• Tartalom

81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet

81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet

az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről1

2020.06.02.

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,

a 13. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Rendkívüli intézkedések

1. § (1) A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) során a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.

(2) A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs (a továbbiakban: Operatív Törzs) segíti.

2. §2 A külföldről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban Magyarország területére – a 4. § (1), (2) és (5) bekezdésében és a 4/A. §-ban meghatározott kivétellel – nem léphetnek be.

3. § (1)3 Személyforgalomban külföldről érkező magyar állampolgárok – a 4. § (1), (2) és (5) bekezdésében és a 4/A. §-ban meghatározott kivétellel –

a) a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely eltűrésére kötelesek,

b) akiknél az egészségügyi vizsgálat COVID-19 fertőzés gyanúját állapítja meg, kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre,

c) akiknél az egészségügyi vizsgálat során COVID-19 fertőzés gyanúja nem merül fel, kötelesek 14 napra lakóhelyükön vagy tartózkodási helyükön otthoni járványügyi megfigyelésnek alávetni magukat (a továbbiakban: hatósági házi karantén), azzal, hogy

ca) a járványügyi hatóság e személyeket nyilvántartásba veszi,

cb) a hatósági házi karanténra vonatkozó szabályok betartását az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) ellenőrzi,

d) akiknél az egészségügyi vizsgálat során COVID-19 fertőzés gyanúja nem merül fel, de nem rendelkeznek Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,

da) a hatósági előírásoknak megfelelően elhagyják Magyarország területét, vagy

db) kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti intézkedések nem alkalmazandóak, amennyiben a külföldről érkező magyar állampolgár hitelt érdemlően igazolja, hogy

a) COVID-19 fertőzésből gyógyult, fertőzés tüneteit nem mutatja, vagy

b) a belépést megelőzően legalább 14 napig járványügyi megfigyelés hatálya alatt állt.

(2a)4 E rendelet szerinti hatósági házi karanténnak minősül az is, ha a járványügyi hatóság COVID-19 fertőzés vagy annak gyanúja miatt előírja, hogy a járványügyi intézkedés alá vont személy a számára meghatározott lakást, ahhoz tartozó bekerített helyet vagy egyéb, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyet ne hagyja el.

(3)5 Az (1) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (2a) bekezdése szerint hatósági házi karanténban vagy kijelölt karanténban tartózkodók ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata.

(4) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése szerint kezelt személyes adatot az adatkezelő – a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében – a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja.

(5) A járványügyi hatóság a hatósági házi karantén elrendeléséről vagy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján a járványügyi elkülönítésről, járványügyi megfigyelésről, járványügyi zárlatról, valamint járványügyi korlátozásról szóló határozatot soron kívül továbbítja a rendőrség részére az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében.

(6) A rendőrség a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nyilvántartja. A nyilvántartásba nem vehető fel olyan adat, amely a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nem szükséges. A nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági házi karantén, a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, valamint a járványügyi korlátozás megszűnésének időpontjában törölni kell.

(7) E kormányrendelet 2. és 3. §-a szerinti rendelkezései a teherforgalomra nem alkalmazandóak.

4. § (1)6 A 2. §-ban és a 3. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések alól – a (2) és az (5) bekezdés, valamint a 4/A. § szerinti kivétellel – különös méltánylást érdemlő esetben a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes felmentést adhat, illetve egyedi magatartási szabályt állapíthat meg, ha

a) az egészségügyi vizsgálat során COVID-19 fertőzés gyanúját nem állapították meg, és

b) az érintettet a 3. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti kijelölt karantén, valamint a hatósági házi karantén idejére nyilvántartásba vették.

(2)7 Az országos rendőrfőkapitány

a) a szomszédos állam állampolgárai esetében,

b) a humanitárius célból történő tranzitáthaladás során, valamint

c) a szomszédos országokból érkező olyan személyek esetében, akik az agrárágazat (TEÁOR és TESZOR 01, 02 és 03) munkaerőigényének biztosítása céljából utaznak be, és a szomszédos állam állampolgárai vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok (a továbbiakban: agrárágazatban dolgozó),

a határátlépésre, a Magyarország területén tartózkodásra, az áthaladásra, az útvonalra, a megállási lehetőségekre, a humanitárius tranzitforgalomra vonatkozó különös közlekedésre vonatkozó szabályokat, valamint – kizárólag a c) pont szerinti esetben – a munkahelyi karanténra vonatkozó szabályokat határozatban is megállapíthat.

