137/2020. (IV. 20.) Korm. rendelet
137/2020. (IV. 20.) Korm. rendelet
a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel az egyes hitel-, tőke- és garanciatermékekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről1
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnéséig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § A Tpvt. 24. §-ától eltérően nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap részvételével a COVID-19 koronavírus miatt szükségessé vált finanszírozási ügylettel – az e célra létrehozott tőkeprogramon keresztül – megvalósuló összefonódást, amely révén a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap egyedül vagy más vállalkozásokkal közös, befektetésvédelmi célú irányítási jogokat szerez.
2. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
3. § A veszélyhelyzet megszűnéséig a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
4. § (1) Az MFB tv. 4. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(2) Az MFB tv. 4. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) csak
a) hitelhez, kölcsönhöz, továbbá hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz,
b) támogatáshoz,
c) ajánlattételhez,
d) szolgáltatás nyújtásához,
e) vállalkozási szerződéshez,
f) adásvételi szerződéshez és
g) pénzügyi lízinghez
kapcsolódóan vállalhat kezességet, garanciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget.
5. § Az MFB tv. 5. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által közvetlenül vagy pénzügyi intézményen keresztül közvetetten nyújtott hitel és pénzkölcsönből, készfizető kezességvállalásból, garanciavállalásból, valamint egyéb bankári kötelezettségvállalásból az MFB Zrt. vagy a pénzügyi intézmény felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért a Kormány határozatában megjelölt ügyletek tekintetében azzal, hogy a Kormány által meghatározott keretösszeg felhasználásának nyilvántartása és az erre vonatkozó adatszolgáltatások elkészítése az MFB Zrt. feladata, továbbá a kezesség beváltására szerződésátruházást vagy engedményezést követően kizárólag az MFB Zrt. jogosult.
6. § (1) Az MFB tv. 8. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően az MFB Zrt. által a veszélyhelyzet időtartama alatt vállaltakkal együtt a veszélyhelyzet megszűnését követő ötödik év utolsó napjáig pénzügyi intézménynek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem pénzügyi intézmény tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének hatvan százalékát, pénzügyi vállalkozással szembeni – ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított – kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének száz százalékát.
(2) Az MFB tv. 8. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az MFB Zrt. közvetlen többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságokra, továbbá az MFB tv. 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságokra.
(3) Az MFB tv. 8. § (1) bekezdése alkalmazása során a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 39. pontjától eltérően az MFB Zrt. tekintetében nem minősül ügyfélcsoportnak azoknak az ügyfeleknek a köre, amely ügyfelek részére az MFB Zrt. befektetési jegy lejegyzése vagy megvásárlása céljából nyújtott kölcsönt, és amelyek a befektetési alapra, az alapkezelőre vagy azok keresztkapcsolataira tekintettel képeznének egyetlen kockázati tényezőt.
7. § Az MFB tv. 9. § (2) és (3) bekezdésétől eltérően befektetési alap által kibocsátott, MFB Zrt. által lejegyzett befektetési jegyre a veszélyhelyzet időtartama alatt teljesített vagyoni hozzájárulás összege a veszélyhelyzet megszűnését követő ötödik év utolsó napjáig nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének hetvenöt százalékát. Befektetési alap által kibocsátott, MFB Zrt. által lejegyzett befektetési jegyre a veszélyhelyzet időtartama alatt teljesített vagyoni hozzájárulás együttes összege a veszélyhelyzet megszűnését követő ötödik év utolsó napjáig nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének kettőszázötven százalékát.
8. § Az MFB tv. 21. § 2. pontjától eltérően gazdálkodó szervezetnek minősül: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyéni vállalkozó, a befektetési alap, az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepe is, továbbá a jogszabállyal létrehozott, gazdasági tevékenységet is folytató jogi személy.
9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
10. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
A rendelet hatályát a 10. § a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbította. A rendelet az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése alapján, figyelemmel a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletre, hatályát vesztette 2020. június 18. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás