• Tartalom

1212/2020. (V. 12.) Korm. határozat

1212/2020. (V. 12.) Korm. határozat

Magyarország Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház közötti megállapodás megkötéséről és az azzal összefüggő feladatokról

2020.05.13.

A Kormány

1.1 e határozat 1. mellékleteként közzéteszi a Magyarország Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 2020. március 17-én létrejött Megállapodást (a továbbiakban: megállapodás),

2. felhívja az érintett minisztereket, hogy a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról gondoskodjanak.

Felelős: a miniszterelnök általános helyettese

Miniszterelnökséget vezető miniszter

emberi erőforrások minisztere

igazságügyi miniszter

pénzügyminiszter

innovációért és technológiáért felelős miniszter

Határidő: azonnal

1. melléklet az 1212/2020. (V. 12.) Korm. határozathoz

MEGÁLLAPODÁS

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KÖZÖTT


Preambulum

(1) Magyarország Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban: Evangélikus Egyház; a továbbiakban együttesen: Felek) attól a meggyőződéstől vezéreltetve, hogy a Kormány és az Evangélikus Egyház közötti viszony alapelveinek újbóli megerősítése szükséges, továbbá annak érdekében, hogy rögzítsék azokat a kormányzati és egyházi feladatokat, amelyek a Felek együttműködését meghatározzák, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 1998. december 7-én létrejött Megállapodás közzétételéről szóló 1056/1999. (V. 26.) Korm. határozat mellékletében foglaltakat megújítják.

(2) E megújítást indokolja, hogy az elmúlt két évtizedben Magyarországon és Európában jelentős változások mentek végbe, melyek egyúttal jelzik az előttünk álló időszak kihívásait is. Ugyanakkor az Evangélikus Egyház közfeladat ellátó, társadalmi és közéleti tevékenysége is fejlődött, a modernizáció kihívásainak megfelelően, ahhoz igazodva elindult a professzionális projektmenedzsment és forrásteremtés útján, miközben hitéleti tevékenysége és az evangélikus generációk közötti feladatmegosztás is változott.

(3) Jelen Megállapodás hatálya kiterjed az Evangélikus Egyház hitéleti, közösségszervező, közfeladat-ellátó, társadalmi és egyes közéleti tevékenységei állam általi anyagi támogatásával összefüggő kérdésekre, valamint azokra a garanciákra, amelyek a jogok és kötelezettségek jóhiszemű gyakorlását hivatottak elősegíteni.

(4) Jelen Megállapodás elsősorban Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) lelkiismereti és vallásszabadság jogáról szóló VII. cikkét, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényt (a továbbiakban: Ehtv.), a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvényt (a továbbiakban: Etv.), az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényt (a továbbiakban: Eftv.), valamint a Magyarországon működő más bevett egyházakkal kötött megállapodások rendelkezéseit figyelembe véve, alkalmazva és azokkal összhangban szabályozza a Felek kapcsolatát.

(5) A Felek megállapítják, hogy az állam és az egyház viszonya a rendszerváltozáskor új alapokra helyeződött. Ennek megfelelően a korábbi ideológiai szembenállás helyett a vallásszabadság biztosítása, valamint az egyház önállósága, az államtól való különvált működése mellett a partneri, kölcsönösen felelős együttműködés időszaka jött el.

(6) A Kormány nagyra értékeli az Evangélikus Egyház történelmi hagyományait, a nemzet megmaradásáért, valamint erkölcsi és szellemi felemelése érdekében tett, hitéből és lutheránus teológiai meggyőződéséből fakadó erőfeszítéseit, a híveinek sorában jelentős számú magyarországi szlovákok, németek és a többségi nemzet békés együttélése érdekében kifejtett tevékenységét, részvételét a magyar szabadságküzdelmekben, az ország polgárosodása és az európai kultúrába való bekapcsolódása terén vállalt szerepét, szolgálatát a nemzet identitásának és kultúrájának megőrzése és fejlesztése érdekében. A Kormány elismeri az Evangélikus Egyháznak az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményeiben, különös tekintettel a természettudományos, az idegen nyelvi, a művészeti, és a sport nevelés terén végzett kiemelkedő tevékenységét, amely tevékenység többek között jelentős számú tudományos eredmény megszületéséhez vezetett. Az Evangélikus Egyház nevelési-oktatási tevékenységéből fakadó egyedülálló tudományos eredmények jelentősen hozzájárultak a magyarországi Nobel-díjas tudósok körének bővüléséhez, erősítve ezzel Magyarország nemzetközi tudományos életben betöltött szerepét.

