nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2020. évi XXXI. törvény
egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról
2020-07-01
2020-07-01
0
Jogszabály

2020. évi XXXI. törvény

egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról1

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25/A. § (1) A közúti forgalomban

a) a gépkocsi,

b) a motorkerékpár (ideértve a négykerekű motorkerékpárt is),

c) a mezőgazdasági vontató,

d) a négykerekű segédmotoros kerékpár,

e) a pótkocsi,

f) a lassú jármű

– a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett – a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jármű magyar hatóság által kiállított hatósági engedélyét a belföldi forgalomban a vezetőnek nem kötelező magánál tartania.”

2. § A Kkt.

a) 5. § (2) bekezdésében az „engedéllyel” szövegrész helyébe az „engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal” szöveg,

b) 32. § (1) bekezdésében a „kezelésében” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésében” szöveg

lép.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

3. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)

d) a 9. § (2) bekezdés i) pontja, a 11. § (1) bekezdés q) pontja és (4) bekezdése, valamint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével, a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;”

5. § Az Nytv. 19/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19/D. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott szervek a személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben

a) az Sztv. szerinti közlekedési kártya igénylése, kiállítása, az utazási jogosultság nyilvántartásba vétele vagy az utas azokkal kapcsolatos jogosultságának ellenőrzése céljából, vagy

b) a menetdíjat meg nem fizető vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából

a természetes személyazonosító adatok, a személyazonosító igazolvány okmány- és szolgáltatásazonosítója, valamint a lakcímadata igénylésére jogosultak a nyilvántartást kezelő szervtől az adatigénylés indokoltságának igazolása mellett.”

6. § Az Nytv. a következő 23/B. §-sal egészül ki:

„23/B. § A 11. § (4) bekezdése szerint kezelt ujjnyomatot kizárólag a nyilvántartást kezelő szerv jogosult igényelni az állandó személyazonosító igazolvány pótlása céljából.”

7. § (1) Az Nytv. 26. § (1a) és (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1a) A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya. A lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóság – az elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezett lakcímbejelentési eljárás kivételével – a lakcímadatot a polgár tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványán a lakcímadat nyilvántartásba vételével egyidejűleg rögzíti, ezt követően a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványt a polgár részére haladéktalanul visszaadja.

(1b) Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján indította meg, vagy ha a lakcímbejelentési eljárás időpontjában

a) a polgár érvényes személyazonosító igazolványa helyett személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvánnyal igazolja, vagy

b) a lakcímadat rögzítésének átmeneti jellegű műszaki vagy technikai akadálya áll fenn,

a lakcímadatot jogszabályban meghatározott eljárásban utólagosan, a polgár kérelmére kell rögzíteni.”

(2) Az Nytv. 26. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Ha a polgár a lakcímbejelentési eljárás időpontjában érvényes személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a lakcímadatot az új tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány kiállítása során hivatalból kell rögzíteni.”

(3) Az Nytv. 26. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét bármely járási hivatalnál bejelentheti. A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét jogszabályban meghatározott esetben elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.”

8. § Az Nytv. 29. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) A hadköteles katona a személyazonosságát a katonai szolgálatteljesítési ideje alatt a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által a hadköteles katonák részére kibocsátott katonai igazolvánnyal igazolja. Személyazonosítás céljából a hadköteles katona nem kötelezhető más okmány bemutatására.”

9. § Az Nytv.

a) 5. § (17) bekezdésében az „állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól” szövegrész helyébe az „elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól” szöveg,

b) 11. § (1) bekezdés m) pontjában az „elektronikus egyedi azonosítóját” szövegrész helyébe az „elektronikus egyedi azonosítóját, szolgáltatásazonosítóját” szöveg,

c) 39. § (1) bekezdésében az „az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „a” szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti az Nytv. 21. § j) pontjában az „az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság,” szövegrész.

4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

11. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:

elvégzi]

„ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti, az (1a) bekezdésben meghatározott feladatkörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők, továbbá az (1c) bekezdésben meghatározott szervezetnél meghatározott feladatkört ellátó munkavállalók,”

[(a ba)–bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági vizsgálatát,]

(2) Az Rtv. 7. § (1a) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Megbízhatósági vizsgálat alá az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő vonható, aki döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult)

g) a jármű műszaki megvizsgálásával, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatával összefüggő ügyekben.”

(3) Az Rtv. 7. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Megbízhatósági vizsgálat alá vonható – az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában meghatározott szervek munkavállalóin túl –

a) a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti

aa) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények, illetve speciális finanszírozású gyógyszerek és orvostechnikai eszközök beszerzései vonatkozásában központi beszerző szervként eljáró, valamint

ab) általános hatáskörrel központi beszerző szervként eljáró

szervezetnek a közbeszerzési eljárás során döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult munkavállalója,

b) a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezettel munkaviszonyban álló műszaki vizsgabiztos.”

12. § (1) Az Rtv. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségének. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.”

(2) Az Rtv. 7/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A munkaköri, illetve hivatali kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat helyszínén az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmas olyan – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – tárgy is elhelyezhető, amely jellegénél, rendeltetésénél fogva illeszkedik a kialakítani tervezett mesterséges élethelyzetbe.”

13. § Az Rtv. 88. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adattovábbítási nyilvántartásból adat továbbítható:)

f) büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság részére.”

14. § (1) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;”

(2) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés c)–g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

c) a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, személyleírását, fényképét, különös ismertetőjegyeit, hangmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;

d) a rendőrségen fogvatartott, a Be. szerinti személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló személyek adatait az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;

e) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény

ea) élet, testi épség, emberi szabadság vagy vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az embercsempészés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

eb) nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

ec) gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett,

ed) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

ee) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés,

ef) pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított huszonöt évig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén harminc évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;

f) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, valamint kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében intézkedéseket kell foganatosítani, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított húsz évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig;

g) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bűnözői csoportban részt vevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozó utolsó adatnak a bűnüldözési adatállományba történt bekerülése időpontjától számított negyven évig;”

(3) Az Rtv. 91/A. § (1b) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, a rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából a leplezett eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat)

b) ha a büntetőjogi felelősség megállapítására nem került sor, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított húsz évig;

c) ha a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított harminc évig;”

(bűnüldözési adatállományban kezelheti.)

15. § Az Rtv. 97. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

h) fogvatartott: akit törvény vagy törvény alapján kiadott hatósági határozat alapján a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogában a rendőrség korlátoz;”

16. § Az Rtv.

a) 4/A. § (4) bekezdésében az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint vezényelt rendőrökből” szövegrész helyébe a „vezényelt hivatásos állományúakból” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „szervezet és” szövegrész helyébe a „szervezet, az idegenrendészeti szerv és” szöveg,

c) 7. § (1) bekezdés b) pont záró szövegrészében a „ba)–bd)” szövegrész helyébe a „ba)–be)” szöveg,

d) 42. § (5f) bekezdésében a „tájékoztatási kötelezettségének teljesítése érdekében” szövegrész helyébe a „tájékoztatási kötelezettségének teljesítése, illetve az állomány képzése, oktatása érdekében” szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés h) pontja.

5. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

18. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vízügyi igazgatási szerv a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás) során a figyelőszolgálat működtetésével összefüggésben munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében is gondoskodhat a feladatellátásról.”

19. § A Vgtv. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22/A. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a mezőgazdasági vízszolgáltatás, az aszálykár és a vízkár elhárítása érdekében vizsgálja, hogy az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozza-e vízfolyás- vagy csatornaszakasz.

(2) Ha a vízügyi igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján megállapítja, hogy az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozó vízfolyás- vagy csatornaszakasz

a) nem állami tulajdonban van,

b) más nyomvonalon történő elvezetéssel nem váltható ki,

c) használata a mezőgazdasági vízszolgáltatásban vagy az aszálykár, vízkár elhárításában közérdekű célú, valamint

d) rendeltetésszerű használatához állami vízgazdálkodási fejlesztés szükséges,

kezdeményezi a terület tulajdonjogának az állam javára történő megszerzését.

(3) A (2) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülő vízfolyás- vagy csatornaszakasz közcélú vízilétesítménynek minősül.

(4) A (2) bekezdés szerinti tulajdonszerzés hiányában a vízügyi igazgatási szerv üzemeltetőként, fenntartóként történő kijelölését kezdeményezi a vízügyi hatóságnál az öntözővíz továbbítását, a vízelvezetést akadályozó, nem állami tulajdonban lévő vízfolyás- vagy csatornaszakasz tekintetében. A vízügyi hatóság a vízügyi igazgatási szervet üzemeltetőnek és fenntartónak kijelöli, ha

a) megállapítja, hogy a nem állami tulajdonban lévő vízfolyás, csatorna használata a mezőgazdasági vízszolgáltatásban vagy az aszálykár, vízkár elhárításában közérdekű célú, és

b) a vízfolyás, csatorna elhanyagolt állapota akadályozza a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz vagy az aszálykár, vízkár elhárításához szükséges vízelvezetést, öntözővíz-továbbítást.

(5) A vízügyi hatóság (4) bekezdés szerinti kijelölő döntése két évig hatályos.

(6) A (4) bekezdés szerinti kijelölő döntés a közléstől számítva legfeljebb három hónap időtartamot biztosít arra, hogy a vízügyi igazgatási szerv a vízfolyást, csatornát üzemeltetésre és fenntartásra átvegye.”

20. § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.”

21. § A Vgtv. 45/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45/M. § E törvénynek a Vgtv.mód3.-mal megállapított 29. § (7) bekezdését a Vgtv.mód3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

6. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

22. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében az 54. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet, eszközöket és módszereket, valamint az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében az 54. § (1) bekezdés f), g) és j) pontjában meghatározott tevékenységet saját kezdeményezésre végezheti, illetve alkalmazhatja.”

(2) Az Nbtv. 8. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – a 6. § g) pontjában foglaltak és a katonai kibertér műveletek kivételével – információbiztonsággal kapcsolatos feladatkörében

a) ellátja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek tekintetében az ott meghatározott hatásköri szabályok szerint a kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmet,

b) a honvédelmi ágazat kivételével irányítja a kibertérből érkező fenyegetésekre történő felkészülést és a kapcsolódó biztonsági feladatokat,

c) ellenőrzi – az azon folytatott kommunikáció megismerése nélkül – az elektronikus hírközlési hálózatok forgalmát, észleli a kibertérből érkező fenyegetéseket és támadásokat,

d) végrehajtja vagy kezdeményezi a kibertérből érkező támadás megszakításához szükséges intézkedéseket.

(8) A (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés végrehajtására a Kormány által kijelölt személy erre vonatkozó döntése alapján van lehetőség. A támadás megszakítását követően meg kell vizsgálni a védelem fokozásához szükséges további intézkedések lehetséges körét, illetve az ország védelmével összefüggő további döntések szükségességét.

(9) A (7) bekezdés d) pontja szerinti intézkedésnek

a) az okozott sérelemmel vagy közvetlen fenyegetéssel arányosnak és szükséges mértékűnek kell lennie, és törekedni kell arra, hogy a támadás megszakításán túli eredményre vagy sérelemre ne vezessen,

b) biztosítani kell az összhangot a nemzetbiztonsági, honvédelmi, bűnüldözési és külpolitikai érdekekkel és törekvésekkel.

(10) Külföldről érkező jelentős kibertámadás esetén a foganatosított intézkedésekről és azok okairól tájékoztatni kell a külpolitikáért felelős minisztert a további intézkedések megtétele céljából.”

23. § (1) Az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során)

a) elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenysége kiterjed

aa) az együttműködő szervek hatáskörébe és illetékességébe utalt valamennyi információra, valamint

ab) az 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott körben az ügyészség által folytatott titkos információgyűjtés, leplezett eszköz-alkalmazás, illetve büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás és nyomozás keretében kezelt adatokra, információkra;”

(2) Az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során)

h) feltárja az együttműködő szervek, valamint az együttműködő szervek és az ügyészség által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, leplezett eszköz-alkalmazásokat, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat érintő párhuzamos adatkezeléseket és ezekről tájékoztatja az érintett ügyészséget, illetve együttműködő szervet;”

(3) Az Nbtv. 8/A. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során)

j) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv vagy az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, nyomozás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ; ha azt az ügyészség vagy másik együttműködő szerv kezeli, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ értesíti az érintett szerveket és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;”

(4) Az Nbtv. 8/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben, ha a párhuzamos adatkezelést végző egyik szerv az ügyészség, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, akkor a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a párhuzamos adatkezelésről csak a legfőbb ügyész, illetve a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának hozzájárulásával tájékoztathatja a másik együttműködő szervet.”

24. § Az Nbtv. 52/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Legfőbb Ügyészség megállapodásban rögzíti a megállapodás megkötését követően indult, az ügyészség és az együttműködő szervek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtések, leplezett eszköz-alkalmazások, illetve a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárások és nyomozások Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általi feltárása, illetve ezen tevékenységek támogatása érdekében elektronikus úton átadható adatok, tájékoztatás, illetve iratok körét, valamint az adatszolgáltatás részletes rendjét.”

25. § (1) Az Nbtv. 52/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, hatáskörénél fogva érintett ügyészségnek vagy együttműködő szervnek a 8/A. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel továbbítja, feltéve, hogy az ügyészség vagy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat kezelése hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához szükséges.”

(2) Az Nbtv. 52/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség vezetője a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ részére szolgáltatott, titkos információgyűjtés során keletkezett adat büntetőeljárásban való felhasználását, illetve meghatározott együttműködő szerv vagy más állami adatkezelő szerv részére történő továbbítását előzetes hozzájárulásához kötheti.”

26. § Az Nbtv. 52/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell akkor is, ha az együttműködő szervtől beszerzett vagy az ügyészség által szolgáltatott adatot az együttműködő szerv, illetve az ügyészség a saját adatkezelési rendszeréből törölte. Az ügyészség, illetve az együttműködő szerv az adat törléséről közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján tájékoztatja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot.”

27. § Az Nbtv. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot, valamint – a 8. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feladat kivételével – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.”

28. § Az Nbtv. 56. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján)

e) információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges elektronikus adatot az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszközt – a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével – lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, illetve – a közösségi közlekedési eszköz kivételével – járműben, továbbá az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezhetik, valamint a kibertérből érkező fenyegetés elhárítása céljából az információs rendszerbe beavatkozhatnak.”

29. § (1) Az Nbtv. 74. § i) pont ia) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)

ia) a külképviselet-vezető;”

(2) Az Nbtv. 74. § i) pontja a következő it) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:)

„it) azon alapítvány, közalapítvány vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelőbizottságának tagja, amely felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja;”

30. § Az Nbtv. 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

31. § Az Nbtv.

a) 8/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „szerveket visszatájékoztatja” szövegrész helyébe a „szerveket és az ügyészséget visszatájékoztatja” szöveg,

b) 8/A. § (3) bekezdés c) pontjában az „együttműködő szervek támogatása” szövegrész helyébe az „együttműködő szervek támogatása és az ügyészség a) pont ab) alpontja szerinti hatásköre gyakorlásának támogatása” szöveg,

c) 8/A. § (3) bekezdés g) pontjában a „tartozó feladatok” szövegrész helyébe a „tartozó, illetve az ügyészség esetében az a) pont ab) alpontja szerinti feladatok” szöveg,

d) 70. § (2) bekezdés e) pontjában az „ij)” szövegrész helyébe az „ij) és it)” szöveg, a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7/A. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt személy” szöveg

lép.

7. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

32. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 32. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)

p) a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartási és közlekedési igazgatási eljáráshoz;”

33. § (1) A Szaztv. 36. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)

n) a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;”

(2) A Szaztv. 36. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(A személyi azonosító továbbítására jogosult:)

q) az útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;”

34. § (1) A Szaztv. 37. §-a a következő (1i) bekezdéssel egészül ki:

„(1i) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít az Nytv. 33/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”

(2) A Szaztv. 37. §-a a következő (1j) bekezdéssel egészül ki:

„(1j) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv részére erre irányuló igénye esetén rendszeres adatátadást teljesít a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 32/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”

8. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

35. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

a) 19. § (3) bekezdés a) pontjában a „robbanásveszélyes” szövegrész helyébe a „fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes” szöveg,

b) 19. § (3) bekezdés b) pontjában a „tűzveszélyes” szövegrész helyébe a „mérsékelten tűzveszélyes” szöveg

lép.

9. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

36. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 54. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hivatásos vadász által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

10. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

37. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbő. tv.) 2. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az atomenergia alkalmazása körében fegyveres biztonsági őrséggel védendő nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint a vonatkozó jogszabály szerinti I. és II. kategóriába tartozó nukleáris anyag őrzésére a kötelezett a fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzést kizárólag saját szervezetében vagy többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján biztosíthatja.

