nyomtatás  nagyítás kicsinyítés  ablak bezárása 
Betöltés...
2020. évi CXVIII. törvény
egyes adótörvények módosításáról
2020-11-27
2020-11-27
0
Jogszabály

2020. évi CXVIII. törvény

egyes adótörvények módosításáról1

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) VI. Fejezete a 29/D. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Személyi kedvezmény

29/E. § (1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

(3) A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.

(4) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.”

2. § Az Szja tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy a magánszemély által az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett és az állami adó- és vámhatóság által a kifizető részére elektronikus úton továbbított nyilatkozat (a továbbiakban: adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha az adóelőleg-nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik, az adóelőleg-nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság a Magyar Államkincstárnak is továbbítja. Adóelőleg-nyilatkozat érvényesen esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig adható azzal, hogy a korábbi adóelőleg-nyilatkozat visszavonásának minősül az is, ha a magánszemély újabb adóelőleg-nyilatkozatot tesz. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is tett adóelőleg-nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban átadott adóelőleg-nyilatkozatot kell figyelembe vennie. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új adóelőleg-nyilatkozatot tenni. Nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.”

3. § Az Szja tv. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.”

4. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 2. melléklet,

c) 11. számú melléklete a 3. melléklet

szerint módosul.

5. § Az Szja tv.

a) 1/A. § (3) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés” szöveg,

b) 1/B. § (1a) bekezdésében a „31/B. § (2) bekezdés d) pontja” helyébe a „31/B. § (2a) bekezdés g) pontja” szöveg,

c) 7. § (1d) bekezdésében a „felszámolása miatt” szövegrész helyébe a „végelszámolása vagy felszámolása miatt” szöveg, a „felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén” szövegrész helyébe a „végelszámolásával vagy felszámolásával összefüggésben kártalanítás vagy kárrendezés címén” szöveg,

d) 49. § (1) bekezdésében az „a családi kedvezményt, az első házasok kedvezményét érvényesítő” szövegrész helyébe az „a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő” szöveg,

e) 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások cím 4. A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás alcímében, a 10. Selejtezési nyilvántartás alcímében és a III. Selejtezés címben az „50 ezer” szövegrész helyébe a „200 ezer” szöveg,

f) 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye cím 10. pontjában a „kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat teljes összege adókedvezményként érvényesíthető” szövegrész helyébe a „kamat teljes összege a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül” szöveg

lép.

6. § Hatályát veszti az Szja tv.

a) 7. § (1c) bekezdésében az „és (3b)” szövegrész,

b) 12/C. § (3) bekezdés d) pontja,

c) 40. §-a és az azt megelőző „Személyi kedvezmény” alcím-cím,

d) 60. § (1) bekezdésében a „Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.” szövegrész,

e) 5. számú melléklet V. Különleges rendelkezések cím b) pontja,

f) 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye cím 12. pontjában az „A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege a 2016. december 31-ét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.” szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

7. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 11. pontja a következő i) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

ellenőrzött külföldi társaság:)

i) a 8. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az e) pont szerint az a külföldi személy, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel és az a külföldi telephely, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban fekszik;”

(2) A Tao. törvény 4. § 33. pontja a következő i) és j) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

telephely:)

i) a külföldi személynél munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanezen tevékenységet más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül történő szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot, azzal, hogy az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni,

j) a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha a tevékenysége megfelel az adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország által a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, nemzetközi szerződés telephely fogalmának;”

8. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén

1. az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel),

2. az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, azzal, hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyleteinek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegig vehető figyelembe,”

(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés gy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)

1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés – ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést – következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent,

2. az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivonás következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, azzal hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összegig vehető figyelembe,

3. az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,”

(3) A Tao. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés n) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartás vezet.”

9. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

l) a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből, vagy más módon a könyvekből való kivezetéséből származó nyereség azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt nyereség meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,”

(2) A Tao. törvény 8. § (5e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5e) A csoportos társasági adóalany esetében az (1) bekezdés j) pontját a csoportos társasági adóalany tagjainak nettó finanszírozási költségei és a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredménye összességére kell alkalmazni, amelynek során a 939 810 000 forint a csoportos társasági adóalany nettó finanszírozási költséggel rendelkező tagjaira együttesen vonatkozik. Az így megállapított összeget a nettó finanszírozási költség arányában kell figyelembe venni a tagok egyedi adóalapjában.”

10. § A Tao. törvény 16/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó adózó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó áthelyezésre jutó fizetendő adót az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően az adóbevallásban tett választás alapján öt részletben fizetheti meg, ha

a) az Európai Unió más tagállamába helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet vagy

b) olyan EGT-tagállamba helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet, amely EGT-tagállam az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-i (EU) 2010/24 tanácsi irányelv (a továbbiakban e §-ban: 2010/24 tanácsi irányelv) szerinti kölcsönös segítségnyújtással egyenértékűnek tekinthető, adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást kötött az adózó tagállamával vagy az Európai Unióval.”

11. § (1) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti támogatáson (juttatáson) túl az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontja szerinti támogatott szervezetek részére az adózó támogatást nyújthat a veszélyhelyzettel, a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek – így különösen a lázmérő, maszk, gumikesztyű, koronavírus teszt és annak szolgáltatásként történő megvásárlása, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő, fertőtlenítő folyadék, egészségügyi védőruházat, egészségügyi vizsgálat – támogatására.”

(2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4d) Az (1a) bekezdés alapján meghatározott támogatási igazolások összértéke a támogatott szervezetek sportfejlesztési programjában szereplő igazolt költségek, ráfordítások, kiadások legfeljebb 100 százaléka lehet.”

12. § A Tao. törvény 22/E. § (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem vehető igénybe adókedvezmény,)

f) ha a beruházás, a felújítás tárgya a 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi, kivéve a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjárművet, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.”

13. § (1) A Tao. törvény 28. §-a a következő (6a)–(6c) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Amennyiben a belföldi illetőségű adózó azért nem jogosult a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalap csökkentő tétel alkalmazására a közte és a külföldi telephelye közötti ügyletre vonatkozóan, mert nem rendelkezik a 18. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában előírt nyilatkozattal, akkor a (2) bekezdés alkalmazását követően a belföldi illetőségű adózó csökkentheti adóalapját a külföldi telephelyhez a (4) bekezdés szerint hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegével.

(6b) A (6a) bekezdés szerinti csökkentés nem haladhatja meg a külföldi telephely jövedelmének megállapításakor alkalmazott 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti növelő tétel 90 százaléka és a külföldi telephelyhez a (4) bekezdés szerint hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegéből a külföldi telephely bevételét meghaladó összeg közül a kisebbet.

(6c) A (6a) bekezdés szerinti csökkentés a 7., 8. és 16/B. §-ban foglalt rendelkezésekre figyelemmel alkalmazandó.”

(2) A Tao. törvény 28. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A csoportos társasági adóalany által fizetendő adó megállapításakor a (2)–(6) bekezdésben foglaltak a csoporttag által az adóévben megszerzett külföldön adóztatható jövedelemre, illetve a csoporttag által külföldön fizetett (fizetendő) adóra irányadóak. A csoporttag az általa külföldön fizetett (fizetendő) adó összegét feltünteti az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában.”

14. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (95) bekezdéssel egészül ki:

„(95) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 22/E. § (8) bekezdés f) pontját első alkalommal ezen rendelkezés hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (96) bekezdéssel egészül ki:

„(96) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 8. § (5e) bekezdését a 2020-ban kezdődő adóévében az adózó választása szerint alkalmazza.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (97) bekezdéssel egészül ki:

„(97) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (1a) és (4d) bekezdését első alkalommal a 2020. évben kezdődő adóévre lehet alkalmazni.”

15. § A Tao. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adózási szempontból nem együttműködő államok listáját rendeletben állapítsa meg.”

16. § A Tao. törvény

1. 4. § 28/b. pontjában a „számolja az” szövegrész helyébe a „számolja el az” szöveg,

2. 22/C. § (2a) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1)–(1a)” szöveg,

3. 22/C. § (3a) bekezdés a) pontjában az „a)–d) pontja” szövegrész helyébe az „a)–d) pontja és az (1a) bekezdés” szöveg,

4. 22/C. § (3e) bekezdésében a „pontjában” szövegrészek helyébe a „pontjában, valamint az (1a) bekezdésben” szöveg,

5. 22/C. § (5) bekezdésében a „jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki” szövegrész helyébe a „jogosult szervezettel kapcsolatban akkor állítható ki” szöveg,

6. 22/C. § (9) és (9a) bekezdésében a „pontjában” szövegrész helyébe a „pontjában, valamint az (1a) bekezdésben” szöveg,

7. 24/A. § (3) bekezdés b) pontjában, 24/A. § (7) bekezdésében, 24/A. § (19) bekezdésében és 3. számú melléklet B) rész 15. pontjában a „22/C. § (1)” szövegrész helyébe a „22/C. § (1)–(1a)” szöveg,

8. 24/A. § (9), (19) és (20) bekezdésében a „(4), (4a) és (4b)” szövegrész helyébe a „(4), (4a), (4b), (4c) és (4d)” szöveg,

9. 24/A. § (12) bekezdésében az „a)–d) pontjának” szövegrész helyébe az „a)–d) pontjának és (1a) bekezdésének” szöveg,

10. 24/A. § (13a) bekezdés b) pontjában az „az adó” szövegrész helyébe az „az adóelőleg, adó” szöveg,

11. 24/A. § (20) bekezdésében a „valamint (1) bekezdés d) pont dc) és de) alpontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés d) pont dc) és de) alpontjában, valamint (1a) bekezdésében” szöveg

lép.

17. § (1) Hatályát veszti a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjában az „és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Tao. törvény 29/Q. § (3) bekezdése.

3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

18. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 16. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]

b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;”

(2) A Katv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]

e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;”

19. § (1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

a) a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;”

(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;”

20. § (1) A Katv. 28. § (4a) és (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4a) Az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, és amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt a 20. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, amelyet csökkent a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értéke és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege, valamint a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.

(4b) Amennyiben a (4a) bekezdés szerinti összeg pozitív, akkor az adózó – erre irányuló választása alapján – az eredménytartalék terhére ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így képzett lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben – a társasági adóalanyiság időszaka alatt – a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a lekötött tartalékba átvezetett összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.”

(2) A Katv. 28. §-a a következő (4c)–(4e) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) Amennyiben a (4a) bekezdés szerinti összeg negatív, akkor azt a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya a társasági adóalanyiságának létrejötte adóévét követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként figyelembe veheti.

(4d) Ha az adózó választása szerint a (4a) bekezdésben meghatározott pozitív összegre a (4b) bekezdés szerinti lekötött tartalékot nem képzi meg, akkor ezen összegre a kisvállalati adóalanyiság utolsó napján hatályos, a Tao. tv. 19. §-a szerinti adókulccsal az adót megállapítja, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel készített bevallásában bevallja és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

(4e) Az adózó a (4a)–(4c) bekezdésre vonatkozóan külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a (4a), (4b) és (4c) bekezdés szerinti összegek megállapításához szükséges adatokat.”

21. § A Katv.

a) 5. § d) pontjában a „betéti társaság vagy közkereseti társaság” szövegrész helyébe a „betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda” szöveg,

b) 25. § (7) bekezdésében az „egyéni cég alapítása” szövegrész helyébe az „egyéni cég, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása” szöveg

lép.

4. Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról 2020. évi LXXVI. törvény módosítása

22. § Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 85. § (1) bekezdésében a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6b) és (6d) bekezdését megállapító rendelkezések a „bevétel után” szövegrészek helyett a „bevétel 71,42 százaléka után” szöveggel lépnek hatályba.

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

5. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

23. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 13. §-a előtti alcím-cím helyébe a következő alcím-cím lép:

„Az adó visszaigénylése és törlése”

24. § A Rega tv. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kivetett, de meg nem fizetett adót a vámhatóság

a) az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben az adóalany kérelmére, vagy

b) ha a gépjármű forgalomba helyezése a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti Műszaki adatlap 6 hónapos felhasználhatósági határidejéig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig nem következik be, hivatalból

törli.”

6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

25. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A csoportos adóalanyiság létrehozására irányuló kérelemben megjelölhető, hogy mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság létrehozását. A csoportos adóalanyiság a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (3) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre.”

(2) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás iránti kérelmében a kívül maradó, illetve a csatlakozó új adóalany megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (8) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre.”

(3) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) A csoportos adóalanyiságból történő kiválás iránti kérelmében a kiválni szándékozó tag megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a kiválását. A csoportos adóalanyiságból történő kiválás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (10) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre.”

(4) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben megjelölhető, hogy mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság megszüntetését. A csoportos adóalanyiság a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság engedélye visszavonásának véglegessé válása napjával szűnik meg. A csoportos adóalanyiság a (11) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott esetben az állami adó- és vámhatóság engedélye visszavonásának véglegessé válása napjával szűnik meg.”

26. § Az Áfa tv. a Termék értékesítése alcímet megelőzően a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) A 8. § szerinti különböző csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok egymással együttesen kapcsolttá válása esetén úgy kell tekinteni, hogy a kapcsolttá válást megelőzően engedélyezett csoportos adóalanyiságok tekintetében teljesülnek a 8. §-ban meghatározott feltételek, a következő feltételek együttes fennállása esetén

a) a kapcsolttá válást követő 30 napon belül

aa) a csoportos adóalanyiságokban részt vevő valamennyi tag közösen és egybehangzóan írásban nyilatkozik az állami adó- és vámhatóság részére, hogy az engedélyezett csoportos adóalanyiságok közül melyik az az egy csoportos adóalanyiság, amelyet fenn kívánnak tartani, és amelynek fenntartásához hozzájárulnak (a továbbiakban: fennmaradó csoportos adóalanyiság), és

ab) a kívül maradó adóalany írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul a fennmaradó csoportos adóalanyiság fenntartásához,

b) a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz történő 8. § (8) bekezdése szerinti csatlakozási kérelem benyújtása, valamint a kívül maradó adóalany 8. § (3) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának megtétele a kapcsolttá válás időpontját magában foglaló hónapot követő nyolcadik hónap végéig maradéktalanul megtörténik valamennyi 8. § (1) bekezdése szerinti személy, szervezet részéről.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén

a) a 8. § (3) bekezdésétől eltérően nem képezi akadályát a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás kérelmezésének, ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti kapcsolttá válást megelőzően engedélyezett, de megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság tagja,

b) a 8. § (7) bekezdése alkalmazásában kívül maradó adóalanynak kell tekinteni egymáshoz képest az (1) bekezdés szerinti különböző csoportos adóalanyiságokat is azzal, hogy amennyiben a kívül maradó adóalany csoportos adóalanyiság, úgy a kívül maradó adóalany egyetemleges felelőssége alatt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok egyetemleges felelősségét kell érteni.

(3) A csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben nem jelölhető meg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartam végét követő időpont.

(4) A megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiságban részt vevő és a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz csatlakozni szándékozó tag csatlakozási kérelmében megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A csatlakozási kérelemben nem jelölhető meg a megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben megjelölt időpontnál korábbi időpont.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság engedélye véglegessé válásának napjával jön létre, feltéve, hogy ebben az időpontban a kérelmező már nem tagja más csoportos adóalanyiságnak.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt bármelyik megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság indokolt kérelmére az állami adó- és vámhatóság legfeljebb egyszer, további nyolc hónappal meghosszabbíthatja.

(7) A (6) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során az összes körülményt mérlegelni kell, különösen a 8. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti nyilvántartási rendszer kialakításához szükséges idő hosszát a fennmaradó csoportos adóalanysághoz csatlakozni kívánó személyek, szervezetek számától, méretétől, tevékenysége jellegétől függően.”

27. § Az Áfa tv. Termék értékesítése alcíme a következő 12/B. és 12/C. §-sal egészül ki:

„12/B. § (1) E törvény alkalmazásában termék Közösségen belüli távértékesítése: termék olyan értékesítése, amikor a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, vagy javára más végzi – ideértve az értékesítő közvetett részvételével történő feladást, fuvarozást is – a Közösség egy olyan tagállamából, amely eltér attól a tagállamtól, amelyben a feladott, illetve fuvarozott termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) a termék értékesítése

aa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdés a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagy

ab) bármely más nem adóalany személy, szervezet részére történik; és

b) az értékesített termék:

ba) nem új közlekedési eszköz; illetve

bb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem.

(2) Harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítése (a továbbiakban: harmadik államból importált termék távértékesítése): termék olyan értékesítése, amikor a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, vagy javára más végzi – ideértve az értékesítő közvetett részvételével történő feladást, fuvarozást is – harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről a Közösség valamely tagállamában lévő beszerző nevére szóló rendeltetéssel, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) a termék értékesítése

aa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdés a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagy

ab) bármely más nem adóalany személy, szervezet részére történik; és

b) az értékesített termék:

ba) nem új közlekedési eszköz; illetve

bb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem.

12/C. § (1) Ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által harmadik államból 150 eurónak megfelelő pénzösszeget meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését segíti elő, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben.

(2) Ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék Közösség területén történő – a Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalany részére történő – értékesítését segíti elő, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben.”

28. § Az Áfa tv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazhatósága megszűnik, és nem alkalmazható az olyan termék Közösségen belüli beszerzésére sem, amelynek–adó nélkül számított–ellenértékével a beszerző először meghaladja a (2) bekezdés a) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.”

29. § Az Áfa tv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően, ha az adóalanyt a 12/C. § szerint úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket egyúttal beszerzi és értékesíti, a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az általa teljesített termékértékesítéshez kell hozzárendelni.”

30. § Az Áfa tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § A 26. §-tól és a 28. §-tól eltérően:

a) termék Közösségen belüli távértékesítése esetében teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van,

b) harmadik államból a Közösség olyan tagállamába importált termék távértékesítése esetében, amely tagállam eltér attól a tagállamtól, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van,

c) harmadik államból a Közösség azon tagállamába importált termék távértékesítése esetében, amely tagállamban a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, ezen tagállamot kell teljesítési helynek tekinteni, feltéve, hogy az említett termékre vonatkozó adót azon tagállami szabályozás szerint kell bevallani, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak.”

31. § Az Áfa tv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik, és nem alkalmazható arra a termékértékesítésre sem, amelynek – adó nélkül számított – ellenértékével az adóalany először meghaladja az (1) bekezdés b) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.”

32. § Az Áfa tv. 45/A. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek – adó nélkül számított ellenértékével – a szolgáltatást nyújtó először meghaladja a (3) bekezdés c) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.”

33. § Az Áfa tv. II. Fejezete a következő 2a. alfejezettel egészül ki:

„2a. alfejezet

Termék Közösségen belüli távértékesítését és a 45/A. § hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalanyokra vonatkozó értékhatár

49/A. § (1) A 29. § a) pontja és a 45/A. § nem alkalmazandó a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozó következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a) kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,

b) a szolgáltatást olyan nem adóalany részére nyújtja, aki (amely) a Közösségnek az a) pontban meghatározottaktól eltérő tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában rendelkezik ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, vagy a terméket az a) pontban említett tagállamtól eltérő tagállamba szóló rendeltetéssel adja fel küldeményként vagy fuvarozza el,

c) az adott naptári évben, valamint – feltéve, hogy ilyen termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesített – az adott naptári évet megelőző naptári évben a b) pontban meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek – adó nélkül számított ellenértékével – a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó először meghaladja az (1) bekezdés c) pontja szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő azon adóalany, aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatásokat nyújt és belföldön telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában belföldön van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, vagy terméket belföldről ad fel küldeményként vagy fuvaroz el a Közösség másik tagállamába szóló rendeltetéssel, vagy a belföldön található termék küldeménykénti feladását, fuvarozását a Közösség másik tagállamába szóló rendeltetéssel a javára más végzi, az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 29. § a) pontját és a 45/A. §-t alkalmazza.

(4) Az az adóalany, aki (amely) élt a (3) bekezdés szerinti választási jogával, attól a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el.”

34. § Az Áfa tv. III. Fejezet „Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok” alcíme a következő 61/A. §-sal egészül ki:

„61/A. § Az 55–61. §-tól eltérően, ha az adóalanyt a 12/C. § szerint úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket egyúttal beszerzi és értékesíti, az általa, valamint a részére történő termékértékesítés esetében a teljesítés a fizetés elfogadásának időpontja. Ebben az esetben a fizetendő adót is ekkor kell megállapítani.”

35. § (1) Az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:)

b) az adóalany a termék adóalany beszerzőjét, szolgáltatás adóalany igénybevevőjét a (8) bekezdésben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,”

(2) Az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:)

h) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, kivéve, ha a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó polgári jogi igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet,”

(3) Az Áfa tv. 77. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) Az adóalany köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság részére nyilatkozni a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, azon számla sorszámáról, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza, az adóalap-csökkentés összegéről, az adóalany termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről és adószámáról, valamint a (7) bekezdés i) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről.

(10) Amennyiben az adóalap (7) bekezdés szerinti csökkentését követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét megtérítik, a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegének erejéig az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. Az adóalany köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság részére nyilatkozni a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegéről, valamint az adóalany termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről és adószámáról.”

(4) Az Áfa tv. 77. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Amennyiben a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés beszerzője, szolgáltatásnyújtás igénybevevője nem minősül adóalanynak, az adóalap csökkentése során a (7) és (9)–(10) bekezdést, ha e törvény másképpen nem rendelkezik, megfelelően alkalmazni kell.”

36. § Az Áfa tv. 87. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha)

c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.”

37. § Az Áfa tv. „Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel” alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § Ha az adóalanyt a 12/C. § (2) bekezdése szerint úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket egyúttal beszerzi és értékesíti, mentes az adó alól ezen adóalany részére történő termékértékesítés.”

38. § Az Áfa tv. 93. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

o) a termék importja, amennyiben az adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési kötelezettségét a XIX/B. Fejezetben vagy azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, és amennyiben legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor ezen adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az állami adó- és vámhatósággal közölte az ezen különös szabályozás alkalmazásához az adóalany részére megállapított érvényes import azonosítószámot.”

39. § Az Áfa tv. 94. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A 93. § (1) bekezdésének b) pontjától eltérően nem mentes az adó alól:]

l) a Vámmentességi-rendelet II. címének V. fejezete alatt szabályozott termék importja.”

40. § Az Áfa tv. 121. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást)

b) a 87/A. §, a 89. §, a 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98–117. § szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja;”

41. § Az Áfa tv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. § (1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát törli, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik.

(2) Nem áll be az (1) bekezdés szerinti joghatás, ha az adóalany kérelemére az adószámának törlését követően az állami adó- és vámhatóság az adószámot ismételten megállapítja.

(3) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószámot a (2) bekezdés szerint ismételten megállapítja, az adóalany adólevonási jogát az Art. szerinti elévülési időre figyelemmel önellenőrzés útján érvényesítheti.”

42. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)

c) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az a) pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul;”

43. § Az Áfa tv. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés nem vonatkozik arra az adóalanyra, akire (amelyre) a XIX/A. Fejezet 1. alfejezete és a XIX/B. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

44. § (1) Az Áfa tv. 155. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása során – a Vám tv.-ben meghatározott eltéréssel – határozattal állapítja meg az adót. A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása során abban az esetben is határozattal állapítja meg az adót, ha a termék importja a 95. § szerint mentes az adó alól.”

(2) Az Áfa tv. 155. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdéstől és a 156. § (1) bekezdésétől eltérően az adót az adóbeszedésre kötelezett állapítja meg a XIX/C. Fejezetben foglalt esetben.”

45. § (1) Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha)

b) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 164. § (1) bekezdés a) pontjában említett időpontig maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri;”

(2) Az Áfa tv. 165. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a 29. § a) pontjában meghatározott esetben, kivéve, ha az adóalany az adófizetési kötelezettsége teljesítésére azt a tagállami szabályozást alkalmazza, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak.”

46. § Az Áfa tv. 167. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha)

c) az Art. szerinti automataberendezés használatával térítik meg részére az ellenérték adót is tartalmazó összegét.”

47. § Az Áfa tv. XI. Fejezete a „Vevői készletre vonatkozó különös szabályok” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

„Az elektronikus felületek által elősegített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó különös szabályok

183/A. § (1) Ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék vagy szolgáltatás nem adóalanyok részére történő, a Közösség területén teljesített értékesítését, illetve nyújtását segíti elő, akkor a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást elősegítő adóalany köteles nyilvántartást vezetni ezen termékértékesítésekről, illetve szolgáltatásnyújtásokról.

(2) A nyilvántartást a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló, 2011. március 15-i (EU) 282/2011 tanácsi végrehajtási rendelet szerint meghatározott részletezettséggel kell vezetni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti nyilvántartást kérésre elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A nyilvántartást az ügylet teljesítése évének utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.”

48. § Az Áfa tv. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„184. § (1) Az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett a megállapított adóról az Art. szerint bevallást tesz az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az erre a célra biztosított elektronikus felületen – a 257. § (2) bekezdése alá tartozó adóalany kivételével – az adóalany rendelkezésére bocsátja az adóalany adott adómegállapítási időszakára vonatkozó, nyilvántartásában szereplő alábbi adatokat:

a) fizetendő adót és az adó alapját, és

b) az adóalanyra áthárított előzetesen felszámított adót és az adó alapját

(e § alkalmazásában a továbbiakban: bevallástervezet).

(3) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti bevallási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy az állami adó- és vámhatóság által a (2) bekezdésben foglaltak szerint rendelkezésére bocsátott bevallástervezetet a bevallás benyújtására előírt határidőig a (2) bekezdés szerinti elektronikus felület alkalmazásával módosítja, kiegészíti, elfogadja és a bevallást benyújtja.

(4) A (2) bekezdés szerinti bevallástervezetet az állami adó- és vámhatóság az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak végétől számított 12. naptól teszi elérhetővé az adóalany részére.

(5) Az adóalany a bevallástervezet módosítása, kiegészítése, elfogadása és a bevallás benyújtása által nyilatkozik az adólevonási jogról és annak érvényesítéséről is. A 10. számú melléklet 9–14. pontja szerinti, befogadott számlákra vonatkozó összesítő jelentéstételi kötelezettség teljesítésének kell tekinteni a bevallástervezet levonható előzetesen felszámított adóra vonatkozóan történő módosítását, kiegészítését, elfogadását követően a bevallás benyújtását.

(6) Ha az adóalany a bevallástervezet (3) bekezdés szerinti módosítását, kiegészítését, elfogadását követő benyújtása mellett az erre a célra rendszeresített nyomtatványon is teljesíti bevallási kötelezettségét, az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának.

(7) Az adóalany a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen benyújtott bevallásában szereplő adóalapot, adót ezen elektronikus felületen vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel.

(8) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületet elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el.

(9) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen megjelölhet más természetes személyt is (a továbbiakban: másodlagos felhasználó), akinek jogot ad a bevallástervezetben szereplő adatok módosítására, kiegészítésére, elfogadására. A másodlagos felhasználó jogosultsága nem terjed ki a bevallás benyújtására.

(10) A másodlagos felhasználó (9) bekezdés szerinti jogosultsága addig az időpontig áll fenn, amíg azt az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen vissza nem vonja.”

49. § Az Áfa tv. 186. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az adóalany megszűnésekor vagy annak közvetlen következményeként a jogutód belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, a (6) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az adóalany jogutód nélkül szűnt meg.”

50. § Az Áfa tv. 251/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó-visszatérítési kérelem

a) az adó-visszatérítési időszakban kibocsátott számlában foglalt előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, feltéve, hogy az előzetesen felszámított adó a számla kibocsátása előtt vagy a számla kibocsátásakor keletkezett, továbbá

b) az adó-visszatérítési időszakban keletkezett előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, feltéve, hogy azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amely után az előzetesen felszámított adó keletkezett, a számlát az adófizetési kötelezettség keletkezése előtt kibocsátották, és

c) az adó-visszatérítési időszakban keletkezett, termékimportot terhelő előzetesen felszámított adót tartalmazhatja.”

51. § Az Áfa tv. MÁSODIK RÉSZE a következő XIX/A. Fejezettel egészül ki:

„XIX/A. FEJEZET

A NEM ADÓALANYOK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA, TERMÉK KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TÁVÉRTÉKESÍTÉSÉRE ÉS EGYES BELFÖLDI TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

253/C. § Ezen fejezet alkalmazásában

1. adóbevallás: a különös szabályozás szerint a Közösség tagállamaiban fizetendő adó összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás,

2. tevékenységet lezáró bevallás: az a bevallás, amelyet a különös szabályozásból kizárt vagy kilépő adóalany a kilépése hatálydátumának megfelelő időszakkal bezárólag benyújtani köteles,

3. a Közösség területén nem letelepedett adóalany: olyan adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén.

1. alfejezet

A Közösség területén nem letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó nem uniós különös szabályozás

253/D. § (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy a Közösség területén gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalany részére történő szolgáltatásnyújtása utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany szolgáltatásnyújtása megkezdését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.

(4) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében belföldön nyilvántartásba vette, az adóalany (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: nem uniós különös szabályozás).

(5) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles a nem uniós különös szabályozást alkalmazni minden (1) bekezdés szerinti szolgáltatására vonatkozó adókötelezettsége teljesítésére.

253/E. §(1) Az adóalany a nem uniós különös szabályozás választásakor az azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:

a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,

b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),

c) a székhelye szerinti adóazonosító számát, ha ilyennel rendelkezik,

d) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését,

e) az IBAN vagy OBAN bankszámlaszámot,

f) a BIC-kódot,

g) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

h) nyilatkozatot arról, hogy a Közösség területén nem telepedett le,

i) a nem uniós különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,

j) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2–4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.

(2) Az adóalany a nem uniós különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást – elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben – bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adóalany a továbbiakban már nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adóalanyt nyilvántartásába veszi a nem uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok között, és ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosító számmal látja el (a továbbiakban: nem uniós azonosítószám), amelyről elektronikus úton értesíti az adóalanyt.

(4) Az adóalany a nem uniós különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a nem uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából törli azt az adóalanyt,

a) aki (amely) ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtását befejezte,

b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtási tevékenysége befejeződött,

c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,

d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat, vagy

e) aki (amely) nem kívánja a továbbiakban ezen különös szabályozást alkalmazni.

(6) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában az adóalanyra vonatkozó

a) regisztrációs (bejelentési) adatokat az adóalany adóhatósági nyilvántartásból történő törlésének,

b) bevallási adatokat azok adóalany által történő rendelkezésre bocsátásának

naptári éve végétől számított tíz évig nyilvántartja.

253/F. § (1) Az adóalany minden naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton adóbevallást nyújt be – függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban nyújtott-e a nem uniós különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatást – azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik.

(2) Az adóbevallás tartalmazza:

a) a nem uniós azonosító számot, és

b) az adómegállapítási időszakban nyújtott, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások

ba) adó nélküli teljes összegét,

bb) a vonatkozó adó – adómértékek szerint lebontott – teljes összegét,

bc) az alkalmazandó adómértéket, és

bd) a fizetendő adó teljes összegét

minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben az adó fizetendő.

(3) Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.

(4) Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett bankszámlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra. Bármely, az adóalany önhibájából eredő, az állami adó- és vámhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adóalanyt terheli.

(5) A nem uniós különös szabályozás hatálya alatt, az adóbevallás – ezen különös szabályozás keretében történő – módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség. Az adóbevallás módosítását egy következő adóbevallásban kell szerepeltetni. E későbbi bevallásban meg kell jelölni az érintett teljesítési hely szerinti tagállamot, az adómegállapítási időszakot és a módosításból származó adóösszeget (különbözetet). A tevékenységet lezáró bevallás benyújtását követően az adóbevallások – ideértve a tevékenységet lezáró bevallást is – módosítására közvetlenül a teljesítési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott bevallásban, a tagállam által meghatározott módon van lehetőség.

253/G. § (1) Az adóalany az Art. szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adóalany a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton bocsátja rendelkezésre.

(2) A nyilvántartást ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.

2. alfejezet

Termék Közösségen belüli távértékesítésére, az elektronikus felület által elősegített egyes belföldi termékértékesítésre és a belföldön letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó uniós különös szabályozás

253/H. § (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy termék Közösségen belüli távértékesítése utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget, feltéve, hogy a terméket belföldről adja fel küldeményként vagy fuvarozza el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítése megkezdését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye. A pénzügyi képviselőnek az erre vonatkozó megbízását nem kell igazolnia az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a pénzügyi képviselő által regisztrálandó, az adóhatósági nyilvántartásban még nem szereplő adóalanyt a pénzügyi képviselő által elektronikusan megadott adatok alapján veszi nyilvántartásba.

(3) Ha az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítését úgy végzi, hogy a Közösség legalább két tagállamából is ad fel küldeményként vagy fuvaroz el terméket, az adóalany választhat, hogy ezek közül melyik tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.

(4) Ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.

(6) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítésére vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: uniós különös szabályozás).

(7) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles az uniós különös szabályozást alkalmazni minden az (1) bekezdés szerinti termékértékesítésére vonatkozó adókötelezettsége teljesítésére.

(8) Ezen alfejezet alkalmazásában a Közösségen belüli távértékesítéssel esik egy tekintet alá, ha az adóalany a 12/C. § (2) bekezdése vagy azon tagállami szabályozás szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, minősül a termék értékesítőjének és a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának, valamint beszerző nevére szóló rendeltetésének helye ugyanazon tagállam.

253/I. § (1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel, választhatja, hogy a Közösség azon tagállamában teljesített termék Közösségen belüli távértékesítése és nem adóalany részére nyújtott szolgáltatása utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének, ahol nem telepedett le gazdasági céllal, az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítése vagy szolgáltatásnyújtása megkezdését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.

(3) Ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, az adóalany választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.

(4) Ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.

(6) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében belföldön nyilvántartásba vette, az adóalany (1) bekezdés szerinti termék Közösségen belüli távértékesítésére és szolgáltatásnyújtására vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: uniós különös szabályozás).

(7) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles az uniós különös szabályozást alkalmazni minden (1) bekezdés szerinti termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adókötelezettsége teljesítésére.

(8) Ezen alfejezet alkalmazásában a Közösségen belüli távértékesítéssel esik egy tekintet alá, ha az adóalany a 12/C. § (2) bekezdése vagy azon tagállami szabályozás szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, minősül a termék értékesítőjének és a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának, valamint beszerző nevére szóló rendeltetésének helye ugyanazon tagállam.

253/J. § (1) A 253/H. § (1) bekezdése szerinti adóalany az uniós különös szabályozás választásakor az azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:

a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,

b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),

c) a székhelye szerinti adóazonosító számát, ha ilyennel rendelkezik,

d) az adózó székhelye szerinti ország megnevezését,

e) az IBAN bankszámlaszámot,

f) a BIC-kódot,

g) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

h) nyilatkozatot arról, hogy a Közösség területén nem telepedett le,

i) nyilatkozatot arról, ha a 12/C. § (2) bekezdése vagy a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás szerint jár el,

j) ezen különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,

k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2–4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.

(2) A 253/I. § (1) bekezdése szerinti adóalany az uniós különös szabályozás alkalmazására vonatkozó választásakor az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:

a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,

b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),

c) a Közösség másik tagállamban található állandó telephely(ek), valamint azon hely(ek) teljes postai címét, ahonnan terméket adtak fel küldeményként vagy fuvaroztak el,

d) a belföldi adóazonosító számát,

e) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését, ha a székhely a Közösség területén kívül található,

f) az IBAN bankszámlaszámot,

g) a BIC-kódot,

h) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

i) az adóalany állandó telephelye szerinti és a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának helye szerinti, a Közösség más tagállamában megállapított HÉA azonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot,

j) a Közösség más olyan tagállama által az adózó részére megállapított HÉA azonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,

k) nyilatkozatot arról, ha a 12/C. § (2) bekezdése vagy a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás szerint jár el,

l) ezen különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,

m) nyilatkozatot arról, hogy a 8. § szerinti csoportos adóalanyiságban részt vevő tag-e,

n) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2–4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.

