nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
374/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet
az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
2020-08-01
infinity
2
Jogszabály

374/2020. (VII. 30.) Korm. rendelet

az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről

A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a)–d), g), k) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § Az energetikai létfontosságú rendszerelem tekintetében az azonosítási vizsgálatot

a) a villamosenergia-rendszer létesítményeire annak a villamos energiáról szóló törvény szerinti engedélyese,

b) a kőolaj és cseppfolyós szénhidrogén termék szállítóvezeték és tároló, a kőolajtermelésben és -feldolgozásban használt létesítmény üzemeltetője,

c) a földgázellátásról szóló törvény szerinti rendszerüzemeltető, a célvezeték üzemeltetője, valamint a normál légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú szénhidrogén bányászatához szükséges létesítmény üzemeltetője,

d) a távhőrendszer létesítményeire a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti engedélyese

folytatja le.

2. § (1) Az energia ágazat energetikai létesítményei esetében a nemzeti és az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárása során, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 1. § j) pontja szerinti létfontosságú rendszerelem alatt a rendszer rendszerelemét – beleértve az 1. § a)–d) pontja szerinti üzemeltető, illetve engedélyes által a rendszerelem működtetése érdekében végzett adminisztratív és logikai szolgáltatást is – kell érteni.

(2) Az energia ágazat energetikai létesítményei esetében a nemzeti és az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárása során az energetikai létesítmény részének kell tekinteni a technológiai hírközlési és informatikai rendszert is.

2. Eljáró hatóságok

3. § Az energetikai létfontosságú rendszerelemek meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként jár el

a) a villamosenergia-rendszer, valamint az együttműködő földgázrendszer tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal),

b) a kőolaj-feldolgozás és a kőolajtermék-tárolás kivételével a kőolajipar, továbbá a földgáztermelés tekintetében a bányafelügyelet,

c) a kőolaj-feldolgozás és a kőolajtermék-tárolás tekintetében a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

d) a távhő alágazat tekintetében a Hivatal.

3. Az európai létfontosságú rendszerelemek ágazati kritériumai

4. § Az energetikai létesítmény akkor azonosítható európai létfontosságú rendszerelemként, valamint jelölhető ki európai létfontosságú rendszerelemmé, ha az Lrtv.-ben meghatározott feltételeken túl megfelel az alábbiaknak:

a) a villamosenergia-rendszer átviteli hálózata tekintetében a rendszerelem kiesése önmagában a szolgáltatás legalább 6 órát elérő korlátozottságához vezet úgy, hogy ezáltal egyidejűleg olyan tartós erőművi vagy import teljesítményhiány áll elő, amelynél a villamosenergia-rendszer erőművi tartaléka legfeljebb 7%-a a bruttó hazai felhasználásnak az importtal együtt,

b) a kőolajipar tekintetében a rendszerelem 90 napot meghaladó kiesése a kőolajellátás, a kőolaj-feldolgozás és a stratégiai készletezés vonatkozásában más módon nem pótolható,

c) az együttműködő földgázrendszer és a földgáztermelés tekintetében a rendszerelem 1. mellékletben meghatározott idejű kiesése az adott tevékenység ellátása vonatkozásában más módon nem pótolható.

4. A nemzeti létfontosságú rendszerelemek ágazati kritériumai

5. § (1) A villamos energia rendszerirányítás tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a rendszerelemet, amelynek kiesése esetén az ellátásbiztonság nem tartható fenn, és amely 30 percen belül nem helyettesíthető.

(2) A villamosenergia-termelés tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a rendszerelemet, amely 200 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű, illetve a termelő a vizsgálatot megelőző három év villamosenergia-termelése átlagban elérte az 1 TWh-t.

(3) Az átviteli hálózat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a rendszerelemet, amelynek kiesése hatására bármely további elemnek a 2. mellékletben meghatározott feszültségszinttől való eltérése a 24 órát meghaladja, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.

(4) Az elosztó hálózat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt az 1 kV-osnál nagyobb, de legfeljebb 132 kV-os rendszerelemet, amelynek

a) a 24 órát meghaladó, de a 48 órát el nem érő kiesése legalább 10 000 felhasználót,

b) a 48 órát elérő vagy meghaladó, de a 72 órát el nem érő kiesése legalább 5000 felhasználót vagy

c) a 72 órát elérő vagy meghaladó kiesése legalább 2000 felhasználót

zár ki a vételezésből.

(5) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Lrtv. Vhr.) meghatározott Black Start szolgáltatást (a továbbiakban: Black Start szolgáltatás) nyújtó szervezet vagy gazdasági szereplő tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a rendszerelemet, amely az átviteli rendszerirányító által kiadott, érvényes akkreditációval rendelkezik Black Start szolgáltatás nyújtására.

6. § A kőolajipar tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a rendszerelemet, amelynek más módon nem pótolható kiesése ahhoz vezet, hogy a belföldi motorikus gázolaj, motorbenzin, illetve kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag késztermékigény 55 napon túl legalább 70%-ban nem kielégíthető.

7. § (1) A földgázszállítás tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani

a) azt a rendszerelemet, amelynek kiesése esetén a hazai földgázellátás biztosításához szükséges az utolsó három év átlagos téli fogyasztási viszonyoknak megfelelő mértékű, mérési rendszerrel ellátott gázátadó állomások kiadási ponti lekötött kapacitásnak legfeljebb 85%-a áll rendelkezésre, és az adott tevékenység ellátás szempontjából más módon nem pótolható, valamint

b) azt a fennmaradó infrastruktúra rendszerelemet, amely a földgázszállítás legnagyobb rendszerelemének kiesése esetén a hazai földgázellátás biztosításához szükséges az elmúlt három év az átlagos téli fogyasztási viszonyoknak megfelelő mértékű, mérési rendszerrel ellátott gázátadó állomások kiadási ponti lekötött kapacitásnak legfeljebb 85%-át biztosítja.

(2) A szállítási rendszerirányítás tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek 8 órán túli kiesése esetén az ellátásbiztonság nem tartható fenn.

(3) A földgáztermelés tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek legalább 72 órás kiesése esetén a lekötött kitermelési kapacitás rendelkezésre állása legfeljebb 40%, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.

(4) A földgáztárolás tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek legalább 72 órás kiesése esetén a lekötött kitárolási kapacitás rendelkezésre állása legfeljebb 40%, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.

(5) A földgázelosztás – különösen a gázfogadó állomás, a nagynyomású vagy a nagyközépnyomású földgáz elosztóvezeték – tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek

a) a 24 órát meghaladó, de a 48 órát el nem érő kiesése legalább 10 000 felhasználót,

b) a 48 órát elérő vagy meghaladó, de a 72 órát el nem érő kiesése legalább 5000 felhasználót vagy

c) a 72 órát elérő vagy maghaladó kiesése legalább 2000 felhasználót

zár ki a földgázvételezés lehetőségéből.

8. § A távhőrendszer tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a rendszerelemet, amely kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működését biztosítja, vagy kiesése legalább 20 000 felhasználó vagy díjfizető fűtési és melegvíz-célú felhasználását egyaránt érinti.

5. Jelentős zavar mértéke az energia ágazatban

9. § Az Lrtv. Vhr. 3. mellékletében foglalt alapvető szolgáltatások jegyzéke szerinti villamos energia alágazatba tartozó alapvető szolgáltatások nyújtásában jelentős zavarnak minősül

a) a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésben az a 24 órát meghaladó üzemzavari állapot vagy feszültségszinttől való eltérés, amely részben vagy egészben ellehetetleníti a tervszerű menetrendi szállításokat, az átvitelt, a kiegyenlítő szabályozás teljesítését, és amely üzemzavari állapot csak rendkívüli intézkedésekkel, különösen operatív hálózati beavatkozással, tartalékok igénybevételével, export-import menetrend módosításával, nemzetközi kisegítés kérésével, felhasználói korlátozás elrendelésével hárítható el,

b) a villamosenergia-átviteli rendszerirányításban a 30 percen belül nem helyettesíthető operatív irányítási rendszerek olyan mértékű meghibásodása, kiesése, amely a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti,

c) a villamosenergia-elosztásban az elosztó hálózati rendszerelem olyan, 48 órát meghaladó kiesése, amely legalább 5000 felhasználót zár ki a vételezésből,

d) a villamos energia termelésében a rendszerszintű szolgáltatások biztosításában részt vevő, 50 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek tartós kiesése, különösen a termelés nem tervszerű leállása, amely erőmű importtal vagy más módon sem helyettesíthető, legalább 24 órán át fennáll, és a kiesés következtében a rendszerszintű szolgáltatások szükséges mennyisége nem áll az átviteli rendszerirányító rendelkezésére, vagy

e) ha a Black Start szolgáltatást nyújtó erőművek 12 órát meghaladóan nem képesek elindítani termelő gépegységüket, és nem képesek a hálózatra kiadott feszültség és teljesítmény, valamint a frekvencia szabályozására.

