nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2020. évi XC. törvény
Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről
2021-01-01
2024-12-31
2
Jogszabály

2020. évi XC. törvény

Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről1

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2021. évi

a) kiadási főösszegét 23 465 402,0 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 21 974 178,3 millió forintban,

c) hiányát 1 491 223,7 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2021. évi

a) kiadási főösszegét 19 754 961,5 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 19 754 961,5 millió forintban,

c) egyenlegét 0,0 millió forintban

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2021. évi

a) kiadási főösszegét 2 109 496,1 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 090 113,1 millió forintban,

c) hiányát 1 019 383,0 millió forintban

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2021. évi

a) kiadási főösszegét 1 600 944,4 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 129 103,7 millió forintban,

c) hiányát 471 840,7 millió forintban

állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst. 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2021. december 31-ére tervezett mértéke 69,3%.

(2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti mértéke a 2020. év utolsó napján várható 72,6%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton

a) a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga, vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személynél foglalkoztatottak bérkompenzációjára 2021. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,

b) az álláshely-gazdálkodásból eredő többlet kifizetésekre,

c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire, valamint

d) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó – többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, kulturális, köznevelési, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartóknál, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatóknál felmerülő kifizetésekre.

(2) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképzési, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személyénél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa a 2021. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) Központi tartalék szolgál a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 2. Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoporton a központi költségvetési források felhasználásával megvalósuló egyes beruházások előkészítési folyamata fedezetének biztosítására. A Beruházás Előkészítési Alap felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 2. cím, 1. Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka alcímről az Operatív Törzs működése ideje alatt, annak javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter csoportosíthat át. Egyéb esetben a felhasználásáról a Kormány dönt.

(5) Központi tartalék szolgál a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 1. Gazdaságvédelmi programok jogcímcsoporton a gazdaság újraindítása, a gazdaság védelme és egyéb fejlesztések érdekében szükséges feladatok fedezetének biztosítására. A felhasználásáról a Kormány dönt.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat és – a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel – a kifizetések ütemezését az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési tervének keretében hagyja jóvá.

(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2021. évben 100,0 millió forint,

b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2021. évben 25,0 millió forint,

c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2021. évi összesített bruttó forgalmi értéke 20 000,0 millió forint

lehet.

(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2021. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2021. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték

képezi.

(4) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított nem elhelyezési vagy nem rekreációs célú, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2021. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2021. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(5) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított elhelyezési vagy rekreációs célú, értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2021. évben az ilyen célú ingatlanok körét vagy értékét növelő, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2021. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben.

(6) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a 2021. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának kiadásainak fedezetére használhatja fel. A 2021. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni.

(7) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2021. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet és a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet kivételével – a fejezeten belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(8) A XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. cím, 6. alcím, 4. Felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport előirányzat a Kormány engedélyével 2021. szeptember 30. után túlléphető azzal, hogy ezen túllépés összegének figyelembevételével sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott jelentésben szereplő 2021. évre várható hiány a GDP 2,9%-át.

6. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadási előirányzatai között – a keletkező megtakarítások terhére vagy közfeladatok változása miatt – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg az 5000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(4) A korábbi években teljesített tulajdonosi ügyletek költségvetési kiadásainak a 2021. évben történő visszatérülését bevételként a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Vegyes bevételek jogcímen kell elszámolni.

(5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. címen belül önálló alcímen kell elszámolni.

7. § (1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján, különösen indokolt esetben az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

8. § (1) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ámbtv.) 10. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait a 2021. évben a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet 3. Gazdaságvédelmi Alap – Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások címe tartalmazza.

(2) A XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet 3. Gazdaságvédelmi Alap – Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások címre vonatkozóan az Ámbtv.-nek a Beruházási Ügynökség által ellátott feladatok költségvetésével kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

9. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 272,0 millió forintot, az Innovációs és Technológiai Minisztérium igazgatása 22 111,7 millió forintot köteles a 2021. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles a 2021. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2397,4 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2021. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A fővárosi és a megyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2021. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 371,9 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2021. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2021. december 27-éig kell teljesíteni.