(3) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (2) bekezdésétől eltérően a (2) bekezdés szerinti határozatról készült közleményt a Hivatalos Értesítőben kell közzétenni.

(4) A (2) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, valamint bíróság előtt nem támadható meg.

(5) A 2. §, a 3. § (1) bekezdése és az (1) bekezdés nem alkalmazandó a veszélyhelyzet ideje alatt a katonai konvojok Magyarországon történő áthaladásával kapcsolatban, ha a csapatmozgás során kizárólag technikai eszköz, felszerelés és az állomány mozgatása történik, és a szomszédos országok részéről biztosított a határátlépés engedélyezése, valamint ha az

a) szövetségesi kötelezettség vagy nemzetközi megállapodás alapján fennálló feladat végrehajtása érdekében történik,

b) az Országgyűlés vagy a Kormány által már engedélyezett katonai csapatmozgásnak minősül,

c) kizárólag Magyarország területén való áthaladást szolgálja, és

d) magyar rendőri vagy katonai rendészi biztosítással, meghatározott útvonalon és – a feltétlenül szükséges üzemanyag-felvétel, valamint a biztosítást végző által kijelölt helyen végrehajtható pihenő kivételével – megállás nélkül történik.

4/A. §8 (1)9 Magyar állampolgár személyforgalomban

a) a Cseh Köztársaság,

b) a Lengyel Köztársaság,

c) a Koreai Köztársaság,

d) a Németországi Szövetségi Köztársaság,

e)10 az Osztrák Köztársaság,

f)11 a Szlovák Köztársaság és

g)12 Japán

területéről, ezen országok valamelyikének területén tett üzleti célú utazást követően Magyarország területére – a 3. § és a 4. § (1) bekezdése szerinti korlátozás nélkül – beléphet, ha a magyar állampolgár olyan belföldi vagy az a)–g) pontokban megjelölt államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben az a)–g) pontokban megjelölt állam legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban áll (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás).

(2)13 A külföldről érkező nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti célú utazás esetén, az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott országok területéről – a 2. §-tól eltérően, a 4. § (1) bekezdése szerinti korlátozás nélkül – beléphet, amennyiben az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott valamely ország állampolgára.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint történő belépés során valószínűsítenie kell az üzleti célú utazás tényét.

4/B. §14 (1) Az agrárágazatban dolgozó csak az országos rendőrfőkapitány által erre a célra kijelölt határátkelőhelyen, csoportosan léptethető be Magyarország területére.

(2) A beléptetés feltételeiről és tervezett idejéről az agrárágazatban dolgozót előzetesen az agrárágazatban dolgozó munkáltatója (a továbbiakban: munkáltató) az anyanyelvén írásos formában tájékoztatja.

(3) Az agrárágazatban dolgozó beléptetésére abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a munkáltató a tervezett belépés előtt legalább 48 órával az agrárágazatban dolgozó belépéséről az országos rendőrfőkapitány által meghatározott elektronikus formában értesíti az (1) bekezdés szerint kijelölt és igénybe venni kívánt határátkelőhely szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget

aa) az agrárágazatban dolgozó nevét,

ab) a határátlépés során felhasználni kívánt személyazonosításra alkalmas okmányának számát,

ac) a tervezett munkavégzés és a szállás helyét és a munkavégzés tervezett időpontját

tartalmazó kimutatás megküldésével,

b) egészségügyi vizsgálaton átesett, és ennek során COVID-19 fertőzés gyanúját nem állapították meg.

(4) Az agrárágazatban dolgozó beléptetésének az Európai Gazdasági Térség tagállamán kívüli harmadik ország állampolgárának magyarországi foglalkoztatására vonatkozó jogszabályban előírt rendelkezéseken túl további feltétele a munkáltatóval kötött érvényes és hatályos munkaszerződés megléte, vagy a munkáltató által a munkaviszony fennállásáról kiállított igazolás eredeti példányának bemutatása, amelyben a munkavégzés ágazatát, helyét és a jogviszony időtartamát a munkáltató feltüntette.