10. § Az Lrtv. Vhr. 3. mellékletében foglalt alapvető szolgáltatások jegyzéke szerinti kőolaj alágazatba tartozó alapvető szolgáltatások nyújtásában jelentős zavarnak minősül

a) a kőolajkésztermék-gyártás által előállított késztermék tárolásához szükséges tároló kapacitás olyan mértékű kiesése, amely 48 órán belül nem pótolható, vagy

b) a kőolajkésztermék-gyártáshoz szükséges tároló kapacitás olyan mértékű kiesése, amely 72 órán belül nem pótolható, kivéve a tervszerű leállást.

11. § Az Lrtv. Vhr. 3. mellékletében foglalt alapvető szolgáltatások jegyzéke szerinti földgáz alágazatba tartozó alapvető szolgáltatások nyújtásában jelentős zavarnak minősül

a) a földgázszállításban a szállítóvezeték rendszer olyan, 24 órát meghaladó üzemzavari állapota – ide nem értve a tervszerű leállást –, amely részben vagy egészben ellehetetleníti a tervszerű szállításokat, a kiegyensúlyozás teljesítését, és amely üzemzavari állapot csak rendkívüli intézkedésekkel, különösen operatív hálózati beavatkozással, tartalékok igénybevételével, export-import menetrend módosításával, nemzetközi kisegítés kérésével, felhasználói korlátozás elrendelésével hárítható el,

b) a rendszerirányításban a szállítóvezeték rendszerirányításához szükséges operatív irányítási rendszerek olyan mértékű meghibásodása, kiesése, ide nem értve a tervszerű leállást, amely a földgázszállító-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti, és 8 órán belül nem állítható üzemzavarmentes állapotba,

c) a földgázelosztásban az elosztó hálózati rendszerelem olyan kiesése, ide nem értve a tervszerű leállást, amely

ca) legalább 10 000 felhasználót érintő földgázelosztás esetén 24 órát meghaladó, de 48 óránál rövidebb időn keresztül,

cb) legalább 5000 felhasználót érintő földgázelosztás esetén 48 órát meghaladó, de 72 óránál rövidebb időn keresztül,

cc) legalább 2000 felhasználót érintő földgázelosztás esetén legalább 72 órán keresztül

zár ki a vételezésből, vagy

d) a földgáztárolásban a földgáztároló tartós kiesése – ide nem értve a tervszerű leállást –, amely meghaladja a 72 órát.

12. § Az Lrtv. Vhr. 3. mellékletében foglalt alapvető szolgáltatások jegyzéke szerinti távhő alágazatba tartozó alapvető szolgáltatások nyújtásában jelentős zavarnak minősül a távhőszolgáltatási rendszerelem olyan, 24 órát meghaladó kiesése, amely legalább 10 000 felhasználót vagy díjfizetőt zár ki a vételezésből.

6. Az alapvető szolgáltatásokhoz tartozó küszöbértékek az energia ágazatban

13. § Alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként azonosítható az Lrtv. Vhr. 3. mellékletében foglalt alapvető szolgáltatások jegyzéke szerinti villamos energia alágazatban

a) a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetése és a villamosenergia-átviteli rendszerirányítás szolgáltatások esetében a Magyarország területére vonatkozóan átviteli rendszerirányítói engedéllyel rendelkező szolgáltató,

b) a villamosenergia-elosztás szolgáltatás esetében az a szolgáltató, amelynek szolgáltatási területe legalább 100 000 felhasználóra terjed ki,

c) a villamos energia termelése szolgáltatás esetében az 50 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű, amely érvényes akkreditációval rendelkezik a rendszerszintű szolgáltatásokra vonatkozóan,

d) Black Start szolgáltatás esetében a Black Start szolgáltatásra vonatkozóan érvényes akkreditációval rendelkező erőmű.

14. § Alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként azonosítható az Lrtv. Vhr. 3. mellékletében foglalt alapvető szolgáltatások jegyzéke szerinti kőolaj alágazatban

a) a kőolajkésztermék-gyártás által előállított készterméktárolást végző szolgáltató, amely kiesése következtében a szükséges késztermékszükséglet 72 órán keresztül legalább 50%-ban nem biztosítható,

b) az a kőolajkésztermék-gyártáshoz szükséges tárolást végző szolgáltató, amely kiesése következtében a szükséges alapanyag-szükséglet 48 órán keresztül legalább 50%-ban nem biztosítható.

15. § Alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként azonosítható az Lrtv. Vhr. 3. mellékletében foglalt alapvető szolgáltatások jegyzéke szerinti földgáz alágazatban

a) a földgázszállítás szolgáltatás esetében a Magyarország területére vonatkozóan szállítási rendszerüzemeltetői engedéllyel rendelkező szolgáltató,

b) a rendszerirányítás szolgáltatás esetében a Magyarország területére vonatkozóan rendszerirányítási tevékenység végzésére kijelölt szállítási rendszerüzemeltetői engedéllyel rendelkező szolgáltató,

c) a földgázelosztás szolgáltatás esetében az a szolgáltató, amelynek szolgáltatási területe legalább 100 000 felhasználóra terjed ki,

d) a földgáztárolás szolgáltatás esetében a földgáztárolói engedéllyel rendelkező szolgáltató.

16. § Alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként azonosítható az Lrtv. Vhr. 3. mellékletében foglalt alapvető szolgáltatások jegyzéke szerinti távhő alágazatban az a távhőszolgáltató, amelynek szolgáltatási területe legalább 100 000 felhasználóra vagy díjfizetőre terjed ki.

7. A biztonsági összekötő személy képesítési követelményeire vonatkozó rendelkezés

17. § Az 1. § a)–d) pontja szerinti üzemeltető, illetve engedélyes által foglalkoztatott biztonsági összekötő személynek az Lrtv. Vhr. 6. §-ában foglalt képesítési követelményeken kívül szakirányú műszaki szakon szerzett felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

8. Rendkívüli eseményekre vonatkozó részletes ágazati szabályok

18. § (1) Energia ágazatban rendkívüli eseménynek minősül a villamos energia alágazatba tartozó kijelölt létfontosságú rendszerelem esetében

a) olyan mértékű villamosenergia-ellátási zavar, amely előreláthatóan 8 órát meghaladó kieséssel jár, és legalább 10 000 felhasználót zár ki a vételezésből,

b) a villamosenergia-átviteli rendszerirányításban a 30 percen belül nem helyettesíthető operatív irányítási rendszerek olyan mértékű meghibásodása, amely a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti,

c) a villamosenergia-átviteli hálózat üzemeltetésben az az előreláthatóan 24 órát meghaladó üzemzavari állapot vagy feszültségszinttől való eltérés, amely részben vagy egészben ellehetetleníti a tervszerű menetrendi szállításokat, a kiegyenlítő szabályozás teljesítését, és amely üzemzavari állapot csak rendkívüli intézkedésekkel hárítható el, amelyhez egyéb külső szerv bevonása szükséges, vagy olyan jellegű műszaki segítségnyújtás igénybevétele indokolt, amellyel az üzemeltető nem rendelkezik,

d) a villamos energia termelésében a rendszerszintű szolgáltatások biztosításában részt vevő, 50 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek tartós kiesése – különösen a termelés tervszerű leállása –, amely erőmű importtal vagy más módon sem helyettesíthető, előreláthatóan legalább 24 órán át fennáll, és a kiesés következtében a rendszerszintű szolgáltatások szükséges mennyisége nem áll az átviteli rendszerirányító rendelkezésére,

e) a Black Start szolgáltatást nyújtó erőművek előreláthatóan 12 órát meghaladóan nem képesek elindítani termelő gépegységüket, és nem képesek a hálózatra kiadott feszültség és teljesítmény, valamint frekvencia szabályozására,

f) ha a hatóság a kijelölt létfontosságú rendszerelemnél egészségügyi zárlatot rendel el,

g) a humánerőforrás olyan mértékű kritikus hiánya, ami a tevékenység olyan mértékű csökkentéséhez vezetne, amely az a)–f) pont szerinti kritériumokat eléri, vagy a tevékenység leállításához, szüneteltetéséhez vezethet.

(2) Energia ágazatban rendkívüli eseménynek minősül a kőolaj alágazatba tartozó kijelölt létfontosságú rendszerelem esetében

a) a kőolajkésztermék gyártását, elosztását végző kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemeltetésben az az előreláthatóan 24 órát meghaladó üzemzavari állapot, különösen közműkiesés, informatikai kiesés, amelynek elhárításához egyéb külső szerv bevonása szükséges, vagy olyan jellegű műszaki segítségnyújtás igénybevétele indokolt, amellyel az üzemeltető nem rendelkezik,

b) a kőolajkésztermék-gyártást, alapanyag-, illetve készterméktárolást végző szolgáltató olyan mértékű kiesése, amely következtében a szükséges késztermékszükséglet 72 órán keresztül legalább 50%-ban nem biztosítható,

c) ha az a kőolajkésztermék-gyártást, alapanyag-, illetve készterméktárolást végző szolgáltató alaptevékenységének átalakításához, helyettesítő technológia alkalmazásához vezet,

d) ha a hatóság a kijelölt létfontosságú rendszerelemnél egészségügyi zárlatot rendel el,

e) a humánerőforrás olyan mértékű kritikus hiánya, ami a tevékenység leállításához, szüneteltetéséhez vezethet.

