b) bármilyen elektronikus módon

rögzített olyan nyilatkozatával hitelesíti, amely alkalmas annak igazolására, hogy a jegyzőkönyv lezárása után annak tartalmát megismerte és elfogadta.

(3) Ha az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát rögzíteni kell.

66. § Az ügyészség a Be. 351. § (4) bekezdésében meghatározott határidőt alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. E határozat ellen nincs helye panasznak.

67. § A feljelentés elintézésének határideje a feljelentés megérkezésétől számított öt munkanap.

68. § (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság legfeljebb hat hónapra felfüggeszti az eljárást, ha az eljárás folytatása járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel elháríthatatlan akadályba ütközik. A határozat ellen nincs helye panasznak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás az ügyben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelttel szemben van folyamatban.

(3) Ha a feltételei továbbra is fennállnak, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárás felfüggesztésének (1) bekezdésben meghatározott tartamát alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. A határozat ellen nincs helye panasznak.

(4) Az eljárás felfüggesztésének a Be. 395. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott tartamába a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

69. § Az eljárásnak a közvetítői eljárás céljából vagy a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése érdekében történő felfüggesztésének a tartamába a veszélyhelyzet ideje nem számít bele. E rendelkezés nem akadálya a közvetítői eljárás folytatásának, illetve a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítésének.

70. § (1) A feltételes ügyészi felfüggesztés tartamába a veszélyhelyzet ideje nem számít bele, ha

a) a feltételes ügyészi felfüggesztésre a Be. 417. § (1) bekezdése alapján került sor, vagy

b) a feltételes ügyészi felfüggesztésre a Be. 416. § (1) bekezdése alapján került sor, és az ügyészség a gyanúsított részére magatartási szabályként, illetve kötelezettségként előírta, hogy

ba) a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, az adóbevétel-csökkenés, a vámbevétel-csökkenés összegét vagy a bűncselekmény elkövetési értékét térítse meg, vagy

bb) más módon gondoskodjon a sértettnek adandó jóvátételről.

(2) Ha a gyanúsított részére az (1) bekezdés b) pontján kívüli magatartási szabály megszegésére vagy a kötelezettség elmulasztására

a) az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályai miatt, vagy

b) a veszélyhelyzettel összefüggő egyéb méltányolható okból

került sor, akkor a Be. 420. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eljárás folytatásának nincs helye, úgy kell tekinteni, mintha a gyanúsított a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartást tanúsította vagy a kötelezettséget teljesítette volna.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem akadálya a büntethetőség megszűnését eredményező magatartás vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartási szabály teljesítésének.

(4) Az (1) és a (2) bekezdést kivéve a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamába a veszélyhelyzet ideje beleszámít.

71. § (1) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal hivatalból kizárja, ha járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel a bíróság a nyilvánosság számára nem látogatható.

(2) A bíróság egyéb esetben hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetve a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványára a nyilvánosságot indokolt határozattal kizárhatja, ha a hallgatóság, illetve a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy jelenléte a járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel az eljárásban részt vevő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a tárgyaláson hozott határozatot a nyilvánosság kizárásával hirdeti ki.

(4) A nyilvánosság (1)–(3) bekezdésben meghatározott okból történő kizárása esetén a terhelt vagy a védő számára indítványra engedélyezni kell, hogy a nála levő elektronikus eszközt bekapcsolva a tárgyaláson történteket rögzítse. A rögzítés nem engedélyezhető, ha a zárt tárgyalás elrendelésének törvényben meghatározott egyéb okból van helye.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott rögzítés nem járhat a tárgyalás rendjének, szabályszerű menetének zavarásával vagy a tárgyalás méltóságának sérelmével. Ebben az esetben a bíróság megtiltja a rögzítés folytatását és a rendzavarás következményeit alkalmazza.

(6) Nem büntethető a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 280. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt, aki az (1) és (2) bekezdés alapján elrendelt zárt tárgyaláson elhangzottakat felfedi.

72. § Ha az indítvány tárgya zár alá vétel elrendelése vagy a zár alá vétel miatti felülbírálati indítvány elbírálása, és a csatolt ügyiratok mennyisége jelentős, a bíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb az indítvány bíróságra érkezésétől számított három hónapon belül dönt.

73. § A bíróság – a Be. 484. § (1) bekezdés f) pontja kivételével – az ügyiratok bírósághoz érkezését követő három hónapon belül vizsgálja meg, hogy szükséges, illetve lehetséges-e a Be. 484. § (1) bekezdésében meghatározott valamely intézkedés.

74. § (1) A bíróság legfeljebb hat hónapra felfüggeszti az eljárást, ha az eljárás folytatása járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel elháríthatatlan akadályba ütközik.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás az ügyben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelttel szemben van folyamatban.

(3) Ha a feltételei továbbra is fennállnak, a bíróság az eljárás felfüggesztésének (1) bekezdésben meghatározott tartamát alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(4) Az eljárás felfüggesztésének a Be. 488. § (2) bekezdésében meghatározott tartamába a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

75. § A bíróság legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított három hónap leteltekor kézbesíti a vádiratot a vádlottnak és a védőnek.

76. § A bíróság a vádirat kézbesítésétől számított hat hónapon belül előkészítő ülést tart.

77. § A bíróság legkésőbb az előkészítő ülés berekesztésétől számított három hónapon belül megvizsgálja a bizonyítási indítványokat, kitűzi a tárgyalás határnapját és gondoskodik a tárgyalás megtartásának feltételeiről, az idézésekről és értesítésekről.

78. § Ha a korábbi tárgyalási határnap óta egy év eltelt, a tárgyalást az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára – a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével – meg kell ismételni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a Be. 580. § (3) bekezdésében meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.

79. § (1) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tanúnak az eljárás során korábban tett vallomásának lényegét hivatalból vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára ismertetheti vagy felolvashatja, ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő kihallgatása nem indokolt, azt a bíróság sem tartja szükségesnek, és azt az ügyész, a vádlott vagy a védő sem indítványozza.

(2) A bíróság a tanú személyes jelenlétével tart tárgyalást, ha

a) az (1) bekezdés nem alkalmazható,

b) az eljárási jelenlét telekommunikációs eszköz útján nem biztosítható,

c) ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről nem készített olyan kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt, amelyre tekintettel a személyes jelenlét mellőzhető, vagy

d) írásbeli vallomástétel nem engedélyezhető.

80. § A megkeresett bíróság a megkeresést három hónapon belül teljesíti. Ha a megkeresett bíróság a megkeresést három hónapon belül nem teljesítette, a teljesítés akadályát a megkereső bírósággal közli.

81. § Ha az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat meghozatalára és kihirdetésére a tárgyalás egy hónapra elnapolható.

82. § (1) Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére a Be. 599. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy a fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza, a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt.

83. § (1) Ha a Kúria tanácsának a felülvizsgálati indítványról a Be. 660. § (2) bekezdés a) pontja alapján nyilvános ülésen kell határoznia, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a felülvizsgálati indítvánnyal érintett írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a beszerzett írásbeli nyilatkozatokat további észrevétel megtétele érdekében meg kell küldeni a felülvizsgálati indítvánnyal érintetteknek, és ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya, a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen dönt.

(3) A Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja nyilvános ülésen, egyébként tanácsülésen bírálja el.

(4) Ha a Kúria tanácsa a jogorvoslatot tanácsülésen bírálja el, biztosítani kell, hogy az érintettek indítványa, észrevétele megismerhető legyen, azzal összefüggésben az érintettek észrevételt terjeszthessenek elő.

84. § Ha a perújítási nyomozást a bíróság rendeli el, annak határideje hat hónap, amelyet a bíróság kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthat.

