88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet

1. § Ha

2. § A Vr.-rel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a Vr. hatályvesztésének napjától számított további 90 nappal meghosszabbodik.

3. § Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet alatt lejáró, az Szt. 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság időtartama meghosszabbodik a Vr. hatályvesztésének hónapját követő második hónap végéig.

4. § Az Szt. 130. §-a szerinti támogatás a fejlesztő foglalkoztatásban résztvevő személy napi munkavégzésétől függetlenül érvényesíthető azon személyek után, akik a veszélyhelyzet kihirdetése napján a fejlesztő foglalkoztatónál fejlesztési jogviszonyban vagy munkaviszonyban álltak és jogviszonyuk a veszélyhelyzet alatti elszámolási időszakban is fennállt.

5. § A veszélyhelyzet alatt lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően csak a Vr. hatályvesztését követő második hónap utolsó napján szűnik meg.

6. § A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmtr.) rendelkezéseit a Vr. hatályvesztését követő harmincadik napig a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

7. § (1) A veszélyhelyzet alatt a gyámhatósági eljárásban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 128. § (3) bekezdése szerinti személyes jognyilatkozatok felvétele helyett az ügyfelek írásban nyilatkoznak, a gyámhatóság az írásba foglalt ügyféli nyilatkozatok mellett a tárgyalás megtartását mellőzi.

(2) A gyámhatósági eljárásban a veszélyhelyzet alatt Magyarországon tartózkodó ügyfelek esetében is személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozatot.

(3) A gyámhatóság a veszélyhelyzet alatt a gyermekek és a gondnokság alatt álló személyek érdekében a hatáskörébe tartozó azonnali és soronkívüliséget igénylő, így különösen az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a gyám- és gondnokrendelés tárgyában a döntések meghozatalát folyamatosan biztosítja. Az örökbefogadható gyermekek érdekében folyamatosan biztosítani kell az örökbefogadás iránti kérelem felvételét, valamint a kötelező gondozásba történő kihelyezésről és az örökbefogadásról való döntés meghozatalát.

(4) A gyámhatóság a veszélyhelyzet alatt indokolt esetben eltekinthet a tényállás tisztázásához szükséges környezettanulmány beszerzésétől vagy elvégzésétől.

8. § Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartama, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama meghosszabbodik a Vr. hatályvesztésének hónapját követő második hónap végéig.

9. § A veszélyhelyzet alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatóknál, intézményeknél és hálózatoknál

10. § Ha a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése vagy 11. § (3) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig meghosszabbodik.

11. § A Vr. hatályvesztéséig az egészségi állapottól, személyiség állapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások felülvizsgálata nem végezhető el, a felülvizsgálathoz irat megküldése nem kérhető, erre hivatkozva az ellátás, kedvezmény, mentesség a Vr. hatályvesztését követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.

12. § (1) Ha a nyugellátás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó egyéb ellátás, a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatás vagy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása iránti eljárásban az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, az eljáró hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a Vr. hatályvesztését követő 15. napig felfüggesztheti.

(2) Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, a feltételt a Vr. hatályvesztéséig nem kell igazolni, az igazolás elmulasztása miatt a nyugellátás folyósítása a Vr. hatályvesztését követő 30. napig nem függeszthető fel.

(3) A külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 76. §-a szerinti adategyeztetés elmaradása miatt az ellátás folyósítása a Vr. hatályvesztését követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.

(4) Ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a követelését az általa folyósított ellátásból levonással érvényesíti, a levonás a Vr. hatályvesztéséig méltányosságból, kérelemre szüneteltethető.

13. § Ha a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a határidő a Vr. hatályvesztését követő hatvanadik napig meghosszabbodik.

14. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése, illetve 25/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői vizsgálat a Vr. hatályvesztéséig az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag az ápolt személy önkiszolgálási képességére, illetve ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva is elvégezhető.

(2) Ha a vizsgálat elvégzéséhez szükséges iratok nem állnak az eljáró hatóság rendelkezésére, azok hatóságnak történő megküldésére az ügyfelet hiánypótlás keretében fel kell hívni. A hiánypótlás az ügyfél rendelkezésére álló modern infokommunikációs eszköz használatával, elektronikus úton is teljesíthető.

(3) Ha az ügyfél a (2) bekezdés szerinti hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, vagy a hiánypótlás keretében megküldött iratanyagból az ápolt személy önkiszolgálási képességének, illetve ápolási gondozási szükségletének mértéke nem állapítható meg, az eljáró hatóság az eljárást legkésőbb a Vr. hatályvesztéséig felfüggesztheti.

(4) Az (1) bekezdés alapján az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével megállapított ellátás esetén az ellátásra való jogosultságot a Vr. hatályvesztésének hónapját követő második hónap végéig felül kell vizsgálni.

15. § A veszélyhelyzet kihirdetésekor fennálló, a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel, vagy részére megállapított iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor is a Vr. hatályvesztése hónapjának végén szűnik meg, ha annak időpontja későbbi, mint a 2019/2020-as tanév utolsó napja.

