nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
36/2020. (VII. 16.) BVOP utasítás
a büntetés-végrehajtási szervezet Csapatszolgálati Szabályzatáról, valamint a rendkívüli események felszámolási terveinek elkészítéséről
2020-07-18
2020-10-31
2
Jogszabály

36/2020. (VII. 16.) BVOP utasítás

a büntetés-végrehajtási szervezet Csapatszolgálati Szabályzatáról, valamint a rendkívüli események felszámolási terveinek elkészítéséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény, továbbá a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet előírásaira – a következő utasítást adom ki:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) személyi állományára terjed ki.

2. Amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre, a bv. szervezet biztonságát súlyosan sértő, veszélyeztető körülmények elhárítására a hivatásos állomány tagja (a továbbiakban: ht. állomány) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. sztv.) 26. §-ában meghatározott esetekben csapatszolgálati feladatok végrehajtására kötelékben is alkalmazható.

3. A Bv. sztv. 1. §-ában meghatározottakra figyelemmel a csapatszolgálati tevékenység rendvédelmi jellegű feladatellátás, amely a fogvatartás rendjét, biztonságát sértő, veszélyeztető rendkívüli események megszakítására, felszámolására alkalmazott szolgálati tevékenység.

4. A csapaterő a bv. szerv, valamint más együttműködő szerv személyi állományából és eszközeiből ideiglenesen létrehozott szervezeti elem, amelynek rendeltetése a csapatszolgálati feladatok végrehajtása.

5. Az ideiglenesen létrehozott szervezeti elemeket a biztonsági osztály, valamint a műveleti egységek állományából, illetve – a szükséges mértékben – a többi szolgálati ág állományának és eszközeinek a bevonásával kell szervezni. Az ideiglenes csapaterőben alkalmazott szervezeti elemek létszámát a feladat nagyságától függően a csapaterőt vezető parancsnok határozza meg.

6. A csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának irányítása, vezetése

a) helyi szintű csapattevékenység esetén a vezetés – eltérő intézkedés hiányában – az érintett bv. szerv állományilletékes parancsnokának;

b) regionális szintű rendkívüli esemény esetén az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettesének vagy az általa kijelölt személynek;

c) országos szintű csapattevékenység esetén az országos parancsnoknak, akadályoztatása esetén az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettesének feladata.

7. A rendkívüli események eredményes felszámolása érdekében, a csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának vezetője az alábbi intézkedéseket köteles megtenni:

a) tájékozódik a rendkívüli esemény bekövetkezésének valódiságáról, annak súlyosságáról;

b) információ- és adatgyűjtést végez a rendkívüli esemény minősítéséhez, valamint a további intézkedések megtételéhez (elkövetés helye, ideje, módja, élet, valamint anyagi javak közvetlen veszélye, résztvevők személye, száma, esetleges követelése);

c) elrendeli megfelelő szintű készenlét (értesítés) megkezdését;

d) megteszi a szükséges elsődleges jelentéseket és értesítéseket;

e) a szükséges mértékben tájékoztatja az állományt;

f) vezeti az eseménynaplót;

g) biztosítja a helyszínt;

h) meghatározza a hírösszeköttetés és a folyamatos kapcsolattartás módját;

i) intézkedik a parancsnoki – műveleti – törzs felállítására;

j) intézkedik a szükséges eszközök készenlétbe helyezésére;

k) a szükséges helyeket, továbbá az őr- és szolgálati helyeket megerősíti;

l) elrendeli a szükséges korlátozó intézkedéseket;

m) létrehozza és eligazítja a szolgálati csoportokat.

8. Az esemény felszámolását követően a csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának vezetője az alábbiak szerint köteles intézkedni:

a) helyreállítja az eredeti állapotot, intézkedik az elkülönítésre, valamint az érintettek meghallgatására;

b) intézkedik a készenlét (értesítés) megszüntetésére;

c) értékeli a tevékenységet, tájékoztatja a személyi állományt;

d) szükség esetén intézkedik a fegyelmi és/vagy büntetőeljárás lefolytatásának kezdeményezésére;

e) megteszi a szükséges jelentéseket.

II. FEJEZET

MEGSZÖKÖTT FOGVATARTOTT FELKUTATÁSA, ELFOGÁSA

9. A bv. szerv őrizetéből megszökött fogvatartott elfogása a bv. szerv személyi állományából szervezett szolgálati csoport(ok) összehangolt, megszakítás nélkül történő kutató és késedelem nélkül bevezetett üldöző tevékenysége.

10. Amennyiben a fogvatartott őrzését, felügyeletét, ellenőrzését ellátó állománytag észleli a szökést – ha a körülmények lehetővé teszik –, akkor haladéktalanul meg kell kezdeni a közvetlen üldözést. A fogvatartott üldözése során törekedni kell az elfogására, amennyiben ez nem történik meg, követni kell a fogvatartottat, jelenteni kell a szökés irányát az elfogásra intézkedő személynek vagy a kutatást megkezdő műveletvezető parancsnoknak.

11. Az elsődleges intézkedések megtételére jogosult vezető a 7. pontban foglalt eljárásrend szerint köteles eljárni.

12. Szökés esetén soron kívül értesíteni kell a területileg illetékes rendőrkapitányságot, melynek során közölni kell a körözési adatokat, rendelkezésre kell bocsátani a megszökött fogvatartott fényképét. Továbbá a körülményektől függően saját erőt kell küldeni a helyszínre.

13. Amennyiben a szökevény a bv. szerv illetékességi területén túljutott, az elfogásra irányuló tevékenységet továbbra is folytatni kell. Amennyiben a területileg illetékes rendőrkapitánysággal együttműködve folyik a tevékenység, azon taktikai eljárásokat, melyekre a bv. szerv állományának nincs jogosultsága a rendőrség irányítja és hajtja végre.

14. Amennyiben a bevezetett üldözés nem járt eredménnyel, az alábbi intézkedések megtétele indokolt:

a) készenlét kiterjesztése a szükséges állományra, gyülekezési hely kijelölése;

b) az állomány öltözetének, felszerelésének meghatározása;

c) az illetékességi területre kiterjedő csapatszolgálati tevékenység, az alkalmazandó taktikai eljárások meghatározása.

15. Ha az elfogásra bevezetett intézkedések eredménnyel járnak, haladéktalanul intézkedni kell a fogvatartott egészségügyi ellátására, beszállítására, elkülönítésére, meghallgatására, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

III. FEJEZET

A BV. SZERVET, ILLETVE ESZKÖZEIT, JÁRMŰVEIT ÉRT TÁMADÁS, OBJEKTUMVÉDELEM

16. A bv. szervezet biztonságos működését fenyegető veszélyforrások közé sorolható a bv. szerv objektuma ellen irányuló külső támadás.

17. Készenlétet kell elrendelni, ha

a) a bv. szerv objektumait, eszközeit vagy az őrhelyeit megtámadták;

b) pontos információ van arra, hogy rövid időn belül várható a támadás;

c) a bv. szerv objektumán belül súlyos rendkívüli esemény történt;

d) a bv. szerv objektumának közvetlen közelében rendzavarás, tüntetés következett be, illetve létrejöttére alaposan lehet következtetni.

18. Megelőző intézkedések:

a) a figyelmeztetés olyan megelőző intézkedés, amelyet a gyanúsan viselkedő személyek eltávolítása érdekében kell végrehajtani;

b) gyanús vagy idegen személy feltartóztatása az illetékességi területen, mely nem járhat a személyes szabadság korlátozásával;

c) indokolt esetben a területileg illetékes rendőrkapitányság értesítése.

19. A megerősített őrzést a szolgálatban lévő, valamint a készenlétbe helyezett állomány hajtja végre.

20. A bv. szerv járműve elleni támadás során a szállítmány parancsnoka köteles megszervezni a támadás visszaszorítását, az alábbi intézkedések egyidejű megtételével:

a) a jármű vezetőjét a sebesség növelésére, fény- és hangjelzés használatára, valamint olyan manőverek alkalmazására jogosult utasítani, melynek eredményeként a támadók nem tudják a járművet megállásra kényszeríteni;

b) a körülmények függvényében intézkedni jogosult a legközelebbi védett objektum (pl. rendőrkapitányság, bv. szerv, laktanya stb.) elérésére;

c) lőfegyverrel történő támadás esetén tűzparancs kiadására és a védekezés megszervezésére jogosult;

d) köteles a támadást a területileg illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni, illetve a legközelebbi bv. szervtől segítséget kérni, továbbá a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága főügyeletére jelentést tenni;

e) a jármű üzemképtelenné válása esetén minden eszközzel gondoskodni köteles a fogvatartott biztonságos őrzéséről, életének és testi épségének megóvásáról, indokolt esetben a fedezékbe vonulásról, tüzelőállás elfoglalásáról, a megerősítő erők megérkezéséig a védekezésről;

f) a támadás végső kimeneteléről (sérülésről, elhalálozásról, keletkezett kárról, szükséges segítségről) köteles jelentést tenni hírközlő eszköz útján.

1. A bv. szerv objektumainak védelme

21. Az objektumvédelem célja, hogy biztosítsa a meghatározott objektum sérthetetlenségét, felderítse a kívülről támadók, illetve a szökést megkísérlők szándékát, megakadályozza személyek vagy csoportok erőszakos behatolását, visszaverje azok támadását, megakadályozza az onnan történő jogellenes eltávozást és kedvező feltételeket teremtsen a szökni, kitörni szándékozó cselekményének megakadályozásához.

22. Az objektumok elleni támadó tevékenységek célja irányulhat

a) az objektum biztonságának gyengítésére;

b) az objektum egyes részeinek (őrtorony, gépjárműkapu) használhatatlanná tételére, megsemmisítésére;

c) az objektum birtokba vételére;

d) az objektum működésének akadályozására, zavarására;

e) az objektumban őrzött fogvatartottak kiszabadítására, kitörésük segítésére;

f) az objektumban elhelyezett lőfegyverek vagy az őrzött javak megszerzésére.

23. A támadó tevékenység történhet

a) fegyveresen elkövetett támadással;

b) robbantással vagy más módon elkövetett rongálással;

c) be nem jelentett vagy betiltott tömegdemonstrációval, csoportosulással, amely az objektum működését zavarja, veszélyezteti.

24. A támadó tevékenységek egyéb jellemzőit tekintve lehetnek

a) rövid ideig tartóak vagy elhúzódóak;

b) nyíltak vagy rejtettek;

c) rejtve indulók és nyílttá válók;

d) váratlanok vagy várhatók;

e) az objektum egészére vagy csak egy részére kiterjedőek.

25. Normál (béke) időszakban védelmi helyzetet eredményezhet, ha

a) a bv. szerv közelében rendbontás, rendzavarás, tömegdemonstráció vagy más, a közbiztonságot, illetve a bv. szerv biztonságát veszélyeztető, de nem az ellen irányuló csoportosulás alakul ki;

b) az őrhelyeket vagy az őrzött javakat támadás éri, vagy egyes jelekből arra lehet következtetni, hogy az hamarosan bekövetkezik;

c) a bv. szervben súlyos, rendkívüli esemény (erőszakkal elkövetett kitörés, fogolyzendülés, terrorcselekmény stb.) történt.

26. Normál (béke) időszakban védelmi helyzetet eredményezhet

a) a fogvatartottak zendülésre, kitörésre való biztatása;

b) az egyes fogvatartottak vagy fogvatartotti csoportok szabadon engedésének követelésében, kiszabadításuk segítésében;

c) terrorcselekmények elkövetésében;

d) a fogvatartottak zendülésének, kitörésének támogatásában.

27. Rendkívüli helyzetben a 25. és 26. pontban felsorolt támadó tevékenységek bekövetkezésével fokozottabban kell számolni, melyek célja lehet

a) a bv. szerv fegyvereinek megszerzése;

b) a bv. szerv működésének és a hatóságok által elrendelt intézkedések végrehajtásának akadályozása,

c) egyes objektumrészek megsemmisítése;

d) a bv. szervezet vezetése vagy a személyi állomány tagjai elleni támadás, terrorcselekmények elkövetése.

2. Az objektumvédelem jellege

28. A védelemre való berendezkedés jellegét és minőségét elsősorban az objektum potenciális veszélyeztetettsége, illetve a védelem szempontjából fontos adottságai határozzák meg, melynek a legfontosabb tényezői a következők:

a) a fogvatartottak létszáma, társadalomra veszélyességük szerinti összetétele;

b) a bv. szervnél lévő lőfegyverek, fegyverzeti szakanyagok összetétele, mennyisége;

c) a bv. szerv hivatásos állományának létszáma, a kiképzettsége, az együttműködő erők létszáma, az együttműködés rendje;

d) a bv. szerv objektumának földrajzi elhelyezkedése, kiterjedése, adottságai.

3. Az objektumvédelemmel szemben támasztott követelmények

29. A bv. szerv objektumait őrző és védő erőknek olyan képzettségi szinten kell állniuk, mely lehetővé teszi a hatékony védelmi intézkedést.

30. A hatékony védelem feltételei:

a) az objektumőrzés és védelem pontos megszervezése, az őrzésvédelmi okmányok kidolgozása, naprakészen tartása;

b) a védelmi tevékenység begyakorlása;

c) a személyi állomány magas szintű kiképzése;

d) az éberség fenntartása;

e) a naprakészen szervezett együttműködés.

4. Az objektumvédelem felépítésének sajátosságai

31. Sík terepen elhelyezkedő objektum esetében

a) a sík terep a támadók szempontjából megnehezíti az objektum rejtett megközelítését, viszont kedvező feltételeket biztosít a távolabbról történő figyelésre és felderítésre;

b) a védőerők szempontjából nem ütközik nehézségbe megszervezni a figyelési és tüzelési irányokat, szektorokat;

c) figyelembe kell venni azt is, hogy az évszakok változása jelentős befolyást gyakorol a védelem megszervezésére.

32. Lakott területen lévő objektum védelmének sajátosságai:

a) a lakott területeken lévő objektumok általában épülettömbből vagy épületrészekből állnak, egy részük különálló, más részük pedig közvetlenül csatlakozik a szomszédos épületekhez;

b) amennyiben az objektum közös épületben helyezkedik el, vagy közvetlenül csatlakozik más szerv objektumaihoz, akkor a védelem vagy annak egyes részelemei közösen is megszervezhetőek.

5. Az objektumvédelem fokozatai

33. Az objektumvédelem jellegét mindig az adott helyzet határozza meg, a védelmet, az erőket és eszközöket ennek megfelelően kell alkalmazni. Az objektumőrzés a helyzettől függően alakul át objektumvédelemmé, amely különböző védelmi fokozatok elrendelésében nyilvánul meg.

34. A csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának vezetője az objektumvédelemre irányuló taktikai eljárásokon túl a 7. pontban foglaltak szerint köteles eljárni.

35. A különböző fokozatok elrendelése vagy elérése függ

a) a támadó tevékenység jellegétől (várható vagy váratlan támadás);

b) az objektumon belüli ellenséges tevékenységtől;

c) a támadó erők megjelenési formájától (pl. fegyvertelen vagy felfegyverzett tömeg);

d) a támadók létszámától;

e) a rendelkezésre álló erők és eszközök mennyiségétől.

36. A bv. szerv közvetlen közelében történő nagy létszámú csoportosulás esetén segítséget kell kérni a területileg illetékes rendőrkapitányságtól.

6. A védelmi fokozatok elrendelésének, illetve életbe léptetésének esetei

37. Megerősített őrzést kell elrendelni akkor, amikor az első- és a másodfokú védelmet nem igénylő rendkívüli esemény, ok, körülmény szükségessé teszi.

38. Elsőfokú védelmet kell elrendelni, ha

a) a személyi állomány tagját vagy az őrhelyeket megtámadták;

b) rövid időn belül várható a támadás;

c) az objektumon belül súlyos rendkívüli esemény történt;

d) az objektum közvetlen környékén rendzavarás, tüntetés, illetve csoportosulás van kialakulóban.

39. A másodfokú védelem az objektum teljes védelmi fokozata. Abban az esetben kell életbe léptetni, ha az eredményes ellentevékenység kifejtésére rendelkezésre álló létszám kevésnek bizonyul. A másodfokú objektumvédelemnek az objektum megtartásán kívül biztosítania kell a támadók elfogását vagy a támadás felszámolását az objektum területén.

7. A védelem szolgálati tagozódása

40. A védelem az elrendelt fokozattól függően az alábbi elemekből tevődik össze:

a) védőcsoportból;

b) biztosítócsoportból;

c) tartalékból.

41. A védőcsoport a kijelölt felügyelőkből, járőrökből és a megerősítésükre küldött erőkből áll.

42. A biztosítócsoport a biztosítási övezetben tevékenykedő járőrök, figyelők, előretolt tüzelőállások, kihelyezett szolgálati csoportok összessége.

43. A tartalékállomány a 41. és 42. pontban meghatározott személyi állomány feletti rendelkezésre álló élő erő.

8. A szolgálati elemek feladatai

44. A védőcsoport – bármilyen védelmi helyzetet kiváltó ellenséges tevékenység esetén – feladatai az alábbiak:

a) az őrhelyekről, illetve a kiépített tüzelőállásokból megfigyelés végrehajtása;

b) jelentések megtétele a védelem parancsnokának a támadás körülményeiről;

c) a rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával, az őrzött területre be-, vagy onnan kitörni szándékozó személyek feltartóztatása.

45. Biztosítócsoportot megerősített őrzésnél és másodfokú védelemben kell alkalmazni, melynek során az alábbi feladatokat látják el:

a) a biztosítási övezetben a védelem szempontjából fontos terepszakaszok megszállása;

b) a bv. szerv megközelítési útvonalainak lezárása;

c) a készenlétbe helyezett személyi állomány, illetve a segítségnyújtás céljából érkező együttműködő erők objektumba történő bejutásának biztosítása;

d) menekülési irányok lezárása;

e) fegyveres támadás elhárítása.

46. Tartalékerőt minden védelmi fokozatban kell képezni, és a kialakult helyzettől függően a feladatát az alábbiakban kell meghatározni:

a) a védőcsoport részére a tartalékanyagok kiszállítása;

b) az objektumon belüli rend biztosítása;

c) az esetleges tűzoltási feladatok ellátása;

d) a meglévő szolgálati elemek megerősítése;

e) a veszteségek pótlása;

f) új szolgálati csoportok létrehozása.

47. A biztonsági osztály állományán kívül, más szakterületek is kijelölhetők a szolgálati feladatok végrehajtására.

9. Az objektumvédelmi terv elkészítése

48. A bv. szerv a védelmi tervet a biztonsági rendszerrel és az értesítési tervekkel együtt dolgozza ki.

49. A védelmi tervet a bv. szerv objektumai sajátosságainak és a lehetséges támadási formák figyelembevételével, mindhárom védelmi fokozatra el kell készíteni, amely tartalmazza

a) az objektum vázlatát az egyes őrhelyekkel, azok berendezéseit, a műszaki eszközök feltüntetésével;

b) a támadás valószínű irányait;

c) a bv. szervben található védőállások, védelmi szakaszok helyét;

d) a védőcsoport és tartalék feladatát a különböző helyzetekben;

e) a különböző szolgálati elemeket és azok minimális létszámát;

f) a híradás és az anyagi-technikai biztosítás rendjét;

g) a megerősítő erők feladatait;

h) a parancsnokok vezetési pontjait, elsősegélynyújtó hely, lőszer-felvételező hely telepítését.

10. A védőcsoport

50. A védőcsoportba beosztottak általános feladata:

a) a védő- és tüzelőállásokból biztosítják az objektum körkörös őrzését és védelmét;

b) megakadályozzák az illetéktelen személyek ki- és behatolását;

c) feltartóztatják a kitörni szándékozó fogvatartott(ak)at.

51. A védőcsoportba beosztottak

a) külső támadás esetén

aa) biztosítják a bv. szerv személy- és gépjárműbejárati kapuját;

ab) megakadályozzák a parancsnoki épület megközelítését, a bástyafalon, illetve biztonsági kerítésen történő átjutást;

b) belülről történő támadás esetén

ba) biztosítják a parancsnoki épület főbejáratát, a személy- és gépjárműbejárati kaput, ellátják más irodaépületek védelmét;

bb) megakadályozzák a közterülettel határos épületek ablakain való bejutást;

bc) megakadályozzák továbbá a bástyafalon, illetve biztonsági kerítésen történő átjutást;

bd) együttműködnek más védőállásban elhelyezett csoportokkal.

52. A védelemi feladatokat ellátó csapatszolgálati tevékenység vezetője

a) a biztonsági felügyelőket tüzelőállásba rendeli (váratlan támadás esetén azt önállóan hajtja végre);

b) elrendeli a fogvatartottak létszámellenőrzését, valamint a zárást;

c) kiadja a szükséges felszereléseket, lőfegyvereket;

d) biztosítja a lőfegyverek elhelyezéséül szolgáló biztonsági blokkok védelmét a rendelkezésre álló felügyelőkkel;

e) jelentést tesz a rendkívüli helyzetről a szolgálati elöljárónak, tájékoztatja az együttműködő szerveket;

f) megszervezi a kiértesített állomány nyílt vagy rejtett bevonulását, ha ez nem lehetséges, meghatározza a külső gyülekezési pontot.

IV. FEJEZET

A FOGOLYZENDÜLÉS FELSZÁMOLÁSA

53. A fogolyzendülés felszámolására teendő intézkedések végrehajtása során a 7. pontban leírtakat kell figyelembe venni.

54. A végrehajtandó feladatokat, a végrehajtás módját, az együttműködés rendjét, a biztosítási feladatokat írásos parancsba kell foglalni. A parancs legyen rövid, érthető és végrehajtható, zárja ki a tévedés lehetőségét.

55. A parancsnak megfelelően a felszámolás fontosabb dinamikáját (a veszélyeztetett körzetet, az elkövetők pozícióját, a biztosítási körzetet, egyes szolgálati csoportok elhelyezkedését, terepszakaszait, közlekedési útvonalakat stb.) térképszelvényen vagy vázlaton kell rögzíteni.

56. Ha a tömeges cselekmény megszüntetésére bevezetett békés módszer nem vezet eredményre, a felszámolást a helyszíntől függően az alábbi csoportok létrehozásával célszerű tervezni:

a) a terület zárásához záró (biztosító) csoport;

b) a hangadók kiemelésére kiemelő csoport, műveleti csoport;

c) az elkövetők által épített akadályok megszüntetésére műszaki csoport;

d) az esetleges gyújtogatás megelőzésére, a keletkezett tűz eloltására tűzoltó csoport;

e) a sérültek ellátására egészségügyi csoport.

57. A felszámolást ellátó csapatszolgálati tevékenység vezetője a felszámolás során intézkedik

a) az elfogott elkövetők elkülönítésére, meghallgatására;

b) a rendkívüli esemény helyszínének biztosítására;

c) a normál működés helyreállítására.