(5) Az agrárágazatban dolgozót a járványügyi hatóság nyilvántartásba veszi.

5. §15 (1)16 Az a nem magyar állampolgár, aki a 2. §-ban és a 4. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szabályokat megszegi, Magyarország területéről kiutasításra, kitoloncolásra kerül.

(2) Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a Btk. 361. §-ában meghatározott bűncselekményt a COVID-19 fertőzöttség vagy annak gyanúja miatt elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével követik el.

(3) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 11. § (1) bekezdésétől eltérően a (2) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

(4) A (2) bekezdés szerint szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabs. tv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén százötvenezer forintig terjed, és a Szabs. tv. 100/A. §-ától eltérően szóbeli figyelmeztetés nem alkalmazható.

(5) Ha a (2) bekezdés szerinti szabálysértés miatti helyszíni intézkedés során az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, a szabálysértési hatóság meghallgatás nélküli eljárásban hoz határozatot. Meghallgatás iránti kérelem esetén, a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a meghallgatás telekommunikációs eszköz útján nem foganatosítható, kötelező az írásbeli vallomástétel engedélyezése.

(6) A Szabs. tv. 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértést követ el, aki

a) a 4. § (1) bekezdése alapján meghatározott egyedi magatartási szabályt vagy

b)17 a 4. § (2) bekezdése alapján kiadott határozatba foglalt határátlépési, tartózkodási, közlekedési, egészségvédelmi, valamint útvonalra és megállási lehetőségekre vonatkozó, továbbá a Magyarország területén tartózkodásra, illetve a munkahelyi karanténra vonatkozó szabályt

megszegi.

(7) A (6) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a Szabs. tv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

(8) A (6) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabs. tv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén százötvenezer forintig terjed.

6. § (1) A veszélyhelyzet alatt a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek.

(2) A felsőoktatási intézmények hallgatók általi látogatása tilos.

(3) Az összehangolt védekezés érdekében köznevelési intézményben – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – rendkívüli szünetet az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el.

(4)18

(5) A gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott – külön kormányrendeletben meghatározott – egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.

(6) A Külföldi Nyelvtanulási Program felfüggesztésre kerül.

(7) A külföldre irányuló iskolai kirándulás tilos, a már lefoglalt, külföldre irányuló iskolai kirándulást le kell mondani.

7. § A magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik azon EGT-állampolgár, aki állandó tartózkodásra jogosult, és ezt a jogát állandó tartózkodási kártyával igazolja.

8. § (1) Magyarország területét csak az ágazat irányításáért felelős miniszter külön engedélyével hagyhatják el

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi dolgozók,

b) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti hivatásos, szerződéses állományú katonák és a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák,

c) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazottak,

d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak,

e) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény szerint foglalkoztatottak, valamint

f) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti kormánytisztviselők.

(2) A minisztériumok és a Miniszterelnöki Kormányiroda esetében külföldi kiküldetés elrendelésére a miniszter, illetve a miniszterelnök külön engedélyével kerülhet sor.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedély a foglalkoztatottak meghatározott csoportjára is kiadható.

9. § (1) A Magyar Honvédség – jogszabályban meghatározottakra figyelemmel – közreműködik a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során, valamint támogatja a rendőrséget és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátása során. A Magyar Honvédség a veszélyhelyzetben a közreműködői feladatokat a (3) bekezdésben meghatározott személyi kör iránymutatása alapján önállóan vagy a rendőrséggel együtt látja el.

(2) A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Intézetei a NATO Egészségügyi Kiválósági Központtal együttműködésben az intézkedési javaslatait folyamatosan megküldi az Operatív Törzs vezetőjének.