(7) A Kormány örömmel veszi tudomásul, hogy az Evangélikus Egyház a rendszerváltozást megelőző évtizedek jogfosztottsága után ismét egyre szélesebb körben működtet nevelési-oktatási, pedagógiai-szakmai szolgáltató (a továbbiakban: köznevelési), szakképző, felsőoktatási, szociális, karitatív, felzárkózási, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és más közéleti intézményeket, és ezáltal jelentős részt vállal a közfeladatok ellátásában, a közösségek szervezésében és a közjó előmozdításában.

(8) A Kormány üdvözli az Evangélikus Egyház azon társadalomszervező és közéleti törekvéseit, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország az európai nemzetek közösségének megbecsült tagja legyen, őrizve és képviselve az európai keresztyén értékeket a társadalomban. Üdvözli továbbá, hogy az Evangélikus Egyház támogatja Magyarország törekvését a külhoni és diaszpórában élő magyarság identitása és kultúrája megőrzésére és fejlesztésére.

(9) A Felek kölcsönösen kinyilvánítják szándékukat az egyház és az állam alkotmányos és partneri viszonyának Alaptörvényben, valamint az Ehtv.-ben foglaltak szerinti megújítására.

(10) Az Evangélikus Egyház kinyilvánítja, hogy hitelveiből fakadó küldetésének tekinti az általános közjó szolgálatát Magyarországon, ezzel összefüggésben álláspontját szabadon fogalmazza meg és hozza nyilvánosságra.

(11) Az Evangélikus Egyház elismeri, hogy a Kormány sokat tett és tesz a kisközösségek megerősítéséért, a családok helyzetének-, és a gyermekvállalás körülményeinek javításáért, ezeken is keresztül az európai keresztény értékek megőrzéséért, erősítéséért.

(12) Az Evangélikus Egyház elismeri, hogy a Kormány jelentős lépéseket tett az egyházak közfeladatokba való bevonására az egyházi iskolai, illetve óvodai hittanoktatás és a választható hit- és erkölcstanoktatás (a kettő továbbiakban együtt: hittanoktatás) lehetővé tételével, a hitéleti és közfeladat-ellátási tevékenységek anyagi forrásainak növelésével, elősegítve ezzel az egyházak társadalmat erősítő és nemzetmegtartó szolgálatát.


ELSŐ FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. cikkely

Az Evangélikus Egyház olyan önkormányzattal rendelkező jogi személy, amely saját szervezete tekintetében egyházi törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalommal rendelkezik, gondoskodik az Evangélikus Egyház hitelveit követők vallásgyakorlatának hitéleti és ebből fakadó közösségszervező, közfeladat-ellátó, társadalmi és közéleti tevékenységének ellátásáról.


MÁSODIK FEJEZET

I. HITÉLETI FELADATOK

2. cikkely

Az Evangélikus Egyház hitelvei szerint gondoskodik hitéleti tevékenységének körében istentiszteletek, vallási cselekmények és szertartások végzéséről, a vallási meggyőződés kifejezésre juttatásáról, nyilvános gyakorlásáról és tanításáról. Az Evangélikus Egyház gondoskodik arról, hogy híveinek körében és az egész társadalomban erősödjék a szűkebb és tágabb közösség iránt érzett és viselt felelősség.

3. cikkely

Az Evangélikus Egyház a vallás szabad gyakorlását biztosító alkotmányos jog alapján feladatának tekinti az olyan köznevelési, szakképző, felsőoktatási, szociális, karitatív, felzárkózási, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, környezetvédelmi, sport-, valamint egyéb intézményeken belüli részvételét, melyek nem az Evangélikus Egyház fenntartásában működnek, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, illetve a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során és a büntetés-végrehajtási intézetekben, hogy lehetővé váljon az istentiszteleteken, vallásos szertartásokon és cselekményekben való részvétel azok számára, akik ezt igénylik.