58. A felszámolást ellátó csapatszolgálati tevékenység vezetője a felszámolás befejezését követően

a) intézkedik a készenlét beszüntetésére, értékelést tart;

b) megteszi a szükséges intézkedéseket (okok feltárása, felelősség kérdése);

c) a vonatkozó jelentési szabályoknak megfelelően jelentést tesz;

d) a vizsgálatot követően büntető feljelentést tesz, és fegyelmi eljárást kezdeményez az elkövetőkkel szemben.

11. A robbantással vagy más közveszéllyel való fenyegetés felszámolása

59. A csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának vezetőjének az értesülést követően, a 7. pontban leírtakon felül, haladéktalanul meg kell kezdenie a felszámolásra irányuló intézkedéseket, melyek az alábbiak:

a) amennyiben lehetséges, intézkedik a fenyegető üzenet hang- vagy képanyag rögzítésére, vagy annak szó szerinti feljegyzésére minden más jellemzővel (pl. háttérhangok, fenyegető hangjával kapcsolatos jellemzők, van-e helyismerete, szakszavak használata stb.);

b) megteszi a szükséges intézkedéseket a veszélyeztetett épületek, területek kiürítésére;

c) intézkedik a szükséges védőfelszerelések előkészítésére, kiosztására;

d) intézkedik a kiürítés során szükséges eszközök készenlétbe helyezésére (gépjárművek, mozgáskorlátozó eszközök, kényszerítő eszközök, híradó eszközök), valamint kimentésére.

60. Az objektum biztosítása és a személyi állomány biztonsága érdekében bevezethető korlátozó rendelkezések:

a) szükség szerint az őrhelyek megerősítése;

b) járőrözés elrendelése, figyelemmel az érintett területre, továbbá a kulcsfontosságú helyekre;

c) a fokozottan veszélyes létesítmények (gépház, hőközpont, gázfogadó állomás, trafóállomás, üzemanyagtöltő állomás stb.), valamint a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló helyiségek közvetlen őrzése.

61. Amikor a tűzszerészek a jelzett területet átvizsgálták, a tűzszerészek parancsnokának egyetértésével intézkedni kell az eredeti állapot visszaállítására.

V. FEJEZET

TERRORCSELEKMÉNY FELSZÁMOLÁSA, TÚSZOK KISZABADÍTÁSA

62. A 7. pontban leírtakon túl, a bekövetkezett rendkívüli eseménnyel kapcsolatban az alábbi fontosabb intézkedéseket kell megtenni a csapatszolgálati tevékenység végrehajtási vezetőjének:

a) haladéktalanul értesíteni kell a Terrorelhárítási Központot (a továbbiakban: TEK), a katasztrófavédelmet, a mentőket, és fel kell készülni az érkezésükre (gyorsított beléptetés, intézeti tervrajzok előkészítése, kapcsolattartó személyek kijelölése a társszervek parancsnokai részére), haladéktalanul tájékoztatni kell az illetékes regionális nyomozó ügyészségi ügyészt, valamint a BVOP főügyeletesét;

b) a TEK érkezéséig meg kell kezdeni a tárgyalást (a bv. szervben lévő legmagasabb beosztású, az eseménnyel összefüggésben döntésre jogosult vezető ne tárgyaljon), lehetőleg kiképzett túsztárgyalóval, amennyiben nem tartózkodik a bv. szervben, akkor intézkedni kell az azonnali berendelésére, beszállítására.

63. Túszejtés során, a 7. pontban leírtakon túl, az alábbi intézkedéseket kell megtennie a csapatszolgálati tevékenység végrehajtási vezetőjének:

a) haladéktalan kiértesítése a műveleti egységek tagjainak, túsztárgyalónak, a részt vevő fogvatartottak reintegrációs tisztjeinek, pszichológusainak;

b) bekérése és tanulmányozása az elkövetők és a túszul ejtettek igazgatási, reintegrációs és egészségügyi anyagának, állománytag esetén a személyzeti nyilvántartásnak;

c) a fogvatartottak különböző tevékenységének (munkáltatás, szabadlevegőn tartózkodás, orvosi rendelés, vásárlás stb.) beszüntetése, zárás és létszámellenőrzés végrehajtása;

d) az esemény helyszínének biztosítása, körülzárása a rendelkezésre álló erőkkel;

e) a cselekmény közvetlen közelében elhelyezkedő helyiségek kiürítése, a közlekedési utak szabaddá tétele.

64. A terrorcselekmény erőszakos eszközökkel és módszerekkel történő felszámolására a TEK állománya jogosult.

65. A TEK megérkezéséig a halaszthatatlan beavatkozás végrehajtásához a BVOP Biztonsági Szolgálat, Központi Támogató Főosztály, Műveleti Osztályának munkatársait, illetve a bv. szerv speciális feladatra kiképzett műveleti egységeit kell bevonni.

66. A felszámolás során jelentkező, illetve az azt követő speciális feladatok:

a) az elkülönítések végrehajtására szolgáló helyiségek kijelölése, átvizsgálása;

b) egészségügyi ellátás megszervezése a személyi állomány és a fogvatartottak részére;

c) az érintettek meghallgatási feltételeinek biztosítása;

d) a felszámolásban részt vevő állomány pihentetésének, váltásának és étkeztetésének megszervezése;

e) a készenlét beszüntetése, a normál állapotok visszaállítása;

f) a rendkívüli esemény felszámolását követően a rendőrséggel közösen a saját, illetve az együttműködő állomány tevékenységének értékelése, vizsgálat eredményétől függően fegyelmi, illetve büntetőeljárás(ok) kezdeményezése;

g) az eseménnyel kapcsolatos összefoglaló jelentés elkészítése és felterjesztése;

h) a rendkívüli esemény okainak elemzése, a továbbiak megelőzésére a szükséges intézkedések kidolgozása, kiadása.

VI. FEJEZET

A BV. SZERV BIZTONSÁGÁT SÉRTŐ VAGY EZZEL KÖZVETLENÜL FENYEGETŐ, TÖMEGES VAGY ERŐSZAKOS CSELEKMÉNYEK MEGAKADÁLYOZÁSA, FELSZÁMOLÁSA

67. A tömegoszlatás központi erőből megalakított, kötelék által alkalmazott eljárások, kényszerítő intézkedések, korlátozó rendszabályok összessége, amely a bv. szerv rendjét, az anyagi javakat vagy személyeket közvetlenül fenyegető tömeggel szembeni határozott fellépést, aktív, folyamatos ráhatást jelenti. A tömegoszlatás a jogellenes magatartás megszüntetését, a törvényes rend megteremtését eredményezi.

68. A tömegoszlatás célja a megbomlott rend helyreállítása, a jogszabályban meghatározott magatartás kikényszerítése, a tömeg magatartásával keletkezett zavar megszüntetése, a normális működéshez szükséges feltételek megteremtése.

69. Külső cselekménynek minősül, amikor a bv. szerv közelében olyan jellegű tömeg alakul ki, illetve tömeges cselekmény történik, amely hatással lehet a fogvatartás biztonságára.

70. A bv. szerv területén kívül a tömeg szétoszlatására nem jogosult. Amennyiben a tömeg a bv. szerv ellen különböző támadó cselekményeket hajt végre, akkor az objektumvédelem szabályai szerint kell eljárni.

71. A bv. szerv területén belüli cselekménynek minősül az – a bármely személy által elkövetett – aktív vagy passzív ellenszegülés, amely a fogvatartás biztonságát rövidebb, hosszabb ideig súlyosan veszélyezteti.

72. A csapaterőt vezető parancsnoknak a bv. szerv biztonságát sértő vagy közvetlenül fenyegető, tömeges vagy erőszakos cselekmények megakadályozására, felszámolására irányuló taktikai eljárásokon túl a 7. pontban felsorolt általános intézkedéseket is végre kell hajtania.

12. A tömegoszlatást végrehajtó kötelék tagozódása

73. A tömegoszlatást végrehajtó kötelék oszlató csoportból, kiemelő csoportból, biztosítócsoportból, tűzoltó csoportból, egészségügyi csoportból és tartalékból állhat.

74. A bv. szerven belül a tömegoszlatást úgy kell megszervezni, hogy a fogvatartottaknak lehetőségük legyen az adott terület elhagyására. Előre meg kell tervezni, hogy a tömeg milyen irányokba (körletrészre vagy zárkába) szorítható ki, ezekben az irányokban a biztosítócsoportot úgy kell elhelyezni, hogy a tömeg a kívánt irányba legyen terelhető.

75. Az oszlató csoport a tömeg feloszlatására, terület kiürítésére alkalmazott alapvető szolgálati csoport, amelynek formája az adott jogellenes magatartást tanúsító tömeg jellege alapján az alábbi lehet:

a) mozgósorfal: az oszlató kötelék láncalakzata, amely lehet egy- vagy kétsoros;

b) sorfaloszlop: a kötelék kettes oszlopalakzata, amely nyílt és zárt területen (sétaudvar, üzemcsarnok stb.) elhelyezkedő, laza vagy különböző sűrűségű tömegben alkalmazható, melynek során az ide beosztott állomány legalább kettősoros alakzattal a tömeget – közéjük behatolva – kettéosztja, majd mozgósorfal alakzatot vesz fel, és ellentétes irányokba hajtja végre az adott területen tartózkodók kiszorítását;

c) oszlató ék: az oszlató kötelék ékalakzatú formája, amely elsősorban a sűrű tömegbe (pl. folyosón tartózkodó fogvatartottak közé) történő behatolásra, annak részekre bontására (zárkába való beszorítására) és a szükséges kiemelések végrehajtására alkalmazható;

d) mozgósorfal és oszlató ék kombinációja: melyet akkor célszerű alkalmazni, amikor viszonylag nagyobb területen (sétaudvaron) elhelyezkedő, nem egyenlő sűrűségű tömeg megbontását és a terület kiürítését egyidejűleg kell végrehajtani.

76. Az oszlató ék alakzatot a következő formában kell kialakítani és felszerelni:

a) az ék elején álló állománytag pajzsot tart maga előtt, mögötte a jobb- és a balszárnyon elhelyezkedő állománytagok az előttük álló vállát támasztják meg alkarjukkal, szabad kezükben pedig a szükséges kényszerítő eszközt tartják;

b) az ék mögött, a jobb- és a balszárnyon elhelyezkedő tagok is pajzsot viselnek, melynek során az egy csoportosulásban lévő tömeg előtt felvonulva, velük szembe fordulva, folyamatosan fölfelé tolódva alakítják ki a zárt sorfalalakzatot;

c) az ék mögött, a jobb- és a balszárnyon elhelyezkedő, pajzsot viselő tagok a szétválasztandó tömegbe történő behatolást követően, jobb és bal irányokba fordulva alakítanak sorfalalakzatokat az elválasztott csoportokkal szemben.

77. Az oszlató csoport megerősíthető szolgálati kutyával, amelyet a tömeges cselekmény esetén csak pórázon, kutyavezető irányításával lehet alkalmazni.

78. Az oszlató csoport felszerelése: szolgálati öltözet, védőfelszerelés (sisak, gázálarc, pajzs, testvédő felszerelés) gumibot, könnygázszóró palack, bilincs.