(7) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2021. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

10. § (1) A XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 4. cím, 6. Start-munkaprogram alcímen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2020. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2021. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére 2021. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2021. évben a központi költségvetés javára összesen 21 177,8 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(4) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2021. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 26 230,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

11. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 800,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.

(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. Egészségbiztosítási Alap címben kizárólag

a) a 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 10. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport között és

b) a 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1–10. jogcímére

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1–10. jogcímei, 10. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcíme, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatait megemelheti.

(3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget módosíthatja a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.

13. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1–10. jogcímek között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 14. Természetbeni ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás, a 10. Gyógyszertámogatás, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok jogcímeire és a 13. jogcímcsoport, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímről az 1. cím, 2. alcím, 10. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. jogcímre átcsoportosíthat.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcím előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(6) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egészségügyi ágazat fejlesztésével összefüggő, az ellátórendszer hatékonyságának növelését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását célzó feladatok támogatása érdekében a LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 13. Finanszírozási rendszer átalakítása jogcímről a jogcímcsoport 1–10. jogcímeire átcsoportosíthat.

14. § A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 10. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 13. jogcímcsoport, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.

15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport, 10. Összevont szakellátás jogcím előirányzata tartalmazza a 2000,0 millió forint működési költségelőlegre fordítható összeget.

(5) A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. alcím, 11. jogcímcsoport, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcím előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet, 1. cím, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 200,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 150,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 3911,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 18 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 2500,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

17. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

18. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.

(3) Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet és a XXXVI. Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai közül a 2. Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcím, a 3. Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcím, valamint az 1. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása jogcím előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

19. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat-, és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén – ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is – az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(2) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet közötti átcsoportosításról.

20. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 5000,0 millió forinttal, a 9. Egyéb működési kiadások kiemelt előirányzatát legfeljebb 775,0 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően – az első negyedév tekintetében január hónapban – meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek, valamint az adóstratégiai célok megvalósításához szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által teljesítendő adott negyedévi feladatok. A negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha december 20-áig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.

(3) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.

21. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

22. § (1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport terhére a XIV. Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 12. Közösségépítő kezdeményezések támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.

(4) A XXII. Miniszterelnöki Kormányiroda fejezet, 19. cím, 1. alcím, 1. Felelős játékszervezési tevékenység támogatása jogcímcsoport kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

23. § A XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. cím, 3. Nemzeti agrártámogatások alcím kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2021. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit.

24. § A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára átcsoportosíthat, továbbá a személyi juttatások költségvetési kiadásai előirányzatát a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím más kiemelt előirányzatai terhére megnövelheti. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

25. § (1) A szakképzésért felelős miniszter a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. cím, 6. alcím, 5. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 8. Szakképzési Centrumok cím javára.

(2) A XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. cím, 6. alcím, 3. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2021. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2021. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.

(3) A XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával növelheti meg.

(4) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 3. Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre.

(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2021. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzat terhére kell teljesíteni.

26. § (1) A XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. cím, 9. alcím, 1. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2021. évben várható pénzforgalmilag teljesülő bevétele – az 1–8. havi teljesítési adatok alapján – meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatát, akkor a 2021. évben várhatóan pénzforgalmilag teljesülő bevétel és az eredeti bevételi előirányzat különbségének megfelelő összeggel a Kormány határozatával engedélyezheti a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. cím, 9. alcím, 1. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatának növelését.

(2) Amennyiben a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel 2021. december 17-ig pénzforgalmilag teljesült mértéke meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértékét, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2021. december 23-ig megnövelheti a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. cím, 9. alcím, 1. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatát a pénzforgalmilag teljesült bevétel és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértéke különbségének megfelelő összeggel.

27. § A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben átcsoportosíthat.

28. § (1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. Sporttevékenység támogatása alcímhez tartozó jogcímcsoportok, valamint a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. cím, 8. Gazdaságvédelmet szolgáló emberi erőforrások fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 3. Sportlétesítmény fejlesztések támogatása jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzatai – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2021. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása jogcímcsoport eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a Sport tv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj és fenntartási díj (a továbbiakban e § alkalmazásában: díj) 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni, azzal, hogy ha a díj miniszteri rendelet alapján több szerv között oszlik meg, ezen elszámolási kötelezettséget csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervet megillető díjrész tekintetében kell alkalmazni.

(4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között – a közfeladatok változására tekintettel – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti 63. §, 65/A–65/F. § szerinti szolgáltatások biztosítása érdekében átcsoportosíthat.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

29. § (1) Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható a 2014–2021-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. által támogatott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettség-vállalási keretelőirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható a 2020–2024-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

30. § (1) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott indikatív európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt keretének és az ahhoz kapcsolódó – az Európai Bizottság által elismert önerőn felüli –, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keretelőirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, míg a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

31. § A Gazdaságfejlesztés Operatív Program 4. prioritásából, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3 intézkedéséből nyújtott pénzügyi eszközök első kihelyezése után a program részére visszajuttatott eszközöket a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. A 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése alcím előirányzatán kell kimutatni. A források újbóli kihelyezése kizárólag vonatkozó hazai és uniós jogszabályokban meghatározott célok mentén történhet.

32. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 38. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások cím előirányzatán kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím előirányzata esetében a tárgyévet követő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetéséig a tárgyévi törvényi előirányzat 60%-áig vállalható éven túli fizetési kötelezettség.

33. § (1) Az Európai Bizottság által a 2021–2027-es programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapok programjai esetében a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keretének és az ahhoz kapcsolódó – az Európai Bizottság által elismert önerőn felüli –, minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által a 2021–2027-es programozási időszakra létrehozott Belügyi Alapok gyűjtőnév alá tartozó programjai esetén az 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keretének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A 2021. évben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány engedélyével, az operatív programok Európai Bizottság általi elfogadását követően az azokban meghatározott kötelezettségvállalási keretelőirányzatok és az azokhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

34. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2021-ben megfizetett összegének 71,63%-a az Ny. Alapot, 28,37%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(3) Amennyiben az E. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2021. évi központi költségvetés január–november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

35. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra.

36. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2020. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2020. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2021. évi címrendbe történő felvételéről és a 2020. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

37. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

38. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg a települési önkormányzat önkormányzati adóhatósága által megállapított gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

39. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és

d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

40. § (1) A 2. melléklet, a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím és a 6.3. pont e) alpontja szerinti támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A Szoctv. alapján nyújtott, a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontjában meghatározott ellátások esetében, ha

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím, 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím, 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím, 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím, valamint az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Az önkormányzattól a 2. melléklet 56. pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 5. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alcímen kell elszámolni.

(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2021. december 16-án bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

(6) A különleges gazdasági övezettel érintett megyei önkormányzat adatot szolgáltat a tárgyévet megelőző évben realizált helyi adók összegéről a Magyar Államkincstáron keresztül a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára a teljes adatkörre vonatkozóan, a helyi adóbevételből a megyei önkormányzat támogatásával érintett települési önkormányzatok számára pedig az adott önkormányzatot érintő adatkörre vonatkozóan 2021. április 20-áig.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

41. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési és szakképzési feladat ellátására

a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési és szakképzési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási és szakképző intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus, oktató és – a (3) bekezdés kivételével – a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 8. melléklet 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen, az 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcímen, az 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcímen és az 1.4. Pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímen meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,

b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott nevelési-oktatási, szakképzési intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye részére a 8. melléklet 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím szerint,

c) a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan

ca) tankönyvtámogatást és

cb) átlagbéralapú támogatást

állapít meg a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állam és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett oktatáshoz a 8. melléklet 1.6. Bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állami iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím szerint,

d) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési és szakképző intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 8. melléklet 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím szerint támogatást állapít meg.

(2) Az oktatásért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója a 8. melléklet szerint jogosult

a) a pedagógus- és oktató-munkakörben foglalkoztatottak után átlagbéralapú támogatásra,

b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén gyermekétkeztetési támogatásra.

(4) A Kormány – jogszabályban meghatározott illetménynövekedésre tekintettel – rendeletben az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

42. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, a köztestület (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet I. rész 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcímmel, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcímmel, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcímmel, 1.3.2.12.1 Családi bölcsőde – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.12.3 Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcímmel, 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímmel, 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcímmel, 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcímmel, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógusok szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcímmel azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 9. melléklet I. rész 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás jogcím szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) a nem állami szociális fenntartó a 9. melléklet I. rész 2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 3. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése jogcím, 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím, valamint 5. Biztos Kezdet Gyerekházak jogcím szerinti támogatásra jogosult.

(2) A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg a Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontja szerinti fenntartóként, ha szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn. E kiegészítő támogatás mértéke

a) – a b) pontban foglaltak kivételével – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 68,5%-a,

b) a 2. melléklet I. rész 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás és 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímek szerinti szolgáltatások után a fenntartó által ezen szolgáltatásokra tekintettel igénybe vett támogatás 13%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére, illetve javára történik.

(6) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját – az (1)–(2) bekezdéstől eltérően – a 2. melléklet I. rész 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcímmel azonos mértékű támogatás illeti meg.

(7) A nem állami szociális fenntartó részére a Kormány rendeletben az (1)–(2) bekezdésben meghatározott támogatáson túl további hozzájárulást állapíthat meg.

43. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat és keretösszegeket a 10. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi szakmai támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások, illetve a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 1. Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások jogcímcsoport szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján döntenek.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága 3 főt,

b) az országos nemzetiségi önkormányzatok 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter 2 főt és

d) a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter 1 főt

delegálnak.

(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat delegáltja a saját országos nemzetiségi önkormányzatának pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.

44. § Az Országgyűlés a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 1. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása jogcím terhére az egyházi jogi személyek és a Karitatív Tanács számára nyújtandó támogatások keretösszegeit a 11. melléklet szerint állapítja meg.

45. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) és (3) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

46. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2021. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2022. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

47. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

48. § (1) A Kormány a 2021. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Nemzetközi Beruházási Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

49. § (1) A 2021. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1300,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2021. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 70 000 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

50. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 1 900 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 700 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

51. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 1 200 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 100 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2021. évben 1 000 000,0 millió forint.

52. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(9) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke – a (6) bekezdés kivételével – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2021. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez, valamint

c) jogszabályban meghatározott feltételek szerint készfizető kezességet vállalhat pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek, biztosítónak nem minősülő gazdasági társaságok által kibocsátott kötvényekből eredő, továbbá az ilyen társaságokkal szembeni kitettségek értékpapírosításával létrejött értékpapírokból eredő kötelezettségekhez.

(4) A (2) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén,

e) a (3) bekezdés c) pontja esetében a kötvény- és értékpapír-tulajdonos.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az Európai Bizottság „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleménye (a továbbiakban: Közlemény) alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya – a (8) bekezdés szerinti kezességek kivételével – 2021. december 31-én nem haladhatja meg az 1 500 000,0 millió forintot azzal, hogy ezen belül a Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség állománya legfeljebb 500 000,0 millió forint lehet.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a (3) bekezdés c) pontja szerinti állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot.

(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.

53. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által a Közlemény alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) Az Alapítvány által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 400 000,0 millió forintot azzal, hogy ezen belül a Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség állománya legfeljebb 150 000,0 millió forint lehet.

54. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, jogszabályban meghatározott feladatának érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

55. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy viszontgarancia érvényesítéséből – ide nem értve az 56. § és az 57. § szerinti térítési kötelezettséget – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

56. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezesség, illetve térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. A 2007–2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználása és kezelése alcím előirányzatát illeti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék jogcímcsoport előirányzatát illeti.

57. § (1) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 100%-áig vállalhat garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 100.000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 3. cím, 1. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP) jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.

(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program forrását növeli.

58. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának „Mikrovállalkozások és KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférése” című alterülete keretében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 5 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat garanciát.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának „Mikrovállalkozások és KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférése” című alterülete keretében vállalt garancia állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 10 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 3. cím, 5. Svájci–Magyar Együttműködési Program II. alcím terhére kell teljesíteni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti garancia érvényesítéséből származó, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által behajtott követelés összege a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. előirányzatát illeti.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

59. § A 2021 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 3,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

60. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2021. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

61. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2021. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2021. évben 38 650 forint.

(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2021. január 1-jétől 44 600 forint.

(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021. évben nem haladhatja meg a nettó 400 000 forintot.

(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2021. évben legfeljebb 1000 forint.

(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2021. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

62. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2021. évre a 7. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2021. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2021. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított, kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

63. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

(2) Az Nkt. 46. § (5) bekezdése szerinti térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a 2021/2022. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összege

a) a nappali rendszerű iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskola

aa) első–negyedik évfolyamán 9000 forint/fő/év,

ab) ötödik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő), hatodik és nyolcadik évfolyamán, továbbá tizedik–tizenhatodik évfolyamán 12 000 forint/fő/év,

ac) hetedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, továbbá a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok) évfolyamán 15 000 forint/fő/év,

ad) kilencedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő) évfolyamán 20 000 forint/fő/év,

b) nemzetiségi nevelést-oktatást ellátó iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén 5000 forint/fő/év,

c) a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő tanulók esetén 12 000 forint/fő/év.

64. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2021. január 1-jétől 554 400 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési és szakképzési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési és szakképzési feladatok tekintetében a 41. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

65. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2021. évben 507 730 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2021. évben 507 730 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2021. évben 6000 forint.

(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2021. évben 6000 forint.

66. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2021. évben 425 000 forint, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 300 000 forint, a gyermeknevelési költségtérítés-alap 250 000 forint.

67. § (1) A Gyvt.

a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a 2021. évben gyermekenként 6000 forint,

b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a 2021. évben gyermekenként 6500 forint,

c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2021. évben gyermekenként 8400 forint,

d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2021. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Szoctv.

a) 38. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjának a Szoctv. 39/A. §-a szerinti havi összege a 2021. évben a 2021. évre megállapított kötelező legkisebb munkabér 88%-a,

b) 39/C. § (2) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében és 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2021. évben esetenként 23 000 forint,

c) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2021. évben 41 335 forint.

(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2021. évben született.

(4) A 2021. évben a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 107. § (2) bekezdése szerinti

a) önköltség összege 1 200 000 forint/fő/év,

b) alapnormatíva összege 650 000 forint/fő/év.

68. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2021. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2021. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2021. március 1-jétől – 2021. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

69. § A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2021. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2021. évben 6000 forint.

70. § Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint.

71. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék összeg 7950 forint/fő/hó.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

72. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

73. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2021. évben magyar filmalkotás esetén 359,8 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 628,0 millió forint.

74. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2021. január 1-jétől 2021. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 50,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2021. január 1-jétől 2021. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

20. A nemzetközi pénzügyi intézményekben való részvétellel kapcsolatos felhatalmazások

75. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében feltételes kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank általános és szelektív tőkeemelésében, melynek mértéke 2021–2023 között 171 099 033,2 amerikai dollár.

(2) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Pénzügyi Társaság általános és szelektív tőkeemelésében, melynek mértéke 2021–2025 között 39 136 000,0 amerikai dollár.

(3) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 19. alapfelöltéséről szóló határozatában szereplő 13,99 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2021–2029. között, nemzeti valutában kell teljesíteni.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Felhatalmazó rendelkezések

76. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait,

b) a 41. § (4) bekezdése és a 8. melléklet 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcím szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

c) a 42. § (7) bekezdésben meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott központi tartalék felhasználási szabályait,

e) a 44. §-ban és a 11. mellékletben meghatározott támogatások igénylésének, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 21. cím, 3. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése alcím kiadásának felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében

a) az 5. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt,

b) az 61. § (6) bekezdésben foglaltak szerint az 61. § (1) bekezdéstől eltérően magasabb összegű illetményalapot

határozzon meg.

(4) Felhatalmazást kapnak a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 10. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.

22. Hatályba léptető rendelkezések

77. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2020. október 1-jén lép hatályba, és 2024. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1–34. §, a 36–76. §, az 1. melléklet és a 4–11. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2020. évi XC. törvényhez2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ír.
csop.
szám

Ki-
emelt
előír.

szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.
név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

I. FEJEZET

2021. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési
bevétel

Felhalmozási
kiadás

Felhalmozási
bevétel

 

 

 

 

 

 

I. ORSZÁGGYŰLÉS

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Országgyűlés Hivatala

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Országgyűlés hivatali szervei

 

1 100,0

5 423,3

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

24 665,7

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

11 215,0

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

 

5,0

274,3

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

909,3

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

425,4

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Országgyűlési Őrség

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

3 897,3

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

604,2

 

 

 

4

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai

73,0

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása

80,0

 

 

 

 

8

 

 

 

 

 

Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai

73,0

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai

73,0

 

 

 

 

14

 

 

 

 

 

Steindl Imre program támogatása

1 128,1

 

3 317,9

 

 

15

 

 

 

 

 

Rendvédelmi szolgálati juttatás tartalék

600,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1-4. cím összesen:

43 744,0

1 105,0

9 015,5

 

5

 

 

 

 

 

Közbeszerzési Hatóság

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Közbeszerzési Hatóság

 

2 769,0

180,2

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

1 818,3

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

1 289,7

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. cím összesen:

3 108,0

2 769,0

180,2

 

8

 

 

 

 

 

Pártok támogatása

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség

967,8

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Magyar Szocialista Párt

305,5

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt

510,3

 

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

Lehet Más a Politika

217,9

 

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

Kereszténydemokrata Néppárt

180,4

 

 

 

 

 

7

 

 

 

 

 

Demokratikus Koalíció

207,1

 

 

 

 

 

8

 

 

 

 

 

Párbeszéd Magyarországért Párt

91,0

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Momentum Mozgalom

44,3

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Magyar Kétfarkú Kutyapárt

24,6

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Pártalapítványok támogatása

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány

1 468,9

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Táncsics Mihály Alapítvány

359,3

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Gyarapodó Magyarországért Alapítvány

702,4

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

Ökopolisz Alapítvány

212,6

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

Barankovics István Alapítvány

149,7

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Megújuló Magyarországért Alapítvány

27,5

 

 

 

 

11

 

 

 

 

 

Új Köztársaságért Alapítvány

194,5

 

 

 

 

13

 

 

 

 

 

Savköpő Menyét Alapítvány

41,3

 

 

 

 

14

 

 

 

 

 

Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány

74,2

 

 

 

11

 

 

 

 

 

Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Közszolgálati hozzájárulás

97 187,9

 

 

 

21

 

 

 

 

 

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

 

 

25,1

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

976,3

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

602,8

 

 

 

 

 

 

 

 

 

21. cím összesen:

1 579,1

 

25,1

 

22

 

 

 

 

 

Egyenlő Bánásmód Hatóság

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Egyenlő Bánásmód Hatóság

 

1,0

3,4

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

252,5

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

207,1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

22. cím összesen:

459,6

1,0

3,4

 

23

 

 

 

 

 

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

 

7 682,7

147,0

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

3 662,2

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

3 873,5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

23. cím összesen:

7 535,7

7 682,7

147,0

 

24

 

 

 

 

 

Nemzeti Választási Iroda

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Nemzeti Választási Iroda

 

 

50,0

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

842,5

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

572,9

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása

458,0

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

A választási rendszerek működtetése

1 200,0

 

300,0

 

 

 

5

 

 

 

 

 

2022. évi országgyűlési képviselőválasztás előkészítése

500,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

24. cím összesen:

3 573,4

 

350,0

 

25

 

 

 

 

 

Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

 

 

21,0

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

848,4

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

454,7

 

 

 

 

 

 

 

 

 

25. cím összesen:

1 303,1

 

21,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. ORSZÁGGYŰLÉS

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

 

 

 

 

 

Hazai működési költségvetés

164 270,1

11 557,7

-152 712,4

 

 

 

 

 

 

Hazai felhalmozási költségvetés

9 742,2

0,0

-9 742,2

 

 

 

 

 

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

 

 

 

 

 

I. fejezet összesen

174 012,3

11 557,7

-162 454,6

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ír.
csop.
szám

Ki-
emelt
előír.

szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.
név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

II. FEJEZET

2021. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési
bevétel

Felhalmozási
kiadás

Felhalmozási
bevétel

 

 

 

 

 

 

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Köztársasági Elnöki Hivatal

 

 

56,6

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

1 067,8

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

602,3

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Célelőirányzatok

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Állami kitüntetések

466,8

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai

73,0

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Államfői Protokoll kiadásai

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Államfői Protokoll kiadásai

449,3

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

Fejezeti tartalék

26,3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

 

 

 

 

 

Hazai működési költségvetés

2 685,5

0,0

-2 685,5

 

 

 

 

 

 

Hazai felhalmozási költségvetés

56,6

0,0

-56,6

 

 

 

 

 

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

 

 

 

 

 

II. fejezet összesen

2 742,1

0,0

-2 742,1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ír.
csop.
szám

Ki-
emelt
előír.

szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.
név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

III. FEJEZET

2021. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési
bevétel

Felhalmozási
kiadás

Felhalmozási
bevétel

 

 

 

 

 

 

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Alkotmánybíróság

 

 

70,0

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

1 844,2

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

824,1

 

 

 

 

 

 

 

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

 

 

 

 

 

Hazai működési költségvetés

2 668,3

0,0

-2 668,3

 

 

 

 

 

 

Hazai felhalmozási költségvetés

70,0

0,0

-70,0

 

 

 

 

 

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

 

 

 

 

 

III. fejezet összesen

2 738,3

0,0

-2 738,3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ír.
csop.
szám

Ki-
emelt
előír.

szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.
név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

IV. FEJEZET

2021. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési
bevétel

Felhalmozási
kiadás

Felhalmozási
bevétel

 

 

 

 

 

 

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

 

 

96,9

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

1 396,0

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

641,3

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

 

 

 

 

 

Hazai működési költségvetés

2 037,3

0,0

-2 037,3

 

 

 

 

 

 

Hazai felhalmozási költségvetés

96,9

0,0

-96,9

 

 

 

 

 

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

 

 

 

 

 

IV. fejezet összesen

2 134,2

0,0

-2 134,2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ír.
csop.
szám

Ki-
emelt
előír.

szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.
név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

V. FEJEZET

2021. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési
bevétel

Felhalmozási
kiadás

Felhalmozási
bevétel

 

 

 

 

 

 

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Állami Számvevőszék

 

17,0

574,0

3,0

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

8 570,8

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

2 783,9

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

 

 

 

 

 

Hazai működési költségvetés

11 354,7

17,0

-11 337,7

 

 

 

 

 

 

Hazai felhalmozási költségvetés

574,0

3,0

-571,0

 

 

 

 

 

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

 

 

 

 

 

V. fejezet összesen

11 928,7

20,0

-11 908,7

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ír.
csop.
szám

Ki-
emelt
előír.

szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.
név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

VI. FEJEZET

2021. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési
bevétel

Felhalmozási
kiadás

Felhalmozási
bevétel

 

 

 

 

 

 

VI. BÍRÓSÁGOK

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Bíróságok

 

3 066,1

5 881,4

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

88 267,4

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

34 968,5

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Kúria

 

192,0

46,0

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

3 900,8

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

955,5

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Beruházás

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Igazságszolgáltatás beruházásai

 

 

6 383,0

 

 

3

 

 

 

 

 

Igazságszolgáltatás működtetése

1 561,9

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VI. BÍRÓSÁGOK

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

 

 

 