II. KÖZCÉLÚ TEVÉKENYSÉGEK

4. cikkely

A Kormány elismeri, és nagyra értékeli, hogy az Evangélikus Egyház hitéleti feladatain túl közcélú tevékenységet is ellát, ezért e részvételére tekintettel az őt megillető jogokat elismeri, azok gyakorlását biztosítja, valamint sajátos jogosultságokat biztosít. Az egyházi közfeladat ellátásának állami finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok, az Eftv., az Ehtv., a Magyarországon működő más bevett egyházakkal kötött megállapodások, valamint jelen Megállapodás rendelkezéseinek együttes alkalmazásával történik.

5. cikkely

Az Evangélikus Egyház hitelveiből fakadóan tanítói és missziói feladatának tekinti az evangélikus szellemi és erkölcsi igényesség jegyében bölcsődei, köznevelési, felsőoktatási és szakképző intézmények alapítását, fenntartását és működtetését, a családi életre nevelést, a családi értékek fenntartását, továbbá a nem az Evangélikus Egyház által fenntartott köznevelési intézményekben a hittanoktatásban való részvételt.

6. cikkely

Az Evangélikus Egyház hitelveiből fakadóan diakóniai és missziói feladatának tekinti olyan karitatív, felzárkózási, diakóniai, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és sporttevékenységet folytató, illetve környezetvédelemmel foglalkozó intézmények alapítását, fenntartását és működtetését, amelyek hozzájárulnak a társadalom lelki és testi fejlődésének elősegítéséhez, egészségének megőrzéséhez.

7. cikkely

(1) Az Evangélikus Egyház részt vesz a kulturális értékteremtésben, az értékek megőrzésében, átörökítésében, hagyományainak megfelelően, különös tekintettel a hangszeres egyházzenére és a kóruskultúrára. Ereje szerint gondoskodik a magyar kulturális örökség fontos részét alkotó vallási, kulturális és nemzeti örökségek (levéltárak, könyvtárak, múzeumok, illetve az ezekben őrzött értékek, továbbá országos és helyi építészeti örökséget képviselő épületek stb.) fenntartásáról, megőrzéséről, gyarapításáról és lehetséges közhasználatának biztosításáról.

(2) Az Evangélikus Egyház részt vállal a teremtett világ értékeinek védelmében; gyülekezeteiben, intézményeiben, valamint hitéleti alkalmain növeli hívei környezettudatosságát, formálja az ezzel kapcsolatos társadalmi gondolkodást.

8. cikkely

(1) A Kormány a hitéleti tevékenységén túlmenően is elismeri, és nagyra értékeli az Evangélikus Egyház köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, szociális, karitatív, felzárkózási, egészségügyi, gyermekjóléti és -védelmi, család- és ifjúságvédelmi, kulturális, környezetvédelmi, sporttevékenységet folytató, valamint közéleti, közösségi szolgáltató és közösségszervező tevékenységét.

(2) A Kormány elismeri és tiszteletben tartja, hogy az Evangélikus Egyház által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmények az állami, önkormányzati intézményekkel azonos, a hosszútávon fenntartható működés feltételeihez szükséges működési forrásokra, illetve fejlesztési-pályázati forráslehetőségekre jogosultak. A Kormány az egyenlő finanszírozás elvét teljesítve további egyedi, eseti támogatást is biztosíthat részükre.

(3) A Kormány elismeri és tiszteletben tartja, hogy az Evangélikus Egyház intézményei létrehozása és működtetése során saját hitelveit is érvényesíti.

(4) A Kormány biztosítja – a jogalkotás során arra törekszik –, hogy az Evangélikus Egyház által fenntartott közfeladatot ellátó intézmények számára a hasonló állami, illetve önkormányzati intézményekével azonos fejlesztési feltételek és támogatási elvek érvényesüljenek. A Kormány elősegíti, hogy az Evangélikus Egyház, illetve hagyományai és szerepe a nemzeti kulturális örökségben, az oktatás és a kulturális élet területén súlyának megfelelően jelenjen meg.