79. A kiemelő csoport feladata a tömegbe tartozó felfegyverkezett személyek, különösen agresszív magatartást tanúsítók, uszító hangadók kiemelése, az épületek tetejére vagy egyéb létesítményre történő felmászás megszüntetése során a fogvatartottak lehozatala. A csoport a mozgósorfal mögött (oszlató éken belül) tartózkodik, tagjai felszerelhetők egyéni védőfelszereléssel, egyéb kényszerítő eszközökkel.

80. A biztosítócsoport feladata az oszlató csoportba beosztottak védelme és az eredményes tevékenység végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása. A biztosítócsoportban az alábbi egységek működtethetők:

a) záró csoport: egyes irányok, illetve a tevékenység körzetének lezárására, a kiürített területekre való visszaszivárgás megakadályozására, a feloszlatott tömeg részeinek elszigetelésére, a tömeg terelésére alkalmazható, melynek során a csoport tagjai elláthatók kényszerítő eszközökkel;

b) támogató és fedező csoport: feladata az oszlató csoport tevékenységének a támogatása;

c) rendfenntartó csoport: feladata a tömeg további terjedésének megakadályozása, illetve a tömeges cselekmény által nem érintett területeken a rend fenntartása;

d) műszaki csoport: feladata a tömeges cselekmény felszámolásának műszaki biztosítása, ezen belül: akadályelemek telepítése, zárka, illetve egyéb torlaszok megszüntetése, szükségvilágítás biztosítása, megrongálódott technikai eszközök cseréje, felhasznált eszközök utánpótlásának biztosítása;

e) tűzoltó csoport: feladata a gyújtogatások megelőzése, a tűzeset felszámolása, melynek tagjai a bv. szerv állománya, illetve az együttműködő tűzoltók;

f) egészségügyi csoport: feladata a felszámolás során megsebesült személyek ellátása, melynek tagjait saját egészségügyi állományból kell képezni, de a jogszabályi lehetőségek mértékéig igénybe vehető az állami egészségügyi szolgálat segítsége is;

g) tartalék: az előre nem tervezhető, váratlan körülmények esetére is elegendő állomány.

13. A tömegoszlatás tervezése

81. A tömegoszlatást végrehajtó kötelék tevékenységét grafikus (rajzolt), illetve szöveges formában is meg kell tervezni.

82. A grafikus ábrázolást nagy méretarányú vázlaton (helyszínrajzon), az egységes NATO kompatibilis jelrendszer felhasználásával kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:

a) a tömeg elhelyezkedését, a szétoszlatáshoz legkedvezőbb irányokat;

b) a tömegoszlatásra kijelölt erők elhelyezkedését, a megindulási helyet, az oszlatás irányát;

c) az oszlatás végső határát;

d) a területzárás vonalát, helyeit;

e) a biztosítócsoportban működő egyes szakcsoportok települési helyeit;

f) műszaki akadályok (kordoneszközök) alkalmazási helyeit;

g) vízsugár csatlakozási helyeket;

h) a vezetési pont helyét.

VII. FEJEZET

A BV. SZERVTŐL, ANNAK JÁRMŰVEIBŐL VALÓ ERŐSZAKOS KITÖRÉS MEGAKADÁLYOZÁSA

83. Az erőszakos kitörést a fogvatartottak megkísérelhetik valamilyen bezárt helyiségből (zárkából, üzemcsarnokból, részlegről stb.), a bv. szerv területéről, illetve a szállítójárművéből.

84. Belső helyiségekből történő kitöréskor a fogvatartottak létszámától és felszereltségétől függően, a tömegoszlatás módszereit kell alkalmazni. A bv. szerv területéről vagy egyéb őrzött területről történő kitörési kísérlet felszámolása során – a résztvevők létszámától és felfegyverkezettségétől, valamint tevékenységüktől függően – az objektum védelmére vonatkozó szabályok az irányadók.

85. A 7. pontban leírtakon túl a csapatszolgálati tevékenység végrehajtásának vezetője a kitörési kísérlet megakadályozására az alábbi intézkedéseket köteles megtenni:

a) meghallgatja a jelentést a kialakult helyzettel kapcsolatban, szükség esetén személyesen tájékozódik a helyszínen;

b) haladéktalanul intézkedik a helyszín elszigetelésére, a munkahelyekről történő bevonulásra, zárásra, a létszámellenőrzésre;

c) kijelöli a gyülekezési pontot, meghatározza a felszámolásban részt vevők öltözetét, felszerelését;

d) a kialakult körülményektől függően dönt az alkalmazásra kerülő taktikai eljárásról, az esemény felszámolásához szükséges szolgálati csoportok megalakításáról, felszerelésükről;

e) intézkedik a szolgálati csoportok anyagi, technikai ellátására, az elsősegélyhely telepítésére, mentő biztosítására, az esetleges sérültek ellátására.

86. A kitörés megakadályozására az alábbi szolgálati csoportok és védőcsoportok alkalmazhatók:

a) belső helyiségből (zárkából, részlegről) történő kitörés felszámolásakor:

aa) a békés felszámolás előkészítésére (az elkövetőkkel való kapcsolatfelvételre, felkérésre, meggyőzésre, a cselekményben részt vevők felszólítására, a hangadók befolyásolására, a tárgyalás kezdeményezésére, a várható további tevékenységre utaló információgyűjtésre) kapcsolatfelvevő csoport, mely csoportba a reintegrációs tiszteket kell beosztani, kényszerítő eszközzel történő ellátásuk nem indokolt;

ab) más szolgálati csoportok által izolált, elfogott személyek vagy csoportok elvezetésére, elkísérésére elszállító-kísérő csoport, akiket kényszerítő eszközzel (könnyfakasztó vegyszer, gumibot, bilincs) kell ellátni;

ac) a cselekmény végrehajtására összegyűlt tömeg feloszlatására oszlató csoport, melynek tagjait védőfelszereléssel (sisak, gázálarc, testvédő felszerelés), gumibottal, könnyfakasztó vegyszerrel és bilinccsel kell ellátni;

ad) a tömegben tartózkodó hangadó, különösen agresszív vagy felfegyverkezett személyek kiemelésére kiemelő csoportot kell létrehozni, melynek tagjait védőfelszereléssel és egyéb kényszerítő eszközzel kell ellátni;

ae) a felszámoló csoport védelmére és az eredményes tevékenység biztosítására biztosítócsoportot kell létrehozni.

b) A bv. szerv területéről vagy más őrzött helyről történő kitörés felszámolásakor az alábbi intézkedések megtétele indokolt:

ba) belső támadás elhárítása, a kitörés megakadályozása érdekében a készenlét elrendelése, a védőcsoport parancsnokának kijelölése, a védőcsoport feladatának (különös tekintettel a lőfegyverhasználatra vonatkozó) részletes meghatározása;

bb) az őrhelyekre megerősítő felügyelők kiküldése vagy felvezetése, az őrzési feladatokat ellátó biztonsági felügyelők létszámának növelése;

bc) a megerősített őrhelyen a tüzelőállás elfoglalása, berendezése, melyet úgy kell megválasztani, hogy a figyelési sáv és a tüzelési szektor a bv. szerv területére (a tömeg felé) irányuljon;

bd) a megerősített őrhelyen a parancsnok kijelölése, eligazítása;

be) az őrhelyek figyelési sávjából kieső holtterek, irányok lezárására, ellenőrzése, a bv. szerv rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsító tömeg tevékenységének figyelésére biztosítócsoport létrehozása;

bf) az előre nem tervezhető feladatokra, az őrhelyek további megerősítésére tartalékerő kijelölése;

bg) a veszély további fokozódása, esetleg a kitörést kívülről segítő csoport (tömeg) megjelenése esetén a megerősített védelem elrendelése, a meglévő őrhelyek, szolgálati csoportok megerősítése.

87. A bv. szerv feladatai közül jelentős biztonsági kockázattal bír a fogvatartottak szállítása, valamint előállítása. A szállító járműből történő kitörés megelőzésére szolgál a szállítás és előállítás szabályszerű előkészítése az alábbiak szerint:

a) alaposan át kell tanulmányozni a fogvatartottak nyilvántartási anyagát (elkövetett és jellemző bűncselekményei, visszaesés foka stb.);

b) körültekintően kell meghatározni és alkalmazni a mozgáskorlátozó eszközöket;

c) el kell igazítani a fogvatartottakat a magatartási és a tiltó szabályokra, fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy milyen következményekkel jár ezek megsértése;

d) a motozás szabályos, körültekintő végrehajtásával meg kell akadályozni veszélyes eszközök birtokban tartását;

e) be kell tartani az ülésrendre vonatkozó előírásokat, elkülönítési szabályokat;

f) a szállítás időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni a fogvatartott(ak) reakcióit, viselkedését.

88. A szállítás vagy előállítás esetén, ha a fogvatartottak a szabályos előkészület és végrehajtás ellenére kitörést kísérelnek meg, a szállítmányvezetőnek a 21. pontban foglaltak szerint kell eljárnia.

14. Zárkatorlasz felszámolása

89. A zárkatorlasz a különböző helyiségek (foglalkoztató, tanterem, műhely stb.) eltorlaszolásának megszüntetésével és a torlaszolást végrehajtók kiemelésével szüntethető meg. A cselekmény befejezését a fogvatartottak általában valamilyen feltétel teljesítéséhez kötik, és az elkövetési mód is hasonló a terrorcselekményhez. Ezért a torlaszolás felszámolásakor a csapaterőt vezető parancsnoknak a terrorcselekmények megszüntetésére vonatkozó protokoll szerint kell eljárnia. Amennyiben az eseménnyel összefüggésben túszejtésre kerül sor, haladéktalanul értesíteni kell a TEK-et.

90. A zárkatorlasz felszámolására, az azt elkövető személyek ártalmatlanná tételére az alábbi szolgálati csoportokat kell alkalmazni:

a) biztosítócsoportot, azon belül: az érintett zárka körzetének lezárására: záró csoportot;

b) különböző akadályelemek (ajtók, torlaszok stb.) bontására: műszaki csoportot;

c) a zárka berendezéseinek felgyújtásával történő fenyegetés esetén: tűzoltó csoportot;

d) megsebesült (személyi állományba tartozó vagy fogvatartott) személyek ellátására: egészségügyi csoportot;

e) az előre nem tervezhető feladatokra, a szolgálati csoportok megerősítésére: tartalékerőt;

f) a zárkatorlasz felszámolására, a zárkát eltorlaszoló személy elfogására, elkülönítésére, meghatározott helyre történő előállítására: elfogó-felszámoló csoportot.

VIII. FEJEZET

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉBEN NEVESÍTETT KÜLÖNLEGES JOGREND SORÁN ELLÁTANDÓ FELADATOK

91. Magyarország Alaptörvényében meghatározottak szerint különleges jogrendben szükségessé válhat a bv. szervezet erőit és eszközeit az állam működőképességének fenntartása, az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető természeti vagy társadalmi eredetű veszélyek elhárítása érdekében igénybe venni, mely jelentős személyi állományi létszámot igénylő, csapaterő alkalmazását feltételező feladat.

92. A normál (béke) időszaktól eltérő események során a csapaterő egyik fő feladata a rend fenntartása, a veszélyek elhárításában részt vevő mentőegységek zavartalan munkájának biztosítása (biztosítócsoport), valamint a megelőzésben, felszámolásban való közreműködés.

93. A megelőzés, az élet- és vagyonmentés érdekében a bv. szervnél Veszély-elhárítási Törzset, illetve – csapaterő alkalmazásával létrehozandó egységeket tartalmazó – Helyi Védekezési Szervezetet kell létrehozni.

