nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
10/2020. (III. 31.) BVOP utasítás
a büntetés-végrehajtási szervezet Munkavédelmi Szabályzatáról
2020-04-02
infinity
2
Jogszabály

10/2020. (III. 31.) BVOP utasítás

a büntetés-végrehajtási szervezet Munkavédelmi Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényre, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendeletre, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnél működő, fogvatartottakat érintő foglalkozás-egészségügyi feladatokról, valamint a fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának munkaügyi ellenőrzéséről szóló 63/2014. (XII. 15.) BM rendeletre – az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a következő utasítást adom ki:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. A Munkavédelmi Szabályzat (a továbbiakban: MVSZ) hatálya kiterjed:

a) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP), a büntetés-végrehajtási intézetekre, intézményekre és a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: bv. szervek),

b) a büntetés végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) teljes személyi állományára (a továbbiakban: személyi állomány tagja), az oktatási és munkavégzési céllal a bv. szervezet területére belépő személyekre és a büntetés-végrehajtási jogviszonyba tartozó fogvatartottakra,

c) a bv. szervek tulajdonában, kezelésében lévő, valamint az általuk üzemeltetett, bérelt létesítményekre, területekre, a bv. szervek járműveire,

d) a bv. szervek területén zajló, valamint a bv. szervek területén kívül a bv. szervek által szervezett munkavégzésre.

2. Alapvető rendelkezések

2. Az MVSZ-t minden év február 28-áig – dokumentáltan – felül kell vizsgálni, szükség szerint aktualizálni kell. Az MVSZ-t aktualizálni kell különösen, ha a jogszabályi környezet megváltozik, továbbá, ha a munkavédelmet, illetve az MVSZ tartalmát érintő jelentős változás következik be. A felülvizsgálat elvégzéséért a munkavédelmi felügyelő felelős.

3. Az egyes bv. szervekre vonatkozó speciális munkavédelmi előírásokat a bv. szervek vezetői által kiadott munkavédelmi szabályzatok tartalmazzák.

4. A 3. pontban szereplő szabályzatok felülvizsgálatáról a bv. szerv vezetője minden év március 31-éig köteles gondoskodni.

5. A munkavédelmi főfelügyelő és a BVOP munkavédelmi felügyelőjének neve, elérhetőségi adatai a BVOP intranet/Tudástár/Munkavédelem mappában találhatók.

3. Veszélyességi osztály meghatározása

6. A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: BMR1) 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján a BVOP a II. veszélyességi osztályba tartozik.

7. A bv. szerv veszélyességi osztályba sorolására vonatkozó adatokat a bv. szerv munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

II. A MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉG RENDJE

8. A munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a bv. szervek vonatkozásában az elsőfokú munkavédelmi hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát jelöli ki. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese átruházott hatáskörben dönt első fokon a munkavédelmi hatósági ügyekben. A BVOP vonatkozásában az elsőfokú munkavédelmi hatósági ügyekben első fokon az országos rendőrfőkapitány dönt.

9. A bv. szervezet egészét érintő, munkavédelemmel kapcsolatos szakirányítási és szakhatósági ügyekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat a munkavédelmi főfelügyelő látja el.

10. Az egyes bv. szervek munkavédelmi feladatait az adott szervnél foglalkoztatott munkavédelmi felügyelő végzi.

11. A munkavédelmi felügyelők foglalkoztatásának feltételeit (létszám, szakképesítés, foglalkoztatás időtartama stb.) a veszélyességi osztályba sorolás, valamint a személyi állomány és fogvatartotti létszám alapján kell meghatározni.

12. A foglalkozás-egészségügyi ellátást megfelelő szakvizsgával rendelkező szakorvos (alapellátó orvos) biztosítja. A foglalkozás-egészségügyi ellátás a BVOP-n heti két alkalommal történik, a bv. szervre vonatkozó előírásokat a bv. szerv munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

4. Feladatok és felelősségi szabályok a BVOP tekintetében

13. Az országos parancsnok feladat- és hatásköre:

a) biztosítja a bv. szervnél az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a környezet megóvását, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

b) gondoskodik a munkavédelmi főfelügyelő és a munkavédelmi felügyelő foglalkoztatásáról és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működtetéséről,

c) meghatározza a szervezeti elemek vezetőinek (a továbbiakban: vezetők) a munkavédelmi feladatait és a munkavédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzési rendjét,

d) a munkabalesetek alakulásának figyelembevételével – szükség esetén – soron kívüli szemlét rendel el,

e) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 21. § (1) bekezdése alapján írásban elrendeli a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését (munkavédelmi üzembe helyezés), amennyiben a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat eredményesen zárult és a munkavédelmi főfelügyelő a BMR1 10. § (5) bekezdése alapján a munkavédelmi hozzájárulást megadta (1. melléklet),

f) az Mvt. 21. §-ában foglalt feltételek hiánya esetén – a munkavédelmi főfelügyelő vagy a munkavédelmi felügyelő jelzése alapján – elrendeli a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia azonnali leállását a hiányosságok kiküszöböléséig,

g) a munkavédelmi felügyelő javaslata alapján minősíti a baleseteket,

h) az MVSZ-ben foglaltak megsértőivel szemben fegyelmi és/vagy büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményez.

14. Az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese átruházott hatáskörben:

a) első fokon dönt a munkavédelmi hatósági ügyekben,

b) súlyos munkabaleset esetén soron kívül értesíti az országos rendőrfőkapitányt mint – a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében kijelölt – illetékes elsőfokú munkavédelmi hatóságot, továbbá – a BMR1 26. § (3) bekezdése alapján – a Terrorelhárítási Központ Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatóság Ügyeleti Főosztály BM Ügyeleti Osztályát és a BM munkavédelmi főfelügyelőjét.

15. A BVOP Műszaki és Ellátási Főosztály (a továbbiakban: MEF) főosztályvezetőjének munkavédelmi feladat- és hatásköre:

a) felelős a BVOP területén folyó (hatáskörébe tartozó) karbantartási, felújítási munkák során a munkavédelmi követelmények betartatásáért,

b) ellenőrzi, hogy a felújított, karbantartott létesítmények, berendezések megfelelnek-e az előírásoknak,

c) felelős a munkaeszközök rendszeres vizsgálatának, ellenőrzésének elvégeztetéséért,

d) az Mvt. 23. § (2) bekezdése szerinti, sürgős intézkedést igénylő esetekben a szükséges munkákat soron kívül elvégezteti,

e) intézkedik a hatósági felügyelet alá tartozó berendezések és azok biztonsági berendezéseinek javításáról, cseréjéről,

f) az Mvt. 23. § (1) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök esetében gondoskodik az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatának elvégeztetéséről és dokumentálásáról,

g) gondoskodik a MEF részvételéről az éves munkavédelmi szemlén,

h) gondoskodik a MEF részvételéről az üzembe helyezési eljárásokon,

i) szakemberek bevonásával gondoskodik a beruházási, felújítási programok, tervek munkabiztonsági szempontból történő felülvizsgálatáról, véleményezéséről a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség, valamint a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok közegészségügyi-járványügyi feladatait ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 4/2014. (I. 10.) Korm. rendelet és a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi és egészségfejlesztési feladatainak ellátásáról, valamint a védőoltás elrendelésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 10.) BM rendelet alapján,

j) évente legalább két alkalommal beszámoltatja az osztályvezetőket, kiemelt főreferenseket, főelőadókat a munkavédelmi feladatok végrehajtásáról, szükség esetén utasítást ad a hiányosságok megszüntetésére,

k) megvizsgálja és véleményt ad a munkabiztonsági kérdéseket érintő újításokról.

16. Az Egészségügyi Főosztály (a továbbiakban: EÜF) főosztályvezetőjének feladat- és hatásköre:

a) ellátja a BVOP munkaegészségügyi feladatait,

b) gondoskodik a személyi állomány előzetes, időszakos és záró orvosi vizsgálatainak elvégzéséről és nyilvántartásáról,

c) tájékoztatja a munkavédelmi főfelügyelőt és a munkavédelmi felügyelőt a munkanap-kieséssel járó balesetek adatairól,

d) részt vesz a védőeszközök, védőitalok kiadásának rendjéről szóló dokumentum elkészítésében,

e) gondoskodik az elsősegélynyújtó felszerelések, mentődobozok tartalmának folyamatos utánpótlásáról,

f) a tudomására jutott munkavédelmi rendellenességeket egészségügyi szempontból megvizsgálja, megszüntetésükre intézkedik, közvetlen veszély esetén a munkavégzést – rendvédelmi tisztiorvosi jogkörében – azonnal felfüggeszti.

17. A munkavédelmi főfelügyelő feladat- és hatásköre:

a) szakmailag irányítja a bv. szervek munkavédelmi felügyelőinek munkavédelmi tevékenységét,

b) a munkavédelmi szakterület szakmai megbízottjaként végzi a szolgálatteljesítés, munkavégzés ideje alatt bekövetkezett súlyos munkabalesetek kivizsgálását a bv. szervek tekintetében,

c) szakmailag felügyeli a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának gyakorlatát, kivizsgálja a balesetek során felmerült panaszokat,

d) elemzi és értékeli a bv. szervek munkavédelmi helyzetét, a balesetek alakulását, azok okait, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre,

e) ellenőrzi a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény hatálya alá tartozó, és egyéb beruházások és felújítások előkészítésekor (saját kivitelezés esetében, továbbá ott, ahol a munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat), valamint azok átadásakor a munkavédelmi előírások megtartását,

f) koordinálja és szervezi a munkavédelmi képviselők alap- és továbbképzését,

g) előkészíti, megszervezi és lebonyolítja a BVOP és a bv. szervek részéről delegált vizsgabizottsági tagok munkavédelmi vizsgáztatását,

h) minden év február 28-áig jelentést készít a BVOP és a bv. szervek munkavédelmi helyzetéről, a megtett intézkedésekről az országos parancsnok számára,

i) közvetlen kapcsolatot tart a BM munkavédelmi főfelügyelőjével,

j) részt vesz a BVOP területén tartott felügyeleti, szakhatósági ellenőrzéseken, bejárásokon,

k) a munkavédelmi felügyelő távollétében ellátja a BVOP-t érintő munkavédelmi feladatokat.

