1552/2020. (VIII. 25.) Korm. határozat

(1) Magyarország Kormánya (a továbbiakban: Kormány) és a HIT Gyülekezete (a továbbiakban: Egyház), mint bevett egyház, (a továbbiakban együttesen: Felek) azzal a szándékkal, hogy rögzítsék azokat a kormányzati és egyházi feladatokat, amelyek a Felek közötti együttműködést meghatározzák, továbbá mivel az Egyház köz- és felsőoktatási közszolgálati tevékenységének támogatása tárgyában 2006. április 19-én köttetett megállapodás óta az Egyház közfeladat- ellátó, valamint társadalmi és közéleti tevékenysége tovább bővült, az Egyház közfeladat-ellátásáról, társadalmi és közéleti tevékenységéről a Felek – a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 9. § (2) bekezdése szerinti – szerződést (a továbbiakban: Szerződés) kötnek.

(2) A Magyar Állam az Egyházat 1989. évben a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. tc. 7. §-a és 8. §-a alapján törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánította, majd a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján a bíróság egyházként nyilvántartásba vette, az Ehtv. alapján bevett egyháznak minősül.

(3) A Kormány elismeri és értékeli az Egyház erkölcsi, szellemi értékhordozó és közösségteremtő tevékenységét, továbbá a nemzet erkölcsi és szellemi felemelése érdekében tett, hitéből fakadó erőfeszítéseit.

A Kormány elismeri és tiszteletben tartja az Egyház önállóságát, önkormányzatát. Irányítására, felügyeletére szervet nem hoz létre, valamint biztosítja az Egyház számára a jövőben is a zavartalan vallásgyakorlatának szabadságát, és elősegíti a társadalmi súlyának megfelelő megjelenését a nemzeti közintézményekben.

(1) Az Egyház a hitelvei szerint gondoskodik hitéleti tevékenységének körében istentiszteletek, vallási cselekmények és szertartások végzéséről, a vallási meggyőződés kifejezésre juttatásáról, nyilvános gyakorlásáról és tanításáról. Ennek megjelenítésére az Egyház saját fórumain kívül tömegtájékoztatási eszközöket is igénybe vesz, és él a szabad véleménynyilvánítás gyakorlását előmozdító egyéb törvényes eszközökkel, lehetőségekkel, ideértve az evangélium közterületen történő hirdetését is a gyülekezési jog alapján.

(2) A Kormány elismeri és tiszteletben tartja, hogy az Egyház intézményeinek szervezése, létrehozása és működtetése során saját hitelveit érvényesíti.

(1) Az Egyház a vallás szabad gyakorlását biztosító alkotmányos jog alapján feladatának tekinti az olyan köznevelési, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális intézményeken belüli részvételét, melyek nem az Egyház fenntartásában működnek, továbbá azt, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során lehetővé váljon az istentiszteleteken, vallásos szertartásokon és cselekményekben való részvétel azok számára, akik ezt igénylik. A Kormány elismeri és a törvényes keretek között lehetővé teszi az Egyház ilyen irányú tevékenységét is.

(2) Az Egyház feladatának tekinti, hogy a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során lehetővé váljon az istentiszteleteken, vallásos szertartásokon és cselekményekben való részvétel azok számára, akik ezt igénylik. A Kormány elismeri és a jogszabályi keretek között lehetővé teszi az Egyház számára, hogy felkérés esetén kisegítő tábori lelkészi szolgálat ellátásában részt vegyen.

(3) Az Egyház feladatának tekinti, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben – a szervezetek működési rendjével összhangban – lehetővé váljon az istentiszteleteken, vallásos szertartásokon és cselekményekben való részvétel azok számára, akik ezt igénylik. A Kormány elismeri és a jogszabályi keretek között lehetővé teszi az Egyház számára, hogy kisegítő börtönlelkészi szolgálat ellátásában részt vegyen.

(4) Az Egyház feladatának tekinti, hogy a kórházakban – azok működési rendjével összhangban – az erre igényt tartó betegek számára kórházlelkészi szolgálatot végezzen. A Kormány elismeri és a jogszabályi keretek között lehetővé teszi az Egyház számára, hogy a kórházlelkészi szolgálat ellátásában részt vegyen.

(5) Tekintettel arra, hogy az Egyház a hitéleti tevékenységét illetően önfenntartó egyházmodellt követ, a kisegítő tábori-, a kisegítő börtön-, és a kórházlelkészi szolgálatának végzéséhez költségvetési támogatást nem kíván igénybe venni.

(1) A Kormány elismeri, és nagyra értékeli, hogy az Egyház hitéleti feladatain túl közcélú feladatok elvégzésében vesz részt, ezért az Egyháznak az általa végzett közcélú feladatokban való részvételére tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít. Az egyházi közfeladat-ellátási tevékenységek finanszírozásának megállapítása az állami intézményekre vonatkozó általános szabályok, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény, az Ehtv., és a Magyarországon működő más bevett egyházakkal kötött megállapodások, valamint a Szerződés rendelkezéseinek együttes alkalmazásával történik.

(2) Az Egyház feladatának tekinti a hitelveinek megfelelő szellemi és erkölcsi igényesség jegyében bölcsődei, köznevelési és felsőfokú, illetve szakképző intézmények alapítását, fenntartását és működtetését, a családi életre nevelést, továbbá a nem az Egyház által fenntartott köznevelési és szakképző intézményekben is a hit- és erkölcstan tantárgy oktatását.

(3) A Kormány tiszteletben tartja az Egyháznak azt a jogát, hogy hitelveit és meggyőződését taníthassa.

(4) A Kormány tiszteletben tartja az Egyházhoz tartozó szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek.

(1) Az Egyház feladatának tekinti a rászorulók – erejéhez és lehetőségeihez mért – segítését, ennek érdekében karitatív szolgálatot végez.

(2) Az Egyház a hitelveiből fakadóan feladatának tekinti az olyan karitatív, felzárkózási, szociális, egészségügyi, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi és sporttevékenységet folytató, illetve környezetvédelemmel foglalkozó intézmények alapítását, fenntartását és működtetését, amelyek hozzájárulnak a lelki és testi egészség megőrzéséhez.

(1) Az Egyház nemzetközi kapcsolatai révén Magyarország jó hírnevét igyekszik szolgálni, segíti a külhoni és a diaszpórában élő magyarság identitásának, valamint magyar anyanyelvének és kultúrájának megőrzésére és fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. Szükség esetén jószolgálati, közvetítői feladatokat lát el.

(2) A Kormány a külhoni és a diaszpórában élő magyarsággal tartandó tanácskozásokra az Egyházat meghívja.

Az Egyház kész arra, hogy eseti felkérésre – hitelveivel összeegyeztethető és szervezetéhez illeszkedő, teherbíró képessége által lehetővé tett – állami, önkormányzati feladatok – különösen elemi csapásoktól, természeti- és társadalmi katasztrófáktól sújtottak ellátása – megoldásában közreműködjön.

(1) Az Egyház a hitelveinek, a kereszténység erkölcsi és társadalomszervezési elveinek megfelelően az európai állam- és társadalomszervezés alapjául szolgáló, a magyar társadalom számára meghatározó értékeket képvisel, amelyeket tömegtájékoztatási eszközök, könyv- és lapkiadás révén is megjeleníteni igyekszik.

(2) A Kormány természetesnek tartja, hogy az Egyház közéleti kérdésekben is él a mindenkit megillető véleménynyilvánítási szabadsággal. A Szerződés 17. Cikkelyében meghatározott esetekkel kapcsolatos jogalkotásba történő bevonásával, a jogszabálytervezetek és a jogalkotási koncepciók véleményezésének az Ehtv. 20/D. §-a szerinti lehetőségével és más módon elősegíti, hogy az Egyház a társadalom széles nyilvánosságát az egész társadalom érdekében végzett szolgálatához méltóan érhesse el.

Az Egyház saját szabályai szerint adományokat kér és gyűjt, amelyekről az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek.