IX. FEJEZET

A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK FELSZÁMOLÁSI TERVEI, AZOK ELKÉSZÍTÉSE SORÁN ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK

94. A rendkívüli események megelőzésének, továbbá a bekövetkezett események gyors, hatékony és eredményes megszakításának, felszámolásának elengedhetetlen feltétele, hogy a bv. szervek rendelkezzenek a feladatokat konkrétan tartalmazó, kellően részletes felszámolási tervekkel és a vonatkozó utasításban meghatározott értesítési tervvel.

95. A bv. szervek kidolgozott tervekkel (értesítési és készenlétbe helyezési terv, veszély elhárítási feladatterv) rendelkeznek a normál (béke) időszaktól eltérő körülmények kezelésére. A csapatszolgálati tevékenységeket ezekhez a tervekhez és a kialakult körülményekhez igazodva kell meghatározni.

96. Az egységes végrehajtás érdekében a bv. szerv által elkészítendő tervek köre:

a) fogolyszökés felszámolási terve;

b) fogolyzendülés felszámolási terve;

c) terrorcselekmény felszámolási terve;

d) robbantással fenyegetés, közveszély okozás felszámolási terve;

e) tűzeset felszámolási terve;

f) objektumvédelmi tervek:

fa) fogvatartottaknak a bv. szerv létesítményéből vagy járművéből való erőszakos kitörése, kitörésük megakadályozása;

fb) fogvatartottaknak a bv. szerv megszállására, romboló cselekményükre irányuló tevékenységének leküzdése, a káros következmények elhárítása;

fc) a bv. szervet fenyegető külső támadás.

97. A 96. pontban felsoroltakon túl a bv. szerv állományilletékes parancsnoka további eseményfajtákra is elrendelheti felszámolási terv készítését.

98. A Bv. Központi Kórház a Tököli Országos Bv. Intézet parancsnokának, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet a Budapesti Fegyház és Börtön parancsnokának egyetértésével adja ki a felszámolási terveket.

99. A Fiatalkorúak Bv. Intézete és a Tököli Országos Bv. Intézet közös terveket készíthet.

100. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja a 96. pont c)–e) alpontjaiban foglalt felszámolási tervek, valamint a 96. pont f) alpont fc) pontja szerinti objektumvédelemi terv elkészítésére kötelezett.

101. A felszámolási terveknek tartalmaznia kell

a) az elsődleges intézkedéseket;

b) a felszámolás érdekében teendő intézkedéseket;

c) a felszámoláshoz szükséges létszámokat, csoportokat, eszközöket, felszereléseket, vázlat- és alaprajzokat;

d) a felszámolás irányításának együttműködő szervek (rendőrség, katasztrófavédelem) részére történő átadásakor jelentkező feladatokat;

e) a felszámolás után teendő intézkedéseket.

X. FEJEZET

A CSAPATERŐBEN ALKALMAZHATÓ MŰVELETEK, TAKTIKAI ELJÁRÁSOK

102. Értelmező rendelkezések

a) csapda, illetve leshely: rendeltetése a meghatározott vagy feltételezett helyen megjelenő, esetleg ott áthaladó személy elfogása;

b) figyelő őrszem: feladata a személyek mozgásának, kijelölt vagy meghatározott terepszakaszoknak a megfigyelése, a kijelölt helyszín vagy terepszakasz zárása, ezzel a rendkívüli esemény felszámolásában részt vevő erők tevékenységének a biztosítása;

c) járőr: a bv. szervnél bekövetkezett rendkívüli esemény felszámolásánál alkalmazható önállóan, illetve kötelékben egyaránt, így például: a kijelölt objektum vagy terület és a hozzájuk tartozó biztosítási körzet ellenőrzésére, zárásból, biztosításból kimaradt terepszakasz lezárására;

d) kutatás: a bevezetett intézkedés (művelet) részeként végrehajtott csapatszolgálati tevékenység, amely a bv. szervhez tartozó területen súlyos rendkívüli eseményt elkövető, szökésben lévő vagy rejtőzködő fogvatartott vagy eltűnt személy, az elkövetéssel kapcsolatos tárgy, létesítmények biztonságát veszélyeztető körülmények, elemi csapást elszenvedők felkutatására irányul;

e) tartalék: az őrzött terület közvetlen védelmét ellátó védőcsoport, valamint a védelmi feladatok biztosítását ellátó csoport;

f) tömegoszlatás: a jogellenesen összegyűlt és jogellenes magatartást tanúsító, 10 főt meghaladó létszámú személyek (fogvatartottak) feloszlatásának legvégső eszköze;

g) üldözés: a csapatszolgálati tevékenység egyik legaktívabb fajtája, a szökésben lévő, menekülő fogvatartott elfogása érdekében alkalmazott taktikai eljárás;

h) zárás: a bv. szervhez tartozó terület egy részének vagy teljes egészének – többnyire a kutatás alá vont helyszín vagy működési terület, terepszakasz – körülzárását jelenti, rendeltetése a lezárt területről történő menekülés vagy kitörés, valamint az illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása, a személy- és járműforgalom korlátozása, a be- és kilépő forgalom ellenőrzése.

15. A zárás

103. Megkülönböztetünk összefüggő, illetve nem összefüggő zárást. Amikor a zárásban részt vevő személyek között látó összeköttetés van, akkor összefüggő, ennek hiányában nem összefüggő a zárás.

104. Összefüggő zárást kell alkalmazni, amikor a kutatás alá vont területhez több olyan terepszakasz (erdős, bokros terület) vagy épület, épületcsoport csatlakozik, amely alkalmas a szökevény menekülésére, kitörésére, továbbá akkor, amikor elegendő létszám, illetve idő áll rendelkezésre a végrehajtáshoz.

105. Nem összefüggő zárást akkor kell alkalmazni, amikor a terület vagy a terepszakasz egésze vagy annak egy része nem alkalmas az elkövető menekülésére, illetve ha nem áll rendelkezésre elegendő létszám, vagy nincs elég idő az összefüggő záráshoz.

106. A záró csoport telepíthető gépjárművel lerakással, gyalogmenetben kiküldéssel, gyalogmenetben felvezetéssel, kombinált telepítéssel.

107. A záró csoportot gépjárművel akkor célszerű telepíteni, amikor a lezárandó terület határán vagy annak közvetlen közelében gépjárművel járható út van. Ezen módszer hátránya az, hogy a telepítés zajjal jár, a szándék a szökevény részéről felfedhető.

108. A záró csoport gyalogmenetben kiküldéssel akkor alkalmazható, amikor a zárás vonala egy attól távolabb lévő pontról is kijelölhető. Előnye, hogy a zárást közel azonos időpontban lehet végrehajtani. Ez esetben a záró csoport tagjait a megfelelő biztosítás érdekében kötelékben (legalább 3-4 főt együtt) célszerű kiküldeni.

109. Gyalogmenetben felvezetéssel akkor célszerű telepíteni a záró csoportot, ha a telepítésre elegendő idő áll rendelkezésre. Ilyen esetben a záró csoportot a zárás parancsnoka vezeti fel. Lassúsága ellenére a legcélravezetőbb módszer.

110. Kombinált telepítés alkalmazható akkor, ha a terep jellege és a kialakult körülmények indokolják (pl. a szökevény kimozdul a rejtekhelyről, és meg kell gyorsítani a zárást, vagy a zárás vonalán csak részlegesen járható az út gépjárművel). Ilyen esetben a zárás vonalának elfoglalását gépkocsiról lerakással, gyalogmenetben felvezetéssel (kiküldéssel) lehet végrehajtani. Kombinált telepítéskor a záró csoportok felállítását össze kell hangolni, hogy a zárás lehetőleg egy időben kerüljön befejezésre.

111. A záró csoportok telepítését – lehetőség szerint – célszerű rejtve végrehajtani.

112. Zárás vonalán a zárást végrehajtók részére feladatként figyelési sávot, amennyiben a konkrét helyzet szükségessé teszi, tüzelési sávot is meg kell határozni. A zárásban részt vevők települési helyét úgy kell kijelölni, hogy az ott tartózkodóknak a lezárt terület irányába jó kilátása legyen.

113. A zárás vonalát elsősorban természetes és/vagy mesterséges tereptárgyak (patak, út, vezeték, gyümölcsös széle) vonalában célszerű kijelölni. Zárás vonalán a személyek közötti távolságot nyílt terepen 100–150, fedett terepen 30–40 méterben célszerű meghatározni. Épület, épületrész zárásánál a ki- és bejáratokat (ajtók, ablakok), továbbá a menekülés vagy kitörés minden lehetséges irányát le kell zárni.

114. A lezárt területre való belépés, onnan kilépés, a területen történő áthajtás rendjét a zárás parancsnoka vagy az esemény felszámolásának irányításában részt vevő, intézkedésre jogosult magasabb beosztású vezető határozhatja meg. Ezt a zárás vonalán attól a pillanattól alkalmazni kell, amint a zárásban részt vevő személyek, szolgálati csoportok felállítása megtörtént, függetlenül a zárás készenléti idejétől.

115. A zárásra vonatkozó parancs tartalmazza

a) a zárás vonalait, terepszakaszokat (megindulási helyeket, gyülekezési körleteket);

b) a csoportok közötti csatlakozási pontokat;

c) a telepítés sorrendjét, módját és idejét;

d) az egyes személyek, csoportok különleges feladatait;

e) a tartalékerő létszámának, tartózkodási helyének és feladatának meghatározását;

f) az összeköttetés módját és a jelentések rendjét;

g) a lezárt területre történő be- és kiléptetés, a területen való áthaladás rendjét;

h) a lőfegyverhasználatra vonatkozó külön utasításokat;

i) a szökés vagy más ok miatt elfogott személy kísérésének módját.

116. A zárásban alkalmazandó szolgálati csoport a feladatát a kijelölt felállítási helyen vagy mozgási körzetben a rendszeresített kényszerítő eszközökkel felszerelve, valamint szükség szerint lőfegyverrel vagy szolgálati kutyával látja el. Rendeltetése a zárásban, kutatásban, felszámolásban részt vevő saját és más erők tevékenységének, a helyszíneknek, saját eszközöknek a biztosítása, valamint az elfogott személyek és a lefoglalt eszközök őrzése. A csoport létszáma általában 1–3 fő.

117. Szigetelő csoportot a zárás elemeként, a lezárt területen belül akkor kell alkalmazni, amikor a szökevény felkutatása vagy más rendkívüli esemény felszámolása szakaszosan (időbeni és térbeni ütemezéssel), egymást követő időpontban és helyszínen kerül végrehajtásra. Alkalmazásának célja, hogy a lezárt és már átkutatott területet az azután sorra következő területektől elszigetelésre kerüljön. Rendeltetése a keresett személy mozgásának megakadályozása az egyik körzetből a másikba, különös tekintettel a már átkutatott területekre.

118. A figyelő őrszem feladata a személyek mozgásának, terepszakaszoknak a megfigyelése, a kijelölt helyszín vagy terepszakasz zárása, ezzel a rendkívüli esemény felszámolásában részt vevő erők tevékenységének a biztosítása. Létszáma általában 1–5 fő, a feladatukat eligazítás alapján, kényszerítő eszközzel felszerelve – külön utasításra lőfegyverrel – látják el. A figyelő őrszem lehet:

a) álló, amelyet a zárás vonalán a záró csoport kötelékében célszerű alkalmazni;

b) mozgó, amely a záró csoport kötelékében és önállóan – főleg felderítésre – alkalmazható;

c) rejtett, többnyire önállóan akár a záráson belüli területek vagy záráson kívüli terepszakaszok megfigyelésére is alkalmazható.

119. A figyelő őrszem a feladat végrehajtása során

a) kiválasztja a figyelőállást a meghatározott helyszínen vagy terepszakaszon;

b) a figyelés folyamatos fenntartása mellett gondoskodik a figyelőállás megfelelő álcázásáról;

c) ellenőrzés alatt tartja a figyelési sávba eső terepszakaszt vagy területet, építményeket és az ott történő mozgást;

d) megakadályozza a zárás vonalán kitörni szándékozó személyt (szökevényt);

e) jelentést tesz minden releváns észlelésről, elsősorban lőfegyverhasználatról, továbbá az elfogásról, az üldözés bevezetéséről, a kényszerítő eszköz alkalmazásáról.

120. A figyelő őrszem feladatait a zárás parancsnoka a helyszínen, eligazításban határozza meg. Az eligazításnak tartalmaznia kell:

a) a figyelőállás helyét;

b) a figyelési szektort;

c) elfogás és üldözés esetén az átvizsgáló és az üldöző feladatait;

d) az összeköttetés módját, a jelentések rendjét;

e) hat órát meghaladó szolgálat esetén a váltás rendjét.

121. A járőr fajtái és rendeltetésük:

a) felderítő járőr, feladata a bv. szerv őrizetéből megszökött fogvatartott rejtőzködési helyének felderítése a hátrahagyott személyes tárgyai és a nyomok alapján;

b) biztosító járőr, feladata egyes irányok és helyszínek, illetve terepszakaszok lezárása;

c) rendfenntartó járőr, feladata a lezárt területen tartózkodók tevékenységének a biztosítása, a foganatosított rendszabályok betartatása;

d) üldöző járőr, feladata a menekülő szökevény üldözése.

122. Minden járőr részére kötelező

a) az elöljáró által meghatározott útvonalon haladni;

b) a feladatokat az eligazításban kapott utasításnak megfelelően végrehajtani;

c) az útvonalán haladó vagy a zárt területen rejtőzött, a rendkívüli eseményt előidéző személyt elfogni és a meghatározott helyre kísérni;

d) a tevékenységükről, fontosabb észlelésekről – híradó eszközön – azonnal vagy a járőrözés befejezésekor jelentést tenni.

123. Kétfős vagy ennél nagyobb létszámú járőr esetében az élükre szolgálati csoport parancsnokot kell kijelölni. Az eligazításon kapott feladatok végrehajtásáért ő a felelős.

124. Az ellenőrző-átengedő pont (a továbbiakban: EÁP) egy előre meghatározott – a szervezeti egység területén belüli – helyen, az áthaladó személy- és járműforgalom ellenőrzésére, szabályozására, a korlátozó rendszabályok betartására önállóan vagy más szolgálati csoport (pl. záró csoport, biztosítócsoport) részeként alkalmazott szolgálati csoport.

125. Az EÁP alkalmazására sor kerülhet:

a) az illetékességi területen a fokozott ellenőrzés végrehajtására;

b) a körülményekkel kapcsolatos egyes biztonsági intézkedések, személy-, létesítmény- és helyszínbiztosítási intézkedések, gyalogos- és járműforgalom korlátozására kiadott intézkedések érvényre juttatására.

126. Az EÁP általában a lezárt, a korlátozás alá vont területek körzetének határain, az odavezető üzemi, továbbá ki- és bevezető utak forgalmának szabályozására alkalmazható.

127. Az EÁP feladatkörébe tartozik:

a) illetéktelen belépők vagy jogszerűtlen kilépők igazoltatására, ruházatának, járművének, csomagjának átvizsgálása;

b) a meghatározott területre történő belépés vagy onnan az eltávozás megakadályozása;

c) a különösen veszélyes vagy más tilalom alá eső eszközök, anyagok meghatározott területre történő bevitelének vagy kivitelének megakadályozása;

d) területek lezárása;

e) a rendkívüli eseményt elkövető(k) elfogása.

128. Az EÁP felállítási helyét olyan ponton kell megválasztani,

a) ahol a jármű- vagy személyforgalom a keresett személy legvalószínűbb mozgási irányába esik;

b) ahol a jármű vagy a keresett személy nem tud az ellenőrzést megkerülve elhaladni;

c) ahol kedvező a biztosítás, ellenőrzés, átvizsgálás, visszaküldés és a kísérés lehetősége.

129. Az előzőek figyelembevételével az EÁP felállítható egy kijelölt (pl. lezárt) terület kivezető útjaira, útkereszteződésben, útelágazásban, körülkerített terület kapujához, kijárataihoz.

130. Az EÁP rendeltetése, hogy megakadályozza az ellenőrzés elkerülését, személy vagy jármű kitörését, menekülését, lehetővé tegye a forgalom elterelését, személyek vagy járművek átkísérését a lezárt területen. Elsősorban a rend fenntartására szolgál a szolgálatteljesítési helyén és annak közvetlen közelében. Folyamatos összeköttetést igényel az elöljáróval és a kijelölt szolgálati csoportokkal.

131. Az EÁP létszáma általában 2–10 főig terjed. Ez függ a rendelkezésre álló létszámtól, a végrehajtandó feladattól, a rendkívüli eseménytől, az abban részt vevő személyek létszámától, veszélyességétől, a környező tereptől, az év- és napszaktól, az időjárási viszonyoktól.

132. Az EÁP szolgálati felépítése állhat

a) 2–4 fős EÁP esetén biztosítócsoportból, átvizsgálóból;

b) 8–10 fős EÁP esetén biztosító és átvizsgáló csoportból, átkísérő-csoportból és tartalékból.

133. A kiegészítő szolgálati elemekkel megerősített EÁP állományába műszaki csoport, előállító csoport, üldöző járőr és speciálisan kiképzett szolgálati kutyával kutyás járőr is tartozhat.

134. A biztosítócsoport feladata az átvizsgáló csoport tevékenységének biztosítása, személyek és járművek átvizsgálása, az átvizsgálás helyéről járművön vagy gyalog menekülni szándékozó személy elfogása, szükség esetén üldözése.

135. Az átkísérő csoport feladata az EÁP és a megadott úti cél között, lezárt területen a gépjárművek átkísérése, a lezárt területen a gyalogosforgalom biztosítása.

136. A műszaki csoport feladata a zárás vonala, illetve az ahhoz vezető útvonalak, irányok megközelítésének megnehezítéséhez vagy megakadályozásához műszaki akadályok (NATO drót, útzár stb.) telepítése, ideiglenes építmények, jelző (figyelmeztető) táblák biztosítása, kihelyezése.

137. Az előállító csoport feladata az elfogott személy, illetve a tőle lefoglalt tárgyak átvétele és őrzése, az átvett személyek kijelölt helyre történő kísérése, előállítása.

138. Az üldöző járőr feladata az ellenőrzés alól elmenekülni szándékozó személy üldözése, az üldözés eredményeként elfogott személy őrzése a tartalékból vagy a biztosítócsoportból kijelölt személyek megérkezéséig.

139. A kutyás járőr feladata az EÁP működésének biztosítása, a speciálisan kiképzett szolgálati kutya alkalmazásával személyek, tárgyak felkutatása, az ellenőrzés alól magát kivonni szándékozó és menekülő személy elfogása, őrzése, előállítása.

140. A tartalék feladata a menekülő elkövető üldözése, elfogása, a pihenés vagy váltás biztosítása.

141. Az EÁP szolgálati csoport feladatait, a szolgálatellátás várható időtartamát, az egyes szolgálati elemek konkrét feladatát, a lezárt területen való áthaladás, az átkísérés és a forgalomelterelés rendjét, az együttműködés rendjét, az összeköttetés módját és a jelentések rendjét a zárás parancsnoka vagy a bv. szerv vezetője által kijelölt személy határozza meg.

16. A kutatás

142. A kutatással szemben támasztott alapvető követelmény, hogy biztosítsa a meghatározott terület, az ott található természetes és mesterséges tereptárgyak átvizsgálását, elsősorban azokon a helyeken, ahol a keresett személy előtalálása a legvalószínűbb. A kutatás a végrehajtás módját tekintve lehet teljes vagy részleges.

143. Teljes kutatás egy adott terület, területrész vagy épület teljes és összefüggő átvizsgálását jelenti. Alkalmazására akkor kerülhet sor, amikor

a) a rendkívüli eseményt előidéző személy tartózkodási helye nem ismert, csak annak körzete;

b) elegendő erő és eszköz áll rendelkezésre a kijelölt terület átvizsgálásához;

c) a terepviszonyok, a körzet, a létesítmény adottságai lehetővé teszik az ilyen módon történő kutatást.

144. Részleges kutatás egy adott terület, területrész vagy épület egyes részeinek, körzeteinek, tereptárgyainak átkutatását jelenti. Alkalmazására akkor került sor, ha

a) olyan adatok állnak rendelkezésre, amely szerint a keresett személy, tárgy az érintett terület egy vagy csak néhány behatárolható részén található;

b) nem áll rendelkezésre elegendő létszám, eszköz és idő a teljes kutatás végrehajtásához, a terep egyes részei átjárhatatlanok és nem teszik lehetővé a teljes kutatás végrehajtását.

145. A kutatás történhet láncban vagy felderítő-kutató alakzatban és kombináltan.

146. Láncban történő kutatásnál az átvizsgálandó terepszakaszon a kutatást végrehajtók egymástól meghatározott térközzel, egymás mellett haladva, azonos ütemben végzik a kutatást. Sík terepszakaszon alkalmazható, ahol a terep végigjárható, és a kutatást épületek, települések nem akadályozzák.

147. Felderítő-kutató alakzat alkalmazására nehezen járható és lakott területekkel keresztezett területen kerülhet sor.

148. Kombinált kutatás esetén a kötelékek egy része láncban, másik része felderítő-kutató alakzatban tevékenykedik az átvizsgálandó területen. Ez általában akkor kerül alkalmazásra, amikor a terep jellege nem engedi meg annak teljes, láncban történő átvizsgálását.

149. A kutatás irányát tekintve lehet egyirányú, két- vagy többirányú, valamint centrikus.

150. Egyirányú a kutatás, ha a kutatócsoport tagjai egy arcvonalat képeznek, és a kutatás során folyamatosan egy meghatározott irányba haladnak.

151. Két- vagy többirányú kutatás akkor alkalmazható, ha a kutatók két vagy több arcvonalat képeznek, és ezek több terepszakaszról kiindulva, egy időben különböző irányokban vizsgálják át a részükre meghatározott területet. Többirányúnak tekinthető a kutatás akkor is, ha a kutatókötelék egy arcvonalat képez ugyan, de a terület átvizsgálása során a haladási irányát egy vagy több esetben módosítja.

152. Centrikus kutatásra akkor kerülhet sor, ha a kutatók két vagy több arcvonalat képezve, különböző terepszakaszokról kiindulva az adott terep egy meghatározott pontjának irányába történik a kutatás. A centrikus kutatás lényegében több irányból egy irányba történő kutatást jelent.

153. A kutatás irányának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy lehetőleg olyan irányba haladjon a csoport, ahol az elkövetőnek a legkevesebb lehetősége van a menekülésre. A sűrűn beépített területek, fedett terepszakaszok irányába nem célszerű kutatni.

154. A meghatározott terület, létesítmény átvizsgálása történhet:

a) a terület, létesítmény teljes egészének, egy időben, egy vagy több irányban;

b) a területnek szakaszonként, egymást követően;

c) a terület egyes részeinek irányokban, egy időben vagy egymást követően

történő átkutatásával.

155. A kutatáskor létre kell hozni kutatócsoportot és szükség szerint tartalékot. A kutatócsoport a kutatás végrehajtásának alapvető eleme, amely alkalmazásra kerülhet önállóan vagy más szolgálati csoportokkal szoros együttműködésben. A kutatócsoport létszáma láncalakzatban 8–50 fős létszámig terjedhet. A kutatócsoport megerősíthető egyéni és kollektív védőeszközzel (védőmellény, sisak, gázálarc, légzőkészülék stb.), indokolt esetben lőfegyverrel, szállító járművel, technikai ellenőrző (pl. fémkereső, éjjellátó, hőkamera, sugárzásmérő) eszközzel, szolgálati kutyával.

156. A kutatók alakzatát a kutatólánc, az arcvonal elé kiküldött terepkutatók, illetve a terepkutatók mögött elhelyezkedő tartalék képezi.

157. Láncalakzatban a kutatásban részt vevők egymás mellett, egymástól külön meghatározott térközökre haladva, egy arcvonalat alkotva vizsgálják a kijelölt területet. A tartalék a kutatólánc mögött, a kutatás parancsnoka közelében helyezkedik el.

158. A felderítő-kutató csoport (a továbbiakban: FKCS) alkalmazásakor, a kutatásban részt vevők oszlop alakzatban haladnak a kutatásra kijelölt területen, vagy a terep jellegétől függően, ideiglenesen láncalakzatba bontakozhat szét. Az FKCS szolgálati tagozódása az átvizsgálandó terület jellegétől, a terepszakasz fedettségétől függően a tevékenység során változhat. Az FKCS létszáma általában 8–25 fő.

159. Az FKCS felépítése fedett, nehezen járható terepen állhat

a) előre és oldalra kiküldött terepkutatókból;

b) az FKCS középpontjában elhelyezkedő központi erőből.

160. Az él és oldal terepkutatók feladatai:

a) haladási irányukban a terep kutatása, a központi erő biztosítása;

b) a központi erő felé a keresett személy felbukkanásának vagy a rá utaló gyanús körülményeknek jelentése;

c) a kutatás terepszakaszán személy vagy jármű megjelenésének jelentése.

161. A központi erő egy nagy erejű tartalék, melynek feladata a személyek igazoltatása, járművek átvizsgálása, a terepkutatók által felderített gyanús nyomok vizsgálata, ha lehetséges a nyomon üldözés bevezetése, az elkövető elfogása, a kutatás helyszínének, a terep változásának megfelelő új szolgálati elemek létrehozása.

162. Az FKCS felépítése nyílt, bokros terület átvizsgálásánál állhat

a) terepkutatókból (a kutatólánc elé kiküldve), melynek feladata a lánc előtt látótávolságra haladva a terep felderítése, szemből a kutatólánc biztosítása, személy vagy jármű megjelenésének, illetve az elkövetőre utaló gyanús körülményeknek a jelzése;

b) kutatóláncból (a szétbontakozott központi erő), melynek feladata a kijelölt terepszakasz összefüggő átvizsgálása, a keresett személy felderítése, felkutatása, a felderített személy elfogása;

c) tartalékból (amennyiben megfelelő erő áll rendelkezésre), melynek feladata a kutatólánc mögött haladva a szolgálati elemek megerősítése, részvétel a menekülni szándékozó elkövető üldözésében, elfogásában.

163. Az FKCS épület átvizsgálásakor

a) biztosítócsoportból, melynek feladatai az épület körülzárása az átvizsgálás megkezdése előtt, az átvizsgáló csoport tevékenységének biztosítása, a lezárt épületből menekülni szándékozó személy elfogása;

b) átvizsgáló csoportból, melynek feladata az épület megközelítése, az épületben tartózkodó kiszólítása az épületből, az épület teljes átvizsgálása;

c) tartalékból

áll.

164. Az FKCS jellemzője, hogy ha az elkövetőről kapott információk, adatok szükségessé teszik, az FKCS egésze vagy egy része átalakulhat más szolgálati csoporttá (pl. csapda vagy EÁP szolgálattá).

165. Az FKCS parancsnoka utasítást ad ki, mely tartalmazza

a) az elkövető várható magatartását;

b) konkrét elgondolását a feladat végrehajtására vonatkozóan;

c) részletesen meghatározva az adott körzetre vagy terepszakaszra vonatkozóan a szolgálati elemek feladatait, az összeköttetést, a jelentések rendjét, a jeleket és jelzéseket, tartózkodási helyét.

166. A kutatóláncba, a felderítő-kutató csoportba beosztottak feladatai:

a) kutatási sávban rejtőzködésre alkalmas helyek átvizsgálása (erdős, bokros fedett terep, tereptárgyak, épületek),

b) gyanús mozgások, tárgyak jelentése;

c) összeköttetés tartása a szomszédos terepkutatókkal;

d) az elfogásban történő részvétel;

e) lőfegyverhasználat tekintetében a ht. állomány tagjai a kutatócsoport parancsnokának utasítása szerint kötelesek eljárni.

167. Terepkutatónak beosztottak feladatai megegyeznek a kutatóláncba és az FKCS-ba beosztottak feladataival.

168. Tartalékba beosztottak feladatai a kutatólánc vagy a terepkutatók megerősítése, továbbá végrehajtják mindazokat a feladatokat, amivel a kutatócsoport parancsnoka őket megbízza.

169. A kutatást végrehajtó szolgálati csoportok részére kutatási irányt, kutatási ütemet, kutatási sávot kell meghatározni.

170. A kutatócsoport előrehaladásának mértékét kutatási ütemnek nevezzük, amely függ a terep jellegétől, az átkutatásra kerülő terep nagyságától, a kutatásban részt vevők létszámától, a kutatás módjától.

171. A kutatási sáv az a két oldalról kijelölt terület, amelyen a kutatásban részt vevők a meghatározott ütemben hajtják végre a kutatást. A sávhatárt tereptárgyak megjelölésével vagy terepvonalak (fasor, földút stb.) mentén célszerű meghatározni. Az egyes személy kutatási sávjának kijelölésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló létszámot. Láncban történő kutatás esetén, közepesen fedett terepen egy személyre 15–20 méter, sűrűn fedett terepen 5–10 méter szélességű sáv kerüljön kijelölésre.

172. FKCS alkalmazása esetén kutatási sáv helyett a szolgálati csoport részére működési körzet jelölhető ki.

173. Kutatóláncban a terep fedettségétől függően iránytartókat célszerű kijelölni. A kutatólánc szárnyain – a zárásban tevékenykedők által jól látható helyen – halad egy-egy személy. Ők mutatják a kutatólánc helyzetét a záró csoportnak.

174. A kutatócsoport részére – a megindulási helyen és gyülekezési körleten kívül – a kutatás végrehajtásával összefüggő (megindulási, közbeeső vagy kiigazítási, illetve végső) terepszakaszok határozhatók meg.

175. A kutatás megindulási terepszakasza általában a zárás vonalán kívül, ahol erre a terep nem alkalmas, ott a zárás vonalán meghatározott terepvonal, amelyen a kutatócsoport a kutatás alakzatát megalakítja, és felkészül a kutatás megkezdésére. Megindulási terepszakasznak legalkalmasabbak az utak, épületek vonala, fasorok, erdőszélek, illetve olyan terepvonalak, amelyek megkönnyítik a kutatócsoport elemeinek felállását egy összefüggő arcvonalban, a kutatás irányának megfelelően.

176. A kutatás közbeeső terepszakaszai a kutatás alá vont területen jelölhetők ki. Ha a feltételek kedvezőek, e célra vonalas, a kutatás irányára merőlegesen húzódó terepszakaszt célszerű kijelölni. A kutatás közbeeső terepszakaszain el kell végezni a kutatócsoportok alakzatának a kiigazítását, pihentetését, a felszerelések rendezését, a szükséges feladatok pontosítását.

177. A kutatás végső határának terepszakasza az a terepvonal, amelynek elérésével a kutatócsoport a részére kijelölt teljes terület átvizsgálását befejezi. Ezt a területet az átvizsgálandó terepszakasz végén, lehetőleg a zárás vonalán belül célszerű kijelölni.

178. Két vagy több irányból egy irányba végrehajtott kutatás esetén a találkozási terepszakasz határozza meg a kutatócsoportok végső terepszakaszát.

179. A kutatás megindulási terepszakaszának az elfoglalására akkor kerül sor, amikor

a) a záró csoportok már elfoglalták a kijelölt helyet, és elrendelésre került a teljes zárás;

b) a kiküldött terepkutatók a megindulási terepszakasz és a részükre kijelölt megindulási terepvonal közötti területet átvizsgálták, a megindulási vonalat elérték, és készen állnak a szétbontakozó kutatócsoport biztosítására.

180. Épületek kutatása során a kutatócsoport állományából biztosítócsoportot és átvizsgáló csoportot célszerű szervezni. A biztosítócsoport az épület körül elhelyezkedve folytat figyelést, felfedi az épületben mozgó, vagy onnan a kijutást megkísérlő elkövetőt, menekülés esetén végrehajtja az elfogást. Az átvizsgáló csoport végzi az épület külső vizsgálatát, ennek során megállapítja a nyílászárók elhelyezkedését, majd átkutatja az épületet, az ott rejtőzködő személyt elfogja.

181. Eltűnt tárgy kutatása minimális térközzel vagy térköz nélkül felállított láncalakzatban történhet. Ekkor a kutatólánc előtt nem szükséges terepkutatókat alkalmazni.

182. A kutatás befejezésekor, ha az eredménytelen, és a rendelkezésre álló adatok és körülmények azt indokolják, a terület átvizsgálása akár fordított irányban is megismételhető. A kutatócsoport a gyülekezési helyre történő bevonulást csak utasításra hajthatja végre.

17. Az üldözés

183. Az üldözés alapvető feltétele, hogy gyors legyen és folyamatos. Az üldözést, ha az más tevékenységet nem akadályoz, az köteles megkezdeni, aki a szökést vagy a bekerítésből való kitörést észlelte.

184. Az üldözést mindaddig folytatni kell, amíg reális esély van arra, hogy a szökevény elfogására bevezetett intézkedés eredménnyel járhat. Az üldözés során különös tekintettel kell lenni arra, hogy a bv. szervhez tartozó terület határán túl a szervezeti egység önállóan semmilyen korlátozó intézkedést nem vezethet be az elfogás megkönnyítése érdekében (nem igazoltathat, nem állíthat meg járművet), ezért – lehetőség szerint – az üldözés megkezdésével egy időben együttműködést kell kezdeményezni a rendőrséggel.

185. Az üldözés lehet közvetlen, nyomon vagy irányba üldözés.

186. Közvetlen üldözés, amikor a fogvatartott a bekerítésből, illetve az őrzés, felügyelet vagy ellenőrzés alól úgy vonja ki magát, hogy azt az őrzést, felügyeletet, ellenőrzést ellátó(k) közvetlenül vagy rövid időn belül észlelik, és a rendelkezésre álló erővel az elfogás érdekében azonnal megkezdik az üldözést. A közvetlen üldözés feltétele, hogy az üldözők a szökevénnyel látó összeköttetésben vannak, a menekülésének iránya folyamatosan figyelemmel kísérhető.