18. A BVOP munkavédelmi felügyelő feladat- és hatásköre:

a) ellátja a BVOP-t érintően a munkabiztonsági szaktevékenységet,

b) a BVOP területén ellenőrzi a munkavédelmi szabályok és előírások betartását, beleértve a gépekre, berendezésekre vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások érvényesülését, rendszeresen, illetve szúrópróbaszerűen ellenőrzi a munkaterületeket, a balesetforrások (veszélyforrások) megszüntetésére javaslatot tesz,

c) közvetlen és súlyos munkavédelmi veszélyeztetés észlelése esetén jogosult és köteles a veszélyeztetett területet, munkafolyamatot azonnal lezárni, illetve leállítani, az észlelt hiányosságokról és a megtett intézkedésről jelentést tesz a MEF főosztályvezetőjének,

d) köteles javaslatot tenni azon gépek, berendezések működésének felfüggesztésére, amelynél a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre,

e) javaslatot tesz az előírt munkavédelmi oktatással nem rendelkező személyi állomány tagjának további munkavégzéstől történő azonnali eltiltására,

f) kivizsgálja a munka- és üzemi baleseteket, gondoskodik a jegyzőkönyvek felvételéről, a balesetek kivizsgálási jegyzőkönyvei alapján javaslatot tesz az országos parancsnok felé a baleset minősítésére, a balesetekről nyilvántartást vezet,

g) súlyos munkabaleset bekövetkezésekor soron kívül értesíti a munkavédelmi főfelügyelőt,

h) a munkavédelmi előírások megszegéséért fegyelmi felelősségre vonást, kiemelkedő munkavédelmi tevékenység esetében jutalmazást kezdeményez,

i) ellenőrzi a munkaterületekre kiadott okmányok meglétét, megfelelő vezetését, ellenőrzi a technológiai, kezelési és karbantartási útmutatók meglétét, szükség esetén gondoskodik pótlásukról,

j) ellenőrzi az időszakos felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyvek meglétét és az ott feltüntetett hiányosságoknak a megjelölt határidőre történő megszüntetését,

k) megtartja a személyi állomány éves munkavédelmi oktatását, illetve az új felvételis személyi állomány tagjainak munkavédelmi alapoktatását, ellenőrzi a nem saját feladatkörben végzett munkavédelmi oktatások rendjét, annak dokumentálását,

l) részt vesz a munkavédelmi üzembe helyezési eljárásokban, műszaki átadásokon, elvégzi a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatokat,

m) figyelemmel kíséri az időszakos biztonsági felülvizsgálatok érvényességét, közreműködik a munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálatában,

n) szemle keretében a BVOP teljes területén ellenőrzi a munkavédelmi szabályok teljesülését, a szemle tapasztalatairól jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a feltárt hiányosságokat, azok megszüntetésének határidejét és felelőseit,

o) elkészíti a kockázatértékeléseket, gondoskodik azok szükség szerinti felülvizsgálatáról,

p) elkészíti az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések, védőital juttatásáról szóló dokumentumot,

q) felülvizsgálja, véleményezi – munkavédelmi szempontból – a beruházási, felújítási programokat, terveket,

r) elkészíti a munkavédelmi intézkedési terveket, az abban foglaltak végrehajtását folyamatosan ellenőrzi,

s) statisztikai adatok alapján évente értékeli az előforduló foglalkozási baleseteket, az értékelés alapján – figyelemmel balesetek fajtáira és gyakoriságára – javaslatot tesz azok csökkentésére, illetve megszüntetésére,

t) figyelemmel kíséri a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok, szabványok és óvórendszabályok megjelenését, módosulását, gondoskodik alkalmazásukról, bevezetésükről,

u) figyelemmel kíséri az alkalmazott technológiákhoz szükséges védőberendezések, védőeszközök használatát, szükség szerint javaslatot tesz újabb, korszerűbb, biztonságosabb védőberendezések, védőeszközök, bevezetésére,

v) részt vesz a BVOP területén tartott felügyeleti, szakhatósági ellenőrzéseken, bejárásokon,

w) együttműködik az EÜF-el a munkaegészségügyi feladatok végrehajtása érdekében,

x) kapcsolatot tart a BVOP munkavédelmi főfelügyelőjével,

y) helyettesíti a BVOP főfelügyelőjét.

5. Feladatok és felelősségi szabályok a bv. szerv tekintetében

19. A vezetők munkavédelmi feladat- és hatásköre:

a) érvényesítik az irányításuk, vezetésük alatt álló területen a munkavédelmi előírásokat, gondoskodnak a feltárt munkavédelmi hiányosságok megszüntetéséről,

b) felelősek a szervezeti elem rendelkezésére bocsátott munkahelyek és munkaeszközök rendeltetés szerinti és munkavédelmi szempontból megfelelő használatáért, a személyi állomány testi épségéért és egészségéért,

c) gondoskodnak arról, hogy beosztottaik ismerjék és betartsák a munkavédelmi szabályokat,

d) biztosítják beosztottaik időszakos munkavédelmi oktatáson való részvételét,

e) jelentik az irányításuk, vezetésük alatt álló területen bekövetkezett balesetet a munkavédelmi felügyelőnek,

f) munkabaleset bekövetkezésekor gondoskodnak a sérült orvosi ellátásáról, a baleset helyszínének biztosításáról, a munkavédelmi felügyelő értesítéséről, továbbá a munkabaleset Baleseti űrlapra való bejegyzéséről,

g) gondoskodnak a gépek, berendezések, munkaeszközök karbantartásáról, meghibásodás esetén javíttatásáról.

20. Az alapellátó orvos feladat- és hatásköre:

a) megteszi a jogszabályban előírt bejelentéseket a foglalkozási megbetegedések, illetve fokozott expozíció megállapítása esetében,

b) gondoskodik a munkabalesetek foglalkozás-egészségügyi nyilvántartásáról, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek kivizsgálásáról, a hasonló esetek megelőzése érdekében javaslatot tesz a szükséges műszaki, higiénés, jogi és igazgatási intézkedésekre,

c) a kockázatértékelés során közreműködik a foglalkozási megbetegedést előidéző biológiai, fizikai, kémiai és ergonómiai tényezők, kockázatok feltárásában, a tényezők szakszerű, teljes körű feltárásáért, számbavételéért szakmai felelősség terheli (csak foglalkozás-orvostan [üzemorvostan] és munkahigiéné szakvizsgával rendelkező szakorvos végezheti),

d) ellenőrzi a személyi állomány munkahelyi szociális ellátottságát, ezen belül az öltözési, a tisztálkodási és az étkezési feltételek munkaegészségügyi megfelelőségét,

e) munkaegészségügyi szaktevékenysége során szorosan együttműködik a BVOP munkavédelmi főfelügyelőjével és munkavédelmi felügyelőjével.

21. A pszichológus feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat az individuális (egyéni) pszichoszociális kockázatértékelésről, a személyi állomány pszichikai alkalmassági vizsgálatairól és a pszichológiai gondozási tevékenység rendszeréről szóló 91/2015. (XII. 31.) OP szakutasítás tartalmazza.

22. A személyi állomány tagjának munkavédelmi kötelezettségei, jogai:

a) köteles betartani a munkavédelmi, a tűzveszélyes tevékenység végzésére és a dohányzásra vonatkozó előírásokat,

b) feladatait képessége és képzettsége alapján az elvárható gondossággal és szakértelemmel, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően, a munkakörére előírt öltözetben és a számára biztosított egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használatával, a rábízott eszközöket, anyagokat a munkavédelmi követelményeknek megfelelően köteles végezni,

c) munkahelyén köteles munkavégzésre alkalmas állapotban (kábító- és bódítószer-mentesen, kipihenten és egészségesen) megjelenni,

d) köteles évente egy alkalommal munkavédelmi oktatáson és foglalkozás-egészségügyi felülvizsgálaton, a munkavédelmi, elsősegély-nyújtási oktatásokon, képzéseken továbbképzéseken megjelenni, az ott oktatott anyagot elsajátítani és a szerzett ismereteket a gyakorlati tevékenység során alkalmazni, továbbá köteles a tőle elvárható módon az egészségvédelemben közreműködni és a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását elősegíteni,

e) köteles a rendelkezésére bocsátott eszközöket, gépeket, berendezéseket a munkakezdés előtt az előírásoknak megfelelően megvizsgálni, azokat a rendeltetésnek megfelelően, a kezelési utasítás szerint használni, rajtuk a meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni,

f) köteles a szolgálati, illetve a munkahelyén rendet, fegyelmet és tisztaságot tartani,

g) a balesetben sérült, illetve a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek és a munkavédelmi felügyelőnek haladéktalanul jelenteni, továbbá az észlelt, veszélyt jelentő rendellenességeket a tőle elvárható módon, felkészültségének megfelelően megszüntetni vagy a vezető intézkedését kérni,

h) amennyiben balesetveszélyes körülményt észlel, haladéktalanul jelenti a közvetlen felettesének vagy a munkavédelmi felügyelőnek,

i) jogosult megtagadni a munkavégzést az Mvt. 63. § (1) bekezdése alapján,

j) kizárólag a közvetlen vezetője által meghatározott vagy a munkaköri leírásában szereplő munkafolyamatok ellátását végezheti, ettől önkényesen nem térhet el.

6. Feladatok és felelősségi szabályok a bv. szerv tekintetében

23. A bv. szerv munkavédelmi felügyelőjének feladat- és hatásköre:

a) ellátja a bv. szervet érintően a munkabiztonsági szaktevékenységet,

b) a bv. szerv területén ellenőrzi a munkavédelmi szabályok és előírások betartását, beleértve a gépekre, berendezésekre vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások érvényesülését, rendszeresen, illetve szúrópróbaszerűen ellenőrzi a munkaterületeket, a balesetforrások (veszélyforrások) megszüntetésére javaslatot tesz,

c) közvetlen és súlyos munkavédelmi veszélyeztetés észlelése esetén jogosult és köteles a veszélyeztetett területet, munkafolyamatot azonnal lezárni, illetve leállítani, az észlelt hiányosságokról és a megtett intézkedésről jelentést tesz az állományilletékes parancsnok részére,

d) köteles javaslatot tenni azon gépek, berendezések működésének felfüggesztésére, amelynél a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre,

e) javaslatot tesz az előírt munkavédelmi oktatással nem rendelkező személyi állomány tagjának további munkavégzéstől történő azonnali eltiltására,

f) kivizsgálja a munka- és üzemi baleseteket, gondoskodik a jegyzőkönyvek felvételéről, a balesetek kivizsgálási jegyzőkönyvei alapján javaslatot tesz az állományilletékes parancsnok felé a baleset minősítésére, a balesetekről nyilvántartást vezet,

g) a fogvatartottat ért munkabalesetről bejelentést küld a munkavédelmi főfelügyelő e-mail-címére legkésőbb a baleset tudomásra jutásától számított első munkanapon a 2. melléklet megküldésével,

h) súlyos munkabaleset bekövetkezésekor soron kívül értesíti a munkavédelmi főfelügyelőt,

i) a munkavédelmi előírások megszegéséért fegyelmi felelősségre vonást, kiemelkedő munkavédelmi tevékenység esetében jutalmazást kezdeményez,

j) ellenőrzi a munkaterületekre kiadott okmányok meglétét, megfelelő vezetését, ellenőrzi a technológiai, kezelési és karbantartási útmutatók meglétét, szükség esetén gondoskodik pótlásukról,

k) ellenőrzi az időszakos felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyvek meglétét és az ott feltüntetett hiányosságoknak a megjelölt határidőre történő megszüntetését,

l) megtartja a személyi állomány éves munkavédelmi oktatását, illetve az új felvételis személyi állomány tagjainak munkavédelmi alapoktatását, ellenőrzi a nem saját feladatkörben végzett munkavédelmi oktatások rendjét, annak dokumentálását,

m) részt vesz a munkavédelmi üzembe helyezési eljárásokban, műszaki átadásokon, elvégzi a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatokat,

n) figyelemmel kíséri az időszakos biztonsági felülvizsgálatok érvényességét, közreműködik a munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálatában,

o) szemle keretében a bv. szerv teljes területén negyedévente ellenőrzi a munkavédelmi szabályok teljesülését, a szemle tapasztalatairól jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a feltárt hiányosságokat, azok megszüntetésének határidejét és felelőseit,

p) elkészíti a kockázatértékeléseket, gondoskodik azok szükség szerinti felülvizsgálatáról,

q) elkészíti az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések, védőital juttatásáról szóló dokumentumot,

r) felülvizsgálja, véleményezi – munkavédelmi szempontból – a beruházási, felújítási programokat, terveket,

s) elkészíti a munkavédelmi intézkedési terveket, az abban foglaltak végrehajtását folyamatosan ellenőrzi,

t) statisztikai adatok alapján évente értékeli az előforduló foglalkozási baleseteket, az értékelés alapján – figyelemmel balesetek fajtáira és gyakoriságára – javaslatot tesz azok csökkentésére, illetve megszüntetésére,

u) figyelemmel kíséri a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok, szabványok és óvórendszabályok megjelenését, módosulását, gondoskodik alkalmazásukról, bevezetésükről,

v) figyelemmel kíséri az alkalmazott technológiákhoz szükséges védőberendezések, védőeszközök használatát, szükség szerint javaslatot tesz újabb, korszerűbb, biztonságosabb védőberendezések, védőeszközök, bevezetésére,

w) részt vesz a bv. szerv területén tartott felügyeleti, szakhatósági ellenőrzéseken, bejárásokon, továbbá folyamatos kapcsolatot tart a BVOP munkavédelmi főfelügyelőjével,

x) együttműködik az egészségügyi alapellátást végző szervezeti elemmel a munkaegészségügyi feladatok végrehajtása érdekében,

y) a fogvatartottak nem munkabalesetéről nyilvántartást vezet,

z) a munkanapkieséssel járó munkabalesetekről nyilvántartást vezet, a munkabalesetekről a 3. és 4. melléklet szerinti adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő 5 napon belül e-mailben megküldi a munkavédelmi főfelügyelő részére.

24. A büntetés végrehajtási intézetek és intézmények esetében a balesetet – a munkavédelmi felügyelő javaslata alapján – az állományilletékes parancsnok minősíti.

25. A fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság esetében a balesetet – a gazdasági társaság munkavédelmi felügyelője javaslata alapján – a gazdasági társaság vezetője minősíti, beleértve a bv. intézetből a gazdasági társasághoz tartósan átirányított, vezényelt személyi állomány tagjának balesetét is.

III. AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI

26. Csak olyan személyi állományi tag foglalkoztatható, aki a munkakör ellátására megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, egészségileg (előzetes egészségügyi vizsgálatok), fizikailag (szükség szerinti fizikai felmérés) és pszichikailag (szükség szerinti pszichikai vizsgálatok) alkalmas, megfelelő szakképesítéssel rendelkezik (szükséges szakmai ismeretek), továbbá a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátította, foglalkoztatása saját vagy mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti.

27. A személyi állomány tagja csak olyan munkakörben foglalkoztatható, illetve csak olyan munkát végezhet, amelynek ellátására az illetékes foglalkozás-egészségügyi szakorvos alkalmasnak nyilvánította.

28. A személyi állomány tagja csak olyan munkakörben foglalkoztatható, amelyhez a szükséges szakképesítéssel rendelkezik. A személyi állomány tagja megfelelő szakképzettségének ellenőrzéséért a BVOP-n a Humán Szolgálat vezetője, a bv. szervnél a személyügyi és szociális osztály vezetője felelős.

7. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat

29. Az előzetes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatok rendjére vonatkozó előírásokat az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet tartalmazza.

30. Azt a személyi állományi tagot, aki az előzetes alkalmassági vizsgálatnál eltitkolja esetleges szervi, illetve állandó betegségét, de az később megállapítást nyer, a további munkavégzéstől el kell tiltani.

8. Időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat

31. Az adott munkakör ellátásához szükséges egészségügyi alkalmasság fennállásának megállapítása, ellenőrzése céljából a személyi állomány évente részt vesz a munkakörére jellemző egészségügyi kockázatok figyelembevételével meghatározott orvosi felülvizsgálaton.

32. Az időszakos alkalmassági vizsgálatra történő beutalásról a Humán Szolgálat vezetője gondoskodik a konkrét munkakör/foglalkozás megjelölésével.

33. Azt a személyi állományi tagot, aki a számára előírt kötelező időszakos orvosi vizsgálaton saját hibájából nem jelenik meg, a beosztásával járó munkavégzéstől mindaddig el kell tiltani, amíg a vizsgálatokon való megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget.

34. Azzal a személyi állományi taggal szemben, aki a kötelező alkalmassági vizsgálaton ismételt felszólításra sem jelenik meg, a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez.

9. Soron kívüli munkaköri orvosi vizsgálat

35. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet:

a) az alapellátó orvos,

b) a háziorvos, valamint a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a személyi állomány tagjának munkaalkalmasságát befolyásolhatja,

c) az állományilletékes parancsnok,

d) a személyi állomány tagja.

36. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni:

a) ha a személyi állomány tagjának állapotában olyan változás következik be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására,

b) ha a személyi állomány tagja jelzi, hogy úgy érzi, alkalmatlanná vált az adott munkakör ellátására,

c) olyan rosszullét, betegség esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza,

d) 30 napos keresőképtelenséget követően,

e) ha a személyi állományi tag munkavégzése – nem egészségügyi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.

10. Záróvizsgálat

37. A záróvizsgálat a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 8. §-a szerint történik.

11. Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

38. Kiemelt munkakörökben dolgozóknál, járványügyi érdekből, a személyi higiénés alkalmasság elbírálása érdekében szükséges az orvosi vizsgálat, amely lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.

IV. A MUNKAVÉDELMI OKTATÁSOK

12. Előzetes (elméleti, gyakorlati) munkavédelmi oktatás

39. Az előzetes munkavédelmi oktatás elméleti és gyakorlati részből áll.

40. Az előzetes elméleti munkavédelmi oktatást a munkavédelmi felügyelő tartja a munkába állást követően. Az előzetes elméleti munkavédelmi oktatást követően meg kell győződni arról, hogy az oktatott munkavállaló az oktatást megértette.

41. Az a személyi állományi tag, aki nem sajátította el a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket, nem állítható munkába, illetve a további munkavégzését meg kell tiltani.

42. Az előzetes gyakorlati – a munkakörhöz kapcsolódó ismereteket tartalmazó – oktatás megtartása a közvetlen vezető feladata.

43. Az előzetes speciális munkavédelmi oktatást a közvetlen vezető tartja meg speciális szakismeretet igénylő munkafolyamat végrehajtása, új technológia alkalmazása előtt.

44. A bv. szerv területén munkát végző, de nem a bv. szerv állományába tartozó munkavállalókat a bv. szervnél végzendő munka előtt meg kell ismertetni azokkal a veszélyekkel, amelyek a munkavégzés során őket érhetik, továbbá azokkal a munkavédelmi előírásokkal, amelyeket kötelesek betartani (5. melléklet). Az oktatásról a munkavállalókat fogadó vezető gondoskodik; az oktatásról a vonatkozó megállapodásban, szerződésben kell rendelkezni.

45. Az oktatási tematikákat és dokumentumokat az intraneten mindenki által hozzáférhető módon kell elhelyezni. A BVOP esetében ezek a dokumentumok a BVOP intranet/Tudástár/Munkavédelem mappában találhatók, a bv. szerv esetében az elérési útvonalat a bv. szerv munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

13. Soron kívüli munkavédelmi oktatás

46. A BVOP tekintetében a soron kívüli oktatást az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese rendeli el és jelöli ki az oktatót szakirányítói levélben.

47. A bv. szervek tekintetében a soron kívüli oktatást az állományilletékes parancsnok rendeli el.

48. Soron kívüli oktatást kell tartani:

a) súlyos vagy szokatlan okra visszavezethető balesetek, káresemények bekövetkezésekor,

b) korábban nem ismert jelentős veszély, kockázat felmerülése esetén,

c) a szabályozás megváltozása esetén,

d) ha a felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai indokolttá teszik,

e) ha olyan, azonnali bejelentésre kötelezett vagy sérüléssel járó, a személyi állomány tagjának életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény, baleset történt, amely a személyi állomány meghatározott körének munkaköre vagy tevékenysége alapján tanulságul szolgálhat.

49. A soron kívüli oktatáskor ismertetni kell a bekövetkezett balesetet, a tanulságokat levonva, elemezve, utalni kell a hasonló esetek elkerülésének feltételeire, az ok és okozati összefüggésekre.

14. Ismétlődő munkavédelmi oktatás

50. Az ismétlődő oktatásokat – legalább egy óra időtartamban – a munkavédelmi felügyelő szervezi és tartja meg a nem fizikai munkakörben dolgozók részére évente egy alkalommal, a karbantartó műhelyben dolgozók részére negyedévente.

51. A munkavédelmi felügyelő köteles szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatni a vezetőt munkavédelmi jogszabályok változásairól, a kockázatok kezelésének külső tapasztalatairól.

15. Munkavédelmi pótoktatás

52. A munkavédelmi oktatásról távollévőknek pótoktatást kell tartani.

16. Munkavédelmi oktatások eljárási szabályai és dokumentálása

53. A munkavédelmi oktatásról naplót kell vezetni, melyet a személyi állomány tagjával alá kell íratni. A Munkavédelmi Oktatási Napló pontos vezetéséért a munkavédelmi felügyelő, továbbá az érintett, kijelölt vezető felelős (6. melléklet).

54. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell megtartani.

17. Munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségek

55. Az oktatás során a személyi állomány tagjának:

a) el kell sajátítania a munkavégzéshez szükséges, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket,

b) meg kell ismernie a vonatkozó szabályokat, utasításokat, információkat,

c) meg kell ismernie a kezelendő gép, munkaeszköz, műszer, berendezés működését, kezelési szabályait, a baleseti veszélyeket, a baleset megelőzésének módját, a védőberendezéseket, védőeszközöket és azok alkalmazását.

56. Az oktatás során visszakérdezéssel meg kell győződni arról, hogy a személyi állomány tagja az oktatott anyagot elsajátította.

18. A munkavédelmi vizsga

57. Munkavédelmi vizsgára kötelezettek:

a) a vezetők,

b) a veszélyes gépeken és veszélyes technológiákkal dolgozók,

c) a villanyszerelők,

d) a hegesztők, hegesztési munkát végzők (lakatosok, víz-, gáz-, fűtésszerelők),

e) a karbantartó műhelyben dolgozók,

f) a b)–e) alpontban meghatározott tevékenységeket közvetlenül irányító személyek,

g) a fogvatartotti munkáltatást felügyelők.

58. A központi vizsgák időpontját – előzetes egyeztetés alapján – a munkavédelmi főfelügyelő határozza meg.

59. A munkavédelmi vizsgát a beosztásba helyezést követő 60 napon belül kell teljesíteni, azt követően 5 évenként meg kell újítani.

60. A munkavédelmi vizsga írásbeli tesztből és szóbeli részből áll.

61. A vizsga lebonyolítása érdekében a munkavédelmi felügyelő:

a) elkészíti a vizsgadokumentumokat,

b) megszervezi a vizsgát,

c) előzetesen kiértesíti a vizsgázókat,

d) létrehozza a vizsgabizottságot.

62. A vizsgabizottság egy elnökből és két tagból áll, amelynek legalább az egyik tagja munkavédelmi szakirányú képesítéssel, másik két tagja érvényes munkavédelmi vizsgával rendelkezik. A vizsgabizottság elnöke a munkavédelmi felügyelő.

63. A sikertelen vizsgát 30 munkanapon belül meg kell ismételni.

64. Ha a vizsgára kirendelt személy az ismételt vizsgán saját hibájából nem jelenik meg, vagy ismét eredménytelen a vizsgája, a munkakörben tovább nem foglalkoztatható.

65. A sikeres vizsgázók részére igazolást kell kiállítani (7. melléklet), amelynek egy példányát a vizsgázó, egy példányát a munkavédelmi felügyelő köteles 5 évig megőrizni.

V. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS, VESZÉLYES MUNKAHELYEK ÉS MUNKAKÖRÖK MEGHATÁROZÁSA

19. Általános kockázatértékelés, veszélyes munkahelyek és munkakörök meghatározása

66. A munkavédelmi főfelügyelő és a munkavédelmi felügyelő minőségi, szükség esetén mennyiségi szempontok alapján értékeli a személyi állomány egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a személyi állományt érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelésben közreműködik az alapellátó orvos (csak foglalkozás-orvostan [üzemorvostan] és munkahigiéné szakvizsgával rendelkező szakorvos). A kockázatértékelés végrehajtása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

67. A kockázatértékelés eredményéről készült feljegyzést a BVOP-n a munkavédelmi főfelügyelő felterjesztését követően az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese hagyja jóvá, míg a bv. szervek esetében az állományilletékes parancsnok. Az elkészült kockázatértékelés eredeti példányát a munkavédelmi felügyelő 5 évig megőrzi, tartalmát az intraneten mindenki számára elérhetővé kell tenni.

68. A kockázatértékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a mindennapi tevékenységbe. A szükséges intézkedések meghatározásáról és végrehajtásáról a munkavédelmi főfelügyelő és a munkavédelmi felügyelő az érintett vezető bevonásával gondoskodik.

69. A munkavédelmi főfelügyelő és a munkavédelmi felügyelő az általános kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

70. A kémiai kockázatértékelést a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben foglaltak szerint kell elvégezni.

71. A biológiai kockázatértékelést a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében évente, az éles vagy hegyes munkaeszközök kockázatértékelését szintén évente szükséges elvégezni az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről szóló 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet 4. §-a alapján.

20. Egyéni kockázatértékelés

72. Az egyéni kockázatértékelés kötelező alapdokumentuma az Értékelőlap egyéni kockázatértékeléshez ”A” lap, amelyet minden személyi állomány esetében ki kell tölteni, továbbá egyénre szólóan minden olyan lapot – ”B”, ”E”, ”F”, ”K” lap – csatolni kell hozzá, amely az adott személyi állományt érő, nullánál magasabb pontértékű kockázatra vonatkozik (8. melléklet). Csatolni kell a Társadalmi munkakörnyezet lapot is. A felsorolt dokumentumok összessége a kockázatértékelési dokumentáció, amely nem selejtezhető, azt a munkavédelmi felügyelő őrzi.

73. Az egyéni kockázatértékelést a munkavédelmi felügyelő végzi; a ”B” lapot az alapellátó orvos (csak foglalkozás-orvostan [üzemorvostan] és munkahigiéné szakvizsgával rendelkező szakorvos) közreműködésével tölti ki, a Társa dalmi munkakörn y ez et ny omta tván yt a pszichológus készíti el.

74. Ha a személyi állomány tagjának beosztása, munkahelye, munkaköre vagy annak tartalma jelentős mértékben megváltozik, a kockázatértékelést soron kívül el kell végezni.

21. Veszélyes munkahelyek és munkakörök meghatározása

75. A veszélyesnek minősülő tevékenységeket az Mvt. 87. § 11. pontja tartalmazza.

76. Az alábbi veszélyes munkahelyeken és munkakörökben, továbbá az alábbi tevékenységek során egyedül munkát végezni tilos:

a) karbantartó műhely,

b) elektromos kapcsolóterek és hálózatok, elzárt villamos kezelőhelyiségek, villanyszerelői munkakörben, feszültség alatt, valamint feszültség közelében,

c) magasban végzett munkák, emelőgépekkel végzett munkák,

d) mélyben végzett munkák,

e) gázfogadó-, mérő-, elzáró helyiség, tűz- és robbanásveszélyes helyiség (a bejárati ajtóra „Idegeneknek belépni tilos” feliratú táblát kell elhelyezni),

f) vegyszerraktár,

g) a veszélyes körülmények között végzett hegesztés,

h) gépek próbaüzeme,

i) tálaló konyha,

j) fegyver töltő-ürítő hely.

77. A felsorolt munkakörökben csak szakképesítéssel rendelkező, a munka végzésére kioktatott és a munkafolyamat elvégzésére utasítást kapott személy végezhet munkát. A segítőként munkát végzőt is ki kell oktatni.

78. Veszélyes munkát csak felügyelet mellett szabad végezni, és a felügyeletet ellátó személy egyidejűleg más munkával nem bízható meg, más munkát nem végezhet. A felügyelet megszervezése a munkát közvetlenül irányító vezető kötelessége.

79. A veszélyes munkahelyeken a munkát közvetlenül irányító vezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy a munkát végző személytől látó-halló távolságban a munkafolyamatot ismerő, a beavatkozásra kioktatott személy tartózkodjék a munkavégzés teljes időtartama alatt, aki a baleset bekövetkezésekor az azonnali segítségnyújtásról gondoskodni köteles.

80. A munkahelyeken, ahol a munkát egyedül végezni nem szabad, vagy a munkavégzésre egyéb korlátozás is érvényben van, írott formában technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási utasításban kell a szabályokat meghatározni, és azt a személyi állomány tudomására kell hozni.

81. Azonosított veszélyforrás esetén az előírásokat alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is.

VI. A KÉPERNYŐS MUNKAHELYEKRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

82. A képernyős munkahelyeken, munkakörökbe dolgozókra vonatkozó előírások teljesítése a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szerint történik.

83. A képernyős berendezés kialakítására vonatkozó szabályokat a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

84. A BVOP-n a képernyős munkaköröknek minősített beosztást betöltők előzetes, majd ismételt látásvizsgálatát szakorvos végzi az időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálat során. A bv. szervek esetében ezt a tevékenységet a körzeti szemész szakorvos vagy – erre irányuló szerződés alapján – a bv. szervvel szerződést kötött szemész szakorvos végzi.

85. A látásvizsgálat megállapításait (a szükséges szemüveg lencse-dioptriát), időpontját, illetve a szemüveggel történő ellátást a személyi állomány egészségügyi anyagában rögzíteni kell.

86. A képernyős munkakörök meghatározását, azonosítását a munkaköri leírások tartalmazzák.

VII. AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, RENDVÉDELMI CÉLÚ VÉDŐESZKÖZÖK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JUTTATÁSI RENDJE

22. Egyéni védőeszközök biztosítása

87. Egyéni védőeszköz: minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

88. Azokban a munkakörökben, munkahelyeken, ahol a munkavállalók egészségét, testi épségét, biztonságát valamilyen ártalom, károsító hatás befolyásolja, és ez műszaki és/vagy szervezési intézkedésekkel nem szüntethető meg, azok csökkentésére, kiküszöbölésére, valamint a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére egyéni védőeszközöket (védőruhát, védőfelszerelést) kell biztosítani.

89. A munkavégzéshez csak olyan egyéni védőeszközt szabad használni, amely rendelkezik a BMR1 8. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

90. Az egyéni védőfelszerelések, különösen a védőruházat személyes használatra szolgálnak, kihordási idejük nincs, pénzbeli megváltásuk nem lehetséges (természetben kell biztosítani); védelmi képességük (a használati tájékoztató szerint) meghatározott szintű csökkenése esetén azokat ki kell cserélni.

91. Ha a személyi állomány tagját a munkahelyen vagy valamely munkafolyamatnál többféle ártalom érheti, minden egyes ártalomra biztosítani kell az egyéni védőeszközöket.

92. A saját személyi állománnyal azonos módon kell védőfelszerelést biztosítani:

a) a bv. szerv területén munkát végző, más munkáltató alkalmazásában álló dolgozóknak, ha a munkáltatók közötti szerződés így rendelkezik,

b) a szerződés szerinti alkalmi és társadalmi munkát végzőknek,

c) a bv. szerv területén szakmai továbbképzésüket vagy szakmai gyakorlatukat töltőknek.

93. Az egyes munkafolyamatokhoz szükséges egyéni védőeszközöket a 9. melléklet tartalmazza. Az egyéni védőeszköz juttatási rend meghatározása munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység, ezért a 9. mellékletben szereplő védőeszközöktől eltérő védőeszközök beszerzése, használata csak a munkavédelmi felügyelővel és az alapellátó orvossal (csak foglalkozás-orvostan [üzemorvostan] és munkahigiéné szakvizsgával rendelkező szakorvos) történt előzetes egyeztetés után történhet.

94. A bv. szerv területén – külön engedély hiányában – a személyi állomány saját tulajdonú egyéni védőeszközt, védőfelszerelést nem használhat. A kiadott egyéni védőeszközt, védőfelszerelést a bv. szerv területéről a hivatalos munkavégzés kivételével elvinni tilos.

95. A személyi állomány tagját védőruha biztosítása esetén azonos rendeltetéssel munkaruha nem illeti meg.

96. Az előírások betartását a munkavédelmi főfelügyelő és a munkavédelmi felügyelő jogosult ellenőrizni.

97. Az egyéni védőeszközök a bv. szerv tulajdonát képezik, a személyi állomány tulajdonába nem kerülhetnek.

98. Az egyéni védőeszközt a munkavégzés, foglalkoztatás, oktatás egész időtartamára biztosítani kell.

23. Egyéni védőeszközök megrendelése, beszerzése, kiadása, cseréje

99. Az egyéni védőeszközök beszerzése és rendszeres ellenőrzése a BVOP-n a MEF, a bv. szervnél a gazdasági vezető feladata.

100. A 9. mellékletben szereplő, a munkafolyamathoz szükséges egyéni védőeszközök biztosításáról a személyi állomány tagjának vezetője gondoskodik, dokumentált módon. A kiadott egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát a munkaterület vezetője köteles ellenőrizni. Az egyéni védőeszközt a munkába lépéskor kell – dokumentáltan – a személyi állomány tagjának rendelkezésére bocsátani.

101. Amennyiben az egyéni védőeszköz a védelmi funkcióját már nem tölti be, használója köteles jelenteni a közvetlen vezetőjének.

24. Egyéni védőeszközök használata

102. Az egyéni védőeszközökre vonatkozó előírásokat minden érintett vezetőnek ismernie kell, az előírásokat a beosztott személyi állomány tagjai felé érvényesítenie kell. A vezető köteles gondoskodni arról, hogy az egyéni védőeszköz használatára vonatkozó oktatást a személyi állomány tagja megkapja. Ennek érdekében az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatásokat e témakörre is ki kell terjeszteni.

103. Az egyéni védőeszközt, védőfelszerelést átalakítani, a védelmi képességét befolyásolni tilos.

104. A kiadott egyéni védőeszközt minden alkalmazás, illetve viselés előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell.

105. Az előírt egyéni védőeszköz, védőfelszerelés használata nélkül, illetve azok szakszerűtlen használatával, valamint a nem megfelelő védelmi képességű védőfelszereléssel munkát végezni tilos. A munkavégzést meg kell tiltani, ha az előírt egyéni védőeszköz nem áll rendelkezésre vagy a személyi állomány tagja azt nem használja.

106. Az egyéni védőeszközök szakszerű és rendeltetésszerű használatáért és megóvásáért, a tőle elvárható napi tisztításáért a személyi állomány tagja felelősséggel tartozik.

107. Egyéni védőeszközt biztosítani kell az ellenőrző szervek, egyéb látogatók részére is a tevékenység jellegének és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően.

25. Védőital juttatása

108. A védőital juttatása a szolgálatellátás és a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet szerint történik.

109. A védőital a jogosultak részére természetben biztosítandó helyette pénzbeli megváltás nem adható.

26. Tisztálkodó eszközök, szerek juttatása

110. Kéztisztító szert kell biztosítani a munkavégzés során abban a munkakörben, munkahelyen, ahol a személyi állomány tagjának bőrét szappanos, meleg vizes mosással el nem távolítható szennyeződés éri.

111. Bőrápoló készítményt kell biztosítani a munka befejezése utáni használatra a kéztisztító szer használatát követően, illetve minden esetben, ha a bőr állapotának helyreállításához szükséges.

112. A kéztisztító szer és a bőrápoló készítmény térítésmentesen biztosítandó, helyette pénzbeli megváltás nem adható.

113. A kéztisztító szert és a bőrápoló készítményt a szokásos beszerzésekkel együtt kell beszerezni és biztosítani az arra jogosultak részére. A beszerzésről a BVOP-n a MEF, a bv. szervnél a gazdasági vezető gondoskodik.

VIII. A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGVÉDELME, A MUNKAVÉDELEM EGYÉB ESZKÖZRENDSZEREI

114. A bv. szerv egészségvédelmi eszközrendszerének elemei:

a) orvosi alapellátás biztosítása heti két alkalommal,

b) jogszabály által előírt egészségügyi vizsgálatok elvégzése,

c) szakellátások biztosítása,

d) évi két alkalommal megrendezett egészségnap (az egészséges életmóddal, egészséges táplálkozással kapcsolatos előadások, munkahelyi gyógytorna, szűrővizsgálatok),

e) dietetikai tanácsadás,

f) higiéniai szaktanácsadás,

g) időszakos pszichikai felülvizsgálatok,

h) mentálhigiénés szaktanácsadás,

i) pszichoszociális kockázatok felmérése.

