227/2020. (V. 25.) Korm. rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában

2. § (1) Stratégiai társaság esetén – ha a szerződés megkötése, az egyoldalú jognyilatkozat megtétele vagy a társasági jogi határozat (a továbbiakban együtt: jogügylet) a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat eredményezi – a belgazdaságért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges az alábbi jogügyletekkel összefüggésben:

(2) Az 1. § 2. pontjában megjelölt ágazatokban

(3) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha az 1. § 1. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, illetve a haszonélvezeti jog megszerzése következtében az 1. § 2. pontjában megjelölt ágazatba tartozó stratégiai társaságban 15%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha az 1. § 1. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzésével, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve a haszonélvezeti jog megszerzésével az 1. § 2. pontjában megjelölt ágazatba tartozó stratégiai társaságban külföldi befektetők együttes részesedése meghaladná a 25%-ot.

(4) A miniszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges az 1. § 2. pontjában megjelölt ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések átruházása és eszközök használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen eszközök biztosítékba adása (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog) esetén is, ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten meghatározó részesedéssel rendelkezik.

3. § (1) A miniszter az e rendelet szerinti eljárást magyar nyelvű vagy magyar nyelvű hiteles fordítású bejelentés alapján folytatja le, a bejelentési kötelezettség megsértése esetén az eljárás lefolytatásának utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból is helye van.

(2) A bejelentést

(3) A bejelentést a külföldi befektető, a (2) bekezdés d) pontja esetén, ha az üzemeltetési jogot nem a külföldi befektető szerzi meg, az üzemeltetési jogot megszerző jogi személy vagy szervezet és a külföldi befektető közösen köteles benyújtani (ezen alcímben a továbbiakban: bejelentő).

(4) A miniszter előtti, e rendelet szerinti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(5) A bejelentő által aláírt és a jogi képviselő által – a jogi képviselő tevékenysége során használandó, törvényben előírt – elektronikus aláírással ellátott bejelentést írásban, elektronikus úton a miniszternek címezve a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett ügyfélszolgálati elérhetőségre kell benyújtani.

(6) Az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettség nem érinti a más jogszabályban meghatározott, a tulajdonszerzéssel, haszonélvezeti jog megszerzésével, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, üzemeltetési jog megszerzésével összefüggő bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséget.

4. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell

(2) A bejelentéshez elektronikus úton mellékelni kell

5. § A bejelentéssel összefüggésben a miniszter a bejelentő jogi képviselőjével, szükség esetén a bejelentővel a bejelentésben megjelölt elérhetőségen elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a bejelentésben megjelölt elérhetőségen sem a jogi képviselő, sem a bejelentő nem elérhető, ennek következménye a bejelentőt terheli.

6. § A bejelentés megérkezéséről a miniszter haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elektronikus úton írásbeli értesítést küld, amely tartalmazza

7. § (1) A 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat alapján a miniszter a bejelentésben és mellékleteiben meg nem jelölt további adatok és információk közlését, illetve a bejelentéshez nem mellékelt további iratok eredeti vagy hiteles másolati példányának benyújtását kérheti a bejelentőtől, legalább 3 napos, de legfeljebb 10 napos vagy a bejelentőtől eltérő természetes személytől, jogi személytől vagy egyéb szervezettől legfeljebb 20 napos határidő tűzésével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén a miniszter a benyújtott iratok alapján vizsgálja meg a bejelentést.

8. § (1) A miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy

(2) A miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított negyvenöt napon – vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn – belül, ha az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott körülmény

(3) Különösen indokolt esetben a miniszter a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a bejelentőt – tizenöt napos határidő letelte előtt – írásban értesíti.

9. § (1) A miniszter a tiltó döntést köteles megindokolni. Az indokolásban meg kell jelölni, hogy a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése által a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mely érdek sérül vagy veszélyeztetett, illetve a 8. § (1) bekezdés mely pontjába való ütközést állapított meg. Az indokolásban fel kell hívni a kérelmező figyelmét a tiltó döntés elleni jogorvoslat e rendelet szerinti szabályaira.

(2) A tiltó döntés indokolása minősített adatot nem tartalmazhat.

10. § (1) A bejelentő a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a 9. § szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási nemperes eljárásban megtámadhatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(2) Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(3) A kérelemről a bíróság a beérkezését követő 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye.

(4) A miniszter a bejelentő személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából

11. § (1) Az e rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését a miniszter ellenőrzi.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bejelentő az e rendelet szerinti kötelezettségeit nem teljesítette, a miniszter a 12. § szerint bírságot szab ki, és ha

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a 8. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(4) Nem folytatható hatósági ellenőrzés, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárás az e rendelet szerinti bejelentés elmulasztása miatt, ha a tulajdonszerzésnek, a haszonélvezeti jog megszerzésének, a kötvény tulajdonjogának megszerzésének, az üzemeltetési jog megszerzésének a miniszter tudomására jutásától számított 6 hónap, de legkésőbb a körülményektől számított 5 év eltelt.

12. § (1) Azt, aki az e rendelet szerinti bejelentéssel összefüggő kötelezettségét megszegi, amennyiben a cselekménye bűncselekményt nem valósít meg, valamint e rendelet által előírt érvénytelenségek fennállása mellett a miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával – a tranzakció értékének kétszereséig terjedő, de

(2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

13. § A bejelentésre – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.

14. § (1) A bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásokról, valamint a tiltó döntésekről a miniszter nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat a 11. § (4) bekezdésében megjelölt határidő elteltével törölni kell.

15. § (1) A 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjai és a 2. § (2)–(4) bekezdése szerinti esetben a stratégiai társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában, vagy ha a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat.

(2) A 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjai és a 2. § (3) bekezdése szerinti esetben a stratégiai társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában, vagy ha a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat.

(3) A stratégiai társaság a 2. § (1) bekezdésben megjelölt jogügylettel összefüggő, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti változásbejegyzési eljárásban, a 2. § (1) bekezdés c) pontja esetén cégbejegyzési eljárásban köteles a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni arról, hogy stratégia társaságnak minősül, továbbá köteles csatolni az e rendelet alapján tett bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását. E bekezdés szerinti esetben a Ctv. 50. § (5) bekezdésében és 57. § (3) bekezdésében meghatározott kérelembenyújtási határidő a bejelentés miniszter általi tudomásulvétele visszaigazolásának kézhezvételét követő naptól kezdődik.

(4) A stratégiai társaság, valamint az érintett társaság tekintetében a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.

16. § (1) Semmis az a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat, amelyet

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat a meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a 11. § szerinti vizsgálat eredményeként a miniszter megállapítja, hogy a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat meghozatalát nem tiltotta volna meg, ezáltal az érvénytelenség okát határozatával utólag kiküszöböli.

(3) Az érvénytelenség okának utólagos kiküszöbölése esetén a felek úgy kötelesek eljárni, mintha a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat a meghozatalának időpontjától érvényes lett volna.

17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 18. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

18. § A Kormány e rendelet hatályát 2020. december 31-ig meghosszabbítja.

19. § E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően létrejött, 2. § (1) bekezdése szerinti jogügyletek esetén kell alkalmazni.

20. § E rendelet hatálya nem terjed ki a végrehajtási és felszámolási eljárásban történő tulajdonjog átruházásra, valamint a jelen rendelet hatálybalépésekor óvadékban lévő részvények tulajdonjogának az óvadék érvényesítése következtében történő tulajdonjog-átszállása esetére.