(3) Az adóalany az uniós különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást – elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben – bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adóalany a továbbiakban már nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adóalanyt nyilvántartásába veszi az uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok között. A 253/H. § szerinti adóalanyt ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosító számmal (a továbbiakban: uniós azonosító szám) látja el, amelyről elektronikus úton értesíti az adóalanyt.

(5) Az adóalany az uniós különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásból törli azt az adóalanyt:

a) aki (amely) ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítését és szolgáltatás nyújtását befejezte,

b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítési és szolgáltatásnyújtási tevékenysége befejeződött,

c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,

d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat, vagy

e) aki (amely) nem kívánja a továbbiakban ezen különös szabályozást alkalmazni.

(7) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában az adóalanyra vonatkozó

a) regisztrációs (bejelentési) adatokat az adóalany adóhatósági nyilvántartásból történő törlésének,

b) bevallási adatokat azok adóalany által történő rendelkezésre bocsátásának

naptári éve végétől számított tíz évig nyilvántartja.

253/K. § (1) Az adóalany minden naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton adóbevallást nyújt be – függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban végzett-e az uniós különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítését és szolgáltatásnyújtást – azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik.

(2) Az adóbevallás tartalmazza:

a) ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosító számot, és

b) az adómegállapítási időszakban teljesített, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítése, szolgáltatásnyújtás, valamint a 12/C. § szerinti termékértékesítés, amikor a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának és beszerző nevére szóló rendeltetésének helye egyaránt belföld

ba) adó nélküli teljes összegét,

bb) a vonatkozó adó – adómértékek szerint lebontott – teljes összegét,

bc) az alkalmazandó adómértéket, és

bd) a fizetendő adó teljes összegét

minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben az adó fizetendő.

(3) Ha a termék küldeménykénti feladása, elfuvarozása nem belföldről, hanem a Közösség egy másik tagállamából történik, az adóbevallásnak a (2) bekezdés szerinti adatokat tartalmaznia kell minden egyes olyan tagállam szerinti bontásban, ahonnan a termék küldeménykénti feladása, elfuvarozása megtörtént az alábbiak szerint

a) termék Közösségen belüli távértékesítése, azon termékértékesítés kivételével, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglalt tagállami szabályozásnak,

b) termék Közösségen belüli távértékesítése és azon termékértékesítés, amikor a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának és beszerző nevére szóló rendeltetésének helye egyaránt a Közösség ugyanazon tagállama, ha ezekre az ügyletekre azon tagállami szabályozás vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti termék Közösségen belüli távértékesítése tekintetében az adóbevallásnak tartalmaznia kell azon tagállam által megállapított egyedi adóazonosító számot vagy adónyilvántartási számot is, ahonnan a terméket küldeményként feladták vagy elfuvarozták, ezek hiányában az országkódot. A (3) bekezdés b) pontja szerinti ügyletek tekintetében az adóbevallásnak tartalmaznia kell azon tagállam által megállapított egyedi adóazonosító számot vagy adónyilvántartási számot, ezek hiányában országkódot is, ahonnan a terméket küldeményként feladták vagy elfuvarozták, amennyiben az rendelkezésre áll. Az adóbevallásnak ezen bekezdés szerinti adatokat teljesítési hely szerinti tagállami bontásban kell tartalmaznia.

(5) A (2) bekezdésben foglaltakon túl, ha az adóalany a Közösség másik tagállamában egy vagy több olyan állandó telephellyel rendelkezik, ahonnan ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújt, az adóbevallás tartalmazza – teljesítési hely szerinti tagállamonkénti bontásban – ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások adó nélküli teljes összegét, a vonatkozó adó – adómértékek szerint lebontott – teljes összegét, az alkalmazandó adómértéket és a fizetendő adó teljes összegét minden olyan tagállam vonatkozásában, amelyben az adóalany állandó telephellyel rendelkezik, és az egyéni adóazonosító számát vagy ezen állandó telephely adónyilvántartási számát.

(6) Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.

(7) Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett bankszámlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra. Bármely, az adóalany önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adóalanyt terheli.

(8) Ezen különös szabályozás hatálya alatt az adóbevallás – különös szabályozás keretében történő – módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség. Az adóbevallás módosítását egy következő adóbevallásban kell szerepeltetni. E későbbi bevallásban meg kell jelölni az érintett teljesítési hely szerinti tagállamot, az adómegállapítási időszakot és a módosításból származó adó összeget (különbözetet). A tevékenységet lezáró bevallás benyújtását követően az adóbevallások – ideértve a tevékenységet lezáró bevallást is – módosítására közvetlenül a teljesítési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott bevallásban, a tagállam által meghatározott módon van lehetőség.

253/L. § (1) Az adóalany az Art.-ben megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adóalany a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton bocsátja rendelkezésre.

(2) A nyilvántartást ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.

3. alfejezet

A nem uniós és uniós különös szabályozást alkalmazó adóalany adó-visszatéríttetési joga

A különös szabályozást alkalmazó, Közösség területén nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga

253/M. § (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany a nem uniós, illetve uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok között történő nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett, ezen különös szabályozások hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogát az adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti azzal, hogy esetében

a) a 244. § helyett a 253/D. §, illetve a 253/H. § alkalmazandó,

b) az e fejezet szerinti jogállást nem kell igazolni.

(3) Az a Közösség területén nem letelepedett adóalany, aki (amely) a belföldön teljesített szolgáltatásnyújtása, Közösségen belüli távértékesítése utáni adóbevallási és -fizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2. és 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót a XVIII. Fejezet rendelkezései szerint jogosult visszatéríttetni feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogát az adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, azzal, hogy esetében

a) a 244. § helyett a (3) bekezdés alkalmazandó; és

b) az e fejezet szerinti jogállását nem kell igazolni.

A különös szabályozást alkalmazó, Közösség területén letelepedett, de belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga

253/N. § (1) Az az adóalany,

a) akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más tagállamában van,

b) akit (amelyet) belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett, és

c) aki (amely) belföldön nem adóalany részére teljesít szolgáltatásnyújtást és termékértékesítést oly módon, hogy adófizetési kötelezettségét a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak,

ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. Fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogát az adóalany azzal érvényesítheti, hogy esetében a 244. § helyett az (1) bekezdés alkalmazandó.”

52. § Az Áfa tv. MÁSODIK RÉSZE a következő XIX/B. és XIX/C. Fejezettel egészül ki:

„XIX/B. FEJEZET

HARMADIK ÁLLAMBÓL IMPORTÁLT TERMÉK TÁVÉRTÉKESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOZÁS

253/O. § (1) Ezen fejezet alkalmazásában a harmadik államból importált termék távértékesítése alatt kizárólag a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó küldeményként importált terméket kell érteni, ide nem értve a jövedéki terméket.

(2) Ezen fejezet alkalmazásában:

a) a Közösség területén nem letelepedett adóalany: olyan adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén;

b) közvetítő: olyan belföldön gazdasági céllal letelepedett személy, szervezet,

ba) aki (amely) megfelel a pénzügyi képviselővel szemben támasztott feltételeknek, és

bb) akit (amelyet) a harmadik államból importált termék távértékesítését végző adóalany adófizetési kötelezettségének, valamint az adóalany nevében és megbízásából az e különös szabályozás tekintetében e törvényben megállapított kötelezettségek teljesítésével bízott meg;

c) adóbevallás: a különös szabályozás szerint a Közösség tagállamaiban fizetendő adó összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás;

d) tevékenységet lezáró bevallás: az a bevallás, amelyet a különös szabályozásból kizárt vagy kilépő adóalany a kilépése hatálydátumának megfelelő időszakkal bezárólag benyújtani köteles.

(3) Az adóalany egyidejűleg csak egy közvetítőt bízhat meg ilyen tevékenység folytatására.

(4) A közvetítő az őt megbízó adóalannyal együtt egyetemlegesen felelős ezen különös szabályozás szerint fizetendő adó megfizetéséért.

(5) A harmadik államból importált termék távértékesítése esetén a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja – feltéve, hogy az adó bevallása e különös szabályozás alapján történik – az értékesítés időpontja. E fejezet alkalmazásában a terméket a fizetés elfogadásakor kell értékesítettnek tekinteni.

253/P. § (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy

a) 253/R. § szerinti közvetítőt bízott meg, vagy

b) olyan harmadik országban telepedett le gazdasági céllal, amely harmadik ország az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvhez és a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelethez hasonló hatályú kölcsönös együttműködési megállapodást kötött az Európai Unióval.

(3) Az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye nem belföldön, de a Közösség területén van, választhatja, hogy harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget, feltéve, hogy 253/R. § szerinti közvetítőt bízott meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.

253/Q. § (1) Az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel, választhatja, hogy harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és -bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.

(3) Ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, az adóalany választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.

(4) Abban az esetben, ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.

(6) Az (1) bekezdés szerinti adóalany közvetítővel is eljárhat az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során.

253/R. § (1) A közvetítő kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel.

(2) Ha a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, a közvetítő választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.

(3) Ha a közvetítőt a (2) bekezdés szerinti választása alapján az állami adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.

253/S. § (1) Ha az adóalanyt az állami adóhatóság 253/P. § vagy 253/Q. § szerinti minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: import különös szabályozás).

(2) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság 253/P. § vagy 253/Q. § szerinti minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles az import különös szabályozást alkalmazni minden harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó adókötelezettség teljesítésére.

253/T. § (1) A közvetítő nélkül eljáró, belföldön gazdasági céllal letelepedett adóalany az import különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:

a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,

b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),

c) a belföldi adóazonosító számát,

d) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését, ha a székhely nem Magyarországon található,

e) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

f) az IBAN bankszámlaszámot,

g) a BIC-kódot,

h) az adóalany állandó telephelye szerinti a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét,

i) a Közösség más olyan tagállama által az adóalany részére megállapított adóazonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,

j) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,

k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2–4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.

(2) A közvetítő nélkül eljáró, a Közösség területén nem letelepedett adóalany az import különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti

a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,

b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),

c) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését,

d) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

e) az IBAN bankszámlaszámot,

f) a BIC-kódot,

g) az adóalany adónyilvántartási számát,

h) a Közösség más olyan tagállama által az adózó részére megállapított adó azonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,

i) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenysége megkezdésének időpontját, és

j) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2–4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.

(3) A közvetítő azt megelőzően, hogy az általa képviselt adóalany az import különös szabályozás alkalmazását megkezdi, az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:

a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,

b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),

c) a belföldi adóazonosító számát,

d) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

e) az IBAN bankszámlaszámot,

f) a BIC-kódot,

g) az állandó telephelye szerinti, az Európai Unió más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét, és

h) a részére korábban megállapított közvetítői azonosító számot.

(4) A közvetítő az általa képviselt minden egyes adóalany tekintetében az import különös szabályozás alkalmazásának megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:

a) az adóalany nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) az adóalany nevétől,

b) az adóalany teljes postai címét, e-mail-címét, az adóalany elektronikus elérhetőségét (honlapját),

c) az adóalany belföldi adóazonosító számát, a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számát, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számát,

d) a közvetítő részére az (7) bekezdés b) pontja alapján megállapított közvetítői azonosító számot,

e) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

f) az IBAN bankszámlaszámot,

g) a BIC-kódot,

h) az adóalany állandó telephelye szerinti a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét,

i) a Közösség más olyan tagállama által az adóalany részére megállapított adóazonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,

j) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját, és

k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2–4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához az adóalany részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.

(5) A közvetítőnek az erre vonatkozó megbízását nem kell igazolnia az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a közvetítő által regisztrált, az adóhatósági nyilvántartásban még nem szereplő adóalanyt a közvetítő által, az erre a célra biztosított elektronikus felületen megadott adatok alapján veszi nyilvántartásba.

(6) Az adóalany, vagy – amennyiben az adóalany közvetítővel jár el – az adóalany megbízásából eljáró közvetítő az import különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást – elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben – bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, az ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszüntetése, vagy ha az adóalany a továbbiakban már nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján

a) az adóalanyt az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásába felveszi, és ezen különös szabályozás alkalmazásához import azonosítószámot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesíti az adóalanyt;

b) a közvetítő számára közvetítői azonosító számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesíti a közvetítőt;

c) a közvetítő számára ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges import azonosítószámot állapít meg valamennyi ezen közvetítőt megbízó adóalany vonatkozásában, amelyről elektronikusan értesíti a közvetítőt.

(8) A (7) bekezdés alapján megállapított import azonosító szám kizárólag ezen különös szabályozás céljára alkalmazható.

(9) Az adóalany, valamint a közvetítő az import különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettséget elektronikus azonosítását követően elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.

(10) Az állami adó- és vámhatóság törli az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából a közvetítő nélkül eljáró adóalanyt,

a) aki (amely) ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítését befejezte,

b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítési tevékenysége befejeződött,

c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,

d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat, vagy

e) aki (amely) nem kívánja a továbbiakban e különös szabályozást alkalmazni.

(11) Az állami adó- és vámhatóság törli azon közvetítő részére megállapított közvetítői azonosító számot,

a) aki (amely) két egymást követő naptári negyedévben nem járt el közvetítőként az import különös szabályozást alkalmazó valamely adóalany megbízásából;

b) aki (amely) nem felel meg a közvetítőként történő eljáráshoz szükséges feltételeknek;

c) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat; vagy

d) aki (amely) a továbbiakban nem kíván közvetítőként eljárni.

(12) Az állami adó- és vámhatóság törli az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából a közvetítő által képviselt adóalanyt,

a) ha a közvetítő arról tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, hogy az őt megbízó adóalany befejezte ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termékek távértékesítését,

b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítési tevékenysége befejeződött,

c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,

d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat,

e) ha a közvetítő arról tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, hogy nem képviseli a továbbiakban az adóalanyt, vagy

f) ha az állami adó- és vámhatóság törölte a közvetítő részére megállapított közvetítői azonosító számot.

(13) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában az adóalanyra vonatkozó

a) regisztrációs (bejelentési) adatokat az adóalany adóhatósági nyilvántartásból történő törlésének,

b) bevallási adatokat azok adóalany által történő rendelkezésére bocsátásának

naptári éve végétől számított tíz évig nyilvántartja.

253/U. § (1) Az adóalany, vagy amennyiben az adóalany közvetítővel jár el, a közvetítő minden egyes naptári hónapra vonatkozóan, elektronikus úton adóbevallást nyújt be – függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban végzett-e az import különös szabályozás hatálya alá tartozó, harmadik államból importált termék távértékesítését, – azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik.

(2) Az adóbevallás tartalmazza:

a) a 253/T. § (7) bekezdése szerinti import azonosítószámot, és

b) az adómegállapítási időszakban teljesített, az import különös szabályozás hatálya alá tartozó, harmadik államból importált termék távértékesítése

ba) adó nélküli teljes összegét,

bb) a vonatkozó adó–adómértékek szerint lebontott–teljes összegét,

bc) az alkalmazandó adómértéket, és

bd) a fizetendő adó teljes összegét

minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben az adó fizetendő.

(3) Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.

(4) Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett számlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra. Bármely, az adóalany önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adóalanyt terheli.

(5) Az import különös szabályozás hatálya alatti bevallás – különös szabályozás keretében történő – módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség. Az adóbevallás módosítását egy következő adóbevallásban kell szerepeltetni. E későbbi bevallásban meg kell jelölni az érintett teljesítési hely szerinti tagállamot, az adómegállapítási időszakot és a módosításból származó adó összegét (különbözetet). A tevékenységet lezáró bevallás benyújtását követően az adóbevallások – ideértve a tevékenységet lezáró bevallást is – módosítására közvetlenül a teljesítési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott bevallásban, a tagállam által meghatározott módon van lehetőség.

253/V. § (1) Az adóalany, vagy amennyiben az adóalany közvetítővel jár el, a közvetítő az Art. szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adóalany a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.

(2) A közvetítőnek az általa képviselt valamennyi adóalany tekintetében nyilvántartást kell vezetnie.

(3) A nyilvántartást az import különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítés teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.

253/W. § (1) Az adóalany 253/P. § szerinti minőségében történő belföldi nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. Fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogát a Közösség területén nem letelepedett adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti azzal, hogy esetében

a) a 244. § helyett a 253/P. § alkalmazandó és

b) az e fejezet szerinti jogállást nem kell igazolni.

(3) Az az adóalany, aki (amely) a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adóbevallási és -fizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adót a XVIII. Fejezet rendelkezései szerint jogosult visszatéríttetni, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogát a Közösség területén nem letelepedett adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, azzal, hogy esetében

a) a 244. § helyett a (3) bekezdés alkalmazandó és

b) az e fejezet szerinti jogállását nem kell igazolni.

(5) Az az adóalany,

a) akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más tagállamában van,

b) akit (amelyet) belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett, és

c) aki (amely) belföldön importált termék távértékesítését teljesít oly módon, hogy adófizetési kötelezettségét a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak,

ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. Fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jogát az adóalany azzal érvényesítheti, hogy esetében a 244. § helyett az (5) bekezdés alkalmazandó.

XIX/C. FEJEZET

A TERMÉKIMPORT UTÁNI ADÓ BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

253/X. § (1) Ha a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó, harmadik államból importált termék – ide nem értve a jövedéki terméket – távértékesítése utáni adófizetési kötelezettség teljesítésére nem alkalmazzák XIX/B. Fejezet rendelkezéseit vagy azon tagállami szabályozást, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglaltaknak, a termék címzett megbízásából belföldön történő szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy, hogy az ezen fejezet szerinti különös szabályozást alkalmazza azon termék importálását terhelő adó bevallására és megfizetésére, amely küldeménykénti feladása vagy fuvarozása belföldön ér véget.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a termék szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy

a) vámjogi szabályok szerinti halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezzen, és

b) belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést úgy kell tekinteni, hogy a termék szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy ezen fejezet alkalmazásában a címzett megbízásából jár el, kivéve, ha a címzett a vám-árunyilatkozat benyújtásáig ettől eltérő tartalmú nyilatkozatot tesz.

(4) Az (1) bekezdés szerinti döntési joggal élő személy az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján ezen fejezet szerinti különös szabályozás alkalmazását megszüntetheti. Ezen fejezet szerinti különös szabályozás alkalmazása a bejelentést követő naptári hónap első napjától szűnik meg.

(5) Törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

253/Y. § (1) A 253/X. § (1) bekezdése szerinti termékimport után az adófizetésre kötelezett a termék címzettje.

(2) A termék belföldön történő szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy köteles az adót a címzettől beszedni és a befizetést az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni (a továbbiakban: adóbeszedésre kötelezett).

(3) Az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg a beszedni elmulasztott adót is. E fejezet alkalmazásában nem minősül az adóbeszedés elmulasztásának az, ha az adóbeszedésre kötelezett nem bocsátja a címzett rendelkezésére a terméket.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóbeszedésre kötelezett az adófizetésre kötelezett, ha a termék a címzett részére történő rendelkezésre bocsátását megelőzően megsemmisült, ellopták vagy elveszett. Az adóbeszedésre kötelezett mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a megsemmisülést a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy

b) az a) pontban nem említett vagyoni kár elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(5) Az adóbeszedésre kötelezett a címzettől beszedendő adó összegének kiszámításához a terméknek a vám-árunyilatkozaton feltüntetendő ellenértékét veszi alapul a 74–76. §-ban foglaltak sérelme nélkül.

253/Z. § A termékimportra a 82. § (1) bekezdése szerinti adómértéket kell alkalmazni.

253/ZA. § (1) A címzettől beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett elektronikus úton, havi gyakorisággal az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített formában vallja be a (2) bekezdésben meghatározott határidőig. A bevallásnak tartalmaznia kell az adott naptári hónapban vámjogi szabad forgalomba helyezett termékek:

a) adóalapját, és

b) a beszedett adó teljes összegét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adót havonta, az import vám megfizetésére vonatkozó határidőre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.

(3) Az adóbeszedésre kötelezettnek ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyet az adófizetési kötelezettség keletkezésének évét követő öt naptári évig meg kell őriznie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) az ezen fejezet szerinti adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló, vám-árunyilatkozaton szereplő adatokat,

b) a címzett nevét, elérhetőségét,

c) a címzett által átvett küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,

d) a címzett által át nem vett, a Közösség területén kívülre igazoltan visszaküldött küldemény azonosítására vonatkozó adatokat, és

e) a címzett által át nem vett, a d) pont alá nem tartozó küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,

f) a címzett részére történő kézbesítést megelőzően megsemmisült, elveszett vagy ellopott küldemény azonosítására vonatkozó adatokat.

(4) A nyilvántartást kérésre elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(5) Az adóbeszedés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

53. § Az Áfa tv. 256. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés szerinti éves kiigazítás időpontjában hatályban lévő árfolyam továbbra is alkalmazható a 12/C. § (1) bekezdése, a 253/O. § (1) bekezdése és a 253/X. § szerinti értékhatár forintban történő megállapításához, ha az euróban megadott összeg átszámítása a kerekítés előtt a forintban kifejezett összeg 5%-nál kisebb változásához vagy az összeg csökkenéséhez vezet.”

54. § Az Áfa tv. 257. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany harmadik államból importált termék távértékesítése, termék Közösségen belüli távértékesítése, ideértve azt az az esetet is, ha a 12/C. § (2) bekezdése szerint jár el, valamint nem adóalany részére nyújtott szolgáltatása tekintetében, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét a Közösség másik tagállamában teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2–4. szakaszában foglaltaknak.”

55. § Az Áfa tv. 257/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„257/C. § Az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági célú letelepedési hellyel, gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, belföldön termék Közösségen belüli távértékesítését teljesíti, és az adófizetési kötelezettségét nem azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 3. szakaszában foglaltaknak, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatósághoz.”

56. § Az Áfa tv. „Különös adóvisszatérítés” alcíme a következő 257/K. §-sal egészül ki:

„257/K. § (1) Az adóalany az adósemlegesség elvére tekintettel kérelmezheti az általa megállapított fizetendő adó összegének visszatérítését a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adót is tartalmazó ellenértékének a megszerzése neki fel nem róható okból, részben vagy egészben ellehetetlenült,

b) az ellenérték meg nem szerzett része más módon nem térült vagy térül meg,

c) a fizetendő adó utólag nem csökkenthető az ellenérték meg nem szerzett részére tekintettel,

d) a visszatérítés alapjául szolgáló adót a költségvetés felé megfizették,

e) a visszatérítés alapjául szolgáló adó tekintetében a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyt adólevonási jog illette volna meg (ideértve a XVIII. Fejezet szerinti adó-visszatéríttetési jogot is), azonban azt nem érvényesítette, és az adólevonási jog érvényesítésének lehetősége ellehetetlenült.

(2) Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult.

(3) A kérelemben az adóalany bemutatja az (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelést.

(4) A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.”

57. § Az Áfa tv. 259. § 3/A. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:)

e) a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő döntést hoz;”

58. § (1) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gq) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

gq) a Tanács (EU) 2019/1995 irányelve (2019. november 21.) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról;”

(2) Az Áfa tv. 268. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

k) a Tanács (EU) 2020/1109 határozata (2020. július 20.) az (EU) 2017/2455 és az (EU) 2019/1995 irányelvnek a Covid19-világjárvány miatt szükségessé vált, az átültetési határidő és az alkalmazás kezdőnapja tekintetében történő módosításáról.”

59. § Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 339. §-sal egészül ki:

„339. § E törvény 10. számú melléklete 2021. január 3. napján hatályos 1. és 2. pontját kell alkalmazni a 2020. június 30-át követően, de 2021. január 4. napja előtt kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén.”

60. § (1) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 341. §-sal egészül ki:

„341. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód11 törvény) megállapított 137. § (2)–(3) bekezdését alkalmazni kell abban az esetben is, ha az adószámot az állami adó- és vámhatóság a Mód11 törvény hatálybelépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül állapította meg ismételten.

(2) Az egyéb feltételek fennállása esetén a belföldön nyilvántartásba vett, személygépkocsi értékesítésével foglalkozó viszonteladó a 2021. január 1. napjával kezdődő időszakra vonatkozóan abban az esetben is dönthet úgy, hogy tevékenységének egészére e törvény XVI. Fejezet 2. alfejezetének rendelkezéseit alkalmazza, ha a 225. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített időtartam még nem telt el, feltéve, hogy e döntéséről az állami adó- és vámhatóságnak 2020. december 31-ig nyilatkozik.”

(2) Az Áfa tv. 341. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Mód11 törvénnyel módosított 87. § c) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

61. § Az Áfa tv. a következő 342. §-sal egészül ki:

„342. § E törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 77. § (11) bekezdése, valamint a Mód11 törvénnyel módosított 77. § (7) bekezdése és 259. § 3/A. pontja azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2021. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.”

62. § Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 343. §-sal egészül ki:

„343. § (1) Azon adóalanynak, aki (amely) 2021. április 1-jei hatállyal szerepel az állami adó- és vámhatóságnak Art. szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályokat alkalmazó, Európai Unióban nem letelepedett adózókra vonatkozó nyilvántartásában, e törvény XIX/A. Fejezet 1. alfejezete szerinti különös szabályok alkalmazásához nem kell ismételten bejelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz, feltéve, hogy nem merül fel olyan ok, amely alapján az adóalanyt az állami adó- és vámhatóságnak ezen különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából törölnie kellett volna. Ezen adóalany 2021. június 15-ig elektronikus úton köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak a 253/E. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti adatokat. A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy az adóalany nem kívánja a továbbiakban a nem uniós különös szabályozást alkalmazni.

(2) Azon adóalanynak, aki (amely) 2021. április 1-jei hatállyal szerepel az állami adó- és vámhatóságnak az Art. szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó, különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában, az e törvény XIX/A. Fejezet 2. alfejezete szerinti különös szabályok alkalmazásához nem kell ismételten bejelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz, feltéve, hogy nem merül fel olyan ok, amely alapján az adóalanyt az állami adó- és vámhatóságnak ezen különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából törölnie kellett volna. Ezen adóalany 2021. június 15-ig elektronikus úton köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak a 253/J. § (2) bekezdés c), i) és k)–n) pontja szerinti adatokat. A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy az adóalany nem kívánja a továbbiakban az uniós különös szabályozást alkalmazni.”

63. § Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 344. §-sal egészül ki:

„344. § A 253/O. § (5) bekezdése alkalmazásában teljesítésnek és a fizetendő adó megállapítása időpontjának a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásának időpontját kell tekinteni, abban az esetben, ha a fizetés elfogadása 2021. július 1. napját megelőzi, míg a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása 2021. június 30. napját követi.”

64. § Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 345. §-sal egészül ki:

„345. § E törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 12/B. §, 12/C. §, 253/E. § (4)–(5) bekezdését, 253/F–253/G. §-át, 253/J. § (5)–(7) bekezdését, 253/K–253/O. §-át, 253/S. §-át, 253/T. § (9)–(13) bekezdését, 253/U–253/ZA. §-át 2021. július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az adóalany a 253/X. § szerinti döntéséről ezen rendelkezés hatálybalépésének időpontjától kezdődően tehet az állami adó- és vámhatóság hatóság felé bejelentést.”

65. § Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 346. §-sal egészül ki:

„346. § (1) E törvénynek a Mód11 törvénnyel módosított 184. §-át a 2021. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallási kötelezettségre kell először alkalmazni.

(2) Jogutódlás esetén az állami adó- és vámhatóság először a jogelődnek a 2022. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozó, nyilvántartásában szereplő adatok tekintetében bocsátja a jogutód rendelkezésére e törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 184. § (2) bekezdése szerinti bevallástervezetét, valamint 2022. július 1-jét követően teszi lehetővé a jogelőd által az erre a célra biztosított elektronikus felületen a 2022. július 1-jét megelőző nappal végződő adómegállapítási időszakra vonatkozóan benyújtott bevallásának ezen elektronikus felületen a jogutód általi önellenőrzéssel való helyesbítését.

(3) Amennyiben az adóalany adóbevallás benyújtási gyakorisága a 2021. július 1-jei állapothoz képest 2021-ben módosul, az állami adó- és vámhatóság először a 2022. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan bocsátja az adóalany rendelkezésére a 184. § (2) bekezdése szerinti bevallástervezetet.

(4) A felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adóalany az Art. 53. §-a szerinti bevallási kötelezettségét először a 2022. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakát követően teljesítheti a 184. § (3) bekezdése szerint.

(5) Az adóalany az Art. 52. §-a szerinti bevallási kötelezettségét először a 2022. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakát követően teljesítheti a 184. § (3) bekezdése szerint.”

66. § Az Áfa tv.

1. 3. § b) pontjában a „hatálya alá tartozó, zárjeggyel ellátott dohánygyártmányokra” szövegrész helyébe a „hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra”,

2. 8. § (5) bekezdésében az „a (3) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal” szövegrész helyébe az „a csoportos adóalanyiság létrejöttét megelőző nappal”,

3. 8. § (9) bekezdésében az „a (8) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal” szövegrész helyébe az „a csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozást megelőző nappal”,

4. 8. § (12) bekezdésében az „A (11) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély visszavonásának véglegessé válásának napjával” szövegrész helyébe az „A csoportos adóalanyiság megszűnését megelőző nappal”,

5. 31. §-ában az „A 29. és 30. § nem alkalmazható” szövegrész helyébe az „A 29. § nem alkalmazható”,

6. 85/A. § (9) bekezdésében az „az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) változásbejelentésre” szövegrész helyébe az „az Adóig. vhr. változásbejelentésre”,

7. 163. § (2) bekezdés b) pontjában az „a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben” szövegrész helyébe „a 167. § c) pontjától eltérő olyan esetekben”,

8. 165. § (2) bekezdésében a „valamint a 29. és 89. §-ban” szövegrész helyébe a „valamint a 89. §-ban”,

9. 256. § (2) bekezdésében a „99. § (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben” szövegrész helyébe a „12/C. § (1) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdés a) pontjában, a 253/O. § (1) bekezdésében és a 253/X. §-ban említett esetben”,

10. 256. § (3) bekezdésében a „45/A. § (3) bekezdésének c) pontjában” szövegrész helyébe a „49/A. § (1) bekezdés c) pontjában”,

11. 257/F. §-ában a „30. § (4) bekezdése, 45/A. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „49/A. § (3) bekezdése”

szöveg lép.

67. § Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

68. § (1) Az Áfa tv. 10. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(2) Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

69. § Hatályát veszti az Áfa tv.

1. 30. §-a,

2. 45/A. § (3)–(6) bekezdése,

3. 94. § (1) bekezdés c) pontja,

4. XIX. Fejezete.

7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

70. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (1) bekezdés 44. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

szabálytalanság: ha)

h) a 9. § (1) bekezdés m) pontja szerint külföldre kiszállított dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kiszállításának végrehajtási rendelet szerinti igazolása a kiszállítást követő 121. napon nem áll rendelkezésre;”

71. § (1) A Jöt. 7. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor)

h) a 3. § (1) bekezdés 44. pont a)–b) és d)–h) alpontja szerinti szabálytalanság az állami adó- és vámhatóság tudomására jut,”

(2) A Jöt. 7. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor)

j) az állami adó- és vámhatóság a 17. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti készletfelvétel során a hiányt megállapítja.”

72. § (1) A Jöt. 8. § (1) bekezdés o) pontja a következő of) alponttal egészül ki:

[Az adófizetési kötelezettség a 7. § (2) bekezdés h) pontja szerinti,]

of) a 3. § (1) bekezdés 44. pont h) alpontjában meghatározott szabálytalanság esetében az adóraktár engedélyesét,”

(terheli.)

(2) A Jöt. 8. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az adófizetési kötelezettség a)

q) 7. § (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben a bejelentőt”

(terheli.)

73. § A Jöt. 9. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)

m) az adóraktár engedélyese a belföldön előállított és külföldre kiszállított dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre.”

74. § A Jöt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A 28. és 29. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól az állami adó- és vámhatóságtól felmentést kérhet az a személy, aki igazolja, hogy

a) kizárólag saját felhasználás céljából végzi kenőolaj vagy

b) kizárólag laboratóriumi vagy egészségügyi kínálás, értékesítés vagy felhasználás céljából végzi 2 liter vagy 2 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, 2710 19 62 KN-kód szerinti fűtőolaj

importálását vagy másik tagállamból behozatalát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentést kapott engedélyesre a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem alkalmazandó.”

75. § A Jöt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezés birtoklását a megszerzést követő 10 napon belül be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul a desztillálóberendezésen előállított termék felhasználásának és megsemmisítésének ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást küld meg a bejelentőnek vagy tájékoztatja az ugyanezen követelményeket teljesítő nyilvántartás mintájáról vagy szükséges adattartalmáról. A bejelentő a megküldött nyilvántartásban vagy a tájékoztatásban szereplő mintának vagy adattartalomnak megfelelően kialakított nyilvántartásban nyilvántartja az előállított termék felhasználását és megsemmisítését.”

76. § A Jöt. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítést végző adóraktár engedélyese az adózottan beszerzett és végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére értékesített dohánygyártmány után a jövedéki adót visszaigényelheti és mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól. Az adó-visszaigénylés esetén kiskereskedelmi eladási árként az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtását megelőző hat hónapban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan – a 145. § (5) bekezdése szerint – közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.”

77. § (1) A Jöt. 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A zárjegyigénylő az átvett és külföldre kiszállított zárjegyet az átvételtől számított hat hónapon belül felhelyezi a zárjegyköteles jövedéki termékre vagy visszahozza belföldre. Ha a zárjegy vagy a zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki termék ezen időszakon belül nem kerül vissza belföldre, a zárjegyet zárjegyhiányként kell a nyilvántartásban feltüntetni.”

(2) A Jöt. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A zárjegyigénylő jogosult a (3) bekezdés szerint visszaszállított és az állami adó- és vámhatóság részére bemutatott, fel nem használt és sértetlen zárjegyeket ismételten külföldre kiszállítani.”

78. § A Jöt. 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állami adó- és vámhatóság a 15. § (4) bekezdése és a 96. § (7) bekezdése szerinti döntését az elektronikus úton történő kézbesítés mellőzésével az Air. 77. §-a szerinti, saját kézbesítő útján történő kézbesítés szabályai szerint is közölheti.”

79. § A Jöt. 96. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az ellenőrzés alá vont személy ismeretlen, az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés, megbízólevél kézbesítésének, átadásának, bemutatásának hiányában is megindítható és a jegyzőkönyv átadása, kézbesítése nélkül befejezhető. Ha az ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont személy ismertté válik, az állami adó- és vámhatóság a megbízólevelet haladéktalanul kézbesíti vagy átadja részére.”

80. § A Jöt. 100. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén nincs helye jövedéki bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.”

81. § A Jöt. 67. alcíme a következő 101/A. §-sal egészül ki:

„101/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási és e törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan tartalommal történő teljesítése esetén – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Ha a kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan tartalommal történő teljesítése az adófizetési kötelezettséget csökkentette, akkor a 100. § szerinti bírság alkalmazásától nem lehet eltekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a magánszemély adózót ötvenezer forint, a nem magánszemély adózót százezer forint bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az állami adó- és vámhatóság a magánszemély adózót kettőszázezer forint, a nem magánszemély adózót ötszázezer forint bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a (2) bekezdés és az e bekezdés alapján kiszabott bírság nem mérsékelhető.

(4) Az állami adó- és vámhatóság mellőzi a felhívást és a bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre.”

82. § A Jöt. 103. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(El kell kobozni)

d) a 97. § megsértésével birtokolt, lefoglalt csendes bort, ha a jövedéki ügyben a 100. § (6) bekezdése szerinti bírság kerül kiszabásra.”

83. § (1) A Jöt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel –

a) a bérfőzött párlat esetében

aa) egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig – abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni – hektoliterenként 0 forint,

ab) egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 333 385 forint,

b) az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 333 385 forint.”

(2) A Jöt. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, amely mennyiség adómentes.”

84. § (1) A Jöt. 143. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.

(6) Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja az (5) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatot. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a magánfőzöttpárlat-származási igazolások magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzöttpárlat-származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli.”

(2) A Jöt. 143. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzöttpárlat-származási igazolás igazolja.”

85. § A Jöt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedéki adó mértéke

a) a cigarettára

aa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 24 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 37 300 forint ezer darabonként,

ab) 2021. április 1-jétől 26 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 39 300 forint ezer darabonként,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4400 forint ezer darabonként,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra

ca) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,

cb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként,

d) a töltőfolyadékra

da) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 25 forint milliliterenként,

db) 2021. április 1-jétől 30 forint milliliterenként,

e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott

ea) egyszer használatos termékeire a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 12,5 forint darabonként (szálanként), 2021. április 1-jétől 15 forint darabonként (szálanként),

eb) folyadékára 70 forint milliliterenként,

f) a füst nélküli dohánytermékre

fa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,

fb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként,

g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre

ga) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,

gb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként.”

86. § (1) A Jöt. 150. §-a a következő (31) bekezdéssel egészül ki:

„(31) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel módosított 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpont, 7. § (2) bekezdés j) pont, 8. § (1) bekezdés q) pont, 9. § (4a) bekezdés, 17. § (5) bekezdés, 30. § (2) bekezdés, 78. § (3)–(4) bekezdés, 96. § (2a) bekezdés, 100. § (6a) bekezdés szerinti rendelkezéseket az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.”

(2) A Jöt. 150. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:

„(32) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 101/A. §-t és 103. § (1) bekezdés d) pontját az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell.”

87. § A Jöt.

a) 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpontjában a „termék és” szövegrész helyébe a „termék, a 17. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti készletfelvétel során az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett megállapított hiány és” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés 47. pontjában az „a benzin,” szövegrész helyébe a „– az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termék kivételével – a benzin,” szöveg,

c) 9. § (4a) bekezdésében a „meghatározott mértéktől eltérő mértékű elismert mennyiségű hiány alkalmazását, amennyiben azt” szövegrész helyébe a „meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy” szöveg és a „valamint szakértői” szövegrész helyébe a „valamint szükség esetén szakértői” szöveg,

d) 17. § (5) bekezdésében a „tartható meg, ilyen” szövegrész helyébe a „tartható meg, az (1) bekezdés d) pontja szerinti készletfelvétel a tárgyidőszak utolsó napját megelőző vagy követő 3 napon belül tartható meg. Ilyen” szöveg,

e) 28. § (3) bekezdés a) pontjában az „adalékával folytatja” szövegrész helyébe az „adalékával vagy 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termékkel folytatja” szöveg,

f) 76. § (1) bekezdésében a „cigaretta, szivar és szivarka” szövegrész helyébe az „a dohánygyártmányok” szöveg,

g) 84. § (2) bekezdés b) pontjában a „párlat adójegy igénylése és” szövegrész helyébe a „magánfőzöttpárlat-származási igazolás” szöveg,

h) 105. § (2) bekezdés b) pontjában a „bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése” szövegrész helyébe az „és a magánfőzött párlat előállításának bejelentése” szöveg,

i) 106. § a) pontjában a „párlat adójegy beszerzése” szövegrész helyébe az „a párlat előállításának bejelentése” szöveg,

j) 133. § (1) bekezdés i) pontjában a „felhasznált” szövegrész helyébe a „felhasznált – a felhasználásba beleértve a szóban forgó gyártási eljárás során használt gyártóberendezés karbantartására és tisztítására történő felhasználást is –” szöveg,

k) 133. § (1) bekezdés l) pontjában a „teljes denaturálással másik tagállamban előállított” szövegrész helyébe a „szabadforgalomba bocsátás helye szerinti tagállam előírásainak megfelelően teljesen denaturált” szöveg,

l) 148. § (2) bekezdés f) pontjában az „ , a hivatalos zárra és a párlat adójegyre” szövegrész helyébe az „és a hivatalos zárra” szöveg,

m) 151. §-ában a „2017. július 1-jét” szövegrész helyébe a „2021. január 1-jét” szöveg

lép.

88. § Hatályát veszti a Jöt.

a) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában a „tekintetében a dohánygyártmányok” szövegrész,

b) 7. § (2) bekezdés h) pontjában az „illetve” szövegrész,

c) 29. alcíme,

d) 43. §-a,

e) 45. §-a,

f) 70. § (3) bekezdése,

g) 71. § b) pont bb) alpontjában a „ , a 70. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételével” szöveg,

h) 84. § (2) bekezdés a) pontja,

i) 93. § (3) bekezdésében az „a 40. § és” szövegrész,

j) 145. § (5) bekezdésében a „zárjegyköteles” szövegrész,

k) 98. alcím címében a „zárjeggyel ellátott” szövegrész,

l) 147. §-ában a „zárjeggyel ellátott” szövegrészek.

8. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása

89. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.1.) 56. §-a.

90. § A Módtv.1. 251. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 241. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.”

9. A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény módosítása

91. § Nem lép hatályba a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény 19. §-a, 22. §-a és 3. melléklete.

III. FEJEZET

HELYI ADÓK ÉS GÉPJÁRMŰADÓ

10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

92. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. §-a a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az a vállalkozó, aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett, a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette.

(12) A (11) bekezdés szerinti korrekciók úgy is elvégezhetők, hogy a vállalkozó az iparűzési adó alapját egy összegben növeli vagy csökkenti.”

93. § A Htv. 40/A. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (2) bekezdésben meghatározott módon – levonható az adóalany által ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.

(2) Az adóévben megfizetett útdíj (1) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.”

94. § A Htv. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a számvitelről szóló törvény szerinti – jelentős vagy nem jelentős összegű – hiba miatt a hibával érintett adóév adóalapját, adóösszegét az adóhatóság ellenőrzés keretében vagy a vállalkozó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés útján módosítja, akkor annak az adóévnek az adóalapját, amelyben a hibát feltárták, e módosításra figyelemmel kell megállapítani.”

95. § (1) A Htv. 42/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával teljesítheti.”

(2) A Htv. 42/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó a helyi iparűzési adóról szóló bevallását az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon, az önkormányzati adóhatósághoz is teljesítheti.”

96. § A Htv. MÁSODIK RÉSZE a következő V/B. Fejezettel egészül ki:

„V/B. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓZTATÁS SORÁN ALKALMAZOTT NYOMTATVÁNYOK

42/I. § (1) Az önkormányzati adóhatóság a hatáskörébe tartozó adókra az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett nyomtatványok alapján rendszeresíti az adatbejelentési, bevallási, bejelentkezési (változásbejelentési) nyomtatványokat.

(2) Az önkormányzati adóhatóság csak az adatbejelentési és az idegenforgalmiadó-bevallási nyomtatványokat egészítheti ki, kizárólag az önkormányzati adórendeletben szabályozott mentességi, kedvezményi rendelkezések végrehajtása, illetve a fizetendő adó megállapítása érdekében.

(3) Az önkormányzati adóhatóság részére:

a) az önkormányzati adórendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról szóló adatbejelentési kötelezettségét,

b) az idegenforgalmi adó beszedője az idegenforgalmi adóra vonatkozó bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét

az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, az adónemre vonatkozó nyomtatványon, elektronikus úton – egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó esetén papíralapon is – teljesítheti.”

97. § A Htv. 52. § 31. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

telephely:)

e) 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, azzal, hogy a napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő;”

98. § A Htv. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

99. § A Htv.

1. 39. § (1) bekezdésében az „Állandó jelleggel végzett iparűzési” szövegrész helyébe az „Iparűzési” szöveg,

2. 39/A. §-át megelőző alcím-címben az „Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

3. 40. § (1) bekezdésében az „Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

4. 44. § (1) bekezdésében a „kincstár” szövegrész helyébe a „Magyar Államkincstár” szöveg,

5. 44. § (2) bekezdésében a „2021. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2023. április 1-jétől” szöveg

lép.

100. § Hatályát veszti a Htv.

1. 31. § c) pontjában a „vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző” szövegrész,

2. 35. §-ában az „állandó vagy ideiglenes jelleggel” szövegrész,

3. 37. §-át megelőző alcím-címben az „állandó és ideiglenes jelleggel végzett” szövegrész,

4. 37. § (1) bekezdésében az „állandó jellegű” szövegrész,

5. 37. § (2)–(3) bekezdése,

6. 38. § (2) bekezdése,

7. 39. § (2) bekezdésében az „állandó jellegű” szövegrész,

8. 39. § (3) bekezdése,

9. 40. § (2) bekezdése,

10. 42/C. §-a,

11. 42/H. § (1) bekezdésében az „állandó jellegű” szövegrész,

12. 46. §-a.

11. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

101. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.

(2) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb, a 2. § (1) bekezdése szerinti adóalany nem szerepel, az állami adó- és vámhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.”

102. § A Gjt. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § Az állami adó- és vámhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben – az 5. § valamely rendelkezése alapján – mentes az adó alól. Az állami adó- és vámhatóság az adóévi adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti.”

103. § (1) A Gjt. 18. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„9. környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül, valamint a környezetkímélő motorkerékpár,”

(2) A Gjt. 18. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„30. környezetkímélő motorkerékpár: az a tisztán elektromos motorkerékpár, amelynek a hajtáslánca legalább egy elektromos energiatároló eszközt, elektromos áram átalakító egységet, és olyan elektromos gépet tartalmaz, amely a motorkerékpár meghajtására szolgáló tárolt elektromos energiát mechanikai energiává alakítja és a motorkerékpár meghajtásához más erőforrással nem rendelkezik,”

104. § A Gjt. Átmeneti és vegyes rendelkezések alcíme a következő 19/C. §-sal egészül ki:

„19/C. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 9. § (1) bekezdést a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A 2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó-kötelezettséggel összefüggő adóhatósági feladatokat a 2020. december 31-én hatályos 9. § alapján illetékes és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2020. december 31-én hatályos 141. § (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező önkormányzati adóhatóság látja el.

(3) A 2020. december 31-ig terjedő időszakra eső gépjármű-adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzati adóhatóság a 2020. december 31-én hatályos 9. § (4) bekezdés alapján eljárhat.

(4) Ha a 2021. január 1-jét megelőző időszakra az önkormányzati adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság felettes szerve vagy a bíróság a megfizetett adó visszatérítését rendeli el, akkor az önkormányzat a visszatérített gépjárműadó azon részét, amely a központi költségvetést illette meg, a központi költségvetésből a kincstár útján igényelheti vissza.

(5) Az önkormányzati adóhatóság 2021. január 15-ig a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszeren keresztül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon a nála 2020. december 31-én nyilvántartott,

a) 2020. december 31-én hatályos 5. § d), e), f), j) és k) pontja szerint adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről, továbbá – ha azok ismertek – a mentesség kezdő napjáról és megszűnésének napjáról,

b) annak a gépjárműnek a forgalmi rendszámáról, üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, amelynek adófizetési kötelezettsége a 4. § (4) bekezdése alapján 2021. január 1-jén szünetel, továbbá az adófizetési kötelezettség szünetelésének kezdő napjáról.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszert működtető, valamint alkalmazásüzemeltetési és rendszertámogatási feladatait ellátó szerv kizárólag az adatszolgáltatással kapcsolatos technikai feladatokat – ideértve az adatok összesítését és az azokhoz való hozzáférés biztosítását – láthat el.”

105. § A Gjt.

1. 6. § (1) bekezdésében az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság”,

2. 7. § (1) bekezdésében a „szerinti” szövegrész helyébe a „szerint megállapított”,

3. 8. § (6) bekezdésében az „a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatósághoz”,

4. 17/G. § (2) bekezdésében az „állami adóhatósághoz” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatósághoz”,

5. 17/E. §-ában a „kW-ban” szövegrész helyébe a „kilowattban”,

6. 18. § 19. pontjában az „önkormányzati adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság”

szöveg lép.

106. § Hatályát veszti a Gjt. 17/F. §-ában az „az önkormányzati adóhatóság által” szövegrész.

IV. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADÓK

12. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

107. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 4/A. §-a a következő (20)–(21) bekezdéssel egészül ki:

„(20) A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő 2020. adóévi különadójának e törvény és a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló kormányrendelet alapján a hitelintézet által 2020. adóévben megfizetett összege adóvisszatartás formájában csökkenti a hitelintézet (jogutódja) (1)–(4), (6), (8), (9), (10) és (38)–(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadójának összegét.

(21) A (20) bekezdés szerinti csökkentést a hitelintézet a 2020. adóévét követő 5 adóévében, adóévente legfeljebb a 2020. adóévi hitelintézetek járványügyi különadója kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben alkalmazhatja. Az igénybe vett összegről a hitelintézet nyilvántartást vezet.”

108. § A Különadó törvény 4/A. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „a (4) bekezdés 3. pont a) pontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka” szövegrész helyébe a „6,5 százalék” szöveg lép.

13. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása

109. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 261. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem hozzájárulás-köteles az Áfa törvény 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatásnak az Áfa törvény 15. §-a szerinti nyújtása.”

(2) A Mód. tv. 261. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A hozzájárulás alapjának forintra való átszámításához az Áfa törvény 80–80/A. §-át kell megfelelően alkalmazni.”

14. Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény módosítása

110. § Nem lép hatályba az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XLVI. törvény) 5. §-a.

111. § A 2020. évi XLVI. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 8. § és a 9. § b)–c) pontja 2021. január 1-jén lép hatályba.”

V. FEJEZET

ILLETÉKEK

15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

112. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. melléklet szerinti közigazgatási hatósági eljárásért, valamint – a 2. melléklet szerinti eljárások kivételével – a közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárásért közigazgatási hatósági eljárási illetéket kell fizetni.”

113. § Az Itv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az általános tételű eljárási illeték mértéke 3000 forint.”

114. § Az Itv.

1. 67. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben és a 2. mellékletben”,

2. 73. § (2) bekezdés c) pontjában az „a kormányablakokról szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben”,

3. 103. § (5a) bekezdésében a „33. § (2) bekezdés 31. pontja” szövegrész helyébe a „2. melléklet XIII. pont 5. és 6. alpontja”,

4. 103. § (8) bekezdésében a „33. § (2) bekezdés 73. pontja” szövegrész helyébe a „2. melléklet IX. pont 22. alpontja”

szöveg lép.

115. § Az Itv. a 8. melléklet szerinti 1. és 2. melléklettel egészül ki.

116. § Hatályát veszti az Itv.

1. 29. § (8)–(9) bekezdése,

2. 31. § (1) bekezdésében az „Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében e törvény melléklete eltérően rendelkezhet.” szövegrész,

3. 31. § (8) bekezdése,

4. 33. § (2)–(3) bekezdése,

5. 37. § (3) bekezdése,

6. 73. § (1) bekezdésében a „ , valamint a (11)” szövegrész,

7. 73. § (11) bekezdése,

8. 97. § (6) bekezdése,

9. Melléklete.

VI. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

117. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

a) 6. § (1) bekezdés a) pontjában az „igazságügyi” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi” szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében a „tanácsadó testületének a tagja;” szövegrész helyébe a „tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja,” szöveg

lép.

VII. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

17. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

118. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 4. § a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) A IV. Fejezet alkalmazásában:

1. vitás kérdés: a Választottbírósági Egyezmény alkalmazásából eredő vitatott ügy;

2. érintett személy: az a személy, aki vagy amely a Választottbírósági Egyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;

3. érintett állam: vitás kérdésben érintett állam.

(4d) A IV/A. Fejezet alkalmazásában:

1. adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezmények (a továbbiakban: adóegyezmények) értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányuló eljárás;

2. vitás kérdés: az adóegyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy;

3. érintett személy: a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény alapján magyar belföldi illetőségű személy – a természetes személyt is ideértve –, akinek vagy amelynek adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;

4. érintett állam: vitás kérdésben érintett állam.”

119. § Az Aktv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) E fejezet rendelkezéseit – a Választottbírósági Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában – az érintett személy választása alapján a Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásokra kell alkalmazni. A Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásban az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: illetékes hatóság) jár el.

(2) Vitás kérdés rendezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: panasz) terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.

(3) A panasz benyújtására a 42/B. § (3)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóságnak az érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság részére történő visszaigazolás, tájékoztatás megküldésére egy hónapos határidő az irányadó.

(4) A panasz tartalmára, a hiánypótlásra, valamint az információk védelmére a 42/C. § (1) bekezdés a)–d) és f)–h) pontjában, valamint a 42/C. § (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóság részére a hiánypótlás kérésére nyitva álló határidő a panasz kézhezvételétől számított két hónap.

(5) A panasz visszavonására a 42/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A panasz elfogadására, visszautasítására, valamint a panasz visszautasításával összefüggő jogorvoslati eljárásra a 42/E. §-ban és a 42/F. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A panasz egyoldalú rendezésére a 42/G. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

(9) A Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerinti kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a panasz tartalma a (4) bekezdésben előírt tartalomnak további hiánypótlás nélkül megfelel. A kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatására és a kölcsönös megállapodás végrehajtására a 42/H. § (2)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések tekintetében 42/I. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(11) A Választottbírósági Egyezmény szerinti választottbírósági eljárást lezáró döntés végrehajtására a 41/V. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

120. § Az Aktv. 43/V. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióban több adótervezésben közreműködő érintett, az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi adótervezésben közreműködőt terheli. Ebben az esetben a konstrukcióval kapcsolatosan elsőként adatot szolgáltató adótervezésben közreműködő közli valamennyi általa ismert adatszolgáltatással érintett adótervezésben közreműködővel a konstrukció adóhatóság által képzett tagállami hivatkozási számát. Az adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról egy másik adótervezésben közreműködő Magyarországon vagy egy másik tagállamban már teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét.”

121. § Az Aktv. 43/W. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adótervezésben közreműködő mentesül a 43/U. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha e kötelezettség teljesítése a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezné. Ebben az esetben az adótervezésben közreműködő haladéktalanul értesíti a többi adótervezésben közreműködőt, illetve ilyen közreműködő hiányában az érintett adózót az adatszolgáltatási kötelezettség fennállásáról, továbbá, ha azzal rendelkezik, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció tagállami hivatkozási számáról.”

122. § Az Aktv. 43/Y. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:]

a) az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó azonosító adatai (név, cím, természetes személyek esetén születési idő és hely, adóügyi illetőség, adóazonosító szám, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító, ha ilyennel rendelkezik), valamint az érintett adózónak a konstrukcióban szereplő kapcsolt vállalkozása,”

123. § Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/M. §-sal egészül ki:

„45/M. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 4. § (4c) bekezdését, valamint 42. §-át a folyamatban lévő eljárásokban a hatálybalépést követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.”

124. § Az Aktv. 46. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 45/J. § (1)–(6), valamint (8) bekezdése a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covid19-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról szóló, 2020. június 24-i (EU) 2020/876 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

18. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

125. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió más tagállamát megillető hozzáadottértékadóval kapcsolatos kötelezettségre, ha az adóigazgatási rendtartásban meghatározott adózó (a továbbiakban: adózó) e kötelezettségének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) XIX/A–XIX/B. fejezetében szabályozott módon az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.”

(2) Az Art. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, olyan adóalanyra, aki, amely az Európai Unió valamely tagállamának területén székhellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, az általános forgalmi adó törvény szerint adóalanynak nem minősülő személynek importál, értékesít terméket, nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik.”

126. § Az Art. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó, az e törvény szerinti, az általános szabályoktól kedvezőbb eltérést a kedvezőbb szabályok alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben engedélyezhet, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással, ide nem értve annak a tartozásnak az összegét, amelyre az adózó a kedvező eltérést kérelmezi. Az e bekezdésben foglaltakat fizetési kedvezményi eljárásban nem kell alkalmazni.”

127. § Az Art. 38. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,)

i) aki áfa-regisztrált adóalanyként bejelenti, hogy általános forgalmi adókötelezettségének az Európai Unió egy másik tagállamának illetékes hatóságán keresztül tesz eleget, és ezen adókötelezettségen kívül egyéb adókötelezettsége belföldön nem merül fel.”

128. § Az Art. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § [A közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása]

(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 20. napjáig közli az állami adó- és vámhatósággal a következő tartalommal:

a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege,

b) a gépjármű üzembentartójának, annak hiányában tulajdonosának neve, valamint lakcíme, székhelye, továbbá természetes személy adózó esetén természetes azonosító adatai, nem természetes személy adózó esetén cégjegyzékszáma,

c) a gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja, valamint a kivonás oka,

d) az üzembentartó személyében bekövetkezett változás, a tulajdonváltozás időpontja,

e) a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása,

f) a gépjármű hajtóanyaga,

g) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti személygépkocsi, motorkerékpár teljesítménye (kilowattban, ennek hiányában lóerőben meghatározva), gyártási éve,

h) a gépjármű „környezetkímélő motorkerékpár” kategóriába történő sorolásának tényét, és

i) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) tényét.

(2) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásból

a) minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat (így különösen gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, átalakítása, teljesítményadatának, illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása),

b) január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonosváltozásról szóló, előző tulajdonos által teljesített változásbejelentést

az (1) bekezdés szerinti adattartalommal közli az állami adó- és vámhatósággal.”

129. § Az Art. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § [Adatszolgáltatás ideiglenes rendszámtábla kiadásról]

A közúti közlekedési nyilvántartási szerv minden hónap tizenötödik napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően elektronikus úton adatokat szolgáltat a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjárművek esetén az ideiglenes rendszámtábla kiadásáról az állami adó- és vámhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét, székhelyét, továbbá a jármű fajtáját és rendszámát.”

130. § Az Art. 124. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott határozott idejű egyedi felmentést ad.”

131. § (1) Az Art. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adózó kérelmében feltünteti a felhasználás célját, megjelölve azt a szervet, szervezetet vagy más, az adózótól eltérő személyt is, amelynek eljárásában a hatósági bizonyítványt fel kívánja használni.”

(2) Az Art. 126. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a hatósági bizonyítványt az adóhatóság visszavonta, módosította, kiegészítette vagy kijavította, az erről szóló határozatot annak a szervnek, szervezetnek vagy más, az adózótól eltérő személynek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában tudomása szerint az adózó a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.”

132. § Az Art. 141. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)]

d) a belföldi gépjárművek adóját.”

133. § (1) Az Art. 153. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A csoportos adóalany megbízható adózónak minősül, ha minden tagja megbízható adózó. A csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg arra tekintettel, ha olyan adózó csatlakozott a csoporthoz, amely tekintetében nem teljesül az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel.”

(2) Az Art. 153. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.”

134. § Az Art. 230. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés ismételt jogsértésre vonatkozó rendelkezése, valamint a (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el.”

135. § Az Art. 251. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki)

d) igazolja, hogy a 248. § (1) bekezdése szerinti bejelentést megelőző 12 hónapban az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét megfelelően teljesítette.”

136. § Az Art. 255. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) A (6a) bekezdés szerinti szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat a (6a) bekezdés a)–c) pontja szerinti adattartalommal megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (7) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon.”

137. § Az Art. 256. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:

(Az állami adó- és vámhatóság)

„17. törvényben meghatározott módon közreműködik – az Áfa tv. szerinti bevallási kötelezettség alól mentesült személyek kivételével – az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében.”

138. § (1) Az Art. a következő 274/I. §-sal egészül ki:

„274/I. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez]

A közúti közlekedési nyilvántartási szerv, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.6.) hatálybalépése napján fennálló állapotnak megfelelő adatokkal a Módtv.6. hatálybalépésétől számított 20 napon belül a 87. § (1) bekezdésében foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.”

(2) Az Art. 274/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„274/I. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez]

(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.6.) hatálybalépése napján fennálló állapotnak megfelelő adatokkal a Módtv.6. hatálybalépésétől számított 20 napon belül a 87. § (1) bekezdésében foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) A Módtv.6. által megállapított 88. § alapján a közúti közlekedési nyilvántartási szerv első alkalommal a 2021. január 31-i állapotnak megfelelő adatokról 2021. február 15. napjáig szolgáltat adatot.

(3) A Módtv.6. által megállapított 141. § (1), (8) és (9) bekezdését a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettségre kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg a 2021. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó belföldi gépjárművek adóját.

(5) Az adózó a Módtv.6. által megállapított 3. mellékletben meghatározottaktól eltérően a 2021. év első félévére vonatkozó gépjárműadó-fizetési kötelezettségének 2021. április 15. napjáig tesz eleget.

(6) A Módtv.6. által megállapított 153. § (5) bekezdését első alkalommal a 2020. negyedik negyedévet követő minősítés tekintetében kell alkalmazni.

(7) A Módtv.6. által megállapított 257. § első alkalommal a 2021. január 1-jét követően kezdeményezett kapcsolatfelvétellel érintett kezdő vállalkozások és a 2021. január 1-jén kezdő vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetében alkalmazandó.”

139. § Az Art. a következő 274/J. §-sal egészül ki:

„274/J. § [Átmeneti rendelkezés a Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezéséhez]

A XIII. Fejezet 2021. június 30-án hatályos rendelkezéseit a 2021. július 1-jét megelőző időszakra teljesítendő adókötelezettségek tekintetében 2021. július 1-jét követően is alkalmazni kell.”

140. § Az Art. 275. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvénynek a Módtv.6. által megállapított 6. § (6) és (8) bekezdése, 38. § (1) bekezdés i) pontja, 274/J. §-a – az Áfa tv.-nyel együtt – a következő jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 21-i (EU) 2019/1995 tanácsi irányelv,

b) az (EU) 2017/2455 és az (EU) 2019/1995 irányelvnek a Covid19-világjárvány miatt szükségessé vált, az átültetési határidő és az alkalmazás kezdőnapja tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 20-i (EU) 2020/1109 tanácsi határozat.”

141. § Az Art.

1. 2. melléklete a 9. melléklet szerint,

2. 3. melléklete a 10. melléklet szerint

módosul.

142. § Az Art.

1. 141. § (8) bekezdésében a „Helyi kivetéses adó esetében” szövegrész helyébe a „Helyi kivetéses adó, valamint a belföldi gépjárművek adóját esetében” szöveg,

2. 141. § (9) bekezdésében a „kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság” szövegrész helyébe a „kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság, illetve a belföldi gépjárművek adója esetében az állami adó-és vámhatóság”,

3. 156. § (3) bekezdésében az „a másfél millió” szövegrész helyébe az „a hárommillió” szöveg,

4. 198. § (3) bekezdés d) pontjában az „adóalany számára” szövegrész helyébe az „adóalany és a Tao tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára” szöveg,

5. 199. § (1) bekezdésében az „ötszázezer” szövegrész helyébe az „egymillió” szöveg,

6. 199. § (2) bekezdésében a „kettőszázezer” szövegrész helyébe az „ötszázezer”, a „hat” szövegrész helyébe a „tizenkettő” szöveg,

7. 217. § (1) bekezdésében a „fennáll.” szövegrész helyébe a „fennáll, és nem kérték a kiutalását, átvezetését.” szöveg,

8. 249. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdést” szövegrész helyébe a „(4) bekezdést, valamint a 251. § (1) bekezdés d) pontját” szöveg,

9. 251. § (1) bekezdés c) pontjában az „egyéb feltételeknek.” szövegrész helyébe az „egyéb feltételeknek, valamint” szöveg,

10. 252. § (1) bekezdés a) pontjában a „nem tett eleget,” szövegrész helyébe a „nem tett eleget, és ezen mulasztását nem tudja kimenteni,” szöveg,

11. 257. §-ában a „hat hónap” szövegrész helyébe az „egy év” szöveg

lép.

143. § Hatályát veszti az Art.

1. XIII. Fejezete,

2. 130. § (1) bekezdésében az „és gépjárműadó” szövegrész,

3. 141. § (2) bekezdésében az „a belföldi gépjárművek adóját,” szövegrész,

4. 155. § (2) bekezdésében a „felső határa” és a „felső határának” szövegrész,

5. 161. § (1) bekezdésében az „utólagos” szövegrész,

6. 165. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése,

7. 170. § (1) bekezdésében az „– a tartós feltételes adómegállapítás kivételével –” szövegrész,

8. 171. §-a,

9. 173. § (1) bekezdés b) pontjában a „– a tartós feltételes adómegállapítás kivételével –” szövegrész,

10. 230. § (2) bekezdésében az „Az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el.” szövegrész,

11. 252. § (1) bekezdés b) pontja,

12. 255. § (1) bekezdés h) pontjában az „ , és annak bejelentése” szövegrész,

13. 269. § (1) bekezdése,

14. 275. § (3) bekezdésében a „115–122. §-a,” szövegrész,

15. 275. § (4) bekezdése,

16. 2. melléklet II/B. alcíme,

17. 3. melléklet II. pontjában az „ , a belföldi gépjárművek adójában (a nyitó szövegrészben továbbiakban együtt: adó)” szövegrész,

18. 3. melléklet II/B. pontja.

19. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

144. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § [Kötelező szakmai képviselet]

(1) Az adózó

a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban,

b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, és

c) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban

kizárólag kamarai jogtanácsos, ügyvéd, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló képviseletével járhat el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a természetes személy vagy a jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője vagy foglalkoztatottja jogi szakvizsgával vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezik vagy nyilvántartásba vett adószakértőnek, nyilvántartásba vett okleveles adószakértőnek, nyilvántartásba vett adótanácsadónak, vagy könyvvizsgálónak minősül. A jogi szakvizsga megszerzését, az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés meglétét, és azt, hogy a természetes személyt vagy a jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjét vagy foglalkoztatottját az adószakértői vagy az okleveles adószakértői, adótanácsadói nyilvántartásba bejegyezték, az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni.”

145. § Az Air. 77/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77/A. § [A hirdetményi közlés]

A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

a) az adózó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, lakcíme, székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel,

b) a jogutód nem ismert,

c) az adózó nem jelölt meg kézbesítési meghatalmazottat,

d) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, vagy

e) azt törvény vagy kormányrendelet előírja.”

146. § Az Air. 97. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejét az adóhatóság túllépte, az általa számított határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja. Az eljárási határidő meghosszabbítására kizárólag akkor van lehetőség, ha az ellenőrzési határidő még nem járt le. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításakor figyelemmel kell lenni a 94. § (3)–(4) bekezdésében és a 95. §-ban foglaltakra.”

147. § Az Air. 128. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtása esetén alkalmazni kell a 124. § (3)–(4) és (6) bekezdését.”

148. § Az Air. 56. alcíme a következő 139/C. §-sal egészül ki:

„139/C. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez]

(1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) által megállapított 77/A. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.3. által megállapított 128. § (2a) bekezdését és 133. § (2) bekezdés b) pontját a 2021. január 1-jén vagy azt követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

149. § Az Air.

1. 79. § (3) bekezdésében a „15. § (1)–(4) bekezdését” szövegrész helyébe a „15. § (1)–(6) bekezdését” szöveg,

2. 133. § (2) bekezdés b) pontjában az „a bíróság” szövegrész helyébe az „a felettes szerv által a felülellenőrzési eljárásban, illetve a bíróság” szöveg

lép.

150. § Hatályát veszti az Air. 49. § (1) bekezdés k) pontjában a „ha” szövegrész.

20. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

151. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 24. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A végrehajtási eljárás során az adóhatóság, illetve az önálló bírósági végrehajtó 36. § alapján foganatosított törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, továbbá az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy az intézkedés elmaradásának a tudomására jutásától számított 15 napon belül – a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Ha az önálló bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az elsőfokú adóhatóságnál terjesztenek elő végrehajtási kifogást, erről az adóhatóság soron kívül értesíti az önálló bírósági végrehajtót.

(1a) Ha az (1) bekezdésben biztosított határidő megtartásában a végrehajtási kifogást előterjesztő akadályoztatva volt, és ezt a tényt a végrehajtási kifogással egyidejűleg benyújtott igazolási kérelmében igazolja, a jogorvoslati határidőbe az akadályoztatás időtartama nem számít bele. A végrehajtási kifogás előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a végrehajtást foganatosító adóhatóság bírálja el.”

152. § Az Avt. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a végrehajtási eljárás során lefoglalt ingó vagy ingatlan nem a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén található, a vagyontárgy értékesítése iránt a végrehajtást megindító adóhatóság megkeresésére a megkeresett adóhatóság intézkedik. Az adós kérelmére a végrehajtást megindító adóhatóság is intézkedhet a fedezetcsere és az árverésen kívüli értékesítés iránt.”

153. § Az Avt. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtási eljárás keretében – ideértve az önkéntes teljesítést is – a tartozást a 12. §-a szerinti számlára kell megfizetni. Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság átutalja a behajtást kérő által megjelölt számlaszámra. Ha a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adóhatóság a bevételt a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt felosztási szabály alapján számolja el, és utalja át a megkereső hatóságnak.”

154. § Az Avt. 122. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A behajtást kérő hatóság előtt ügyfélként eljáró személyt kérelmére az adóhatóság – az Art. 127–128. §-ában foglaltakra is figyelemmel – tájékoztatja a végrehajtási ügy állásáról.”

155. § Az Avt. 60. alcíme a következő 131/F. §-sal egészül ki:

„131/F. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) által megállapított 24. § (1) és (1a) bekezdését, 38. § (5) bekezdését, 101. §-át, 113. § (1) és (3) bekezdését, 122. § (1b) bekezdését a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módtv.5. által hatályon kívül helyezett 121. §-t a 2021. január 1-jén folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban sem lehet alkalmazni.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az 54. alcím szabályai szerint hajtja végre a 2021. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában, gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozásokat.”

156. § Hatályát veszti az Avt.

1. 101. §-ában, és a 113. § (3) bekezdésében az „– a 121. §-ban foglalt kivétellel –” szövegrész, és

2. 121. §-a.

VIII. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

21. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

157. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § [Tájékoztatás vámtitokról és összesített adatokról]

A Vámkódex 139. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítése céljából a vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az Unió vámterületére beszállított áruk fuvarozásáért felelősséget viselő személyt

a) a vám-árunyilatkozat benyújtásának, vagy annak elmaradásának tényéről, vagy

b) a szabad forgalomba bocsátás tényéről,

ha e személy az árukat a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv XII. címének 7. fejezete szerinti különleges szabályokat alkalmazva kívánja vám elé állítani.”

158. § A Vtv. 34. § (4)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Magyarországon a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján a Vámkódex 5. cikk 6. pontja szerinti, Magyarországon letelepedett vámjogi képviselőként

a) vámtanácsadó,

b) – a 186. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá

c) árunyilatkozat, vám-árunyilatkozat vagy értesítés benyújtása, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások során vámügynök

járhat el.

(5) A vámhatóság előtti jogorvoslati eljárásokban az ügyfelet a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy, valamint ügyvéd, kamarai jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász képviselheti.

(6) A (4) bekezdést a Vámkódex 18. cikk (4) bekezdése alapján az Európai Unió vámterületén nem letelepedett vámjogi képviselőre is alkalmazni kell.”

159. § A Vtv. 41. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(A vámhatóság az eljárást megszünteti, ha)

g) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendelet 13. cikk (2) bekezdésében előírtaktól eltérően a szükséges dokumentumok hiányában kezdeményeztek vámeljárást.”

160. § (1) A Vtv. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vámhatóság az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével az ügy érdemében határozatot hoz, Vámjegyet ad ki, továbbá az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.”

(2) A Vtv. 66. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országból beszállított termékek tekintetében kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során

a) a küldemény szabad forgalomba bocsátása a vámmentességi rendelet 23–24. cikke alapján vámmentesen történik,

b) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy a vám-árunyilatkozatot saját nevében és érdekében eljárva nyújtja be, és

c) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy által benyújtott vám-árunyilatkozat alapján a vámhatóság a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást az ügyfél által benyújtott vám-árunyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le,

akkor a vámhatóság a fizetendő általános forgalmi adó összegéről nem hoz határozatot.

(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése és az általános forgalmi adó megfizetése vagy biztosítása esetén a vámhatóság az áru átengedéséről elektronikus üzenetben értesíti a nyilatkozattevőt.

(1c) Az (1a) bekezdést a vámmentességi rendelet 24. cikkében foglalt jövedéki termékektől eltérő más jövedéki termékekre nem lehet alkalmazni.”

