nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
177/2020. (V. 4.) Korm. rendelet
EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező egyéni légzésvédő eszközök és a használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszközök vizsgálatáról, felhasználásáról, az egyes munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok elhalasztásáról, a munkavégzéshez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényességének meghosszabbításáról, valamint az egyes időszakos felülvizsgálatok elhalasztásáról
2020-05-05
2020-05-18
1
Jogszabály

177/2020. (V. 4.) Korm. rendelet

EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező egyéni légzésvédő eszközök és a használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszközök vizsgálatáról, felhasználásáról, az egyes munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok elhalasztásáról, a munkavégzéshez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényességének meghosszabbításáról, valamint az egyes időszakos felülvizsgálatok elhalasztásáról

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,

a 8. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező egyéni légzésvédő eszközök és a használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszközök vizsgálata és felhasználása

1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) fennállása alatt, a koronavírus világjárvány kitörésével összefüggésben szükséges egyéni védőeszközök biztosítása érdekében kizárólag az e rendeletben foglaltak szerint lehet felhasználni az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező új egyéni légzésvédő eszközöket (a továbbiakban: egyéni légzésvédő eszköz) és a használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszközöket.

(2) Az egyéni légzésvédő eszközökre vonatkozó 2. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet] szerinti megfelelőségértékelési eljárás elindítását követően lehet kérelmezni.

2. § (1) A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának megbízott vizsgálólaboratóriuma (a továbbiakban: BME vizsgálólaboratórium) a hozzá benyújtott vizsgálati kérelemre (a továbbiakban: kérelem) jogosult a veszélyhelyzet ideje alatt egyéni légzésvédő eszközök és a használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszközök darabvizsgálatának elvégzésére.

(2) A kérelmet állami költségvetési szerv, egészségügyi szolgáltató, a gyártó, a gyártó meghatalmazott képviselője, az importőr, a forgalmazó (a továbbiakban együtt: kérelmező) nyújthatja be, az (1) bekezdésben felsorolt egyéni védőeszközök egészségügyi szolgáltató vagy a koronavírus elleni védekezésben közvetlenül részt vevő szerv (a továbbiakban: együtt: felhasználó) általi felhasználás céljából.

(3) A kérelemhez a műszaki dokumentációt és az egyéni légzésvédő eszköz esetén a megfelelőségértékelési eljárás megindításáról szóló igazolást a kérelmezőnek csatolnia kell.

(4) A BME vizsgálólaboratórium működésének az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005, illetve az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szabvány előírásainak kell megfelelnie.

(5) A BME vizsgálólaboratóriumnak rendelkeznie kell a darabvizsgálat elvégzéséhez szükséges eljárásrenddel.

(6) A darabvizsgálat során a BME vizsgálólaboratórium megvizsgálja, hogy

a) az adott cikkszámmal ellátott egyéni légzésvédő eszköz, használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszköz megfelel-e az MSZ EN 149:2001+A1:2009 szabványban foglalt előírásoknak,

b) a vizsgált egyéni légzésvédő eszköz megfelel-e a műszaki dokumentációjában foglaltaknak, és

c) a vizsgált egyéni légzésvédő eszköz, használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszköz megfelel-e az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, rá vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, valamint ténylegesen véd-e azon kockázatokkal szemben, amelyek ellen a légzésvédő eszköz rendeltetése szerint védelmet nyújt.

(7) A BME vizsgálólaboratórium az elvégzett darabvizsgálatról vizsgálati jegyzőkönyvet készít.

(8) Ha a darabvizsgálat során megállapításra kerül, hogy a vizsgált egyéni légzésvédő eszköz, használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszköz a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelel, akkor a BME vizsgálólaboratórium ezt a tényt az „Igazolás darabvizsgálat elvégzéséről” elnevezésű dokumentum (a továbbiakban: Igazolás) kibocsátásával igazolja.

(9) Ha a darabvizsgálat során megállapításra kerül, hogy a vizsgált egyéni légzésvédő eszköz, használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszköz a (6) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, akkor a BME vizsgálólaboratórium erről a kérelmezőt értesíti.

(10) A darabvizsgálat díjköteles. A darabvizsgálat díjának összegében a vizsgálati módszer és a vizsgált darabszám függvényében a felek állapodnak meg, azzal, hogy a díj maximális összege kérelmenként legfeljebb 500 000 forint lehet.

3. § (1) Igazolással rendelkező egyéni légzésvédő eszköz, használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszköz kizárólag egészségügyi dolgozó és a koronavírus elleni védekezésben közvetlenül részt vevő személy részére biztosítható.

(2) A kérelmező köteles gondoskodni arról, hogy a felhasználó tájékoztatást kapjon arról, hogy olyan egyéni légzésvédő eszközt kap, amely még nem esett át megfelelőségértékelési eljáráson, de a megfelelőségértékelési eljárás az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint megindult.

(3) A felhasználó biztosítja az (1) bekezdésben foglalt személyek részére EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal rendelkező új egyéni légzésvédő eszköz hiányában

a) az e rendelet szerinti Igazolással rendelkező, új egyéni légzésvédő eszközt,

b) az a) pontban foglaltak hiányában (a továbbiakban: végszükség) az expozíció kockázatának értékelése után az Igazolással rendelkező, használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszközt.

(4) Magas kockázatú expozíciónak kitett egészségügyi dolgozó a (3) bekezdés b) pontja szerinti, használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszközt végszükség esetén sem használhat.

(5) Igazolással rendelkező egyéni légzésvédő eszköz, használat után fertőtlenített egyéni légzésvédő eszköz az (1)–(4) bekezdés szerinti használat céljára kizárólag Magyarország területén, a veszélyhelyzet időtartama alatt hozható forgalomba, azzal, hogy kereskedelmi forgalomba nem hozható.

4. § Az e rendelet 1–3. §-ában foglaltak nem érintik az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint szükséges megfelelőségértékelési eljárások lefolytatását.

2. A munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok elhalasztása és a munkavégzéshez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényességének meghosszabbítása

5. § (1) A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig elhalasztható a munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok közül

a) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata,

b) a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet (a továbbiakban: 10/2016. NGM rendelet) 17. §-ában és 18. § (1) bekezdésében meghatározott nem veszélyes munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálata,

c) a villamos berendezések esetében a 10/2016. NGM rendelet

ca) 19. § (2) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzés,

cb) 19. § (3) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálat,

cc) 19. § (6) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzéssel történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,

cd) 19. § (7) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálattal történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,

d) az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Melléklet I. Fejezet 7.2.7. pontja szerinti emelőgép-szerkezeti és fővizsgálat,

e) a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet Melléklet 8.1. pontja szerinti hegesztő berendezések és biztonsági szerelvények időszakos ellenőrzése.

(2) A veszélyhelyzet idején lejáró, a munkavégzés során egyes tevékenységek végzéséhez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.

3. Egyes műszaki berendezések, készülékek, szerkezetek időszakos felülvizsgálati, karbantartási kötelezettségével összefüggő előírások veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról

6. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt – amennyiben azok végrehajtása a fennálló veszélyhelyzettel összefüggésben kialakult körülmények következtében aránytalan nehézségbe ütközik – az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 18. mellékletében foglalt 1. táblázatban meghatározott műszaki megoldások időszakos felülvizsgálatát, karbantartását nem kell végrehajtani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén az üzemeltetői ellenőrzéseket – amennyiben jogszabály annak végrehajtására hosszabb időt határoz meg – legalább havonta egy alkalommal végre kell hajtani.

(3) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az érintett műszaki berendezés, készülék, szerkezet meghibásodásának elhárításával, javításával, folyamatos készenlétben tartásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségre.

(4) Az (1) bekezdés alapján elmaradt időszakos felülvizsgálat, karbantartás végrehajtására az arra kötelezettnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül – igazolt módon dokumentálva – intézkednie kell.

4. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 8. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

8. §1

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!