(1) Az Egyház jogosult a magánszemélyek akaratnyilvánítása, nyilatkozata alapján a központi költségvetés bevételeinek törvényben meghatározott módon számított részére, amelyet az Egyház a belső szabályai szerint használhat fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti számított összeg alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján a befizetett személyi jövedelemadó 1 százaléka (a továbbiakban: szja 1 százaléka).

(3) Az Egyház hitéleti tevékenységének támogatása érdekében a magánszemélyek által az Egyháznak felajánlott, (1) és (2) bekezdés szerinti összeg és annak az állampolgári nyilatkozatok számának arányában történő kiegészítése az Egyház részére folyósításra kerül.

(4) A Kormány garantálja az Egyháznak – illetve a többi bevett egyháznak, valamint a törvényben meghatározott külön állami célnak – az szja 1 százalékát akkor is, ha az (1) bekezdés alapján az állampolgárok ennél kevesebbet ajánlanak fel közvetlenül. Ha az (1) bekezdés alapján az Egyháznak és a többi bevett egyháznak, valamint a külön állami célnak közvetlenül felajánlott összeg együttesen nem éri el az szja 1 százalékát, a különbözetet a központi költségvetés az Egyháznak, a többi bevett egyháznak és a külön állami célnak a felajánlók számának arányában folyósítja.

(5) Az állampolgári felajánlás rendszerét érintő módosításokról a Kormány az Egyházzal haladéktalanul egyeztetést kezdeményez, és az Egyház álláspontját a módosításoknál figyelembe veszi.

(1) A Kormány elismeri és értékeli az Egyház felsőoktatási, köznevelési, szociális, gyermekjóléti, védelmi, család- és ifjúságvédelmi, kulturális, valamint más közösségi szolgáltató tevékenységét. A Kormány elismeri és tiszteletben tartja, hogy az Egyház által fenntartott, közszolgálati feladatokat végző intézmények az állami, önkormányzati intézményekkel mindenben azonos támogatásra jogosultak. A Kormány elismeri, hogy a hosszútávon fenntartható működés feltételeihez szükséges működési forrásra, fejlesztési forrás pályázati lehetőségére az Egyház további, akár egyedi eseti támogatásra is jogosult.

(2) A Kormány jogalkotó tevékenysége során biztosítja – a jogszabályok előkészítése során pedig arra törekszik –, hogy az Egyház által fenntartott közszolgálati feladatot ellátó intézmények számára a hasonló állami, illetve önkormányzati intézményekével azonos fejlesztési feltételek érvényesüljenek. A Kormány egyetért azzal, hogy az Egyház a társadalmi súlyának megfelelően jelenjen meg a köznevelés, a felsőoktatás és a kulturális élet területén.

(3) A Kormány az Egyház szakképzés terén végzett feladatainak elismerésére és támogatására, valamint ezen feladatok végzésének kiszámítható megszervezésére tekintettel biztosítja, hogy az Egyház által fenntartott szakképzési alapfeladatot ellátó intézményekben jogszabályban meghatározott keretek között a szakmai oktatás kezdő évfolyamára felvehető diákok száma, valamint az Egyház által fenntartott szakképzési- vagy szakképzést is folytató iskolák szakmaszerkezete, az oktatott szakmák az Egyházzal egyeztetve kerülnek meghatározásra.

(1) A Kormány biztosítja, hogy az Egyház felsőoktatási intézménye, ideértve az intézmény által fenntartott kollégiumokat és az Egyház által fenntartott diákotthonokat is, a mindenkor hatályos jogszabályok szerint az állami felsőoktatási intézményekkel mindenben azonos feltételekkel részesüljön támogatásban.

(2) A Kormány az Egyház felsőoktatási intézményében tanuló magyar állami ösztöndíjas hallgatók számára az állami felsőoktatási intézményekben tanuló magyar állami ösztöndíjas hallgatókkal azonos jogcímeken és azonos feltételekkel biztosítja az állami költségvetési támogatást.

(3) A Kormány biztosítja, hogy a Szent Pál Akadémia (a továbbiakban: SZPA) hitéleti képzéseiben – legfeljebb 600 fős államilag finanszírozott hallgatói létszámkeret erejéig – magyar állami ösztöndíjas hallgatók vehessenek részt. Az SZPA hitéleti képzésének állami támogatása megegyezik a pedagógusképzési szakok képzési támogatás átlagával.

(4) Az ebben a cikkelyben meghatározott létszámot, illetőleg arányt a Felek csak közös megegyezés esetén csökkenthetik. Az SZPA-t, mint intézményt illető képzési (alap) és speciális állami támogatások mértéke nem lehet kevesebb évente, mint a 2019-es költségvetési évben ezeken a jogcímeken külön-külön megállapított állami támogatások összege.

(5) A Kormány egyetért azzal, hogy az Egyház az SZPA keretein belül, az SZPA 2019/2020-as tanévben hatályos működési engedélyében megállapított maximális hallgatói létszám erejéig vagy új felsőoktatási intézmény létrehozásával a teológiai karon kívül új fakultás létrehozásával nem hitéleti, nem hittudományi területen felsőoktatási képzéseket indítson az Egyház által fenntartott szociális intézmények munkatárs-utánpótlásának biztosítása érdekében.

(1) A Kormány az állami illetve az önkormányzati intézményekben, köznevelésben, szakképzésben, a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók számára nyújtott személyi juttatásokat és azok növelésének forrását azonos feltételekkel biztosítja az Egyház illetve belső egyházi jogi személyei által fenntartott intézményei részére is.

(2) A Kormány a jogszabályi keretek között biztosítja az Egyház által végzett fakultatív hitoktatás és az állami iskolákban az etika helyett választott hit- és erkölcstan oktatás költségeinek állami finanszírozását, a hitoktatók díjazását illetően a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben, függetlenül attól, hogy az oktatás milyen fenntartású intézményi keretek között történik; a hit- és erkölcstan tankönyvek vonatkozásában pedig az országos tankönyvjegyzékben szereplő etika tankönyvek előállítási költségével azonos mértékben.

A Kormány vállalja, hogy a Szerződés 13. Cikkely (4) bekezdése szerinti speciális támogatások összegét évente a központi költségvetésben alapul vett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével valorizálja.

(1) A Felek kijelentik, hogy a Szerződés aláírására kellő felhatalmazással rendelkeznek. A jelen szerződés rendelkezései az aláírást követően hatályosak és végrehajthatók. A Felek kijelentik továbbá, hogy a jelen szerződés aláírását követően a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyházzal kötendő megállapodásról szóló 2066/2006. (IV. 3.) Korm. határozat rendelkezései szerint 2006. április 19-én megkötött megállapodást közös megegyezéssel megszüntetik.

(2) A Szerződésből eredő költségvetési támogatásokat a Kormány 2021. január 1-jét követően biztosítja.

(3) A Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződést tartalmazó kormányhatározatot 2020. szeptember 30. napjáig közzéteszi a Magyar Közlönyben, továbbá a Szerződés megkötését követően a szerződéses rendelkezések érvényre juttatása érdekében a szükséges jogszabályokat 2020. december 31. napjáig a kormányzat megalkotja.

A Kormány az Egyházzal történő előzetes egyeztetés nélkül nem kezdeményezi, és nem támogatja olyan jogszabály megalkotását vagy hatályos jogszabály olyan módosítását, amely az Egyházat, annak jogi státuszát, vagy a Szerződést érinti, illetve amely az Egyházat, a belső egyházi jogi személyeket, egyházi személyeket vagy az egyházi tevékenységet megillető jelenleg hatályos törvényekben foglalt jogokat, kedvezményeket szűkítené. Az Egyház a Szerződésben foglaltakkal ellentétes jogszabályalkotást nem kezdeményez, és nem támogat.

A Felek rögzítik, hogy a Szerződés módosítására vagy megszüntetésére csak írásba foglalt közös megegyezéssel kerülhet sor.

Budapest, 2020. július 24.