16. § (1) Az Szt. szerinti szociális szolgáltatások működése során az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében a veszélyhelyzet időtartama alatt

(2) Ha az átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény ellátottja jogviszonyának időtartama a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, és állapotánál fogva további, tartós elhelyezésre lenne szüksége, de a felvételi tilalom miatt ideiglenesen nem helyezhető el tartós bentlakást nyújtó intézményben, jogviszonyát a felvételi tilalom fennállását követő 60 napig meg lehet hosszabbítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéseknek megfelelő működés a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érinti. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ellátotti létszám, feladatmutató és férőhelyszám a veszélyhelyzet időtartama alatt, valamint a Vr. hatályvesztését követő harmincadik napig a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás hiányában is a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra jogosít.

(4) Az (1) bekezdés d), i) és j) pontja szerinti vizsgálatok elvégzése nélkül a szociális szolgáltatás a veszélyhelyzet fennállása alatt, valamint a Vr. hatályvesztését követő harmincadik napig jogszerűen nyújtható.

(5) A fejlesztő foglalkoztatásba bevontak rehabilitációs alkalmassági vizsgálatáról szóló, veszélyhelyzet alatt lejáró szakvélemények, javaslatok érvényessége a Vr. hatályvesztését követő hatvanadik napig meghosszabbodik.

17. § A veszélyhelyzet időtartama alatt az idősek otthonában foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető. A 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

18. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását nyújtó szolgáltatók, intézmények fenntartói, a közgyűjtemények fenntartói, a közművelődési intézmények fenntartói, valamint a helyi önkormányzatok e rendelet hatálybalépésétől számított 5 munkanapon belül – az SZGYF honlapján közzétett módon – adatot szolgáltatnak az SZGYF-nek azokról a 60. életévüket be nem töltött és nem krónikus beteg foglalkoztatottjaikról, akik a veszélyhelyzettel összefüggésben – különösen az elrendelt rendkívüli szünet, járványügyi zárlat vagy más intézkedés idejére – mentesültek a munkavégzési kötelezettség alól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazza

(3) Az (1) bekezdés szerint adatszolgáltatásra kötelezettek a munkavégzés alól mentesülő személyek körében, valamint a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást a következő munkanapon bejelentik az SZGYF-nek.

(4) A veszélyhelyzet időtartama alatt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben élők folyamatos ellátásának biztosítása, illetve az otthonukban élő, elsősorban idős rászorulók szociális alapszolgáltatásának biztosítása érdekében az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatottak az SZGYF döntése alapján a munkaszerződéstől, kinevezéstől eltérő foglalkoztatás útján, az SZGYF vagy harmadik személy által fenntartott szociális szolgáltatónál, szociális intézménynél, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó intézménynél vagy gyermekvédelmi intézménynél is foglalkoztathatók.

(5) A fenntartó az SZGYF-től kérheti a (4) bekezdés alapján nála történő foglalkoztatást, ha az általa fenntartott szociális szolgáltatónál, szociális intézménynél, gyermekek átmeneti gondozását nyújtó intézménynél, illetve gyermekvédelmi intézménynél jelentkező munkaerőhiány az ellátás biztonságát veszélyezteti.

(6) A (4) bekezdés alapján a foglalkoztatottat a (2) bekezdés e) pontja szerinti körülményekre, a várható napi utazási időre és a végzettségére figyelemmel lehet foglalkoztatni. 60 éven felüli személy és krónikus beteg a (4) bekezdés alapján nem foglalkoztatható.

(7) A foglalkoztatott a (4) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az általa ellátott munkakörre előírt, de legalább a szerződése, kinevezése szerinti alapbérre, illetményre jogosult. A munkabért, illetményt továbbra is a foglalkoztatott szerződése, kinevezése szerinti munkáltató fizeti meg. Ha az ellátott munkakörre előírt munkabér, illetmény magasabb, mint a szerződés, kinevezés alapján járó alapbér, illetmény, az a munkáltató, amelynél a foglalkoztatás történik, a különbözetet megtéríti a szerződés, kinevezés szerinti munkáltatónak.

(8) A (4) bekezdés szerinti foglalkoztatás időtartama alatt a munkáltatói jogokat– a jogviszony megszüntetése kivételével – az a munkáltató gyakorolja, amelynél a foglalkoztatás történik.

(9) A (4) bekezdés szerinti foglalkoztatás az SZGYF által meghatározott időpontban, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában megszűnik.

19. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 20. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

20. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

21. § (1) Az 1. §-ban és a 14. §-ban foglaltakat az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 3. §-ban foglaltakat az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti, a veszélyhelyzet alatt benyújtott kérelmek alapján indult, illetve az ismételt megállapítás tekintetében az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A 8. §-ban foglaltakat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának ismételt megállapítása iránti, a veszélyhelyzet alatt benyújtott kérelmek alapján indult, illetve az ismételt megállapítás tekintetében az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.