187. Nyomon üldözés, amikor a fogvatartott a számára kijelölt tartózkodási helyről (bv. szerv vagy annak területén kijelölt munkahelyről, egészségügyi intézményből stb.) engedély nélkül eltávozik (megszökik) úgy, hogy azt csak bizonyos idő elteltével észlelik, és a szökevényt az általa hátrahagyott személyes tárgyak (pl. egy-egy ruhadarabja), nyomok alapján követik az üldözők.

188. Irányba üldözés, amikor megbízható információ, esetleg tapasztalatok alapján ismert vagy feltételezhető a szökevény haladási iránya vagy az a hely, ahová menekül. Ez az irány lehet egy, a szökevény által nehezen áthatolható patak, folyópart, a könnyebb tájékozódás és gyorsabb haladás érdekében a vasúti töltés vagy közutak vonala.

189. Az üldözőcsoport szolgálati felépítése felderítő járőrből, üldöző járőrből és központi erőből állhat.

190. A felderítő járőr feladata az elkövetőkre (menekülőkre) utaló nyomok felkutatása, a terep járhatóságának megállapítása, a menekülők elérése esetén az elfogás végrehajtása vagy az üldözőcsoport közvetlen elfogásra irányuló tevékenységének biztosítása. Létszáma általában 2–4 fő.

191. Az üldöző járőr feladata a menekülők közvetlen, nyomon vagy irányban történő követése, elérése esetén az elfogása. Létszáma általában 3–8 fő.

192. A központi erő feladata a felderítő vagy az üldöző járőrök által elért, feltartóztatott elkövetők bekerítése és elfogása.

193. Az üldözőcsoport tagjainak a feladatok ismertetése során meg kell határozni

a) a szökevények számát, fénykép alapján a személyleírását, a menekülés vélt vagy valós irányát;

b) az általuk elkövetett bűncselekményt, magatartásukról, további szándékukról rendelkezésre álló információt;

c) a fogolyszökés óta eltelt időt;

d) az üldözés célszerű formáját;

e) az üldözőcsoport rendelkezésére álló megerősítő eszközöket (gépjármű, szolgálati kutya stb.);

f) a kényszerítő eszközök alkalmazására és a lőfegyverhasználatra vonatkozó szabályokat;

g) az összeköttetés módját és a jelentések rendjét.

194. Az üldözőcsoport parancsnoka meghatározza a csoportba beosztott tagok feladatait, majd a legrövidebb időn belül megkezdik az üldözést. Az üldözés megszakítás nélkül folytatható mindaddig, amíg a személy elfogásra kerül, vagy az üldözés beszüntetésére utasítás kerül kiadásra.

195. Amennyiben a bv. szerv nyomkövető szolgálati kutyával rendelkezik, az alkalmazható a nyomok felderítésére, illetve nyomkövetésre.

196. Az üldözőcsoportba beosztott gépjárműves járőrt a menekülés lehetséges irányainak lezárására célszerű alkalmazni.

197. A bekerítés a csapatszolgálati tevékenység egyik legaktívabb formája, melyet akkor célszerű alkalmazni az elkövető elfogására, mikor pontosan ismert annak tartózkodási helye. A bekerítés alkalmazásra kerülhet túszok kiszabadítására, az elkövetők elfogására, a szervezeti egység őrizetéből megszökött fogvatartott elfogására.

198. A bekerítés magába foglalja az elkövető körülzárását, elszigetelését, elfogását.

199. A bekerítés megvalósul azáltal, hogy az alegységek záró gyűrűt képeznek az elkövető rejtőzködési helye köré oly módon, hogy minden irányból megakadályozható a záró gyűrűből történő kitörés.

200. A bekerítés végrehajtásával szemben alapvető követelmények:

a) legyen meglepetésszerű, gyors és hatékony;

b) biztosítsa az elkövető teljes körülzárását;

c) legyen képes a bekerített elkövető személy menekülési kísérletének ellenállni, akadályozza meg a rejtett vagy erőszakos kijutását a körbezárt területről.

201. A bekerítés vonalát nyílt területen, illetve egyedülálló épület esetében az elkövető tartózkodási helyétől 50–150 méter távolságig célszerű megválasztani, figyelembe véve a terep jellegét.

202. Beépített területen a bekerítés vonala közvetlenül az elkövető tartózkodási helyéül szolgáló épület vagy helyiség bejáratánál, falának vonalában is kijelölhető.

203. A bekerítés végrehajtásához az alábbi terepszakaszokat kell meghatározni:

a) megindulási helyek: a bekerítést több megindulási helyről kell végrehajtani;

b) a bekerítés szétbontakozási terepszakasza: a terep azon része, ahol a bekerítő csoport a zárt alakzatból szétbontakozik;

c) a terepszakasz kijelölésénél alapvető követelmény, hogy lehetőleg biztosítsa a bekerítés vonalának rejtve történő elfoglalását;

d) a biztosítás vonala: rendszerint a bekerítés vonalán kívül kerül megválasztásra, ezért a biztosítás vonalán elhelyezett erők feladata, hogy gondoskodjanak az illetéktelen személyek távoltartásától, adott esetben a járműforgalom eltereléséről.

204. A bekerítés végrehajtása, az elkövetők elfogása érdekében a rendelkezésre álló erőkből bekerítő csoport, biztosítócsoport, elfogó-felszámoló csoport és tartalék szervezhető.

205. A bekerítő csoport a bekerítés vonalán kialakított figyelőállásokban (tüzelőállásokban) helyezkedjen el. Rendeltetése az elkövető tartózkodási helyének teljes körbezárása, menekülésének, kitörésének megakadályozása.

206. A bekerítő csoport létszáma a feladat jellegétől függően általában 15–50 főig terjed. A bekerítésben részt vevők közötti távolság a terep fedettségétől függően általában 10–20 méter.

207. A bekerítésben részt vevők feladatai:

a) a bekerítés vonalának elfoglalása;

b) fokozott figyelés végrehajtása;

c) a kitörni szándékozó személy elfogása;

d) sikeres kitörés esetén, az üldözés haladéktalan megkezdése;

e) az elfogást követően a terület átvizsgálása, illetve a helyszín biztosítása.

208. A bekerítés végrehajtása során, a biztosítócsoportot a bekerítést végrehajtók működési körzetének lezárására, a szolgálati csoportok tevékenységének biztosítására érdemes létrehozni. Feladatot kaphat a biztosítás vonalán a területre bevezető utak zárására, a gyalogos- és járműforgalom elterelésére, illetéktelen személyek bejutásának megakadályozására, személyek őrzésére, kísérésére.

209. A biztosítócsoport létszáma feladattól függően, általában 8–80 fő. Megerősíthető járművel, műszaki akadályokkal, útelzáró eszközökkel, híradóeszközökkel. A biztosítócsoport állományába a záró csoportok, biztosító felügyelők és biztosító járőrök, továbbá EÁP-ok tartoznak.

210. Biztosítócsoportba beosztottak feladatai:

a) figyelőállások elfoglalása;

b) bekerítő csoport szétbontakozásának biztosítása;

c) illetéktelen személyek a lezárt területre történő belépések megakadályozása;

d) a kitörést megkísérlő elkövető esetén a biztosítás vonalának átlépésének megakadályozása;

e) az elkövető kitörése esetén az üldözés megkezdése, elfogás végrehajtása.

211. Az elfogó-felszámoló csoport rendeltetése kis létszámú elkövetők elfogása, az általuk fogvatartott személyek, túszok kiszabadítása. Amennyiben az elfogás vagy az erőszakos eszközökkel és módszerekkel történő felszámolás a bv. szerv feladatává válik (a TEK megérkezéséig), akkor a felszámolókat a bv. szerv műveleti csoportjának állományából kell létrehozni.

212. A kialakult helyzet alapján az elfogó-felszámoló csoport feladatot kaphat az elkövetők tartózkodási helyeként megjelölt (épület, zárka, jármű, más rejtekhely) objektumba történő erőszakos behatolásra, az elkövetők elfogására, túszok kiszabadítására.

213. Az elfogó-felszámoló csoportba beosztottakkal szemben támasztott alapvető követelmények:

a) kiemelkedően jó fizikai állóképesség;

b) küzdősportokban való jártasság;

c) ismerjék az egyes objektumokba történő behatolások sajátos eljárásait;

d) rendelkezzenek hatékony védőeszközökkel, kényszerítő eszközökkel, lőfegyverrel.

214. Az elfogó-felszámoló csoport tevékenységét a meglepetés, a gyorsaság, a határozottság jellemezi. Kiképzettségük tegye lehetővé a szükséges erőfölény azonnali megteremtését.

215. Az elfogó-felszámoló csoportba beosztottak feladata a megindulási pont és az elkövető személyek tartózkodási helyének megközelítése, behatolás az adott helyre, az elfogás végrehajtása. A felszámolás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy vétlen személy vagy az elkövetők által fogvatartott túsz sérülést ne szenvedjen.

216. Az elfogó-felszámoló csoportot tájékoztatni kell, és részükre meg kell határozni

a) az elkövetőkről rendelkezésre álló adatokat (azok számát, fizikai adottságukat, várható magatartásukat, a felfegyverkezésre használt eszközöket);

b) a túsz(ok) adatait;

c) az intézkedés alá vont terület (épület, zárka, jármű) adatait, a helyszín pontos alaprajzát, a helyiség berendezésére (bútorzat, egyéb berendezési tárgy) vonatkozó információkat;

d) az elkövetők és a túszok tartózkodási helyét az adott helyiségen belül;

e) az esetleges túsztárgyalás során a beavatkozás elrendeléséig elért eredményeket, az együttműködés és egymás biztosításának feladatait,

f) lőfegyverhasználat esetén annak feltételeit és szabályait;

g) a környező szolgálati csoportok tevékenységét;

h) megindulási, várakozási és gyülekezési helyeket.

217. A tartalék általában a biztosítás vonalán belül, a bekerítés parancsnokának vezetési pontjának közelében áll készen:

a) a bekerítő vagy biztosító, illetve az elfogó-felszámoló csoport megerősítésére;

b) a lezárt területen belül a biztonsági rendszabályok érvényesítésére;

c) a vezetési pont és a technikai eszközök őrzésére;

d) a bekerítés vonalán kitörést megkísérlő elkövető üldözésére, elfogására;

e) az elfogott személy őrzésére, a helyszín biztosítására.

218. A bekerítés megkezdésekor első ütemben a biztosítócsoport és a bekerítő csoport, második ütemben az elfogó-felszámoló csoport kihelyezése esetén a vezetési pont és a tartalék foglalja el a kijelölt helyét.

219. A biztosítás és a bekerítés vonala a tereptárgyak védőképességét és a holttereket kihasználva rejtve kerüljön elfoglalásra.

220. Nyílt területen a bekerítést követően, a szolgálati csoportok helyeinek elfoglalása után, zárt térben (pl. zárkában) elkövetett cselekmény esetén, az elfogó-felszámoló csoport települése után az elkövetőket fel kell szólítani a cselekmény befejezésére, a megadásra, a búvóhely elhagyására. Ha az elkövetők a felszólításnak nem tesznek eleget, kilátásba kell helyezni a kényszerítő eszközök alkalmazását.

221. Amikor a bekerítés parancsnoka az erőszakos behatolásról (felszámolásról) dönt, az elfogó-felszámoló csoport megközelíti az elkövetők által uralt helyet, a meghatározott traumatikus és irritáló eszközök alkalmazása mellett behatol az elkövetők tartózkodási helyére, és végrehajtja az elfogást. A helyiséget az átvizsgálás után az elfogó-felszámoló csoport parancsnoka átadja a helyszíni szemle bizottság vezetőjének.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

222. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

223.1

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!