III. KÖZÉLETI ÉS TÁRSADALMI FELADATOK

9. cikkely

Az Evangélikus Egyház hitelveinek és történelmi hagyományainak megfelelően az európai állam- és társadalomszervezés alapjául szolgáló, a magyar társadalom számára meghatározó értékeket képvisel. Ennek megjelenítésére az Evangélikus Egyház saját fórumain kívül tömegtájékoztatási eszközöket is igénybe vesz. A Kormány egyetért az Evangélikus Egyháznak a közmédia vallási és kulturális műsoraiban történő megjelenésével.

10. cikkely

Az Evangélikus Egyház vállalja, hogy nemzetközi kapcsolatai révén segíti a közép-európai régió és Magyarország általános helyzetével kapcsolatos tisztánlátást, Magyarország jó hírének megőrzését, terjesztését. Támogatja a külhoni és diaszpórában élő magyarság identitásának, valamint kultúrájának megőrzésére és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. Részt vállal azokban a karitatív tevékenységekben, melyek a háborús konfliktusok elszenvedőit segítik, különös tekintettel a keresztényüldözés áldozataira. Szükség esetén jószolgálati, közvetítői feladatokat lát el.

11. cikkely

Az Evangélikus Egyház kész arra, hogy eseti felkérésre hitelveivel összeegyeztethető és szervezetéhez illeszkedő állami, önkormányzati feladatok megoldásában működjék közre (természeti és társadalmi katasztrófáktól, elemi csapásoktól sújtottak ellátása, reintegrációs, a szegénység felszámolására irányuló feladatok stb.).

12. cikkely

Az Evangélikus Egyház hitéleti, közösséget szervező, közfeladatot ellátó, társadalmi és közéleti tevékenységének támogatására jogi személyiséggel rendelkező szervezeteket, különösen civil szervezeteket, gazdasági társaságokat, egyházi jogi személyiséggel rendelkező, továbbá egyéb szervezeteket hozhat létre, illetve ilyen szervezetek tevékenységében részt vehet.

13. cikkely

A Kormány elfogadja és nagyra értékeli az Evangélikus Egyház részvételét közösségszervezési, társadalmi, integrációs és közéleti feladatok ellátásában. A jogalkotásba történő bevonásával, a jogszabálytervezetek és a jogalkotási koncepciók véleményezésének lehetőségével, és más módon is elősegíti, hogy az Evangélikus Egyház történelmi szerepéhez és az egész társadalom érdekében végzett szolgálatához méltóan nyilváníthasson véleményt a társadalmi folyamatok szabályozásáról.


HARMADIK FEJEZET

AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ HITÉLETI, KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ, KÖZFELADAT-ELLÁTÓ, TÁRSADALMI ÉS KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁRÓL

14. cikkely

Az Evangélikus Egyház saját törvényei és szabályai szerint feladatainak ellátásához adományokat kér és gyűjt. A hitéleti célú adományokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek. Az Evangélikus Egyház saját működésében teljeskörűen érvényesíti az állami jogszabályi rendelkezéseket. Ennek jegyében fontosnak tartja az Állami Számvevőszékkel és más állami ellenőrző szervekkel való együttműködését, a jogszabályi kötelezettség teljesítésén túlmenően is.

15. cikkely

(1) Az Evangélikus Egyház – a jelen megállapodás Felek által történő aláírásakor – kétszázhetven gyülekezete és mintegy százhetvenezer nyilvántartott egyháztagja révén az ország közel ezerhétszáz településén van jelen. Ezek közel fele kistelepülés. Az Evangélikus Egyház jelenléte e településeken, mind a lelkiség, mind a helyi értékek megőrzésére, valamint a különböző közösségi, kulturális, fejlesztési tevékenységekre is ösztönző hatással van. Az Evangélikus Egyház ezeken a helyeken küldetésének tekinti a közösségek megmaradásának, a helybenlakásnak és visszatérésnek a segítését.

(2) A Kormány elismeri, hogy az Evangélikus Egyház egyházközségei helyi közösségmegtartó erővel bírnak. Jelenlétük nagyban segíti a közösségi, kulturális értékek megőrzését, a közösségek megmaradását és fejlődését.

(3) A Kormány egyetért az Evangélikus Egyház gyülekezetalapítási, templomépítési törekvéseivel a nagyvárosokban és az agglomerációkban, ahol jó esély van virágzó gyülekezeti élet kialakulására, s ezáltal a helyi közösségi élet minőségének javítására.

16. cikkely

A Kormány és az Evangélikus Egyház messzemenően egyetért abban, hogy a család a társadalom alapja. Az Evangélikus Egyház elismeri a Kormány családtámogató politikáját, mely a lelkészek különleges lakhatási helyzetére is tekintettel van. Az Evangélikus Egyház felajánlja segítségét a Kormány családokat támogató programjának megvalósításához, további programelemek kidolgozásához.

17. cikkely

(1) Az Evangélikus Egyház jogosult az állampolgárok akaratnyilvánítása, nyilatkozata alapján az állami költségvetés bevételeinek törvényben meghatározott módon számított részére, amelyet az egyház belső szabályai szerint használhat fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számított összeg alapja a befizetett személyi jövedelemadó (a továbbiakban: Szja) 1 százaléka.

(3) Az Evangélikus Egyház hitéleti tevékenységének támogatása érdekében az állampolgárok által az Egyháznak felajánlott, (1) és (2) bekezdés szerinti összeg és annak az állampolgári nyilatkozatok számának arányában történő kiegészítése az Evangélikus Egyház részére folyósításra kerül.

(4) A Kormány garantálja az Evangélikus Egyháznak – illetve a többi bevett egyháznak, valamint a törvényben meghatározott külön állami célnak – az Szja 1 százalékát akkor is, amennyiben az (1) bekezdés alapján az állampolgárok ennél kevesebbet ajánlanak fel közvetlenül. Amennyiben az (1) bekezdés alapján az Evangélikus Egyház és a többi bevett egyháznak, valamint a külön állami célnak közvetlenül felajánlott összeg együttesen nem éri el az Szja 1 százalékát, a különbözetet a központi költségvetés az Evangélikus Egyháznak, a többi bevett egyháznak és a külön állami célnak a felajánlók számának arányában folyósítja.

(5) Amennyiben az állampolgári felajánlás rendszerét illetően változás szükségessége merül fel, akkor a Kormány erről az Evangélikus Egyházzal haladéktalanul egyeztet, és az egyházi álláspontot a változtatásoknál figyelembe veszi.

18. cikkely

Az Evangélikus Egyház köznevelési, felsőoktatási, szakképző, egészségügyi, szociális, karitatív, felzárkózási, gyermekjóléti és -védelmi, valamint család- és ifjúságvédelmi, kulturális, környezetvédelmi, sporttevékenységet folytató és más közéleti intézményei tevékenységük után a hasonló feladatot ellátó állami és önkormányzati intézményekkel azonos támogatásra jogosultak, melyet a kormányzat jogalkalmazása során biztosít. Ezen egyházi intézmények tevékenységének fejlesztésére a Kormány az állami és önkormányzati intézményekével azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket biztosít.

19. cikkely

(1) A Kormány az állami, illetve önkormányzati intézmények számára biztosított működési, felújítási és fejlesztési forrásokkal azonos mértékű alap- és kiegészítő támogatásokat biztosít az Evangélikus Egyház, illetve belső egyházi jogi személyei által fenntartott köznevelési, szakképző, szociális, felzárkózási és egészségügyi ellátó intézményei, valamint gyűjteményei számára.

(2) A Kormány az állami, illetve az önkormányzati intézményekben, a köznevelésben, a szakképzésben, a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók számára nyújtott személyi juttatásokat és azok növelésének forrását azonos feltételekkel biztosítja az Evangélikus Egyház, illetve belső egyházi jogi személyei által fenntartott intézményei részére is.

(3) A Kormány elismeri, hogy a kórházakban és egészségügyi intézményekben végzett lelkészi és lelkigondozói szolgálat az Alaptörvényben biztosított testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének fontos része.