(3) A Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés e) pontja szerinti őrzés-védelmi feladatot a veszélyhelyzet ideje alatt – a Hvt. 81. § (1) bekezdés l) pontja alapján kiadott külön kormányrendeletben nem szabályozott esetben – a Magyar Honvédség

a) a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja döntése,

b) a Kormány honvédelemért felelős tagja döntése,

c) az Operatív Törzs felkérése vagy

d) a Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős tagjának felkérése

alapján, az a) vagy b) pont szerinti döntésben, valamint a c) vagy d) pont szerinti felkérésben megjelölt létesítmény vonatkozásában – a kapacitásai és az egyéb, a veszélyhelyzetben ellátandó feladatai teljesíthetősége figyelembevétele mellett – látja el.

(4) Az (1) bekezdés szerinti közreműködői feladatot, valamint a (3) bekezdés szerinti őrzés-védelmi feladatot, továbbá a veszélyhelyzettel összefüggésben elrendelt korlátozó intézkedések ellenőrzését a Magyar Honvédség a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti tagja (a továbbiakban: katona) – a katonai rendész jogköreit nem érintve –

a) a Hvt. 54/D. §-ában meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket, továbbá

b) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. és 39. §-ában meghatározott intézkedéseket

a szükségesség és arányosság követelménye betartásával alkalmazhatja.

(5) Ha a katona a (4) bekezdés szerinti rendőri intézkedést hajt végre, vagy annak végrehajtásában közreműködik, eljárására az Rtv.-ben meghatározott szabályok az irányadóak. A katona intézkedésének a jogszerűségét a Hvt.-ben meghatározottak szerint kell vizsgálni.

10. § (1) Ha az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának (a továbbiakban: nyilvántartás) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 113. § (1) bekezdése szerinti érvényességi ideje a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a nyilvántartás érvényességi ideje e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a veszélyhelyzet lejártát követő 90 nappal meghosszabbodik.

(2) A nyilvántartás (1) bekezdés szerint meghosszabbodott érvényességi ideje alatt az egészségügyi tevékenységvégzés nem szünetel.

11. § A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában.

2. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 13. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

13. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

14. § Felhatalmazást kap

a) a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az állami tulajdonú, létfontosságú infrastruktúra részét képező gazdasági társaságok tekintetében működőképességet garantáló különleges szabályok megalkotására,

b) a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi mobilitási programok felfüggesztésére.

15. § (1) A 10. § rendelkezéseit a nyilvántartás megújítása iránt folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A 10. § előírásait nem kell alkalmazni, ha az egészségügyi dolgozó nyilvántartásának érvényességi ideje 2020. január 1. és 2020. december 31. között jár le, de a nyilvántartás megújítása iránti kérelem alapján a nyilvántartást vezető szerv e rendelet hatálybalépését megelőzően azt már megújította.

16. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szervnek az Eütv. 74. § (2) bekezdése alapján hozott határozatát rendeletében a Kormány is visszavonhatja.

(2) A Kormány visszavonja a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020. március 26-án kelt, az országos tisztifőorvos járványügyi helyzetre tekintettel kiadott tiltó és kötelező határozatát.

1

A rendelet hatályát a 13. § a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbította. A rendelet az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése alapján, figyelemmel a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletre, hatályát vesztette 2020. június 18. napjával.

2

A 2. § a 174/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

3

A 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 174/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

4

A 3. § (2a) bekezdését a 181/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése iktatta be.

5

A 3. § (3) bekezdése a 181/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.

6

A 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 174/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 4. § (2) bekezdése a 185/2020. (V. 6.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 4/A. §-t a 174/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

9

A 4/A. § (1) bekezdés záró szövegrésze a 200/2020. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 4/A. § (1) bekezdés e) pontja a 200/2020. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 4/A. § (1) bekezdés f) pontja a 200/2020. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 4/A. § (1) bekezdés g) pontját a 200/2020. (V. 13.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

13

A 4/A. § (2) bekezdése a 200/2020. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.

15

Az 5. § a 181/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

Az 5. § (1) bekezdése a 185/2020. (V. 6.) Korm. rendelet 2. §-a szerint módosíott szöveg.

17

Az 5. § (6) bekezdés b) pontja a 185/2020. (V. 6.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 6. § (4) bekezdését a 215/2020. (V. 20.) Korm. rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére