nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
43/2020. (VIII. 31.) BVOP utasítás
a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága önköltségszámítási szabályzatáról
2020-09-02
infinity
2
Jogszabály

43/2020. (VIII. 31.) BVOP utasítás

a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága önköltségszámítási szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényre, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletre, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletre – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága önköltségszámításáról a következő utasítást adom ki:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Általános rész

1. Jelen utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP) terjed ki.

2. A BVOP vállalkozási tevékenységet nem folytat, azonban végez termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, ideértve az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján az adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, továbbá eszközök saját előállítását is.

3. Az önköltségszámítási szabályzat célja, hogy részletesen szabályozza

a) a BVOP alaptevékenysége során előállított saját előállítású termékek, szolgáltatások közvetlen önköltségen való értékelését;

b) az értékesített saját előállítású termékek, teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségének meghatározását;

c) a saját kivitelezésű beruházás és felújítás teljesítményértékének megállapítását;

d) a döntés előkészítéséhez, a gazdaságossági jövedelmezőségi számításokhoz és a tervezéshez szükséges költségcsökkentési lehetőségek feltárását, következtetések levonását;

e) közérdekű adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó költségtérítés összegének meghatározását;

f) a külső és belső ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatást.

2. Az önköltségszámítási szabályzat készítésére vonatkozó előírások

4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján a haszonszerzési cél nélküli érték meghatározás csak az önköltségszámítás módszereivel lehetséges.

5. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásai alapján a BVOP az általa kezelt állami vagyont magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára köteles térítési kötelezettséget előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

6. A kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet szerint a kormányzati funkciók és szakfeladatok szerinti elszámolások sajátosságát az önköltségszámításnál figyelembe kell venni.

7. A költségvetési számvitelben minden költségvetési kiadást és bevételt kormányzati funkciónként is el kell számolni, ezen belül külön az alap- és a vállalkozási tevékenységre.

8. A BVOP a kiadásait és költségeit közvetlenül a felmerüléskor a megfelelő kormányzati funkcióra és szakfeladatra számolja el, ezért nem alkalmazza a költségfelosztást és vetítési alap meghatározását.

9. Az önköltségszámítási szabályzattal szembeni követelmény, hogy az adatok kellő időben rendelkezésre álljanak, megbízhatók és könnyen áttekinthetőek legyenek, biztosítsa a könyvvitel számára a megfelelő adatbázist, adattartalma és információáramlása szabályozott legyen. A követelményeket a kalkulációs alapelvek gyakorlatban történő megvalósításával lehet biztosítani.

3. Kalkulációs alapelvek

10. A költségokozat elve alapján minden kalkulációs egységre csak annyi költséget szabad elszámolni, amennyi az előállításával kapcsolatban ténylegesen felmerült, és azzal ok-okozati összefüggésben van.

11. A költségviselő-képesség elve alapján az egyes termékek önköltségébe a közvetett költségek egy része nem mennyiség- vagy értékorientáltan kerül átterhelésre, hanem költséghaszon-számítás függvényében az egyikre több, a másikra kevesebb jut.

12. A költségvalódiság elve alapján minden költséget csak egyszer szabad elszámolni.

13. Az utalványozási és a gazdálkodási fegyelem, valamint az esetleges törvényi előírások betartása, annak ellenőrzése fontos követelménye a pontos, megbízható önköltségszámításnak.

14. A költségteljesség elve alapján a költségszámításnak a BVOP egészére és a könyvviteli mérleg elkészítését megelőzően ismertté vált költségeket érintő gazdasági eseményekre kell kiterjednie. Valamennyi költséget figyelembe kell venni, lehetőleg integrált adatfeldolgozás segítségével, egyszeri adatfelvitellel, kiszűrve a halmozódást.

15. A következetesség elve alapján az önköltségszámítás módszere, hogy a kalkuláció formai és tartalmi felépítése egy-egy időszakon belül állandó legyen, és időszakok között is csak indokolt esetben szabad azt megváltoztatni, különben nem biztosítható az összehasonlíthatóság.

16. A költségek időbeli elhatárolásának elve alapján a pénzügyi számvitelnél az éves beszámoló eredménykimutatásában csak az adott időszakot érintő költségek jelenhetnek meg.

17. A közvetlen költségként való elszámolás előtérbe helyezése alapján minden költséget – ha lehetséges – közvetlen költségként kell elszámolni, mert ez biztosítja az önköltség kiszámítása során a tényleges terhelések elvének érvényesülését.

4. Az önköltségszámításhoz kapcsolódó fogalmak

18. A kiadás a pénzügyi fogalomként történő értelmezésében pénzeszköz igénybevételét, készpénz- vagy számlapénz-felhasználást, vagyis pénzkiadást jelent.

19. A költség a tevékenység érdekében felmerült erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke. A költség mindig egy meghatározott tevékenység elvégzése vagy feladatellátás érdekében merül fel. A tevékenység lehet termék-előállítás vagy szolgáltatás teljesítése.

20. Kizárólag olyan erőforrás-felhasználás minősül költségnek, amely pénzben kifejezhető. Pénzértékben kifejezhető a tevékenység elvégzéséhez felhasznált munkateljesítmény, eszközfelhasználás, tehát a költség az eszköz előállítása vagy szolgáltatás, tevékenység teljesítése érdekében felhasznált élő- és holtmunka pénzértékben kifejezett összege.

21. Az önköltség a tevékenység mennyiségi egységére jutó felhasználás pénzben kifejezett értéke. Az önköltség a termék, termékcsoport, szolgáltatás vagy teljesítmény meghatározott mennyiségi egységének előállítására fordított eszközfelhasználás pénzértékben kifejezett összege. Az önköltség a saját termelésű készlet értékelésének alátámasztására szolgál.

22. A kalkuláció olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy szolgáltatás tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, esetenként méri annak eredményességét.

23. Az önköltségszámítás a termékegység vagy a szolgáltatásegység önköltségének kiszámítását jelenti előzetesen, a termelés folyamatában, illetve annak befejezése után utólagosan.

24. Az önköltségen belül megkülönböztetésre kerül

a) a közvetlen önköltség, amely kizárólag az adott termék vagy szolgáltatás egy egységére bizonyítható módon közvetlenül felmerült személyi juttatásokat, a személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékát, az anyagjellegű ráfordításokat, értékcsökkentést és az egyéb közvetlen költségeket tartalmazza;

b) a közvetett önköltség, amely a termék vagy szolgáltatás egy-egy egységére, különböző vetítési alapok figyelembevételével felosztott közvetett költségek arányos részét is tartalmazza.

25. A költségek költségnemek szerinti csoportosítását a költségek fajta, megjelenési forma szerinti osztályozásának tekinthetjük. A költségek megjelenési formájuk, tárgyi jellegük szerint különböző költségfajtákba, költségnemekbe sorolhatók. A költségnem egyértelműen fejezi ki, hogy a költség keletkezését milyen erőforrás felhasználása idézte elő. A költségnemeket elemi költségeknek is nevezzük.

26. A költségnemek a következők:

a) anyagköltség;

b) igénybe vett szolgáltatások költségei;

c) bérköltség;

d) személyi jellegű egyéb kifizetések költségei;

e) bérjárulékok;

f) értékcsökkenési leírás és

g) aktivált saját teljesítmények értéke.

27. A költségviselő az eszköz, szolgáltatás vagy tevékenység, amelyre a költségek felmerülésük alkalmával közvetlenül elszámolhatók, amelynek előállítása, teljesítése érdekében a költségek felmerülnek.

28. A költséghely a költségek felmerülésének helye, területileg elhatárolt szervezeti egység. Az itt felmerült költségek a felmerülésük alkalmával nem számolhatók el közvetlenül az eszközre, szolgáltatásra vagy tevékenységre, felmerülésükkor közvetlen költségnek nem minősíthetők.

5. Az önköltségszámítás tárgya és a kalkuláció fajtái

29. Az önköltségszámítás tárgya az a termék, szolgáltatás vagy teljesítmény, amelynek önköltségét ki kell számítani, amelyről a kalkuláció készül. Az önköltségszámítás mindig az önköltségszámítás tárgyának természetes mértékegységére vonatkozik. Az önköltségszámítás tárgyához bármely természetes mértékegység választható.

30. Kalkulációs-egység lehet:

a) A termelési folyamatban létrejött, társadalmi szükséglet kielégítésére alkalmas vagy alkalmassá tehető termék. Készültségi fok alapján lehet befejezetlen termék, félkész termék, illetve késztermék.

b) A szolgáltatás, amelyhez a megrendelők részére végzett javító, karbantartó, szállítási tevékenységek, valamint a bérbeadások tartoznak.

31. A kalkuláció fajtái:

a) Az egyedi kalkuláció, ezen belül is a beruházásra, szolgáltatásra, bérbeadásra jellemző, hogy a költségek túlnyomó része közvetlen költségként megállapítható. Az egyedi kalkuláció tárgya egyedi termék megrendelés, saját vállalkozásban végzett beruházás lehet. Az egyedi kalkuláció esetében a költségviselő elszámolás és az önköltségszámítás tárgya megegyezik, az analitikus nyilvántartások a könyvelés vagy az utókalkuláció keretében nagyíthatóak és vezethetők.

b) Az időszaki kalkuláció lényege az elnevezéséből adódik, amely időszak lehet hónap, negyedév, félév vagy év, mely az önköltségszámítás tárgyának figyelembevételével történik. A meghatározott időszak alatt a kalkulációs egységre kerülnek felgyűjtésre a közvetlen költségek. Egy adott időszak alatt törvényesen előállított azonos termékek előállításával, azonos jellegű szolgáltatások végzésével kell ezt a kalkulációs módszert alkalmazni.

II. FEJEZET

AZ ÖNTKÖLSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZERE ÉS IDŐPONTJAI

32. A BVOP elő- és utókalkulációt készít.

33. Az előkalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a tevékenység, a termelés, a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt meghatározásra kerül valamely termék előállítása során felhasználható élő- és holtmunka mennyisége, és ebből a tervezett vagy tényleges értékadatokkal kiszámításra kerül az előállítandó termék önköltsége.

34. Az elkészített előkalkuláció előre tájékoztatja a döntéshozókat a felhasználandó erőforrások értékéről, az alkalmazandó technológia költségvonzatairól, a gazdasági döntés várható költségkihatásairól, gazdaságosságáról és jövedelmezőségéről.

35. Előkalkulációt a termékértékesítési és szolgáltatásnyújtási szerződések megkötése előtt kell elkészíteni, mert a várható önköltség ismeretében alakítható ki a termék vagy a végzett szolgáltatás ára.

36. Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a termelés befejezése után, a mérlegfordulónapi készletérték meghatározása során megállapítható a termék tényleges közvetlen önköltsége.

37. Az utókalkuláció az elmúlt időszak könyveiben a tevékenység gyűjtött költségei vagy kiadásai és a tevékenység mennyisége alapján a termék, szolgáltatás elmúlt időszakra vonatkozó tényleges önköltségét számszerűsíti.

38. Az utókalkuláció szerinti közvetlen önköltségen történő értékelés utókalkuláció készítését teszi szükségessé, melynél a termék-előállítás, szolgáltatás befejezése után, illetve az év végén az elszámolásokban gyűjtött költségek alapján számítják ki a termék, szolgáltatás tényleges közvetlen önköltségét.

39. Az adott tevékenységre készített elő- és utókalkuláció közötti összhangot biztosítani kell. Az összhangot a kétfajta kalkuláció azonos szerkezetben és azonos közvetlenköltség-tartalommal való elkészítésével lehet biztosítani.

40. Az évente végzett utókalkuláció elkészítésének határideje a tárgyévet követő március 15. Az utókalkuláció alapját a február 28-ig zárásra kerülő költségvetési év során az adott tevékenység elvégzése érdekében felmerült tényleges költségek képezik. Az elkészítéséért a BVOP Közgazdasági Főosztály (a továbbiakban: Közgazdasági Főosztály) vezetője a felelős.

41. Előkalkuláció készítésének időpontja a szerződéskötéssel egyidejűleg vagy a felmerüléskor esedékes.

42. A nyomonkövethetőség és az ellenőrizhetőség érdekében minden önköltségszámítást iktatószámmal kell ellátni, és sorszámozni szükséges, amelyért a kalkuláció készítője a felelős.

III. FEJEZET

A KÖLTSÉGEK NYILVÁNTARTÁSA, GYŰJTÉSE, A KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS BIZONYLATAI

43. A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások és bevételek felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.

44. A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.

45. A BVOP-n Forrás.Net zárt pénzügyi-számviteli integrált rendszerrel történik a nyilvántartás, amely valamennyi gazdasági esemény adatait egyidejűleg tartalmazza.

46. A költségek gyűjtésének rendjéért felelős személyek:

a) a BVOP Költségvetési Osztályának (a továbbiakban: Költségvetési Osztály) vezetője a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok tekintetében;

b) a BVOP Leltár és Analitikai Osztály vezetője, illetve a BVOP Számviteli Osztály (a továbbiakban: Számviteli Osztály) vezetője az anyagköltségek, anyagjellegű költségek, szolgáltatások és egyéb költségek, valamint az értékcsökkenés tekintetében.

47. Az önköltségszámítás bizonylati rendjének szabályozásánál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166–169. §-a előírásaiból kell kiindulni. A rendelkezések értelmében:

a) minden olyan gazdasági eseményről, amely hatással van az önköltség összegének vagy költségtartalma összetételének változására, bizonylatot kell kiállítani;

b) költségek nyilvántartásába adatot csak bizonylat alapján szabad bejegyezni;

c) a költségelszámolás bizonylatait a gazdasági esemény megtörténtének időpontjában kell kiállítani;

d) a bizonylatnak meg kell felelni a bizonylattal szemben támasztott tartalmi és alaki követelményeknek;

e) kiemelt tartalmi követelményként kell figyelembe venni, hogy minden bizonylatot utalványozni, ellenjegyezni, érvényesíteni és ellenőrizni kell, melynek megtörténtét aláírással kell dokumentálni.

48. Alapbizonylatok a költségelszámoláshoz kapcsolódóan a következők:

a) kinevezési okirat, megbízási szerződés, munkavégzést elrendelő intézkedések, bérjegyzékek, különféle személyi juttatások kifizetési jegyzékei, munkaadói járulékok számítását igazoló dokumentumok;

b) anyagigénylési bizonylatok, anyagutalványok, raktári kivételezési bizonylatok;

c) számla;

d) személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó kiszámítását igazoló dokumentumok;

e) értékcsökkenés kiszámítását igazoló dokumentumok;

f) állományba vételre, készletre vételre vonatkozó bizonylatok.

49. Az önköltségszámítás bizonylatainak tárolási, őrzési rendjéről, őrzési idejéről és helyéről az önköltségszámítást készítő egység vezetője gondoskodik. A tárolásnál, őrzésnél, őrzési időnél és helynél a vonatkozó törvényekben, kormányrendeletekben, utasításokban és intézkedésekben foglaltakat kell alkalmazni.

50. Az önköltségszámítás bizonylatait utalványozni kell. Az utalványozásért a Költségvetési Osztály vezetője, távollétében a Számviteli Osztály vezetője a felelős. Az elszámolt, utalványozott önköltségszámítást a Közgazdasági Főosztály vezetője ellenőrzi és ellenjegyzi.

IV. FEJEZET

AZ ÖNKÖLTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA

51. A kalkulációs séma a kalkulációs költség és kiadás tényezőnkénti csoportosítása és a kiszámításra kerülő önköltség-kategóriák felsorolása:

1. Közvetlen személyi juttatások és járulékaik

2. Közvetlen anyagköltség/kiadás

3. Igénybe vett, közvetlenül elszámolható szolgáltatások költsége/kiadása

4. Terv szerinti értékcsökkenés közvetlen költsége

5. Saját termelésű termékek felhasználása

6. Egyéb közvetlen költség/kiadás

7. Közvetlen önköltség (1+....+6)

8. Felosztott általános kiadások (központi irányítás nélkül)

9. Szűkített önköltség (7+8)

10. Felosztott központi irányítási költség

11. Teljes önköltség (9+10)

52. A BVOP-n alkalmazott kalkulációs egységek az alábbiak:

a) karbantartási tevékenység egy munkaórájára gyűjtött kiadások;

b) ingatlan-bérbeadás esetén a kiadott napra jutó költség;

c) gépjármű-használat esetében az 1 km-re jutó költség;

d) fénymásolási tevékenységnél A/4-es laponként;

e) az államháztartással összefüggő közérdekű adatok esetében a fénymásolási tevékenységnél meghatározottak szerint.

53. Karbantartási tevékenység során eseti jelleggel a karbantartó műhely szabadkapacitásának kihasználtsága érdekében felmerült tevékenység önköltségének megállapításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a műhelyben dolgozók közvetlenül elszámolható személyi juttatásai és azok járulékai;

b) közvetlen anyagköltség, a felhasznált anyagok értéke, valamint más anyagok felhasználása;

c) igénybe vett szolgáltatások;

d) közüzemi szolgáltatások;

e) a helyiségek és berendezések karbantartási kiadásai;

f) az igénybe vett külső szolgáltatások;

g) értékcsökkenés.

54. Fénymásolás igénybevétele esetében a felmerült tevékenység önköltségének megállapításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a fénymásolás előállításával foglalkozók időarányos személyi juttatása;

b) a közvetlenül elszámolt személyi juttatások munkaadót terhelő járuléka;

c) a fénymásolással összefüggésben felhasznált papír, egyéb anyag;

d) a fénymásolás előállításához szükséges energiadíj;

e) a fénymásoló gép éves értékcsökkenési leírási összege;

f) egyéb, figyelembe vehető költségek.

55. Az ingatlanok bérleti díja a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet szerint kerül megállapításra.

56. A gépjármű magáncélú igénybevétele a BVOP személyi állománya részére, illetve külső személyek esetén az egy kilométerre jutó önköltség alapján kell a fizetendő díjat megállapítani. Az önköltség számításánál a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által kiadott, a büntetés-végrehajtási szervezet gépjármű szabályzatáról szóló belső szabályozó alapján kell eljárni.

57. Az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kérelemre történő szolgáltatásával kapcsolatos költségek számítása a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet egységes alkalmazására kiadott, a Pénzügyminisztérium által kidolgozott önköltség-számítási séma alapján történik.

58. A vezetékes telefon magáncélú használata, illetve a mobiltelefon használata esetén a számla alapján megállapított tényleges igénybevételnek megfelelő mértékű díj fizetése a BVOP állományának használatában lévő telefonokkal kapcsolatos feladatokról szóló belső szabályozóban foglaltak szerint történik.

59. A negatív pecsétnyomó elvesztésének térítési díja a mindenkori legutolsó beszerzési ár.

60. A személyre kiadott eszközök és készletek térítési díjának megállapítása a számviteli rendszerben szereplő nyilvántartási érték, ennek hiányában a piaci érték.

61. A ruházattal kapcsolatos terhelési és kártérítési díjak a Bv. Holding Kft. által közzétett aktuális árjegyzék alapján kerülnek elszámolásra.

62. Térítés ellenében biztosított étkezési szolgáltatás önköltségét a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet önköltség-számítási szabályzata tartalmazza.

63. Az elveszített szolgálati igazolvány pótlásának díja a mindenkori legutolsó beszerzési ár.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

64. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

65.1

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!