(4) A Kormány biztosítja az Evangélikus Egyház által végzett iskolai hittanoktatás költségeinek állami finanszírozását, a hittanoktatók díjazását illetően a pedagógusbér átlagával azonos mértékben, függetlenül attól, hogy az oktatás milyen fenntartású intézményben és milyen intézményi keretek között történik; a hit- és erkölcstantankönyvek vonatkozásában pedig az országos tankönyvjegyzékben szereplő etikatankönyvek előállítási költségével azonos mértékben. Tekintettel az Evangélikus Egyház szórvány helyzetére, a Kormány garantálja, hogy a kis létszámú evangélikus hit-és erkölcstan csoportok finanszírozásának összege nem lehet kevesebb évi 300 millió forintnál, azzal, hogy ez a többi bevett egyház részére a kis létszámú hit-és erkölcstan csoportok finanszírozására vonatkozó költségvetési előirányzatból biztosított támogatások összegét nem érintheti.

(5) A Kormány az állami, illetve önkormányzati intézmények számára biztosított hazai és nem hazai fejlesztési és pályázati forrásokkal összhangban fejlesztési-pályázati lehetőséget biztosít az Evangélikus Egyház, illetve belső egyházi jogi személyei által fenntartott intézményei fejlesztésére.

(6) A Kormány elismeri, hogy az Evangélikus Egyház, illetve belső egyházi jogi személyei által fenntartott felzárkózási intézmények (többek között Biztos Kezdet Gyerekházak, tanodák, roma szakkollégiumok) a hátrányos helyzetűek felzárkózásának, a szegénység leküzdésének, és a társadalmi mobilitás elősegítésének hatékony eszközei, ezért vállalja, hogy ezek működtetéséhez – más egyházi támogatásoktól elkülönített – önálló és tartós pénzügyi támogatást biztosít a biztonságos működtetésükhöz szükséges mértékben, az egyenlő finanszírozás elve szerint.

20. cikkely

(1) A Kormány elismeri, hogy az Evangélikus Egyház az elmúlt évszázadokban fontos szerepet játszott a magyarországi oktatás korszerűsítésében, színvonalának javításában, ezért az ország gazdasági teljesítőképességéhez mérten támogatja, hogy ezt a tevékenységét a jövőben is a jogszabályban előírt működési feltételek teljes körű biztosításával végezhesse, oktatási intézményeinek számát gyarapíthassa. Az evangélikus óvodák, iskolák hagyományosan fontos szerepet játszanak a helyi közösségek életében, a társadalmi integráció előmozdításában. A Kormány elismeri és ösztönzi az Evangélikus Egyház köznevelési intézményeinek szakmai innovációs tevékenységét, értékteremtő és értékátadó pedagógiai-szakmai belső fejlesztéseit, az evangélikus köznevelési intézményhálózat kutatási és pedagógiai-szakmai innovációs oktatásfejlesztési kezdeményezéseit és eredményeit. A Kormány fontosnak tartja, hogy az Evangélikus Egyház e jelentős társadalmi szerepét a jövőben is betölthesse, ezért támogatja, hogy a jelenleg is az Evangélikus Egyház fenntartásában működő oktatási intézmények infrastrukturális állapotának javítása mellett, az Evangélikus Egyház missziós céljainak és a helyi közösségi igényeknek megfelelően azokat bővítse, további intézményeket alapítson és tartson fenn.

(2) A felek kiemelten fontosnak tartják a családok támogatását, a minőségi nevelés biztosítását a gyermekek hároméves korától. A köznevelési rendszer óvodai férőhelyhiányának enyhítése érdekében – figyelembe véve a helyi közösségi és egyházi igényeket, a demográfiai mutatókat, a Magyarországon belüli lakóhelyváltást – a Kormány egyeztetett költségkeret biztosításával lehetővé teszi, hogy az Evangélikus Egyház – elsősorban nagyvárosok agglomerációs övezeteiben – 6 új óvodát alapítson, illetve működő intézményrendszerében óvodai férőhelyet bővítsen 8 intézményben.