161. § A Vtv. 79. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alapján hivatalból indult vámigazgatási eljárás ügyintézési határidejébe nem számít be:]

j) a vámhatósági megkeresés, a jegyzőkönyv vagy a döntés

ja) postára adását követő naptól annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi közlés időtartama,

jb) tárhelyen történő elhelyezésétől a kézbesítettnek minősülésig terjedő időtartam.”

162. § A Vtv. a következő 84/A. §-sal egészül ki:

„84/A. § [Konténerállapot-üzenettel összefüggő jogsértés esetén alkalmazandó vámigazgatási bírság]

(1) Vámigazgatási bírságot kell kiszabni, ha az arra kötelezett személy a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet 18a. cikke szerinti konténerállapot-üzenetet az arra nyitva álló határidőig nem, illetve hiányos vagy valótlan tartalommal küldi meg az Európai Unió Bizottsága által üzemeltetett állapotüzenet-nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés vagy mulasztás esetén a bírságösszeg első alkalommal 50 000 forint, egy naptári éven belüli ismételt elkövetés esetén, a korábban megállapított bírságösszeg 200%-a, de legfeljebb 5 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogsértés esetén a 85. és a 86. §-ban foglaltak nem alkalmazhatóak.

(4) Az e § szerinti vámigazgatási bírság elévülésére a 88. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

163. § A Vtv. 122. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ellenőrzött személy, ha megítélése szerint az eljárás határidejének túllépése az eljárást lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat e vámszerv felettes szervéhez, amely a kifogásban foglaltak figyelembevételével végzésben dönt az alaptalan kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy a kifogásnak helyt adva az eljáró vámszervet az ellenőrzés azonnali lezárására utasítja. A felettes szerv az (1)–(3) bekezdésre is figyelemmel kizárólag akkor dönthet az eljárási határidő meghosszabbításáról, ha az ellenőrzési határidő még nem járt le.”

164. § (1) A Vtv. 151. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Azonnali Fizetési Rendszeren keresztül történő befizetések esetén közölt vámot és egyéb terheket a Magyar Államkincstár által küldött előzetes értesítés alapján biztosítottnak kell tekinteni és az áru átengedhető.”

(2) A Vtv. 151. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az ügyfél a 66. § (1a) bekezdés szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során közölt egyéb terheket az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül, internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel egyenlíti ki és a hitelintézet a fizetés sikeres teljesítését a vámhatóságnak visszaigazolja, akkor az egyéb terheket biztosítottnak kell tekinteni és az áru átengedhető.”

165. § A Vtv. 42. alcíme a következő 156/A. §-sal egészül ki:

„156/A. § [A vámmentességi rendelet 23–24. cikke alapján vámmentesen beszállított küldemények tekintetében kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás eljárásban felmerült általános forgalmi adó összegének meghatározása]

A vámmentességi rendelet 23–24. cikke alapján vámmentes vámeljárásban felmerült általános forgalmi adó összegét kerekítés nélkül, pontos összegben kell meghatározni.”

166. § A Vtv. 43. alcíme a következő 157/A. §-sal egészül ki:

„157/A. § [A vámmentességi rendelet 23–24. cikke alapján vámmentesen beszállított küldemények tekintetében természetes személy által kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás eljárásban felmerült általános forgalmi adó közlése]

(1) A 66. § (1a) bekezdése szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban felmerült általános forgalmi adó összegét a vámhatóság elektronikus értesítés formájában közli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az iktatószámot,

b) a benyújtott vám-árunyilatkozat azonosítására vonatkozó adatokat,

c) a nyilatkozattevő egyedi azonosítására alkalmas adatait,

d) a kiszámított általános forgalmi adó összegét,

e) a vámhatóság bevételi számlaszámát és

f) a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosító számot.”

167. § (1) A Vtv. 162. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vámhatóság hatáskörébe tartozó közvetlen uniós bevételi számlát érintő nyilvántartás vezetése során, az (1) bekezdés szerinti átutalással történő teljesítésnek kell tekinteni a vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő elektronikus fizetést is, valamint bankkártya felhasználásával történő teljesítésnek kell tekinteni a jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján, vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetést.”

(2) A Vtv. 162. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel a vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, 10 EUR-nál vagy az ezzel megegyező, a 138. § (2) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintösszegnél kevesebb egyéb terhek összegét – kivéve a jövedéki termék után kiszabott egyéb terheket – nem kell megfizetni, illetve visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárás lezárásával egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámhatóság. Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a 10 EUR alatti, egyéb teher különbözetet, valamint visszafizetni azt a 10 EUR alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámhatóság utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és elszámolni.”

(3) A Vtv. 162. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat a vámmentességi rendelet 23–24. cikke alapján szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban a vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó általános forgalmi adó tekintetében nem lehet alkalmazni.”

168. § A Vtv.

a) 41. § f) pontjában a „személyesen.” szövegrész helyébe a „személyesen,” szöveg,

b) 151. § (3) bekezdésében a „kiadható” szövegrész helyébe az „átengedhető” szöveg

lép.

169. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 23. § (4) bekezdés a) pontjában a „felügyelőbizottságának tagja,” szövegrész,

b) 34. § (7) bekezdése,

c) 84. § (14) bekezdésében a „Ha az érintett vámok és egyéb terhek jogcímenkénti összege a 10 EUR-t nem haladja meg, úgy nem kell vámigazgatási bírságot kiszabni.” szövegrész.

IX. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

22. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

170. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik,

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzésig, illetve a változás időpontjáig megtörtént,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,

c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve

a cégbejegyzést, illetve a változás időpontját követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés, illetve a változás időpontjáig nem történt meg.”

171. § Az Szt. 37. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:)

h) az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.”

172. § Az Szt. 77. § (3) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)

d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor;

e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor;”

173. § (1) Az Szt. 81. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)

c) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor, az átadáskor;”

(2) Az Szt. 81. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)

f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) – forgóeszközök között kimutatott – követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor.”

174. § Az Szt. 140. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, ha az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet.”

175. § Az Szt. 153. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló (1) és (2) bekezdés szerinti letétbe helyezési kötelezettségének az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni.”

176. § Az Szt. 177. §-a a következő (81) és (82) bekezdéssel egészül ki:

„(81) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 77. § (3) bekezdés d) és e) pontját, 81. § (3) bekezdés c) és f) pontját, 84. § (7) bekezdés n) pontját, 85. § (3) bekezdés m) pontját, 91. § a) pontját, 96. § (4) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 153. § (3) bekezdését először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(82) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel megállapított 77. § (3) bekezdés d) és e) pontját, 81. § (3) bekezdés c) és f) pontját, 84. § (7) bekezdés n) pontját, 85. § (3) bekezdés m) pontját, 91. § a) pontját, 96. § (4) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 153. § (3) bekezdését a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

177. § Az Szt.

1. 59/D. § (8) bekezdésében az „az 59/B. § (14) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 47. § (12) bekezdése” szöveg,

2. 77. § (3) bekezdés l) pontjában az „által elengedett” szövegrész helyébe az „által – osztaléktartozásnak nem minősülő – elengedett” szöveg,

3. 84. § (2) bekezdés d) és e) pontjában, 85. § (1) bekezdés d) és e) pontjában a „különbözetét” szövegrész helyébe a „különbözetét az átalakulás napját követő nappal” szöveg,

4. 84. § (7) bekezdés n) pontjában a „vásárolt követelés” szövegrész helyébe a „forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés” szöveg,

5. 85. § (3) bekezdés m) pontjában a „továbbá a vásárolt követelés” szövegrész helyébe a „továbbá a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés” szöveg,

6. 91. § a) pontjában, 96. § (4) bekezdésében, valamint 133. § (4) bekezdés c) pontjában az „átlagos statisztikai létszámát” szövegrész helyébe az „átlagos létszámát” szöveg,

7. 116. § (4) bekezdésében a „foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott munkavállalói átlagos létszámának” szöveg,

8. 151/A. § (2) bekezdésében a „könnyviteli” szövegrész helyébe a „könyvviteli” szöveg

lép.

23. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

178. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárást – az (1) bekezdés e) pontja kivételével – mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a kamarai tag könyvvizsgálóval szemben az e törvény szerinti kamarai minőségellenőrzési eljárás, minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § vagy a 178. § szerinti eljárás van folyamatban. A felfüggesztést követően a tagsági jogviszony a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat meghozatalának napjával szűnik meg.”

179. § (1) A Kkt. 67/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a Rendelet 11. cikke szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést meg kell küldenie a vizsgált gazdálkodó igazgató tanácsa, felügyelő testülete részére. A Rendelet 11. cikke szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó részére kibocsátott könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 60 napon belül meg kell küldeni a közfelügyeleti hatóság és a Magyar Nemzeti Bank elektronikus elérhetőségére.”

(2) A Kkt. 67/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Rendelet 8. cikke szerinti minőségellenőrnek rendelkeznie kell a 49. § szerinti megfelelő minősítéssel, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végez belső minőségellenőrzést.”

180. § (1) A Kkt. IV/A. Fejezete a következő 67/B. §-sal egészül ki:

„67/B. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálata során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és megőrizni.”

(2) A Kkt. 67/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67/B. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a könyvvizsgálata során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és megőrizni.”

181. § A Kkt. 104. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a kamarai tagfelvételi követelmények teljesítése céljából – szakmai kompetencia vizsgát köteles tenni az a természetes személy is, akinek kamarai tagsága két évnél régebben szűnt meg, valamint az, akinek kamarai tagsága a korábbiakban már legalább két alkalommal megszűnt. Az ismételt kamarai tagfelvétel kezdeményezése esetén a 9/G. § (1) bekezdése szerinti igazolás megszerzése érdekében szakmai kompetencia vizsgát köteles továbbá tenni az a természetes személy, akinek a kamarai tagsága a fegyelmi eljárás keretében történő kizárásával, vagy a közfelügyeleti hatóságnak, a kamara minőségellenőrzési bizottságának jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján szűnt meg.”

182. § A Kkt. 166. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, rendkívüli kamarai minőségellenőrzés kell lefolytatni, ha azt]

d) a kamara minőségellenőrzési bizottsága kezdeményezi.”

183. § A Kkt.

1. 9. § (2) bekezdés a) pontjában a „megállapításért” szövegrész helyébe a „megállapításáért” szöveg,

2. 9/H. §-ában az „az 9/G. §” szövegrész helyébe az „a 9/G. §” szöveg,

3. 9/I. § (1) bekezdésében a „közfelügyeleti hatóság 9/G.” szövegrész helyébe a „9/G.” szöveg,

4. 48. § (1) bekezdésében az „az könyvvizsgálók” szövegrész helyébe az „a könyvvizsgálók” szöveg,

5. 50. § (2) bekezdés a) pontjában az „ellátásában” szövegrész helyébe az „ellátásában (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is)” szöveg,

6. 50. § (2b) bekezdésében a „végezhet” szövegrész helyébe a „végezhet a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg,

7. 52. § (1) bekezdés d) pontjában a „minőség-ellenőrzés” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzés” szöveg,

8. 97. § (3) bekezdésében a „teljesíteni” szövegrész helyébe a „teljesíteni. A (2) bekezdés szerinti gyakorlati időbe figyelembe vehető a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó jogviszonyban eltöltött idő” szöveg,

9. 110. § (2) bekezdés b) pontjában az „50 főnél” szövegrész helyébe a „25 főnél” szöveg,

10. 110. § (2) bekezdés c) pontjában az „50 tagonként” szövegrész helyébe a „25 tagonként” szöveg, továbbá az „az 50 főt” szövegrész helyébe az „a 25 főt” szöveg,

11. 166. § (2) bekezdésében a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzést” szöveg,

12. 166. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 173/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „kamara” szövegrész helyébe a „kamara elnöke,” szöveg,

13. 173/B. § (15) bekezdésében a „90 nap” szövegrész helyébe a „120 nap” szöveg,

14. 173/C. § (9) bekezdésében a „nem megfelelt” szövegrész helyébe a „nem felelt meg” szöveg,

15. 209. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében a „2016. április” szövegrész helyébe a „2014. április” szöveg,

16. 1. melléklet 5. pont 2. alpontjában, valamint a 2. melléklet 5. pont 2. alpontjában a „nem megfelelt” szövegrész helyébe a „nem felelt meg” szöveg

lép.

184. § Hatályát veszti a Kkt.

1. 120. § (3) bekezdésében a „ , 70 év alatti” szövegrész,

2. 120. § (6) bekezdése,

3. 202. § (2) bekezdése,

4. 208/F. §-a.

X. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

24. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása

185. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: CRS Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

25. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása

186. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: CBCR Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.

26. Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény

187. § Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény 70. §-a nem lép hatályba.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. Hatályba léptető rendelkezések

188. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 18. § 2020. december 1-jén lép hatályba.

(3) A 12. §, 14. § (1) bekezdése, 120. §–122. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(4) Az 1. §–3. §, 5. §–7. §, 8. § (3) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 10. §, 13. §, 17. §, 19. §, 20. §, 21. § b) pontja, 23. §, 24. §, 35. §, 36. §, 50. §, 56. §, 57. §, 60. § (2) bekezdése, 61. §, 66. § 1. pontja, 70. §, 71. § (1) bekezdése, 72. § (1) bekezdése, 73. §, 75. §, 76. §, 78. §, 81. §–85. §, 86. § (2) bekezdése, 87. § g)–l) pontja, 88. § a), j)–l) pontja, 92. §–107. §, 109. §, 112. §–117. §, 126. §, 128. §–134. §, 138. § (2) bekezdése, 141. §, 142. § 1–7. és 11. pontja, 143. § 2–10., 13. és 16–18. pontja, 144. §–156. §, 158. §, 159. §, 161. §–163. §, 164. § (1) bekezdése, 167. § (1) bekezdése, 168. §, 169. §, 172. §, 173. §, 175. §, 176. §, 177. § 4–7. pontja, 180. § (1) bekezdése, 183. § 9–10. pontja, 184. §–186. §, 1. melléklet 2. pontja, 7–12. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.

(5) Az 59. §, 68. § (1) bekezdése és az 5. melléklet 2021. január 4-én lép hatályba.

(6) A 27. §, 51. §, 52. §, 62. §, 64. § 2021. április 1-jén lép hatályba.

(7) A 29. §, 30. §, 33. §, 34. §, 37. §–40. §, 43. §–45. §, 47. §, 48. §, 53. §–55. §, 58. §, 63. §, 65. §, 66. § 5. és 8–11. pontja, 68. § (2) bekezdése, 69. §, 88. § f)–g) pontja, 125. §, 127. §, 137. §, 139. §, 140. §, 143. § 1., 14. és 15. pontja, 157. §, 160. §, 164. § (2) bekezdése, 165. §, 166. §, 167. § (2)–(3) bekezdése, 6. melléklet 2021. július 1-jén lép hatályba.

(8) A 46. §, 66. § 7. pontja és 180. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

(9) A 42. § az adópolitikáért felelős miniszter azon határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 30. napon lép hatályba, amelyben megállapítja a Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról szóló, 2018. március 19-i 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban Magyarország részére adott felhatalmazásnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 395. cikke szerinti eljárásban történő meghosszabbításának elmaradását.

28. Az Európai Unió jogának való megfelelés

189. § (1) E törvény 27. §-a, 29. §-a, 30. §-a, 33. §-a, 34. §-a, 37. §–40. §-a, 43. §-a, 44. §-a, 45. § (2) bekezdése, 47. §-a, 51. §–55. §-a, 58. §-a, 62. §-a, 63. §-a, 64. §-a, 66. § 5–7., 9–11. pontja, 68. § (2) bekezdése, 69. §-a, 125. §-a, 127. §-a, 140. §-a és 6. melléklete

a) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek,

b) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 21-i (EU) 2019/1995 tanácsi irányelvnek és

c) az (EU) 2017/2455 és az (EU) 2019/1995 irányelvnek a Covid19-világjárvány miatt szükségessé vált, az átültetési határidő és az alkalmazás kezdőnapja tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 20-i 2020/1109/EU tanácsi határozatnak

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 124. §-a a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covid19-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról szóló, 2020. június 24-i (EU) 2020/876 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 83. § és 84. §-a, valamint 87. § g)–m) pontja az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 85. §-a a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21-ei (EU) 2011/64 tanácsi irányelv 10. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szociális és más ellátások közül adómentes:)

„1.11. a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása, kiegészítő rokkantsági támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása és kiegészítő hozzátartozói támogatás;”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:

a lakáscélú támogatás, ha az)

„2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló kormányrendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet, az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, valamint a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatás,”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.22. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.22. a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet, valamint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás;”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.43. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.43. az UEFA EURO 2020 és az U21-es labdarúgó Európa-bajnokság (UEFA European Under-21 Championship) rendezvénnyel összefüggésben az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA), az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adott juttatás (különösen: napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások);”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.38. alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.38. a Hősi Halottak és a katonai szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség parancsnoka által adományozott ajándék, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából elhunyt hősi halottak, szolgálat halottjai, valamint a hivatásos szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vezetője által adományozott ajándék;”

6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.39. a kifizető által biztosított védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat – a juttatás időpontjától függetlenül;”

2. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Szja tv. 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. A magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással igazolja. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.”

3. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással igazolja. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható.”

4. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1.     Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 26. sora az alábbiak szerint módosul:

 

(Sorszám

Megnevezés

vtsz.)

„26.

Más, élő háziasított szarvasmarha

0102 29 05-ből
0102 29 10-ből
0102 29 21-ből
0102 29 29-ből
0102 29 41-ből
0102 29 49-ből
0102 29 51-ből
0102 29 59-ből
0102 29 61-ből
0102 29 69-ből
0102 29 91-ből
0102 29 99-ből”

5. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 158/A. § értelmében, kivéve azon szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama és amely tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget.”

2. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Az adóalany a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat e törvény szerinti adattartalmáról, továbbá, az adó alapjának meghatározásakor használt pénznemről, külföldi pénznem esetén annak forintra történő átszámításához alkalmazott, 80. § és 80/A. § szerinti árfolyamról köteles adatot szolgáltatni. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére.”

3. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. A számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon teljesít adatszolgáltatást a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat e törvény szerinti adattartalmáról, továbbá az adó alapjának meghatározásakor használt pénznemről, külföldi pénznem esetén a forintra átszámított adatokról és a forintra történő átszámításhoz alkalmazott, 80. § és 80/A. § szerinti árfolyamról. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére.”

4. Az Áfa tv. 10. számú melléklete a következő 4/A. ponttal egészül ki:

„4/A. Amennyiben az adóalany a 11. § szerinti termékértékesítést, a 14. § szerinti szolgáltatásnyújtást teljesít tőle eltérő személy, szervezet részére, köteles adatot szolgáltatni az ügylet 11. §, illetve 14. § hatálya alá tartozásáról, valamint arról, hogy a számlában feltüntetett áfát a termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő köteles-e számára megtéríteni.”

5. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Amennyiben az adóalany az általa teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatáshoz 59. § szerinti előleget kapott, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is szolgáltat adatot.”

6. Az Áfa tv. 10. számú melléklete a következő 5/A. ponttal egészül ki:

„5/A. Amennyiben az adóalany belföldön kívül teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, köteles adatot szolgáltatni arról, hogy az ügylet e törvény területi hatályán kívül esik.”

7. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Az 1–5/A. pont szerinti adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Az elektronikus felület az adóalany egyedi azonosítására szolgáló adatok igénylését követően használható. Az azonosító adatokat az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja igényli.”

8. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Az 1–5/A. pont szerinti adatszolgáltatást az adóalany nevében az a személy is teljesítheti, akit az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a 6. pont szerinti elektronikus felületen megjelöl. Az adóalany vagy annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja által megjelölt személy által teljesített valamennyi adatszolgáltatás az adóalany nevében tett jognyilatkozatnak minősül.”

9. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is szolgáltat adatot.”

6. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 158/A. § értelmében, kivéve azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama és amely tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének a XIX/A., illetve a XIX/B. Fejezet szerinti különös szabályok szerint tesz eleget.”

7. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. A Htv. mellékletének 1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere:

A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket – a használat idejétől függetlenül – csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek

– termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot;

– telek esetében a beszerzési érték 2%-át

kell eszközértéknek tekinteni.

Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő.

A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg – járműveknél – ahol azt jellemzően tárolják. Ettől eltérően a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni.

A részletszámítás a következő:

a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát.

b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel.”

2. A Htv. mellékletének 2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] – döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően – adóalapját következők szerint is megoszthatja, ha e megosztási mód alkalmazása egyetlen település esetén sem eredményez nulla forint települési adóalapot:

Az adóalap 50%-át a székhelye és az 52. § 31. pontja a)–d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a 52. § 31. pont e) alpontja szerinti telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 52. § 31. pont e) alpontja szerinti telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani.”

8. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

Az Itv. a következő 1. és 2. melléklettel egészül ki:

„1. melléklet

Egyes okmányok, igazolások, hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos eljárások illetéke, igazgatási szolgáltatási pótdíja

I. Az úti okmányok kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke

 

Eljárás

Illeték, igazgatási szolgáltatási pótdíj

I. Úti okmányok kiállításával kapcsolatos eljárások

1.

a magánútlevél, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél kiállítása

7 500 Ft

2.

a magánútlevél kiállítása, ha érvényességi ideje 10 év

14 000 Ft

3.

a) a kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy magánútlevelének,

b) az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél,

c) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányának

kiállítása

2 500 Ft

4.

a kérelem benyújtásának időpontjában három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevelének kiállítása

500 Ft

5.

a kérelem benyújtásának időpontjában két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő esetén a kiskorú gyermek magánútlevelének kiállítása

1 250 Ft

II. Úti okmányok kiállításával kapcsolatos különleges eljárások

1.

a második magánútlevél kiállítása

15 000 Ft

2.

a második magánútlevél kiállítása, ha

a) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be

b) az okmány érvényességi ideje 1 év

5 000 Ft

3.

a magánútlevél, valamint a második magánútlevél

a) soron kívüli,

b) sürgősségi,

c) azonnali

kiállítása

az I/1–2. pontban meghatározott mértékű illeték és
a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíj

4.

a pótolt úti okmány kiállítása

5 500 Ft

5.

a pótolt úti okmány kiállítása, ha az úti okmány érvényességi ideje 10 év

8 500 Ft

6.

a pótolt úti okmány kiállítása, ha

a) a kérelem benyújtásakor a magánszemély a 18. életévét még nem töltötte be,

b) az okmány érvényességi ideje 1 év

2 500 Ft

7.

a pótolt úti okmány kiállítása, ha a kérelem benyújtásának időpontjában két kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását

1 000 Ft

8.

a pótolt úti okmány kiállítása, ha a kérelem benyújtásának időpontjában három vagy több kiskorú gyermeket háztartásában nevelő törvényes képviselő kéri
a kiskorú gyermek magánútlevelének pótlását

400 Ft

9.

a magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi és azonnali pótlása

a II/4–8. pontban meghatározott mértékű illeték és
a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíj

II. A gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke

 

Eljárás

Illeték

1.

a gépjárművezetői engedély kiállítására irányuló eljárás

4 000 Ft

2.

a gépjárművezetői engedély kiállítására irányuló eljárás

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kérelmező esetében,

b) ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége
1 év vagy annál rövidebb

1 500 Ft

3.

a forgalmi engedély kiállításával kapcsolatos eljárás

6 000 Ft

4.

az ideiglenes forgalmi engedély kiállítására irányuló eljárás

2 500 Ft

5.

a törzskönyv kiállítására irányuló eljárás

6 000 Ft

III. Az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke

 

Eljárás

Illeték

1.

az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás, ingatlanonként

4 000 Ft

2. melléklet

KÖZTEHERFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ NEM ESŐ ELJÁRÁSOK ÉS IGAZGATÁSI JELLEGŰ SZOLGÁLTATÁSOK

 

Eljárás

I. A családjogi jogviszonnyal kapcsolatos eljárások közül

1.

a) a születéssel,

b) a házasságkötéssel,

c) az örökbefogadással,

d) tartással,

e) gondozással,

f) a halálesettel,

g) nemzetiségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával

kapcsolatos eljárás, kivéve a magyar állampolgár, illetve Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat és a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat kiállítása

2.

az anyakönyvi kivonat kiállítása

3.

a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás

4.

a családi állapot változásából eredő névváltozás miatt indult eljárás

5.

a családi név korrekciójára irányuló eljárás

6.

a gyámhatóság előtt kezdeményezett eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat

7.

a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat kiállítása

8.

az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány kiállítása

9.

a holtnak nyilvánításra, illetve a halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat kiállítása

II. Az oktatásügyi eljárások közül

1.

a) a bölcsődei,

b) óvodai

elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat kiállítása

2.

a) a tankötelezettséggel,

b) a középfokú és felsőoktatási intézménybe való felvétellel,

c) a tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi, diákotthoni, napközi otthoni elhelyezésével

kapcsolatos eljárás,

d) az iskolai és tanfolyami bizonyítvány kiállítása, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát

3.

a) az ösztöndíj adományozásával,

b) a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával,

c) a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetve tudományos fokozat honosításával,

d) a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél elismerésével, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény hatálya alá tartozó, a határon átnyúló szolgáltatás bejelentésével
kapcsolatos eljárás

4.

az oktatási igazolvány kiállítása

III. A munkaviszonnyal, szolgálati viszonnyal, foglalkoztatáspolitikával, nyugdíjazással összefüggő eljárások közül

1.

a) munkaviszony,

b) szövetkezeti tagsági viszony

létesítéséhez, igazolásához szükséges irat kiállítása

2.

a) a foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, keresetpótló juttatás stb.),

b) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság,

c) a táncművészeti életjáradék,

d) az átmeneti bányászjáradék

igénybevételével kapcsolatos eljárások,

e) a nyugdíjazással, nyugdíjfolyósítással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok kiállítása

3.

a kitüntetés adományozásával, viselésének engedélyezésével kapcsolatos eljárás

4.

a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítására irányuló eljárás

5.

a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti özvegyi ellátással kapcsolatos eljárás

IV. A mezőgazdasági ágazattal kapcsolatos eljárások közül

1.

a mezőgazdasági termelő székhelye vagy lakóhelye és a művelése alatt álló termőföld, tanya vagy használatában lévő telephely között, termény szállítása esetén, az útdíj-köteles elemi útszakaszra vonatkozó, díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás

2.

a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjoga megszerzésének, valamint a földhasználati szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv általi hatósági jóváhagyására irányuló eljárás, továbbá a földhasználati nyilvántartási eljárás

3.

a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás

4.

a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány kiállítása

5.

az őstermelők és őstermelők családi gazdasága, valamint családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárás

6.

a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadók nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás

V. Az egészségügyi, szociális ügyekkel összefüggő eljárások közül

1.

az állampolgárok számára kötelezően elrendelt általános és egyéni betegség megelőzést szolgáló, továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi bizonyítványok kiállítása

2.

a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állategészségügyi eljárás

3.

a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél vagy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben kezdeményezett eljárás

4.

az áldozatsegítő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás

5.

az egészségügyben működő szakmai kamarai tagsági viszony első létesítésére irányuló eljárás

6.

a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján

a) a települési önkormányzat jegyzője vagy

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala

által a szociális rászorultság fennállásáról kiállított igazolás, valamint a családi pótlékra való jogosultságra vonatkozóan kiállított igazolás kiállítása

7.

a) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásába (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) való felvétel,

b) az adatmódosítás,

c) a szolgáltatói nyilvántartásból való törlés,

d) a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos bejelentések,

e) a szolgáltatói nyilvántartás adatairól hatósági bizonyítvány kiállítása és

f) a szolgáltatói nyilvántartásból teljesített egyéb adatszolgáltatás

8.

a jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás

9.

a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján

a) a fogadó szervek bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárás,

b) a nyilvántartásba vett adatok változásának bejelentésére irányuló eljárás és

c) a közérdekű önkénteseket foglalkoztató szervezetek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás

10.

a lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások

11.

az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás

12.

a fiatalok „B” kategóriás közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás

13.

a babaváró támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások

14.

a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának megállapítására irányuló hatósági eljárások

VI. Az adóügyi eljárások közül

1.

az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás

2.

az adóhatósági igazolások kiállítása

3.

a megbízható adózó részére történő automatikus fizetési könnyítés engedélyezése

VII. A kárpótlással, kisajátítással kapcsolatos eljárások közül

1.

a) a kárpótlási eljárás,

b) a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás,

c) a kárpótlási eljáráshoz és a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz szükséges irat kiállítása,

d) a kisajátítási eljárás,

e) a kisajátítási járulékos költségek megtérítésére irányuló eljárás, valamint

f) a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti eljárás

VIII. A fogyasztóvédelmi eljárások közül

1.

a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv fogyasztóvédelmi eljárása

2.

a fogyasztóvédelmi hatóság fogyasztóvédelmi eljárása

IX. Az adatnyilvántartással, okmányokkal összefüggő eljárások közül

1.

a közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése

2.

a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a lakcím érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás

3.

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett értesítési cím törlése, ha a törlést a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti címjogosult kezdeményezi

4.

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 27/A. §
(1) bekezdése és 27/D. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével kapcsolatos eljárás

5.

az érintett polgár adatainak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárás

6.

az értesítési cím bejelentésével kapcsolatos eljárás

7.

évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítására irányuló eljárás

8.

a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás évente négy alkalommal

9.

a vállalkozói igazolvánnyal és az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás

10.

hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról

11.

az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás

12.

a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával kapcsolatos eljárás

13.

a népművészeti és népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás

14.

a) a „Magyar igazolvány”

b) a „Magyar hozzátartozói igazolvány”

kiállításával, cseréjével, pótlásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás

15.

a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelemre történő személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba vételére irányuló eljárás

16.

a) a diplomata-útlevél,

b) a külügyi szolgálati útlevél,

c) az ideiglenes magánútlevél,

d) a határátlépési igazolvány,

e) a 65. életévét betöltött személy magánútlevelének, második magánútlevelének
kiállítása

17.

a gépjárművezetői engedély kiállítása első alkalommal

18.

a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben az a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása vagy kizárólag jogszabályváltozás miatt szükséges

19.

a) a kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése,
b) az okmány gyártáshibája, valamint a tároló elem hibás adattartalma vagy nem megfelelő működése

miatt kezdeményezett hatósági eljárás

20.

a személyi azonosító képzése – ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is – miatt kiállított hatósági igazolvány

21.

társasház esetén

a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására,

b) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére

irányuló eljárás

22.

az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i
2016/1191/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti többnyelvű formanyomtatvány kiállítása

X. A másolat, fordítás, hitelesítés közül

1.

az adóbevallás másolatának kiállítása

2.

a) a feljelentő részére a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyv másolatának, valamint az írásban tett feljelentés megtételét igazoló irat másolatának,

b) a sértett részére a kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, továbbá
a bűncselekmény, szabálysértés helyszínén folytatott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának

egyszeri kiállítása

3.

a hitelesített vagy nem hitelesített másolat kiállítása, amely az 1. mellékletben és az e mellékletben említett eljáráshoz szükséges

4.

az 1. mellékletben és az e mellékletben említett eljáráshoz szükséges irat fordítása

5.

a vagyonszerzési illeték tárgyát képező vagyonszerzés bejelentéséhez szükséges irat hitelesítése

6.

az ellenőrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából – jogszabály rendelkezése alapján – iratra vezetett hivatalos záradékolás

XI. Az építésügyi eljárások közül

1.

az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételéről kiállított hatósági bizonyítvány kiadása

2.

a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő

a) bontási,

b) építési,

c) módosított építési,

d) használatbavételi engedélyezési

eljárás, valamint

e) az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása

3.

az engedély alapján épített, legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület

a) használatbavételi engedélyezési,

b) használatbavétel tudomásulvételi,

c) engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóság

eljárása.

XII. A külkereskedelmi eljárások közül

1.

a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás

2.

a felügyeleti okmány kiállítása

XIII. Egyéb

1.

A költségmentesség engedélyezése iránti eljárás

2.

A költségmentesség feltételei fennállásának igazolásához szükséges irat kiállítása

3.

A jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás

4.

A közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás

5.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás

6.

A személyes adatok védelméhez fűződő jog megsértésével kapcsolatban indított eljárás

7.

A külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás

8.

A választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekből folyó jogok érvényesítésével, kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás

9.

Az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása

10.

A széles körben fenyegető veszély elhárítása céljából

a) a tulajdonos,

b) a kezelő,

c) a használó

helyett viselt költség megtérítésére irányuló eljárás

11.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek és személyek intézkedésével, vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti pénzügyőri intézkedéssel vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés

12.

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek és személyek intézkedésével, vagy kényszerítő eszköz alkalmazásával szemben benyújtott panasz és fellebbezés

13.

Az európai területi társulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás

14.

A külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására irányuló eljárás

15.

A hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos államigazgatási eljárás, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági igazolás céljára történő közokirat kiállítása

16.

A közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése

17.

Az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha az a vízhasználat engedélyezése keretében történik

18.

A felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési és bejelentési eljárása

19.

Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel és a szakterület kiterjesztése iránti eljárás

20.

A honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról történő lemondásra irányuló eljárás

21.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás

22.

A 18. életévét be nem töltött személy által kezdeményezett eljárás

9. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Art. 2. melléklete a következő I/A. alcímmel egészül ki:

„I/A. Belföldi gépjárművek adójával kapcsolatban benyújtandó adatbejelentés

1. Az adóalany adatbejelentési kötelezettségének a közúti közlekedési nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítésével tesz eleget. E kötelezettség elmulasztása az adatbejelentés benyújtásának elmulasztásával esik egy tekintet alá.

2. Az adóalanynak az állami adóhatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványon adatbejelentést kell benyújtania,

2.1 ha a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség szünetelésének feltétele beáll vagy megszűnt, a változást követő hónap tizenötödik napjáig,

2.2 a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b)–c), e)–f), j)–k) pontjában, valamint 13. §-ában írt mentesség fennállásáról és megszűnéséről.”

10. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. Az Art. 3. melléklet I. pont Határidők alcíme a következő 8. ponttal egészül ki:

„8. Belföldi gépjárművek adója

Az adózó – az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével – az adót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben – végrehajtható okirat alapján – március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.”

11. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 12a. ponttal egészül ki:

„12a. Brunei”

2. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 21a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„21a. Dominikai Közösség”

3. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 21b. és 21c. ponttal egészül ki:

„21b. Ecuador

21c. Egyesült Arab Emírségek”

4. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. Franciaország és annak következő tengerentúli területei:

– Francia Guyana,

– Guadeloupe,

– Martinique,

– Mayotte,

– Réunion,

– Saint-Barthélemy és

– Új-Kaledónia”

5. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 58a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„58a. Omán”

6. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 58b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„58b. Orosz Föderáció”

7. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 58c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„58c. Pakisztán”

8. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 58d. ponttal egészül ki:

„58d. Panama”

9. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 74. ponttal egészül ki:

„74. Vanuatu”

12. melléklet a 2020. évi CXVIII. törvényhez

1. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Andorra”

2. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 1a. és 1b. ponttal egészül ki:

„1a. Anguilla

1b. Argentína”

3. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 2a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2a. Bahama-szigetek”

4. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 2b. és 2c. ponttal egészül ki:

„2b. Bahrein

2c. Belize”

5. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 4a. ponttal egészül ki:

„4a. Brit Virgin-szigetek”

6. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 10a. ponttal egészül ki:

„10a. Gibraltár”

7. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. Man-sziget”

8. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 23a. ponttal egészül ki:

„23a. Marokkó”

9. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 28a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„28a. Panama”

10. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 28b–28d. ponttal egészül ki:

„28b. Pakisztán

28c. San Marino

28d. Seychelle-szigetek”

11. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. Peru”

12. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 29a. és 29b. ponttal egészül ki:

„29a. Svájc

29b. Szaúd-Arábia”

13. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 30b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„30b. Tunézia”

14. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 30c. ponttal egészül ki:

„30c. Turks és Caicos-szigetek”

Címer Jogszabálykereső
Szolgáltatja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Logó