85. § Az ügyészség a más jogosult által előterjesztett perújítási indítványt az észrevételével együtt három hónapon belül küldi meg a bíróságnak.

86. § Ha a perújítási indítványt a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság azt az alapügy bírósági ügyirataival együtt észrevételének megtétele érdekében megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt három hónapon belül visszaküldi a bíróságnak.

87. § A bíróság a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a – Be. 740. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – fiatalkorúval szemben bármely bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést.

88. § (1) Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított három hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha a Be. 723. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, kivéve, ha a Be. 723. §-ában meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.

(2) Az ügyészség a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított három hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha a Be. 724. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, kivéve, ha a Be. 724. §-ában meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.

(3) A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek akkor küldheti vissza, ha az (1) bekezdésben vagy a (2) bekezdésben meghatározott határidő a bíróság elé állításig eltelt.

(4) Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése elleni fellebbezést a másodfokú bíróság az ügy érkezését követő hat hónapon belül bírálja el.

89. § (1) A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő három hónapon belül hozza meg.

(2) A bíróság a Be. 740. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott esetben az ügyészség indítványára vagy hivatalból nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján büntetővégzést hoz, ha az ott meghatározott egyéb feltételek fennállnak.

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerint a folyamatban levő ügyekben is büntetővégzést hozhat, ha az előkészítő ülés megtartására nem került sor.

90. § (1) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásnak nincs helye, a folyamatban lévő eljárást a veszélyhelyzet idejére fel kell függeszteni.

(2) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelttel szemben európai vagy nemzetközi elfogatóparancs nem bocsátható ki.

91. § (1) Magánvádas eljárásnak nincs helye, a folyamatban lévő magánvádas eljárást a vészhelyzet idejére fel kell függeszteni.

(2) A magánindítvány előterjesztésnek határidejébe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

92. § (1) Pótmagánvádas eljárásnak nincs helye, a folyamatban lévő pótmagánvádas eljárást a veszélyhelyzet idejére fel kell függeszteni.

(2) A Be. 791. § (1) bekezdésében és a 796. § (2) bekezdésében meghatározott határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

93. § (1) Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított egy hónapon belül állítja bíróság elé.

(2) A bíróság a büntetővégzést az ügyiratoknak a bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül hozza meg.

94. § A kártalanítási igény a veszélyhelyzet ideje alatt nem terjeszthető elő. A kártalanítási igény érvényesítésének határidejébe a veszélyhelyzet nem számít bele.

17. Záró rendelkezések

95. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetése napján 15 órakor lép hatályba.

(2) A 96. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

96. §1

97. § (1) E rendeletet a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha a határidő a polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, továbbá az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (II.) szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet [a továbbiakban: 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet szerinti rendkívüli ítélkezési szünet] elrendelése és e rendelet hatálybalépését követő 15. napig terjedő időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik e rendelet hatálybalépését követő 30. napig.

(3) Ha a polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, továbbá az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet szerinti rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésére hivatkozással az eljárás félbeszakadását állapították meg, az eljárás félbeszakadása megszűnik e rendelet hatálybalépésével. E rendelet hatálybalépését követően a félbeszakadásról az e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazott törvényi rendelkezések szerint hozható döntés.

(4) Ha a polgári peres és a közigazgatási peres eljárásokban a bíróság a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet szerinti rendkívüli ítélkezési szünet előtt a tárgyalás berekesztéséről döntött, és az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta, a bíróság az írásba foglalt – indokolással ellátott – ítéletét kézbesítés útján közli a felekkel.

(5) E rendeletnek az Iasz., a Bszi., a Bjt. és az Üjt. rendelkezéseitől eltérő előírásait a rendelet hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők, valamint lejárt határozott idejű kinevezések és választott tisztségek esetében is alkalmazni kell.

(6) E rendelet előírásait – ha a (2)–(5) bekezdés másként nem rendelkezik – a rendelet hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!