(3) Energia ágazatban rendkívüli eseménynek minősül a földgáz alágazatba tartozó kijelölt létfontosságú rendszerelem esetében

a) a földgázelosztó hálózaton olyan mértékű földgázellátási zavar, amely legalább 10 000 felhasználási helyet érintő, előreláthatóan legalább 24 órát meghaladó kimaradást eredményez fűtési időszakban,

b) a földgázszállításban a szállítóvezeték rendszer olyan, előreláthatóan 24 órát meghaladó üzemzavari állapota, amely a tervezett szállítások teljesítését veszélyezteti, a rendszerüzemeltető előreláthatólag nem képes ellátni a feladatot, és amelynek elhárításához egyéb külső szerv bevonása szükséges, vagy olyan jellegű műszaki segítségnyújtás igénybevétele indokolt, amellyel az üzemeltető nem rendelkezik,

c) a rendszerirányításhoz szükséges operatív irányítási rendszerek olyan mértékű meghibásodása, amely a földgázszállító-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti, és előreláthatóan 8 órán belül nem állítható üzemzavarmentes állapotba, és azt várhatóan nem tudja tartalék rendszerrel helyettesíteni,

d) a földgáztárolásban a földgáztároló tárolói rendszerüzemeltetőnként az összevont technikai kapacitásainak – figyelembe véve a letöréseket – legalább 50%-os tartós kiesése, amely előreláthatóan a téli kitárolási időszakban eléri a 24 órát,

e) ha a hatóság a kijelölt létfontosságú rendszerelemnél egészségügyi zárlatot rendel el, és azt alternatív rendszerelemmel vagy távoli hozzáféréssel nem tudja pótolni, a rendszerelemet üzemeltetni, vagy

f) a humánerőforrás olyan mértékű kritikus hiánya, ami a tevékenység olyan mértékű csökkentéséhez vezetne, amely az a)–e) pont szerinti kritériumokat eléri, vagy a tevékenység leállításához, szüneteltetéséhez vezethet.

(4) Energia ágazatban rendkívüli eseménynek minősül a távhő alágazatba tartozó kijelölt létfontosságú rendszerelem esetében

a) olyan mértékű távhő ellátási zavar, amely legalább 10 000 felhasználói vagy díjfizetői helyet érintő, előreláthatóan legalább 8 órát meghaladó kimaradást eredményez,

b) az olyan esemény, amely a kijelölő vagy nyilvántartó hatóság tájékoztatása alapján más alágazatban kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemfolytonos működéséhez szükséges feltételek 4 órát meghaladó leállásához vagy az a más alágazatban kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjének hivatalos tájékoztatása alapján az alaptevékenység átalakításához vezet,

c) ha a hatóság a kijelölt létfontosságú rendszerelemnél egészségügyi zárlatot rendel el, vagy

d) a humánerőforrás olyan mértékű kritikus hiánya, ami a tevékenység a) pontban foglalt hatást kiváltó leállításához, szüneteltetéséhez vezethet.

9. Záró rendelkezések

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

20. § Az energia ágazatban az üzemeltetőnek az azonosítási jelentést első alkalommal az e rendelet hatálybalépését követő 180 napon belül kell benyújtania.

21. § Ez a rendelet

a) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek,

b) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-ai (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

22. §1

1. melléklet a 374/2020. (VII. 30.) Korm. rendelethez

A földgázrendszer egyes tevékenységeinek minimális kiesési ideje az európai létfontosságú rendszerelemként történő azonosításhoz

 

A

B

1.

Tevékenység

Minimális kiesési időtartam

2.

rendszerirányítás

1 nap

3.

földgázszállítás

1 nap

4.

földgázelosztás

1 nap

5.

kereskedelmi tárolás

10 nap

6.

stratégiai tárolás

40 nap

7.

földgázimport

50 nap

8.

földgáztermelés

90 nap

2. melléklet a 374/2020. (VII. 30.) Korm. rendelethez

A villamos energia átviteli hálózat rendszerelemének nemzeti létfontosságú rendszerelemként történő azonosításához szükséges feszültségtartományok

 

A

B

C

D

E

1.

Normál feszültségszint (kV)

120

220

400

750

2.

A még megengedhető eltérési tartomány (kV)

108–138

189–244

380–420

697–787

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!