nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet
a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről
2020-11-02
2020-11-03
8
Jogszabály

431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet

a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről

A Kormány

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. és a 3. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A száj és az orr kötelező eltakarása

1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles

a) a tömegközlekedési eszközön,

b)1 az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során,

c)2 – az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével – a bevásárlóközpont területén,

d) a fellépők kivételével az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott esemény helyszínén, függetlenül annak nyilvánosságától – így különösen színház, tánc-, zeneművészet –,

e) – az irodák és az üzemi helyiségek kivételével – a mozi területén,

f) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott

fa) muzeális intézmény látogatók számára nyitva álló területén,

fb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmény látogatók számára nyitva álló területén,

fc) kép- és hangarchívum látogatók számára nyitva álló területén,

fd) közművelődési intézmény látogatók számára nyitva álló területén,

fe) közösségi színtér látogatók számára nyitva álló területén,

ff) integrált kulturális intézmény látogatók számára nyitva álló területén,

g) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott

ga) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,

gb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,

h) ügyfélfogadási időben

ha) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,

hb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá

hc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben,

i) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,

j)3 a sportolók, az edzők, a mérkőzésvezető, a versenybíró és ezek segítői kivételével a sportrendezvény résztvevője a sportrendezvény helyszínén,

k)4 a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti szabadtéren megtartott gyűlésen részt vevők, ide nem értve a gyűlés felszólalóját a felszólalás időtartamára,

l)5 a zenés, táncos rendezvény helyszínén – a 6. § (3)–(5) bekezdésében meghatározottak szerint –,

m)6 a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet)

ma) történő munkavégzés során,

mb) vendégként – a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottak szerint –

orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

(2) Az egészségügyi intézmény területén – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot viselni.

(3) Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.

(4) A szociális intézményben

a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal,

b) az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint

az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.

(5)7 Az olyan üzletben, amelyben kiegészítő tevékenységként vendéglátó tevékenységet is folytatnak, az ott megvásárolt étel és ital elfogyasztásának időtartama alatt nem kell a maszkot viselni.

(6)8 Ha az 1. § (1) bekezdés d)–g) pontja szerinti helyszínen vagy területen, valamint a sportrendezvény helyszínén (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: helyszín) vendéglátó tevékenységet is folytatnak, a helyszín étel, illetve ital kiszolgálására kialakított területén vagy helyiségében, kizárólag az ott megvásárolt étel és ital elfogyasztásának időtartama alatt nem kell a maszkot viselni.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételre vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.

(2) Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.

(3) Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének, vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, azt a tömegközlekedési eszköz vezetője köteles

a) az utazásból kizárni,

b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és

c) gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.

(4)9 Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés b)–k) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.

(4a)10 Azt a személyt, aki a maszkot

a) az 1. § (1) bekezdés j) pontja esetében a sportrendezvény szervezője felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, a sportrendezvény szervezője köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a sportrendezvény helyszínét elhagyja;

b) az 1. § (1) bekezdés k) pontja esetében a gyűlés szervezője felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, a gyűlés szervezője köteles a gyűlés helyszínének elhagyására felhívni.

(4b)11 Az 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti sportrendezvény szervezője, valamint az 1. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gyűlés szervezője köteles gondoskodni a (4a) bekezdésben meghatározott szabályok betartásáról.

(5) Az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását

a)12

b)13 az 1. § (1) bekezdés b), c), e), l) és m) pontja esetében a kereskedelmi hatóság

köteles ellenőrizni.

(6)14 Az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását

a) – a b) pont szerinti kivétellel – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) ellenőrzi,

b)15 az 1. § (1) bekezdés b), c), e), l) és m) pontja esetében a rendőrség is ellenőrizheti.

(7)16 Ha a rendőrség az ellenőrzés során az (1), (3) vagy (4) bekezdés szerinti kötelezettség megsértését észleli, az üzemeltető figyelmét erre felhívja, és az esetről az (5) bekezdés b) pontja szerinti hatáskörrel rendelkező szervet értesíti.

3. § (1)17 Ha az 1. § (1) bekezdés b), e), l) és m) pontja esetében a kereskedelmi hatóság az ellenőrzés során vagy a rendőrség értesítése alapján a 2. § (1) bekezdése, a 6. § (6) bekezdése, illetve a 7. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást,

a) figyelmeztetést alkalmaz,

b) 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, vagy

c) az üzletet, illetve a helyiséget legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

(1a)18 A kereskedelmi hatóság az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti jogkövetkezményt együtt is kiszabhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szankció azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is kiszabható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szankció nem alkalmazható, ha az üzemeltető a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen ha

a) a jogsértő személyt felszólította távozásra,

b) a jogsértő személy kiszolgálását megtagadta, és

c) azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.

(4)19 Ha az üzemeltető a (3) bekezdés szerinti, a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben tette meg, a kereskedelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.

1/A.20 A rendőrség kereskedelmi hatóságként történő kijelölése

3/A. § A Kormány kereskedelmi hatóságként a rendőrséget is kijelöli

a) a 2. § (5) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzés lefolytatása, illetve

b) a 3. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazása

céljából.

2. A köznevelési és szakképzési védelmi intézkedések

4. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti köznevelési intézménybe, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti szakképző intézménybe (a továbbiakban együtt: intézmény)

a) az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személy, illetve a nagykorú tanuló csak abban az esetben léphet be, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket,

b) történő belépés során azt a gyermeket, illetve kiskorú tanulót, akinek a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, a többi gyermektől, illetve tanulótól el kell különíteni, és erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt távközlési eszköz útján haladéktalanul tájékoztatni kell.

(2) Az országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi az intézménybe való belépéshez megengedett testhőmérséklet mértékét.

(3) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (2) bekezdése szerinti közhírré tétel mellett a (2) bekezdés szerinti határozatról készült közleményt a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.

(4) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az (1) bekezdés szerinti előírás végrehajtásáról.

(5) Az intézménybe történő érkezéskor mindenki köteles magát a testhőmérséklet ellenőrzésnek alávetni.

5. § (1) Az intézmény területére

a) az ott foglalkoztatott személyen,

b) az ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen,

c) a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn,

d) a gyermeken, illetve a tanulón és

e) a gyermeket, illetve a tanulót – a (2) bekezdés szerint – kísérő nagykorú személyen

kívül más személy nem léphet be.

(2) Ha a gyermeket, illetve a tanulót az intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseli, az intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet.

5/A. §21 Ezen alcím rendelkezései nem alkalmazhatók a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti szavazás előkészítése, szavazás és eredmény megállapítása időtartama alatt azon intézményre, amelyben szavazóhelyiség található.

3. A zenés, táncos rendezvények megtartására és a vendéglátó üzletek nyitva tartására vonatkozó rendelkezések

6. § (1) A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti zenés, táncos rendezvény (a továbbiakban: rendezvény) – függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt.

(2) A rendezvény helyszínén – az ott foglalkoztatottak kivételével – 23.00 óra után 06.00 óráig tilos tartózkodni.

(3)22 Az alkalmi vagy a rendszeres jellegű, nyilvános rendezvény helyszínén – a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni.

(4)23 Ha az alkalmi vagy a rendszeres jellegű, nyilvános rendezvény helyszínén ételt, illetve italt szolgálnak ki, a nyilvános rendezvény étel, illetve ital kiszolgálására kialakított helyiségében, kizárólag az étel, illetve az ital elfogyasztásának időtartama alatt nem kell a maszkot viselni.

(5)24 Ha a rendezvényen élő előadás útján nyújtanak zeneszolgáltatást, a fellépőnek nem kell a maszkot viselnie.

(6)25 Azt a személyt, aki a maszkot a rendezvény szervezője vagy a rendezvény helyszínének üzemeltetője, illetve a rendezvény szervezőjének vagy a rendezvény helyszínének üzemeltetőjének alkalmazottja vagy megbízottja felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínének üzemeltetője köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a rendezvény helyszínét elhagyja.

7. § (1) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tilos tartózkodni.

(2) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az élelmiszer elvitelre történő megrendelése és átvétele, valamint a vételár megfizetése céljából és időtartamára megengedett a tartózkodás.

(3)26 A vendéglátó üzletben vendégként tartózkodó személy – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – köteles az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni.

(4)27 A vendéglátó üzletben vendégként tartózkodó személy

a) a vendéglátó üzlet asztalánál ülve, vagy

b) ha a vendéglátó üzletben az ott megvásárolt étel, illetve ital elfogyasztása nem csak asztalnál ülve történhet, kizárólag az étel, illetve az ital elfogyasztásának időtartama alatt

nem köteles a maszkot viselni.

(5)28 Azt a személyt, aki a maszkot a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének alkalmazottja felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a vendéglátó üzletet elhagyja.

3/A.29 A játékkaszinók és a kártyatermek nyitvatartására vonatkozó rendelkezések

7/A. § A játékkaszinók és a kártyatermek területén 23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak, az üzemeltető képviselői, valamint a műszaki feladatokat ellátó személyek kivételével tilos tartózkodni.

4. A védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése

8. § (1) Ha a koronavírus világjárvány elleni védekezés kapcsán elrendelt járványügyi készültség ideje alatt a védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt (a továbbiakban együtt: eszköz) saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti az érintett eszköz Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) általi beszerzését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén – a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén – az ÁEEK a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során.

5. Záró rendelkezések

9. §30 Az 1. §, a 2. § (3)–(4b) bekezdése, a 4. § (5) bekezdése, az 5. §, a 6. § (2), (3) és (6) bekezdése, a 7. § (1), (3) és (5) bekezdése és a 7/A. § szerinti rendelkezés a Szabstv. 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősül.

10. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. §, a 6. §, a 7. §, a 9. § és a 11. § 2020. szeptember 21-én lép hatályba.

(3) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(4) A 4. § és az 5. § 2020. október 1-jén lép hatályba.

11. §31

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!