 

 

Hazai működési költségvetés

129 654,1

3 258,1

-126 396,0

 

 

 

 

 

 

Hazai felhalmozási költségvetés

12 310,4

0,0

-12 310,4

 

 

 

 

 

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

 

 

 

 

 

VI. fejezet összesen

141 964,5

3 258,1

-138 706,4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ír.
csop.
szám

Ki-
emelt
előír.

szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.
név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

VIII. FEJEZET

2021. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési
bevétel

Felhalmozási
kiadás

Felhalmozási
bevétel

 

 

 

 

 

 

VIII. ÜGYÉSZSÉG

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Ügyészségek

 

37,0

2 799,6

65,0

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

42 981,7

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

11 193,3

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata

30,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VIII. ÜGYÉSZSÉG

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

 

 

 

 

 

Hazai működési költségvetés

54 205,0

37,0

-54 168,0

 

 

 

 

 

 

Hazai felhalmozási költségvetés

2 799,6

65,0

-2 734,6

 

 

 

 

 

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

 

 

 

 

 

VIII. fejezet összesen

57 004,6

102,0

-56 902,6

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ír.
csop.
szám

Ki-
emelt
előír.

szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.
név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

IX. FEJEZET

2021. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési
bevétel

Felhalmozási
kiadás

Felhalmozási
bevétel

 

 

 

 

 

 

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok működésének általános támogatása

264 705,3

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

213 567,6

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

176 015,9

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

86 157,9

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása

22 379,8

 

 

 

2

 

 

 

 

 

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása

31 368,1

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú támogatása

35 260,6

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása

12 608,2

 

 

 

3

 

 

 

 

 

A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai

 

 

22 753,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

 

 

 

 

 

Hazai működési költségvetés

842 063,4

0,0

-842 063,4

 

 

 

 

 

 

Hazai felhalmozási költségvetés

22 753,0

0,0

-22 753,0

 

 

 

 

 

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

 

 

 

 

 

IX. fejezet összesen

864 816,4

0,0

-864 816,4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ír.
csop.
szám

Ki-
emelt
előír.

szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.
név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

X. FEJEZET

2021. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési
bevétel

Felhalmozási
kiadás

Felhalmozási
bevétel

 

 

 

 

 

 

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Igazságügyi Minisztérium igazgatása

 

380,2

43,8

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

5 131,1

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

3 971,5

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet

 

 

6,5

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

517,6

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

181,3

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása

 

 

58,1

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

4 402,6

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

1 650,3

 

 

 

20

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

IM szakmai programok és egyéb kötelezettségek támogatása

780,9

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek

6 469,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

 

 

 

 

 

Hazai működési költségvetés

23 104,3

380,2

-22 724,1

 

 

 

 

 

 

Hazai felhalmozási költségvetés

108,4

0,0

-108,4

 

 

 

 

 

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

 

 

 

 

 

X. fejezet összesen

23 212,7

380,2

-22 832,5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ír.
csop.
szám

Ki-
emelt
előír.

szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.
név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

XI. FEJEZET

2021. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési
bevétel

Felhalmozási
kiadás

Felhalmozási
bevétel

 

 

 

 

 

 

XI. MINISZTERELNÖKSÉG

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Miniszterelnökség igazgatása

 

25,0

1 643,8

1,4

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

12 698,3

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

8 564,7

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Nemzetstratégiai Kutatóintézet

 

 

32,3

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

814,7

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

455,8

 

 

 

7

 

 

 

 

 

Nemzeti Örökség Intézete

 

140,0

79,5

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

641,7

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

1 341,6

 

 

 

12

 

 

 

 

 

Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok

 

42 356,2

5 081,8

8,0

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

187 774,6

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

56 761,0

 

 

 

14

 

 

 

 

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

 

3 110,0

238,8

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

7 655,4

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

7 692,5

 

 

 

18

 

 

 

 

 

Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete

 

65,4

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Személyi juttatások

417,8

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Egyéb működési kiadások

232,1

 

 

 

30

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

1