(1b) A kötelezett a védendő nukleáris létesítmény őrzött üzemi területén kívül, de még a tulajdonában lévő terület határáig különleges jogrendben, emelt szintű fizikai védelem elrendelésénél, vagy a létesítmény közvetlen fenyegetettsége esetén fokozott ellenőrzést vezethet be, valamint korlátozhatja a gépjárműforgalmat.”

38. § (1) Az Fbő. tv. 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban)

e) megerősített szolgálatot, riadót rendelhet el;”

(2) Az Fbő. tv. 4. § (1) bekezdése a következő g)–j) ponttal egészül ki:

(A rendőrség a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban)

g) jog- és szakszerűség szempontjából kivizsgálja a fegyveres biztonsági őr személyi szabadságot korlátozó intézkedését és kényszerítő eszköz alkalmazását;

h) különleges jogrendi időszakban kezdeményezheti a rendészetért felelős miniszternél a fegyveres biztonsági őrség feletti parancsnokság rendőrség általi átvételét;

i) ellenőrzi, figyelemmel kíséri és szakmai felügyeletet gyakorol a fegyveres biztonsági őrség képzési, kiképzési, továbbképzési tevékenysége felett, végrehajtja a fegyveres biztonsági őrök vizsgáztatását;

j) a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére kiadja a fegyveres biztonsági őr szolgálati jelvényét.”

(3) Az Fbő. tv. 4. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a rendőrség a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy)

c) a fegyveres biztonsági őrzés nem felel meg az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban, a jóváhagyott őrutasításban vagy a jóváhagyott őrségutasításban foglaltaknak,”

[határozattal felhívja a kötelezettet vagy – a c) pontban meghatározott esetben – a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos feladatainak teljesítésére, a hiányosságok megszüntetésére.]

39. § Az Fbő. tv. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szolgálati igazolvány kiállításáig a fegyveres biztonsági őr e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által rendszeresített és a szolgálati igazolvány kiállításának kezdeményezését alátámasztó, a rendőrség által hitelesített igénylőlap igazolja.”

40. § Az Fbő. tv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyveres biztonsági őrség lőfegyverrel, lőszerrel és más kényszerítő eszközzel való ellátását a rendőrség az 1. § (3) bekezdés szerinti határozatban engedélyezi.”

41. § Az Fbő. tv. 10/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/B. § A fegyveres biztonsági őrség tevékenysége során együttműködik a Rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó rendőri szervekkel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, az önkormányzati és létesítményi tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal). Az atomenergia alkalmazása körében működő fegyveres biztonsági őrségek az Országos Atomenergia Hivatallal is együttműködnek.”

42. § Az Fbő. tv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A természetvédelmi őr jogosult a védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan, továbbá a faj számára alkalmatlan élőhelyen fellelt egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartására, gondozására, belföldi szállítására, amely az egyed mentőközpontba vagy természetes élőhelyére való eljuttatásáig tart.”

43. § Az Fbő. tv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az önkormányzati természetvédelmi őr jogosult a munkáltató települési – Budapest közigazgatási területén belül a fővárosi – önkormányzat közigazgatási területén belül védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan, továbbá a faj számára alkalmatlan élőhelyen fellelt egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartására, gondozására, belföldi szállítására, amely az egyed mentőközpontba vagy természetes élőhelyére való eljuttatásáig tart.”

44. § Az Fbő. tv. „A mezőőr feladatai” című alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § A mezőőr és törvényben meghatározott őrzési feladatot ellátó halászati őr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

45. § Az Fbő. tv. 29. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hegyőr az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása során jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

(4) A hegyőr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

46. § Az Fbő. tv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor foglalkoztatási jogviszonyban lévő őr további alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy legkésőbb 2021. december 31-ig e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből eredményes vizsgát tegyen. A Módtv. hatálybalépését követően a jogviszony létesítésekor az alkalmazhatóság feltétele a 7. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett, az e törvény, a végrehajtására kiadott rendeletek, továbbá a szolgálati hely őrszolgálati okmányainak ismeretéből tett eredményes vizsga.”

47. § Az Fbő. tv. 15. § (1) bekezdésében a „jelentésére és kivizsgálásnak rendjére” szövegrész helyébe a „jelentésére és kivizsgálásának rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására” szöveg lép.

11. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

48. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 4. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

f) pótlás: úti okmány kiállítása az útlevélhatóság által kiadott elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült magánútlevél, második magánútlevél, szolgálati útlevél és hajós szolgálati útlevél helyett, annak érvényességi idején belül a korábbi úti okmánnyal – az okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével – megegyező adattartalommal;”

(2) Az Utv. 4. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

h) kapcsolattartási adat: telefonszám, e-mail-cím.”

49. § Az Utv. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A magánútlevél fajtái:

a) a magánútlevél,

b) a második magánútlevél és

c) az ideiglenes magánútlevél.

(2) A hivatalos útlevél fajtái:

a) a diplomata-útlevél,

b) a külügyi szolgálati útlevél,

c) a szolgálati útlevél és

d) a hajós szolgálati útlevél.”

50. § (1) Az Utv. 7. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza]

d) az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására fizikailag véglegesen képtelen személyek esetében.”

(2) Az Utv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés b) és c) pontja alapján kiadott

a) magánútlevél érvényességi ideje egy év,

b) második magánútlevél és hivatalos útlevél érvényességi ideje legfeljebb egy év.”

(3) Az Utv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza az ellenőrző sorszámot, a kiállítás okát, az utazás célországát, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását. A hazatérés céljából kiállított ideiglenes magánútlevél az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza. A hivatalból kiállított ideiglenes magánútlevél az állampolgár aláírása nélkül is érvényes.”

51. § Az Utv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazásra jogosító útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki vagy egyéb okból nem szerezhető be az utazás megkezdéséig.

(2) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazásra jogosító útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki, vagy egyéb okból nem szerezhető be az utazás megkezdéséig.

(3) Kérelemre, hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani a külföldön született és 6. életévét be nem töltött, jogszabály alapján vélelmezett magyar állampolgárnak, ha magyar hatóság által kiállított útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal még nem rendelkezett, és a hazautazásáig magánútlevél nem állítható ki.

(4) Az ideiglenes magánútlevél legfeljebb egyéves érvényességi időtartammal állítható ki. Az ideiglenes magánútlevél érvényességi idejét a hivatásos konzuli tisztviselő állapítja meg az utazás céljához szükséges időtartam figyelembevételével.

(5) Az ideiglenes magánútlevelet hivatalból kell kiadni

a) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik utazásra jogosító okmánnyal,

b) annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik utazásra jogosító okmánnyal.

(6) Az ideiglenes magánútlevél Magyarország vagy a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti ország területére történő egyszeri beutazásra jogosít.

(7) A kiskorú részére Magyarországra való hazatérés céljából kiállítandó ideiglenes magánútlevelet kérelmező szülő nyilatkozatot tehet a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról abban az esetben, ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:186. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően a távollevő szülő tartózkodási helye nem ismert, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában, illetve a vele való kapcsolatfelvétel a kérelmet benyújtó szülő részéről nem vezetett eredményre, és a Magyarországra való hazatérés késedelme a kiskorú számára aránytalan érdeksérelemmel járna.”

52. § Az Utv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hivatalos útlevél – a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével – kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel. A tartós külszolgálat időtartama alatt a külügyi szolgálati útlevél magáncélú utazásokra is igénybe vehető.”

53. § Az Utv. 19. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az útlevélhatóság a kiskorú úti okmányát visszavonja, ha azt a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő vagy a gyám kéri.

(4) Ha a szülői felügyelet gyakorlásáról a gyámhatóság vagy a bíróság rendelkezett vagy a szülők arról írásban megállapodtak, a szülői felügyeleti jog tartalmára vonatkozóan – a 10. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – az ügyfél nyilatkozatot nem tehet.”

54. § Az Utv. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ideiglenes magánútlevél érvénytelenné válik Magyarország vagy a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti ország területére történő belépéssel is.”

55. § Az Utv. 21/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Elektronikus kapcsolattartás útján kérelmezhető

a) a magánútlevél pótlása,

b) a második magánútlevél kiállítása,

ha a kérelmező a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a második biometrikus adat kezeléséhez hozzájárult.”

56. § Az Utv. 27. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az útlevélhatóság a közúti közlekedési nyilvántartó szerv és közlekedési igazgatási hatóság részére a közlekedési igazgatási eljárások során a személyazonosítás céljára a 24. § (1) bekezdés a)–b), valamint e) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja.”

57. § Az Utv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A közreműködő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatok elektronikus formában történő kezelésére az előtte folyó eljárás befejezéséig jogosult.

(2) Az útlevélhatósági eljárásban keletkezett papíralapú dokumentumokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint kell kezelni.”

58. § Az Utv. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Abban az esetben, ha a kérelem alapján úti okmány nem kerül kiállításra, az adatkezelő szerv a kérelem adatait – bűnüldözési, bűnmegelőzési célból – az eljárás megszüntetését vagy a kérelem elutasítását tartalmazó döntés véglegessé válását követő egy évig kezeli, azt követően haladéktalanul törli.”

59. § Az Utv. 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A második biometrikus adatot

a) az útlevélhatóság – az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült magánútlevél pótlása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő felhasználás érdekében – a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének lejártáig kezeli, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt követően az adatokat haladéktalanul törli; hozzájárulás hiányában kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiállításáig kezeli és ezt követően haladéktalanul törli,

b) a rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezeli, a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,

c) a Kormány által kijelölt hatóság a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezeli, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse,

d) a 27. § (1) bekezdésének és a 28. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem lehet átadni vagy továbbítani.”

60. § Az Utv. a következő 41/B. §-sal egészül ki:

„41/B. § (1) Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló konzuli tisztviselő által kezelt ideiglenes magánútlevél biankó okmánykészlet 2021. július 31-ig használható fel.

(2) A biankó okmánykészlet 2021. július 31-ét követően az okmánykibocsátóra vonatkozó iratkezelési szabályoknak megfelelően megsemmisítésre kerül.”

61. § Az Utv.

a) 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „aláírását;” szövegrész helyébe az „aláírását, ha a 12. életévét betöltötte és nem írásképtelen vagy írástudatlan;” szöveg,

b) 7. § (2) bekezdésében a „– kivéve a tizenkét hónapra vagy annál rövidebb érvényességi időre szóló ideiglenes magánútlevél –” szövegrész helyébe az „– az ideiglenes magánútlevél kivételével –” szöveg,

c) 20. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogosulatlanul használták fel vagy” szövegrész helyébe a „jogosulatlanul tartották birtokban vagy használták fel, illetve” szöveg,

d) 20. § (1) bekezdés h) pontjában a „foglalt okból” szövegrész helyébe a „foglaltak szerint” szöveg,

e) 21/A. § (2) bekezdésében a „kiadásáért az ügyfél” szövegrész helyébe a „kiadásáért és pótlásáért az ügyfél” szöveg,

f) 21/B. § (2) bekezdésében a „második biometrikus adatot nem” szövegrész helyébe a „második biometrikus adatot és aláírást nem” szöveg,

g) 21/B. § (8) bekezdésében az „elektronikus kapcsolattartás útján” szövegrész helyébe az „elektronikus, illetve hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton” szöveg,

h) 23. § (1) bekezdésében az „intézkedésre feljogosított tagja,” szövegrész helyébe az „intézkedésre feljogosított tagja, az anyakönyvvezető,” szöveg,

i) 24. § (1) bekezdésében az „Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:” szövegrész helyébe az „Az adatkezelő szerv – az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából – az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:” szöveg,

j) 24. § (1) bekezdés o) pontjában az „az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző lenyomatát és a kiállító személy aláírását” szövegrész helyébe az „az ellenőrző sorszámot, a kiállítás okát és az utazás célországát” szöveg,

k) 28. § (1) bekezdés c) pontjában a „megkerülésének” szövegrész helyébe a „megtalálásának” szöveg,

l) 28. § (2b) bekezdésében az „a kérelmező bármely” szövegrész helyébe az „a kérelmező – a második biometrikus adat kivételével – bármely” szöveg,

m) 31. § (1) bekezdésében a „meghatározott adatokat” szövegrész helyébe a „meghatározott elektronikus adatokat” szöveg,

n) 41. § (2) bekezdés a) pontjában az „a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél” szövegrész helybe az „az ideiglenes magánútlevél, a diplomata-útlevél és a külügyi szolgálati útlevél” szöveg,

o) 41. § (2) bekezdés f) pontjában a „kiadásáért fizetendő” szövegrész helyébe a „kiadásáért és pótlásáért fizetendő” szöveg

lép.

62. § Hatályát veszti az Utv.

a) 7. § (4) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész,

b) 11. § (1) bekezdésében a „Hivatalos útlevél: a diplomata-útlevél, a külügyi szolgálati útlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél.” szövegrész,

c) 11. § (4) bekezdése,

d) 21/B. § (5a) és (7) bekezdése.

12. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

63. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A felügyelő – az 1. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladata kivételével – a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az e törvényben, továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.”

64. § (1) A Kftv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az e törvény szerinti felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz előterjesztésére és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) A Kftv. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 15. § szerinti közterület-felügyelői intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

65. § Hatályát veszti a Kftv. 26. §-a.

13. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

66. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. §-a a következő 20. és 21. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

„20. Járművezető: az a személy, akinek a vezetési jogosultságára, a vezetői engedélyére vagy a vezetési jogosultsága szünetelésére vonatkozóan szerepel adat az engedély-nyilvántartásban.

21. Járművezető-jelölt: az a vezetői engedéllyel vagy vezetési jogosultsággal még nem rendelkező személy, akinek a vezetői engedélye kiállításához szükséges adatok szerepelnek az engedély-nyilvántartásban.”

67. § A Kknyt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az e törvényben meghatározott adatkezelési és hatósági feladatokat a közúti közlekedési nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó), valamint a közlekedési igazgatási hatóság, továbbá az 5/A. §-ban foglalt esetben a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság (a továbbiakban: közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság) látja el.”

68. § A Kknyt. 4. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartó feladat- és hatásköre:)

d) kezeli a nyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel rendelkező felhasználók jogosultsági nyilvántartását.”

69. § A Kknyt. 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közlekedési igazgatási hatóság és a nyilvántartó a hatáskörébe tartozó okmánykiállításra irányuló eljárás során a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból közvetlen hozzáférés útján, az érintett személy azonosítása céljából adatot igényel a személyazonosító igazolvány adatairól, valamint az érintett lakcíméről.”

70. § A Kknyt. „Az okmányellátás rendszere” című alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztését a helyszínen bejegyzi az engedély-nyilvántartásba.

(2) A közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben, a jármű forgalomban való részvétele jogosultságának azonnali felfüggesztését a helyszínen bejegyzi a járműnyilvántartásba.”

71. § A Kknyt. 8. § (1) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:

(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza

a járművezető,)

„aj) vezetési jogosultságának szünetelésére vonatkozó adatokat,

ak) kényszergyógykezelését elrendelő bíróság megnevezésére és ügyszámára, valamint a kényszergyógykezelés elrendelésének és megszűnésének vagy megszüntetésének időpontjára vonatkozó adatokat.”

72. § A Kknyt. 14. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartót értesíti:)

i) a gondnokoltak nyilvántartásának adatkezelője elektronikus úton a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában, valamint b)–e) pontjában meghatározott adatokról, a cselekvőképesség, valamint a közlekedésbiztonsági alkalmasság fennállásának ellenőrzése céljából,

j) a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton a 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott adatokról.”

73. § A Kknyt. 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó kezeli:)

a) a 8. §-ban megjelölt adatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedély érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, a járművezető elhalálozásától vagy járművezető-jelölt nyilvántartásba vételétől számított tíz évig;”

74. § A Kknyt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvántartó

a) a 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában meghatározott személyes adatnak minősülő adatokat törvényben előírt ideig,

b) a 8. § (1) bekezdés a) pont aj) alpontjában meghatározott adatokat a vezetési jogosultság szünetelésének lejártát, illetve a járművezető vagy a járművezető-jelölt elhalálozása miatti megszűnését követő öt évig,

c) a 8. § (1) bekezdés a) pont ak) alpontjában meghatározott adatokat a kényszergyógykezelés megszűnésétől vagy a megszüntetését elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

d) a 8. § (2) bekezdése szerinti adatokat jogszabályban meghatározott időtartamig

kezeli.”

75. § A Kknyt. IV. Fejezete a következő 32/B. §-sal egészül ki:

„32/B. § (1) A nyilvántartó a nyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése, vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából

a) az elektronikus információs rendszer igénybevételével a nyilvántartás számára adatközlésre kötelezett szervekről,

b) a nyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve abból közvetlen adatátvételre, vagy adatigénylésre jogosult szervekről, és

c) a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról jogosultsági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza az ott meghatározott szervek

a) megnevezését;

b) székhelyét, levelezési címét;

c) e-mail-címét, telefonszámát; valamint

d) nevében hozzáférésre felhatalmazott személy

da) családi és utónevét,

db) születési családi nevét és utónevét,

dc) anyja nevét,

dd) születési helyét, idejét,

de) szervezeti egységét,

df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,

dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,

dh) felhasználónevét,

di) hivatali kapcsolattartásra használható e-mail-címét.

(3) Az adatközlésre kötelezett, a nyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű, amelynek időtartama legfeljebb két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.

(4) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezők jogosultsági nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.

(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat, valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.

(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.

(7) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartó az adatkezelési műveleteket naplózza és ehhez kapcsolódóan kezeli az adatkezelésre jogosultak (2) bekezdés d) pont da)–dd) alpontja szerinti adatait.”

76. § A Kknyt. 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „járművezető,” szövegrész helyébe a „járművezető vagy járművezető-jelölt” szöveg lép.

14. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

77. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 82. § (1a) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során az ügyfél által előadottak, illetve a jogszabályban foglalt feltételek fennállásának ellenőrzésére adatot igényelhet:)

h) az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől.”

(2) Az Szmtv. 82. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ideértve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.”

78. § (1) Az Szmtv. 129. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

c) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §; 4. §; 20. §; 86. §], valamint a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) Az Szmtv. 129. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

i) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

15. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

79. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:)

m) az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől.”

(2) A Harmtv. 106. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ideértve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.”

80. § (1) A Harmtv. 120. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

d) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. §, 8. §, 9. §, 12. §, 111. §], valamint a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet;”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) A Harmtv. 120. § (2) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

o) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

81. § A Harmtv.

a) 7/A. §-ában az „az 539/2001/EK tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg,

b) 17/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „az 539/2001/EK rendelet” szövegrész helyébe az „az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg

lép.

16. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

82. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjst.) 31. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A központi hatóság értesítése alapján az általános szabálysértési hatóság az előtte folyó végrehajtási eljárást felfüggeszti, ha a pénzbírság átvételéről rendelkező határozat meghozatala után olyan új tény, körülmény jut a központi hatóság tudomására, amely alapján a külföldi hatóság megkeresésére kell intézkedni.

(4) Ha a 28. § (3) bekezdése szerinti felfüggesztés időtartama alatt a megkeresett külföldi hatóság nem válaszol, vagy a kért adatokat nem továbbítja a központi hatóság részére, az eljárást meg kell szüntetni.”

83. § Az Szjst.

a) 10. § (2) bekezdésében a „két évig” szövegrész helyébe az „öt évig” szöveg,

b) 31. § (1a) bekezdésében az „Ebben az esetben” szövegrész helyébe az „Egyéb esetben” szöveg

lép.

17. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

84. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 31/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A dublini eljárás lefolytatása érdekében a menekültügyi hatóság menekültügyi őrizetbe veheti azt a külföldit, aki Magyarországon menedékjog iránti kérelmet nem terjesztett elő, esetében dublini átadásnak lehet helye, és szökésének komoly veszélye áll fenn.”

(2) A Met. 31/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A menekültügyi őrizetet a menekültügyi hatóság – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével – az erre a célra kijelölt, az őrizet végrehajtására szolgáló intézményben vagy – kivételesen indokolt esetben – egészségügyi intézményben hajtja végre.”

85. § (1) A Met. 32/C. § l)–n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az e törvény által lefolytatott eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)]

l) 108–110. §,

m) 113. § (2) bekezdés a) és c) pontja,

n) 114. § (2) bekezdés,”

(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)

(2) A Met. 32/C. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

[Az e törvény által lefolytatott eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)]

o) 122. §”

(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)

86. § A Met. 32/Y. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Megszűnik a végrehajtási eljárás

a) az adóhatóságnak a végrehajtás eredménytelenségéről szóló értesítése és a behajtási eljárásának második alkalommal történő megszüntetése esetén;

b) ha az adós meghal.”

87. § A Met. VI/A. Fejezete a 32/Y. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Zár alá vétel

32/Z. § (1) Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, a menekültügyi hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására.

(2) A dolog birtokosa köteles a zár alá vett elektronikus adathordozóhoz tartozó hozzáférési adatokat a menekültügyi hatóság részére átadni. A menekültügyi hatóság a zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáféréshez szakértő közreműködését veszi igénybe. Ha a tárolt adatok személyes adatot tartalmaznak, azokat a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárásban történő személyazonosság megállapítása érdekében szükséges ideig és mértékig használhatja fel és tárolhatja. A tényállás tisztázásához nem szükséges adatokat a menekültügyi hatóság nem használhatja fel és nem tárolhatja. A zár alá vett dologban tárolt adatokat a menekültügyi hatóság és az igénybe vett szakértő nem törölheti, és köteles a dolgot rendeltetésszerűen kizárólag a tényállás tisztázásához szükséges adatok kinyerése érdekében használni.

(3) A tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges zár alá vett dolgot ki kell adni annak, akitől azt zár alá vették. Ha a zár alá vett dolog hamis vagy hamisított irat vagy okmány, az a menekültügyi eljárás lezárulását követően sem adható ki. Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges zár alá vett iratokat és tárgyi bizonyítékokat átadja a megkeresett szervnek.”

88. § A Met. 86. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A menekültügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben – adatokat igényelhet)

k) az állampolgársági ügyekben eljáró szervtől.”

89. § A Met. 86/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86/A. § (1) A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető személyi körözések adatállományban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat átveheti és kezelheti.

(2) A menekültügyi hatóság e törvény szerinti eljárása során átveheti és kezelheti a közérdekből nyilvános, e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes adatokat, ide értve a nyilvános külföldi adatforrásból származó adatot is.”

90. § A Met.

a) 15. § b) pontjában a „sérti” szövegrész helyébe a „veszélyezteti” szöveg,

b) 32/R. § (5) bekezdésében az „igazolványba és bizonyítványba” szövegrész helyébe az „igazolványba, bizonyítványba, valamint hatósági nyilvántartásba” szöveg,

c) 64. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában a „kényszeríteni, vagy” szövegrész helyébe a „kényszeríteni és” szöveg,

d) 75/A. § (2) bekezdésében a „menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés” szövegrész helyébe a „menekültkénti, oltalmazottkénti vagy befogadottkénti elismerés” szöveg,

e) 80/K. § (11) bekezdésében a „korábbi kérelme tárgyában végleges megszüntető vagy elutasító döntés” szövegrész helyébe a „korábbi kérelme tárgyában végleges megszüntető, elutasító vagy státusz-visszavonó döntés” szöveg,

f) 82. § g) pontjában a „születési” szövegrész helyébe a „születési és az előző születési” szöveg

lép.

18. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

91. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdőtv.) 98. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és rendészeti feladatot ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az intézkedés elleni panasz tekintetében a munkáltató helyett az erdészeti hatóság jár el.”

92. § Az Erdőtv. 103. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az erdészeti hatósági rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

19. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

93. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti nyilvántartásokban kezelt, eltűnt személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profiljait érintő összehasonlítás kiterjed a rokonsági fok meghatározására, amelyről a szakértői nyilvántartó szerv a (2) bekezdésben meghatározottak szerint nyújt tájékoztatást.”

94. § A Bnytv. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. FEJEZET

A VÉTLEN NYOMSZENNYEZÉS KIZÁRÁSÁRA SZOLGÁLÓ NYILVÁNTARTÁS

66/A. § (1) A vétlen nyomszennyezés kizárására szolgáló nyilvántartás (a továbbiakban: eliminációs nyilvántartás) célja a büntetőeljárás során rögzített ujj- és tenyérnyomat, illetve DNS-profil meghatározásra alkalmas minta vétlen szennyeződése kiszűrésének egyszerűsítésével az elkövető azonosításának elősegítése.

(2) Az eliminációs nyilvántartásban – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a büntetőeljárással összefüggésben vétlen nyomszennyezés kockázatát hordozó tevékenységet végző azon személy adatait kell nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát, illetve DNS-profil meghatározásra alkalmas mintáját az eljáró ügyészség, nyomozó hatóság azért rögzítette, mert felmerült a vétlen nyomszennyezés lehetősége a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: érintett személy).

(3) Az érintett személy – az e fejezetben meghatározott rendelkezések szerint – jogosult arra, hogy

a) a mintavételkor – az adatok továbbítását megelőzően – a személyes adatainak az eliminációs nyilvántartás részére való továbbítása ellen a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság, valamint

b) a mintavételt követően – ha az adatokat az eliminációs nyilvántartás részére már továbbították – a személyes adatainak az eliminációs nyilvántartásban való kezelése ellen a szakértői nyilvántartó szerv

részére tett nyilatkozatával tiltakozzon.

(4) Ha az érintett személy tiltakozik a személyes adatai kezelése ellen, úgy a személyes adatai az eliminációs nyilvántartás részére nem továbbíthatóak, illetve a már nyilvántartásba vett személyes adatai az eliminációs nyilvántartásban nem kezelhetőek.

(5) Az eliminációs nyilvántartást a Kormány rendeletében kijelölt szakértői nyilvántartó szerv kezeli.

66/B. § (1) Az eliminációs nyilvántartás tartalmazza

a) az érintett személy személyazonosító adataként

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevét,

ac) nemét,

ad) születési helyét és idejét,

ae) anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző születési családi és utónevét,

af) személyi azonosítóját,

ag) lakcímét, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímét,

b) az érintett személy különleges adataként

ba) az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát,

bb) az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletből meghatározott DNS-profilt.

(2) Az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil meghatározásra alkalmas minta 66/A. § (2) bekezdése szerinti rögzítése esetén az érintett személy személyazonosító adatait, az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát, valamint az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletet a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

66/C. § (1) A büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szerv részére megküldi

a) az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát vagy

b) a nyilvántartásban már szereplő érintett személy személyazonosító adatait.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomatok azonosításával kapcsolatos feladatát az érintett személy mintájának, illetve az érintett személy eliminációs nyilvántartásban szereplő adatainak felhasználásával végzi el.

(3) A szakértői nyilvántartó szerv az érintett személy ujj- és tenyérnyomatának összehasonlítását csak annak a bűncselekménynek a helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomattal végzi el, amellyel összefüggésben a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott mintát vagy személyazonosító adatokat megküldte.

(4) Ha a büntetőeljárásban megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített ujj- és tenyérnyomat olyan érintett személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. Ebben az esetben az érintett személy ujj- és tenyérnyomatát nem veszik fel a 38. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásba, illetve a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közlése alapján törlik a 38. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásból.

66/D. § (1) Az érintett személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.

(2) A büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szerv részére megküldi

a) az érintett személytől levett szájnyálkahártya-törletet vagy

b) a nyilvántartásban már szereplő érintett személy személyazonosító adatait.

(3) A szakértői nyilvántartó szerv a bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profil azonosításával kapcsolatos feladatát az érintett személy mintájának, illetve az érintett személy eliminációs nyilvántartásban szereplő adatainak felhasználásával végzi el.

(4) A szakértői nyilvántartó szerv az érintett személy DNS-profiljának összehasonlítását csak annak a bűncselekménynek a helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profillal végzi el, amellyel összefüggésben a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság a (2) bekezdésben meghatározott mintát vagy személyazonosító adatot megküldte.

(5) Ha a büntetőeljárásban megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó személyen, tárgyon, tárgyi bizonyítási eszközön rögzített DNS-profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közli a szakértői nyilvántartó szervvel. Ebben az esetben az érintett személy DNS-profilját nem veszik fel 53. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásba, illetve a büntetőeljárást folytató ügyészség vagy nyomozó hatóság közlése alapján törlik az 53. § a) pontjában meghatározott nyilvántartásból.

66/E. § (1) Az eliminációs nyilvántartásban kezelt, az érintett személyre vonatkozó személyes adatokat – függetlenül attól, hogy azokat mely büntetőeljárásban vették le – az érintett személy tiltakozási jogának gyakorlása esetén haladéktalanul törölni kell.

(2) Az érintett személy tiltakozása hiányában az eliminációs nyilvántartásban kezelt személyes adatokat az adatoknak az eliminációs nyilvántartásba való felvételétől számított tíz év elteltével törölni kell.

66/F. § Az eliminációs nyilvántartás más nyilvántartással nem kapcsolható össze, abból adat – az e fejezetben foglaltak kivételével – nem továbbítható. Az eliminációs nyilvántartás adattartalma nem használható olyan bűncselekmény bizonyítására, amely bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárás során az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eliminációs nyilvántartásban szereplő személyt érintett személyként nem azonosította.”

95. § A Bnytv. 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a közlekedésbiztonsági alkalmasság ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 16. § (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el.”

96. § A Bnytv. 71. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelem teljesítése során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.”

97. § A Bnytv. 96. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

e) kijelölje az eliminációs nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervet, valamint az érintett személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet.”

98. § A Bnytv.

a) 39. § (1) bekezdésében a „38. § szerinti” szövegrész helyébe a „38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti” szöveg,

b) 39. § (2) bekezdésében a „38. § szerinti” szövegrészek helyébe a „38. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti” szöveg,

c) 43. § (1) bekezdés d) pontjában a „42. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „42. § (3) bekezdésében, illetve a 66/C. § (4) bekezdésében” szöveg,

d) 54. § (1) bekezdésében az „53. §” szövegrész helyébe az „53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény” szöveg,

e) 54. § (2) bekezdésében az „53. §” szövegrészek helyébe az „53. §, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény” szöveg,

f) 58. § (1) bekezdés d) pontjában az „57. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „57. § (4) bekezdésében, illetve a 66/D. § (4) bekezdésében” szöveg

lép.

20. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

99. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„9. megismerési engedély: a minősítő által az érintett személyazonosító adatainak feltüntetésével, a nemzeti minősített adattal kapcsolatos rendelkezési jogosultságok megjelölésével, az érintett személyes adatait tartalmazó nemzeti minősített adat megismerésére írásban adott felhatalmazás;”

100. § A Mavtv. 16. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az iparbiztonsági ellenőrzés nem állapított meg kockázati tényezőt, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a gazdálkodó szervezet részére)

c) a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi VII. törvény) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetében telephely biztonsági tanúsítványt vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt”

(ad ki.)

101. § A Mavtv. 17. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A biztonsági vezető)

c) adja ki az igazolást a nemzeti és külföldi minősített adatot felhasználó személyi biztonsági tanúsítványairól más hazai minősített adatot kezelő szervnél történő minősített adat felhasználása céljából, illetve a szükséges biztonsági feltételek hiánya vagy megszűnése esetén visszavonja.”

102. § A Mavtv. 20. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)

d) nyilvántartja a minősített adatot kezelő szervek biztonsági vezetőinek, valamint helyettes biztonsági vezetőinek nevét, hivatali telefonszámát, hivatali e-mail-címét és munkahelyének nevét,”

103. § A Mavtv. 22. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a biztonsági vezetőkkel és a helyettes biztonsági vezetőkkel jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében történő kapcsolattartás céljából kezeli a minősített adatot kezelő szervek biztonsági vezetőinek, valamint a helyettes biztonsági vezetőinek nevét, hivatali telefonszámát, hivatali e-mail-címét és munkahelyének nevét.

(7) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a (6) bekezdése szerinti adatokat a biztonsági vezetői, valamint a helyettes biztonsági vezetői kinevezés megszűnéséig kezeli.

(8) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a (6) bekezdése szerinti adatokat a minősített adatot kezelő szervek részére továbbíthatja.”

104. § Hatályát veszti a Mavtv. 16. § (4a) bekezdése.

21. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

105. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Közfog.tv.) 1. § (4a) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)

b) közvetlen lakókörnyezetének rendezetlen állapota miatt

ba) a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóság az egészségre vagy a közbiztonságra vonatkozó kockázatot állapított meg, vagy

bb) a jegyző – a ba) alpont szerinti hatósági megállapítás hiányában – a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségek nem teljesítését állapította meg

végleges határozatban,”

(2) A Közfog.tv. 1. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A (4a) bekezdés b) pontja szerinti, a közfoglalkoztatásból történő kizárás tárgyában hivatalból folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz

a) az egészségügyi, közbiztonsági kockázatot megállapító hatóság, vagy

b) – az a) pont szerinti hatósági megállapítás hiányában – a jegyző

az állami foglalkoztatási feladatot ellátó járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) részére öt napon belül adatot szolgáltat.”

(3) A Közfog.tv. 1. §-a a következő (4f) és (4g) bekezdéssel egészül ki:

„(4f) A (4b) bekezdés b) pontja szerinti esetben a járási hivatal megkeresésére nincs szükség, ha

a) a közfoglalkoztatást

aa) a közfoglalkoztatott lakóhelye szerinti helyi önkormányzat, annak intézménye, vagy

ab) a helyi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezet

valósítja meg, vagy

b) az önkormányzatnak nincs a (4a) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti hatályos önkormányzati rendelete.

(4g) A (4f) bekezdés a) pontja szerinti közfoglalkoztató megtagadhatja a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését, ha az álláskeresővel szemben a (4a) bekezdés b) pontja szerinti kizárási ok fennállásáról van tudomása.”

(4) A Közfog.tv. 1. §-a a következő (4j) bekezdéssel egészül ki:

„(4j) E törvény alkalmazásában

a) közvetlen lakókörnyezet a lakhatás helyéül szolgáló ingatlan (az azon lévő építmény, kert, udvar), valamint jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó utcafronti közterület,

b) rendezetlen állapotú lakókörnyezet:

ba) az ingatlanon hulladék-felhalmozás vagy egészségre káros anyagok tárolása történik,

bb) az ingatlanon balesetveszélyes építmény található,

bc) az ingatlan elhanyagolt állapota a növényi és állati kártevők, kórokozók elszaporodását elősegíti,

bd) az ingatlanról az állatok közterületre kijutása akadálytalanul történik,

be) az ingatlanhasználó az ingatlannal kapcsolatban a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeket nem teljesíti.”

22. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

106. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:)

a) anyagokból, keverékekből, nyersanyagokból, készítményekből származó ionizáló sugárzás által okozott veszélyekre,”

23. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

107. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően – a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, azt a hatóságnál leadta, vagy a vezetési jogosultságának azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték.”

108. § A Szabs. tv. 29. alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője az illetékességi területén a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság és helyszíni bírság végrehajtása iránti eljárásra illetékes szabálysértési hatóság helyett más szabálysértési hatóság illetékességét is megállapíthatja.”

109. § A Szabs. tv. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62/A. § (1) A bíróság, a szabálysértési hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút a meghallgatása céljából a bíróság, a szabálysértési hatóság idézze.

(2) Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú a vallomását

a) saját kezűleg leírja és aláírja,

b) minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el,

c) elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg, vagy

d) bíróval, közjegyzővel hitelesítteti.

(3) Ha a tanú szóbeli meghallgatás nélkül vagy a szóbeli meghallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell.”

110. § A Szabs. tv. 80. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A feljelentést határozattal nyolc napon belül el kell utasítani, ha a feljelentésből vagy az előkészítő eljárás során beszerzett adatokból megállapítható, hogy)

f) halál vagy elévülés folytán a büntethetőség megszűnt,”

111. § A Szabs. tv. 96. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A határozatnak tartalmazni kell)

g) a határozathozatal helyét, idejét, a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy aláírását és az eljáró hatóság bélyegző vagy elektronikus bélyegző lenyomatát.”

112. § (1) A Szabs. tv. 141. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott, önkéntesen megfizetett helyszíni bírságból származó bevételt a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott központi bírságkezelő szerv (a továbbiakban: központi bírságkezelő szerv) a kincstárnál vezetett központosított beszedési számlán kezeli.”

(2) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szervei az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott vagy végrehajtott pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, helyszíni bírságból származó, valamint a bíróság által kiszabott pénzbírságból, rendbírságból, szabálysértési költségből származó bevételt a kincstárnál vezetett központosított beszedési számlákon kezelik.”

(3) A Szabs. tv. 141. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az általános szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség, valamint a rendőrség által kiszabott helyszíni bírság végrehajtásáról az általános szabálysértési hatóság gondoskodik.”

(4) A Szabs. tv. 141. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2d) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott és önkéntesen befizetett helyszíni bírság befizetésének ellenőrzését és azonosítását a központi bírságkezelő szerv végzi. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szervei ellátják az általános szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során kiszabott vagy végrehajtott pénzbírság, szabálysértési költség, rendbírság, helyszíni bírság, valamint a bíróság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, szabálysértési költség befizetésének ellenőrzését és azonosítását.”

(5) A Szabs. tv. 141. § (2f)–(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2f) A bíróság az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a rendelkezésére álló,

a) a 151. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad), ae) és ah) alpontja szerinti,

b) a 153. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő adatokból az eljárt bíróság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,

c) a 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság, továbbá a kiszabott rendbírság, megállapított szabálysértési költség összegére vonatkozó,

d) a 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő

adatokat elektronikus formában automatikusan továbbítja.

(2g) A központi bírságkezelő szerv és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve a (2f) és (2i) bekezdésben meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást vezet. A központi bírságkezelő szerv és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve a nyilvántartásban az adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. A nyilvántartásból – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adattovábbításnak nincs helye.

(2h) A központi bírságkezelő szerv, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi szerve a (2d) bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésére álló adatokat, és az összevetés eredményeként kapott adatokat a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak kezdeményezése érdekében elektronikus formában automatikusan megküldi a szabálysértési nyilvántartásokban ezen adatokat rögzítő illetékes hatóságnak.”

(6) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2j) bekezdéssel egészül ki:

„(2j) A bíróság a döntéshozatalt követően azonnal, de legkésőbb 3 napon belül köteles gondoskodni a pénzbírságról, rendbírságról, szabálysértési költségről hozott döntéseknél a befizetés azonosításához szükséges adatok megadásáról a központi bírságkezelő szerv részére.”

(7) A Szabs. tv. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bíróság a kiszabott pénzbírságról, rendbírságról, megállapított szabálysértési költségről – a jogerős határozat kiadmányának megküldésével – értesíti a (3) bekezdésben meghatározott általános szabálysértési hatóságot.”

113. § A Szabs. tv. 160. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásából közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel teljesítéséhez meg kell jelölni

a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat, valamint

b) az adatátvétellel érintett gépjármű egyedi azonosító adatát.”

114. § A Szabs. tv. 161. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A gépjárművezető távollétében alkalmazott intézkedések nyilvántartásából történő adatigénylés teljesítéséhez

a) az adatigénylő pontos megnevezését és címét,

b) a gépjármű egyedi azonosító adatát

kell közölni.”

115. § A Szabs. tv. 199/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a Btk.-ban meghatározott, az adott vegyületcsoportra vagy anyagra irányadó csekély mennyiséget nem haladja meg. Só formában előforduló vegyületek esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”

116. § A Szabs. tv.

a) 160. § (1) bekezdésében a „teljesítéséhez meg kell jelölni” szövegrész helyébe a „teljesítéshez – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – meg kell jelölni” szöveg,

b) 161. § (2) bekezdésében az „Adatigénylés alapján kizárólag” szövegrész helyébe az „Adatigénylés alapján – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag” szöveg

lép.

24. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

117. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § 15a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„15a. közlekedési kártya: a 6/A. §-ban meghatározott hordozó vagy elektronikus rendszer;”

118. § Az Sztv. 5. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A 7. § (1) bekezdése szerinti szervezet az utazási jogosultság, valamint az egyes kedvezmények ellenőrzése érdekében közlekedési kártyát bocsáthat ki, illetve üzemeltethet.

(2) A közlekedési kártya olyan, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 2. § 5. pontja szerinti, közhiteles adatokkal, vizuálisan megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, jogszabályban meghatározott elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. A Nektv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti elsődleges kártyához a közlekedési kártya mint másodlagos kártya – amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak – a jogosult kérelmére hozzárendelhető. A Nektv. 2. § 5. pontja szerinti közlekedési kártyához a jogosult kérelmére további – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – utasmédia rendelhető, amely biztosítja a személyszállítási szolgáltatások igénybe vételét.

(3) Közlekedési kártyának minősül az a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából, a 7. § (1) bekezdése szerinti szervezet által kibocsátott vagy működtetett (a továbbiakban együtt: kibocsátott), elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó vagy elektronikus rendszer is, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 29. § (19) és (20) bekezdésében meghatározottak szerint a személyazonosító igazolvány szolgáltatásazonosítójához rendelten kezeli a polgár adatait és igazolja a polgár utazásra, utazási kedvezményre vonatkozó jogosultságait, valamint amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét.”

119. § (1) Az Sztv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Nektv.-ben meghatározott működtető, az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személynek, valamint az egyéb, a közlekedési kártyára jogosult személynek a Nektv.-ben meghatározott regisztrációs szerv által folytatott kártyafelhasználói regisztráció során felvételezett és kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és – ha a 12. életévét betöltötte – aláírását, valamint az általa képzett kapcsolati kódot közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából az (1) bekezdés szerinti szervezet részére átadja. A közlekedési kártya tekintetében a Nektv. szerinti kártyakibocsátónak az (1) bekezdés szerinti szervezet minősül.”

(2) Az Sztv. 7. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 6/A. § (3) bekezdése szerinti közlekedési kártya esetén az Nytv. szerinti nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti szervezet megkeresésére az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személynek a természetes személyazonosító adatait, a személyazonosító igazolványának okmány- és szolgáltatásazonosítóját, valamint lakcímadatát a közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából átadja.”

(3) Az Sztv. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés szerinti szervezet a közlekedési kártya kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megadott adatok, valamint az általa kibocsátott közlekedési kártya megszemélyesítését végző szervezetek adatközlése alapján a 30. § (2) bekezdésében rögzített feltételek biztosítása, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási kötelezettsége teljesítése céljából, a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform keretein belül központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a (6) és (6a) bekezdés szerinti adatokat,

b) a közlekedési kártya egyedi sorszámát és elektronikus egyedi azonosítóját,

c) a közlekedési kártya érvényességére vonatkozó adatokat,

d) a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételére való jogosultsági adatokat, valamint

e) a közlekedési kártya egyes közlekedési szolgáltató szervezeteknél való érvényesítési adatait.”

25. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

120. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, azt a hatóságnál leadta, vagy a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték.”

26. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

121. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Erfesz. tv.) 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szolgálati feladatainak ellátása során

a) a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési célra szolgáló részén nyíltan viselve

aa) a mezőőr, valamint a hegyőr, az állami halőr és a hivatásos halőr – jogszabályban meghatározott közegészségügyi okból, a légi közlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében meghatározott állatok riasztása, elejtése, gyérítése, és állományának szabályozása érdekében – sörétes lőfegyvert,

ab) az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, valamint a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet önvédelmi célból, a hivatásos vadász – nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez – maroklőfegyvert,

ac) a hivatásos vadász – a sérült vagy sebzett nagyvad elejtése érdekében – vadászlőfegyvert,

b) a természetvédelmi őr önvédelmi célból, nyíltan viselve szolgálati maroklőfegyvert

tarthat magánál.”

122. § Az Erfesz. tv. 22. §-a a következő (3a)–(3d) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Akinek a rendészeti feladatot ellátó személy, a személy- és vagyonőr jogszabályban meghatározott intézkedése, vagy annak elmulasztása jogát vagy jogos érdekét érintette – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel –, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító munkáltatójához.

(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott nagykorú személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.

(3c) Az intézkedést foganatosító munkáltatójához benyújtott panaszt az intézkedést foganatosító munkáltatója közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.

(3d) A panaszt az intézkedést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harmincöt napon belül kell elbírálni.”

27. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

123. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény alkalmazásában

a) ágazati kritérium: azok a szempontok, az azokhoz tartozó küszöbértékek, műszaki vagy funkcionális tulajdonságok, amelyek egy eszköz, létesítmény rendszerelemének megzavarása vagy megsemmisítése (a továbbiakban együtt: kiesés) által kiváltott hatásra vonatkoznak, és amelyek teljesülése esetén az eszköz, létesítmény, rendszer vagy azok része létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki azzal szoros összefüggésben, hogy mely ágazatba tartozik,

b) alapvető szolgáltatás: a kritikus társadalmi vagy gazdasági tevékenységek fenntartásához szükséges, elektronikus információs rendszertől függő, az alapvető szolgáltatások jegyzékében feltüntetett szolgáltatás,

c) alapvető szolgáltatások jegyzéke: az alapvető szolgáltatások listája, amely az érintett központi államigazgatási szervek bevonásával kerül összeállításra és kormányrendeletben meghatározásra,

d) alapvető szolgáltatást nyújtó szereplő: az a szervezet vagy gazdasági szereplő, amely

da) alapvető szolgáltatást nyújt,

db) az általa nyújtott alapvető szolgáltatás elektronikus információs rendszerektől függ,

dc) az általa nyújtott alapvető szolgáltatást érintő biztonsági esemény – kormányrendeletben meghatározott – jelentős zavart okozna szolgáltatás nyújtásában és

dd) az erre irányuló eljárásban alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként került azonosításra,

e) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,

f) európai létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján kijelölt olyan létfontosságú rendszerelem, amelynek kiesése jelentős hatással lenne – az ágazatokon átnyúló kölcsönös függőségből következő hatásokat is ideértve – legalább két EGT-államra,

g) helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv: az ágazati kijelölő hatóság, a szakhatóság, a kijelölési eljárásban részt vevő, véleménynyilvánító szerv, és jogszabály alapján helyszíni ellenőrzés lefolytatására jogosult szerv,

h) horizontális kritérium: azok a szempontok, az azokhoz tartozó küszöbértékek, műszaki vagy funkcionális tulajdonságok, amelyek egy eszköz, létesítmény rendszerelemének kiesése által kiváltott hatásra vonatkoznak, és amelyek teljesülése esetén – figyelemmel a bekövetkező emberiélet-veszteségekre, az egészségre gyakorolt hatásra, a gazdasági és társadalmi hatásokra, a természetre és az épített környezetre gyakorolt hatásra – az eszköz, létesítmény, rendszer vagy azok része létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki attól függetlenül, hogy mely ágazatba tartozik,

i) létfontosságú rendszerelem védelme: a létfontosságú rendszerelem funkciójának, folyamatos működésének és sértetlenségének biztosítását célzó, a fenyegetettség, a kockázat, a sebezhetőség enyhítésére vagy semlegesítésére irányuló valamennyi tevékenység,

j) létfontosságú rendszerelem: az 1. mellékletben meghatározott ágazatok valamelyikébe tartozó szolgáltatás, eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan rendszereleme, továbbá azok által nyújtott szolgáltatások, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához – így különösen az egészségügyhöz, a lakosság személy- és vagyonbiztonságához, a gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához, az ország honvédelméhez, – és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna,

k) nemzeti létfontosságú rendszerelem: e törvény alapján kijelölt létfontosságú rendszerelem, amelynek kiesése a létfontosságú társadalmi feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt elsősorban Magyarországon lenne jelentős hatással,

l) üzemeltető: az a természetes, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely az eszköz, létesítmény, rendszer rendszerelemének tulajdonosa, engedélyese, rendelkezésre jogosultja vagy napi működéséért felelős,

m) rendkívüli esemény: olyan külső vagy belső behatás, amely a kijelölt nemzeti vagy európai rendszerelem rendeltetésszerű működését, üzemfolytonosságát jelentős mértékben veszélyezteti, akadályozza, és amely megfelel jogszabályban foglalt kritériumoknak.”

124. § (1) Az Lrtv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Az üzemeltető azonosítási vizsgálatot folytat le

a) a létfontosságú rendszerelem működésének, a szolgáltatás nyújtásának kezdetétől számított 60 napon belül,

b) az üzemeltetés időszakában a tevékenységben bekövetkezett olyan mértékű változás esetén, amely az ágazati vagy horizontális kritériumok teljesülését eredményezi, a változás bekövetkeztétől számított 60 napon belül,

c) a kijelölésre nem javasolt, a korábbi azonosítási jelentésben szereplő lehetséges létfontosságú rendszerelem esetén az azonosítási vizsgálat zárónapját követő öt év elteltével, az üzemeltetés időszakában a kijelölő határozat véglegessé válását követő öt év elteltével,

d) a javaslattevő hatóság kezdeményezése alapján.

(2) Az üzemeltető az azonosítási vizsgálat alapján elkészített azonosítási jelentését (a továbbiakban: azonosítási jelentés) – annak elkészítését követő 8 napon belül – benyújtja a kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: az ágazati kijelölő hatóság) részére.

(3) A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárást az ágazati kijelölő hatóság

a) az azonosítási jelentés benyújtását követően,

b) a 10. § (1) bekezdése szerinti általános javaslattevő hatóság ügyindító javaslata alapján, vagy

c) honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés céljából a honvédelmi ágazat javaslattevő hatóságának ügyindító javaslata alapján

hivatalból folytatja le.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetében a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról

a) hivatalból a (3) bekezdésben meghatározottak szerint, vagy

b) az üzemeltető kérelmére

dönthet.

(6) Az ágazati kijelölő hatóság szakhatóság bevonásával az ágazati és horizontális kritériumok teljesülésének vizsgálata alapján dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról.

(7) Az ágazati kijelölő hatóság a (6) bekezdés szerinti kijelölő határozatban

a) meghatározza az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozásának határidejét,

b) kötelezi az üzemeltetőt, hogy biztonsági összekötő személyt bízzon meg vagy foglalkoztasson, és a biztonsági összekötő személy adatait a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül nyilvántartó hatóság részére küldje meg, valamint

c) az üzemeltető részére előírhat a létfontosságú rendszerelem védelmével összefüggő, a rendszerelem egyedi sajátosságaihoz, környezetéhez, a rendszerelem által potenciálisan előidézhető veszély mértékéhez igazodó feltételeket.

(8) Amennyiben az üzemeltető a (2) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, az ágazati kijelölő hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésében, határidő megállapításával felhívja az üzemeltetőt az azonosítási jelentés benyújtására.

(9) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága az 1. mellékletben meghatározott, nem honvédelmi ágazatba tartozó rendszerelemet honvédelmi érdekből, kormányrendeletben meghatározott honvédelmi kritériumok alapján, horizontális kritériumok vizsgálata nélkül nemzeti létfontosságú rendszerelemmé (a továbbiakban: ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem) kijelölheti.

(10) Ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem kijelölésére irányuló eljárásban a szakhatósági megkeresés mellőzhető, amennyiben a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által kijelölni kívánt rendszerelem már kijelölt létfontosságú rendszerelem.

(11) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága a kijelölő határozatban:

a) biztonsági összekötő személy adatainak megküldése tekintetében 60 napnál rövidebb határidőt is megállapíthat az üzemeltető számára,

b) a (6) bekezdés szerinti döntését honvédelmi érdekre tekintettel gyorsított eljárásban is meghozhatja.

(12) A honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága részére a (3) bekezdés b) pontja szerinti ügyindító javaslatot a honvédelmi ágazati javaslattevő hatóság adja.”

(2) Az Lrtv. 2. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az azonosítási jelentés benyújtásának elmulasztása esetén kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság kiszabásának van helye.”

125. § (1) Az Lrtv. 2/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősül, ha)

a) az alapvető szolgáltatások jegyzékében szereplő szolgáltatást nyújt,”

(2) Az Lrtv. 2/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősül, ha)

c) az általa nyújtott szolgáltatást érintő biztonsági esemény a kormányrendeletben meghatározott jelentős zavart okozna az általa nyújtott szolgáltatás biztosításában.”

126. § Az Lrtv. 2/A. alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:

„2/B. § (1) Azon rendszerek, rendszerelemek üzemeltetői esetében, amelyek nem kerültek a 2. § szerinti eljárásban nemzeti létfontosságú rendszerelemként kijelölésre, azonban megfelelnek a 2/A. § (2) bekezdésében meghatározott, az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként történő azonosításra irányadó kritériumoknak, az azonosítási eljárást kormányrendeletben kijelölt hatóság folytatja le.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatóság az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként való azonosítás során hivatalból jár el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatóság határozatban rendelkezik az üzemeltető felvételéről az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékébe és tájékoztatja a jegyzéket vezető hatóságot. Az (1) bekezdés szerinti hatóság az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplők jegyzékéből történő törlésről

a) hivatalból, vagy

b) az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplő kérelmére

dönthet.

(4) Az azonosítási eljárás lefolytatása érdekében az (1) bekezdés szerinti hatóság – személyes adatok kivételével – jogosult

a) az alapvető szolgáltatások jegyzékében meghatározott szolgáltatást nyújtó szolgáltatótól, gazdálkodó szervezettől,

b) az a) pont szerinti szolgáltató felett hatósági, felügyeleti vagy ellenőrzési jogkört gyakorló szervezettől,

c) közhiteles nyilvántartásokból

adatszolgáltatást kérni.

(5) Amennyiben az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként azonosított szervezet az azonosítással nem ért egyet, úgy bizonyítja, hogy nem felel meg az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként történő azonosításra vonatkozó kritériumoknak.

(6) A Kormány ágazatonként rendeletben meghatározza az adott szolgáltatásra támaszkodó felhasználók száma vagy az alapvető szolgáltatásokat nyújtó konkrét gazdasági szereplő jelentősége alapján történő releváns ellátási szint meghatározásához a küszöbértékeket.”

127. § (1) Az Lrtv. 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A nemzeti létfontosságú rendszerelemek és az európai létfontosságú rendszerelemek)

c) honvédelmi létfontosságú rendszerelemek esetében az a) és b) pont szerinti eljárások mellett az ellenőrzésekben is”

(a hatóságok és a szakhatóságok részéről csak olyan személy vehet részt, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték és akivel szemben kockázati tényező nem merült fel.)

(2) Az Lrtv. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvényben meghatározott feladatellátása során, így különösen a kijelölési eljárásban, valamint hatósági ellenőrzés keretében, az eljárással összefüggő és ahhoz szükséges ideig, a minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot a hatóság, a szakhatóság, illetve az eljárásban részt vevő véleménynyilvánító szervek – a minősített adatokra, valamint a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekű információbiztonságra vonatkozó korlátozások figyelembevételével – megismerhetik.”

128. § (1) Az Lrtv. 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kormányrendeletben erre kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartja és kezeli]

c) a nemzeti létfontosságú rendszerelemek, szolgáltatások megnevezését és címét, valamint azon európai létfontosságú rendszerelemek, szolgáltatások megnevezését és címét, amelyek esetében Magyarország érintett fél,”

(2) Az Lrtv. 5. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

[A kormányrendeletben erre kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó hatóság) nyilvántartja és kezeli]

f) a hatósági ellenőrzéssel összefüggő dokumentumokat,

g) az informatikai biztonsági szabályzatot.”

(3) Az Lrtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyilvántartó hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat az ágazati kijelölő hatóságnak a kijelölési eljárásban hozott hatósági határozata, illetve az üzemeltető adatszolgáltatása alapján veszi nyilvántartásba. Az ágazati kijelölő hatóság az erre vonatkozó véglegessé vált határozatot haladéktalanul köteles megküldeni a nyilvántartó hatóságnak. Az ágazati kijelölő hatóság a megküldéssel egyidejűleg tájékoztatja a nyilvántartó hatóságot az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokról.”

(4) Az Lrtv. 5. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)

a) a kijelölési eljárásban, a kijelölés visszavonására irányuló eljárásban részt vevő hatóságok részére a kijelölési eljárás, a kijelölés visszavonására irányuló eljárás lefolytatásának biztosítása céljából,”

(5) Az Lrtv. 5. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)

i) különleges jogrend vagy honvédelmi veszélyhelyzet időszakában a honvédelmi ágazat javaslattevő hatósága részére a nemzeti létfontosságú rendszerelemek fokozott védelmének megszervezése céljából,”

(6) Az Lrtv. 5. § (4) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)

j) az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (a továbbiakban: EDR) kormányzati célú hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében az EDR szolgáltatás biztosítójának,

k) nemzetbiztonsági, valamint terrorelhárítási érdekből, külön, a feladatellátásért felelős szerv által benyújtott, indokolt kérelem alapján.”

(7) Az Lrtv. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem adatait a nyilvántartó hatóság, valamint a kijelölési eljárásban érintett valamennyi hatóság az ágazati kijelölő hatóság rendszerelem kijelölése visszavonásáról szóló határozatának véglegessé válása után 30 napon belül a nyilvántartásból törli és erről az üzemeltetőt írásban értesíti.”

129. § Az Lrtv. 6. és 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6. § (1) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – az ágazati kijelölő hatóság határozatában meghatározott határidőn belül kidolgozza a hatóság kijelölő döntésében meghatározott tartalmi és formai követelmények szerinti üzemeltetői biztonsági tervet, és azt elektronikus úton megküldi a kijelölő hatóságnak.

(2) Az üzemeltetői biztonsági tervet az ágazati kijelölő hatóság a határozatában meghatározott tartalmi és formai követelmények teljesülése érdekében a nyilvántartásba vételt megelőzően formai és tartalmi szempontból 60 napon belül ellenőrzi, hiányosság esetén az üzemeltetőt hiánypótlásra szólítja fel. Amennyiben a rendszerelemet a honvédelmi ágazat is kijelölte, az üzemeltetői biztonsági terv formai és tartalmi ellenőrzéséhez az ágazati kijelölő hatóság beszerzi a honvédelmi ágazati rendszerelem esetén a honvédelmi ágazat kijelölő hatóságának véleményét, az üzemeltetői biztonsági terv megküldésével. Az ágazati kijelölő hatóság az elfogadott üzemeltetői biztonsági tervet megküldi a nyilvántartó hatóságnak és az üzemeltetőnek.

(3) A honvédelmi ágazat kijelölő hatósága által kijelölt honvédelmi létfontosságú rendszerelem az üzemeltetői biztonsági terv ellenőrzésétől és a tervvel kapcsolatos esetleges hiánypótlástól függetlenül nyilvántartásba vehető. Amennyiben az üzemeltetői biztonsági terv ellenőrzése vagy a tervvel kapcsolatos hiánypótlás folyamatban van, erről a honvédelmi ágazat kijelölő hatósága a nyilvántartó hatóságot tájékoztatja.

(4) Az üzemeltetői biztonsági terv tartalmazza a létfontosságú rendszerelemeket, szolgáltatásokat és azt a szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja azok védelmét. Az üzemeltetői biztonsági terv a kockázatelemzés, kockázatkezelés figyelembevételével megjelöli azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek kialakítása és működtetése biztosítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem védelmét, üzemfolytonosságát és működésének helyreállítását, továbbá meghatározza azokat az ideiglenes intézkedéseket, amelyeket a különböző kockázati és veszélyszinteknek megfelelően foganatosítani kell.

(5) A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek üzemeltetői biztonsági terve tartalmazza a feladat- és hatáskörrel rendelkező honvédelmi szervekkel történő kapcsolattartás és együttműködés rendjét az ágazati hatóság által kiadott határozatban meghatározottak szerint.

(6) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője soron kívül módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet, ha olyan változás áll be, amely érinti a létfontosságú rendszerelem szolgáltatásának nyújtását, tevékenységét, működésének feltételeit vagy védelmét. A módosított üzemeltetői biztonsági terv ellenőrzésére, elfogadására és megküldésére a (2) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

(7) Az üzemeltető az üzemeltetői biztonsági tervben és az informatikai biztonsági szabályzatban foglaltak megvalósíthatóságát biztosítja és rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott üzemeltetők meghatározott gyakorisággal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi vagy területi szerve irányításával, az ágazati kijelölő hatóság bevonásával folytatnak le olyan gyakorlatot, ahol az üzemeltetői biztonsági tervben megjelölt szervezeti és eszközrendszert, és az információ- és hálózatbiztonsági ellenállóképességet gyakorolják (a továbbiakban: komplex gyakorlat).

(8) A komplex gyakorlat megfelelőségét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi vagy területi szerve – az ágazati kijelölő hatóság bevonásával – értékeli. Amennyiben a komplex gyakorlat során az értékelő azt állapítja meg, hogy az üzemeltetői biztonsági terv, illetve az informatikai biztonsági szabályzat nem megfelelő, az üzemeltetőt az üzemeltetői biztonsági terv, illetve az informatikai biztonsági szabályzat módosítására, és a komplex gyakorlat megismétlésére kötelezi.

(9) Ha az üzemeltető a létfontosságú rendszerelem európai létfontosságú rendszerelemmé vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésekor rendelkezik olyan biztonsági dokumentummal, amely az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi elemeit magában foglalja, akkor kérelmére az ágazati kijelölő hatóság rendelkezhet úgy, hogy a biztonsági dokumentum az üzemeltetői biztonsági tervet helyettesíti.

(10) A (9) bekezdés szerinti esetben a biztonsági dokumentumot kell megküldeni a nyilvántartó hatóságnak az 5. § szerinti nyilvántartásba vétel céljából.

(11) Az üzemeltető a bekövetkezett rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének ügyeleti szolgálatát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének honlapján közzétett formában, valamint az ágazati kijelölő hatóságot. Az üzemeltető a honvédelmi létfontosságú rendszerelem vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt ügyeleti szolgálatot is haladéktalanul értesíti.

(12) Az üzemeltetői biztonsági terv és mellékletei, vagy az azokat helyettesítő biztonsági dokumentum nem nyilvános.

(13) Ha a bekövetkezett rendkívüli eseménnyel összefüggő kockázatot az üzemeltetői biztonsági tervben nem vizsgálták, úgy az újonnan felmerülő kockázat kezelésére az üzemeltető soron kívül módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet. A módosított üzemeltetői biztonsági terv esetében a (2) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

(14) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője gondoskodik a biztonsági összekötő személy megbízásáról, foglalkoztatásáról, és folyamatosan biztosítja a biztonsági összekötő személy tevékenységéhez szükséges feltételeket. A biztonsági összekötő személy feladata

a) kapcsolattartás az üzemeltető és a kijelölési eljárásban részt vevő hatóságok között, továbbá honvédelmi létfontosságú rendszerelemek esetén az (5) bekezdésben meghatározott honvédelmi szervekkel,

b) az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozása.

(15) Biztonsági összekötő büntetlen előéletű, kormányrendeletben meghatározott képzettséggel rendelkező személy lehet. A büntetlen előéletre vonatkozó követelmény teljesülését a biztonsági összekötő igazolja.

(16) Az európai létfontosságú rendszerelem, a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül a nyilvántartó hatóság részére, az általa közzétett elektronikus űrlapon bejelenti az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat.

(17) Az ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemek kivételével az európai létfontosságú rendszerelem, a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője és az ágazati kijelölő hatóság, a kijelölő határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendelkezésére bocsátja azon nyilvántartási, felügyeleti rendszereik elektronikus adatait, amelyek támogatják a kárfelszámolási tevékenységben közreműködő hivatásos katasztrófavédelmi szervek azonnali reagáló képességét, elősegítik az eredményes beavatkozást és helyreállítást.

7. § Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét terhelik az üzemeltetői biztonsági terv elkészítésének, módosításának és gyakoroltatásának, a biztonsági összekötő személy foglalkoztatásának költségei, valamint az üzemeltetői biztonsági tervben foglalt, a létfontosságú rendszerelemek védelmét szolgáló szervezeti és eszközrendszerrel kapcsolatban felmerült költségek.”

130. § Az Lrtv. 8. § (3)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az európai létfontosságú rendszerelemet vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelemet legalább ötévenként komplex hatósági ellenőrzés (a továbbiakban: komplex ellenőrzés) keretében ellenőrizni kell. A komplex ellenőrzést nemzetbiztonsági és – ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem esetén – honvédelmi szempontok figyelembevételével kell lefolytatni.

(4) Az ellenőrzést koordináló szerv koordinálja a komplex ellenőrzést, ennek keretében a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervet bevonhatja a komplex ellenőrzésbe és a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervvel közös komplex ellenőrzést tarthat. A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv a komplex ellenőrzéssel kapcsolatban az ellenőrzést koordináló szervvel együttműködik.

(5) A helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv az európai létfontosságú rendszerelemet vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemet érintő, a komplex ellenőrzésen kívüli helyszíni ellenőrzése eredményéről az ellenőrzés befejezésétől számított 15 napon belül az ellenőrzést koordináló szervet tájékoztatja.

(6) Az ellenőrzést koordináló szerv a komplex ellenőrzés keretében a létfontosságú rendszerelemek védelmével kapcsolatos információ- és hálózatbiztonsági hatósági ellenőrzést is koordinálja. Az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóság az ellenőrzést koordináló szerv kérésére információ- és hálózatbiztonsági hatósági ellenőrzést folytat le és ennek eredményéről az ellenőrzést koordináló szervet az ellenőrzés befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja.

(7) Az ágazati kijelölő hatóság és az ellenőrzést koordináló szerv az európai létfontosságú rendszerelemnél vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemnél a komplex, valamint a helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a biztonsági összekötő büntetlen előéletű-e, amely érdekében adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a biztonsági összekötő büntetlen előéletű-e.”

131. § Az Lrtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Ha az üzemeltető nem tesz eleget e törvényben, az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletben vagy az ágazati kijelölő hatóság határozatában foglalt előírásoknak, az ágazati kijelölő hatóság határozatban

a) felszólítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét a kötelezettségei betartására,

b) kötelezi azonosítási jelentés elkészítésére és az ágazati kijelölő hatóság részére történő benyújtására,

c) kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére, vagy

d) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.

(2) Ha az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott más jogszabályokban foglalt előírásoknak, az ellenőrzést koordináló szerv a koordinált ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra figyelemmel kormányrendeletben meghatározottak szerint helyszíni bírságot szabhat ki.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. A helyszíni bírság nem mellőzhető, amennyiben a tapasztalt hiányosság ismétlődő, kirívó súlyú, vagy a fentieken túl olyan jellegű, amely közvetlenül veszélyezteti a kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működését.”

132. § Az Lrtv. 4. alcíme a következő 9/A. és 9/B. §-sal egészül ki:

„9/A. § A kijelölt létfontosságú rendszerelemeket érintő karbantartások, javítások és rendkívüli események kezelésében, elhárításában közreműködő szervezetek, illetve további résztevők kötelesek biztosítani, hogy a rendszerelem működése a lehető legrövidebb ideig legyen korlátozott.

9/B. § A honvédelmi ágazat, valamint a honvédelmi ágazatba tartozó honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében a 4–9. § információbiztonsággal kapcsolatos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

133. § Az Lrtv. 5. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„5. Az általános javaslattevő hatóság feladatai és jogköre

10. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a katasztrófavédelem, közrend, közbiztonság, lakosságvédelem, nemzetbiztonság, terrorelhárítás szempontjaira tekintettel, a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés vonatkozásában általános javaslattevő hatóság.

(2) Az általános javaslattevő hatóság az ágazatok és alágazatok helyzetét – figyelembe véve az ágazati és horizontális kritériumok teljesülését, valamint a 13. § (2) bekezdése szerinti értékelés megállapításait – félévente értékeli, és az értékelés alapján készített ügyindító javaslatát megküldi az ágazati kijelölő hatóság részére. Az ágazati kijelölő hatóság hivatalból hatósági eljárást indít az ügyindító javaslatban szereplő létfontosságú rendszerelem, szolgáltatások, üzemeltetők kijelölésére.

(3) A kijelölés iránti hivatalbóli eljárás megindítását követően az üzemeltető bizonyíthatja, hogy nem felel meg az ágazati, illetve a horizontális kritériumoknak.

(4) Az ügyindító javaslat alapján az ágazati kijelölő hatóság köteles megindítani a nemzeti létfontosságú rendszerelem kijelölésének visszavonására irányuló eljárást is, amennyiben arra irányuló javaslatot tartalmaz.

11. § Az általános javaslattevő hatóság a 10. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett az egyes ágazatok, alágazatok közötti függőségek helyzetét folyamatosan elemzi, értékeli; ennek keretében az ügyindító javaslata elkészítése érdekében jogosult a fenti célból – személyes adatok kivételével –

a) a véleménynyilvánító szervektől,

b) az ágazati kijelölő és javaslattevő hatóságoktól,

c) közhiteles nyilvántartásokból,

d) államigazgatási szervektől, jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetektől, illetve természetes személyektől

adatszolgáltatást kérni. Az adatszolgáltatást a megkeresett szerv, személy nem tagadhatja meg.

12. § (1) Az ágazati kijelölő hatóság az ügyindító javaslat alapján indult hatósági eljárásban kizárólag az ágazati kritériumokat vizsgálhatja. Az eljárásban szakhatósági állásfoglalás beszerzése nem szükséges. A szakhatósági állásfoglalást az általános javaslattevő hatóság ügyindító javaslata helyettesíti.

(2) Amennyiben az ágazati kijelölő hatóság az ágazati kritériumok közül legalább egy fennállását megállapítja, a 2. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel, a 2. § (6) bekezdése szerinti döntést hozza meg.

12/A. § A honvédelmi ágazat, valamint a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében a 10–12. §-t az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) honvédelmi infrastruktúra vonatkozásában a 10. § (1) bekezdése szerinti szerv az ott megjelölt szempontok felmerülése estén sem minősül általános javaslattevő hatóságnak;

b) a honvédelmi ágazat, valamint a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében a horizontális kritériumok teljesülését, valamint a 13. § (2) bekezdése szerinti értékelés megállapításait nem kell figyelembe venni;

c) ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelemek vonatkozásában általános javaslattevő hatóságnak a honvédelmi ágazat javaslattevő hatóságát kell tekinteni.”

134. § Az Lrtv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A Kormány évente jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak

a) az európai létfontosságú rendszerelemnek kijelölt létfontosságú rendszerelemek ágazatonkénti számáról, valamint az Európai Unió azon tagállamainak számáról, amelyek az európai létfontosságú rendszerelemektől függenek,

b) azon ágazatok sebezhetőségi pontjainak, illetve az azokat fenyegető veszélyeknek és kockázatoknak típusairól, amelyekben európai létfontosságú rendszerelemet jelöltek ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelentés összeállítása érdekében az ágazati kijelölő hatóságok és a nyilvántartó hatóság – figyelembe véve az ágazati kritériumok teljesülését – az ágazatok és alágazatok helyzetét évente értékelik, és a tárgyévi értékelést minden év április 30-ig a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján megküldik a Kormány részére.”

135. § Az Lrtv. a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

„6/A. A különleges jogrendben bevezethető rendkívüli intézkedések

13/A. § (1) Különleges jogrend idején a létfontosságú rendszerre vonatkozó eljárás tekintetében rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód

a) a hatáskör és illetékesség megállapítását,

b) az eljáró hatóság kijelölését,

c) az ügyintézési és egyéb határidőt,

d) a szakhatóság kizárását,

e) a jogorvoslat rendjét,

f) a bíróság előtt meg nem támadhatóságot,

g) a végrehajtás szabályait

érintően.

(2) Különleges jogrend bevezetése esetén rendeletben

a) az érintett létfontosságú rendszer tevékenységének koordinálására a Kormány tagjának kijelölése,

b) az érintett létfontosságú rendszerelemhez kormányzati összekötő szakemberek delegálása,

c) a b) pont szerinti szakemberek feladat- és hatásköre,

d) az érintett létfontosságú rendszer együttműködési kötelezettségének tartalma,

e) az érintett létfontosságú rendszer felügyelete átvételének feltételei és rendje

meghatározható.

(3) Különleges jogrend ideje alatt nemzeti létfontosságú rendszerelemmé az (1) és (2) bekezdés alapján történő kijelölést a különleges jogrend megszűnését követő hatvanadik napig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az (1) bekezdés b) pontja szerint eljáró hatóság hajtja végre a kormányrendeletben kijelölt ágazati kijelölő hatóság bevonásával.”

136. § (1) Az Lrtv. 14. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

e) határozza meg a 2. § és a 9. § szerint kiszabható helyszíni és közigazgatási bírság mértékét, a helyszíni és közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó eljárás rendjét,”

(2) Az Lrtv. 14. §-a a következő k)–m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

k) állapítsa meg a rendkívüli eseményekre vonatkozó részletes ágazati szabályokat,

l) jelölje ki a 2/B. § szerinti azonosítási eljárást lefolytató és az információbiztonsági hatósági feladatokat ellátó hatóságot és határozza meg az azonosítási eljárásra, ellenőrzésre vonatkozó különös szabályokat, valamint állapítsa meg az azonosítás visszavonására vonatkozó eljárási szabályokat,

m) állapítsa meg ágazatonként a 2/B. § (6) bekezdése szerinti küszöbértékeket és a 2/A. § szerinti jelentős zavar mértékét.”

137. § Az Lrtv. a következő 15/B. és 15/C. §-sal egészül ki:

„15/B. § Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítási vizsgálatot a Módtv. hatálybalépését megelőző 60 napnál régebben működő létfontosságú rendszerelemek esetén a Módtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kell lefolytatni.

15/C. § E törvény 6/A. alcíme és 15/D. §-a az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

138. § Az Lrtv. a következő 15/D. §-sal egészül ki:

„15/D. § A Módtv.-nyel megállapított 13/A. § (3) bekezdésében meghatározott előírásokat a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet során kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelemek kijelölése tekintetében is alkalmazni kell.”

139. § Az Lrtv. 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

140. § Az Lrtv.

a) 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „azonosítási eljárás” szövegrész helyébe az „azonosítási vizsgálat” szöveg,

b) 3. § (1a) bekezdés c) pontjában a „kérelme” szövegrész helyébe a „nyilatkozata” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében az „a hatóságok és a szakhatóságok” szövegrész helyébe az „a kijelölő hatóság és a szakhatóság (a továbbiakban együtt: hatóságok)” szöveg,

d) 4. § (2) bekezdésében az „azonosítási eljárásban” szövegrész helyébe az „azonosítási vizsgálatban” szöveg,

e) 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „telefon- és telefaxszámát” szövegrész helyébe a „telefonszámát” szöveg,

f) 5. § (2) bekezdés c) pontjában a „2. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § (7) bekezdése” szöveg,

g) 14. § b) pontjában az „azonosítási eljárás” szövegrész helyébe az „azonosítási vizsgálat” szöveg,

h) 14. § c) pontjában az „az azonosítási eljárásban,” szövegrész helyébe az „az azonosítási vizsgálatban,” szöveg

lép.

141. § Hatályát veszti az Lrtv.

a) 5. § (2) bekezdés a) pontjában az „az azonosítási eljárás,” szövegrész,

b) 5. § (4) bekezdés c) pontjában az „(a továbbiakban: helyszíni ellenőrzést lefolytató szerv)” szövegrész,

c) 15/A. § (2) bekezdése,

d) 2–4. melléklete.

28. A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint egyes törvényeknek a közlekedésbiztonságot elősegítő európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges módosításáról szóló 2012. évi CLXX. törvény módosítása

142. § A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint egyes törvényeknek a közlekedésbiztonságot elősegítő európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges módosításáról szóló 2012. évi CLXX. törvény

a) 5. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg,

b) 5. § (6) bekezdésében a „b) pontjában” szövegrész helyébe a „c) pontjában” szöveg,

c) 5. § (7) bekezdésben az „a Ket. 138. § (1) bekezdés szerint kijelölt hatóságnak továbbítja, amely a végrehajtás során a Ket. rendelkezéseinek alkalmazásával jár el.” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóságnak továbbítja, amely azt e törvény és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény általános közigazgatási rendtartás alapján átadott fizetési kötelezettségek végrehajtása tekintetében irányadó szabályai szerint foganatosítja.” szöveg

lép.

29. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

143. § (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 2. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)

d) az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőknek az alapvető szolgáltatás nyújtásában közreműködő,

e) a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek”

(elektronikus információs rendszereinek védelmére.)

(2) Az Ibtv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány rendeletében meghatározott, a honvédelmért felelős miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervek zárt célú elektronikus információs rendszerei esetében az e törvény szerinti hatósági feladatokat, a biztonsági felügyeletet a Kormány által kijelölt szerv kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”

144. § (1) Az Ibtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek biztonsági felügyeletét – a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek, valamint a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek és a honvédelmi ágazat hatáskörébe tartozó nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek kivételével – a Kormány által kijelölt hatóság látja el.”

(2) Az Ibtv. 14. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A hatóság a (2) bekezdés szerinti feladatait a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei vonatkozásában – az azokon tárolt adatok megismerése nélkül – kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”

145. § (1) Az Ibtv. 16. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A hatóság az elektronikus információs rendszerek, és az azokban kezelt adatok biztonsága érdekében jogosult megtenni, elrendelni, ellenőrizni minden olyan, az elektronikus információs rendszer védelmére vonatkozó intézkedést, amellyel az érintett elektronikus információs rendszert veszélyeztető fenyegetések kezelhetőek. Ennek érdekében jogosult:)

i) a minimálisan elvárt biztonsági követelményeket meghatározni.”

(2) Az Ibtv. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 2. § (5) bekezdése szerinti szerv az általa felügyelt ágazat tekintetében ellátja az (1) bekezdés a), b), c), d) és i) pontja szerinti feladatokat.”

146. § Az Ibtv. 7. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) A hatóság határozatban elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatnak vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak, amely a magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent, és amellyel kapcsolatosan az eseménykezelő központ biztonsági eseménykezelést folytat.

(2) A 2. § (5) bekezdése szerinti szerv rendeli el az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak, amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet, vagy honvédelmi célú elektronikus információs rendszer biztonságára fenyegetést jelent.

(3) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatáshoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatás ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a hatóság azonnal végrehajthatónak nyilvánított határozatában rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a hatóság legfeljebb 90 napra rendeli el, amely indokolt esetben 90 nappal meghosszabbítható.

(4) A (3) bekezdés szerinti határozat kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(5) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt a hatóság honlapján kell közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételének napja.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(7) A hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség teljesítésére megszabott határidő eredménytelen elteleltét követően – újabb határidő megjelölése mellett – ismételten is kiszabható.

(8) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség a határozatban megjelölt határidő leteltével megszűnik.

(9) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a hatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha

a) az elrendelés oka megszűnt,

b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban vagy

c) az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel megvalósítása kétségessé válik, vagy annak végrehajtása a kötelezett hírközlési szolgáltatók hálózatának integritását súlyosan veszélyezteti.”

147. § Az Ibtv. 18. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az (5) bekezdés szerinti állami szerv a sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei vonatkozásában – az azokon tárolt adatok megismerése nélkül – kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”

148. § Az Ibtv. 19. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A (2) bekezdés szerinti eseménykezelő központ a biztonsági eseményekhez kapcsolódó és a (6) bekezdés szerinti együttműködés során tudomására jutott biztonsági események adatait köteles haladéktalanul az (1) bekezdés szerinti eseménykezelő központ részére továbbítani.

(6) A (2) bekezdés szerinti eseménykezelő központ részt vehet a szakterület szerinti nemzetközi együttműködésben és e célból akkreditálható.”

149. § Az Ibtv. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 19. § (1) bekezdése szerinti eseménykezelő központ az (1) bekezdés szerinti feladatait a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei vonatkozásában – az azokon tárolt adatok megismerése nélkül – kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”

150. § Az Ibtv. 24. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

n) a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei vonatkozásában a hatóság 14. § (2) bekezdése, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti feladatait, továbbá a sérülékenység vizsgálat, illetve a biztonsági esemény vizsgálat részletes szabályait.”

151. § Az Ibtv.

a) 1. § (1) bekezdés 23. pontjában az „a honvédelmért felelős miniszter vezetése, irányítása alatt álló szervek” szövegrész helyébe az „a honvédelmi szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény, a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok, valamint jogszabály szerint a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságok” szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében a „c) pontjában” szövegrész helyébe a „c) és d) pontjában” szöveg,

c) 8. § (6) bekezdésében a „2. § (3)–(6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „2. § (5) bekezdésében” szöveg,

d) 19. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „(2)–(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szöveg,

e) 20. § (2) bekezdésében az „A 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti eseménykezelő központok az általuk támogatott ágazatok tekintetében ellátják” szövegrész helyébe az „A 19. § (2) bekezdése szerinti eseménykezelő központ az általa támogatott ágazatok tekintetében ellátja” szöveg,

f) 21. § (1) bekezdésében a „2. § (1)–(6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „2. § (1), (2) és (5) bekezdésében” szöveg,

g) 22. § (1) bekezdésében a „2. § (3)–(6) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § (5) bekezdése” szöveg,

h) 22. § (2) és (3) bekezdésében a „19. § (1)–(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „19. § (1) és (2) bekezdése” szöveg,

i) 22. § (3) bekezdésében a „2. § (3)–(6) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § (5) bekezdése” szöveg,

j) 24. § (1) bekezdés i) pontjában az „a 2. § (4)–(6) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 2. § (5) bekezdése” szöveg

lép.

152. § Hatályát veszti az Ibtv.

a) 2. § (4) és (6) bekezdése,

b) 11. § (7) bekezdésében a „polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei, valamint a” szövegrész,

c) 18. § (8) bekezdésében az „ , a 19. § (3) bekezdése szerinti eseménykezelő központ a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus információs rendszerei vonatkozásában” szövegrész,

d) 19. § (3) bekezdése.

30. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

153. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 1. §-a a következő g)–m) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

g) belső azonosító kód: az e törvény alapján rögzített ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyaghoz hozzárendelt alfanumerikus azonosító, amelynek célja, hogy tájékoztatást nyújtson arról, hogy a minta levétele megtörtént,

h) DNS-elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata,

i) DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav-molekula meghatározott szakaszainak vizsgálata alapján képzett alfanumerikus adatsor,

j) körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kód: a nyilvántartó által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja az érintett személyazonosító adatainak hozzárendelése a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adataihoz,

k) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg belső felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval letörölt anyag,

l) szakértői nyilvántartó szerv: a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt szerv,

m) szakrendszeri azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-profilhoz, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító.”

154. § A Körtv. 3. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A körözött személyek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

p) eltűnés miatti körözés esetén a belső azonosító kódot, a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint a szakrendszeri azonosító kódot.”

155. § (1) A Körtv. 5. § (2) bekezdés e) pont ec) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a körözési eljárás során megtett intézkedés)

„ec) befejezésének időpontját,”

(2) A Körtv. 5. § (2) bekezdése a következő f)–h) ponttal egészül ki:

(Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

f) a belső azonosító kódot,

g) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint

h) a szakrendszeri azonosító kódot.”

156. § A Körtv. a következő II/A. Fejezettel egészül ki:

„II/A. FEJEZET

A KÖRÖZÉSI ELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA

14/B. Általános szabályok

14/B. § (1) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartásból és körözési célú DNS-profil-nyilvántartásból áll.

(2) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartását a Kormány által rendeletben kijelölt szakértői nyilvántartó szerv vezeti. A szakértői nyilvántartó szerv ellátja – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a nyilvántartással összefüggő adatkezelési feladatokat.

(3) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartásának törvényességi felügyeletét az ügyész látja el.

(4) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása tekintetében a 9-14/A. alcímben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

14/C. § A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásba vétel céljából részére megküldött mintákat, valamint DNS-profilokat

a) haladéktalanul nyilvántartásba veszi,

b) kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja,

c) elemzi és ha e törvény lehetővé teszi, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.

14/C. A körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás

14/D. § A körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás célja

a) az eltűnés miatt körözött személy felkutatásának, holléte, illetve személyazonossága megállapításának elősegítése, valamint

b) az ismeretlen holttest vagy holttestrész azonosítása.

14/E. § A körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás

a) az eltűnés miatt körözött személyek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartásából, valamint

b) az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából

áll.

14/F. § (1) Ha a körözést elrendelő szerv ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja az ujj- és tenyérnyomatot az e törvény és a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) szerinti nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok azonosságát állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely – e törvény vagy a Bnytv. szerinti – nyilvántartásban található az ujj- és tenyérnyomattal azonos, korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat

a) a nyilvántartásba vételt kezdeményező, körözést elrendelő szervvel, valamint

b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt az ujj- és tenyérnyomatot, amellyel az azonosságot megállapították, az e törvény vagy a Bnytv. szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.

14/G. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartása tartalmazza

a) az eltűnés miatt körözött személy ujj- és tenyérnyomatát,

b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint

c) a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló eltűnés miatt körözést elrendelő szerv – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

14/H. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.

(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.

14/I. § (1) Az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza

a) az ismeretlen holttest vagy holttestrész ujj- és tenyérnyomatát,

b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint

c) a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözést elrendelő szerv – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

14/J. § (1) Az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.

(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.

14/D. A körözési célú DNS-profil-nyilvántartás

14/K. § A körözési célú DNS-profil-nyilvántartás célja

a) az eltűnés miatt körözött személy felkutatásának, holléte, illetve személyazonossága megállapításának elősegítése, valamint

b) az ismeretlen holttest vagy holttestrész azonosítása.

14/L. § A körözési célú DNS-profil-nyilvántartás

a) az eltűnés miatt körözött személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából,

b) az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozói DNS-profiljainak nyilvántartásából, valamint

c) az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek DNS-profiljainak nyilvántartásából

áll.

14/M. § (1) Ha a körözést elrendelő szerv – az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozói kivételével – DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a DNS-profilt a Bnytv. szerinti nyilvántartásokban kezelt DNS-profilokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok azonosságát állapítja meg, az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely – Bnytv. szerinti – nyilvántartásban található a DNS-profillal azonos, korábban nyilvántartásba vett DNS-profil, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli

a) a körözést elrendelő szervvel, valamint

b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt a DNS-profilt, amellyel az azonosságot megállapították, a Bnytv. szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.

14/N. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza

a) az eltűnés miatt körözött személytől rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt,

b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint

c) a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló eltűnés miatt körözést elrendelő szerv megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.

(3) A DNS-profilt az eltűnt személytől vagy használati tárgyairól rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.

(4) A DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradvány rögzítése kötelező, ha az eltűnés miatti körözés elrendelése óta kilencven nap eredménytelenül eltelt.

14/O. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.

(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.

14/P. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profil nyilvántartása tartalmazza

a) az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozója és az eltűnés miatt körözött személy közötti rokoni kapcsolat fokát,

b) az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozójától levett szájnyálkahártya-törletet, vagy egyéb, DNS-profil meghatározására alkalmas mintáját és az abból meghatározott DNS-profilt,

c) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint

d) a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló eltűnés miatt körözési eljárást elrendelő szerv megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.

(3) A DNS-profilt az eltűnt személy vér szerinti hozzátartozójától rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.

14/Q. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profil nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.

(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.

14/R. § (1) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza

a) az ismeretlen holttestből, holttestrészből rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt,

b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint

c) a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözési eljárást folytató hatóság megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.

(3) A DNS-profilt az ismeretlen holttestből, holttestrészből rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.

14/S. § (1) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a körözést elrendelő szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.”

157. § A Körtv. 20. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. Az eltűnt személyekre vonatkozó különös körözési eljárási szabályok, a mintavételi eljárás rendje az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil nyilvántartásba vétele céljából”

158. § A Körtv. a következő 20/F. és 20/G. §-sal egészül ki:

„20/F. § (1) Az e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről, illetve egyéb módon való megszerzéséről a körözési eljárást elrendelő szerv a körözés elrendelését követően haladéktalanul gondoskodik.

(2) A körözést elrendelő szerv a körözés elrendelését követően haladéktalanul tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet a korábban nyilvántartásba vett szakrendszeri, valamint – ha az rendelkezésre áll – belső azonosító kódról. Ezek hiányában megküldi a korábban felvett ujj- és tenyérnyomatlapot, ha az rendelkezésre áll.

20/G. § (1) Az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozójától DNS-profil meghatározására alkalmas minta kifejezett írásbeli hozzájárulás esetén és csak akkor vehető, ha az eltűnt személy személyazonosságának megállapítására nem áll rendelkezésre fénykép, arcképmás, illetve daktiloszkópiai adat, vagy azok az azonosításra nem alkalmasak és az eltűnt személy DNS-profil meghatározására alkalmas mintája más módon nem, vagy csak aránytalan nehézséggel szerezhető meg.

(2) A mintavétel célja kizárólag az eltűnt személy felkutatása, azonosítása, illetve a személyazonosság megállapítása.

(3) A mintaadással érintett személyt a körözési eljárást elrendelő szerv – a mintavételt megelőzően – tájékoztatja arról, hogy a szájnyálkahártya-törlet levételének célja a DNS-elemzés.

(4) A mintavételt az érintett személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni.

(5) A DNS-profil meghatározására alkalmas mintát a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözési eljárást elrendelő szerv megküldi a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt, általa kirendelt szerv részére.

(6) A szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv a mintából meghatározott DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a körözési eljárást elrendelő szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.

(7) A körözési eljárást elrendelő szerv a DNS-profilt nyilvántartásba vétel céljából megküldi a szakértői nyilvántartó szervnek.

(8) A szakértői nyilvántartó szerv az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozójától rögzített minta alapján meghatározott DNS-profilt a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a körözött személyek nyilvántartásában eltűnés miatt kezelt, valamint az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában kezelt DNS-profilokkal.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok között rokonsági fokot

a) nem állapít meg, a szakértői nyilvántartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a körözési eljárást elrendelő szervet és nyilvántartásba veszi a DNS-profilt,

b) megállapít, a szakértői nyilvántartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a körözést elrendelő szervet.”

159. § (1) A Körtv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje

a) a nyilvántartót,

b) a szakértői nyilvántartó szervet, valamint

c) az eltűnés miatt körözött személyek, az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak, valamint az ismeretlen holttest vagy holttestrész DNS-profiljának meghatározására jogosult szervet.”

(2) A Körtv. 30. § (2) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

d) az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályait; a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeit; továbbá a nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályait,

e) a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés és az e nyilvántartás által teljesített adatszolgáltatás rendjét.”

160. § A Körtv. 31. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel megállapított

a) ismeretlen holttestek, holttestrész ujj- és tenyérnyomatának, valamint DNS-profiljának nyilvántartása létrehozásához szükséges informatikai fejlesztéseket, valamint

b) az eltűnt személyek ujj- és tenyérnyomatának, valamint DNS-profiljának, valamint az eltűnt személyek hozzátartozói DNS-profiljának nyilvántartása létrehozásához szükséges informatikai fejlesztéseket

2023. január 1-jéig kell megvalósítani.”

161. § A Körtv.

a) 3. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés b) és d)–j) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b), d)–j), valamint p) pontjában” szöveg,

b) 5. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés a)–d) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a)–d), valamint f)–h) pontjában” szöveg,

c) 25. § (1) bekezdésében a „felkutatása érdekében a nyilvántartás” szövegrész helyébe a „felkutatása, azonosítása vagy a személyazonosságának a megállapítása érdekében a nyilvántartás, valamint a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartás” szöveg

lép.

162. § Hatályát veszti a Körtv. 15. § (5) bekezdése.

31. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

163. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 56. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A hivatásos halőr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

32. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

164. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a cselekvőképesség és a közlekedésbiztonsági alkalmasság fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában és a 3. § (1) bekezdés b)–e) pontjában szereplő adatokat.”

33. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

165. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 298. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A járművezetéstől eltiltás tartamába a Btk. 56. § (2) bekezdése szerinti beszámítást megalapozza, ha

a) az elítélt terhére a vezetői engedély leadásának elmulasztása nem róható, és az ennek okára vonatkozó bejelentést a hatóságnál megtette, amely esetben a beszámítás kezdő napja a bejelentés napja,

b) az elítéltet az a) pont szerinti bejelentés megtételében elháríthatatlan akadály gátolta, amely esetben a beszámítás kezdő napja az akadály felmerülésének napja, vagy

c) az elítélt vezetői engedélyét a helyszínen nem vették el, de a vezetési jogosultsága azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték, amely esetben a beszámítás kezdő napja a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztésének az engedély-nyilvántartásba történő bejegyzésének napja.”

34. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

166. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 106. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az alkalmasság vizsgálata a betöltendő vagy betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik. Az egyes szolgálati beosztások okozta egészségi, pszichológiai és fizikai megterhelés alapján a miniszter határozza meg az alkalmasságvizsgálati kategóriákat. Az egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákba tartozó szolgálati beosztásokat az országos parancsnok vagy országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben, az Országgyűlési Őrség parancsnoka belső szabályzatban határozza meg.

(1b) Az alkalmasság vizsgálata során a miniszter által meghatározott esetekben pszichológiai kompetenciavizsgálatot kell végezni, amelynek részletes szabályait a miniszter határozza meg.”

167. § A Hszt. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„107. § (1) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása,

c) rangsor állítása,

d) fejlesztés.

(2) Ezen alcím tekintetében

a) fejlesztés: az alkalmasságvizsgálati eljárásban vizsgált minimumfeltételek mint alapkritériumok eredménye alapján a hivatásos állomány tagjának az egyéni továbbképzési rendszer keretében megvalósított célzott, egyénre szabott kompetenciafejlesztése,

b) rangsor állítása: az adott szolgálati beosztásra vagy vezetői szolgálati beosztásra több alkalmas jelölt között

ba) a hivatásos állományba kinevezést megelőző,

bb) az alkalmasságvizsgálati kategória-váltáshoz kapcsolódó, vagy

bc) a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző

alkalmasságvizsgálat során felállított, a kiválasztási döntést támogató sorrend.

(3) Az (1) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozó, az alkalmasság minősítését, valamint a rangsort tartalmazó adat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi vagy pszichológiai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi és pszichológiai dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos vagy pszichológus, az orvosi bizottság, vagy a pszichológusokból álló háromfős bizottság kezeli, az kizárólag részükre továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos, az orvosi bizottság, valamint a jogszabály szerinti sportszakemberekből álló háromfős bizottság kezeli.

(5) A hivatásos állomány tagja jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésére kell bocsátani.

(6) Az állományilletékes parancsnoknak és a személyügyi szervnek az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat, továbbá a rangsor továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi, pszichológiai adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi valamint a pszichológiai adatot az eljárásban részt vevő orvos és pszichológus, az orvosi bizottság, valamint pszichológusokból álló háromfős bizottság részére továbbíthatja.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőeljárásban az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság részére,

a) megkeresése vagy adatkérése alapján, továbbá

b) hivatalból – a tényállás tisztázásához szükséges mértékig –

továbbítható.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat a szolgálati viszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha a szolgálati viszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.

(9) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző orvos, pszichológus, orvosi bizottság, valamint pszichológusokból álló háromfős bizottság a vizsgálat során kábítószer fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról – kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével – az állományilletékes parancsnokot köteles értesíteni. Az állományilletékes parancsnok az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.”

168. § (1) A Hszt. 109. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A hivatásos állomány tagja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha

a) a gazdasági társaság önkormányzat, köztestület többségi, közvetlen vagy közvetett tulajdonában van,

b) a gazdasági társaság tartósan állami tulajdonban van,

c) az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, vagy

d) a gazdasági társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva – legalább ötven százalék.”

(2) A Hszt. 109. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni)

b) a (2a) bekezdés szerinti kivételi körbe tartozó vezetői tisztségviselői viszonyt vagy felügyelőbizottsági tagságot, valamint a gazdasági társaságban személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági viszony létesítését.”

169. § A Hszt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő rendészeti tárgyú felsőfokú szakképzettséggel, szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai képzettséggel kell rendelkezni. A hivatásos állomány tagja ennek hiányában a rendvédelmi szerv

a) alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásba akkor nevezhető ki, ha a tanulmányait legkésőbb a hivatásos állományba vétellel egyidejűleg megkezdi azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével,

b) nem alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásába kinevezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével

elő kell írni. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének neki felróható okból határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnik. A hivatásos állomány tagja a rendészeti tárgyú felsőfokú szakképzettség, rendészeti tárgyú szakképzettség vagy rendészeti tárgyú szakképesítés megszerzéséig önálló intézkedésre nem jogosult.”

170. § A Hszt. XII. Fejezete a következő 82/A. alcímmel egészül ki:

„82/A. Az otthoni munkavégzés

153/A. § (1) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokával történt megállapodása esetén szolgálati feladatait a szolgálati helyétől eltérően lakó-, illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti.

(2) A hivatásos állomány tagja az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás megkötését az állományilletékes parancsnoknál kezdeményezheti.

(3) Az otthoni munkavégzésre abban az esetben kerülhet sor, ha a szolgálati feladatok jellege azt lehetővé teszi, valamint a szolgálati helyen ellátandó feladat körében kezelt – keletkező, felhasznált, feldolgozott és továbbításra kerülő – adatok védelmére, biztonságára vonatkozó követelmények lehetővé teszik azoknak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történő továbbítását.

(4) A szolgálatteljesítési idő nyilvántartását az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás mellékletét képező táblázatban kell vezetni.

(5) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzíteni kell az otthoni munkavégzés idejét, az egyedileg elvégzendő szolgálati feladatokat, a rendvédelmi szerv által a munkavégzéshez biztosított eszközöket, valamint a hivatásos állomány tagja saját eszközével történő munkavégzését, továbbá a kapcsolattartás és az elvégzett munka leadásának módját és idejét.

(6) A rendvédelmi szerv által biztosított vagy a hivatásos állomány tagja saját eszközével történő otthoni munkavégzése esetén a hivatásos állomány tagja köteles biztosítani, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz más ne férhessen hozzá. A szolgálatteljesítés felfüggesztésekor a hivatásos állomány tagja köteles a felhasználói profilját zárolni, vagy az informatikai eszközt kikapcsolni, ezzel is megakadályozva az illetéktelen hozzáférést.

(7) Az otthoni munkavégzés részletes szabályait a rendvédelmi szerv szabályzatban állapítja meg.”

171. § (1) A Hszt. 276. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A rendőrség 318. § szerinti állománya, valamint titkos információgyűjtést végrehajtó vagy leplezett eszközt alkalmazó állománya vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.

(3b) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal titkos információgyűjtést végrehajtó vagy leplezett eszközt alkalmazó állománya vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati viszony megszűnését követő harminc évig a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.”

(2) A Hszt. 276. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3), (3a) vagy (3b) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény – az ott meghatározott időtartamon belül – akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a (3) bekezdés esetén a nemzetbiztonsági, a (3a) vagy (3b) bekezdés esetén a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdekeket nem veszélyezteti.”

172. § A Hszt. 279. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az utánpótlási és vezetői adatbank a hivatásos állomány tagjának következő adatait tartalmazhatja:)

c) felsőfokú szakképzettségek, szakképzettségek,

d) szakképesítések,”

173. § A Hszt. 287/O. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Igazgatási jogviszony határozott időre történő kinevezéssel

a) helyettesítés céljából, vagy

b) meghatározott munka elvégésére vagy feladat ellátására

létesíthető. A határozott idejű igazgatási jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni.”

174. § (1) A Hszt. 288/F. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha)

c) a rendvédelmi alkalmazott teljesítményértékelése alapján munkáját nem végzi megfelelően.”

(2) A Hszt. 288/F. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A rendvédelmi alkalmazottat akkor lehet felmenteni nem megfelelő munkavégzés miatt, ha őt az utolsó egyéni teljesítményértékelése során elfogadhatatlan teljesítményfokozattal értékelték.”

175. § (1) A Hszt. 289/N. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendvédelmi alkalmazottat a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre a rendvédelmi alkalmazott heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (2) bekezdés szerinti szabadidő jár.”

(2) A Hszt. 289/N. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A rendvédelmi alkalmazottat a napi munkaidőn túl teljesített készenlét ellentételezéseként készenléti pótlék, a készenlét során teljesített rendkívüli munkaidő ellentételezéseként az (1) vagy (2) bekezdés szerinti mértékű szabadidő illeti meg.”

176. § A Hszt. 289/R. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár.”

177. § A Hszt. 329. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a 21. § (3) bekezdésében, a 163. § (4) bekezdésében, valamint a 176. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a miniszter vagy az országos parancsnok által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz helyett a megjelölt tárgyköröket az Országgyűlési Őrség parancsnoka belső szabályzatban szabályozza.”

178. § A Hszt. 341. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben:)

„13. meghatározza

a) az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének keretszabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,

b) a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,

c) a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait,

d) a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését,

e) az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, a szolgálatképtelenség igazolására vonatkozó szabályokat,

f) a rendvédelmi egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját és az igénybe vevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját,

g) az egyes szolgálati beosztások okozta egészségi, pszichológiai és fizikai megterhelés alapján az alkalmasságvizsgálati kategóriákat,

h) a pszichológiai kompetenciavizsgálat részletes szabályait, ennek keretében különösen a rangsor állítására és a fejlesztésre vonatkozó szabályokat,

i) az alkalmassági vizsgálatokkal összefüggésben az országos parancsnok vagy országos főigazgató által közjogi szervezetszabályozó eszközben, az Országgyűlési Őrség parancsnoka által belső szabályzatban szabályozandó tárgyköröket.”

179. § A Hszt. 342/A. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg)

m) az egészségügyi és pszichológiai alapellátás igénybevételének módját.”

180. § A Hszt. a következő 355. §-sal egészül ki:

„355. § Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel megállapított 109. § (2a) bekezdésének hatálybalépését megelőzően a hivatásos állomány tagja által az állományilletékes parancsnoknak bejelentett – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – gazdasági társasággal fennálló vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a hivatásos állomány tagja 2022. december 31-ig köteles megszüntetni.”

181. § A Hszt. 362/G. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A rendvédelmi alkalmazott illetménye a rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi szerven belüli áthelyezése esetén sem csökkenhet a (2) bekezdésben meghatározott illetmény alá.”

182. § A Hszt. a következő 363. §-sal egészül ki:

„363. § A 128. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a szakképző iskolai végzettségen a 2020. június 30-ig megszerzett szakiskolai végzettséget is érteni kell.”

183. § A Hszt.

a) 1. melléklete a 4. melléklet,

b) 4. melléklete az 5. melléklet,

c) 13. melléklete a 6. melléklet

szerint módosul.

184. § A Hszt.

a) 33. § (1) bekezdés b) pontjában a „szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „felsőfokú szakképzettséggel, szakképzettséggel vagy szakképesítéssel” szöveg,

b) 33. § (1) bekezdés c) pontjában, 38. § (2) bekezdés b) pontjában, 39. § (2) bekezdésében, 58. § (1) bekezdésében, 77. § (1) bekezdés e) pontjában, 86. § (2) bekezdés a) pontjában, 86. § (5) bekezdésében, 86. § (6) bekezdés a) pontjában, 90. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 90. § (6) bekezdés c) pontjában, 91. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 91. § (6) bekezdés d) pontjában, 91. § (8) bekezdésében, 102. § (1) bekezdés e) pontjában, 63. alcím címében, 106. § (1) bekezdésében, a 120. § (2) bekezdés c) pontjában, 324. § (1) bekezdés c) pontjában, 341. § (1) bekezdés 28. pontjában, valamint 1. melléklet VI. alcím d) pontjában a „pszichikai” szövegrész helyébe a „pszichológiai” szöveg,

c) 46. § (3) bekezdésében a „szakképzettség” szövegrész helyébe a „felsőfokú szakképzettség, szakképzettség vagy szakképesítés” szöveg,

d) 50. § (2) bekezdés b) pontjában az „egészségügyi, pszichikai” szövegrész helyébe az „egészségi, pszichológiai” szöveg,

e) 61. § (1) bekezdésében a „szolgálati feladatok” szövegrész helyébe a „szolgálati feladatok ellátására vagy szervezeti egységen belül azonos szolgálati feladatok más szolgálatteljesítési helyen történő” szöveg,

f) 106. § (3) bekezdésében az „ , a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

g) 109. § (2) bekezdésében az „az (5)” szövegrész helyébe az „a (2a), illetve az (5)” szöveg,

h) 128. § (1) bekezdésében a „szakiskolai” szövegrész helyébe a „szakképző iskolai” szöveg,

i) 129. §-ában a „szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket” szövegrész helyébe a „szakképzettségeket, szakképesítéseket, alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket” szöveg,

j) 140. § (3) bekezdésében a „pihenőnapon vagy munkaszüneti napon” szövegrész helyébe a „pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon” szöveg,

k) 216. § (1) és (3) bekezdésében a „vagy a miniszter” szövegrész helyébe az „ , a miniszter által hozott határozat vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka” szöveg,

l) 216. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy a miniszter” szövegrész helyébe az „ , a miniszter által hozott határozattal vagy az Országgyűlési Őrség parancsnoka” szöveg,

m) 216. § (2) bekezdés d) pontjában a „vagy a miniszter” szövegrész helyébe az „ , a miniszter határozata ellen vagy az Országgyűlési Őrség parancsnokának” szöveg,

n) 287/C. § (9) bekezdésében a „létesíthet” szövegrész helyébe a „létesíthet, nem tarthat fenn” szöveg,

o) 289/C. § (3) bekezdésében az „Az egyéb” szövegrész helyébe az „A” szöveg,

p) 289/I. §-ában az „és a 153. §-t” szövegrész helyébe az „a 153. §-t és a 153/A. §-t” szöveg,

q) 341. § (1) bekezdés 19. pontjában a „szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket” szövegrész helyébe a „felsőfokú szakképzettségeket, szakképzettségeket, szakképesítéseket, egyéb szakmai képesítéseket” szöveg,

r) 342. § (1) bekezdés d) pontjában az „a)” szövegrész helyébe az „a), g), h) és i)” szöveg,

s) 350. § (4) bekezdésében a „pihenőnapon vagy munkaszüneti napon” szövegrész helyébe a „pihenőnapon, munkaszüneti napon, illetve húsvét- vagy pünkösdvasárnapon” szöveg,

t) 11. melléklet II. alcím 6. pontjában a „VI.” szövegrész helyébe a „VI–VIII.” szöveg

lép.

185. § Hatályát veszti a Hszt.

a) 33. § (1) bekezdés d) pontjában a „továbbá tudomásul veszi, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt az ezzel kapcsolatos nyilatkozat visszavonása a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi,” szövegrész,

b) 82. § (1) bekezdés g) pontja,

c) 102. § (1) bekezdés d) pontjában az „iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli” szövegrész,

d) 276. § (3) bekezdésében az „ , illetve a 318. § szerinti állomány esetében” szövegrész,

e) 285. § (4) bekezdésében az „A teljesített vizsga a képzési szaknak és szakiránynak megfelelő részszakképesítéssel egyenértékű szakmai képzettségnek minősül.” szövegrész,

f) 287/K. §-ban az „ , a 29. §-t” szövegrész,

g) 287/M. § (2) bekezdése,

h) 288/E. § (6) bekezdés d) pontjában a „vagy” szövegrész,

i) 288/E. § (6) bekezdés e) pontja.

35. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

186. § (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Arcképtv.) 12/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti összehasonlító tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az eljáró szerv részére haladéktalanul továbbítja a technikai kapcsoló számhoz rendelten az összehasonlító tevékenység eredményét. A kapott eredmény ellenőrzése érdekében az eljáró szerv jogosult átvenni a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból az (1) bekezdés alapján továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó arcképmást.”

(2) Az Arcképtv. 12/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az eljáró szerv által az (1) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló szám kizárólag az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást megalapozó eljárásban használható fel. Az (1) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számot az eljáró szerv az ügyfél személyazonosságának megállapítását, de legkésőbb a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásban hozott döntést követően haladéktalanul köteles törölni.”

187. § Az Arcképtv.

a) 1. § h) pontjában az „a központi útiokmány-nyilvántartást” szövegrész helyébe az „az útiokmány-nyilvántartást” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés g) pontjában a „központi útiokmány-nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „útiokmány-nyilvántartásban” szöveg,

c) a 9. § (5) bekezdésében az „a központi útiokmány-nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „az útiokmány-nyilvántartásban” szöveg,

d) a 15. § (2), (3) és (8)–(10) bekezdésében az „a központi útiokmány-nyilvántartást” szövegrész helyébe az „az útiokmány-nyilvántartást” szöveg

lép.

36. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény módosítása

188. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 9. § (3) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „nyilvántartást kezelő központi szervnél” szövegrész helyett a „nyilvántartást kezelő szervnél” szöveggel, az „A lakcímbejelentés, valamint az értesítési cím bejelentése személyesen, valamint” szövegrész helyett az „Az értesítési cím bejelentése, valamint – jogszabályban meghatározott esetekben – a lakcímbejelentés” szöveggel lép hatályba.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 9. § (4) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (3a) bekezdését módosító rendelkezése a „személyes megjelenéssel, vagy elektronikus” szövegrész helyett a „személyes megjelenéssel, vagy jogszabályban meghatározott esetekben elektronikus” szöveggel lép hatályba.

37. Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény módosítása

189. § (1) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 3. § (29) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. §-át módosító rendelkezése az „a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója, a szolgáltatásazonosító és a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám kivételével” szövegrész helyett az „a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítója és a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám kivételével” szöveggel lép hatályba.

(2) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 22. § (7) bekezdésének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontját módosító rendelkezése

a) az „aj)” szövegrészek helyett „al)” szöveggel,

b) az „ak)” szövegrészek helyett „am)” szöveggel

lép hatályba.

(3) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 22. § (8) bekezdésének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés h) pontjának hd) alpontját megállapító rendelkezése az „ak)” szövegrész helyett „am)” szöveggel lép hatályba.

(4) Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 22. § (9) bekezdésének a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés i)–k) pontját megállapító rendelkezése

a) az „i)–k)” szövegrész helyett „k)–m)” szöveggel,

b) az „i)” szövegrész helyett „k)” szöveggel,

c) a „j)” szövegrész helyett „l)” szöveggel,

d) a „k)” szövegrész helyett „m)” szöveggel

lép hatályba.

38. Záró rendelkezések

190. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 7. §, a 34. § (2) bekezdése, a 66. §, a 68. §, a 71–76. §, a 95. §, a 124. § (2) bekezdése, a 131. §, a 136. § (1) bekezdése, a 164. § és a 188. § 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. §, a 23–26. §, a 31. § a)–c) pontja, a 115. §, a 166. §, a 167. §, a 168. §, a 178. §, a 179. §, a 180. §, a 184. § b), d), f), g) és r) pontja és az 1. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 14. §, a 17. § és a 189. § (2)–(4) bekezdése 2021. február 1-jén lép hatályba.

(5) Az 50. § (3) bekezdése, az 51. §, az 53. §, a 60. § és a 61. § j) pontja és a 146. § 2021. március 1-jén lép hatályba.

(6) A 94. §, a 97. § és a 98. § c) és f) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.

(7) Az 1. §, a 2. § a) pontja, a 67. §, a 70. §, a 107. §, a 120. § és a 165. § 2023. január 1-jén lép hatályba.

191. § E törvény

a) 11. §-a, 12. §-a, 15. §-a és 16. § b)–d) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

b) 22. §-a, 23. §-a, 27–31. §-a és 2. melléklete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

c) 84. §-a és 90. § a) és b) pontja az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján,

d) 135. §-a és 138. §-a az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

192. § (1) Ez a törvény

a) a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1155 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a törvény

a) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2020. évi XXXI. törvényhez

1. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„2. A második magánútlevél kiadásának illetéke

a) 15000 forint,

b) 5000 forint, ha

ba) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be,

bb) az okmány érvényességi ideje 1 év.

3. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali kiadásáért az 1–2. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.”

2. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A pótolt úti okmány illetéke

a) 5500 forint,

b) 8500 forint, ha az úti okmány érvényességi ideje 10 év,

c) 2500 forint, ha

ca) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be,

cb) az okmány érvényességi ideje 1 év,

d) 1000 forint, ha a kérelem benyújtásának időpontjában két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását,

e) 400 forint, ha a kérelem benyújtásának időpontjában három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását.”

3. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcíme a következő 6/A. ponttal egészül ki:

„6/A. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali pótlásáért a 6. pontban meghatározott mértékű illetéket, valamint jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell fizetni.”

4. Az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Illetékmentes

a) a diplomata-útlevél,

b) a külügyi szolgálati útlevél,

c) az ideiglenes magánútlevél,

d) a határátlépési igazolvány kiállítása,

e) a 65. életévét betöltött személy magánútlevele, második magánútlevele.”

5. Hatályát veszti az Itv. Melléklet IX. Fejezet I. alcím 4., 5., 8., 9. és 11. pontja.

2. melléklet a 2020. évi XXXI. törvényhez

1. Az Nbtv. 1. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

(A védelem alá eső tisztségek:)

„14. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettesei”

3. melléklet a 2020. évi XXXI. törvényhez

„1. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez

 

A

B

1.

ÁGAZAT

ALÁGAZAT

2.

Energia

villamosenergia-rendszer létesítményei (kivéve az atomerőmű nukleáris biztonságára és sugárvédelmére, fizikai védelmére, valamint biztosítéki felügyeletére vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó rendszerek és rendszerelemek)

3.

 

kőolajipar

4.

 

földgázipar

5.

 

távhő

6.

Közlekedés

közúti közlekedés

7.

 

vasúti közlekedés

8.

 

légi közlekedés

9.

 

vízi közlekedés

10.

 

logisztikai központok

11.

Agrárgazdaság

mezőgazdaság

12.

 

élelmiszeripar

13.

 

elosztó hálózatok

14.

Egészségügy

aktív fekvőbeteg-ellátás, és a működtetéséhez szükséges szolgáltatások

15.

 

mentésirányítás

16.

 

egészségügyi tartalékok és vérkészletek

17.

 

magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok

18.

 

gyógyszer-nagykereskedelem

19.

Társadalombiztosítás

társadalombiztosítási ellátások igénybevételéhez kapcsolódó informatikai rendszerek és nyilvántartások

20.

Pénzügy

pénzügyi eszközök kereskedelmi, fizetési, valamint klíring- és elszámolási infrastruktúrái és rendszerei

21.

 

bank- és hitelintézeti biztonság

22.

 

készpénzellátás

23.

Infokommunikációs technológiák

internet-hozzáférési szolgáltatás és internet-infrastruktúra

24.

 

elektronikus
hírközlési szolgáltatások, elektronikus hírközlő hálózatok

25.

 

műsorszórás

26.

 

postai szolgáltatások

27.

 

kormányzati elektronikus információs rendszerek

28.

Víz

ivóvíz-szolgáltatás

29.

 

felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzése

30.

 

szennyvízelvezetés és -tisztítás

31.

 

vízbázisok védelme

32.

 

árvízi védművek, gátak

33.

Honvédelem

honvédelmi rendszerek és létesítmények

34.

Közbiztonság-védelem

rendvédelmi szervek infrastruktúrái

4. melléklet a 2020. évi XXXI. törvényhez

1. A Hszt. 1. melléklet III. alcím b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(III. Iskolai végzettségek, képzettségek, képesítések adatai)

b) felsőfokú szakképzettségek, szakképzettségek, szakképesítések”

5. melléklet a 2020. évi XXXI. törvényhez

1. A Hszt. 4. melléklet II. alcím 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. felsőfokú szakképzettségei, szakképzettségei, szakképesítései”

6. melléklet a 2020. évi XXXI. törvényhez

1. A Hszt. 13. melléklet II. pontjában a „szakképzettsége(i)” szövegrész helyébe a „felsőfokú szakképzettségei, szakképzettségei, szakképesítései” szöveg lép.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!