(3) A Kormány az ország gazdasági teljesítőképességéhez mérten támogatja, hogy – az Evangélikus Egyház a társadalmi integráció előmozdításának jegyében – a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének támogatására, országos ellátási körű gyógypedagógiai módszertani központot, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézetet, valamint utazó gyógypedagógus hálózatot hozzon létre.

(4) A Kormány vállalja, hogy az evangélikus diakóniai intézmények munkatárs-utánpótlásának biztosítása érdekében – a (7) bekezdés keretében folyósított támogatás keretében – támogatja az Evangélikus Hittudományi Egyetem képzési portfóliójának bővítését.

(5) A Kormány az ország gazdasági teljesítőképességéhez mérten támogatja a (4) bekezdés szerinti célokhoz kapcsolódó egyetemi infrastruktúra fejlesztést.

(6) A Kormány biztosítja, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem hitéleti képzésben részt vevő magyar állami ösztöndíjas hallgatói létszáma összesen, az intézmény teljes hallgatói létszámából legfeljebb az évi 200 főt érheti el. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem hitéleti képzésének állami támogatása megegyezik a pedagógusképzési szakok képzési támogatásával.

(7) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem speciális támogatásának mértéke nem lehet kevesebb évi 300 millió forintnál. Az Evangélikus Egyház kötelezi magát, hogy ezen állami támogatást kizárólag oktatási és kutatási célokra használja fel.

(8) A Kormány biztosítja, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem, amennyiben rendelkezik akkreditált szociális szakkal (nem hitéleti), úgy a magyar állami ösztöndíjas képzésben (felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés) részesülő hallgatók száma (kapacitás) a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel legfeljebb az évi 300 főt érheti el. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem magyar állami ösztöndíjas képzésben tanuló hallgatók után az állami intézményekével azonos juttatások, támogatások járnak.

(9) Az ebben a cikkelyben meghatározott létszámot, illetőleg arányt a Felek csak közös megegyezés esetén csökkenthetik.

21. cikkely

A Kormány – az 1308/2018. (VII. 5.) számú Korm. határozatának megfelelően – támogatja a Magyarországi Evangélikus Egyház kórházának, mint meghatározóan rehabilitációs-ápolási szakkórháznak Budapesten történő létrehozását, biztosítja a gondos tervezéshez és megvalósításhoz szükséges fedezetet annak érdekében, hogy a létrejövő intézmény szakmai programjának kialakítása és a kapacitások biztosítása a főváros egészségügyi rendszerével összehangoltan történjen, egyúttal az evangélikus diakónia egészségügyi szolgálatának is módszertani fejlesztési bázisa lehessen.

22. cikkely

Az Evangélikus Egyház a tulajdonában lévő vallási és kulturális intézmények, a gyűjtemények, múzeumok, könyvtárak, levéltárak feladatellátásához, megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához az éves állami költségvetési törvényben meghatározott támogatásban részesül, az állami kézben lévő, ugyanolyan kulturális intézményeknek nyújtott támogatáshoz hasonló mértékben. Az Evangélikus Egyház tulajdonában lévő műemlékek, művészi alkotások és egyéb, a nemzeti kulturális örökség részét alkotó értékek megőrzéséhez és felújításához a Kormány támogatást nyújt.

23. cikkely

(1) A Kormány támogatja az Evangélikus Egyháznak a külhoni és diaszpórában élő magyarság identitása, valamint kultúrája megőrzésére és fejlesztésére irányuló hitéleti, közösségszervezési, szemléletformáló, illetve hagyomány-megtartó és -ápoló tevékenységét.

(2) A Kormány a külhoni és a diaszpórában élő magyarsággal tartandó tanácskozásokra az Evangélikus Egyházat meghívja.

24. cikkely

(1) A Kormány és az Evangélikus Egyház az Eftv. 3. §-a alapján közös megegyezéssel az Etv. hatálya alá tartozó, az Evangélikus Egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igényt a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 1998. december 7-én kötött megállapodásban járadék forrásává alakították át, amelyet az Evangélikus Egyház hitéleti és közszolgálati célokra egyaránt felhasználhat. E Megállapodás mellékletében felsorolt ingatlanok közösen elfogadott értékbecsléssel megállapított összértéke – 1998. évben – 4,2702 milliárd Ft. Az Eftv. 3. § (1)–(2) bekezdései szerint ezen járadékalap valorizált értéke után évi 5% járadék illeti meg az Evangélikus Egyházat.

(2) A Magyar Állam a nem természetben igényelt ingatlanok alapján járó járadék összegét kiegészíti. A járadékkiegészítés induló összegét a Felek az 1998-ban megkötött megállapodásban, az ott részletesen meghatározott szempontok alapján 1999. január 1-től a járadékot és annak kiegészítését együttesen 700 millió Ft-ban határozták meg. Az Eftv. 3. § (1)–(2) bekezdései szerint ezen járadékalap valorizált értéke után évi 5% járadék illeti meg az Evangélikus Egyházat.

(3) A járadékot és annak kiegészítését negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani, az Eftv. 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig. A járadék folyósítása az Evangélikus Egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.

25. cikkely

A Kormány vállalja, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem nem hitéleti képzésekre tekintettel folyósított képzési, tudományos, fejlesztési és a 20. cikkely (7) bekezdés szerinti speciális támogatások összegét, a 22. cikkelyben, a 24. cikkely (1)–(2) bekezdésében megállapított járadékot és annak kiegészítését, valamint az Eftv. 3. § (4) bekezdés szerinti kiegészítő járadék összegét évente a költségvetésben alapul vett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével valorizálja.

26. cikkely

A Kormány lehetőségei szerint további rendkívüli támogatásokat biztosít az Evangélikus Egyház által meghatározott célokra.


NEGYEDIK FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikkely

A Felek kijelentik, hogy jelen Megállapodás aláírására kellő felhatalmazással rendelkeznek.

28. cikkely

A Kormány az Evangélikus Egyházzal történt előzetes egyeztetés nélkül nem kezdeményezi, és nem támogatja olyan jogszabály megalkotását vagy hatályos jogszabály olyan módosítását, amely az Evangélikus Egyházat, annak szervezetét, hitéletét, fenntartását, az általa fenntartott intézményeket, azok személyi és tárgyi feltételeit, fenntartását vagy a jelen Megállapodást érinti, illetve amely az Evangélikus Egyházat, a belső egyházi jogi személyeket, az egyházi személyeket vagy az egyházi tevékenységet megillető jelenleg hatályos törvényekben foglalt kedvezményeket szűkítené. Az Evangélikus Egyház jelen Megállapodásban foglaltakkal ellentétes jogszabályalkotást nem kezdeményez, és nem támogat.

29. cikkely

(1) A Megállapodás rendelkezései – a (2) és (3) bekezdésekben írtak kivételével – az aláírást követően hatályosak és végrehajthatók. A Megállapodás aláírását követően a Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 1998. december 7-én létrejött megállapodás közzétételéről szóló 1056/1999. (V. 26.) Korm. határozat visszavonásáról dönt.

(2) A Megállapodásból eredő költségvetési támogatásokat – a (3) bekezdésben írtak kivételével – a Kormány 2021. január 1-jét követően biztosítja.

(3) A Megállapodás 19. cikkely (4) bekezdésében és a 20. cikkely (7) bekezdésében meghatározott költségvetési támogatásokat a Kormány 2020. július 1-jét követően biztosítja.

(4) A Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen Megállapodást tartalmazó kormányhatározatot 2020. április 30. napjáig közzéteszi a Magyar Közlönyben; továbbá a jelen Megállapodás megkötéséből eredő szükséges jogszabályokat 2020. október 31. napjáig, a (3) bekezdésben írt költségvetési támogatást tartalmazó kormányhatározatot 2020. június 30. napjáig a Kormány megalkotja.

30. cikkely

A Felek rögzítik, hogy a Megállapodás módosítására vagy megszüntetésére csak írásba foglalt közös megegyezéssel kerülhet sor.


Budapest, 2020. március 17.

Dr. Semjén Zsolt s. k.,
miniszterelnök-helyettes

Dr. Fabiny Tamás s. k.,
püspök

Prőhle Gergely s. k.,
országos felügyelő

Magyarország Kormánya
nevében

A Magyarországi Evangélikus Egyház
nevében

1

Az 1. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére