2020. évi CVII. törvény

1. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében az egyes fizetési kötelezettségekkel összefüggésben szükséges, a veszélyhelyzet megszűnését követően átmenetileg alkalmazandó további szabályokat állapítja meg.

2. § E törvény alkalmazásában:

3. § (1) E törvény alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás.

(2) A pénzügyi lízingszerződés teljesítési határidejének e törvény szerinti módosulása, valamint a futamidő meghosszabbodása nem érinti a lízingbevevőnek a pénzügyi lízingszerződés szerint a lízingtárgyon fennálló használati jogát, továbbá a pénzügyi lízingszerződésen alapuló tulajdonszerzési jogosultságát.

(3) A hitelező annak tisztázása érdekében, hogy az adós nem teljesítése a II. Fejezet vagy a III. Fejezet hatálya alá tartozik, a szerződésben meghatározott módon, elsődlegesen elektronikus kapcsolattartás útján egyeztet az adóssal.

(4) E törvény rendelkezései nem mentesítik az adóst a polgári jogból adódó együttműködési kötelezettség alól.

4. § E Fejezet rendelkezéseit azon adósra vonatkozóan kell alkalmazni, aki a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségét fizetési képességének meggyengülése következtében nem tudja határidőben teljesíteni és nem tartozik a III. Fejezet és IV. Fejezet hatálya alá.

5. § (1) A hitelező az adóssal kötött szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt 2021. június 30. napjáig felmondással nem szüntetheti meg (a továbbiakban: hitelfelmondási tilalom).

(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakban a hitelező és az adós egyeztetést folytat a szerződésben rögzített kondíciók újratárgyalásáról annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon. A hitelező és az adós a közös megegyezéssel megállapított feltételekkel, így különösen a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettség mértékével és teljesítésének esedékességével módosítja a hitelszerződést. A módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

(3) A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti időszakban nem jön létre a hitelező és az adós között új szerződés, a hitelfelmondási tilalom külön intézkedés nélkül megszűnik.

6. § E Fejezet rendelkezései vonatkozásában adósnak minősül

7. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A fizetési moratórium 2021. június 30. napjáig tart.

(3) Adóstársak esetén elegendő, ha az egyik adóstárs minősül az e Fejezet szerinti adósnak.

(4) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2021. június 30. napjáig meghosszabbodik.

(5) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

8. § (1) Az adós a fizetési moratórium 7. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal.

(2) A fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

(3) A fizetési moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket az olyan – pénzügyi intézményen keresztül folyósított – munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállaló hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.

9. § (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.

(2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.

(3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

10. § A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium 7. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt nem kell megfizetni.

11. § A 7. § (1) bekezdése szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

12. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége akként módosul, hogy a részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. június 30-ig fizetési haladékot kap (e § alkalmazásában a továbbiakban: fizetési haladék). A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A fizetési haladék a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3)² Az (1) bekezdés szerinti vételárrészlet-fizetési kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik. A bérlő a fizetési haladékot követően – erre irányuló kérelme esetén – az (1) bekezdés szerinti bérletidíj-fizetési kötelezettségét legfeljebb a fizetési haladék hónapokban számított időtartamával megegyező számú, egyenlő mértékű havi részletekben teljesítheti.

(4) Az (1) bekezdésében meghatározott bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője a fizetési haladék időtartama alatt a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.

13. § (1) E Fejezet alkalmazásában – a 19. §-ban foglaltaktól függetlenül – adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.

(2) A fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 7. § (1) bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2021. január 1. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

14. § Ezen Fejezet rendelkezéseit arra a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: vállalkozás) adósra kell alkalmazni, amely a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján annak minősül.

15. § (1) Az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége, ha ezt az adós a hitelezőnél írásban kéri, 2021. június 30. napjáig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére hiteltörlesztési moratóriumot vehet igénybe.

(2) A hiteltörlesztési moratóriumra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a szerződés azonosításához szükséges adatokat, továbbá azokat az adatokat is, amelyek alapján megállapítható, hogy az adós a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján jogosult a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére.

16. § A hiteltörlesztési moratóriumra a fizetési moratórium szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

17. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg azt a mutatószámot, amelynek teljesülése esetén a vállalkozás pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősül.

18. § Ez a törvény 2021. január 1. napján lép hatályba.

19. § E törvény rendelkezéseit a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.