115. A bv. szerv munkavédelmi eszközrendszerének elemei:

a) munkavédelmi oktatások,

b) munkavédelmi szaktanácsadás,

c) egyéni védőeszköz és rendvédelmi védőeszköz biztosítása,

d) munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység ellátása,

e) kockázatelemzés-, értékelés és a kockázatértékelésben feltárt veszélyek kezelése.

IX. A SZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁRA ÉS A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

27. Általános előírások

116. Amennyiben a munkakörülmények olyanok, hogy bárki életét, egészségét vagy testi épségét közvetlen veszély fenyegeti, a veszély elhárításáig munkát végezni nem szabad.

117. A munkahelyen tilos minden olyan magatartás, fegyelmezetlenség, játék, zavarás stb., ami a biztonságos munkavégzést akadályozza.

118. Azokban a munkakörökben, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességű, illetve a munkavégzés során veszélyforrás alakulhat ki, csak munkavédelmi ismeretekből vizsgázott személyi állományi tag foglalkoztatható.

119. A munkaterület használata során gondoskodni kell a helyiségek rendjéről, tisztaságáról, a keletkezett szennyező anyagok kezeléséről, eltávolításáról, hogy azok egészségügyi ártalmat ne okozzanak, az épített és természeti környezetet ne károsítsák.

120. Amennyiben valamely munkát egyidejűleg közösen két vagy több személy végez, akkor a gyakorlottság, szaktudás és rátermettség figyelembevételével egy személyt – a többiek tudomására hozatalával – meg kell bízni a munka irányításával, a munkavédelmi előírások betartásának megkövetelésével.

121. A feladatok ellátásához szükséges munkaeszközt, védőeszközt, védőfelszerelést olyan mennyiségben kell biztosítani, hogy a feladatot ellátó személy(ek) munkáját a saját és mások testi épségének veszélyeztetése nélkül végezhesse.

122. Egyidejűleg több szerv dolgozójának foglalkoztatása esetén a munkavégzést munkavédelmi szempontból is össze kell hangolni.

123. Amennyiben az adott szervnél külső szerv dolgozói végeznek munkát, az üzemeltető szerv a biztonsági követelményeknek megfelelően köteles – dokumentáltan – a munkaterületet átadni.

28. A biztonságos szolgálatellátásra és munkavégzésre vonatkozó előírások

124. Rendkívüli munkavégzési körülmények kivételével, ha a munkavégzés (egyéni védőeszköz/munkaeszköz/technológia alkalmazása) közvetlenül veszélyezteti a személyi állomány tagjának egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, a munkakörülmények megfelelőségét a munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell. A vizsgálat elvégzéséig a működést, illetve az érintett eszköz használatát meg kell tiltani, amelyről a BVOP-n a MEF vezetője, a bv. szervnél a gazdasági vezető gondoskodik.

125. Rendkívüli munkavégzési körülmények között a beosztott személyi állományi tag a feladat végrehajtása érdekében életének, egészségének és testi épségének veszélyeztetése esetén is köteles a szolgálati elöljáró utasításait végrehajtani és a feladatot ellátni, ha azzal bűncselekményt nem valósít meg.

126. Amennyiben a munkáltató utasításának teljesítésével a személyi állomány tagja másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne, a teljesítést rendkívüli munkavégzési körülmények között is meg kell tagadnia. Ilyen veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működésképtelensége, hiánya.

127. A személyi állomány tagja csak akkor állítható munkába, ha megfelelő szakmai és munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik, valamint a feladatok ellátásához szükséges egyéni védőeszközök a rendelkezésre állnak.

128. A bv. szerv területére bódítószert (pl. szeszesital, kábítószer stb.) bevinni és fogyasztani, ittas személyi állományi tagot a munkaterületre beengedni és munkába állítani tilos. Alkohol, illetve bódítószer fogyasztásának észlelése esetén a vezető köteles az esetet kivizsgálni és az elkövetővel szemben felelősségre vonást kezdeményezni.

129. Az alkoholos befolyásoltság ellenőrzését a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló 22/2015. (VI. 15.) BM rendelet szerint kell végrehajtani.

29. A sérülékeny csoportba tartozók foglalkoztatására vonatkozó előírások

130. Az NM rendelet szerinti sérülékeny csoportba tartozók – fiatalkorúak, várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, továbbá idősödők – közül a bv. szerv állományában a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem foglalkoztatható.

131. A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján – az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a személyi állomány tagjának hozzájárulása szükséges.

132. A várandós, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák foglalkoztatási tilalmára vonatkozó részletes rendelkezéseket az NM rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

133. A sérülékeny csoportba tartozókat tilos az alábbi munkakörökben foglalkoztatni, illetve az alábbi tevékenységekkel megbízni:

a) túlzott fizikai megterhelés,

b) dinamikus izommunka,

c) közepesen nehéz, illetve nehéz munka,

d) főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka,

e) anyagmozgatási munka,

f) hideg munkakörnyezetben végzett munka,

g) szolgálatteljesítés őrtoronyban, téli időszakban, illetve kedvezőtlen, szélsőséges időjárási körülmények mellett,

h) járőrszolgálat téli időszakban, illetve kedvezőtlen, szélsőséges időjárási körülmények mellett,

i) csomagvizsgáló berendezés mellett végzett munka,

j) orvosi röntgenberendezés mellett végzett munka,

k) sportverseny (csak egyedi elbírálás alapján).

30. A túlzott fizikai megterheléssel járó munkára vonatkozó előírások

134. Egyes egyéni védőfelszerelések (pl. légzőkészülék) használata esetén, illetve utána a használati utasításban előírt körülmények közötti és időtartamú aktív pihenést kell biztosítani.

135. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a személyi állomány tagjai veszélyes anyaggal érintkezésbe kerülhetnek, a tevékenység csak olyan körülmények között és időtartamban végezhető, amely az egészséget nem veszélyezteti.

31. A bv. szerv területén kívüli munkavégzésre vonatkozó előírások

136. A bv. szerv területén kívül végzett tevékenységek esetében a helyi sajátosságok és munkavédelmi előírások megtartásával lehet munkát végezni.

32. A bv. szerv helyiségeinek használatára, kiképzési feladatok, gyakorlatok, bemutatók végrehajtására vonatkozó munkavédelmi előírások

137. A kiképzési feladatok végrehajtása során a kiképzés vezetője a gyakorlatok, kiképzési feladatok, bemutatók előtt köteles ismertetni a résztvevő állomány tagjaival a végrehajtással összefüggő esetleges veszélyforrásokat.

138. A gyakorlatok, kiképzési feladatok és bemutatók során a személyi állomány (külön engedély vagy megállapodás hiányában) más fegyveres szerv, illetve természetes vagy jogi személy által felajánlott eszközöket nem használhat, illetve állatokat nem alkalmazhat.

139. A kiképzési feladatok, gyakorlatok és bemutatók során a veszélyforrások ismeretében az azok ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket biztosítani kell, ezek használatát a végrehajtásért felelős vezetők kötelesek megkövetelni, azok használatát a helyszínen begyakoroltatni.

33. A dohányzásra vonatkozó előírások

140. A dohányzásra vonatkozó előírásokat a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény és a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek tekintetében a dohányzás, a dohányzóhelyek kijelölésének és a dohánytermékek forgalmazásának részletes szabályairól szóló 48/2013. (VIII. 21.) BM rendelet tartalmazza.

34. Az anyagmozgatásra vonatkozó előírások

141. Szállítási és rakodási munkánál az ékszer(ek) viselése tilos, valamint ügyelni kell a megfelelő munkaruházatra, el kell kerülni a felcsavarodás, beakadás stb. veszélyét. A hosszú hajat kendővel, sapkával vagy egyéb módon le kell kötni.

142. Csoportos anyagszállításnál az anyagmozgatás biztonságossá tétele érdekében a munka irányítója köteles

a) az anyagmozgatást biztonságosan és a fizikai terhelés lehető legoptimálisabb elosztása mellett megszervezni,

b) biztosítani a megfelelő egyéni védőeszközöket és segédeszközöket, és ellenőrizni azok munkavégzésre való alkalmas állapotát,

c) előzetes elméleti és gyakorlati oktatást tartani.

35. Az elsősegélynyújtás biztosításának és képzésének rendje

143. Minden munkahelyen a MSZ 13553 szabvány által meghatározott tartalmú (I. kategória vagy azzal egyenértékű) munkahelyi elsősegély-felszerelést kell készenlétben tartani; a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott személyi állományi tagok számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a személyi állományi tagok közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani.

144. Az elsősegélynyújtó felszerelést és a mentődobozt az egészségügyi szakterület által meghatározott mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.

145. Az egészségügyi szakterület köteles gondoskodni az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról, a mentődobozok megfelelő tartalmáról, feltöltéséről a munkahelyi vezető jelzése alapján.

146. Sérülés esetén a sérült közvetlen közelében lévő személyi állományi tag köteles az elsősegélynyújtást elkezdeni és haladéktalanul segítségül hívni az alapellátó orvost, illetve a bv. szerv szakképzett személyi állomány tagját, aki átveszi a sérült további ellátását.

147. A BVOP területén kijelölt elsősegélynyújtó hely a földszinten található orvosi rendelőben van, a bv. szerv esetében a kijelölést a bv. szerv munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

148. A mentődoboz minimális tartalma:

a) 1 db steril gyorskötöző pólya (5 cm ´ 5 m),

b) 2 db steril gyorskötöző pólya (10 cm ´ 5 m),

c) 3 db vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 ´ 5 cm),

d) 3 db steril mull-lap (50 cm ´ 80 cm),

e) 1 db steril mull-lap (6 ´ 6 cm / 100 lap),

f) 4 db kéztisztító lap,

g) 1 db háromszögletű kendő (100 ´ 100 ´ 141 cm),

h) 4 pár fóliakesztyű,

i) 1 db ragtapasz (1,25 cm ´ 5 m),

j) 2 db biztosítótű (40 mm-es),

k) 1 db olló (130 mm-es, MSZ 2160),

l) 1 doboz sebfertőtlenítő oldat (30 ml/doboz),

m) 1 db utasítás elsősegélynyújtásra.

X. A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE

36. Épületek, építmények használatba vétele, munkaeszközök üzembe helyezése

149. Új létesítmény, berendezés, gép használatba vétele, üzembe helyezése során a munkavédelmi alkalmasságot felül kell vizsgálni. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megléte esetén a használatba vételt, üzembe helyezést munkavédelmi szempontból írásban engedélyezni vagy elrendelni kell. Hasonló módon kell eljárni nagyjavítás vagy a gépen végzett átalakítás esetén is.

150. Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az üzembe helyezési eljárás során rendelkezésre áll a gyártó vagy exportáló magyar nyelvű nyilatkozata, hogy a munkaeszköz kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit és erről a működtető az eljárás során üzemi próbával is meggyőződött.

151. Munkaeszköz beszerzése során meg kell győződni arról, hogy rendelkezésre állnak-e a munkavédelmi követelményeket kielégítő, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, ha kell, hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások. A hiányzó dokumentumok pótlása a munkaeszközt beszerző feladata.

152. Külső tervezés esetén a tervbírálatot minden esetben a beruházás, kivitelezés megkezdése előtt kell megtartani. A tervek munkavédelmi alkalmasságának elbírálásába be kell vonni a munkavédelmi főfelügyelőt és a munkavédelmi felügyelőt is. Az elbírálásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Saját beruházás esetén a használatba vételt, üzembe helyezést megelőző vizsgálatokat, műszeres méréseket a BVOP-n a MEF végezteti el, a bv. szerv esetében a műszaki szakterület (érintésvédelmi mérés, zajszint-mérés stb.). A tervezett létesítmény, épület engedélyezési tervéhez mellékelendő munkavédelmi biztonsági terv tartalmi elemeit a 10. melléklet rögzíti.

37. Technológiai, műveleti, gépkezelési, karbantartási utasítások elkészítése

153. A gépeket, berendezéseket csak a gépkezelési, technológiai utasításban foglaltak szerint szabad használni. A gépkönyvek, gépkezelési utasítások beszerzéséről, elkészítéséről a munkaterület vezetője, ellenőrzéséről a munkavédelmi felügyelő gondoskodik.

154. A gépek, berendezések karbantartására éves karbantartási tervet kell készíteni.

155. A karbantartási tervek tartalmazzák:

a) a gép, berendezés megnevezését, azonosító jelét és számát,

b) az elvégzendő munkák megnevezését és időpontját,

c) a karbantartást végző szervezet megnevezését,

d) a terv összeállításáért felelős személy nevét, beosztását és aláírását,

e) az előírt karbantartások elvégzésének ellenőrzéséért felelős személy nevét, beosztását és aláírását,

f) a terv jóváhagyásáért felelős személy nevét, beosztását és aláírását.

156. A veszélyes munkaeszközt kizárólag annak kezelője használhatja, javítást, karbantartást csak a terület vezetőjének engedélyével, külön oktatásban részesített személy végezhet.

157. A veszélyesnek nem minősülő munkaeszközt, ha azzal műszaki okból 30 napot meghaladó ideig munkát nem végeztek, vagy sérülést okozó esemény következett, illetve következhetett volna be, továbbá ha azon átalakítást végeztek, csak akkor lehet ismételten használatba venni, ha azt felülvizsgálatnak vetették alá, jegyzőkönyvben a felülvizsgálat eredményét rögzítették.

158. Minden új és felújított eszköz első használatba vétele előtt a felhasználó köteles meggyőződni arról, hogy az a rendelkezésre álló okmányok szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas-e.

38. Munkavédelmi ellenőrzés

159. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a vezető köteles a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a személyi állomány tagjainak megadni, rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a személyi állományi tagok ismerik-e és megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

160. A munkavédelmi ellenőrzésen feltárt hiányosságokat a veszélyeztetés mértékének figyelembevételével kell felszámolni; erre a felszámolás módját, ütemét a BVOP-n az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese által, a bv. szerv esetében az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott intézkedési tervben kell meghatározni.

161. A munkavédelmi főfelügyelő az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettese által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján hajtja végre a szakirányító tevékenység körébe tartozó tervezett ellenőrzéseket. A munkavédelmi főfelügyelő az éves ellenőrzési tervet minden év december 31-éig készíti el és terjeszti fel jóváhagyásra.

162. Rendkívüli munkavédelmi ellenőrzést tarthat bármely időpontban:

a) az országos parancsnok,

b) az országos parancsnok helyettesei,

c) az állományilletékes parancsnok (az illetékes bv. szervnél),

d) a MEF vezetője (a BVOP-n),

e) a munkavédelmi főfelügyelő,

f) a munkavédelmi felügyelő (az illetékes bv.szervnél),

g) a vezető az irányítása, vezetése alá tartozó területen.

163. Soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatni a hasonló munkabaleset megelőzése érdekében, ha a baleset a munkaeszköz biztonságtechnikai hiányossága vezethető vissza. A vizsgálati tevékenységet nem csak a balesetet kiváltó munkaeszköznél, hanem a munkáltatónál használt valamennyi hasonló munkaeszközénél el kell végezni. Az ilyen ellenőrzésbe szükség esetén szakértőt is be kell vonni.

39. Villamosbiztonsági vizsgálatok, érintésvédelmi ellenőrzések

164. Az időszakos felülvizsgálatok rendjét a 11. melléklet tartalmazza, az alábbiak figyelembevételével:

a) a villamos meghajtású berendezések, munkaeszközök időszakos felülvizsgálata a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet,

b) a nyomástartó edények felülvizsgálata a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet,

c) az emelőgépek időszakos felülvizsgálata az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet szerint történik.

165. A szerelést követően és az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint a használatba vétel előtt a biztonságos szerelésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltételeiről és körülményeiről a műhelyvezető ellenőrző felülvizsgálat keretében győződik meg. A vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni (12. melléklet).

166. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés ellenőrző felülvizsgálatát az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal.

167. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – amennyiben jogszabály, gépkönyv vagy egyéb utasítás eltérően nem rendelkezik – egyszerű, mechanikus szerszámok (pl. kalapács, fogó stb.) esetén 5 évente kell elvégezni és a 13. melléklet szerint kell dokumentálni.

168. Valamennyi időszakos felülvizsgálat elvégzéséért a MEF Üzemeltetési és Fenntartási Osztályának vezetője és a műhelyvezetők felelősek.

169. A veszélyes gépekről a 14. melléklet szerinti jegyzéket kell vezetni. A jegyzék folyamatos, naprakész vezetéséért a műhelyvezetők felelősek.

170. A műhelyvezető köteles minden negyedévben a létrákat leellenőriztetni, amit a 15. melléklet szerint kell dokumentálni.

40. A fegyverek ellenőrzése

171. A szolgálati és kiképzési lőfegyverek műszaki állapotáról, használatra való alkalmasságáról a Belügyminisztérium Technikai Szabályzatáról szóló 29/2011. (X. 28.) BM utasítás rendelkezik.

172. A fegyver ellenőrzése során csak az ellenőrzést végrehajtó személy lehet jelen.

173. A lőfegyverek töltetlenségének ellenőrzése kizárólag az erre kijelölt töltő-ürítő helyen, műszaki állapotuk, használatra való alkalmasságuk ellenőrzése a karbantartó helyeken és a fegyverjavító műhelyben hajtható végre.

41. A munkavédelmi szemle

174. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét negyedévente munkavédelmi szemle során kell ellenőrizni. A BVOP-n a munkavédelmi szemle megszervezéséről és lebonyolításáról a MEF vezetője, a bv. szervnél a munkavédelmi felügyelő gondoskodik.

175. A BVOP munkavédelmi szemlebizottságának tagjai:

a) a MEF vezetője által kijelölt személy,

b) a munkavédelmi főfelügyelő vagy a munkavédelmi felügyelő,

c) az EÜF vezetője által kijelölt személy,

d) az ellenőrzött vezetője,

e) a munkavédelmi képviselő,

f) az országos parancsnok által kijelölt más személy.

176. A bv. szerv munkavédelmi szemlebizottságának tagjai:

a) a bv. szerv vezetője, illetve a gazdasági (műszaki) vezető vagy helyetteseik,

b) a munkavédelmi felügyelő,

c) az egészségügyi szolgálat képviselője,

d) az ellenőrzött vezetője,

e) a munkavédelmi képviselő,

f) az állományilletékes parancsnok által kijelölt más személy.

177. A munkavédelmi szemléről készített jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szemle pontos helyét és időpontját,

b) az előző szemlén feltárt hiányosságok közül azokat, amelyeket nem szüntettek meg, illetve az elhárításra megállapított újabb határidőket a felelősök megjelölésével,

c) a szemle során feltárt hiányosságok pontos, munkahelyek szerinti felsorolását,

d) a hiányosságok megszüntetéséért felelős személyek nevét, beosztását,

e) a hiányosságok megszüntetésének határidejét,

f) a szemlebizottságban résztvevők nevét, beosztását és aláírását.

178. A munkavédelmi szemlén feltárt hiányosságok felszámolása érdekében szakirányú végzettségű szakértőt is be lehet vonni. A szakértő bevonását a BVOP-n a MEF Üzemeltetési és Fenntartási Osztályának vezetője, a bv. szervnél a gazdasági vezető köteles kezdeményezni.

42. Balesetek, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

179. Minden üzemi, munka- és szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetet ki kell vizsgálni és arról baleseti jegyzőkönyvet és baleseti kivizsgálási jegyzőkönyvet (16. és 17. melléklet) kell felvenni, amely a baleseti dokumentáció részét képezi. A munkanap-kieséssel nem járó baleset esetén egyszerűsített baleseti jegyzőkönyvet (18. melléklet) kell felvenni. Amennyiben a jegyzőkönyv felvételekor még nem ismert a munkanap-kiesések száma, annak megállapítását követően módosító baleseti jegyzőkönyvet (19. melléklet) kell kiállítani.

180. A munkavédelmi felügyelő a munkaképtelenséget okozó baleset kivizsgálását haladéktalanul (legkésőbb 72 órán belül) megkezdi, amelybe bevonja a munkavédelmi képviselőt, szükség szerint az EÜF kijelölt személyi állományi tagját.

181. Az Mvt. 87. § 3. pontja szerinti súlyos munkabalesetet azonnal, késedelem nélkül jelenteni kell a BVOP Főügyeletére. A BVOP Főügyelet haladéktalanul értesíti az országos parancsnokot, az országos parancsnok gazdasági és informatikai helyettesét és a munkavédelmi főfelügyelőt. A további értesítési kötelezettségeket a 14. pont tartalmazza.

182. A munkabaleset kivizsgálása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül.

183. A munkabalesetekről – a munkanap-kieséssel nem járókról is – nyilvántartást kell vezetni. A munkabaleseti nyilvántartást a munkavédelmi felügyelő vezeti telephelyenkénti bontásban.

184. Amennyiben a sérült legalább egy napot elérő munkaképtelenséget okozó balesetet szenvedett, a munkavédelmi felügyelő tájékoztatása alapján az állományilletékes parancsnok a baleset minősítéséről határozatot hoz (20. melléklet), egyúttal felhívja a személyi állomány tagját a kárigény bejelentésére (21. melléklet).

185. A teljes baleseti dokumentációt a sérüléstől számított 30 napon belül kell lezárni.

186. A munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkavédelmi felügyelő megküldi:

a) a sérültnek – halála esetén közvetlen hozzátartozójának – a „Határozat baleset minősítéséről” és a „Felhívás kárigény bejelentésére” nyomtatvánnyal együtt,

b) az Illetmény-számfejtési Osztálynak a „Határozat baleset minősítéséről” nyomtatvánnyal együtt.

187. A személyi állomány tagját ért úti baleset esetén a Magyar Államkincstár honlapján közzétett Üzemi baleseti jegyzőkönyvet kell kitölteni, aminek egy példányát a munkavédelmi felügyelő megküldi az Illetmény-számfejtési Osztálynak a „Határozat baleset minősítéséről” nyomtatvánnyal együtt.

188. Ha a munkabaleset sérültje neki felróható okból a baleset-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

43. Mentési terv, a rendkívüli eseményekre vonatkozó eljárás

189. Olyan mértékű veszélyhelyzet esetére, amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be, a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel, mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni.

190. A mentési terv előkészítése során a munkavédelem, a tűzvédelem, a polgári védelem szakemberei, valamint foglalkozás-egészségügyi szakorvos bevonása szükséges.

191. A mentési terv egy példányát az ügyeleten kell elhelyezni.

192. A mentési terv tartalmazza:

a) a veszélyhelyzeteket, amelyek elhárítására a bv. szerv felkészült,

b) a vészhelyzetre felkészítést,

c) a rendkívüli események bejelentésének módját,

d) a balesetmegelőzési és elhárítási tervet a veszélyes anyagok és készítmények használatára,

e) a műszaki védelemhez, a kárelhárításhoz szükséges anyagok eszközök, létesítmények megnevezését,

f) a mentés, kárelhárítás irányítására vonatkozó rendelkezéseket,

g) a személyi állomány feladatait,

h) a helyreállítási feladatokat.

193. Rendkívüli események esetén a veszélyek elhárítása során teendő legfontosabb intézkedések:

a) a riasztás,

b) az életmentés és elsősegély-nyújtás,

c) az anyagi javak mentése, őrzése,

d) a veszélyeztetés továbbterjedésének megakadályozása,

e) a helyszín biztosítása, a kárelhárítás és a helyreállítás.

194. Rendkívüli esemény esetén a veszélyeztetést észlelő személy köteles értesíteni az ügyeletet, és a szolgálati út betartásával a BVOP Főügyeletét, amely a mentési terv szerint köteles általános riasztást elrendelni.

XI. A FOGVATARTOTTAKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

195. Befogadáskor a fogvatartott részére – a tervezett foglalkoztatásától függetlenül – számára érthető módon, az általa beszélt nyelven általános balesetvédelmi oktatást kell tartani, melyet a befogadástól számított 72 órán belül kell végrehajtani. Az oktatás megtartásáért a befogadást végző személy (reintegrációs tiszt) felelős. Az oktatás tényét igazoló dokumentumot a fogvatartott egyéniesített fogvatartási programtervben kell elhelyezni. A munkavédelmi felügyelő által összeállított oktatási anyagot a házirendnek is tartalmaznia kell.

196. A fogvatartottak ismétlődő munkavédelmi oktatását havonta kell végrehajtani.

197. A fogvatartottak számára munkaruhát, egyéni védőeszközt a végzendő munkára tekintettel kell biztosítani.

198. A fogvatartottak munkabaleseteit a vonatkozó jogszabályok alapján kell kivizsgálni, dokumentálni.

199. A fogvatartotti munkabaleset tényét rögzíteni kell a büntetés-végrehajtási intézet MVSZ-ében meghatározottak szerint. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, amelyből 1 példányt a sérült, 1 példányt a munkavédelmi felügyelő és 1 példányt a foglalkozás-egészségügyi orvos kap (ez utóbbi példányt a fogvatartott eü. anyagában kell elhelyezni).

200. A fogvatartott a munkabalesettel összefüggésben elszenvedett kár megtérítésére kárigény-bejelentéssel élhet a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 10. §-a, a büntetés-végrehajtási szervezetnél működő, fogvatartottakat érintő foglalkozás-egészségügyi feladatokról, valamint a fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának munkaügyi ellenőrzéséről szóló 63/2014. (XII. 15.) BM rendelet 8. § (4) bekezdése és a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltekkel és egyéb jogcímen fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól szóló 12/2014. (XII. 16.) IM rendelet szerint, melyet a bv. szerv vezetője felé kell írásban megtenni. Az írni vagy olvasni nem tudó fogvatartott kérelmét két érdektelen tanú jelenlétében kell jegyzőkönyvbe foglalni. A kérelemben foglaltak megalapozása a kérelmező feladata. A dolgozó fogvatartottak baleseteiről haladéktalanul e-mailben tájékoztatni kell a munkavédelmi főfelügyelőn keresztül az elsőfokú hatóságot.

201. A munkanapkieséssel járó fogvatartotti munkabalesetekről a Munkabaleseti jegyzőkönyvek összesítőjében a munkavédelmi felügyelő köteles nyilvántartást vezetni, továbbá azt megküldeni a tárgyhónapot követő 8 napon belül a munkavédelmi főfelügyelő részére.

202. A fogvatartottak nem munkabalesetét a körlet-főfelügyelő rögzíti a büntetés-végrehajtási intézet MVSZ-ében meghatározottak szerint.

XII. A MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

203. A személyi állomány betegségének szolgálati kötelmekkel való összefüggését az alapellátó orvos véleményezi, és a véleményében rögzíti a betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal arról, hogy a betegsége a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

204. Az alapellátó orvos az általa észlelt vagy tudomására jutott személyi állomány foglalkozási megbetegedését, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezését, valamint fokozott expozíciós esetét a munkavédelmi hatósághoz írásban köteles bejelenteni. A foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció bejelentése a BMR1 28/A. §-a szerint történik (22. melléklet).

XIII. A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET

44. A munkavédelmi képviselő

205. A BVOP Mvt. 70/A. §-a szerinti munkavédelmi képviselőjének neve és elérhetőségi adatai a BVOP intranet/Tudástár/Munkavédelem mappában találhatóak.

206. Valamennyi bv. szerv esetében a megválasztott munkavédelmi képviselő nevét és elérhetőségi adatait mindenki által hozzáférhető módon az intranetes oldalra kell feltölteni.

207. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről.

208. A munkavédelmi képviselővel a munkavédelmi főfelügyelő és a munkavédelmi felügyelő, továbbá – a foglalkozás-egészségügyi szolgálat részéről – az egészségügyi szakterület vezetője rendszeres kapcsolatot tart. A kapcsolattartás magában foglalja a munkavédelmi képviselői kezdeményezésre, megkeresésre adandó munkáltatói válasz teljesítését, a folyamatos információ-átadást és koordinációt.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

209. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

210.1

211. A bv. szervek vezetői az utasítás hatálybalépésétől számított 60 napon belül kötelesek felülvizsgálni és a jelen utasításnak megfelelően módosítani a vezetésük alá tartozó szerv munkavédelmi szabályzatát. A szabályzat kötelező mellékleteit a jelen utasítás mellékleteinek alkalmazásával, a 9–15. mellékleteket a bv. szerv sajátosságainak megfelelően kell elkészíteni.

1–22. melléklet a 10/2020. (III. 31.) BVOP utasításhoz2

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!